Ultrahang 40:57

Rendkívüli: Megindult az új orosz offenzíva, áttörték az északi védelmi vonalat? - Somkuti Bálint

közel-keleti konfliktusukrán háborúeszkalációolajárörményországkülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli: Megindult az új orosz offenzíva, áttörték az északi védelmi vonalat? - Somkuti Bálint
tl;dr
  • A húszik csatlakoztak az Irán–Izrael konfliktushoz, és a Vörös-tenger lezárásával fenyegetnek, ami a teljes közel-keleti kőolajforgalmat veszélyezteti.
  • Somkuti Bálint szerint ha a kőolaj-utánpótlás megakad, a 200 dolláros olajár is elérhetővé válhat a piacon.
  • Izrael teheráni vegyi üzemet is bombázott, ami Somkuti szerint az eszkaláció elindulását jelzi.
  • Az USA hitelessége megrendült a Perzsa-öbölben; Szaúd-Arábia már pakisztáni vadászbombázókat fogadott védelem céljából.
  • Trump tagadta, hogy békét ígért volna, és a Pentagon által közölt iráni veszteségszámokat Somkuti erősen kétségbe vonta.

    „Ezek az emberek nem tudom melyik bolygón vannak, de nem a Földön, az biztos." – Somkuti Bálint az európai vezetőkről

  • Zelenszkij a frontvonalak befagyasztását ajánlotta, ami Somkuti szerint kétségbeesett lépés, és Oroszország nyári offenzívára készül.
  • Oroszország és Ukrajna között működnek informális tárgyalási csatornák, de Abramovics lelepleződése miatt ő kiesett ebből a szerepből.
  • Örményországban Pasinján győzött a választáson, de Somkuti szerint az EU felé fordulási törekvése a földrajzi valósággal ütközik.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Közel-keleti konfliktus eszkalációja: USA–Irán és a húszik belépése

A konfliktus kirobbanása és a húszik csatlakozása

A beszélgetés egyik központi témája az Egyesült Államok és Irán között kialakult katonai konfliktus. Június 5-én az USA csapásokat mért iráni parti radarrendszerekre és dróntámaszpontokra, miután iráni drónokat fogtak el a Hormuzi-szorosnál. Június 6-án este Irán válaszul hét ballisztikus rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába, ahol amerikai katonai bázisok működnek. Donald Trump kérte, hogy ne legyenek válaszlépések, de ezek mégis megtörténtek.

Somkuti Bálint a legsúlyosabb fejleménynek azt nevezte, hogy az eddig a konfliktustól magát távol tartó húszi mozgalom (Ansar Allah) csatlakozott a háborúhoz, és szimbolikus mértékben ugyan, de egy ballisztikus rakétával részt vett az Izrael elleni iráni csapásban.

„A legsúlyosabb fejlemény mindenképpen az, hogy az eddig a konfliktustól magát távoltartó húszi mozgalom, az Ansar Allah csatlakozott a háborúhoz." – Somkuti Bálint *

A Vörös-tenger lezárása és a kőolajpiaci következmények

A szakértő kifejtette, hogy az Öbölben rekedt kőolaj kapacitását eddig Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a 80-as évek tankerháborúja miatt kiépített csővezetékeken keresztül oldották meg, a Vörös-tengerre továbbítva a kőolajat. A húszik azonban nemcsak csatlakoztak a konfliktushoz, hanem Szaúd-Arábiára is rakétát lőttek ki, és bejelentették, hogy lezárják a Vörös-tengert az amerikai és izraeli hajók elől.

„Ez azt jelenti, hogy lényegében a teljes közel-keleti kőolajforgalom kiesett, hogyha beváltják az ígéretüket, ami a kőolajáraknak a megnövekedéséhez vezethet." *

Somkuti szerint ha a folyamat megakad, mert elfogy a stratégiai tartalék és nem érkezik utánpótlás a Közel-Keletről, akkor a „sokak által rettenetes hatásúként leírt 200 dolláros ár is elérheti" a kőolaj piacán. Hozzátette: egyelőre még nem tartanak itt, de a veszély benne van a rendszerben.

Az eszkaláció fokozódása: izraeli csapás Teheránban

A vasárnap esti légitámadások során Izrael egy teheráni vegyipari üzemet is támadott, ami Somkuti szerint azt jelenti, hogy az eszkaláció gyakorlatilag elindult. Irán korábban kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros szabadsága a libanoni tűzszünettől függ, ezzel próbálva összekötni a gázai-libanoni konfliktust az öbölbiztonsággal, és nyomást gyakorolni Washingtonra.

Netanjahu helyzete és a bírósági eljárások felfüggesztése

Érdekes fejleményként említette, hogy az iráni csapásokra válaszoló izraeli legfelsőbb bíróság felfüggesztette a bírósági eljárásokat, köztük Benjamin Netanjahu korrupciós és csalási perét is. Somkuti szerint ebben mindenki a saját meggyőződése szerint fedezhet fel összefüggéseket a mindennapi események és a világ sorsát meghatározó történések között.

Az Egyesült Államok befolyásának megingása a Perzsa-öbölben

Az USA védelmi garanciáinak megkérdőjeleződése

Somkuti Bálint kifejtette, hogy az Egyesült Államok védelmi garanciarendszere – amelyben Katartól Szaúd-Arábiáig, Kuvaittól Bahreinig mindenkit megvédenek – már korábban repedezni kezdett. Példaként említette, hogy egy évvel ezelőtt Katarban izraeli légicsapás ölte meg a Hamász egyik vezetőjét, és onnantól egyértelművé vált, hogy a garancia bizonyos irányokban működik, másokban nem.

„Ebben a helyzetben az amerikai befolyás, az amerikai soft power, az amerikai hitelesség igen komolyan megkérdőjeleződött a Perzsa-öbölben, és ennek a háború lezárulta után lesznek következményei." *

Pakisztáni katonai jelenlét Szaúd-Arábiában

A szakértő elmondta, hogy Szaúd-Arábia elkezdte feleleveníteni a 80-as évekből származó biztonsági együttműködését Pakisztánnal, amelynek keretében az egyik muszlim állam finanszírozza a védelmet, a másik fizikailag is megvédi. A hírek szerint már egy század pakisztáni vadászbombázó tartózkodik szaúdi területen, miután az amerikaiak nem tették meg a védelmet. A húszi támadás egy szaúdi repülőtér ellen tovább erősítette ezt a folyamatot.

Somkuti szerint amíg tart a háború, nehezen elképzelhető, hogy az amerikai bázisokat felszámolják, de a háború után ennek komoly következményei lesznek, és az amerikai szándékkal ellentétes, drasztikus változások várhatók.

Donald Trump interjúja és a hitelesség kérdése

Trump védekezése a háborús vádakkal szemben

Az NBC News-nak adott interjújában Christian Walker műsorvezető szembesítette Donald Trumpot azzal, hogy 2024-ben azzal kampányolt, az ő ideje alatt nem lesznek újabb háborúk, és az „Amerika az első" elv alapján hazahozzák a katonákat. Trump határozottan visszautasította, hogy elárulta volna választóit.

„Először is nem garantáltam, hogy nem lesz háború. Különben miért építettem volna fel a világ legerősebb hadseregét? Én építettem újjá hadseregünket." – Donald Trump (idézve Somkuti Bálint által) *

Somkuti Bálint ironikusan kommentálta ezt a kijelentést, megjegyezve, hogy Trump úgy beszél, mintha „a kis kezeivel, amivel olyan sűrűn végzett fizikai munkát, tégláról téglára építette újra az amerikai hadsereg megrongálódott barakkjait". Hozzátette, hogy a védelmi minisztérium hadügyminisztériummá való átnevezése is érdekes fordulat egy békepárti megmozdulásban. Szerinte Trump nem hajlandó szembenézni azzal, hogy olyan dolgokat mondott, amelyeket mostanra teljes mértékben vállalhatatlanok, hiszen teljesen ellenkező módon cselekedett.

A Pentagon által közölt számok hitelessége

Trump azt állította, hogy a Pentagon adatai szerint az amerikai csapások megsemmisítették az iráni konvencionális haditengerészet 90%-át, a tengeri aknáik 95%-át, és az iráni rakétagyártó létesítmények több mint 80%-át. Somkuti ezeket a számokat kétségbe vonta:

  • A hagyományos iráni haditengerészet 90%-a megsemmisülhetett, de a probléma nem ezzel, hanem az aszimmetrikus képességekkel (Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai, motorcsónokjai) van.
  • Az ismert aknakészletek 95%-ának megsemmisítését kétli, de ha 20-30 000 aknából az 5% megmarad, az is bőven elég a Hormuzi-szoros lezárásához.
  • Az iráni rakétaindító és rakétakészletek 80%-a „egyértelműen nem semmisült meg", sőt, a háború előtti készletek 80%-a most is rendelkezésre áll.

„Tehát ebben a helyzetben vagy félretájékoztatták Donald Trumpot, vagy eleve nem akar igazat mondani. Sajnos ezzel is számolni kell." – Somkuti Bálint *

A szakértő hozzátette, hogy a hírek szerint a haditengerészet és a légierő felderítése pontos számokat közölt Trumppal, de ezeket a Pentagonban és a Fehér Házban nem voltak hajlandóak elfogadni.

Az interjú botrányos vége

Az interjú végén Trump felemelte a hangját, korruptnak és piszkosnak nevezte a médiát, levette a mikrofont, felállt és azt mondta a műsorvezetőnek: „thank you darling, have a good time". Somkuti szerint ebben a konkrét esetben Trumpnak nagyobb a felelőssége, de láttunk már olyat is, amikor a média lépett túl maximálisan a saját hatáskörén. Példaként említette a „Tűz" nevű műsort, ahol Torgyán Józsefet szóhoz sem hagyták jutni.

Az ukrajnai háború: európai közvetítés és a fronthelyzet

A londoni E3 csúcs és Ukrajna európai fordulása

Miután Donald Trump adminisztrációja látványosan háttérbe lépett mint közvetítő, Ukrajna hivatalosan is Európához fordult. Június 7-én Londonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendkívüli csúcstalálkozón egyeztetett Keir Starmer miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral.

Somkuti Bálint élesen kritizálta a találkozó résztvevőit. Kifogásolta Macron azon kijelentését, hogy az ukrán-orosz béketárgyaláson „ott kell lenni" az Egyesült Államoknak és Európának is, és megkérdőjelezte, hogy Oroszország egyáltalán tárgyalni akar-e európai közvetítéssel, különösen a Balti-tengeri flotta egyik hajója elleni támadás után, amelyet szerinte Ukrajna nyugati segítség nélkül nem tudott volna végrehajtani.

„Ezek az emberek nem tudom melyik bolygón vannak, de nem a Földön, az biztos." – Somkuti Bálint *

A nemzetközi katonai misszió terve

A londoni találkozón elhangzott, hogy a tűzszünet után egy nemzetközi katonai missziót („multinational force Ukraine") kellene telepíteni ukrán területre. Somkuti szerint ezt Oroszország részéről többször is elutasították már, és attól, hogy valaki folyamatosan ugyanazt a „hülyeséget" ismétli, attól az nem lesz valóság. Párhuzamot vont a davosi békekonferenciákkal, ahol „békét akarnak, de a másik felet nem hívják meg".

„Tehát az egyik fél részvétele nélküli béketárgyalások az azt jelentik, hogy azt gondolták azok a hatalmak, akik ezeket szervezték Davosban, hogy Oroszország a náci Németország." *

Felhívta a figyelmet arra a különbségre, hogy a náci Németországnak nem volt atombombája, Oroszországnak viszont van, és egy atomhatalmat nem lehet „betenni a sarokba".

Zelenszkij ajánlata a frontvonalak befagyasztására

A Sky News-nak adott exkluzív interjújában Zelenszkij arról beszélt, hogy elfogadná a jelenlegi frontvonalak befagyasztását, ha ez békéhez vezetne. Somkuti ezt egy személyes anekdotával és a Gyalog galopp fekete lovagjának példájával illusztrálta: szerinte akkor tesz valaki ilyen ajánlatot, amikor nem áll jól.

„Tehát a klasszikus eset a Gyalog galoppból, amikor Arthur király levágja a hídőrző fekete lovag kezét, lábát, majd ott áll végtagok nélkül a fekete lovag és kiabálja, hogy egyezzünk ki egy döntetlenben." *

A szakértő szerint Zelenszkij valószínűleg nem jó híreket kapott az európai partnerektől, hiszen a brit kormány ingadozik, a gazdasági helyzet katasztrofális, Franciaországban választások lesznek, Németországban pedig Friedrich Merz népszerűsége „szó szerint a béka feneke alatt van".

Orosz-ukrán háttértárgyalások és Roman Abramovics szerepe

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízióban elmondta, hogy Oroszországnak vannak nyílt és titkos kapcsolatai is Kijevvel. Kiderült, hogy Roman Abramovics, a Chelsea volt tulajdonosa Kijevben járt, ahol fogadta őt Zelenszkij.

Somkuti szerint a kapcsolatok nagy többsége így, informális csatornákon keresztül történik, és ez így van jól. Amikor az orosz-ukrán háború kitört, a biztonságpolitikai szakértőknek nem akkor fagyott le az arcáról a mosoly, amikor megindult a lövöldözés, hanem amikor megszakadt a forródrót Moszkva és Washington között.

„Amíg megvannak az informális csatornák, addig van esélye egy gyors és békés megállapodásnak." *

Ugyanakkor problémának nevezte, hogy felfedték Abramovics személyét, így ő már ilyen feladatot nem végezhet. Az eset kapcsán megemlítette, hogy a megbeszélés után történt a sztarobelszki támadás civilek ellen, amire válaszul az orosz fél állítólag azt kérte, hogy küldjenek egy levelet tárgyalási kérelemmel – és erre született Zelenszkij levele.

A nyári orosz offenzíva és a fronthelyzet értékelése

A hírek szerint az ukránok májusban mintegy 250 négyzetkilométert tisztítottak meg, míg az orosz előrenyomulás 130 négyzetkilométerre korlátozódott. Oroszország csapatokat von össze Volcsanszk és Harkiv térségében, és nyári offenzívára készül.

Somkuti óva intett attól, hogy túlértékeljék ezeket a számokat. A vietnámi háború példáját hozta fel, ahol a „body count" (napi halottak száma) kommunikálása nem hozott hadászati vagy stratégiai győzelmet. Szerinte egy elhúzódó háborúban az, hogy egy adott hónapban mi történik, „szó szerint semmit nem jelent".

„Ez olyan, mint egy boxmeccs. Teljesen független. És én is láttam már több olyan boxmeccset, ahol az egyik fél akár másfélszer, kétszer több ütést vitt be, a végén mégis veszített." *

Ugyanakkor elismerte, hogy valóban látszik egy nyári orosz offenzíva megindulása: a szumi-harkovi folyosót lövik az orosz drónkezelők, a Szlavjanszk-Konsztjantyinovka közötti útvonalon is nehezebbé vált a közlekedés, és Kupjanszkban is felerősödtek a harcok.

A csernobili támadás és a nukleáris veszély

Június 7-én hajnalban orosz dróntámadás érte a csernobili atomerőmű központosított kiégett nukleáris üzemanyag tároló létesítményének konténerfogadó épületét. A robbanás hulláma a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőinek épületét is megrongálta. Az ukrán elnök szerint a sugárzás szintje nem emelkedett meg.

Somkuti Bálint szerint ez egy válaszlépés volt az ukránok által a zaporizzsjai atomerőmű ellen végrehajtott többszöri támadásra. Rámutatott, hogy ha Oroszország nukleáris szennyezést akarna kiváltani, ahhoz nem kellene a leállított csernobili atomerőművet támadnia. A zaporizzsjai erőműben bekövetkező üzemzavar orosz és oroszlakta területeket érintene, míg Csernobil Ukrajnát.

„Tehát ezeket a dolgokat érdemes látni. És ezért is mondom, hogy úgy néz ki, hogy az ukrán vezetés úgy értékeli, hogy lejárófélben van az ideje, mert ezek nagyon kétségbeesett lépések." *

Örményország választása és a posztszovjet térség mozgásai

A választási eredmények és Pasinján győzelme

A beszélgetés végén szóba került az örményországi választás, ahol Nikol Pasinján miniszterelnök a szavazatok 20%-ának összeszámlálása után bejelentette pártja történelmi győzelmét. A részeredmények alapján a Polgári Szerződés nevű kormánypárt 54%-ot, az oroszbarát Erős Örményország pedig 23,5%-ot szerezhet.

Somkuti megjegyezte, hogy 20%-nál kijelenteni a győzelmet „igen meredek dolog", ezt általában 80-90%-nál szokták. Szerinte Örményország egy nagyon furcsa pályát ír le: az ország mezőgazdasági exportjának döntő többsége Oroszországba megy, a távolságok óriásiak, így amit Pasinján megkísérel – hogy leváljon Oroszországról és az Európai Unió felé forduljon –, annak a reálpolitikai alapjai megkérdőjelezhetőek.

„Tehát egy mesterséges intelligenciával készült képet feltölthetek a Facebookra, hogy én spárgázom, de mindenki tudja, hogy ez nem igaz. Na most hasonló gondolataim vannak Pasinján elnök nyilatkozataival kapcsolatban." *

A Kaukázus mint formálódó konfliktusgóc

A szakértő felidézte, hogy Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő beszélt arról, hogy Örményország az „ukrán útra lépett", és Ukrajnában is pont így kezdődtek a dolgok – bár ott egy puccs is szerepet játszott, Örményországban pedig most úgy néz ki, hogy „választási mismásolás" hozza el az eredményt.

Somkuti szerint a posztszovjet térség államai különböző irányokat jártak be, de az európai-amerikai nyomulás csak átmeneti sikereket érhetett el, mert „a földrajzi közelség mindent visz". Bár Oroszország jelenleg le van kötve Ukrajnában, ez a háború várhatóan már nem tart olyan sokáig, és utána az oroszok nem fogják hagyni, hogy kitúrják őket a régióból.

„Nem szép, nem jó, nem erkölcsös, csak az orosz gondolkodás így működik." – Somkuti Bálint *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „lebreceni Camilla" – a műsorvezető neve, valószínűleg „Debreceni Kamilla" lehet a helyes alak.
  • „Somkodi Bálint" – a vendég neve, a kontextus alapján „Somkuti Bálint" a helyes alak.
  • „Bakryiágyába" – valószínűleg „Bahreinbe" (Irán Bahreinbe lőtt ki rakétákat).
  • „Hrexent" – a kontextus alapján valószínűleg „Húszik" vagy „húszi" mozgalomra utal.
  • „Ripsrops" – értelmezhetetlen szótöredék, valószínűleg „Rijád" vagy egy katonai bázis neve lehet.
  • „Kirst Merbrit" – Keir Starmer brit miniszterelnök nevének torzult alakja.
  • „Friedrich Merc" – Friedrich Merz német kancellár nevének torzult alakja.
  • „CSE miniszterelnök / CSE elnök" – valószínűleg „cseh" miniszterelnökre/elnökre utal (Petr Pavel).
  • „Encourage formula" – a kontextus alapján valószínűleg egy amerikai kezdeményezés neve, de pontos alakja bizonytalan.
  • „Juri Osakov" – Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
  • „Román Abramovic" – Roman Abramovics, a Chelsea volt tulajdonosa.
  • „Wcchenski" – Volcsanszk (oroszul Волчанск) település nevének torzult alakja.
  • „Pasényen" – Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nevének torzult alakja.
  • „Szumi Harkov folyosó" – Szumi és Harkiv közötti útvonal.
  • „Slaviansk Konstyantinovka" – Szlovjanszk és Kosztyantinyivka közötti útvonal.
  • „Kupjansk" – Kupjanszk település.
  • „aporizsi / aporizsé" – Zaporizzsja (atomerőmű) nevének torzult alakja.
  • „kersi híd" – Kercsi híd (a Krími híd).
  • „Eduard Shavnadze" – Eduard Sevardnadze volt grúz elnök nevének torzult alakja.
  • „Szakartveló" – Grúzia grúz neve (Szakartvelo).
  • „Puc" – puccs (ukrajnai hatalomátvételre utalás).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat, és ez az Alfa és Omega, kivételesen az Alfa része.

[00:00:03]Hétfőn az én nevem lebreceni Camilla.

[00:00:07]És a Zoom túlsó végén itt van velünk Somkodi Bálint biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:14]Szervusz Bálint!

[00:00:14]Jó reggelt!

[00:00:16]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek hétfőn szigorúan Pálinka nélkül.

[00:00:20]És azért mondtam, hogy kivételesen, merthogy én vagyok hétfőn is, de ennek egy nagyon jó oka van.

[00:00:24]Úgyhogy Tamást innen is üdvözöljük.

[00:00:26]Ö hétvégén sem álltak meg a dolgok, ugyanúgy történtek ö elég komoly előrelépések minden oldalon.

[00:00:33]A világpolitikában kezdjük talán közelkelettel.

[00:00:38]A tények június 5-én ugye az USA csapásokat mért a iráni parti radarrendszerekre és a dróntámozpontokra, miután iráni drónokat fogtak el a hormoziszorosnál.

[00:00:47]Január 6-án este Irán válaszol hét ballisztikus rakétát lőtt ki Kuvait és Bakryiágyába, ahol amerikai katonái bázisok működnek.

[00:00:58]Aztán ott történtek kérések, hogy mi ne történjen meg.

[00:01:00]Ugye Donald Trump kérte ne tenjeút, hogy ne legyenek válaszlépések, történtek válaszlépések.

[00:01:10]Mit lehet most tudni erről a az egész helyzetről?

[00:01:13]Hadd kezdjem azzal, hogy a legsúlyosabb fejlemény mindenképpen az, hogy az eddig a konfliktustól magát távoltartó huszi mozgalom az Ansar Alla csatlakozott a háborúhoz.

[00:01:23]És igaz szimbolikus mértékben, de az Izrael elleni irá csapásban a Hrexent egy darab balisztikus rakétával részt vett.

[00:01:29]A problémát az jelenti, hogy az öbölben reked kőolaj és jellemzően kőolaj kapacitást eddig úgy az agy Egyesült Arab Emirátusok mind Szaudarábia úgy oldotta meg, hogy egy pontosan hasonló helyzetben a 80-as évek tankerháborúja miatt kiépített csővezetékeken keresztül továbbította a kőolajját a vöröstengerre.

[00:01:51]Na most azzal, hogy az ánszerzarálás csatlakozott, és nem csak, hogy csatlakozott, hanem Szaudarábiára is kilőtté rakétát, ezzel gyakorlatilag újraindult a konfliktus.

[00:01:59]Sőt, a hírek szerint az Ansarálak már be is jelentette, hogy lezárta a vöröstengert az amerikai és izraeli hajók elől.

[00:02:05]Ez azt jelenti, hogy lényegében a teljes közelkeleti kőolajforgalom kiesett, hogyha beváltják az ígéretüket, ami a kőolajáraknak a megnövekedéséhez vezethet, hiszen már most az amerikai és tegyük hozzá európai kőolajtartalékok jelentős mértékű felhasználásával sikerült stabilan tartani a kőolajárakat.

[00:02:24]Ha ez a folyamat megakad, mert egyrészt elfogy a stratégiai tartalék, másrészt utánpótlás nem érkezik a közelkeletről, akkor bizony a sokak által rettenetes hatásúként leírt 200 dolláros ár is elérheti.

[00:02:36]Ugye egyelőre még nem tartunk itt, de a veszély mindenképpen benne van.

[00:02:41]Egyébként nagyon érdekes, hogy ilyen szimbolikus gesztusokkal indult az egész, és már ott tartunk, hogy a vasárnap esti légitámadásokban Izrael egy teheráni vegyipari üzemet is támadott.

[00:02:51]Tehát azt jelenti, hogy az eszkaláció gyakorlatilag elindult.

[00:02:55]Ugye Irán korábban kijelentette, hogy a hormózis szabadság a libanoni tűzszünettől függ.

[00:02:59]Ö mennyire sikeres az a törekvése nem tudom Teheránnak, hogy hát összekösse ezt a gázai libanoni konfliktust az öbölbiztonságával, meg ugye kényszerítheti ezzel Washingtont arra, hogy a nyomás gyakoroljon Izraelre, hogy történjen valami.

[00:03:20]Ugye mi is beszélgettünk arról, hogy Donald Trump vagy igen, vagy nem beszélt Benjamin Nethanyahúval, amelynek során vagy igen vagy nem keresetlen szavakkal illette.

[00:03:29]Ugye beszéltünk arról, hogy az amerikai elnök, a izraeli miniszterelnökről nem beszélhet így diplomáciai okokból.

[00:03:34]Két jó barát viszont ennél durvábban is össze szokott veszni.

[00:03:37]Tehát ez egy ilyen történet.

[00:03:39]Ezzel kapcsolatban nehéz bármit is mondani, de az tény, hogy az Egyesült Államoknak igen komoly befolyása van Izraelre és oda vissza.

[00:03:45]Egyébként ez egy érdekes helyzet.

[00:03:47]Viszont ettől függetlenül úgy látszik, hogy Netanyahunak más érdek is, más szempontok is lebegnek a szeme előtt.

[00:03:53]De nagyon érdekes, hogy az iráni csapásokra válaszoló az izraeli legfelsőbb bíróság felfüggesztette a bírósági eljárásokat, többek között azt is, amit Benjamin Netahu korrupciós, illetve csalási perére tűztek ki a hétre.

[00:04:06]Tehát itt azért megint olyan szempontokat vélhetünk felfedezni mindenkinek a saját meggyőzdése szerint, amelyek igen érdekesen kötik a mindennapi eseményeket a világ sorsát meghatározó eseményekhez.

[00:04:20]Nem szaladt el itt nagyon aló, mármint úgy értem, hogy Donald Trump kezéből nem nem tehát, hogy kicsit elvesztette az irányítást, a kontrollt, mertogy főleg így külső szemmel az látszik, hogy majd én megmondom Bibinek, hogy mi legyen, aztán Bibi meg azt mondja, hogy hát majd én meg ak tudom, hogy én mit akarok csinálni, és akkor így teljesen el eldől eldől minden.

[00:04:40]Itt vannak olyan vélemények, akik azt mondják, és vannak olyan szempontok, amely szerint valóban Benjamin Netanyó mondja meg Donald Trumpnak, hogy mi történik.

[00:04:46]Tehát ez is megint meggyőződés kérdése, hogy ebben a rendkívül ösztett kapcsolatban mit mit akar valaki belelátni.

[00:04:52]Én úgy gondolom, hogy tartósan az amerikai izraeli egyesült arab Emirátusokb is ki tudja, ki mi neki kuvaiti fél nem tudja katonailag rákényszeríteni az akaratát Iránra, mert Irán erre készül már vagy 40 éve.

[00:05:06]Tehát ez az a szituáció, amelyben el sem kellett volna kezdeni ezt a háborút.

[00:05:11]Meg lehetett volna állapodni diplomáciák, tegyük hozzá katonai fenyegetésekkel kiegészítve, hogy ez egyébként tetszik, nem tetszik a diplomáciai, mondjuk így módszerek része.

[00:05:20]Ugye ebben a helyzetben a problémát az jelenti, hogy az amerikaiak eddig minden gondot, minden egyes nemzetközi problémájukat katonai erővel oldották meg.

[00:05:27]Gondoljunk csak Saddam Husseinre, gondoljunk csak Kaddafira, gondoljunk sok minden másra is, Grenadára a 80-as években, vagy éppen Panamára.

[00:05:36]Tehát, hogy vol van erre bőven precedens.

[00:05:38]Ugye a gondot az jelenti, hogy amikor ez nem működik, nem működik a gazdasági nyomásgyakorlás, nem működik a katonai akció, Iránnal szemben nem működik gyakorlatilag semmi.

[00:05:44]Lehet olyan kárt okozni az iráni társadalomnak és gazdaságnak, amelyre ők se mondhatják azt, hogy meg sem éreztük, mert eddig most ez a hivatalos változat Iránban.

[00:05:54]De ez viszont olyan mértékű károkat jelenten egy olyan humanitárus katasztrófát, amit a világ sem nézne jó szemmel.

[00:05:59]Tehát ebben a környezetben Donald Trumpnak itt lenne az ideje valamilyen szinten föladni azokat a követeléseket, amelyeket sok szempontból egyébként senki nem lát, hogy pontosan micsoda.

[00:06:09]Ugye megint arról beszélt, hogy el kell szállítani Iránból a hasaadóanagot, amely 60%-ra van dúsítva a hírek szerint, de az irániak nem akarnak közreműködni, akkor mit tud csinálni?

[00:06:18]Tehát, hogy sokkal egyszerűbb valakivel szép szóval megbeszélni a dolgokat, alkalmatán kompromisszumokat bevállalni, mint belemenni egy olyan katonai akcióba, amely nem első alkalommal súlyosan rongálja az Egyesült Államok Nemzetközi hírnevét.

[00:06:31]Ugye Trump hát regionális béketerv az örö öbölmenti arab államok és Izrael biztonsági integrációjára épül elvileg.

[00:06:40]Ugye viszont ezek a hétvégi rakétatámadások megint azt mutatták meg, hogy ezek az arab államok is, akik elvileg a közvetítői szerepét szeretnék betölteni, ők is sebezhetők.

[00:06:51]És hiába vannak amerikai támaszpontok vagy bázisok a területekön, mégis Irán azért egy hát legitim célpontnak tekinti őket.

[00:06:58]Mennyire marad?

[00:06:58]Nem tudom, vagy szóval meddig van így, hogy ezek az államok vállalják azt, hogy közvetítő szerepet vállalják, és közben meg ilyen támadások érhetik, és akkor mikor lesz az, hogy na jó, akkor én én én biztos nem.

[00:07:13]Tehát hogy innentől kezdve nem vállalok semmit, intézzétek el, vagy nem tudom.

[00:07:17]Tehát a saját biztonságom mikor számít majd.

[00:07:20]Hál istennek nincs ilyen tapasztalatom, de nagyon sok könyv és film szól arról, amikor egy vendéglőtől védelmi pénzt szednek.

[00:07:26]És ugye a védelmi pénz azt jelenti, hogy megvédik cserébe a többi hasonló jellegű szervezettől, illetve azt is jelentik, hogy megvédik attól, hogy például mondjuk egy egy részegt társaságot nagyon komoly károkat okozzon, vagy bármi, ami veszélyezteti a vendéglő működését.

[00:07:41]Most egy kicsit elvont hasonlat vagy távoli hasonlat, de nagyjából hasonlóképpen működik a nemzetközi biztonsági garanciák rendszere is.

[00:07:48]És ebben a szituációban az Egyesült Államok azt vállalta az öbölmenti Államok számára Katartól, Szaudarábiáig, Kuvaittól, Bahreinig, hogy megvédi őket kvázi mindentől.

[00:08:00]Na most ez a garancia, hogy mondjam, sorozat, vagy ez a garancia rendendszer, ez már akkor kezdett repedezni, amikor Katarban, emlékeim szerint egy évvel ezelőtt ízraeli légicsapás megölte a Hamas egyik vezetőjét.

[00:08:12]Onnantól kezdve egyértelművé vált, hogy ez a garancia, ez bizonyos dolgok irányokban működik, bizonyos iránokban nem működik.

[00:08:18]És akkor elindult már egy mozgolódás, akkor már Szaarábia elkezdte feleveleníteni azt az egyébként 80-as évekből származó biztonsági együttműködését Pakisztánnal, amelynek mondjuk így részeként ugye két muszlim állam állapodik meg arról, az egyik finanszírozza a saját védelemit, a másik pedig fizikailag is megvédi.

[00:08:35]Na most ez a folyamat, ez tovább erősödött az amerikai izraeli Egyesült Arab Emirátusok beli támadáshozat után Irán ellen, ugyanis egyértelművé vált, hogy az USA nem tudja őket megvédeni.

[00:08:46]És tegyük hozzá, ráadásul ezek az arab államok most joggal vagy jog nélkül ebben most több szempontból ne menjünk bele.

[00:08:52]Azzal vádolják az USÁ, hogy amíg Izrael védelmiért mindent megtett, addig az övékért csak a kötelező minimumot, vagy talán annyit sem.

[00:08:58]Na most ebben a helyzetben az amerikai befolyás, az amerikai soft power, az amerikai hitelesség igen komolyan megkérdőjérőződött a persa öbölben, és ennek a háború lezárulta után lesznek következményei.

[00:09:11]Amíg tart a háborodik, nagyon nehezen elképzelhető, hogy ezeket az amerikai bázisokat, amelyek gyakorlatilag évtizedek óta ott vannak, Ripsrops fölszámolják.

[00:09:18]De ha vége van a háborúnak, és megszületett az a megállapodás, ami lezárja a háborút, akkor ennek biztos, hogy komoly következményei lesznek.

[00:09:26]Ugye már most egyébként a hírek szerint egy század pakisztáni vadászbombázó van szúdi területen.

[00:09:33]Ugye a pakisztán elvállalta, hogy megvédi Szaudarábi, miután az amerikaiak nem tették meg.

[00:09:36]Úgyhért is érdekes a huszi támadás Szaudarábia egész pontosan egy repülőtér ellen.

[00:09:42]Úgyhogy ezeket a dolgokat összeszedjük, akkor bizony az amerikai szándékkal ellentétes és drasztikus változások várhatóak.

[00:09:48]Tegyük hozzá a háború után.

[00:09:51]Az NBC Newsnak adott interjút Donald Trump és Christian Walker műsorvezető keményen szembesítette azért, mertogy 2024-ben ugye azzal kampányolt, hogy ő aztán az ő idej alatt biztos nem lesznek újabb háborúk.

[00:10:02]Amerika az első elv alapján majd hazahozzák a katonákat.

[00:10:07]Ugye az elnök erre határozottan visszautasította, hogy ő nem árulta el a választóit a az iráni konfliktussal, hanem így fogalmazott.

[00:10:16]Először is nem garantáltam, hogy nem lesz háború.

[00:10:18]Különben miért építettem volna fel a világ legerősebb hadseregét?

[00:10:22]Én építettem újjá hadseregünket.

[00:10:26]Szóval lát látom, hogy fogod a fejed, azért bár kommenteld.

[00:10:32]Tehát tehát Donald Trumpnak vannak olyan dolgai, ami miatt konzervatív vallásos emberként egyértelműen tiszteletet érdemel.

[00:10:41]Tehát ezt itt itt szó sincs róla, csak kicsit olyan nekem most már Donald Trump szereplése, mint a mint a a minden családban van egy ilyen ilyen család bolondja, tehát hogy valaki, aki kiáll és akkor akkor nagyot mondki nevet rajta, és ő maga is tudja, hogy senki se veszi komolyan, azért elmondja, mert neki ez a szerepe.

[00:10:58]Tehát ebből a mondatból azt tűnik fel, hogy Donald Trump a kis kezeivel, amiel olyan sűrűn végzett fizikai munkát, tégláról téglára építette újra az amerikai hadsereg megrongálódott barakjait, és személyes rábeszélésre csatlakozott lángoló arcú, hazafias fiatalok, százezrei az amerikai hadsereghez, akiknek a saját kezével kovácsolt kardokat az ott, hogy megvédje a demokráciát és az Egyesült Államokat.

[00:11:23]Tehát ez egy picit picit finoman szólva is túlzás egyébként.

[00:11:25]Tegyük hozzá, hogy a a védelmi minisztérium, hadügyminisztériumbál való átnevezése is egy igen érdekes fordul fordulat ebben a békepárti megmozdulásban.

[00:11:36]Úgyhogy amíg muszáj arról beszélni, hogy Donald Trump tett olyan lépéseket, amelyek egyrészt a világstabilitásan, másrészt az Egyesült Államokban eluralkodott vók őrület ellen irányultak, azt is látni kell, hogy számtalan olyan lépés tesz, amely ezeknek a kárára válik azzal, hogy olyan dolgokat mond, és olyan dolgokkal szemben sem hajlandó akár, hogy fogalmazzak csak szembenézni.

[00:11:59]Tehát nem hajlandó szembenézni azzal, hogy mondott olyan dolgokat, amelyeket mostanra teljes mértékben vállalhatatlanok, hiszen teljesen ellenkező módon cselekedett.

[00:12:05]És ez egy nagyon rossz stratégia, amit csinál.

[00:12:09]Tehát ezt üzletemberként lehet, hogy megengedhette magának, hogy hogy megváltoztatja az álláspontját.

[00:12:13]Az Amerikai Egyesült Államok elnökeként ezt nem teheti meg.

[00:12:16]Úgyhogy az a jelentő egyébként, ahol jól emlékszem talán kiabált is a riporter nővel meg satöbbi, az nem vett jó fényt sem rá, sem az Egyesült Államokra.

[00:12:25]Ugye azt mondta, hogy a Pentagón adatai szerint az amerikai csapások már megsemmisítették az iráni konvencionális haditengerészet 90%-át, a tengeri aknájik 95%-át, és az iráni rakétagyártó létesítmények több mint 80%-át.

[00:12:40]Ezek a számok reálisak, vagy inkább a köz hazai közönségnek hasracsapoka is?

[00:12:44]Hát úgyse ellenőrzi senki, mit mondok, de jól hangzanak.

[00:12:48]A hagyományos iráni haditengerészetnek akár több mint 90%-át is megsemmisítették.

[00:12:53]A probléma nem a hagyományos iráni haditengerészettel van.

[00:12:56]Az ismert aknak készleteknek elképzelhető, hogy megsemmistették a 95%-át, bár tegyük hozzá, hogy kétlem.

[00:13:02]De ha mondjuk beszélünk 20-30000 tengeri aknáról, és akár ez egy teljesen elképzelhető szám, annak az 5%-a is bőven elég ahhoz, hogy lezárja a hormuzi szorost.

[00:13:12]Az iráni rakétaindító és rakétakészletek 80%-a egyértelműen nem semmisült meg.

[00:13:17]Sőt, a 80%-a most már rendelkezésére állnak, ami a háború előtt volt.

[00:13:20]Tehát ebben a helyzetben vagy félretájékoztatták Donald Trumpot, vagy eleve nem akar igazat mondani.

[00:13:26]Sajnos ezzel is számolni kell.

[00:13:27]Ugyanis a hírek szerint a haditengerészet, illetve a a légierő felderítése pontos számokat közölt Trumpal, és ezeket a számokat utána nem voltak hajlandóak a Pentagonban, illetve a fehér házban elfogadni.

[00:13:40]Úgyhogy ez egy nagyon furcsa szituáció, amikor láthatjuk és hallhatjuk azt, hogy az irániak rendkívüli magabiztossággal nyilatkoznak, és objektív tények is mutatnak arra, hogy iránycsapásmérő képessége nem gyengült meg.

[00:13:52]Tehát ebben a szituációban ilyen dolgokat mondani, én sokszor nem értem, hogy vannak emberek, akik csak azért mondanak nagyot, hogy nagyot mondhassanak, de a következmények előbb-utóbb utolérik az ember.

[00:14:04]Tehát ebben a kiélezett helyzetben olyan dolgokról beszélni, amelyek nem teljesen igazak, és ehhez nem kell szakértőnek lenni.

[00:14:10]Tehát az több alkalommal elhangzik, hogy az iráni forradalmi gárda gyorsnaszágádjai és motorcsónokjai járőröznek a perzsa ööbben egész pontosan a hormozi szorosban.

[00:14:19]Ez nem az iráni haditengerészet.

[00:14:21]Ezek az aszimmetrikus képességei az iráni államnak, amelyeket pontosan azért épített ki, mert tudta, hogy egy hagyományos konfliktusban nem tud szembeszállni a legfőbb ellenfeleivel legyen szóval az USÁról vagy Izraelről.

[00:14:33]És elég paprikásan záródott ez az egész intérj, ahogy te is mondtad, volt kiabálás és úgy zárult az egész, hogy beopolitikai dolgok jöttek fel, például a Kapitólium ostroma meg különböző akkori dolgok.

[00:14:45]És Trump felemelte a hangját, korruptnak is, piszkosnak nevezte a médiát, levette a mikrofont, felállt és azt mondta a műsorvezetőnek, hogy thank you darling, have a good time.

[00:14:56]Ezek a interjú közben felállunk és elmegyünk, ugye történt más helyen is.

[00:15:02]Ezek az ilyenféle, nem tudom, viselkedési formák.

[00:15:04]Ez mennyire megengedhető szerinted egy egy hát egy az állam első vezetőjén?

[00:15:13]Ez egy kitűnő kérdés, és erről muszáj beszélni, hogy én magam a saját műsoraimban is többször beszéltem arról, hogy a média negyedik hatalmi ággá vált.

[00:15:21]És ez nyilvánvalóan nem tetszik a médiát irányító fősodratú globalista erőknek, de ez így van.

[00:15:25]Tehát a hagyományos monteskiői felosztása a hatalmi ágaknak az kiegészült egy negyedikkel, amit Monteszki idejében még nem volt tömegmédia.

[00:15:35]És itt nyilvánvalóan mind a két félnek van felelőssége.

[00:15:37]Én nem akarom fölmenteni azokat a politikusokat, akik fölvállalják a közszereplést, majd a kellemetlen kérések elől elmenekülnek.

[00:15:44]Tehát az ő felelősségük is egyértelmű, de az is egyértelmű egyébként, hogy tud a média úgy kérdezni és tud úgy viselkedni, ami szembegy és gyakorlatilag mondjuk így nyugodtan szemen köp minden olyanfajta etikát, amelyet a médiával kapcsolatban elvárnánk.

[00:15:58]Tehát lehet, sőt kell, és az is a dolga a médiának, hogy szembeszít szembesítse a politikusokat.

[00:16:02]Mikor vannak vitaműsorok, és a műsorvezető kimondottan csak az egyik oldalt támogatja, és a másiknak meg esélyt se ad.

[00:16:11]Igen, ilyenek is voltak, de én most konkrétan egy ilyen interjúra gondolok.

[00:16:14]Tehát ebben a konkrét esetben szerintem Trump ilyen nagyobb felelősség, de láttunk már olyat, amikor úgy kérdeztek bele dolgokba, olyan csúsztató, aljas és lejárató módon provokálták, mondjuk ki nyugodtan az interjú alányt, amire ez volt az egyetlen logikus válasz.

[00:16:27]Tehát más az, amikor keményen kérdezek, és azzem talán az ultrang ezért is lett híres, és ezért lett annyira népszerű, mert itt azért kemény kérdések hangzottak el oda-vissza.

[00:16:37]Viszont sose az alázás, sose a lejáratás volt a célpont, hanem azokról a dolgokról is beszéljünk, amik kellemetlenek.

[00:16:44]Tehát én magam is voltam ilyen műsorban egy másik csatornán, ahol keményen belekérdeztek dolgokba, amik a különböző történeteket illet érintették, amelyikben részt vettem, de ez így jól van.

[00:16:56]Tehát ez ennek ez ez a dolga.

[00:16:58]Az emberek kíváncsiak arra, hogy mi történt, és ezeket ilyen helyeken lehet elmondani.

[00:17:03]De amikor egyértelmű, hogy valakit azért hívtak oda, emlékszünk még a a az ösztűz nevű műsorra, amiben gyakorlatilag a a műsorvezetők szó se hagyták jutni a meghívott vendéget, hanem elmondták a saját verziókat, és akkor utána elmondták, hogy ebben az interjúban az hangzott el.

[00:17:18]Ugye Tordyán József volt az, aki aki ilyenkor párhuzamosan beszélt velük, tehát hogy hogy láttunk ilyen média megjelenéseket is, tehát hogy hogy azért félreért és ne esik.

[00:17:28]Tehát ebben az esetben Trump reagálta túl, de nagyon sok alkalommal volt már olyan eset, amikor a média lépett túl, maximálisan túllépett a saját mondjuk így hatáskörén vagy feladatán.

[00:17:39]Na, evezzünk át egy kicsit Ukrajna, Oroszország, Európa témájára.

[00:17:44]New York Times cikkével jönnék.

[00:17:44]Miután Donald Trump adminisztrációja látványosan háttérbe lépett mint közvetítő, Ukrajna hivatalosan is Európához fordult.

[00:17:52]Jönnius 7-én Londonban Voladimir Zelenski ukrán elnök rendkívüli csúcstalálkozón egyeztetett Kirst Merbrit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merc német kancellárral.

[00:18:04]No hát elég sok.

[00:18:04]Először is kezdjük azzal, hogy mi a jelentősége ennek ennek a találkozónak, hogy ez az E3 csúcs plusz Ukrajna.

[00:18:14]Miután az amerikai kezdeményezés, az úgynevezett Encorage formula megbukott, így Ukrajnának több okból kifolyólag nemzetközi szponzorok után kell néznie, hogy ez régóta így volt, hogy az Egyesült Államok mellett Európa is részt vett Ukrajna támogatásában.

[00:18:26]Viszont azzal, hogy az USA nyilvánosan és egyértelműen kilépett a folyamatból, kell valaki, aki fölvállalja Ukrajna támogatását.

[00:18:34]Ugye kérdés az, ha és utána, jól emlékszem, talán Macron mondta azt a találkozó után, hogy az ukrán orosz béketárgyaláson ott kell lenni az Egyesült Államoknak és Európának is.

[00:18:45]Na most én megkérdezném a francia elnöktől, hogy mi az, hogy kell.

[00:18:50]Tehát hogy hát sőt Friedrich Márcet javasolta a CSE miniszterelnök, hogy Friedrich Márc kellene, hogy ott legyen mint főtárgyaló.

[00:18:57]Az az elnök volt a CSE ministernök biztos nem mondott ilyet.

[00:18:59]Cse elnök az, aki ennyire elvakultan atlantista.

[00:19:00]Ugye Peter Pavel volt NATO tábornok, Andrei Babis szerintem menné egy racionálisabb szereplő, de megint egy olyan helyzetben vagyunk, amelyben a fronthelyzet, most ahogy a klasszikus magyar film mondja, fokozódik a nemzetközi helyzet, és eközben emberek egy luxuszálloda ölében, vagy akár egy rezidencia, egy állami rezidencia luxus körülményei között pedig arról álmodnak, hogy mi lesz akkor, amikor mit tudom én, hat lábújjuk lesz, vagy két fejük.

[00:19:30]Tehát, hogy hogy egy ilyen helyzetben azt gondolni, hogy amikor egyértelműen nyugati támad támogatással észak Oroszország ellen egy nagyon komoly támadás következik be, amelyben a balti tengeri flotta egyik hajóját a a szárazdóban gyakorlatilag elsüllyeszteték, vagy tehát rommá bombázták az ukrán drónok, és ezt pedig Ukrajna egyedül nem tudta volna megcsinálni.

[00:19:53]Ebben a környezetben Oroszország tárgyalni akar majd európai közvetítéssel és jelenlétel.

[00:19:56]Ezek az emberek nem tudom melyik bolygón vannak, de nem a földön, az biztos.

[00:20:01]Ezen a tűz tűzszüneten, ezen a hétvégi londoni találkozón elhangzott, hogy a tűzszünet után egy nemzetközi katonai missziót, egy multnational force ukrain kellene telepíteni az ukrán területre.

[00:20:14]Ez hát erről már sokszor beszéltünk, hogy valami hasonlót vagy békefenntartót vagy vagy bármiféle hát katonai erőt kéne Ukrajnába telepíteni, de hogy ez hogyan működne eleve a há vagyis a háború után, hogyha eljutunk odáig.

[00:20:31]Másrészt pedig mennyire lehetne ezt Putyin rész, vagyis Oroszország részéről mennyire elfogadható ez, hogy bármiféle katonai erő vagy harmadik országból, mármint úgy értem, hogy nem Ukrajnából részt vegyen a hát hogy mondom a békefenntartásban.

[00:20:47]Hányszor beszéltünk már erről?

[00:20:47]Hányszor reagálta le az orosz vezetés, akár Lavrov külügyminiszter, akár Peskov elnöki szóv ezt a történetet?

[00:20:55]Tehát attól, hogy én folyamatosan ugyanazt a hülyeséget ismétlem, attól nem lesz valóság.

[00:21:01]Ugye a Göbelszi propaganda egyébként ezt jelenti, de parancsolj, csak azt akarom mondani, meg mindig vannak valami jó kis hangzatos nevek, tehát hogy mit tudom én múltan force mindig vannak valami múlt.

[00:21:12]Igen, igen.

[00:21:12]Nagyon érdekes, mert ez a fajta beszélgetés, ez pont olyan te emlékszel még a Davosi béke konferenciákra?

[00:21:22]Igen.

[00:21:23]Tehát, hogy hogy békét akarunk, de a másik felett nem hívjuk meg.

[00:21:25]És most ebből a szempontból az, hogy az agresszor vagy nem agresszor, az mellékes, mert egy háborúban legalább két fél van.

[00:21:30]Van akkor több általában több, de legalább ketten vannak.

[00:21:32]Tehát az egyik fél részvétele nélküli béketárgyalások az azt jelentik, hogy azt gondolták azok a hatalmak, akik ezeket szervezték Davoszban, hogy Oroszország a náci Németország, és ugyanúgy a náci Németországgal kapcsolatban sem hívták meg a náci Németországot sem Teheránba, se Jaltába, se Pozdamba, hogy akkor ők majd ezt így eldöntik.

[00:21:52]Csak azt a különbséget emelném föl, hogy most hagyjuk azokat a párhuzamokat, mert van akik orknak tartják az oroszokat meg satöbbi.

[00:21:56]Tehát én nem akarok ebbe a tényleg ilyen megalázás szintig menő orosz gyűlöletbe belemenni, hanem csak azt az egy kérdést tenné fel, hogy volt-e a Náci Németországnak atombombája.

[00:22:04]Meg is válaszolom a kérdést, hál istennek egy darab se volt neki.

[00:22:07]Tehát, hogy ebben a szituációban azt gondolni, hogy egy atomhatalmat be lehet tenni a sarokba, rá lehet csukni az ajtót, azt majd ki lehet engedni akkor, amikor a a magas felek úgy gondolják, az egy súlyos tévedés.

[00:22:18]Ez megint nem szép, nem jó, nem erkölcsös, mert nyilván egy atomhatalomtól felelős viselkedést vár el az ember, de én fölteném a kérdés, hogy az Egyesült Államok mikor viselkedett felelősen az elmúlt 25 évben.

[00:22:27]Tehát hogy megint megint egy olyan helyzettel állunk szemben, ahol tényleg ilyen ilyen ideológiai, politikai meggyőződésekkel próbálnak reál folyamatokat, reál politikai folyamatokat diktálni.

[00:22:36]Ezek nagyon ritkán jöttek össze.

[00:22:40]Na, ezután a látogató után vagy beszé beszéd után Voladimir Zelenski exkluzív interjút adott a Sky News-nak, és itt pedig arról beszélt, hogy ő elfogadná a jelenlegi frontvonalak befogyasztását Oroszországgal, és hogyha ha ez békéhez vezetné, akkor ő ő eb erre készen áll.

[00:22:59]Szerinted?

[00:23:00]Nekem erre van egy nagyon jó sztorim.

[00:23:01]Van egy 14 hónappal fiatalabb öcsém, és hál istennek ő neki egészséges volt a testalkata mindig.

[00:23:06]Én mindig egy kövér kisfiú voltam, úgyhogy aztán kövér nagy fiú lett belőlem.

[00:23:09]És hát a fiúk mit csinálnak?

[00:23:11]Birkóznak.

[00:23:11]És hát idősebb is voltam, nehezebb is voltam, hogy 8-10 kg-val az eredmény egyértelmű volt.

[00:23:16]És akkor sokodik ilyen esemény után az öcsém fölpattant és küldötte, hogy oké, hagyjuk abba, győztem.

[00:23:21]Tehát, hogy vagy a fekete lovagot is feloszthatnám a gyalog galopból.

[00:23:26]Nem.

[00:23:26]Testvéred nem lett politikus?

[00:23:28]Nem nem nem lett politikus.

[00:23:28]hál istennek egy kávézót vezet, úgyhogy saját saját vállalkozásában dolgozik, és nagyon jól érzi magát, úgyhogy nem nem de hozhatnám egyébként példaként a fekete lovagot is.

[00:23:40]Tehát a a klasszikus eset a gyalogalóból, amikor Arthur Király levágja a hidatőrző fekete lovag kezét, lábát, majd ott áll végtagok nélkül a fekete lovag és kiabálja, hogy egyezzünk ki egy döntetlenben.

[00:23:49]Tehát mikor tesz az M?

[00:23:53]És most engedjük el megint az ideológiát.

[00:23:54]Engedjük el megint, hogy kinek szerintünk kinek van igaza.

[00:23:55]Mikor tesz valaki egy ilyen ajánlatot akkor, amikor nem áll jól.

[00:24:01]Tehát és főleg, hogy most az európai partnerektől jött.

[00:24:04]Tehát nem ott nem azt kellett volna, hogy a megerősítést kapni, hogy hú, most akkor állj ki, mert itt vagyunk a hátad mögött, és minden rendben lesz.

[00:24:13]Hát igen, meg ez a kérdés, hogy mit mondtak neki euró az európaiak?

[00:24:15]Tehát mit mondott neki ez a három ország, amelynek a fegyveres ereje egyébként együtt nem ér az ukrán hadsereg szárazföldi létszámát?

[00:24:21]Tehát, hogy azért egy picit ez picit ezeket, hogy nézzük már még jó ki az ukrán légi erő az igen csak gyengéedik, meg a haditengerészet is, de mondjuk ha arról lenne szó, hogy szárazföldi háborút kéne vni Oroszországgal, akkor elsőben Ukrajnán számíthat Európa.

[00:24:32]Ez megint egy olyan dolog, ami nem szép, nem jó, nem erkölcsés csak így van.

[00:24:35]Tehát hogy ebben a környezetben szerintem Zelenski elnököt egy olyan helyzettel szembesítették Európában, amelyben a brit kormány ingadozik.

[00:24:44]A gazdasági helyzet katasztrofális.

[00:24:46]Franciaországban jövőre választások lesznek.

[00:24:49]A gazdasági helyzet katasztrofális.

[00:24:51]Németországban Friedrich MZ népszerűsége szó szerint a béka feneke alatt van.

[00:24:55]Mondhatjuk ugye a tóban élő két éltő alsó felét nézi igen távolról és a többi és a többi és a többi.

[00:25:02]Tehát ebben a helyzetben valószínűleg Zelenszki elnök nem jó híreket kapott, ezért állt elő ezzel az ötlettel.

[00:25:07]Na most én föltenném a kérdést, hogy ez az ötlet, ez egy héttel ezelőtt, amikor azt a levelet küldte Putyin elnöknek, amelyben sok mindent csinált, csak nem egy őszinte ajánlatot fogalmazott meg egy tárgyalásra, akkor nem volt aktuális, akkor ez a helyzettel nem volt tisztában.

[00:25:22]Szerintem egyértelműen tisztában volt, csak most megkapta az utolsó, hogy fogalmazzak úgy, ígéreteket arra, hogy nem tudnak semmit ígérni.

[00:25:29]És ez ebben a helyzetben egy tragédia, mert az ukrán nemzet nem azért harcolt és vérzett, hogy utána a háttérben gyakorlatilag szülessen egy olyan alkú, amely arról szól, hogy bocs srácok, eddig bírtuk, márpedig egyre inkább ennek a jelei mutatkoznak.

[00:25:43]felreppentek a hírek, vagyis hát a Juri Osakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója Rosszi egy televízióban vasárnap interjút adott, amiben úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak vannak nyílt és titkos kapcsolatai is kijevel, és hogy vannak vagy ez ebben a zárt rendszerben, ebben a zárt tárgyalásban például orosz orosz üzletember Kievben járt, ahol fogadta őt Voladimir Zelenski, és időközben ugye ki is derült, hogy ez a Chelsea bó tulajdonosáról, Román Abramovicról van szó.

[00:26:15]Mennyire bevett szokás ez, hogy ilyen emberek, üzletemberek vagy esetleg nem tudom, tehát hogy nem a nem a nyílt felszíni kommunikáció vagy vagy kapcsolattartás megy, hanem inkább ez a ez a úgymond a zárt ajtók mögötti és melyik az inkább a hatásosabb, az ami a külvilágnak szól, vagy inkább az ilyennek az az ártajtós, amikor majd majd mi elintézzük itt egymás között egy harmadik féllel gyorsan, mint a postagamb elküldjük az üzenetet?

[00:26:43]Hát mondok valamit, ami nem fog tetszeni sokaknak, de a kapcsolatok nagy többsége így történik.

[00:26:47]Ugye a felszín az ugyanúgy, mint a jégeggy esetében körülbelül 1 tizede a valós dolgoknak.

[00:26:52]És ez így is van jól.

[00:26:52]Tehát amikor az orosz-ukrán háború kitört, akkor a hozzám hasonló biztonságpolitikai szakértőknek nem akkor fagyott le az arcáról a mosoly, amikor megindult a lövöldözés, hanem amikor megszakadt a forródót Moszkva és Washington között.

[00:27:05]Egy vagy két évdig volt egy ilyen helyzet.

[00:27:06]Az egy igazán aggodalomra okot adó pillanat volt.

[00:27:09]Ugye ez az, amiről szoktam mondani, hogy minden szakmának megvannak a maga finomságai.

[00:27:12]Tehát ezért veszélyes ez a folyamat, amelyben az általam irreguláris szakértőknek nevezett egyébként sokszor rendkívül komoly tudásanyaggal rendelkező influencerek beszélnek olyan folyamatokról, amiket nem láttak a valóságban, nem hallottak róla satöbbi, csak innen-onan értesülnek dolgokról.

[00:27:29]Tehát ez egy teljesen bevett dolog, egy teljesen bevett szokás.

[00:27:32]és tegyük, hogy ez így is van jól és maradjon is így, mert amíg megvannak az informális csatornák, addig van esélye egy gyors és békés megállapodásnak.

[00:27:39]Ha nincs, és egy olyan totális háború indul, amit egyébként megint a második világháborút hozom példaként, de az a legjobb példánk erre nincs más.

[00:27:47]Tehát nem azért, mert bárki náci lenne egyébként, vagy összevethető lenne a náci Németországa, hanem azt a történetet nagyon jól ismeri mindenki, azért hozom mindig példaként.

[00:27:56]Tehát a náci Németország ellen vívott és a a tengelyhatalmak ellen vívott háború, az egy totális háború volt.

[00:28:01]Ott nem volt ilyen egyezkedés a háttérben.

[00:28:04]A náciik próbálkoztak később, amikor rosszul állt a színájuk, de addigra már megszületett az a megállapodás a szövetséges hatalmak között, ideértve a Szovjetuniót is, hogy nincs külön béke.

[00:28:12]Na most amíg ezek az informá informális kapcsolatok működnek, addig lehet, hogy nem lesz totális háború az orosz-zukrán háborúból.

[00:28:19]Bár tegyük hozzá, hogy most az utóbbi időben ebbe az irányba mutatnak a jelek.

[00:28:24]Úgyhogy ez nagyon jól van így, hogy ez a folyamat így zajlik.

[00:28:25]A problémát az jelenti, hogy egyrészt ugye fölfedték ezt a személyt.

[00:28:29]Tehát ez rögtön egy olyan probléma, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve ő már ilyen feladatot nem végezhet.

[00:28:34]A másik pedig azt jelenti, hogy ez egy súlyos kudarc volt.

[00:28:36]És ezt a sztorit egy pár nappal ezelőtt én is hallottam már más forrásból.

[00:28:39]Akkor még az volt a verzió, hogy erről nem beszélünk, mert ugye erre reakcióként jött az, hogy amikor megtörtént ez a megbeszélés, utána volt a starobelski támadás a civilek ellen, a fiatalok ellen.

[00:28:51]És akkor az ukránok m megpróbálták kimagyarázni, hogy hát ez nem úgy volt, meg hogy ez már előre el volt döntve meg satöbbi.

[00:28:55]És állítólag erre válaszolta azt az orosz ezzel, hogy semmi gond, akkor küldjetek egy levelet, amiben kértek minket, hogy tárgyaljunk.

[00:29:02]És erre született az a Zelenski levél, ami körülbelül úgy nézett ki, hogy gyertek tárgyaljunk.

[00:29:05]Tehát, hogy hogy ö tehát most innentől kezdve gyakorlatilag vajon mi lett erre a válasz?

[00:29:11]Úgyhogy most komolyan aggódok amiatt, hogy az orosz-ukrán háború az Iráni hasonlóan egy totális háborúvá fajul, amelyben utána már olyan dolgok is röpködnek, amelyeket úgy hívnak mondjuk, hogy ötödik ötödik cike és garancia és egyebek, mert megint elmondom, azt a Szentpétervár és azt a balti tengeri hadikötő elleni támadást, nyugati segítség, tényleges fizikai segítség nélkül Ukrajn tudta volna végrehajtani.

[00:29:37]Tehát vagy arról van szó, hogy a Starlinket használták fel, hogy vezér irányítsák ezeket, vagy vezéreljék ezeket a drónokat, vagy az, hogy nyugati gépek nyújtottak elektronikai, hadviselési vagy vagy hírközlési támogatást Ukrajnának.

[00:29:47]Mind a kettő háborús cselekedet.

[00:29:49]Hölgyeim és uraim, azv szerint most nagyon jól haladnak a az ukránok.

[00:29:55]Több területet foglaltak vissza májusban, mint amennyit Moszkva elfoglalt volna.

[00:29:59]Ö, tehát úgy írják, hogy az ukrán elők mintegy 250 n km-t tisztítottak meg, vagy szereztek vissza, miközben az orosz előreyomulás mindössze 130 n km-re korlátozódott.

[00:30:09]Oroszország jelenleg viszont Oroszország jelenleg csapatokat von össze Wcchenski és Hark térségében.

[00:30:19]Erre pedig arra számítanak, hogy egy nyári offenzívára készülnek, és hogy az ukrán gyenge pontokat fogják támadni.

[00:30:25]Mire mi várható szerinted most így a nyáron?

[00:30:30]intenzívebbak lesznek a harcok, vagy megint majd őszre várható az, hogy most valami komolyabb dolgok fognak történni, vagy csapások?

[00:30:39]Ugye hadd kérzem megint egy picit távolabbról, hogy amikor a vietnami háborúban a közönség a világ első tévében közvetített háborúját láthatta, akkor a Pentagonban felmerült az a kérdés, hogy tényleg egyébként ezt utólag vissza is igazolták, az összes vagy a legtöbb szakasz szint fölötti csatát megnyerték az amerikaiak.

[00:30:55]Ö, de nem látszott az előrenyomulásnak a mértéke, nem látszott a siker.

[00:31:00]És akkor találták ki azt a fogalmat, amit úgy hívnak, hogy body count, azaz minden egyes nap elmondták, hogy hány vietnámi katonát öltek meg.

[00:31:07]A problémát az jelenti, hogy ez nem okozott a harcí sikereen kívül mondjuk így hadászati vagy stratégiai győzelmet vagy eredményeket.

[00:31:18]Tehát egyrészt ugye a vietnámi nép szó szerint súlyosan a vérével fizetett azért, hogy szabad lehessen.

[00:31:23]Másrészt pedig azt is jelenti, hogy ezek a számok nem jelentenek semmit.

[00:31:27]Tehát egy elhúzódó háborúban ne felejtsük el, hogy az amerikai jelenlét vagy az amerikai közeműködés Vietnámban 10 évre 10 évig tartott ilyen-olyan formában 1965 és 75 között.

[00:31:38]Innentől kezdve egy ilyen elhúzódó háborúban az, hogy egy adott hónapban mi történik, vagy mi nem történik, az szó szerint semmit nem jelent.

[00:31:47]Nyilván kell jó híreket közölni a lakossággal, kell jó híreket közölni a szponzorokkal, de ez itt, amire most egyébként egy csomóan és ugyanez volt igaz, az orosz előranyolásnál féltés ne essék.

[00:31:56]Tehát Bakmut elest egy fontos pont volt az orosz-ukrán háborúban, amikor majd néhány év múlva megszületnek az összefoglaló munkák arról, hogy mi történt, ki fogják emelni, aztán mennek tovább a következő ilyen eseményre, mondjuk a KSKI ukrán betörésre Oroszországban.

[00:32:09]Tehát ezeket a számokat a helyén kell kezelni.

[00:32:12]A kilőtt megsemmisett harci eszközök száma, vagy akár a bevetett drónok száma is mellékes.

[00:32:17]Ez olyan, mint egy boxcs.

[00:32:20]Teljesen független.

[00:32:20]És én is láttam már több olyan boxmeccset, ahol az egyik fél akár másfélszer, kétszer több ütést vitt be, a végén mégis veszített.

[00:32:26]Tehát ezek a számok igazából belpolitikai, külpolitikai felhasználással készülnek, de a háború hosszútávú kilátásairól csak akkor mutatnak bármit, ha hónapokon keresztül ismétlődő tendencia van benne.

[00:32:41]Egyébként tény, ami tény, valóban látszik egy nyári orosz offenzíva megindulása.

[00:32:44]Ugye az ukrán fél is elismerte, hogy a szumi Harkov folyosót belövik az ukrán, bo vagyis hát az orosz drónkezelők, aminek keretében gyakorlatilag egyre nehezebbé válik a közlekedés a két város között.

[00:32:57]Ugyanez igaz a Slaviansk Konstyantinovka közötti útvonalra és Kupjanskban is fölenekültek a harcok.

[00:33:05]Tehát gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy megindult az orosz offenzíva.

[00:33:07]Meglátjuk majd milyen eredménnyel.

[00:33:10]Június 7-én hajnalban orosz trón támadás érte a központosított kiégett nukleáris üzemanyag tároló létesítmény konténerfogadó épületét Ukrajnában, tehát a csernobili atomerőműnek adt egy részét, és a robbanás hullám helyszínén tartózkodott a ne, ugye a Nemzetközi Atomenergiaügynökségnek a szakértőinek az épületét is megrongálta ez az eset, vagyis ez a ez a támadás ugye az ukrán elnök szerint ugye nem emelkedett meg a sugárzás szintje, de egyértelműen túllépték még az oroszok ország is, hogy hát a úgy túllépték Oroszország ég szűkű arrogenciájának határát.

[00:33:46]Egyrészt ugye mennyire veszélyes ez, hogy ilyen támadásuk érik esetleg?

[00:33:51]Ez egy figyelmeztetés, eltévedt rakéta, vagy lehetnek tényleg ilyen elvetemlült hát célok, mint például, hogy megsemmis, vagyis nem, tehát előidézni bármilyen katasztrófát?

[00:34:04]Én azért fölteném a kérdést az ukrán elnöknek, hogy előtte történt többszöri támadás az aporizsi atomerő ellen.

[00:34:12]Igen.

[00:34:12]Tehát akkor ez a ez a azt mondta nekem a ez olyan, mint a kocsmai verekedés, hogy az úgy kezdőtt, hogy a Pisti visszaütött.

[00:34:19]Tehát hogy mi van?

[00:34:22]Tehát megint tegyük föl a kérdést.

[00:34:22]Egy atomhatalom ebben az esetben Oroszország a nukleáris szennyezdést akar kiváltani, akkor mit fog csinálni?

[00:34:30]Tehát akkor nem kell a leálltott csernobili atomerőművet megrongálni ahhoz, hogy hogy mondjuk így nukleáris szennyezdést okozzon egy ország területén.

[00:34:38]Tehát ez egy olyanfajta válasz volt, és megint megint erre hadd hívjam föl a figyelmet, hogy nem kell felmenteni az oroszokat.

[00:34:44]Egy agressziót követtek el egy szuverén állam ellen.

[00:34:49]Ezt nem lehet.

[00:34:49]Hiába próbálják sokan cifrázni, nem lehet.

[00:34:50]Volt oka is, az is egy másik történet.

[00:34:52]Attól a tény tény.

[00:34:54]De a legtöbb esetben ezek válaszlépések.

[00:34:57]Nem mondom, hogy mindig, de választépések, meg nem mondom, hogy arányos, de amikor Ukrajna egy terrortámadást szenvedett, amiben egy civil halt meg egy teherautóba rejtett teherautó konténerbe rejtett robbanóanyaggal a a a kersi híd ellen, arra válaszol indultak meg az orosz támadások az ukrán infrastruktúra ellen.

[00:35:15]Most Ukrajna aztán jól emlékszem, harmadszor támadta az aporizsé atomerőket, bár nem vállalta ezeket magára, de logikus módon ki mást tette volna.

[00:35:22]Onnantól kezdve mit gondoltak, mi lesz a válasz?

[00:35:24]És az aporizsében, az aporizsé atomerőműben lesz egy üzemzavar, vagy egy nukleáris szennyeződés, az az orosz és oroszlakta területeket fogja érinteni.

[00:35:32]Ha viszont Csernobilban, akkor az Ukrajnát fogja érinteni.

[00:35:36]Tehát ezeket a dolgokat érdemes látni.

[00:35:38]És ezért is mondom, hogy úgy néz ki, hogy ukrán vezetés úgy értékeli, hogy le lejáró félben van az ideje, mert ezek nagyon kétségbe esett lépések, ahogy kétségbeesett lépés mostanra az eddig tagadott frontvonalak melletti tűzszünetnek a belebegtetésé az ukrán elnök részéről.

[00:35:53]Tehát aki ezeket a dolgokat összerakja, az azt látja, hogy Ukrajna az ukrán vezetés szerint is egyre nehezebb helyzetben van.

[00:36:03]Végére behoznék egy Rényországos hírt.

[00:36:05]Még nem tudjuk, hogy mi a helyzet.

[00:36:08]Azt most nézem épp itt a 444-et olvasom, hogy Pasényen örmény miniszterának a szavazatok nagyjából 20%-ának összeszámolása után bejelentette, hogy pártja történelmi győzelmet aratott a választáson.

[00:36:19]A részeredmények alapján a polgári szerződés nevű kormánypárt 54, az orosz barát erősörményország pedig 23,5%-ot szerezhet.

[00:36:30]A végeredmény későbbre várható.

[00:36:32]No hát Pasinan ugye egy kicsit ilyen extravagáns médiás megjelenéséről ismert, ugye puszikat küld, szívecskézik és eléggé aktív közösségi médiában.

[00:36:43]Viszont ugye azt látható, hogy most ez kell a népnek, szó szerint a cirkusz kellenétnek meg ez a magamutogatás.

[00:36:50]Mennyire mit vár szörményországból, hogy nagyon-nagyon ugye elkezdett nyugatra tendálni, vagy nyugatra tolódni a hát a csalódás után, hogy csalódás érte, hogy Oroszország nem védte meg, amely amennyire kellett volna.

[00:37:03]De az egy nagyon érdekes folyamat, mert gyakorlatilag a amit lehet erről tudni, az az, hogy Örményország egy nagyon furcsa pályát ír le.

[00:37:16]Ugye Örményországgal kapcsolatban mi is beszéltünk már erről, hogy járna neki szuveritás, de Oroszország szomszédjakén nem nagyon jut.

[00:37:22]És ebben a helyzetben nem meglepő, hogy egyébként az örmény mezőgazdasági export döntő többsége Oroszországban mennyben, a távolságok óriásiak.

[00:37:32]Tehát egy ilyen helyzetben, amit Pasinnyán megkísérel, hogy leváljon Oroszországról és az Európai Unió felé forduljon, annak a reál politikai alapjai megkérdőjelezhetőek.

[00:37:40]Nem a politikai, a reál politikai.

[00:37:42]Tehát az, hogy ő egy ilyen helyzetben ő ezt csinálja, az egy teljesen logikus reakció.

[00:37:47]A kérdés az az, hogy mekkora mozgástere van az embernek.

[00:37:49]Tehát mindig viccelődni szoktam a spárgázási nem létező képességeimmel, de megint a fizikai állapotom mit enged meg?

[00:37:56]Tehát egy mesterséges intelligenciával készült képet föltölthetk a Facebookra, hogy én spárgázom, de mindenki tudja, hogy ez nem igaz.

[00:38:03]Na most hasonló gondolataim vannak Pasinan elnök nyilatkozataival kapcsolatban.

[00:38:08]Ugye 20%-nál kijelentené, hogy én nyertem, hát ez egy igen meredek dolog.

[00:38:12]azt 80-90%-nál szokták.

[00:38:12]Tehát, hogy ebben a szituációban szerintem a vágy és a lehetőség, az akarat és a lehetőség ütközését látjuk.

[00:38:20]Meglátjuk még, hogy mi lesz a végeredmény.

[00:38:22]Ugye voltak arról szóló hírek, hogy fejfej mellett vannak a felek, voltak arról szóló hírek, hogy felfüggesztették a szavazatok számlálását satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:38:31]Én azt mondom, hogy egy pár napot várjunk míg, míg kiderül, hogy mi lesz ebből az egészből, mert ott a Kaukázusban formálódik egy újabb konfliktus góc.

[00:38:38]Jól emlékszem, talán Peskov Kremlő szóvivő beszélt arról, hogy Örményország az ukrán útra lépett és Ukrajnában is pont így kezdődtek a dolgok.

[00:38:47]Tegyük hozzá Ukrajnában azért egy Puc nagyon komoly szerepet játszott ebben.

[00:38:50]Most úgy néz ki, hogy Puc nem lesz, hanem egy ilyen választási mismás solás fogja elhozni ezt az eredményt.

[00:38:56]Meglátjuk még, hogy mi lesz.

[00:38:56]Nagyon kioncsen várom a fejleményeket.

[00:39:01]Hihetetlen dolgok zajlnak a világban.

[00:39:03]Hát figyelj, vannak olyan korrupt rendszerek, vagyis korrupt egyetemi rendszerek, ahova ha így, akkor már tudod, hogy ötöst fogsz kapni, úgyhogy már a vizsgásra kezdődött, már lehet neki örülni, úgyhogy bármi lehet.

[00:39:15]Igen, én is hallottam olyan magyar politikusról, aki leküldte Pécsre az indexét, és csak be kellett írni az ötöst, és akkor ennyi volt a a politikus nak a az egyetemi vizsgája.

[00:39:23]De ez egy másik történet, tehát ezeket viszont előbb-utóbb meg is szoktak bukni.

[00:39:26]Tehát nagyon érdekes az, hogy a a postszovjet térségnek az államai milyen irányokat jártak be.

[00:39:34]Ugye a örményországban konkrétan nem emlékszem mi volt, de például Grúziában, vagy másképp Szakartvelóban Eduard Shavnadze lett az első szabadon megválasztott gru vagy szakartvelói elnök, aki mint emlékszünk rá a Szovjetunió külügyminisztere volt.

[00:39:49]Tehát ugye Ukrajnában is az ukrán kommunista párt legutolsó vezetője lett az első elnök.

[00:39:57]Tehát láttunk ilyen folyamatokat volt szovjetközárságokban.

[00:39:59]Én úgy gondolom, hogy az az európai, amerikai nyomulás, amelyet a volt tagállamokba tettek, az átmenteti sikereket elérhetett, de a földrajzi közelség mindent visz.

[00:40:11]Tehát tény, hogy Oroszország le van kötve Ukrajnában.

[00:40:15]Ugye eddig arról beszélgettünk, hogy Ukrajna nincs túl jó helyzetben.

[00:40:16]Tehát ez a háború váratóan már nem tart annyi ideig, ameddig amennyi eltelt már az eleje óta.

[00:40:21]Onnantól kezdve viszont felkészülnek ezek a régiók, mert az oroszok nem fogják hagyni, hogy kitúrják őket innen.

[00:40:26]Nem szép, nem jó, nem erkölcsés, csak az orosz gondolkodás így működik.

[00:40:31]Na hát látjuk majd a fejleményeket.

[00:40:34]Úgyhogy addig is mi pedig köszönjük, hogy velünk tartottak kedves hallgatóink.

[00:40:37]Az elején elfelejtettem mondani, hogyha esetleg nem iratkoztak fel, akkor most iratkozzanak fel, és kérjük, hogy lájkolják a videókat, és Bálin csatornájára is előszöretettel látogassanak, hiszen ott is szép számmal gyűlnek az emberek, még a videók is, meg a tartalmak.

[00:40:51]Úgyhogy nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottak, és nagyon szép hetet kívánunk mindenkinek.

[00:40:57]M.