Felturbózta a hadseregét Oroszország, átrajzolnák a frontot? - Resperger István

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longuer Andrást hallhatják és itt az Ultrahang legfrissebb adásában ma nem más a vendégünk, mint Respán ezredes katalai szakértő, akit nagy szeretettel köszöntünk és hát üdvözöljük a műsorban.

[00:00:13]Tisztelettel köszöntelek, üdvözlöm a nézőket is.

[00:00:17]Ma is lesz miről beszélgetni.

[00:00:17]Ögyis a közelkeleten is újra felboldultak az események, illetve természetesen egyéb külpolitikai hírekkel is fogunk foglalkozni.

[00:00:27]Mielőtt azonban ezekbe belekezdünk, a hallgatóinkat arra hadd emlékeztessük, hogy ha még nem tették meg, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, hiszen így akár értesítéseket is kérhetnek az újonnan feltöltött felvételekről.

[00:00:39]Belpitikai témájú beszélgetéseinket az Utrang Pluszon találják, ezt is ajánljuk a figyelmükben, illetve a jó magam csatornáját is itt a feliratkozás gombra kattintva elérhetik, és ott is feliratkozhatnak.

[00:00:47]Úgyhogy köszönöm, ha esetleg azt is megfontolják, és ezzel le is tudjuk zárni a szolgálati közleményeket, és rá tudunk fordulni az aktualitásokra.

[00:00:55]Talán így a hírérték sorrendbe kezdve a közelkeleti helyzettel.

[00:01:00]Mi történt most pontosan?

[00:01:03]Ugye a hírekben ugye azt lehet látni, ha esetleg a hallgatók mostanában pörgették, figyelték az eseményeket, hogy ugye újra kiújultak csatározások, de pontosan milyen tengely mentén és most mi most az aktuális helyzet?

[00:01:18]Ö, azt gondolom, ez a 100 napja tartó háború rendkívül fontos a világgazdaságra, Magyarország energiaellátására is.

[00:01:27]Azt láthatjuk, hogy a mai jelentések szerint a teheráni rádió, illetve a hírközlő csatornáik jelezték, hogy nyugat-iráni területeken a nagy valószínűséggel izraeli és amerikai csapások következtek be, illetve teheránt is csapások érték.

[00:01:49]Azt gondolom, hogy ez a háború ugye a világ egyik olajcsapjának az elzárásával rendkívül nagy problémákat okoz, amellett, hogy közel 10000 halottal számolhatunk a térségben, ami bekövetkezett, és az Amerikai Egyesült Államoknak is közel 15 halottja és 595 sebesültje van, nem beszélve arról a horibilis összegről, ami közel 30-40 milliárd dollárt is kitehet.

[00:02:20]Külön szakértők elemezték azt is, hogy a a vadászgépek, amik megsérültek, vagy elveszítették őket, ezek mellett főleg a Reaper drónoknak az elvesztése, amiből egyes források szerint Yemen és Irán közelében, illetve fölött közel 30-at elveszíthettek, ami ugye a globális felderítést, hírszerzést segítette nekik.

[00:02:45]iráni részről, ha megnézzük azt a aszimmetrikus hadviselést, hogy kivárták a légicsapásokat, jelentős veszteségeket szenvedtek el, de a barlang és alagútrendszerükben rengeteg eszköz megmaradt.

[00:03:01]Újabb hírszerzési adatok szerint körülbelül 600 ballisztikus rakétát használtak föl a közel 2000-ből.

[00:03:13]több 1000 drónt használtak fel, de még ugyanennyi a raktárakban van, illetve a föld alatti létesítményekben.

[00:03:22]Egy másik tapasztalat, hogy a hírszerzés hiába fedte fel, hogy hol vannak ezeknek a barlangrendszereknek a bejáratai.

[00:03:31]Ezekre csapásokat mértek, de rendkívül gyorsan helyreállították az irániak, sőt új védelmi létesítményeket emeltek ezeknek a közelébe.

[00:03:41]Ugye a háború eddigi csapásai folyamán 10-12000 csapás történt, de az izraeli Mossad jelezte, hogy legalább 10000 célpont van még, amit meg kellene semmisíteni.

[00:03:59]Egyrészt ugye az a képesség a ballisztikus rakéták területén az olyan 50-70%-ra tehő még, ami fönn maradt.

[00:04:08]A drónokból pedig legalább a fele még megvan.

[00:04:11]És ugye ezzel az asszimmetrikus ilyen kiváróhadviseléssel és ilyen folyamatos nagy szüneteket tartva csapásokat tudtak mérni.

[00:04:23]Tegnap hat darab forradalmi gárda, kisebb hajóegységet süllyesztett el az Amerikai Egyesült Államok, de ez nem jelenti azt, hogy kinyílt volna a szoros, hiszen a szoros még zárva van.

[00:04:37]Egyrészt az irániak részéről.

[00:04:41]A Egyesült Arab Emirátusok csúcsánál ugye elaknásították a területet, ahol a 2-3 km széles ki és bemenő folyosó van.

[00:04:52]Ezt a C szigetek aláterelték, itt pedig vámot szednek kriptovalutában vagy dollárban, ami azt jelenti, hogy egy-egy hajónál ez 2 millió dollárt jelent.

[00:04:59]A másik blokkád az amerikaiak részéről van, ők pedig az iráni exportot és importot akadályozzák.

[00:05:11]Nagyon jelentős hiányok léptek fel az országban.

[00:05:13]Erről tudósítanak a hírszerzők, azaz főleg gyógyszerből, elektronikai termékekből, alkatrészekből.

[00:05:24]Ez látható most az Öböl környékén.

[00:05:29]Ugye Donald Trump amikor reagált az eseményekre, akkor arra kérte Izraelt, hogy önmérsékletet tanúsítson.

[00:05:33]arra hivatkozott, hogy ha ugye most nem voltak áldozatok, akkor valahogy Izrael próbálja figyelni arra, hogy esetleg most egy megállapodás lehet kibontakozóban az Egyesült Államok és Iránk között, és ezt nem szeretné, hogy ez sérüljön.

[00:05:47]Itt ugye egyrészt első körben rákérdeznék a támadás jellegére, hogy hogy jogos-e ez a trumpi felvetés, hogy olyan támadás volt, ahol nem voltak áldozatok.

[00:05:57]Lehetséges-e egyáltalán az, hogy Izrael ebben a helyzetben mérsékelt választ nagyon?

[00:06:01]És milyen a válasz egyébként?

[00:06:04]Hát én azt gondolom, hogy elég nehéz azt a választ előtérbe helyezni, hogy ne legyenek áldozatok.

[00:06:09]Ugyanis most már az ENS szakosított szerveinek adatai szerint közel 33,2 millió irá elhagyta a lakhelyét, hiszen nagyon jól tudja, hogy a nagyvárosok, a laktanyák, az atomlétesítmények környékén csapás várható.

[00:06:29]A célok tervezésénél, amikor a céltervező csoport egy törzsön belül megtervez dolgokat, akkor elsődlegesen nyilván azt veszik figyelembe, mi az, ami Izrael és az amerikaiak nemzetbiztonságára veszél lehet.

[00:06:45]Tehát ezek ugye egyrészt a ballisztikus rakétakilövőhelyek, a atomlétesítmények, illetve hát azokkal a proxi szervezetekkel, azaz helyettesítő terrorszervezetekkel való kapcsolat.

[00:07:00]És ugye itt pont a Hezbollakra kell utalnunk.

[00:07:05]A tervezésnél nagyon is figyelembe kell venni, hogy megkülönböztetett vagy megkülönböztetés nélküli támadásról van szó.

[00:07:12]A célt mindig be kell azonosítani, hogy az katonai jellegű-e, akkor lehet rá csapást mérni.

[00:07:18]Viszont van egy csomó korlátozó tevékenység, tehát iskolák, kórházak közelébe, ahol nagy civil áldozat várható, ott nem lehet csapást mérni.

[00:07:33]Ugye Izrael ezt azért nem nagyon tartotta be a gázai övezetben.

[00:07:34]Ezt láttuk rendkívül sok, ha nem is olyan sok, mint amit a palesztin hatóság jelez a civil.

[00:07:42]a nők és főleg a gyerekek, hiszen ott is a alagutakba vonult vissza a Hamasz.

[00:07:48]A Hezbollakkal kapcsolatban ugye összekapcsolta Irán a tűzszünetet, akkor hajlandó egyezkedni az Amerikai Egyesült Államokkal, ha Izrael is felhagy a Hezbollak elleni csapásokkal.

[00:08:02]Izrael most már kiterjesztett csapásokat mért a Beka völgy Bejrut közelébe.

[00:08:08]Elérték a litváni folyót, de kijelöltek a lakosságnak egy újabb folyót, a szitárfolyót, hogy azon túl is vonuljanak vissza, hiszen Izrael nemzetbiztonsági érdeke az lenne, hogy közvetlen tüzérségi eszközökkel ne tudják lőni őket.

[00:08:23]Viszont van egy nagyon rossz hír, hogy a Hezbollaknak 75 és 150 km hatótávolságú rakétái vannak, illetve Irán is besegít olykor olykor, főleg az úgynevezett kazettás bombáival, amit rendkívül nehéz kivédeni még a vaskupola rendszerrel is.

[00:08:44]Ha nem sikerül a főrakétát megsemmisíteni, akkor ez nagy károkat okozhat.

[00:08:49]Tehát én azt gondolom, hogy Izrael nyilván figyelembe veszi az Amerikai Egyesült Államok kérését, de a nemzetbiztonsági érdek sokszor fölirírja azt, hogy ne legyenek áldozatok, illetve hát ne legyenek nagy számban áldozatok.

[00:09:07]ami a tárgyalásokat, illetve a megegyezés lehetőségét érinti, reális-e ez a trumpi felvetés, hogy kibontakozóban lehet valami, mert ha az ember most csak így ránéz az aktuális helyzetre, nem feltétlen ez az első ötlete, hogy akkor most ezek szerint éppen majdnem megegyeznek.

[00:09:20]Ugye Trump egy igencsak viharos példagyott interjú során ilyenek, tehát hogy ilyeneket pedzegetett most az elmúlt órákban.

[00:09:29]Mi a valóság?

[00:09:32]Én ugye azt gondolom, hogy a régi bűnöknek hosszú árnyéka van.

[00:09:35]Tehát az a fajta törekvés, hogy Iránnak az atomprogramját valahogy visszaszorítsák, és szankciókat vezettek be ellene.

[00:09:45]Ez sem járt nagyon sikerrel, hiszen Kína és Oroszország a háttérből csendesen támogatja ezt a folyamatot, hiszen nekik jó, ha van valaki, aki Amerikát és Izraelt egy kicsit sakban tudja tartani.

[00:10:03]A másik nagy követelése, ami Trumpéknál felmerült, illetve Rubioéktól, hogy fejezzék be a proxi szervezetek támogatását.

[00:10:13]Hát nem azt látjuk, hogy befejezték, azt látjuk, hogy például a Hezbollak vezetői is, az iráni forradalmi gárda tábornokai, katonái, tehát azokat is még külön meg kell találni, ki kell emelni azokból a rendszerekből, amikben éppen támogatják Izraelnek a lövését.

[00:10:29]A harmadik dolog volt a ballisztikus rakétaprogram.

[00:10:35]Ez is szerintem nagyon is visszaszorult.

[00:10:38]Egyrészt nem használnak annyi ballisztikus rakétát.

[00:10:41]A drónokkal nagyon jól rettegésben tudják tartani a közelkeletet.

[00:10:49]Repülőterek, szállodák érzik.

[00:10:49]Tegnapi hírszerző jelentésekben olvastam, hogy az Egyesült Arab Emirátusban és Bakrembe 50%-os kedvezményt adnak a lakosságnak arra, hogy használják a szállodákat, a wellness, minden egyebet, mert a turizmus annyira visszaesett.

[00:11:06]Tehát ez is úgymond a nagy stratégiai célok, a hármas célkitűzésből nem sok minden sikerült.

[00:11:14]És az urándítás kérdése is azt mutatja, hogy ez a 9-10 darab atombombához szükséges töltet szétosztották, külön helységekbe vitték, tehát nem jött be az a fajta törekvés, hogy a buseri atomerőműben a nemzetközi atomenergiaügynökség felügyeletével használja ezt Irán, hogy a 92 milliós lakosságának az energiaellátását tudja biztosítani.

[00:11:43]De hát látjuk, hogy nem ez a cél iránt részéről.

[00:11:48]Azaz a nagy stratégiai célokban nem tud megegyezni.

[00:11:51]Ilyenkor jön ugye mindig a trumpi megoldás, mint Grönwnál, hogy eljövök és azt mondom, hogy minden rendben van.

[00:12:00]Én azt gondolom, hogy itt is ez fog bekövetkezni, hiszen a világ kereskedelmének pont azt a részét akadályozza az Amerikai Egyesült Államok, akik a termelők.

[00:12:10]Tehát Kína, India távolkelet energiaellátásának a 40%-a ebből a szorosból megy.

[00:12:17]Tehát itt előbb-utóbb valamit tenni kell, hiszen Trump népszerűsége is 36% alatt van bőven.

[00:12:28]Látjuk a szavazásokban, hogy a belpolitikában szüksége lesz valami sikert felmutatni.

[00:12:33]És akkor lehet egy ilyen, hogy nagyon legyőztük Iránt katonai szempontból, de valójában nem értünk el célokat, és ezt már a belső saját republikánus részlege is látja.

[00:12:48]Nem csak a demokraták.

[00:12:48]A kis célokban, hogy megsemmisítették az iráni haditengerészetet, rendben van.

[00:12:53]Viszont a kis hajóegységeknek a megsemmisítése rendkívül nehéz, hiszen amerikai és kínai hajóegységek vannak a térségben, akik segítik egyrészt a hírszerzést, felderítést Irán részére, másrészt maguknak anyagókat gyűjtenek.

[00:13:10]Gondoljuk el egy háborúnak a teljes elektronikai forgalmazását, rádióforgalmazását, irányítási rendszerét teljesen közelről látják.

[00:13:23]Iráni hajók pedig szívesen bújnak el kínai és orosz hajók mögén, ahogy itt lőjetek ki, ha tudtok.

[00:13:29]Játékot játszák.

[00:13:32]Én azt gondolom, hogy ezek mindazt determinálják, hogy szárazföldi akció egyértelmű, hogy nem lesz ebben a térségben, még a szigetekre sem, hiszen annak a fenntartása több millió dollár lenne.

[00:13:46]Egy trumpi megoldást tudok elképzelni, hogy lesz egy olyan megállapodás, hogy valamit írjunk alá, és és vonuljunk el ebből a rendkívül nagy válságot okozó térségből.

[00:14:00]Ugye ami itt egy fontos tényező még az Trump és Natanyahu kapcsolata.

[00:14:02]Ugye ez az elmúlt időszakban vett egy érdekes fordulatot.

[00:14:08]Ugye talán nem teljesen váratlan, ha valaki esetleg értette így az események mögötti dinamikát, de azért nem feltétlen egy hát egy elegáns tolvonással, egy kifejezetten egy hirtelen fordulattal vált állt ez be.

[00:14:21]Itt ebben a kontextusban mi várható?

[00:14:23]Ugye abban az esetben, ha az Egyesült Államok a ahogyan említetted is ezt a bejelentjük, hogy megoldottuk stratégiát választja, azzal nem biztos, hogy Izrael mondjuk elégedett lesz.

[00:14:33]Mi mi várható majd ebben a kontextusban?

[00:14:37]Nyilván a színfalak mögött az Amerikai Egyesült Államok és Izrael egyetért abban, hogy még mit kellene megsemmisíteni.

[00:14:45]Viszont avval biztos, hogy csőbe húzták az amerikaiakat, hogy ez gyorsan megoldható.

[00:14:50]Itt utalnék a terület nagyságára.

[00:14:53]Itt 1600000 nkről beszélünk.

[00:14:56]Plusz 1 millió négy km van, ha Ukrajnával összehasonlítom.

[00:15:03]Tehát rendkívül sok a célpont.

[00:15:06]Rendkívül sok csapást kell mérni ahhoz, hogy mondjuk a technikai képességet visszavessék.

[00:15:12]Látjuk, hogy a ballisztikus rakétáknál, drónoknál ez nem valósult meg.

[00:15:17]A légvédelmet sikerült lenullázni.

[00:15:19]úgymond, kivéve a kézi légvédelme, tehát rakétákat, amik 4 km hatótávolságban hatnak, és ha mondjuk még a harckkocsikat, harcjárműveket is sorra vennék, az is több 1000er célpont.

[00:15:35]Ugye nagy a távolság egyrészt Izraeltől, oda repülőgép utántöltő eszközökre van szükség, illetve az a 400 izraeli vadászgép most megosztva libanoni területeket is támad.

[00:15:48]Tehát én azt gondolom, hogyha nem is alulméretezett volt a művelet, de időben senki nem számolt ilyen elhúzódással, mindenki azt várta, hogy a vezetők kiiktatása után Irán térdre esik, de hát nem volt miért, mert a szoros tudja uralni.

[00:16:08]Illetve még gondoljunk bele, hogy közel 1 millió katonája van, ami szintén óriási problémát okozna.

[00:16:20]És hát akkor ennek fényében tényleg akkor jogos a kérdés, hogy várható szerinted egy feszültség emelkedés majd így az Egyesült Államok Izrael között?

[00:16:29]Mi történik egy olyan esetben például, ha mondjuk az Egyesült Államok bejelenti, hogy all set and done, megoldottuk és mondjuk esetleg Izrael még tovább akciózik.

[00:16:36]Ugye ebből volt egy-két igen heves telefonbeszélgetés.

[00:16:40]Igen.

[00:16:40]Ezek a heves telefonbeszélgetések ugye jellemzők Trumpra.

[00:16:43]Én itt utalnék Zelenskijel való kapcsolatára is.

[00:16:48]Onnantól azért meg tud változni az Amerikai Egyesült Államok.

[00:16:50]Irán területét két területre osztották, hogy hol támadnak az amerikaiak, melyik az izraeli érdekszféra, amit meg kell semmisíteni, de gondoljunk bele, ha a hírszerzési adatokból kevesebb jut, bár rengeteg van a Mosszadnak, illetve a rakétákból kevesebb jut.

[00:17:08]Tehát ez óriási lehetőség Donald Trumpnak, hogy azért Netanjaut is egy kicsit más irányba terelje.

[00:17:17]Szerintem a jövőkép az lesz, hogy Iránnál még nyilván lesznek célpontok, amit Izrael kierőszakol, hogy meg kell semmisíteni, és a főerő kifejtését ezután majd a Hezbollakra tudja fordítani, hogy Izrael környezete legyen rendben.

[00:17:33]Ezzel le lehet nyugtatni az iráni vezetést is, és az amerikai és az iráni ugye akkor tud nyugodtan úgymond tárgyalni, ha Izrael békén van.

[00:17:46]Ez nem zárja ki egyéb különleges műveleteket, tehát célzottan vezetők likvidálását, megölését, fontos létesítményeknek a támadását, mint mi ma például a forradalmi gárda repülőkutatóintézete ellen mértek csapásokat.

[00:18:04]Tehát rengeteg ilyen lista van még, amiben benne van a civil áldozatok száma is, hiszen egyetemen nem csak katonák és a forradalmi gárda van ott.

[00:18:14]Most ezen a ponton átirányítjuk a figyelmünket, ugye az előbb már említett Ukrajnára is, ugye az iráni háború ugye egy hosszú időre elterelte a figyelmet, főleg akáran ugye a nemzetközi sajtóban a szalagcímek egy meghatározó része már így jó ideig nem Ukrajnáról szólt.

[00:18:35]Ugye akkor volt egy ilyen rövidebb csöndes időszak, ugye ami most talán most ért véget, vagy hát így nehéz ezeket behatárolni, belőni, de hogy most már ugye megint hangosabbak lettek a közelkeleti hírek, de hogy volt egy ilyen átmeneti időszak, ahol ismét egy kicsit Ukrajnára terelődött a figyelem.

[00:18:51]Putyinnak volt egy-két olyan üzenete, megszólalása, ami egy kicsit így azt pedzegette, hogy jó lenne talán a tárgyalóasztal felé venni az irányt, de közben akkor utána abból is nagyon erős szóváltások lettek, és megint visszairányult a figyelem a frontra.

[00:19:06]Úgyhogy mi a helyzet most a fronttól jelen pillanatban?

[00:19:07]Hiszen előbb vagy utóbb ugye, vagyis hát lehet sokat beszélni a tárgyalásokról, de egészen addig, amíg nem ülnek asztalhoz, addig ez lesz a meghatározó.

[00:19:14]Igen.

[00:19:14]Ugye a diplomác azt szokták mondani, a rossz meg a még rosszabb megoldások közül kell választani.

[00:19:22]Ukrajna és Oroszország kapcsolata pont ilyen.

[00:19:24]Amikor közelbe kerülnének a tárgyalások, és ugye Zelensk megírta levelét, mind Donald Trumpnak, mind Putyinnak, hogy most már személyesen kellene találkozniuk, akkor éppen Oroszország visszakozott azzal, hogy hát majd a jogászok megvizsgálják, hogy leülhetünk a Zelenskijel.

[00:19:42]Tehát mindig lesz egy olyan kártya, amit valamelyik fél vissza mondhat.

[00:19:48]Én azt gondolom, a legnagyobb probléma Ukrajnának pont abból adódott, hogy a légvédelmi eszközei nem elégségesek most már, illetve a légvédelmi rakétái, mert ha még egysége van is, mondjuk a Nezems, a Hók, vagy éppen a Patriot rendszere, ehhez egyre kevesebb rakétája van.

[00:20:09]korábban a Nezems rakétákból négyet, hatot indítottak egy orosz rakéta elfogására.

[00:20:17]Ez most egyre korlátozódott.

[00:20:20]A jelentések szerint kilőttek egy hiperszónikus rakétával egy Patriot rakéta kilövőállomást.

[00:20:29]Ez ugye nem csak azt jelenti, hogy megsemmisült az a kilövőeszköz, hanem egy közel 60-80 km-es rés keletkezett Kiev körül.

[00:20:38]Tehát ezt valamivel gyorsan be kellene foltozni.

[00:20:41]Az amerikaiak most jelentettek be egy 108 millió dolláros Hók rakétarendszer átadását, de hát ezek régebbi típusúak, 30 km-es hatótávolságúak, tehát nem olyan tökéletes rendszerek.

[00:20:56]A sok-sok dróntámadás mind a két oldalon két dolgot vetett fel.

[00:21:04]Ugye az ukránok fölvetették, hogy megvizsgálták például a Kalibrakétának az alkatrészeit, ami becsapódott.

[00:21:12]145 darab nyugati alkatrészt találtak benne, ami egyértelműen mutatja, hogy a szankciók a hadíiparban, amíg van kerülőút Georgián, Kazachstánon keresztül, addig ez mindig fenn fog állni.

[00:21:28]A másik az az asszimmetria, ami van a két ország között.

[00:21:33]Az ukránok ugye 80 km-es távolságig, HARS sorozatvetővel 300 kmig, illetve az új Neptun rakétájukkal és a flamingóval 3000 kmig tudják belőni az orosz területeket.

[00:21:49]Ez ugye nem azt jelenti, hogy ezzel mindent meg is lehet semmisíteni, ugyanis korábbi adásban ugye kiszámoltuk, hogy körülbelül 50 magyarországnyi területről beszélünk, ahol nagyon sok rakétát kellene belőni.

[00:22:05]Ami sikereket ért el Ukrajna, az egyértelműen Moszkvánál, Szent Pétervárnál mutatta, hogy nemcsak úgymond diplomáciai jelzés értéke van, hogy Szent Péterváron egy fórum előtt csapásokat tudnak mérni meg Moszkvában, hanem azt is jelezte, hogy az a légvédelem nem teljesen elégséges, ami az oroszoknak van.

[00:22:29]Ahogy Zelenski elnök fogalmazott, a határközeli területeken a nagyvárosoknál és a frontvonalnál kell kicselezni úgymond a orosz légvédelmet.

[00:22:38]Ehhez rengeteg csalónt használnak már ők is, ahogy az oroszok is a nagyobb 700 drón indításakor rengeteg olyan drón van, amiben nincs robbanóeszköz, de leköti a légvédelmet.

[00:22:55]A mélységi csapásokkal sikerült elérnie az ukránoknak, hogy közel egymás források szerint 4-6 milliárd dolláros kár és 20%-os visszaesés van az oroszok részéről a energia feldolgozásában, a kőolajfeldolgozásban, a finomítóknál.

[00:23:16]És mind a két fél most már mutatja be azokat az elfogó drónjait, amivel a lassabb és közel 5-6 km távolságban levő drónokat le tudják lőni.

[00:23:25]Ezeknek az aránya közel 80% körül van.

[00:23:28]A ballisztikus rakétáknál ez jóval alacsonyabb, 50%-nál van.

[00:23:34]Megnéztem a lézerfegyver alkalmazásának a lehetőségét.

[00:23:40]Kilenc ország kísérletezik jelenleg lézerfegyverrel.

[00:23:45]Nyilván az amerikaiak, a meglevő izraeli mellett a németek, indiaiak, ezek sikeresek már 1-2 kmes távolságból a drónt meg tudják semmisíteni.

[00:23:57]De gondoljunk bele, 1000 km-es az arcvonal, csak az orosz-ukrán arcvonalon.

[00:24:03]Ott több 1000 ilyen fegyverre lenne szükség.

[00:24:09]Ahhoz meg még drága ez az eszköz.

[00:24:13]Egy optikai kábeles drónnak a ökológiai hatását is nézzük meg, mert valahol becsapódik, megöl embereket.

[00:24:19]Viszont több millió kilométernyi kábel rengeteg van, csak például Herson megyénél.

[00:24:26]Tehát ezt is majd valakinek fel kell csévélni, össze kell szedni, hogy mezőgazdasági alkalmas területek mindenképp megvalósuljanak.

[00:24:39]Ugye 1561 napja tart az orosz-ukrán háború, és közel 600 patriot rakétát használtak fel.

[00:24:47]Na most három nap alatt az öbölben 800-at használtak fel az öbölországok.

[00:24:54]Most olyan 600 darabot tud gyártani az Amerikai Egyesült Államok évente, de ebből most fel kell töltenie ugye a saját készletet, a NATO készleteket, plusz az öbölországok készleteit, hogyha eszkalálódna az iráni helyzet.

[00:25:10]Tehát Ukrajnának ebből jóval kevesebb jut.

[00:25:12]Bár megígérték, hogy 2000-re fogják növelni az éves gyártást, illetve ugye szegény ember vízzel főz.

[00:25:25]Az égisz rendszer rakétái az M3-asok helyett is egyfajta rakétarendszer lesz.

[00:25:31]Tehát mindenképp ezekre felhívnám a figyelmet, hiszen az amerikai készletek is 60-50%-os kimerülést mutatnak.

[00:25:43]Emellett ugye Irán képességeim megmaradtak, tehát mindenképp fel kell tölteni azokat a részeket, amivel meg tudják akadályozni Iránnak a nagyobb támadásait.

[00:25:54]Másrészt van egy politikai bosszú mind a két fél részéről.

[00:25:57]Ha te lövöd Moszkvát, akkor megkínáljuk Kievet.

[00:26:02]Ugye mostanában a fő terület az Kievet érte.

[00:26:06]Hálisten Kárpátalját és a magyarokat nem érte csapás.

[00:26:10]viszont egyre agresszívebbek az oroszok is, hiszen korábban né hat, maximum 10 rakétát lőttek kire és mondjuk 700 drónt.

[00:26:23]De most sokkal több a bevetett rakétáknak az aránya is.

[00:26:26]Tehát én azt gondolom, hogy az a fajta közeledés, hogy egyezkedni kell, az mind a két fél részéről megvan, hiszen hosszútávon egyik félnek sem jó gazdaságilag ez, hiszen a bevételeinek a 30%-át költi Ukrajna katonai kiadásokra, 14%-át pedig az oroszok, tehát egy gazdaságnak maximum 2-6%-ot kellene háborús kiadásokra invesztálni.

[00:27:01]A másik, hogy a célpontokban is változás van.

[00:27:03]Az oroszok ugye az utánszállítást vasúton, teherautókon végzik.

[00:27:10]Közel 1200 teherautójukat lőték ki az öt év alatt az ukránok.

[00:27:16]Most nagyon is megfokozták ezeket a csapásokat, főleg a Krímfélszigetés környékén, hogy ne jusson el a hadianyag a frontvonalra, és tartani tudják ezeket a területeket.

[00:27:32]A területek elfoglalása tekintetében a május hónap volt az elsően, amikor közel 140 n km mínuszban vannak az oroszok.

[00:27:44]Azt gondolom, hogy most egy ilyen holdpont van a hadviselésben.

[00:27:49]Mindenki a drónokra koncentrál, és az drónelfogó drónokra.

[00:27:56]Ha a háború adatait nézzük, akkor ugye közel 20%-nyi területet elfoglaltak Ukrajnából.

[00:28:04]Közel 13000 ballisztikus rakétát lőttek ki, közel 90000 drónt és 4500 cirkáló rakétát.

[00:28:15]Tehát ez a tendencia nem fog örökké tartani, én azt gondolom.

[00:28:18]És azok a támogatások, amit Ukrajna az EU részéről kap, illetve a NATO részéről stabilizálhatja egy kicsit a helyzetet.

[00:28:29]Ugye ha csak a 90 milliárd eurós támogatásra, a különböző 90000 kiképzett katonára, különböző fegyverrendszerek támogatására gondolok, akkor ez egyfajta jó lehetőség.

[00:28:46]A másik a GPS zavarás.

[00:28:46]Ugye az oroszok a határ melletti körzetekben teljes zavarást alkalmaznak.

[00:28:52]Ez már nem csak a katonai drónokat, a katonai repülőket zavarja, hanem a polgári légi közlekedést is.

[00:29:00]Ebből előbb-utóbb baj lehet.

[00:29:02]Tehát itt a feleknek valami megoldást kellene találni.

[00:29:05]És a NATO részéről láttunk két beavatkozást.

[00:29:08]Az egyik Romániában történt.

[00:29:11]Román területről lőttek le Ukrajna területe fölött levő orosz drónt, illetve Észtország fölött lőttek le ukrán drónt, hiszen nem tudjuk, hogy milyen drón repül, milyen eszköz, mi történik.

[00:29:25]Tehát egyre inkább zárja a NATO a sorait, azaz nem csak az emberfal van ott a Finnországtól, Baltikumtól egész Törökországig a 300000 kiegészítő katona, hanem ott van a drónvédelem is, amit most vadászgépekről tudtak megvalósítani.

[00:29:49]Ugye itt főleg itt a végén, hogyha már említetted a vadászgépekről ö hogy onnan tudtak drónvédelmet alkalmazni, ugye itt ebben a a műsorban is többször fölmerült már, és ugye ez egy korábbi fölvetés is volt például bizonyos nemzetközi katonai szakértők részéről, hogy azért fölmerül az a kérdés, hogy a nyugati fél, tehát a NATO összességében hogyan áll drónvédelmi és drónfejlesztési kérdések ben, mert ugye az látványos, hogy Irán nagyon jól használja ezeket az eszközöket, mármint hogy gyakorlottan Ukrajna is, illetve Olaszország is értelemszerűen ott a a háború adta körülmények miatt alkalmazkodik és használja, de hogy mintogyha ha csak az ember ezt olvasgatja, hogy mondjuk hány milliós rakétákkal kellett például mondjuk bizonyos drónokat eltávolítani, vadászgépeket kell alkalmazni drónok eltávolítására, ez milyen képet rajzol ki?

[00:30:48]Ugye elsősorban, ha megnézzük a két háború felett, 13 van Ukrajnának, ami drónokkal szerzi a tapasztalatot, és közel a veszteségek 80%-át ez az 5%-nyi ember okozza Oroszországnak.

[00:31:06]Oroszország most állít fel 21 zászlóajat, ami szintén drónokat fog alkalmazni.

[00:31:13]Minden területen, a megszállt területeken is toborozzák az embereket.

[00:31:17]jó fizetést ígérnek, de azért az oroszokkal ugye ha az ember szerződést köt, azért vigyázzon, mert nagyon hamar a harctéren találhatja magát.

[00:31:26]Ezt is tudják az emberek.

[00:31:26]Tehát ez a fajta tudás mind a két oldalon ott van.

[00:31:31]Viszont 14 ország kötött kétoldalú megállapodást Ukrajnával a tapasztalatok feldolgozására.

[00:31:41]Most már a németeknél olvastam éppen, hogy ők is olyan drónelfogó rendszert próbálnak alkalmazni és nagy tömegben gyártani, mint a ukránok.

[00:31:50]Ugye a drón védelemben azt lehet mondani, először elég gyengén viselt jó jó jegyet nem kapott a NATO, hiszen Románia területén, Moldávia területén, a Baltikumban sok helyen és főleg Lengyelországban cikáztak a drónok.

[00:32:12]Ezeket a megszigorított intézkedéseknek látjuk most a hatását.

[00:32:17]Én azt gondolom, még sokat kell tanulni ebben.

[00:32:20]Iszonyú hosszú, közel 2600 km az arcvonal, ami Finnországtól Törökországig tart.

[00:32:27]Közben a saját drónokat is alkalmazni kell, ami az információt szerzi a NATO egységes felderítési rendszerébe, és abból ugye megosztunk rengeteget Ukrajnával.

[00:32:42]Tehát én azt gondolom, hogy javult a helyzet, mind az égisz rendszer, ami ugye hajókra terepült, azoknak a rendszere, az előretelepített légvédelmi eszközök, patriotok, TEDK rendkívül fontos információkat szolgáltatnak.

[00:32:59]Ugye Ukrajna részére Németország öt készlet 1,3 milliárd dollárt érő Patriot rendszert adott.

[00:33:09]Tehát saját magának 80 készlete van.

[00:33:13]Tehát ezek a saját védelmét, a nagyvárosok környékét, a határtérséget biztosítják, de rengeteg információval is szolgálnak, hiszen látjuk, amikor az oroszok megkezdik este a drónok játékát idézőjelbe, azt azért minden NATO rendszer érzékeli, átadják az adatukat, mely irányokból várhatóak.

[00:33:38]Viszont az oroszoknak ugye a másik aszimmetria a háború, ők Ukrajna teljes területét be tudják lőni a rakétáikkal.

[00:33:46]Ez rendkívül fontos ebben a kérdésben, és én azt gondolom, ha meg is lesz a megállapodás, vagy le tudnak ülni a felek Svájcban, Törökországban vagy éppen Budapesten, ha szükséges, akkor még nagyon hosszú ideig ott leszünk a NATO orosz határközelében, illetve a Baltikumban, hiszen ezek az országok nem rendelkeznek légvédelemmel.

[00:34:10]A magyar grippenek látják el időnként ezt a feladatot.

[00:34:16]illetve Litvánia rendelt meg most egy zászlóaj Leopard 2 harckocsit az A8-as változatból.

[00:34:23]Azért az pár év, amíg oda fog érni.

[00:34:27]Tehát ott lesznek a NATO csapatok ezekben az országokban.

[00:34:33]Ami pedig magát a az ukrán harcctteret illeti, ott várható-e bármi olyan, akár mondjuk erőforrásbeli hiányosság, akár harcéli körülmény, vagy bármi olyan, ami az következő időszakban esetleg befolyásolhatja mondjuk akár a tárgyalások kimenetelét, vagy vagy sok minden más olyan már nem katonai körülményt, ami ami ugye majd a háború lezárását fogja befolyásolni.

[00:34:58]Ugye ez többször szóba kerül ezen a csatornán és azért hozzuk mindig újra és újra szóba, hiszen előbb vagy utóbb ugye az fog számítani, hogy melyik irányba, vagy milyen kontextusba billen, és hova a harcztéri helyzet.

[00:35:11]Igen.

[00:35:11]Hát a mostani harctéri tapasztalatok azt mutatják, hogy van egy 50 kmes zóna, amiben nem nagyon vannak harcjárművek.

[00:35:20]Bár pont tegnap egy Leopard egy A5 harckocsi kísérletezett Konstantinovka északi részén, hogy bejusson.

[00:35:26]Az első drón megállította, a többi pedig teljesen felszámolta ezt a harckocsi próbálkozást is.

[00:35:34]Tehát nagyon nehéz most harcjárművet mozog mozgásba hozni ezen az arcvonalon.

[00:35:42]Az a korábbi offenzíva elképzelés, amit az oroszok próbáltak tavaszi offenzívaként eladni, hogy Zaporozsia a déli irányból próbálnak nagyobb területeket szerezni, hiszen ott kevesebb védővonal van, és az erődárosok elszigetelése, ehhez még nagyon sok csapásra van szükség.

[00:36:02]Ugye az oroszok nagyon sokszor a tüzérsége és főleg a siklóbombákkal heti 4000 darab számba tessék gondolkodni.

[00:36:12]Ezekkel próbálják elszigetelni az erődvárosokat.

[00:36:17]viszont olyan mélyen lépcsőzött beton erődök és egyebek állnak az ukrán védők rendelkezésére, hogy azon kívül, hogy Konstantinovka városánál sikerült némi sikereket elérni, azt lehet mondani, ha ha tárgyalások lesznek, akkor valószínű itt lesz valahol az arcvonal.

[00:36:40]A személyi állományb ugye mind a két fél 30-35000 főt veszítt el havont.

[00:36:44]Ez brutális mennyiség.

[00:36:48]Ez egy magyar hadseregbe gondoljunk bele, ekkora körülbelül a magyar honvédség létszáma.

[00:36:55]Ezeket kell pótolni.

[00:36:55]Az ukránoknak már február óta mínuszban van ez a fajta feltöltésük.

[00:37:03]15-200 embert tudnak beszerezni úgymond, meg összefogni.

[00:37:06]Hát ez nem mindig sikerül, ugye, mert sokszor a lakosság megvédi őket, vagy éppen volt egy szerencsétlen kísérletük, egy boxklubba próbáltak toborozni.

[00:37:16]Hát fejvesztve menekültek, mert kicsit erősebbek voltak a boxolók.

[00:37:22]Orosz oldalon is a veszteségeket most már nem lehet akkora lánnal feltölteni.

[00:37:30]Ott is 20000 körül van a pótlási lehetőség.

[00:37:33]Nem véletlen, hogy az orosz katonai vezetés már egy részleges mozgósításon gondolkodik, illetve olyan törvények előkészítésén, hogy a sorkatonai szolgálató teljesítőket is külföldre lehet vezényelni, akkor megváltozik a helyzet szerintem.

[00:37:53]Bár a veszteségek eléggé elkeserítőek, és azoknak főleg a fajtája.

[00:37:58]Rengeteget orvosi jelentést is olvasok.

[00:38:04]ukrán részről több szakértő vett részt ugye a harctéri sebesültek ellátásában, és sokszor azt vetették az ukrán orvosok szemére, például a nyugatiak, hogy túl nagy darabot vágnak le, sokkal nagyobbat meg lehetne hagyni, de hát nyilván a harctéren azért nem sok idő van arra arról gondolkodni, hogy most ha életmentésről van szó, hiszen a katonának a túllélés meg az élet a legfontosabb.

[00:38:34]Orosz részről pedig a hiányos egészségügyi eszközöket említi a szakértők.

[00:38:39]Főleg azt, hogy Kínából rengeteg rengeteg érszorítót, amik elszakadnak és a katonáknak a veszteségét okozzák.

[00:38:47]Illetve hát ukrán oldalon pedig az, hogy ugye hosszú hónapokig, hetekig nem lehet kijutni a harcárkokból, nem lehet hátravonni az embereket, mert mindent megsemmisítenek a drónok.

[00:39:01]Így rengeteg fertőzés alakul ki, tehát mind egészségügyi szempontból, mind orvosellátás szempontból is nagyon nehéz helyzetben van mind a két fél.

[00:39:16]Hát ennek fényében különösen reméljük, hogy a tárgyalások előbb vagy utóbb megkezdődnek, mert ez ezek azért drámai számok meg adatok.

[00:39:22]Én is azt gondolom, hogy valahol az lenne a jó, hogy a katonák hazatérnének, és valószínűleg a helyreállítással, a családok egyesítésével foglalkoznának, hiszen azért 9 millió ember elment Ukrajnából, ezek főleg nők, gyerekek voltak, tehát valahol valahol vissza kellene térni majd a normál életbe.

[00:39:45]Én ebben bízok, hogy rövidesen ez elérhető lesz.

[00:39:51]István, köszönjük szépen.