Ultrahang 46:10

Rendkívüli fordulat: Oroszország újabb fronton támad, jöhet az áttörés? - Robert C. Castel

ukrán háborúgeopolitikanukleáris fegyverkülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli fordulat: Oroszország újabb fronton támad, jöhet az áttörés? - Robert C. Castel
tl;dr
  • Európa öt feltétele (tűzszünet, frontvonalak menti tárgyalás, biztonsági garanciák Ukrajnának, orosz jóvátétel, európai érdekek előtérbe helyezése) Castel szerint szándékosan elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy meghiúsítsák a tárgyalásokat.
  • „Nekem erős a gyanú, hogy ekkorát hibázni... ilyen műhiba nincs. Valószínűleg itt ez egy szándékos – szándékosan nem akarják, hogy ez a dolog tető alá jöjjön.” – Robert C. Castel

  • A jelenlegi világrend három vetületben értelmezhető: egy új hidegháborús blokkosodás, egy gazdasági-technológiai többpólusú háló, és egy 19. századi típusú nagyhatalmi versengés.
  • A fronton az orosz területszerzés üteme jelentősen lelassult, Ukrajna kis területeket visszaszerzett, de a reális cél a front befagyasztása lehet.
  • Oroszország intenzíven bombázza az ukrán vasúti infrastruktúrát, hogy dízelmozdonyok használatára kényszerítse Ukrajnát, ami elszívja az üzemanyagot a fronttól.
  • Ukrajna szinte védtelen az egyre nagyobb számban használt orosz ballisztikus rakétákkal szemben, mivel a Patriot rendszerek fogynak.
  • A Közel-Keleten párhuzamos konfliktusok zajlanak: egy amerikai-iráni háború a Hormuzi-szorosnál, egy izraeli-Hezbollah háború, és egy közvetlen iráni-izraeli rakétacsere.
  • Libanonban drámai geopolitikai változás zajlik, a libanoni elnök és Izrael közösen a Hezbollah lefegyverzését szorgalmazza, ami Irán számára stratégiai katasztrófa.
  • 2022 óta 94 támadás ért nukleáris létesítményeket a háborúban; a legnagyobb kockázatot az erőművek elektromos hálózatról való levágása jelenti.
  • Castel szerint az orosz nukleáris létesítmények puszta megléte de facto atomhatalommá teszi Ukrajnát, mert egy találat egy piszkos bombához hasonló károkat okozhat.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Európa öt feltétele az orosz-ukrán háború lezárására

A műsor elején Király Tamás ismertette, hogy az európai vezetők Londonban kiadtak egy nyilatkozatot, amely öt feltételt szab az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban:

  1. Teljes körű tűzszünet.
  2. A jelenlegi frontvonalak mentén kell megkezdeni a tárgyalásokat.
  3. Ukrajnának kötelező érvényű, erős biztonsági garanciákat kell kapnia.
  4. Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie.
  5. Az európai biztonsági érdekeket kell előtérbe helyezni.

Robert C. Castel élesen bírálta ezt a nyilatkozatot. Meglátása szerint ezek a pontok egyenként is elfogadhatatlanok Oroszország számára, és ha valóban tárgyalóasztalhoz akarták volna ültetni Moszkvát, akkor teljesen más kommunikációra lett volna szükség – például a kölcsönös biztonsági aggodalmak figyelembevételét, kompromisszumokat, „win-win" szituációkat kellett volna hangsúlyozni.

„Ha arra akarod rávenni az oroszokat, hogy belelépjenek, elkezdjék ezt a folyamatot, akkor azt mondták volna, hogy pont ellenkezőleg, hogy mind a két félnek a biztonsági aggályait figyelembe kell venni” – Robert C. Castel *

Castel szerint itt nem hibáról van szó, hanem szándékosságról.

„Nekem erős a gyanú, hogy ekkorát hibázni... ilyen műhiba nincs. Valószínűleg itt ez egy szándékos – szándékosan nem akarják, hogy ez a dolog tető alá jöjjön.” – Robert C. Castel *

A biztonságpolitikai szakértő két dimenzióban elemezte a kérdést. Politikai szinten kifejtette: meggyőződése, hogy az Európai Uniónak szüksége van egy ellenségképre, egy „betonfalra", amiről vissza lehet pattintani a teniszlabdát, és ezt a szerepet jelenleg Putyin és Donald Trump tölti be. Történelmi párhuzamként utalt arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok is egy közös ellenség ellen, közös adóssággal és háborúkkal kovácsolódott össze. Katonai szinten az elmúlt időszak fronteseményeit és a háború aktuális dinamikáját vizsgálta.


Világrendváltás három vetületben

Castel egy sajátos keretezési modellt mutatott be, amelyben a jelenlegi világrendet három különböző vetületben lehet értelmezni – hasonlóan ahhoz, ahogy a Föld háromdimenziós felszínét sem lehet torzításmentesen síkban ábrázolni (Mercator-, Eckert- és Werner-féle vetületek példájával).

  1. Az új hidegháború vetülete: Sir Neil Ferguson történész felfogása szerint két blokk – egy orosz-kínai és egy nyugati – áll egymással szemben, a 20. század második felének logikáját folytatva.

  2. Gazdasági-technológiai-energetikai vetület: A valóságban az országok nem rendeződnek egyértelműen a fenti két blokkba; egyes országok – mint Szaúd-Arábia vagy Törökország – egyszerre több pólushoz is kötődnek, más-más kontextusban amerikai, orosz, kínai vagy éppen saját utat járnak.

  3. A 19. századi nagyhatalmi versengés vetülete: Itt több (négy-öt) nagyhatalom verseng egymással, és a kisebb játékosok opportunista módon választanak szövetségeseket – ahogy a 19. századi európai hatalmi egyensúly korában.

„Ha a fejünkbe tudjuk tartani, hogy a fénynek van hullám- és részecsketermészete, akkor tartsuk a fejünkben azt is, hogy a világrendnek van egy ilyen hidegháborús természete, 19. századi, és van ez a gazdasági, technológiai, energetikai természete is.” – Robert C. Castel *

Király Tamás ehhez kapcsolódva hozta fel a Kreml mágusa című film tanulságát: Oroszországban a politikát egyszerre nézik horizontális (egzisztenciális, „Excel-tábla") és vertikális (birodalmi nagyság, történelmi misszió) síkon. Castel egyetértett, hozzátéve, hogy például a jelenlegi orosz vezetés – volt tábornokok, titkosszolgálati vezetők – esetében a szociológiai összetartozás („egy vérből vagyunk") sokszor erősebb, mint az anyagi érdekek mentén történő rivalizálás.


Az orosz-ukrán háború aktuális állása – az elmúlt hét nap eseményei

Szárazföldi hadszíntér

Castel a hadszíntér stilizált térképeivel illusztrálta, hogy Oroszország területszerzési üteme 2026-ra jelentősen lelassult. Több irányban folynak műveletek: Szlovjanszk, Kosztyantinyivka, Pokrovszk, illetve a déli fronton Huljajpole felé, amely utóbbit Castel a „legszexisebbnek" nevezte a négy irány közül. Itt meglepetés várható, ha az oroszoknak sikerül a csöves tüzérség hatótávolságáig megközelíteni Zaporizzsját.

A műsorvezető felvetésére – miszerint az ISW arról írt, hogy Ukrajna fordulóponthoz ért, mert több területet foglalt vissza, mint amennyit elvesztett – Castel az „Anglia partjainak paradoxonát" hozta fel szemléltetésként: az eredmény attól függ, milyen időablakot vizsgálunk. 2026 januárja óta Oroszország még mindig nettó területnyereségben van, de ha csak az utóbbi másfél hónapot nézzük, Ukrajna valóban több területet szerzett vissza – néhány tucat négyzetkilométeres nagyságrendben.

„Tehát Ukrajna nettó nyereségben van ezek a kiszámok. Tehát itt néhány tucat négyzetkilométer havonta. Tehát ilyen számokról van szó. Nem nagy számokról van szó, de nem ez a lényeg a dologban.” – Robert C. Castel *

A szakértő szerint a maximum, amit reálisan el lehet várni Ukrajnától, a front befagyasztása – további orosz előrenyomulás megakadályozása. Történelmi párhuzamként Mark Milley tábornok 2022 novemberi figyelmeztetését idézte fel, aki szerint akkor kellett volna leállítani a háborút, mert Ukrajna onnantól már csak rosszabb pozícióba kerülhet.

Tengeri hadszíntér

A tengeri hadviselésben forradalmi változás zajlik: az ukránok aszimmetrikus eszközökkel (drónok, rakéták) gyakorlatilag száműzték az orosz flottát anélkül, hogy saját hadihajókkal rendelkeznének. Castel hangsúlyozta, hogy a tengeri harcászat a hajóplatformokról fokozatosan áttevődött a kilőtt eszközökre, és a tendencia egyértelmű: a támadás olcsó, a védelem drága – ugyanez a mintázat érvényesül a légvédelemben is.

Az ukrán vasúti infrastruktúra elleni hadjárat

Oroszország intenzív bombázó kampányt folytat az ukrán vasúthálózat ellen. Ennek két oka van:

  • Mindkét hadsereg erősen függ a vasúti logisztikától.
  • Ha az oroszoknak sikerül elpusztítani a felsővezeték-rendszert, Ukrajna dízelmozdonyokra kényszerül, és minden egyes dízelmozdony annyi üzemanyagot fogyaszt, mint körülbelül három harckocsi vagy csapatszállító jármű – ezzel indirekt módon lassítják az ukrán frontot.

Légi hadviselés és ballisztikus rakéták

A statisztikák azt mutatják, hogy az oroszok egyre több Iszkander ballisztikus rakétát használnak. Ezek drágábbak, mint a drónok, de lényegesen nehezebb védekezni ellenük, és a világpiacon hiány mutatkozik a ballisztikus rakéták elfogására alkalmas rendszerekből.

Egy hét alatt Oroszország 73 ballisztikus rakétát indított Ukrajna ellen. Király Tamás izraeli tapasztalataira utalva (ahol egy éjszaka alatt Irán akár 200 ballisztikus rakétát is kilőtt) Castel rámutatott: nem a kilőtt rakéták száma a döntő, hanem az, hogy mennyi jut át a védelmen. Míg Izraelben és az Öböl-térségben hatékony rakétavédelem működik, Ukrajna szinte teljesen védtelen a ballisztikus rakétákkal szemben – a Patriot rendszerek (PAC) fogyóban vannak, és ezek jelentik gyakorlatilag az egyetlen védelmi eszközt.

Castel felhívta a figyelmet, hogy a diákban szereplő számadatok néha ellentmondanak egymásnak, mivel a mesterséges intelligencia több, egymásnak ellentmondó forrásból dolgozik, így minden számadatot óvatossággal kell kezelni.


A közel-keleti konfliktusok párhuzamos hadszínterei

Három (öt) párhuzamos háború

Castel tisztázta, hogy a Közel-Keleten valójában több, párhuzamosan futó konfliktusról van szó:

  1. Amerikai-iráni háború – a Hormuzi-szoros térségében.
  2. Izraeli-Hezbollah háború – Libanon területén.
  3. Iráni-izraeli rangadó – közvetlen csapásváltások a két ország között.
    További két „porondként" azonosította a nukleáris kérdést és a pénzügyi hadszínteret (befagyasztott iráni javak). Ezt a helyzetet egy „ötporondos cirkuszhoz" hasonlította, ahol folyamatosan zajlanak a gladiátorharcok, és az elemzők gyakran csak egy-egy kiragadott részlet alapján vonnak le következtetéseket.

Az amerikai-iráni front elmúlt hete

Az Epic Fury („epikus harag") nevű hadműveletet a Trump-adminisztráció formálisan lezárta, ám a harcok alacsony intenzitáson tovább folynak a Hormuzi-szoros környékén. Castel szerint ami fáj Iránnak, arra lő: a tengerszoros blokádjának fenntartása létfontosságú számukra.

Az amerikaiak éjszakai helikopteres műveletekkel próbálják kihozni a Perzsa-öbölben rekedt hajókat, amit Irán nem hagyhat válasz nélkül. Amikor a feszültség nő, az iráni erők nemcsak hajókra, hanem amerikai bázisokra is lőnek – Kuvaitban, Bahreinben, Szaúd-Arábiában. A kuvaiti reptér elleni csapásban egy civil (feltehetően távol-keleti vendégmunkás) meghalt és 63-an megsebesültek.

Az amerikai válaszcsapások az iráni légvédelmi és radarlétesítményeket célozták (Kesm és Larak szigetek). A forradalmi gárda tartályhajókra lőtt, iráni erők lelőttek egy amerikai drónt, az USA pedig négy iráni drónt semmisített meg.

„Vannak ezek az idióták, akik néha írnak egy újságcikket úgy, hogy felemelnek egy szalmaszálat, belenéznek a szalmaszálba, a öt porondon folyik a gladiátorharc, hatalmas por meg minden, meg üvöltés, meg cirkusz. Ránéznek és akkor írnak egy ötoldalas cikket abból, amit a szalmaszálon át láttak abban a pillanatban.” – Robert C. Castel *

A konfliktus következményei: a tűzszünet erodálódik, a harcok kiterjednek a teljes Perzsa-öbölre, kialakult egy támadás-ellentámadás ciklus (amit az irániak „figyelmeztető lövésnek", az amerikaiak „önvédelmi csapásnak" hívnak), és az energiaárak minden fellángoláskor megugranak.

Castel úgy véli, Trump valószínűleg időt akar nyerni és gazdaságilag kivéreztetni Iránt – hasonló taktikával, mint Venezuela és Kuba esetében. Irán napi félmilliárd dollárt veszít a kőolajexport kiesésével, miközben az amerikai pénzügyminisztérium sorra foglalja le az iráni javakat, kriptotárcákat, európai ingatlanokat.

Az izraeli-libanoni front és a Hezbollah drámai változása

Castel szerint drámai geopolitikai változás zajlik Libanonban. A Hezbollah volt Irán legfontosabb proxija – egy előretolt helyőrség, amely közös határt biztosított Iránnak Izraellel, miközben Teherán kényelmesen hátradőlhetett.

Most a Trump-adminisztráció meghívta a libanoni elnököt és az izraeli képviselőket a Fehér Házba, ahol közösen mondták ki: a Hezbollah Libanon ellensége, és le kell fegyverezni. Ez Irán szempontjából nem lojalitási, hanem stratégiai katasztrófa: a proxinak kellene védenie Iránt, most viszont Iránnak kell védenie a proxit.

„És az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Iránnak kell megvédeni a proxit ahelyett, hogy a proxi védje Iránt. És Irán bepánikolt ettől a dologtól.” – Robert C. Castel *

Ezzel magyarázza a biztonságpolitikai szakértő az elmúlt 36 óra iráni-izraeli rakétaháborúját – Irán megpróbálta megállítani a Hezbollah felszámolását, de a blöff nem működött. A harcok valójában arról szólnak, mi lesz Libanon sorsa.

Izrael pufferzónát hozott létre Dél-Libanonban, és sorra számolja fel a síita falvakat, amelyek Castel plasztikus leírása szerint valójában iráni katonai bázisok: a házak teteje alatt rakétakilövő állványok, alattuk alagutak – mindezt iráni pénzből építették. A libanoni elnök, Aoun tábornok a CNN-nek adott interjújában egyértelmű üzenetet küldött Iránnak: ez nem az ő országuk, menjenek el, Libanon nem akar hadszíntér lenni.

„Kezdenek kialakulni a feltételek a Hezbollah, mint katonai erő felszámolására. Nem tudom, hogy sikerülni fog-e, viszont Irán a maga részéről foggal-körömmel küzd ez ellen, mert az egyik legfontosabb előretolt helyőrségéről van szó.” – Robert C. Castel *


Nukleáris létesítményeket ért támadások

Castel saját kutatáson alapuló adatbázist állított össze az orosz-ukrán háború nukleáris létesítményeket ért támadásairól. 2022 óta 94 ilyen támadást regisztrált – ami a szakértőt is meglepte.

A kép összetett, több torzító tényezővel:

  • Vita folyik arról, hogy ki az elkövető (egyes nyugati elemzők szerint az oroszok saját magukat lövik a zaporizzsjai atomerőműnél).
  • Mivel Zaporizzsjában állandó személyzet és nemzetközi jelenlét van, onnan érkezik a legtöbb jelentés – de számos más ukrán és egyre több orosz nukleáris létesítmény is kapott már találatot.
  • Az ukrán csapásmérő képesség kelet felé tolódásával egyre több orosz létesítmény kerül veszélyzónába – a térképeken egészen az orosz Távol-Keletig láthatók incidensek.

A legnagyobb kockázatot nem egy-egy gránát becsapódása jelenti (ami maximum „megkarcolja a kupolát"), hanem az, ha egy erőművet levágnak az elektromos hálózatról. Az atomerőműveknek folyamatos áramellátásra van szükségük a hűtéshez; ha csak a saját generátoraikra hagyatkozhatnak, fennáll a túlmelegedés, a hidegleállítás szükségessége – vagy egy csernobili forgatókönyv lehetősége. Külön veszélyt jelentenek a kiégett fűtőelemeket tároló létesítmények, amelyek találata radioaktív port juttathatna a levegőbe.

Castel súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg:

„Az orosz nukleáris létesítmények puszta megléte de facto atomhatalommá teszi, atomfegyverrel ruházza fel Ukrajnát, mert ha eltalálnak egy ilyen létesítményt, akkor olyan károkat tudnak okozni, ami hasonlatos mondjuk egy piszkos bombának a bevetéséhez.” – Robert C. Castel *

Felajánlotta, hogy az általa összeállított Excel-adatbázist elküldi az érdeklődőknek, és javasolta, hogy a témával a későbbiekben részletesebben is foglalkozzanak, mert itt találkozik az atomfegyverek, az energiaellátás és a környezeti kérdések problémaköre.


Hallgatói kérdések

Trump és Irán viszonya

Az első kérdés Kanadából érkezett: vajon előnyös-e Trump számára a jelenlegi iráni helyzet, amikor ő egyezkedni akar, és ilyenkor általában dicséri, nem megalázza az ellenfelet?

Castel válasza szerint politikailag semmiképp nem előnyös Trumpnak a mostani helyzet, ez egy olyan probléma, amit meg kellett oldania. Trump a karrierje azon szakaszában van – valószínűleg utolsó elnöki ciklusát tölti –, ahol eldől, hogy úgy vonul-e be a történelembe, mint aki levette az iráni problémát az asztalról, vagy mint aki belebukott. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: Trump türelmes, rafinált és cinikus játékos, akinél a kommunikáció pusztán fegyver. Irán geostratégiai jelentősége messze túlmutat az atomprogramon: ez a terület kulcsfontosságú a kínai selyemút, az észak-déli útvonal és a 21. századi geopolitikai erőviszonyok szempontjából.

„Tehát itt ez a tétje a dolognak, és szerintem ez az, amit felismer Donald Trump, és én nem vagyok benne biztos, hogy el fogja engedni ezt a dolgot.” – Robert C. Castel *

Ukrajna, NATO és energiabiztonság

Egy másik hallgató (Petri Olivér) azt kérdezte: ha az ukránok egy NATO-tagállam vezetőjét és annak energiabiztonságát veszélyeztetik, valamint gyakorlatilag beavatkoznak a választásokba, nem lehetne-e megkérni Trumpot, hogy NATO-szinten (nem USA-ként) fenyegesse meg őket?

Castel szerint a kérdés nem ostobaság, de Trumpot kizárólag az érdekei mentén lehet befolyásolni. Trump „egy kőkemény cinikus", aki nem tesz keresztbe egy szalmaszálat sem szívességből vagy ideológiából. Kelet-Európa – bármilyen meglepő – egyszerűen nem fontos az Egyesült Államok számára. A klasszikus Mackinder-féle geopolitikai elmélettel („aki a szívterület közepét birtokolja, uralja a világot") szemben a történelem azt mutatja, hogy egyetlen világhatalom sem úgy emelkedett fel, hogy Ukrajnát birtokolta volna.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Rajter” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg a Reuters hírügynökségről van szó, de az ASR torzítása miatt nem egyértelmű.
  • „Andris Sibia” – feltehetően Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, de az ASR jelentősen torzította a nevet.
  • „Kesm és Larak szigetén” – a kontextusból ítélve az iráni Kesh és Larak szigetekről van szó, de a pontos írásmód az átiratból nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • A műsorvezető egy ponton a Diána név eredetével kapcsolatban saját teológiai tanulmányaira hivatkozik és elnézést kér – az utalás kissé zavaros, de valószínűleg a „dia” szó (Dia/Diána) görög/latin eredetének korábbi tévesztésére vonatkozik.
  • A 11. dia említésekor az átirat „tizenegyedik diát” tartalmaz, de a mondat szerkezetéből nem világos, hogy pontosan hányas számú dia került bemutatásra.
  • „szép méregzöld övezet” – a „méregzöld” valószínűleg az angol „vivid green” vagy „bright green” magyar megfelelője, de nem szabványos kifejezés.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a korkapcsolás mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás Zoom végén pedig Dr.

[00:00:04]Robert Cikastter biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:06]Szia Robi!

[00:00:08]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:10]Szia Tomi.

[00:00:10]Elfelejtetted megemlíteni az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

[00:00:16]Bocsánat, bocsánat az alapjogokért központtól.

[00:00:18]Igen, igen, igen.

[00:00:18]Volt már sok titulusod, úgyhogy mindig belezavarodok, hogy mit kell mondani.

[00:00:24]De ezek mind ilyen idő, mind ilyen pünkösdi királyságok, mondjuk úgy.

[00:00:26]És azt hiszem, hogy ez így is van rendjén.

[00:00:29]De a biztonságpolitikai szakértő örökké tart meg ilyenkor szoktad mondani, hogy jó estét kívánok egyésem Jeruzsálemből.

[00:00:36]Igen, az örök.

[00:00:36]Ezt mindig nagyon várják a hallgatók, úgyhogy most is kimondottam veled.

[00:00:41]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkb előtte.

[00:00:43]Szeretném elmondani, hogy lehet rendelni Roberci Castellel közös könyvünket, a verekedő hegyek között című könyvet.

[00:00:49]Néhány darab még van belőle.

[00:00:51]Az ultrahankönyvek.com oldalon keresztül lehet megrendelni, illetve kérjük, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra, és ha nyomnak egy lák élet erre a videóra, akkor különösen hálásak leszünk.

[00:01:00]Ugyanis ha minél többen lájkolják a videót, akkor minél több embernek ajánlja ki a YouTube algoritmusa.

[00:01:05]Most, hogy ezeket elmondtam, akkor belevágnánk oroszukrán háborúval kezdünk, és azzal, hogy kiadtak egy nyilatkozatot az európai vezetők, hogy öt feltételük van az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban.

[00:01:18]Londonban volt többek között Zelenszki és ott született meg ez a nyilatkozat.

[00:01:23]Ebben túl sok újdonság nincs az első feltétel, hogy teljes körű tűzszünet legyen.

[00:01:28]A második az az, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén kell megkezdeni a tárgyalásokat.

[00:01:35]A harmadik feltétel szerint Ukrajnának kötelező érvényű erős biztonsági garanciákat kell kapnia.

[00:01:43]A negyedik ponttal Oroszországnak jó vetételt kell fizetnie.

[00:01:46]És az ötödik pont pedig az, hogy az európai biztonsági érdeket kell előtérbe helyezni.

[00:01:52]Jól érzem, hogy ezek olyan pontok, amikbe Oroszország nem fog belemenni?

[00:01:58]Hát én úgy gondolom, erre mondják azt, hogyha ártani akartak volna, akkor mit tettek volna másképp?

[00:02:02]Tehát meg akarták volna győzni Oroszországot arról, hogy miért nem szabad beleállnia egyáltalán ebbe a folyamatba, akkor akkor akkor pont ezeket az érveket kellett volna előhozzák.

[00:02:12]Tehát ha arra akarod rávenni az oroszokat, hogy belelépjenek, elkezdjék ezt a folyamatot, akkor akkor azt mondták volna, hogy pont ellenkezőleg, hogy mind a két félnek a biztonsági aggájait figyelembe kell venni, hogy kompromisszóum meg winwin meg satöbbi.

[00:02:27]Ezeket a fülszövegeket le kellett volna nyomni.

[00:02:30]Még akkor is, ha senki nem gondolja komolyan.

[00:02:31]Tehát mondjuk ugye a biztonságpolitikai jellemzőkön kívül mindenki különbséget tud tenni a politikai szándék és a politikai kommunikáció között, de látjuk azt, hogy itt még a még a politikai kommunikáció szintjén se zavartatták magukat annyira, hogy megpróbálják az oroszokat talán becsábítani.

[00:02:46]Most föltevődik a kérdés, hogy ez egy hiba vagy egy tulajdonság.

[00:02:50]Tehát én én én nekem erős a gyanú, hogy ekkorát hibázni.

[00:02:55]Ilyen műhiba nincs.

[00:02:55]Tehát általában a a valószínűleg itt ez egy szándékos szándékosan nem akarják, hogy ez a dolog tető alá jöjjön.

[00:03:01]Egyébként miért nem akarják?

[00:03:04]H és akkor lehet, hogy ma a témáink között szerepel, hogy átnézzük, hogy hogy áll az orosz-ukrán háború itt az elmúlt időszakban.

[00:03:10]Tehát indokolt az, hogy az európai vezetők húzzák az időt, vagy hogy mélyítik az eszkalációt?

[00:03:17]Hát én itt két dolgot szeretnék evvel kapcsolatban elmondani.

[00:03:21]Az első egy politikai, aminek gyakorlatilag az égvilágon semmi köze nincs Oroszországhoz, bármilyen furcsának is hangzik.

[00:03:26]És a másik pedig a katonai.

[00:03:28]És itt talán beszélhetnénk arról a arról a sok uncsi dologról, amelyik az orosz-ukrán háborúban történik.

[00:03:33]Gyakorlatilag a stratégiai szinten nem történik semmi tulajdonképpen, de de azért érdemes ezt ezt is fontos elmondani.

[00:03:39]Tehát sokszor egy elemzésben vagy egy egy jelen egy jelenség elemzésében nem az a lényeg, ami történik, hanem az amire rá tudunk mutatni az ujjunkkal, hogy mi az, ami nem történt.

[00:03:48]Ez legalább olyan fontos néha.

[00:03:50]És ami a politikai részét illeti, ezt már elmondtam többször, de én ú szilárd nekem szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak szüksége van mindig egy ilyen ellenségképre egy ilyen betonfalra, amire amiről vissza lehet pattintani a teniszlabdát.

[00:04:04]És most akkor ez ott van Putin, ott van Donald Trump is ezt a szemet, e, ezt a szerepet tölti be.

[00:04:07]Tehát kell legyen ilyen ilyen ellenség.

[00:04:09]És itt az utolsó gondolat az, hogy az Amerikai Egyesült Államok is így született.

[00:04:13]Egy közös ellenség arra sarkalta a 13 gyarmatot, hogy alapítsanak egy közös hadsereget, és aki közös katonai vagy hadi adósság, mondjuk úgy, egy közös adóssággal kovácsolták össze és közös háborúkkal az Amerikai Egyesült Államokat.

[00:04:30]Nézzük meg akkor a ma is készültél diákkal, és szeretném ezt a stresszt levinni rólad, mert tudom, hogy ez a legstresszesebb része.

[00:04:37]És ha jól tudom, akkor az első diák azok pont egyrészt világrendváltással, másrészt pedig orosz-ukrán háborúval kapcsolatosak.

[00:04:46]Oké.

[00:04:46]Hát akkor talán kezdjük mégis a világrendváltással is, hogy mert ez megadja a keretet az egészhez.

[00:04:49]És nagyon sokat gondolkodok ezen a kérdésen, mert a sokszor a keretezés az, ami eldönti, hogy hogy mi az, amit látunk.

[00:04:57]Mi az, amit látunk?

[00:04:59]Tehát, hogyha úgy ölök le az asztalhoz, hogy egy saktáblát fogok látni, akkor sakfigurákat keresek.

[00:05:04]Hogyha úgy ülök le, hogy ez egy rablóulti lesz, akkor rablóultit keresek.

[00:05:07]És itt evvel evvel kapcsolatban szeretnék elmondani valamit.

[00:05:09]Tehát most látjuk, itt az egyes számú dián látjuk ugyanazt, ugyanannak a földgömbnek a három különböző vetületét.

[00:05:15]Tehát nem tudom mennyire a nézőink, hallgatóink mennyire érdeklődnek a kartográfia iránt, de tökéletesen egy háromdimziós gömböt, a földgömböt nem lehet egy az egyhez síkban ábrázolni, tehát minden minden vetület torzítani fog.

[00:05:30]És akkor látjuk itt a Mercator vetületet, az Eert vetületet és a a Wer Grittenféle vetületet.

[00:05:36]Ezt a három vetületet látjuk, és én pont így gondolkodok a világrendről is.

[00:05:39]Most mit akarok evvel mondani?

[00:05:41]A ugyanaz a valóság, tehát ugyanazt a valóságot lehet úgy vizsgálni, mint az új hidegháborút.

[00:05:45]És például Neil Ferguson, a híres történés, Sir Neil Ferguson, így így látja a mostani világunkat.

[00:05:53]Van egy új hidegháború, van két blokk, van ez orosz kínai blokk és van vele szemben a nyugat.

[00:05:58]És ez az első vetület, de van egy másik vetület is.

[00:06:03]Tehát vannak ezek a gazdasági és technológiai tömbök, amik nem vágnak pontosan egybe evvel a dologgal, vagy vannak másfajta feloszlások, felosztások is, ilyen gazdasági meg meg tudom én, mondjuk energia vagy technológiai vonalakon, kihez tartozik például Sza-arábia, melyik tömbhöz tartozik Törökország?

[00:06:20]Mondjuk ezek érdekes kérdések.

[00:06:23]És ez bevezet minket a harmadik vetületbe, amelyik a 19.

[00:06:27]század.

[00:06:27]Tehát ott, ahol az első vetületben azt mondtuk, hogy ez a 20.

[00:06:31]század második felének a folytatása.

[00:06:31]A harmadik vetületünk azt mondja, hogy ez a 19.

[00:06:36]század folytatása.

[00:06:36]Több nagy hatalom van, nem három, hanem négy vagy öt vagy hatalom verseny egymással, és közöttük a kisebb játékosok, és ezek ilyen oportunistán lépnek szövetségre.

[00:06:47]Tehát most melyik igaz ebből a háromból?

[00:06:50]Mind a három egyszerre.

[00:06:50]Tehát ez itt a ez itt a punchline.

[00:06:51]Ha a fejünkbe tudjuk tartani, hogy a fénynek van hullám és részecske természete, akkor tartsuk a fejünkbe azt is, hogy a világrendnek van egy ilyen hidegháborús természete, 19.

[00:07:02]századi, és van ez a gazdasági, technológiai, energetikai természete is.

[00:07:06]Tehát ez lett volna a második diánk a a világrenddel kapcsolatban, és már csak kilenc kilenc dija van a a szabadulás.

[00:07:14]Bocsánat, mi és tová én meg tovább növelem a stresszedet itt, hogy még húzzuk a diákat.

[00:07:17]De ide azért annyit bekérdeznék, hogy nemrég láttam a Kremlől Mágusa című filmet, ez Vladimir Putyin tanácsadóján keresztül mutatja be Oroszország történetét.

[00:07:25]És ott nagyon érdekes volt, amikor arról beszéltek, hogy Oroszországban nézik a politikát horizontális és vertikális szinten is.

[00:07:34]És az egyik az a Excel táblázatban, aki mennyit keres, milyen az életszínvonal, satöbbi.

[00:07:39]Viszont a másik sík, méghozzá a ami felfelé van, talán az a vertikális, ha jól tudom, igen.

[00:07:45]Az pedig sokkal inkább az, hogy Oroszország birodalom-e, hogy Oroszország mekkora a történelmi nagysága meg ilyenek.

[00:07:52]És mindig ez időnkről időre változik, hogy az Excel táblában meg a megélhetés a fontosabb, vagy a a birodalmi lét.

[00:07:58]És hogy amikor így nézzük, hogy mondjuk Szaudarábia melyik térséghez kapcsolódik, vagy a új világrendben melyik pólushoz kapcsolódik, akkor ott is lehet, hogy egyszerre csúsznak össze a horizontális meg a vertikális terek is, és bonyolódik a helyzet, és lehet, hogy egzisztenciálisan a nyugathoz kapcsolódik, lélektanilag meg a kelethez, és nagyon sok ilyen bonyodalmat látunk, ami tovább bonyolítja egyébként az egész világhelyzetet is.

[00:08:25]Én teljesen egyetértek két megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:08:27]Tehát nagyon amikor a politikáról beszélünk, sokszor elfelejtjük, hogy a szociológiája a dolgoknak néha sokkal erősebb, mint a politikai ideológia, vagy a a politikai kultúra sokkal erősebb, mint a politikai ideológia.

[00:08:42]Mire gondolok?

[00:08:42]Tehát látjuk, hogy vannak ezek a a régi biztonsági fazonok, akik most most viszik Oroszországot.

[00:08:49]Igaz, tehát a volt tábornok, titkoszolgálati vezetők gyakorlatilag ők képezik a az új elitet Oroszországban.

[00:08:57]Most ezek ezek nem egy klikkről van szó, hanem különböző klikkek harcolnak egymás ellen.

[00:09:02]Ugyanakkor a külvilággal szemben zárják a soraikat.

[00:09:05]És a szociológiája a dolognak, hogy ugyanabban a tudom abban a desant dandárban szolgáltunk, vagy ugyanabban a titkos szolgálatban szolgáltunk.

[00:09:14]Ez sokszor erősebb, mint a mint azok az anyagi az anyagi az a az Excel táblázat.

[00:09:18]Tehát még akkor is az Excel táblázatban rivalizálnak egymással szemben a vertikálisban, hogy a te fogalmaidat használjuk.

[00:09:24]Ők egy egy vérből vagyunk te meg én, igaz, mint a dzsungel könyvében.

[00:09:29]Tehát mindannyian.

[00:09:31]Tehát ez szociológiája a dolognak, ami összetartja.

[00:09:32]és ami Szúdi Arábiát, Törökországot, Pakisztánt meg ezeket a kétfedelő országokat illeti, látjuk azt, hogy egy bizonyos kontextusban a bekötődésük lehet amerikai, egy másik kontextusban orosz, egy harmadikban kínai, egy negyedikben teljesen más.

[00:09:46]Tehát ez ez lenne a három vetületnek a középső rétege.

[00:09:49]Ez lenne a középső réteg.

[00:09:53]Na, akkor a különböző vetületekből pedig menjünk el a napjaink politikáijához, mert ha jól látom a dia forgatókönyvben van ilyenem, hogy precízen tudjuk követni, akkor az orosz-ukrán háború utolsó hét napos összefoglalással következik.

[00:10:07]Hát igen, néha úgy gondolom, hogy néha hasznos dolog összefoglalni.

[00:10:09]Most kérem a negyedik diát, ezt ezt így kell mondanom, hogy aztán bele tudjuk vágni, igaz?

[00:10:15]Kérem a következőt.

[00:10:16]Kérem a következőt, mint Dr.

[00:10:16]Bubó.

[00:10:16]És egy dolgot szeretnék elmondani ezekkel a diákkal kapcsolatban.

[00:10:21]Ezek pofásak, főleg nekem segítenek, hogy ne felejtsek el dolgokat, de a térképek azok stilizáltak.

[00:10:26]A térképek azok stilizáltak.

[00:10:29]Tehát meg lehet csinálni azt is, hogy a térkép tök pontos legyen.

[00:10:32]Sokkal több munka.

[00:10:32]Tehát ha valakit érdekel, el tudom magyarázni, hogy miért nem csinálom, miért nem pontosítom a térképeket.

[00:10:37]De a térképek stilizáltak.

[00:10:39]Mit látunk tulajdonképpen?

[00:10:39]Azt látjuk, hogy két gyakorlatilag két diát hoztam.

[00:10:43]az egyik dia, amelyik inkább a a szárazföldi meg a tengeri hadszintér foglalkozik, és a másik pedig evvel a stratégiai légi légibombázó hadszintér.

[00:10:52]És látjuk a szárazföldön Oroszországnak a a területszerzési sikerei egyre inkább lassulnak.

[00:10:59]Tehát az a ráta, az a hányad, amivel amivel mondjuk ugye a gyorsulás az orosz hadseregnek a térben, az egyre inkább lassul.

[00:11:06]Tehát egyfajta lassulást látunk a 2026-os évben.

[00:11:09]Ennek több oka van.

[00:11:09]Nem tudom, hogy most ebbe bele akarsz-e menni.

[00:11:13]Tom és látjuk azt, hogy a láttunk egy erőfeszítést Sloviansk irányába, Konstantinka irányába, Pokrovsk irány irányába, Hulia Polia irányába.

[00:11:21]Ez a déli front, ami engem sokkal-sokkal jobb, ez érdekel engem a legjobban, ez a legszexisebb szerintem a a négy közül.

[00:11:26]Ö de ez egy taktikai szint.

[00:11:30]Szerintem ott várható egy meglepetés majd, ha sikerül az oroszoknak a csöves tűzérség ö hatótávolságáig megközelíteni Zaporsi városát, ott fogunk látni valamilyen előrehaladást, de látjuk, hogy gyakorlatilag nagy sikerek nincsenek.

[00:11:46]Ami nagyon érdekes a tengeri hadszintéren, látjuk, az ukránok továbbra is támadják ezekkel az asszimmetrikus eszközökkel a az orosz tengeri tengeri képességeket.

[00:11:55]És látjuk azt, hogy lehet tengeri harcászatot folytatni anélkül, hogy egyetlen egy hajód lenne.

[00:12:01]Tehát hogyha véletlenül megjelenik egy ukrán hajó, az oroszok hadi haajjó, az oroszok gyorsan elsüllyesztik, de ez nem zavarja az ukránokat abban, hogy száműzzék az orosz flott.

[00:12:09]Tehát a de egyébként milyen érdkes a tengeri hadászat gyakorlatilag drón, rakéta torpedó műveletekké korlátozódik.

[00:12:16]Nem, tehát nem csatahajók támadják egymást azért általában.

[00:12:22]Ez a ez a váltás gyakorlatilag a valamikor a tengeri hadviselés a platformokról szólt, a hajókról.

[00:12:27]Utána amikor megjelent megjelent a légi szárnya a tehát a megjelentek a repülőgéphordozók, akkor ez fokoztatosan áttevődött arra az idézőjelbe tett golyóbisra, amit ezek a hajók kilőttek.

[00:12:40]Az egy repülőgép, vagy egy drón, vagy egy rakéta.

[00:12:42]Aztán láttuk ezeket a hajóelhárító rakéták megjelenését 1970 70-ben talán az egyiptomiak vetettek be egy Stick vagy oros sticks rakétát, ilyen hajóelhárító rakétát egy izraeli hadihajó ellen.

[00:12:56]El is hülyesztették és most pedig a drónok.

[00:12:59]Tehát látjuk azt, hogy a tengeri harcászatban is, de főleg a tengeri harcászatban látjuk, hogy a támadás olcsó, a védelem drága.

[00:13:05]Ugyanezt látjuk a légvédelemben is, és látjuk ezen kívül a vasúti infrastruktúra elleni kampányt.

[00:13:13]Oroszországnak a a Oroszországnak van egy kampánya, egy bombázó kampánya, és itt már bevezetem a következő díját az az ukrán infrastruktúra ellen, és ezen belül egy kiemelt kampányt folytatnak az ukrán vasútak ellen.

[00:13:25]És ennek két oka van.

[00:13:25]Az egyik oka annak, hogy mind a két hadsereg, úgy az ukrán, mint az orosz hadsereg erősen függ a vasúttól logisztikailag.

[00:13:32]Másrészt tisztábban kell lenni avval, hogyha a felső vezetéket az oroszoknak sikerül elpusztítani, és az ukránok kénytelek kénytelenek dízellel dízelmozdonyokat beállítani az elektromos mozdonyok helyett, minden ilyen minden ilyen dízelmozdony, az körülbelül három harckocsinak vagy csapatszállító járműnek a a a gázolaj javadalmazását használja el.

[00:13:52]Tehát gyakorlatilag evvel a indirekt lassítják az ukrán frontot.

[00:13:56]Tehát ez lenne a ez lenne a negyedik dia, és van még egy ötödik día, ahol a légi hadviselésről ejtünk néhány szót.

[00:14:05]Látjuk a különböző ukrán mélységi csapásokat Oroszország ellen egy igen torz térképen.

[00:14:11]Látjuk a különböző eszközöknek a statisztikáját.

[00:14:14]Nagyon érdekes, hogy az oroszok egyre több iszkandert használnak.

[00:14:17]Tehát látszik a a a statisztikákon, hogy az oroszok felismerték azt, hogy a a legpotensebb eszközük talán a ezek a balisztikus rakéták.

[00:14:28]Ezek drágák egyébként?

[00:14:29]Ezek sokkal drágábbak, mint a drónok, viszont sokkal nehezebb a védekezni ellenük.

[00:14:34]És látjuk, hogy van egy ilyen világhiány ezekből az eszközökből, amik le tudnak lőni ballisztikus rakétákat.

[00:14:37]Tehát ez most a legpotensebb eszköz, a legnehezebb ellene védekezni.

[00:14:41]Majd erről fogunk beszélni a Közelkelet kontextusában is.

[00:14:44]És itt itt látjuk azt, hogy az oroszok úgy érzik, hogy evvel meg tudják fogni Ukrajnát, mert balisztikus rakéták a közelkeletre mennek.

[00:14:51]Nem.

[00:14:52]Ugye 73 rakétát indított Oroszország egy hét alatt.

[00:14:55]Te, aki mégis csak rakéták árnyékában élsz, illetve tudod milyen a légiriadó meg az óvóhely, meg a satöbbi, egy hét alatt 73 rakéta egy ország ellen.

[00:15:04]És tudom, hogy Izrael jóval kisebb, mint Ukrajna, de mégis az arányaiban szerinted soknak, kevésnek vagy milyennek számít?

[00:15:10]Hát ez egy jó kérdés, mert én voltam, láttam olyan éjszakákat is, mikor Irán kilőtt 200 balisztikus rakétát egy éjszaka alatt Izraelre, és ott is sikerült megfogni a 80 nem tudom hány százalék-át.

[00:15:21]Tehát itt itt nem az a lényeg, te pedig elvitted a kutyát sétálni.

[00:15:27]Ja igen, elvittem a kutyát sétálni.

[00:15:28]Tehát mit akarok evvel mondani?

[00:15:28]Itt amit érdemes számolni az az, hogy hány rakéta jut át ezen a ezen a védőfalon.

[00:15:32]Tehát teljesen mellékes, hogy mennyit lőnek ki.

[00:15:37]A lényeg az, hogy mennyi mennyi mennyi csapódik be, és mennyi okoz kárt.

[00:15:40]És látjuk azt, hogy a a az öböl az öbölén is, Izraelben is, meg az arab államokban van egy igen hatékony rakétavédelem.

[00:15:46]Ukrajna szinte teljesen védtelen a balisztikus rakéták ellen.

[00:15:51]Egyre elfogyóbban, egyre inkább elfogyóbban van a vannak ezek a patriot rakéták.

[00:15:55]Ez a PK-as az egyetlen, amelyik szinte az egyetlen eszköz, ami ami Ukrajnának van, amivel meg tud küzdeni ezek ellen a rakéták ellen.

[00:16:02]És ez ez egy igen nagy probléma Ukrajnának.

[00:16:08]Még egy technikai megjegyzés, hogyha valaki a számokat összeadja, a matek nem mindig jön ki.

[00:16:12]Több a mesterséges intelligencia több forrásból veszi ezeket az információkat, és ezért néha nem jön ki a matek.

[00:16:19]Ez nem azért, mert a mesterséges intelligencia, amelyik a diát csinálta, hülye, hanem azért, mert a források egy ellent mondanak egymásnak.

[00:16:26]Tehát minden minden számadatot egy bizonyos óvatossággal kell kezelni.

[00:16:31]De akkor összességében, mert például az ISV most arról ír, hogy Ukrajna több területet foglalt vissza, mint amennyit elvesztett, és akkor ezzel igazolják, hogy ez bizony fordulópont a háborúban.

[00:16:43]Oroszország rosszul.

[00:16:43]Ugye Andris Sibia ukrán külügyminiszter is most arról beszélt, hogy Putyin azzal, hogy elutasította a tárgyalást Zelenskivel, elutasította annak az esélyét, hogy itt megállítsa Oroszországnak a harctéri hanyatlását.

[00:16:55]Ugye a múlt heti adásban beszéltünk arról, hogy lehet, hogy az egész az egy PR kampány, és valójában azt mond azért mondják, mert nem áll olyan jól Ukrajna ezekből az adatokból ezen a héten is ezt olvasott ki.

[00:17:07]Itt a kérdés az, hogy van egy ilyen paradoxon, ami szerint Anglia partjai végtelen hosszúságúak, és ezt be tudom bizonyítani.

[00:17:13]Tehát képzeljünk el egy ilyen szigetet, és most akkor vegyünk egy ilyen 1 kmes vonalzót.

[00:17:18]Avval körül körülmérjük Anglia partjait, kapunk egy számot.

[00:17:22]Hogyha egy 1 km hosszú vonalzóhelyett veszünk, egy 100 m hosszú vonalzót, és be tudunk menni azokba a kis öblöcsképbe, ak egy nagyobb nagyobb nagyobb számot kapunk.

[00:17:33]ha egy 1 mteres vonalzóval mérjük körül, akkor megint egy másfajta számot kapunk.

[00:17:37]Tehát mit akarok evvel kapcsolatban mondani?

[00:17:38]A kérdés az, hogy melyik az időszak, amiről beszélünk?

[00:17:40]Tehát 2026 január 1je óta Oroszország még mindig több területet foglalt el, mint amit elvesztett.

[00:17:48]Ha leszűkítjük ezt a ezt a a a objektívét ennek a kamerának az utóbbi egy másfél hónapra, akkor el kell mondani, hogy Ukrajna több területet foglalt el, mint amit Oroszországnak sikerült elfoglalnia.

[00:18:00]Tehát Ukrajna nettó nyereségben van ezek kiszámok.

[00:18:05]Tehát itt né néhány néhány tucat négyz km havonta.

[00:18:08]Tehát ilyen ilyen számokról van szó.

[00:18:11]Nem nagy számokról van szó, de nem ez a lényeg a dologban.

[00:18:13]Tehát hogy itt itt itt visszakanyarodok a te elképzelésedhez, hogy ez egy PR húzás.

[00:18:19]Mikor az oroszok ilyen ilyen adatokat mutattak föl, akkor is ezt mondta a nyugati média, hogy hát Oroszország győz győzésre áll, meg Ukrajna most elveszti a dolgot, meg megfordult.

[00:18:27]Akkor ezt mondtuk, nem ezt mondták, igaz?

[00:18:29]Tehát mi a különbség a kettő között?

[00:18:32]Mi a különbség a kettő között, mikor az oroszok araszoltak előre, akkor miért nem mondtuk ugyanazt?

[00:18:36]Tehát én csak csak annyit szeretnék mondani, hogy mérjük ugyanavval a mércével mind a két felet.

[00:18:42]Ugye itt közben született egy olyan döntés, hogy Ukrajna akkor megkapja a pénzügyi támogatást az Európai Uniótól.

[00:18:50]Tehát a kérdés az az, hogy át lehet-e fordítani ezt a háborút, vagy lehet-e jobb helyzetbe hozni Ukrajnát, mert a nyugati sajtó orgánumokat és kommunikációkat megnézve úgy tűnik, hogy mintha őszintén hidnének, meg őszintén reménykednének ebben, de hogy mintha ilyen mintha kicsit az az érzése az embernek, hogy most vagy nagyon vakmerűek, vagy tudnak valami olyat, amit mi nem tudunk.

[00:19:12]Nem, hát ez ez egy hit.

[00:19:12]Ez ilyen ukránh hitűek.

[00:19:14]Ez éppen ahogy volt, vannak klímahitű polgártársaink, vannak klímahitő emberek, vannak voltak ilyen George hitű emberek.

[00:19:19]Ezek ezek ilyen szekuláris vallások.

[00:19:21]Tehát a a azok, akik szakértőként hozzányúltak ehhez a kérdéshez, és és megvizsgálták, mik Ukrajnának a reális lehetőségei, azok Markivel együtt azt mondták 2022 novemberével, hogy most kéne leállítani a háborút.

[00:19:36]Most van Ukrajna lendületeinek, a sikereinek a csúcsán.

[00:19:41]Itt itt kéne megállni, mert nem lesz jobb.

[00:19:43]Tehát ezt ezt akkor akkor mondta Mark Milly tábornok, akit nagyon nem szerettem soha, de ebbe igaza volt.

[00:19:47]Azt mondta, hogy anné nem nem nem lesz jobb soha Ukrajnának.

[00:19:51]Innen már lefele fognak menni a dolgok, valami ilyesmit mondott.

[00:19:55]A fenekére is csaptak ezért.

[00:19:58]És utána tényleg be is következett.

[00:19:59]Tehát láttuk a nagy tavaszi ellentámadásnak a kódarcát és minden, ami utána jött.

[00:20:02]Tehát én úgy gondolom, hogy amit reálisan el lehet várni Ukrajnától, az az, hogy sikerüljön befagyasztani a frontot, sikerüljön megakadályozni azt, hogy az oroszok tovább haladjanak előre.

[00:20:12]Ez a maximum szerintem, amit lehet remélni.

[00:20:14]És miért?

[00:20:17]Azért, mert ami a nehéz az ukránoknak, az nehéz az oroszoknak.

[00:20:18]Ha nehéz támadni, oké, akkor nem csak az oroszoknak, az ukránoknak is nehéz lesz támadni abban a pillanatban, hogy az ukránok akarnak majd visszafoglalni területeket, mint a nagy tavaszi ellentámadás alatt, oké?

[00:20:28]és meg kell támadniuk az orosz kiépített védelmi rendszereket, akkor pont avval a problémával fognak találkozni, mint mint most az oroszok, mikor előre akarnak haladni drónokkal, drónoknak a az ezreivel, tzreivel, és amik megtizedelik most az oroszokat, akkor az ukránokat fogják megtizedelni.

[00:20:45]Tehát én így így látom ezt a dolgot.

[00:20:47]Ez a maximum, amit remélni lehet.

[00:20:51]Na, menjünk tovább.

[00:20:51]Folytassuk akkor a közelkeleti konfliktussal.

[00:20:54]Irán, Amerika, Izrael.

[00:20:57]Ö most van egy friss hír.

[00:20:59]A Rajter írta meg, hogy Izrael és Irán bejelentették, hogy leállítják az egymás ellen indított rakétacsapásokat, merthogy Donald Trump amerikai elnök felszólította a feleket, hogy hagyjanak fel a támadásokkal.

[00:21:09]Ugyanakkor mindkét félő arra figyelmeztethetett, hogy újabb támadások esetén visszavágna.

[00:21:13]Talán itt is, mivel látom, hogy vannak diáid, nézzük meg az elmúlt hét nap eseményeit.

[00:21:20]De Tomi, először tisztázni kell valamit, mikor arról beszélsz, hogy a közelkeleti háború, melyik háborúról beszélsz?

[00:21:23]Tehát van itt egy van itt egy van itt egy amerikai iráni háború.

[00:21:27]Igaz, az egy dolog.

[00:21:29]És néha kapnak pofanokat a Bahrain, Kuvejt, tudom én, nemségek, néha kapnak pofanokat.

[00:21:33]Tehát ez egy háború.

[00:21:35]Van egy másik háború Izrael és a Hizbala között Libanonban.

[00:21:38]Igaz?

[00:21:38]Tehát ez a második háború.

[00:21:41]Van egy harmadik háború most az utóbbi néhány nap, utóbbi két nap alatt ez az iráni iráni izraeli rangadó.

[00:21:48]Tehát ez a harmadik.

[00:21:48]Tehát van legalább három nagy konfliktus a Közelkeleten párhuzamosan.

[00:21:52]És a kérdés az, hogy melyikről akarsz beszélni először?

[00:21:56]Igen, hát mindegyikről.

[00:21:56]De akkor talán kezdjük az amerikai irányival.

[00:22:00]Egyébként ez is jó kérdés, hogy azt úgy kell mondani, hogy amerikai izraeli iráni, vagy amerikai iránni és izraeli irányni így a te olvasatodban.

[00:22:09]Hát én úgy gondolom, hogy ami most a Perzsa környékén folyik, az az egy amerikai iráni szembenállás.

[00:22:13]Tehát per pillanat most Izrael nincs, nem támogatja az Egyesült Államokat a hormozi szoros megnyitásában, vagy nem vesz részt ezekben a flotta akciókban.

[00:22:25]Tehát talán másképp mondanám, Tomi, hogyha megengeded, mondjuk úgy kell elképzelni ezt a háborút.

[00:22:28]Ezen sokat gondolkoztam, hogy hogyan tudnám ezt megmagyarázni a magyar közönségnek.

[00:22:31]Egy olyan cirkuszról van szó, aminek négy porondja van.

[00:22:35]Az egyik porond a nukleáris porond.

[00:22:37]A másik, a második porond az a hormóziszoros perzso a szabadhajózás satöbbi.

[00:22:43]Ez a második porond.

[00:22:45]A harmadik porond ez a balisztikus rakétáknak a a tere.

[00:22:47]A a negyedik az az a proxik.

[00:22:51]És van talán egy ötödik porongja is ennek a cirkusznak.

[00:22:54]Ez a pénz, amit Irán akar.

[00:22:57]Tehát ami azok a befagyasztott iráni javak, amiket meg akarnak kapni.

[00:22:58]És ez egy pont olyan hadszintér, mint a többi.

[00:23:03]Tehát van itt öt hat szintér, és ezen folyik a háború, és a különböző játékosok különböző mértékben vesznek részt.

[00:23:10]Tehát Izrael egyértelműen az Egyesült Államok nélkül harcol a Hizbala ellen.

[00:23:15]Az Egyesült Államok egyértelműen Izrael nélkül harcol a hormózi szoros környékén, de például a pénzügyi a a balisztikus rakéta meg a nukleáris porondon ott van mind a két játékos Irán ellen.

[00:23:26]És akkor van egy egy sor kisebb játékos amiket néha gladiátorok, amiket el lehet helyezni ezeken a porondokon.

[00:23:33]És ezen az öt porondon folyik egyfolytában a játék.

[00:23:37]És ami a legbosszantóbb, hogy vannak ezek az idióták, akik néha írnak egy újságcet, úgy, hogy fölemelnek egy ilyen szalmaszálat, belenéznek a szalmaszálba, a öt porondon folyik a gladiátor harc, hatalmas por meg minden, meg üvöltés, meg cirkusz.

[00:23:50]Ránéznek és akkor írnak egy ötoldalas cikket abból, amit a szalma szálonnát láttak abban a pillanatban.

[00:23:56]Hm.

[00:23:56]Igen.

[00:23:56]Na, akkor nézzük meg az amerikai iráni front elmúlt hét napját, hogy én is fellilegezzek a diák lepörgetését.

[00:24:04]Követ egyébként nagyon sokan írtak, hogy nagyon hasznosak a diák és hogy köszönik szépen.

[00:24:08]Úgyhogy és ja, és kell helyre igazítanom is, mert azt mondtam az előző adásban nagyon buta módon, hogy görög név a dia, pedig ugye a Diána az egy latin név alapvetően.

[00:24:18]Ugye az Artemis volt a görög, és annak a római megfelelője volt a Diána.

[00:24:23]Úgyhogy elnézést kérek, mert hogy ezt teológiai tanulmányaim miatt nagyon tudnom kellett volna, de szégyellem is magam, de akkor most itt helyre igazítottam nyilvánosan.

[00:24:33]Hát a hadseregben megtanultam azt mondani, mikor nem tudok valamit, hogy azért nem tudom, mert éppen őrszolgálatot adtam, mikor azt tanítottam.

[00:24:39]Na, úgyhogy én mikor ezt az Artemiszt tanították, akkor éppen a tudom én a a jutasi altiszt iskolában akkor éppen éppen őrszolgálatot adtam.

[00:24:47]Mondjuk én meleg szendvicset sütöttem a konvektoron, de ezt is fegyelni, hogy meleg szendvicset.

[00:24:55]Lássuk akkor miről is mi történt tulajdonképpen.

[00:24:57]Tehát a kérdés, amit föltettem magamnak, hogy mi történt az utóbbi hét napban, és ezt próbáltam egy képben összefoglalni.

[00:25:04]Tehát mit látunk?

[00:25:04]Látjuk azt, hogy a hormózi szoros környékén folyik a rangadó, tehát folyik egy csenddes háború.

[00:25:11]Honnan tudjuk, hogy mi fáj az irániaknak?

[00:25:12]Amire arra lőnek, ami fáj nekik.

[00:25:15]Tehát láttuk a Hiszbala kapcsán ezt a ezt a balhét kezdtek lőni Izraelre, látszik, hogy ez fáj nekik.

[00:25:19]A másik dolog, ami fáj nekik, ez a harmózis szoros.

[00:25:22]És látjuk, hogy erre lőnek.

[00:25:24]És látjuk azt, hogy van egy csendes amerikai átmegtörése ennek a blokádnak.

[00:25:28]Az éjszaka leple alatt helikopterekkel segítve kezdik kihozni azokat a hajókat a hormuzi a perzsa öbölből, a hormózi szoroson át, amik ott ragadtak a háború alatt.

[00:25:42]Most az irániak ezt nem engedhetik meg.

[00:25:43]Nem engedhetik azt meg, hogy az amerikaiak megtörjék az ő blokkádjukat, és ők meg nem tudják meg megtörni az amerikai blokkádot.

[00:25:49]És ez az oka annak, hogy látjuk ezeket az éjszakai ballékat.

[00:25:52]És akkor néha ezek elfajulnak.

[00:25:54]Tehát látjuk, hogy mikor Irán nagyon begorombul, akkor akkor nem csak a az Amerika nem csak a hajókra lőnek, hanem az amerikai bázisokra is, mondjuk Kuvejtben, Barinben, Szaarábiában satöbbi.

[00:26:06]Ezt láttuk az utóbbi napokban, és néha ezek máshol csapódnak be.

[00:26:10]És itt látjuk a dián például a kuve repülőtéren egy egy civil meghalt, talán egy vendégmunkás volt, egy távolkeleti vendégmunkás.

[00:26:16]63-an megsebesültek.

[00:26:21]Látjuk, hogy a a h ezeknek a drónoknak meg a rakétáknak a nagy részét azért az amerikaiak lelövik, de nem mindent sikerül lelőni.

[00:26:27]És akkor kezdődik egy olyan, hogy az egész avval kezdődött, hogy te te visszacsaptál.

[00:26:31]Tehát volt ez a kuvajti reptér csapás.

[00:26:33]Utána a az amerikaiak visszavágtak Kesm és Larak szigetén bombázták.

[00:26:38]Mit?

[00:26:38]a az iráni radarlétesítményeket és légvédelmi létesítményeket.

[00:26:43]Tehát nagyon érdekes, hogy mikor Izrael vagy az Egyesült Államok támadnak Iránban, most az utóbbi napokban, mindig az iráni légvédelmet célozzák meg.

[00:26:51]Majd erről is lehet beszélni.

[00:26:52]Látjuk utána a forradalmi gárdát lőni különböző tartályhajókra.

[00:26:59]A szusa újból újból lelőtt négy drónt.

[00:27:02]Az irániak lelőttek egy amerikai drónt.

[00:27:04]Tehát látjuk azt, hogy van egy alacsony szintű hadiselés szinten napi szinten.

[00:27:08]Ez végigkíséri az egész hetet.

[00:27:08]június 1jétől egészen 7-éig.

[00:27:10]És mi az, amit látunk?

[00:27:13]Tehát milyen ennek a ennek a káosznak mi a mi a mik a következményei?

[00:27:20]Mi az, amit látunk?

[00:27:20]Tehát látjuk, hogy a tűzszüneti állapot az lassan errodálódik.

[00:27:23]Azt is látjuk, hogy a hormózi szoroson kívül ez a konfliktus kiterjed egyre inkább a perzsa öböl teljességére.

[00:27:29]És ezeket az államokat is, ezeket a kis arab államokat is állandó támadás állandóan támadás éri.

[00:27:37]keletkezik egy ilyen ciklus, hogy te te visszacsapsz, én meg visszacsapok.

[00:27:40]Az irániak ezt úgy hívják, hogy figyelmeztető lövések.

[00:27:43]Az amerikaiak ezt úgy hívják, hogy önvédelmi csapások.

[00:27:45]És a lényeg az, hogy folyik egy alacsony intenzitású hadviselést.

[00:27:49]Látjuk, hogy az energiár megemelkedik mindig, mikor van egy ilyen föllángolás.

[00:27:54]Most sajnos nem tettem ide be a grafikont, de tisztábban kell lenni avval, hogy nincs egy ez nem egy nem egy lineáris dolog.

[00:28:00]Tehát láttunk ilyen föllángolásokat.

[00:28:04]Április 7-én hirdették ki a tűzünetet, azóta látunk ilyen föllángolásokat, látunk csenges csendesebb időszakok szakokat, de látjuk azt, hogy mindent összevetve a a nemzetközi helyzet fokozódik, mondjuk úgy.

[00:28:14]Tehát jó irányba ez nem megy.

[00:28:18]Hogyha mindez így van, akkor mondjuk, ha egy ilyen tűzszünet amire nagyon régóta várunk és hetek óta nincs meg, az egyébként kinek kedvez jobban?

[00:28:28]számít-eit, hogy ki nyer időt, és kell-e bárkinek ebben a történetben időt nyernie, vagy itt, hogyha egyszer tűzszet lesz, az gyakorlatilag a háború lezárását jelenti.

[00:28:39]Először is el kell mondani, hogy az Egyesült Államok formálisan lezárta ezt a háborút.

[00:28:43]Tehát ez a ez a háború, amit úgy hívnak, hogy Epic Furry angolul ez a az epikus harag, vagy nem tudom mi a magyar fordítása.

[00:28:50]Ezt a háborút a Trump adminisztráció lezárta.

[00:28:52]Az, hogy ennek lesz egy következő része, az teljesen egyértelmű.

[00:28:57]Én ezt elmondtam ezelőtt néhány hónappal, hogy ez Trump ketté fogja vágni ezt a háborút egy adott pillanatban politikai okokból gyakorlatilag.

[00:29:05]Tehát látjuk azt, hogy van egy disconnect, van egy szakadék, a politikai fikció, tehát tűzszünet, meg tárgyalások, meg mesék és akközött, ami történik a terepen.

[00:29:15]Tehát állandóan a terepen folyik ez a háborús zörgés, de közben tartjuk magunkat ehhez a fikciókhoz, és látjuk, hogy Trump minden áron folytatni akarja ezeket a tűzszüneti tárgyalásokat.

[00:29:25]Én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy hogy egy szerződést akar aláírni.

[00:29:29]Van egy olyan érzésem, hogy ez az egész időhúzás csupán azt a célt szolgálja, hogy Iránt kivéreztesse anyagilag.

[00:29:37]Tehát látjuk azt, hogy a napi szinten veszít Irán körülbelül fél milliárd dollárt avval, hogy hogy nem nem exportált kőolajat.

[00:29:44]Napi szinten az amerikaiak lefoglalnak, pontosabban az amerikai pénzügyminisztérium lefoglalnak kriptoerszényeket, különböző iráni javakat európaiakhoz fordulnak.

[00:29:55]Itt van egy villa, ott van egy ház, ott van egy telek, vagy ilyesmi, le kell foglalni, és látjuk azt, hogy fokozatosan megfolytják az iráni gazdaságot.

[00:30:02]Tehát ugyanazt a taktikát, amit Venezuálával és Kubával szemben alkalmaz az Egyesült Államok, ugyanezt látjuk Iránnal, Iránnal szemben.

[00:30:10]Na, akkor menjünk tovább, nézzük meg a másik hadszintéret, ez pedig az izraeli libanoni hadszintér, merthogy sokan azt mondják, hogy ez meg a góc pont és hogy kiterjed irára, mert amíg Izrael lövi Libanont, Izrael meg mondja, hogy igen, de hát a libanoniak is lőnek minket, de sokszor Irán azzal érve, hogy a tűzszünet vonatkozik a libanoni frontra is.

[00:30:30]Tehát itt Libanon történt egy drámai változás.

[00:30:33]Történt egy drámai változás.

[00:30:35]Tisztábban kell lenni avval, hogy Irán szempontjából Libanon egy Libanon volt talán a legfontosabb hadszintér és a Hizbala volt a legfontosabb proxi.

[00:30:42]Miért?

[00:30:42]Azért, mert sikerült kreálniuk egy közös határt Izraellel.

[00:30:47]Úgyhogy Iránnak, Izraelnek volt egy közös határa Iránnal, de Iránnak nem volt közös határa Izraellel.

[00:30:53]Tehát volt egy előretolt helyőrség ott Libanonban, akik állandóan tudták támadni Izraelt.

[00:30:56]És Irán pedig kénegyelmesen hátradőlt és kért még egy kávét, mondjuk úgy.

[00:31:00]És ezt láttuk az utóbbi évtizedeken át.

[00:31:02]És most történt egy drámai változás.

[00:31:04]Az Egyesült Államok meghívta Trump adminisztráció meghívta a libanoni elnököt és az izraeli képviselőt, tehát az izraeli és a libanoni képviselőket a fehér házba, és elindítottak egy békefolyamatot, és ott együtt mondták ki azt, hogy Liba, hogy a Hizbala, a Libanonnak az ellensége, és a Hizbalát le kell fegyverezni.

[00:31:24]Most Irán szempontjából ez nem csak ilyen hűség dolog, hanem ez volt az a proxi, aminek védelmie védenie kellett volna Iránt.

[00:31:31]És az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Iránnak kell megvédeni a proxit, ahelyet a proxi védeni Iránt.

[00:31:39]És Irán bepánikolt ettől a dologtól.

[00:31:41]Tehát látott egy olyan egy látta egy olyan folyamatnak a kezdetét, aminek a végén a a Hizbala megszűnik proxiként működni, tehát egy kat egy iráni hadosztályként működni Libanonban.

[00:31:52]És ezért láttuk ezt a begorombítást Izraellel.

[00:31:53]Ezért láttuk ezt a ezt a rakétaháborút az utóbbi 36 órában Izrael és Irán között.

[00:31:59]Tehát Irán megpróbálta megállítani, megpróbálta megállítani Izraelt evvel a fenyegetéssel.

[00:32:04]És látjuk, hogy a a blöff nem működött.

[00:32:09]Mondjuk úgy, a blöf nem működött.

[00:32:09]De nagyon érdekes dolog, hogy az Irán és Izrael közötti párbaj az Libanonról szól.

[00:32:14]Az, hogy mi lesz Libanonnal.

[00:32:17]Én emlékszem, még veled voltam ott a hármas határnál, amikor mutattad az Izraelben lévő szellemvárost.

[00:32:22]Nagyon megragadott, szoktam is idézni műsorokban, ahova ugye azért nem tudnak visszakölt, vagy nem tudtak visszaköltözni az emberek, mert hogy állandó volt a támadás Libanon irányából.

[00:32:33]És ugye ezzel kapcsolatban is mondta Izrael, hogy hát amíg a közvetlen szomszédjukál lévő terrorszervezet a Hiszbola ilyen fenyegetést jelent, addig ugye nem lehet ezt az ügyet megoldani.

[00:32:43]Hol tart most ez a történet?

[00:32:43]Tehát látjuk itt a térképen, ez se egy túl pontos térkép, de látjuk ezen a térképen ez a hetes számú dia, az a szép tudom én, szép méregzöld övezet ott Izraeltől északra.

[00:32:57]Ez azok a területek, amiket Izrael elfoglalt.

[00:33:01]Tehát egyfajta ilyen puffer zónát hozott létre.

[00:33:03]Ott ezeket a síta falvakat, amik gyakorlatilag mi ez a sítafalv?

[00:33:07]Tulajdonképpen egy iráni katonai bázis.

[00:33:09]Az úgy működik, hogy jött az iráni úriember a déli baroniához, azt mondta neki, hogy itt van pénz, építs magadnak egy nagy házat.

[00:33:16]A felső emelet a sátortető alatt az egy rakétakilövő állvány.

[00:33:20]E fizetjük a házat, minden cosz, kvarté satöbbi.

[00:33:25]Te vagy a kosztos diákunk, fölépítjük a házadat.

[00:33:27]De ez az ára, hogy a a sátortető alatt van egy rakéta kilövő állvány, a ház alatt meg alagult.

[00:33:31]Tehát most ez így plasztikusan próbálom leírni a dolgot.

[00:33:34]És ezeket a falvakat pusztítja most el Izrael, és halad előre.

[00:33:40]án folyó irányába.

[00:33:40]Ugyanakkor Libanonnak meg tele van a sárcipője avval, hogy az irániak az ő országuk területén, hogy azut az irániak az utolsó Libanonig hajlandók harcolni Izraelen, vagy akarnak harcolni Izrael ellen.

[00:33:51]És volt ez a híres interjúja az iráni elnöknek, Aunnak, Aun tábornoknak, ő most az libanoni elnök, volt egy interjúja Krisztina Nanpóral, a CNN legendás műsorvezető, legendás műsorvezetőjével, és azt mondta neki, hogy azt üzeni az irániaknak, hogy ez nem az ő országok, hogy menjenek el innen.

[00:34:11]elég volt.

[00:34:11]Nem akarják, hogy Libanon egy hadszintérműveleti terület legyen.

[00:34:15]És erről szól a dolog.

[00:34:17]Tehát kezdenek kialakulni a feltételek a hiszból a felsz mint katonai erő felszámolására.

[00:34:25]Nem tudom, hogy sikerülni fog-e fog-e.

[00:34:26]Viszont Irán a maga részéről fogal körömmel küzd ez ellen, mert mert az egyik legfontosabb előrátolt helyőrségéről van szó.

[00:34:32]És látjuk itt a különböző komponenseit, hány rakéta, hányan haltak meg, satöbbi.

[00:34:38]Ezt meg lehet nézni a díján.

[00:34:40]hallgatói kérdésekkel folytatnánk, és mondanám is a hallgatóinknak, hogy a www.ultrang.tv/ kérdések oldalon keresztül tudnak beküldeni kérdéseket.

[00:34:47]Így szó az első Kanadából kérdezik ezt a kérdést Micháel, hogy lehet-e Trumpnak a jelenlegi irá állapot előnyös?

[00:34:55]Mikor ő egyezkedni akar, akkor az ellenfelet agyonra dicséri, nem megalázza.

[00:35:00]Amikor a tűzszünet megsértése történik, az azt pedig lekicsinli.

[00:35:05]Jó úgy, a hogy van?

[00:35:08]Meddig?

[00:35:09]Hát én nem gondolom, hogy politikailag a jelen jelenlegi helyzet előnyös lenne Donald Trumpnak.

[00:35:13]Tehát semmiképpen nem előnyös.

[00:35:16]Inkább úgy mondanám, hogy ez egy olyan probléma, amit meg kellett oldania.

[00:35:18]Meg kellett oldania.

[00:35:18]És most akkor a kérdés az, hogy hogyan akar tehát Trump abban a fázisban van a az életében, a karrierjében.

[00:35:29]Még van van még két éve, mint mint amerikai elnöknek, és utána már valószínűleg harmadik kadenciája nem lesz.

[00:35:34]az meg kéne változtatni a az amerikai alkotmányt, hogy harmad óra is futhasson.

[00:35:38]Valószínűleg ez nem fog bekövetkezni már csak a kora miatt se.

[00:35:42]És most akkor a kérdés az, hogy hogyan akar bevonulni a történet történelembe, mint az az amerikai elnök, akinek sikerült egy papírvékony előnnyel megnyerni az időközi választásokat, meg sikerült lenyomnia fél dollárral az energiáat, vagy az, aki levette az iráni problémát az asztalról?

[00:35:57]Tehát szerintem erre a válasz teljesen egyértelmű.

[00:36:02]Ugyanakkor látjuk azt, hogyha az irániak türelmesek, látjuk Trumpot még rafináltabb és még türelmesebb és még körmönfontabb és még cinikusabb, mondjuk úgy.

[00:36:11]És a kommunikációnak semmi, az égvilágon semmilyen jelentősége nincs.

[00:36:13]A kommunikáció az egyfajta fegyver a kezében.

[00:36:17]Én ebben egy kockázatot látok, hogyha Trumpnak nem sikerül megoldani az iráni kérdést, mert akkor meg úgy vonul be a történelembe, mint aki kitette az asztalra, de nem tudta levenni az asztalról és belebukott Iránba, vagy nem sikerült megoldania, mert az viszont a történelmi emlékezete szempontjából egy veszélyes dolog lehet.

[00:36:37]Ja, hát ez ez abszolút ez igaz mindannyiunkra.

[00:36:39]Tehát lehet nyugodtan leélni egy biztonságos életet, úgy, hogy soha semmit nem kockáztatunk.

[00:36:43]És akkor vagy nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam.

[00:36:47]Igen, pontosan.

[00:36:47]Tehát azt mindenképpen a javára kell írni Trumpnak, hogy látta ezt a problémát.

[00:36:51]És itt itt Irán ez egy ez egy óriási geopolitikai geopolitikai ö tét, mondjuk úgy az, hogy ki fogja ki fogja uralni ezt a területet.

[00:37:03]Tehát Irán azon kívül, hogy van ott egy forradalmi rezsim, amelyik atombombát akar, ez a darab ingatlan ott kritikus a világ geopolitika geopolitikája számára, a kínai seemút számára, az észak-déli útvonal számára.

[00:37:18]Tehát hogyha félretesszük ezt a az atombomba dolgot, még akkor is ez a terület, ez az ingatlan az, hogy ennek a teleknek a a a telekönyvi kivonaton kinek az neve szerepel, tudom én, az eurázsiai hatalmaknak vagy az Egyesül, vagy az Egyesült Államoknak, ennek drámai hatással lesz arra, hogy hogy kikerül pozícióba 21.

[00:37:35]század geopolitikai játszmáiban, messze az atombombán és a többi hülyeségen túl.

[00:37:41]Tehát itt ez a tétje a dolognak és szerintem ez az, amit fölismer Donald Trump és én nem vagyok benne biztos, hogy el fogja engedni ezt a dolgot.

[00:37:49]Tehát látjuk azt, hogy volt volt már volt jó néhány rangadó Trump és Irán között.

[00:37:54]Ott volt Szulimaninak a meggyilkolása, ott volt a 2025-ös iráni iráni izraeli háború végén az Egyesült Államok szintén beleavatkozott.

[00:38:03]Ez a ez már a harmadik ilyen kinetikus akció.

[00:38:05]És valószínű az irániak biztosak benne, hogy a novemberi időközi választások után lesz még egy rangadó az Egyesült Államok és Iránk között.

[00:38:16]Na és akkor jöjjön egy újabb kérdés.

[00:38:16]Ez pedig így szó: Kedves Robert, minden ellenérvet tudok.

[00:38:21]Ha ostobaság, kérem ne is válaszoljon.

[00:38:23]Az ukránok egy NATO tagországot, annak vezetőjét, energiabiztonságát veszélyeztetik, illetve defáctó beleavatkoznak a választásokba.

[00:38:31]Nem lehet megkérni Trumpot, hogy mint NATO, nem mint USA fenyegesse meg őket.

[00:38:36]Több legyet ütnénk egy csapásra.

[00:38:39]Köszönettel Petri Olivér.

[00:38:42]Köszönöm szépen Olivérnek a kérdését.

[00:38:45]Egyáltalán nem nem ostob a kérdés.

[00:38:45]Itt a Trump Trumppal kapcsolatban egyetlen egy dolgot kell bemérni.

[00:38:50]azt, hogy mi az érdeke.

[00:38:52]Tehát el úgy kell megmagyarázni Trumpnak a dolgot, hogy nézd, ez a te érdekedben áll, hogy 1 k 3 n és meg kell tudni magyarázni neki, mert azt hiszem, hogy teljesen világos mindenki számára, hogy egy szalmaszálat nem fog keresztbe tenni csak úgy szívességből vagy ideológiából, vagy hasonló dolgok miatt.

[00:39:10]Tehát egy kőkemény cinikusról van szó, egy kőkemény geopolitikai játékosról, hogyha nincs érdek, akkor nem fog tenni semmit.

[00:39:16]Most akkor nekem úgy tűnik, hogy a a Ukrajna nem fontos, Kelet-Európa nem fontos.

[00:39:22]Tehát tudom, hogy ez meglepő, amit mondok.

[00:39:24]Van ez a klasszikus geopolitikai elmélet.

[00:39:26]Mckinder szerint az, aki a ennek a a szív szívterületnek a köz a a köldökét birtokolja, Kelet-Európa, Ukrajna satöbbi, az fogja uralni az egész világot.

[00:39:37]A dolog iróniája az a történelemben nem volt egy világhatalom, amelyik ezt a területet uralta volna, és világhatalom lett volna talán a mongolokon kívül.

[00:39:45]Tehát egyetlen más világhatalom se birtokolta Ukrajnát, és ezáltal lett ezáltal lett világhatalom, és érdemes úgy végignézni a történelem folyamán.

[00:39:54]Tehát nagyon nehéz lenne megmagyarázni az Egyesült Államoknak, hogy ez miért miért miért exponálja magát ebben a kérdésben.

[00:40:02]És akkor búcsúzó ideig még behoznék egy diádat, amit itt direkt a végére hagytam pont ehhez a kérdéshez kapcsolódva.

[00:40:08]Mertogy arról viszont rendszeresen lehetett olvasni, hogy nukleáris célpontokat veszélyeztetnek Ukrajnában is és Oroszországban is, és támadják egymásnak a nukleáris létesítményeit.

[00:40:17]A hétvégén is az aporizsiai területtel kapcsolatban is voltak hírek és más területekkel kapcsolatban is.

[00:40:24]És látom, hogy itt is elég részletes adatokkal készültél.

[00:40:27]Hát igen.

[00:40:28]Először is meg megmond megmondom őszintén, hogy számomra a legérdekesebbek azok a kérdések, amikre nem tudom a választ.

[00:40:34]Tehát általában nem úgy ülök le, hogy na majd ezt itt tudok egy jó poént mondani Tominak, hanem fölteszek magamnak egy jó kérdést, és ha nem tudom rá a választ, akkor elkezd elkezd elkezd érdekelni a dolog.

[00:40:43]És összeállítottam egy adatbázist, hogy hány támadás ért nukleár valamilyen nukleáris létesítményt az orosz az oroszukrán háború alatt 2022 óta 94 ilyen támadást találtam különböző nukleáris létesítmények mellett.

[00:40:57]Most van itt három dia.

[00:40:59]Én nem tudom, hogy van-e idő, hogy bemutassuk mindegyiket.

[00:41:03]Az első dián látjuk a a először is a metodológiai problémát ebben a dologban.

[00:41:08]Az egyik probléma az, hogy ha megnézzük a forrásokat, akkor van egy van egy állandó vita a felelősséggel kapcsolatban.

[00:41:13]Tehát vannak nyugati elemzők, meg vannak róla győződve, hogy az oroszok megszállva tartják a egy görények, mert megszállva tartják az aporozsiai atomerőművet, és még egyszer görények, mert lövik saját magukat ebben a ebben az aporozsiai.

[00:41:25]Ők lövik saját magukkat tükörből.

[00:41:27]tükörből van egy szék kezény tükröm tükröm, mint a tudom én a a gonosz gonosz királynőnek a hófehérkében és onnan lövik saját magukat és vannak, akik ezt el is hiszik, hogy nem az ukránok lövik a zaporsiai erőművet, de van egy vita ezzel kapcsolatban, hogy ki támadja ezeket a létesítményeket.

[00:41:43]A másik torzulás az, hogy a az aporozsi erőműben van állandó jelenlét, és mivel van ott vannak ott áll van egy személyzet ott állandóan, onnan jön a legtöbb jelentés.

[00:41:54]De ugyanakkor tudjuk, hogy értek támadások más létesítményeket itt is látjuk, hogy itt itt hoztam talán hat vagy hét létesítményt, még van öt ezen kívül, akik amiket támadások értek.

[00:42:07]Tehát nem csak az aporsi erőművet érték különböző fenyegetések meg támadások, hanem az összes ukrán nukleáris létesítményt, majd azokról arról is mindjárt mutatok egy térképet, és egyre több orosz létesítményt is.

[00:42:17]Tehát a az egyik legfontosabb dolog, és ez itt a a térképek diája, a 11.

[00:42:22]dija.

[00:42:22]Itt mit látunk ezen a díján?

[00:42:25]Itt látjuk az alsó díj, az alsó térképen látjuk a azokat a területeket, amik különböző támadások értek.

[00:42:33]Látjuk, hogy nagyon sok van Ukrajnában, igen sok van az orosz-ukrán határ mellett, de látjuk, hogy voltak támadások még az orosz távolkeleten is is.

[00:42:41]Tehát ez az egyik dolog, amit amit a fejünkben kell tartanunk.

[00:42:43]A másik két térkép pedig azt mutatja, hogy hol vannak Ukrajnában meg Oroszországban különböző nukleáris létesítmények.

[00:42:51]Oroszországban még ott típusaikat is bejelöltem a különböző színek szerint, hogy tárolóhelyek vagy erőművek meg satöbbi.

[00:42:56]És mivel az ukrán csapásmérő képesség egyre inkább tolódik ki kelet felé, egyre több orosz nukleáris létesítmény kerül ezeknek a bűvkörébe, mondjuk úgy.

[00:43:06]Tehát egyre több olyan nukleáris létesítmény van úgy Ukrajnában, mint Oroszországban, amit ez a háború fenyeget.

[00:43:12]És ez nem, ez nem vicc.

[00:43:14]Ez nem 94 támadás.

[00:43:18]2022 óta ez nem vicc.

[00:43:18]Ha valakit érdekel az adatbázis, nagyon szívesen elküldöm egy Excel fá formájában, tudjon vele szórakozni, de engem nagyon meglepett, hogy ilyen sok támadás volt.

[00:43:26]És erre mondják azt, hogy hogy addig jár a korsó a kútra, ameddig el nem törik.

[00:43:31]Tehát erről még sokat lehetne beszélni.

[00:43:33]Nem tudom mennyi időnk van erre.

[00:43:35]Tom, szerintem még pár mondatra a diákon végigmehetünk.

[00:43:38]Azt lehet, hogy érdemes erről majd részletesebben is beszélni, mert nagyon fontos része ez.

[00:43:41]Ugye itt ér össze a a nukleáris fenyegetés, az energiaellátás, az állampolgárok objektív biztonsági érzete és nagyon sok dolog.

[00:43:52]Abszolút teljesen egyetértek.

[00:43:52]Ez tehát mondjuk úgy, hogy a a az orosz nukleáris létesítmények a megléte de facto atomhatalommát teszi, atomfegyverrel ruházza föl Ukrajnát, mondjuk úgy, mert ha eltalálnak egy ilyen létesítményt, akkor olyan károkat tudnak okozni, ami hason hasonléte mondjuk egy piszkos bombának a a bevetéséhez.

[00:44:09]És itt a legnagyobb veszély ezeken ezekben a támadásokban nem az, hogy tudom én egy ilyen 155 millmes gránát megkarcolja tudom én az aporózsiai jerőminek a kupoláját.

[00:44:21]Most nyilvánvalógy humorizálok itt.

[00:44:23]A probléma az, hogyha ezeket az erőműveket mondjuk le levágjuk a a az elektromos hálózatról, ezeknek szüksége van áramellátásra ahhoz, hogy hűtsék saját magukat.

[00:44:32]hogyha leszakadnak az áramell a az a az az elektromos hálózatról, és csak a saját generátoraikkal tudják hűteni magukat, akkor fennáll az esélye annak, hogy hogy ott valami baj történik, hogy túlmelegszik ez a reaktor, hogy vagy le kell állítani ilyen totális leállítással ez a a a hideg leállítással, és akkor óriási kárt okoz a reaktornak, vagy pedig egy ilyen ilyen csernobili forgatókönyv alakulhat ki, hogyha a reaktor nem tudja hűteni magát.

[00:44:57]De láttunk például például orosz területen vannak olyan létesítmények, ahol használt ilyen elhasznált üzemanyag, nukleáris üzemanyag cellákat tárolnak.

[00:45:09]Ha egy ilyen létesítmény találatér, akkor radioaktív por kerülhet a levegőbe.

[00:45:12]Tehát rengeteg, rengeteg fenyegetés, rengeteg probléma fakadhat ebből a dologból.

[00:45:16]és az energiaellát ugye, hogy pont a pont ahogy te tökéletesen megfogalmazt, hogy itt találkozik az atomfegyverek kérdése, az energiaellátással, környezeti kérdésekkel egy igen-igen komoly fenyegetés.

[00:45:29]Igen-igen komoly fenyegetés.

[00:45:31]Ezt még fogjuk látni a világ másik részein is.

[00:45:34]Na hát akkor idáig jutottunk ma, aztán jövő héten folytatjuk.

[00:45:36]Sok izgalmas dolog történik, úgyhogy érdemes folyamatosan figyelni és áttekinteni a mélyebb összefüggéseket és az aktualitásokat is.

[00:45:44]Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:45:47]Én köszönöm Tom és a viszontlátásra a jövő héten.

[00:45:50]És a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:45:52]Robert Szikászterrel beszélgettünk.

[00:45:53]Lehet neki kérdéseket is küldeni.

[00:45:55]www.ultra.tv/ kérdések.

[00:45:57]Ha pedig a verekedő hegyek között című könyvet szeretnék megrendelni, akkor azt a www.ultrahangkönyvek.com oldalon találják.

[00:46:04]Nagyon szép napot kívánok mindenkinek, boldog keddet, viszontlátásra, viszonthllásra.