Rendkívüli riadó: nukleáris üzemet ért támadás Csernobilban - Nógrádi György
- Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Debreceni Kamillával beszélgetett a nyugat-európai béketervről, a háborús fejleményekről és nemzetközi feszültségekről.
- A brit-francia-német ötpontos béketerv Nógrádi szerint „elfogadhatatlan az oroszoknak”, mert háborús jóvátételre kötelezné Moszkvát győztesként, és az USA rendezésből való kiszorítását célozza.
- Európa nem lehet egyszerre Ukrajna támogatója és közvetítő, és jelenleg nincs a három globális játékos (USA, Kína, Oroszország) szintjén – „a közelében sincsen”.
- Lengyel-ukrán feszültségek: Tusk kimaradt a londoni találkozóból, a lengyelek a legújabb fegyvereket már nem adják ingyen, és történelmi alakulatok elnevezése miatt is vita robbant ki.
- A csernobili dróntámadás kapcsán Zelenszkij nukleáris zsarolásról beszél, Nógrádi szerint az ukrán elnök kommunikációja kontraproduktív és nehezíti a békekötést.
„Ha a jó Isten leszállna Putyin mellé, és Putyin azt csinálná, amit a jó Isten mond, a Zelenszki akkor is elítélné naponta.” – Nógrádi György
- Oroszország nagy veszteségekkel, de folyamatosan nyomul előre; a szakértő szerint egy atomhatalmat legyőzni „gyakorlatilag lehetetlen”, és négy eltérő érdek ütközik.
- Bulgária leállította a fegyverszállításokat, Belfastban szudáni illegális migráns követett el brutális késelést – Nógrádi szerint Európának csak legális, képzett bevándorlókra van szüksége.
- Az USA és Irán háborúja 102 napja tart eredmény nélkül, a Hormuzi-szorost lezárták, a felek céljai távoliak, és Irán nem kapitulál.
Részletes összefoglaló megjelenítése
- Beszélgetőpartnerek: Debreceni Kamilla (műsorvezető) és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Európai béketerv és tárgyalási pozíciók
A beszélgetés központi témája volt a három vezető nyugat-európai hatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) által kidolgozott ötpontos béketerv az orosz-ukrán háború rendezésére. A Starmer brit miniszterelnök, Macron francia elnök és Merz német kancellár által Londonban közétett javaslatot Zelenszkij elnök jelenlétében ismertették.
Nógrádi György élesen bírálta a tervet, szerinte az "elfogadhatatlan az oroszoknak" és "annyira csacsiság", hogy nincs is értelme pontonként ismertetni. A legfőbb kifogása, hogy a dokumentum tartalmazza Oroszország háborús jóvátételének kötelezettségét, az orosz vagyon befagyasztását és győztesként való fizetésre kötelezést, miközben Oroszország "nem vesztett" a háborúban. Az egyik pont, amely a jelenlegi frontvonalakon való befagyasztást javasolja, Nógrádi szerint talán tárgyalási alap lehetne, de az oroszok számára "nem elfogadható".
„Oroszország fizesse háborús jóvátételt, addig befagyasztva tartják az orosz vagyont… miért fizetne háborús jóvátételt? Hát nem vesztett.” – Nógrádi György *
A szakértő szerint a terv mögötti valódi cél az Egyesült Államok kiszorítása vagy visszaszorítása a rendezési folyamatból, ami "nagyon nehéz". Az USA jelenleg nem hajlandó ingyen pénzt és fegyvert küldeni Ukrajnának, helyette az európaiakat biztatja fegyvervásárlásra, ami "az USA számára a világ legjobb bulija".
Európa közvetítői szerepének ellentmondása
Zelenszkij tallinni nyilatkozata kapcsán, miszerint Európa nem tekinthető semleges közvetítőnek, de a tárgyalóasztalnál van a helye, Nógrádi rámutatott: Európa egyszerre próbál Ukrajna támogatója és közvetítő lenni, ami lehetetlen. Putyin korábban Schröder volt német kancellárt javasolta közvetítőnek, de Európa számára ő "orosz barátnak" minősül, így elfogadhatatlan.
Nógrádi hangsúlyozta, hogy jelenleg három globális játékos létezik (USA, Kína, Oroszország), Európa szeretne negyedik lenni, "de a közelében sincsen". Európa még saját perifériáiról, Észak-Afrikából és a Közel-Keletről is kiszorult.
„Európának tudnia kellene, hogy hol a helye. Jelenleg három globális játékos van… Európa szeretne negyedik lenni, de a közelében sincsen, de úgy csinálunk, mintha azok lennénk.” – Nógrádi György *
Lengyel-ukrán feszültségek és Lengyelország szerepe
A beszélgetés részletesen foglalkozott a lengyel-ukrán kapcsolatok drámai romlásával. Tusk lengyel miniszterelnök nem kapott meghívást az E3 (brit, francia, német) vezetők Zelenszkijjel folytatott londoni találkozójára, amit ő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is sérelmezett. Lengyelország határozottan helyet követel magának a béketárgyalásokon.
Nógrádi szerint Lengyelország a Brexit után kialakult hatalmi vákuumba próbál benyomulni. Az EU korábban a brit-francia-német hármas vezetése alatt állt, a britek kilépése után az olaszok bevonása nem sikerült a gyenge olasz gazdaság miatt, így a lengyelek léptek előre. Lengyelország hagyományosan nem Brüsszellel, hanem Londonnal és Washingtonnal tartott szorosabb kapcsolatot.
Lengyelország és Ukrajna között új feszültségforrás, hogy az ukránok második világháborús, a lengyelek ellen tömeggyilkosságokat elkövető történelmi alakulatokról neveznek el katonai egységeket. Emiatt Tusk "őszinte beszélgetésre" szólította fel Zelenszkijt és felmerült annak lehetősége is, hogy megfoszthatják Zelenszkijt a legmagasabb lengyel kitüntetéstől, a Fehér Sas-rendtől, amit néhány éve kapott. A lengyelek emellett már nem hajlandók ingyen átadni a legújabb nyugati fegyvereket Ukrajnának.
„A lengyelek a legújabb nyugati fegyvereket már nem hajlandók ingyen átadni Ukrajnának.” – Nógrádi György *
A szakértő történelmi kontextusba helyezte a feszültséget: Lengyelországot a második világháború során Németország és a Szovjetunió is megtámadta és felosztotta egymás között. A háború végén a "győztes" Lengyelországtól Sztálin elvette keleti területeit (melyek ma Ukrajnához tartoznak), cserébe német területeket kapott. A lengyelek körülbelül másfél éve úgy fogalmaztak, hogy nem kérnek területeket vissza, de szeretnék ezeket a volt lengyel területeket "bekapcsolni a lengyel nemzetgazdaságba" – ezt Nógrádi "értelmezni sem tudja".
A háború aktuális fejleményei
Csernobili dróntámadás
Az adás címadó témája a csernobili kiégett nukleáris fűtőelemek központi tárolóját ért dróncsapás volt. A hatóságok szerint "minden rendben van", de Zelenszkij "nukleáris zsarolásról" beszél. Nógrádi óvatosságra intett: szerinte egyelőre keveset lehet tudni a történtekről. Hál'istennek semmilyen komoly katasztrófát okozó anyag nem volt a helyszínen.
A szakértő Zelenszkij kommunikációját kontraproduktívnak tartja: "bármi történik, pénzt kér, fegyvert kér és bármi történik, föllép az oroszokkal szemben". Ez szerinte megnehezíti a békekötést.
„Ha a jó Isten leszállna Putyin mellé, és Putyin azt csinálná, amit a jó Isten mond, a Zelenszki akkor is elítélné naponta.” – Nógrádi György *
Drónháború és hadászati helyzet
Ukrajna több mint 300 drónból álló rajtaütést indított oroszországi célpontok ellen, megbénítva a krími üzemanyagellátást. Nógrádi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy évente mindkét fél több mint 1 millió drónt állít elő (napi kb. 3000 darab), így a 300 drónos támadás a napi kapacitás csupán 10%-a. Az ukránok katonailag sokat fejlődtek, de Oroszország a frontokon nagy veszteségekkel ugyan, de folyamatosan előrenyomul. A szakértő kiemelte: Oroszország a két vezető atomhatalom egyike az USA mellett, "egy atomhatalmat legyőzni gyakorlatilag lehetetlen".
A háború kapcsán Nógrádi szerint négy eltérő érdek ütközik: európai, amerikai, ukrán és orosz – ezeket "mindmáig senkinek nem sikerült egymáshoz közel hozni".
Rabcsere és propagandaelemek
Zelenszkij bejelentette, hogy újabb fogolycsere történt (185-185 fő), és javasolta az összes fogoly kölcsönös kicserélését. Nógrádi ezt "kiváló ötletnek" nevezte, de megjegyezte, hogy az ukrán foglyok száma sokszorosa az oroszokénak, így ez csak PR-fogásnak tűnik. Általános problémaként említette, hogy Zelenszkij részéről "mindig elhangzanak ezek a semmitmondó mondatok" – például az "európai béke" emlegetése, miközben Európában 500 év alatt alig volt háború nélküli nap.
Bolgár fegyverszállítások leállítása
Az új bolgár kormány védelmi minisztere bejelentette a fegyverszállítások leállítását Ukrajnának. Nógrádi ezt "jelentős és nem jelentős" lépésként értékelte. Bulgária történelmileg mindig kiváló kapcsolatokat ápolt Oroszországgal (a török elleni háborúban kapott orosz segítség és a második világháborús "felszabadítás" emléke miatt). Fekete-tengeri országként Bulgária közvetlen szállítási útvonalat jelentett Ukrajna felé, ami most lezárult. A bolgár politikát ugyanakkor instabilitás jellemzi, egy év alatt számos választást tartottak stabil kormány nélkül, és az ország NATO- és EU-tagként is próbál távol maradni a konfliktustól.
Belfasti késelés és migrációs politika
A beszélgetésben szóba került a Belfastban történt brutális késelés, ahol egy támadó nyílt utcán próbálta lefejezni az áldozatát. Az első információk szerint a támadó egy 30-as éveiben járó, afrikai származású férfi, aki illegálisan tartózkodott az Egyesült Királyságban (menekült kérelmét nem hagyták jóvá).
Nógrádi tágabb kontextusba helyezte az esetet: a támadó Szudánból érkezett, ahol polgárháború dúl, és ahonnan a legtöbb menekült származik a világon. A szudáni konfliktusban két erő vív élethalálharcot, mindkettő mögött nyugati, orosz és kínai hatalmak állnak. A Száhel-övezetben (amelynek Szudán is része) történik jelenleg a világ terrorcselekményeinek fele, "soha erről nem beszélünk" – jegyezte meg.
A szakértő szerint a támadó "olyan környezetből jött, ahol idézőjelben természetes, hogy késsel levágom a másik fejét", beilleszkedni nem tudott, menekült kérelmét nem fogadták el. Általános következtetése, hogy Európának szüksége van migránsokra – de illegálisakra nem, csak legálisakra. A kívánatos bevándorló a "fiatal, tehetséges, jól képzett, nyelvet beszélő diplomás vagy szakmunkás", ugyanakkor a kábítószer-csempésző és képzetlen tömegekre nincs szükség.
„Francois-Poncet 88-ban… azt mondta, hogy Európa gazdag és gyenge. És ez a legnehezebb párosítás.” – Nógrádi György *
Nagy-Britanniával kapcsolatban Nógrádi megjegyezte: a birodalmi múlttal rendelkező ország volt gyarmatairól sok ember rendelkezik brit útlevéllel, de ténylegesen nem tudnak letelepedni Nagy-Britanniában, és nincs hova menniük. Európa nem tudja megvédeni a határait, mert "gyenge ahhoz, hogy ezt megcsinálja", miközben az USA lezárta déli határait.
Iráni-amerikai konfliktus és közel-keleti helyzet
A beszélgetés második felében részletes elemzés hangzott el az USA és Irán között zajló konfliktusról. Február 28. óta folyik a háború, amelyről azt gondolták, hogy "egy-két hét alatt véget ér", de már 102 napja tart eredmény nélkül (az adás időpontjában).
Az amerikai és izraeli célokról Nógrádi elmondta:
- USA céljai: Irán ne támogassa a Hezbollahot Libanonban (de támogatja), a húszikat Jemenben (támogatja) és a szunnita Hamászt Gázában (támogatja)
- Az USA szeretné megsemmisíteni az iráni atompotenciált, de 1979 (az iszlám forradalom) óta, 47 év alatt ez soha nem sikerült
- A síita hatalom megszüntetése sem sikerült soha
- Irán célja: az USA közel-keleti katonai bázisainak felszámolása
Irán az elmúlt napokban is támadta a kuvaiti és bahreini amerikai bázisokat. A Hormuzi-szorost lezárták, ami "a világgazdaság halála".
Egy amerikai helikopter lelövésével kapcsolatban Nógrádi érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet: "mindenki mást mond", még az amerikai katonai vezetés is mást állít, mint Trump. A két pilóta életben maradt.
Trump és Netanjahu kapcsolata
Nógrádi szerint bonyolult a viszony:
- Netanjahu 77 éves, korrupciós ügyei miatt börtön várhat rá, ha nem lesz miniszterelnök
- Trump szintén börtönbe kerülhet, ha nem vállal még egy ciklust
- Az amerikai és izraeli célok ebben a háborúban nem azonosak
- Bár közösen indították a háborút, Izrael bejelentette, hogy az USA nélkül is folytatja – de Nógrádi szerint "USA nélkül Izrael egy rendkívül jól fölszerelt pici ország, de háborút folytatni nem túl célszerű"
A szakértő kiemelte: a Hamász 2023. október 7-i támadása után a világ Izrael mellett állt, de az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben elkövetett tömeges gyilkosságok miatt a világközvélemény elfordult tőlük. Példátlan, hogy USA, Kanada és Nyugat-Európa Izrael-ellenes politikát folytat.
Iráni tárgyalások és német belpolitika
Az iráni-amerikai tárgyalásokról Nógrádi elmondta, hogy Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Khameneinek katonai tanácsadója szerint "Washingtonon múlik" a háború elkerülése. Teherán 24 milliárd dollár befagyasztott iráni vagyon zárolásának feloldását követeli. Irán a tárgyalások első fordulójában a vagyon felét kérné vissza, de az USA nem akarja visszaadni. Irán nem kapitulál, folytatja a harcot, és jelentős támogatást kap Oroszországtól, Észak-Koreától és bizonyos szempontból Kínától.
Érdekes fejleményként említette, hogy Németország kiesett az ENSZ Biztonsági Tanács nem állandó tagságáért folytatott választáson, amelyre "példa nem volt". A szakértő szerint ennek oka, hogy Németország túlzottan elkötelezte magát Izrael és Ukrajna mellett. Ferenc pápa (a szövegben "fé államfőstóp"-ként eltorzítva) korábban kidolgozott egy világpolitikai koncepciót "három világról" (50 nyugati, 25 keleti, 125 déli ország), és a déli országok nem voltak hajlandók Németországot beválasztani a Biztonsági Tanácsba. Ez is jelzi Nógrádi szerint a nemzetközi erőviszonyok átrendeződését.
Hallgatói kérdések
Németország és a V4-ek együttműködése
Egy ceglédi hallgató kérdésére válaszolva Nógrádi úgy fogalmazott, hogy Németország teljes jogú csatlakozása a V4-ekhez "ma kizárt", mert a német gazdasági potenciál nagyobb, mint a V4-eké együttesen. Együttműködés azonban elképzelhető, mert Németország "gazdaságilag megrengült". A német belpolitikában "évtizedek óta nem voltak" olyan elemek, mint most – az AfD már 3%-kal vezet a CDU/CSU előtt, a kelet-német tartományokban 40-42%-on áll. Merz "tűzfal" politikája az AfD ellen Nógrádi szerint "nem megcsinálható". A szakértő 1988 óta jár Németországba, és "megdöbbentette az a jólét, ami akkor volt, és az a német szinten szegénység, ami jelenleg van". A német közszolgálati televízió folyamatosan az egészségügyi rendszer hiányosságairól és a nyugdíjrendszer problémáiról tudósít, amire korábban nem volt példa.
Kína és Ausztrália viszonya
Egy 45 éve Ausztráliában élő hallgató kérdésére Nógrádi kifejtette, hogy nem tartja valószínűnek Kína katonai támadását Ausztrália ellen. Ausztrália ugyanakkor "elképesztő mennyiségű amerikai fegyvert vesz" (a franciákkal már aláírt szerződést az amerikaiak kiszorították). Ausztrália tagja az Öt Szem (Five Eyes) hírszerzési együttműködésnek, amely "szőröstől-bőröstől lehallgatja a világot". Kína minden szomszédjával (Korea kivételével) rossz viszonyt ápol, a tengereken lévő szigeteket (Spratly-szigetek, Paracel-szigetek) megszállva tartja. Kína különleges kapcsolatokat szeretne Ausztráliával és kiszorítaná az USA-t, de Ausztrália jelenleg erősen kötődik az angolszász szövetségi rendszerhez.
Civil egészségügyi dolgozók helyzete a háborúban
Egy hallgató azt kérdezte, hogy a besorozott szakápolók el tudják-e kerülni a frontszolgálatot és kórházakba kerülhetnek-e. Nógrádi válasza: "elvileg igen, gyakorlatilag nézőpont dolga" – ha elfogadják a szakképzettséget, akkor a hátországba kerülhetnek, de ha "kell az ember a frontra, akkor odavisznek és ott fogok megdögleni".
Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran érnek drón- és rakétatámadások ukrán kórházakat, a szakértő azt válaszolta: "elvileg nem érik, a valóságban érik", mert "nagyon sok katonai bázist visznek kórházak közelébe, és ettől kezdve a kórházak sajnos célpontokká válnak".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a kérdezen Nógrád Győrtől mai adása.
[00:00:02]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:04]Az én nevem debreceni Kamilla.
[00:00:05]Azom túlsó végén pedig itt van velünk Nográdi György biztonságpolitikai szakértő Jó regger tanáró.
[00:00:12]Kezdicsom.
[00:00:12]Jó reggelt kívánok.
[00:00:12]Mert őt még belevágnánk, azért megkérném a kedves hallgatókat, hogy lájkolják a videókat.
[00:00:18]Ezzel nagyon sokat segítenek nekünk több emberhez eljuttatni ezeket a beszélgetéseket.
[00:00:22]És hát a tanár úrra készült beszélgetések mindig izgalmasak, és nagyon szeretik a hallgatók.
[00:00:29]egyébként milyen érzés ez a nagy figyelem így a hosszú évek során az, hogy amikor például odamegy valaki önhöz az utcán, az szereti, az kedveli, hogyha úgy mennek kérdezgetni?
[00:00:39]Ha komoly választ akarok adni, akkor igen.
[00:00:41]Most elmentünk sétálni, egy pár jött oda hozzám, sajnos a fiú jött, na nem a lány, de mondtam, hogy csak úgy csinálhat velem a fiú fényképet, ha lánnyal is csinálunk.
[00:00:50]De egyet hagyjak, ma reggel ön csinálja velem az interjút.
[00:00:55]Én emiatt fölkeltem másfél órával előbb, hogy átnézem, hogy éjjel mi történt.
[00:01:00]Tehát nem szeretek hülye lenni, készülök.
[00:01:02]És ez eddig hál istenbe jött.
[00:01:05]Ezek a nem szeretek hülye lenni, gondolatok benne vannak a tanár úr könyveiben is, úgyhogy lehet rendelni a tanárúr könyveit a www.ultrahangkönyvek.com oldalról.
[00:01:15]Ha pedig kérdéseket szeretnének feltenni, akkor a www.ultrahang.tv/ TV/ kérdések oldalon tehetik meg.
[00:01:20]Most pedig arra szeretném kérni a tanár urat, hogy ossza meg a legfrissebb és legfontosabb híreket.
[00:01:26]Ugye ha másfél órával hamarabb felkelt, van miből válogatni?
[00:01:32]Rengeteg van.
[00:01:32]Én néhányat hagymjak el.
[00:01:34]Egy közétették a három nyugati hatalom Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőinek londoni tanácskozásáról készült öt pontos béketervet.
[00:01:45]O oroszokrá háborúról ott volt Zelenski is.
[00:01:47]Én egyszerűen nem értem.
[00:01:50]Tehát három értelmes emberről van szó.
[00:01:52]Starmer brit miniszterelnök, Macron francia köztársasági elnök, MZ német kancellár olyan béketervet tettek közé, amelyik elfogadhatatlan az oroszoknak.
[00:02:02]Mi a legfontosabb?
[00:02:04]Oroszország fizesse háborúsi óvátételt, addig befolyasztva tartják az orosz vagy miért fizetne háborúsi óvátelt?
[00:02:09]Hát nem vesztett.
[00:02:11]Szóval nekem nagyon-nagyon fura.
[00:02:14]Következ, hogy újabb fogólyserére került sor oroszok és ukránok között 185 főbe.
[00:02:21]Zelenszki azt mondta, hogy mindenki cseréljenek ki mindenkire.
[00:02:23]Ez egy kiváló ötlet, csak sokszorosa az ukrán foglyok száma az orosz fogjokénak.
[00:02:30]Tehát megint azt érzem, hogy egy PR kampánnyal állok szembe, és nem a valósággal.
[00:02:35]Még egyszer nekem fölfoghatatlan az egész, mert bejelentette a modernizációra Virsa Fendas.
[00:02:44]Ez azt jelenti, hogy meg tudjuk oldani, de ez Merkel két legkiresebb mondatából az egyik.
[00:02:48]Merc és Merkel gyűlöli egymást.
[00:02:51]Én látom azt, hogy Merkel most mindketten 70 évesek néhány hónapon köztük, hogy kiállt Merc mögött.
[00:02:59]Erre a történelemben nem volt példa.
[00:02:59]És ami számomra érdekes volt, hogy a kínai államfő első külföldi útja idén északkorejába ment.
[00:03:07]Részint biztosítani a rendszer fölmaradhat, részént pedig a orosz ottani próbálkozásokat ellensúlyozni.
[00:03:14]Hihetetlen érdekes a világpolitika, ha csak 24-48 órát nézek, akkor is.
[00:03:20]Én kijegyzetteltem az öt pontos béketervet.
[00:03:22]Nincs értelme elmondani, annyira csacsiság.
[00:03:26]Na de beszéljünk akkor a tárgyalásokról, hiszen voltak azért különböző tárgyalások, miközben a világ nagy része ugye a közelkeletre figyel, meg az iráni válságra összpontosul.
[00:03:34]Zelenski találkozott például a békefolyamat hát napirendjéről egyeztetni, vagy nem tudom, Witkoffal, Év Kusnerrel.
[00:03:41]Hát úgy jellemezte, hogy ezek a diplomáciai erőfeszítéseknek az újraindítása volt és és sikeres volt közös célunk az európai béke, továbbra is napirenden van satöbbi.
[00:03:54]Ugye mindig elhangzanak ezek semmit mondó mondatok.
[00:03:58]Mi az európai béke?
[00:03:58]Egy Európa történelme egészében soha nem volt béke.
[00:04:03]Kettő, ha öt évszázadot visszamegyek 500 év alatt, alig volt olyan nap, hogy ne lett volna Európában háború.
[00:04:08]Tehát ezek megint propagandabeszédek.
[00:04:10]Én nekem ez a bajom.
[00:04:13]Az öt pontos béketervet én kiegyzetteltem, hogyha ön kéri, fölolvasom pontonként, de a realitás hiányzik belőlük.
[00:04:19]Tehát ez isteni.
[00:04:19]A Zelenskig kiáll beszél két amerikaival, azt mondja, hogy é az európai béke.
[00:04:24]Erre szokták mondani a amerikai filmekben, hogy könny szemmel éljen a világbéke ezek semmit mondok.
[00:04:32]Mi a konkrétum?
[00:04:32]Hol lesznek a határok?
[00:04:34]Mi van a pénzekkel?
[00:04:36]Mi van a NATO tagsággal?
[00:04:36]Mi van az atomütőerővel?
[00:04:38]Tehát olyan dolgokról beszélünk, ahol a lényeg hiányzik.
[00:04:41]Ez a bajom, bocsánat, nem szólok közben.
[00:04:45]És az öt pont közül van-e olyan, amit a tanáró szerint még talán esetleg lehetne, amit még el is fogadnának?
[00:04:52]Nagyon érdekes.
[00:04:52]Hát az egyik pont azt mondja, hogy a mostani határoknál, ahol az orosz-ukrán csapatok találkoznak, ott a konfliktus érjen véget.
[00:04:59]Ez az oroszok számára nem elfogadható, de talán tárgyalási alap.
[00:05:04]De itt is azzal folytatják, ez nem azt jelenti, hogy Ukrajna Lemon területéről Ukrajna maga dönti el, hogy mit akar.
[00:05:10]Hát a oroszok óriási veszteségekkel de mennek előre.
[00:05:15]Tehát miért fogadnának el egy olyan ötpontos tervet, amelyik abból indul ki, hogy Oroszország agressz Oroszország vagyonát befagyasztják.
[00:05:21]Oroszország tizesen győztesként háborús jóvátételt.
[00:05:26]Tehát nekem nekem rendkívül fura, hogy összejön három nyugat-európai vezető.
[00:05:28]Mi az alapvető cél?
[00:05:31]Beszéljünk őszintén, hogy az USÁT ebből a folyamatból kiszorítsák vagy visszaszorítsák.
[00:05:34]Ez nagyon nehéz.
[00:05:37]A Trumpféle politikáról lehetne beszélni.
[00:05:39]elképesztően szubjektív a politika ennek összes pro és kontraoldalával, de számomra fő probléma az, hogy a nyugatiak olyan pontokat mondanak el, ami Zelenskének megfelelő zárójá.
[00:05:50]Zelenszki azt mondta, törvénybe iktatta, hogy területek feladásáról egyedül ő tárgyalhat, de most ő se akar tárgyalni.
[00:05:57]Tehát Szentu hiszi azt, hogy olyan mennyiségű fegyver, lőszer és pénz jön be Ukrajnába, hogy a háború menete megfordítható.
[00:06:04]De ez a háború több mint négy éve tart.
[00:06:06]Szörnyű nehéz a helyzet.
[00:06:09]Igen.
[00:06:11]Voladimir Zelenski Tallinban azt mondta, úgy fogalmazott, hogy az európai országok nem tekinthetők semleges közvetítőknek, hiszen a háború kezdete óta politikailag, gazdaságilag is, katonailag is Ukrajna oldalán állnak.
[00:06:24]Zelensk szerint ezért Európának nem a nézőtéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a helye minden olyan egyeztetésen, amely Ukrajna jövőjéről dönthet.
[00:06:30]Nem ellentmondásos az az elvárás, hogy Európa egyszerre legyen Ukrajna legnagyobb támogatója is, de közben legyen egy semleges béketárgyaló.
[00:06:39]hely ember is vagy meghatározó szereplője legyen a béketárgyalásoknak.
[00:06:43]Megint amit ön mond iszonyú érdekes.
[00:06:43]Mi a lényeg?
[00:06:45]Az Egyesült Államok jelenleg nem hajlandó arra, hogy ingyen pénzt, fegyvert küldjön Ukrajnának.
[00:06:51]Mit mond?
[00:06:53]Vegyetek fegyvert európaiak és adjátok oda.
[00:06:55]Ez az USA számára a világ legjobb bulija.
[00:06:58]Ezt csinálja.
[00:06:58]Máshogy fogalmazva Európa próbál közvetítőként föllépni.
[00:07:04]Egy mondat vissza a történelbe.
[00:07:04]A hidegháború korában, ha jó volt a szovjet-amerikai viszony, átnyúltak Európa feje fölött.
[00:07:09]Most is, ha rossz volt, akkor a szovjet-amerikai viszony, az azt jelentett, hogy Európa elpusztul a háborúba, most Európa próbál közvetíteni, de hát nem lehet egyszerre közvetítő és egyszerre Ukrajna részese.
[00:07:23]Nagyon érdekes, mit mond Putyin, hogy nem fogadja el Európát, hozzanak egy olyan közvetítőt, aki elfogadtató.
[00:07:27]Ő Schröder volt, német kancellárt mondta.
[00:07:31]Sröder nyilván nem elfogadható Európa számára, mert annyira orosz barátnak tekintik.
[00:07:35]Tehát megint ott tartok, hogy Európának tudnia kellene, hogy hol a helye szerepel.
[00:07:39]Megyek tovább.
[00:07:39]Jelenleg három globális játékos van különböző okok miatt.
[00:07:44]USA, Kína, Oroszország.
[00:07:46]Európa szeretne negyedik lenni, de a közelében sincsen, de úgy csinálunk, mintha azok lennénk.
[00:07:51]Európa perifériáiról, Észak-Afrikából és a közelkeleti belső gyűrűből is kiszorult Európa.
[00:07:59]És úgy tűnik, hogy Lengyelország is egyre határozottabb hát helyet követel magának az ukrajnai béketárgyalásokon.
[00:08:05]Ugye Tusk Lengyel miniszterelnök jelentette ki, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna jövőjéről úgy egyeztetnek, hogy ebben a formációban ugye az E3-ról van szó, a három vezető beszélt Zelenskel, és ugye erre nem hívták meg Tuskot, és ő egyeztetett ugye George Melonival, aki szintén hát úgymond nem nem igazán értékelte jól azt, hogy ők kimaradtak ebből.
[00:08:24]Mer miért akar annyira Lengyelország ott lenni, hogy neki most fontos, hogy ott legyen?
[00:08:32]Nagyon jó a kérdés.
[00:08:32]Kezdjük az elején.
[00:08:32]A Brexit után Európa új helyzet elé került.
[00:08:37]Európa alatt Európai Uniót értem.
[00:08:39]Az Európai Uniót három hatalom vezette britek, franciák, németek.
[00:08:41]A brit kilépés után megpróbálták harmadik hatalomnak bevonni olaszokat.
[00:08:47]Nem lehetett annyira gyenge az olasz gazdaság katasztrófális helyzete.
[00:08:50]A lengyelek megpróbáltak szére lépni.
[00:08:55]Lengyelország próbál nagyhat hatalomként viselkedni.
[00:08:57]Jön a de Lengyelország hagyományosan nem Brüsszellel tartott kapcsolatot, hanem Londonnal és Washingtonnal.
[00:09:03]Lengyelország számára az amerikai kapcsolat mindig fontosabb volt, mint elnézést kérek, az Európai Uniós kapcsolat.
[00:09:10]A lengyelek most kőkeményen beleálltak az ukránokba, hogy a ukránok második világháborús alakulatokról neveznek el most olyan ukrán alakulatokat, amelyek a második világháború folyamán legyilkoltak.
[00:09:24]számos orosz lengyel zsidó áldozatot.
[00:09:28]Tehát a lengyelek próbálnak középhatalomként szerepelni.
[00:09:30]A probléma az, ha megnézem, Nagy-Britannia, Franciaország atomhatalom, Lengyelország nem.
[00:09:36]Németország az összes probléma ellenére vezeti gazdaságilag Európát.
[00:09:41]Lengyelország nem.
[00:09:41]A lengyelek a történelben hagyományosan orosz németellenesek voltak.
[00:09:44]Tehát a lengyelek egy ténylegesen vezető hatalom a V4-en belül, de nem partnerek egyenjogú partnerként a három európai hatalomnak, a briteknek, franciáknak, németeknek.
[00:09:58]már említette a lengyel-ukrán vitát.
[00:10:01]Ugye a a Tusk szintén a kormányfő, hát őszinte beszélgetésre szólította fel Voladimir Zelenskit és Carol Navroti elnököt, mert hogy arról születhet döntés, hogy esetleg megfosztják a Lengyelország legmagasabb kitüntetésétől, ugye amit korábban megkapott Zelenski, és Tusk szerint hát ez nem jó fényt vet erre a barátságra, úgymond, ami a két ország között van.
[00:10:25]Néhány éve még azért elképzelhetetlen lett volna, hogy Lengyelországban egyáltalán felmerül egy ilyen Zelenski kitüntetésének visszavonása.
[00:10:30]Mi változott azóta?
[00:10:34]Rengeteg dolog.
[00:10:34]Egy ha megnézi a lengyel zászlót, nagyon sok lengyel középületről az ukrán zászló, bocsánatot kérek levették kettőt.
[00:10:42]Mi történik a második világháború végén?
[00:10:45]A győztes lengyelektől?
[00:10:47]Még egyszer, a győztes lengyelektől.
[00:10:49]Churchill azt mondja, hogy Lengyelország barrát csinál, és három lépés megy előre.
[00:10:54]Színyel területeket elvesz a Szovjetunió cserébe.
[00:10:57]Színémet területeket kapnak meg, és a mai német lengyel határ jön létre Oderai szefónál.
[00:11:05]Megyek tovább.
[00:11:05]Ez azt jelenti, hogy most ezek a színllengyel területek Ukrajnához tartoznak.
[00:11:13]A háború végén mi lesz a lengyelény?
[00:11:15]Nekem egy érdekesség volt.
[00:11:15]A lengyelek úgy fogalmaztak körülbelül másfél éve, hogy ők nem tik kérnek területeket vissza, de azt igen, hogy ezeket a volt lengyel területeket bekapcsolják a lengyel nemzetgazdaságba.
[00:11:28]Én ezt értelmezni sem tudom.
[00:11:28]Következő.
[00:11:30]Az ukrán politika nagyon sok eleme szélsőséges nacionalista.
[00:11:32]Ezt látjuk kinélő magyarokkal szemben is.
[00:11:35]Most talán lesz változás.
[00:11:37]Van erre esélyünk először hosszú évek óta.
[00:11:40]A lengyelek azért középhatalom ebben a térségben, és előbb mondtam a V4-ek vezetője, tehát keményebben lépnek föl az ukránokkal szemben.
[00:11:49]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:11:49]A Zelenskin megszokta, hogy ahova megy, ott első pontban megköszönni eddigi támogatást.
[00:11:55]A második pontban elmondja, hogy miket akar.
[00:11:57]Ez úgy néz ki, hogy most a lengyelekkel szemben nem jön be.
[00:12:01]Többek közt a lengyelek a legújabb nyugati fegyvereket már nem hajlandók ingyen átadni Ukrajnának.
[00:12:05]nőtt a két ország közti feszültség, és ahogy ön mondta, visszakérik, vagy azon gondolkodnak, hogy visszakérjék-e a legmagasabb lengyel kitüntetést, amit Zemeszkének pár évvel ezelőtt egy más világhelyzetben adtak.
[00:12:22]És az, hogy ugye hát volt a volhiniai mészárlás, az egy dolog, ami egy ilyen történelmi sérelem.
[00:12:26]Utána most ugye hát tetézik azzal, hogy olyan dolgokat csinálnak, mint például a ugye a Zuba vezéről neveztek el egységet, vagy vagy tehát, hogy olyan dolgokat, ami nyilvánvalóan most az ukrán társadalomban Bandera a az a az az Atyaúristen is Bandera Nas Bátyko, tehát a mi édes apánk viszont a lengyel történelemben meg pont nem egy olyan személyként van bemutatva, meg nem egy olyan személyként vonult be a történelembe, aki ugye aki az emberiséget hát Hogy is mondjam?
[00:12:57]Részesítette előnyben.
[00:13:00]Ezek á mielőtt tovább megyünk, önnek megint igaz.
[00:13:02]De hogy kezdődik ez a konfliktus már a második világháborúban?
[00:13:06]Szeptember 1-el a németek megtámadják Lengyelországot.
[00:13:10]Angolfancia hadzenet van, de semmilyen csapatot nem küldenek sehova.
[00:13:15]Mondom magyarul, magára hagyják Lengyelországot.
[00:13:17]Ahogy korábban magárajták az Anstrusba Ausztriát, úgy magára hagyták Csesszlovákiát, és hagyták Csesszlovákiát földarabolni.
[00:13:23]A lengyelek területeken mennek a németek előre.
[00:13:28]A lengyelek csodálatos lovas rohamokat csinálnak a páncélosokkal szemen.
[00:13:32]A páncélosok lemészárolják ezeket, de néhány nappal később, szeptember 16-án keletről a szovjetek is benyomulnak, és újra fölosztják egymás közt Lengyelországot.
[00:13:42]Nincs idő arra, hogy én történelmeb belemenjek, de hát a lengyeleket háromszorosztják a korábbi évszázadokba.
[00:13:49]Szörnyű nehéz a helyzet.
[00:13:52]És a háború végén a győztes Lengyelországtól területeket vesz el a sztálini Szovjetunió.
[00:13:56]És ez hat ma a lengyel ukrán kapcsolatokra.
[00:13:59]És amiket ön fölsorolt Bandera ukrán nemzeti ős vagy második világháborús fasiszta bűnös.
[00:14:07]Honnan nézem az eseményeket?
[00:14:09]Szörnyű nehéz.
[00:14:09]Hát a legalapvetőbb dolgokban sem tudnak sajnos a közép-európai országok egymással megállapodni.
[00:14:15]Ez igaz a lengyel-ukrán konfliktusra, de igaz számos egyéb konfliktusra is.
[00:14:23]Térjünk át a harcokra, vagyis hát úgy a harcokra, a támadásokra.
[00:14:26]Éjszaka Harkovat is támadták, meg több támadás volt oda-vissza.
[00:14:29]Viszont a legprissebb jelentés, amit úgy többen is több hírportál is lehozott, az, hogy dróncsapást mértek ismételten a Ternobil Ternobéli csernobili kiégett nukleáris fűtőelemek központi tároló helységére.
[00:14:45]Ugye hatóságok szerint minden rendben van, de az ukrán elnök azért mégis csak nukleáris zsarolásról beszél.
[00:14:49]Mekkora kockázat, bocsánat, megint önnek van igazá egy problémám van.
[00:14:54]Zelenszki naponta közzéteszi a beszédeit.
[00:14:57]Én ezeket rendszeresen elolvasom.
[00:15:00]Én ezeket kontraproduktívnak tartom.
[00:15:02]Ha a jó Isten leszállna Putyin mellé, és Putyin azt csinálná, amit a jó Isten mond, a Zelenski akkor is elítélné naponta.
[00:15:12]Tehát a Zelenski féle napi politikában én azt látom, hogy bármi történik, pénzt kér, fegyvert kér és bármi történik, föllép az oroszokkal szemben.
[00:15:20]Én ezt nem tartom célszerűnek, mert így nehéz lesz egy komolyabb békekötés.
[00:15:24]Igen.
[00:15:28]Milyen következményei lehetnek, hogy egy ilyen ilyen dróncsapásnak, vagy er eleve szándékos, vagy lehet-e sejteni mögötte azt, hogy ez mit tudom én elterelt például, hogy mégis csak legyen egy provokációs nyom, vagy vagy mi mit lehet erről ki kimondani?
[00:15:45]A válasz az, hogy egyelőre keveset.
[00:15:45]Ha megnézem eddig a lengyeleket, a baltiakat, a románokat dróncsapások érték.
[00:15:51]Egy dolog, egy drónról derült ki, hogy emberi számítás szerint orosz.
[00:15:54]Az összes többiről, hogy eltévedt ukrán drón, Csernobil.
[00:15:58]Hál isten semmilyen olyan anyag nem volt ott, ami komoly komoly katasztrófát okozott volna.
[00:16:07]Frontok.
[00:16:07]Tessék mondani, ki lesz Európa legnőbb atomerőműve, amelyek jelenleg orosz kézen van, de amerikaiak is szeretnének beszállni, ukránok pedig szeretnék visszakapni.
[00:16:16]Tehát jelenleg a frontokon minden csefolyós.
[00:16:19]És van még egy probléma.
[00:16:21]Ebbe az egész háborúban négy érdek ütközik.
[00:16:24]Van egy európai érdek, van egy amerikai, van egy ukrán és van egy orosz érdek.
[00:16:28]Ezt a négyet mindmig senkinek nem sikerült egymáshoz közel hozni.
[00:16:33]Az öt pontos béketerv pontosan azt mutatja, hogy az európai és orosz elképzelések köszönőviszonyban sincsenek egymással.
[00:16:41]És amit Európa mond, hogy orosz veszély van, és néhány éven belül lerohanja Európát, ez egyszerűen butaság.
[00:16:49]Ezzel párhuzamosan Ukrajna több mint 300 drónból álló drónból álló hát ilyen rajt indított a hátországok ellen, Oroszország hátországai ellen.
[00:16:57]Ugye megbénítve ezzel például a krími üzemanyagellátást a videó, vagyis az internetre fel is kerültek olyan videók, ahol állnak sorba az üzemanyagért.
[00:17:05]És a Voladimir Zelenski erre azt mondta, hogy az oroszok ugyanúgy fogják átélni a háborút, mint mi, ahogy az ukránok is átélik.
[00:17:13]Ugye Szent Péter vár várj várj megint bocsánat csak válaszoljak megint önnek igaza van de egyet látni kell jelenleg 1 millió fölötti drónt állít elő évente mind Oroszország mind Ukrajina ez azt jelenti, hogy naponta 3000 drón.
[00:17:29]Tehát az, hogy ő elindít 300 drónt, ez isten hangzik, de ez a napi támadásra készenálló mennyiség 10%-a.
[00:17:35]A másik: Igen, az ukránok rengeteget fejlődtek.
[00:17:42]Igen.
[00:17:42]Az ukránok mélységi csapást tudnak végrehajtani Oroszországgal szemben, de Oroszországnak olyan rakét vannak, amelyet nem tudnak elhárítani.
[00:17:53]Oroszország jelenleg a frontokon nagy veszteségekkel, de előremegy.
[00:17:55]És egy dolog van, amiről szerintem Zelenski vagy elfelejtkezik, vagy nem veszi komolyan, hogy Oroszország a kilenc atomhatalomból a két vezető atomhatalom egyike, a másik az USA.
[00:18:06]Tehát ebből az következik, hogy egy atomhatalmat legyőzné, gyakorlatilag lehetetlen.
[00:18:11]Ezt figyelembe kell venni még akkor is, ha nem szimpatikus.
[00:18:17]Igen, bocsánat.
[00:18:19]A krimi üzemanyagellátás zavarhatja egyébként az orosz hadműveleteket valamelyest?
[00:18:26]A válasz az, hogy nyilvánvalóan igen, és nyilvánvalóan soha nem fogják bevallani.
[00:18:30]Tehát ha megnézem, mindenki azt fogja mondani, ez egy periférikus dolog volt, akkor is, ha nem az.
[00:18:35]És a orzok soha nem fogják azt bevallani, hogy számukra az ukránok most már komolyabb eszélyt jelentenek.
[00:18:42]No, az új bolgár kormány védelmi minisztere bejelentette, hogy leállítják a fegyverszállítmányokat Ukrajnának, és Bulgária nem fog több fegyvert küldeni Ukrajnának.
[00:18:52]Mennyire jelentős ez a fordulat Bulgária esetében?
[00:18:58]A válaszom az, hogy jelentős és nem jelentős.
[00:18:59]Egy a bolgár szovjet korábban bolgár orosz kapcsolatok mindig kiválóak voltak.
[00:19:05]A bolgárok soha nem felejtették el, hogy a törökök elleni háborúban milyen orosz támogatást kaptak.
[00:19:09]A második világháborúban ők a szovjet bevonulást Bulgáriába felszabadításként élték meg.
[00:19:16]A következő az, hogy Bulgária feketetengeri ország, tehát nagyon sok mindent meg tudnak csinálni amit mások nem.
[00:19:24]Tehát ha én, mint Dél-Európa fegyvert akarok szállítani Ukrajnának, akkor rengeteg országon keresztül kell vinnem így vagy úgy.
[00:19:31]A bolgárok esetében ezt közvetlenül mehetet állították.
[00:19:36]Tehát látszik az, hogy a bolgárpolitikába nincs stabilitás.
[00:19:39]Egy év alatt számos választást írtak ki, stabil kormány nem volt.
[00:19:44]De a bolgárok próbálnak független attól, hogy NATO és EU tagok az orosz-okrán konfliktustól távolabb kerülné.
[00:19:54]volt egy robbantásos merénylet Moszkva közelében, és még azt se tudni, hogy mi történt, még azt se tudni, ki az áldozat.
[00:20:02]De mondjuk abban az esetben érdemes róla beszélni, hogy megint egy olyan helyen történt, ahol már volt egy kül egy ilyen támadás.
[00:20:09]korábban egy tábornokot ért itt egy támadásáról, és hát konkrétan detonációum, aminek következtében meg is falt az ilyen támadások, vagy az ilyen terrortámadás, nem terrortámadás, hanem amikor így célzottan valakit likvidálnak, ez mennyire jellemző és gyakori tud lenni egy ilyen konfliktusban?
[00:20:31]Ez nagyon sokszor előfordult, számos háborúban ugyanaz előfordult.
[00:20:33]Az ukrán cél az, hogy bemutassák, hogy ők Moszkvába is képesek robbantani.
[00:20:37]Az orosz cél az, hogy elfogják ezt csinálta és közöljék azt, hogy lehet, hogy megöltek x csillagos tábornokot.
[00:20:43]Ettől a háború menetében számotvő fordulat nem következik be.
[00:20:48]Ezeknek mindig PR jelentőségük van.
[00:20:53]Na, mielőtt még rátérnénk a közelkeletre, egy egy olyan témával jönnék, ami hát megrázta a hétfő este a világot, ugye Belfastban történt egy késelés, vagyis hát nem is késelés, többször késelés.
[00:21:05]A Nyílt utcán konkrétan le akarták vágni, vagyis a támadó le akarta vágni az áldozat fejét, de hál istennek közbeavatkoztak ott az emberek.
[00:21:14]Ugye az első információk szerint a 30-as éveiben járó afrikai származású férfi, aki illegálisan tartózkod, vagyis legálisan tartózkodt az Egyesült Királyságban, mert menekült kérelmet kérvényezett, de nem kapta meg.
[00:21:28]Mennyire válhatnak az ilyen esetek így bevándorlási fordulópontá, vagy itt ilyenkor nem is ez a lényeg, nem is nem is hangszúlyozzák ki inkább azt, hogy ő most egy illegális bevándorló, vagy egy más nemzetiségű, de hát akkor is elterjedtek sajnos az ilyen esetek.
[00:21:43]Lássuk most például Novák Novák esete is ugye felháborodást keltett a az egyesú királyságban.
[00:21:52]Szörnyű nehéz.
[00:21:52]Kezdjük az elején.
[00:21:54]Őszudáni kettő.
[00:21:54]Szudánba polgárháborúban.
[00:21:56]Három.
[00:21:56]A világon a legtöbb menekült szudánból jön.
[00:21:59]Négy.
[00:22:02]Két erő vívja élethalálharcát.
[00:22:04]Mind a kettő mögött nyugati és orosz és kínai hatalom áll.
[00:22:09]Mindenki ott van ebbe a térségbe.
[00:22:09]Ez kibővítve a Sagel Zóna.
[00:22:12]A Sahel Zónában van jelenleg a világ terrorcselekményeinek fele.
[00:22:16]Soha erről nem beszélünk.
[00:22:18]Következő.
[00:22:18]Ő egy olyan környezetbe jött, ahol idéziel be természetes, hogy késsel levágom a másik fejét.
[00:22:25]Nyilván nem tudott beilleszkedni Nagy-Britanniába.
[00:22:27]Nyilván nem fogadták el a menekült kérelmét.
[00:22:30]És ettől kezdve jön egy kérdés, ami egy önálló előadás lenne.
[00:22:35]Tessék mondani?
[00:22:35]Európának szüksége van migránsokra.
[00:22:37]Az én válaszom az, hogy illegális migránsokra nem.
[00:22:40]De ezt tessék elmondani Afrikába.
[00:22:42]Legálisra igen.
[00:22:45]Kire van nekem szükségem, mint Európa?
[00:22:47]Fiatal, tehetséges, jól képzelt, nyelvvel beszélő diplomásokra vagy szakmunkásokra?
[00:22:52]Igen, de erre szüksége van Dél-Kenet-Ázsiának, Afrikának satöbbi.
[00:22:56]Nekem a arra a migrációs tömegre, amelyik kábítószercsempészésbőlér nincs szükségem, de ők is itt vannak.
[00:23:04]Kitoloncolom.
[00:23:04]Két hét múlva visszajött.
[00:23:07]Európában nincs megoldva a védelem.
[00:23:10]Egyszer Francof Straz 88-ban meghalt.
[00:23:13]Bajor német politikus volt, azt mondta, hogy Európa gazdag és gyenge.
[00:23:16]És ez a legnehezebb párosítás.
[00:23:18]egyetértek vele.
[00:23:23]Az, hogy így 10-15 év múltán már ki tudjuk, ki ki lehet jelenteni azt, hogy ez egy elfusarált migrációs politika volt, és hát ráadásul most nem azt vesszük észre, hogy ebből tanulnának, hanem most kezd felébredni úgymond a fehér társadalom.
[00:23:37]Hiszen azt láthatjuk, hogy például Nagy-Britanniában is a az, hogy nemzeti nacionalizmust már nem olyan szitok szó, hanem hogy elő előjöttek a azzal, hogy hát mi britek vagyunk, és tényleg azt szeretnénk, hogyha továbbra is így maradna.
[00:23:53]Megint igaz van, csak megint annyi mindent kellene elmondani.
[00:23:55]Egy: Nagy-Britannia a világot kirabolta.
[00:23:59]Kettő, ha megtetszik nézni, Kanadaus a brit gyarmat volt.
[00:24:02]Afrika a nagy része francia és angol gyarmat volt.
[00:24:05]Egyik keletnyugat, másik észak-déli irányba.
[00:24:09]Ázsiai jelentős része India, Pakisztán brit gyarmat volt.
[00:24:12]Hát tudom, hogy nincs idő.
[00:24:15]A 60-as években Nagy-Britanniában volt egy olyan mondat, hogy Szesztől keletre föladom a gyarmataimat, bázisaimat, de nem adták föl mindet.
[00:24:21]A világ egyik legfontosabb bázisa, Dieko Gásia, az indiai óceánon van.
[00:24:26]Tehát most elnézést, nagyon csúnya, amit mondok.
[00:24:31]Visszannyal a fagylad.
[00:24:31]Ezek az emberek, akik brit gyarmatokon éltek és brit útlevelük van, bárhova mehetnek, kivéve Nai-Britániát, de nincs hova menniük.
[00:24:41]Képzetlen, alkalmatlan nyelvet nem tudó munkaerőre senki nem vágyik.
[00:24:43]Az USA lezárta déli határait.
[00:24:45]Kanada felől viszonylag kevesen jönnek be.
[00:24:48]Európa nem tudja védeni a határait, meg lehetne oldani, de Európa gyenge ahhoz, hogy ezt megcsinálja.
[00:24:56]Nok térjünk át a közelkeletre.
[00:24:56]Oké.
[00:24:59]Donal Trump amerikai elnök, hát Guardiáól idézek, Amerikai elnök kedden kijelentette, hogy Irán lelőtt egy amerikai katonai helikoptert, ezért az Egyesült Államok szükségszerűen reagálni kell az incidensre.
[00:25:10]Ugye azt Russolan tette ezt közzé, egy apos helikopterüket lőtték le elvileg, mi miközben a hormozi szoros felett járőrözött.
[00:25:20]Ön szerint mit le mire lehet számítani?
[00:25:22]Mi történt?
[00:25:25]Ugye történt is már valami.
[00:25:25]Mi miől lehet beszélni?
[00:25:30]Egyszer csak egyszer az életbe kapnék 30 percet, hogy egyre válasz.
[00:25:35]Egy egy helikoptert lelőnek.
[00:25:35]Kettő.
[00:25:39]Mindenki mást mond.
[00:25:39]Az amerikai katonai vezetés is mást mond, és Trump is mást mond a lelövésről.
[00:25:43]Három.
[00:25:43]A két pilóta hál isteni életben maradt.
[00:25:46]Négy.
[00:25:46]Február 28 óta folyik ez a háború, ahol az volt az amerikai izraeli támadás utáni elv, hogy ez a háború egy-től két hét alatt véget éér.
[00:25:56]Március, április, május 3árom és fél hónapja folyik a háború és nincs eredmény.
[00:26:01]Következő.
[00:26:01]Mik az amerikai célok?
[00:26:04]Irán nem támogathatja a Hezbula Libanon.
[00:26:07]Támogatja.
[00:26:07]Irán nem támogathatja a Huszi mozgalmat Jemenben.
[00:26:12]Támogatja.
[00:26:12]Irán nem támogathatja.
[00:26:12]Itt jön a lényeg.
[00:26:14]A Sunita Hamas gázai térségben támogatja.
[00:26:17]Mi az irányi cél?
[00:26:20]Egyesült Államok onaki katonai bázisait arab persőböl térségéből.
[00:26:23]ezeket irán lőtte az elmúlt 24 órában is a Kuvait és Bakraini bázisokat.
[00:26:30]Mi az amerikai cél?
[00:26:30]Szétverni az irányón potenciált, de már többször bejelentették, hogy ez sikerült és eddig soha nem sikerült.
[00:26:37]Rendkívül érdekes.
[00:26:37]Én egyet hagymakén most adtam le a következő könyvemet a Közelkeletről.
[00:26:41]79.
[00:26:45]Az iráni iszlám forradalom óta.
[00:26:45]Az amerikai és izraeli cél mindig az, hogy Iránt szétverni.
[00:26:50]Soha nem sikerült az iráni atompotenciált megsemmisíteni soha nem sikerült a séta hatalmat megszüntetni nem sikerült.
[00:26:58]Tehát ha én megnézem 79 óta eltelt 47 év ha fejbe jól számolok ugyanazok a problémák jönnek elő.
[00:27:06]Lezárom a hormózis szorost.
[00:27:09]Igen.
[00:27:09]Nem most lezárták.
[00:27:09]A világga a halála szélén van tehát ugyanazok a problémák jönnek elő és senki nem tudta megoldani.
[00:27:18]Mit lehet elmondani Donald Trump és Benyamin?
[00:27:20]ó kapcsolatáról, hiszen volt egy ominózus telefonbeszélgetés, ami vagy direkt, vagy nem direkt, de ki kiszivárgott.
[00:27:26]Utána kérte Donald Trump, hogy ne tenyőék ne válaszoljanak az iráni lépésre, de válaszoltak.
[00:27:33]Mégis csak mit lehet elmondani, ki hordja most itt a nadrágot, ki a főnök, kire figyel a világ?
[00:27:41]Szörnyű nehéz.
[00:27:41]Kezdjük az elején.
[00:27:41]91-ben van egy öbölháború, ahol rendkívül tudatosan Irak azért lövi Izraelt, hogy bevonja a háborúba.
[00:27:50]Ha bevonja a háborúba, az arab országok, amelyek az Úsam mögött fölsórakoztak, nyilván nem akarnak együttmenetelni Izraellel.
[00:27:59]Izrael visszafogja magát.
[00:28:01]Kettő.
[00:28:01]Nem támad.
[00:28:01]Kettő.
[00:28:01]A mostani helyzetben a háború előtt volt egy konzultáció Netano és Trump között, hogy mit beszéltek.
[00:28:09]Négy szemkör senki nem tudja.
[00:28:11]Három.
[00:28:11]Nettenu börtönbüntetésre számíthat, ha nem lesz miniszterelnök korrupciós ügyei miatt.
[00:28:16]Négy Neten 77 éves, jönnek a izraeli választások.
[00:28:19]Az izraeli társadalom annyira jobbra tolódott, hogy valószínűleg újra választják Net.
[00:28:25]Nagyon érdekes.
[00:28:25]Öt.
[00:28:28]Trump egy elég szubjektív év és szub vállal még egy ciklust.
[00:28:33]Ha nem vállal, akkor börtönbe megy.
[00:28:35]Aha.
[00:28:35]Ha választhatok, hogy izraeli miniszterelnök vagyoki börtönlakó.
[00:28:38]Hát elgondolkodom, de a miniszterelnökséget választom.
[00:28:45]Mi a következő?
[00:28:45]Hogy a Trump az amerikai célokat akarja keresztülvinni.
[00:28:48]Az amerikai és izraeli célok ebben az esetben nem ugyanazok.
[00:28:52]Együtt indították a háborút.
[00:28:55]Izrael bejelentette, hogy a USA nélkül is folytatja.
[00:28:58]Hát én erre nem tennék nagyobb összegű fogadást.
[00:29:01]USA nélkül Izrael egy rendkívül jól fölszerelt pici ország a közelkeleten, de az USA nélkül azért háborút folytatni nem túl célszerű.
[00:29:11]A következő az, hogy a Hamas támadása után én azt mondtam, hogy a világ egytől két hétig lesz.
[00:29:21]Október 7 Izrael mellett bejött.
[00:29:23]Olyan mennyiségű embert gyilkoltak le az izraeliek a Gázai térségben, hogy a világközvélemény elfordult tőlük.
[00:29:29]Először fordult elő, hogy USA-Kada és Nyugat-Európa Izrael ellenes politikát folytat.
[00:29:35]Egy nagyon fura dolgot hagymak nálam itthon a Német TV szól.
[00:29:40]Megválasztották most az ENS biztonsági tanács nem állandó tagjait.
[00:29:45]Három országból kellett kettőt megválasztani egyik térségben.
[00:29:49]Portugália, Ausztria és Németország.
[00:29:49]És Németország esett ki.
[00:29:51]Erre példa nem volt, és az volt a válaszja azért, mert Németország túlzottan elkötelezte magát.
[00:29:59]Izrael és Ukrajna mellett.
[00:29:59]És van egy fé államfőstóp, soha nem beszélünk róla.
[00:30:03]Ő pár hónappal ezelőtt kidolgozta a világpolitikai alapötletét, ami egyébként nem hülyeség, ahol azt mondta, hogy három világ van, 50 nyugati ország, 25 keleti és 125 déli.
[00:30:15]És teljesen igaza van.
[00:30:19]Az 50 nyugati országnak ma a véleménye, mint a déli.
[00:30:22]És a déli ezt a Németországot nem voltak hajlandók beválasztani a biztonsági tannács nem állandó tagjai közé.
[00:30:29]Itt tartunk.
[00:30:29]Az amerikai és izraeli elképzelések nem fedik egymást.
[00:30:35]Trump olyan amilyen, Izrael pedig rendkívül nehéz helyzetben van.
[00:30:40]Pont.
[00:30:42]Az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások újabb fordulóponthoz érkeztek.
[00:30:45]Ezt a CNN hozza.
[00:30:45]A Moisten Razay az irán legfelsőbb vezető.
[00:30:49]Ali Hamenei egyik legfontosabb katonai tanácsadója szerint jelenleg Donald Trump tél felén pattog a labda, és most Washingtonon múlik, hogy sikerül-e elkerülni az újabb fegyveres összecsapást.
[00:31:01]Teherrán szerint az Egyesült Államoknak fel kellene oldania a 24 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon zárolását, különben a tárgyalások ismét fegyveres konfrontációba torkolhatnak.
[00:31:11]Ez egy elfogadható ultimátum, vagy mindig van valami kikötés, és akkor haladunk tovább?
[00:31:19]Megint a kérdés az, ki mit akar?
[00:31:22]Irán célja a befogyasztott iráni vagyon visszakapása.
[00:31:24]Azt mondja a tárgyalások fel elsőfordulójában kapja vissza a felét.
[00:31:29]Usáig nem akarja visszaadni.
[00:31:31]Kettő.
[00:31:31]Hát az amerikai cél a sétarendszer megdöntése.
[00:31:33]Ez eddig nem sikerült.
[00:31:36]Az irányi dúsított urán megsemmisítése nem sikerült.
[00:31:38]Rendkívül érdekes.
[00:31:41]A háború folyik több mint 100 napjazem a 102.
[00:31:45]napon vagyunk ma.
[00:31:45]És nem következtek be a célok.
[00:31:49]Ez azért nehéz, mert novemberben amerikai félidős választások lesznek, és talán pövesztésre áll.
[00:31:55]Ettől kezdve a mozgást erre beszűkül.
[00:31:58]Irán nagyon sok mindent követel, de amit Irán követel, azt eddig az USA nem csinálta meg.
[00:32:03]Tehát folyik úgy a háború, hogy megsemmisült az iráni katonai potenciál jelentős része, de óriási támogatást kap az oroszoktól, Észak-Korejától, más szempontokból Kínától.
[00:32:15]És Irán folytatja a harcát, nem kapitulát.
[00:32:19]Tehát nagyon érdekes helyzet van, és megint fölmerül a kérdés, hogy tessék mondani, mi a béke kritériuma, mi a kapituláció kritériuma.
[00:32:26]Iránban ellenzéki pártok nem léteznek, naponta kivégzések vannak, aki nem áll be a sorba, az kivégzik, de ettől még a iránni hatalom ma stabilan a helyén van.
[00:32:39]Kíváncsian várjuk, mi lesz a az eredménye.
[00:32:43]A most pedig kérdésekkel folytatjuk.
[00:32:43]A tanár úrhoz érkeztek kérdések.
[00:32:47]Ö tisztelt tanár úr, lát rá esélyt, hogy Németország csatlakozik a V4-hez, vagy megpróbálják csatlakoztatni?
[00:32:53]Válaszát előre is.
[00:32:55]Köszönöm tovább.
[00:32:55]Jó egészséget és jó munkát kívánok.
[00:32:57]Tisztelettel Jacina Viktor Ceglédről.
[00:33:01]A válaszom azt a kérdés jó.
[00:33:01]A kérdést én úgy tenném föl, hogy a V4-ek, lengyel, Cse, Szlovák és magyar tudnak-e bővülni?
[00:33:09]Ha igen, kivel?
[00:33:09]Egyik irányba ott van Románia, Bulgária, másik irányba ott vannak a volt jugoszláv tagállamok.
[00:33:16]Harmadik irányban ott van Ausztria és Németország.
[00:33:17]A kérdés az, hogy egy teljes jogú csatlakozás mit jelentene.
[00:33:23]Én ezt ma kizártnak tartom.
[00:33:23]A németek sokkal komolyabb tőkével rendelkeznek, mint a V4 együtt véve.
[00:33:27]De egy együttműködést elképzelhetőnek tartok, annál inkább, mert Németország gazdaságilag megkengült.
[00:33:33]A német kancellár kancellári tisztégét naponta vitatják, és a német belpolitikában olyan elemek vannak, amelyek évtizedek óta nem voltak.
[00:33:45]a németországi idősebb németeknek, akik ez most a saját kérdésem, akik megélték azt, hogy egy virágzó, tehát én tényleg a második világháború után a a nagy nemzeti bűntudatból kilépdel csak lett egy szép Németországunk, és most meg hát most pont az ellenkezét látják egy kicsit a hanyatlását és azt, hogy ennyire hát kevert lett az egész ország.
[00:34:08]Mit szólnak ehhez ők?
[00:34:10]Öljöngenek.
[00:34:12]AFD meg egyelőre az AFD már 3%-kal jobban áll, mint a CDOCU.
[00:34:15]És most jönnek a kelet-német tartományi választások, ahol az AFD 40-42% közt áll.
[00:34:20]Tehát nagyon érdekes lesz, amit Merc mond, hogy hozzunk létre így védővonal, tűzfalat a FD körül megcsinálható ez?
[00:34:30]Szerintem nem.
[00:34:30]Főleg a kelet-német területeken nem.
[00:34:32]Én 88 óta járok rendszeresen Németországba.
[00:34:35]Engem megdöbbentett az a jólét, ami akkor volt, és az a német szinten szegénység, ami jelenleg van.
[00:34:43]Hát nálam itthon a Német TVadó szól, és a Német TV megy állandó probléma az egészségügy, a hiányuk az egészségügyben, a nyugdíjrendszer problémái, tehát olyan dolgok, amelyek korábban így nem jöttek elő.
[00:34:57]Következő kérdés.
[00:34:57]Kedves tanár úr, én Ausztráliában élek 45 éve.
[00:35:00]A földrajzi helyzetünkből adódóan Kína politikája, ami bennünket érint.
[00:35:05]Kíváncsi lennék ön véleményére, mi a lehetősége annak, hogy Kína megtámadja Ausztráliát.
[00:35:09]Előre is köszönöm válaszát.
[00:35:12]Tisztelettel Kétiny Martins.
[00:35:16]Köszönöm a kérdést.
[00:35:16]Én három hét alatt Ausztrália egy részét bejártam.
[00:35:19]A világ talán legcsodálatosabb országa.
[00:35:21]Szóval az az élmény, hogy béreltünk egy kocsit és Sydneyből megindultunk fölfelé északra.
[00:35:29]Egy élmény Kína egy Ausztrália rengeteg kínai idézelbe polgárt menekültet fogadott be.
[00:35:35]kettő.
[00:35:35]Jelenleg Ausztrália elképesztő mennyiségű amerikai fegyvert vesz.
[00:35:40]Zárójáb jegyzem meg.
[00:35:42]Már aláírták a fegyvervásárlást a franciákkal, majd a franciákat kinyomták az amerikaiak három.
[00:35:47]Annyit látni kell, hogy Kína Korea kivételével minden szomszédjával nagyon rossz viszonyt ápol.
[00:35:54]Ny.
[00:35:54]Annyit látni kell, hogy Kína a tengereken az ott lévő bázisokkal, szashzigetek, paracelszigetek elfoglalja és fütyül arra, hogy ki mit mond.
[00:36:01]Öt.
[00:36:04]Nagyon érdekes a taiváni kérdés.
[00:36:04]Nem beszélek róla, mert nem ez volt a feladatom.
[00:36:08]Hat.
[00:36:08]Kína különleges kapcsolatokat szeretne Ausztráliával, szeretné az USA onnan kinyomni, de Ausztrália jelenleg az öt szem tagja.
[00:36:15]Ez az öt angolsz 100 ország, Kanadaus Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland, amíg szőröstől, Göröstől lehallgatja a világot.
[00:36:26]Következő kérdés.
[00:36:26]Tisztelt tanár úr, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban lenne két kérdésem.
[00:36:31]Az első, azok a civilek, akiket berángatnak az ukránok, az ukrán katonák, meg tudnak-e menekülni a harcoktól, ha van szakápolói végzettségük, és elhelyezik-e őket kórházakba, vagy ellássák a harci sebesülteket?
[00:36:48]Bartkó Ábel írja, ez az első kérdése.
[00:36:52]Válaszom, tehát hogyha van, én értem, a válaszom azt, hogy elvileg igen, gyakorlatilag nézőpont dolga.
[00:36:58]Tehát magyarul, ha elfogadják, azt, én szakápoló vagyok, és olyan helyre küldenek, oké, ha nem fogadják el, mert kell az ember a frontra, akkor odavisznek és ott fogok megdöglenni.
[00:37:07]Pont.
[00:37:09]Következő kérdés.
[00:37:09]Milyen gyakran érnek drón, rakéta satöbbi támadások olyan ukrán kórházakat, ahol ezeket a harci sebesülteket látják el?
[00:37:17]A kérdés jó, a válasz az, hogy elvileg nem érik, a valóságban érik.
[00:37:19]és a háború sajátossága, hogy a közelkeleten itt is nagyon sok kazonai bázist visznek kórházak közelébe, és ettől kezdve a kórházak sajnos célpontokká válnak.
[00:37:33]Köszönjük szépen a válaszokat és köszönjük szépen a kérdéseket kedves hallgatók.
[00:37:37]Ne feledjék, hogyha még vannak kérdések, akkor a www.ultrahang.tv/ kérdésikoldalra várjuk a kérdéseket.
[00:37:42]Nem csak tanár úrtól, másoktól is lehet természetesen kérdezni.
[00:37:47]Úgyhogy nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottak, és a tanárunknak is köszönjük, hogy elmondta ezeket ma nekünk itt.
[00:37:52]És nagyon szép hetet kívánok a további napokban, ami még van.
[00:37:58]Mindenkinek köszönöm szépen.
[00:38:00]A viszontás kívánom.