Rendkívüli robbantás: meggyilkolták Putyin kulcsemberét Moszkvában? - Hidegkuti Konstantin
- Oroszországban visszatérő probléma a katonai vezetők személyvédelme: az ukrán ügynökök könnyen beolvadnak, a gépjárműveket őrizetlen parkolókban hagyják, és változatos merényleti módszereket alkalmaznak
- Davidov tábornok likvidálása átmeneti fennakadást okoz a logisztikában, de hosszú távon nincs jelentős hatása – egyedi szaktudással rendelkező személy (pl. fegyvertervező) kiiktatása sokkal nagyobb kárt okozna
- Ukrán dróncsapás súlyosan megrongálta a szevasztopoli történelmi körképet; a támadás Budanov szimbolikus akciói közé illeszkedik, és a légvédelem a tömeges dróntámadások miatt telítődik
„Ez a brit birodalom utolsó lehelletének még a bosszúja a krími háborúért" – Hidegkuti Konstantin, az orosz sajtó narratíváját idézve
- A béketárgyalásokon mindkét fél lényegében változatlan álláspontot képvisel: Ukrajna feltétel nélküli tűzszünetet és biztonsági garanciákat, Oroszország a négy régió teljes kivonását követeli
- Lengyelország kiszorítva érzi magát a tárgyalásokból, és a Három Tenger kezdeményezés vezető hatalmaként Ukrajnát a befolyási övezetébe vonná – akár területi kérdésekben is
- Az USA korlátozott csapásai Iránra nem jelentenek eszkalációt, de a Hormuzi-szoros blokádja már globális olajellátási válságot okoz, ami 2026–2027-re a mezőgazdasági termelést is veszélyezteti
- Gázában a tűzszünetek ciklikusan megszegése zajlik; a Hamász kész átadni fegyvereit a teljes izraeli kivonulásért cserébe
- Belfastban egy bevándorló által elkövetett késes támadás nyomán korábban egymással harcoló katolikusok és protestánsok közösen vonulnak fel a bevándorlás ellen
- Nagy-Britanniában a bevándorlás kérdése egyre nagyobb társadalmi feszültséget okoz, és a hagyományos pártokkal szemben erősödnek a radikális formációk, amelyek a bevándorlás leállítását és a visszatoloncolást ígérik
Részletes összefoglaló megjelenítése
Damir Davidov tábornok elleni autóbombás merénylet Moszkva közelében
Hidegkuti Konstantin szerint az orosz hadsereg rakéta- és tüzérségi lőszerutánpótlásáért felelős osztályvezetője elleni balasihai merénylet egy visszatérő probléma az orosz haderő személyvédelmének területén. Ahogy fogalmazott: „ahogy az oroszok nem tudják megvédeni a saját olajfinomítóikat, az irániak nem tudják megvédeni a saját tábornokaikat – most már a jelen helyzetben elmondhatjuk, hogy mindkettőre érvényes ez a megállapítás."
A szakértő három fő okot nevezett meg arra, miért sikeresek az ukrán akciók:
1. Könnyű beolvadás az orosz társadalomba
A két nép kulturális és nyelvi közelsége lehetővé teszi, hogy az ukrán ügynökök szinte észrevétlenül beolvadjanak. Hidegkuti szerint „egy ukrán vagy egy orosz meg tud úgy anyanyelvi szinten tanulni az egyik másik nyelvén, hogy igazság szerint nem lehet észrevenni első blikkre." Kivételt legfeljebb a G-k és E-k kiejtése jelenthet, de ez nem olyan szembetűnő, mint például ha egy eltérő etnikumú személy próbálna rejtőzködni Szibériában.
2. Nem őrzött gépjárművek
A katonai vezetők autóit nem zárt parkolókban tárolják, hanem panelházak parkolójában hagyják éjszakára, ahol „boldog-boldogtalan hozzájuk férhet". A szakértő szerint elő lehetne írni a gépjárművek védelmét vagy sofőr alkalmazását, de ez mindeddig nem történt meg. A merényletet autóba rejtett pokolgéppel hajtották végre, amely indításkor aktiválódott.
„Van az, hogy autóba rejtett pokolgéppel történt a merénylet. Nem az első ilyen eset... Itt a vonatkozó gépjárműveket... lerakják a panel parkolójába, vagy lerakják így a magasház parkolójába, aztán ott marad éjszakára. Szóval nem őrzött területen." – Hidegkuti Konstantin *
3. Módszerek sokfélesége
Korábbi merényletek során használtak már elektromos rollerba rejtett robbanóanyagot is, illetve a vegyi és biológiai fegyverekért felelős egység vezetője ellen is történt már kísérlet.
Miért nem tud Oroszország hasonló módszerekkel visszavágni?
Hidegkuti szerint a Majdan utáni ukrán tisztogatások, különösen Budanov hatalomra kerülése óta, megszüntették az orosz kapcsolatokkal rendelkező személyek jelenlétét az ukrán fegyveres erőknél és titkosszolgálatoknál. „Aki mondjuk esetleg kapcsolata lehetett volna az oroszokkal, vagy még Szovjetunióban végzett, azokat szép minden csökkenő számsorrendbe elkezdték őket kiszórni." Az ukrán határon is kisebb az átjárás, bár a több millió menekült között el lehetett rejteni alvóügynököket.
Hatás a hadsereg működésére
A szakértő különbséget tett a különböző szintű célpontok között. Davidov tábornok elvesztése átmeneti fennakadásokat okozhat, de hosszú távon nem lesz jelentős hatása, mert „ez egy államgép, ezért szokták államgépezetnek hívni", ahol egyértelmű öröklési sorrend van. Sokkal nagyobb hatása lenne egy olyan személy likvidálásának, aki egyedi tudással rendelkezik (például hiperszonikus fegyvertervezés vagy nukleáris kutatások terén), szemben egy logisztikai vezetővel, aki elsősorban döntéshozói szerepkört tölt be.
„Hogyha mondjuk olyan személyt, aki akár nukleáris fegyvertervezésbe, akár vadászgéptervezésbe, akár valamilyen főmérnök... annak a kiiktatása sokkalta jobban érintené Oroszországot összességében, mint mondjuk, amit most láthattunk." – Hidegkuti Konstantin *
A politikai vezetés védelme ugyanakkor kiemelt prioritás: „ha Putyinnak a hajaszála is görbülne, akkor már szórnák a taktikai atomot Kijevre".
Szevasztopoli dróntámadás a körkép ellen
A támadás részletei és jelentősége
Ukrán dróncsapás érte a krími Szevasztopolban található kulturális örökségi helyszínt, Franz Rubo „Szevasztopol védelme 1854-1855" című történelmi körképét. A műalkotás súlyosan megrongálódott – bár a 86 részből álló festményből csak 39 volt az épületben, ezek nagy része megsemmisült.
Debreceni Kamilla párhuzamot vont a magyar Feszty-körképpel, megjegyezve, hogy az a munkácsi kendereskei kilátó vidékét ábrázolja, és a mende-mondák szerint a művész barátaival mulatás közben festette.
A támadás szimbolikus jellege
Hidegkuti Konstantin szerint a csapás mögött egyértelműen Budanov ukrán katonai hírszerzési vezető módszerei állnak, aki korábban is előszeretettel hajtott végre szimbolikus támadásokat (például hadihajók elsüllyesztése a névadó halálának évfordulóján). A szakértő megjegyezte, hogy a brit titkosszolgálat (MI6) hagyományosan szintén kedveli a jelképes akciókat, és Budanov képzésében is részt vettek.
„Ez a brit birodalom utolsó lehelletének még a bosszúja a krími háborúért" – Hidegkuti Konstantin, az orosz sajtóban megjelent narratívát idézve *
Miért tudott átjutni a légvédelmen?
A szakértő három tényezőt emelt ki:
1. Tömeges dróntámadás: az orosz védelmi minisztérium szerint 24 óra alatt mintegy 800 drónt lőttek le, de a nagy szám miatt a védelem telítődhet.
2. Alacsony radar-visszaverődés: a drónok könnyű anyagokból (műanyag, kompozit, szénszál) készülnek, így a radarok későn észlelik őket.
3. Prioritási sorrend: a légvédelem a stratégiai infrastruktúrát (üzemanyagtárolók, erőművek) részesíti előnyben a kulturális épületekkel szemben.
A Krím ellátásának akadályozása
Az üzemanyagkorlátozás (napi 20 liter benzin) és a Krím szárazföldi összeköttetését támadó ukrán dróncsapások kapcsán Hidegkuti megjegyezte, hogy Ukrajna egyszerre hajt végre szimbolikus és praktikus támadásokat: „elvágni a Krímet szárazföldön Oroszországtól." A közepes hatótávolságú (kb. 200 km) drónok a határátkelőket és a kapcsolódó hidakat is támadják.
Béketárgyalások: a felek álláspontja változatlan
Ukrán álláspont
Zelenszkij tallini látogatásán kijelentette: a háború lezárásának első lépése egy feltétel nélküli tűzszünet, komoly biztonsági garanciákkal és megfigyelő missziókkal. Az ukrán fél továbbra is a jelenlegi frontvonal mentén képzeli el az új határt, kárpótlással és Ukrajna csatlakozási szabadságának korlátozása nélkül.
Orosz álláspont
Putyin a Szentpétervári Gazdasági Fórumon ismételten kijelentette: Oroszország feltétele, hogy Ukrajna vonuljon ki a négy délkelet-ukrajnai régió (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja) teljes területéről a 2014-es adminisztratív határok mögé. Lavrov korábban közölte, hogy a nyugati csapatok legitim célpontok lesznek, és Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője 500 km-es biztonsági pufferzónát is felvetett.
„Mindegyik fél a saját üzenetét próbálja meg más csomagolásban eladni, vagy újonnan felfrissíteni, berakni a mikróba, hogy egy kicsit ne legyen olyan kemény... és mindig egy picit csavarnak, valamit próbálnak rajta módosítani." – Hidegkuti Konstantin *
Hidegkuti úgy látja, hogy a felek álláspontja gyakorlatilag nem közeledett 2024 közepe vagy 2025 eleje óta. Az Abu Dhabiban és Törökországban tartott Trump-féle tárgyalásokon is csak oda-vissza üzengetés folyt: az ukránok szerint az oroszok hat régió elfoglalásával fenyegetőztek, az oroszok szerint nyolcról volt szó. Az USA jelenleg Iránnal van elfoglalva, így „megfigyelő pozíciót tölt be" az ukrajnai konfliktusban.
Lengyelország szerepe és ambíciói
Kiszorítva érzik magukat a tárgyalásokból
Donald Tusk kifogásolta, hogy Lengyelország nem vesz részt az E3+Ukrajna tárgyalásokon, és ebben Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is egyetértettek. A lengyel-ukrán viszonyt tovább terheli az UPA történelmi megítélése és a volhíniai mészárlás emlékezete. Tusk figyelmeztette Navalnaját és Zelenszkijt a békés párbeszédre, és felmerült, hogy a legfelsőbb lengyel kitüntetést is megvonnák Zelenszkijtől.
Lengyel középhatalmi törekvések és a Három Tenger kezdeményezés
Hidegkuti Konstantin szerint Lengyelország a Három Tenger (Balti, Fekete-tenger, Adria) kezdeményezés vezető hatalmává akar válni, és Ukrajnát befolyási övezetébe kívánja vonni – akár területi kérdésekben is. Emlékeztetett rá: egy korábbi lengyel külügyminiszter nyíltan beszélt arról, hogy ha Ukrajna nem tudott volna ellenállni, Lengyelország békefenntartó csapatokat küldött volna Nyugat-Ukrajnába. „És ahova valaki bevonul, onnan kivonulni önként aligha fog" – tette hozzá.
„Lengyelország... úgymond a lengyel középhatalmi álma, középhatalmi elképzelésnek ez a Három Tenger elképzelés... a kollektív Oroszországon kívüli Kelet-Európának a vezető hatalmává akar válni." – Hidegkuti Konstantin *
A szakértő különbséget tett a mostani kormánykoalíció (EU-s együttműködés jegyében) és a PiS ellenzék („Trumpi módon”, unión kívüli hard power és soft power alkalmazásával) megközelítése között. A lengyel-ukrán viszonyban a kezdeti szolidaritás után egyre több repedés jelenik meg: a Szejm alelnöke például felvetette a Sterling-finanszírozás megvonását Ukrajnától.
Közel-keleti konfliktusok
Irán–USA patthelyzet
Az amerikai Apache helikopter lelövésére válaszul az USA korlátozott csapásokat mért Iránra, de Hidegkuti szerint ez nem jelenti a konfliktus eszkalációját – „megint mint a monopoliban, amikor visszaküldenek a kiindulópontra". A szakértő szerint Irán 1979 óta tudatosan készül az Egyesült Államokkal való konfrontációra: „az egész államapparátust, a gazdaságot, az országot, a rakétabázisokat, a hegybe vájt rakétagyárakat... mind-mind úgy építettem föl, hogy egyszer majd én az Egyesült Államokkal fogok harcba bocsátkozni".
A Hormuzi-szoros blokádjának következményei:
- Hetente egy napnyi olajmennyiség hiányzik a világpiacról
- A G7-országok 400 millió hordó stratégiai készletet szabadítottak fel, de ezek „se végtelenek"
- Június végére a tartalékok kimerülhetnek
- A helyreállítás 2027 előtt nem várható
- Az olajár a Brent esetében 92 dollár körül mozog
- A válság már a 2026-2027-es mezőgazdasági termelésre is hatással van
„Minden drágulni fog... potenciálisan akár ez még globális gazdasági visszaesést is okozhat magával." – Hidegkuti Konstantin *
Gázai helyzet
Az izraeli védelmi erők likvidálták a Palesztin Iszlám Dzsihád két kulcsfontosságú tagját, mialatt a Hamász és a kairói közvetítők egy tervben állapodtak meg, amely szerint a terrorszervezet átadná fegyvereit, ha Izrael teljesen kivonul Gázából. Hidegkuti szerint a tűzszünetek állandó ciklusa zajlik: a megállapodásokat folyamatosan megszegik, és a felek „arra várnak, hogy kinek fog előbb viszketni a tenyere, hogy arra hivatkozva visszalőhessen."
A szakértő általános következtetése a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban: „amíg ember ott fog élni a Közel-Keleten, addig valamilyen konfliktus... egyszerűen ez adódik belőle." Az ókortól kezdve mindig háborúztak a térségben, és ez a minta a jövőben is folytatódni fog – a kérdés csak az, hogy mikor és milyen hosszan.
Belfasti késes támadás és a bevándorlás kérdése Európában
Egy afrikai származású bevándorló férfi Belfastban nyílt utcán támadt áldozatára, földre teperte, és megpróbálta majdnem levágni a fejét. Hidegkuti Konstantin szerint az eset különösen jelképes, mert Észak-Írország évtizedeken át polgárháborús övezet volt, ahol katolikusok és protestánsok harcoltak egymással – most viszont közösen vonulnak fel a bevándorlás ellen.
„Azt látjuk, hogy visszajönnek a régi reflexek – felgyújtogatni éppen a házakat, ahol bevándorlók vannak... amikor 40 évvel ezelőtt egymásnak a házát gyújtották fel, most éppen összefognak egy náluknál nagyobb probléma ellen." – Hidegkuti Konstantin *
A szakértő szerint Nagy-Britanniában a legnagyobb a társadalmi feszültségek eszkalálódásának veszélye. A brit politikai elit a bevándorlás kérdésében „rossz és rosszabb közül tud választani", ezért erősödnek a Reform és a Restore Britain nevű formációk. Hidegkuti „uniparty system"-nek nevezte a brit pártrendszert, ahol a konzervatívok és a munkáspárt között alig van különbség, és ezért egyre többen mondják: „megszüntetem a bevándorlást és elkezdem hazaküldeni azokat, akik idáig jönnek."
„Lehet, hogy mi utáljuk egymást... De most ezt tegyük félre, mert itt az a veszély, hogy 40 év múlva mi már kisebbségben leszünk... nem lesz ki harcoljon, mert Mohamed meg Juszuf fog az északír kalifátus kapcsán most éppen egymásra a tevékről bombákat dobálni." – Hidegkuti Konstantin *
A szakértő szerint Nyugat-Európában Nagy-Britannia lehet az első ország, ahol ez a feszültség nyíltan eszkalálódik – de Franciaországban és Németországban sem jobb a helyzet.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban „Damir Davidov" szerepel, de valószínűleg az orosz név pontosan nem azonosítható a kontextusból – a szakértő nem adott pontosabb nevet.
- „Fruzenskáján” – feltehetően „Frunzenszkaja” (orosz katonai akadémia) torzult alakja.
- „Gasimavot... Gerazimavot” – Valerij Geraszimov vezérkari főnök nevének torzításai.
- „Henry Novák” – feltehetően egy korábbi bevándorlók által elkövetett bűncselekmény áldozata, de pontos azonosítása bizonytalan.
- „Restore Britten” – valószínűleg „Restore Britain” nevű politikai formáció.
- „Belousovnak” – Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter nevének torzított alakja.
- „Szevasztopol” és „Szevasztopol” felváltva szerepel (helyes: Szevasztopol).
- „Novia régióni” – feltehetően „Novorosszija régiói” (új orosz területek) kifejezés torzulása.
- „Három Tenger kezdeményezés” – a Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative) lengyel középhatalmi elképzelés.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Útrahang kedves hallgatóit.
[00:00:01]Az én nevem debreceni Camilla, a vendégünk pedig Hidekoti Konstantin, nemzetközü kapcsolatok szakértő.
[00:00:07]Szia Konstantin!
[00:00:09]Helló Konstantin!
[00:00:11]Hogyha most a hallgatók nem csak hallgatják, hanem nézik, úgy néz ki a hát mögött, hogyha felkapcsolod a villanyt, mintha lenne egy jó ötleted.
[00:00:19]Hát reméljük, hogy adás során jönni fog pár.
[00:00:24]Reméljük.
[00:00:24]Na, mielőtt elkezdeném, azért egy kis szolgálati közlemények belevágnék, hogy ne feledjelek el, ne feledjek el feliratkozni az Últrahang csatornájára, ha még nem tették meg, és lájkoljanak bennünket, mert ezzel nagyon sokat segítenek eljutatni másokhoz is a videókat, a beszélgetéseket.
[00:00:41]No, reggel Nográdi tanár úrral már volt szerencsém beszélgetni, és néhány szót beszéltünk erről az esetről, amivel kezdeném.
[00:00:47]A ugye de sokat akkor még nem lehetett tudni, úgyhogy egyáltalán nem is tudtuk nagyon boncolgatni.
[00:00:51]Akkor még azt se írták, hogy kicsoda, de hogy Moszkva közelében, Balahisem városában autóbombás merénben meghalt Damir Davidov tábornok, az orosz hadsereg rakéta és tüzésségi lőszerek utánpótlásáért felelős osztályvezetője.
[00:01:06]Tehát ez azt jelenti, hogy ilyen kulcsfigura volt, orosz logisztikai kulcsfigura, aki a frontvonalakon a rakétas tűzérségi lőszerellátást ugye irányította.
[00:01:16]mit lehet erről az esetről tudni, illetve hát nem tudom, hogyan képes az ukrán hírszerzés ismételten ugye ugye szinte ugyanazon a helyszínen, hiszen 2025-ben volt itt már egy ilyen támadás.
[00:01:29]Általánosságba tekintve ez egy visszatérő probléma a alapvetően itt a személyvédelem terén az orosz haderőn belül szokták mondani, hogy ahogy az oroszok nem nem tudnak nem tudják megvédeni a saját olajfinomítóikat, az irániak nem tudják megvédeni a saját tábornokaikat.
[00:01:46]Na most már itt a jelen helyzetben elmondhatjuk, hogy mindkettőre érvényes ez a megállapítás.
[00:01:53]Számos oka van ennek egyik oldalról.
[00:01:56]onnan indulunk ki, hogy titkoszolgálati szempontokból, hogy egyszerűen annyira közeli a két nép, tudjuk, hogy politikailag nem ezt szokták mondani, de mégis annyira közeli a két nép, hogy könnyen be tudnak a alapvetően az ukrán vagy ukrán eredetű diverzánsok simulni az orosz társadalom.
[00:02:14]Ez a né, mármint a nyelvből is adódó, tehát hogy egy ukrán vagy egy orosz meg tud úgy anyanyelvi szinten tanulni az egyik másik nyelvén, hogy ugye igazság szerint nem lehet észrevenni első blikre, hogy hú, te most hova valósi vagy.
[00:02:27]Igen, egyedül a G-k az E-k, amik úgy néha néha így árulkodóak, hogy most az ukrán az házik, az orosz az gézik, de alapvetően azért ez egy relatíve könnyen tudnak beilleszkedni.
[00:02:40]Szóval nem olyan, mintogyha klasszikus cíből idézve, hogy akkor ledobják a teljesen jól oroszul tudó és oroszul ivó és oroszul létező ügynököt Sibíria közepén, aki agyből lebukik.
[00:02:53]Miért?
[00:02:53]Mert hát fiam, te néger vagy.
[00:02:55]Szóval gyakorlatilag ugy ugy ugyan ez nem áll fönn itt az ukránok esetében, mert hát megvan az a történelmi intézményi hátterük, hogy egyszerűen sokkal könnyebben be tudjanak itt a illeszkedni az orosz társadalomba, vagy így könnyebben el tudjanak mondjuk az ukrán ügynökök rejtőzködni.
[00:03:12]És ami történt, az az volt, hogy autóba rejtett pokolgéppal történt a merénylet.
[00:03:18]Nem az első ilyen eset, mert hát megint csak, hogyha úgy nézzük ezek a tábornok, vagy alapvetően itt azért nem zárt képkocsi tárolókban tárolják itt a vonatkozó gépjárműveket, hanem egyszerűen a szokáshoz híven úgymond lerakják a panel parkolójába, vagy lerakják így a magasház parkolójába, aztán ott marad éjszakára.
[00:03:41]Szóval nem őrzött területen.
[00:03:43]És ha nem őrzö tejuk hozzá ugye a a hruscsókák területein azért még nincsenek ilyen nagy, mit tudom én aluljárós nagy parkolórendszerek, ahov el lehet helyezni, nem egy új építésű ingatlanok ezek.
[00:03:56]A az a csillaggarázsba ezt szokták repülős nyelven mondani, hogy kihagyják őket a csillaggarázsban, és itt pedig boldog boldogtalan hozzájuk férhet.
[00:04:02]És ez az egyik probléma, hogy persze valamivel be kell járni, és nem lehet az, hogy akkor mindenkihez egy sofőrt küldünk, vagy valaki nem is akarja, hogy hozzá sofőrt küldjenek, aki bemegy reggel, tudom is én, hétre a munkahelyre, kiviszi az autót, elviszi a elviszi a főnököt, visszaviszi.
[00:04:19]Szóval azért ez egy összetettebb folyamat, de mégis csak azért elő lehetne ezt írni, mert megint csak nem ez az első eset, hogy egyszerűen berakták itt a vonatkozó robbanóeszközt itt a a gépkocsi akár motorébe, akár a akár itt a az alfelére mondjuk úgy.
[00:04:37]És egyszerűen akkor indítás során aktiválódik ez a szerkezet, hogy lehetne tényleg azt, hogy itt nem figyel, mondjuk úgy nem figyel eléggé az FSB ebben az esetben, vagy éppen az SVR most, vagy a GRU most ne nem fogom végigsorolni, hogy kinek a feladata lenne itt a megfelelő személyek védelme, de igen, most azért a lőszer lőszerután pótlásért felelős.
[00:05:03]legmagasabb szintű ilyen személy az az RH a vegyi vegyi és biológiai fegyverekért felelős egységeknek a vezetője volt.
[00:05:11]Illetve hát volt olyan, aki úgymond a számá az érte érkező merénylőt azt úgy megpróbálta megverni, most nem jut eszembe a neve.
[00:05:21]Szóval ott ott úgymond szerencsésebb volt a kimenetel, de volt olyan is, hogy akkor a kijárat elé helyezett rollerba, elektromos rollerba helyezték itt a robbanóanyagot.
[00:05:31]Szóval nem egyfajta módszer van itt a meg a vonatkozó személyek kiatására.
[00:05:36]Igazából itt két kérdés lehet, hogy Oroszország miért nem csinálja ezt fordítottan.
[00:05:43]Itt megvan az, hogy azért az ukrán oldalról a Majdant követően, de főleg miután Budanovot megtették itt a katonai hírszerzés vezetőévé, azt követően egy masszív tisztogatás kezdődött meg itt az ukrán fegyveres és titkoszolgálata, fegyveres erők és titkoszolgálatokon belül.
[00:05:59]Szóval aki mondjuk esetleg kapcsolata lehetett volna az oroszokkal, vagy még Oroszországba per Szovjetunióbaan végzett, azokat szép minden a csökkenő számsorrendbe elkezdték őket kiszórni itt a haderőn, illetve a titkosszolgálatokon belül.
[00:06:13]És úgymond nincs az a lehetőségük, hogy akkor ha hoppá, ismerlek téged még mit tudom én, 30 évvel ezelőtről, te itt van, egy csomag add már át a főnöködnek, csak hát az a csak az egy robbanékony meglepetést tartalmaz magába.
[00:06:26]Szóval ez sokkal nehezebb.
[00:06:29]Szóval ebből a szempontból az ukránok jobban tudnak védekezni.
[00:06:33]Meg hát itt azért kisebb az átjárás a határon.
[00:06:36]Szóval mondjuk, amikor több millió ukrán ment át az ukrán Ukrajnából, Oroszországba, ott fönn állt az a probléma, mint minden ilyen tömeges tömeges vándorlás eseté, hogy el tudnak hely rejteni bennük akár titkoszolgálatokhoz tartozó személyeket, vagy éppen utólagosan aktiválják ezeket az úgynevezett alvócellákat.
[00:06:57]Szóval itt megint csak azt kéne, hogy védeni a gépjárműt, védeni a személyt, egy akár azt, hogy akkor folyamatosan hozzábiztosítani testőröket vagy bármilyen módon, csak hát valamiért négy hát több mint négy év után még mindig nem jutott ez elő itt a megfelelő szinteken.
[00:07:17]Egy más dolog a politikai vezetés, mert azért hogyha Putyinnak a hajaszála is görbűne, akkor már szórnák a taktikai atomot kievre, de megint csak, hogy a hadsereg esetében miért nem hozták ezt meg?
[00:07:28]Hát azt tudom csak mondani, hogy a Fruzenskáján kéne ezt megkérdezni.
[00:07:35]Ugye a hadsereks is egy olyan rendszer, ami ilyen különböző hát fokozatokból álló embert tömeget összpontosít.
[00:07:41]Uglyan, mint egy háló.
[00:07:41]És akkor, vagyis hát mondhatjuk így is, hogyha a hálóból így kivágnak egy ilyen darabot, mint például a mostani eset, vagy az előző esetek, akkor ezek mennyire vannak így hát hatással, akár a fronthelyzetre, akár bármilyen helyzetre, vagy én nem akarok csúnya szóval élni, de ez az ember azért az a leggyorsabban pótolható dolog így a így a rendszerben, vagy hogy van ez?
[00:08:04]Azt mondanám, hogy helyzettől meg személytől függ.
[00:08:06]Szóval azért, ha mondjuk Gaszimavot tegyük fel, Gerazimavot próbálnák így sikeresen tegyük felrobbantani, akkor azért annak jóval nagyobb hatása lenne, mintogyha mondjuk egy adott részlegért, mint a most ahogy most láttuk, felelős személyt likvidálnának.
[00:08:22]Szóval azért megvan ennek a mint minden ilyen fegyveres per egyéb ilyen jellegű testületnél megvan itt az öröklési sorrend.
[00:08:30]Az nem azt jelenti, hogy akkor mindenki arra gyúr, hogy mikor mikor durrantják el a főnököt, hanem az, hogy ha ez történik, akkor XY lép a helyébe.
[00:08:40]Ha őt kiiktatják, akkor Zj jön a a helyébe.
[00:08:43]Szóval azért megvan egy ilyen kifejezetten amúgy ezt háború esetére meglévő ilyen parancsnoki lánc, hogy akkor ha ez kiesik, kijön a helyére.
[00:08:55]Szóval azért persze átmeneti fennakadások azért azok esetlegesen tapasztalhatóak lesznek, de úgy vélem, hogy azért nagyobb hatása persze a pszichológiai hatáson, illetve a úgymond hírértéken túl a hadsereg működésére nem lesz, mert pontosan ez egy államgép, ezért szokták államgépezetnek hívni, ahol úgymond a területért felelős személy az ennek a csúcsán van.
[00:09:18]Ő mondjuk ugye az irányító, de nem ő csinálja azt, hogy akkor a a tüzérségi gránátot gyártó üzemtől kezdődően az egész ilyen logisztikai láncot ő irányítja, hanem ő tartja össze, ő a döntéshozó ebben a ebben a szerepkörben, hogy akkor mondjuk eléterjesztik azt az indítványt, hogy vegyünk további 1 152 mm-es gránátot, az úgy lepecsételi, hogy rendben, és esetleg tovább küldi vagy Belousovnak, a védelmi miniszternek, vagy éppenséggel ugye Gerasimovnak, a vezérkari főnöknek, vagy éppen Vladimir Vladimirovicnak.
[00:09:52]Szóval itt azért ez egy fokozatokból álló szervezet, és azért persze kiesés az óhatatlanul problémákat tud okozni, de hosszútávon vagy illetve az átmeneti zavarokon túl nem gondolom, hogy ennek nagyobb hatása lenne.
[00:10:05]Az más dolog persze, hogyha mondjuk egy kutatóintézetnek a vezetőjét likvidálják éppenséggel, aki mondjuk hiperszónikus fegyverzettel, vagy éppenséggel olyan kutatási területtel foglalkozik, ami kulcsfontosságú, vagy neki van meg a fejében az a tudás, ami mondjuk mondjuk azért egy gránátnak az összeszerelése kevésbé bonyolultabb, mint egy nukleáris fegyver előállítása.
[00:10:27]Szóval itt azért, hogyha mondjuk olyan szemét, aki akár nukleáris fegyvertervezésbe, akár vadászgéptervezésbe, akár tudom is én valamilyen főmérnök ebből a szempontból, annak a kiiktatása sokkalta jobban érintené itt Oroszországot összességében, mint mondjuk, amit most láthattunk.
[00:10:46]Na menjünk tovább egy következő ukrán akcióra.
[00:10:48]A ukrán dróncsapás érte a krími szavaszopolban található kulturális örökségi helyszínt, amelynek következtében súlyosan megrongálódott Franc Rubát Szevasztopol védelme 1854-155 című történelmi körképe.
[00:11:00]Ugye te úgy fogalmaztál, hogy ez olyan, mint a magyaroknak a feszti körkép, ami egyébként, hogy záróben megjegyzem, hogyha a hallgatók nem tudják, ez a munkácsi kendereskei kilátóról elénk táruló vidéket ábrázolja, tehát Annó Feszti Kárpátalján festette meg ezt a művet.
[00:11:18]barátaival egy jó kis mulatás következtében, vagyis tehát e ezt mondják a mende mondák, de amúgy a táj az igaz.
[00:11:24]Szóval zárójel bezárva.
[00:11:27]Mennyiben magyarázható az, hogy a szevasztokoli légvédelem vagy hát ez kudarcának, merthogy ez konkrétan egy ilyen olyan, mintha egy irányított támadás lett volna egy szimbolikus, kiszemelt városközponti épületbe, vagy vagy ez hogyan tudott oda becsapódni, és milyen hát az üzenete egyik oldalról?
[00:11:44]Igen, az főleg megint csak Budanov sok nagyon sok szám Budanovhoz vezet vissza, mert Budanov idején kezdődtek meg minden út Rómába vezet.
[00:11:55]Igen.
[00:11:55]Hát itt minden minden út az a Budanafhoz vezet.
[00:11:57]Szóval itt a az ő vezetősége ide kezdődtek meg ezek a kifejezetten szimbolikus, vagy helyszín, vagy személy, vagy az adott személyről elnevezett desessant hajó volt ilyen, és az elleni támadások, hogy mondjuk a nem tudom melyik desant hajó elsüllyesztése volt az, hogy akiről elnevezték, annak a halálának az évfordulóján indítottak egy ilyen drónt.
[00:12:20]És akkor itt is itt is hasonló, hogy szevasztopol.
[00:12:22]Hát az a az a krímnek úgymond az egyik gyöngyszeme is.
[00:12:26]Hát a krém az pedig Oroszországnak a gyöngyszeme és a krém és a majd és akkor végigvezethetjük az eseménysort minskettőn keresztül itt a egész kelet-ukrajna és egész ukrajnai konfliktusig.
[00:12:39]Szóval itt ez kifejezetten azért vélhetően célzott csapás volt.
[00:12:42]És hát hogy történhetett?
[00:12:44]és hogy a krimi emberek biztonságérzetére azért gondolom kicsit azért hat, hogy hát mint vagy az orosz hátország morálját is egy kicsit úgy hát meg megbizergeti vagy meg bigyurázza, az már azért mégis csak egy ikonikus épület meg mű.
[00:13:01]Pontosan.
[00:13:01]Na és hát még a krímnél mondhatjuk itt a üzemanyagkorlátozást, hogy napi 20 l benz benzinből 20 lbe korlátozzák a egyf által naponta tankolható mennyiség számát, mert ez összefüggésbe van azzal, hogy kifejezetten a krímet ellátó szárazföldi útvonal, ez azovi tenger északi északi partvidéke mellett haladó útvonalat kezdte el Ukrajna az úgynevezett közepes hatótávolságú szóal olyan nagyjából 200 km max hatótávolságú drónokat támadni, akkor a Cream és Herson határán található határátkelők, illetve az ahhoz kapcsolódó hidak támadása jött most így előtérbe, szóval egyszerre szimbolikus jellegű támadások, illetve úgymond praktikus, hogy elvágni a krímet szárazföldön Oroszországtól.
[00:13:48]És akkor itt visszatérve Budanovhoz és ahhoz, hogy akkor miért úgymond az ottani feszti körkébe durrogtattak bele, itt meg hát, hogy kik szoktak még szimbolikus akciót véghez vinni.
[00:14:02]Ez hagyományosan az MIC, szóval a brit titkoszolgálat és hát Buda Navot jelentős részben ott tanították, meg megv meg megvolt hozzá még a CIA képzés is, de alapvetően az ukrán titkoszolgálatot és a katonai hírszerzést, meg úgy cüzemen az egészet, azt felépítésébe és működésébe jelentős részben a brittek alakították úgy, ahogy és akkor itt is a britek szerették szeretik itt a jelképes jelképes támadásokat, és már az orosz orosz sajtót azt gyakorlatilag végigbejárta, hogy ez a Sebastofol védelme elleni elleni támadást, ezt igazából a britek rendelték el, hogy ez így van-e vagy nem, az most külön kérdés, de mondhatjuk azt, hogy ez a brit birodalom utolsó lehelletének még a basszuja it a krími háborúért.
[00:14:51]Más dolog, hogy mondom, hogy ez így van-e vagy sem, de alapvetően mondhatjuk, hogy ez azért a a főcímekben nagyon jól néz ki, meg nagyon jól hat Oroszországon belül.
[00:15:01]Maga a kép az gyakorlatilag majdhogy nem megsemmis, és hogy miért tud átmenni.
[00:15:05]Egyik oldalról vannak a tömeges, onnan indul, hogy tömeges dróntámadás.
[00:15:09]Szóval az elmúlt elmúlt 24 órában, amikor kijött itt a orosz védelmi minisztériumnak a napi jelentése, ott azt hiszem 800 körüli lelőtt drónról számoltak be, meg négy flamingó cirkáló rakétáról.
[00:15:21]És itt van az, hogy a tömeges dróntámadásnál az egyik probléma, hogy potenciálisan több drón tud érkezni, mint amennyi elfogóm van nekem, mint légvédelemnek.
[00:15:32]A másik probléma az, hogy ezek a drónok ilyen alapvetően kis radar visszaverésű anyagokból készülnek, mert hogy minél nagyobb legyen a hatótávja emiatt minél könnyebb legyen, ezért műanyagból, kompozitból, szénszálból, üvegszálból és a többiből rakják őket össze.
[00:15:47]Szóval a radaron minél kisebb ennek következtében, óhatatlanul csak később tudja tudják a radarok detektálni, mert ami a radar hullámokat visszaferi, az maximum a robbanófej meg a motor, vagy a meghajtásért felelős ez rendszer.
[00:16:05]És akkor ha ez ha mivel kicsi a visszaverése, emiatt késő tudják kész lenni, és minél később tudják kész lenni, annál nagyobb itt az esélye, hogy hogy át tud haladni itt a légvédelmi ernyőn.
[00:16:16]illetve hát itt van az, hogy akkor milyen állapotban volt a légvédelem, vagy éppenséggel olyan célpontot támadtak Ukrajna itt a krí esetében, ami mondjuk prioritást élvezett a helyi kulturális örökséghez képest, értve itt mondjuk üzemanyagtárolók, erre művek, vagy egyéb ilyen létfontosságú létesítmények, mert egy bizonyos személyvonatot is ugye ért támadás, ott meg gondolom az, hogy ugye hát az infrastruktúrát többféleképpen használják fel, és akkor pontosan.
[00:16:49]Szóval itt a úgymond a stratégiai infrastruktúra prioritást élvez az egyéb célpontokkal szemben, vagy potenciális célpontokkal szemben, és itt van az, hogy igen, óhatatlanul bele tud csapódni.
[00:17:00]És hát mivel ez egy kifejezetten maga az épület is azért született meg, mertogy akkor ott meg körül lehessen nézni, meg lehessen látni szép nagy kupolával mindennel, hát az nem fogja megfogni a drónokat.
[00:17:11]És akkor óhatatlanul, miután az épület az nem erre lett kitalálva, ennek következtében maga maga a kör a körkép is nagyrészt leégett.
[00:17:22]Nem először nem először, mert a második világháborúban hasonló történt, akkor hogy pontosan bombatalálat vagy egyéb miatt, azt nem tudom, de ott is nem ez az első eset.
[00:17:32]mondhatjuk, hogy itt a szegény körképet úgymond célpontba, célpontnak tekintették, de mondhatjuk azt, hogy igen, ez egy jelképes rész az egész Krí meg úgymond a új területek Novia régióni elleni támadásoknak így a részeként.
[00:17:50]egyébként azt írták, hogy a teljes műalkotás nem veszett oda, merthogy a 86 részből áll ez a festmény, és 39 volt ebben az épületben, és a többit máshol Oroszország más pontján állították ki, de így is nagy része azért elpusztult, de hogyha lehet hinni a híreknek.
[00:18:04]Ö hát ugye közben Voladimir Zelenski volt Tallinban, ott pedig kijelentette, hogy hát háború lezárásának első lépése egy feltétel nélküli béke, tűzszünet kell, hogy legyen, és hogy komoly biztonsági garanciákat kell, hogy kapjon Ukrajna, és ennek megfelelően akár megfigyelő missziókat is kell, hogy küldjenek majd, és akkor ebben mindenki benne lenne.
[00:18:27]Ez mondjuk erről már sokat beszéltünk, vagyis hát máshol és más platformokon is, hogy eleve lenne olyan biztonsági garancia vagy misszió, amit Oroszország engedélyezni tud, meg más rész, hogy hogyan ér véget a háború és kivenne ebben részt.
[00:18:44]Pontosan.
[00:18:44]Szóval itt mondhatjuk azt, hogy az elmúlt két évbe, már lassan mondhatjuk, hogy két évbe folyamatosan mintha egy farkába harapó kígyó körözne itt egy a saját farkát kergető kutya módjára, hogy folyamatosan ugyanabba a nulladik pozícióba megyünk vissza itt a potenciális megállapodás kapcsán, hogy az ukrán fél azt mondja, hogy legyen a jelenlegi frontvonal mentén a a az új határ.
[00:19:12]feltétel annak a béketalásnak az azonnali tűzszünet, legyen kárpótlás, legyen, ne legyen korlátozva, hogy Ukrajna hova csatlakozhat, hova nem csatlakozhat, és igen, akkor legyenek nyugati megfigyelők is.
[00:19:24]Erre válaszol Lavrov mondta azt, hogy amint megjelennek nyugati csapatok Ukrajnában, azok legitim célpontok lesznek, és ki fogjuk mi, mármint Oroszország őket lőni.
[00:19:35]Illetve az most is a Szentpétervári gazdasági fórumon Putyin megismételte a 24.
[00:19:42]júniusi önmagát, amikor azt mondta, hogy a feltétel, az orosz feltételek azok, hogy akkor Ukrajna vonuljon ki az Oroszország által sajátjának tekintett négy délkelet-ukrajnai régióból.
[00:19:52]Szóval Donyeck, Lugan Herson és Zaporzije egészéből a 2014-es adminisztratív határok mögé.
[00:20:00]És akkor elkezdhetünk tárgyalni, illetve ha még hozzácsapjuk azt, hogy amit Lavrov szokott itt elejtegetni, illetve Putyin is néha, akkor ott vannak az úgynevezett biztonsági pufferzónák, hogy azok hova fognak tartozni, azokkal mi lesz, milyen mélységben lesznek ezek a biztonsági zónák, mert ott még a Donyeszki népköztársaság vezetője Pusirin dobta be korábban, hogy hát legyed 500 km, az meg mondhatjuk, hogy fél Ukrajnát magába foglalja, de mindenféleképpen ott azért még Harkovnál is lehetnek itt it potenci potenciális orosz területi igények.
[00:20:34]Szóval azért ebből a szempontból, hogyha nézzük, mindegyik fél a saját üzenetét próbálja meg más csomagolásban eladni, vagy újonnan felfrissíteni, berakni a mikróba, hogy egy kicsit ne legyen olyan kemény szegény a kenyér, ne legyen annyira kiszáradva maga az ötlet, és mindig egy picit csavarnak, valamit próbálnak rajta módosítani.
[00:20:52]Itt is az volt például a Putyinnak címzett levele Zelensknek, ahol itt a feltételek közt gyakorlatilag ugyanazt ismételte meg.
[00:21:02]Putyin meg már önmagát megidézte, vagy így mondhatta, hogy én ezt mondtam már két évvel ezelőtt, és azt látjuk, hogy úgymond egy helybe toporognak a felek.
[00:21:10]Szóval itt a persze Trump is ígért sok mindent, de hát az Egyesült Államok most le van foglalva Irán kapcsán.
[00:21:16]Szóval ő úgymond most ilyen megfigyelő pozíciót tölt be az ukrajnai konfliktusban, és azt látjuk, hogy alapvetően diplomáciai és politikai szinten a feleknek az álláspontjai nem közeledtek egymáshoz.
[00:21:29]Gyakorlatilag ugyanott vannak, mint 24 vagy 25 elején.
[00:21:31]24 közepén, mondjuk inkább 24 közepén vagy 25 elején.
[00:21:34]Szóval mindegyik köti az ebet a karóhoz, csak éppensége megpróbálja máshogy eladni.
[00:21:39]És éppennek következtében itt abból a szempontból igaz, hogy felesleges békecsúcsot tartani, mert nem fognak közelebb jutni egymáshoz.
[00:21:48]Itt voltak például amikor volt Trump által jó részt szervezve itt az Abu Dhabi meg törökországi tárgyalások, ahol az orosz delegáció vezetője úgy jött ki, hogy mi, hogy az ukránok kijöttek, hogy az oroszok azt mondták, hogyha nem állapodtok meg, akkor hat religiót fogunk elvinni.
[00:22:05]Arra mondták itt a oroszok válaszol, hogy nem hatról beszéltünk, hanem nyolcról.
[00:22:10]Szóval itt igen, egy helyben állunk.
[00:22:15]Na de az egy helyben álláshoz nagyon akar csatlakozni például Langyelország is.
[00:22:19]Ugye Donald Tusk kijelentette, hogy hát nem nagyon tetszik neki ez az E3-as Plusz Ukrajna beszélgetés, vagyis tárgyalás az, hogy ők nem vettek ebben részt.
[00:22:28]Ugye Melonnival is egyetértek egyetértettek ebben a kérdésben.
[00:22:34]Miért akar annyira Lengyelország ott lenni?
[00:22:36]Ráadásul ugye most még zárójában megjegyeztve van egy kis konfliktus is ugye az UPA történelmi megítélése.
[00:22:43]Akkor még mehetünk vissza volhíniai més körüli dolgok és most pedig Tuskfeli szólította Navrckit meg a Zelenskit, hogy beszélgessenek békésen, merthogy ugye el szeretnék venni talán a legfelsőbb lengyel díjat is Zelenszkétől zárójel bezárva.
[00:22:59]Szóval miért akar annyira Lengyelország ott lenni?
[00:23:02]És van egy most egy szélsőséges kérdésem.
[00:23:05]esetleg, hogyha úgy alakulna a béke, hogy utána még területekre is rá lehetne csapni, akkor Lengyelországnak lenne igénye.
[00:23:12]Itt nagyon érdekes, mert a mostani külügyminiszter, akkor épp ex külügyminiszter mondta azt tavaly vagy tavaly előtt, hogy a Lengyelország elgondolkodott azon a háború kitörésekor, hogyha Ukrajna nem tudott volna kitartani Oroszországgal szemben, hát akkor kellettek volna békefenntartó csapatokat küldeni Jugot-Ukrajnába.
[00:23:35]Szóval ő kimondta nyílt, hogy akkor és ahova tudjuk ezt, hogy ahova valaki bevonul, onnan kivonulni önként aligha fog.
[00:23:42]Szóval itt azért megvannak ezek a potenciális befolyási övezetek.
[00:23:45]Illetve Lengyelország esetében ez itt a lengyel középhatalmi álma, középhatalmi elképzelésnek ez a három tenger elképzelés.
[00:23:54]Szóval a fekete tenger, a balti tenger és az Adria.
[00:23:58]Úgymond ez a három tenger kezdeményezés.
[00:24:00]Ez a mondhatjuk azt, hogy a Európának itt a EU-nak, illetve részben a EU- kívüli országoknak, így a kollektív Oroszországon kívüli Kelet-Európának itt a vezető hatalmává akar, és ennek az együttműködésnek a vezetőjévé akar válni Lengyelország.
[00:24:18]Úgymond a baltiakkal nagy egyetértésben vannak, szóval ott nagy probléma nincs.
[00:24:22]Közép-Európa V4 az ami hol éppen létezik, hol éppen alacsonyabb gázon működtetik.
[00:24:29]Meglátjuk, hogy itt majd hogy mik lesznek a változások.
[00:24:32]És Ukrajna úgymond itt a lengyel középhatalmi vagy illetve hát potenciálisan nagyobb hatalmi álmoknak itt a célpontja a akár területi kérdésekben, akár befolyás szempontjából, hogyha vége lesz ennek a háborúnak, akkor egyik oldalról felhasználni Ukrajnát Oroszországgal szemben.
[00:24:51]Ez alapvetően a nyugati stratégiába is illeszkedik, és hát Lengyelország is úgymond ennek a várományosan mondhatjuk így.
[00:24:57]Szóval itt akkor fölhasználni a szaktábla szempontjából, illetve hát Ukrajnát, mint felvonulási terepet, nyersanyagterepet, társadalmat itt a ember emberi erőforrások és egyéb erőforrások szempontjából úgymond Lengyelország befolyási övezetébe helyezni, illetve tartani, és ezért is fontos úgymond Lengyelországnak itt Ukrajna.
[00:25:20]Az más kérdés, hogy ami különbség lehet itt a Lengyelországban, a mostani kormányzat a demokratikus platform, illetve a korábbi kormányzat a PIS a jog és igazságosság között.
[00:25:34]Szó, hogy a mostani kormánykoalíció inkább EU-s együttműködés égze alatt próbálná meg ezt megvalósítani, míg a mostani ellenzék a jogi és igazságosság az inkább ilyen trumpi módon, hogy akkor lengyel lengyel hard power meg lengyel soft power konkrétan az EU kihagyásával akar te akarná ezt végrehajtatni.
[00:25:53]És itt is vannak például ez ebből is adódnak különbségek, illetve, hogy ki mennyire elnéző itt Ukrajnával szemben.
[00:26:00]Itt megint csak ahogy említetted a történelmi emlékezet kapcsán, hogy azért volt egy nagyon mocskos volhíniai mészárlás itt a második világháború részeként.
[00:26:12]A háború elején még úgymond, mármint a mostani orosz-ukrán háború elején úgymond még elengedőbbek voltak a lengyel volt a lengyel politika, hogy oké, térjünk hozzá vissza később.
[00:26:21]Ti most háborúban vagytok.
[00:26:25]Mi segítünk titeket, mert akkor helyettünk háborúztok Oroszországgal, csak hát az idő eltelik, a repedések felszíre törnek, és hát igen, azért majdhogy nem már a SEIM alelnöke, szóval a lengyel parlament alelnöke úgymond felháborodásában már azt is bedobta, hogy akkor vonják meg Ukrajnától a Sterlingnak a finanszírozását.
[00:26:45]Szóval azért vannak itt vannak itt repedések, amik a jövőben csak rosszabbak lesznek Ukrajna és Lengyelország között, de alapvetően azért azért ilyen a lengyel politika, mert hát úgymond sajátjuknak tekintik, hogy ez ott az én felvonulási terepem, mint ahogy mondjuk a középkori Magyarországot tekintve a középkori Magyar Királyságnak volt a Balkán úgymond a felvonulási befolyási övezete, és Lengyelország is így tekint.
[00:27:10]Megint csak van ennek részvetörténelmi alapja, hogyha megnézzük a lengyelit personálót, csak hát akkor még az akkori Oroszország az mondhatjuk, hogy kicsit gyengébb állapotban volt, és az volt a folyamatos ütköző zóna itt az ukrajnai területek itt a Lengyel Litván personál unió és Oroszország között.
[00:27:30]Aztán amiből Oroszország jött ki győztesen egészen Lengyelország felosztásáig.
[00:27:36]És akkor itt végigmehetünk a történelmen.
[00:27:38]De mondhatjuk, hogy ez egy természetes pufferzóna itt, vagy természetes ütköző zóna az oroszok és a lengyelek között.
[00:27:47]És hát a lengyelek megint csak a történelmi mintázat alapján és a földrajzi mintázatok alapján szeretnének azért itt a legalább nyugat-krajnában, amit történelmileg Kelet-lengyelország, és ebből is adódnak problémák.
[00:27:59]Szóval próbálnának minél jobb pozíciókat elfoglalni, és ne, és épp ezért se úgymond kedvelik azt, hogy akkor rajtuk rajtukon meghaladva őket meghaladva próbálnak egyeztetni.
[00:28:13]A Lembergi vagy Vivil, Wovi, vagy ahogy Bálin szokta mondani, Ivói, ki hogy hívja.
[00:28:18]A székesegyházban most is vannak lengyel misék, tehát azért van kisebbség is, meg egyébként így jelen van, például az egyház terén is.
[00:28:25]No, lapozzunk tovább, menjünk át a közelkeletre, hogy még arról is legyünk legyen időnk beszélni.
[00:28:33]A Guardiántól idézem, hogy Donald Trump azt írta ki a Truh Social közösségi oldalon, hogy arról tájékoztattak, hogy az irániak tegnap éjjel lelőttek egy rendkívül fejlett apacs repülő terül vagyis repülőképünket, miközben a hormozi szoros fel járőrözött.
[00:28:50]Hozzátette az elnök, hogy az Egyesült Államok szükségszerűen válaszolnia kell erre a támadásra.
[00:28:54]Mi történt ezután?
[00:28:56]Történt a válaszlépés és mennyiben befolyásolja az eseményeket ez a történet.
[00:29:03]egyik oldalról mondhatjuk azt, hogy megint mint a monopoliban, amikor visszaküldenek a kiindulópontra, most is ugyanez történik a iráni konfliktusnál.
[00:29:11]Szóval törököt fogtak az amerikaiak, törököt fogtak a perzsákkal ebben a ebben a helyzetben, hogy nem tudnak arcvesztés nélkül kátrálni ebből a konfliktusból.
[00:29:21]Irán meg úgy van ezzel, hogy nekem már úgy is mindegy, 79 óta én erre készülök.
[00:29:26]Én az egyes az egész államapparátust, a gazdaságot, az országot, a rakétabázisokat, a hegybe vájt rakétagyárakat, rakétavárosokat mind-mind úgy építettem föl, hogy egyszer majd én az Egyesült Államokkal fogok hatba bocsátkozni, és most is gyakorlatilag ők úgymond elvannak.
[00:29:47]Szóval ez a úgymond a Z terv ebbe ebben a tekintetben az valósult most meg.
[00:29:50]És akkor azt látjuk, hogy itt a vannak tárgyalások, csak ugyanoda jutunk vissza, vagy ugyanaz a helyzet, mint az orosz-ukránnál, hogy olyan távol vannak a potenciális igények a konfliktus rendezésére, hogy ki mit kérne ebben a helyzetben, hogy aztán úgymond jó, rendben legyen tűzszünet, de fenntartom a blokádot cserébe, néha ledurrantok egy-egy repülőt, helikoptert, drónt, tudom is én mit.
[00:30:17]Én akkor válaszolok rá, hogy szétlövöm az egyik bázisodat.
[00:30:19]Szóval ez ilyen mintha végtelenített játék lenne ebben a helyzetben.
[00:30:24]És igen, itt a Apac helikopter lelövésére válaszolt az Egyesült Államok itt a Irán elleni csapásokkal.
[00:30:33]Úgymond ez a korlátozott válasznak mondhatjuk.
[00:30:37]Szóval nem ettől fog kiújulni az egész konfliktus, mint ahogy februárban láthattuk, hanem úgymond így én lelövök valamit, én te visszalősz, oké, holnap találkozunk.
[00:30:48]Szóval ez ilyen il így kell ezt úgymond elképzelni.
[00:30:50]Ahogy most megnéztem az olajárakra, egyelőre nagyobb hatással nem volt itt az éjszakai csetepaté, szóval ö picit picit változtak az olajárak, de továbbra is itt a Brend esetében a 92 dollár körüli szinten mozognak, és inkább a probléma az nem is ebben a ebből mutatkozik, hanem abban, hogy az amerikai, azt hiszem pénzügyminisztériumnak a jelentése szerint a mostani állapotból, hogyha holnap nap után lenne itt mondjuk vége a hormozi a iráni konfliktusnak.
[00:31:26]2027-nél előbb nem is tudna helyreállni úgymond nagyjából, szóval nem is egész évben nagyjából itt a olajszállítás a hormozoroson keresztül.
[00:31:34]És miután megint csak heti szinten egy napnyi mennyiség hiányzik a világpiacról amiatt, merthogy a hormoziszoros blokkolva van, itt egyre inkább eljutunk abba a helyzetbe, amitől itt az elemzők óvaintenek minket, hogy akkor itt június közepe, de inkább június vége az a pont, amikor a tartalékok itt a globális tartalékok, amiket úgymond tűzoltásként locsoltak a világpiacra, itt a G8 vagy igen a G7 országok.
[00:32:05]Szóval itt Japán, Egyesült Államok, illetve az Euró Kanada és az európai országok, Ausztrália és a többi és a többi.
[00:32:12]Szóval ezek úgymond a saját stratégiai készleteket 400 millió hordóértékbe szabadítottak föl, hogy úgymond enyhítsék itt az olajhián, csak hát itt a készültek se végtelenek, és valamikor újra kéne őket tölteni ebben a helyzetben.
[00:32:26]És ha ez még extra igényt jelentene, az amúgy is azért problémás olajpiacon.
[00:32:32]Meg ahogy látjuk, ez már a 2026-os27-es mezőgazdasági termelésre is hatással van.
[00:32:39]Szóval itt inkább az elhúzódó hatások a lényegesek.
[00:32:41]Szóval minden drágulni fog.
[00:32:42]Oda tudok visszamenni, hogy drágulni fog, és potenciálisan akár ez még gaz globális gazdasági visszaesést is okozhat magával.
[00:32:53]Gázai helyzet is úgy nem is tudjuk, hogy áll, nem áll.
[00:32:56]Ugye az izraeli védelmi erők közölték, hogy likvidáltak Palesztin Iszlám Zsiá terrorszervezet két kulcsfontosságú tagját a Gáze évezet déli részén.
[00:33:04]Ugye ezt azt indokolták, hogy itt az izraeli csapatok ellen terveztek bármilyen fenyegetést.
[00:33:08]Közben a hírek szerint a Hamas és a kairói közvetítők megállapodtak egy tervezetről, melynek értelmében a tervos szervezet átadná a fegyvereit, amennyiben az izrai csapatok teljesen kivonulnak a gázai élvezetből.
[00:33:23]Most mi a helyzet most?
[00:33:23]Ugye az elmúlt napokban tárgyaltak itt Kairóban egy tűzszünetről, megállapodás második fázisáról, de valami körvonalazódik.
[00:33:33]Múlt múltkor volt valamelyik műsorban hasonló kérdés.
[00:33:35]Pont itt a felvétel előtt bedobták, hogy á tűzszünetet kötött kötött Izrael és Libanon.
[00:33:43]Én meg megkérdezem, hogy már megint.
[00:33:44]Szóval ez gyakorlatilag odajön vissza, hogy tűzszünetet kötnek, megh meghágják, bocsánat.
[00:33:50]Szóval megszegik, akkor megint kötnek, megint megszegik.
[00:33:56]Szóval ez az megint mintha egy ilyen végtelen biztos tudod, nem jut el rendesen az üzenet, aztán valaki ott ellövi a a lövést, és akkor ó, na kezdhetjük előlről.
[00:34:05]Gyakorlatilag mindkét fél arra vár pontosan, hogy na val ki fog előbb kinek fog visz kinek fog előbb viszketni a tenyere, hogy akkor arra hivatkozva visszalőhessen.
[00:34:15]Szóval itt ugyanez volt itt a hétvégén, amikor Irán és Izrael támadta egymást.
[00:34:20]Irán Irán a beirrut elleni izraeli bombázásra hivatkozva indított rakétákat, ballisztikus rakétákat Izrael ellen.
[00:34:28]Izrael meg mondta, hogy hát engem lőnek, szóval én akkor meg visszalövök.
[00:34:32]És akkor ez a visszalövök arra, aki visszalő, hogy visszalőjön majd arra, hogy én visszalőjek.
[00:34:37]Szóval ez pedig egy ilyen végtelen örvénybe tudja a feleket vinni.
[00:34:41]És mondhatjuk azt, hogy vagy azt szoktam mondani a közelkeletnél, hogy amíg ember, amíg lakható lesz az a terület, amíg ember ott fog élni a közelkeleten, addig valamilyen konfliktus, egyszerűen ez adódik belőle, ha történelmen végigmegyünk.
[00:34:59]Az ókortól kezdve mindig is az volt a közelkelete, hogy valaki éppen a másikkal háborúzott, valaki éppen a másikat ki akarta irtani, valaki éppen megpróbálta a másik területét most elvinni, visszavenni, valahogy terü területi mozgósításokat kezdeményezni.
[00:35:16]Szóval itt ez ez azt kell úgymond ezt a keserű pirulát lenyerni, hogy ez folytatódni fog, és lehet, hogy vége lesz ennek az iráni konfliktusnak, de aztán lehet, hogy öt év múlva, hat év múlva, fél év múlva éppen ahogy adódik, ahogy Szíriában is láthattuk, ahol éppen az országok semi a leginkább stabilak ebben a helyzetben.
[00:35:36]Szóval itt a az, hogy konfliktus le, nem is az a kérdés, hogy konfliktus lesz, hanem az, hogy mikor és milyen hosszan.
[00:35:44]Még így a legutolsó hírnek felhoznám a késes támadást Belfastban.
[00:35:47]Ugye egy férfi a Nyílt utcán támadt rá áldozatára, földre teperte, majdnem levágta a fejét, legalábbis ez volt a szándéka.
[00:35:56]A képekből ítélve.
[00:35:59]Ugye segítettek neki ott a járók előtt, kiérkeztek a rendőrök, ő egy afrikai származású bevándorló, férfi.
[00:36:07]Mit mondanál az esetről?
[00:36:07]Szerinted ugye most már Európa egyre több országában is erősödnek azért egy kicsit a bevádnodlás ellenes hangok, hiszen napról napra, hétfőrétre olyan dolgok történnek, hogy éppen éppen Henry Novák esetét se heverte ki a világ, és már itt van a következő.
[00:36:23]Tehát mennyire tudja egy-eg egy egy ilyen támadást kicsit átrajzolni úgymond a közvéleményt?
[00:36:30]alapvetően abból az észak-írországból indulunk ki, ami majdhogynem hát nem is, hogy majdhogy nem több évtizeden keresztül gyakorlatilag polgárháborús szintér volt.
[00:36:41]Szóval ott amikor a katolik katolikusok meg a protestánsok egymással harcoltak ebben a ebben a helyzetben, és és most meg együtt vonulnak fel ez ellen.
[00:36:51]Ez nagyon pontosan.
[00:36:51]Szóval itt azt látjuk, hogy azért egy mondanám azt, hogy felajzott eb ebből a tekintetből, hogy azért nem éd édes kis birkaként ott a Belfast külső legelészől í hírekről van szó, hanem arról, ahol még mondjuk 30 évvel ezelőtt, pont egy picivel több mint 30 évvel ezelőtt gyakorlatilag még konkrétan háborús állapotok álltak fenn, és pontosan egy ilyen helyzetbe, ilyen helyzetben megérkeznek a import északi ebbe és ott bekövetkezik ami ami elkerülhetetlen, mert hát itt azért a a bevándorlók és a helyi lakosság az kulturálisan és számos számos tekintetben nem éppen kompatibilis egymással.
[00:37:37]Szóval bekövetkezik egy ilyen támadás, és mit látunk, hogy úgymond visszajönnek, visszajönnek a régi reflexek felgyújtogat felgyújtogatni éppen a házakat, ahol bevándorlók vannak.
[00:37:48]Ah, hogy gyakorlatilag amikor mondjuk 40 évvel ezelőtt egymásnak a házát gyújtották fel, hogy akkor a katolikus a protestánsét, a protestáns a katolikusét és a többi, és szóval úgymond amikor egymás házait gyújtogatták, most éppen össze össze össze hát mond igen, pontosan, hogy összefognak egy náluknál az ő nézeteltésüknél nagyobb probléma vagy éppen konfliktus ellen, hogy igen, hogy lehet, hogy mi utáljuk egymást, mondjuk skót protestánsok, az unionisták és a az ír sziget egyesítéséért küzdő írek.
[00:38:29]De most ezt tegyük félre, mertogy itt nem a itt a pont pont az a veszély lehet, hogy 40 év múlva mi már kisebbségben leszünk, vagy éppenségelünk, nem lesz ki harcoljon egymás.
[00:38:41]Nem, nem lesz ki harcoljon, mert Mohamed meg Juszuf fog az északir kalifátus kapcsán most éppen egymásra a tevékről bombákat dobálni.
[00:38:48]Szóval itt pontosan itt úgymond egy ilyen nagyobb nagyobb egész egész ért fognak össze és ez pontosan itt hogyha megnézzük ez társadalmi szinten és hogyha itt a bevándorlás kapcsán a lehetséges társadalmi feszültségek nem polgárháború de éppen az hogy itt társadalmi feszültségek felszínre robbanásának a a veszélye az mondhatjuk azt hogy Nagy-Britanniában a leg leg leg leg leg leg leg leg leg legnagyobb az esélye hogy ott fog fog először még inkább eszkalálódni.
[00:39:19]Ebbe a brit politikai elit is masszívan benne van, mert az, hogy lecserélik most a konzervatívokat a munkáspártra, de gyakorlatilag bevándorlás kérdésében rossz és rosszabb közül tudnak választani.
[00:39:33]azért látjuk, hogy például a Reform meg vagy éppen a Restore Britten nevű politikai formációk egyre inkább erősödnek, mert az, hogy lehet úgymond a online széf az internet korlátozása vagy egyébel itt mismásolni, de odajutnak vissza, hogy a társadalomnak az, hogyha valaki azt mondja, hogy megszüntetem a bevándorlást és elkezdem hazaküldeni azokat, akik idáig jönnek, akkor így egyöntetően a korábbi politikai nézeteltéseket felülírva inkább mindenki azt mondja, hogy legyen, mert ezt már nem lehet bírni.
[00:40:06]És amikor elj eljöhet potenciálisan ez az inflexós pont, ez Nagy-Britannia esetében úgymond a legvalószínűbb, legkorábbi itt a Nyugat-Európánál, de nem mintha jobb lenne a helyzet Franciaországban vagy Németországban, csak éppenséggel a brit politikai közösség annyira retardált már, bocsánat, hogy a politikai előtt is annyira elszakadt itt a mindennapoktól, a mindennapi embertől, hogy egyszerűen mintogyha erre szokták mondani, hogy uniparty system, hogy ez az egy, hogy papír írom két párt, de két párt, de gyakorlatilag, hogyha megnézzük a lépéseket, a döntéseket, minthogyha ugyanazok kormányoznának, és itt van az, hogy egy idő után le fog szállni a fedő.
[00:40:48]Meglátjuk, hogy milyen irányba indul el, vagy vagy folytatja az útját Európa, vagy gyógyul, vagy éppen más folyamatokban vesz majd részt.
[00:40:56]Mindenesetre köszönjük a beszélgetést, Konstantin, és hogy ezt megosztottad velünk.
[00:41:00]Kedves hallgatóknak is nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:41:03]Ne feledjék, hogyha tetszett a videó, akkor lájkolják is, mert ezzel nagyon sokat segítenek nekünk.
[00:41:06]És a további nagyon szép hetet, ami még maradt belőle, kívánunk önöknek és neked is, Konstantin.
[00:41:14]Minden jót, a viszontásra.