Elszabadult Donald Trump: brutális üzenetet küldött - Kiszelly Zoltán

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Góer Andrást hallhatják.

[00:00:03]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az ultrahang csatornáján és a Valabban Kis Zoltán politológusal, a jól értesült optimistával beszélgetünk.

[00:00:10]Ezúttal most politikai témákban üdvözöljük a műsorban.

[00:00:16]Köszönjük, hogy fogad a hívásunkat.

[00:00:18]Jó napot kívánok.

[00:00:21]Mielőtt belekezdenénk a hírek szemrevételezésébe, a hallgatókat csak arra biztatnám, hogyha még nem tették meg, akkor mindenképpen érdemes feliratkozni, hiszen így akár értesítéseket is kérhetnek az újonnan feltöltött felvételekről.

[00:00:34]Emellett pedig a továbbiakban is köszönetre fogadjuk a támogatásaitet.

[00:00:38]ehhez információt a képerny, illetve a leírásban megtalálható linken keresztül, érhetnek kell, illetve ezen az úton ajánljuk figyelmükbe a jómam csatornáját, és amit szintén elérhetnek itt a feliratkozás gombra kattintva, illetve Kiszedi Zoltán csatornáját is, amit szintén a leírásból linkben megtalálhatnak.

[00:00:57]Úgyhogy köszönjük, ha ezeket bekövetkik, és itt is fogyasztják a tartalmakat, tervezetesen a érdekti önnöket.

[00:01:06]És hát azonnal rá is kanyarodva a hírek sorára, az elmúlt időszakban a nemzetközi szintéren is ezért megint csak felpördültett az események.

[00:01:15]Ugye talán tapasztalhattuk azt, hogy az elmúlt pár hétben, mintogyha talán belpolitikai kérdésekb mindig egy kicsit több hírt tudtunk volna áttekinteni egy kicsit, mintha mozgalmasabb lett volna.

[00:01:29]viszont most hát sok esetben nem túl kellemes enyhén tragikus okok mentén újra hát bővültek a nemzetközi hírek sorai például az elmúlt időszakban az a a közelkeleti háp is kiújult, illetve ezzel kapcsolatban is például Donald Trump nem olyan régen nyilatkozott olyanokat, hogy amiből nem nagyon lehetett másra következtetni, mintogy csak fokozódni fog a háború és egyre durvább lesz.

[00:02:01]Hogyan értékelni Trump legfrissebb kijelentéseit, illetve hol tartunk most a konfliktusban?

[00:02:04]ugye az elmúlt időszak talán tényleg abból állt eddig, hogy egy picit lenyugodott a ketélyek állapota, az emberek állam egy kicsit elkezdtek abban reménykedni, hogy hátha béke nyugalom lesz esetleg egy kicsit és a következő pár héten belül újra kiújult a konfliktus, és Donald Trump pedig fokozta sokszor az előző kijelentéseidhez képest is azt, hogy mik a mik lennének a tervei.

[00:02:29]Hogyan kell ezt most elképzelni?

[00:02:33]Hát az alaphelyzet nem változott az USÁnak.

[00:02:36]Újra kell finanszíroznia az államadósságát.

[00:02:38]Ugye az idei évben 9 billió dollár jár le, ez 9000 milliárd.

[00:02:44]És ehhez kell befektetőket találni.

[00:02:44]És hát ez a ez a rendszer az amerikai államadósságnak a finanszírozása.

[00:02:50]Ezt petrodollár rendszernek hívják.

[00:02:53]Tehát az olajkereskedelemből származó bevételt, az öbölmenti országok java részt, mármint, hogy a nyereséget, java részt amerikai állampapírokba, részvényekbe fektetik, és ahhoz, hogy az USA meg tudja őrizni a világ vezetőhatalmának a szerepét, ahhoz ennek a petrodollár rendszernek a fenntartására van szükség, illetve az amerikai államadósság folyamatos finanszírozására.

[00:03:18]Ugye ehhez járulnak extra költségek.

[00:03:21]Most amikor fölvesszük ezt a műsort, ezen a héten bocsátj bocsátanak ki például olyan részvényeket a SpaceX részvényeit, amelyekkel mondjuk Elon Musk a saját cégének, de hát ezzel az USÁnak a technológiai előnyét fenn akarja tartani, mondjuk a mesterséges intelligencia vagy a műholdikáció terén.

[00:03:42]Más cégek is fel akarnak ugrani erre a hullámra, amerikai cégek.

[00:03:44]És ezt a pénzt is, amit a tőzsdén részvénykibocsátásból szereznek, ugye hát leginkább a többiekkel finanszíroztatnák meg.

[00:03:51]Tehát magyarul az USA-nak szüksége van arra, hogy az olajat továbbra is dollárban számolják el.

[00:03:57]Erről sokat beszéltünk itt az ultrahangon.

[00:03:59]És hát Donald Trump nem csinált mást ezzel a háborúval, mintogy megduplázta az olajhordónkénti árát.

[00:04:07]Háború előtt ez 60 dollár volt, hordónként most ez 120.

[00:04:09]lesz ez még több is, ugyanis minél magasabb az olajár, annál több dollárra van szükség, amit az amerikaiak nyomtatnak.

[00:04:16]És hogyha a dollár, az olajból származó dollárt a az olajexportáló országok amerikai államkötvényekbe vagy részvényekbe forgatják, akkor ugye ezzel finanszírozzák továbbra is az USA világhatalmi pozícióját.

[00:04:31]Tehát erről szól ez a háború, ezért nem hagyhatja abba Donald Trump.

[00:04:35]Ugye hát most novemberben lesznek időközi választások.

[00:04:41]A republikánusok rosszul állnak, hiszen az infláció nagyjából megduplázódott.

[00:04:47]Amikor Trump hivatalba lépett tavaly januárban, akkor ilyen 2-2,5% volt az infláció, most már 4% fölött van.

[00:04:52]Ugye Joe Biden idején valóban ez fölment ilyen 7%-ra, de ugye le is ment utána.

[00:05:01]És most azt látjuk, hogy egy tartósan magas infláció várható az USÁban, ugyanis egy óriási pénznyomtatás is elindult az Európai Unióban is egyébként.

[00:05:10]És ez ezért is van az, hogy a sok pénz keresi a helyét.

[00:05:13]Hát ugye leginkább termőföldben, ingatlanokban találja meg ez fölhajtja az élelmiszerárakat, a lakbéreket, az ingatlanárakat, hiszen ennek a tőkének meg kell térülnie.

[00:05:23]Ezt látjuk világszerte sajnos Magyarországon is, hogy a pénz keresi az útját az ingatlanokba, a termőföldbe is.

[00:05:30]Hát ugye a haszon ér ki, át ezt meg azok fizetik meg, akik ezeket a javakat használják, tehát lakást keresnek, lakást bérelnek vagy esznek, hát mindannyian.

[00:05:39]És az olajál is nagyon magas.

[00:05:42]Tehát itt tartunk most.

[00:05:43]Trumpnak tehát a novemberi időközi választásra kéne fókuszálnia.

[00:05:48]Úgy néz ki, hogy azt elbukják.

[00:05:48]A képviselőházat biztos.

[00:05:49]A szenátusban a republikánusoknak megvan most még az előnye, de ha négy szenátusi hely megfordul, akkor azt is elveszítik.

[00:05:58]Tehát ilyen szempontból Tránnak ezek között kell egyensúlyoznia.

[00:06:03]Az olajárat tartósan magasan akarja tartani, a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét meg akarja tartani és hát közben egy magas inflációval és népszerűtlenséggel kell számolnia.

[00:06:13]más a 36% támogatja Trumpot a a háború kérdésében még kevesebben.

[00:06:19]Tehát ez ez egy nehéz probléma.

[00:06:22]Hát ugye amit talán még itt érdemes elmondani, hogy Donald Trump az örökségén is gondolkodik, a politikai örökségén, tehát ő az USA világhatalmi pozícióját akarja megőrizni, ugye ezért akar ajánlatot tenni Putyin elnöknek.

[00:06:39]a csatér Ukrajna című könyvemben írtam erről, amit fordított ki Szindernek hívok.

[00:06:43]Most tud az iráni háborúval Putyinnak is jó ajánlatot tenni, ugyanis az öbölmenti térség olajexportja a háború miatt megakadt, ugye minimálisra csökkent, és ezért például most egy G2 egy új altai világrend kialakítását tudja Putyinnak ajánlani, hiszen az USA és Oroszország az a két legnagyobb olajexportőrország, amelyek az öböl térségén túl szóba jöhetnek.

[00:07:09]Ugye Venezuell látán standandolta az USA.

[00:07:11]Tehát például Trumpnak most már van olyan ajánlata Putyin elnöknek, ugye ők ketten határozzák meg a világ energiakereskedelmét, olajkereskedelmét.

[00:07:21]És hát Trump annyit kér, hogy az oroszok dollárban számolják el az olajxportjukat, és akkor például az amerikaiak hajlandóak lennének megengedni, hogy az oroszok újból adhassanak el energiát Európának, amerikai cégek közvetítésével amerikai dollárban elszámolva.

[00:07:38]Hát erről is sokat beszéltünk itt már a csatornán, hogy a brüsszeli és a német politika ezt nem akarja.

[00:07:46]Azért is akarnak minél gyorsabban akár 2027 végére legkésőbb leválni az orosz olajról, esetleg az orosz gázról is, öngyilkos módon az európai ipart tönkretéve, hogy egy ilyen esetleges amerikai orosz megállapodást az európaiak feje fölött ezzel a döntéssel, az rossz energia kivezetésével lehetetlenné tegyék.

[00:08:06]Tehát mozgásban van a nemzetközi politika.

[00:08:08]Az USA meg akarja őrizni a világ vezetőhatalmának a szerepét, hogy hát ez egyre nehezebb.

[00:08:16]És hát a kínaiak pedig tempósan, lassan, de biztosan erősödnek.

[00:08:23]Ugye Kína még messze nem tartott, hogy átvegye az USA-tól ezt a vezető szerepet, de azért a kínaiak nagyon tempósan, nagyon rutinosan és nagyon szisztematikusan építik ki a befolyásukat.

[00:08:33]Itt is sokszor beszéltünk arról, hogy tavaly decemberben létrehozták a Brixországok részint aranyfedezetű elszámolóvaláját, a Unitot.

[00:08:42]És azt is látjuk, hogy Kína például már 140 országnak a legnagyobb kereskedelmi partnere, és egyre nagyobb arányban alakítja át a kereskedelmét dollárról más elszámolásra, akár barter elszámolásra, vagy a dolláron túli valutákra.

[00:08:58]És hát ugye aranykészletet halmoz fel.

[00:09:03]Egyes becslések szerint Kínában akár 25-300 tonna arany is lehet.

[00:09:05]Hogyha bedől ez a mostani fiatalapű pénzrendszer, akkor a kínaiak a Unitot vagy egy új pénzrendszert aranyfedezettel tudják ellátni.

[00:09:14]Így értik meg a hallgatók, hogy Matolcsi György miért vásárolt 110 tonna aranyat a Magyar Nemzeti Bank számára.

[00:09:19]45-ben az aranyvonaton 30 tna arany volt.

[00:09:22]Ugye amikor ezt visszaadták az amerikaiak, ez lett az új forintnak a fedezete.

[00:09:27]Ehhez képest most 110 tna arany van magyar tulajdonban.

[00:09:31]Tehát azt látjuk, hogy az országok azért lehetőségük szerint készülnek esetleges forgatókönyvekre.

[00:09:38]Nem azt mondom, hogy ez holnap lesz, csak ebbe az irányba megy a világ.

[00:09:45]Ugye olyan találtatások is megjelentek most az elmúlt időszakban, amelyek arra vonatkoztak, hogy Donald Trump esetleges hogy is fogalmazzunk, nagyhatalmi érdekei azok megjelenettek olyan kontextusban is, hogy például bizonyos más területekre is kivetheti a szemét, nem csak például Grönland került korábban szóba, hanem Most például olyan szigetcsoport is szóba került, aminek Cagos az elnevezése és a kínai befolyás terjedését akadályozná meg ezzel az indiai óceánon.

[00:10:28]másrészt akár katonai támaszpontot is szerezhetne.

[00:10:30]Most ilyenek kerültek bele a hírekbe.

[00:10:32]És ugye annak fényében, hogy korábban azért Donald Trump nagyon erőteljesen próbálkozott Grönland kérdéskörével, azért fölmerül kérdésként, hogy mi lesz a sorsa ennek a projektnek, hogy látja ezt.

[00:10:44]Összefügg az előző kérdéssel az iráni háborúval.

[00:10:46]Ugyanis az iráni háborúban az USA nem tudta a venezuálai modellt élvényesíteni.

[00:10:52]Ugye Izrael és az USA úgy támadta meg február 28-án egyébként szombaton egy hétvégén iránt, hogy azt gondolták, hogy megölik a legfelsőbb vezetést.

[00:11:02]Ez részint sikerült is.

[00:11:05]Megölték a legfelsőbb vezetőt, illetve nagyjából 40 tábornokot.

[00:11:08]És azt remélték, hogy ahogy Venezuellában a második, harmadik sor átáll, alkut köt az amerikaiakkal.

[00:11:18]És az azért cserében, hogy hivatalban maradjanak, vagy megtarthassák az életüket, kötnek egy alkut Amerikával, mondjuk eltávolodnak Kínától, Oroszországtól és dollárban számolják el az olajxportjukat.

[00:11:30]Tehát ez nem következett be.

[00:11:32]És ahogy ahogy ment előre az idő, úgy fogytak ki az amerikai és izraeli rakétakészletek.

[00:11:37]Most ott tartunk, hogy egyszerűen nem tudják visszapótolni a kilőtt rakétákat.

[00:11:41]Így értik meg a hallgatók, hogy Trump elnök miért mondta vissza a Németországba telepítendő rakéta egységet.

[00:11:49]hogy az amerikaiak egy rakétaegységet akartak Németországba telepíteni tomahók rakétákkal, amelyek akár 2000 km hatótávolságúak és nukleáris tölteteket is tudnak szállítani, mondjuk Oroszország belsejébe.

[00:12:03]Na ezeket most már nem tudják az amerikaiak nem is akarják Németországba telepíteni, mert nekik sincsen elég.

[00:12:09]Akkor a tomahók rakétából egyes beések szerint akár 1500 darabot is felhasználhattak tavaly nyáron, tavaly júniusban a 12 napos Irán elleni légiháborúban, illetve hát február 28a óta a mostani konfliktusban.

[00:12:24]Tehát igazából ott tartunk most, hogy az iráni konfliktusban Trump nem tudott sikert elérni.

[00:12:30]Ez nem is látszik.

[00:12:30]hogy én azt feltételezzem, hogy ez egy elhúzódó konfliktus lesz, hiszen Trump elnöknek tartósan magas szinten kell tartani a 100 dollár fölött az olajárat, illetve a fegyverkezési verseny elindításával, hiszen most mindenki amerikai fegyvereket akar venni, főként légvédelmi fegyvereket, ezért ugye növekszik a dollár iránti kereslet.

[00:12:52]A NATO országok esetében Trump 10 év alatt 5%-ra akarja feltolni a védelmi kiadásokat.

[00:12:58]Ugye ebből 3,5% a hadseregre, 15% katona infrastruktúrát szolgáló beruházásokra menne, de ezeknek a nagy része, ami a fegyvereket illeti, szintén a dollár iránti keresletet gerjeszti.

[00:13:11]Tehát ilyen szempontból Trump elnök jó sínre rakta amerikai szempontból a világpolitikát, csak hát ennek árát az amerikaiak fizetik meg a magas inflációval, a az energiaimportőrországok fizetik meg főként egyébként Ázsiában, ha az ember megnézi Dél-Koreát és Japánt, ott például a szén erőműveket kezdik újra indítani, hiszen szenük az van, csak a környezeti szempontok miatt azokat leállították, és most, hogy nincs olaj, vagy kevesebb olaj van, visszatérnek a szénhez.

[00:13:41]Nyilván nem ez a jó irány, vagy hát Indiában, ahol az emberek ilyen palackos gázzal főznek, ugye nincs kiépítve az infrastruktúra, palackos gáz egy ilyen átmeneti megoldás, és most ennek az ára az egekben van.

[00:13:53]Tehát nagyon komoly problémák vannak Ázsiában, más országokról nem is beszélve.

[00:13:57]Tehát ennek az árát a az emberek fizetik meg, a cégek.

[00:14:01]Tehát így itt így értjük meg azt, hogy Trump elnök miért fókuszál jobban a többi hadszintére.

[00:14:05]mondhatnánk mellékhatszintérre, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia nyugati féltekét határozza meg az USA elsődleges befolyás övezetének.

[00:14:16]Ugye ez ez az északi sarok megközelítése, ami a klímaváltozás miatt jobban hozzáférhető, az ottani természeti kincseket jobban ki lehet zsákmányolni.

[00:14:25]Az oroszok ebben előrejárnak, hiszen Oroszország közvetlenül határos az északi sarkkal, illetve ők ugye már régebb óta építik ki a katonai jelenlétüket, vagy a vagy mondjuk a a bányászatukat ott az északi sarkkörben, amely jobban hozzáférhető.

[00:14:45]És az amerikaiak ezért akarják Grönlandot és Kanadát megszerezni, hogy ők is hozzáférhessenek ehhez az északi sarkkörhöz, közvetlenül szomszédosak legyenek, hiszen most csak Alaszka felől tudnának arrafelé terjeszkedni.

[00:14:57]Ugye Kanada sokkal kényelmesebb és jobb hozzáférést mutat, illetve hát vannak védelmi szempontok is.

[00:15:03]Az Atlanti óceán felülérkező orosz tenger alattjárókat, hadihajókat, vagy mondjuk kínai kereskedelmi hajókat könnyebb Grönland nál feltartóztatni esetleg, vagy elterelni.

[00:15:17]Tehát sok ilyen szempont van.

[00:15:20]És miután Irán nem működik, ezért próbál Trump mindig valami mást bedobni.

[00:15:23]Ugye mindig a gyengébb felé megy.

[00:15:26]Nyilván Kuba felvetődött nagyon sokszor, hiszen az ottani szocialista rezsim az a gazdasági szankciók miatt nagyon rossz helyzetben van.

[00:15:36]Amióta Venezuelából nem kapnak energiát, azóta ugye a a a lakosság még elégedetlenebb, hiszen közlekedés nem működik, vagy az energiaellátás nem működik.

[00:15:45]Tehát Kuba is felvetődik, mint amerikai Préda, és mindig ezek így változnak.

[00:15:51]Hát most éppen ez a szigetcsoport vetődött fel, ami a Csendes Óceánon van.

[00:15:56]A Diego Garáccia bázis van a hét sziget egyikén.

[00:16:01]Ez a második világháborúban is nagyon komoly szerepet játszott.

[00:16:03]Hát erről külön lehetne beszélni.

[00:16:05]Ez nincs a mi radarunkon ez a térség.

[00:16:07]Nem is akarok sokat beszélni erről, de mondjuk ami talán a hallgatók szempontjából fontos, hogy Kínát az USA ugyanúgy akarja tönkretenni, mint ahogy az 1940-es évek legelején Japánt és de egy tengeri blokáddal.

[00:16:21]Úgy hiszen Kíná, Kína ugye energia szegény országszenük van nekik is, meg vízi energiájuk, csak hát ugye olaj kell például a közlekedéshez.

[00:16:29]És ahogy Japánt például elvágták az olajellátástól, vagy a nyersanyagi ellátástól, az élelmiszerimporttól 1940-ben 41-ben úgy akarják most Kínát is, például Tajwán kérdését ígértik meg, hogy Kína ugye egy tengerparti ország, és a Tajwán egy nagy sziget és van egy első szigetlánc, és ugye ez a most mostani szigetcsoport, amiről beszélünk, ez a második szigetlánch tartozik.

[00:16:58]Tehát vannak ilyen szigetláncok Kínával szemben, és aki ezeket ellenőrzi, az ellenőrzi azokat az a hajózási csatornákat is, amelyeken keresztül mondjuk tankerhajók tudnak Kínába menni, vagy mondjuk az kínai konténerszállító hajók a kínai exporttal meg ki tudnak hajózni.

[00:17:17]És hát ezek a ezek a szigetek, mint Taiwán, amely a hajózási csatornák mentén vannak, fontos szorosok vagy hajózási csatornák mentén fekszenek, vagy mint a Diego Garcia bázis, amelyről amerikai B2-es bombázók tudnak felszállni, mondjuk közelebb vannak Kínához vagy a Észak-koreához, ahhoz a térséghez, mintha az USÁból kéne felszállniuk.

[00:17:39]Tehát ezek stratégiai jelentőségű helyszínek.

[00:17:41]Nyilván a kínaiak is katonailag is terjeszkednek, bár Kína elsősorban nem katonai, hanem gazdasági eszközökkel akar terjeszkedni.

[00:17:51]Tehát ők nem támaszpontokat építenek, hanem kereskedelmi kikötőket.

[00:17:53]Például most tavaly Peruban nyitottak egy mélytengeri kikötőt, amelyen keresztül Dél-Amerikát tudják ellátni kínai tömegtermékekkel, vagy most éppen egyébként egy német hajózási társaságot akarnak megvenni pont azért, hogy még jobban meg tudják vetni a lábukat Nyugat-Európában is, és a kínai tömegtermékeket kínai cégeken keresztül tudják exportálni.

[00:18:16]Tehát így érdemes ezt nézni.

[00:18:19]Irán helyet keres Trump olyan sikerélményeket, amiket el tud adni a választás előtt az amerikaiaknak.

[00:18:24]Hát nyilván, ha Kubát átfordítaná, ha a kubai rezsimet megdöntené, az lenne a legfontosabb, hiszen nagyon sok kubai vagy spanyol ajkú ember szem szemében számítana mondjuk Kuba átfordítása egy nagyon komoly eredménynek.

[00:18:38]Ez biztos, hogy felülírná akár az inflációt is, vagy részben felülírná a nagyon magas inflációt az USA-ban.

[00:18:45]Hát a ezek a messzi szigetek, ezek talán nem annyira hozzák lászba az amerikaiakat, de mondjuk Kuba átfordítása az biztos, hogy sokkal jelentősebb lenne.

[00:18:54]Grönlandra, Izlandra, Kanadára nincs esélye.

[00:18:56]Trump elnöknek ugye azt is látjuk, hogy Kanada például közeledik az Európai Unióhoz, ugye nem európai ország, európai kultúrájú ország, de nem Európában van.

[00:19:08]és például valamilyen társult tagságot, vagy valamilyen más csatlakozási formát keres az Európai Unióhoz, pont az a trumpi átvételi kísérletekkel szemben.

[00:19:23]Hát akkor meglátjuk majd, hogy pontosan a trumpi politika hogyan fog alakulni a következő időszakban.

[00:19:28]De rá is kanyarodva egy-egy más kérdésre, ugye egy olyan hát európai uniós javaslat látott az elmúlt időszakban napvilágot, amit sokan annak tudnak be, vagy hát olyanok kötődésű felvetésnek tudnak be, amely igazából az Orbán Viktor példát, vagyis hát ugye Magyarország vétózásának lehetőségét zárnák ki, hogy ez meg isé tehetetlen folyamat legyen.

[00:19:59]Ugye ez nem először merült fel ez a kérdés.

[00:20:01]Sokszor beszéltünk már ebben a műsorban is a vító kizárásának a lehetőségéről.

[00:20:08]viszont az új tagok esetében most már úgy tűnik, mintogyha ezzel kapcsolatban valamiféle konszenzus születne, hogy az új tagok esetében legalábbis egy ideig bizonyos kulcskérdésekben nem csak, hogy a vé legyen meg, hanem még akár a szavazati joguk se legyen meg bizonyos kérdésekben, hogy látja, hogyan fog alakulni ez a kérdés, hiszen az új tagok az egy dolog, hogy az új csatlakozókra vonatkoznak és hát Nem, természetesen nem az eddig csatlakozott tagokra.

[00:20:40]Viszont ettől függetlenül maga a koncepció, maga az elképzelés az egy általánosabb kérdéskör.

[00:20:46]Hogy látja, mire készül most ebből a szempontból az európai vezetés?

[00:20:51]Ez nem egy új probléma.

[00:20:51]Tehát már a 60-as években, amikor még csak hat tagja volt az Európai integrációnak, és ezek az országok azért nagyjából azonos fejlettségű országok voltak, ugye a három Nagy Franciaország, Németország és Olaszország, illetve a három Beneluxzág.

[00:21:10]Olaszország akkor még talán inkább mezőgazdasági ország volt.

[00:21:14]Észak-Olaszország már akkor is nagyjából olyan fejlettségű volt, mint mondjuk Németország vagy Franciaország.

[00:21:19]Ö tehát azt látjuk, hogy hogy ez a hatország sem tudott megegyezni, és ami az örök konfliktus, a visszatérő konfliktus, az az a bővítések előtt vetődik fel most is, hogy először elmélyítsék-e az európai integrációt, új szabályokat hozzanak, és az új tagok ezekhez az új szabályokhoz csatlakoznak, tetszik, nem tetszik, nem kap mást, vagy megvárják az új tagok érkezését, és akkor utána alakítsanak ki közösen új szabályokat.

[00:21:51]Hát általában azt választják, hogy először új szabályokat hoznak és utána vesznek fel tagokat, miután eddig legalábbis az Európa integráció vonzó volt, és akik csatlakozni akartak, elfogadták, hogy esetleg kevesebb joguk lesz, mint a régieknek, vagy a régiek jogait is az újakra való hivatkozással csorbították.

[00:22:14]Hát most is ezt látjuk egyébként, hogy a gazdagországok, Norvégia, Izland, Kanada, amelyek csatlakozni akarnak, elfogadják, hogy esetleg kezdetben limitálják a szavazati jogukat, vagy bizonyos jogosítványaikat, hogy a a még szegényebb országok azoknak meg igazából, hát nem azt mondom, hogy mindegy, nyilván nem mindegy, de hát ők ők annyira tagok akarnak lenni, hogy szerintem ezt is elfogadnánk.

[00:22:40]nyilván ellenállnak, de hogyha mondják, hogy hogy eszed, nem eszed, nem kapsz mást, akkor akkor szerintem elfogadn.

[00:22:46]Tehát itt tartunk most, hogy először mélyíteni akarják az integrációt.

[00:22:51]Igen ám, csak az európai emberek nem tartják jónak ezt az integrációt.

[00:22:57]Tehát az egységes belső piac az mindenkinek tetszik.

[00:22:59]Tehát ha megkérdezzük az embereket, nyilván mindenki élvezi azt, hogy hogy határellenőrzések nélkül lehet utazni az egyik országból a másikba.

[00:23:08]Ott, ahol az erót használják, ott a cégek, a lakosság már hozzászokott.

[00:23:13]Ugye francia vagy olasz kollégákkal beszélek, mindig megkérdezem őket, hogy ki akarnak-e még lépni az eurozónából.

[00:23:19]Ugye a 2010-es évek közepén Marine Le Pen Franciaországban, vagy Matteo Salvini komolyan felvetette az euro zónából való kilépést, ugye akkor ennek volt még társadalmi támogatottsága.

[00:23:33]Most azt mondják a kollégák, hogy most már nem akarnak kilépni az Eurozónából.

[00:23:35]érzik az ERO hátrányait, tehát hogy Olaszországban, Franciaországban megszűnt vagy nagyon leépült az ipari termelés.

[00:23:44]Olaszországban 20 év alatt nagyjából a felére csökkent az ipari termelés.

[00:23:49]Franciaországban is felgyorsult az ipar elvándorlása.

[00:23:51]Mi ennek haszonélvezői vagyunk itt Kelet-Közép-Európában, hiszen hozzánk jönnek azok a gyárok, amelyek Franciaországban, Olaszországban bezárnak, vagy most már Németországban is ugye azt látjuk, hogy a Mercedes, a Bosch vagy más autóipari cégek Németországban bezárják a gyáraikat, és a mi térségünkbe hozzák őket.

[00:24:09]Tehát mi ennek hasznonélvezői vagyunk, ezért sem érdemes bevezetni az EROT.

[00:24:13]De igazából most már nem akarnak az Eurozónából kilépni.

[00:24:19]Az angolok kilépése meg azt mutatja, hogy a az egységes belső piacból sem akarnak kilépni.

[00:24:23]Az angolok ugye most már visszatérinek, ha jól nézem a számokat.

[00:24:28]52% most a visszalépésre szavazna, és már csak 48% gondolja úgy, hogy jó lépés volt.

[00:24:34]Azért ez még mindig egy szűk különbség, de átfordult a vélemény.

[00:24:39]Tehát igazából a a mélyítés és a bővítés ellentét látjuk.

[00:24:43]A 60-as években ezt úgy oldották meg, hogy áttértek a többségi szavazásra, de ha egy ország vitális érdekét látta veszélyben, akkor kérhette, hogy abban a kérdésben egyhangú szavazás legyen.

[00:24:57]Ez Sá de Gol politikája volt, üres székek politikájának hívják, amit a luxemburgi kompromisszum ez a megoldás oldott fel.

[00:25:08]Tehát igazából a probléma most az Európai Bizottság politikájával van, hogy egy ideológikus politikát folytat, akik rendszeresen hallgatnak minket, ismerik már ezeket a problémákat a migráció kapcsán, a zöld átállás kapcsán, az oroszországi szankciók kapcsán.

[00:25:22]Tehát igazából nincs egy jó politikájuk az európaiaknak.

[00:25:23]Az ERO jelenlegi formája a déli országoknak rossz.

[00:25:29]És ezért van az, hogy nem a politikán akarnak változtatni, hanem a az ezzel szembeni elégedetlenséget akarják kezelni.

[00:25:36]Demokrácia pajzs nevű cenzúrát akarnak bevezetni, hogy a közösségi médiát korlátozzák, cenzúrázzák, hogy a kritikus hangokat elfolytsák.

[00:25:47]És itt azt is látjuk, hogy propagandára költenek az NGO-knak meg a brüsszeli propagandát közvetítő médiumoknak óriási pénzeket utalnak ki.

[00:25:57]Tehát nem a politikán változtatnak az európai cégek, az európai emberek érdekében, ami limitálják a a jogokat, és ebbe a sorba illeszkedik ez a javaslat is.

[00:26:05]Egyébként ezt csak öt ország fogalmazta meg.

[00:26:06]Nyilván Franciaország, Németország nagyon fontos tagország, de nem is Orbán Viktortól félnek, hanem attól, hogy ez a rossz brüsszeli politika olyan kormány olyan pártokat juttat kormányra, am akár nagy tagországokban, amelyek sokkal jobban tudnak élni ezekkel a jogosítványokkal.

[00:26:28]Tehát jövő tavasszal lesz Franciaországban választás nagyjából május végén.

[00:26:31]És ha a franciák a nemzeti tömürülést juttatják kormányra, akkor már Olaszországban George Meloni, Franciaországban, Marine Löpen pártja már ha kiegészül szövetségesekkel, mondjuk Csehországgal vagy a jövő októberi választás után Lengyelországgal, akkor ez már egy blokkoló kisebbség lehet az Európai Bizottság politikájával szemben.

[00:26:54]Hát Magyarország most átfordult.

[00:26:56]Magyar Péter kormánya az Európai Néppárt politikáját követi, de szerencsére az elmúlt 16 évnek van egy olyan immunhatása, egy olyan tehetetlenségi ereje, hogy azért mindent nem szavazhat meg Magyar Péter, mert akkor még gyorsabban válna a népszerű népszerűt lenni ebbé Magyarországon.

[00:27:13]Tehát ilyen szempontból Brüsszelben attól félnek, hogy ha a nagy tagországok átfordulnak, akkor ezt a politikát nem tudják folytatni.

[00:27:21]és nem a politikát folytatják, hanem az alternatívát akarják ellehetetleníteni.

[00:27:26]Tehát így érdemes ezt a javaslatot nézni.

[00:27:28]Ugye Németországban is recseg ropog az egész.

[00:27:30]Amikor most a négy háború párti miniszterelnök találkozott, vagy államfő találkozott, akkor azt láttuk, hogy Friedrichmersznek 16%- a támogatottsága, Macronnak talán 16, a brit miniszterelnöknek is valami tizenvalahány százalé-a támogatottsága.

[00:27:47]Tehát recseg, ropog ez az egész.

[00:27:47]már csak hitelből tudják működtetni, és olyan szabályokat keresnek, hogy a nagy tagországok vagy a brüsszeli bizottság érdeke keresztül tudjon menni.

[00:27:56]Hát például német kancellár is felvetette Ukrajna kapcsán, hogy 27 január 1jén nem lehetnek tagok, tehát nincsen gyorsított tagság.

[00:28:05]És ezt azért is teszi Friedich Mens, mert el akarja adni Zelenskinek azt, amiről ez a javaslat is szól, hogy az új tagok ne rendelkezzenek vétójoggal, ne küldjenek rögtön egy uniós biztost a testületbe, vagy mondjuk ne kapjanak azonnal annyi támogatást, mint a mint a régi tagországok.

[00:28:22]Tehát próbálják a költségeket is csökkenteni, amikor például nem akarnak minden akár a mezőgazdasági vagy kohéziós támogatást megadni az új tagországoknak.

[00:28:34]Tehát egy egy rossz boltot, egy rossz terméket, egy hibás terméket kéne eladniuk, amiről egyre többen tapasztalják azt, hogy ez egy rossz termék.

[00:28:44]És hát, mint mondtam, nem a terméken javítanak, nem a politikájukon javítanak, hanem megpróbálják a a környezetet ehhez a termékhez alakítani egyre kisebb sikerrel.

[00:28:59]És még egy témát szerettünk volna mindenképpen megemlíteni.

[00:29:03]Ugye itt az Európai együttműködésről.

[00:29:06]az Egyesült Államok Politikáról.

[00:29:06]Sok mindenről volt szó a mai adásban, de rá kell térnünk egy picit az Egyesült Királyságra és környékére, ahol az elmúlt időszakban egyre durvább tüntetések zajlottak.

[00:29:20]Sok esetben egyenesen zavargásokba átcsapva.

[00:29:22]Ugye ha a hallgatók ugye követték a híreket, akkor ismeretes, hogy az Egyesült Királyságban is, illetve Írországban is volt olyan történet, ami fölborzolta a kedélyeket a migrációs helyzettel kapcsolatban.

[00:29:38]Az egyik esetben egy brutális gyilkosság, a másik esetben pedig egy brutális gyilkosság, egy kísérlet.

[00:29:43]És mind a kettő újra felkorbácsolta azokat az érzelmeket, kedélyeket, amik ugye már egyébként az elmúlt nyáron is több alkalommal meg mutatták, megmutatták azt, hogy hát azért a az ezzel kapcsolatos feszültség az Egyesült Királyságban az az nem kevés és nem kicsi.

[00:30:04]Ön hogyan értékelné ki az aktuális helyzetet?

[00:30:07]Mert ilyenkor mindig természetesen ott van az a találgatás, hogy nedig és mi fog történni az Egyesült Királyságban.

[00:30:13]hiszen rengeteg vonult ki most is az utcákra, és látványos az, hogy nem tud ráérezni jelen pillanatban a kormány a az emberek ezzel kapcsolatos igényeire, nem tudnak olyat reagálni, úgy reagálni, hogy meg tudnák nyugtatni az embereket.

[00:30:30]Mi fog most történni?

[00:30:33]Hát azt látjuk, hogy a migráció olyan szintet ért el, ami már kezelhetetlenné vált.

[00:30:39]Ugye vannak valós folyamatok, erről is rengeteget beszéltünk, ezek nem újak.

[00:30:43]Tehát azt látjuk, hogy Európában nem születik elég gyerek.

[00:30:46]Ez a legnagyobb probléma, hogy nincs elég nincs elég gyermek.

[00:30:49]És ezt a lakosságszámcsökkenést az elitek mig migrációval akarják pótolni.

[00:30:54]Tehát azt látjuk, hogy nagy számban engednek be Európán kívüli embereket.

[00:31:00]Ez egy tudatos döntés egyébként.

[00:31:03]Tehát az, hogy hogy ilyen sokan érkeztek az elmúlt években, az nem egy véletlen műve.

[00:31:07]Nyilván voltak ilyen szempontok, mint mondjuk a szíriai polgárháború, de azért ez egy tudatos folyamat, amikor úgymond néha kinyitják az ajtót Európa felé, hogy azt üzenik, hogy ha már egyszer bejutottál mondjuk az Egyesült Királyságba, átvergődted magad a lamascsatornán, akkor már nehéz téged hazaküldeni.

[00:31:25]Hát emlékszünk, hogy Boris Johnsonnak voltak olyan javaslatai, hogy talán Ruandába telepítsék a menedékkérőket, és ott bírálják el a az ügyüket.

[00:31:35]De hát ezt a brit bíróságok elutasították.

[00:31:38]Az olaszok próbálkoznak most hasonlóval.

[00:31:40]Az albánok próbálnak jó képet vágni hozzá, hogy Albániában hoztak létre egy olyan menekültábort, ahová Olaszországból átvinnék azokat, akik partot érnek az olasz szigeteken, és akkor őket Lampedúzáról átvinnék Albániába.

[00:31:55]Ezt meg az olasz bíróságok tiltották meg.

[00:31:57]Tehát van egy óriási beáramlás és ez megváltoztatja a hétköznapokat.

[00:32:05]Ugye hát itt Észak-kírországban két éve romániai bevándorlók erőszakoskodtak helyi lányokkal voltak taval is késelés most is ez a gyilkossági kísérlet most egy bevándor afrikai bevándorló támadott meg egy férfit és az egyik szemét ki is szúrta tehát azt látjuk hogy nagyon komoly esetekről van szó erőszakoskodásról van szó hát ugye van egy változás igazából ez az ami ami fontosabb ez ez is rendszeresen visszatér az emberiség történelmében, hogy Nyugat-Európa hanyatlik.

[00:32:36]Tehát ez egy ilyen közhely, meg tudom, hogy sokan nem hiszik el, de azt kell nézni, hogy saját magukhoz képest rosszabbul élnek.

[00:32:44]És hát az Egyesült Királyságban is, ami Margaret Secher szétszedte az ipart, privatizálta, onnantól kezdve a britek egy szolgáltató, mint ahogy a franciák is egyébként, vagy az olaszok is elindultak a szolgáltató szektor irányába, az ipari termelést azt lefitymálták, nem tartották jónak és onnantól kezdve plusz az eró, ami a franciákat, olaszokat még mint mint egy malomkő húzza lefelé a tengerben, a briteknél pedig ez az elhibázott politika, hogy az ipari termelésüket föladták a szó szolgáltató szektor pedig egyszerűen idővel nem tudott úgy munkahelyeket biztosítani, vagy jól fizető munkahelyeket biztosítani.

[00:33:20]És hát ez a hanyatlás az, aminek most egy gyorsuló szakaszát látjuk.

[00:33:27]És hát egyszerűen miután az ipari termelés már nem biztosítja ezeknek az országoknak a jólét, ezért hitelből finanszírozzák magukat az angolok is, a franciák is, az olaszok is.

[00:33:39]És ha megnézzük, Angliában is, vagy Franciaországban is már 5% körül van, amik a 10 éves állampapírok kamata.

[00:33:46]És hogyha ez az 5%-ot túllépi, mint LRAS idején, aki ugye csak 40 napig volt miniszterelnök, mert egyszerűen nem tudta finanszírozni a politikáját, és Anglia becsődölt.

[00:33:56]Tehát ez a politika az, ami a pénznyomtatást preferálja, és a pénznyomtatás miatt elindul az infláció, a lakbérek az egekbe szöknek, a Brexit miatt sokkal kisebb ugye a a az élelmiszerellátása.

[00:34:12]Európai Unióból már nem tudnak olyan kedvezően mondjuk élelmiszerekhez jutni.

[00:34:17]Tehát az a lényeg, hogy nagyon komoly társadalmi változás van, egy lecsúszás van, és ebben a környezetben sokkal jobban szembe ötlenek ezek a kulturális különbségek is.

[00:34:27]Hát egyszerűen itt Észak-írországban ugye az is közrejátszik, mint Németországban is, vagy más nyugat-európai országokban, hogy a bevándorlók azokba a kerületekbe költöznek, amelyekben kisebb a a lakbér.

[00:34:43]És hát ugye itt pont egyébként Észak-írországban ugye a protestánsok körzetei azok, amelyek úgymond megfizethetőbbek, és ezek ezeknek a perifériáján törnek ki ezek a konfliktusok.

[00:34:52]De hát azt látjuk egyébként, hogy amikor volt most ez a 100z-es tüntetés Londonban, hogy vissza akarták követelni az országukat, akkor ez pont arról szól, hogy a brit elitek, mint ahogy az európai elitek beengedik a migránsokat a a lakosságszámc csökkenés ellensúlyozására, csak nem támasztanak elvárásokat a migránsokkal szemben.

[00:35:12]Tehát úgy mint Ausztráliában mindig ezt a példát hoom, vagy Kanadában, ahová csak azokat az embereket engedik be, akik hasznosak, akik orvosok, mérnökök, betegápolók, buszsofőrök, kamionvezetők, darukezelők.

[00:35:25]Tehát akikre tényleg szükség van, azokat beengedik.

[00:35:27]Ha van gyerekük, akkor az pluszpontot jelent.

[00:35:31]Ha beszélnek angolul, pluszpontot jelent.

[00:35:32]hogyha odaköltöznek, ahová az ausztrálok vagy a kanadaiak nem akarnak, és olyan munkákat vállalnak, amiket ők nem akarnak, akkor azért plusz pontot kapnak.

[00:35:41]És ha öt évet, 10 évet lehúznak ezekben a munkakörökben, azokban a régiókban, ahol az a benszülöttek nem szívesen dolgoznak, mondjuk háziorvosok egy elmaradott körzetben, na akkor utána nyilván plusz pénzért megfizetve, akkor utána odakhet, ahová akar.

[00:35:55]Na ez működik Ausztráliában, működik Kanadában, Európában nem működik.

[00:36:01]És amíg nem térnek át az európaiak egy ilyen rendszerre, addig ezek a problémák megmaradnak.

[00:36:06]Hát ezek a zavargások jellemzően egyébként fiatal férfiak lázadnak.

[00:36:10]Érdekes, hogy ez a 23 éves fiatal férfi korosztály inkább a szélső jobb felé megy, míg a ugyanez a 20-30 éves női, fiatal női korosztály meg a szélső baloldal felé megy.

[00:36:20]Tehát vannak ilyen politikai mozgások is, de egyszerűen a bezúduló nagy számú migráns, akik ráadásul eltérő kultúrájúak, ezek csak fokozzák a feszültségeket.

[00:36:30]hiszen olyan ellátásokban részesülnek, mondjuk Németországban vagy Angliában, ami az ott élő emberek számára egy minimális ellátást jelent.

[00:36:40]Mondjuk egy panellakás és havi 560 EUR zsebpénz Németországban, amit az állam fizet, vagy az önkormányzat bérli a lakást, és az állam fizet mondjuk havi 560 EUR zsebpénzt, egy ilyen szociális ellátást, ami egy német ember számára egy minimális megélhetést jelent.

[00:36:57]Tehát ha valaki Szíriából, Afganisztánból vagy Szudánból jön, akkor neki ez az álmokne továbbja.

[00:37:04]Ugye mindig mesélem, hogyha a falból jön a víz, vagy nem kell ugye a fűtést nem kell fát gyűjteni, hanem föltekered a fűtést, akkor ugye ez neki az álmok ne továbbja.

[00:37:12]És a németek azt gondolják meg az angolok is, hogy ezek az emberek idővel majd beállnak és termelnek, és amit szociális segélyként kapnak az érkezésük után, azt ők majd a munkájukkal visszafizetik, vagy ha családot alapítanak, több gyereket vállalnak, mint a benszülöttek, akkor ezzel ugye a demográfiát is javítják, és majd a gyerekeik, vagy a következő generáció, ha okosabb lesz, képzettebb lesz, magasabb hozzáadott értéket termel, akkor ha nem is az első generáció, de a második generáció ezt visszafizeti, És hát ugye ez az, ami már nem működik, mert ez régebben működött, de most már nem működik.

[00:37:47]És hát ennek az árát kell a nyugat-európai társadalmaknak megfizetnie.

[00:37:51]És hát ez az, amit mi meg akarunk spórolni itt kelet-közép-Európában, mert látjuk, hogy ez hova vezet Ausztriában, Nyugat-Európában, és hát mi ebből nem kérünk.

[00:38:00]Ezért van az, hogy a magyar kormány, legalábbis a a Fidesz kormány ugye csak vendégmunkásokat enged be, akik elvégzik azokat a munkákat, amiket a magyarok nem akarnak, vagy uniós polgárok nem akarnak, vagy ennyi pénzért nem akarnak, és ugye nem tömegesen engedi be a migránsokat a szociális rendszerben, mint Nyugat-Európában, hanem csak vendégmunkásokat enged be célzottan.

[00:38:22]Hát ugye az új kormány itt is változást hozott, de lényeg az, hogy ez a vendégmunkás politika még mindig egy sokkal jobb politika, mint a június 12-én hatályba lépő kötelező migrációs kvóta, ami az illegálisan Európába érkező emberek szétosztását írja elő, hogyha túl sokan érkeznek egyszerre.

[00:38:46]Hát hát az biztos, hogy bőven vissza kell térnünk majd erre a témára, és az elmúlt időszakban ugyanis egyre sűrűbbek ezek az események is.

[00:38:53]Nem csak az Egyesült Királyságban, hanem úgy általában egyébként más országokban is tapasztalhatok.

[00:38:58]És ha már tüntetések, még egy kérdést engedjem meg.

[00:39:02]Ezt Németországról is elmondhatjuk, ahol szintén vannak tüntetések, ott viszont jelen pillanatban a kormány, illetve a kancellár személye ellen.

[00:39:10]Mit lehet erről elmondani?

[00:39:14]Hát ugye a németek azt remélték, hogy a nagykoíciós időszak után, ami 21-től 25-ig volt, úgy utána a gazdaság újra lendületet kap.

[00:39:22]Friedich Merchtől azt remélték, hogy ő mint a Black Rock korábbi németországi felügyelőbizottsági elnöke, mint a gazdaságban úgymond jártas ember, hogy ő majd helyre teszi azt, amit Angela Merkel elrontott, mondjuk az atomerőművek leállításával, a migránsok beengedésével, vagy amit nem sikerült Oláv kancellársága alatt megoldani.

[00:39:45]Mondjuk amikor lerobbantották Németországot az orosz energiáról, hogy hogyan tudják azt hasonló mennyiségben és áron pótolni.

[00:39:51]Tehát nagyok voltak a várakozások Merccel szemben.

[00:39:53]Ő ezt erre rá is játszott, amikor azt mondta, hogy majd a reformok ősze következik, tehát hogy összeszedik magukat és akkor a német gazdaságot újraindítják.

[00:40:02]Hát ez nem sikerült.

[00:40:05]Ez nem sikerült.

[00:40:08]Igyekezett kiszolgálni a a lakossági hangulatot.

[00:40:13]Hát például arról beszélt, hogy a kispasák terrorizálják a német gyerekeket az iskolaudvaron, és de a bevándorló gyerekek közül azok, akik ugye így kakaskodnak.

[00:40:20]Vagy például azt is mond, hogy a németek azért nem jutnak fogorvosi időpontokhoz, mert a a bevándorlók elviszik előlük az időpontokat.

[00:40:29]Tehát próbálta ezt a szociális populizmust is kiszolgálni, csak nem voltak eredmények.

[00:40:33]Tehát az, hogy most 20 afgánt hazatoloncoltak, miközben mondjuk 300et kéne, ugye ez nincs összhangban azokkal a várakozásokkal, amik a lakosságban jogosan megvannak, hogy a bűnelövető vagy elutasított menedékkérőket úgymond haza kell küldeni.

[00:40:50]Illetve hát amiket Mert maga megfogalmazott, hogy Angéla Merkellel szemben, aki az ő politikai ellenlábasa volt 25 éve, hogy ő majd jobban csinálja.

[00:40:59]Tehát ez az alaphelyzet, hogy hogy volt egy várakozás, Mercre rájátszott, és nem tudta a saját maga által vállalt vagy a lakosság által megfogalmazott igényeket teljesíteni.

[00:41:12]Mik lennének ezek?

[00:41:14]Hogy a német gazdaságnak olcsó energiát biztosítson az orosz energia helyett.

[00:41:19]Nincs ilyen.

[00:41:19]Tehát ők azt gondolták, hogy majd az öböl térségéből importálnak energiát.

[00:41:22]Katari LNG-t például.

[00:41:25]Hát ugye láttuk, hogy Donald Trump ezt a számítást keresztbe húzta.

[00:41:30]Tehát a német gazdaságnak továbbra sincsen olcsó energiabázisa.

[00:41:31]És hát amivel hitegetik a németeket, hogy majd a hidrogénalapú gazdaságra áttérnek, hogy az hogy a megújuló energiával nagy mennyiségben állítanak elő zöld hidrogént, és majd a a az energia földgáz helyett a hidrogénra áll át.

[00:41:45]Hát ez a mérnököknek még nem is tudom hány évébe telik.

[00:41:49]Tehát ez nincs.

[00:41:49]Tehát magyarul a német minimum az energiaszegénység miatt nem tudta újraindítani.

[00:41:56]Vándorolnak el a gyárak Németországból.

[00:42:01]Ez az egyik.

[00:42:01]A másik ugye Ukrajna támogatása.

[00:42:03]Tehát ugye azt látjuk, hogy a németek idén 12 milliárd eurót tolnak Ukrajnába, amit bevallanak, amit csak a német kormány küld.

[00:42:09]A NATO-n keresztül, az Európai Unión keresztül további milliárdokat küldenek Ukrajnába, és ezt már nem tudják megengedni maguknak.

[00:42:18]Tehát az egészségi kasszának a hiánya, vagy az ápolási kassza hiánya az sokkal nagyobb.

[00:42:23]És én most azon gondolkodnak, hogy a gyermektelen németeknek plus 0,7% járulékot kelljen fizetnie, hogy péld az egészségi kassza hiányát tudják csökkenteni, vagy hogy eddig a köztisztviselők nem fizetnek szociális járulékokat, nyugdíjárulékot, azt az adófizetők pénzéből pótolják ki, de ugye ez nem fenntartható, és hogy ezt honnan pótolják.

[00:42:46]Tehát azt látjuk, hogy Ukrajna kérdése is ráég a német politikára, mert ők támogatják Ukrajnát, csak igazából nincsen rá pénzük, és a társadalmi támogatás is csökken emögött.

[00:42:55]Hát hossz folytathatnánk a sort a migrációval.

[00:43:00]Ugye most már 11 éve érkeztek a migránsok, és a németek azt gondolták, hogy majd megtanítják őket németül, megtanítják őket a hiányszakmákban dolgozni, tehát szakmát adnak nekik, hogy legyenek esztergályosok, daru kezelők, idős ápolók, beteggondozók.

[00:43:15]Hát ugye nem lettek, mert a szociális ellátásról beszéltünk az előbb, még mindig túl idézőjelben túl nagy vonalú ahhoz, hogy megérje ezeknek az embereknek dolgozni.

[00:43:26]És hát igazából a németek csúsztak le erre a szintre.

[00:43:31]Tehát ez is egy nagyon komoly probléma, hogy egyre több német csúszik le.

[00:43:36]Tehát például az időskori szegénység egy nagyon komoly probléma.

[00:43:40]hogyha 3000 EUR körül van egy hónapban az idősek otthonában az ellátás költsége és a nyugdíja 1500-2000€ akkor ugye havi 1000€ ki kéne valahonnan pótolnia és hát nagyon sok embernek nincsen pénze például akár az idős otthoni ellátással vagy a saját lakbérének a kifizetésére tehát nagyon-nagyon megváltozott Nyugat-Európa a németek mondják hogy még 95-ben elég volt mondjuk 2000 német márka és az ember kényelmesen megélt meg nyaralt most 2000 EUR euróból, 3000 EUR-ból sem tud egy nagyvárosi lakás mellett mondjuk úgy élni, ahogy a szülei vagy a nagyszülei, vagy ő saját maga mondjuk még 20 éve vagy 25 éve.

[00:44:19]Tehát és erre Merc nem tud jó választ adni.

[00:44:21]Azt mondja, hogy támogassuk Ukrajnát, kerül amibe kerül.

[00:44:25]Egy kicsit itt az ember anel a bérbokra emlékezik, aki azt mondta, hogy támogatni kell Ukrajnát.

[00:44:30]Mindegy, hogy mit szólnak ehhez a német választói.

[00:44:32]Most ugyanez folytatódik Pepitában.

[00:44:34]A migrációt nem tudják kezelni.

[00:44:38]És hát a probléma ott van igazából, hogy erre jön egy technológiaváltás, hogy a német autóipar leépül, zárják be a gyárakat, havonta 10000 embert bocsátanak el az autógyárakból.

[00:44:48]És ugye a probléma ott van, hogy egy autógyári munkahely három szolgáltatószektori munkahelyet tart el.

[00:44:55]A péket, a fodrászt, a könyvelőt.

[00:44:57]Tehát és ezek a munkahelyek is mind megszűnnek.

[00:45:00]Tehát Báden Würtenbergben az ember szíve szorul el, amikor látja a riportokat, hogy a német ipar szívcsakrájában egymás után zárnak be a gyárak.

[00:45:10]Mondjuk nekünk az jó, hogy ezek egy része Magyarországra jön, de hát ott bezár Bádenwiltenbe külsőn egy gyár, és akkor mutatják, hogy akkor ott a belváros is kezd kiüresedni, mert egymás után zárnak be a boltok, ha az embereknek nincs pénze.

[00:45:24]És hát mit mondnak az elbocsátott autógyári munkásoknak, hogy jelentkezz katonának, mert mert a hadsereget föl akarjuk duzzasztalni, vagy menjél át egy fegyvergyárba dolgozni, mert a fegyvergyárak fognak prosperálni.

[00:45:36]Tehát itt tartunk most.

[00:45:38]A németek rosszkedvűek, a nyugat-európaiak rosszkedvűek.

[00:45:41]És hát ami a legnagyobb bajuk, hogy a demokráciában azt gondolnák, hogyha egy másik pártra szavaznak, akkor majd az a másik párt egy másik politikát fog folytatni.

[00:45:51]Tehát, hogy ez az AFD, amelyben most reménykednek, csak hát azt meg nem engedik kormányra, be akarják tiltani, vagy hát ha nem is tiltják be, mert az nagyon durva lenne, hogy egy 30%-os pártot betiltsanak.

[00:46:01]Hát most mindent megpróbálnak, hogy nem adnak neki olyan pénzeket mondjuk a a a frakciónak vagy a Párttalapítványnak, amelyek egyébként törvény szerint járnának.

[00:46:09]Tehát minden módon megpróbálják ellehetetleníteni azt, hogy a mostani mainstreamhez képest egy alternatíva valóban kormányra jusson.

[00:46:19]Hát igazából ezzel csak a szőnyeg alá söprik a problémákat.

[00:46:21]És most pont Francia Olaszországban ugye ez már nagyjából kisült azzal, hogy George Meloni lett a miniszterelnök.

[00:46:27]Jövő szeptemberben lesz ott választás.

[00:46:29]De hát azt látjuk, hogy Franciaországban, Ausztriában is például már ezek a pártok annyira erősek, hogy ha nincsenek is kormányon, de azért valamilyen fajta korrekcióra kényszerítik a mainstream pártokat, amelyek hát nem túl lelkesen, nagyon óvatosan, nagyon lassan, túl késő túl lassan, de azért megpróbálnak korrigálni.

[00:46:53]Hát ez a ez a kérdés, hogy az AFD milyen gyorsan tudja rávenni az saját erősödés erősödésével a lakossági elégedetlenség becsatornázásával, a mainstream pártokat, Mercancellát meg a szoftemeket arra, hogy korrigáljanak.

[00:47:08]Hát úgy néz ki, hogy az ideológia sajnos még mindig erősebb ezekben a hagyományos pártokban, mint a szavazói akaratra való odafigyelés és a német vagy francia politikának az ottani emberek többségének akaratához való illesztése.

[00:47:26]Ennyit ért most a mai adásba.

[00:47:26]Viszont a hallgatókat biztatjuk, hogyha még nem tették meg, iratkozzanak fel, hiszen a következő héten is jelentkezünk, illetve a belpolitikai elemzésüket, elemzésünket is ajánljuk figyelmükbe, ami a holnapi nap folyamán kerülásra az Ultrahang Plus csatornáján.

[00:47:41]Ott is érdemes velünk tartani, és hát ismételten ajánljuk figyelmünkbe Kiszeri Zoltán csatornáját is, úgyhogy ahol tudnak, ott tartsanak velünk, és köszönjük nagyon a figyelmet.

[00:47:50]Kiszeli Zoltánnak pedig köszönjük, hogy itt volt velünk.

[00:47:53]y