Rendkívüli vereség: Oroszország bekerítette Ukrajna erődvárosát, itt az összeomlás? - Vukics Ferenc
- A Tagesschau oknyomozó riportja szerint a Nyugat által Ukrajnának küldött fegyverek jelentős része ellenőrizetlenül eltűnik a határon, a frontra vezető úton vagy zsákmányként értékesítik.
- A drogkartellek tudatosan küldenek embereket Ukrajnába drónkezelési tapasztalatot szerezni, hogy aztán a megszerzett tudást és eszközöket hazatérve a saját hatóságaik ellen fordítsák.
-
„A korrupció mindenhol jelen van, teljes mértékben átszövi a a történéseket” – Vukics Ferenc
- Az ukránpárti elemzők szerint Oroszország a hátországban több és erősebb gépesített hadsereget épít, mint a háború kitörése előtt, a siklóbombák pedig elképesztően pontossá váltak.
- A szankciók és a háborús fáradtság ellenére az orosz elit győzelemként értékeli, hogy az országot nem sikerült elszigetelni, és 50 fejlett gazdasággal szemben képes volt területeket elfoglalni.
- Az amerikai Demokrata Párt befolyása alatt álló NABU-t Zelenszkij elnök többször próbálta felszámolni, de sikertelenül; a szervezet ellenlépésként a környezetéből indít eljárásokat.
- Az ENSZ-ben az atlanti rabszolga-kereskedelmet a legsúlyosabb emberiség elleni bűncselekménynek minősítő szavazás egyoldalú, mert kizárólag az európai felelősséget hangsúlyozza, és figyelmen kívül hagyja az arab és afrikai szereplők felelősségét.
-
„Azzal, hogy (...) az ENS megállapítja, hogy szerinte melyik a legsúlyosabb emberiség ellenes bűncselekmény is alásorolja a többit, az amúgy egy furcsa hitelességi kérdést vet fel.” – Vukics Ferenc
- Izlandon népszavazást készítenek elő az EU-csatlakozási tárgyalásokról; a lakosság határozottan visszautasítja a külügyminiszter azon vádját, hogy az ellenvéleményeket orosz dezinformáció befolyásolná, hivatkozva a saját demokratikus hagyományaikra.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Nyugat által Ukrajnának küldött fegyverek sorsa és a feketekereskedelem
A beszélgetés egyik központi témája a nyugati fegyverszállítmányok ellenőrizetlen útja volt. Vukics Ferenc a Tagesschau német televíziós csatorna oknyomozó riportjára hivatkozva elmondta, hogy a Nyugat által Ukrajnának juttatott fegyverek jelentős része nem került végfelhasználás-ellenőrzésre, és a szállítmányok tömegesen tűnnek el.
„Ezek az Ukrajnába küldött fegyvereknek egy jelentős része az eltűnik szőrén szálán.” – Vukics Ferenc *
A fegyverek eltűnésének több módszerét is részletezte:
1. Beszerzési csalás: Olyan eszközöket vásárolnak és számolnak el, amelyek valójában soha nem is léteztek a raktárakban.
2. Eltűnés a határon: A lengyel-ukrán határ átlépése után a központi raktárakból tűnnek el a fegyverek.
3. Eltűnés a frontra vezető úton: A kiképzőközpontokba és a frontra szállítás során is minden ponton akadnak olyan szereplők, akik elsikkasztják az eszközöket.
4. Zsákmányolt fegyverek eladása: Még a fronton is előfordul, hogy mind orosz, mind ukrán részről a zsákmányolt fegyvereket értékesítik.
A vevőkör igen széles: afrikai fegyveres csoportok, szervezett bűnözői körök, és kiemelten a drogkartellek. Vukics Ferenc szerint a kartellek tudatosan küldik embereiket Ukrajnába „önkéntesnek”, hogy ott kiképezzék őket drónkezelésre, majd a megszerzett tudást és eszközöket hazatérve a helyi rendőrség és hadsereg ellen használják fel. Példaként említette, hogy a Hamász is használt már Ukrajnából származó fegyvereket, és a Hezbollah is hasonló drónokat és harceljárásokat alkalmaz Libanonban, mint amit az ukrán hadszíntéren látni.
„Kolumbiában és amúgy Mexikóban is a drogkartelek tudatosan küldik a saját embereiket Ukrajnába egyfajta önkéntesnek, ahol kiképzik őket a drónviselésre, majd utána hazaérkezve a mexikói rendőrség, a hadsereg, illetve mondjuk a kolumbiai fegyveres erők ellen használják ezeket a az eszközöket.” – Vukics Ferenc *
A fegyverek a Dark Weben keresztül is gazdát cserélnek, és a szállításukhoz az embercsempész-útvonalakat is felhasználják. A Tagesschau riportja spanyol és magyar példákat is említ, ahol a rendőrök arról számoltak be, hogy a bűnözők modern katonai automata fegyverekkel vannak felszerelve, ami ellen ők a szolgálati pisztolyaikkal tehetetlenek.
Vukics Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy a háború előtt Ukrajnában is súlyos probléma volt a szovjet készletek eladása, és a hadseregen belüli, fegyverkereskedelemből származó haszon miatti leszámolások évente akár 3000 ember halálát is okozták. A nyugati sajtó a háború kitörése óta nem ír ezekről az esetekről. Aggodalmát fejezte ki, hogy a szélsőséges nézeteket valló, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok, amelyek az ukrán haderőben harcolnak, a háború után a megszerzett fegyverekkel és kapcsolatokkal közvetlen fenyegetést jelentenek majd a nyugati társadalmakra.
Korrupció az ukrán állam és hadsereg mélyén
A beszélgetés során részletesen szóba került az ukrán államot átszövő korrupció. Vukics Ferenc szerint Ukrajna gazdasága gyakorlatilag nem létezik a nyugati támogatások nélkül, és a korrupció az élet minden területén jelen van.
„A korrupció mindenhol jelen van, teljes mértékben átszövi a a történéseket, és ebben a a megyei közigazgatás, a rendőrségnek a vezetői ugyanúgy jelen vannak és ugyanúgy benne vannak.” – Vukics Ferenc *
Példaként említette, hogy a harctéri parancsnokok meghamisítják a bevetési naplókat, hogy jogosulatlanul vegyenek fel plusz juttatásokat, amelyek 70%-át a parancsnokok teszik zsebre. Hozzátette, hogy a hivatalos jelentések (drónok lelövése, támadások száma) jelentős része is hamisított. A korrupció az egészségügyi szolgáltatásoktól kezdve a katonai szolgálat alóli mentességek megszerzésén át az energiaszektorig mindent áthat.
A beszélgetés érintette a NABU (Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) szerepét is. Vukics Ferenc szerint ez a szervezet, amelynek munkatársait egy külföldi állampolgárokból álló csoport nevezi ki, valójában a Nyugat, korábban az amerikai Demokrata Párt érdekeit szolgálja. Amikor nyomást akarnak gyakorolni Zelenszkij elnökre, a környezetében lévő emberek ellen indítanak eljárásokat. Zelenszkij többször próbálta felszámolni a szervezetet, de a nyugati támogatás miatt ez lehetetlennek bizonyult.
„Mindenki arról beszél, hogy hogy amikor elkezdi körülötte lövöldözgetni az embereket, akkor inkább csak arról szól, hogy (...) amikor szeretnének nyomást gyakorolni Zelenszkére, akkor elkezdik kilövöldözgetni a kör körülötte lévő embereket, és fenyegetik, hogy őróla is valami kiderülhet.” – Vukics Ferenc *
Orosz belpolitikai hangulat és a háború megítélése
A Wall Street Journal egyik cikkére hivatkozva Vukics Ferenc ismertette, hogy a lap szerint az orosz elit és a lakosság is kifáradt a háborúban. Ezt a képet azonban árnyalta azzal, hogy a cikkben megszólaltatott orosz elemzők, mint Oleg Carjov és Vaszilij Kasin, más szempontokat is felvetettek.
Carjov szerint Oroszország gyakorlatilag kihirdethetné a győzelmet, mivel nem Ukrajnával, hanem 50 fejlett gazdasággal áll szemben, ami egy kiegyensúlyozott erőviszonyt eredményez. Szerinte győzelemként kell értékelni, hogy Oroszországot nem sikerült elszigetelni és felbomlasztani, területeket foglalt el (Novorosszija), és a háború hatására a Nyugat megosztottá vált, például Amerika és Európa viszonya megromlott. Emellett Európában a háborút támogató pártok és vezetők népszerűsége mélyponton van.
Kasin arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország a saját pénzéből és erőforrásaiból kénytelen háborúzni, szemben Ukrajnával, amely egy teljesen eltartott ország, és annyi embert és erőforrást von ki a gazdaságból, amennyit akar. Ezért Oroszországnak érdeke a békekötés. Az orosz elit továbbra is a központi hatalomtól függ, de szeretnének visszatérni a nyugati piacokra és a szankciók feloldását. A Hormuzi-szorosban történt események miatt megnövekedett olajbevételek átmenetileg javítottak a helyzeten, és a rubel is erősödött, de hosszú távon a Kínának lenyomott áron eladott nyersanyagok az ország kifosztásához vezethetnek.
Ukrán elemzők figyelmeztetése: Oroszország erősebb, mint a háború előtt
A beszélgetés egyik legfontosabb része az volt, amikor Vukics Ferenc ukránpárti, ukrán elemzők megállapításait ismertette a harctéri helyzetről. Ezek az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország egy nagy gépesített hadsereget épít a hátországban.
„Azt állítják ezek a ukrán elemzők, hogy az orosz hadsereg erősebb, nagyobb, több eszközzel rendelkezik, mint az orosz-ukrán háború kitörése előtt, mert képes volt tartalékokat felhalmozni.” – Vukics Ferenc *
A részletek szerint:
* Oroszország évente 250-300 modernizált T-90-es harckocsit gyárt, de ezekből egy sem kerül a frontra, hanem tartalékot képeznek.
* A régebbi T-72B típusok elfogytak, a frontra már csak a gyengébb T-72A-k kerülnek, de azokat is inkább önjáró tüzérségként használják.
* Hasonló készletfelhalmozás zajlik a gyalogsági harcjárművek (BMP-3M, BMD-4M) esetében is.
* A becslések szerint egy 5-6000 harckocsiból álló új készlet van kialakulóban.
Az elemzők szerint az oroszok azért halmozzák a nehéztechnikát, mert arra számítanak, hogy 1-2 éven belül a drónelhárítási technológia olyan fejlettségi szintet ér el, ami nagyrészt megoldja a jelenlegi drónproblémákat. Ezt támasztja alá, hogy egyre több olcsó, nagy tömegű drón megsemmisítésére képes francia, izraeli és amerikai eszköz jelenik meg.
Az ukrán elemzők másik kritikus megállapítása a siklóbombák hatékonyságára vonatkozott. Ellentmondva a Forbes azon cikkének, amely jelentéktelennek minősítette az orosz csapásokat, ők azt állítják, hogy a műholdfelvételek tanúsága szerint a havi 7-8000 siklóbombatámadás elképesztően pontossá vált, és „halálos pontossággal” találja el az ukrán állásokat. Ezek a bombák 500 kg-tól akár 5 tonnáig terjedő robbanóanyagot szállítanak, és brutális veszteségeket okoznak.
„Az ő megállapításuk az, hogy a a műholdas elemzésekből az látszik, hogy elképesztően pontossá váltak a siklóbombatámadások. (...) azokat az erdősávokat, azokat a a pontokat, amelyeket az ukrán erők tartanak, halálos pontossággal találja telibe Oroszország.” – Vukics Ferenc az ukrán elemzőket idézve *
Vukics Ferenc hozzátette, hogy az orosz tüzérségi és rakétatüzérségi kapacitás továbbra is komoly problémát jelent, amit az is jelez, hogy egy ilyen rendszerekért felelős orosz tábornok ellen nemrégiben merényletet követtek el. Végezetül megemlítette, hogy az oroszok folyamatos támadása alatt álló Odessza kikötője miatt a tengeri kereskedelem leállhat, ami az amúgy is gyenge ukrán gazdaság ezen szegmensét is teljesen megbéníthatja.
Vita az ENSZ-ben a rabszolga-kereskedelem megítéléséről
A beszélgetés egy másik, látszólag távolabbi témája az ENSZ Közgyűlésének szavazása volt, ahol egy határozat az atlanti rabszolga-kereskedelmet az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekménynek minősítette. A határozatot 123 állam támogatta, 52 (főleg európai uniós) tartózkodott, az Egyesült Államok, Izrael és Argentína pedig ellene szavazott. A határozat kompenzációt és formális bocsánatkérést is követel az európai államoktól.
Vukics Ferenc kritikusan értékelte a döntést. Kifejtette, hogy Magyarországnak történelmi okokból nem feladata megvédeni a nyugat-európai gyarmattartókat, de a határozat több szempontból is problematikus:
1. Hitelességi kérdés: Azzal, hogy egy bűncselekményt a „legsúlyosabbnak” minősítenek, relativizálják a többit (pl. holokauszt, örmény népirtás).
2. Egyoldalúság: A határozat kizárólag az európai felelősségre koncentrál, figyelmen kívül hagyva, hogy az arab és muszlim kereskedők által folytatott rabszolga-kereskedelem jóval tovább tartott (egészen a 20. század közepéig) és kétszer-háromszor annyi áldozatot követelt. Szintén nem ítéli el az afrikai királyságokat, amelyek aktívan részt vettek a rabszolgák begyűjtésében és eladásában.
3. Ideológiai töltet: A döntés mögött a kritikus fajelmélet (CRT) és a neomarxista ideológiák érvényesülését látja.
„Azzal, hogy mondjuk az ENS megállapítja, hogy szerinte melyik a legsúlyosabb emberiség ellenes bűncselekmény is alásorolja a többit, az amúgy egy furcsa hitelességi kérdést vet fel.” – Vukics Ferenc *
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rabszolgaság intézménye modern formában ma is létezik, például Líbiában, ahol a 2011-es beavatkozás óta valódi rabszolgapiacok működnek, vagy Szaúd-Arábiában, ahol a vendégmunkásoktól elveszik az irataikat és gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztatják őket. Végezetül megjegyezte, hogy a rabszolgaság eltörléséért folytatott mozgalmak éppen Nyugat-Európából és Észak-Amerikából indultak ki.
Izland és az EU-csatlakozás: „Elég okosak vagyunk mi magunk is”
Az utolsó téma Izland esetleges európai uniós csatlakozása volt. Az izlandi kormány egy előzetes népszavazást tervez arról, hogy egyáltalán megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat. A lakosság jelentős része ellenzi ezt, mivel tartanak attól, hogy ez egy lassú folyamat, ami végül belesodorja őket az EU-ba. A legnagyobb félelmük a halászati szabályozás EU általi átvétele, ami az izlandi identitás és munkahelyek egyik alappillére.
Az izlandi külügyminiszter azzal érvelt a csatlakozás mellett, hogy az ellenzők véleményét orosz dezinformációs kampányok befolyásolják. Ez a kijelentés óriási felháborodást keltett az izlandi társadalomban.
„Azért nagyon érdekes a a a sok influencernek vagy jellenzéki politikusnak a megnyilatkozása, ami azt mondja, hogy (...) Izlandnak megvannak a saját demokratikus hagyományai. Ősi demokratikus hagyományai vannak. (...) Itt mindenki elég okos. Itt mindenki elég művelt ahhoz, hogy eldöntse, hogy mi a véleménye, és nem hiszik, hogy bárkinek a külső szereplőknek a nyomásgyakorlása az olyan hatással lenne az izraeli lakosságra, hogy ők megváltoztatnák a saját véleményüket.” – Vukics Ferenc az izlandi reakciókat összegezve *
Az izlandiak visszautasították, hogy őket külső erők irányítanák, és hangsúlyozták erős demokratikus hagyományaikat. Vukics Ferenc szerint ez a fajta öntudatosság példaértékű lehetne más európai országok számára is, ahol gyakran minden probléma mögött automatikusan Oroszországot vagy a szélsőjobboldalt sejtetik. A beszélgetés végén megjegyezte, hogy Izland számára a jelenlegi helyzet – Schengeni tagság EU-tagság nélkül, a közös piachoz való hozzáféréssel – a lehető legolcsóbb és legelőnyösebb megoldás.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „haszteri parancsnokok”: A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „hadseregi parancsnokok” vagy „harctéri parancsnokok” lehet a helyes kifejezés, akik a bevetési naplókat hamisították meg.
- „az abból a megmaradt hoamok”: A mondat az ukrán gazdaság megmaradt részeiről szól. A „hoamok” szó valószínűleg „hazai” vagy „hátországi” (bevételek, ipar) lehet, de pontosan nem rekonstruálható.
- „szelvkereskedelemre adják el”: A líbiai rabszolgapiacok kapcsán hangzott el. Nagy valószínűséggel „szexkereskedelemre” a helyes kifejezés.
- „osztán rabszolgálásról”: A magyar történelem kapcsán hangzott el. Egyértelműen az „oszmán rabszolgaságról” van szó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sok szeretettel köszöntünk mindenkit itt a támaszpont legfrissebb adásában.
[00:00:02]Én Nagy Bata Jonatán vagyok és sok szeretettel köszöntöm itt a stúdióban Vokókics Ferencet, a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány alapítóját.
[00:00:10]Szervusz Feri, köszönöm, hogy itt vagy.
[00:00:12]Köszönöm, hogy itt vagyok.
[00:00:15]Az orosz-ukrán háború híreivel fogunk foglalkozni és kezdjük talán azzal a hírrel, hogy a Tag SAO szerint az Ukrajnának jutatott fegyverszállítmányak egy jelentős része nem oda került, ahova a nyugatiak szerették volna, hogy kerüljön.
[00:00:27]Hova kitűntek ezek a fegyverek?
[00:00:30]Ugye a Német Televízió és a Tageso is készített egy nagyobb összeállítást azzal kapcsolatban, hogy a nyugat által odaküldött fegyverek azok nem kerültek utókövetésre.
[00:00:41]Végfelhasználások, ahogyan hivatalosan beszélünk.
[00:00:44]A végfelhasználás nem történt ellenőrzésre.
[00:00:46]És talán a hallgatók emlékeznek még rá, akik nagyon régóta követik itt az ultrahangnak az adásait, vagy akár a támaszpontnak a három évvel korábbi adásait, hogy rendszeresen beszéltünk arról, hogy ezek az Ukrajnába küldött fegyvereknek egy jelentős része az eltűnik szőrén szálán.
[00:01:05]Az egyik módszer az, hogy megvesznek valamennyi nyugati fegyvert, de nem is érkezik meg Ukrajnába, mert valójában nem is annyi fegyvert vettek meg.
[00:01:13]Tehát, hogy a csalás ott kezdődik, hogy azt állítjuk, hogy mondjuk 1000 darab karabét vásárolt meg valaki, és azt kifizették, de utána nem érkezik meg az 1000 darab karabély, mert eleve nem volt a raktárban annyi.
[00:01:25]Csak az elszámolásnál valakik pénzt kerestek azzal, hogy olyan eszközöket vásároltak, amelyek nem léteztek.
[00:01:32]Majd ezután az eszközök átlépik a lengyel-ukrán határt például, és ahogy a lengyel-ukrán határt átlépik, utána valami központi raktárból tűnnek el.
[00:01:44]Aztán a következő lépés, hogy a ami megmaradt a központi raktárakból elindul a kiképzőközpontok felé, ahol felszerelik a különböző erőket, illetve a front felé, ahol pótolják a meghibásodott vagy tönkrement, vagy elveszett fegyvereket.
[00:02:02]És azt lehet tapasztalni, hogy minden ponton vannak olyan szereplők, ahol eltűnnek fegyverek.
[00:02:07]És a legvége pedig az, amikor eljutunk a frontra.
[00:02:10]És a fronton is kiderül, hogy akár az oroszok, akár az ukránok részéről a zsákmányolt fegyvereknek egy jelentős része valahogy mégis eladásra kerül.
[00:02:19]És nem csak pisztolyokról, karabélyokról van szó, hanem a végén kiderült, hogy hogy páncéltörő eszközökről, légvéd vagy kézi légvédelmi eszközökről, illetve nagy értékű, nehéz haditechnikáról is.
[00:02:39]Tehát de ez egyébként ki vásárolja fel?
[00:02:40]Hát ezeket döntő részében olyan van a vannak helyek, ahol Afrikába kerül egy ilyen jellegű eszköz, van ahol a szervezett bűnözői csoportok, akik fölvásárolják.
[00:02:54]Most például azt tudjuk mondani, hogy a drogkartelek azok, amelyek leginkább ezt felvásárolják.
[00:02:59]Ukrajnában rendszeresen amúgy problémát okoz most az, hogy drónokat lopnak el.
[00:03:06]mi a mentőszolgálat tagjaitól elkezdve a harcéri parancsnokokig drónokat tulajdonítanak el, és ezeket a drónokat eladják, és a drónokat döntő részében drogkarereknek a a felszerelésére használják fel.
[00:03:21]Külön érdekesség, hogy például Kolumbiában és amúgy Mexikóban is a drogkartelek tudatosan küldik a saját embereiket Ukrajnába egyfajta önkéntesnek, ahol kiképzik őket a drónviselésre, majd utána hazaérkezve a mexikai rendőrség, a hadsereg, illetve mondjuk a kolumbiai fegyveres erők ellen használják ezeket a az eszközöket.
[00:03:45]És ő nagyon jól látható akár Afrikában ö Kongóban vagy vagy Kolumbiában, vagy a többi dél-amerikai országban, hogy megjelennek ezek a szereplők, megjelennek ezek az eszközök, és amúgy súlyos problémákat okoznak a helyi rendfenntartó erőknek, mert ők meg nem vol nincsenek felkészülve arra, hogy ilyen jellegű technológiát vetnek be ellenük.
[00:04:10]De általánoságban azt lehet elmondani, hogy egy nagy zsiványság van az egész ügy mögött, mert az a a nyugati raktárakból már nem azok az eszközök érkeznek meg, meg nem annyi, mint amennyiről beszélünk.
[00:04:22]És akkor ugye ahogy eljutunk utána a frontig, akkor szép lassan eltűnnek ezek a fegyverek.
[00:04:29]Ugye három évvel ezelőtt én arról beszéltem, hogy már akkor lehetett látni Finnországból, Olaszországból, Afrikából, Dél-Afrikából, de még Floridából is érkeztek helyi hírek azzal kapcsolatosan, hogy lefoglaltak fegyvereket, eszközöket, amelyekből visszaonosítható módon az az Ukrajnának küldött amerikai készletekből származtak, vagy éppen Európából Ukrajnába küldött készletekről volt szó.
[00:04:57]Mert ha emlékszem egyébként a Hamas is használt olyan fegyvereket, amiket Ukrajnában kapott.
[00:05:01]Így van.
[00:05:01]Így van.
[00:05:01]És ráadásul még még fontosabb, hogy most is jelen pillanatban mondjuk az izraeli elők ellen Libanonban olyan drónkészletek tűnnek föl, amik nagy és maguk az harceljárások is nagyon hasonlóak azzal kapcsolatosan, mint ami az ukrán hadszintéren megvalósításra kerül.
[00:05:20]Tehát van minden bizonnyal vannak kapcsolatok.
[00:05:25]És ugye eddig is volt probléma azzal kapcsolatban, hogy hát az ukránok azok megjelentek valahol Szenegál partjainál, és ott ütöttek rajta a hajón, hogy amúgy Líbiát központi bázisként használják a Földközi tengeren arrafelé elhaladó úgymond orosz árnyékflotta a hajóinak a támadásához.
[00:05:42]De ott voltak Maliban, ott voltak Szudánban, és ahogy láthattuk, ugye itt a közelkeleti országokban is mindenhol felajánlották a segítségüket, részt vettek ugye a szíriai rendszerváltásban, tehát az ő drónszakértőik, katonai szakértőik jelen voltak ezeken a a helyszíneken.
[00:06:01]És a az elmúlt időkben meg azt láthattuk, hogy hogy hát Romániában, Lengyelországban, a Baltikumban, Finnországban megjelennek a különböző típusú drónjaik, amik döntő részében el vannak térítve.
[00:06:14]Nem tudjuk, hogy milyen útvonalakon haladnak.
[00:06:17]Erről.
[00:06:17]Ugye beszéltünk, hogy néha pont az államhatáron próbálnak beslisszolni.
[00:06:23]Van amikor más országoknak a légterét használják.
[00:06:26]van a ugye Balti ország, ahol ez kormányváltást is okozott, de a jól látható módon a az az ukránok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a konfliktusokat kivigyék a határokon kívülre, és valahogy összekapcsolják más fegyveres konfliktusokkal.
[00:06:45]De visszatérve, hogy a fegyverek, ahogyan a szervezett bűnözői csoportokhoz kerülnek, annak több ága is van.
[00:06:52]Az egyik az, hogy a Dark Webben tényleg eladják ezeket a fegyvereket, és akkor utána megjelennek azok a szereplők, amúgy például pont az odesszai kikötőbe, vagy használják a a vasúti szállításokat, vagy kamionos belső szállításokat, hogyha ezek hogy lépik át a határt, meg hogy nem.
[00:07:11]Hát körülbelül pontosan úgy, mint ahogy azok az emberek, akik 10-200 dollárt fizetnek annak érdekében, hogy a határon át tudjanak menekülni, miközben hatkötelesek.
[00:07:19]Ö ilyen nagy üzletekben nagy valószínűséggel benne vannak a többi szereplők is.
[00:07:23]Bár igaz, hogy például légvédelmi rakétákkal és egyebekkel kapcsolatban problémáik vannak, mert nincs elég eszközük, de kézifegyverekből, kézilőszerekből, tehát döntő részével gyalogságnak szánt eszközökből annyi van, annyit kaptak, amivel igazából nem is nagyon tudnak mit kezdeni.
[00:07:40]Ugye a Tages Show is erről ír, és ugye ott példaként spanyol meg magyar példát hoznak föl, hogy a lefoglalt fegyverek között milyen eszközöket találnak.
[00:07:49]Ugye itt érdekesség a a magyar példának a a felhozása.
[00:07:52]Bár ők azt állítják ugye, hogy ők függetlenül nem tudták mondjuk a példanyoloknak az állítását ellenőrizni, hogy ténylegesen igaz, amit ott a rendőrtiszterek vallanak.
[00:08:03]Ugye ők azt állítják, hogy őnek kézifegyvereik vannak.
[00:08:05]És hogyha a szervezetbűnözői csoportok ilyen Ukrajnából érkezett modern katonai fegyverzettel, automata fegyverzettel vannak felszerelve, akkor nekik abszolút esélyük nincs.
[00:08:16]Tehát egy pisztollyal kezdjél valamit egy gépkarabélyos társaság ellen, és próbálja valamilyen úton, módon fellépni.
[00:08:22]Ukrajnában még a háborút megelőző időszakban is súlyos probléma volt a fegyver, a lőszer és a robbanóanyagkereskedelem.
[00:08:33]ugyanis azt jelentette, hogy az ott lévő parancsnokok a korábbi szovjet készleteket azt megpróbálták eladni és úgymond fizetéskiegészítést kieszközölni ezzel kapcsolatosan.
[00:08:46]És a raktárokból folyamatosan tűntek el a fegyverek.
[00:08:51]Tehát volt nagy aggodalom, hogy nagyon komoly a rakétazközök is eltűnhetnek és tűntek is el.
[00:08:54]És emellett pedig még az is előfordult, hogy például amikor ha valaki visszanézi, ezekben az időkben két 3000 ember vesztesége volt az ukrán haderőnek, de nem harccselekmények következtében, hanem belső leszámolások következtében.
[00:09:11]Ez azt jelentette, hogy bizonyos szereplők összevesztek a a fegyverkereskedelemből származó hasznon, és ott leszámolások voltak a hadseregen belül.
[00:09:21]Ö ennek egy része természetesen a hadseregen belüli túlkapásoknak a következménye is volt, amikor például, hogyha valaki román volt, magyar volt, vagy oroszul beszélt, és akkor a társai vegzálták, és a végén halálhoz vezetett az eset, de döntő részében inkább a lőszer, a robbanóanyag és a fegyverkereskedelemnek a következménye volt mindez.
[00:09:43]Ugye erről abban az időben rendszeresen éltek a nyugati újságok.
[00:09:48]Ugye azután, hogy kitört a háború, már nem lett róla írni.
[00:09:52]És amikor itt mi három évvel ezelőtt beszéltünk azzal kapcsolatosan, hogy bizony, hogy bizony ezek a fegyverek ezek rossz kezekbe kerülnek, és a szervezetbűnözői csoportoknak a kezébe kerülnek, vagy Afrikába kerülnek különböző fegyveres csoportokhoz, mint ahogy például mondjuk Szudánban szintén mondjuk a drónok is, meg a kézifegyverek is olyan csoportokhoz kerültek, amelyek nem elfogadottak, nem hivatalos szervezeteknek minősülnek, hogy ezek nagyon komoly problémákat okoznak.
[00:10:19]És ahogy a korábbi adásban is beszéltünk róla, ugye a ugye ahogy beszéltünk a avval kapcsolatban, hogy szélsőséges nézeteket valló, fehér felsőbb rendűséget hirdető csoportok is alkotják az ukrán haderőt, illetve, hogy az ő hozzájuk megérkező nyugati elvbarátaik is megjönnek.
[00:10:39]És ezek közül aki életben marad és túléli, az ezeknek a fegyvereknek, eszközöknek a kezelésének az ismeretével a fegyver, fekete fegyverkereskedelemből származó bevételek, mert ugye a kapcsolatot meg az útvonalat egy részében néha ők rendezik, tehát az ő kapcsolataik biztosítják azt, hogy a végén valami útvonalon ezek a fegyverekké ki tudjanak jutni Ukrajnából, hogy ezek utána meg direkt fenyegetést jelentenek majd mondjuk a nyugat-európai társadalmakra, akár Új-Zéland vagy Kanada társadalmára, mert ezek az elveiket nem adták föl, tehát továbbra is úgy gondolkodnak, ahogy gondolkodnak, és érdekes módon nem lépnek fel velük szemben olyan keményen és határozottan, mint ahogyan kellene.
[00:11:26]Lehet egyébként lehet ennek az egész hálózatnak a a következménye az, hogy Zelenskek le kéne mondani.
[00:11:32]Ugye azt láttuk, hogy az ukrán vezetésben elég magas szinten van a korrupció.
[00:11:36]Eddig az energiaszektor volt az, ami igazán dominált ebben, legalábbis ami nyilvánosságra került.
[00:11:43]Hí a hírekben.
[00:11:44]Hírekben.
[00:11:44]A hírekben, de valójában mindenben benne vannak.
[00:11:46]Tehát ezt de de Zelenski itt szándékosan tartják pozití, mert gondolom, hogy akkor ha ekkora korrupciós hálózat van, akkor az valószínűleg Zelenskéig is elér, vagy tud róla.
[00:11:56]Azt tisztázzuk, Ukrajna nem létezne a nyugati támogatások nélkül.
[00:11:59]Nem létez, nincs gazdasága valójában.
[00:12:01]Tehát minden, ami ami ukrán gazdaságnak minősíthető, az mind valami nyugati pumpának a következménye.
[00:12:08]És a mi pénzünk lényegében.
[00:12:11]Igen, igen, igen.
[00:12:11]És azt kell most ugye régiben letartóztattak parancsnokokat, és akkor mindenki mondja, hogy a korrupció ellenes hatóságok milyen jól működnek, de brutális mennyiségben fednek föl korrupciós eseteket.
[00:12:23]Most a legutolsó az, hogy a haszteri parancsnokok meghamisították a bevetési naplókat, mert ugye a bevetésekért pluszba járandóságok járnak, és akkor megegyeztek az ott lévőkkel, hogy beírják őket, minthogyha ők most az érintkezési vonal mentén harcoltak volna ennyi napon keresztül, ezért a plusz árandóságot, és akkor utána ennek a 30%-át megkapta az adott illető, és a 70%-át meg elrakták a parancsnokok.
[00:12:52]Tehát, hogy a végén a amikor arról beszélünk, hogy mennyi támadás volt, mennyi drónt lőttek le, meg minden egyéb más, azoknak egy jelentése, a jelentésekének egy jelentős része hamisított jelentés, amelyek végül végül összegzésre kerülnek, és ezért érdemes különben alaposan utána járni annak, hogy mi történik Ukrajnában, de teljesen mindegy, hogy egészségügyi szolgáltatásról van szó, munkahelyi hogy akkor melyik munkahely helyen kap valaki mentességet mondjuk a katonai szolgálat alól, a határon való illegális átkelésről van szó, a energiaszektorról van szó, a hadsereggel kapcsolatos szállításokról van szó, az élelmiszerrel kapcsolatos dolgokról van szó, vagy bármi egyéb mással kapcsolatban.
[00:13:38]A korrupció mindenhol jelen van, teljes mértékben átszövi a a történéseket, és ebben a a megyei közigazgatás, a rendőrségnek a vezetői ugyanúgy jelen vannak és ugyanúgy benne vannak.
[00:13:53]Tehát ilyen mértékű korrupció nem létezhetne az állami igazgatási szereplők aktív közreműködése, vagy a rendőrségnek az aktív közreműködése nélkül.
[00:14:03]Tehát akkor Zelenszki is valószínűleg benne lehet ebben.
[00:14:07]Mindenki arról beszél, hogy hogy amikor elkezdi körülötte lövöldözgetni az embereket, akkor inkább csak arról szól, hogy a döntő részében európai vezetés alatt álló, vagy nyugati kezdeményezésre létrejött és nyugati vezetés alatt álló korábban amúgy az Amerikai Demokrata párt hogy mondjam kívánságait végrehajtó korrupcióellenes hatóság az valójában, amikor szeretnének nyomást gyakorolni Zelenszkére, akkor elkezdik kilövöldözgetni a kör körülötte lévő embereket, és fenyegetik, hogy őróla is valami kiderülhet.
[00:14:40]Tehát ezek mindig a figyelmeztetésekről szólnak.
[00:14:43]Zelenski többször próbálkozott azzal kapcsolatosan, hogy hogy érvényesítse a a például a a Nabu létrehozásával kapcsolatban.
[00:14:54]azért tudni kell, hogy mondjuk egy, ha jól emlékszem ö-es rendelet amúgy ezt tiltja, hogy egyáltalán Ukrajna területén egy ilyen szervezet valamilyen úton, módon működjön, de hát az ukrán alkotmány meg a meg a azoknak a végrehajtásai azok nem nagyon vannak jelen.
[00:15:12]Tudni kell a Naburól, hogy a korupciones nyomozóhatóság és az ügyészségnek az embereit egy külföldi állampolgárokból álló csoport állítja össze és nevezi ki, aki nem tartozik elszámolással például a radának, mármint, hogy az ottani parlamentnek, de teljesen függetlenül zajlik ezzel kapcsolatosan.
[00:15:34]De ők amikor őket föl akarták számolni, akkor lehetett ellene tüntetni, ami furcsaság volt, mert ugye Kievben nem sok minden ellen lehetett tüntetni, de a lényeg az, hogy nagyon keményen kézben van tartva.
[00:15:45]És hogy mikor dobják a busz alá Zelenszkét, az az ő mozgásterén múlik.
[00:15:51]És tudni kell, hogy ő a mozgásterét azért nagyon ügyesen tudja tágírgatni különböző helyeken, hogy mennyire fontossá tegye Ukrajnát, és mennyire fontossá tegye az ukrán haderőt Európa számára, és hogy ő legyen a végső biztosít, aki ezt a ezt az erőforrást biztosítani tudja mondjuk Európának.
[00:16:11]És nemrégiben ugye Kuleba, volt külügyminiszter egy nagyon érdekes fogalmat tisztázott.
[00:16:20]Ö ez pedig ö ö úgy szól, hogy figyelemgazdaság.
[00:16:28]Ögye a cikk, ami ami vagyis a ami vele kapcsolatban nemrég megjelent, az arról szólt, hogy Kuleba is azt mondja, hogy semmiféle fordulat nincs itt a fronton.
[00:16:37]Ezek ezek butaságok.
[00:16:37]Ezek ezek ez nevetséges ezt állítani, mertogy a hogy majd mikor fordult meg a front, azt majd a történészek el fogják tudni dönteni.
[00:16:47]És biztos, hogy nem két falu elfoglalásával kezdődik a történés.
[00:16:51]talán lehet, hogy mondjuk egy Stztlingrád típusú eseménynek kéne bekövetkezni ahhoz, hogy ilyen fordulat bekövetkezzen.
[00:16:56]De a legfontosabb, amit mondott, az, hogy ezek az állítások döntő részében a az a az információ a a figyelemgazdaságnak a a következménye, mert ezt csinálja jól Ukrajna, hogy mindig ott van, ott táncol, ahol a világnak a figyelmének a középpontja van.
[00:17:14]Ha a brittek, az amerikaiak meg a németek, meg a franciák közösen összeülnek, akkor ők ott akarnak lenni.
[00:17:22]Ha ha hamoz van, akkor hormózi szoros környékén lévő országokat végig fogják járni, és el fogják föl fogják eláni mindenhol a drónképességeiket és mindenfajta egyéb más történetet.
[00:17:32]Az a lényeg, hogy ha történik is a világon valami, akkor ők abba a hírbe benne kell, hogy legyenek.
[00:17:40]És mindenképpen a figyelem valahogy feléjük kell, hogy forduljanak.
[00:17:44]Ők ettől rettegnek, hogy mikor történik meg az a pillanat, amikor ez a figyelem már nem lesz olyan éles, mint az elmúlt időszakokban.
[00:17:52]Az ugye egyértelmű, hogy Ukrajnára jobban rálátunk innen Európából, hiszen az európaiak ott vannak.
[00:17:56]Te is említett a Nabut, ami lényegben egy európai szervezet.
[00:18:00]Oroszországra viszont kevésbé látunk rá.
[00:18:02]Egyrészt az internet leszakítása miatt, másrészt az orosz hírek betiltása okán.
[00:18:09]Ukrajnához hasonlan, Oroszországban is ilyesmi magasságú a korrupció, vagy milyen információid vannak erről, mert talán ez is izgalmas.
[00:18:15]Hasonló, hasonló.
[00:18:19]Itt persze mindig, amikor arról beszélünk, hogy hát hogy lehet, hogy Ukrajnában magasabb a korrupciós szint, mint Oroszországban, azt mindenki tagadja, de hogyha nincsenek olyan erő, az ott jobban kell tudni gazdálkodni, mer a saját pénzükkel gazdálkodnak.
[00:18:33]Az oroszoknak is megvan a véleményük a háborúról.
[00:18:37]És ugye nemrégiben a Walls Journal megjelentetett egy cikket azzal kapcsolatban, hogy az orosz elit már kifáradt, ő már nem akarja ezt folytatni, és amúgy a lakosság se akarja folytatni, és most már itt meg, hogy az ukránok át is vették a harctéri kezdeményezést, ahogy amiről beszéltünk, hogy nem nagyon feri a valóságot.
[00:18:53]Ugye ezt talán Sirski is mondta, hogy nettó 100 n km előnyben vannak ebben az évben az oroszok.
[00:18:58]Igen.
[00:18:58]Hát ezt azt szoktuk erre mondani, hogy az ukránok mindig nagyon ügyesek a mértékegységekkel.
[00:19:04]Úgyért ügyesek a mértékegységekkel.
[00:19:04]Most függetlenül attól, hogy a szürke zónából hogyan találják ki, hogy melyik 100 km hova tartozik, és hogy hova nem, meg hogy a a el nem vesztett falut, hogy foglalták vissza, meg hogy hogyan nem, mert ezek a trükkök azok minden nap jelen vannak mind a két fél részéről, amikor hadi jelentéseket tesznek.
[00:19:19]De az ukránok mindig azt a mértékegységet választják, amiben eredményeket értek el.
[00:19:25]Ha ha ha éppen amúgy fontos stratégiai területeket veszítenek, mint ahogy Konstantinovka kapcsán most látjuk, hogy bekerítették a várost, és a a városnak a döntő többsége már megint ugye orosz ellenőrzés alatt van, és ami amúgy ez egy fontos helyszíne ennek a háborúnak, akkor akkor éppen mondjuk néhány erdősávnak a visszafoglalása és újra birtoklása a amiben ők előnyben vannak, akkor ezt fel lehet mutatni mint eredményként, és nem kell arról beszélni, hogy akkor éppen mi történik mondjuk a a a Donyeski fronton és tehát, hogy jól ki kell tudni választani, hogy éppen miben vagyunk jók.
[00:20:04]Tehát hogyha éppen több drónt indítottunk, akkor bebizonyítottuk, hogy az oroszoknál több drónt tudtunk indítani.
[00:20:10]Aztán kiderül, hogy a következő 30 napban mindig az oroszok indítják a több drónt, de a hírnek jó.
[00:20:17]Tehát, hogy a a hír az az megszületett ezzel a az üggyel kapcsolatban.
[00:20:19]A és visszatérve a Wall Street zurnának a megállapításaira, ugye hoznak több amúgy nagyon népszerű orosz elemzőt, aki alátámasztja a megállapításaikat, vagyis a megállapításaiknak egy jelentős részét.
[00:20:36]Ugye például ilyen Oleg Carjeov, aki aki nagyon népszerű Oroszországban, és ő azt állítja, hogy valójában Oroszország már kihirdethetik a győzelmet, be kell fejezni a háborút, még az is, az se a baj, hogyha a frontvonalon hirdetik ki a győzelmet.
[00:20:58]És hogy azért kell győzelmet kihirdetni, mert mert azt kell tudomásul venni, hogy valójában Oroszország nem Ukrajna ellen harcol, hanem 50 fejlett gazdaság adja össze azt az értéket, amivel Ukrajna harcolni képes.
[00:21:12]Ami azt jelenti, hogyha nézzük, hogy Fehér Oroszország meg észak-korea Oroszország szövetségese, tehát 3 + 2 meg az 1 + 56, az nagy különbség egymással szemben, és azt állítja, hogy ez valójában egy kiegyensúlyozott állapotot hozott létre, és kiegyensúlyozott erőknél ritkán fordul az elő, hogy a végén valaki totális győzelmet tud aratni.
[00:21:38]Tehát, hogy a történelem azt mutatja, hogy ez nem nagyon fog létrejönni.
[00:21:42]És az oroszok arra kell, hogy tekintsenek elsősorban győzelemként, hogy Oroszországot el akarták szigetelni, fel akarták osztani, fel akarták bomlasztani, hogy tönkre akarták tenni.
[00:21:57]Cseré helyette most az van, hogy a Ukrajnának egy területét mégis ők foglalták el.
[00:22:02]Van egy Novor Rosszia, amit elmondhatnak, hogy ők felszabadítottak.
[00:22:06]És emellett pedig azt kell, hogy hogy lássák, hogy közben a konfliktusnak a hatására a nyugat felbomlott, és például Amerika meg Európa fasíba került például egymással.
[00:22:20]És az látszik, hogy például Európában is a háborút, az orosz-ukrán háborút támogató pártoknak a népszerűsége és az ott lévő háborút támogató vezetőknek a népszerűsége a a tényleg a a föld alatt van.
[00:22:34]Ö, vagyis, hogy nagyon komoly eredményeket, geopolitikai eredményeket is elért a háborúval Oroszország, illetve, hogy hosszú távon, miközben várnak ők is egy nagy konfliktusra valahol 2030 környékén, hogy a világban bekövetkezik valami drasztikus változás, és egy lehet, hogy sokkal komplexebb fegyveres konfliktus következhet be, ezért ők nem köthetik le az erőforrásaikat csak Ukrajnában.
[00:23:02]Nekik az is jó, hogyha utána egy valami hibrid háborús helyé átalakul ez, ahol a fronton néha átcsapnak oda-vissza, és egy probléma nem lesz, nem kell annyi erőforrást elkölteni erre a történetre.
[00:23:13]A másik ugye Vasili Cassinnak a a meglátásai ugye ő egy nagyon híres orosz elemző, és ő ugye azt állítja, hogy hogy Ukrajna meg Oroszország összehasonlításában ugye ő is beszél erről az 50 meg a három egymással szemben szereplőről hogy az ukránok miután teljesen egy eltartott országról van szó, ezért annyi embert vonnak ki a gazdas gzágból, amennyit akarnak.
[00:23:47]Annyi erőforrást tolnak a frontra, amennyit akarnak.
[00:23:49]Viszont az oroszok ezt nem tehetik meg, hogy ők akik a saját pénzükből, a saját erőforrásaikból kell tudni háborúzni.
[00:23:59]És már ezért is mindenképpen abba az irányba kellene tudni elmenni, hogy valamifajta békekötés megkötésre kerüljön.
[00:24:06]De a a eliteket nézve azért továbbra is az látszik, hogy az elitek ugye a hatalmuknak meg a pénzüknek meg a vagyonuknak egy jelentős részét továbbra is a központi hatalomtól, tehát a Putyin és környezetétől kapták.
[00:24:21]És most egy az elmúlt időszakban a hormózis szorosba lezajló eseménysor ez kicsit a a gazdasági szorításon lazított avval, hogy nagyobbak lettek az olajbevételeik.
[00:24:37]ö a gazdasági problémákat azért nem oldotta meg teljes egészében, de az látható, hogy a például dollárhoz viszonyítva az egyik legkeményebb valutával, legjobb javuló valutává vált a a Rubel.
[00:24:48]És úgymond a korábbi nagyon komoly szorítás az egy kicsit megváltozott, de ők is szeretnének visszatérni a nyugati piacra, szeretnének, hogyha a szankciók egy jelentős része feloldásra kerülne, mert ők nagyon nagy pénzt tudnának keresni.
[00:25:03]ö a azzal kapcsolatban, ami ezután következik, avval, hogy lenyomott áron ö energiát meg nyersanyagot adnak át a kínaiak, meg a kína kegyet kötetlen kegyetlenül kihasználják ezt, tehát a lehető legolcsóbban szerzik be ezeket a a az anyagokat, és éppen hogy a kitermelési áron felül és ez annyira nem tetszik a az oroszoknak, hosszú távon ez egy teljes kifosztást jelentene a a az ország szempontjából.
[00:25:33]És ami még nagyon fontos látni, és hogy egy kicsit a harctéret meg a frontot is közelebb hozzuk ehhez a történethez, ukrán elemzők, tehát teljesen ukránpárti elemzőkről meg ukrán elemzőkről beszélek.
[00:25:48]Ők most arra a megállapításra jutottak, hogy úgy tűnik, hogy Oroszország mégiscsak egy nagy gépesített hadsereget kezd fölépíteni a Hátországban.
[00:26:00]Az látszik, hogy olyan 250-300 T90-es harckocsi, modernizált T90-es harckocsit tudnak legyártani évente, de ezek közül már egy darab se kerül ki a frontra.
[00:26:10]A T72B-k azok elfogytak, amiket felújítottak, és a T72A, tehát egy gyengébb minőségű harckocsi kerül felújításra kerül ki a frontra, de ott is döntő részében nem arra a tevékenységre használják, hogy áttörésre vagy valami egy támadó potenciált használjon, hanem inkább egyfajta megosztott tüzelésre, mintogyha mintogyha önjáró tüzérségként alkalmaznák.
[00:26:37]Ö és amit az elemzők állítanak, hogy úgy látszik, hogy az oroszok mind a gyalogsági harcellművek esetében, a BMP3M esetében, vagy a BMD 4M esetében is már új készleteket építenek fel, tehát modernizált eszközöket hoznak létre, és elkezdik pótolni a korábbi veszteségeiket, és hogy a hogy jóval többet termelnek ezekből.
[00:27:04]még most a harckocsikra igaz, a harcművekben még ezt nem érték utol mint a háború előtt.
[00:27:11]Tehát azt állítják ezek a ukrán elemzők, hogy az orosz hadsereg erősebb, nagyobb, több eszközzel rendelkezik, mint az orosz-ukrán háború kitörése előtt, mert képes volt tartalékokat felhalmozni.
[00:27:26]Ugye erről már hallhattunk elemzéseket.
[00:27:30]Nyugaton már Ken például már beszélt erről.
[00:27:31]már másfél évvel ezelőtt, de vagy a németeknél néhány tábornok még beszélt erről, de az, hogy ukrán elemzők is a végén ide lerakják a boksukat, erről kevesebb szó eset.
[00:27:45]És még egy mekkora lehet egyébként ez a tartalék?
[00:27:49]Tehát hogyha mondjuk van valahol számosított becslés, hogy mondjuk ez mekkora harckocsi parkot jelent, vagy vagy hátteret?
[00:27:57]Hát ez azt jelenti, hogy valahol 5-6000 harckocsi kezd kialakulni, mint egy új készlet.
[00:28:02]ami pedig egy nagyon jelentős mennyiséget jelent.
[00:28:05]És emellett pedig azt állítják még, hogy itt mindenki a drónokra összpontosít.
[00:28:11]Az ukrán elemzők mondják, hogy itt mindenki arról beszél, hogy akkor Ukrajnának drón fölénye van, de hogy a ha amúgy a fronton zajló eseményekben nem csak a drónok vannak jelen.
[00:28:22]És az ő megállapításuk az, hogy az oroszok azért halmozzák föl a harckocsikat, harcjárműveket, nehéz technikát, önjáró lövegeket, mert továbbra is számítanak arra, hogy egyszer eljön az a pillanat, amikor a drónok elhárításával kapcsolatos eszközrendszer olyan fejlettségű lesz, ami a mostani drón problémákat nagyrészt meg fogja oldani.
[00:28:47]Aki nemrég olvasta mondjuk a a Defense Post című újságot, vagy a Defense Want, az láthatta, hogy egyre több francia, izraeli, amerikai eszköz jelenik meg, amelyik viszonylag olcsony nagy tömegbe tud felszámolni drónokat.
[00:29:03]Tehát a a francia eszköz 80 drónt tud egyből a földre hullajtani egy csapással.
[00:29:13]Ez azt jelenti, hogy hogy valami erőteljes változás van a drónelhárítással kapcsolatos képességrendszerek irányában, és az oroszok is arra számítanak, ezért ők azt mondják, hogy az armata programot eltörlik.
[00:29:26]a T90-nek a modernizált változata, ami olcsóbb, gyorsabban legyárható, és az armatának a tűzvezérlő rendszere az bekerülhet ebbe a struktúrába, és olyan modern drónellenes rendszereket szerelnek rá, amelyek már új képességeket jelentenek az elkövetkező időben.
[00:29:45]De a lényeg az, hogy ők arra számítanak, hogy egy-két éven belül ez a drónmizéria, ez megoldásra kerül.
[00:29:49]És ha megoldásra kerül, akkor őnekik nem csak a motorkerékpárokkal kell foglalkozni.
[00:29:56]Éppen most a a ukránok kaptak 1500 motorkerékpárt, hogy a harcéri képességet valamilyen szinten tudják növelni, hanem hanem majd ezekre újból esetlegesen sor kerülhet.
[00:30:08]A másik fontos megállapítás, amit ugyanúgy a az ukrán hadszintéremzőkel állítanak, hogy alulbecsüli mindenkit, nem beszél senki a siklóbombákról.
[00:30:21]A Forbes beszélt nemrégiben egy cikkben, amiben megállapították, hogy teljesen jelentéktelenek a csapások, amiket a az oroszok végrehajtanak.
[00:30:28]Na, az ukránok nem így gondolkodnak erről.
[00:30:30]Az ő megállapításuk az, hogy a a műholdas elemzésekből az látszik, hogy elképesztően pontossá váltak a siklóbombatámadások.
[00:30:43]Havonta 7-8000 siklóbombatámadás éri az ukrán frontot, az ukrán vonalakat.
[00:30:47]És ott az a megállapításuk, hogy azokat az erdősávokat, azokat a a pontokat, amelyeket az ukrán erők tartanak, halálos pontossággal találja telibe Oroszország.
[00:31:00]Ez pedig mit jelent?
[00:31:00]Az azt jelenti, hogy komoly veszteségeket okoznak.
[00:31:04]És az ő meglátásuk az, hogy ezek a a Sirski féle jelentések a azok nem fedik a valóságot, mert úgy tűnik, hogy az az oroszok lesznek előnyben a veszteséglistákkal kapcsolatosan, méghozzá azért, mert az, hogy naponta 2-300 siklóbomba megérkezik, és ezek brutális mérték, tehát ezek olyan néha ugye 500 kgt-tól akár 5 tonnáig is szállítanak robbanóanyagot.
[00:31:31]Ö ezeknek a becsapódásai azok elképesztő károkat okoznak a az ukrán erőknek.
[00:31:37]És emellett arról is beszélnek, hogy továbbra is az oroszoknak a tüzérségi és rakétatérségi kapacitása nagyon komoly problémákat jelent.
[00:31:47]Ha valaki figyelte a híreket nemrégiben, ugye egy orosz tábornok ellen végreztottak támadást, ő miért felelt az orosz haderőn belül?
[00:31:56]Rakétákért?
[00:31:56]Nem ugye ugye a tüzségi és a rakéta rendszerekért felelt elsősorban.
[00:32:00]talán nem véletlenül próbáltak egy ilyen jellegű üzenetet megküldeni.
[00:32:04]Tehát a legfontosabb az, hogy a maguk az ukrán hadszintéremzők is úgy látják, hogy itt nem annyira egyértelmű.
[00:32:12]Tehát hogyha valaki azt mondja, hogy igen, az ukrán drónok meg a rakéták távolsági csapásokat tudtak végrehajtani és néhány olaját emelő üzemet meg meg olajfinomítót vagy vagy vagy kikötőt meg tudtak rongálni.
[00:32:30]Ezek komoly dolgok, hogy Szent Pétervárt meg Moszkvát el tudják érni, vagy akár tatárföldet el tudják érni ezek a rakéták.
[00:32:38]Ezek igazából komoly eredmények, csak a hadszíntérrel gyakorolt hatások nem olyan erőteljes.
[00:32:44]Emellett pedig nemrégiben kijött egy jellemzés, hogy olyan sok támadás éri az Olyessai kikötőt, hogy az amúgy is nagyon gyenge lábakon álló ukrán, a megmaradt ukrán gazdaság, az abból a megmaradt hoamok, mert most nemrégiben törvényi szabályozással körülbelül 1 milliárd eurót vettek el az ukrán acéliipartól amúgy az európai szereplő.
[00:33:05]Tehát egy egy döntéssel vagy a szállítványok, amelyek a tengeri kikötőkön keresztül mennek át, azok nem tudnak abból nem tudnak komoly bevételeket szerezni, méghozzá azért, mert folyamatos támadás alatt áll Ogyessza.
[00:33:23]És hogyha ez így folytatódik tovább, és leáll a tengeri kereskedelem, akkor a gazdaságnak ez a szegmense is teljesen meg fog fagyni Ukrajnában.
[00:33:32]Folytassuk egy nem igazán ide kapcsolódó témával a rabszolga kereskedelem kérdéskörével.
[00:33:36]Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az ENS-ben volt egy szavazás a közgyűlésben, ahol is az volt a kérdés, hogy vagy az volt a megállapítás, hogy a az Atlanti óceán lezajlott kereskedelem, rabszolgál kereskedelem a világ történelem legsúlyosabb bűncselekménye az emberiség ellen.
[00:33:53]És 123 állam emellett szavazott, hogy ez így van.
[00:33:57]52 tagállam tartózkodott leginkább az Európai Uniónak és az Európai Államok.
[00:34:05]és három tagállam pedig ellene voksolt.
[00:34:07]Az Egyesült Államok, Izrael és Argentína.
[00:34:09]Mit gondolsz erről?
[00:34:09]Tényleg ez volt a világtörténelem nagyobb bűne az emberiség ellen, megelőzve akár az örménynépirtást, akár a holokausztot, vagy más egyéb népirtásokat, vagy más rabszolgedelmeket?
[00:34:22]Tehát mi magyarok vagyunk.
[00:34:22]Egy érdekes dolog lesz majd a magyarságnak a viszonya a rabszolgasághoz, tehát a magyar történelemben ez végigkutatni, hogy akkor ez nálunk miért nem volt olyan jelentős szerep soha a ugye az elfogadásban azt bocsánat az a kicsit kiegészítve az elfogadásban azt kérték a az ENS-nek ezen tagállamai, hogy fizessenek kompenzációt a nyugat-euró vagy az európai államok, illetőleg kérnek formálisan is bocsánatot ezért a az eseménysorozatért.
[00:34:48]Tehát, hogy mi Magyarországról tekintve ezt sokszor elmondtuk, hogy hát ez nem a mi problémánk.
[00:34:52]És nem is tisztünk megvédeni mondjuk a nyugat-európaiak által, vagy a dle-európaiak által végrehajtott rabszolgakereskedelmet.
[00:35:02]Egy valamit azonban tisztáznom kell.
[00:35:04]Azzal, hogy mondjuk az ENS megállapítja, hogy szerinte melyik a legsúlyosabb emberiség ellenes bűncselekmény is alásorolja a többit, az amúgy egy furcsa hitelességi kérdést vet fel.
[00:35:18]Tehát, hogy lehetséges ilyet tenni, hogy megállapítsuk, hogy szerintük melyik ez, és hogy vajon mennyivel milyen típusú ideológia támogatja az ilyen típusú megközelítéseket.
[00:35:30]És akkor hogy miért gondoljuk, hogy azért talán át kellene gondolni?
[00:35:33]Azért, mert a feketeafrikai rabszolgakereskedelem jóval tovább tartott az arab kereskedők és mondjuk a muszlim kereskedők kapcsán, mint amennyi ideig mondjuk azt a a britek, a spanyolok, a portugálok, vagy bárki egyéb vagy belgák végrehajtották.
[00:35:56]Hát ugye a 20.
[00:35:56]század közepében lett vége lényegében a szúdi rabszolgakeskedelemnek.
[00:36:02]Arról is beszélhetünk, hogy hogy amúgy különben a 70-es évek végén születnek meg néhány országban azok a a törvények és ezek muszlim országok döntő részében, ahol a úgy úgymond a rabszolgaság eltörésre kerül.
[00:36:15]De hogyha most elmegyünk és megkérdezünk egy indonészt, aki munkát vállalt Szaudarábiában, hogy amikor leszállt a repülőről, egyből elveszik tőle a az igazolványát, a személyazonosító adatait, az útlevelét, és dolgoztatják, és hogyha nem úgy csinálja, ahogy kell, lehet, hogy ki is végzik, akkor én úgy gondolom, hogy még mindig mindig nagyon közel vagyunk a rabszolgaságnak az intézményéhez.
[00:36:42]Vagy ha azt mondjuk, hogy Líbiában milyen sikert ért el Obama, aki az első fekete amerikai elnök volt, hogy a líbiai polgárháború kirobbanásával, illetve avval, hogy ők azt a problémát nem tudták kezelni, újból létrehozták Líbiában a rabszolgapiacokat, ahol valódi rabszolgapiacok vannak, és a menekülteket elfogják, és a különböző mezőgazdasági, ipari munkákra, háztartási rabszolgának nak, vagy pedig szelvkereskedelemre adják el ezeket az embereket.
[00:37:18]Tehát, hogy ez volt az egyik nagy eredmény, amit Obama el tudott érni Líbiában.
[00:37:22]Ezt amúgy különben annak idején elég sokan a az amerikai újságírók közül ugye fölírták az ő számlájára, de a legfontosabb része az, hogy ez a bizonyos arabok által vagy ö arabkereskedők vagy muszlim hatalmak által végrehajtott rabszolga kereskedelem, az körülbelül kétszer háromszor annyi fekete rabszolgát szállított el, mint amennyit az európaiak bármikor is megmozdítottak volna.
[00:37:52]Vagyis azt jelenti, hogy ezt is el kellett volna ítélni, ha már az afrikai rabszolgakeskedelmet elítélik.
[00:37:56]Illetve azt sem felejtsük el, hogy afrikai királyságok is részt vettek ebben a kereskedelemben, mert szó szerint döntő részében voltak olyan időszakok, amikor arabfegyveres csoportok voltak, akik összegyűjtötték Afrika belsejéből a különböző gyengébb felszerelt törzsek ellen háborúzva gyűjtötték össze ezeket a rabszolgákat.
[00:38:20]De a fejlett afrikai államok is részt vettek ebben, és a gazdaságnak egy jelentős részét jelentette az, hogy a határaikon kívül lévő törzseket folyamatosan támadták.
[00:38:30]az ott lévő embereket összegyűjtötték, férfiakat, nőket, gyerekeket, és utána pedig a kikötő városaikban ezeket értékesítették, és néha ott vásárolták meg például európaiak ezeket, vagy vagy éppen muszlim kereskedők ezeket, vagyis, hogy az összes szereplőt el kellett volna tudni ítélni, aki ebben jelen volt, de a látszik, hogy a döntéshozatal egyetlen egy részre az európai felelősségre koncentrált.
[00:38:59]Ö azért, és még egyszer mondom, nincs miért megvédjük még mondjuk a spanyolokat, portugálokat, hollandokat, belgákat, vagy a vagy a briteket, vagy a franciákat.
[00:39:11]Nekünk nincs miért nagyon megvédeni, de azért azt se felejtsük el, hogy a rabszolga ellenes megmozdulások és mozgalmak, azok mégiscsak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában jelennek meg, és ott válik egy idő után kötelezővé, hogy ezeket a tehát jutunk el odáig, hogy hogy ezt vissza kell utasítani, az ilyen típusú magatartást, és el kell fogadni, hogy a más bőrszínű emberek is ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint amilyenekkel mi is.
[00:39:38]És ez egy nagyon hosszú folyamat volt Európában is, Egyesült Államokban is.
[00:39:41]Láthatjuk a déli államokban ugye még a 60-as években is milyen súlyos problémákat jelentett ez, de ezt mondhatjuk akár a mai időszakra is.
[00:39:51]De a legfontosabb része az, hogy itt célzottan csak egy csoportot próbáltak megcélozni ezzel a döntéssel.
[00:39:56]Evvel inkább a kritikus fajelmélet a VK ideológiáját meg a neomarxista irányvonalakat látjuk érvényesülni, amiben úgy tűnik, hogy hogy relativizálni lehet a többi bűnt, amit mások követtek el.
[00:40:14]Tehát, hogyha a rabszolgaság kérdés köréről van szó, ez több 1zer éve jelen van az emberiség életében.
[00:40:20]A nagyon demokratikus Görögországban vagy a görög városállamokban is ez a gazdaságnak a része volt, Rómának is a gazdaságának a része volt.
[00:40:31]Akkor ezeket ugyanúgy el kellett volna tudni ítélni, és nem csak egy irányba, és akkor itt ki kell mondani a fehér ember irányába.
[00:40:38]Hát azért ha már magyarokról beszélünk, azért az oszmánok, ahány rabszolgát elvittek Magyarországól, tehát az osztán rabszolgálásról nem is lehetne beszélni.
[00:40:47]Így van.
[00:40:47]Így van.
[00:40:47]És ne felejtsük el, hogy ez ugyanez megtörténik szinte minden népcsoporttal, aki a Balkánon is élt.
[00:40:53]És akkor persze lehet azt mondani, hogy hát két mit tudom én török nagyvezér is magyar származású volt, hogy akkor hát ebben ennek volt olyan következménye is, hogy ott fölemelkedhettek és fontos beosztásokat tölthettek el.
[00:41:08]Hát mindenkinek javaslom, aki így gondolkozik, hogy képzelj el azt, hogy gyermekkorában elszakítják a családjától minden nél nélkül, és soha többé nem láthatja a szüle.
[00:41:15]Amúgy érdekes látni, hogy amúgy aki olvast örök írásokat ezzel kapcsolatosan, ők arra megállapításra jutottak, hogy vannak bizonyos népcsoportok, akik közül nem érdemes janicsárok, janicsár gyerekeket szedni, és ott a magyarok is felsorolásra kerülnek amúgy, különben a zsidók is benne vannak, és azt mondják, hogy nem alkalmasak rá, tehát hogy nem lehet őket annyira átnevelni, mint a mint a többi többi szereplőt.
[00:41:38]Egy nagyon nagyon rossz a hatékonysága az átnevelésének.
[00:41:42]És én úgy gondás én úgy gondolom, hogy 500 évvel ezelőtt is így gondolták a törökök és szerintem a helyzet azóta se nagyon változott.
[00:41:51]Tehát hogyha ha valaki akar igazi makacs embereket látni, akkor valahol a magyarok között kell, hogy keressed a makadságnak néha van azért pozitív hazadéka is.
[00:42:00]Így van.
[00:42:00]És akkor zárjuk egy európai uniós hírel, de maradunk az Atlanti óceán környékén, Izlanddal.
[00:42:05]Izlandon ismét felmerült az a kérdéskör, hogy csatlakozzanak-e az Európai Unióhoz.
[00:42:09]Mit gondolnak erről az iszlandiak?
[00:42:14]Az első, hogy a iszl külügyminiszter nemrégiben közétette egy nyilatkozatot, elég nagy felháborodást kelt országban.
[00:42:20]Ugye tudni kell, hogy Izland annak idején megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, aztán ott ugye lezajlott a nagy pénzügyi válság, utána találtak megoldást az islandiak, és akkor már nem volt annyira sürgős, és igazából hivatalosan vissza is mondták a csatlakozási szándékat.
[00:42:38]Most az Európai Unió szeretné elérni, hogy hogy például Norvégia, Izland és talán Grönland is becsatlakozzon az Európai Unióba.
[00:42:52]Ugye Grönland volt már tagja az EONak, csak ugye úgy döntött, hogy kilép.
[00:42:53]Ög a ugye a Dán királyságon belüli ö államról van szó, ami nem Dánia, tehát a Dán királyság az egy nagy kerekállam, és akkor Dánia pedig ezen belül egy szőkebb de de úgy tudom, hogy ugye amikor Dániael csatlakozott, akkor Grönland is, és aztán volt a a függetlenségi nyilatkozat, amikor megtörtént, akkor avval automatikusan avval automatikusan kikerült.
[00:43:18]Tehát ez ugyanez megtörtént volna Skóciával a függetlenségi nyilatkozat után.
[00:43:22]Ugye volt ilyen, hogy hogy hát az volt a fenyegetés, hogy akkor a skótok azonnal kikerülnek az EU-ból, hogyha a britektől eltávolodnak, és lán megoldották máshogy megoldot megoldották a végén.
[00:43:33]A britek oldották meg másképpen, és akkor utána meg a Brexit ellen meg többen szavaztak Skóciában ellene, mint mint mellette.
[00:43:44]De itt visszatérve a a az eseményre, a most egy elő népszavazást akarnak tartani arról, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, majd utána tartanak egy csatlakozással kapcsolatos népszavazást.
[00:43:59]És az emberek egy jelentős része azt mondja, hogy el se kezdjük ezt ezt a történetet, mert evvel csak ilyen lassan, szépen belegyömöszölnek bennünket a a abba a bizonyos európai zsákba.
[00:44:10]A legnagyobb problémája az islandiaknak a halászattal kapcsolatos szabályozása.
[00:44:17]Norvégoknak is ez volt azob problémája Európában, ami ott az identitásnak és a munkahelyeknek egy jelentős részét jelenti, és ők nem akarják se a halászati területeiket megosztani, s illetve a halászati módszereiket se akarják megosztani, mármint, hogy korlátozni az európai szabályoknak megfelelően.
[00:44:33]És úgy gondolják, hogy hogy nekik erre a csatlakozásra most egyáltalán nincsen szükségük, mert pontosan elég az, mert mi a lényeg, nincsen, nincsenek ebben az EU, de a Sengené határon belül.
[00:44:46]Hát ennél olcsóbban nem lehet megoldani.
[00:44:51]Tehát a ugyanez a norvégokkal meg a meg a svájciakkal is, hogyha van ilyen megoldás, ilyen lehetőség, akkor szerintem elég sokan csatlakoznának a a Schengen övezethez, úgy, hogy az Európai Unióban meg nem kell becsatlakozni.
[00:45:03]viszont a nagyközös piac megvan a hozzáférésük.
[00:45:06]És ami nagyon érdekes a mostani kezdeményezésben, az az, hogy a az izlandi külügyminiszter arról beszél, hogy hát de ők tudják, hogy elindul ez a népszavazási kezdeményezés ezzel a csatlakozási folyamattal kapcsolatban, de hát itt vannak az oroszok, akik itt téveszméket terjesztenek a közösségi médiában, meg a hírekben, meg mindenfajta egyéb másban a az islandiak között.
[00:45:36]és befolyásolják az embereknek a véleményét.
[00:45:39]Itt egy hibrid beavatkozás zajlik, egy hibrid háború zajlik, és hogy hogy attól kell tartani, hogy hogy minden olyan ellenvetés, ami amögött amúgy oroszok vannak.
[00:45:48]Na most erre az izlandi társadalomban amúgy elképesztő kemény válasz érkezett.
[00:45:54]A kemény válasz arról szól, és ezt érdemes figyelembe venni, mert itt az Európai Unió is evvel játszik.
[00:46:01]Tehát hogyha egy Merkoszur megállapodás ellen tüntetnek a francia gazdák, akkor őket biztos az orosz titkosszolgálat bérelte föl.
[00:46:11]Tehát, hogy mindig felvettik, hogy akkor az oroszok lesznek azok, akik ezt megcselekszik.
[00:46:14]És azért nagyon érdekes a a a sok influencernek vagy jellenzéki politikusnak a megnyilatkozása, ami azt mondja, hogy hogy Dániel, hogy hogy Izlandnak megvannak a saját demokratikus hagyományai.
[00:46:32]Ősi demokratikus hagyományai vannak.
[00:46:35]Egy nagyon zárt rendszer.
[00:46:37]Itt mindenki elég okos.
[00:46:37]Itt mindenki elég művelt ahhoz, hogy eldöntse, hogy mi a véleménye, és nem hiszik, hogy bárkinek a külső szereplőknek a nyomásgyakorlása az olyan hatással lenne az izraeli lakosságra, hogy ők megváltoztatnák a saját véleményüket és mondjuk a saját nemzeti érdekeik ellen cselekednének.
[00:46:57]Tehát kikérik maguknak azt a megállapítást, hogy őket majd majd Moszkvából fogja valaki irányítani meg vezetni, mert úgy gondolják, hogy hogy elég jó demokratikus hagyományaik vannak azzal kapcsolatosan, hogy ők megfelelő válaszokat tudjanak adni.
[00:47:14]Emellett pedig azért ne felejtsük el, hogy a gazdasági válság óta a politikusoknak a hitele az elég gyenge Izlandon belül, és sokkal inkább a a társadalom egyéb civil szereplőinek van nagyobb hitele.
[00:47:32]Az ő mondataikra figyelnek inkább oda.
[00:47:35]Igaz, hogy kevés emberről van szó, de úgy látszik, hogy nagyon öntudatosak és visszautasítják azt, hogy őket könnyen befolyásolhatók.
[00:47:46]embereknek tartsák.
[00:47:46]És ez jó lenne, hogyha Európában is néha a németek meg a franciák meg a többiek ugyanúgy felvállalnák ezt a dolgot, mert mit látunk, hogy szépen lassan, bármi is történik Európában, akkor gyorsan, ha ha mondjuk baloldali fosztogatók vannak, felgyújtanak valamit, vagy valami történik, vagy legyilkolnak valakit, akkor de ez Új-Zélandon is így van, meg Ausztráliában is, hogy azonnal szélső jobb oldalról kezdenek beszélni.
[00:48:16]Tehát a politikusok mintogyha nem is vették volna észre, hogy mi történt a szemük előtt.
[00:48:21]Vagy szélső jobb oldal, vagy Oroszország.
[00:48:26]És ez jól mutatja azt, hogy hogyan van szocializálódva minden.
[00:48:28]És itt visszatérve itt a nemrégiben beszéltünk a Forbs elemzéséről, hogy mondjuk ők mit írtak a siklóbombákról.
[00:48:35]Na most ott amikor megnézzük, hogy a katonai szakértők mit írtak ezzel kapcsolatban Ukrajnába, Oroszországba, mit írtak a németek erről, vagy mit írtak az amerikai katonai szakértők erről, vagy mondjuk a konzervatív médiában mit írtak erről, akkor meg tudjuk állapítani, hogy hogy hát ideológiát írtak, és nem pedig hasztéri elemzést.
[00:48:54]És ezeknek nincs értelme.
[00:48:56]Hogy miért nincs értelme?
[00:48:56]Én értem, hogy a lakosságot valaki meg akarja nyugtatni, de most gondoljuk el, hogy mondjuk a magyar hadseregnek vagy a magyar katonáknak harcolni kell valahol, és a katonáknak mondjuk olyan backgroundot adnak, olyan háttérelemzést adnak, ami ideológiaban meghatározva.
[00:49:16]Nem számok vannak benne, nem valódi kapcsolatok, valódi felderítési adatok, hanem ilyenek.
[00:49:20]És utána meg szembesülni kell azzal, ami a valóság.
[00:49:23]Tehát úgy nem lehet feladatokat tervezni, hogy közben abszolút hazugságokról beszélünk.
[00:49:28]És a a társad, amikor azt mondjuk, hogy jó, hát a katona csak megkapja a rendes felderítési adatot, én azt tapasztaltam itt a NATO gyakorlatok során néha, hogy nem így nem így történt.
[00:49:39]Tehát hogy hogy tényleg azt gondolták, hogy hogy mit tudom én, teljesen félőrült emberek tényleg hústámadásokkal majd fogják küldeni az embereket, és amúgy nem gondolnak végig a túloldalon semmit.
[00:49:50]Hát aki ismeri az orosz döntéshozatali eljárásokat, pontosan tudják, hogy egy nagyon kemény matematika alapján számolnak.
[00:49:57]Ebben kemény veszteségek is beleférnek, de kiszámolják és a határértékeket, azokat tartják.
[00:50:05]Például a 30%-os veszteség alattást és még sorolhatnám összes többit, tehát az eljárásaik azok olyanok, amelyik matematikai alapúak és nem ideológiai alapúak.
[00:50:13]És nekünk is nagyon gyorsan vissza kell tudni térni a realitásokhoz ahhoz, hogy akár állampolgárként, akár katonaként, akár harcolószereplőként, hogy a realitásuk talaján tudjunk mozogni.
[00:50:25]Amúgy békekötés sem születhet meg, hogyha valamennyire nem közelítünk a realitásokhoz.
[00:50:30]Mindaz, ami nemrégiben történt, azok az európai jelzések meg ukrán jelzések, amiket ők tettek, hogy szerintük ők mit követelnek, hogy hogyan kellene itt békét kötni, azok arról szól szólnak, hogy a realitásérzékük nincs jelen.
[00:50:46]továbbra is a saját vágyaik meg elképzeléseik mentén mozognak, vagy valójában pontosan tisztában vannak azzal, hogy azt, amit Oroszországnak ajánlanak, azt Oroszország nem fogja elfogadni, és csak el akarják játszani azt a szerepet, hogy nem ők ott voltak és föltették a kezüket, és elmondták, hogy szerintük békének kell lenni, csak hát Oroszország legyen olyan kedves, fizesse ki az összes károkozást, mindenkit tartóztasson le, aki a háborúban részt vett, és akkor majd visszakapja a a zárolt vagyonát.
[00:51:14]Na, ilyenek nem fognak majd megtörténni az elkövetkező időben.
[00:51:20]Keletes szerkezetbe helyezted ezt az adást.
[00:51:22]Beszéltünk Ukrajnával és Ukrajnával is zártuk, de szóba került Island is, illetve az ENS is.
[00:51:25]Feri, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.
[00:51:28]Én köszönöm, hogy itt lettem.
[00:51:29]És mindenkinek felhívom a figyelmét, hogy július 3a és 5e között megrendezésre kerül a Magyarországos gyűlése.
[00:51:34]Ott lesz Feri is, ott leszünk mi is az ultraanggal.
[00:51:36]Mindenkit sok szeretettel várunk.
[00:51:38]Köszönjük szépen, hogy velünk tartottak.
[00:51:40]Kérjük, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel az Ultrang csatornájára.
[00:51:43]Mindenkinek kellemes napot, kellemes délutánt kívánunk.
[00:51:46]Viszontlátásra, viszonthásra.