Ultrahang 38:23

Életbe lépett a migrációs paktum: ezt jelenti ez Magyarországnak - Soós Eszter Petronella

iráni-amerikai konfliktusenergiapolitikamigrációgeopolitikakülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Életbe lépett a migrációs paktum: ezt jelenti ez Magyarországnak - Soós Eszter Petronella
tl;dr
  • A jelenlegi feszültség tárgyalási taktikai játék Trump és Irán között; Trump sietségét belpolitikai inflációs aggodalmak és a történelemkönyvekbe vágyás motiválja.

    „Donald Trump a történelemkönyveknek dolgozik, és azt próbálja elérni, hogy ő legyen az, aki az iránkérdést megoldja" – Soós Eszter Petronella

  • Amerikai szempontból a beavatkozás kudarc: Irán megerősödött, a Hormuzi-szoros lezárása felborította a világpiacot, belpolitikai feszültségek keletkeztek, Trump kilépési stratégiát keres.
  • Párhuzam rajzolódik ki: Trump helyzete egyre inkább hasonlít Putyin ukrajnai helyzetéhez, ahol mindketten egy konfliktusba ragadva keresnek egy történelmi sikerként eladható pontot.
  • Európa csak reagálni tud, mivel nem vesz részt a döntéshozatalban, és a NATO-szövetségesek visszautasították a beavatkozást, mivel a szervezet védelmi jellegű és nem történt előzetes egyeztetés.
  • Az energiapiaci zavar áremelkedést és kapacitáshiányt okoz globálisan; az európai tagállamok ad hoc ársapkákkal próbálkoznak, de a valódi kihívás az okosabb energiafogyasztás és a megújulók felé fordulás.
  • Az új migrációs paktum egy kényszerű kompromisszum a 2015-ös rendszer kudarcára, ami jelentős szigorításokat vezet be, ám a viták középpontjába a kötelező szolidaritási mechanizmus került.

    „Jobb oldalnak túl baloldali, a baloldalnak meg nagyon jobboldali. Tehát elégedetlen vele alapvetően a nagy politikai erők egy jelentős része" – Soós Eszter Petronella

  • A paktum elsősorban a menekültügyet szabályozza, és ebben a tagállamok komoly mozgástérrel rendelkeznek a migráció egyéb formáiban, a hatékonyság valódi próbája egy következő migrációs krízis lesz.
  • A közelgő G7-csúcson és az Európai Tanács ülésén Ukrajna, a Közel-Kelet, a kereskedelem és az energiabiztonság lesz napirenden, ahol Magyar Péter először vesz részt kormányfőként.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Iráni háború és közel-keleti helyzet

A konfliktus jelenlegi állása és háttere

Soós Eszter Petronella szerint a jelenlegi közel-keleti feszültség nem egy kiújult konfliktus, hanem egy tárgyalási, taktikai játék mind Donald Trump, mind Irán részéről. Hosszú hetek óta zajlik üzengetés a felek között különböző közvetítőkön, például pakisztáni közvetítőkön keresztül. Trump meglehetősen frusztrált, mert a megegyezés nem a neki tetsző tempóban halad.

A szakértő kiemelte, hogy Trump sietségének belpolitikai okai is vannak: meglehetősen kellemetlen inflációs adatok érkeztek, és bár Trump azt mondta, hogy „szereti az inflációt", az amerikai polgárok nem szeretik. A Republikánus Párt egyre inkább aggódik, hogy Trump egy olyan árnövekedési spirálba vitte be az országot, amit a novemberi előrehozott választáson meg fognak érezni. Trump nem indulhat újra, de a kongresszusi republikánusok igen, így ők érzékenyebbek a belpolitikai következményekre.

„Donald Trump a történelemkönyveknek dolgozik, és azt próbálja elérni, hogy ő legyen az, aki az iránkérdést megoldja" – Soós Eszter Petronella *

A konfliktus eszkalációja és a lehetséges megállapodás

A szakértő elmondta, hogy Trump fölpörgette az Iránnal való „kakaskodást", aminek volt egy géplelövés apropója, de valójában minél előbb szeretne megállapodást. Kiújultak a harcok, majd Trump megfenyegette Iránt, hogy csütörtök este csapásokat fog mérni. Ezután a hírek szerint nagyon sok telefont kapott regionális szereplőktől és közvetítőktől, hogy ezt most ne tegye, mert közel a megállapodás.

A péntek délutáni beszélgetés idején körvonalazódni látszott egy esetleges megállapodás, amely:
- Iránnak bizonyos szankciós engedményeket tenne
- Hozzájárulna a Hormuzi-szoros újranyitásához
- Egy későbbi időpontra tolná a nukleáris kérdés megoldását

Egy olyan terv is felmerült, hogy esetleg vasárnap, esetleg Genfben az amerikai elnök aláírhatna valamilyen megállapodást, de a szakértő szerint nagyon sok a kérdőjel.

Amerikai szempontú értékelés

Soós Eszter Petronella szerint az Egyesült Államok egy olyan konfliktusba kezdett bele, amit gyorsan és sikerrel remélt megoldani – a venezuelai beavatkozás fel is bátoríthatta Trumpot. Ezzel szemben:
- Az iráni rezsim nem bukott meg, sőt katonaibb jellegű lett (korábban inkább teokrácia volt, most inkább katonai rezsim)
- Az irániak lezárták a Hormuzi-szorost, ami fölforgatta a globális olajpiacot és kereskedelmet
- Komoly belpolitikai feszültségeket okoz az Egyesült Államokban is
- Nem sikerült a nukleáris kérdést rendezni

„Amerikai szempontból itt valójában egy veszteség minimalizálási, egy kilépési stratégiát keres Donald Trump" – Soós Eszter Petronella *

Izraeli-amerikai viszony

A szakértő megemlítette, hogy van egy mellékhadszintér is: Izrael az iráni proxikkal szemben, többek között Libanonban folytat műveleteket. Donald Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között egyre feszültebb a hangulat, tehát nincs szó arról, hogy együtt mozogna az amerikai-izraeli szövetség – mindenkinek vannak közös és széttartó érdekei is.

Párhuzam az orosz-ukrán háborúval

A szakértő egy érdekes párhuzamot vont: Trump helyzete egyre inkább hasonlít Vlagyimir Putyin helyzetéhez és az ukrajnai háborúhoz. Az orosz elnök is beleragadt egy konfliktusba, és ő is azt a pontot keresi, amikor belpolitikai fogyasztásra el tudja mondani, hogy történelmi sikert ért el.

Európai felkészültség és reakciók

Európa követő módban

Soós Eszter Petronella hangsúlyozta, hogy Európa erre a kérdéskörre csak reagálni tud, hiszen nem vesz részt az Egyesült Államok döntéshozatalában. Volt ezzel kapcsolatban európai-amerikai súrlódás is, mert Trump igényelte volna, hogy a NATO európai szövetségesei vegyenek részt a konfliktusban. Ezt a szövetségesek visszadobták, mondván:
- Előzetesen nem egyeztetett velük
- A NATO egy védelmi szövetség, és egyik tagállamot sem érte támadás

Energiapiaci következmények

Az iráni háború megzavarta a gáz- és olajpiacot, fölnyomta az árakat – nem csak a Brent típusú olajét, hanem az orosz olaj világpiaci árát is. Rengeteg kapacitás is kiesett, tehát nem egyszerűen drágaságról van szó, hanem hiányról is, különösen Ázsiában.

A szakértő kifejtette, hogy az ázsiai és az európai energiapiac össze van kötve: a rendelkezésre álló kapacitások oda mennek, ahol nagyobb az igény és többet fizetnek érte. A tagállamok külön-külön próbálják kezelni a helyzetet adócsökkentésekkel, ársapkákkal – Magyarországon is történt ilyen –, de ezek az árkedvezmények bátorítják a fogyasztást, így a kapacitásproblémát nem kezelik.

Európai tervek születnek:
- Okosabb, racionalizáltabb energiafogyasztás felé terelés
- Megújulók kérdése – bár itt is van szuverenitási probléma, hiszen Kína jelentős monopóliummal bír a napelemek piacán

Érdekes ellentmondás, hogy miközben sok politikai csoport a fosszilis energiák további felhasználásának engedélyezését, a zöld tervek lazítását szeretné elérni, most kiderült, hogy ezek a fosszilis energiák nem feltétlenül úgy érhetők el, mint korábban.

Migrációs kockázatok

A szakértő megjegyezte, hogy ha tartósan fegyveres konfliktus van Észak-Afrikában, a szubszaharai térségben vagy a Közel-Keleten, akkor Európa számára mindig kockázat egy erős migrációs nyomás. Jelenleg még nem tartanak itt, de van egy felkészülési szempont – éppen most lépett hatályba az új migrációs szabályozás.

A migrációs paktum

Előzmények: a Dublini rendszer kudarca

Soós Eszter Petronella részletesen ismertette a migrációs paktum megszületésének körülményeit. 2015-ben a szíriai polgárháború nyomán olyan migrációs nyomás érkezett, amit az akkori Dublini rendszer képtelen volt kezelni. A Dublini rendszer meghatározta, hogyan kell kezelni a kérelmeket, hol kell benyújtani, melyik tagállamnak kell lefolytatnia az eljárást – de politikai értelemben tarthatatlan volt, mert a mediterrán országok (Spanyolország, Olaszország, Görögország) és a balkáni útvonal aránytalan terhelést kapott.

Az első válasz a kvótaszerű szétosztás lett volna, de ebből hatalmas vita kerekedett. Majdnem 10 évbe telt, mire kompromisszumos megoldás született.

Az új paktum főbb elemei

A szakértő részletesen bemutatta az új szabályozás főbb pontjait:

  1. Határmechanizmus: Akinek már a határon úgy néz ki, hogy nem felel meg a menekültstátusz feltételeinek, gyorsított eljárásban elutasítható – nem kell beengedni az unió belső területére.

  2. Új digitális rendszer: Biometrikus adatokat tároló rendszer jön létre, és a kérelmezők nem mozoghatnak szabadon az unió területén – kötelezettségük lesz annak az országnak a területén maradni, ahol beadták a kérelmüket.

  3. Másodlagos kérelmek kiszűrése: Korábban probléma volt, hogy valakit Franciaországban elutasítottak, majd Németországba vagy Svédországba ment tovább. Ezt az új rendszer ki akarja szűrni.

  4. Közös kritériumok: Egységesen szabályozzák, hogy mi számít biztonságos országnak. Ha valaki olyan országon keresztül érkezett, ami már biztonságosnak minősül, fel fogják tenni a kérdést, hogy miért nem ott adta be a kérelmét.

  5. Visszaküldési pontok: Lehetőség lesz EU-n kívüli visszaküldési pontok létrehozására a visszatérések felgyorsítása érdekében.

  6. Vészhelyzeti mechanizmus: Kötelező szolidaritás jön létre, ahol a tagállamok három lehetőség közül választhatnak:

  7. Átvesznek kérelmezőket
  8. Pénzzel segítik a túlterhelt tagállamot
  9. Infrastrukturális és logisztikai segítséget nyújtanak (pl. határőröket küldenek)

„Ez egy nagyon átfogó csomag. Magyarországon a vészhelyzeti mechanizmusról megy a vita. Ez egy eleme valóban a migrációs paktumnak, de nagyon fontos látni, hogy a paktum többi részében van egy komoly szigorítás" – Soós Eszter Petronella *

A szakértő megjegyezte, hogy Magyar Péter miniszterelnök a választás utáni egyik sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a logisztikai-infrastrukturális támogatásban gondolkodik, de ez még nincs bejelentve kormánydöntésként.

Politikai viták és ellentmondások

Soós Eszter Petronella hangsúlyozta, hogy a paktum egy olyan kompromisszum, amit igazán sem a jobboldal, sem a baloldal nem szeret:

„Jobb oldalnak túl baloldali, a baloldalnak meg nagyon jobboldali. Tehát elégedetlen vele alapvetően a nagy politikai erők egy jelentős része" – Soós Eszter Petronella *

A szakértő a paktumot inkább „legkisebb közös többszörösnek" nevezte, mint közös nevezőnek – egy minimum megoldás, ami a 2015-ös állapothoz képest jobbrább van, ahogy az európai politika konszenzusa is jobbra mozdult.

A viták továbbra is élnek:
- A korábbi magyar kormány azt mondta, hogy nem fogja végrehajtani, sőt vitatta, hogy többségi szavazással el lehetett volna fogadni
- A lengyel kormány szintén elégedetlen
- Egy korábbi holland kormány is elégedetlen volt
- A schengeni határellenőrzések problémája sem fog varázsütésszerűen megoldódni

A szakértő szerint a következő migrációs krízis lesz a paktum próbája, és a tagállamok ennek függvényében fogják meghatározni, hogy mennyire akarják fenntartani a belső határellenőrzéseket.

Integrációs kihívások

Soós Eszter Petronella kitért arra is, hogy azok a tagállamok, ahová 2015 után nagyon sok ember érkezett, integrációs kérdéssel is küzdenek. Példaként említette a Friedrich Merz-féle német kormányt: amikor véget ért a szíriai konfliktus és megtörtént a rendszerváltás, Merz jelezte, hogy szeretné, ha a szírek visszamennének Szíriába – de ez nem történt meg tartósan vagy nagy számban.

Az integrációs kérdés biztonsági, kulturális és egyéb dilemmákat is felhoz. A szakértő rámutatott, hogy az elmúlt 15-20 évben a legtöbb európai jóléti állam nagyon erőteljes nyomás alatt van, a közszolgáltatások is nyomás alatt vannak, és nőnek az államadósságok – egyre kisebb a mozgástér nemcsak az integrációs feladatokra, hanem általában az állampolgárok ellátására is.

A migráció tágabb kontextusa

A szakértő fontosnak tartotta kiemelni, hogy a paktum elsősorban a menekültügyről szól, nem a migráció egészéről. Számos más migrációs forma tagállami hatáskörben van:
- Családi célú migráció, családegyesítés
- Tanulási célú migráció (puha hatalmi befolyás építésének lehetősége)
- Munkavállalási célú migráció (csoportos jogcímek, kölcsönző cégek, egyéni jogcímek)

„Ez a elsősorban a menekült ügy. És nagyon sok minden van, ahol a tagállamoknak azért van mozgástere" – Soós Eszter Petronella *

A tagállamok mérlegelik saját gazdasági helyzetüket, munkaerőhiányukat, befogadási kapacitásukat, és hogy tartós letelepedőket akarnak-e vagy vendégmunkás modellel próbálkoznak.

Közelgő nemzetközi események

G7 csúcs

A következő napokban Franciaországban rendezik a G7 csúcsot, ahol a szakértő szerint a következő témák lesznek napirenden:
- Ukrajna
- Közel-Kelet
- Nemzetközi kereskedelem

Európai Tanács ülése

Az állam- és kormányfők szokásos találkozóján várhatóan szintén szó lesz Ukrajnáról, Közel-Keletről, energiabiztonságról és kereskedelemről. A szakértő kiemelte, hogy egyre nagyobb feszültséget okoz a kínai termékek európai értékesítése – Németországban százezres nagyságrendben szűnnek meg ipari munkahelyek havonta, és sajtóhírek szerint Németország is egyre nyitottabb a kínai „ipari dömping" kezelésére.

Magyar szempontok

Soós Eszter Petronella megjegyezte, hogy Magyar Péter először megy kormányfőként erre az állam- és kormányfői csúcsra, és nagyon komoly kérdések lesznek napirenden, amelyek Magyarországot is érintik. Külön kiemelte az ukrán csatlakozás kérdését, ahol Magyarországnak a kisebbségi jogok rendezése kapcsán vannak feltételei.

Összegzés

A szakértő szerint a következő napok két nagy csomópontja az Európai Tanács ülése és a G7 csúcs lesz. Az Európai Tanács ad utasítást a Bizottságnak jogszabályok előkészítésére, így onnan lehet majd látni, hogy ténylegesen hogyan és miként fordul rá Európa a nyárra.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longuer Andrást hallhatják, ez pedig itt az EU info legfrissebb adása.

[00:00:05]És hát ahogyan ezt megszokhatták, ha EU infó, akkor a vonalban, most ezúttal telefonos formátumban, Sós Eszter Petronál nemzetközi kapcsolatok szakértő egyetemi agyunktus, akit nagy szeretettel köszöntünk.

[00:00:20]Köszönjük, hogy fogadja a hívásunkat ismételten és át tudjuk tekinteni az eseményeket.

[00:00:26]Jó napot kívánok mindig örömmel.

[00:00:29]És mielőtt belekezdünk itt a hírek elemzésébe, szolgálati közleményként annyit hadd mondjak el, hogyha még nem tették meg, akkor mindenképpen érdemes feliratkozni az ultrahang csatornájára, hiszen itt is napi szinten friss hírekről, elemzésekről lehet értesülni.

[00:00:46]Úgyhogy ha ezt még nem tették meg, akkor ezt javasoljuk.

[00:00:47]illetve ezen a ponton ajánlanám figyelmünkbe Sorses Ester Petronella Substack csatornáját is, ahol szintén érdekes tartalmakkal találkozhatnak.

[00:00:57]Ennek a lérhetőségét, illetve a linkjét a leírásban itt megtalálhatják a kedves hallgatók, illetve utoljára utolsó elemként még a saját csatornámat is a figyelmükbe ajánlanám.

[00:01:07]Itt a a feliratkozás gombra kattintva a felugróablakban az ultrahang mellett ezt is megtalálhatják.

[00:01:12]Úgyhogy ha esetleg érdekli ez önöket, akkor köszönöm, ha ott is feliratkoznak, és hát azonnal rá is tudunk kanyarodni ö a mai hírek sorára.

[00:01:22]Talán ugye az elmúlt időszakban, most az elmúlt napokra gondolva itt leginkább európai kontextusban is, ami most újra a napirendre került és fölmerült, az ugye az iráni háború, a közelkeleti helyzet kérdése.

[00:01:34]Ugye Donald Trump igen határozott kijelentéseket, illetve vészjósó kijelentéseket is tett az elmúlt napokban, és újra felboldult mind az energiapiac mind az aktuális helyzet.

[00:01:46]Ö az általános helyzetértékeléshez mit kellene elmondani ön szerint?

[00:01:51]És Európa jelen pillanatban fel volt-e mondjuk arra készülve, hogy ez a konfliktus ilyen módon kiújul, mint ahogyan azt az elmúlt napokban láthattuk?

[00:02:02]Azt gondolom, hogy ez a konfliktus nem kiújult, hanem itt egy ilyen tárgyalási, taktikai játékot látunk, mind Donald Trump, mind pedig Irán részéről.

[00:02:13]Ö ugye itt hosszú hetek óta zajlik egy üzengetés a felek között mindenféle közvetítőkön, például pakisztáni közvetítőkön keresztül.

[00:02:23]És hát úgy hírlik, hogy Trump meglehetősen frusztrált, hogy nem halad hát mondjuk úgy, hogy nekitetsző tempóban a megegyezés.

[00:02:34]Van erre oka egyébként, nem csak nemzetközi, hanem beapolitikai is.

[00:02:39]Ugye megehetősen, hát mondjuk így, hogy kellemetlen, számára politikailag kellemetlen inflációs adatok érkeztek, és hát elég furcsán reagált rá.

[00:02:49]Ugye azt mondta, hogy ő szereti az inflációt, és majd ha vége lesz a háborúnak, akkor visszamegy.

[00:02:53]De hát az az igazság, hogy az amerikai polgárok nem szeretik.

[00:02:56]És hát az előző elnököt gyakorlatilag ugye őt nem azért küldték el, de az alelnökét azért nem választották meg, mert az infláció frusztrálta az amerikai polgárokat, és a republikánus párt hát egyre inkább aggódik, hogy Trump egy olyan árnövekedési spirálva vitte be az országot az elmúlt hónapokban, amit a novemberi előrehozott választáson meg fognak érezni.

[00:03:25]És hát ne felejtsük el, hogy Donald Trump nem indul majd újra választáson, de azok, akik most a kongresszusban és itt ottam ott republikánusként ülnek, ők igen.

[00:03:34]Tehát Mik Trump a történelemkönyveknek dolgozik, és azt próbálja elérni, hogy ő legyen az, aki az iránkérdést megoldja.

[00:03:46]Az ő pártársainak azért mindenféle belpolitikai érdekei is vannak.

[00:03:49]Szóval van egy ilyen háttér, és Donald Trump hát fölpörgette az Iránnal való hát nevezzük így, hogy kakaskodást.

[00:03:59]Ugye ennek volt egy ilyen géplelövés apropója, de de valójában van egy olyan politikai háttér, hogy minél előbb szeretne megállapodást.

[00:04:07]És valóban kiújultak a harcok.

[00:04:12]majd Donald Trump megfenyegette iránt, ugye, hogy csütörtök este csapásokat fog mérni, és utána a hírek szerint nagyon sok telefont kapott többnyire regionális szereplőktől és közvetítőktől, hogy ezt most ne tegye, várjon még egy kicsit, merthogy közel a megállapodás.

[00:04:29]Most amikor péntek délután beszélgetünk, akkor azt tudjuk, hogy körvonalazódik, és most ezt nagyon kérdőjell mondjuk, egy olyan esetleges megállapodás, ami Iránnak bizonyos szankciós engedményeket tenne, hozzájárulna a hormuzis szoros újranyitásához, és egy hát későbbi időpontra tolná a nukleáris kérdés megoldását, megállapodását.

[00:04:53]Ugye van egy olyan terv, hogy esetleg vasárnap, esetleg Genfben, esetleg az amerikai elelnök aláírhatna valamilyen hasonló megállapodást.

[00:05:02]Nagyon sok a kérdőjel, de a lényeg az, hogy minden, ami történik, az valószínűleg tárgyalási taktika a felek részéről.

[00:05:10]És hát látjuk, hogy itt nagyon-nagyon sok szereplő van.

[00:05:15]De mi itt a lényeg?

[00:05:15]A lényeg tulajdonképpen az, hogy az Egyesült Államok belekezdett egy olyan konfliktusba, ami kapcsán azt remélte, hogy ő gyorsan meg tudja oldani sikerrel.

[00:05:26]Ugye a venezuelai beavatkozás föl is bátoríthatta erre Donald Trumpot.

[00:05:32]Aztán azzal találta magát szembe, hogy egyrészt az iráni rezsim nem bukott meg, katonaibb jellegű lett, mint volt.

[00:05:40]Ugye inkább teokrácia volt korábban, most inkább katonaib a rezsim, de túlélt.

[00:05:48]Ráadásul lezárták az irániak a hormuziszorost, amire hát vagy számítottak az amerikaiak, vagy nem, de megtörtént.

[00:05:54]Ugye ez az egész globális olajpiacot és kereskedelmet hát fölforgatta, ahogy említettem, komoly belpolitikai feszültségeket okoz az Egyesült Államokban is, és nincs meg az urán, tehát nem sikerült a nukleáris kérdést rendezni.

[00:06:11]Tehát amerikai szempontból itt valójában egy veszteség minimalizálási, egy kilépési stratégiát keres Donald Trump.

[00:06:20]És hát nyilvánvalóan az a célja, hogy persze elmondhassa, hogy kiváló megállapodást kötött, de mint említettem, ugye egy pont a nukleáris kérdésben hát egyelőre nem látszik az előrelépés.

[00:06:31]És még egy szempontot megemlítenék, ez pedig az izraeliamerikai viszony.

[00:06:38]Ugye itt van egy mellékhadszintér is.

[00:06:42]Izrael az iráni proxikkal szemben, többek között Libanonban mindenféle műveleteket folytat.

[00:06:49]És hát ez is ott van a tárgyalások napirendjén.

[00:06:52]És hát úgy hallani, hogy Donald Trump és Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök között egyre feszültebb a helyzet, a hangulat.

[00:06:58]Tehát még itt arról sincsen szó, hogy együtt mozogna az amerikai izraeli szövetség.

[00:07:07]Nyilvánvalóan itt mindenkinek vannak közös és széptartó érdekei is.

[00:07:10]Szóval nagyjából így áll a helyzet.

[00:07:13]A hétvégén természetesen azt érdemes figyelni, hogy születik-e bármilyen megállapodás, akár egy részmegállapodás is, és hogy születik-e egy olyan triumfálási pont, ahol Donald Trump úgymond úgy jöhet ki ebből a konfliktusból, hogy legalább valamilyen részsikert fel tudjon mutatni.

[00:07:34]Ö, és hát ebből a szempontból egyébként, akármilyen furcsa, amit mondani fogok, egyre inkább hasonlít az amerikai elnök helyzete Vladimir Putyin helyzetéhez és az ukrajnai háborúhoz.

[00:07:46]Tehát nyilvánvaló, hogy az orosz elnök is beleragadt egy konfliktusba, és ő is azt a pontot keresi, amikor beliikai fogyasztásra el tudja mondani, hogy márpedig ő történelmi sikert ért el.

[00:08:00]Az európai felkészültség ebben a kérdésben változott-e bármit?

[00:08:02]mondjuk így a az elmúlt hónapokat tekintve fel, tehát hogy ön is említette, hogy itt azért egy elhúzódó kérdés körről van szó, és itt egy tárgyalási taktikázást is meg lehet figyelni, de azért mégis csak ugye ennek jelen pillanatban is vannak akár gazdasági, akár egyéb diplomáciai vonzatai.

[00:08:21]Az ön megítélése szerint, ahogy így mondjuk ön végignézte, szemlélte az elmúlt hónapok eseményeit, mennyire tudott erre megfelelően reagálni, vagy ehhez alkalmazkodni az európai vezetés?

[00:08:36]Ugye Európa erre a kérdéskörre csak reagálni tud, hiszen nem vesz részt az Egyesült Államok döntéshozatalában.

[00:08:44]Ugye egy adott ponton volt is ezzel kapcsolatban európai amerikai chörelte, merthogy Donald Trump igényelte vagy elvárta volna, hogy a NATO többek között európai szövetségesei úgymond vegyenek részt vele ebben a történetben.

[00:08:56]És ezt visszadobták a szövetségesek, hogy hát előzetesen nem beszélgetett velünk, akkor most ne várja, hogy részt vegyünk.

[00:09:05]Másrészt meg fölhívták arra a figyelmet, hogy ugye a NATO egy védelmi szövetség és hát egyik tagállamot sem érte támadást.

[00:09:12]Tehát ebből is látszik, hogy az európai NATO tagállamokra is igaz ez, hogy követő módban, reaktív módban vannak.

[00:09:21]Na most egyik oldalról ez természetesen biztonságpolitikai kérdéseket is fölvet.

[00:09:32]Csak, hogy egy nagyon egyszerűt mondjak, ha tartósan fegyveres konfliktus van, akár Észak-Afrikában, akár szubszaharai térségben, akár a Közelkeleten, akkor Európa számára mindig kockázat egy egy erős migrációs nyomás.

[00:09:45]Ugye most itt még nem tartunk, vagy hát itt nem tartunk, de nyilván van egy ilyen felkészülési hát szempont is.

[00:09:54]Majd talán kitérünk rá, hogy ugye most lépett hatályba az új migrációs szabályozása az európai integrációnak.

[00:10:03]Tehát, hogy valamiféle felkészülés van.

[00:10:05]Ami ennél sürgősebb talán az az energiapolitika.

[00:10:11]A az iráni háború, mint tudjuk, megzavarta a gáz.

[00:10:15]ö és olajpiacot fölnyomta az árakat, nem csak a Brend típusú olajét, hanem többek között az orosz olaj világpiaci árát is.

[00:10:23]Ráadásul rengeteg kapacitás is kiesett, tehát itt nem egyszerűen arról van szó, hogy drága az olaj, drága az LNG, hanem hogy nincs annyi, amennyi kellene.

[00:10:37]Nem elsősorban egyébként Európában, hanem Ázsiában.

[00:10:43]Például vannak olyan országok, amelyek szinte teljes egészükben a közelkeletről fedezték az igényeiket.

[00:10:49]És hát pontosan tudjuk, hogy az ázsiai és az energia, az európai energiapiac olyan szempontból össze van kötve, hogy az ázsiai energiaárak hatással tudnak lenni az európai energiaárakra.

[00:11:01]Miért?

[00:11:01]Azért, mert a rendelkezésre álló kapacitások viszont odamennek, ahol nagyobb az igény, meg többet fizetnek érte.

[00:11:12]Szóval van egy ilyen energiapiaci probléma.

[00:11:15]Ugye ezt a tagállamok tudják külön-külön is kezelni ilyen-olyan adócsökkentésekkel, ársapkákkal és hasonlókkal.

[00:11:24]több tagállamban, többek között Magyarországon is történt ilyen.

[00:11:27]De hát például a magyar példából is tudjuk, hogy ugye ezek az árkedvezmények, ezek bizonyos szempontból bátorítják a fogyasztást, tehát a kapacitás problémát, azt, hogy tulajdonképpen a piacról valamennyi hát megvásárolható olaj kiesett, ezt nem kezelik.

[00:11:44]és éppen ezért olvasni olyan európai tervekről, amelyek hát egyrészt a okosabb, racionalizáltabb energiafogyasztás felé próbálnák terelni a az állampolgárokat.

[00:12:00]Másrészt pedig elnézést, ugye itt a megújulók kérdése merül föl, és ezt csak zárójelben mondom, mert a megújulók kapcsán is van szuverenitási probléma.

[00:12:13]Hát, hogy más ne mondjak, a napelemek kérdésében, Kína egy jelentős monopóliummal bír a világpiacon, tehát itt inkább egy ilyen kitettség menedzsment merülhet föl.

[00:12:28]Szóval itt is követő módban van az európai integráció.

[00:12:30]Hát főleg úgy egyébként, hogy éppen egy olyan politikai közhangulat volt, amikor ugye a fosszilis energiák hát további felhasználásának az engedélyezését, a zöld tervek lazítását szerette volna, vagy szeretné egy csomó politikai csoport elérni, akkor most arról beszélünk, hogy hát ezek a fosszilis energiák nem feltétlenül úgy érhetők el, mint korábban.

[00:12:54]Tehát itt van egy gyors újratervezési probléma.

[00:13:00]Mondom, ez megindult de reaktív módon, hiszen Európa nem döntéshozó ennek a háborúnak a kitörésében.

[00:13:10]És akkor ha már itt a migrációs kérdéskör szóba került, akkor erre egy picit rákanyarodva és még talán nem egyből a paktum kérdéskörét érintve, hanem először a migrációs veszély kérdéskörét, ugye említette, hogy ez még nem aktív és jelen pillanatban tapasztalható fenyegetés, de olyan szempontból viszont egy érdekes kérdés lehet az erre vonatkozó esetleges reakció kérdéskörét megpedzegetni, hogy azért az elmúlt időszakban pont mostanában látható volt, hogy azért ezzel kapcsolatban is megosztanak az európai álláspontok, hogy most akkor egy ilyen akár egy újabb drámai nyomást hogyan kellene kezelnie Európának.

[00:13:46]És ugye olyan korábbi politikusok is, akik a kérdésben meghatározó döntéseket hoztak, mint Angela Merkel például mondjuk interjút adott, amiben elmondta, hogy szerinte nem a migráció most az aktív probléma Európában.

[00:14:01]De azt is láthatjuk, hogy azért európai országok, akik korábban mondjuk azért következetesen migrációt, hát ha nem is támogató, de hogy azért valamilyen mértékben azzal együttmozgó nem kifejezetten a klasszikus jobboldali populistaként emlegetett migráns ellenes álláspontot hangoztatva vitték a politikát, most ott is ezért látható egyfajta átmozdulás.

[00:14:23]Ön ebből a szempontból, hogy látja a kialakult aktuális helyzetet?

[00:14:28]Mi történne abban az esetben, hogyha mondjuk tényleg ö ne történjen ilyen, és hát nagyon reméljük, hogy nem is lesz, de mondjuk egy újabb migrációs nyomás alakulna ki mondjuk akár háborús helyzet, akár más humanitárius katasztrófák miatt?

[00:14:45]Mégis csak a paktum felé kell majd elindulnunk az érvelés során, merthogy mi ennek a paktumnak a megszületési körülménye?

[00:14:56]Ugye 2015-ben érkezik egy olyan nyomás, többek között a szíriai polgárháború nyomán, amit az európai integráció akkori közös menekültügyi szabályozása képtelen kezelni.

[00:15:12]Ugye ez a bizonyos Dublini rendszer, ami meghozott szabályokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kezelni a kérelmeket, hol kell benyújtani a kérelmeket, melyik tagállamnak kell lefolytatnia a kérelmeket.

[00:15:28]És hát látszik, hogy politikai értelemben ez a duini szabályrendszer tarthatatlan.

[00:15:33]Még úgy is egyébként, hogy persze a tagállamok átvehettek egymástól kérelmezőket, hogyha ezt vállalták, de teljesen egyértelmű volt, hogy a mediterrán országok, Spanyolország, Olaszország, Görögország, illetve a balkáni útvonal, mondjuk úgy, hogy a többi tagállamhoz képest aránytalan terhelést kap.

[00:15:54]Ugye erre az első válasz az volt, hogy akkor kvótaszerűen kezdjék el a kérelmezőket szétosztogatni.

[00:16:01]Ebből hatalmas vita kerekedett.

[00:16:05]Szerintem erre mindenki emlékszik.

[00:16:07]Miközben elkezdték a tagállamok keresni azt, hogy na jó, akkor ha így nem, akkor hogy lehet?

[00:16:14]Tehát mi lehet a végső megoldás?

[00:16:14]És hát majdnem 10 évbe telt.

[00:16:17]Jó 10 évbe telt.

[00:16:20]Mire megoldást találtak, méghozzá egy olyan megoldást, ami egy ilyen kompromisszumos megoldás.

[00:16:26]Ugye a jobb oldalapvetően kritizálja, tehát még mindig túlságosan megengedőnek tartja.

[00:16:32]A baloldal viszont az emberi jogok eltiprásaként és egy nagyon komoly jobboldali fordulatként értelmezi.

[00:16:40]Tehát vannak új szabályok, ezek éppen most lépnek hatályba.

[00:16:44]Tehát azt tudjuk mondani, hogyha ismét migrációs nyomás érné az Európai Uniót, akkor az új jogi keretnek megfelelően kellene eljárni.

[00:16:55]Na most ez miért nagyon fontos?

[00:16:58]Mert van itt még egy szempont.

[00:17:01]Ugye van az európai integráción belül egy belső szabadmozgásos rendszer, ez a bizonyos sengeni rendszer, és a tagállamok szépen lassan elkezdtek hát ilyen átmeneti határellenőrzéseket bevezetni.

[00:17:13]Ugye ezt elvileg hat hónapra lehetne mindenféle indokokat meg kell adni, és ezeket újra és újra megújítják.

[00:17:22]És nagyon gyakran bizony a migráció, az illegális migráció ott van az okok között.

[00:17:28]Persze olyanok is vannak, hogy nem tudom én, valaki egy nagy sporteseményt rendez, és akkor úgy gondolja, hogy átmenetileg ő határt fog ellenőrizni, de de vannak visszatérő versenyzők, akik gyakorlatilag tartós határellenőrzéseket vezettek be, és azért nem is annyira lelkesek most sem, hogy kivezessék.

[00:17:47]Tehát próbálják tesztelgetni, hogy az új szabályozás mennyire lesz hatékony.

[00:17:50]Na de mi ez az új szabályozás?

[00:17:53]Mert ez egy nagyon fontos kérdés.

[00:17:58]Ugye az nem változik meg, hogy a mediterrán térség meg a balkáni útvonal, esetleg még a Lengyelország felől, mondjuk az északi útvonal a többi tagállamhoz képest mint első belépési pont aránytalan terhelésnek lesz kitéve.

[00:18:19]Mit mond a az új rendszer?

[00:18:21]Az új rendszer először is azt mondja, hogy lesz egy úgynevezett határmechanizmus, vagyis akinek már a határon úgy néz ki, hogy nem felel meg a menekült státuszhoz szükséges feltételeknek, az egy gyorsított eljárásban elutasítható, vagyis őt már nem is feltétlenül kell úgymond beengedni az unió belső területére.

[00:18:47]Tehát ez már egy gyorsító dolog lesz.

[00:18:53]Kettő, kialakul egy új digitális, mindenféle biometrikus adatokat tároló rendszer, és azok, akik be tudják adni a kérelmüket, nem mozoghatnak teljesen szabadon az unió területén.

[00:19:09]Tehát lesz például olyan kötelezettségük, hogy kooperáljanak és annak az országnak a területén maradjanak, ahol beadták a kérelműpét.

[00:19:18]Ugye korábban volt olyan, hogy beadták valahol, aztán eltűntek a rendszerben, vagy beadták valahol máshol.

[00:19:23]Ugye volt egy ilyen probléma is, hogy Franciaországban elutasították, aztán ment tovább Németországba, Svédországba és így tovább, vagy fordítva.

[00:19:33]Ezeket a másodlagos kérelmeket is ki akarja szűrni a rendszer.

[00:19:36]Közös kritériumokat vezet be, hogy mi felel meg és mi nem felel meg.

[00:19:41]És most jön egy nagyon fontos dolog.

[00:19:43]Közösen szabályozzák, hogy mi számít.

[00:19:47]biztonságos országnak.

[00:19:47]És hogyha például olyan országon keresztül érkezett az illető, ami már biztonságos országnak minősül, akkor föl fogják tenni a kérdést, de csókolom miért nem ott adta be?

[00:20:03]Tehát ugye ez a közvetlenül érkezik-e olyan területről, ahol őt bármifélesérelem érhetné.

[00:20:11]És végül ami még nagyon fontos, az az, hogy és ez már egy másik direktíva, de ez is a csomaghoz tartozik.

[00:20:18]Nemrég egyeztek meg arról, hogy lehetőség lesz az EUUN kívüli visszaküldési pontok létrehozására.

[00:20:24]Ugye ez a visszatérési direktíva, a visszatérések felgyorsítása.

[00:20:29]Tehát ez egy nagyon átfogó csomag.

[00:20:30]Magyarországon a vészhelyzeti mechanizmusról megy a vita.

[00:20:36]Ez egy eleme valóban a migrációs paktumnak, de nagyon fontos látni, hogy a paktum többi részében van egy komoly szigorítás.

[00:20:44]Na most a vészhelyzeti mechanizmusról pedig annyit kell tudni, ha már említettük, hogy kialakul egy úgynevezett kötelező szolidaritás, és a tagállamok itt három dolog közül választhatnak.

[00:20:58]Nem kell mindegyiket csinálni, valamelyiket kell csinálni, ugye?

[00:21:03]Vagy átvesznek kérelmezőket, ha nagy a nyomás valamelyik tagállamon, vagy pénzzel segítik azt a tagállamot, vagy ilyen infrastruktúrális és logisztikai segítséget nyújtanak, nem tudom én, határőröket küldenek, vagy hasonló.

[00:21:19]Ugye a magyar kormányfő a választás utáni egyik sajtótájékoztatóján jelezte, hogy ebben a logisztikai infrastrukturális támogatásban gondolkodik.

[00:21:33]Ha jól tudom, ez még olyan formában, mint kormánydöntés még nincs bejelentve, de már említette a kormányfő.

[00:21:37]Szóval nagyjából így néz ki ez a nagy csomagrendszer.

[00:21:42]És akkor ít érek vissza a kérdésére és próbálok rá válaszolni.

[00:21:47]Ha megindul sok ember Európa felé, akkor egyrészt azt fogják nézni, hogy milyen más országokon halad át.

[00:21:55]Valamelyik ország adott esetben biztonságos országnak számít-e, tehát indokolt-e, hogy ő eljön egészen Európáig.

[00:22:04]Ha eljön, akkor új kritériumok alapján fogják megnézni, hogy ő valóban menekült-e.

[00:22:11]Ugye lesz ez a határszűrési mechanizmus.

[00:22:14]Majd pedig ha úgy tűnik, hogy beadhatja a kérelmét, mert esélye van rá, hogy ő valóban menekültnek számít, akkor hát a korábbinál szigorú szabályok szerint kell tartózkodnia abban a tagállamban, ahol a kérelmét beadta.

[00:22:31]Úgyhogy azt gondolom, hogy a következő ilyen hát krízis válság, és remélhetőleg ez minél később következik be, bizonyos szempontból a próbája lesz ennek a csomagnak, és az fog választ adni arra, hogy hát mondjuk úgy, hogy hatékonyabban tudja-e kezelni a problémát ez az új paktum, mint a duini rendszer.

[00:22:53]És hát aki, hogy mondjam, nyitott szemmel jár és olvassa a magyar sajtot, az pontosan tudja, hogy ez egy nagyon vitatott csomag.

[00:23:00]Még egyszer mondom, olyan kompromisszum, amit igazán sem a jobb oldal, sem a baloldal nem szeret.

[00:23:06]Jobb oldalnak túl baloldali, a baloldalnak meg nagyon jobboldali.

[00:23:11]Tehát elégedetlen vele alapvetően a nagy politikai erők egy jelentős része.

[00:23:20]De ettől függetlenül ez a csomag hatályba lépett.

[00:23:23]Meglátjuk, hogy hát ezek a egyrészt jogi, másrészt politikai viták mondjuk úgy, hogy helyzet nélkül rendeződnek-e, vagy majd a következő EM krízishelyzetben látjuk, hogy ténylegesen sikerült-e működőképes modellt alkotni.

[00:23:42]Egy kérdésem lenne még ezzel a megállapodással, illetve a paktummal kapcsolatban, hogy az az illúzió kerülhet elő talán sokak számára, ha mondjuk akár azt emléli az ember, hogy milyen híradások jelennek meg akár az európai sajtóban, akár itthon, hogy itt azért még mindig vannak olyan szembenállások, akár az önáltal is említett például határlenőzések kérdése, illetve hasonló kérdések, amikben azért még a paktum ellenére És mintha folyamatos lenne az ellenállás meg a diskurzus.

[00:24:12]Ugye Magyar Péter, amikor például a migrációs paktumról, illetve az árre vonatkozó pénzügyi, illetve befogadási terhekről elutasítóan nyilatkozat, akkor is látható volt, hogy a sajtóban azonnal megjelentek azok a hírek és azok a reakciók, publicisztikák, amelyek azt kezdték el feszegetni, hogy hát márpedig azért felelősséget kellene vállalni az ilyen kérdésekben is.

[00:24:34]És ugye nemítette itt a logisztikai kérdést például, de hogy mennyire csak egy illúzió az, hogy ez a paktum egyébként egy megállapodást jelent, és mennyire, ahogy ön is említette, azért itt a gyakorlatban fog ez kiderülni, de mennyire van mögött valós egység, mert ha valaki eset esetleg így lakúszemlélőként így szemléli a különböző reakciókat, nyilatkozatokat, akkor azért nem azt tűnik senki számára, hogy akkor a migrációs paktum akkor az egy közös nevező lenne, mégis majd ennek kell megoldania a helyzet.

[00:25:04]ahogyan is említette, ön ezt hogy látja?

[00:25:09]Közös nevezőnek én sem biztos, hogy nevezném, inkább ilyen legkisebb közös többszörösnek.

[00:25:12]Tehát ez egy inkább minimum megoldás, mint maximum megoldás.

[00:25:19]De az egészen biztos, hogy a 2015-ös legkisebb közös többszöröstől jobbrább van.

[00:25:24]Tehát, hogy ez nem kérdés, ahogy egyébként az európai politika konszenzusa is jobbra mozdult.

[00:25:28]Viszont abban önnek teljesen igaza van, hogy vannak viták.

[00:25:33]Ugye a korábbi magyar kormány azt mondta, hogy hiába hivatalos jogszabályú ezt nem fogja végrehajtani, sőt vitatta, hogy egyáltalán ezt többségi szavazással el lehetett volna-e fogadni.

[00:25:44]A lengyel kormány szintén elégedetlen, vagy egy korábbi hollandkormány szintén elégedetlen volt.

[00:25:49]Tehát látszik, hogy itt vannak tagállami és politikai viták.

[00:25:56]Tehát ez teljesen egyértelmű.

[00:25:56]említettem ugye a schengeni problémát, az sem fog varázsütésszerűen megoldódni.

[00:26:04]Ezért is említettem, hogy lesz egy teszt majd valamikor, és valószínűleg a tagállamok ennek függvényében fogják meghatározni, hogy akkor mennyire akarják fenntartani a belső határellenőrzéseket, mélységi ellenőrzéseket, nem tudom én miket.

[00:26:22]Tehát van egy bizalomhiány, ez biztos ezen a téren.

[00:26:24]És végül ami még szintén nagyon fontos, hogy azok a tagállamok, ahol 2015 után nagyon sok ember érkezett, ők egy integrációs kérdéssel is küzködnek.

[00:26:41]Nézzük meg például a Friedrich Merc féle kormányt.

[00:26:42]Ugye Merc, amikor végetért a szíriai konfliktus, és megtörtént a szíriai rendszerváltás, akkor hát jelezte, hogy akkor ő azt szeretné, hogyha a szírek szépen visszamennének Szíriába.

[00:26:59]De közben nem látjuk, hogy ez hát mondjuk így, hogy tartósan vagy nagy számban megtörténne.

[00:27:04]Ugye attól még a szír helyzet valószínűleg nem a leg hát csodálatosabb a világon, hogy rendszerváltás történt, ugye egy ilyen hosszú évek óta háború által sújtott ország.

[00:27:15]Tehát itt van nagyon sok egyéb probléma is, amivel küzdenek a tagállamok.

[00:27:20]Ugye az integrációs kérdés egy csomó biztonsági, kulturális és egyéb dilemmát is felhoz.

[00:27:26]Ezekről is napi szinten lehet olvasni a sajtóban.

[00:27:31]Tehát ez egy, hogy mondjam, egy nagyon széles problémának egy egy részeleme, egy jogi nyelvre lefordított részeleme, méghozzá egy olyan részeleme, ami hát bizonyos szempontból egy ilyen muszáj mindenkinek, hiszen van szabadmozgás, bizonyos korlátokkal szabadmozgás az európai integráción belül.

[00:27:52]Ha van szabad mozgás, akkor külső határoknak is kell lenni, akkor az közös, akkor azt közösen kell csinálni, akkor a határmenedzsmentet is.

[00:28:01]Márpedig ugye a migráció micsoda?

[00:28:03]Egy határátlépés, legalábbis a nemzetközi migráció valamennyire közösen kell csinálni.

[00:28:07]A Dublini rendszer még arra volt kitalálva, hogy Kósza politikai menekültek egy repülőtéren beadják a kérelmüket.

[00:28:15]Ö ez a mostani paktum, ez már egy tömegesebb dologra.

[00:28:18]De azt még nem tudjuk, hogy mondjuk egy akkora hullámot, mint amekkora 2015-16-ban érkezett, hogyan tudna kezelni.

[00:28:26]És erre csak elméleti válaszaink lehetnek, és amíg csak elméleti válaszaink vannak, addig viták is lesznek.

[00:28:34]És egyébként persze helyes is, hogy vannak, mert a demokratikus vita az olyan, hogy mondjam, konfliktusból táplálkozik, tehát egyetértésből nem nagyon lehet vitát és demokráciát csinálni.

[00:28:46]Úgyhogy ez a normális menete a dolgoknak, ha szabad így fogalmaznom.

[00:28:54]Ha már említette az integrációs kérdéseket és tet is utalást ugye hírekre, ugye most főleg Észak-hírországban, illetve az Egyesült Királyságban tapasztalhatóak újfent nagyon durva tömegtüntetések és reakciók, ugye bizonyos menekültekhez köthető, vagyis hát külföldi migránciós hátterű elkövetők hát nagyon szörnyű dolgokat tettek, és ugye ennek következtében Hát a társadalmi reakció az egy nagyon felfokozott tüntetés hullám lett.

[00:29:27]És ugye itt jogosan merül fel az a kérdés is, amire tett is utalást, hogy hogy párhuzamosan, miközben ugye jogi kérdéskörök fölmerülnek itt a migrációs paktum kapcsán, milyen megoldás létezik, ha egyáltalán létezik az integrációs kérdésekre?

[00:29:40]Ugye említette, hogy ugye a visszaküldő állomások kérdésköre is újra az asztalon van.

[00:29:48]Ugye ezt korábban egyébként európai szinten próbálgatták.

[00:29:50]Sokszor bíróságok voltak azok ugye, akik ezzel kapcsolatban végül marasztaló, elmarasztaló döntéseket hoztak, és végül nem lehetett ennek következtében végrehajtani.

[00:29:59]Hogy látja ennek a kérdéskörét?

[00:30:03]Egyáltalán van-e egy olyan irány, ami kibontakozni látszik, hogy erre a feszültségre megoldást találjanak Európában, vagy ez igazából egy újabb nagy fejezet lesz, amire még sajnos nem nagyon volt koncepció?

[00:30:15]Ugye itt a nagy vita az, hogy kik azok, akik ténylegesen jogosultak tartózkodni.

[00:30:26]És most kifejezetten a menekültügyi rendszerről beszélek, de majd mindjárt teszek ide egy megjegyzést.

[00:30:30]Ugye már 2015-ben is lehetett látni, én a francia adatokat ismerem jól, ott azért olyan kétharmad körül volt az elutasítási arány.

[00:30:39]Tehát azt mondhatjuk, hogy az érkezők zöme valószínűleg nem volt jogosult a menekült státuszra, viszont nagyon sokszor az történt, hogy ezek az emberek ugye illegálisan maradtak.

[00:30:50]Na most a jelenlegi konszenzus az láthatóan afele megy, hogy azok, akik ténylegesen jogosultak a menekült státuszra, tehát megfelelnek annak a nemzetközi jogi kritérium rendszernek, ami alapján valaki menekült, az maradhasson, ő tudjon integrálódni, gyors döntés szülessen, tehát ne az legyen, hogy ő itt megmelegszik, beilleszkedik, új életet kezdi, és akkor két-három év múlva mondják neki, hogy jaj, bocsánat, te akkor mégsem maradhatsz, hanem gyors gyors döntés szülessen, és az elutasítottak viszont gyorsan távozzanak is, és aki marad, ott merül föl az integráció kérdése.

[00:31:32]Ez egy hatékonysági, jogi és hatékonysági kérdés.

[00:31:33]Ugye 10 éve erről megy a vita tulajdonképpen.

[00:31:39]És csak ezután nyílik meg az integráció problémája.

[00:31:43]Ez viszont a legtöbb tagállamban részben szociális, részben kulturális, részben biztonsági és egyéb kérdéseket vet föl és hoz magával.

[00:31:54]Ez jellemzően tagállampecifikus egyébként, tehát egészen más a francia laikus állam koncepciója, mint akár mondjuk a brit hozzáállás.

[00:32:05]Tehát ezt a az integráció kérdést, ezt érdemes tagállamonként vizsgálni.

[00:32:11]Nyilván vannak közös kihívások, közös nevezők, de de alapvetően a fogadópolitikai kultúra, a fogadó jóléti állam, de itt most elsősorban az oktatás, egészségügy és hasonló kérdésekre gondolok, nem a közvetlen juttatásokra.

[00:32:27]Tehát attól is függ, hogy milyen módon tud segíteni az érkezőknek és a legálisan tartózkodóknak az integrációban a fogadó állam.

[00:32:36]És hát nem lehet elmenni amellett, hogy az elmúlt 15-20 évben azért a legtöbb európai jóléti állam nagyon erőteljes nyomás alatt van.

[00:32:46]A közszolgáltatások is nyomás alatt vannak, és mindeközben nőnek az államadósságok, tehát egyre mondjuk úgy, hogy kisebb a mozgástér.

[00:32:55]Nemcsak az integrációs feladatok ellátására, hanem egyébként a hát az állampolgárok ellátására.

[00:33:02]Úgy általában.

[00:33:04]Tehát viszonylag sok, megint csak francia példát mondok.

[00:33:06]15-20 évvel ezelőtt nehezen lett volna elképzelhető annyi panasz a francia egészségügyre, mint amennyit most hallunk.

[00:33:14]Rengeteg a panasz, és jellemzően ezek ilyen pénz és emberhiányos panaszok.

[00:33:19]És még egy dolgot hadd tegyek hozzá, amiről mi most beszélünk, az alapvetően a menekült ügy.

[00:33:29]És akkor még nem beszéltünk a családi célú migrációról, a családegyesítésről.

[00:33:34]aminek ugye a feltételeihez hozzá lehet nyúlni tagállami szinten.

[00:33:37]Teljesen megtiltani nem lehet, de a feltételek szabályozhatók.

[00:33:40]Nem beszélhetünk a tanulási célú migrációról, ami ugye egy fontos dilemma, mert megvan a kockázata, hogy úgymond nem megy haza a diák, de hazamegy, akkor viszont egy nagyon komoly puha hatalmi befolyást tudott a a tagállam kiépíteni.

[00:33:58]És nem beszéltünk a kifejezetten munkavállalási célú migrációról, ugye, hogy megint itt a magyar hát napi szintű kérdésekre utaljak.

[00:34:12]Mint kiderült, ugye a magyar rendszerben is vannak ilyen csoportos jogcímek, amikor egy kölcsönző cég intézi a munkások érkezését, de vannak egyéni és egyéb jogcímek is.

[00:34:24]Tehát ezek mind tagállami hatáskörök, amiről most ez az európai történet szól, ez nem a migráció egésze.

[00:34:34]Ez a elsősorban a menekült ügy.

[00:34:34]És nagyon sok minden van, ahol a tagállamoknak azért van mozgástere.

[00:34:39]És hát nyilván mindenki mérlegeli, hogy hogy áll az ő gazdasága, mekkora a munkaerőhiánya, milyen a befogadási kapacitása, tartós letelepedőket akar, vagy megpróbálkozik a vendégmunkás modellel.

[00:34:55]Szóval, hogy itt nagyon sok olyan kérdés van, ahol azért a tagállamok hát külön-külön mozoghatnak, eltér a környezetük, és hát persze viták is vannak köztük, ezt tudjuk.

[00:35:08]Végezül pedig még egy olyan kérdést engedjem meg, hogy ezért most meghatározó kérdésekről beszéltünk, amik ugye az elmúlt napokban voltak talán kiemelt témák.

[00:35:16]Ha ezen túl kell tekinteni, akkor most még milyen kihívások várnak Európára, vagy mik még az olyan témák, amik esetleg most pont ezeknek fényében hát egy kicsit talán eltompultak, vagy kimaradtak a rivaldafényből, a központi reflektorfényből, de mégis fontos lenne esetleg velük foglalkozni.

[00:35:37]Mondok egy csoportosítós témát, hogy egyszerűsítsek.

[00:35:40]Ugye itt a következő napokban lesz egy G7 csúcs.

[00:35:43]Ezt a franciák szervezik, tehát Franciaországban lesz.

[00:35:47]És hát mindenféle aktuális téma, Ukrajna, Közelkelet, nemzetközi kereskedelem, ezek mind napirenden lesznek.

[00:35:54]Tehát azt érdemes figyelni, hogy ott mire jutnak a felek.

[00:36:00]Majd lesz egy európai tanácsülés, ami az állam és kormányfők szokásos találkozója.

[00:36:07]Egyelőre még csak ideiglenes napirendet láttam.

[00:36:12]Nyilván majd ahogy közeledünk, el fog készülni a végleges napirend, de hát nyilvánvaló, hogy itt is fognak beszélni Ukrajnáról, Közelkeletről, energiabiztonságról, kereskedelemről.

[00:36:23]Egészen biztos.

[00:36:23]Ugye egyre inkább látszik, hogy a kínai termékek európai értékesítése egyre nagyobb hát feszültséget okoz.

[00:36:33]Ugye rengeteg ipari munkahely szűnik meg 100zres nagyságrendben minden hónapban Németországban, úgyhogy úgy tűnik, hogy Németország is egyre nyitottabb, legalábbis sajtóhírek szerint arra, hogy a kínai, nevezzük így, mert európai szempontból így néz ki, hát ipari dömpinget valahogy kezeljék.

[00:36:50]Szóval egészen biztos, hogy ilyenekről fognak beszélgetni.

[00:36:55]És hát persze a magyar szempontból is nagyon érdekes lesz, mert hogy Magyar Péter először megy kormányfőként erre az állam és kormányfői csúcsra, és hát itt azért nagyon komoly kérdések lesznek napirenden.

[00:37:06]Olyanok, amik a Magyarországot is érintik.

[00:37:08]Hát hogy mást ne mondjak, ugye az ukrán csatlakozás kérdéséről biztos fognak beszélgetni.

[00:37:13]Márpedig itt ugye Magyarországnak a kisebbségi jogok rendezése kapcsán vannak feltételei.

[00:37:18]Szóval én azt gondolom, hogy a következő napok két nagy csomópontja, ez az európai tanácsi találkozó lesz és a G7 csúcs.

[00:37:24]Meglátjuk, hogy ott mi történik, tehát hogy a világ vezetői itt mire jutnak, akár politikai, akár jogilag is értékelhető döntések formájában.

[00:37:37]Tehát ugye az európai tanács ad utasítást a bizottságnak, hogy készítsen elő jogszabályokat, és akkor onnan fogunk tudni tovább menni, és látjuk, hogy hát ténylegesen hogyan és miként fordulunk rá a nyárra.

[00:37:49]Úgyhogy ezt érdemes figyelni.

[00:37:55]Hát ennyi fért a mai adásban, viszont arra is kaptunk egy kimutatást, kilátást, hogy mire érdemes figyelni, és hát többek között ezekre is itt is, ezen a csatornán is vissza fogunk térni, úgyhogy mindenképpen érdemes feliratkozni.

[00:38:06]illetve hadd ismételjem meg még egyszer, hogy Sors Ester Petronella Substack csatornáját is ajánljuk figyelmükbe.

[00:38:12]Ez a linket itt megtalálhatják a leírásban.

[00:38:14]És még egyszer nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.

[00:38:19]Köszönöm szépen a beszélgetést.