Váratlan válság: veszélyes fegyverek kerültek Ukrajnából a maffia kezébe? - Somkuti Bálint
- Német oknyomozás szerint az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek szisztematikus ellenőrzés híján kerülnek az európai feketepiacra, ami Somkuti szerint rendszerszintű problémára és a német támogatási lendület fáradására utalhat.
-
„Körülbelül két-három évvel ezelőtt a CIA-nak több vezető beosztású képviselője is anonimitást kérve beszélt már arról, hogy az Ukrajnába küldött fegyver, pénz körülbelül 30%-a szőrén-szárán eltűnik." – Somkuti Bálint
- Zelenszkij elnök az ukrán nacionalista csoportok felé tett belpolitikai gesztusként UPA „hűsei" nevet adott egy katonai egységnek, ami kiélezte a lengyel–ukrán viszonyt a volhíniai mészárlások miatt.
- Ukrajna bevetette a saját fejlesztésű, 1000 km hatótávolságú Flamingó cirkáló rakétát, amivel hadászati csapásmérő képességre tett szert, de Somkuti kemény orosz válaszcsapásra és további eszkalációra számít.
- Az EU-csatlakozás kapcsán Somkuti tragikomédiának nevezte a helyzetet, mert Ukrajna gazdasága nincs felkészülve, és a csatlakozás minden jelenlegi tagállamot nettó befizetővé tenne, így legfeljebb egy megfigyelői státusz lehet reális.
-
„Az Európai Unió vezetése egyre inkább Szovjetunióként kezd viselkedni, és úgy gondolja, hogy neki lehetősége van a tagállamokat utasítani, rendre utasítani és helyre tenni. Nincs ilyen lehetősége." – Somkuti Bálint
- Trump „nagyon kemény" Irán elleni csapást ígért, Somkuti szerint a vízellátás tönkretétele emberiesség elleni bűncselekedet, és az USA kontrollálatlan birodalmi viselkedése hosszú távon a bukásához vezethet.
- A közel-keleti feszültség tartósan 90 dollár fölé lökte az olajárat; a szakértő szerint a világ nincs felkészülve egy energiaválságra, és az erőszakos amerikai stratégia gazdasági összeomláshoz vezethet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Ukrajnának szállított fegyverek megjelenése az európai feketepiacon
A műsor első témája egy német oknyomozó cikk volt, amely szerint az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek és lőszerek szisztematikus ellenőrzés hiányában az európai feketepiacra kerülnek, és már szervezett bűnözői körökben is felbukkantak. Somkuti Bálint szerint a cikk nem állít bizonyított tényeket, hanem egyre több nyomozó hatóság jeleit összegzi, és felveti a rendszerszintű probléma lehetőségét.
A szakértő rámutatott, hogy ha a cikk az Egyesült Államokban jelent volna meg, egyértelműen az amerikai vezetés Zelenszkij elnökre gyakorolt nyomásaként lehetne értelmezni. Mivel azonban Németországban látott napvilágot, ez arra utalhat, hogy a német politikai lendület is fáradni kezd az ukrán háborús erőfeszítések támogatásában, és médiaszivárogtatásokkal próbálnak nyomást helyezni Kijevre egy még ismeretlen ajánlat elfogadása érdekében.
„Körülbelül két-három évvel ezelőtt a CIA-nak több vezető beosztású képviselője is anonimitást kérve beszélt már arról, hogy az Ukrajnába küldött fegyver, pénz körülbelül 30%-a szőrén-szárán eltűnik." – Somkuti Bálint *
Somkuti hozzátette, hogy ez nyilván nem légvédelmi rakétakomplexumokra vonatkozik, mert azokat nehéz lenne eltüntetni, de a magyarországi 90-es évek olajlopási eseteire utalva jelezte, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlenek ilyen folyamatok. Elmondta azt is, hogy régóta keringenek hírek arról, hogy az Ukrajnában harcoló kolumbiai és egyiptomi zsoldosok a túlélésük után a drogbandák szolgálatában kamatoztatják a nehezen megszerezhető tudásukat, különösen a drónkezelés terén.
A fegyverek azonosításával kapcsolatban a cikk szerint a sorozatszámok eleve hiányosak, és nincs egész Európára kiterjedő digitális rendszer az összefüggések feltárására. Somkuti azonban rávilágított, hogy vannak más módszerek is a fegyverek eredetének megállapítására. Példaként hozta fel, hogy Mexikóban bukkant fel egy svéd gyártmányú AT4-es Carl Gustaf kézi páncéltörő rakéta, amelyet a hírek szerint Ukrajnának szállítottak, de végül egy drogkartell kezébe került. Itt a sorozatszám mellékes, mert ilyen típusú fegyvert máshova nem szállítottak.
Hasonló a helyzet a ritkább, alacsony elterjedtségű fegyverekkel, mint például a belga SCAR gépkarabély. Ha ez felbukkan egy bűnszervezetnél, az gyanús, mert Ukrajnába több ezret szállítottak belőle, és néhány darab eltűnése könnyen megtörténhet. A szakértő szerint a fegyverek azonosítása nem annyira nehéz, mint ahogy azt bemutatni szeretnék, de a probléma valós és visszatérő: mi történik, ha a háború véget ér, és az Ukrajnában felhalmozott fegyverkészletek, valamint az erőszak alkalmazásában szerzett tudás ráömlik a világpiacra Európától az Egyesült Államokig.
Ukrán–lengyel feszültség az UPA-ügy és az ukrán belpolitika tükrében
A beszélgetés második nagy témája az ukrán–lengyel kapcsolatok kiéleződése volt, amelyet az váltott ki, hogy Zelenszkij elnök május végén egy ukrán katonai egységnek az UPA (Ukrán Felkelő Hadsereg) „hűsei" nevet adományozta. Ez a lengyel–ukrán viszony egyik legérzékenyebb történelmi kérdését, a volhíniai mészárlások emlékét hozta ismét felszínre.
Somkuti Bálint kifejtette, hogy a lengyel kormányzat korábban teljes mellszélességgel támogatta Ukrajnát, beleértve az előző, szuverenista kormányzatot is, de már akkor is felmerültek a volhíniai mészárlásokkal kapcsolatos, viszonyt megterhelő kérdések. Ez a folyamat 2014 óta zajlik.
A szakértő hangsúlyozta, hogy Zelenszkij elnök nagy mértékben támaszkodik az ukrán nacionalistákra – nevezhetjük őket neonáciknak vagy kriptonáciknak, de az orosz propagandával ellentétben nincsenek mindenhol jelen. Ugyanakkor vannak és nem is kevesen, Zelenszkijnek pedig több lépése arra utal, hogy meg akarja békíteni őket. Andrij Melnik újratemetése is ilyen gesztus volt, amely újra felszította a vitát Lengyelországgal, és egyben erősítette az orosz narratívát a „denácifikációról".
„Ez egy külpolitikai, belpolitikai nehézségeket vagy ütközéseket is magába foglaló döntés volt az ukrán elnök részéről." – Somkuti Bálint *
Somkuti szerint a lépés hátterében az ukrán belpolitika nehezedése állhat, és Zelenszkijnek gesztust kellett tennie a hangos, méretüknél nagyobb befolyással rendelkező szélsőséges és soviniszta csoportok felé. A probléma az, hogy ez Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában már kiverte a biztosítékot, de egyelőre még úgy vannak vele, hogy Ukrajna a túléléséért küzd, ezért a csúnya beszéddel nem foglalkoznak.
A szakértő felvetette a következmények kérdését is: ha Ukrajnában megtartják a Pride-ot, és ezek a csoportok rátörnek a – globalista szempontból érinthetetlennek és sérthetetlennek tartott – megmozdulásra, annak súlyos következményei lehetnek, és előkerül minden, amit korábban a szőnyeg alá söpörtek. Összességében Somkuti nem tartotta szerencsés külpolitikai lépésnek a történteket, de elismerte a belpolitikai nyomást és célt.
Arra a kérdésre, hogy ez egy diplomáciai átmeneti hullámvölgy vagy egy következő lengyel választás fő kampánytémája lehet-e, a szakértő azt válaszolta, hogy lehetetlen megmondani. Az ókori római madárjósok hasonlatával élve: fölreppent egy vagy több madár, de még nem látjuk, merre megy. Ugyanakkor úgy véli, folyamatosan jelen van az ukrán szélsőségesek nyomása a politikára, amire példa a szevasztopoli panorámafestmény elpusztítása, amelynek katonai célja vagy értelme nem volt, de tipikus művelete az olyan alakulatoknak, mint a Kraken vagy az Azov.
Stratégiai eszkaláció: az ukrán Flamingó rakéta bevetése és a Krím elszigetelése
A műsorvezető beszámolt arról, hogy június 10–11-én komoly eszkaláció történt az ukrán hadszíntéren: Ukrajna bevetette a saját fejlesztésű Flamingó cirkáló rakétákat, amelyekkel 1000 km-re a határtól orosz olajfinomítókat és katonai létesítményeket talált el. Eközben az oroszok drónokkal támadták az odesszai hajózási folyosót, megrongálva barbadosi és panamai kereskedelmi hajókat.
Somkuti Bálint kiemelte, hogy az 1000 km-es hatótávolság már hadászati mélységnek minősül, ami azt jelenti, hogy Ukrajna belépett azon kevés állam körébe, amelyek rendelkeznek hadászati csapásmérő képességgel. Korábban is voltak drónokkal végrehajtott nagy hatótávolságú támadások, de azok sebessége jelentősen kisebb volt. A Flamingóról korábban sok hír szólt arról, hogy milyen problémákkal küzd, de most úgy tűnik, sikerült ezeken felülkerekedni és megindult a gyártása.
„Az amatőrök taktikáról, a profik logisztikáról beszélnek. Az amatőrök arról beszélnek, hogy hol és hogyan harcolnak. A profik meg arról, hogy mennyi utánpótlást kapnak, milyen felszereltségük van ezeknek az eszközöknek, és mennyit gyártanak az adott eszközből." – Somkuti Bálint *
A gyártási mennyiségekről nincs információ, de Somkuti szerint várhatóak még ilyen támadások, és hasonlóképpen várhatóak lesznek orosz válaszcsapások is. Az oroszoknak az utóbbi időben komoly károkat okoztak, gondoljunk a Bojky fregatt megsemmisítésére, a Szentpétervár elleni támadásokra és az olajfinomítók rendszeres bombázásaira. Egy nagyon kemény orosz válasz, egy újabb eszkaláció várható, aminek a következményeit mindkét oldal lakossága és a világgazdaság is megszenvedi.
A Krím elszigetelésének lehetőségével kapcsolatban a szakértő Robert Browdayra, az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnokára hivatkozott, aki szerint Ukrajna a közeljövőben elszigetelheti a Krím-félszigetet Oroszországtól. Somkuti ezt a nagyobb képbe helyezve értékelte: az eszkalációs lépések előbb-utóbb elérnek egy szintet, és több orosz szakértő is arról beszélt, hogy az orosz vezetés már nem bújhat önkorlátozás mögé. A szakértő szerint ez nem szép, nem jó, nem erkölcsös, de ez az irány látszik. Amikor országok közötti feszültség fokozódik és elindulnak a lakott területek elleni célzott támadások, annak igen-igen rossz vége lehet.
Ukrajna EU-csatlakozása: ígéretek, feltételek és a magyar blokád
Az EU-s csatlakozási folyamattal kapcsolatban a műsorvezető elmondta, hogy az uniós bővítési biztos éppen tárgyalt Kijevben, és öt uniós tagállam javasolt egy szigorú biztosítékos rendszert, amely megakadályozná a vétókkal való visszaélést a jövőben – itt konkrétan a korábbi magyar blokádra utaltak. Emellett rendkívül szigorú átmeneti időszakot szabnának meg Ukrajnának az agrárpolitika és a kohéziós alapok terén.
Somkuti Bálint tragikomédiának nevezte a helyzetet. Egyrészt tragikus, mert az ukrán lakosság nem kis mértékben az EU- és NATO-tagság reményében vállalta az áldozatokat, de ezeket az ígéreteket nem sikerült készpénzre váltani. A NATO kiesett (az orosz támadás hivatalos indoklása szerint nem kis részben a NATO-csatlakozás belebegtetése miatt indult), így marad az EU. Csakhogy ott van Törökország és Szerbia, akik évek óta a kapuban állnak, és már szinte nem is igénylik ezt a kommunikációt.
„Ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor mindenki más, a legszegényebb országok, Portugália, Románia, Bulgária, akár Magyarország is, nettó befizetővé válnak, mert az ukrán infrastruktúra, az ukrán gazdaság egész egyszerűen nincs azon a szinten, hogy ezt európainak lehessen nevezni." – Somkuti Bálint *
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrán mezőgazdaság jelentős része amerikai kézben van, ahol a GMO-tilalom nem működik, és a minőségi ellenőrzés sem európai színvonalú. Mindezek alapján a legjobb ajánlat, amit Ukrajna kaphat, egy kétsebességes Európában egy kvázi megfigyelői státusz lehet – amit Mátyás király példájával jellemzett: hozott ajándékot is, meg nem is.
A magyar–ukrán kapcsolatokkal kapcsolatban a műsorvezető megjegyezte, hogy a hivatalos ukrán kommunikáció szerint a legérzékenyebb kérdésekben már történt előrelépés, és Budapest támogatja az első klaszter megnyitását. Somkuti azonban emlékeztetett: az előző kormányzat törekvései a kárpátaljai magyarság 2011 után elvett jogainak visszaszerzésére nem voltak ukránellenesek, hanem arról szóltak, hogy minden etnikai kisebbségnek járó jogokat kapjanak vissza. A politikai akarat hiányzott hozzá.
„Az Európai Unió vezetése egyre inkább Szovjetunióként kezd viselkedni, és úgy gondolja, hogy neki lehetősége van a tagállamokat utasítani, rendre utasítani és helyre tenni. Nincs ilyen lehetősége." – Somkuti Bálint *
A szakértő emlékeztetett a szlovák és román példára: a szociálliberális kormányzatok elfelejtették kiharcolni a határon túli magyarok jogait a csatlakozás előtt, beérték szép ígéretekkel. Most a magyar kormánynak lehetősége van ezt a lépést megtenni, de a kérdés az, hogy a szlovák és román példa ismétlődik-e meg, vagy ténylegesen lesz előrelépés. Somkuti szerint van esély az előrelépésre, mert az ukrán vezetés több szempontból is szorult helyzetben van, és Magyar Péter sem akar több feszültséget – ha a hangzatos szavak ellenére nem változik a helyzet Kárpátalján, az komoly politikai hátrányt jelentene számára.
Donald Trump Irán elleni fellépése és a közel-keleti eszkaláció
A műsor záró témája Donald Trump amerikai elnök június 11-i Truth Social bejegyzése volt, amelyben drámai katonai eszkalációt jelentett be: közölte, hogy az Egyesült Államok „ma este nagyon keményen" („VERY HARD TONIGHT" – nagybetűkkel) oda fog csapni Iránnak, folytatva a harmadik egymást követő éjszakai bombázást.
Somkuti Bálint 50-50%-os esélyt látott arra, hogy tényleg kemény lesz a támadás, vagy éppen azért nem, mert az irániak készülnek rá. Ő azt a kérdést tenné fel a döntéshozóknak, hogy mi változott február 28-a óta. A hírek szerint Iránban több támadott területen a vízellátást sikerült tönkretenni, amit a szakértő emberiesség elleni bűncselekedetnek, állami terrorizmusnak nevezett – függetlenül attól, hogy a civil áldozatokat egy terrorszervezet vagy az amerikai légierő okozza.
„A civilek nem részei a háborúnak. [...] Teljesen mindegy, hogy civilek legyilkolása egy terrorszervezet által történik, mint a Hezbollah, vagy az Amerikai Egyesült Államok légiereje által. Teljesen mindegy." – Somkuti Bálint *
A szakértő szerint a NATO 1999-ben még alacsony precíziós fegyveraránnyal dolgozott, de mára szinte minden bevetett eszköz precíziós irányított fegyver, tehát pontosan tudni kell, hova lövik ki. Iránban hozzávetőleges számítása szerint 40-50 ezer katonai célpont van, amelyek megsemmisítése napi 4500 bevetés mellett is hosszú időt venne igénybe.
Trump azon kijelentésére, hogy át fogja venni a teljes ellenőrzést az iráni olaj- és gázpiac felett (hasonlóan, ahogy azt Venezuelával is tette), Somkuti elmondta, hogy neki a hideg futkosott a hátán. Úgy véli, az Egyesült Államok kezd úgy viselkedni, mint a Csillagok háborújában a birodalom – George Lucas utasítása szerint a birodalmat űrnáciknak kellett elképzelni. Az ilyen típusú lépések a dunaszerdahelyi maffia módszereire emlékeztetik, és úgy látja, az USA kontrollálatlanul és ellenőrizetlenül kezd viselkedni.
„Hiába a sárkány a legerősebb állat, ha az egész állatvilág ellene fordul, akkor úgy van vége, mint a botnak." – Somkuti Bálint (a Paff, a bűvös sárkány című dalra utalva) *
Trump azon állítását, miszerint az iráni haditengerészet, légierő és légvédelem már most teljesen megsemmisült, Somkuti a „hatos és kilences" hasonlattal jellemezte: attól függ, melyik oldalról nézzük. Valószínűleg igaz, hogy a reguláris erők nem tudják aktívan akadályozni a hadműveleteket, de az Iráni Forradalmi Gárda irregularis erői sok szempontból erősebbek – ők ellenőrzik a Hormuzi-szorost több száz vagy akár ezer gyorsnaszáddal, amelyek földbe vájt bázisokon vannak elrejtve, így megsemmisítésük még az amerikai fegyverekkel is nehéz.
A szakértő a Csillagok háborújából idézve Leia Organa szavait zárta gondolatmenetét: minél jobban szorítják össze az öklüket, annál több csillagrendszer fog átcsúszni az ujjaik között. Ezt lehet csinálni, de minél több ország fogja keresni a módját, hogy átcsússzon az amerikai ujjak között, és amikor egy birodalmat a félelem tart össze, akkor már nincs messze a bukás.
A közel-keleti konfliktus gazdasági következményei: olajár-robbanás és energiaválság
Az olajpiaci helyzetről szólva a műsorvezető elmondta, hogy a Bloomberg szerint a Wall Streetet megrázta a konfliktus, az olajár már tartósan 90 dollár felett van, és Trump bejelentése után további kilövések várhatók. Somkuti Bálint szerint a világ nincs felkészülve a tartósan magas olajárakra, mert a globalizáció úgy működött, mint egy bevásárlóközpont – tartalékot senki nem képzett. Az USA stratégiai olajtartalékai 22 éve nem látott mélységben vannak, amit korábban csak Irak elfoglalásával tudtak ellensúlyozni.
„Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az amerikai cél az lenne, hogy kirobbant egy háborút, senkinek nincs energiája, csak neki, és utána elvárja, hogy szeressék." – Somkuti Bálint *
A szakértő rámutatott, hogy a világ három fő energiaforrása az USA/Venezuela, a Közel-Kelet és Oroszország. Ha az USA magának irányítja át a venezuelai olajat, és közben az ukránok lövik az orosz kitermelést, akkor egy komplett energiaválság és az abból kiinduló gazdasági válság képe rajzolódik ki. Hosszú távon azonban ez a fajta erőszakos birodalmi stratégia nem tartható fenn – ahogy a Szovjetunió példája is mutatja, erőszakkal nem lehet olyan birodalmat fenntartani, amiben csak az egyik fél jár jól.
A beszélgetés zárásaként India helyzetét hozta fel: az ország eddig csikicsuki játékot játszott a Nyugat és a BRICS között, de ha az amerikaiak szankciókkal és támadásokkal ellehetetlenítik az olajellátását, előbb-utóbb kénytelen lesz egyértelműen Kína és Oroszország felé fordulni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A német oknyomozó cikket közlő lap neve az átiratban „Tageso Reportmans" illetve „Tageso report. Minds Tageso report." formában szerepel. A pontos lapnév a kontextusból nem állapítható meg egyértelműen, feltehetően egy német napilapról vagy hírmagazinról van szó.
- Az egyik ukrán támadásban megsemmisített orosz hadihajó neve az átiratban „Boy Kífregat" alakban szerepel. Pontos neve a kontextusból nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]Ez az Alfa és Omega mai adása.
[00:00:03]Az én nevem webbreceni Camilla.
[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig itt van velünk Dr.
[00:00:07]Somkti Bálint, biztonságpolitikai szakértő és a fényviszonyokból nagyjából látható, hogy csütörtök délután vesszük fel az adást.
[00:00:16]Szervusz Pálink.
[00:00:18]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek szigorúan Pálinka nélkül és valóban az életné hoz meglepő dolgokat.
[00:00:21]Reméljük, hogy az előttünk álló éjszaka alatt nem történik semmi olyasmi, ami minden ma megbeszélt, vagy minden most megbeszélt dolgot a kukába tesz.
[00:00:30]Igen, nem vállaljuk a felelősséget.
[00:00:30]Most elmondom, 18:21 per van közép-európai idő szerint, tehát ha innentől kezd egy órán belül még valami történik, akkor akkor még talán, de utána esély sincs rá.
[00:00:41]De de reméljük, nem történik semmi.
[00:00:44]Szóval hát kezdjük akkor el.
[00:00:44]Mielőtt elkezdeném, azért szeretném önöket megkérni, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel az Útrahang csatornájára, és lájkolják kérjük a videókat, mert azzal segítenek nekünk sokat.
[00:00:56]De természetesen, ha kommentelni szeretnének, azt is nagyon szívesen várjuk.
[00:00:59]Én például szeretem amúgy olvasgatni a kommenteket elő szeretettel.
[00:01:03]Na, most valamelyest a Turóci Richard kollégánk által készített hírmix alapján kezdeném ezt a ezt a az első hír két hírt onnan hoznám.
[00:01:14]zárójában megjegyzem, hogy egyébként a hírmix azért is nagyon jó, mert Rel úgy dolgozik, hogy mindenféle hírforrást szed össze egybe, mindent alapulv, egyik oldalt sem részesíti előnyben, és akkor egy ilyen széleskörű tájékoztatást nyújt, zárójá bezárva.
[00:01:27]Ez volt a reklám helye.
[00:01:29]Szóval akkor kezdjük úzerint, ahol az ott is az első hír volt.
[00:01:31]A Tageso Reportmans oknyomozása feltárja, hogy Ukrajnának szállított fegyverek és lőszerek szisztematikus ellenőrzés hiányában az európai fekete piacra kerülnek, ahol már a szervezet bűnözését rogbandákében is megjelentek.
[00:01:45]Ugye a cikk azért is érdekes, mert nem azt állítja bizonyítottan, hogy itt történt valami, hogy ez itt egy tény, hanem a nyugat által Ukrajnának küldött fegyverek tömegesen megjelenése úgy kötöttek ki, hogy hát egyre több nyomozó hatóság lát olyan jeleket, tehát azért nem jelentik ki biztosra, de azért mégis csak pedzegetik.
[00:02:05]Egyrészt, hogy mit jelent az, hogy így a HBUR ötödik évében megjelenhetnek ilyen cikkek is ráadásul ugye nyugaton és milyen nagy jelentőséggel bír, hogy most így több oldal is reagált erre például.
[00:02:19]Ez melyik úságban is élett meg?
[00:02:20]Bocsánat, nem, de azt nem értettem a Tageso report.
[00:02:23]Minds Tageso report.
[00:02:25]Oké.
[00:02:25]Azért kérdezem, mert ugye ha ez a az Egyesült Államokban jelent volna meg, akkor egyértelmű lenne az, hogy az amerikai vezetés kíván nyomást gyakorolni Zelenski elnökre.
[00:02:34]Tehát ez egy ilyen egy ilyen alapkiindulási pontként megjeleníthető.
[00:02:40]Ezzel kapcsolatban egyébként körülbelül két-három évvel ezelőtt a CIA-nak több vezető beosztású képviselője is anonimitást, azaz néptelenséget kérve beszélt már különböző amerikai újságoknak, hogy az Ukrajnába küldött fegyver, pénz körülbelül 30%-a szőrényszárán eltűnik.
[00:02:55]Na most ez nyilván nem a légvédelmi rakétakomplexumokat jelenti, mert ezt azért ne elég nehéz eldugni.
[00:03:00]Bár én már láttam olyat Magyarországon a 90-es években, hogy amikor fölkeltették az állomásvezetőt az akkor még apáknek nevetett nevezett navnyomozók, akkor meglepődett tapasztalat, hogy a saját állomásnál egy teher vonatnyi olaj áll.
[00:03:15]Tehát, hogy itt azért voltak ilyen történetek, amelyben láttunk ki eljött nappal meghalni, de ettől függetlenül egyáltalán nem elképzelhetetlen az, hogy ez a folyamat már régebb óta zajlik, csak most kezdi megütni a különböző hatóságok ingerküszöbét.
[00:03:26]Tegyük hozzá, hogy arról is vannak elég régóta hírek, hogy az Ukrajnában harcoló kolumbiai és egyipt zsoldosok miután visszamennek, ha túlélik a bevetést, utána a drogbandák szolgálatában kamatóztatják az egyébként máshol nehezen beszerezhető tudásukat, elsősorban a drónkezelői pozícióban.
[00:03:44]Tehát ezekről a hírekről szerintem régóta lehetett sejteni, régóta rebesgették.
[00:03:48]Az, hogy Németországban is megjelent egy ilyen cikk, az nekem azt mondja, lehet, hogy tévedek, mert megint csak próbálom összekötni a pontokat, de nekem azt mondja, hogy Németországban is kezd fáradni az a lendület, amellyel az ukrán háborús erőfeszítéseket támogatták, és ilyen típusú lépésekkel, ilyen média szivároktatással igyekeznek nyomást gyakorolni Zelenszki elnökre, hogy fogadjon el valamilyen ajánlatot, amébként még nem ismerünk.
[00:04:12]Ugye a cikk szerint ezeknek a fegyvereknek a sorozatszáma eleve hiányos is.
[00:04:16]Nincsen, tehát hogy ezt rögtön úgymond likvidálják.
[00:04:20]Meg ugye nincs is egy egész Európát felőlelő olyan digitális rendszer, amiben esetleg összeköttetéseket tudnának felfedezni, hogy itt hol mi jelenik meg.
[00:04:29]És akkor ez ebből végül is azt szűrhető le, hogy sem úgy el is dőlt, hogy semmi sem bizonyítható.
[00:04:35]És akkor ez így ez így csak egy általános találgatás marad.
[00:04:40]Vagy tehát mindenki döntse el, hogy ki mit gondol kábé, nem?
[00:04:45]Ebben van ilyen egyébként.
[00:04:45]Tehát ugye több ilyen fegyvertípusú fegyverek csempészésével, megsemmisítésével foglalkozó krimiben láttuk, hogy kiütik, kireszelik a sorozatszámot, de mégse sikerül tökéletesen.
[00:04:59]I illetve egyéb módszerek is vannak adott fegyverek azonosítására.
[00:05:00]Például egyébként Mexikóban tűnt föl egy olyan egyébként svéd gyártványú AT4-es Car Gustáv kézi páncéltörő rakéta, amelyet a hírek szerint Ukrajnának szállítottak, de végül mégis egy mexikói drogkartel kezébe került.
[00:05:15]Tehát itt azért vannak olyan típusú történetek, amelyben a sorozatszám az ilyen szempont mellékes, mert ilyen típusú fegyvert sehova máshova nem szállította kivéve az USába.
[00:05:27]Úgyhogy az is felmerült, hogy esetleg egy amerikai raktárból tűnt el ez a fegyver, illetve Ukrajnának.
[00:05:30]Ugye másik ilyen történet, hogy vannak olyan ritkább fegyverek, például a Scar nevű belga gépkarabé, amelyiknek az elterjedtsége még elég alacsony.
[00:05:39]Egy relatív új fegyverről beszélünk.
[00:05:41]Ha ez tűnik fel valamelyik drogkartelnél vagy európai bűnszervezetnél, az gyanús, hogy valamelyik olyan fegyveres erőtől származik, ahol nem tudnak elszámolni egy pár darabbal.
[00:05:51]Na most, hogyha mondjuk feltételezzük, hogy példánként lehet felhozni, hogy a jól emlékszem, a belga különleges alakulatok használja ezt a fegyvert, ott valószínűleg mind a 150-2000 darab megvan mondjuk egy különleges bevetési egységnél.
[00:06:01]Viszont Ukrajnában is több ezret szállítottak belőle, ott eltűnt egy pár darab, simán visszakerülhet.
[00:06:06]Tehát, hogy hogy itt azért nem annyira nehéz ezeknek az eszközöknek az azonosítása, mint ahogy szeretnék bemutatni, de tény az, hogy ez egy visszatérő probléma, hogy mi történik akkor, ha egyszer végetér a háború Ukrajnában, és az ott felhalmozott fegyverkészletek és fegyveres erőszak alkalmazásában elsajátított tudás, az valahova ráömlik a világpiacra, Európától az Egyesült Államig.
[00:06:29]Az ukrán lengyel kapcsolatok egyik legérzékenyebb történelmi kérdése ugye ismét felszínre tört.
[00:06:33]Erről már beszéltünk is.
[00:06:35]Politikai vihart kavart ugye Lendői országban a hogy Zelenski épp május végén egy ukrán katonai egységnek az UPA hűsei nevet adományozták.
[00:06:45]Most ismét felszínre kerültek.
[00:06:45]Ráadásul úgy van, hogy azért ö vannak ilyen tehát, hogy az ellenzéki és a kormánypárti oldalak egy gondolkodásban vannak ezzel a témát illetően.
[00:06:57]Viszont a kommentszekció is sokkal erősebb, meg nem tudom, jobban nagyobb kiállást várni Lengyelország érdekében.
[00:07:05]Mennyire szól ez a vita most már így Ozupárról is, meg az ukrán menekültekről, vagy mennyire szól ez az ukrajnái támogatásról, a belügyekről?
[00:07:17]Mennyire miől szól most ez a vita?
[00:07:20]Ez azért egy azért egy kitűnő kérdés, mert azért azt látni kell, hogy a lengyel kormányzat teljes mellszélességgel támogatta Ukrajnát, még az előző is, amelyik ugye egy kifejezetten szuverenista, lokalista kormányzat volt szemben, Donaldus globalista koalíciójával.
[00:07:37]viszont már akkor felmerültek azok a kérdések, amelyek a volhí mészállásokkal kapcsolatban megterhelték a két ország viszonyát.
[00:07:44]Ugye ez nem tegnap volt ez a történet, ez 2014 óta folyamatosan zajlik.
[00:07:49]Most ebben a helyzetben nyilvánvalóan mindenki látja, hogy Zelenski elnök nagy mértékben támaszkodik az ukránovinisztákra, nevezhetjük őket neonácinak vagy kriptonácinak, akik a orosz propagandával ellentétben nincsenek ott mindenhol.
[00:08:02]Tehát ugyanúgy, hogy az oroszok sincsenek minden Spánjban ott, Ukrajnában sincsenek minden Spájcban neonácik.
[00:08:07]Vannak, nem kevesen vannak.
[00:08:07]És Zelenszki elnöknek számtalan lépése arra utal, hogy őket akarja megbékíteni.
[00:08:11]És Andrei Melniknek az új temetése egy ilyen lépés volt, ami aztán újra felszította a vitát Lengyelországgal.
[00:08:17]ö mondjuk így ögerősítette azt az orosz vélekedést, hogy ők igazából a háborút Ukrajna denácitanítá vagy náciitlanításáért indították és a többi, és a többi és a többi.
[00:08:29]Tehát ez egy külpolitikai, belpolitikai nehézségeket vagy ütközéseket is magába foglaló döntés volt az ukrán elnök részéről.
[00:08:38]Ugye felmerül a kérdés, hogy miért pont most és miért ilyen körülmények között.
[00:08:42]Úgyhogy én arra tudok gondolni, hogy itt bizony az ukrán belpolitika nehezebbé válik Voladimir Zelenszki számára.
[00:08:46]És ebben kellett egy gesztust tenni a nagyon hangos méretüknél sokkal nagyobb befolyással rendelkező szélsőség és soviniszta csoportok irányába.
[00:08:58]A problémát az jelenti, hogy ez előbb-utóbb Németországban is, meg egyébként Franciaországban, Nagy-Britanniában már kiverte a biztosítékot, de még úgy vannak vele, ugye Lengyelországot említetted, még úgy vannak vele, hogy Ukrajna túléléséért küzd most azon, hogy közben csúnyán beszél, azzal nem foglalkozunk.
[00:09:15]A kérdés az az, hogy mi a következő lépés?
[00:09:18]Tehát például Ukrajnában is megtartják a Pride-ot, és ezek a szélsőséges csoportok általában nem szokták szeretni ezeket a típusú felvonálásokat.
[00:09:25]Tehát abban a pillanatban mondjuk, hogyha ennek a globalista szent tehénnek, és most elnézést kérek a képzavarért, de a globalisták által érinthetetlenek és sérhetetlenek tartott megmozdulásra törnek rá, vagy zavarják meg ezek a csoportok, akkor annak azért súlyos következményei lehetnek, és akkor ilyenkor előkerül minden más, ami be lett csöpörve a szőnyeg alá.
[00:09:45]Úgyhogy összefoglalva a fentieket úgy gondolom, hogy ez most egy nem túl szerencsés külpolitikai lépés volt Zelenszki elnök részéről.
[00:09:53]Viszont egyértelmű, hogy volt ennek egy belpolitikai nyomása, volt egy belpolitikai célja.
[00:09:58]Ez most akkor ilyen egy diplomáciai átmeneti hullámvölgynek is nevezhetjük, vagy mondjuk lehetne egy következő lengyelválasztásnak a fő kampánytémája, és akkor ezen is eldőlhet például a jövője, hogy mi a helyzet, hiszen a társadalmi nyomás azért érzékelhető a úgymond a hát az internetes világban valamelyest.
[00:10:20]Ez egy nagyon-nagyon jó kérdés, hogy ez most egy folyamatnak a része, vagy egy pillanatnyi, mondjuk úgy, hogy megingás volt az ukrán elnök részéről.
[00:10:27]Lehetetlen megmondani egyelőre.
[00:10:29]Ugye megint olyan dologról beszélünk, mint a ókori roma rómaiaknál voltak a madárbéli jósok, és ugye voltak az auguró, akik pedig a madarak röptéből próbáltak jósolni.
[00:10:38]Tehát most fölreppent egy vagy több madár, de még nem látjuk, hogy merre megy.
[00:10:42]Tehát abban a pillanatban tudunk majd arról beszélni, hogy ez egy tendencia, ez egy új vonulata az ukrán belpolitikának, vagy pedig egy egyszeri, mondjuk így megingás volt Zelenszki elnök részéről.
[00:10:55]Én úgy gondolom, hogy folyamatosan ott van az a fajta nyomás, az ott van az a fajta befolyás, amit az ukrán szélsőségesek jelentenek az ukrán politikára.
[00:11:04]Gondoljunk csak arra, hogy Szevasztopolban egy dróntalálattal elpusztították azt a panorámafestményt, ami a 185355-ös krími háborúnak a az ostromát örökítette meg, ami a második világháborúban Szevasztoppol hosszú ostromát is megúszta.
[00:11:20]Tehát ennek katonai célja, katonai értelme nem volt.
[00:11:22]Ez tipikusan az a fajta művelet, amikor egyébként bizonyos alakulatok jellemzően a Kraken, az Azov és a többiek civilekre vadásznak a határmenti régiókban, és nem csak az elcsatolt ukrán területeken, hanem magában Oroszországban is.
[00:11:34]Tehát ez egy ilyen mondjuk így egy egy tartós része az ukrán politikának, hogy mennyire erősödik meg az arra még mindig korai válaszolni.
[00:11:45]Menjünk tovább még egy Ukrajnát érintő hírrel.
[00:11:47]Az ukrán hadszintérjér június 10-11-én komoly eszkaláció történt.
[00:11:52]Ukrajna bevetette a titokzatos saját fejlesztésű flamingó cirkáló rakétáit, amelyekkel 1000 kmre határtól Oroszország belső területén lévőjfinomítókat és katonai létesítményeket talált el.
[00:12:07]Eközben az oroszok drónokkal támadták az odesszai hajózási folyosót, megrongálva egy barbados és panamai kereskedelmi hajót.
[00:12:15]Ez most egy ilyen stratégiai törésnek bizonyul vagy minősül ez a flamingó mélységi bevetésre, vagy vagy hogyan reagálhat erre?
[00:12:23]Moszkva vagy eleve mennyire fontos ez a hír?
[00:12:27]Ugye hát egyrészt 1000 km az már egy hadászati hatótáv, tehát az már se nem harcászati taktikai, se nem hadműveleti mélység, az már egyzati mélység.
[00:12:34]egy ország területén.
[00:12:36]Ezzel elmondhatjuk, hogy Ukrajna belépett azon kevés állam körébe, akinek van hadászati csapásmérő képessége.
[00:12:43]Egyébként korábban is volt ilyen mindenféle drónokkal Jutuyi FP1, FP2, de emlékem szerint azoknak a hatótávolsága ugyan nagyobb, de a sebességük jelentősen kisebb.
[00:12:52]Ugye a flamingóról nagyon sok hír érkezett már korábban, hogy milyen problémákkal küzd.
[00:12:58]Most úgy néz ki, sikerült ezeken felülkerekedni, és megindult valahol a gyártása.
[00:13:01]Most ilyen típusú híreknél, ilyen típusú bejelentéseknél mindig az a kérdés, és mindig föl kell idézni azt a mondást, hogy az amatőrök taktikáról, a profik logisztikáról beszélnek.
[00:13:12]Az amatőrök arról beszélnek, hogy hol hol és hogyan harcolnak.
[00:13:16]A profik meg arról, hogy mennyi utánpótlást kapnak, milyen felszereltségük van ezeknek az eszközöknek, és mennyit gyártanak az adott eszközből.
[00:13:23]Nyilvánvalóan azzal kapcsolatban, hogy mennyi flamingót ugye tud gyártani Ukrajna, akár belöldön, akár külföldön, nincs információ.
[00:13:31]Úgyhogy én ezzel kapcsolatban annyit mondanék, hogy várhatóak még ilyen támadások, ugyanogy ahogy várhatóak lesznek orosz válaszcsapások, hiszen az utóbbi időben Ukrajna igen komoly károkat okozott.
[00:13:40]Gondoljunk csak a Boy Kífregat konkrét megsemmisítésére, a Szent Pétervárt ért támadásokra, az olajfinű rendszeres támadásokra.
[00:13:47]Tehát én azt várom, hogy egy nagyon kemény, orosz válasz, egy újabb eszkaláció fog történni, aminek aztán a következményt megint a lakosság mind a két oldalon, illetve a világ közvéleménye, a világ gazdasága fogja megszenvedni.
[00:14:03]Félszegettel kapcsolatban még hoznék egy hírt, hogy a Rajternak beszélt Robert Browday, ugye ismertebb nevén magyár.
[00:14:09]Azért mondom magyárnak, mert ugye magyarul írjuk és magyar, de hát így így említik minden, hogy magyár, tehát ez a kiejtés.
[00:14:15]Ő az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőének parancsnoka.
[00:14:20]Azt mondta, hogy Ukrajna közeljövőben elszigetelheti a Krífélszigetet Oroszországtól.
[00:14:24]Ugye mint említette, voltak támadások is, meg ugye üzemanyaghiány is kialakult.
[00:14:29]Tényleg fenyegeti a krímet ez a teljes elszakítottság, vagy ez egy ilyen újabb ilyen fenyegetés is jól hangzik?
[00:14:38]Hát gyakorlatilag a a ezeket az ilyen típusú kihívásokat, ilyen típusú fenyegetéseket megint a a nagyképnek a figyelembevételével kell értékelni.
[00:14:52]Tehát hogyha a az ember egy picit távolabb tud lépni, akkor láthatja azt, hogy ezek a az eszkalációs lépések előbb-utóbb el fognak érni egy szintet.
[00:15:02]És egyébként több orosz szakértő is arról beszélt, hogy ezekben a folyamatokban az orosz vezetés már nem bújhat valamilyen szintű önkorlátozás mögé.
[00:15:09]Ez megint tipikusan az a történet, nem szép, nem jó, nem erkölcsös, csak ezt az irányt látjuk.
[00:15:14]Tehát én megmondom őszintén, biztonságpolitikai szakértőként más dolgok kötik le a figyelmemet.
[00:15:20]Nyilván szörnyű látni azt, amikor kamikáz drónok élő adásban ölnek meg embereket, vagy sebesítenek meg súlyosan.
[00:15:27]Viszont amikor arról van szó, hogy országok közötti feszültség tovább fokozódik és előbb vagy utóbb elindulnak a lakottetek elleni célzott támadások, az azt jelenti, hogy ennek a háborúnak, ennek a folyamatnak ennek ennek igen-igen rossz vége lehet.
[00:15:46]Ugye korábban, vagyis hát nem korábban, hanem már többször beszéltünk arról, hogy Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, vagy nem, vagy hogyan is lesz, megnyílik az első klaszter, és akkor most megint ennek a közepében vagyunk.
[00:15:57]Ugye Martors, Uniós Bvítési Piztó ezen a héten 8 és 10 között kijjebben tárgyalt erről, és egy időben öt uniós tagállam egy olyan szigorú biztosítékos rendszert is javasolt, amely megakadályozná, hogy a jövőben vétókkal lehessen visszaélni.
[00:16:14]Ugye itt konkrétan a korábbi magyar blokádra utaltak, de emellett pedig rendkívül szigorú átmeneti időszakot is szabnának meg Ukrajnának, ugye az akr politika és kohéziós alapok terén.
[00:16:25]Hogyan egyeztethető szerinted ez össze, hogy a sürgősen kell integrálni minél inkább?
[00:16:31]Most már többször több éve már csak ígérgetik, mindig van egy kütőzött cél, de közben meg mégis azt mondják, hogy sokkal azért kell szigorúbban kell ezt mégis csak kezelni, és azért van egy itt egy bürókratikus útvonal vagy feltétel, amit mindenképpen teljesíteni kell.
[00:16:47]Megint egy olyan történet, amelyérről nagyon nehéz kuncogás nélkül beszélni, és megint ez egy ilyen tragi komédia megint.
[00:16:54]Tehát egyrészt tragikus, mert az ukrán lakosság nem kis mértékben az Európai Unió és a NATO tagság reményében egy tartós biztonság, egy tartós jólét reményében vállalta azokat az áldozatokat, amiket vállalt.
[00:17:08]ezeket a bizony ezeket a ígéreteket, ezt nem nagyon sikerült készpénzre váltani.
[00:17:15]Ugye ne felejtsük el, hogy hivatalos orosz indoklás szerint, most hagyjuk, hogy ez most erkölcsös, nem erkölcsös, szép vagy nem szép, ebbe most ne menjünk bele, de hivatalos indoklás szerint az orosz támadás, nem kis mértékben a NATO tagság belebegtetése, a NATO csatlakozási folyamat megindítása miatt indult meg.
[00:17:30]A NATO kiesett ezáltal.
[00:17:30]Na most akkor marad az Európai Unió.
[00:17:32]Az Európai Uniónoknak van egy olyan problémája, hogy egyrészt van ott két olyan ország, több is van, de van ott két olyan ország, amely évek óta áll a kapuban, Törökország és Szerbia, akikkel kapcsolatban ugye valamit kéne mondani.
[00:17:46]A másik pedig az, hogy abban a pillanatban ezek az országok már szinte nem is igénylik ezt a kommunikációt, vagy most ilyen nem tudom, vagy mi van itt.
[00:17:54]Igen, igen.
[00:17:54]Ez ez a török vezetés is arról beszélt már, hogy inkább akkor inkább visszavonják, de az Európai Unió mindig megtek, hogy ne vonják vissza.
[00:18:00]Meg a szerbek is már ilyen furcsa kijelentéseket tesznek.
[00:18:03]Ott van Örményország, ami hirtelen csatlakozni akar Európához, mint a azt a körülbelül 800 kötőel 1000 km-es távolságot, ami elválasztja Európától, azt át lehetne ugrani, de ebbe most ne menjünk bele.
[00:18:14]És ami az igazi csattanója ennek a történetnek, az az, hogy ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor mindenki más, a legszegényebb országok, Portugália, Románia, Bulgária, akár Magyarország is, tenó befizetővé válnak, mert az ukrán infrastruktúra, az ukrán gazdaság egész egyszerűen nincs azon a szinten, hogy ezt európainak lehessen nevezni.
[00:18:35]Na most ez azért ezekben az adott országokban egyértelműen fog reakciókat kiváltani.
[00:18:44]És ne felejtsük el, hogy az ukrán mezőgazdaság jelentős része amerikai kézben van, ahol a GMO, tehát a game módosított szervezetek tilalma nem igazán működik.
[00:18:52]a minőségi ellenőrzése nem olyan, ahogy az Európai Unió szeretné és a többi, és a többi, és a többi.
[00:18:58]Tehát ha ezeket a dolgokat figyelembe vesszük, akkor a legjobb ajánlat, amit Ukrajna kaphat, az egy tényleg egy kétsebességes Európában egy ilyen kvázi megfigyelői státusz, amit úgy tudunk jellemezni, mint a Népmesében, Mátyás király esetében, hogy hozott ajándékot meg nem is.
[00:19:12]Na még egy kicsit foglalkoznék ezzel a témával, aztán áttérünk egy kicsit közelkeletre.
[00:19:16]viszont nem belpolitikai szempontból behoznám a magyar jelenlegi kormányt, mert ugye itt említettük a magyar blokádot, és hogyha már a lengyel-ukrán kapcsolatok lehet esetleg ingadoznak, akkor a magyar-ukrán kapcsolatok talán erősödnének, vagy nem tudom, az ukrán kommunikáció egészen pontosan a külügyi szóvéorhi tihi szerint a legérzékenyebb kérdésekben már történt előrelépést, és Budapest támogatja, hogy megnyissák az első klasztert Ukrajna EU csatlakozási tárgyalásain.
[00:19:43]Kiev emellett azzal is számol, hogy Magyarország álláspontja egyes kérdésekben megváltozott, mint például Ukrajna támogatása, Oroszországgal szembeni szankciók és az oroszcsapások elítélése.
[00:19:53]De ugye az elmúlt években azért gyakran hallottuk, hogy a külpolitikában nincsenek barátok és nincsenek körök ellenségek, hanem érdekek vannak ebben a kapcsolatban, hogyha tényleg csak a külpolitikát meg olyan nézeteket nézünk, akkor mi mi itt az érdek egyik vagy másik oldalból, vagy még egyelőre mennyire tisztel kristályosodik, hogy most milyen kapcsolat lesz most itt?
[00:20:18]Ez azért egy kitűnő kérdés, mert az előző kormányzatnak azzal kapcsolatos törekvései, amelyben a kárpátalai magyarság 2011 után elvett jogait akarta visszaszerezni, azt nagyon nehéz úgy megítélni, mint hogy ukrán ellenes.
[00:20:30]Az nem semmi közel nem volt ukra ukrán államhoz, az ukrán lakossághoz.
[00:20:34]Az arról szólt, hogy voltak olyan jogok, amik egyébként minden etnikai kisebbségnek járnának elméletileg Európában.
[00:20:39]És ezeket az új ukrán kormányzat 2011 után eltörölte.
[00:20:44]Tehát, hogy ez ez erről szól ez az egész.
[00:20:46]Tehát ezt te nálam sokkal, de sokkal jobban tudod.
[00:20:48]Hát én, mint tudósító vettem részt például olyan tárgyalásoknak a úgymond a kezdetén, amikor még am a nyilvános részen, amikor még tudjátok felvételeket lehet készíteni, ahol ugye pont az oktatásról vagy olyan dolgokról volt szó, szóval voltak itt munkacsoportok, amik dolgoztak itt a háttérben folyamatosan az ukránmagyar kapcsolatok és pont ezek terén, a jogok terén, de hát az előrehaladás még nem történt meg.
[00:21:12]Szóval itt a munka sose állt meg, itt mindig ment erőteljesen tudom állítani.
[00:21:18]Igen.
[00:21:18]Itt itt itt megint hozzá kell tenni, hogy az a politikai akarat hiányzott hozzá.
[00:21:20]Tehát a mai nap több helyen, több médiumban szembesültem ezzel a kér kérdéssel, és mindig elmondtam, hogy az a előző előtti kormányzat, a szociálliberális kormányzat, legyen ez a Gyurcsány Ferencről vagy Bajnai Gordonó, vagy előtte egyesi Péterről, elfelejtette azokat a jogokat kiharcolni a határon túli magyaroknak Szlovákiában és Romániában, amelyeket meg megtehet ez van, hiszen Magyarország hamarabb csatlakozott az Európai Unióhoz.
[00:21:46]Tehát beérték szép ígéretekkel, beérték hamis, mézes, mázos szavakkal, és nem tettek meg semmit, vagy nem tettek konkrét lépéseket azért, hogy a csatlakozás befejezése előtt ezekből tények legyenek.
[00:22:00]Na most itt most van egy lehetőség a magyar kormány előtt, ugye a magyar-magyar kormány előtt, hogy hogy ezt a lépést megtegye.
[00:22:08]És azt szoktam mondani ezzel kapcsolatban, amikor megkérdeznek, hogy várjuk ki a végét.
[00:22:11]Tehát az első klaszter indult meg.
[00:22:13]Magyarországnak kellett tennie többokból kifolyólag egy gesztust.
[00:22:17]Ugye megint ez egy olyan érdekes kérdés, hogy a joggal merült föl, ha jól emlékszem talán Sierto Péter mondta, hogy az Európai Bizottság tegyél már föl magának a kérdést, hogy Ukrajna érdekeit helyezi előtérbe, vagy Európáét.
[00:22:28]Tehát ebben a helyzetben Magyarország Európa.
[00:22:30]Hölgyeim és uraim, tetszik, nem tetszik?
[00:22:32]Mi vagyunk az Európai Unió.
[00:22:33]Az Európai Unió nem egy tőlünk függetlenül létező valami, ugyanúgy, hogy a NATO.
[00:22:36]Tehát ez nem nem ilyen nem egy ilyen felettünk lebegő felettes szervek, mint apuka, anyuka, vagy egy szigorú családfő, vagy bármi, hanem hanem ezek mi vagyunk.
[00:22:44]Nekünk van beleszólásunk abba, hogy mi történik.
[00:22:48]Tehát mi azt mondjuk, hogy nem, akkor nem nekünk kell meghajtani a derekunkat, hanem annak, aki be akar jönni, mert a blokk, akivel tárgyal, az nem tudott egységes lenni.
[00:22:56]Tehát neki kéne alkalmazkodni.
[00:22:58]Ez nem történt meg.
[00:22:58]Ez 2017 óta nem történt meg, ahogy te is mondtad.
[00:23:01]Úgyhogy most a kérdés az merül föl, hogy a szlovák és a román példát látjuk-e megismétlődni, vagy ténylegesen lesz előrelépés.
[00:23:08]Én úgy gondolom, hogy megvan az esélye az előrelépésnek, mert az ukrán vezetés több kifolyag úgy néz ki, hogy szorult helyzetben van, és szerintem nem akar több feszültséget, ahogy Magyar Péter sem akar több feszültséget, mert a hangzatos szavak és kijelentések ellenére nem változik a helyzet Kárpátaláján, akkor ő bizony nagyon komoly, hogy fogalmazzak el, hátrányt szenved el, amelyet nyilvánvalóan nem szeretne.
[00:23:29]Ugye az EU, Ukrajna EU csatlakozási folyamatában most láthatjuk azt, vagy most láthatjuk azt kérdés, hogy Magyarországnak a támogatására ennyire fontos vagy nem támogatása, vagy valóban ennyire megkerülhetetlen szereplő volt eddig Budapest.
[00:23:43]Hát azt azért be kell látni hölgyeim és uraim, hogy hogy volt egy európai döntéshozatali mecchanizmus, ahogy a NATO-ban is van egyébként, amit úgy hívnak, hogy konszenzusos, ami azt jelenti, hogy mindenkinek egyet kell vele értenie.
[00:23:53]Na most amikor Magyarország most azt mondták volna a magyar kormányzat részéről, hogy minden kárpátai magyarnak ingyen sör és örök élet, akkor azzal kapcsolatban nyugodtan húzhatta volna föl a szemöldökét akár az Európai Unió, akár az ukrán kormányzat, hogy mégis mit képzelnek.
[00:24:08]De nem erről volt szó.
[00:24:10]Itt arról volt szó, hogy a már megszerzett és visszavont jogokat kell visszaadni.
[00:24:15]Nem akart senki, és most remélem nem bántun meg senkit se Kárpáten, sem egyéb határtói közösségben.
[00:24:21]Itt nem extra jogokról volt szó.
[00:24:22]Itt itt nem arról szól, hogy a az ukrán lakossága vagy éppen a ruszinokkal szemben preferáltabb legyen a magyar nyelv, a a a kultúra vagy a vagy a vagy a lakosság, hanem azokat kapja meg, amik 2011 alatt megvoltak.
[00:24:34]És hogy ebben a helyzetben nem sikerült előrelépést elérni.
[00:24:38]Úgyhogy itt fölteszem a kérdést, hogy aki tudja, hogy konszenzusos döntés van az Európai Unióban, az miből gondolja, hogy pont a magyar álláspont fog megfog megváltozni egy ilyen érzékeny helyzetben?
[00:24:47]Tehát, hogy hogy megint fordítva ülünk a lovon.
[00:24:49]És többször előkerült ma is egyébként az a kérdés, hogy az Európai Unió miért nem csinál semmit?
[00:24:53]Az Európai Unió nem érdeklik a nemzeti kisebbségekkel.
[00:24:55]Az Európai Unió az egy üzleti vállalkozás globalista ideológiával.
[00:24:59]Tetszik, nem tetszik?
[00:25:01]És ebben ezeknek a kérdéseknek nincs hely.
[00:25:03]Próbálnak úgy csinálni, mintha csinálnak.
[00:25:05]Am sose csináltak semmit.
[00:25:06]Se a baszkókkal, se a katalánokkal, se a skótokkal, se a székelyekkel, se a kárpátai magyarokkal.
[00:25:12]És még hosszan lehetne sorolni a sort.
[00:25:13]déltor, déltiroli németek satöbbi.
[00:25:16]Tehát, hogy ebben a szituációban Tessék?
[00:25:19]Igen, igen, igen.
[00:25:20]Tehát ebben a helyzetben szerintem azt érdemes kihangsúlyozni, hogy hogy az Európai Unió vezetése egyre inkább Szovjetunióként kezd viselkedni, és úgy gondolja, hogy neki lehetősége van a tagállamokat, mint a szovjet tagállamokat, ne felejtsük el, ott is voltak ilyen tagállamok, a szovjet tagállamokat utasítani, rendre utasítani és helyre tenni.
[00:25:38]Nincs ilyen lehetősége.
[00:25:40]Legalábbis eddig nem volt, és remélem nem is lesz.
[00:25:44]fogjuk látni, hogy eleve az Európai Uniónak mint magának rendszernek milyen jövője van.
[00:25:47]Ugye ezt majd átéljük így a így a következő években.
[00:25:50]Térjünk át a közelkeletre most így frissen, ropogósan Donald Trump amerikai elnök ma, tehát június 11-én, ugye ma beszélünk, közzétett legf legfrissebb Trustó bejegyzésében drámai katonai eszkalációt jelentett be.
[00:26:04]Közölte, hogy az Egyesült Államok ma este rendkívül keményen oda fog csapni Iránnak, folytatva a harmadik egymást követő éjszakai bombázást.
[00:26:13]Kiemelem, hogy very hard tonight az ki volt nagy betűkkel, capital letterszel volt írva.
[00:26:18]Tehát ez egy nyomatékosított berendezett és mi az kiírás.
[00:26:21]Mit lehet, mire lehet számítani szerinted?
[00:26:25]Mennyire fedi a valóságot ez, hogy most tényleg very hard lesz most?
[00:26:33]Hát, hogy a Donald Trump elmúlt időszakban nyújtotta és miért nézzük akkor pont az ellenkező.
[00:26:36]Milyen jó lesz majd ezt holnap reggel megnézni, hogy mi mit jósoltunk meg, vagyis te mit jósoltál meg.
[00:26:39]Meglátjuk.
[00:26:41]Na most a lottó ötös.
[00:26:41]Hajrá 50-50% ez egy színtiszta 50-50%, hogy hogy tényleg megpróbálnak keményen lecsapni Iránra, vagy pont azért, mert az iránniak készülnek el, ezért nem fognak lecsapni rájuk.
[00:26:50]Úgyhogy meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:26:51]Én azt a kérdést tenném föl Donald Trumpnak, az amerikai, izraeli döntéshozóknak, hadseregnek, mindenki másnak, az Egyesült Arab Emirátus vezetésének, mindenkinek, aki részt vesze a Kuvaitnak satöbbi, Bakrainek, hogy mi változott február 28-a óta, mert vannak arról szóló hírek, hogy Iránban több területen, amit az amerikaiak támadtak, a vízellátást sikerült tönkretenni.
[00:27:12]Na most hölgyeim és uraim, ezt úgy hívják, hogy emberi elleni bűncselekedet.
[00:27:16]Tehát nyilvánvalóan ö vannak katonai célpontok, meg vannak a katonai célponthoz közel civil célpontok, de a 24.
[00:27:24]században, aki véletlenül lebombáz vízellátást, energetikai rendszereket, hidakat meg ilyeneket, azt nagyon nehéz másképp jellemezni, mint terrorista.
[00:27:32]És ez nem arról van szó, hogy itt az emeleti kiszobában olthatatlan szerelem ég a szívemben a a perzsa iráni lakosság irányába, csak ugyanúgy emberek, mint az ukránok meg az oroszok.
[00:27:46]Tehát, hogy ebben a szituációban az, hogy valaki nem fog tudni ivóvísz jutni, vagy éppen megy dolgozni mondjuk egy kisboltba, és az út közben egy hidon az életét veszti egy amerikai támadásban, azt úgy hívják, hogy terrorizmus.
[00:27:59]Állami terrorizmust.
[00:28:01]Teljesen mindegy, hogy most civilek legyilkolása az egy terrorszervezet által történik, mint a Hezbolach, vagy az Amerikai Egyesült Államok légiereje által, vagy éppen az izraeli légiő által.
[00:28:10]Teljesen mindegy.
[00:28:10]A civilek nem részei a háborúnak.
[00:28:12]Meg lehet próbálni pont az orosz-ukrán viszonylatban beszéltünk arról, hogy civilek megtörésével megnyerni a háborút.
[00:28:20]Én úgy emlékszem, hogy nagyon nem sikerült sehol.
[00:28:22]Tehát az a NATO is nagyon vigyázott arra, hogy elsősorban katonai célpontokat bombázom.
[00:28:29]Ne felejtsük, hogy 1999-ben a precíziós fegyverek aránya megen alacsony volt még.
[00:28:33]Azóta eltelt 27 év, tehát most már szinte minden eszköz, amit bevetnek, az egy precíziós irányított fegyver, tehát tudni kell, hogy hova lövik ki, milyen célpontra.
[00:28:43]Tehát ezeket a dolgokat a figyelembe vesszük, lehet keménytámadás irán ellen.
[00:28:46]Katoni célpontokban bőven van ott.
[00:28:46]Én körülbelül 40000-500 katoni célpontot számoltam össze egy ilyen többé-kevésbé hasaütéses módszerrel, amelyet meg lehet semmisíteni, amit meg kell semmisíteni ahhoz, hogy Iránt térre lehessen kényszeríteni.
[00:28:58]Ez egy óriási szám.
[00:28:58]Az amerikai izraeli emirátusok beli légierő február február 28.
[00:29:03]és április 17 között napi 4 4500 bevetést teljesített.
[00:29:08]szorozzuk ki, hogy napi 4500 célpont támadásával és megsemmisítésével ez a legjobb eset, mennyi ideig tart 40-500 célpontot kiiktatni.
[00:29:15]Tehát ebben a helyzetben én nem értem az amerikaiakat.
[00:29:19]Nyilván nagyon nehéz felismerni, meg elfogadni, hogy és most megint szándékosan csúsztatok, de hogy bárki magára vegye, hogy Afganisztán, Vietnám és Irak után szandálas mezitlábasok győzik le őket.
[00:29:31]Irán egy ősi kultúra, tehát egyébként a vietnám is az, meg az arab kultúrát sem tegnap rakták, horták össze, há hangyák, de az amerikai, hogy mondjuk így, Amerikában is vannak sovinisták, a ezeknek az ilyen fehér szupremácisták fejében úgy van, hogy mindenki más rajtuk kívül egy harmadik világbeli valaki.
[00:29:47]Na most akkor ezt a keserű pirulát lenyelni, hogy Irán gyakorlatilag ellen mer állni és el is tud állni nekik, ez nagyon nehéz lesz.
[00:29:58]Csak a kérdést föl szeretném föltenni, hogy mi az alternatíva.
[00:30:00]Tehát az irániak lezárták mindenki előtt a hormozi folyosót, és a hírek szerint elkezdte vagy hormozi szorost és elkezdték támadni az ansarak elkezdte támadni a vöröstengeren is a tartály hajókat.
[00:30:12]Tehát a perzsa öbölből jó darabig semmilyen olaj nem jön ki, se údíj vagy ilyen vám fizetésével, se sehogy.
[00:30:18]Na most ez azt jelenti, hogy be fog dőlni India, be fog dőlni Indonézia.
[00:30:22]Ezér már most körülbelül két millió emberről beszélünk.
[00:30:26]Kínának sem lesz egyszerű az élete.
[00:30:28]Már 4 millió embernél tartunk.
[00:30:28]És a Pakisztán még 200 millió ember.
[00:30:30]Tehát ott tartunk, hogy négy 4,5é 5 milliárd embernek az élete pokollá válik, mert a Donald Trump és az amerikai vezetés képtelen elfogadni a katonai tényeket.
[00:30:42]Trump ebben a bejegyzésben még azt állítja, hogy az iráni haditengerészet légierő és légvédelem már most teljesen megsemmisült.
[00:30:51]Mennyire fedi ez a valóságot?
[00:30:51]kérdezem ismételten nagy naivitással és az, hogy mennyire szól ez inkább egy belpolitikái, nem tudom, közönségnek, vagy vagy hogy kell ezt kijelenteniem, vagyis értékelni?
[00:31:03]Ö te láttad azt a képet, ami az interneten föll lehető egyébként az igazságról, hogy van egy van egy henger és két oldalról, hogyha három oldalról jobb képeken három oldalr nekem ez a hat meg a kilencük mindig eszembe, tudod, tehát hogy hát a hatos melyik oldalról nézed?
[00:31:18]Igen, ha melyik oldalról nézed?
[00:31:19]Én ha innen nézem, hat, ha te onnan nézed, kilenc.
[00:31:22]Neked is igazad van, meg nekem is.
[00:31:22]Na most mi legyen?
[00:31:25]Igen, igen.
[00:31:25]Tehát hogy ebben a helyzetben dollárnak valószínűleg igaza van.
[00:31:28]Tehát az iráni haditengerészet, az iráni légierő ha nem is teljesült, nem isült meg teljesen, mert például amerikai gyártmányú 70-es években beszerzett F14-eseket tegnap is videóztak le Irán fölött, de ténylegesen aktívan nem tudja akadályozni a hadműveleteket.
[00:31:43]Igaz ez egyébként a haditengeriszetre is, meg a légierőre is.
[00:31:46]De hölgyeim és uraim, az iráni fegyveres erőknek nem csak hagyományos reguláris szárnya van, sőt az irreguláris erők, akit nyugodtan elmondhatjuk, úgy hívják, hogy iráni forradalmi gárda, sok szempontból erősebb, mint az iráni hagyományos hadsereg.
[00:31:59]Tehát az, hogy az iráni haditengerészet jól beazonosítható, körülbelül 18-20 darab nagyobb egysége megsemmisült vagy megrongálódott, ez nem azt nem szoroz, mert nem ők ellenőzik a hormozi szorost, hanem a forradalmi gárda, haditengerészeti ágának a kis motorcsónakjai és gyorsnaszádjai.
[00:32:14]Ebből egyrészt több 100 akár 1000 darab is lehet, amiket nem olyan egyszerű megsemmisíteni.
[00:32:19]Másrészt ezek földbevájt bázisokon és egyéb helyeken vannak elrejtve, amelyeknek a leküzdésében még az amerikai fegyverek sem igazán alkalmasak, kivéve nyilván egy atomfegyvert, azt meg ugye nem lehet bevetni.
[00:32:29]Tehát ebben a helyzetben Donald Trump úgy mondott igazat, hogy közben valójában a a valóságot tagadta.
[00:32:36]Hozok még egy idézetet.
[00:32:36]Trump azt is kijelentette, hogy át fogja venni a teljes ellenőrzést az iráni olaj és gá gázpiac felett hasonlóan ahhoz, ahogy tette ezt Venezuellával is.
[00:32:48]Ez a kijelentése, ez nekem megmondom őszintén, nekem a hideg futkosott tőle a hátamon.
[00:32:51]Tehát többször vicceltem azzal, hogy az amerikaiak kezdenek úgy viselkedni, mint a csillagok háborújában a birodalom.
[00:32:59]És és ugye ne felejtsük, hogy George Lucas azt az utasítást adta a jelmesztervezőknek és általában a vizuális megintsel foglalkozó szakembereknek, hogy a birodalmat úgy képzeljék el, mint az űrnácikat.
[00:33:08]Na most innentől kezdve viszont azek amerikai lépések, hogy odamegyek és elveszem az olajdat, mert megtehetem.
[00:33:14]Ezek már nagyon nagyon jött jönnek a hvcsék, helyi vagán csávók a kisebbekhez kötözködni.
[00:33:23]Pontosan.
[00:33:23]Pontosan.
[00:33:23]Tehát ez ez körülbelül olyan, mint a dunaszerda maffia, aki ismerte, olvasta, vagy aki ne Isten átélte a működést, azt tudta, hogy odamentek, meghúzták a lányuk haját, belepisiltek a levesekbe, volt, aki sajnos meg is erőszakoltak, az illető szembes szállt, akkor megverték, volt, amikor le is lőtték.
[00:33:38]Tehát hogy hogy elképesztő módon kezd kontrollálatlanul és ellenől viselkedni az Egyesült Államok.
[00:33:46]Hiába ő a legerősebb katonailag, ezt egész egyszerűen nem teheti meg.
[00:33:49]Két idézetet hadzak.
[00:33:52]Az egyik a paffa bűvös sárkány című dalból van, sokszor el szoktam mondani, hogy barát nélkül gyenge még a sárkány is.
[00:33:58]Tehát hiába a sárkány a legerősebb állat, az egész állatvilág ellene fordul, akkor úgy van vége, mint a botnak.
[00:34:03]Ez az egyik történet.
[00:34:03]Ugye a másik történel pedig a sokat elektedett csillagok háborújából származik, amikor Leia Organ, a hercegnő a világtörtelem egyik legjobban megírt női karaktere, aki úgy tudott keményül lenni, hogy végig nőies maradt, azt mondta a Tarkin Nagymofnak, aki még Darth Vadert, a sit fekete lovagját is szó szerint pórázon tartotta, hogy ő minél jobban szorítják össze az öklüket, annál több csillagrendszer fog átcsúszni az ujjaik között.
[00:34:26]És ezt meg lehet csinálni, hogy akkor elvesszük Venezuela olaját.
[00:34:30]Egyébként szerintem nem fog sikerülni, de megpróbálják elvenni Irán olaját.
[00:34:32]Most már nyíltan beszél erről Donald Trump.
[00:34:34]De ha sikerül is, annál több ember, annál több ország fogja keresni a módját annak, hogy egy alkalmas pillanatban átcsúszon az amerikai újjak között.
[00:34:42]És amikor egy birodalmat a félelem és a rettegést tart össze, akkor már nincs messze a bukás.
[00:34:49]Sonkuti Bálin napi idézete című rovotát hallhattuk, csak hogy annyira komolyan, nagyon komolyan beszélünk, egy kis humort is beleviszek.
[00:34:57]Na, szóval hát még még egy még egy ezzel kapcsolatos hír.
[00:34:59]Ez se nagyon vidám, de a Bloomberg is a gazdasági lapok szerint a Wall Street meg Wall Streetet megrázta ez a konfliktus.
[00:35:07]Ugye az olajár már tartósan 90 dollár felett van.
[00:35:09]Mikor Trump ugye beleengedte, hogy az USA el fogja foglalni Irán legfőbb olajxportját, akkor most megint ugye kilövések vannak így ezen a téren.
[00:35:21]Mennyire vagyunk erre felkészülve?
[00:35:21]eleve a világ vagy a nyugat fel van készülve arra, hogy így stabilan 100 dollár felett, vagy még tartósabb, esetleg még felettebb lesznek így az árak, így a ebben a jelenlegi környezetben nincs, és nem is lehet.
[00:35:34]Tehát az utóbbi időben az látszott például India esetében, hogy egész egyszerűen az emberek emberek nem az államok ráálltak arra, hogy a glob globalizáció úgy működik, mint egy bevásárlóközpont.
[00:35:46]Valamire szükségem van, bemegyek, megrendelem, vagy megveszem helyben, vagy kihozzák másnap.
[00:35:49]Na most tartalékot igazából senki nem képzett, ezért van nagy bajban nagyon sok ország.
[00:35:54]Ugye az Egyesült Államok, Japán, az Európai Államok többsége szánta arra figyelmet és energiát, hogy legyenek stratégiai tartalékai pont egy ilyen helyzetre készülve.
[00:36:04]Hölgyeim és uraim, ezek a készletek nem végtelenek.
[00:36:06]Tehát most az Egyesült Államok olyan alacsony szintre juttatta az az amerikai vezetés a stratégiai olajtartalékok szintjét, hogy 22 éve nem látott mélységben van, amit ugye két-ben azért tudott megtenni, mert elfoglalta Irakot.
[00:36:19]Tehát ha ez így megy tovább, akkor előfordulhat, hogy a venezuellai olajból többet tud átirányítani magának, és őt nem fogja érdekelni, hogy másnak nem lesz olaja, de másnak csak akkor lesz olaja, ha Oroszországtól vesz.
[00:36:31]Na most ebbe aztán beletenni azt a képet, hogy az ukrán vezetés éppen szétlövi az orosz kőolajkmelést, ideértve a finomított kőolajat meg az egyéb kitermelőhelyeket.
[00:36:42]Ez az egy igen érdekes képet vetít előre, amit nem nagyon lehet másképp jellemezni, mint egy komplett energiaválság és az ebből ki kiinduló gazdasági válság.
[00:36:49]Tehát én nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az amerikai cél az lenne, hogy kirobbant egy háborút, senkinek nincs energiája, csak neki és utána elvárja, hogy szeressék.
[00:36:59]Hát lehet, hogy fogcsikorgat, mindenki be fogja adni a derekát.
[00:37:01]De abban a pillanatban, hogy történik valami, ne adj isten egy Black Lives Mater 2.0 kirobban az USÁban, úgy fog mindenki menekülni belőle, hogy öröm lesz nézni.
[00:37:09]Tehát, hogy ez a fajta hosszútávú gondolkodás az amerikai stratégáknál nincs meg, hogy azt gondolják, hogy most nyilvánvalóan megint túlzog senki ne se félre, de mondjuk legyen a legyen ne a náci Németországgal példázunk, legyen a Szovjetunió, hogy a Szovjetunió mintájára erőszakkal fenn tud tartani egy birodalmat, amiben csak ő jár jól.
[00:37:26]Hát ezt nehezen tartom elképzelhetőnek, merről a felhalmozásról nekem mindig az jut eszembe, hogy a nyugati társadalom lehet már lehet, hogy annyira nem így gondolkodik, hogy több dolgot venni egyszerre.
[00:37:37]Például nekem anyukám jött erről eszembe, hát hát még szovjet gyerekek nyilván tipikusan anyunál nincs úgy, hogy vesz csak egy kis zsákrumplit.
[00:37:45]Anyu vesz egy nagy zsákrumplit, vagy kettőt mit egy féldisznót.
[00:37:47]Akkor a cukorból is nagy zsákkal, lisztből is egy zsugorral.
[00:37:53]Tehát mindig van otthon több, mindig van mihez nyúlni, mindig van az, hogy nincsen, hogy kiürül a kamera, mindig van tartalékban, és valamelyest hiába nem abban a korszakban élek, hogy most ha bemegyek a boltba, bármit megveszek, de azért én is kicsit többet veszek, kicsit tele van a fagyó, mindig ott van egy hús, mindig van mihez nyúlni.
[00:38:10]Hát egyébként gondolj bele abba, hogy a Szovjetuni utolsó időszakát, amiben édesanyád is élt, pont az áruhány elemezte.
[00:38:15]Előtte se volt árú bőség, de aztán utána az meg végig álltak sorba.
[00:38:18]Így van.
[00:38:20]Pontosan.
[00:38:20]Pontosan.
[00:38:20]Tehát ez ezért van az, hogy ahova megy az ember, meg tudja mondani, hogy melyik idősebb, azaz hozzám hasonló korú ember jött volt szovjet tagköztársaságból, mert egész egyszerűen tolxik a sornál, nincs figyelemmel másokra satöbbi.
[00:38:33]Tehát elképzelhet beáll valaki és akkor lehet tudni, hogy Törökországban az all inclusive meg egyéb helyeken oroszul vagy éppen ukránul kell hozzászólni, mert akkor úgy fog válaszolni.
[00:38:42]Tehát ez egy ilyen történet, ez egy beidegződés, ez egy történelmi tapasztalás, amit nehéz levetkőzni.
[00:38:48]egyébként az én nagyapám is ilyen volt, Isten nyugasztalja, aki ugye megélte az első világháborút, meg a második világháborút is.
[00:38:55]Ugye első világháború ideje alatt még kicsi volt azért, de a második világháborúban azonnal megtanulta, hogy minek van értéke.
[00:39:01]Akkor ő azt mondta, hogy a zsilet pengének és a wcpírnak.
[00:39:02]Na most nyilván azóta változtak a borot vállalkozási szokások, de aki emlékszik a covidra, hogy mi fogyott el először, hát az a wcpír az meg éti meg a wcpír.
[00:39:11]Tehát hogy ez egy ez egy ilyen történet.
[00:39:14]Úgyhogy valóban a nyugat globalizáció bűvöletében élt, és ez az, amit most már nem fog nagyon megtenni, mert tetszik, nem tetszik, három helyről jön a világon energiahordozó, kőolaj, ugye az Egyesült Államok és Venezuella, Közelkelet és Oroszország.
[00:39:29]Tehát én arra leszek kíváncsi, hogy most az amerikaiak amúgy is megtámadtak egy indiai hajót, hogy az az India, amelyik egy ilyen csikicsuki játékot játszott a nyugat, illetve a Brick között, az mikor fogja azt mondani, hogy na akkor elég volt, mert lassan nem marad más választás, mint azt mondani, hogy köszönjük szépen, nyugat, nem váltottátok be a reményeket, India, irány Kína, irány Oroszország.
[00:39:49]Na hát mi pedig figyelemmel fogjuk kísérni ezeket az eseményeket.
[00:39:50]Köszönjük szépen kedves hallgatóink, hogy ezúttal is velünk tartottak.
[00:39:54]Ne feledjék, lájkolják a videókat.
[00:39:55]És Bálink neked is köszönöm, hogy most vehettük fel ezt az adást és kellemes hétvégét kívánunk mindenkinek és neked is Pálint.
[00:40:04]Köszönöm szépen.
[00:40:04]Viszontlátással, viszontásra.