Életbe lépett Von der Leyenék terve, felbolydul Európa? - Stier Gábor
- A migrációs paktum hivatalosan még nem lépett életbe, de a tagállamok máris kiskapukat keresnek
- A szabályozás a beengedés felől a kizárás és elutasítás irányába mozdult el: határvédelem erősítése, kérelmek határoknál történő elbírálása, migránsok akár 18 hónapos zárt táborban tartása
- Nem igaz, hogy kötelező migránsokat átvenni – Magyarországra 1,66%-os kvóta jut (első évben ~300 fő), ami kiváltható szolgáltatásokkal vagy 20 000 euró/fő megfizetésével
- A magyar kormány részéről nincs konkrét terv a kiváltásra, befogadásra vagy kompenzálásra; a korábbi kormány is jelezte, hogy fizikailag nem kér a migrációból
- A migránsok várhatóan kreatívabbak lesznek a hatóságoknál és ki fogják játszani az új rendszert; a feszültség fokozódni fog
- A megoldás kulcsa: migránsok EU határain kívül tartása – akár afrikai vagy közel-keleti táborokban, pénz ellenében együttműködő országokkal
- A főszerkesztő „kétszínűnek” nevezte az európai hozzáállást: távoli kontinensekről bevándorlókat fogadnának be, míg ukrán férfiakat visszatoloncolnának harcolni
-
Európának „önzőbbnek” kell lennie, a saját érdekeit szem előtt tartva, a humanitárius elbánást csak valódi háborús menekültek szűk csoportjára korlátozva
-
Ukrajna EU-csatlakozásának első tárgyalási fejezete (jogállamiság, demokratikus intézmények, emberi jogok) megnyílt, de éveket fog igénybe venni
- Ukrajna távol áll egy szilárd európai jogállamtól: ellenzéki pártok és média bezárása már a háború előtt elkezdődött, a háború ürügyet adott a felerősítésre
- Európa a saját bővítési feltételei és a geopolitikai sürgetés között vívódik; a szavazati jog nélküli vagy társult tagság ötleteit Ukrajna sem fogadná el
- Reális forgatókönyv: csatlakozás 2040-ig elhúzódhat, ha Európa komolyan veszi a koppenhágai kritériumokat
- A kárpátaljai magyar kisebbség jogairól született megállapodás, de félő, hogy felvizezik; az új kormány három hét alatt beleegyezett ugyanazokba a feltételekbe
- Ukrajna a lakosság 18%-át kitevő orosz etnikum ellenére törölte az orosz nyelvet a védett regionális nyelvek listájáról – ez súlyos jogállamisági kérdéseket vet fel
- Agrár- és kohéziós politika átrendeződne, szavazati tömbök átalakulnának, egy háború után frusztrált, „követelőző” társadalom lépne be, fiskális hatások bizonytalanok
-
Montenegró 2012-ben nyitotta meg az első fejezetet, és még mindig nem csatlakozott; Törökország esete még beszédesebb
-
A donbaszi fronton Oroszország lassan de folyamatosan halad előre; Kramatorszk-Szlovjanszk vonaltól ~10 km-re vannak, Konsztantyinovkában már a városban
- Az ukránok evakuálási műveleteket hajtanak végre, ami a védvonal feladására utal; ha a donbaszi területeket ellenőrzés alá vonják, az gyorsíthatja a béketárgyalásokat
- A háború tovább durvul: ukránok orosz finomítókat lövik, oroszok egyre intenzívebben támadják Kijevet és a nagyvárosokat
- A „négyzetkilométeres játék” értelmetlen; alapvetően felőrlő állóháború zajlik, a nyugati narratíva a „háború menetének megfordításáról” szól, de ez nem igazolt
-
A háború nem ér véget 2026-ban, 2027 is erősen kérdéses; a végső szakaszban súlyos jelenetekre és növekvő emberveszteségekre lehet számítani
-
Közelgő uniós csúcstalálkozók négy kulcstémája: Ukrajna csatlakozás, háború és biztonság (újabb 20 milliárd eurós igény), gazdasági kihívások (marginalizálódás megállítása, versenyképesség), védelmi képességek és fegyverkezés
Részletes összefoglaló megjelenítése
A migrációs paktum életbe lépése
A beszélgetés egyik központi témája a korábban elfogadott, most életbe lépő európai uniós migrációs paktum volt. Stier Gábor rögtön a vita elején leszögezte: a paktum hivatalosan még életbe sem lépett, de máris minden tagállam a kiskapukat keresi. A főszerkesztő szerint a migráció alapvetően meghatározza Európa identitását és jövőjét, sőt a jelenét is.
A szabályozás főbb irányai és változásai
Stier Gábor értékelése szerint a paktum egyértelmű szigorítást jelent. Korábban a szabályozás a beengedés és befogadás felőli megközelítést helyezte előtérbe, most azonban a kizárás, illetve az elutasítás irányába mozdult el. Ennek konkrét elemei:
- A határvédelmet meg kell erősíteni.
- A kérelmeket már a határoknál kell elbírálni.
- A migránsokat akár 18 hónapra is zárt táborban lehet tartani a döntés megszületéséig, nem szabadon engedve a schengeni övezeten belül.
- A főszerkesztő ezt „nagyon jó iránynak” nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európa szerinte túl későn ébredt fel.
A kvóták és a kiváltási lehetőségek magyar vonatkozásai
Stier Gábor részletesen kitért a paktum kvótarendszerével kapcsolatos, szerinte gyakran félreértett pontokra. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy minden tagországnak kötelező migránsokat átvennie. A vállalás kiváltható szolgáltatásokkal vagy személyenként 20 000 euró megfizetésével. Magyarország esetében az első évben 30 000, majd később 50 000 főre emelkedő teljes európai kvótán belül Magyarországra 1,66%-os részesedés jut, ami az első évben nagyjából 300 migráns átvételét jelentené.
„Nem igaz, hogy kötelező migráns személyeket, bevándorlókat átvenni. Magyarországra a 1,66-os kvóta jut, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban az első évben […] 300 migránst kell átvenni, és ez fog emelkedni 50-re. És jelen pillanatban mondom, ez kiváltható.” – Stier Gábor *
Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg a magyar stratégiával kapcsolatban: nem látni, hogy a kormány részéről bármilyen konkrét terv létezne arra, hogy az átvételt kiváltják, megfizessék, szolgáltatásban kompenzálják, vagy mégis befogadják a migránsokat. Annyi biztos, hogy a korábbi kormány is jelezte, hogy fizikailag nem kér a migrációból, és a főszerkesztő reményét fejezte ki, hogy ez így is marad.
A migránsok reakciói és a jövőbeli feszültségek
A műsorvezető azon kérdésére, hogy milyen reakciók várhatók maguktól a migránsoktól a szigorúbb szabályokra, Stier Gábor kifejtette: az új szabályozás nyilvánvalóan hátrányosabb a bevándorlók számára, ami önmagában üdvözlendő, hiszen ez Európa érdekeit védi. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a migránsok általában kreatívabbak, mint a rendvédelmi szervek vagy az európai hatóságok, és várhatóan ezt a rendszert is ki fogják játszani.
„Az biztos, hogy a feszültség, a bevándorlók, a migránsok és az európai rendvédelmi szervek, a hatóságok között fokozódni fog.” – Stier Gábor *
A határon kívüli táborok és az erő kérdése
Stier Gábor a leghatározottabban amellett foglalt állást, hogy a migráció kezelésének kulcsa a migránsok Európai Unió határain kívül tartása. Olyan táborok létrehozását javasolta – akár Afrikában vagy a Közel-Keleten, pénz ellenében együttműködő országokban –, ahol az ügyeket szigorúan elbírálják. Hangsúlyozta: ha a migránsok már az EU határain belül tartózkodnak és szabadon mozoghatnak, onnan szinte lehetetlen őket kiszorítani vagy visszaküldeni, bármilyen döntés születik is.
„A legfőbb kérdésnek tényleg azt látom, hogy ezek a rosszul felfogott emberjogi megközelítések mennyire tudja felülírni az európai érdek, hogy Európa léte a tét?” – Stier Gábor *
A főszerkesztő külön kiemelte az általa „kétszínűnek” nevezett európai hozzáállást: miközben humanitárius alapon távoli kontinensekről érkező bevándorlókat fogadnának be, addig a közvetlen háborús övezetből menekülő ukrán férfiakat vissza akarják toloncolni, hogy legyen, aki harcol és meghal az ukrán frontokon. Ezt a hozzáállást „érthetetlennek” nevezte.
Stier Gábor szerint a megoldás alapja az, hogy Európa „önzőbb” legyen, a saját érdekeit tartsa szem előtt, és ezek írják felül a mindent átható, rosszul értelmezett emberjogi megközelítést. A humanitárius elbánás a valódi, igazolt háborús menekültek szűk csoportjára korlátozódhat.
Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése
A második nagy témablokk Ukrajna EU-csatlakozási folyamata volt, amely Stier Gábor szerint most lépett új szakaszba az első tárgyalási fejezet megnyitásával.
A jogállamisági fejezet és a politikai realitások
A megnyitásra kerülő első tárgyalási fejezet a jogállamiságról, a demokratikus intézményrendszerekről és az emberi jogokról szól. Stier Gábor leszögezte: kizárólag ez a pont éveket fog igénybe venni, hiszen Ukrajna távol áll egy szilárd, európai értelemben vett demokratikus jogállamtól. Súlyos problémaként említette az ellenzéki pártok és az ellenzéki média bezárását, ami részben már a háború előtt elkezdődött, a háború pedig ürügyet adott e folyamat felerősítésére.
„Csak ez a pont, én szerintem éveket fog igénybe venni, hiszen Ukrajna minden csak nem szilárd demokratikus, európai demokratikus, vagy az elképzelések szerint demokratikus jogrendszert működtető, betartó és betartató állam.” – Stier Gábor *
Geopolitikai érdekek kontra szabályrendszer
A főszerkesztő a vita alapkonfliktusát abban látja, hogy Európa az Unió saját maga által szabott bővítési feltételei és a geopolitikai sürgetés között vívódik – utóbbi azt diktálná, hogy Oroszország feltartóztatása érdekében gyorsított eljárásban vegyék fel a posztszovjet térség országait. Ebből a kettősségből születnek szerinte az olyan ötletek, mint a szavazati jog nélküli tagság vagy különféle társult tagsági konstrukciók. Stier Gábor ezeket elutasítja, és úgy látja, Ukrajna sem fogadná el őket.
A csatlakozás realitásai és időtávja
Stier Gábor a közép-európai és nyugat-balkáni országok tapasztalataira, illetve Magyarország saját tapasztalatára hivatkozva azt a reális forgatókönyvet vázolta fel, hogy Ukrajna csatlakozása egy 2040-ig elhúzódó folyamat lehet, ha Európa komolyan veszi a saját feltételrendszerét, beleértve a koppenhágai kritériumokat is.
„Ez a folyamat körülbelül 2040-ig eltarthat, ha komolyan veszi Európa az általa szabott feltételeket.” – Stier Gábor *
A kisebbségi jogok és a magyar-ukrán megállapodás
A kisebbségi jogok kérdésében Stier Gábor szkeptikus. Üdvözli, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállításáról megállapodás született, és Ukrajna uniós vállalásokat tett, de tart attól, hogy ezeket az ígéreteket felvizezik. Feltűnőnek nevezte, hogy míg az előző magyar kormánnyal Ukrajna semmilyen megállapodást nem akart kötni, addig a kormányváltás után három hét alatt beleegyezett ugyanazokba a feltételekbe – ez szerinte mutatja, hogy az új kormány is határozott a kisebbségi jogok védelmében.
Hozzátette: a probléma jóval túlmutat a magyar kisebbségen. Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül a lakosság 18%-a orosz etnikumú, az oroszul beszélők aránya ennél jóval magasabb, az ország közel felét teszi ki. Ukrajna ennek ellenére törölte az orosz nyelvet a védett regionális nyelvek listájáról. Stier Gábor szerint már ez önmagában súlyos kérdéseket vet fel Ukrajna jogállamiságával kapcsolatban.
Gazdasági, politikai és társadalmi következmények
A főszerkesztő hosszan sorolta azokat a további problémákat, amelyeket Ukrajna csatlakozása felvetne:
- Agrár- és kohéziós politika: egy ekkora mezőgazdasági potenciállal rendelkező ország felvétele alapjaiban rendezné át az EU agrártámogatásait és élelmiszeripari rendszerét, érintve a meglévő tagállamoknak járó forrásokat.
- Szavazati arányok: Ukrajna csatlakozása a vele szövetséges balti, lengyel és északi államokkal együtt olyan szavazati tömböt hozna létre, amely nagyobb lenne a hagyományos nagyhatalmakénál (Franciaország, Németország).
- Társadalmi mentalitás: Stier Gábor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy háború után frusztrált, fegyverrel a kezükben lévő, „követelőző, minden is jár” mentalitású társadalom belépése milyen hatással lenne az Unió működésére.
- Fiskális hatások: Kérdésként merül fel, hogy Ukrajna mennyi forrást vinne el a közös költségvetésből.
A realitások érzékeltetésére Stier Gábor emlékeztetett: Montenegró, amely sokkal jobb helyzetben van Ukrajnánál, 2012-ben nyitotta meg az első fejezetet, és csatlakozása még mindig nem történt meg. És akkor még nem is beszélt Törökország esetéről.
A fronthelyzet és az orosz-ukrán háború alakulása
A beszélgetés harmadik nagy témájaként Stier Gábor részletes helyzetértékelést adott a háború aktuális állásáról.
A donbaszi fronthelyzet realitásai
A főszerkesztő határozottan vitatta azt a nyugati narratívát, miszerint fordulat állt volna be a háború menetében Ukrajna javára. Álláspontja szerint Ukrajna ugyan jobban áll, mint egy évvel ezelőtt, de Oroszország – ha lassan is – folyamatosan halad előre céljai felé, különösen a donbaszi térségben.
Konkrét fronthelyzetet ismertetett:
- Az orosz erők a Kramatorszk-Szlovjanszk vonaltól nagyjából 10 km-re állnak, ami lőtávolságot jelent.
- Konsztantyinovkában az oroszok már a városban vannak, annak eleste „időkérdése”.
- Limanban már csak egy kis részt tartanak az ukránok, és a kilátások egyre rosszabbak.
- Az ukránok evakuálási műveleteket hajtanak végre, ami arra utal, hogy készülnek a védvonal feladására.
Stier Gábor szerint ha az oroszok a donbaszi, még ukrán kézen lévő területeket is ellenőrzésük alá vonják, az gyorsíthatja a béketárgyalásokat, mivel Oroszország addig sem belpolitikai, sem presztízsokokból nem állhat le. Ugyanakkor belpolitikai feszültséget is jelzett Moszkvában: egyre hangosabbak azok a bírálatok, amelyek szerint a vezetés túl sok „vörös vonalat” engedett már átlépni.
„Oroszország, ha lassan is, érezhetően lassabban is, de halad előre a céljai megvalósítása felé, mindenekelőtt a számára legfontosabb donbaszi térségben.” – Stier Gábor *
A háború eszkalációja és elhúzódása
A főszerkesztő a közeljövőre a háború további durvulását vetítette előre. Putyin a héten – Oroszország napja alkalmából – bejelentette, hogy fokozza az ukrán infrastruktúra elleni támadásokat. A séma jelenleg a következő: az ukránok az orosz olajfinomítókat lövik, az oroszok pedig egyre intenzívebben támadják Kijevet és az ukrán nagyvárosokat, elsősorban a katonai infrastruktúrát (drónösszeszerelő üzemek, közlekedési infrastruktúra) célozva.
„Egyre durvul a háború. Az egyik oldalon az ukránok lövik az orosz finomítókat, olajfinomítókat. A másik oldalon az oroszok egyre intenzívebb támadásokat hajtanak végre Kijev és az ukrán nagyvárosok ellen.” – Stier Gábor *
Stier Gábor szerint a „négyzetkilométeres játék” – hogy ki mennyi területet foglalt vissza vagy el – értelmetlen, mert alapvetően egy felőrlő állóháború zajlik, intenzív mozgással csak a donbaszi részen. Ezt a háborút szerinte az információs térben zajló narratívák kísérik, amelyek a nyugati oldalon a „háború menetének megfordításáról” szólnak. Ő ezt nem látja igazoltnak, és úgy véli, ezzel a hivatkozással lehet újabb forrásokat, legutóbb újabb 20 milliárd eurót kérni.
A béke esélyei és időtávja
A főszerkesztő határozottan pesszimista a gyors békét illetően. Leszögezte: a háború nem ér véget 2026-ban, és még 2027 is erősen kérdéses. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 2027-ben léphet a végső fázisába, vagy akkor indulhatnak érdemi béketárgyalások, amelyek jelenleg gyakorlatilag állnak. Stier Gábor szerint a háború elhúzódik, és a végső szakaszában rendkívül súlyos jelenetekre, növekvő emberveszteségekre lehet számítani.
A közelgő uniós csúcstalálkozók napirendje
A jövőbeli európai uniós találkozók kapcsán Stier Gábor négy kulcstémát azonosított, amelyek szerinte uralni fogják a napirendet:
- Ukrajna csatlakozása: A „happy hangulatban” induló tárgyalási folyamat, az első fejezet megnyitása.
- A háború és a biztonság: Ukrajna támogatásának kérdése (az ukránok épp 20 milliárd eurós újabb igényt jelentettek be nagyon rövid időtávra), valamint az európai védelmi képességek megerősítése és a fegyverkezés.
- Gazdasági kihívások: Európa marginalizálódásának megállítása és a versenyképesség csúszásának fékezése. Stier Gábor ezeket a kérdéseket összekapcsolódónak látja, amelyek egy jobb állapotban lévő és színvonalasabb vezetéssel bíró Uniónak is komoly kihívást jelentenének.
A főszerkesztő európai optimizmusának hivatalból is hangot adva reményét fejezte ki, hogy legalább a marginalizálódás megállítására képes lesz az EU.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Longaer András: A műsorvezető neve valószínűleg ASR-hibás. A „Longaer” fonetikailag nem feleltethető meg egyértelműen ismert magyar névnek. A kontextus alapján a műsorvezető keresztneve feltehetően András, a vezetékneve azonban nem rekonstruálható az átiratból.
- Moszkvaér: A csatorna neve az átiratban így szerepel. A leírás és a kontextus alapján ez nagy valószínűséggel a Moszkvatér elírása (a moszkvater.com főszerkesztőjének műsora), de mivel a referencialistában nem szerepel és az ASR torzítása bizonytalan, itt jelzem. A kimenetben következetesen a Moszkvatér alakot használtam.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Longaer Andrást hallhatják, és ez pedig itt a Moszkvaér legfrissebb adása itt az Ultrahang csatornaján.
[00:00:06]És ha Moszkvatér szombaton, akkor természetesen Stír Gábor a vonalaban, a moszkvatér.com főszerkesztője.
[00:00:13]Üdvözlünk a műsorban.
[00:00:15]Köszönjük ismét általá, hogy fogadod a hívásunkat.
[00:00:19]Szervusz és üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat.
[00:00:22]Hát most hallgatókat.
[00:00:25]Így van.
[00:00:26]Az biztos, hogy az elmúlt hét szintén mozgalmas volt egy elmúlt időszakot így áttekintve.
[00:00:33]Nem hinném azt, hogy most bármelyik hétre azt mondhattuk volna, hogy túlzottan csendes volt, de ez sem kivétel.
[00:00:40]Mielőtt a hírek áttekintésébe belekezdenénk a hallgatókat, gyorsan h arra hadd emlékeztessem, hogyha meg nem tették meg, iratkozzanak fel, illetve hogyha van kedvünk, akkor egyébként a Moszkér csatornájára is, illetve a saját csatornámra is fel tudnak iratkozni.
[00:00:55]Ezeket ajánljuk tehát figyelmükbe.
[00:00:55]És köszönjük, ha a támogatásaikat is a továbbiakban is fenntartják.
[00:01:02]Ugye ezt a kijelzeni, illetve a leírásban megjelölt kis weboldalon keresztül tehetik meg, ahogyan ezt eddig is tették.
[00:01:07]És ezt továbbiakbul is köszönjük.
[00:01:11]Hát az első kérdés talán az lenne, hogy ugye ami most az elmúlt napokban kavart, vagyis hát figyelmet kapott, az a mutrációs paktum aktuális helyzete.
[00:01:22]Ezzel kapcsolatban ugye sok hát kritika kérőjel merült fel, és most aktuális lett, hiszen elfogadták a migrációs paktumot korábban, és most lépett életbe.
[00:01:33]Ebben a felállásban fölmerül azonnal tehát a kérdés, hogy mi az, ami most változott, és mi az, amihez alkalmazódnia kell az európai országoknak?
[00:01:42]Te hogy látod a kialakult helyzetet?
[00:01:47]Még életbe sem lépett a migrációs paktum, de már a kiskapukat keresi mindenki.
[00:01:55]Tehát ez ez az, ami elsőként eszembe jut.
[00:01:57]Főképp egyébként a migránsok, és ez nagyon komoly kihívás lesz a jövőben, hiszen a migráció az mégiscsak valahol európai identitását, Európa jövőjét meghatározza, sőt jelenét.
[00:02:16]Ami pedig magát a paktumot illeti.
[00:02:16]Ez egyértelmű, hogy hogy látszik egyfajta szigorítás szigorítás az európai szabályozáson és a beengedés, a befogadás felől egyre inkább a kizárás, tehát az elutasítás felé mozdult el a szabályozás.
[00:02:42]Tehát egészen azzal hát ami nagyon jól mutatja, hogy hogy határon kívül már a határoknál egyrészt a határvédelmet meg kell erősíteni.
[00:02:53]Ez egy nagyon jó irány.
[00:02:56]Másrészt az is nagyon jó, hogy a határoknál kell elbírálni a kérelmeket, és nem szabadon engedni közben a akár 18 hónapra is zárt táborban tartani a migránsokat addig, amíg amíg el nem dől a sorsuk, tehát nem hoznak döntést.
[00:03:19]Tehát nem úgy, hogy utána majd keresgethetik valahol a sengenik övezeten belül őket.
[00:03:24]az Európai Unió határain belül őket.
[00:03:27]Tehát, hogy mindenképpen a szigorítás irányába mozdult el ez a ez a paktum.
[00:03:32]Európa későn, én azt gondolom, hogy túl későn ébredt, de mégis csak ébredezik.
[00:03:44]Az, hogy hogy mi vonatkozik itt a ebből a ebben a paktumban a adott országokra.
[00:03:51]Ugye ez most már kötelező érvényű, és itt le kell fejteni róla a belpolitikai vitákat, és azért azt tisztázni kell, hogy hogy nem kötelező minden országnak átvenni migránsokat.
[00:04:13]Nem kötelező, mert kiváltható.
[00:04:13]kivátható bizonyos szolgáltatásokkal, és kiváltható személyenként, tehát a kvótában az adott országra eső személyek személyenkénti 20000 euró-s vagy ilyen értékű szolgáltatás szolgáltatásra vagy 20000 EUR-val.
[00:04:37]Tehát nem az nem igaz, hogy kötelező migráns személyeket, bevándorlókat átvenni.
[00:04:48]Magyarországra a 1,66-os kvóta jut, ami azt jelenti, hogy hogy jelen pillanatban az első évben, ha jól emlékszem, 300000, bocsánat a 30000 elnézést.
[00:05:06]Tehát 300 migránst kell átvenni, és ez fog emelkedni 50-re.
[00:05:19]És jelen pillanatban mondom, ez ez kiváltható.
[00:05:25]Semmiféle stratégiát nem láttok, például magyar stratégiát, hogy most egészen pontosan már fölépülne-e az infrastruktúra a határon, ahol ahol elbírálják.
[00:05:38]Magyarország mit választ, hogy kifizeti, szolgáltatásban fizeti ki, vagy befogadja a migránsokat?
[00:05:44]Én idáig azt hallottam a kormány részéről, hogy hogy nem kérnek a migrációból, tehát ez a kormány sem, tehát hogy hogy nagyon nem nem fog megjelenni a migráció fizikailag, vagy reméljük, hogy nem fog megjelenni a magyar határokon belül.
[00:06:12]És ami még a migrációs paktumot illeti, én úgy gondolom, hogy ahogy említettem, ez az utolsó utáni pillanat, és jó irányba történtek a változások, de lassan, lassan.
[00:06:28]És ö ahogy említettem, a migránsok, főképp a migránsok rendkívül kreatívak, és nem csak keresik, hanem meg is találják a kiskapukat, és ezek a kiskapuk, ezeknek a lezárása, betömése, a migráció kizárása, ez Európa jövője szempontjából elengedhetetlen.
[00:06:56]szükséges, és ez a további késlekedést, a további teszetoszáz hozzáállást ez már nem engedi meg.
[00:07:02]Tehát határozottnak kell lenni.
[00:07:05]És és hát természetesen azt látjuk, hogy bizonyos országokat jobban sújt, jobban sújtja a például azt az Olaszországot, a amelyik a tengeren át érkezőknek az egyik fő befogadópontja vagy célpontja másik oldalról, vagy egyébként jobban sújtotta a jobb állapotban lévő és egyébként a a migrációt rosszul felfogott emberjugi hozzáállásból, és egyébként pragmatikusan abban reménykedve, hogy hogy majd a munkaerő problémákat megoldja, hát nem oldotta meg, viszont a szociális terheket rendesen növelte.
[00:07:55]Szóval azokat az országokat így Németországgal az élen, amelyek célorsággá váltak, mert egyrészről gazdagabbak, több pénz van, másrészről jóval megengedőbbek voltak több a az országok többségénél.
[00:08:13]Tehát itt tartunk most, és ez a migrációs paktum, ez még további európai és országokon belüli vitákat is fog gerjeszteni.
[00:08:27]És hát én érdeklődve várom, hogy mennyire mennyire tud majd Európa ennek érvényt adni, érvényt szerezni, mennyire tud érvényt szerezni ennek a ennek a paktumnak, és mennyire tudja úgy érvényesíteni, ahogy azt Európa érdeke megkívánják, megkívánnák.
[00:08:49]Aztán meg még inkább érdeklődve várom azt, hogy hogy az új magyar kormány a gyakorlatban hogyan fogja megoldani ezt a problémát, ezt a kihívást.
[00:09:00]Azt, hogy most már részesei vagyunk ennek a paktumnak, de de milyen módon és a gyakorlatban ez mit jelent ránk nézve?
[00:09:18]És hát itt egy olyan kérdésre kérdeznék még csak vissza, ami talán sokak fejében fölmerülhet, vagy mint opció kérdőjel esetleges forgatókönyv felmerülhet, de nem feltétlenül esik róla annyi szó.
[00:09:33]viszont te tettél rá utalást az előző percekben, ez pedig az, hogy mi lesz maguknak a a migránsoknak a reakciója, a bevándorlolóknak a reakciója az ilyen jellegű ö hát új szabályozásokra, főleg abból azok abban az esetekben, ha esetleg ugye kedvezőtlen számukra az adott kialakult szituáció, mondjuk volt egy uticéljuk, áthik őket másik helyre, emellett ugye párhuzamosan feszegetik azokat az opciókat is európai országok közül többen, hogy esetleg külső hát úgynevezett visszaküldő állomásokat létesítsenek, amik a a visszautasított bevándorlók hazaküldésével foglalkoznak.
[00:10:13]Ezeknek fényében te tettél erre utalást azért, hogy hogy itt ebben lehet feszültség, de itt mire gondoltál pontosan?
[00:10:19]Hogyan fog ez kinézni a gyakorlatban, hogyha mondjuk szembesülnek tömegesen Európában lévő bevándorlók azzal, hogy hát változni fog mondjuk esetleg a helyzetük?
[00:10:32]Én egyértelműen azt látom, hogy hogy a migránsok szempontjából ez a ez az új szabályozás ez hátrányosabb.
[00:10:44]Tehát és ennek én örülök, mert ez azt jelenti, hogy sokkal inkább Európa érdekeit védi.
[00:10:49]Még egyszer hangsúlyozom, késve nem tudom, hogy a gyakorlatban hogy tud ez működni, és és az, amit te mondasz, az, hogy az a migránsok, bevándorlók ezzel elégedetlenek lesznek, az egyértelmű.
[00:11:08]És az is egyértelmű, hogy hogy általában az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy sokkal kreatívabbak, mint a a rendvédelmi szervek vagy az európai hatóságok, és ki fogják ezt játszani, hogy milyen ötletek jönnek, azt én most nem tudom, meg nem is akarok tippet adni a bevándorlóknak, de azt hiszem, hogy nem szorulnak rá az én ötleteimre vagy tippjeimre.
[00:11:40]A az az biztos, hogy a feszültség, a bevándorlók, a migránsok és a az európai rendvédelmi szervek a hatóságok között fokozódni fog.
[00:11:55]és hogy az európaiak, a leg egyik legfőbb kérdés az, hogy az európaiak hajlandók lesznek-e és képesek lesznek-e erőt felmutatni a migráció visszaszorításával kapcsolatban.
[00:12:09]Az erő alatt én nem okvetlenül azt érz értem, hogy hogy gumibottal bele kell őket verni a a földközi tengerbe.
[00:12:17]Nem, nem.
[00:12:17]Arról beszélek, hogy például az a lépés, hogy a határokon kívül tartani őket, az Európai Unió határain kívül tartani, és ott olyan befogadó, vagy ilyen elbíráló, nem is befogadó, ne ne ezt a szót mondjuk, emlegessük, hanem olyan táborokat létrehozni, ahol az ügyüket elbírálják és szigorúan elbírálják.
[00:12:46]Tehát nem fogadnak el 18medet ugyanazzal a születési dátummal.
[00:12:55]Szóval a a legfőbb kérdésnek tényleg azt látom, hogy hogy ezek a ahogy én fogalmaztam, rosszul felfogott emberjogi megközelítések mennyire ezeket a ezt a megközelítést mennyire tudja felülírni az az európai érdek, hogy Európa léte a tét?
[00:13:17]Tehát identitás problémáról van szó.
[00:13:21]Annak ellenére is, hogy egyes választási kampányokban ezt azért némicsúsztatással túl spilázták, de itt valóban identitás kérdésről van szó, az európai identitás föloldódásáról, ennek a feloldódásnak a megakadályozásáról.
[00:13:45]És Európa úgy gondolta sokáig, hogy hogy pénzzel minden megoldható.
[00:13:51]pénz sok minden megoldható, de de az csak az egyik része a dolognak.
[00:13:56]Én nem tartom rossz ötletnek, hogy akár Afrikában, közelkeleti térségben, olyan országokban, amelyek erre hajlandóak, pénz ellenében úgymond ilyen zárt táborokat hozzanak létre, és akkor ott bírálják el a bevándorlóknak a kérelmeit.
[00:14:20]vagy közvetlenül a határ környezetében, de azt az eddigi tapasztalatból leszűröm, hogy hogy az Európai Unió határain belül, hogyha szabadon tudnak mozogni ezek a migránsok, akkor onnan már kiszorítani, visszaküldeni őket.
[00:14:41]akármilyen akármilyen döntés születik róluk már nagyon nehéz, sőt majdhogy nem lehetetlen.
[00:14:48]Tehát az a a az első és talán legfontosabb lépés az, hogy hogy kívültartani a migránsokat addig, amíg el nem dől, hogy ő menekült valóban, vagy csak egyszerűen a jobb lét reményében ö indult el Európa felé, és akkor Európa eldönti, hogy neki erre szüksége van, veszélyt lát benne, vagy hogy mi legyen velük, de ahhoz, hogy ezt európai érdek alapján tudja Európa eldönteni, ahhoz azt kell, hogy fel kell hagyni ezzel az emberjogi, mindent felülíró, jó emberkedő magatartással, mert mert hát legyünk már jó emberek mindenek előtt magunkhoz, védjük a saját érdekeinket és És hát azért látjuk látjuk azt, amit te is, amiről te is utaltál, de én erre konkrét példákat most nem tudok, nem is akarok mondani, hogy hogy a másik érdek az pedig az, hogy minden áron, minden eszközzel ki kell játszani, vagy ki akarják játszani a az európai országokat, hogy bejussanak ide.
[00:16:16]tényleg a jobb alapvetően a jobb lét reményében, és azokat kell kiszűrni, azt a kisebbik részt, akik tényleg háborús menekültek, de Európa egyébként annyira kétszínű ebben a tekintetben is, hogy a valóban háborús menekült ukrán férfiakat például vissza akarja toloncolni, és azért, mert úgy ott már jön elő az érdek, hogy hogy ki fogja megvédeni akkor Európát, hogyha nem lesz aki harcoljon, halljon Európáért állítólag az ukrán frontokon.
[00:16:56]És tehát nem lehet egyszerre úgy föllépni, hogy a a közelkeleti afrikai, ázsiai bevándorlókat jó emberségből befogadni, miközben az európai közvetlenül a háborúból és láthatóan a háborúból, vagy a háború elől, vagy a frontra, azelől, hogy a frontra vigy őket menekülő ukránokat ne fogadnák be, tehát vagy ne akarná, vagy vissza akarják toloncolni.
[00:17:33]Tehát ez ez számomra érthetetlen.
[00:17:39]Ráadásul egy olyan olyan munkaerő itt tényleg olyan munkaerőről van szó, ami akik tehát az ukránok adott esetben még dolgozni is akarnak a többségük legalábbis.
[00:17:50]és és egzisztenciát kialakítani, miközben a az egyéb, fogalmazzunk így, az egyéb migránsok döntőtöbbsége igazából az európai jóléti rendszerek, az ellátórendszerekből akar valahogy megélni lehetőleg munka nélkül.
[00:18:09]Hát ez az Európának sokkal szigorúbbnak kell lennie.
[00:18:18]És ez egyen azt jelenti, mert a a kiindulási pont önzőbbnek, az európai érdekeket szemelőttartónak kell lenni.
[00:18:29]És és ezek fölül kell, hogy írják a az az ezt a ezt az emberjogi megközelítést.
[00:18:40]Az emberjogi megközelítés működhet a Európába érkezők vagy bevándorolni akarók egy részénél, akik tényleg akik tényleg háborús övezetből, konkrétan háborús övezetből jönnek.
[00:19:02]De ez csak egy töredéke annak a menekülthullámnak, amelyik most már 10 éve elönti Európát.
[00:19:16]És akkor igazából át is térhetünk egy következő témára, hiszen az biztos, hogy a migráció kérdésköre, illetve magának a migrációs paktumnak a kérdésköre még a következő hetekben is visszatérő téma lesz, úgyhogy hallgatók biztatjuk.
[00:19:32]Így van.
[00:19:32]Hát most konkrétan a pakum az biztos, hogy most még most is nagyon aktuális lesz, de hogy ennek minden jellegű rezgése és vonzata valóban az ez éves távlat, úgyhogy a hallgatókat biztok, hogy iratkozzanak fel, hiszen itt is fogunk ezekkel foglalkozni.
[00:19:45]Ö viszont egy másik szintén kiemelt témára rákanyarodva, ami most az elmúlt napokban, hetekben szintén kiemelt figyelmet kapott, ugye Ukrajna Európai Uniós csatlakozási folyamatainak az átalakulása, illetve megkezdése.
[00:20:00]Ugye a magyar ukrán megállapodás volt az egyik olyan kő, ami elgült az útból.
[00:20:05]viszont ugye ez is azért zavaros olyan szempontból, hogy Magyar Péter is azért holit, holott olyan megjegyzéseket azért tesz, hogy mi történik abban az esetben, ha Ukrajna nem tartja az erre vonatkozó megállapodásokat.
[00:20:16]Mindenesetre a kérdésem arra vonatkozna, hogy te hogy látod, hogy jelen helyzetben mik Ukrajna valós esélyei?
[00:20:27]Én azt látom, hogy hogy Európa egyre inkább egyre inkább megérkezik a valóság talajára ebben a kérdésben.
[00:20:35]Ebben nagyon sokat segített az, hogy most már nem bújhatnak Orbán Viktor háta mögé a vezetőpai politikusok sem.
[00:20:48]És kénytelen kénytelenek kimondani azt, hogy Ukrajna rövidtávon nem lehet az Európai Unió tagja.
[00:20:55]azzal, hogy megnyitják most a napokban megnyitják az első tárgyalási fejezetet, ami egyébként az emberi jogokról, a jogállamiságról, csak nem az emberi jogokról, jogállamiságról, demokratikus intézményrendszerekről szól alapvetően.
[00:21:18]Hát csak ez a pont, én szerintem éveket fog igénybe venni, hiszen Ukrajna minden csak nem szilárd demokratikus európai demokratikus, vagy az elképzelések szerint demokratikus jogrendszert működtető az betartó és betartató állam.
[00:21:42]Tehát itt itt súlyos problémák vannak.
[00:21:45]az ellenzéki pártok, az ellenzéki média bezárásától.
[00:21:48]Ez egyébként a háborútól függetlenül már korábban megtörtént, vagy elkezdődött.
[00:21:53]A háború erre csak újabb ürügyet adott, hogy ezt a folyamatot fölerősítsék.
[00:21:59]Szóval hatalmas problémák vannak Európának.
[00:22:01]Épp megint csak egy nagyon fontos dolgot el kell döntenie.
[00:22:08]azt, mert aközött vívódik, hogy hogy az európai unió áltas a bővítéshez, saját maga által szabott, kötött feltételekhez tartsa magát a saját szabályrendszeréhez, avagy fölülírja, fölülírják azok a geopolitikai érdekek, amelyek pedig azt sürgetnék, hogy hogy az olyan ország országok például ott a postszovjet térségben, mint Ukrajna gyorsított módon az Európa, még egyszer mondom, az Európa által saját maga magának szabott, vagy a bővítés feltételéül szabott szabályokat, feltételrendszert megkerülve legyenek az Unió tagjai.
[00:23:01]Tehát geopolitika, avagy a saját szabályrendszernek a a tiszteletben tartása, a geopolitikai érdeknek, vagy a saját szabályrendszernek.
[00:23:14]Miközben Európa, az Európai Unió ek között vívódik, ezért ebből jönnek az olyan olyan megoldások, hogy jó, azért mégis csak gyorsabban kéne, mert mert Oroszországot fel kell tartóztatni.
[00:23:27]Miért is?
[00:23:27]De nem látom, hogy Európát akarná megtámadni éppen Oroszország, de mindenképpen gyorsítanák a az eljárási folyamatot, Ukrajna felvételét, és ebből jönnek azok, hogy akkor ne legyen szavazati jóga.
[00:23:44]Ezt Ukrajna nem fogadná el.
[00:23:47]Moldova egyébként.
[00:23:47]Igen.
[00:23:47]És és hát mindenféle társultagság, mindenféle kreáció előjön, hogy lényegében taggá váljon Ukrajna, de azért mégse teljesen.
[00:24:08]Én úgy gondolom, hogy most akár a saját tapasztalatból, Magyarország tapasztalatából, a közép-európai országok tapasztalatából, a Nyugat-Balkán országainak a társolási folyamatát, a az integrációnak gyorsaságát nézve, az a reális, hogyha kimondjuk azt, egyébként Magyar Péter így haloványan ezt így ki is mondta, csak nem ez van az első sorokban a mert ugye a média nem ezt emeli ki.
[00:24:44]Tehát Ukrajna csatlakozása nincs kizárva.
[00:24:52]Ugyanakkor ez a folyamat hosszú.
[00:24:55]Ez a folyamat körülbelül 2040-ig eltarthat, ha komolyan veszi Európa az általa szabott feltételeket.
[00:25:07]És akkor itt még arról beszélünk, feltételrendszerről, a kopehágai kritériumokról meg sok mindenről, amelyben egyébként ott vannak a kisebbségi jogok.
[00:25:16]Hát most állítólag a kárpátjei magyar kisebbség jogait helyreállítják, és erre az uniós unió felé is vállalásokat tesz Ukrajna, de ez egyelőre csak egy nagyon szépen hangzó ígéret.
[00:25:34]Én örülnék, hogyha nem csak ígéret maradna, de tartok attól is egyébként, hogy hogy ezt azért ez azért ez ezt a megállapodást azért felvizezik.
[00:25:45]És hogy miért tartok?
[00:25:47]azért, mert ez a tapasztalat, ahogy Ukrajna tárgyalni szokott, viselkedni szokott ebben a kérdésben, az egyébként feltűnő, hogy hogy míg az előző kormánnyal semmit nem akart Ukrajna, semmilyen megállapodást nem akart, addig most hirtelen ugyanazokba a feltételekbe három hét alatt belement.
[00:26:15]Talán azért, mert azt látta, hogy hiába van kormányváltás, ebben a kérdésben az új kormány sem akar engedni a kisebbségi kérdésben.
[00:26:28]Ugyanakkor azért a és hogy még mennyi probléma van csak a kisebbségi kérdésben, hát Ukrajna, na most ha komolyan vesszük azt, hogy hogy jogállam Ukrajna lakosságának most a nemzetközileg elismert határokon belül beszélek, lakosságának 18%-a orosz etnikum.
[00:26:52]Az oroszul beszélők aránya messze több, mint az a 18%, az nagyjából fele az országnak.
[00:26:59]Tehát és Ukrajna erről nem hajlandó tudomást venni.
[00:27:05]Tehát a a regionális, a védett regionális nyelvek listájából kihúzta az oroszt.
[00:27:15]Akkor milyen jogállamról beszélünk?
[00:27:18]Szóval ha csak ezt a kérdéskört nézzük, az is még rengeteg, ott is még rengeteg a megoldásra váró dolog, de ezen túl még ott van, ott vannak az olyan kér, hogy a az Európai Uniós csatlakozás nem csak a kisebbségi kérdések megoldásából ennek a feltételrendszernek a teljesítéséből áll.
[00:27:42]Rengeteg másból.
[00:27:42]Tehát ezért mondom én, hogy rendben, de ez egy ilyen nagyjából 2040-ig elhúzódó folyamat, és addig szó sem lehet róla.
[00:27:54]És akkor még nem beszéltünk az olyan politikai kérdésekről, gazdasági politikai kérdésekről, mint az, hogy hogy egy ilyen bővítés hogyan hatna például a a az Európai Uniós országok mezőgazdaságára, élelmiszeriparára.
[00:28:13]a az ezeknek a szektoroknak idáig járó pénzekre, vagy egyáltalán hogyan hatna a szavazati arányokra, és azokra a szavazati szavazati arányokkal együtt hát egyértelmű, hogy itt például az olyan nagyok, mint a franciák franciák vagy németek együtt hát Ukrajnának vagy az Ukrajnával hasonlóképpen gondol gondolkodó országoknak, baltiak, lengyelek, északi államok több szavazata lenne, mint a az eddigi nagyoknak.
[00:28:51]És arról is, arról is kevés szó esik, hogy Ukrajna csatlakozása egy természetesen azt el sem tudom képzelni, hogy hogy addig erről szó legyen, amíg szó is essen bármilyen, hogy komolyan szóba jöhessen egy tagság, amíg amíg háború dúlab az országban.
[00:29:15]De egy háború után frusztrált társadalom a fegyverekkel a kezében azzal a mentalitással, amit ami jellemzi Ukrajnát, látjuk, ez a követelőző, minden is jár mentalitás.
[00:29:32]Tehát hogyha ez bejön, és ráadásul ez párosul szavazati arányokkal, ez milyen hatással van az európai vagy lenne az Európai Unióra?
[00:29:41]beleér.
[00:29:41]És ehhez jönnek még az olyan fiskális kérdések, mintogy a támogatásoknak az átalakulása.
[00:29:51]Mennyit visz el Ukrajna ebből?
[00:29:51]Az ezek az érdeküt ütközések.
[00:29:53]És és akkor még a az alapkérdésekről nem is beszélve, akkor emlé említem még egyszer, mert a kopeágai kritériumok.
[00:30:06]Tehát itt annyi kérdés van, és annyira nincs válasz, illetőleg a válasz az hát inkább kérdések sorát, tehát a válaszok inkább kérdések sorát, újabb kérdések sorát teszik fel, hogy hogy ezt a folyamatot én nem látom azt, hogy hogy ez gyorsan gyorsan lezajlik, vagy vagy gyorsan végbe mehet.
[00:30:36]Tehát lehet itt emlegetni példákat.
[00:30:38]Tehát Montenegro, amelyik sokkal jobb helyzetben van Ukraj a jelenlegi Ukrajnánál, 2012-ben nyitotta meg az első tárgyalási fejezetet.
[00:30:49]És hol van még a csatlakozása?
[00:30:54]És akkor még nem beszéltem Törökországról.
[00:30:59]Szóval az alapkérdés, még egyszer hangsúlyozom, az, hogy a geopolitikai érdekek vagy a saját magunk által a bővítéshez szabott szabályok fognak érvényesülni.
[00:31:17]És akkor itt át is kanyarodhatunk a közelgő G találkozóra, ugye, illetve az Európai Uniós megbeszélésekre, tárgyalásokra.
[00:31:27]Ugye itt két nagyon fontos kérdéskört ugye megbeszéltünk, Ukrajnát és a migrációs paktum kérdésköré, de ugye ezen felül még akár sok mintán az asztalra kerülhet.
[00:31:38]De hogy látod, hogy ezeken a találkozókon a következő napokban mik azok a témák, amik még kiemelt szerepethatnak?
[00:31:49]Hát mindenképpen az ukrán csatlakozás az lesz az egyik első számú téma.
[00:31:52]Tehát egy ilyen happy hangulatban elindul elindul ez a folyamat konkrétan a tárgyalási folyamat, a fejezetek megnyitása.
[00:32:08]És hát ezzel ös összefüggésben egyébként, hát Ukrajnával összefüggésben, a másik nagyon fontos kérdés, mer a kettő, még egyszer mondom, majdhogynem egybec csúszik, tehát az az biztonsági kérdés, hogy mi legyen Ukrajnában, mi legyen a az orosz-ukrán háború támogat háborúval Ukrajna támogatásának kérdése.
[00:32:34]Ukrajna éppen a legutóbb most napokban jelentette be a héte, hogy újabb 20 milliárd euróra lenne szüksége, hiszen annyira jól alakul a háború, hogy ezt most még inkább meg kell nyomni, és még 20 milliárdot kérnének nagyon rövid idő alatt.
[00:32:54]Ezt ennek a a folyósítását néhány héten belül gondolják az ukránok.
[00:32:58]Tehát a háború és béke kérdése, ez mindenképpen nagyon fontos.
[00:33:05]Az európai fegyverkezés, az európai védelmi képességek megteremtésének, megerősítésének a a kérdése.
[00:33:14]Tehát ezek azok, amik azok a kérdések, amelyek amelyek ott vannak a napirend a az asztalon, és akkor még nem beszéltünk olyanról, olyanokról, amik legalább ennyire fontosak.
[00:33:29]nem biztonsági, hanem gazdasági kérdések.
[00:33:34]Tehát, hogy Európa marginalizálódása nem állítható meg anélkül, hogy a versenyképesség csúszását ne fékezné Európa, ne oldaná meg, ne állítaná meg.
[00:33:48]Tehát ezek a kérdések szinte összekapcsolódnak, mert mindegyik külön-külön is olyan olyan komoly kihívás, hogy hogy egy jobb állapotban lévő és és színvonalasabb vezetéssel bíró Európai Uniónak is nehéz lenne megoldani.
[00:34:11]Tehát pesszimista vagyok.
[00:34:14]Ugyanakkor hát hivatalból európai ként optimista, hogy azért mégis csak mégis csak valamiféle módon elér érezhető jeleket látunk, olyan jeleket, ami ami a megoldás felé visz.
[00:34:31]Tehát legalábbis megállítja Európának a marginalizálódását.
[00:34:44]És akkor itt még a az orosz-ukrán háború kérdéskörére egy picit kitérve, te hogy látod, hogy az elmúlt napokban hogyan alakult egyébként a fronthelyzet, illetve ugye láthattunk ilyen diplomáciai üzengetéseket, szójátékokat az elmúlt időszakban, többet is az orosz félrészéről is, az ukrán félrészéről is.
[00:35:05]Ez hogyan változott most az elmúlt időszakban?
[00:35:09]Hát az előbb már utaltam rá, hogy hogy Ukrajna, illetőleg az Ukrajna mögött álló európaiak úgy látják, hogy fordulat állt be a háború menetében a frontokon.
[00:35:20]Én ezt nem látom így.
[00:35:24]Ukrajna jobban áll, mint egy évvel ezelőtt, de összehasonlításban Oroszország, ha lassan is, érezhetően lassabban is, de halad előre a céljai megvalósítása fel felé, mindenek előtt a számára legfontosabb Donbasz dombaszi térségben, tehát itt a Kramatovsk, Slaviásk vonalon ettől a két várostól nagyjáb 10 kmre vannak, tehát lőtbol.
[00:35:59]Ennek az utolsó keleti védvonalnak a az egyik végpontján Konstantinovkában nem csak benn vannak a városban, hanem időkérdése.
[00:36:10]A város eleste.
[00:36:10]Lényekében egy egy pici részét tartja még tartják még az ukránok a városnak és és egyre rosszabbak a kilátások.
[00:36:24]kravatóz körül is nem véletlen az, hogy a az ukránok evakuálnak, tehát arra készülnek lényegében, hogy előbb-utóbb, hát ez nem tud nagyon gyorsan bekövetkezni, de előbb-utóbb föl kell adniuk ezt a védvonalat is.
[00:36:39]egyébként ha ezt a védvonalat beveszik, tehát a még ukrán kézen lévő dombaszi részeket beveszik, ellenőrzésük alá vonják az oroszok, akkor gyorsulhatnak föl a béketárgyalások, hiszen e Oroszország akkor már leállhat, addig nem sem belpolitikai okoknálból kiindulva, sem pedig sem pedig a nemzetközi közi presztízsük miatt, ami egyébként eléggé kopik, mert annyi vörös vonalat engedtek már átlépni, és ezzel ebből belpolitikai probléma is van.
[00:37:22]Egyre hangosabbak vagy érezhetőbbek azok a bírálatok, amelyek azt mondják, hogy nem.
[00:37:31]És Putyin is ebben a szellemben a héten bejelentette Oroszország napja alkalmából, amikor fogadott, személyesen találkozott a úgynevezett különleges katonai műveletekben résztvevőkkel, hogy hogy fokozni fogja az ukrán ukrajnai infrastruktúra elleni támadásokat.
[00:37:55]Hát még kemény, még inkább durvul a háború.
[00:38:00]Az egyik oldalon az ukránok lövik a az orosz finomító, olaj kőolajfinomítókat.
[00:38:09]A másik oldalon az oroszok egyre intenzívebb támadásokat hajtanak végre Kiev és az ukrán nagyvárosok ellen.
[00:38:16]Itt elsősorban a katonai infrastruktúrát érik ezek a támadások.
[00:38:24]drónösszeszerelő üzemeket, a közlekedési infrastruktúrát, sok mindent.
[00:38:32]És és ezek a támadások lesznek intenzívebbek, még intenzí, még durvábbak a közeljövőben, a nyár folyamán.
[00:38:41]A felőrlés tehát még még inkább fokozódik, és azt Oroszország látja, hogy hogy magán a frontvonalon, tehát kivéve az a kicsi rész, ha nem is olyan kicsi, de azért nagyon fontos rész, ami a Donbasban van, tehát oda erőket összpontosítanak, de egyébként az ha az egész frontot nézzük, akkor olyan nagy mozgások nem nincs nincsenek és nem is tudnak lenni.
[00:39:14]És itt ezért értelmetlen ez a ez a játék a négyzetkilomerekkel, hogy az ukránok mennyit foglaltak vissza, az oroszok hány négyzetkilméternyi új területet foglaltak el.
[00:39:27]Ezek hogy viszonyulnak egymáshoz?
[00:39:29]Mert alapvetően egy felőrülő állóháború van intenzíven mozgással a Donbaszi részen, de az az pedig a háborúhoz kapcsolódva az az információs térben zajlik, amelynek az a most az a fő narratívája nyugati oldalon, hogy hogy az ukránok megfordítják a háború menetét.
[00:40:01]fordulat állt be a frontokon.
[00:40:01]Én továbbra is azt mondom, hogy én ezt nem látom.
[00:40:06]Erre hivatkozva lehet pénzt kérni újabbakat, de ez a háború menetén nagyon nem változtat, sőt egyáltalán nem.
[00:40:15]Itt sokkal inkább fontos az, hogy hogyan alakul az előbb említett Donbaszi térségben a háború alakulása.
[00:40:25]háború hogyan, mert itt amennyiben a két úgynevezett népköztársaság teljes területét Oroszország ellenőrzésen alá vonja, akkor akkor akkor sokkal gyakorlatib fordulatot vehetnek a tárgyalások, a béketárgyalások, amelyek most lényegében állnak.
[00:40:56]Tehát én azt látom, hogy durvul a háború, de ott nem tart, hogy taktikai vagy akármilyen atomfegyvert vessenek be, de egyértelmű az, hogy a háború egyébként elhúzódó, de végső szakaszában nagyon-nagyon durva jeleneteknek leszünk tanúi, és egyre több egyre nagyobb veszteségeknek egyre mindegyik oldalonb egyre többen halnak meg és és ez az eldurvulás úgy tűnik hogy elengedhetetlen ahhoz hogy hogy végül majd lezáruljon a háború amelynek amelyet én nem látom hogy hogy 2000 26-ban vége vége lehetne sőt a 2027 is erősen kérdés de azzal kapcsolatban azért több reményem van, hogy akkor akár lesz lezárulhat, vagy vagy a tényleg végső stádium fázisába léphetnek a a béketárgyalások, azok a béketárgyalások, amelyek most egyáltalán nem zajlanak, vagy csak nagyon nagyon visszafogottan.
[00:42:23]Mindenesetre az biztos, hogy a következő időszakban is lesz miről beszélgetnünk.
[00:42:30]Az biztos, hogy az most elhangzott témák is azért bőven adtak gondolkodásra okot és alapot.
[00:42:34]Stí Gábornak nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.
[00:42:40]Köszönöm szépen a figyelmet.