Rendkívüli feszültség: egymásnak esett Ukrajna és Lengyelország, óriási a válság? - Krausz Tamás
- Zelenszkij rendelete, amely az UPA hőseiről nevezett el katonai egységet, súlyos diplomáciai feszültséget robbantott ki Lengyelországgal, és még Ukrajna-barát politikusok is elítélték.
- A lépés tudatos belpolitikai manőver: Zelenszkij a szélsőjobboldal és Nyugat-Ukrajna integrálásával erősíti hatalmát, miközben önálló, nemzeti politikus képét mutatja Európa felé.
- Krausz Tamás szerint a banderisták „szabadságharcos” imázsa nem választható le a tömeggyilkosságokról – a relativizáló érvelést Szálasi Ferenc példájával cáfolja.
- Német levéltári kutatások szerint az UPA egyetlen Wehrmacht-katonát sem sebesített meg, miközben tízezrével gyilkolt kommunistákat, lengyeleket és zsidókat.
- A 2014-es kijevi hatalomátvétel során a liberalizmus és a szélsőjobboldal szövetsége jött létre; az odesszai szakszervezeti székháznál elkövetett mészárlást Krausz náci típusú tömeggyilkosságnak nevezi.
- A szélsőjobb választási eredményei azért maradtak alacsonyak, mert a mérsékeltnek mondott pártok átvették a radikális nacionalista retorikát és ideológiát.
- Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai akár egy évtizedig is elhúzódhatnak; a korrupció a rendszer immanens sajátossága, és háborús körülmények között nem száműzhető.
- A háború eszkalációja kapcsán Krausz úgy látja: Európa már nem „az utolsó ukránig”, hanem „az utolsó bérkatonáig” akarja folytatni a konfliktust, miközben a béke keretei már körvonalazódtak.
- Az amerikai-iráni tárgyalásokból Izraelt kihagyták, ami Krausz szerint bizonyítja, hogy az amerikai külpolitikát nem Izrael érdekei határozzák meg.
-
„Teljesen érdektelen ahhoz képest, hogy ma ő újratemeti és heroizálja a fasizmust Ukrajnában.” – Krausz Tamás Zelenszkij zsidó származásának felvetésére reagálva
Részletes összefoglaló megjelenítése
A lengyel-ukrán konfliktus kiváltó okai
A beszélgetés a lengyel-ukrán viszonyban kialakult feszültség elemzésével kezdődik. A vita kiváltó oka Volodimir Zelenszkij elnök májusi rendelete, amellyel az ukrán felkelő hadsereg (UPA) hősei tiszteletbeli címet adományozott a különleges műveleti erők egyik egységének. Ez Lengyelországban minden politikai oldalon óriási felháborodást váltott ki. Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői Kijevvel fenntartott kapcsolatok drasztikus újraértékelését követelték, miközben még a korábban Ukrajna-barát politikusok is elítélően nyilatkoztak. A Solidaritás mozgalom egykori vezetője kijelentette, hogy a rendelet hírére levette az ukrán nemzeti színű kitűzőt, és bár továbbra is támogatja Ukrajna harcát, Zelenszkij elnököt már nem tudja támogatni. Leszek Miller volt baloldali kormányfő párhuzamot vont az eset és aközött, mintha Németországban náci kivégzőosztagokról neveznének el katonai egységet.
A konfliktus nem korlátozódik a szimbolikus lépésekre. Vinnyica városának egyik utcáját Sztepan Banderáról tervezték elnevezni, ezért Kielce lengyel város polgármestere visszavonta 16 használt, de ingyen felajánlott busz átadását, amíg a névadás ügye nem rendeződik. A vinnyicai polgármester erre úgy reagált, hogy inkább lemondanak a buszokról, mintsem visszavonják a névadást. A buszok egyébként turisztikai és határmenti forgalmat is szolgálhattak volna a két város között.
Zelenszkij motivációi és az ukrán emlékezetpolitika
Krausz Tamás részletesen elemzi Zelenszkij elnök motivációit. Hangsúlyozza, hogy a lépés nem elszigetelt hiba, hanem tudatos politikai döntés. Az elnök ezzel demonstrálja Európa és saját országa felé, hogy önálló, autonóm politikus, aki a nemzeti érdekek mentén cselekszik, és nem hagyja magát befolyásolni. Belpolitikailag is előnyös a gesztus, mert megszilárdítja kapcsolatát a szélsőjobboldallal és Nyugat-Ukrajnával, olyan integráló erőként beállítva a lépést, ami az egész ukrán népet összeköti a nemzeti függetlenség eszményével.
A történész szerint Zelenszkij máshol nem tudja bemutatni hatalmát, csak az emlékezetpolitika területén. Az ukrán emlékezetpolitika hivatalos érvelése szerint a banderistákat nem a szélsőjobboldali ideológiájuk vagy az etnikai tisztogatások miatt heroizálják, hanem mint a szovjet- és antikommunista függetlenségi harc szimbólumait, akik életüket adták a szabad Ukrajnáért – elsősorban a Vörös Hadsereg terrorjával szemben. A modern ukrán emlékezetpolitika igyekszik leválasztani a szervezet „szabadságharcos” imázsát a háborús bűnökről.
Krausz Tamás élesen bírálja ezt a megközelítést, és Szálasi Ferenc példáját hozza fel, akiről szintén elmondható, hogy elkötelezett volt a magyar függetlenség iránt, könyvet is írtak róla, a németek sem kedvelték különösebben, és a Horthy-érában börtönbe is csukták – ez mégsem választható le a Duna-parti kivégzésekről és a nyilas rémtettekről. Hasonlóképp értelmetlen és zagyva érv a banderisták bűneinek relativizálása.
„Hát most gondoljuk meg, hogy Szálasit, aki szintén elkötelezett volt a magyar nemzeti függetlenség iránt, könyvet is írt az egyik ismert magyar történésziról. (...) Na most akkor el lehet választani, hogy a zsidókat belelövedte a Dunába, azért, mert voltak a nemzet vagy a németek konfliktusai meg a Horthy érába becsukták a börtönbe. Mi miféle beszéd ez?” – Krausz Tamás *
A háborús bűnök leplezése és a liberális értelmezés kritikája
A beszélgetés során előkerül egy konkrét elemző cikk is, amelyet a Meduza című orosz ellenzéki lapban publikált Skorkin nevű szerző. Krausz Tamás szerint ez a szerző a lap ideológusa, aki az ukrán szélsőjobboldalt szalonképessé teszi egy olyan liberális interpretációval, amely átveszi az ukrán hivatalos álláspontot. A cikk szerint ez a szélsőjobboldali kultusz 2010 körül kezdődött Juscsenko elnöksége alatt, majd a 2013-14-es „forradalom” (Krausz szerint puccs) során a periférián megjelent a szélsőjobb. A történész hangsúlyozza, hogy a szerző elhallgatja Victoria Nuland szerepét és azt, hogy az amerikaiak több milliárd dollárral támogatták a „narancsos forradalmat”, valamint azt a tényt, hogy a kijevi tüntetéseken már ott volt Bandera fotója.
A hamisítás lényege Krausz Tamás szerint abban az állításban rejlik, hogy a banderisták a németek ellen is harcoltak. Egy tanítványa kutatása alapján – aki németországi levéltárakban vizsgálta az ügyet – egyetlen dokumentum sem került elő arról, hogy az UPA akár csak megsebesített volna egy Wehrmacht-katonát is. Ezzel szemben tömegesen gyilkoltak kommunistákat, lengyeleket, zsidókat, szovjet aktivista állami tisztviselőket. A cikk végkövetkeztetése szerint az egész szélsőjobboldali jelenség feltámadásáért Oroszország és Putyin a felelős – ezzel a szerző Krausz szerint leleplezi magát, hiszen ez a manipuláció és a geopolitikai érdekek kiszolgálása.
„Egyetlen olyan dokumentumot nem talált, ahol egyetlen Wehrmacht katonát akár megsebesítettek volna az ukrán felkelő hadsereg katonái. Akkor hogyan tevékenykedtek ők Németország ellen? Tevékenykedtek a kommunisták ellen, a lengyelek ellen, a zsidók ellen, szovjet aktivisták, szovjet állam gyilkoláztak jobbra-balra sok tízezer embert lemészároltak, de egyetlen sebesülést nem idéztek elő sem az SS-nek, sem a Wehrmachtnak.” – Krausz Tamás *
A 2014-es hatalomátvétel és a szélsőjobb térnyerése
Krausz Tamás visszatér a 2013-14-es események elemzésére. Elismeri, hogy valóban hatalmas, 800 ezres tüntetéssorozat zajlott Kijevben, de hangsúlyozza, hogy egy 40 milliós országban ez nem tekinthető a többség akaratának. A tüntetések során a liberalizmus és a szélsőjobboldal szövetsége jött létre, amely a mai napig fennáll. A történész külön kiemeli az odesszai tragédiát, ahol szélsőjobboldali csoportok rontottak a szakszervezeti székházba, és 48 embert mészároltak le. Az áldozatok között volt, akit felgyújtottak, volt, aki kiugrott az ablakon, és terhes nőt is megöltek – Krausz ezt nyíltan náci típusú tömegmészárlásnak nevezi.
A történész magyarázata szerint a szélsőjobboldal választási eredményei azért maradtak 10% alatt, mert a többi hatalmi párt – beleértve Zelenszkij pártját és Julija Timosenko pártját is – egyszerűen „ellopták” a szélsőjobb ideológiáját. Nem a szélsőjobboldali pártok erősödtek meg, hanem a mérsékeltnek mondott politikai erők vették át a pronáci karaktert és a radikális nemzeti retorikát, maguk mögé utasítva az eredeti szélsőséges formációkat. A választók pedig a biztonság kedvéért a nemzetközileg elismert pártokra és figurákra szavaztak, miközben ezek a pártok ugyanazt a szélsőséges kulturális táplálékot kínálták.
Etnicitás és politika: Zelenszkij származásának kérdése
A beszélgetés kitér arra a gyakran felmerülő érvre, hogy Zelenszkij zsidó származású elnökként támogatja a banderista hagyományokat. Krausz Tamás ezt a megközelítést határozottan elutasítja. Szerinte teljesen irreleváns, hogy kinek milyen a nemzetiségi háttere, a politikát kizárólag a személyes és politikai érdekek determinálják. Példaként említi Olekszandr Szirszkij vezérezredest, akinek az egész rokonsága orosz, Vlagyimir környékén élnek, mégsem teszik ezt szóvá, amikor Oroszország elleni hadműveleteket vezet. A történész szerint az etnicitás hangsúlyozása csak eltereli a figyelmet a valódi politikai kérdésekről.
„Hát a magyar történelmet nézve, hát hány volt horthysta állt be a háború után a szocializmus szolgálatába? Hány volt kommunista állt be a rendszerváltást követő új rendszer szolgálatába? (...) Teljesen érdektelen ahhoz képest, hogy ma ő újratemeti és heroizálja a fasizmust Ukrajnában.” – Krausz Tamás *
Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai és a korrupció kérdése
A műsorvezető felveti, hogy napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával, Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentése szerint. A folyamat elindításában komoly szerepet játszott, hogy az új magyar kormány – Magyar Péter miniszterelnökkel – elhárította a korábbi Orbán-féle vétót, ami egyértelmű fordulatot jelent a magyar külpolitikában, és kiváltotta az európai kormányok szimpátiáját.
A felvetéssel kapcsolatban Krausz Tamás szkeptikus. Elismeri, hogy tárgyalni lehet és talán kell is, de a tárgyalások akár 10 évig is eltarthatnak, ahogy Törökország esetében is. Amikor majd az agrárstruktúrák, politikai és pénzügyi rendszerek integrációjának konkrét buktatói kerülnek elő, akkor fognak kiderülni a valódi érdekellentétek – és nemcsak Magyarország lesz a gyors csatlakozás ellenzője.
A korrupció kérdésében Krausz Tamás kifejti, hogy az a rendszer immanens sajátossága, nem Ukrajna-specifikus probléma. Példákat sorol: a Pfizer-ügy 89 milliárdjának tisztázatlansága, az Európai Tanács főnökhelyettes asszonyának bőröndnyi pénze, a spanyol miniszterelnök feleségének korrupciós ügyei mind azt mutatják, hogy a korrupció globális jelenség. Nem várható, hogy Ukrajna – különösen háborús körülmények között – egyszerűen „levetkőzi” ezt a problémát.
„Magyarországnak nem lehet olyan miniszterelnöke, aki hipp-hopp Ukrajnát integrálni akarja az Európai Unióban. Nem talál olyan miniszterelnököt, ebben én biztos vagyok. (...) Ez nem lesz egy sima ügy, és nem csak Magyarország nem lesz a gyors csatlakozásnak a híve. Nagyon sokan már nem lesz – addigra Von der Leyen már nagymama lesz, többszörös nagymama, mire ebből valami lesz, vagy dédmama, nem tudom.” – Krausz Tamás *
A háború eszkalációja és a NATO-stratégia
A történész szerint az európai politika jelenleg arra épül, hogy Oroszország veszélyt jelent a NATO-ra – miközben amerikai és NATO-tábornokok többször nyilatkozták, hogy Oroszország nem akarja megtámadni a szövetséget. Krausz Tamás emlékeztet, hogy korábban azt mondta: a NATO-lehetséges, hogy az utolsó ukránig akarja folytatni ezt a háborút. Mára ez a helyzet súlyosbodott: már nem „az utolsó ukránig”, hanem „az utolsó bérkatonáig” tartó háborúról beszélhetünk, mert a rohamosztagokba egyre nagyobb számban vásárolnak be zsoldosokat.
Miközben Európa minden eszközzel a háború kiterjesztésén és elnyújtásán dolgozik, folyamatosan beszélnek a béketárgyalásokról is, noha a megegyezés keretei már Alaszkában kialakultak. Krausz Tamás szerint ez egy orosz-amerikai-ukrán ügy; ha az amerikaiak végérvényesen kilépnek és mindent átadnak Európának, akkor Európának kell végiggondolnia, hogyan akar megegyezni – de a háborús retorikával és a folyamatos eszkalációval ez lehetetlen. Június-júliusi katonai áttörésről beszélnek, ami a történész szerint katasztrófa, mert a számlát előbb-utóbb ki kell fizetni.
„Most már ott tartunk, hogy (...) nem elég az utolsó ukránt mondani, hanem az utolsó bérkatonáig. Mert most már arról van szó, hogy nagyobb számú bérkatonaságot akarnak a rohamosztagokba bevásárolni.” – Krausz Tamás *
Az iráni-amerikai tárgyalások és Izrael helyzete
A beszélgetés utolsó részében a műsorvezető megemlíti, hogy a felvétel napján (június 14.) talán aláírnak egy amerikai-iráni memorandumot. Krausz Tamás hangsúlyozza, hogy ez nem békeszerződés, de Izrael így is becsapva érzi magát, mert a tárgyalásokra meg sem hívták. A történész ezt annak bizonyítékaként értelmezi, hogy Izrael korántsem határozza meg az amerikai külpolitikát, ahogy azt egyes „nagyon buta emberek” antiszemita narratívaként állítják – a tények azt mutatják, hogy Trumpot nem érdekli az izraeli pozíció, amikor saját érdekei azt diktálják.
Trumpot több tényező is a megegyezés irányába tolja: a Hormuzi-szoros és a globális olajérdekek, a környező arab országok befolyása, valamint belpolitikai megfontolások – ha az ukrán-orosz-ügyben nem tud a békével előjönni és Nobel-békedíjasként tündökölni, akkor legalább Iránnal próbál békét kötni. Emellett a katari finanszírozású futball-világbajnokság is összefonódó érdekeket jelez.
„Tessék, lehet világosan látni: érdekli a Trumpot meg a környezetét, amikor meg akar egyezni több okból Iránnal, az izraeli pozíció? Nem érdekli. Oda se hívják a tárgyalóasztalhoz. Tehát megint ugye a tények, hogy hagyjuk magunkat a tényektől vezetni.” – Krausz Tamás *
Kritikai gondolatok a futball-világbajnokságról
A zárókérdésre, kinek szurkol a világbajnokságon, Krausz Tamás lesújtó véleményt fogalmaz meg. A torna nézése közben egyre nagyobb csalódást érez: a futball már egyáltalán nem a sportról, hanem a tőke és a reklámkapitalisták totális uralmáról szól. A kiterjesztett, 48 csapatos mezőnyben olyan országok is szerepelhetnek, ahol „a labdarúgás alapjait sem sajátították el”, miközben Magyarország vagy Olaszország nem jutott ki. A reklámok megszakítják a játék élvezhetőségét. A FIFA-t maffiózó jellegű szervezetnek látja, és párhuzamot von azzal, hogy ha a futballvilág ennyire korrupt, akkor hogyan várhatnánk el Ukrajnától a korrupció gyors megszüntetését.
A történész a spanyolok felé hajlik, mert a Barcelona játékosokra építve talán élvezhető, szép latin futballt fognak játszani, de nagy drukker nem kíván lenni. A VB-vel kapcsolatos kritikája szerinte egy világos analízis része kell legyen, amelynek tükrében a világ nagy struktúráit értelmezhetjük.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Móric, Mikszát” – Az átiratban szereplő név torzult formában jelenik meg („Móric, Mikszát”), a kontextus alapján nagy valószínűséggel Móricz Zsigmondra és Mikszáth Kálmánra történik utalás a magyar irodalmi hagyomány korrupciós ábrázolásainak példájaként, de a pontos névalak rekonstrukciója bizonytalan.
- „Skorkin” – A Meduza lap szerzőjének neve többféleképpen hangozhat el, az átiratban is „Scorkin” és „Skorskin” alakban szerepel, a pontos orosz/ukrán névátírás bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a két tűz között mai adása.
[00:00:00]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Kraus Tamás történész.
[00:00:07]Jó napot kívánok.
[00:00:07]Üdvözlök.
[00:00:09]Jó napot kívánok.
[00:00:10]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.
[00:00:12]Lengyel-ukrán konfliktus lesz a mai fókuszunk.
[00:00:14]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lájk élet erre a videóra, hiszen akkor Kraus Tamás még több emberhez eljut tudni el tud jutni.
[00:00:23]Illetve kérem, hogy iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára is, ha még nem tették.
[00:00:28]Tehát lengyel-ukrán konfliktus, az egyik legfőbb szövetségesével került konfliktusba Ukrajna.
[00:00:32]Most már több hete zajlik ez az egész történet.
[00:00:35]Ugye Volodimir Zelenszki elnök május végén az ukrán felkelő hadsereg hősei tiszteletbeli címet adományozta a különleges műveleti erők egyik egységének.
[00:00:45]Ez hatalmas felháborodást váltott ki a lengyel politikában.
[00:00:47]Aztán volt egy újratemetési történet is, és sok minden más is.
[00:00:52]És azért is érdekes ez a történet, mert Lengyelországban akkora felháborodás, hogy úgy tűnik, minthogyha ez pártokon felülálló történet lenne.
[00:01:00]Az ellenzéki jog és igazságosság néhány képviselője a Kievvel fenntartott kapcsolatok drasztikus újra értékelésére szólított fel, de még az ukrán barát politikusok is elítélően nyilatkoztak.
[00:01:12]Azt mondta a Solidaritásmozzgalom egykori vezetője, hogy a rendelet hallatán leszedte hajtókájáról az ukrán nemzeti színű kitőzőt.
[00:01:21]És bár Ukrajna Moszkva elleni harcát továbbra is támogatni fogja, az elnökét már nem tudja támogatni.
[00:01:26]Leszek Miller volt baloldali kormányfő, ahhoz hasonlította a lépést, mint mikor Németországban, mintha Németország a nácik egykori tömeggyilkos kivégző osztagairól neveznének el egy katonai egységet.
[00:01:41]Forronganak tehát az indulatok Lengyelország és Ukrajna között.
[00:01:44]Menjünk bele ebbe egy kicsit részletesen, mert szerintem érdemes erről beszélni.
[00:01:48]Igen, mert ez egy olyan konfliktus Lengyelország és Ukrajna között, ami érinti az egész Európai Uniónak az oroszellenes stratégiáját is.
[00:02:01]Még még katonai akciók és a katonai stratégiának a megideológizálásához is köze van ennek a konfliktusnak.
[00:02:15]Úgyhogy ez ez valóban egy egy rendkívül fontos ügy.
[00:02:21]Először vissza kell arra térni, hogy a Zelenskinek miért mit jelent ez a Zelenskinek?
[00:02:27]Miért kockáztatta meg, hogy a Ukrajnát legjobban kiszolgáló kelet-európai, sőt európai állam Lengyelországgal összeütközésbe, ellenmondásba, vitába, nagyon kellemetlen vitába keveredje, hiszen az egész ez a banderista vagy mellnyikista újratemetés, tehát az ukrán fasiszták újratemetése, Ez a biztosítékot nem csak Oroszországban, hanem Lengyelországban is kiverte.
[00:03:02]De akkor ezt miért csinál?
[00:03:05]Sőt, Európai Uniós vízhang is van már.
[00:03:10]Nem igaz, hogy az, hogy a a az európai liberalizmus elhallgatja ezt az egész konfliktust és megpróbálja, erre is ki kell térni, hogy ennek mi az oka, megpróbálja semmissé tenni az elhallgatással, mintha ez valami jelentéktelen dolog lenne.
[00:03:28]Ennek is megvan a maga oka.
[00:03:31]De hogy miért csinálja ezt a Zelenski?
[00:03:36]Erre a döntőok.
[00:03:36]Talán már mondtunk is erről egy-két dolgot korábban, de de tényleg nem magától értetődő, hogy egy ekó, mert kívülről úgy tűnik, hogy te jó ég, mekkora hibát követett el a Zelenski.
[00:03:54]Na most ez nem hiba, nem hiba, jó rossz összefüggésbe merül föl, sem az ő számára, sem egyáltalán objektíve.
[00:04:00]Itt arról van szó, hogy a Zelenskia a világ Európa és a saját országa számára megmutatja, hogy ő egy önálló autónom politikus, aki mindenkitől függetlenül folytatja maga nemzeti érdekek szerinti politikáját, ahogy ő fogalmaz.
[00:04:25]egyébként ez így is van a tanár úr szerint, hogy ez egy rossz ezt katonailag nem tudja bizonyítani, stratégiailag nem tudja bizonyítani, ebben a dologba tudja bizonyítani.
[00:04:39]Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen ok, de ez egy fontos ok számára.
[00:04:43]Ráadásul belpolitikailag is jó, mert a szélső jobb oldallal, nyugat-Ukrajnával satöbbi megszilárdítja azt a viszonyt, amit ő úgy hív, hogy ez integrálja az ukrán népet.
[00:04:59]Viszont merte meg nem hülyeség is valahonnan nézve, hogy emlékezett politikán elhasolni és ezzel elveszteni nyugati szövetségest.
[00:05:07]Ugye most az egyik legnagyobb felháborodás az váltatja ki, hogy Vinica városának egyik utcáját el akarják nevezni Stepán Banderáról.
[00:05:15]És hogy ilyenbe ilyenen vitatkozni akkor, amikor háborúban áll egy ország, és szüksége lenne minden nyugati meg lengyel meg mindenféle segítségre, hogy ilyenkor miért kell ezt csinálni, mert kívülről nézve az ember nem teljesen érti.
[00:05:30]Itt itt több dolog van egyszerre.
[00:05:34]Tehát az, hogy a a hazai szélső jobb oldallal való kapcsolat, és ő úgy érzi, hogy ez a kapcsolat egész ukrán népet kvázi összeköti a nemzeti függetlenség eszményével, még akkor is, ha ez egy náci vagy fasiszta alapzatú valami.
[00:05:53]Ez sem fontos.
[00:05:53]Az a fontos, hogy önálló nemzeti politika körvonalazódik Ukrajnába, és ahhoz neki szüksége van erre, és ezt ő dönti-e, prezentálja a hatalmat, máshol nem tudja prezentálni, csak itt ezen a téren.
[00:06:14]Van itt ez a kielcei dolog miről szól?
[00:06:15]Nem most nevezték el, minden minden városban van már réges.
[00:06:23]Régen, amióta ezt a dekommunizációs és ruszofób törvénykezést bevezették, azóta már minden nagyobb városban van Bandera utca, meg Melnyik utca, meg a felkelő hadseregutca, meg amit akar, a az ember itt minden megvan, ami a szélső, jobboldali függetlenségi eszménynek megfelel.
[00:06:51]Itt a probléma az az volt, hogy kielce mér adjon át ugyan elhasznált buszokat, de mégis csak ingyen 16 buszt Vinnyica városának, hogy miért menjenek a lengyel buszok a a Bandera utcán.
[00:07:10]ők ezt nem értik, főleg abban a helyzetben, amikor idézőjelben hadatüzent a lengyel emlékezett politikának az újratemetéssel Zelenski.
[00:07:24]És akkor azt mondja a polgármester KCben, hogy ő nem fogja küldeni mégsem a buszokat, amíg le nem veszik a nevet, e a Bandera nevét.
[00:07:34]Tere ugye azt mondja, szintén saját nagyságát és elragadtatását a nem mutatva a nemzeti múlt iránt a Vinnyicai polgármester, hogy nem vesszük le a nevet, akkor nem kellenek inkább a buszok, amelyek egyébként turisztikai meg határmenti forgalmat is ott bonyolíthatnának Vinnyica és Kieelce között.
[00:08:00]Tehát ez a dolog erről szól.
[00:08:05]Minden ilyen minden ilyen konfliktusnak mindig több jelentése van.
[00:08:08]Már megszoktuk ennek is.
[00:08:11]Ugyanakkor mi mindennek, hát ennek vannak negatív következménye, de Zelenski azt mondja, hogy nyeljék le Ukrajnátok.
[00:08:21]egyébként az az ukrán hivatalos érvelés, hogy nem a szélső jobboldali ideológia vagy az etnikai tisztogatások miatt emelik pajzsra a banderistákat, hanem számukra ők az antiszovjet és antikommunista függetlenségi harc szimbólumai, akik életüket adták a szabadukrajnáért a vörös hadsereg és a nácik terrorjával, vagy bocsánat, a vörös hadsereg terrorjával szemben, a modern ukrán emlékezett politika pedig megpróbálja leválasztani a szervezet szabad harcos nimbuszát a háborús bűnökről.
[00:08:54]Na de hát ez hogyan lehet?
[00:08:54]Ennek semmi értelme nincs.
[00:08:57]Hát most gondoljuk meg, hogy Szálasit, aki szintén elkötelezett volt a magyar nemzeti függetlenség iránt, könyvet is írt az egyik ismert magyar történésziról.
[00:09:11]Érdemes a könyvbe belepillantani már csak azért is, hogy lássuk, hogy a szálasilak is megvoltak a maga elképzelései.
[00:09:20]A németek nem is nagyon kedvelték a Szálasit.
[00:09:22]Na most akkor el lehet választani, hogy a zsidókat belelövedte a Dunába, azért, mert voltak a nemzet vagy a a németek konfliktusai meg a Horti érába becsukták a börtönbe.
[00:09:37]Mi mi miféle beszéd ez?
[00:09:37]Ez egy zagyaság, de ez a zagyvaság, ez az egész európai liberális értelmezésben is jelen van.
[00:09:49]Ugyanis ha itt szabad egy percre még kitérni erre a konfliktus sorozatra, akkor megemlíteném, hogy ezt a hivatalos ukrán érvelést veszi át az orosz ellenzék.
[00:10:03]Az az orosz ellenzék, amelyik ugye nem Oroszországon belül van, mert a törvények Oroszországban nem teszik lehetővé a próukrán propagandát és az orosz hadseregnek a bírálatát vagy lejáratását.
[00:10:17]Ezt nyugatról finanszírozzák.
[00:10:17]A Medúza című lapról van szó, ahol fölírtam a szerző nevét, aki állást foglalt ebben az ügyben a Medúzáb.
[00:10:33]Igen.
[00:10:33]Scorkin azért érdemes a nevet is megjegyezni, mert ő a idéző ebben a fő felelős a lapnál, úgy látom a a helyes értelmezésér ebben a helyes idézőjebb ebben a dologban.
[00:10:50]Ő az ideológus.
[00:10:52]Ő az ideológus, aki a szélső az egész ukrán szélső jobb oldalt kvázi emészetővé teszi.
[00:11:01]szalonképessé teszi, valamilyen értelemben elfogadhatóvá teszi, és egy olyan liberális interpretációt ad, ami benne van ebben, amit említettél az ukrán hivatalos állásban, mintha itt tényleg szabadságharcosok lettek volna a Vermacht és az SS szövetségesei.
[00:11:22]De nézzük meg ennek a Scorkinnak ezt a röviden össze lehet talán foglalni.
[00:11:25]az a hallgatókat is érdekelni fogja, mert olyan, mintha Magyarországon írták volna.
[00:11:34]Abból indul ki a szerző, ugye, hogy ez az egész szélső jobboldali kultúra, ez a a az ukrán fasizmus heroizálása az igazából hát a 2010 körül kezdődik, amikor Jusenko elnök gyakorlatilag már a banderát egy ilyen hősi pózba emelte.
[00:11:58]És innen ettől kezdve fokozatosan hódít teret ez az egészső jobboldali profasiszta kultúra Lengyelországban, mint a nemzeti függetlenség megtestesítője.
[00:12:08]És a 2013-14, ahogy ez a Skorskin nevű szerző mondja, forradalom zajlott le, ami ugye valójában egy pucs volt, és a legitim elnököt elkergették.
[00:12:25]2013-14.
[00:12:27]Ezt ő valahogy a forradalomnak nevez.
[00:12:27]És ebben a forradalomban a periférián megjelent ez a szélső jobb oldal.
[00:12:36]Mit hallgat el?
[00:12:36]Mi itt a lényeg?
[00:12:40]A lényeg az, hogy ebben a pucsban, ebben de ez egy tömegmozgalom volt.
[00:12:44]A szerző két dolgot hallgat- el.
[00:12:46]Az egyik Victória nullánd.
[00:12:51]Az amerikaiak több milliárd dollárral megtámogatták ezt a idézőelbe narancsos forradalmat.
[00:13:00]Itt főleg a forradalom van idézőjel betéve.
[00:13:03]Itt tényleg volt egy ezt már mondtuk máskor, de itt ide tartozik, hogy itt volt tényleg egy 800000res tüntetéssorozat, és óriási tömegek mozdultak meg.
[00:13:15]Na de a 40 milliós Ukrajnának nem lehet a többségnek tekinteni 800000 embert Kievben, akármennyire is jöttek nyugat-Ukrajnából.
[00:13:29]Na most a nagy liberális értékek, hogy Európához csatlakozunk és elkergetjük a Janukovicsot, aki ugye Oroszország párti politikát akar, nem akar az oroszokkal szakítani, és ebben az összefüggésben emelkedett föl a liberalizmus és a szélső jobb oldal szövetsége.
[00:13:53]Ezt az egész eseménysorba ott a főtéren Kijevben már megjelent a Bandera fotója.
[00:14:03]Hát ez dokumentálható.
[00:14:05]Ennek komoly befolyása volt.
[00:14:05]Most a liberalizmus és a szélső jobb oldalnak ez a szövetsége, ez napjainkig fennáll.
[00:14:13]Maga ez a cikk ezt próbálja valahogyan helyre rakni, leplezni.
[00:14:16]Ha nem akarná leplezni, akkor megemlítette volna ez a jó ember, hogy hát ez az egészső jobboldali jelenség egyre meghatározóbb lett.
[00:14:28]És az egész rendszerváltásban, mer egyfajta rendszerváltás játszódott le a PUC keretében.
[00:14:35]Az ellenzéket azt szimbolikusan és valóságosan fizikailag is, hogy ezt a városában megsemmisítették egy náci típusú tömeggyilkosság keretében.
[00:14:47]Ugye amikor az ellenzék ez a proorosz csapat bemenekült futballszurkolóktól kezdve itt mindenféle szervezet szélső jobboldali csoport fölvonult.
[00:14:58]Ezek berohantak a szakszelt székházába, mint tudjuk a történetet.
[00:15:04]48 embert lemészároltak, ki kiugrott az ablakok, kit felgyújtottak, terhesanyát megöltek.
[00:15:14]volt itt minden igazi, szélső, jobboldali, nyugodtan mondhatjuk, hogy egy nác típusú tömegmészárlás.
[00:15:25]Na most ennek is a forradalomba idézője persze elhallgatták a helyét, hogy hogyan is megy ez az egész dolog.
[00:15:36]Aztán a következő nagyon érdekes mozzanat, amire nagyon kell figyeljünk, hogy az egész ukrán érvelés lényege, hogy ez a fasiszta, banderista, melnyitista, hitlerista csoport az összes tömegnyilkosságaivuszta, ugye, hogy ez leválasztható a függetlenségi szabadságeszményről.
[00:16:01]Na de ez akkor lenne így, ha tényleg a németek ellen is harcoltak volna.
[00:16:05]Na most mit?
[00:16:08]Azt mondják, hogy Zelenskek az a törekvése, hogy Ukrajna egységes történelmi narratívát alakítson ki a függetlenségért folytatott hosszú küzdelemről.
[00:16:20]Na most épp ezt a szerző nagyon ügyesen oldja meg.
[00:16:24]Hát ugye a szovjet és Hitler között azt a mondva gyakorlatilag szó szerint idézem, azt mondja, hogy a a banderisták, tehát a felkelő hadsereg és az ukrán nacionalisták tevékenykedtek a a németek ellen, és harcoltak a Szovjetunió ellen.
[00:16:46]Figyeljük, mi az, hogy tevékenykedtek?
[00:16:48]Egyszer talán már említettem, hogy egy fiatal kolléga, már nem is olyan fiatal, tanítványon volt, kiment Németországba többek közt ezt a problémát is megnézni ö dokumentumok tükrébe, és külön kértem, hogy nézze meg.
[00:17:08]Nincs, nem hatalmazott föl, hogy a nevét emlegessem, ezért nem csinálok neki propagandát.
[00:17:14]Lehet nem is jó neki az.
[00:17:21]Hát tudjuk milyen világban élünk.
[00:17:21]Na most megnézte, egyetlen olyan dokumentumot nem talált, ahol egyetlen vermák katonát akár megsebesítettek volna a a az ukrán felkelő hadsereg katonái.
[00:17:38]Akkor hogyan hogyan tevékenykedtek ők Németország ellen?
[00:17:45]tevékenykedtek a kommunisták ellen, a lengyelek ellen, a zsidók ellen, szovjet aktivisták, szovjetállam gyilkoláztak jobbra-balra sok 10000 embert lemészárolta, de egyetlen sebesülést nem idéztek elő sem az SSnek, sem a vermáknak.
[00:18:05]Tehát ebbe a bizonyos elkenő ideológiai tézisbe ez egy nagyon fontos és döntő hazugság, ugyanúgy mint a többit elhallgatnak.
[00:18:18]Mindig az a fontos az ilyen hamisításokban.
[00:18:22]Ezek veszélyes hamisítások.
[00:18:25]És aztán a legvégén, mikor ugye levezeti Juscsenkótól, hogy hogy kezdődik, mert nem akarom ezzel az egész időt elvenni, csak jelzem, hogy a legutolsó mondatban azt mondja, de persze ez az egész szélső jobb oldal, hogy feltámadt, ki a hibás?
[00:18:45]Oroszország és Putyin.
[00:18:48]Tehát erre megy ki a dolog.
[00:18:48]Itt kiadja magát a szerző, hogy hát hogy van.
[00:18:51]Hát itt ők maguk vallják meg, hogy ez a ez az emlékezett politika centrum.
[00:19:02]Akkor előjön ez a liberális szerző a medúzában avval, hogy ezért Oroszország és a Putyin a felelős.
[00:19:10]Tehát itt a a kilóg a lólám, a manipuláció, a hamisság, a hazudozás, a geopolitikai érdekek, európai ukrán geopolitikai érdekek kiszolgálása ideológiailag.
[00:19:31]tudományosan emlékezett politikailag.
[00:19:31]Ez botrány, ez globális botrány.
[00:19:40]Hiába mondja ő közben a cikkba, hogy hát van ilyen értelmezés olyan aman nincs, mert azért még az nála is kiderül, hogy azért Hitlerrel együttműködtek, azért a Holocausztba így vagy úgy részt vettek, azt is próbálja hát elkenni, meg relativizálni.
[00:19:59]Úgyhogy egy gonosz szerzőről van szó most a gonosz idézőjelben, mert biztos, hogy jó apa nehogy az legyen, hogy elembertelenítem a ezt a hazudóst.
[00:20:15]Tehát így így működik ez a ez az emlékezpolitikai vita.
[00:20:20]Ilyen funkciója van.
[00:20:22]Behoznék egy cikket én is.
[00:20:22]Ez a Népszaván jelent meg.
[00:20:24]Harsányi György írta, és itt összeszedi ő is a különböző prokontra érveket.
[00:20:31]És egyébként arra hívja föl a cikk szerzője a figyelmet, hogy valószínűleg Zelenskek ezek a gesztusai nem egy óvatlan balesetek, hanem a bajlós mintákból ítélve inkább egy politikai irányváltásnak a részei.
[00:20:47]Ugye a zsidó származású elnök, Zelenszki maga vezette Andre Melnik hazaszállított földi maradványainak állami tiszteletadással kísért újra temetését, és utána felsorol több nyilatkozót, akik megerősítik azt, hogy hát azért nagyon nehéz a Melniket meg a banderát nemzeti hősként meg a szovjet ellenállás jelkékepeként értelmezni csak.
[00:21:11]De lehet ez irányváltás.
[00:21:11]Eg na most nem akarok belemenni, én nem nem ismerem a szerzőt, nem ismerem, nem olvastam a cikket.
[00:21:18]Nekem már az rettenetes, ebben az írásban, megmondom őszintén, hogy megemlíti, hogy a a Zelenski zsidó mi köze van hozzá.
[00:21:27]Szerintem olyan szempontból van köze hozzá.
[00:21:29]Tamás itt azért nem lehet kompromisszumot kötni, mert akkor a teljes ukrán hadsereg orosz vezérkaránál is mindig emlegetni kellene, hogy Oroszország ellen harcol szürszki, akinek pedig egész rokonssága, a fia meg az apja, aki nemrék meg, azok mind a vladyimri kormányzóságban laknak, és orosz.
[00:21:54]De ezt nem tesszük hozzá, csak nem érdekes, hogy ki milyen származású ebből a szempontból.
[00:22:00]Egyáltalán nem érdekes, mert a politikája, a személyes érdekei, politikai érdekei a determinánsak.
[00:22:06]És őt már rég nem érdekli, hogy a nagyapja a vöröscsere kitüntetett tisztje volt, és hogy az apukájának esetleg az volt beírva szovjet korszakba, a nemzetiségi rovatába, hogy zsidó.
[00:22:20]Nem érdekli.
[00:22:24]Ő egy orosz vagy ukrán vagy akármi, vagy ennek nincsen jelentősége.
[00:22:30]Ez ezt nem értem, hogy van egy nép, amelyiknél van, a többinél nincs.
[00:22:36]Ezt el kell felejteni.
[00:22:36]Ez itt nem játszik szerepet.
[00:22:38]Egyáltalán nem nem játszik itt szerepet.
[00:22:41]Itt az játszik szerepet, hogy van valami módosítás, én is azt mondom, hogy az Európai Uniónak demonstrálja, hogy mostantól ő már egy önálló politikus, aki nem hagyja magát befolyásoltatni a alapvető ideológiai, politikai figurájának megformálásában, hanem ő saját maga dönt itt.
[00:23:05]És az ami a váltás, hogy neki össze kell fogni a szélső jobb oldallal.
[00:23:13]demonstrálnia kell, hogy azovisták meg az összes a hadsereget és ami kimarad általában az elemzésekből.
[00:23:21]És itt kell említeni, mert ez a ö ö ö Scotkin vagy Scorkin, vagy hogy hívják, szerző is ezt azért elfelejtette hangsúlyozni, hogy ez az egész ukrán politikában mi a jelentősége annak, hogy a nemzeti vonulatban ki honnan jön és ki hova megy?
[00:23:52]Hát miért akarnak etnikai kérdést csinálni, ami ami nem etnikai nemzetiségi kérdés, hanem kifejezetten politikai kérdés és Ukrajna történelmi sorsa forog kockán.
[00:24:04]Erre elkezdik emlegetni, hogy a hogy ki honnan jön, meg hova megy.
[00:24:11]Hát nincs jelentősége.
[00:24:15]Hát tudod, itt most inká szerintem ez egy ilyen paradox helyzet, nem?
[00:24:18]Tehát abból a szempontból azért lehet, hogy a Zelenskek az ősei ki tudja, hogy hogy voltak kárvallottjai, a Bandera meg a Melnyik mindenféle tevékenységének, és ennek ellenére meg saját maga felügyeli a mert a saját érdekei számítanak.
[00:24:33]Hát a magyar történelmet nézett, hát hány volt hortista állt be a a a háború után a a szocializmus szolgálatába?
[00:24:47]Hány volt kommunista állt be a rendszerváltást követő új rendszer szolgálatát?
[00:24:53]Ugye pont erre mondják azok, akik Zelenski mellett érvelnek, hogy nem szabad a történelmi kortól elvonatkoztatni, hogy abban a korban és ugye én ezzel nem értek egyet, de hogy nem volt más választás.
[00:25:05]Biztos, de engem az nem is érdekel, hogy hogy akkor mit csinál.
[00:25:08]Tehát teljesen érdektelen ahhoz képest, hogy ma ő újratemeti és heroizálja a fasizmust Ukrajnában.
[00:25:18]Nem érdekel, hogy honnan jön és mi a nemzetisége, mert ez nem egyedül őrá jellemző, hanem ott van egy egész kör.
[00:25:27]Hát miért nem a Budanovról beszélünk, a hadsereg felső tiszti karar a pártokról?
[00:25:31]Hát nem itt ezt ezt kéne látni, de hát tudom, hogy ez már bonyolult meg nehéz belemenni egy olyan részkérdésbe, vagy hogy a szélső jobb oldal ugye az a választásokon nem volt erős, igaz?
[00:25:49]10%-ig ha fölvitte.
[00:25:53]És akkor a liberálisok erre mentek.
[00:25:55]Látod, hogy milyen szép bársonyos ez a forradalom.
[00:25:58]Hazugság.
[00:26:01]óriási hazugság.
[00:26:01]Az történt, hogy a többi hatalmi párt Ukrajna elnöke meg az uralkodópárt Kimosenkótól innen-onnan ellopták a szélső jobboldal ideológiáját.
[00:26:17]Ellopták a pronáci karaktert, ők álltak be a szélső jobboldal helyére.
[00:26:21]Hát minket nem lehet átverni, mert a tényekből indulunk ki.
[00:26:25]Mi azt mondtuk, nem érdek, nem vagyunk elfogultak.
[00:26:30]Nincsenek pártpolitikai kötődéseink.
[00:26:30]A valóságról beszélünk.
[00:26:36]Ha szavazni kell, akkor a Kimosenkóra, a a Zelenszkire valami az európai államok által elismert pártra és figurára szavaznak az emberek a biztonság érdekében.
[00:26:49]Főleg, hogy ők ellopták Nyugat-Ukrajnából innen-onnan a történből a szélső jobboldali kulturális táplálékot, a nemzeti függetlenséget a fasizmussal fejezi ki.
[00:27:03]annak az újratemetésével.
[00:27:06]Na de ez egy régi dolog, ez nem mai.
[00:27:10]Ezzel foglalkoztam, megírtam satöbbi, de most újra napirendre kerül.
[00:27:13]Tehát az a lényeg, ne hagyjuk magunkat becsapni, ha nem muszáj.
[00:27:21]Arról kell beszélni, ami van, és nem az, hogy az egyik újságíró ez, a másik azt mondja, nem számít, mert mindegyik egy politikai érdeket akar képviselni.
[00:27:36]Nekem ez nekem én tényleg nekem ezen mi a politikai érdekem?
[00:27:39]Hát jó, kétségtelen, hogy az antifasiszta hagyományhoz kötődöm, meg a humanista hagyományhoz.
[00:27:47]Én én biztos nem fogom már föladni ahhoz túl öreg vagyok, de ezen kívül semmi nem köt ahhoz, hogy én itt elkezdjek hazudozni ebben az ügyben.
[00:28:02]Ezért nem is nagyon nem a magyar belpolitikában nem nem is foglalkozom, megmondom ezt nem is nagyon olvasom, mert hát egyrészt ugye nem akarom fölmenjen a vérnyomásom, azért tudom, mert ő küldözgetik, tudod a HVG 444 net összeírnak.
[00:28:18]De hát az mindegy.
[00:28:18]Vicc, kész, nem érdekes.
[00:28:24]Akkor behoznék egy olyan hírt, amitől nem tudom felmegy-e a tanár úr vérnyomása, de napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, merthogy úgy tűnik, hogy akkor megnyitják a csatlakozási mérföldköveket Ukrajna és Moldova előtt, és erről Urszula von der Leen, az Európai Bizottsági elnök beszélt.
[00:28:41]Azt mondják, hogy a folyamat elindításában komoly szerepet játszott, hogy az új magyar kormány elhárította a korábbi orbáni vétót, ami egyértelmű fordulatot jelent egyébként a hazai külpolitikában, és amellyel Magyar Péter azonnal kiváltotta az európai kormányok szimpátiáját.
[00:28:56]Nem akarom beliikai síkra terelni, de most, hogy így végigbeszéltük ezt a banderás történetet, vannak, akik azt mondják, hogy azért is jó, hogy Ukrajna akkor így kap ilyen mérföldköveket, mert ezzel pont, hogy le tudja vetkőzni magáról a korrupciót, meg a nemzetiségi problémákat, és látom, hogy a tanár úr fogja a fejét, meg például egyébként pont a fasizmust meg pronácáci dolgokat is.
[00:29:22]Ez nem lehet levetkőzni.
[00:29:22]Ez ez nem egy olyan dolog, a korrupció.
[00:29:28]Hát ez a rendszernek egy immanens, egy egy belső sajátossága a korrupció.
[00:29:35]Ez mindenütt van.
[00:29:38]Amerikában nincs korrupció.
[00:29:38]Minden arról szól, hogy hogyan harcolnak, leplezik, Epstein ügyttől kezdve minden nagy ügy mindig a korrupcióról is szól.
[00:29:46]Európai Unióban nincs korrupció.
[00:29:53]A fájzerű ügy 89 milliárd.
[00:29:53]Azóta se tudjuk, hogy jött össze egy ilyen bótigaz meg a meg az Európai tanácsfőnökasszony, vagy a helyettes a főnökhelyettes asszonynak a bőrönnyi pénze.
[00:30:07]Azóta se tudjuk, hogy ott mi van.
[00:30:10]A spanyol miniszterelnök feleségének a félelmetes korrupciós ügyletei, amiről szól a az európai, vagy legalábbis a spanyol ellenzéki sajtó.
[00:30:23]Ezeket meg kell ezek vannak.
[00:30:27]Hát miért miért gondoljuk, hogy Ukrajna csak úgy le fogja vetkőzni ezt a korrupciót, ami ráadásul egy háborús viszonyrendszerből is fakad?
[00:30:36]Hát Magyarországnak nem lehet olyan miniszterelnöke, aki hiph-hop Ukrajnát integrálni akarja az Európai Unióban.
[00:30:46]Nem talál olyan miniszterelnököt, ebben én biztos vagyok.
[00:30:52]Egyszerűen lehetetlenség ugyanis ahhoz, hogy uguk tárgyalni lehet, persze, meg talán kell is.
[00:30:57]Hát az egy nagyon jó dolog a tárgyalás.
[00:30:59]Ez ez lehet 10 év, ameddig tárgyalnak.
[00:31:02]Hát tárgyalnak Törökországgal is, ha igaz.
[00:31:04]Tehát a tárgyalás az az nem önmagában az nem jelent még semmit.
[00:31:13]Az jelent valamit akkor amikor integrálni akarják majd az agrárstruktúrákban, a politikai strukt satöbbi, megy végig szépen a a a pénzügyi strukt, akkor fognak kiderülni a buktatók, hogy itt milyen érdekek ütköznek meg.
[00:31:29]Ez nem lesz egy sima ügy, és nem csak Magyarország nem lesz a gyors csatlakozásnak a híve.
[00:31:36]Nagyon sokan már nem lesz sehol a vonen már nagymama lesz addigra többszörös nagymama mire ebből valami lesz vagy dédmama nem tudom ez ez nem egy olyan ügy, amit itt itt hiphop meg lehet oldani.
[00:31:52]Hát induljunk ki a magyar történből, hogy itt mennyi gond van a korrupcióval, hogy ez rendszerek jönnek, mennek.
[00:32:02]Hát emlékezzünk azért vissza a múltra.
[00:32:07]Lehet vissza.
[00:32:07]Uram, bátyám, komám, hát minden ebbe az irányba volt Móric, Mixát, mindenki ismeri ezt az magyar irodalomban feltárt igazi hagyomány.
[00:32:16]Na most ez Ukrajnában ugyan máshogy működik.
[00:32:21]Na de ott se lehet, ez csak úgy sok év kell hozzá, mire tömeg szabadulnak.
[00:32:28]Ebben biztos vagyok, nem beszélve arról, hogy ilyen emlékezett politikába nem lehet bekerülni, az lehetetlen, hogy jelenálláspontok szerint aztán megváltozhat Európában minden, de mondjuk a mai Németország nem minném, hogy egy olyan Ukrajnát beszavazna, ahol a nácik újra temetik.
[00:32:55]Ugye abból a szempontból lehet a beszavazás, hogy vannak azok a mondások még mindig, hogy most is Oroszország például hadgyakorlatot tart, és itt valójában a NATO ellen tart hadgyakorlatot.
[00:33:05]Most éppen Svédország környékén, és 1000 unalomig ismételt, de hogy Oroszország veszélyt jelenti, és minél többen minél több védőernyő alátartoznak, annál nagyobb lehet az elrettentő erő.
[00:33:18]Ilyen védőernyő lehet a NATO és ilyen védőernyő lehet az Európai Unió.
[00:33:22]Ez pontosan így van, hogy ezzel érvelnek, hogy fel kell gyorsítani, mer ez katonai érdek satöbbi, de azért ki van húzva az egész a mostani európai elitnek a logikája azért ez.
[00:33:33]Tehát ezt nem kell egész Európára kiterjeszteni.
[00:33:39]Rengeteg ellenerő van, de meg kell tárgyilagosan mondani, hogy hát ez egy hülyeség.
[00:33:49]Hát az az amerikai tábornok, aki valami fontos pozícióban van a NATOban, többször nyilatkozott, hogy világossá kell tegyük, hogy Oroszország nem akarja megtámadni a NATO-t.
[00:34:05]Hát ha Oroszország nem akarja megtámadni a NATO-t, akkor miért mondják az ellenkező?
[00:34:12]Akkor miért erre azért mondják, hogy mert erre építenek egy politikát.
[00:34:14]erre építik az egész megsemmisítő háborúnak a a kiterjesztését meghosszabbítását.
[00:34:28]Ugye most már ott tartunk, hogy valamikor, amikor kezdődött ez a műsorozat, akkor azt mondtam, hogy ez egy olyan háború, hogy lehetséges, hogy az utolsó ukránig akarja majd a NATO vinni ezt a háborút.
[00:34:39]Talán emléksz-e, hogy ez hányszor előjött ez az utolsó ukránig.
[00:34:45]Felül kell vizsgálni ezt az álláspontot.
[00:34:51]Nem elég az utolsó ukránt mondani, hanem az utolsó bérkatonáig.
[00:34:58]Mert most már arról van szó, hogy nagyobb számú bérkatonaságot akarnak a rohamosztagokba bevásárolni.
[00:35:02]Már ez is fölmerült.
[00:35:07]Hihetetlen, de mindent elkövetnek Európában, hogy minél nagyobbkát okozzanak Oroszországnak, minél jobban kiterjedjen a háború.
[00:35:18]Ezzel egyideűleg beszélnek állandóan a béketárgyalásokról, meg hogy ki képviselje Európát, kivel satöbbi, mikor a megegyezés keretei Alaszkában már kialakultak.
[00:35:33]Mégis mindig mindent újra kezdeni Európa akarja megmondani.
[00:35:40]Nem, ez egy orosz amerikai ukrán.
[00:35:40]Ha az amerikaiak kilépnek végérvényesen ebből a bótból, és mindent átadnak Európának, akkor Európának kell végiggondolnia.
[00:35:50]Ha tényleg meg akar egyezni, nem fog menni ezen a ezen a síkon, ezen a háborús oldalon, hogy mégis legyőzik Oroszországot, mégis nyomják tovább, tovább tovább Zeleskit, hogy egyre újabb áldozatokat vállaljon.
[00:36:10]És most már július, június júliusi áttörésről beszélnek.
[00:36:16]Katasztrófa, katasztrófa, mert meg kell fizetni majd a számlát.
[00:36:26]De akkor már nem lesz a Van mindig ezt mondom, hogy hogy a hallgatókig ne legyenek becsapva.
[00:36:35]Akkor jön majd a számla, amikor már van de len nem lesz meg a barátai.
[00:36:37]Tehát itt itt nagyon észen kell lennünk.
[00:36:44]Ugyanígy a az iráni amerikai háborúnak is van számlája, azt is ki fog kelleni fizetni, és ott is egyre nagyobb számla.
[00:36:54]Most amikor beszélgetünk június 14-én, 11: 11 per van, ebben a pillanatban még nem lehet tudni, hogy akkor sikerül-e pontot tenni ma esetleg a végére vagy sem.
[00:37:04]Ja, hogy ez a memorandum.
[00:37:06]Igen, merthogy meg a memorandumot aláírják, Tamás a akár ma vagy akár a számla az attól is fél semmi nem történik abban az ételemben, hogy ez nem egy békeszerződés.
[00:37:19]Ugye Izrael itt rosszul jár, azt mondják, hogy ugye őt meg se hívták a béketárgyalásokra, és sokan aggódnak.
[00:37:28]Én nekem ez egy más szempontból is érdekes ez a hát igen nem látom a memorandumba világosan megfogalmazva.
[00:37:38]Ugye Izraelnek az lenne az érdeke, hogy a a Hamaszt, a Hezbola és más terrorista szervezetet iránt ne finanszírozhasson meg Katár, mert ugye a katári bankok döntő szerepet játszottak a finanszírozásba, a a terrorszervezetek finanszírozásában, meg azért a világbajnok futball világbajnokságot is finanszírozzák.
[00:38:02]Ezzel megvásárolja a félvilágot.
[00:38:02]Ezt látni kell.
[00:38:05]Ez nem tükröződik egyelőre semmilyen memorandumban, és Izrael becsapva érzi magát.
[00:38:12]Ne érezze magát becsapva, mert a háború sajnos a akkor változik békére, ha valahol ezt elkezdi.
[00:38:20]De azt is mutatja, hogy Izrael mennyit számít.
[00:38:23]És az a múltkori vitánkat itt azért hadd erősítsem meg.
[00:38:31]Ugye amikor vitatztam az antiszemita narratívá, volt vannak ilyen nagyon buta emberek, akik azt írták, meg mondják, de nagyon komoly arcal, hogy Izrael határozza meg kvázi az amerikai kőpolitikát, meg a lobbi meg Egyip.
[00:38:50]Ez egy antiszemita narratív.
[00:38:50]Ez egy hülyeség.
[00:38:53]Hát most lehet világosan látni, érdekli a Trumpot meg a környezetét, amikor meg akar egyezni több okból Iránnal az izraeli pozíció.
[00:39:04]Nem érdekli.
[00:39:08]Oda se hívják a tárgyalóasztalhoz.
[00:39:11]Tehát megint ugye a tények, hogy hagyjuk magunkat a tényektől vezetni.
[00:39:14]De egyébként Amerikának megkötni a békét, akár tetszik Izraelnek, akár nem olyan érdeke vannak, amelyek fényében hát Izraelnek magát kell ellátnia.
[00:39:26]Hát előbb-utóbb Amerika ott hagyja ugyanúgy Izraelt, mint bármilyen más államot, ha az érdekei úgy kívánják.
[00:39:37]Nem lesz érdekes.
[00:39:37]Ugye itt most a globális olajérdek, energiaérdek az a hormuzzi szoros teljes fölszabadítását követelik.
[00:39:46]Most már globális érdekek kezdenek megnyilatkozni nagyon erőteljesen, és a Trump akar ehhez alkalmazkodni.
[00:39:56]Ez is a megegyezés irányába tolja Trumpot.
[00:39:59]A másik, hogy a a környező arab országok, azok is ebbe az irányba befolyásolják.
[00:40:05]Trumpot.
[00:40:09]És hát a harmadik, hogy neki pillanatnyilag belpolitikailag is érdekes, hogy ha már nem tud a Ukrán Európa orosz ügyben a békével előjönni, nem tudja magát mint hát ilyen standup komik, nem tudja magát Nobel Békedíjasnak felajánl állani, akkor legalább itt próbál most hirtelennyébe békét kötni Iránnal, és ráadásul itt a futballvilágbajnokság is.
[00:40:45]Tehát egészen különböző érdekek azok, amelyek itt összefonódnak, és ez pillanatnyilag Izrael úgy érzi, hogy neki ez nem jó.
[00:41:01]Nagyon szépen köszönjük és folytatjuk.
[00:41:02]Innen lesz miről beszélnünk a következő hetekben is.
[00:41:07]Utolsó utáni kérdés.
[00:41:07]Kinek szurkol a világbajnokságon nézi?
[00:41:12]Hát nézem egyelőre elég gyenge mérkőzések vannak és szörnyűnek látom a világbajnokságot.
[00:41:19]Most kaptam egy kolléga baráttól egy cikket, amiben a a Liverpool edzője Klopp nagyon helyesen felháborodódott azon, hogy itt a dolgok már nem a futballról szólnak.
[00:41:31]Nem vagyok igazán lelkes a VB miatt.
[00:41:36]Ez egy kapitalista VB.
[00:41:36]Nem, de nem a nem kapitalista itt minden, nem ez a probléma, hanem egy olyan túlhajtása ez már a pénznek a tőkének, amikor a reklámkapitalisták átvették a futball fölött az az Emiré és a Qatar Airlines kapitalista.
[00:41:52]Persze persze ajaj.
[00:41:52]Ezek átvették a futball fölött az ellenőrzés.
[00:41:57]nézhetetlen meccsek, 48 csapat, olyan csapat, Olaszország meg Magyarország nem tud kijutni, de olyan csapatok ki tudnak jutni, ahol a labdarúgásnak az alapjait sem sajátították el.
[00:42:09]Rengeteg rossz meccs lesz emiatt a VB-n.
[00:42:13]Megszakítják, reklá borzalmas nekem egy nagy csalódás, de nem meglepetés.
[00:42:22]Lehetett tudni, hogy erről szól.
[00:42:22]Az az olasz főnök ott nagyon nem jól néz ki ennek az élén.
[00:42:27]H az egész nemzetközi futball is egy ilyen mafiózó jelleget öltött, és mi meg a korrupciót 10 perc alatt azt gondoljuk, hogy Ukrajnában megszüntethető.
[00:42:42]Hát akármilyen új nagy struktúrát nézel, a korrupció ott van benne a FIFA.
[00:42:44]Mások azt mondják már az UEFA is a halálán van ebből a szempontból, de sokaknak jó.
[00:42:50]Sok sok aak ezen nyernek.
[00:42:54]Mindig ezt kell látnunk.
[00:42:58]Tehát kell egy világos analízis, aminek a tükrében értelmezzük a a világot.
[00:43:03]Ha az nincs, akkor eltévedünk.
[00:43:09]Na, mi meg lehet, hogy majd erről csinálunk valamikor egy külön adást is a faci gébé.
[00:43:12]És de ha már megkérdezted, hogy kinek szurkolok, hát aki a legjobb futballt játssza, az élvezhető futballt, ezért egy kicsit a spanyolok felé hajlok, mert úgy látom, hogy talán ők lesznek azok, akik a Barcelona játékosoknak köszönhetően egy szép latin futballt fognak játszani, ami valamikor mi felénk magyarok körébe is népszerű volt.
[00:43:37]Meglátjuk, de na nagy druker nem vagyok, és a kritikai pozícióm, azt tisztáztam a kedves nézőink.
[00:43:48]Kíváncsian várjuk a folytatást.
[00:43:48]Klaus Tamás, köszönjük szépen, hogy itt volt velünk.
[00:43:51]Köszönöm a figyelmet.