Most dől le Ukrajna bástyája, megnyílt az út Oroszország pusztítása előtt? - Robert C. Castel
- USA és Irán keretmegállapodást kötött a háború lezárásáról; a pénteki genfi aláírás részeként megnyitják a Hormuzi-szorost, és Irán atomprogramját leállítják.
- Netanjahu nem fogadja el a libanoni frontra vonatkozó tűzszünetet, ami feszültséget okoz Washingtonnal; Trump furcsállja az izraeli ellenállást.
- Izrael katonailag szinte utópikus eredményeket ért el, de politikailag és információs téren veszteségeket szenvedett; a totális győzelem elmaradása frusztrációt okoz.
- Irán túlélése nem győzelem: céljai soha nem voltak távolabb, és a Hormuz-zsarolás sem új fejlemény.
- Trump legnagyobb eredménye, hogy kivonta az USA-t a háborúból, bizonyítva a katonai be- és kivonulás képességét az afganisztáni trauma után.
- Európa a háború nagy vesztese, mert a NATO-n belüli széthúzás látványosan felszínre került, miközben Oroszország fenyegetése változatlan.
- Az orosz–ukrán fronton négy párhuzamos drónháború zajlik; Ukrajna dróngyártása kétszerese az orosznak, és Oroszország légvédelme szervezetileg széttagolt.
- Oroszország részlegesen elfoglalta Kosztyantyinyivkát, ami a donyecki erődrendszer déli bástyája volt, és megnyithatja az utat a további előrenyomuláshoz.
- Diplomáciai mozgások zajlanak, de Oroszország elzárkózik a Putyin–Zelenszkij találkozótól; a lakosság mindkét oldalon 61-62%-ban támogatná a kompromisszumos lezárást.
- Az amerikai biolaborok ügyében a Trump-adminisztráció elismerte veszélyes kísérletek és biztonsági aggályok létét, de biológiai fegyverek fejlesztését nem.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A műsor kezdete és aktuális helyzet
A beszélgetés 2026. június 15-én, hétfőn este készült Jeruzsálemből, ahol Dr. Robert Cikeszter biztonságpolitikai szakértő, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója tartózkodott. A műsorvezető Király Tamás („Tomi”) volt. A szakértő a korábbi távollét után tért vissza az Ultrahang csatornára, ahol a hallgatók és nézők örömmel fogadták.
Az amerikai–iráni háború lezárásáról szóló megállapodás
A megállapodás tartalma és körülményei
Az addigi hírek szerint Irán és az Egyesült Államok megállapodott a háború lezárásáról. A pakisztáni közvetítéssel létrejött egyezséget Donald Trump elnök is megerősítette, a végleges aláírásra pedig pénteken kerül sor Genfben, Svájcban. A terv része, hogy megnyitják a Hormuzi-szorost, hogy „áradhasson az olaj”, ahogy Trump nyilatkozta.
Izraeli elégedetlenség és Benjamin Netanjahu reakciója
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy őt nem köti a megállapodás, és Libanonban folytatni kívánja a megkezdett műveletet. Az USA és Irán szerint ugyanakkor a libanoni frontra is érvényes a tűzszünet. Trump Netanjahu viselkedését furcsállta, és nem tetszett neki, hogy az izraeli miniszterelnök „keresztbe fekszik” a megállapodásnak.
„Donald Trump elnök szerint Netanjahu elég furcsán viselkedik, és nem igazán tetszik neki, hogy az izraeli miniszterelnök megpróbál keresztbe feküdni ennek a megállapodásnak.” – Király Tamás összefoglalója *
Robert Cikeszter vitatta, hogy Trump és Irán azonos állásponton lenne a libanoni kérdésben. Szerinte Irán minden erejével megpróbálja fenntartani a Hezbollahot, mint „előretolt helyőrséget” Izrael ellen. A Hezbollah Libanonból támadja Izraelt, ami olyan, mintha Magyarországról egy magánhadsereg támadná Romániát, és ezért Románia visszalőne Magyarországra.
Az amerikai és izraeli álláspont különbsége
Az Egyesült Államok számára Izrael kevésbé fontos, Libanon pedig még annyira sem. Washington szemében a fő probléma Irán és annak proxy-jai, míg Izrael számára a libanoni Hezbollah egy közvetlen fenyegetési kör.
„Az Egyesült Államok fejében az van, hogy van Irán mint probléma, és vannak az Irán proxijai, ami egy másodlagos probléma. És ez a különbség az amerikai és az izraeli álláspont között.” – Robert Cikeszter *
Amerika elsődleges céljai a háború lezárásában:
- Irán nukleáris programjának leállítása, hogy soha ne juthasson atomfegyverhez
- A Hormuzi-szoros megnyitása
Ezek a célok megegyeznek azzal, amiben Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett. A ballisztikus rakéták, a Hezbollah és a proxy-k problémája a „kispályások” ügye – úgy mint Izrael, az emírségek, Szaúd-Arábia, esetleg Törökország –, míg a „nagypályások” problémája a Hormuzi-szoros és az atomfegyver.
Izrael mozgástere és a nemzetközi nyomás
Cikeszter szerint a nemzetközi közvélemény – néhány baloldali újságíró és politikus – nem aggasztja Izraelt, viszont az USA felé való kitettség miatt Izraelnek „háromszor is meg kell gondolnia”, mielőtt konfliktusba kerül Washingtonnal. Különösen Trump elnök alatt, aki annyit tett Izraelért, hogy Izrael egyszerűen nem teheti meg az ellenkezést.
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter kijelentette:
„Nem vagyunk partnerek ebben a megállapodásban, amely nem törődik a biztonságunkkal, és semmilyen módon nem kötelez minket.” – Itamar Ben-Gvir (az átiratban „Bengvir”-ként szerepel) *
A libanoni rendezés gyakorlati próbája
Létezik egy Izrael és Libanon közötti egyezmény, amelyet az USA hozott tető alá. Ennek lényege: ha a Hezbollah nem lövi Izrael területét, Izrael nem támadja a Hezbollah bejrúti bázisait. A Hezbollahnak vissza kell vonulnia a Litáni folyótól északra, a kiürített területeket a libanoni hadseregnek kell átvennie.
Egy héttel korábban egy rövidebb összecsapás pontosan így zajlott: a Hezbollah támadta Izraelt, mire Izrael megtámadta a bejrúti Dahiye negyedet, likvidálva egy vezetőt. Az iráni válasz azonban elmaradt, ami gyengíti Irán azon törekvését, hogy a libanoni kérdést a nagy iráni ügyhöz kösse. A libanoni elnök nyilatkozata szerint kérte Iránt, hogy „hagyják őket magukra”, és ne Libanon hátán vívják a háborút Izrael ellen.
Ki nyert és ki vesztett? – A háború mérlege
A keretmegállapodás és a nemzetközi reakciók
Cikeszter hangsúlyozta, hogy a létrejött dokumentum nem tűzszüneti egyezmény, hanem keretmegállapodás: a felek megállapodnak abban, hogy miről fognak beszélni a következő 60 napban. A támogatók között van Pakisztán, Katar, Kína, Törökország, az USA (feltételesen), az EU, Szaúd-Arábia, az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjai, valamint hivatalosan a Hezbollah és Netanjahu is – bár nyilvánvalóan nem szeretik.
A keményvonalas ellenzők Izraelben, az USA-ban és Iránban egyaránt megtalálhatók. Cikeszter szerint nem lehet egyetlen mondattal lezárni, hogy „X nyert” vagy „Y vesztett” – mindenki nyert és vesztett is valamit. Javaslata szerint egy mátrixot kellene felrajzolni „vesztett–nyert” és „kinetikus–információs hadviselés” tengelyekkel.
Az „ezüstérem depressziója”
Izrael helyzetét egy pszichológiai kutatáshoz hasonlította: az olimpiai ezüstérmesek a legfrusztráltabbak, mert azt mondják maguknak, hogy „egy kicsit erőlködtem volna, és aranyérmes lennék”. A bronzérmes ezzel szemben örül, hogy egyáltalán dobogóra állhatott. Ez a „lottó négyes” szindróma: a második helyezés is súlyos milliókat hoz, de az első milliárdokat.
„Izraelnek a frusztrációját úgy hívják, hogy az ezüstéremnek a depressziója.” – Robert Cikeszter *
Izrael eredményei – „utópia a kimenetel”
A kinetikus (fizikai) síkon Izrael számára a háború kimenetele gyakorlatilag utópikus:
- Nincs Hezbollah
- Izrael megszállva tartja Gáza 70%-át
- Szíriában nincs Aszad-rezsim
- Hezbollah-ellenes kormány van
- Elvágták a szárazföldi hidat Irán és a Hezbollah között
- A libanoni kormány a Hezbollah ellenségeiről beszél
- Irán kinetikailag „lerongyolódott”
Ezek három évvel korábban elképzelhetetlenek voltak. Az „aranyérem” az iráni rendszerváltás lett volna, de ezt sem az USA, sem Izrael nem jelölte meg a háború formális céljai között.
Cikeszter emlékeztetett, hogy a II. világháború óta 79 háborúból 44 volt döntőnek nevezhető, és egyik sem végződött feltétel nélküli megadással. A totális győzelmet számon kérők nem ismerik a hadtörténelmet.
Katonai vs. politikai célok Izrael esetében
A katonai célok többé-kevésbé teljesültek: megszűnt a Gazából érkező fenyegetés, a libanoni rakétafenyegetés elhanyagolható, a szíriai síita milíciák eltűntek, a jemeni kormányt és vezérkart szanálták, az iráni fenyegetés látványosan megkopott. A politikai célok nem teljesültek maradéktalanul, de Cikeszter szerint reálisan nézve ezzel meg kell elégedni.
Az információs hadviselés szintjén Izrael sokat vesztett: a megítélése a világban komoly kárt szenvedett, de amikor fizikai fenyegetéssel kell megküzdeni, kevésbé fontos az, hogy mit gondol egy progresszív amerikai egyetem.
Irán – „a puszta túlélés nem győzelem”
Cikeszter szerint téves az a narratíva, hogy Irán a puszta túlélés által győzött. Ha ezt elfogadnánk, akkor Ukrajna is legyőzte volna Oroszországot, amivel nem ért egyet. Irán céljai – Izrael elpusztítása és hegemónia a Közel-Keleten – soha nem voltak távolabb, mint most. Politikailag Irán drámai veszteségeket szenvedett.
A Hormuzi-szoros lezárásának fenyegetése nem új keletű, hanem az iráni forradalom óta létező zsarolási potenciál. Az USA ötödik flottája is ezért jött létre. Cikeszter nem tartja kizártnak, hogy ha most kellene újra elindítani a háborút, Trump másképp közelítené meg a szoros kérdését. Ha nem lennének időközi választások az USA-ban, a Hormuz fenyegetés kevésbé lenne hatékony.
Az Egyesült Államok – „nem tört bele a bicskája”
A Magyarországon is elterjedt vélekedéssel szemben Cikeszter nem gondolja, hogy Trump bicskája beletört Iránba. A háború hossza (a beígért pár nap helyett 107 nap) tény, és vannak amerikai veszteségek, de:
- Katonailag vitathatatlanul jelentős sikereket értek el
- Politikailag ezeket nem tudták kiaknázni
- Az USA azért ment bele a háborúba, mert nem volt más választása: ez volt az utolsó pillanat, hogy megakadályozzák Iránt egy ballisztikus rakétákból álló fal és atomfegyver létrehozásában – sőt, talán már túl későn is reagáltak
Trump legnagyobb eredménye, hogy sikerült kivonnia az USA-t a háborúból. Ezt sem Bushnak, sem Johnsonnak nem sikerült a maga idején Koreában, Vietnámban, Irakban vagy Afganisztánban. Bebizonyosodott, hogy az USA képes bemenni, harcolni és kijönni – ami hatalmas politikai és lélektani siker.
„Aki most azt hiszi, hogy az Egyesült Államok nem fog katonailag beavatkozni itt vagy ott, mert még mindig az afganisztáni vagy az iraki háború traumájában élnek – látjuk, hogy nem. Látjuk, hogy képes bemenni, harcolni és kijönni onnan a dologból.” – Robert Cikeszter *
Ha sikerül a dúsított uránt kiszedni Iránból és felszámolni az atomfegyverprogramot, akkor a háború politikailag is sikeres lesz. Cikeszter szerint ez csak egy forduló volt a visszatérő amerikai–iráni háborúkban, és Trump második elnöksége alatt lesz még egy.
Európa helyzete és a NATO-n belüli feszültségek
Európa mint vesztes
Európa a háború egyik legnagyobb vesztese, mert a konfliktus felszínre hozta a NATO-n belüli feszültségeket és széthúzást.
„Azok az európaiak, akik azon örvendeznek, hogy mekkora pofára esést kapott az Egyesült Államok, meg Trump, meg milyen gyenge az Amerikai Egyesült Államok – szeretném emlékeztetni őket, hogy ez lenne az az Egyesült Államok, amelyiknek meg kéne védeni Európát Oroszországtól.” – Robert Cikeszter *
Ha az USA gyenge, akkor Európa bajban van. Mindent meg kell tenni, hogy a NATO-n belüli szakadást helyrehozzák. A szélsőjobb és a baloldal részéről is létezik egy politikailag motivált narratíva, miszerint mindenki – Netanjahu, az izraeli kormány, Trump – kudarcot vallott. Ez érthető a belföldi politikai ellenfelektől, de Európa saját magát gyengíti, ha beáll ebbe a kórusba, miközben Putyin „kényelmesen hátradől, és kér magának egy kávét”, nézve a nyugati világ polgárháborúját.
Az orosz–ukrán háború drónhadviselése
Négy párhuzamos drónháború
Cikeszter kutatása szerint nem egy, hanem négy drónháború folyik párhuzamosan:
- Taktikai drónháború a frontok mentén – Itt sikeres orosz adaptáció történt (pl. az optikai irányítású, üvegszálas FPV drónok orosz innovációi).
- Haditengerészeti drónok frontja – Egyértelmű orosz siker: az ukrán tengeri drónok fenyegetését sikerült kezelniük.
- Felderítő- és csapásmérő drónok a front mögött – Itt részleges és nem egységes a védekezés; a logisztikai hálózatot támadják.
- Stratégiai mélységi támadások Oroszország mélységében – Itt a legsérülékenyebb Oroszország, mert a hatalmas területet fizikai lehetetlenség teljes egészében levédeni. A terület nagysága előnyből hátránnyá vált.
A drónok leküzdési aránya
Mindkét oldalon a drónok körülbelül 80-90%-át lelövik, de a maradék 10% becsapódik és károkat okoz. Az orosz probléma az, hogy az indított drónok összszáma folyamatosan növekszik.
2024 augusztusában az ukránok havi 1000 drónt indítottak Oroszország felé, 19 hónappal később ez a szám 7346-ra nőtt – a hétszeresére. Az ukránok nemcsak több drónt indítanak, hanem sokkal többet is gyártanak, mint Oroszország. Míg korábban két kiemelt célpontot támadtak éjszakánként, most már négyet.
Termelési aszimmetria
Ukrajnában a dróngyártás decentralizált: körülbelül 500 kisebb vállalat végzi, szemben az oroszországi nagy állami koncernekkel. A teljes ukrán drónkibocsátás majdnem kétszerese az orosznak. Ez egy komoly képességbeli különbséget eredményez úgy a tengeri, mint a szárazföldi drónok alkalmazásában.
„Egyértelműen kialakult egy orosz lemaradás.” – Robert Cikeszter *
Mit kellene tennie Oroszországnak?
Cikeszter szerint a probléma kezelhető, de nem megoldható Oroszország számára. Az azonnali teendők:
- Passzív védelem: hálós alagutakkal ellátni a nagy forgalmú utakat, csomópontokat, logisztikai bázisokat; a stratégiai repülőket széttelepíteni
- A költségkalkulus átalakítása: a drága páncélrakéták helyett áttérni kinetikus elfogókra, gépágyúkra, géppuskákra és hasonló olcsó lőszerekre
- Helyi skálázás: sokkal több elfogó drón alkalmazása, mint ahogy korábban a Rubikon fejlesztési központot létrehozták a drónvédelem terén
- A front és a hátország légvédelmének integrálása: jelenleg két külön légvédelmi rendszer létezik Oroszországban – az egyik a fronton a hadsereg alá tartozik, a másik a Roszgvárdia alá, és nincsenek integrálva. Emiatt a drónok jelentős része „átcsúszik”. Hiányzik egy egységes, az egész országra kiterjedő érzékelő hálózat.
A legnagyobb probléma szervezeti és nem technikai jellegű: a különböző hatalmi gócok (minisztériumok, oligarchák) mind maguknak akarják megtartani az erőforrásokat, és a felső vezetésnek „az asztalra kellene csapni”.
A finomítók elleni támadások hatása
A médiában elterjedt narratívával ellentétben Ukrajnának nem sikerült lekapcsolnia az orosz kőolajfinomítás 50-60%-át. Oroszországban 300-400 finomító működik, ezeknek csak egy része ért támadást. A finomítói kibocsátás 20%-kal csökkent átmenetileg, de a kitermelés csak 3-6%-kal esett vissza. Ez nem buktatja meg Oroszországot, bár fájdalmas.
Kinetikus események az elmúlt héten az orosz–ukrán fronton
Stratégiai légi hadviselés
A szárazföldi harcokkal párhuzamosan folyamatos a mélységi támadások cseréje. Oroszország részéről drónok és kószáló lőszerek („banderol”) támadják Ukrajnát. Ukrajna 80%-os elfogási arányt jelentett, ami azt jelenti, hogy minden öt drónból egy becsapódik.
Fontosabb események:
- Dróncsapás érte a Csernobil atomerőmű melletti nukleáris fűtőanyag-tárolót vagy annak környékét
- Számos civil és kettős felhasználású célpontot találat ért
- Oroszország koncentráltan támadja az ukrán vasutakat, hogy aláássa a háborús erőfeszítést
Ukrán támadások
Ukrajna olaj- és energetikai létesítményeket támad Volgográdban, Novoszibirszkben, a Krímben – általában minél közelebb van egy létesítmény Ukrajnához, annál gyakrabban támadják. A Krím támadása állandó téma. Az ukránok megpróbálják elvágni a Krímet Oroszországhoz kötő hidakat; Oroszország pontonhidakat telepített válaszul.
A Kinburn-földnyelv
A Nyepr torkolatát lezáró Kinburn-földnyelvről az orosz csapatok kivonultak, mert az ukránok tűz alá tudták venni az oda vezető összes utat. A Nyepr torkolatát Oroszország továbbra is tűz alatt tartja, így ennek gyakorlati jelentősége korlátozott.
A front eseményei
Kisebb beszivárgási harcok folynak Harkiv, Szumi környékén és a zaporizzsjai térségben. A legfontosabb fejlemény, hogy az oroszoknak sikerült részlegesen elfoglalni Kosztyantyinyivkát, ami a donyecki erődrendszer négy bástyájának déli sarka, déli oszlopa.
„Konstantyinyivka ennek a négy pontból álló, négy bástyából álló donyecki erődrendszernek a déli sarka, déli bástyája, és úgy tűnik, hogy ez elveszett Ukrajna számára, és ez megnyitja az utat az erődvonal további pusztítása felé.” – Robert Cikeszter *
A narratívák ütköznek: az oroszok teljes megszállásról beszélnek, az ukránok szerint még nem.
A Krím szimbolikus jelentősége
Cikeszter kiemelte, hogy minden háborúnak vannak ikonikus helyszínei (mint korábban a Kígyó-sziget), amelyeknek fizikai vagy katonai jelentősége mellett hatalmas szimbolikus súlyuk van. A Krím ilyen: Oroszország számára a támadások fájdalmasabbak, mint egy megyei jogú városé, Ukrajna számára pedig ezekkel a támadásokkal jelzik, hogy nem mondtak le véglegesen a Krímről.
Diplomáciai fejlemények az orosz–ukrán háborúban
A lélektani tényező
Cikeszter hangsúlyozta, hogy a háborúkat elsősorban lélektani szinten nyerik meg – nem addig viselik, amíg az utolsó fegyver elpusztul, hanem ameddig beáll egy lélektani törés. Napóleon szerint a lélektani tényező úgy aránylik a fizikaihoz, mint három az egyhez.
Mindkét oldalon a lakosság 61-62%-a hajlandó lenne kompromisszummal lezárni a háborút.
Diplomáciai próbálkozások
- Az E3 (a három nagy európai hatalom) kezdeményezése
- Zelenszkij találkozója Roman Abramoviccsal – Zelenszkij egyrészt a Chelsea eladásából származó pénzt szerette volna Ukrajna légvédelmére fordítani, másrészt Abramovicsot közvetítőként próbálta felhasználni
- Telefonbeszélgetés Zelenszkij és Trump között
- Jelenleg nincs tervben egy Zelenszkij–Trump találkozó a G7-es csúcson
Orosz álláspont
Az oroszok – élükön Lavrov külügyminiszterrel – elzárkóznak a Putyin–Zelenszkij találkozótól. Állandóan az „isztambuli szellemre” hivatkoznak, vagyis a korábbi, isztambuli megállapodásra, ami Oroszország számára a legkényelmesebb hivatkozási alap, hiszen a pontos tartalmát nem ismerni. Lavrov ezzel azt jelzi, hogy Oroszország hajlandó tárgyalni – „a labda most az ellenfél térfelén pattog” –, és Kijevet kell meggyőzni.
A nemzetközi rendszer átalakulása
Az amerikai–iráni háború lezárása felveti a kérdést, hogyan befolyásolja ez az orosz–ukrán tárgyalások dinamikáját. Cikeszter szerint most átalakul valami a nemzetközi rendszerben, és ezt lehetőségként lehetne kihasználni az orosz–ukrán háború finomhangolására.
A biolaborok kérdése
Az előzmények
A héten nagy port kavart John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozata, és az, hogy egy amerikai kormányzati honlapra kikerült információ arról, amit korábban orosz propagandának bélyegeztek: az Egyesült Államok vegyifegyver- és biolaborokat működtetett a világ számos pontján, köztük Ukrajnában is.
Cikeszter értékelése a források alapján
Cikeszter visszament az eredeti forrásokhoz, és nem találkozott olyan amerikai hivatalos nyilatkozattal, amely elismerte volna, hogy biológiai fegyvereket fejlesztettek volna ezekben a laborokban. Amit azonban elismertek (és amit a Biden-adminisztráció korábban tagadott, „a szemébe hazudva az amerikai közvéleménynek”), az az, hogy:
- Voltak kísérletek, köztük igen veszélyesek is
- Komoly aggályok merültek fel a laborok biztonságával kapcsolatban
- A kutatások magukban foglalták a „gain of function” (funkciónyeréses) kísérleteket, amikor olyan képességeket adnak vírusoknak, amikkel korábban nem rendelkeztek (a COVID járványt klasszikus példaként szokták említeni)
„Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy sokkal több történt ott, mint amit a Biden-adminisztráció beismert. Ugyanakkor kevesebbet ismert be a Trump-adminisztráció, mint amit a konteósok állítanak.” – Robert Cikeszter *
A defenzív és offenzív biológiai hadviselés határvonala
Cikeszter rámutatott, hogy a határvonal a defenzív és offenzív biológiai kutatások között meglehetősen elmosódott. Ha egy ország attól tart, hogy ellensége feketehimlő kórokozót használ, akkor ő is szert tesz a kórokozóra, hogy kidolgozhassa az ellenszereket. Ha az ellenség továbbfejleszti a vírust, a védekező fél is továbbfejleszti a sajátját – a kísérletek így egyre inkább hasonlítanak egy támadó biológiai fegyver programjához, még mielőtt a kórokozót fizikailag beletöltenék egy gránátba.
Személyes kérdés – a szakértő öltözködése
Egy hallgatói kérdésre válaszolva Cikeszter elmondta, hogy általában nem flancol: a mindennapi munkában homokszínű ruhát hord, akkor visel zöld egyenruhát, amikor állományba vett tartalékos katonaként dolgozik. Egy időszakban, amikor közel fél évig volt tartalékos, állandóan zöldben volt; amikor nem, akkor csak homokszínűben.
„A lét határozza meg a tudatot, de nem a ruha a lényeg, nem a ruha teszi az embert.” – Robert Cikeszter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban szereplő „Demco Attila” név nem azonosítható egyértelműen a közéleti referencialista alapján; valószínűleg egy másik szakértőről van szó, akire a beszélő hivatkozott.
- Az „FP a a az üve a ezek a ezeket az optikai irányítású üvegszálas FPV drónokat” részben az ASR többszörösen torzított, de a kontextusból rekonstruálható: optikai irányítású, üvegszálas FPV drónokról van szó.
- A „Biden igazgatás helyett adminisztráció” és hasonló kifejezések az angol kifejezések magyarított változatai, a szövegkörnyezet alapján javítottam.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a korkapcsolás mai adása.
[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:04]Az túlsó végén pedig Dr.
[00:00:04]Róbert Cikeszter biztonságpolitikai szakértő az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
[00:00:10]Szia Róbi!
[00:00:10]Köszöntünk a műsorban.
[00:00:12]Szia Tobi!
[00:00:12]Nagy szeretettel köszöntelek téged is és a nézőinket is egy alkonyi Jeruzsálemből, merthogy most június 15 még mindig napsütéses.
[00:00:20]Igen, igen, igen.
[00:00:20]Június 15-e hétfő este 6:00 óra van Magyarországi idő szerint, amikor ezt a beszélgetést rögzítjük.
[00:00:24]A hallgatóink ezt majd másnap fogják délelőtt látni.
[00:00:28]De itt szeretném elmondani, hogy elindult a Fix Club nevű támogatói, előfizető platformunk, ami azt jelenti, hogy akik ott előfizetnek és támogatnak minket, ők már a megjelenés előtt láthatják a podcastjeinket, illetve sok-sok exkluzív tartalommal várunk ott mindenkit részletek a fix.com oldalon, illetve kérünk mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornákra és nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, mert akkor Robival minél több emberhez tudunk eljutni.
[00:00:53]És nagyon örülöm számunkra, hogy Robi már így, hogy két héttel visszatért az ultrahangra.
[00:00:58]Ilyen szép nézettségi számokat produkálunk közösen.
[00:01:00]Hiányoztál a hallgatóknak, nézőknek rengeteg üzenetet kapunk ezzel kapcsolatban.
[00:01:06]Nagyon szépen köszönöm.
[00:01:06]A hallgatók és a nézők is nagyon hiányoztak nekem.
[00:01:08]Mikor az ember így migrál egyik platformról a másikra, akkor akkor ez olyan, mintogyha egy másik országba költöznél.
[00:01:14]Más, más kultúra, más népesség, más a a kommenteknek más a színvonala, meg a meg az arculatod meg belőlem is tudom én.
[00:01:24]Van, van, ahol inkább a a posztoktor jön ki belőlem, és van, ahol az altiszti az altiszti iskola.
[00:01:30]Nem merem megmondani, hogy nálunk mi jön ki, vagy megkérdezni, hogy nálunk mi jön ki belőled, de az biztos, hogy visszatértél szerintem a természetes élő helyedre.
[00:01:38]És hát tudom, hogy olyan vagy, mint zsidóknál a Messiás, hogy mindig úton vagy, de reméljük, [nevetés] hogy most egy darabig akkor itt a természetes közegedben is megtalálható leszel.
[00:01:49]Belevágunk a mai adásunkba.
[00:01:49]Azzal kezdenénk, hogy megállapodott Irán az Egyesült Államok a háborúnak a lezárásáról.
[00:01:55]Legalábbis erről beszéltek a pakisztániak, meg ezt erősítette meg Donald Trump elnök, és a végleges megállapodást majd pénteken fogják Genfben, Svájcban aláírni, úgyhogy addig még sok minden történhet.
[00:02:05]viszont úgy tűnik, hogy megnyithatják a hormuzis szorost, áradhat az olaj, ahogy arról Donald Trump beszélt.
[00:02:11]Viszont az izraeliek meg láthatóan elégedetlenek.
[00:02:15]Benjamin Netano például azt mondta, hogy őt nem köti ezzel megállapodás, és Libanonban továbbra is próbálja véghez vinni azt a műveletet, amit elkezdett.
[00:02:24]Miközben az amerikaiak meg az irániak arról beszélnek, hogy a libanoni frontra is érvényes a megállapodás, Trump meg azt mondta, hogy Netenu elég furcsán viselkedik, és nem igazán tetszik neki, hogy az izraeli elnök megpróbál keresztbe izraeli miniszterelnök megpróbál keresztbe feküdni ennek a megállap ennek a megállapodásnak.
[00:02:39]Te onnan a Közelkelet sűrűjéből hogy látod ezt a történetet?
[00:02:44]Hát egyetlen egy dolgot vitatnék abban, amit mondtál, Tomi, hogy Trump és az irániak ugyanazon az oldalon vannak itt Libanon kérdésében.
[00:02:52]Tehát ez ez ez nincs így.
[00:02:52]Ez nincs így.
[00:02:55]A tehát teljesen egyértelmű, hogy Irán megpróbálja fenntartani, megpróbálja megmenteni, fenntartani a Hizbalet, mint az előre toolt helyőrséget, mint a mint a Phawardnál az előre toolt helyőrséget.
[00:03:08]Ez lenne az előre toolt helyőrségük.
[00:03:08]És ez az előre helyőrség, amelyik gyakorlatilag Izraelt Izraelt támadja Libanonból.
[00:03:15]Tehát most képzeljünk el egy olyan helyzetet, hogy Magyarországon van valaki másnak, mondjuk tudom én, Ukrajnának egy magánhadserege, akik Romániát támadják, és akkor ezért a románok visszalőnek Magyarországra.
[00:03:27]Tehát egy ilyen exteritoriális jogokat élvező magánhadsereg.
[00:03:29]Hát én úgy gondolom, hogy erre már az átlag magyar ember is elhúzná a száját, hogy egy szomszédszágból támadják, vagy hogy az ő országából egy egy olyas valaki, akit ő nem hatalmazott felre támad egy másik országot.
[00:03:42]És ezért különböző retorzió kérik a saját országát.
[00:03:44]És gyakorlatilag Izrael ezt akarja fölszámolni, és van egy egyezmény evvel kapcsolatban, kialakuló egyezmény evvel kapcsolatban Izrael és a libanoni kormány között az Egyesült Államok támogatásával.
[00:03:55]Most abban is tisztában kell lenni, hogy az Egyesült Államok számára Izrael egyáltalán vagy kevésbé fontos, Libanon pedig még annyira se fontos.
[00:04:04]Tehát de egyébként nem lehet, hogy az Egyesült Államok fejében nem az van, ami Izrael fejében, mert Izraelnél ez az iráni hiszboll a Libanon ez egy problémakör.
[00:04:13]Az Egyesült Államok fejében meg az, hogy van az Irán mint probléma és vannak az Irán proxijai, ami egy másodlagos probléma.
[00:04:20]És ez a különbség az iráni, vagy bocsánat, az amerikai meg az izraeli álláspont között.
[00:04:25]Ez ez pont így van.
[00:04:25]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy az Egyesült Államoknak a célja a háború lezárásában itt két dolog volt.
[00:04:31]Az egyik a nukleáris Irán nukleáris programjának a leállítása, hogy Irán soha ne tehessen szert nukleáris fegyverekre, a másik a hormózi szorost.
[00:04:39]Tehát ezek voltak amerikai Amerika céljai evvel a megegyezéssel.
[00:04:43]Ezek nem azok a célok voltak, amivel Amerika elkezdte ezt a háborút.
[00:04:45]Talán erről is lehetne beszélni.
[00:04:47]mondja, akkor nagyon-nagyon érdekes, hogy miért pont ez a két cél.
[00:04:50]Ha elolvassuk a közös egy közleményt, ami ami amit Trump közölt SI elnökkel Kínában, ott két dolog volt, amiben egyetértetek.
[00:04:59]abban, hogy a hormoziszorosnak meg kell nyílnia, és hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere.
[00:05:05]Tehát hogyha valaki fölteszi magának a kérdést, hogy miért pont ez a két dolog, és bocsánat, hol vannak a balisztikus rakéták, hol van a Hizbala meg a proxik, ez ez a rakéták meg a proxik, ez a kispályásoknak a problémája Izraelnek, az emérségeknek, Szaarábiának, Azerbajdzsának, talán talán Törökországnak, de a nagypályásoknak a problémája a Hormuz és az atomfegyver.
[00:05:26]Itt az izraelieknek szerinted mi lesz a végső konklúziója?
[00:05:30]Lehet-e akkora nyomás, Netjau, hogy tényleg beszünteti a libanoni harcokat?
[00:05:34]Kérdezem ezt azért, mert ugye még veled is sokat beszéltünk arról, hogy azért Izrael nem mindig csaphatott úgy oda, ahogy mondjuk a képességei azt engedték volna.
[00:05:43]lévé, hogy akkora volt a nemzetközi nyomás rajta, meg így is népirtással meg mindennel vádolták Izraelt, hogy éppen emiatt egy ilyen visszafogott, önmagához képest visszafogott háborút vívott, és mondom még így is folyamatosan megkapta azt a kritikát, hogy a legveszedelmesebb dolgokat hajtotta végre.
[00:06:02]Tehát ami nemzetközi közvéleményt illeti, ez kevésbé aggaszt minket.
[00:06:05]Tudjuk, hogy ki a nemzetközi közvélemény.
[00:06:06]Néhány baloldali újságíró meg politikus.
[00:06:08]Tehát nagyjából azok, akik lehúzták Magyarországot éveken, hát ez a nemzetközi közvélemény.
[00:06:12]Oké.
[00:06:12]Őket nevezzük nemzetközi közvéleménynek.
[00:06:16]Tudom én, Ignatius a Washington Washington Postból, vagy Tom Friedman a New York Timesból, vagy Kaya Kalas, vagy ezek a ők a nemzetközi közvélemény, igaz?
[00:06:25]Hát nem, tehát nem nem nem ők a lényeg.
[00:06:28]Itt a probléma az, hogy a a a reálitika szintjén Izraelnek akkora a kitettsége az Egyesült Államok felé, hogy Izraelnek háromszor is meg kell gondolnia, nem kétszer, mielőtt ö mielőtt konfliktusba keveredik az Egyesült Államokkal.
[00:06:43]Volt erre számos példa Obama alatt meg minden, de most különösen Trump elnök alatt, aki annyit tett Izraelért, ezt Izrael egyszerűen nem teheti meg.
[00:06:51]Most viszont azt mondta Bengvir Izrael nemzetbiztonsági minisztere, hogy nem vagyunk partnerek ebben a megállapodásban, amely nem törődik a biztonságunkal, és semmilyen módon nem kötelez minket, és hogy ez az Egyesült Államok és Iránk között létrejött megállapodás, semmilyen kötelezettséget nem ró Izrael erre.
[00:07:08]Itt megint csak ismételni tudom magamat, hogy az ő álláspontjuk szerint viszont a libanoni front is területe a tűzszünetnek, vagy a harcok leállításának.
[00:07:19]Az iráni álláspont szerint.
[00:07:19]Ezt Izrael nem így lát.
[00:07:21]Az amerikai szerint nem.
[00:07:23]Amerika nem nyilatkozott, nem foglaltta állást ebben a kérdésben.
[00:07:25]Nagyon érdekes dolog, hogy láttunk gyakorlatilag ennek vannak gyakorlati próbái.
[00:07:28]Mi volt a gyakorlati próbája ennek?
[00:07:31]Van egy egyezmény Izrael és a a és Libanon között, amit az Egyesült Államok hozott tető alá, miszerint a Hizbala nem lő Izrael területére, és akkor Izrael nem támadja Bejrutot.
[00:07:44]Tehát a harcok Libanon belül folynak.
[00:07:47]voltak ott egyéb részei is ennek a megegyezésnek, hogy a Hizbalának vissza kell vonulnia litáni folyótól északra.
[00:07:52]Ezeket a területeket, amit a Hizbala kiürit, ezeket a libanoni hadseregnek kéne átvennie.
[00:07:57]És további utópiák, mondjuk úgy, és további további rózsaszín álmok mondjuk úgy voltak ebben a szerződésben, de volt egy ilyen kitétel a szerződésnek, hogy ameddig a Hizbala nem lő izraeli településekre határon túl, mondjuk úgy izraeli határon túl, addig Izrael nem támadja a Hiszbala bázisait Bejrutban.
[00:08:14]És Irán a maga részről kijelentette, hogyha Izrael megtámadja, tehát támadja ezeket a sétabázisokat Beyrutban, akkor megtámadja Izraelt.
[00:08:23]És látunk erre egy példát ezelőtt egy héttel volt egy ilyen rövidebb rangadó, ami pont így zajlott le.
[00:08:29]Most ezelőtt másfél nappal a Hizbala néhány néhányszor támadta Izraelt.
[00:08:35]Izrael megtámadta azt a Bejrúti síta negyedet, a Dachiát.
[00:08:37]Ott sikerült is likvidálni valami főkolompost.
[00:08:41]És most a a miser szerint minek kellett volna következnie egy iráni válasznak?
[00:08:47]Tehát ez nem következett be, és ez mindenképpen gyengíti a a azt a kapcsot, amit Irán megpróbál létrehozni a két dolog között.
[00:08:56]Tehát Irán minden erejével megpróbálja a libanoni kérdést az iráni a nagy kérdéshez hozzákötni Izrael és a libanoniak maguk is megpróbálják leválasztani magukat Iránról.
[00:09:04]Hallottuk a libanoni elnöknek a a nyilatkozatát.
[00:09:06]K Christzanpúral beszélt.
[00:09:09]Ezelőtt egy héttel beszéltünk erről.
[00:09:11]Kérte az irániakat, hogy hagyják őket magukra és ne Libanon hátán viseljék ezt a háborút Izrael ellen.
[00:09:19]Menjünk bele abba, hogy ki a nyertese és ki a vesztese ennek a háborúnak.
[00:09:21]Demco Attila volt ma nálam, aki azt mondta, hogy érdemes megnézni ennek az amerikai, iráni, izraeli és egyébként az öböl államok szintjén történő perspektíváját, aspektusát is.
[00:09:33]Még diád is van, és akkor lehet, hogy itt belekezdhetünk a diavetítés történetébe.
[00:09:41]Nézzük meg a szereplőket, és nézzük meg, hogy kinek hogy teljesültek a vágyaai.
[00:09:46]Hát talán nézzük a nézzük a a ez a hetes számú día, amelyik a az amerikai izraeli botán az amerikai izraeli keretmegállapodásnak a nemzetközi fogadtatásáról szól.
[00:09:55]Tehát ezt most ez lesz most a bevezető a ki mit nyert, ki mit vesztett kérdésbe.
[00:10:01]Tehát vannak, akik támogatják ezt a a ezt a keretmegállapodást.
[00:10:06]tisztábban kell lenni avval, hogy ez nem egy egyezmény, nem egy tűzszüneti egyezmény.
[00:10:10]Ez gyak a keretmegállapodás azt jelenti, hogy megállapodunk abban, hogy miről beszélünk.
[00:10:16]Tehát arról beszélünk, amiről beszélni fogunk a következő 60 nap alatt.
[00:10:20]És látjuk, kik azok, akik támogatják.
[00:10:22]Pakisztán, Katár, Kína, Törökország, az Egyesült Államok, Trump adminisztráció természetesen óvatos feltételes támogatással az EU, az E4, Szaarábia, az öbölbeli együttműködés tagállamai, Hizbala és Netaniau hivatalosan támogatják, mondjuk úgy, nyilvánvalóhogy nem szeretik ezt a dolgot, és vannak ellenzői általában a keményvonalasak úgy Izraelben, mint az Egyesült Államokban, mint mint Iránban.
[00:10:47]Tehát kemény vonalasak azok, akik akik támadják ezt a a ezt a keretmegállapodást, és azért, mert valaki kemény vonalas nem jelenti azt, hogy nincs igaz a bizonyos dolgokban.
[00:10:59]Tehát, hogy általában most levettem a diát, most általában én én azt mondanám, hogy aki képes ezt a háborút egy mondatban lezárni, hogy X nyert, vagy Y nyert, vagy X vesztett, vagy Y vesztett, szerintem nem egy komoly játékos.
[00:11:14]Tehát bár szinte szinte bárkiről van szó, vannak mindenki veszteti dolgokat, mindenki nyer dolgokat.
[00:11:24]Nagyon túlkorai ahhoz, hogy meghúzzuk a háborúnak a mérlegét.
[00:11:28]nagyon egy igen igen bonyolult igen bonyolult képet látunk és külön kell választani a az információs hadviselést vagy az imást a percepciót attól ami kinetikailag történt a terepen.
[00:11:39]Tehát én én azt javasolom, hogy ez ilyen ilyen mátrixot kéne fölrajzolnunk, vesztett nyert kinetikus informá információs hadviselés, és akkor ebben a mátrixban kéne elemezni minden minden országnak a a sikereit, meg a a veszteségeit.
[00:11:54]Én úgy gondolom, hogy a a legegyszerűbb ebben a ez ebben ezen a téren Izraelnek a kérdése.
[00:12:01]Tehát a a zsidók, most mint zsidó mondom, a zsidók sírhatnak egész holnapig.
[00:12:06]Én úgy, tehát holnapig vagy holnap utánig, én úgy gondolom, hogy a a legtisztább nyereség ebben a háborúban Izraelé.
[00:12:14]És Izraelnek a frusztrációját úgy hívják, hogy az ezüstéremnek a a a depressziója.
[00:12:19]Tehát van erről egy pszichológiai kutatás, egy egy Medvek nevű kutató hölgy készített erről egy kutatást.
[00:12:25]az olimpiai ezüstérmesekről.
[00:12:27]De mi derült ki, hogy nem a bronzérmesek a legfrusztráltabbak egy egy olimpiai verseny, hanem az ezüstérmes.
[00:12:32]Miért?
[00:12:32]Az ezüstérmes mit mond magán nekem?
[00:12:33]Ici picit erőlködtem volna, most aranyérmes lennék.
[00:12:37]A bronzerérmes az azt mondja magának, te úristen, egy hajszálom múlt, hogy egy egyáltalán itt állhatok a dobogón.
[00:12:43]Ő és ez van a lottóba is.
[00:12:43]Tehát aki aki a második díjat nyeri meg az amerikai lottó, a négyes találat, mondjuk Magyarországon öt van, a négyes az azon fog gondolkodni, hogy még egy számot eltalálok, milliárdokat nyerek.
[00:12:55]Pontosan.
[00:12:55]Így is nyert milliókat.
[00:12:55]Tehát Amerikában mondjuk a a második helyezet a Lotton az súlyos 10 milliókat nyer, de az első az mondjuk egy vagy két milliárd dollár, tehát teljesen más nagyságrendekről van szó.
[00:13:04]Ezt akarom evvel kapcsolatban mondani, hogy én úgy gondolom, hogy a háborúnak a kimenetele Izrael számára utópia.
[00:13:11]Tehát ami a kinetikus részét illeti, azt, hogy nincs hiszbala, Izrael megszállva tartja Gázának a 70%-át, nincs Ázad Szíriában, van egy Hiszbalával ellenséges kormány, elvágták a szárazföldi hídat Irán és a Hizbala között.
[00:13:27]Az, hogy a libanoni kormány azt mondja a Hizbaláról, hogy Libanon ellenségei, az, hogy Irán ilyen szinten lerongyolódott, mondjuk úgy kinetikusan, ezek olyan, ezek utópiák.
[00:13:37]Tehát mondjuk, ha ezelőtt hár, de ez még mindig ebből a szempontból ezüstérem Izraelnek, és nem aranyérem.
[00:13:42]Nem, abszolút.
[00:13:42]Tehát iszonyatos frusztráció van Izraelben.
[00:13:44]Tehát ez a klasszikus példája annak, hogy hogy négyes találatunk volt a loton, és még egy átkozott számon múlt volna, hogy ötös találatunk legyen.
[00:13:53]Mi lett volna az az iráni rendszerváltás?
[00:13:55]Lett volna a Lotto ötös ebből a szempontból?
[00:13:57]Mert ugye nagy kérdés, hogy ugye erre mondja azt a nemzetközi közvélemény, vagy az elit, hogy Izraelnek semmi sem elég, meg minden kell neki, és túltolja.
[00:14:05]Hát nem, én úgy gondolom, hogy itt ha Izrael szempontjából nézzük a dolgot, meg kell érteni, hogy van itt egy egzisztenciális fenyegetés.
[00:14:13]Tehát Izraelt úgy kell elképzelni, mint mint Magyarországot, tudom én, a monarchia összeomlása után, mikor a románok meg a csehek meg a satöbbi a kisant haladt előre Magyarország területén.
[00:14:25]Tehát ez az érzés, ez a ez a ez a létélmény, amiben Izrael létezett egész mostanáig.
[00:14:28]Egész mostanáig.
[00:14:31]És ez ez most megváltozott, és ahhoz, hogy ez az egzisztenciális fenyegetés eltűnjön legalább egy időre, azt kellett volna, hogy Iránban egy ez a rezsim megváltozzon és egy nyugatbarát, vagy Izraelbarátabb rezsim kerüljön uralomra.
[00:14:45]Az, hogy mi volt ennek a realitása, eleve nem véletlen, hogy se az Egyesült Államok, se Izrael nem jelölték ezt meg a háború formális céljai között.
[00:14:54]Tehát ez az egyik dolog, amit el kell mondani.
[00:14:56]A második dolog az, hogy azok, akik számon kérik mondjuk Trump elnökön a totális totális győzelmet, azok csak azt bizonyítják be, hogy nem ismerik a hadtörténelmet.
[00:15:06]Tehát látjuk azt, hogy a a második világháború óta második világháború óta volt 79 háború, ebből 44 volt a nagyjából döntőnek nevezhető háború.
[00:15:19]Ki lehet mondani, hogy ki nyert és ki vesztett.
[00:15:20]És hány volt ezek közül olyan, amiben feltétlen nélkül megadta magát valaki?
[00:15:24]Egy se.
[00:15:24]Egy se.
[00:15:24]Tehát ez ez a ez a mintázat.
[00:15:29]Ez a mintázat.
[00:15:29]A második világháború előtt a háborúk döntőháborúk voltak.
[00:15:33]A második világháború után a a többsége a háborúknak, vagy körülbelül fele fele arányban vagy döntetlenre végződtek, vagy ki lehet nyögve nyelven mondani, hogy valaki nyert ebben a háborúban.
[00:15:45]Tehát ez ez ami a totális győzelmet illeti.
[00:15:47]És Izraelnek én megértem a frusztrációt, de semmi oka nincs arra, hogy elégedetlen legyen per pillanat.
[00:15:51]Ez ami Izraelt illeti.
[00:15:53]Bocsánat.
[00:15:53]És akkor egy zárás kérdés még Izraelhez, hogy szerinted innentől akár a 2023 október 7-e 23 igen.
[00:16:02]Hú de régen volt már.
[00:16:05]Szóval 2023 október 7-e akár a Libanon felől érkező rakétázások, akár a más irányból érkező rakétázások, terrortámadások satöbbi, azok mérsékelődni tudnak, vagy meg tudnak állni a mostani helyzetnek köszönhetően, mert igazából, ha már Izrael békesség, nagyobb nyugalomban, nagyobb békességben tud élni, akkor az a emlékezett politikában egy idő után Lotto négyesből át tud fordulni Lotto ötösbe.
[00:16:30]A tény az, hogy per pillanat nincs még taktikai fenyegetése gáz részéről.
[00:16:36]Libanonból van némi minimális rakétázás, de annak a veszélye, hogy több 1000 Raduan alakulat terrorista törjön be Izraelbe, és ezt az október 7-ét megismételjék ott északon, ez egy reális veszély volt.
[00:16:49]Tehát egy sokkal nagyobb veszély volt, mint amit Gázának sikerült végrehajtania.
[00:16:53]Ez megszűnt.
[00:16:55]Szíriában azok az iraki és sita milíciák, akik onnan fenyegették Izraelt, azok eltűntek.
[00:17:02]látjuk, hogy a jemenieknek miután Izraelnek sikerült szanálni a jemeni kormányt, a miniszterelnököt, a hadügyminisztert, az egész vezérkart.
[00:17:11]Nekik sincs túl nagy kedvük a háborúhoz.
[00:17:13]Az a fenyegetés, amit Irán jelentett, az látványosan megkopott, tehát nem tűnt el teljesen.
[00:17:17]És itt itt az egyik ez az egyik oka a frusztrációnak, de de sikerült viszanyesni ezt a dolgot.
[00:17:22]Tehát ilyen szempontból mondjuk, hogy a katonai célok Izrael szempontjából többé-kevésbé teljesültek, a politikai célok nem teljesültek, de én azt hiszem, hogy ha reálisan nézzük ezeket a dolgokat, evvel meg kell elégedni.
[00:17:35]Az információ hadviselés szintjén kétségtelen, hogy Izrael imáds a világban igen igen komoly kárt szenvedett.
[00:17:42]Öakkor én azt hiszem, hogy mikor egy komoly fizikai fenyegetéssel kell megküzdened, akkor kevésbé vagy elfoglalva avval, hogy mit gondolnak róla, tudom én, valamelyik progresszív amerikai egyetem.
[00:17:53]Tehát e ez ami Izraelt illeti.
[00:17:55]Örán egy másik ilyen játékos, ez is arányilag egyszerű.
[00:17:59]Tehát én úgy gondolom, és erről írtam is egy cikket, ez volt az utolsó cikkem, ami megjelent a magyar nemzetben, hogy a a túlélés az nem nem győzelem.
[00:18:10]Tehát azok, akik azt állítják, hogy pusztán a túlélés által Irán győzött, azoknak az el kell ismerjük, hogy Ukrajna legyőzte Oroszországot.
[00:18:16]Ukrajna puszta túlélése által győzött avval, hogy hogy nem sikerül Oroszországnak nem sikerült levinnie kajakra.
[00:18:22]Most én egyáltalán nem így gondolom.
[00:18:24]Én nem gondolom, hogy a puszta túlélés az az a győzelem lenne.
[00:18:28]Iránnak voltak céljai.
[00:18:30]Iránnak az egyik célja volt elpusztítani Izraelt, hegemóniára tenis szert a Közelkeleten, és soha még ilyen távol nem volt Irán ettől a céltól, mint mint most, mint ma.
[00:18:39]Tehát ilyen szempontból drámaian drámai veszteségekért érték iránt politikailag.
[00:18:45]Ha már ilyen szerencsejátékszöveget nyomunk ma, akkor az, hogy Irán viszont leárta a hormózis szorost.
[00:18:49]Azzal lehet mondani, hogy egy olyan Jolly Joker van a kezével kezében, ami innentől egy ilyen állandó fenyegető zsarolási potenciálként viszont új szerep, új helyzetet teremt és újként jelent meg itt a konfliktusokban.
[00:19:06]Ez a ez a Johnny Joker, ez csak ez csak a laikusnak egy újdonság.
[00:19:08]Tehát aki aki kicsit is foglalkozott evvel a témával, azt az tudta, hogy ez a dolog egy fenyegetés.
[00:19:13]Gyakorlatilag az iráni forradalom óta megvolt ez a fenyegetés.
[00:19:18]Nem véletlen, hogy voltak néhány volt néhány rangadó az Egyesült Államok és Irán miatt között emiatt voltak folyamatosan zaklatások, támadások brit meg amerikai hajók ellen az irániak részéről.
[00:19:29]Tehát ez a mondjuk úgy, hogy az ötödik amerikai ötödik flotta azért jött létre, hogy ez ne következhessen be, mondjuk úgy.
[00:19:35]Tehát az az elképzelés, hogy ez meglepet, tehát ilyen alapvető meglepetésként érte az Egyesült Államokat, ez ez nem igaz, mert erre készültek.
[00:19:44]A a helyzeti meglepetés mindenképpen megvolt.
[00:19:47]Tehát én le nem tartom kizártnak azt, hogy ha most kéne újra elindítani a Trumpnak ezt a háborút, akkor teljesen másképp intézni ezt a dolgot.
[00:19:58]Lehet, hogy nem adtak ennek megfelelő súlyt ennek a fenyegetésnek, gondolván, hogy Irán se tudja megengedni magának, hogy lezárja a hormózis szorost.
[00:20:06]És látjuk, hogy tényleg nem engedheti meg magának a hormózi szorost.
[00:20:08]Tehát én úgy gondolom, hogy ha most nem az időközi választások közelednének, hanem az időközi választások után lennénk az Egyesült Államokban, akkor a az a nyomásgyakorlás, amit Irán evvel a Hormus dologgal tud gyakorolni, sokkal kevésbé lenne lenne potens, mondjuk úgy.
[00:20:25]Tehát ez a fenyegetés megvolt és meglesz mindig.
[00:20:26]Meglesz mindig.
[00:20:29]USA, merthogy ami szintén ilyen közkeletű vélekedés itt Magyarországon is, az az, hogy Donald Trumpnak beletört a bicskája Iránba.
[00:20:36]Először azt mondta, hogy négy napos lesz a háború, aztán azt mondta, hogy 12 napos, aztán 107 napig tartott.
[00:20:45]Nem, én egyáltalán nem így gondolom.
[00:20:47]Nyilvánvaló itt voltak amerikai veszteségek.
[00:20:48]Nyilvánvaló, hogy Amerika nem tudta a kiaknázni a politikailag kiaknázni a katonai sikereit.
[00:20:54]Tehát látjuk, hogy a katonai szinten itt vitathatatlanul nagyon jelentős sikereket ért el az Egyesült Államok.
[00:21:00]Politikailag ezt nem tudtak kiaknázni.
[00:21:02]Ez ez tény.
[00:21:02]Én úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok azért állt bele ebbe a háborúba, mert látták, hogy egyszerűen nincs más választásuk.
[00:21:10]Ha meg akarják akadályozni azt, hogy Irán fölemeljen egy olyan nukle egy olyan balisztikus rakétákból álló falat, amelyik mögött aztán az atomprogramját meg tudja védeni és ki tudja fejleszteni az atomfegyverét.
[00:21:21]Nagyjából ez volt az utolsó pillanat.
[00:21:23]Nem csak, hogy ez volt az utolsó pillanat, szerintem túl késő reagált az Egyesült Államok, és ennek az eredményét látjuk itt a háborúban.
[00:21:28]Tehát ez az egyik ok, ami miatt az Egyesült Államoknak nem sikerült döntő politikailag döntő döntőbb győzelmet aratnia.
[00:21:36]Miért?
[00:21:36]Azért, mert kicsit későn, túl túl későn vetődtek, nem túl korán vetődtek.
[00:21:40]Ez az egyik dolog.
[00:21:40]Tehát ez mindenképpen mindenképpen meg kellett lépni az Egyesült Államoknak ezt a lépést.
[00:21:47]A második dolog az ne felejtsük el, hogy Donald Trumpnak sikerült kivonnia magát ebből a háborúból.
[00:21:50]Tehát sikerült bebizonyítani, hogy az Egyesült Államok képes a a spektrumon nem csak kommandoakciókat végrehajtani, és nem csak ilyen végtelenített 30 éves háborúkat viselni mindenféle személydomb ellen a közelkeleten, hanem nem képes bemenni két-három hónapon át tűzzelvassal pusztítani egy egy ellenfelének a a katonai erejét, utána kivonulni ebből a háborúból.
[00:22:12]És ez politikailag ez egy ez egy óriási siker.
[00:22:17]Ezt most nem élik meg, nem élik meg nagy sikernek, de látjuk azt, hogy se Bushnak, se Nixonnak, se Johnsonnak nem sikerült kivonni, nagyon nehezen tudták magukat kivonni ezekből a végtelenített háborúkból, Koreából, Vietnámból, Irakból, Afganisztánból.
[00:22:29]És ez egy olyan dolog, ami Trumpnak sikerült.
[00:22:31]Olyan dol dolog, amit Trumpnak sikerült.
[00:22:33]És ezt nem nem szabad lebecsülni ezt a dolgot.
[00:22:37]Ön úgy gondolom, hogy katonailag az Egyesült Államok egy nagyon jelentős győzelmet aratott, nagyon jelentős ö példát statuált.
[00:22:43]Tehát aki most azt hiszi, hogy az Egyesült Államok nem fog katonailag beavatkozni itt vagy ott, mert mert tudom én még mindig ebben a az afganisztáni vagy az iráni sok háború traumájában élnek, látjuk azt, hogy nem látjuk azt, hogy képes bemenni, harcolni és kijönni onnan a dologból.
[00:23:00]politikailag ez egy ez egy book ofvar egyértelműen az Egyesült Államok nem érte nem sikerült megvalósítania azokat a célokat maradéktalanul, amiket kitűzött maga elé.
[00:23:08]Ha sikerül a a port a a a nukleáris, ahogy Trump hívja a a dúsított uránt kiszedniük Iránból és sikerül felszámolniuk az iráni atomfegyverprogramot hosszú távon, akkor az egy politikailag sikeres dolog lesz.
[00:23:25]Én úgy gondolom, hogy ez csupán még egy forduló volt a a visszatérő amerikai iráni háborúkban, és Trumpnak a második országlás alatt lesz még egy.
[00:23:36]Na és akkor még egy kérdés Iránhhoz, aztán tovább megyünk az orosz-ukrán háborúra, de felmerül a kérdés, hogy minket európaiakat hogyan érint ez az egész konfliktus?
[00:23:43]Donald Trump iráni kalandja az hogyan érinti Európát?
[00:23:49]Én úgy gondolom, hogy Európa az egyik legnagyobb vesztese ennek a ennek a ennek a ennek a ennek a háborúnak.
[00:23:53]Mert ha volt valami, ami felszínre hozta a a NATO-N belüli feszültségeket és a széthúzást, az pont ez a háború.
[00:24:03]És megint csak azt tudom mondani, amit már egyszer elmondtam.
[00:24:07]Tehát azok a az európaiak, akik azon örvendeznek, hogy hát mekkora pofást kapott az az Egyesült Államok, meg Trump meg minden, milyen gyenge az Amerikai Egyesült Államok, szeretném emlékeztetni őket, hogy ez lenne az az Egyesült Államok, amelyiknek meg kéne védeni Európát Oroszországtól.
[00:24:22]Tehát, hogyha ezek gyenge Egyesült Államok, akkor akkor akkor sajnálom.
[00:24:26]őszinte részvétem, hogy mondani szokás.
[00:24:28]Nem akarom a durva kifejezést használni erre.
[00:24:30]Akkor hét rossz, mondjuk úgy, hogy szép magyarsággal mondjam.
[00:24:34]És szerintem mindent meg kéne tenni, hogy ezt a ezt a szakadást a NATO belül valamilyen úton, módon helyrehozzuk.
[00:24:41]Ö nagyon fontos, hogy a tehát van itt egy politikailag motivált narratíva úgy a szélső jobb, mint a baloldal részéről, hogy itt mindenki kudarcot vallott, a Netaniau, a Lud, az izraeli kormány, az amerikai kormány, Trump ezek ez mind egy nagy kudarc.
[00:24:56]És én meg tudom érteni ezeknek a politika belföldi politikai ellenfeleit.
[00:25:00]Az, hogy Európa beáll ebbe a kórusb saját magát gyengíti Oroszországgal szembe.
[00:25:05]A hülyék nem értik ezt a dolgot, de de de Putyin úr kényelmesen hátradől és kér magának még egy kábét, miközben nézi ezt a ezt a a nyugati világnak ezt a polgárháborúját, és evvel kell tennünk valamit mindenképpen.
[00:25:20]Na ha már Putyin urat említetted, akkor menjünk bele az orosz-ukrán háborúba, ahol egyébként most azt látjuk, hogy zajlik egy kőkemény drónáború, dróntámadás az egyik oldalról, és akkor mindig a másik oldalról meg általában az ukránok is támadják az oroszokat, az orokoszok is az ukránokat, de ha az ukránok az oroszokat támadják, akkor az oroszok időnként balisztikus rakétákkal, drónokkal, más rakétákkal, hiperszonikus rakétákkal is válaszcsapásokat mérnek.
[00:25:46]Sőt, állandóan napirenden van mondjuk az oresnyik rakétának a bevetése is.
[00:25:50]Érdekes egy kicsit elmélyülni ebben az egész drónk kérdésben, és látom, hogy vannak diáid is ezzel kapcsolatban.
[00:25:59]Igen, evvel kapcsolatban csináltam egy elég elég komoly végeztem egy elég komoly kutatást, főleg azért, mert nagyon elégedetlen voltam avval a képpel, ami kialakult úgy a nyugati narratívában, mint az orosz narratívában.
[00:26:11]Hát az orosz narratívában nagyjából azt halljuk, hogy nincs itt semmi látnivaló.
[00:26:14]Van néhány olyankor, akik panaszkodnak az orosz hadügyminisztériumnak az impotenciájára, az orosz légvédelem impotenciájára, de nagyjából azt mondják, nincs itt semmi látnivaló.
[00:26:25]Ha a nyugati narratívát nézzük, és sajnos ebbe elemzők is beleálltak, és ez nagyon-nagyon sajnálatosnak tartom, akkor Oroszország a padlónban, Oroszország elvesztette a háborút, Oroszországot fel fogják darabolni, és mint általában szokás szokott lenni, az igazság a kettő között van.
[00:26:40]És talán érdemes egy kicsit belemélyülni ebbe, és ha megengeded, akkor bele is fognék ebbe a dologba.
[00:26:43]És és lássuk, hogy miről is van szó tulajdonképpen, mikor a drónháborúról beszélünk.
[00:26:49]Tehát az első dolog az a a én úgy gondolom, hogy nem egy drónháború van, két pontosabban a négy drónháború folyik párhuzamosan.
[00:26:57]Az egy az első drónháború ez a taktikai drónháború a frontok mellett.
[00:27:03]És itt láttunk igen sikeres orosz adaptációt.
[00:27:05]Láttuk például ezeket az FP a a az üve a ezek a ezeket az optikai irányítású üvegszálas FPV drónokat.
[00:27:15]Például ez egy orosz innováció volt.
[00:27:17]Ez az egyik front.
[00:27:17]A másik front a haditengerészeti drónoknak a frontja.
[00:27:21]Ott az egy egyértelmű orosz bukovari, ott nem sikerült komoly választ adniuk, ami a felderítő, csapásmérő hálózatok drónjait illeti, amik a front mögött támadnak a támadják a logisztikai hálózatot.
[00:27:33]Itt látjuk, hogy van egy részlegetés, részleges és nem egy nem uniform védekezés.
[00:27:37]És van a negyedik dolog, a negyedik front, ez a stratégiai mélységi támadások Oroszország mélységében.
[00:27:45]És azt látjuk, hogy itt itt a leg itt a legsebezhetőbb Oroszország.
[00:27:49]Itt a legsebezhetőbb Oroszország, és ennek van egy igen igen egyszerű egyszerű oka.
[00:27:54]Tehát olyan óriási területről van szó, amin a hogy a területnek az egészét fizikai lehetetlenség levédi.
[00:28:01]És itt gyakorlatilag a a terület nagysága egyfajta hátránnyá válik egy előnyből.
[00:28:08]Pont azért, mert nem lehet nem lehet levédeni a a terület egészét.
[00:28:10]Vannak még egyéb okok is.
[00:28:12]Majd erről beszélünk még.
[00:28:14]És látjuk továbbá azt most röviden összefoglalom, amiről még fogok beszélni, hogy úgy úgy az orosz, mint az ukrán oldalon a drónoknak a leküzdési hányad az körülbelül 90%, tehát mind a két fél külön többé-kevésbé 80 valahány 90%-át az ellenség drónjainak lelövi.
[00:28:34]Viszont a maradék 10%, ami becsapódik, az becsapódik, és azt az az balhét okoz.
[00:28:40]És Oroszország tragédiája az, hogy az a szám, tehát amiből ez a 10%-naknak sikerül áttörnie, ez a szám állandóan növekszik.
[00:28:47]Tehát eddig voltunk, ez volt a az egyes az egyes dia, és most szeretném föltenni a második diát is, ami az orosz kudarcokat vizsgálja.
[00:28:54]Tehát miért tulajdonképpen?
[00:28:57]És végsősoron, ha megvizsgáljuk, látunk itt egy grafikont, ami bemutatja, hogy 2024 augusztusában az ukránok havi körülbelül 1000 drónt tudtak gyártani vagy elindítani Oroszország felé.
[00:29:10]Utána látjuk ezt exponenciálisan növekedni.
[00:29:12]Látjuk itt a grafikon a számokat.
[00:29:14]Sokkal nagyobb számokról van szó.
[00:29:18]Gyakorlatilag 19 hónap alatt havi 1000 darabos szintről havi 7346 darabot indítottak az ukránok a hétszeresét.
[00:29:29]Tehát kicsivel több mint másfél év alatt sikerült a támadó drónoknak a hétszeresét elindítaniuk.
[00:29:33]És azt is látjuk, hogy a a ezek a rajtai csomagok, amiket indítanak Oroszország ellen, egyre inkább növekszenek.
[00:29:40]és a a támadóhullám elején általában két kiemelt orosz célpontot támadtak éjszakánként.
[00:29:47]Most már négy célpontot támadnak.
[00:29:49]És azt is látjuk, hogy az ukránok sokkal nem csak több drónt indítanak el, hanem a dolog természeténél fogva sokkal-sokkal több drónt is gyártanak, mint Oroszország.
[00:29:59]Tehát itt sikerült kialakítani egy asszimmetriát a kettő kettő között.
[00:30:00]És ha megvizsgáljuk a termelést, ez most itt a harmadik dia, itt látjuk a különbséget Oroszország és Ukrajna között.
[00:30:09]Tehát látjuk azt, hogy Ukrajnában ez sokkal decentralizáltabb ez az egész.
[00:30:14]Nem ezek nem nagy állami koncernek intézik ezt a dolgot, hanem 500 kisebb vállalat.
[00:30:19]A teljes drónkibocsátás Ukrajnában sokkal nagyobb, mint Oroszországban, majdnem a kétszerese.
[00:30:25]Tehát ezek lehet vitatni ezeket az adatokat, de látjuk, hogy ez látjuk, hogy van egy ilyen dinamikája a háborúnak még a az intuíció szintjén is, még akkor is, hogyha szkeptikusan hozzá állunk hozzá ezekhez az adatokhoz.
[00:30:35]És ö látjuk, hogy van egy komoly komoly különbség, vagy egy komoly ö képességbeli különbség Ukrajna és Oroszország között úgy a tengeri, mint a szárazföldi drónok alkalmazásában is.
[00:30:50]Tehát egyértelműen kialakult egy orosz lemaradás.
[00:30:52]Most nem akarok minden adatot itt kielemezni.
[00:30:54]Ugyanakkor ugyanakkor azt látjuk, hogy a az oroszok számára a kihívás megküzdeni evvel a megnövekedett számú ukrán drónnal.
[00:31:06]Ukrajna számára a kihívás az, hogy nincs megoldásuk azokra a balisztikus rakétákra, amiket az az oroszok kilőnek, vagy egyre kevesebb egyre kevesebb megoldás van erre a erre a problémára.
[00:31:18]És talán még egy még egy dolog, ha megenged Tomi, amit szeretnék megemlíteni, mit kell tennie Oroszországnak ahhoz, hogy megváltoztassa a helyzetet.
[00:31:25]Tehát itt rengeteg adat van.
[00:31:27]Nem akarok nem akarom elaltatni a a nézőinket evvel a rengeteg adattal, de el kell mondani azt, hogy amit Oroszország képes megtenni most azonnal, az először is passz passzív védelem.
[00:31:38]ezek a hálós alagutakkal alakítani át a a az országutakat, a nagyobb értékű csomópontokat, logisztikai bázisokat, a stratégiai repülőket széttelepíteni, átalakítani a költségcserének a kalkulusát, ahelyett, hogy drága páncrakétákat lőnének ki ezekre az ukrán drónokra, amiből soha nincs elég, át kéne adni, át kéne állni kinetikus elfogókra vagy vagy gépágyókra, géppuskákra, meg hasonló olcsó lőszerekre rendelkező rendszerekre és egy további megoldás lehet egy ilyen helyi skálázás, hogy sokkal több elfogó drónt használni, pont úgy, ahogy annak idején az oroszok létrehozták ezt a Rubikon fejlesztési központot és alakulatot.
[00:32:21]Most valami ilyesmit kéne megtenni a drónvédelem terén is.
[00:32:23]A ez tehát ezek a taktikai szintű, a rendszerszintű megoldások, az ideje lenne végre egy tető alá hozni a front és a hátországnak a légvédelmét.
[00:32:33]Tehát tisztábban kell lenni avval, ezt meg lehet csinálni egyébként abszolút.
[00:32:38]Tehát ezek ezek szervez vagy ezek itt szervezési dolgok.
[00:32:41]A front azért területileg jóval kisebb kiterjedésű, mint a Hátország, mert az Ukrajna és Oroszország esetében is nagyon nagy.
[00:32:47]És ugye az ukránok panaszkodnak is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem fedi le teljes Ukrajna területét, de hasonló problémákkal küzd pont amit a drónok kapcsán mondasz ugye, hogy amik viszont áttörnek, azok komoly problémát okoznak, hogy nagyon nehéz ugye a teljes országot lefedni.
[00:33:03]Igen, teljesen egyértelműen.
[00:33:05]Most minden, amit mondok, ezek nem technikai kihívások, hanem szervezeti kihívások.
[00:33:08]Tehát a probléma, legnagyobb problémája az Oroszországnak, hogy két védelme, két légvédelmi rendszer van.
[00:33:15]Van egy légvédelmi rendszer a front fölött, ami a a mondjuk ugye a hadsereghez tartozik, vagy a harcoló alakulatokhoz tartozik, és van egy Honi légvédelmi rendszer, amelyik a a a Rossz Guvárdiához tartozik, és más irányítása nincs integrálva gyakorlatilag a hadsereggel.
[00:33:31]És már maga ez a integrációnak ez a hiánya lehetővé teszi azt, hogy a drónnok egy jelentős része átcsúszon.
[00:33:38]És nincs egy integrált az egész országra kiterjedő és a frontokra kiterjedő érzékelő hálózat radarokkal, optikai eszközökkel, hőérzékkelőkkel, optikai szenzorokkal és hasonló eszközökkel.
[00:33:52]Meg vannak ezek a különböző hatalmi gócok Oroszországban, mindenki magának akarja megtartani ezeket az erőforrásokat.
[00:33:59]És itt itt a a felső vezetésnek az asztalra kéne csapni ahhoz, hogy ezt megállítsák ezt a dolgot.
[00:34:07]Most a az összesített ér az én összesített értékelésem mindabból, amit láttam per pillanat, hogy a probléma kezelhető Oroszország számára, de nem megoldható.
[00:34:16]Tehát látjuk azt, hogy a a mélységi az ukrán mélységi eszközök 90%-át elfogják.
[00:34:21]a finomítói kibocsátásnak a 20%-át vesztette el Oroszország bizonyos időre, de a a a kitermelős végül is csak 3 vagy 6%-al esett attól függ, hogy melyik forrást idézzük.
[00:34:33]Tehát Ukrajnának nem sikerült lekapcsolnia az orosz kőolajfinomításnak az 50 vagy a 60%-át.
[00:34:38]Tehát ez a ez a hamis kép, ami kialakul a a a médiából.
[00:34:44]Van egy ilyen narratív, hogy Oroszországnak már nincsenek finomítói.
[00:34:47]Oroszországnak van vagy két vagy körülbelül 3 vagy 400 finomítója van.
[00:34:48]A számokkal kapcsolatban van egy vita.
[00:34:51]És ezeknek csak egy csak egy részét érték támadások.
[00:34:55]Tehát én úgy gondolom, hogy nem ez lesz az a dolog, legalábbis per pillanat, úgy néz ki, ami meg tudja buktatni Oroszországot.
[00:35:01]Ugyanakkor nagyon fájdalmas dolog.
[00:35:03]És van egy ilyen kumulatív kár is, ami ami alása az orosz képességet arra, hogy ezt a háborút viseljék.
[00:35:13]És ebbe ehhez komolyan hozzá kell nyúlni ehhez a ehhez a kérdéshez.
[00:35:17]Mivel én már látom a következő diákat is, amelyeket előre összeraktál, ezért tudom, hogy most az következik, hogy megbeszéljük az elmúlt hét napnak a kinetikus eseményeit az oroszuk háborúban.
[00:35:28]Hát itt is csináltam egy dí, főleg azért, hogy ne felejtsek el semmit megemlíteni, hogy igazából olyan súlyponti dolgok nem történtek ezek alatt a nap napok alatt.
[00:35:37]Látjuk azt, hogy voltak orosz meg ukrán mélységi támadások.
[00:35:41]Ez folytatódott.
[00:35:41]Ez a a szárazföldi hadviselés párhuzamosan folyik állandóan egy ez a stratégiai légi hadviselé.
[00:35:49]Látjuk az oroszok részéről drónok és ezek a bande banderol kószáló lőszerek ezeket lőtték ki Ukrajnára.
[00:36:00]Ukrajna 80%-os elfogási arányt jelentett, de tisztában kell lenni abban, hogy a 80% azt jelenti, hogy 20% minden minden öt drónból egy becsapódott.
[00:36:13]És talán ami a legérdekesebb számunkra, hogy dróncsapás érte a Csernobil atomerőmű mellett működő nukleáris fűtőanyag tárolót, vagy annak a közelében esetleg nagyon sok civil célpontot is találatért, vagy kettős felhasználású célpontot is találatért.
[00:36:31]Látjuk a támadásokat Ukrajna energiahálózata ellen, és ami itt nem szerepel a diámon az ukrán vasútak ellen.
[00:36:39]Tehát látjuk, hogy Oroszország koncentráltan támadja az ukrán vasútakat, hogy megpróbálja a a az egész háborús erőfeszítést aláni.
[00:36:46]Ezzel párhuz párhuzamosan van egy ukrán hadjárat is.
[00:36:53]Látjuk a egy sor olajipari létesítmények és energetikai létesítménynek a támadását Volvográdban, Novos Novosirskban, a Krémben.
[00:37:01]Tehát általában minél közelebb van egy ilyen létesítmény Ukrajnához, annál gyakrabban támadják.
[00:37:08]És látjuk a Krimnek a támadását.
[00:37:08]Ez állandó téma ez a dolog is.
[00:37:14]És ami amit láttunk a frontvonal mentén, láttunk kialakultban kialakulni a Kríben egy üzemanyagválságot.
[00:37:21]Ukrajna megpróbálja elvágni azokat a hidakat, amik összekötik a krímet Oroszországhoz.
[00:37:25]Oroszország ponton hidakat vert le ugyanezeken a helyeken.
[00:37:30]És ez némiképp megváltoztathatja a a kalkulust úgy Oroszország, mint Ukrajna szempontjából.
[00:37:35]Ilyen szempontból a krí az Oroszországnak úgy a része, mintha nem tudom az Moszkva vagy Szent Pétervár lenne, vagy a krím az ilyen Oroszország külső, hogy ami ott történik, az azért nem feltétlenül csapódik le a teljes Oroszországban.
[00:37:52]Én úgy gondolom, hogy a Krimnek a a szimbolikus jelentősége nagyon nagy úgy Oroszország, mint Ukrajna számára.
[00:37:55]Tehát annó én elmondtam ezt a kígyószigettel kapcsolatban, hogy minden háborúnak megvannak ezek az ikonikus helyszínei.
[00:38:05]Tehát néha egy falu, vagy egy falunak egy része, vagy egy domb, aminek önmagában talán nincs is akkora jelentősége, de van tehát a fizikai vagy a katonai földrajzi szempontból viszont egy nagyon fontos szimbolikus jelentőséget kap.
[00:38:18]És a krim nyilvánvaló, hogy nagyon fontos objektív szempontokból is, de van egy nagyon fontos szimbolikus jelentősége is.
[00:38:23]És én úgy gondolom, hogy sok szempontból sokkal fájdalmasabb Oroszország számára, mint egy másik megyei jogú városnak a támadása, tehát mikor a kríme támadás éri.
[00:38:36]És nagyon fontos Ukrajna számára ezeket a támadásokat folytatni.
[00:38:38]Evvel mutatják az ukránok, vagy jelzik az ukránok, hogy nem mondtak le a krímről véglegesen.
[00:38:48]Láttunk egy volt egy érdekes hír avval kapcsolatban, hogy azon a kinborn földnyelven, amelyik gyakorlatilag a nyepernek a torkolatát zárja le majdnem, ugye benyúlik messze a nyeper torkolatába, onnan ki kellett vonni az orosz csapatokat, mert a az ukránoknak sikerült tűzz alá venniük az összes utat, amelyik átja őket ott ezen a földnyelven.
[00:39:07]Ö igazából a Nyeper torkolatát Oroszország tűz alatt tartja, hogy ilyen szempontból ennek akkora gyakorlati jelentősége nincs.
[00:39:16]És amit láttunk, látjuk ezeket a ezeket a kisebb beszivárgási kísérleteket, harcokat ott Harkiv Szumi környékén, Zaporsi térségében.
[00:39:22]Én nem láttam semmilyen drámai dolgot az utóbbi néhány napban.
[00:39:29]Előtte nyilvánvaló, hogy volt ez a az oroszok elkezdték az oroszoknak sikerült Konstantinivka részleges elfoglalásával itt is a a narratívvák ütköznek.
[00:39:41]Az oroszok azt mondják, hogy már teljesen megszállták, az ukránok azt mondják, hogy még nem teljesen.
[00:39:45]De tisztában kell lenni lenni avval, hogy Konstantinka ennek a négy pontból álló, vagy négy bástyából álló donyecki erődrendszernek a déli déli sarka, déli bástája mondjuk úgy.
[00:39:56]És úgy tűnik, hogy ez elveszett Ukrajna számára, és ez megnyitja az utat a a az az erődvonal további pusztítása felé.
[00:40:06]Tehát ez lenne a kinetikus összefoglaló.
[00:40:09]És ha van még néhány percünk, talán kicsit beszélhetünk a diplomáciáról is, merthogy az lenne logikus, hogyha egyébként mind a két irányban vannak veszteségek, akkor az lenne logikus, hogy tárgyalnak és mondjuk be kéne fagyasztani a konfliktust.
[00:40:21]Ehhez képest egy kicsit úgy tűnik, mintha mindenki erről beszélne, de mindenki olyan félmondatokat tesz hozzá a történethez, hogy még véletlenül se álljon le ez a háború.
[00:40:31]Hát én úgy gondolom, hogy egy háború elsősorban lélektani szinten dől el.
[00:40:37]Tehát a háborúkat nem addig viselik, ameddig az utolsó ukrán tudom én drón vagy az utolsó orosz harckocsi elpusztul, hanem ez egy lélektan, ameddig addig viselik a háborúkat álcában, ameddig beáll egy lélektani törés.
[00:40:48]És nem véletlen, hogy Napóleon is kimondta, hogy a a lélektani úgy arányul a fizikaihoz a háborúban, mint a három az egyhez.
[00:40:56]Tehát én én úgy gondolom, hogy talán több hangsúlyt kéne fektetnünk arra, hogy megpróbáljuk ezeket a a morál a morál morálnak a különböző mérceit megmérni.
[00:41:09]És evvel kapcsolatban láttuk azt, hogy körülbelül 61-62% azoknak az aránya mind a két oldalon a akik hajlandók lennének lezárni ezt a háborút egy kompromisszummal, úgy az ukrán, mint az orosz oldalon.
[00:41:23]Tehát ugyanakkor látjuk, hogy vannak diplomáciai próbálkozások, hogy hogy ez bekövetkezhessen.
[00:41:29]És láttuk az E3-nak a kezdeményezését, láttuk Zelenskinek a a találkozóját Roman Abramovical, azon kívül, hogy a Chelsea eladásából származó pénzt szerette volna megkapni Ukrajna légvédelme számára.
[00:41:41]Megpróbálná Abramovicot egy fajta közvetítőként is fölhasználni.
[00:41:45]Volt egy telefonbeszélgetés Zelenski és Trump között.
[00:41:48]Ugyanakkor, ugyanakkor ha nem tévedek, nincs terv, nincs, nincsen tervben egy Zelenskit per pillanat, egy Zelensk Trump találkozó a G7-es csúcson.
[00:41:59]Tehát ez mindenképpen le kéne hűtse a lelkesedésünket.
[00:42:02]Ami az orosz részt látjuk, látjuk, látjuk, az oroszok elzárkóznak attól ezektől a próbálkozásoktól, hogy Zelenski találkozon Putyinnal.
[00:42:12]Őkoric szelleméről beszélnek folyamatosan, hogy ott akkor volt egy megállapodás, tartsuk ehhez magunkat.
[00:42:17]Igen, pontosan.
[00:42:17]Hát ez a legkényelmesebb Oroszország számára, mert igazából nem tudjuk, hogy mi volt ez a megállapodás.
[00:42:23]És ameddig Oroszország ezt a tehát Lavrovnak ez a ez a narratívájat ezt ismét ismételgeti állandóan, erre hivatkozik.
[00:42:30]Így evvel gyakorlatilag azt jelzi, hogy Oroszország hajlandó tárgyalni, mert lámcsak elmentünk egészen Ankorig és leültünk tárgyalni az amerikaiakkal.
[00:42:38]Most a labda ti ti oldalatokon pattog, vagy valami ilyesmi.
[00:42:42]Győzzétek meg kijev, hogy dobja be a törölközőt.
[00:42:43]Tehát a most az a legérdekesebb kérdés, hogy ha most sikerül megállítani ideig óraig ezt az iráni amerikai háborút, ez hogyan fogja befolyásolni az ukrán-orosz tárgyalásoknak a dinamikáját?
[00:42:55]Tehát nyilvánvaló, hogy most átalakul valami.
[00:42:59]Most levettem a dijat.
[00:42:59]Nyilvánvaló, hogy átalakul valami most a nemzetközi rendszerben.
[00:43:02]Most akkor a kérdés ez, hogy ezt ki lehet használni, mint egy fajta lehetőséget arra, hogy valamit finom beállítsunk az orosz-ukrán háborún is.
[00:43:11]És akkor még mielőtt a hallgatói kérdésekre rátérnénk, még egy témát behoznék.
[00:43:14]Ez pedig a biolaboroknak a kérdése, merthogy a héten ugye az is nagy port kavart, hogy beszélt az amerikai elnök, volt nemzetbiztonsági tanácsadója és időközben az amerikai kormányzati honlapra is kikerült az, amire korábban azt mondták, hogy orosz propaganda, miszerint az Egyesült Államok különböző vegyifegyver és biolaborokat működtetett a világ számos pontján, köztük Ukrajnában is.
[00:43:35]Te látod ezt az egész történetet?
[00:43:39]Ez most egy kutatási dolog, tehát egy tudományos dolog, vagy egy biológiai fegyvergyár, mert azért a kettő az nem is feltétlenül ugyanaz.
[00:43:49]Mi az, ami ebből transzparens volt?
[00:43:51]Mi az, ami nem?
[00:43:51]Te hogy láttod ezt az egészet?
[00:43:54]Én úgy gondolom, tehát leültem és elolvastam a dokumentumokat, tehát van egy ilyen rossz szokásom, szeretek visszamenni a a a forrásokhoz, ahelyett, hogy elolvassam azt, hogy XYző mit mondott terv, ez különösebben engem nem érdekel.
[00:44:06]Engem az érdekel, hogy mit mondanak a források.
[00:44:08]És nagyon érdekes dolog, amit látunk, azt látjuk, hogy mi a ebben a narratív háborúban mind a két fél senki se hazudik itt.
[00:44:15]Tehát mind a két fél megpróbál egy kicsit kitágítani.
[00:44:19]Mondjuk úgy ezek a a tények a gumiból vannak.
[00:44:21]Mindenki tudja, hogy a tényeket gumiból csináljak egy picit.
[00:44:22]Ki lehet őket tágítani jobbra, balra, előre, hátra, széltében, hosszában meg lehet húzni őket.
[00:44:27]Tehát én nem találkoztam sehol az amerikai hivatalos nyilatkozatokban olyan kijelentéssel, hogy ott biológiai fegyvereket fejlesztettek volna.
[00:44:35]Van egy beismerése annak, amit korábban a Biden adminisztráció tagadott, és ahogy hogy hogy durván fejezzük ki mag magunk durván fejezzük ki magunkat, a szemébe hazudtak az amerikai közvéleménynek evvel kapcsolatban letagadtak olyan dolgokat, amiket mond amiket korábban tényleg gyanítottunk.
[00:44:52]Ugyanakkor nem a forrásokban nincs nyoma annak, hogy az Egyesült Államok elismerte volna, hogy itt vegyi fegyver vagy biológiai fegyvereket gyártó laboratóriumok lennének.
[00:45:02]Igen, voltak kísérletek, voltak olyan kísérletek is, amik igen veszélyesek és fölmerültek igen komoly aggályok ezeknek a biolaboroknak a biztonságával kapcsolatban.
[00:45:10]És a kutatások azok magukba foglalták ezt a gain function, nem tudom ezt hogy hívják magyarul, ez a képesség kitó, mikor megpróbálnak olyan képességeket adni vírusoknak, amikkel korábban nem jelentkeztek, nem rendelkeztek.
[00:45:23]Tehát a covid egy ilyen klasszikus dologként szokás említeni.
[00:45:29]És ezek ezeket a dolgokat látjuk.
[00:45:32]Tehát igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy sokkal több történt ott, mint amit az Amerika, mint a Biden adminisztráció beismert.
[00:45:40]Ugyanakkor kevesebb történt, kevesebbet ismert be a Trump adminisztráció, mint amit, mint amit a konteorsok állítanak, mondjuk úgy.
[00:45:46]És én szeretnék még egy dolgot kiemelni, Tomi, tehát tisztában kell lenni avval, hogy a a határvonal egy a defenzív biológiai hadviselés között, tehát hogy én, hogy kialakítom a saját védelmemet az ellenség ellen és az offenzív között, meglehetősen elmosódott határ, mert mondjuk én attól tartok, hogy a az ellenség feketehimlő kórokozókat kíván fölhasználni majd valamikor ellene.
[00:46:10]Ebből kíván fegyvert gyártani.
[00:46:12]Most akkor én mit teszek?
[00:46:12]Én is szerteszek erre a feketehimlő tudom én kultúrára, amit ott tenyésztgetek ott a saját laboratóriumban, hogy kidolgozzam az ellen a a tudom én a gyógyszereket ellen, az orvosi megoldásokat, katonai megoldásokat.
[00:46:26]A nyáiimmunitást ugye elvesztettük a fekete himlő ellen.
[00:46:29]Már rég nincs nyáimmunitásunk, tehát aktívan kell tenni valamit.
[00:46:33]Most akkor fölteszem magamnak a kérdést, és mi történik, hogyha az ellenfél ennek a fekete himlő baktériumnak beletesz egy csavart, mondjuk az ebolávól kívbe, hogy még még veszélyesebb legyen, akkor akkor én is beleteszem az én saját fekete himlőmbe.
[00:46:47]Most eg egy egy idő után ez a az én védekező kísérleteim egyre inkább kezdenek hasonlítani egy egy támadó vegy biológiai vagy vegyi fegyver biológiai fegyver kísérletet.
[00:46:56]a határ nagyon azt valaki ellopja vagy kiszöik a laboratóriumból, mert már lába is nő és kifut a laboratóriumból, akkor van a probléma, nem?
[00:47:05]Igen, mert pontosan.
[00:47:05]Tehát a a egy ilyen egy ilyen defenzív kísérlet kutatás, mondjuk úgy, már régóta átment offenzív kutatásba, mielőtt még belegyömöszölnénk egy gránátnak a tölcsérébe mondjuk úgy a ezt a ezt a kórokozót, és azt gyakorolnak, hogy hogyan lőjük ki az ellenségre.
[00:47:24]Tehát itt a itt a határvonalak igen igen elmosódottak, mondjuk úgy, és ezt ezt sokszor ki is használják a különböző kormányok.
[00:47:33]Na, nagyon elment az időnk, de egy hallgatói kérdést még behoznék.
[00:47:35]Ez egy személyesebb dolog lesz, aztán jövő héten visszatérünk mélyebb hallgatói kérdésekre is.
[00:47:40]Így szól a mai.
[00:47:40]Tisztelt Robert, szeretném kérdezni, miért hord néha zöld, néha barna ruhát.
[00:47:43]A divat cégek önön nem keresnek nagyot.
[00:47:46]Nekem is a vadászruhám mindenhova is jó.
[00:47:50]Tisztelettel Szaszkó József.
[00:47:50]Az ultrahang mézes emberek.
[00:47:52]Kiskóhalas.
[00:47:55]Jaj, rá emlékszem.
[00:47:55]Kaptunk tőle nagyon finom mézet, úgyhogy Igen, igen, tényleg csodálatos, tényleg csodálatos méz volt, emlékszek.
[00:48:02]Tehát erre a válasz igen igen egyszerű.
[00:48:04]Én én általában nem flancolok, tehát én tarthatnék itt a itt az irodánban öltönt nyakkendővel meg minden, de egy elvi kérdést csináltam kétszer volt rajtad rendezvény, nagyon félelmetesen nézett ki.
[00:48:13]Igen, úgy nézett ki rajta, mint tehéen a gatya, mondjuk úgy.
[00:48:15]De tehát általában ahogy beesek a munkából, úgy ülök le, úgy ülök le.
[00:48:20]Ö na rajtam van még rajtam van még minden még ami a munkához tartozik.
[00:48:26]Tehát úgy ülök le a nemzeti park sora.
[00:48:29]Igen, igen, igen, igen.
[00:48:29]Mondjuk úgy.
[00:48:31]Tehát nem nemzeti, az a természetvédelmi hatóság két különböző dolog, de de teljesen mellékes.
[00:48:36]Tehát a a a válasz erre az, hogy a mindennapi munkában általában ezt a homokszínű ruhát hordom.
[00:48:42]Vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen katona katona katona katonaként csinálunk.
[00:48:48]Ez különböző okokból nem akarok most ebbe belemenni, de gyakorlatilag, mint állományba vett tartalékos kartonaként csináljuk ezt a dolgot, és akkor akkor akkor jön ez a zöld egyenruha.
[00:48:57]És itt is tartom magam az elfesz, hogy nem nem flancolok, amivel beesek az irodába, avval avval jelentkezem.
[00:49:04]És akik így követnek, az azok tudják, hogy volt egy hosszú időszak, mikor tartalékos voltam majdnem fél évig, akkor állandóan zöldben voltam.
[00:49:11]Volt előtte egy időszak, amikor egyáltalán nem voltam tartalékos, és akkor csak homokszínűben voltam.
[00:49:15]Erre mondják azt, hogy a lét határozza meg a tudatot, de nem a ruha lény, nem a ruha teszi az embert.
[00:49:23]Igen.
[00:49:23]Igen.
[00:49:23]Na hát most, hogy ezt is megtudtuk, akkor lassan elbúcsúzunk tőled is, és a kedves hallgatóktól is, és jövő héten pedig folytatni fogjuk.
[00:49:31]Robert Cikásztel, köszönjük szépen.
[00:49:32]Köszönjük szépen a viszontlátásra.
[00:49:34]Ha pedig kérdést szeretnének beküldeni Robinak, akkor a www.ultra.tv/kérdések oldalon keresztül tehetik ezt meg.
[00:49:39]És még egyszer kérem, hogy nézenek rá a fix.com oldalra is, ahol rengeteg exkluzív tartalmat, idő előtti podcast megjelenéseket, reklámmentes podcasteket, Spotify tartalmakat és sok minden mást is találnak.
[00:49:51]Köszönöm a figyelmüket, szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.