Ultrahang 1:05:58

Súlyos értékelés Oroszországból: Zajlik már a harmadik világháború? - Stier Gábor

ukrán háborúgeopolitikatajvannukleáris fegyverkülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Súlyos értékelés Oroszországból: Zajlik már a harmadik világháború? - Stier Gábor
tl;dr
  • A háború 1571 napja tart, meghaladva az I. világháború hosszát, és nem zárható ki, hogy eléri a II. világháború hatéves időtartamát is.
  • Történelmi párhuzamok: alábecsülték a háború hosszát, a dróntechnológia átalakította a hadviselést, a frontok megmerevedtek, és a kimerítő háború stratégiája érvényesül.
  • A nyugati társadalmak nagy része „szurkolóként” tekint a konfliktusra, saját ideológiai meggyőződését erősíti meg, nem a tényleges segítségnyújtás vezérli.
  • Az európai vezetők cinikus hozzáállása, miszerint a hadra fogható ukrán férfiakat haza kell küldeni, hogy „értünk meghaljanak”, sérti a nemzetközi jogot.
  • A határok átírása már megtörtént: Ukrajna területének 20%-át Oroszország ellenőrzi, és Donald Trump további 17 000 négyzetkilométer átadását támogatja a gyorsabb lezárás érdekében.

    „A nemzetközi jogot jelen pillanatban boldog-boldogtalan megsérti. […] Kicsit olyan a nemzetközi jog, mint a leggyengébb ember az iskolában, akibe mindenki beletörli a lábát.” – Stier Gábor

  • Andrej Bezrukov orosz elemző szerint Oroszország egy eszkalálódó világháború közepén áll, amelynek következő kicsúcsosodása Ázsiában, valószínűleg Tajvan környékén várható.
  • Orosz hatalomközeli kritikusok nem a háború befejezését kérik, hanem Putyin visszafogottságát bírálják, mondván: „kesztyűs kézzel nem lehet háborúzni”.
  • Oroszország túl sok vörös vonalat hagyott átlépni, ezért a háború végső szakasza durvulni fog, de a nukleáris csapást mindenképpen el kell kerülni.
  • Bezrukov szerint versengő technoökonómiai blokkok alakulnak ki, és Oroszországnak olyan országokkal kell összefognia, mint India, Irán, vagy akár Nyugat-Európa.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az orosz-ukrán háború időtartama és történelmi párhuzamok

A beszélgetés egyik központi témája az orosz-ukrán háború időtartamának történelmi kontextusba helyezése volt. Stier Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a háború 1571 napja tart, ezzel meghaladta az első világháború hosszát. Korábban, februárban már túllépte a Szovjetunió és a náci Németország közötti "nagy honvédő háború" időtartamát is.

„A napokban haladtam meg az első világháborúnak a hosszát. Előtte már februárban meghaladta a Szovjetunió és a náci Németország küzdelmét." *

Stier Gábor szerint nem zárható ki, hogy a háború elérheti vagy meghaladhatja a második világháború hatéves időtartamát is. A szakértő kiemelte: bár sokan mondják, hogy "az oroszok bírják", ez a háború már nekik is hosszú, és az orosz társadalomban is kezd mocorogni az elégedetlenség, annak ellenére, hogy az orosz lakosság közel sem szenvedett annyit a háborútól, mint az ukrán.

A műsorvezető és a vendég részletesen elemezték az első világháborúval való párhuzamokat:

  • A háború hosszának alábecslése: Ahogy a német császár azt mondta, "mire a falevelek lehullanak, katonáink már itthon lesznek", úgy Putyinék is néhány napos, maximum egy-két hetes háborúval számoltak. Az amerikaiak és szinte mindenki tévedett – egyedül talán az ukrán tábornoki kar egy része látta reálisan a helyzetet, és fontolgatta a fegyverletételt.

  • Technológiai forradalom a hadviselésben: Az első világháborúban a harckocsik és repülőgépek megjelenése hozott gyökeres változást, most a dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alakította át a hadviselést. Stier Gábor hangsúlyozta: ma már nem frontvonalról, hanem "frontzónáról" beszélhetünk, amely akár 50-60 kilométerre is kiszélesedhet – ez egy "killer zóna", ahol gyakorlatilag lehetetlen a mozgás.

  • A halálos áldozatok arányának változása: Míg a háború első szakaszában a halottak és sebesültek aránya 1:3 volt, ez mára 1:2-re változott a fegyverek pontosságának növekedése miatt. Aki a killer zónába kerül, annak jó eséllyel nagyon súlyos következményekkel kell számolnia.

  • Állóháború és kimerítő háború: Mindkét konfliktusra jellemző a frontok megmerevedése, a másik oldal kimerítésére irányuló stratégia, valamint a hátország támadása, amikor a frontokon nem sikerül áttörést elérni.

  • Geopolitikai célok: Stier Gábor szerint az első világháború egyik fő célja is Oroszország feltartóztatása és gyengítése volt, mivel a németek attól tartottak, hogy az 1930-as évek közepére Oroszország túlerős lesz. Hasonlóképpen, a jelenlegi háborúban is Oroszország gyengítése, kifektetése és felőrlése a nyugati cél, nem pedig Ukrajna megsegítése önmagában.

„A legfőbb cél tényleg Oroszország gyengítése addig, amíg lehet. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy amit ebből a projektből ki lehetett hozni, azt kihozták. Tovább már nem nagyon lehet gyengíteni." *

A nyugati társadalmak viszonyulása a háborúhoz

Stier Gábor éles kritikát fogalmazott meg az európai társadalmak háborúhoz való viszonyulásával kapcsolatban. Meglátása szerint az európai társadalmak nagy többsége "szurkolóként" tekint a háborúra, és valójában nem Ukrajnának vagy Oroszországnak szurkol, hanem saját ideológiai meggyőződését erősíti meg. Magyarországon ez különösen szembetűnő: a Fidesz-szavazók nagyrészt Oroszország mellett állnak ki, míg a TISZA-szavazók hangos része Ukrajna mellett.

„Szurkolni a Vasasnak kell, szeretni a családot kell, a hölgyeket, sok mindent, de nem Putyint, nem Zelenszkijt, és nem annak szurkolni, főképp nem annak szurkolni, hogy ez a háború még tovább folytatódjon." *

A vendég szerint a társadalmak akkor fognak változtatni a hozzáállásukon, amikor jobban fog fájni a háború, amikor egyre inkább a saját bőrükön érzik a következményeit. Külön kitért a német és más európai vezető politikusok cinikus hozzáállására, akik azt mondják, hogy a 22 év feletti, hadra fogható ukrán férfiakat haza kell küldeni – azért, hogy "értünk meghaljanak". Stier Gábor szerint ez a nemzetközi jogot sérti, hiszen a háború elől menekülőket nem lehet visszatoloncolni.

A háború következményei: határok és birodalmak

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy az orosz-ukrán háború hozhatja-e birodalmak összeomlását és határok átírását, hasonlóan az első világháborúhoz. Stier Gábor szerint a határok átírása már megtörtént: Ukrajna területének nagyjából 20%-át jelenleg Oroszország ellenőrzi, és nem látszik esély arra, hogy ezt belátható időn belül visszaszerezzék.

Donald Trump támogatja, hogy a Donbasz egészét, további 17 000 négyzetkilométert Oroszország kapjon meg a háború gyorsabb lezárása érdekében. Stier Gábor szerint a nemzetközi jogot jelenleg "boldog-boldogtalan megsérti", és erre alapozva bízni abban, hogy a határok nem fognak mozogni, elég nehéz.

„A nemzetközi jogot hát jelen pillanatban boldog-boldogtalan megsérti. Tehát ilyen alapon abban bízni, hogy erre alapozni azt, hogy a határok nem fognak mozogni, hát elég nehéz. Kicsit olyan a nemzetközi jog, mint a leggyengébb ember az iskolában, akibe mindenki beletörli a lábát." *

A vendég felhívta a figyelmet arra is, hogy a befagyott konfliktusok és történelmi rendezetlen számlák akár Európában is felszínre kerülhetnek, mivel sokan megérezhetik a geopolitikai pillanatot, és lejátszhatják azokat a játszmákat, amelyek "ott vannak az asztalon, csak úgy szépen fiókokba betéve".

Andrej Bezrukov elemzése: Oroszország egy világháború közepén

A beszélgetés második nagy témája Andrej Bezrukov, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon elhangzott előadása volt. Bezrukov egy volt titkos ügynök, aki éveken át alvó ügynökként tevékenykedett az Egyesült Államokban, jelenleg pedig befolyásos elemző Oroszországban.

A kritika természete

Stier Gábor hangsúlyozta: Bezrukov és más hatalomközeli elemzők (mint Trenyin vagy Kaszjin) kritikája alapvetően más jellegű, mint amit a nyugati sajtó közvetít. Nem azt kérik Putyintól, hogy fejezze be a háborút, hanem éppen ellenkezőleg: túlzottan visszafogottnak, túl megértőnek tartják az ellenséggel szemben.

„Az orosz társadalom döntő többsége azt mondja, hogy fejezze be, de ha megkérdezik, hogy hogyan, csak győzelemmel." *

A vendég szerint az orosz társadalom még mérsékelt része is úgy vélekedik, hogy Oroszország ebből vereséggel nem jöhet ki. A kritika lényege: "el kell dönteni, hogy bálba megyünk vagy háborúba – kesztyűs kézzel nem lehet háborúzni." Ez egy ki nem mondott bírálata Putyinnak is, aki túl sokat mérlegel, és amennyire lehet, kíméli a civil lakosságot.

Világháborús keretezés

Bezrukov szerint Oroszország már egy világháborúban van, amely eszkalálódni fog. Az első "kicsúcsosodás" Európát érintette (az ukrajnai háború), a második pedig Ázsiát fogja érinteni, valószínűleg Tajvan környékén. Oroszországnak szembe kell néznie azzal, hogy nagyjából két generáció fog háborúban élni és harcolni.

Stier Gábor kiemelte: Oroszországot meg akarják törni, ezért egyszerre kell fejlődnie, átállnia az új technológiai szintre, és védekeznie. A nyugat nem akar atomháborúba keveredni Oroszországgal, de mivel egzisztenciális kérdésként tekint a háborúra, leállni sem tud vele szemben.

Technológiai átalakulás és új világrend

Bezrukov előadásának egyik kulcsgondolata, hogy egy új technológiai ciklus kezdődött, amely alapvetően meghatározza a hatalmak súlyát, szuverenitását és erejét. A vendég szerint a következő háborúkban a vegyi és biológiai fegyverek egyre fontosabb szerepet fognak játszani.

A beszélgetés során szóba került, hogy Tulsi Gabbard, az éppen lemondás előtt álló CIA-főnök bejelentette: Ukrajnában legalább öt városban, a világ 30 országában összesen 120 biolabor működik, amelyekben biológiai fegyvereket fejlesztenek. Stier Gábor szerint ez azt is jelentheti, hogy Ukrajnának jelenleg van biológiai fegyvere, amit akár fel is használhatnak – bár hozzátette, hogy ezek alapvetően amerikai biolaborok, tehát Amerika nélkül nincs ilyen kapacitás.

A vörös vonalak problémája

Bezrukov és Stier Gábor egyetért abban, hogy Oroszország túl sok vörös vonalat hagyott átlépni, és most már nem engedheti meg magának sem a saját társadalma, sem a nemzetközi presztízse miatt, hogy továbbra is átlépjék ezeket. A vendég szerint a háború végső szakasza durvulni fog.

„Oroszország olyan helyzetbe került mára, hogy nem engedheti meg magának se a saját társadalma miatt, se pedig a nemzetközi presztízse miatt azt, hogy most már átengedjen átlépni vörös vonalakat. Ütnie kell." *

Bezrukov szerint a nukleáris csapást mindenképpen el kell kerülni, és addig még nagyon sok lehetőség van – például Európa energiaellátásának megzavarása, hiszen a gázellátás most már döntően LNG-szállítmányokon, hajókon történik.

Versengő blokkok és Oroszország helye

Bezrukov egyik legérdekesebb gondolata, hogy a globális tér átalakul, és versengő "technoökonómiai blokkok" alakulnak ki. Az Egyesült Államokat és Kínát kivéve a versengésből, a többi országnak – köztük Oroszországnak – össze kell fognia, mert nincs meg a kritikus tömegük, hogy önmagukban egy pólust alkossanak. Olyan országokkal kell együttműködést kialakítani, mint India, Irán, vagy akár Nyugat-Európa, amelyek hasonló problémákkal küzdenek.

Stier Gábor kiemelte: figyelemre méltó, hogy egy befolyásos orosz elemző nem hagyja ki Európát ebből a gondolkodásból, még ha jelenleg semmi nem is mutat arra, hogy Európa és Oroszország belátható időn belül együtt fog működni. A világ átalakulása azonban összetolhat olyan régiókat is, amelyek jelenleg ellenséges viszonyban állnak egymással.

Globális víziók és Magyarország helye

A beszélgetés záró részében Stier Gábor hangsúlyozta: ebben az átalakuló világban víziók nélkül nem lehet előrelépni. Elismerte, hogy Orbán Viktornak volt globális víziója Magyarország helyéről a világban – az más kérdés, hogy ebből mi valósult meg. A vendég szerint egy politikusnak kell, hogy legyen víziója, és meg kell próbálni meghatározni az adott ország helyét a globális átalakulás folyamatában.

Pozitív példaként említette Alexander Stubb finn elnököt, aki az európai vezetők közül kiemelkedik abban, hogy van víziója arról, hogyan kellene Európának a külpolitikáját és geopolitikáját szervezni. Mario Draghit is említette, bár ő inkább gazdaságpolitikus, és nem ambicionál ilyen szerepet.

„Az átalakulások közepette lehet teret veszteni, meg lehet egy adott ország gazdasági meg geopolitikai súlyánál egy picit följebb is pozicionálni magunkat, mert ott nagyon ügyesen kell mozogni az átalakulás közepette, és lehetőleg jól látni a folyamatokat." *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Varga Gyurinak egyébként vannak ebben nagyon jó írásai" – a kontextus alapján valószínűleg Varga Györgyről van szó, akinek írásai a Moszkvatér.com-on olvashatók.
  • "Tulsy Gabard" – Tulsi Gabbard volt amerikai politikus és a beszélgetés időpontjában lemondás előtt álló CIA-főnök nevének torzult alakja.
  • "Alexander Stub" – Alexander Stubb finn elnök nevének torzult alakja.
  • "George Melone" – Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nevének torzult alakja.
  • "Mario drágit" – Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és EKB-elnök nevének torzult alakja.
  • "Kidafttól" – valószínűleg Kijevtől értelemben használt kifejezés.
  • "Kasintó Cimo fejebben" – valószínűleg Kaszjin vagy hasonló orosz elemző nevének torzult alakja.
  • "Putyin biztos Enkoricban elmondta neki" – valószínűleg "Putyin biztos Enkorban (vagy hasonló helyszínen) elmondta neki" lehetett az eredeti.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az Ultrahang minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:03]Én Nagy Batoly Natán vagyok, ez pedig a Moszkvatér legfrissebb adása.

[00:00:07]Vendégem itt a stúdióban stígábor a moszkvatér.com alapító főszerkesztője, külpolitikai újságíró.

[00:00:13]Szervusz Gábor, köszönöm szépen, hogy itt vagy.

[00:00:16]Szervusz.

[00:00:16]Köszönöm a meghívást, köszönöm a az érdeklődést és kezdjük így így a világbajnokság közepette, hiszen teljesen fölborul az embernek az élet életritmusa.

[00:00:28]Hánykor feküdtél le és hánykor keltél?

[00:00:30]Hát még a a Haiti, tehát ugye most vasárnap vesszük föl a a az adást, és még a Haiti Skóciát is eléggé mazoista módon megnéztem, és azt megelőtte a a brazil Marokkót, és meg az az előttit, és hát a a reggel még, mert nem tudta annyira föl voltam borulva ott mind, de hogy még a török vereségnek a végét is.

[00:00:56]Hát akkor nem vonatkozol.

[00:00:56]Ö, kinek szurkolsz így?

[00:00:59]Mielőtt még rátérünk a kemény politikára, hard politicsra?

[00:01:03]Beszéljünk egy picit a futballról, az úgy is mindig, de ne aggódjanak a hallgatók, nézők, csak tényleg egy-két perc.

[00:01:07]Kinek szurkolsz idén a VB-n?

[00:01:09]Hát továbbra is a Vasasnak.

[00:01:09]Tehát én én nem szoktam szurkolni, így szorítani szoktam különböző csapatokért.

[00:01:18]Általában az egyik kedvencem az nincs ott, tehát Olaszország.

[00:01:21]Őnekik általában szoktam szorítani.

[00:01:23]meg a latin csapatoknak így, így például Portugáliának a a spanyolok túl jók ahhoz, hogy hogy vagy a vagy a franciák, hogy ne nem az azok, hogy azokat elismerem, azokat elismerem és a és mondjuk egy Norvégiának valószínű fogok szorítani, mert mert egyrészt üdefutballt játszik, és másrészt pedig meg hát ő még akkor is hát akármennyire Mire jól szerepelt a selejtezőkön.

[00:01:58]Hát a végén mégis csak kiscsapat.

[00:02:00]Hát meg több évtized nem is járt kint egyébként a világbajnokságon.

[00:02:01]Egyébként nekem ők az egyik ilyen favoritjaim.

[00:02:03]Én nagyon kedvelem Hollannak a játékát.

[00:02:07]Ezért én a norvégoknak nagyon szorítok a németeknek a felesége miatt és hát nyilván a Cristiano Ronaldónak, a portugáloknak.

[00:02:14]Így van.

[00:02:14]De jó focinak, jó focinak szurkolok.

[00:02:16]És egyébként minden meccsen megvan a a attól függ, hogy játszanak a ha úgy tetszik a kedvencem.

[00:02:22]Most például azért szórítottam Haitinek, mert mert nem érdemelt vereséget, mert nem a világ legjobb meccse volt, de de nem érdemelt vereséget, mint ahogy korábbiakkal ellentétben szorítottam Marokónak is, mert mert fura lett volna, hogyha ez a Brazília megveri ezt a Marokot.

[00:02:43]Igen, annyiban mindenképpen így van.

[00:02:48]Bár ez is egy felvízezett világbajnos, hiszen 48 csapat kvalifikálhatta magát.

[00:02:53]Annyivan viszont mindenképpen jobb, mint a négy évvel ezelőtt.

[00:02:56]Ő legalább nem a tér közepén van, hanem a nyáron.

[00:02:58]Azért a világbajnokság hangulat.

[00:03:00]Hát igen, szóval éjszaka van nálunk, tehát ezzel nem lehet segíteni, vagy a nagy része és én nekem ami leginkább nem tetszik, ez a kelleténél jobban érzem benne a politikát.

[00:03:13]Tehát az, hogy hogy egy játékvezetőt nem engednek be, egyes játékosokat nem engednek be, ahogy Donald Trumpa már a az előzetes előkészületek idején be beszólt pontosan a sportnak, de egyébként ez a szabályatban is benne van, tehát hogy a politika nem avatkozhat bele ebbe.

[00:03:36]Hát h Trump egyébként kapott is egy békedíjat a FIFÁtól, Infantinó megérdemelte biztos.

[00:03:44]Így van.

[00:03:44]Az ego simogatás véget utána nem sok egyébként indította meg a háborút irán ellen.

[00:03:49]És utána meg meg egyébként így kijelent ilyen dolgokat.

[00:03:51]Jó, hát ezt inkább a a közösségi médiának írjuk be, hogy hát kell ilyen itt is valamit mondani, hogy fölszólítja Pokettinot, hogy hogy nyerjék meg az amerikaiak a világbajnokságot.

[00:04:03]Tehát azért ott még nem tartanak.

[00:04:05]Bár egyébként legyőztünk, hiszen Paragesült Államok ígyre, nem is akárhogyan.

[00:04:11]Szóval ki tudja még lehet, hogy Donald Trump megnyeri a VB-t az Egyesült Államoknak.

[00:04:14]Egyébként ma van Donald Trumpnak a születésnapja.

[00:04:16]Innen istenessen sokáig.

[00:04:17]Békében gazdag 80 életévet kívánunk Donald Trumpnak.

[00:04:20]De akkor térjünk rá az orosz-ukrán háborúra, és akkor zárjuk le a futball, illetve egyéb szekciókat.

[00:04:28]Több mint négy éve zajlik már az orosz-ukrán háború, ugye az ötödik évében járunk a háborúnak, és te hívtad fel a figyelmemet, hogy átlépte az orosz-ukrán háború időtartama, az első világháború időtartamát.

[00:04:39]Ugye az első világháború a korszakbnak a legvresebb háborúja volt.

[00:04:44]Több millió ember meghalt.

[00:04:45]Lehet, hogy már ez a háború is eléri a milliós nagyset.

[00:04:47]Nyilván ez nem akkora, mint az első világháború, de de arányaiban azért, hogy arányaiban már közelít a a halálos áldozatok száma.

[00:05:00]Igen, ott egy 9-11 millió halálos áldozat volt itt azért, de sokkal több résztvevőfél közvetlenül.

[00:05:07]Így van.

[00:05:07]Így van.

[00:05:07]Meg hát sokkal nagyobb térségre terjedt ki.

[00:05:12]És és hát a napokban volt a az, hogy most már 1571 pár napja tart ez a ez a háború, és és a napokban haladtam meg az első világháborúnak a hosszát.

[00:05:24]Előtte már februárban ugye meghaladta, ha már így a számoknál tartunk, a számháborúnál meghaladta a Szovjetunió és a és a náci Németország küzdelmét.

[00:05:37]Tehát amit tényleg el nagyhonvédő háborút azt tényleg akkor lép Igen.

[00:05:42]A nagyhonvédő háborút.

[00:05:42]De hogyha így haladunk tovább, akkor ugye hat évig tartott a második világháború és ahogy én látom itt talán a 100 éves háborút nem fog jelölni.

[00:05:54]Azt nem fog reméljük legalábbis.

[00:05:57]De de de azt, hogy a akár a második világháborút is elérheti, vagy meghaladhatja, vagy a közelébe kerülhet, tehát azt egyáltalán ne zárjuk ki.

[00:06:08]Így van.

[00:06:08]És ez nagyon szomorú egyébként ennek az értelmezése ez az elemzői szférában Magyarországban váltott ki bármilyen véleményt, hogy azért már az első világháborúnál is hosszabb ez a háború?

[00:06:20]Inkább meg inkább a február februárban, aziszem február volt a amikor a a január februárban a nagyhonvédő háború, tehát az természetes módon arról több írás jelent meg.

[00:06:32]Erről is jelentek meg írások.

[00:06:35]Tehát így így megemlítették, hogy azért ez már ez már bizon bizony hosszú.

[00:06:40]De hát akármennyire is azt mondjuk, hogy az oroszok bírják, azért ez már hosszú.

[00:06:45]Ez hosszú nekik is.

[00:06:48]Tehát elérkezett a társadalom oda, hogy már kezd mocorogni, hogy ú ez már ez már sok, ez már sok.

[00:06:55]És és az orosz társadalom, tegyük hozzá, hogy olyan nagyon nem is szenvedett ebben a háborúban még, vagy hát különleges katonai műveletekben, mint az ukrán például.

[00:07:08]De én azt szeretném most már látni, ha már itt a társadalmaknál tartunk, amikor a nyugati társadalmak azt mondják, hogy na ez már ez már azért sok.

[00:07:21]És én nem eljöhet ez a pont.

[00:07:24]eljöhet akkor, hogyha jobban fog fájni, amit aztán én abszolút nem kívánok, tehát nem vagyok mozoista.

[00:07:32]És de akkor akkor, amikor egyre inkább a saját bőrén érzi akár közvetetten is a háborúnak a szelét, a következményeit az ember, akkor jön el az, hogy hogy hát ú azért azért most már jó lenne abbahagyni.

[00:07:50]Addig addig a társadalmak nagy többsége szurkolóként, az európai társadalmakról beszélek, szurkolóként tekint erre, ha már itt a világbajnoksággal kezdtünk, szurkolóként tekint erre az egészre, és és valójában nem is Ukrajnának vagy Oroszországnak szurkol, hanem a saját ideológiai meggyőződését erősíti meg, vagy a az éppen ahhoz közelálló pártot, politikai erőt, és és a saját buborékában leledzve szurkol Ukrajnának vagy éppen Oroszországnak.

[00:08:28]Jó példa erre.

[00:08:31]Magyarország aki Orbán Viktor mellett van, az nagyrészt vagy a Fidesz mellett szavazott, az nagyrészt Oroszország mellett állt ki, vagy szurkolt, vagy szorított, vagy nem tudom mi.

[00:08:47]A azt látom, hogy a a Tiszára szavazók viszont legalábbis a hangos részemet így azt látjuk.

[00:08:54]Tehát előre is mindenkitől bocsánatot kérek, akik beskatulyázzésért.

[00:08:59]Igen, így van.

[00:09:00]Tehát, hogy hogyha aki nem tartozik a Facebook világához, és nem ordítja bele a világba, hogy ő ő ő ki mellett áll, de én én meg továbbra is azt mondom, tudom, hogy ezt egyesek nem is akarják elhinni, de de hogy a szurkolni a vasasnak kell szeretni, a családot kell a hölgyeket, sok mindent, de nem Putyint, nem Zelenszkét, és nem annak szurkolni, főképp nem annak szurkolni, hogy ez a háború még tovább folytatódjon és és egyáltalán tehát nem nem egy háborúban szurkolni, tehát akár ellentmondásos azért Igen.

[00:09:41]Hát igen, nagyon nagyon nagyon ellentmondásos az emberi létezéssel, én úgy gondolom.

[00:09:46]Tehát és nyilván itt más a helyzet, hogyha a saját nemzetünk van egy olyan helyzetben, hogy meg kell védünk.

[00:09:52]Természetes.

[00:09:52]Az természetes.

[00:09:52]Én nem a két közvetlenül érintett országról beszélek, és azért tértem ki inkább Európára, mert mert Európa pedig nagyon cinikus módon hát most gondolj bele abba, hogy hogy a németek mások is, vezetőpolitikusok azt mondják, hogy ki fogjuk toloncolni, vagy olyan olyan szabályokat fogunk teremteni, hogy a 22 év fölöttieknek tehát a hadra fogható ukrán férfiaknak haza kell menniük.

[00:10:28]Miért is?

[00:10:30]Azért, hogy értünk meghalljanak.

[00:10:30]De nem is értünk halnak.

[00:10:33]Ez egy ez egy Hát akkor ennyi erővel a az afgánokat meg a szíreket, akik itt vannak, ők ne harcoljannak a saját hazájuk.

[00:10:41]Én enged egyébként sok olyan afgán van, vagy iráni, akik egy kifejezetten most az irániakról tudok nyilatkozni, akik Németországban vannak, a többségük egyébként dolgozik.

[00:10:50]Ugye azért Irán egy elég jelentős civilizáció, és ők például gyűlik azt a kormányzatot, ami jelenleg Iránban van, és hogyha őket visszaküldik, akkor ott kivégzik őket.

[00:11:00]Ezért nyilván a németek nem is küldik vissza őket.

[00:11:04]És még még egy dolog, nem csak az, hogy hogy gyűlöli azt a kormányzatot vagy nem, hanem van egy menekült jog.

[00:11:08]Tehát a háború elől, konkrétan a háború elől menekülteket nem lehet kiadni, vagy visszatoloncolni, vagy olyan helyzetet teremteni cinikus módon, hanem egyszerűen ez föl sem merülhetne jogállamokban.

[00:11:29]Nem merülhetne föl.

[00:11:31]Ez itt itt nemzetközi jogot sért.

[00:11:31]Jaj, hát tudom, hogy most már a nemzetközi jogot már lépten nyomor sérti mindenki, de de azért azért akkor is.

[00:11:38]Tehát én azt mondom, hogy hogy gondolkodjunk el, és ezért font tartottam fontosnak, hogy hogy beszéljünk egy kicsit arról, vagy emlékeztessünk, hogy hogy ugye az első világháború volt a nagy háború.

[00:11:54]Igen.

[00:11:55]A nagy háború.

[00:11:55]És ameddig még vissza tudunk úgymond néznie, képletesen vissza tudunk nézni és és itt néhány gondolatot így így hadosszak meg annak kapcsán, hogy hogy azért vannak hasonlóságok.

[00:12:08]Így ezt a háborút, most az orosz-ukrán háborút azon kívül, hogy összebbetegetik a az Iránban dúló háborúval, Irán körül duó háborúval, leginkább az első világháborúval szokták hasonlítani, és nem is a másodikkal, ott is vannak hasonlóságok, de az első az, ami meghatározóban, azt hiszem.

[00:12:32]Tehát egy egyrészt az egyébként mindegyik háború meg ez is valamilyen módon egy ekkora háború, vagy a hát ott pedig világháborúról beszélünk megváltoztatta az európai geopolitikai viszonyokat.

[00:12:47]Tehát ez ez alapból, és ez már kimondhatjuk a az orosz-ukrán háborúra is, hogy hogy és még nem tudjuk, hogy hogy eszkalálódik, vagy eszkalálódik-e még még jobban, és és Európa mennyire akaszkodik össze Oroszországgal, lehet milyen finoman próbáltam megfogalmazni ezzel is ezzel is sugalva azt, hogy Isten ments, hogy hogy ebből valami nagyobb háború legyen.

[00:13:17]Nem nagy háború, de nagyobb.

[00:13:17]Tehát meg hát az is hasonló, hogy a a kommunikáció, ugye talán a német császár mondta azt, hogy mire a falevelek lehullanak, katonáink már itthon lesznek, és azért Putyinék se egy ilyen hosszú háborúval számoltak.

[00:13:34]Igen.

[00:13:34]Ott ott ugye az őszről volt szó, tehát mire a falevelek lehullanak, itt pedig ugye hát néhány napra gondoltak, maximum egy két hét.

[00:13:45]És az amerikaiak is, mindenki egyedül talán a az ukrán ukránok nem, legalábbis a az ukrán nép.

[00:13:52]Egyébként arról olvastam visszaemlékezéseket így tábornoki karból, ukrán tábornű karból, hogy hogy ott a kritikus pillanatokban nagyon arról tárgyaltak, hogy hogy le itt le kéne tenni.

[00:14:06]Ennek sok értelme nincs.

[00:14:08]Le kéne tenni a fegyvert, megadni magunkat és hát valamit kitárgyalni, hogy hát de nem mindenki ezt gondolta, és közben azért valószínű az amerikaiak, britek is meggondolták magukat.

[00:14:22]Itt zavaros ez a dolog, hogy hogy Zelenski kibeszélte rá, hogy maradjon az amerikaiak, vagy vagy ő gondolta így, de ne is menjünk bele.

[00:14:35]Az viszont tény, hogy nagyon elszámoltak ben magát itt mindenki Oroszországtól kezdve utána a nyugatig, hogy nem engedte lezárni a isztambuli tárgyalásokkal a háborút.

[00:14:53]Tehát mindenki benézte úgy, ahogy van.

[00:14:56]És hát ugye az első világ azért szörnyű, hogy az első világháborúnál is hát eleve tehát nem is háborúban gondolok, nem ilyen háborúban gondolkodtak, csak ugye akkor, amikor az erőviszonyok annyira megváltoznak, akkor óriási az esélye a háborúnak.

[00:15:12]Ez is egy hasonlóság.

[00:15:12]Aztán utána ez az előzménye, következménye pedig az, hogy a azért alaposan megváltoztatja a geopolitikai viszonyokat.

[00:15:22]Én itt, és ne szaladjunk előre, mert még fogunk ilyesmiről beszélni, hogy vannak olyan vélemények, hogy amely akik azt mondják, hogy hogy ez ez is már egy világháború, és és hogy ennek is két szakasza van, mint annoó volt az első meg a második világ világháború.

[00:15:40]Az első az első világháború lerombolt egy rendszert, a a második pedig fölépített egy új rendszert.

[00:15:45]Tehát sok minden hasonlóság van.

[00:15:49]És akkor még még itt, hogy szabamat ne felejtsem, tehát ilyen ilyen apróságok, hogyha nézzük a apróságok, tehát hogy ha nézzük ennek a háborúnak a mondjuk az első szakaszát és az első világháborút is, akkor akkor szembetűnő az, hogy hogy ilyen hatalmas gyalogsági rohamok voltak, lásd, Mariupol, Bachmut, ostroma És és ami meg és ezt természetes módon nagyon komoly veszteségekkel járt.

[00:16:25]Tehát a az arányosított és itt jön, de először még azért mondjuk azt a másik közös hasonlóságot, hogy hogy a háborúk természete is megváltozott most is és az első világháborúval is.

[00:16:41]Tehát nagyon sok újdonság jött be.

[00:16:42]Nagyon sok újdonság jött be.

[00:16:42]Tehát olyan technológiai forradalomváltozások jöttek be, amelyek amelyek úgymond teljesen megváltoztatták a háborúk addigi menetét.

[00:16:52]Tehát itt az első világháborúban gondolhatunk egy azonnal a a harckocsik megjelenésére, vagy a repülőgépek megjelenésére, mint mint háborúban.

[00:17:02]Tehát ez a és itt akkor fura egyébként azt mondani, hogy hogy ezzel bejött a tömeghalál.

[00:17:10]korábban is nagyon sok halott volt, de az amikor gépesítve van ez, akkor az meg ez megint egy más szint.

[00:17:19]Megint egy más szint.

[00:17:19]És és itt jön be az, hogy a drónokkal, tehát a a háború első fele azért hasonlít mondjuk leginkább az első világháborúra, mert mert mert ha más eszközökkel is, de de mégis csak ott ilyen klasszikus ostromok voltak, amelyek akár nem tudjuk a fontos számokat, de azért általában nagyon sok halottal járnak.

[00:17:48]A második fele nagyjából így ketté is oszthatjuk, mert ezt a a dróntechnológia robbanásszerű fejlődésével és berobbanásával ebbe a háborúba, az pedig úgymond tökéletesítette főképp a védelmet, de a támadásokat is.

[00:18:05]Tehát és itt sok különböző adásban elmondtam már, hogy hogy nem is beszélhetünk ilyenről, hogy ilyen ilyen klasszikus értelemben arról, hogy ez a háború ez olyan, hogy hogy ott vannak a frontvonalak, beássák magukat, és akkor ott ott lövöldöznek, vagy éppen rohamot indítanak.

[00:18:26]Itt nincs is frontvonal, hanem frontzóna.

[00:18:32]Tehát azzal, hogy mára már például ez alapvetően ukrán oldalon, mert egy picivel előbbre járnak, most éppen egy ilyen folyamatos verseny van, ilyen akár 50, akár 60 km-re is kiszélesedhet az a halálzóna, killerzóna, amely amelyben amelyben nem lehet nagyon mozogni, mert ott halál van.

[00:18:54]Kész.

[00:18:54]És nagyon pontosan.

[00:18:57]És még a háború első szakaszában, emlékszem arról beszéltünk, hogy a halottak és a sebesültek aránya egy a háromhoz, addig ez most már a legjobb esetben egy a kettőhöz.

[00:19:11]Tehát annyira pontos lett, annyira halálos lett a fegyver, hogy hogy ez megnövelte a halottak számát, és valamelyes csökkentette a sebesültek számát.

[00:19:24]Magyarán, aki aki ebben a ebben a ha most konkrétan a frontvonalra gondolok, ebben a ebbe a killer zónába bekerül, akkor jó eséllyel nagyon súlyos következményei vannak.

[00:19:39]Tehát az új technológia, minden itt itt a a drónáborúk, ez ez abszolút fontos dolog.

[00:19:44]És mindegyik esetben, mindegyik, és itt az elsőt, második világháborút meg ezt is ide veszem, azért a geopolitikai céloknál nézzük meg, hogy azért jót tudom, most fognak nekem esni, hogy hogy 2022 február 24-én kezdődött ez a háború.

[00:20:06]Formálisan igen.

[00:20:06]És ez agresszió, mielőtt mindenki itt fölugrana a székekből.

[00:20:14]Ugyanakkor ennek hosszú előtörténete van, és valójában a cél Oroszország gyengítése, Oroszország kifektetése, felőrülése, kinek hogy tetszik, de az első világháborúnak is egyik fő célja ez volt.

[00:20:31]Legalábbis történészek azért arról beszélnek, hogy amennyiben hát itt a németek úgy gondolták, hogy hogy amennyiben nem történik valami Oroszországgal, nem fogják meg, nem tartóztatják föl, nem kell nem húzzák egy háborúba.

[00:20:52]Én nem azt mondom, hogy ez volt a a mi a legfőbb motivációja vagy a kirobbantója ennek a háborúnak, de ott volt.

[00:21:01]Ott volt az, hogy számítások szerint ugye a 30-as évek közepére Oroszország, mert már akkor is ez a 1900-as évek elején a az öt legnagyobb hatalom olyan robbanásszerű fejlődésen ment át ott nagyon rövid idő alatt, hogy az öt legerősebb gazdaság hatalom közé tartozott, és azt prognosztizálták, hogyha így minden ilyen simán úgymond csendesen megy, akkor Akkor akkor 2000 vagy 1930-as évek közepére Oroszország túlerős lesz.

[00:21:40]Ezt meg kell akadályozni.

[00:21:43]És és hát hogy lehet megakadályozni?

[00:21:47]Tehát itt adja magát a háború és adja magát még egy dolog.

[00:21:50]Most itt nem színes forradalmakról beszélünk, hanem az 1917.

[00:21:55]Tehát azért azt is tudjuk ma már, hogy Lerinéket finanszírozták nyugatról, mint ahogy mint ahogy egyébként és itt van megint egy egy párhuzam, ahol más átugrok a második világháborúra, mint ahogy Hitleréket is finanszírozták nyugatról.

[00:22:16]Igaz nem teljesen úgy valósult meg, mint Leninék esetében.

[00:22:19]Nem, az nem ugyanaz.

[00:22:19]Természet ebbe ebbe teljesen igazad van.

[00:22:21]És akkor megint ugrok egyet.

[00:22:23]Hát Ukrajnát is egyértelműen finanszírozzák ebben a háborúban, amelynek és nem azért finanszírozzák, mert hogy hogy nézd, bármilyen csúnyán hangzik, ha csak azért azért kellene finanszírozni, mert egy megtámadott ország, egy áldozat, ismerve a történelmet és a nyugati világot, hát ilyen erővel nem tenné oda magát.

[00:22:48]Igen.

[00:22:49]Most sem teszi úgy oda magát, hogy ahogy kéne, mert ha már egyszer úgymond hitelesebben kéne, igen, akkor egyrészt hitelesebben, nem cinikusan.

[00:22:59]És még egy, én úgy gondolom, hogy ott van, és természetesen sok minden van még ott.

[00:23:10]Tehát csak mondok, kiemelek így a hasonló hasonlóságok miatt egy dolgot, hogy valahol a nyugat vagy jégre vitte Ukrajnát, vagy pedig úgymond nem volt ellenére.

[00:23:24]Tehát és ha már egyszer így alakul a dolog, vagy így alakítják a dolgokat, akkor igenis jobban oda kell tennie magát, hogy segítse Ukrajnát.

[00:23:32]De itt a cél nem az, hogy Ukrajna Ukrajnát segítse.

[00:23:38]Hát ki is mondják, az előbb beszéltünk arról, hogy hogy vinni a frontra az Ukra, vissza terelni valahogy az ukránokat, az ukrán férfiakat, hogy az európai érdekek érdekében meghalljanak.

[00:23:50]Tehát itt ilyen ilyen ilyen nemes idézőjelbe célok vannak.

[00:23:54]És a legfőbb cél tényleg Oroszország gyengítése addig, amíg lehet.

[00:24:04]Az amerikaiak úgy gondolják, hogy amit ebből a projektből ki lehetett hozni, azt kihozták.

[00:24:08]Tovább már nem nagyon lehet gyeng.

[00:24:10]Lehet még, de már a befektetett pénz az nem éri meg, mert mert többet ki lehet hozni az Oroszországgal történő együttműködésből, mint Oroszország további gyengítéséből.

[00:24:25]Most már kezelhető, gondolja Trump.

[00:24:28]Tehát ez ez egyértelmű.

[00:24:28]És akkor még itt, és nagyjából itt be is fejeződik részemről a példák sora, tehát az, hogy a frontok megmerevedése, tehát itt mind a két az első világháborúban is és itt is lényegében egy állóháborúról van szó, egy egy kimerítőháború, másik oldal kimerítéséről.

[00:24:51]És hát a a németek most én visszaemlék tudomásom szerint azért nem nagyon szenvedtek olyan nagy vereségeket.

[00:24:56]Tehát nincs egyértelmű győztese és egyértelmű vesztese a háborúnak, ahogy Napóleon se.

[00:25:05]Igen, igen, igen.

[00:25:05]Csak az egy másik háború.

[00:25:08]Most nem van nem azzal hasonlítjuk össze.

[00:25:12]De igazad van.

[00:25:12]Igen, igen.

[00:25:14]És a és és egyértelmű, hogy akár az elsővel, akár a másodikkal azért hát ebben a az ilyen kimerítő háborúban megnövekszik a a légierőnek, mondjuk tüzérségnek.

[00:25:27]Itt a drón egy speciális dolog, de a légierőnek a szerepe, mert mert itt is úgy gondolják, hogy meg a az első két háborúban is úgy gondolták, hogy hogy a hátországnak a támadásával, tehát az ipari bázis meg a a lakosság megtörésével megnyerhető ez a háború, vagy legalábbis közelebb hozható a a háborús győzelem.

[00:25:56]Hát itt is van egy ilyen ilyen motívum.

[00:25:58]Tehát amikor nem tudsz a frontokon úgy haladni, akkor a hátországot támadod, mert mert ugye a felőrlés az nem csak a messze csak a frontokat kell nézni, hanem hanem tényleg az, hogy hogy ki bírja tovább, akár a társadalom, akár a gazdasági bázis, tehát sok mindenről beszélhetünk és és még biztosan lehetne találni hasonlóságokat, de de a legfontosabb az, hogy hogy azért nem gondoltuk volna, Nem gondoltuk volna 2022 február 24-én.

[00:26:33]Én meg voltam döbbenve meg minden, de eszem ágában nem volt, hogy hogy ez meg fogja tudni haladni hosszában, tehát a háborúszában a a mondjuk az első világháborút.

[00:26:46]És itt arról beszélünk már, hogy hogy akár a másodikat is.

[00:26:54]Akkor itt zárásképpen ezt a blokkot lezárva hadd kérdezzek rá arra, hogy szerinted ha már az első világháborús párhuzamról beszéltünk, lehet ennek olyan ugye az első világháború vége az határkérdésekben forradalmat hozott?

[00:27:10]Forradalmat hozott abolitikai volt.

[00:27:12]Igen, így van.

[00:27:12]Forradalmat hozott ott is, hogy birodalmak húltak szét.

[00:27:16]Így van.

[00:27:17]Ez az orosz-ukrán háború.

[00:27:17]És akkor lehet, hogy itt át is lehet vezetni a másik témára.

[00:27:20]hozhatja-e birodalmak összeomlását, és hozhatja-e határoknak az átírását?

[00:27:30]Hát a határok átírását már hozta, tehát illetem nem zárult nem zárult le a a dolog nemzetközjogi szempontból még nem.

[00:27:39]Így van.

[00:27:39]De de hát mégiscsak Ukrajna 20%-át, nagyjából 20%-át jelen pillanatban Oroszország ellenőrzi.

[00:27:48]Tehát Oroszország ezt megszerezte és én nem látok arra jeleket, hogy hogy ezt belátható időn belül megváltozzon.

[00:28:01]Tehát magyarán Ukrajna visszaszerezze ezt az elvesztett területet.

[00:28:06]Egyébként pedig, és akkor itt is egy hamit hasonlóságok meg minden következmények, hogy hogy a nemzetközi közvélemény egy része, mondjuk az Egyesült Államoknak sincs ellenére az, hogy zárjuk le, és ezt pedig vigyék, ami van.

[00:28:26]Sőt, hát Donald Trump támogatja azt is, hogy hogy a Donbasz egészét, azt a 17000 n kmt még az legyen Oroszországi, és akkor hamarabb le lehet zárni, mert ha nem, akkor addig fog harcolni, mert ezt Putyin biztos Enkoricban elmondta neki, hogy akkor addig kell harcolnunk, ő pedig szeretné lezárni.

[00:28:47]Tehát igen, a határok változását, az ami történt itt érdekes módon keveset beszélünk ennek a háború kapcsán a jugoszlávia jugoszláv háborúkról, hiszen ott is változtak határok, de valahogy az mégsem rázta meg ennyire Európát, és még emlékeim szerint sem, mert én a azt is végigtem újságíróként, mert folyamatosan írogattam rólam, meg minden, de ennek a háborúnak, a mostaninak a hatása, következményei jóval nagyobbak már csak azért is, mert mert ez a háború sokkal inkább beleillik, meg hát következménye is a a világrend átalakulásának.

[00:29:37]Tehát akkor még a világrend, hát még még egy másik világrend volt.

[00:29:44]Tehát a a jugoszláviai háborúk lezárulása után gyorsul kezdődött el a világrend akkor egy pólusú világrend átalakulása.

[00:29:55]És és tehát a kérdésedre válaszolva, igen, itt most már mozognak a határok.

[00:30:00]Tehát nagyon sokan még itt a környezetünkben is megérezhetik a geopolitikai pillanatot, és úgy gondolják, vagy úgy gondolhatják, hogy hogy lejátsszák azokat a játszmákat, amelyek amelyek amelyek ott vannak az asztalon csak úgy szépen fiókokba betéve, de soha senki nem felejti el.

[00:30:27]befagyott konfliktusok, történelmi rendezetlen számlák, és és ez akár Európára is érvényes lehet.

[00:30:38]Ha a világ egészét nézzük, akkor pedig pedig hát igen, igen, itt még még még bőven bőven számolhatunk ilyen ilyenekkel, ilyen következményekkel.

[00:30:51]Tehát nemát abban a most ha nézzük a jelenlegi helyzetet, és egyébként ez az átmenet, idáig még mindig, ha már itt világháborúkról beszéltünk, akkor akkor még mindig nagy világháb, úgymond világháború nélkül zajlik ez a az egyébként hasonlóan nagy átmenet, átalakulása az erőviszonyoknak.

[00:31:15]És és én azt gondolom, hogy ha ezt így meg tudja oldani a világ, akkor eggyel már előrelépett, de azt valószínű nem fogja tudni megoldani, hogy hogy sőt már nem oldotta meg, hogy hogy hogy a határok sérthetetlensége maradjon.

[00:31:34]Nézzük meg, lépten nyom sérül a nemzetközi jog.

[00:31:37]Itt folyamatosan Oroszországot emlegeti mindenki, hogy megsértette, meg ezt meg azt, meg budapesti memorandumot.

[00:31:45]Az se teljesen így van.

[00:31:48]Ő is megsértette, de még sokan ott, akik ott voltak.

[00:31:53]És és amiért Varga Gyurinak egyébként vannak ebben nagyon jó írásai.

[00:31:58]Tudom.

[00:31:58]Igen.

[00:31:58]Itt a magyar a Moszkva téren ezeket el lehet olvasni.

[00:31:59]Egyébként pedig az összes Varga györgyanyagot ajánljuk egyébként, amiér.com-on fellelhető.

[00:32:04]És és azt kell mondanom, hogy hogy tehát a nemzetközi jogot hát jelen pillanatban boldog boldogtalan megsérti.

[00:32:18]Tehát ilyen ilyen alapon abban bízni, hogy erre alapozni azt, hogy a határok nem fognak mozogni, hát elég nehéz.

[00:32:29]Kicsit olyan a nemzetközi jog, mint a leggyengébb ember az iskolába, akibe mindig be mindenki beletörli a lábát sajnos.

[00:32:35]Na de akkor térjünk rá a záró, utolsó és egyben záró témánkra, ami egy nagy téma lesz.

[00:32:39]Andrej Bezrukovnak a a sztorija, aki ugye egy hosszú éveken át Oroszország szolgálatában levő léven titkos ügynök volt, vagy valami hasonló a putyini Oroszországban, és beépített Amerikában alvó ügynök.

[00:32:53]Igen.

[00:32:58]És ugye amerikai identitással a feleségével együtt voltak kint, hogy két évtizedig és kettő tehát egy hatásos titkos ügynek lehet így is fogalmazni.

[00:33:06]Az orosz Jamesokat.

[00:33:08]Igen.

[00:33:09]És és és a lényeg az, hogy ugye ő ő egy az egyik olyan figura az orosz rendszerben, aki mindig is fogalmazhatott meg kritikát.

[00:33:17]Nyilván az ő kritikái azok más jellegűek, mint a a klasszikus orosz ellenzéki kritikák.

[00:33:21]És is megfogalmazhat.

[00:33:22]Tehát azért most éppenséggel a rendszer környezetében lévő elemzők közül nemcsak Andrej Bezrukov fogalmazott meg a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, hanem hanem itt többen is az utóbbi időben.

[00:33:39]Ugye ami igazán izgalmas, hogy ezek nem olyan kritikák, mint amit a nyugatról hallunk, hogy hát Oroszország összeomlóban van, és az oroszok kezdenek Putyin ellen forulni és kritizáljak a háborúban, hogy túl sokáig tart satöbbi, hanem hogyha megnézzük egyébként a maszkvatér.com-on megjelent írást, alapvetően Andrej Bezrukomnak a kritikája az, hogy hogy túl kedves az ellensége Vlagyimir Putyin.

[00:33:59]Tehát, hogy ha ez az igazi kritikája és a orosz több az orosz népesség többségének ez a kritikája Vladyimir Putyinnal szemben, akkor itt talán Putyin után se lesz egy demokratikus rendszerváltás Oroszországban.

[00:34:12]Ezt már régen mondtuk, hogy ne ne reménykedni.

[00:34:15]Abba kell reménykedni, hogy Putyinhoz hasonló mérsékelt nyerje el Putyin után a Trónt.

[00:34:19]Ami viszont még izgalmas, hogy arról beszélt, hogy igazából egy új világháborúban vagyunk benne, hiszen az ukrajnai háború átterjedt már a közelkeletre és átterj átterjedhet akár a közeljövőben köz Kelet-Ázsiába is.

[00:34:35]Hogyan látod Bezrukovnak a a gondolatvilágát?

[00:34:38]illetve mit mond el a nyugati gondolkodókról, sajtóról az, hogy azért amikor olyan információk jutnak el hozzánk, hogy mik a valós kritikák Putyinnal szemben Oroszországban, azok általában ilyen keményvonalasabb politikát kérnek Putyintól, és nem azt, hogy fejezze be az ukrajnai háborút, vagy hát fejezze be, csak kicsit máshogy.

[00:34:58]Igen, kezdjük a végén.

[00:34:58]Tehát, hogy fejezze be.

[00:35:00]Az orosz társadalomtól döntő többsége azt mondja, hogy fejezze be, de ha megkérdezik, hogy hogyan, csak győzelemmel.

[00:35:09]Tehát és ez vonatkozik azokra is, nem arra a hangos, mondjuk társadalom 20%-ára, akik akik azt mondják, hogy már most szét kellett volna lőni Ukrajnát a Kidafttól a nem tudom meddig.

[00:35:23]ö hanem hanem ezt a úgymond a mérsékelt mérsékelten gondolkodók is azt ö azt véleményezik, hogy hogy hát rendben, most már most már elég volt, meg egyáltalán nem kellett volna, de de Oroszország ebből vereséggel nem jöhet ki.

[00:35:44]Tehát ez a ez az alapállás.

[00:35:44]Tehát ez akit bárki bírálja, tehát itt Kasintó Cimo fejebben át most éppen Bezrukovig vagy Trenyin, aki szintén megfogalmazott hasonló dolgokat.

[00:36:04]öö ezek a az ismert Oroszországban ismert és hatalomközeli elemzők azt mondják, hogy hogy egyrészről azt mondják, hogy nem úgy mennek a dolgok, tehát ez a hogy fogalmazzak?

[00:36:23]Igen.

[00:36:23]Tehát Oroszország nem a klasszikus angolszá típusú demokrácia, hogy finom legyek.

[00:36:30]viszont a Kremlen belül, vagy egy szűk körű belül van demokrácia, vannak viták, ha úgy tetszik, és és ezek a ezek az elemzők így a hatalom köré környezetében egyrészről tényleg azt mondják, hogy nem úgy mennek a dolgok.

[00:36:49]Vannak, akik még keményebben fogalmaznak, például a meil bloggerek, a katonai tudósítók, akikvel látják, hogy és kapcsolatban vannak a a fronttal közvetlenül, ők még keményebben, még prigozsinosabban, a új cég bírálják a védelmi minisztériumot és a az orosz hadvezetést.

[00:37:09]De visszatérve ide er ehhez a körhöz, tehát az egyik kifogás tényleg az, hogy hogy h nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellenének.

[00:37:27]A másik az, hogy hogy ebből már egyfajta következtetés, hogy hogy és itt több szakértő ismerősöm személyes beszélgetésekben fogalmazott úgy, hogy el kell dönteni, ha már így alakult, hogy bálba megyünk vagy háborúba.

[00:37:49]Kesztyűs kézzel nem lehet háborúzni.

[00:37:52]Glasszé kesztyűben nem lehet.

[00:37:55]Akár így akartuk, akár nem így akartuk, ez ez így nem megy.

[00:37:57]És ez egy ki nem mondott, mert nem Putyin nem személyesen nem emlegetik, de ki nem mondott bírálata Putyinnak is, mert akárki akármit mond, Putyin visszafogott, sőt túlságosan visszafogott, nem igazi hadvezér, túl sokat mérlegel nem akkor is kimondom, hogyha ha ezt sokan azt mondják, hogy őrült vagyok ettől.

[00:38:29]De amennyire lehet kímélni a civil lakosságot, természetesen nem lehet, de van egy másik verzió, hogy hogy mi lehetne még.

[00:38:40]Meg meg azzal például, hogy hogy elkezdett durvulni a háború, azonnal megnövekedett a civil áldozatok száma, de ilyen 100 200 egy hónap alatt 200 fölé, miközben azért azért ilyen hát most tudom, hogy ez amikor azt mondom, hogy csak akkor egy ember is sok, de az arányokat, ha nézzük az elmúlt 30-40 40 év háborúit, akkor a civil áldozatok száma, aránya nagyjából tízszerese volt a a átlagot számolunk, tízszerese volt a a jelenlegi ennek a háborúban el meghalt civilekének.

[00:39:28]És és nem kell annyira visszamenni, de ebbe most ne menjünk be, hogy ott ki a cívül, ki nem a cívül, de nagyságrendileg nagyobb a halálos áldozatok száma gázában is, tehát ami nem volt olyan régen, de ha valaki visszaemlékszik az iraki háborúra meg egyébként izgalmas van egy összevetés mondjuk a az iráné beavatkozás kapcsán, hogy ott vajon a hát nem tudunk számokát így van.

[00:39:48]De ez is izgalmasan azt összevetni.

[00:39:49]Igen, igen, de tényleg ott les, mert mert azt talán egyébként én szerintem a gázai háború és az oroszukrán háború összehasonlítása azért téves, mert az egyik egy város háború lényegében, a másik meg azért egy két ország háborúja, viszont az iráni háborúval összevetés szerintem azért megközelítőleg hasonló lenne.

[00:40:09]Igen.

[00:40:09]És tehát akkor visszatérve h ahhoz, hogy hogy itt a Vezokovnál is az egyik legfontosabb gondolat az, hogy hogy Oroszországnak szembe kéne nézni.

[00:40:23]Első dolog az, hogy szembe kell-e nézni azzal, hogy itt nem mondja ki, meg nem foglalkozik azzal, hogy minek nevezik, tehát hogy különleges katonai műveletek vagy nem, meg hogy ez nem háború, meg nincs hadet, hanem az első dolog a szembenézés azzal, hogy itt ez az ország, Oroszország egy világ, ő azt mondja, hogy világháború közepe, már világháborúban van, és ez a háború, ez a világháború, ez még eszkalálódni fog.

[00:40:55]Itt az előbb említettem, erre utaltam, hogy hogy két ilyen kicsúcsosodása volt a ugye az első világháború, második világháború és itt is Európát érintette az első kicsúcsosodás ő szerinte.

[00:41:11]És jön majd a második, ami pedig mivel a gazdaság súlypontja meg a hát ott vannak a javak most főképp Ázsiában van, tehát Ázsiát fogja érinteni hát valószínű Tajvan, Tajvan környékén kell kereskednünk.

[00:41:27]Tehát a legfontosabb, az első és legfontosabb, amit ő mond, hogy szembe kell nézni Oroszországgal azzal, hogy itt nagyjából két generáció háborúban fog élni, meg harcolni.

[00:41:43]Meg azzal kell szembesülni, hogy Oroszországot meg akarják törni.

[00:41:48]Tehát Oroszországnak egyszerre kell fejlődni.

[00:41:55]Tehát ő ő kitér az, hogy mit kell csinálni ilyenkor a gazdasággal.

[00:41:59]Egyszerre kell fejlődni és a az átállni, elkerülhetetlenül átállni, akármennyire leköti a háború a az új technológiai szintre, és és egyszerre kell védekezni, mert mert ugye háborúban van és háborúban lesz különböző módokon.

[00:42:19]És akkor itt beszél arról, hogy hogy hogy jelen pillanatban is mit mi az, amit amit ami a legfontosabb.

[00:42:28]Tehát, hogy nem akarják nem akarnak Oroszországgal atomháborúba keveredni a nyugat, de mivel egzisztenciális kérdésként tekint erre a háborúra, ezért Oroszországgal szemben leállni sem tud.

[00:42:47]Tehát most itt beszélhetünk arról, hogy Amerika éppen leáll vagy nem.

[00:42:52]Hát a Starlink nélkül itt nem lenne már háború.

[00:42:55]Hát az Amerika is ott van.

[00:42:58]Azon kívül körülbelül a világnak legalább 15 pontján szorítja vissza Oroszországot.

[00:43:07]Meg kell hát tegyük hozzá, hogy Oroszország mögötted meg ott van Észak-Korea meg Belarusz.

[00:43:09]Belarusz mondjuk félig mentik.

[00:43:13]Húha.

[00:43:15]Most ettől feladták a leckét.

[00:43:17]Igen, Amerika biztos, hogy ezér kétségbe esik.

[00:43:19]Jó, akkor már mondjuk inkább azt, hogy hogy hallgatólagosan vagy kevésbé hallgatólagosan ott van ott van a nem nyugati világ, legalábbis nincs Oroszország ellen, vagy legalábbis a szankciókat szankciókhoz nem sorkozott föl, sőt megpróbálja ezeket a szankciókat, amennyire lehet akár Kína is, vagy India is kikerülni egyrészt a az energia ah hordozók vásárlásában, másrészt a tiltott alkatrészek exportja terén.

[00:43:57]Tehát én ezt azért fontosabbnak tartom, mint mint északkor.

[00:44:00]Észak-kore egy kicsit másabb, mert most nem a nem arra a 10-15000 emberre gondolok, azok tanulni mentek.

[00:44:07]Hát a fegyverek mondjuk, vagy a lészer lőszerek például a lőszerek igen.

[00:44:09]Olyan minőségű volt, amilyen, de mégis csak mennyiség.

[00:44:13]Belefért, ki lehetett lőni.

[00:44:13]Pont így van.

[00:44:15]Pontosan.

[00:44:15]Pontosan.

[00:44:15]De akkor miért nem emlékted Iránt például?

[00:44:19]Igazának a segítsége még nagyobb volt, fő első szakaszában példá és és még még most is most is fontos, de hát nem vért egyébként, hogy belusz meg még teljesen csak úgy el lezárjuk ezt a mondatot, hogy hogy ő lényegében azon kívül nem sokat tett, hogy hogy felvonulási területet adott.

[00:44:43]Tudom, ez is fontos, de katonai értelemben akkor az előbb fölsoroltak, azért nagyobb segítséget nyújtottak, de hát azért álljon meg a menet a hát azért hol van ez attól, hogy ott van Ukrajna mögött 51 néhány ország az egész politikai nyugat.

[00:45:02]Meg azért azt is tegyük hozzá, és szerintem ez egy nagyon fontos gondolat, hogy az is mutatja igazából ennek a gondolatmenetnek az alátámasztását, hogy azért ez egy kiterjedtebb háború, hogy amikor kitölt az iráni háború, akkor ugye a az öbölmenti államok ukránokat kértek segítségül, hogy az iráni drónokkal kapcsolatos védelmi kapacitást kifejleszték és megszervezzék a védelmet az iráni drónokkal szemben.

[00:45:28]Tehát itt minthogyha ténylegesen két frakció alakult volna, és ez a frakcióküzelemnek a a szemés fültanúi lennénk folyamatosan.

[00:45:38]Így van.

[00:45:38]Így van.

[00:45:38]Ebbe ez ez tökéletesen egyetértek.

[00:45:40]És visszatérve még tehát, hogy lendüljünk előbbre itt a a bezrukovi gondolatmenetben, és ezt nem mondtuk az elején, vagy nem mondtam az elején, de én azért tartom fontosnak erről beszélni, mert elég jól kifejezi az orosz orosz gondolkodást.

[00:46:01]Tehát itt most aki ami amiről mi beszélünk, a a annak az első számú és legfontosabb célja az, hogy ezt a gondolkodást bemutassa az ember.

[00:46:11]Szóval mindenki úgy dönt róla, ahogy ahogy ahogy akar.

[00:46:13]De anélkül, hogy ezt ne lássuk, anélkül nehéz ítéletet mondani, vagy egyáltalán viszonyulni a háború egyik egyik oldalához vagy feléhez.

[00:46:25]És itt fölhívja tényleg a figyelmet arra, hogy hogy területet azt mondja, hogy nincs kivel vele elfoglalni, meg nem is érdemes.

[00:46:36]Itt az olvassa az álláspont a a hatalommal, tehát hogy ez nem alapvetően nem.

[00:46:42]Tehát vannak itt r például Donbas meg a összeköttetés, a szárazv összeköttetés a krímmel, amit most éppen Ukrajna próbál drónokkal megszakítani.

[00:46:57]Tehát nincs kivel vele elfogni.

[00:46:57]Tehát ez nem területszerző háború alapvetően.

[00:47:01]Tehát itt itt sem a a ez a fontos, hanem a kimerítés és aláásni, kimeríteni, meggyengíteni a rendszert.

[00:47:12]Tehát, hogy erre kell fölkészülni, meg arra, hogy az áll, hogy a a nyugat az állam működésének a destabilizálását fogja valahogy akár azt kihasználva, azt erősíteni, akár azt kihasználva, hogy a központosított döntéshozatal Oroszországban ez egy biz ilyen, hogy mondjam, túlterheléses problémákat okozhat.

[00:47:39]Tehát, hogy át kell gondolni, át kell gondolni ezt a ezt az egész modellt például, és jobban kell védeni az infrastruktúrát.

[00:47:50]Föl kell készülni a bioháborúra.

[00:47:50]Itt egyébként a a héten jelentette be Tulsy Gabard, az épp lemondás előtt lévő CIA főnök, hogy Amerikában, hogy hát csak Ukrajnában legalább öt városban van a világ 30 országában 120 biolabor.

[00:48:09]Tehát szó sincs arról, hogy ezek ne lettek volna.

[00:48:13]Hogy emlékezzünk a háború első szakaszában, ezt orosz propaganda nem?

[00:48:20]És Donald Trump még csak most fogja megszüntetni a finanszírozását, és itt ezekben a laborokban nem a covid elleni gyógyszereket kísérleteszt, de ezeken a helyeken mitói fegyvereket.

[00:48:35]De ez azt jelenti, azt is jelentheti, hogy az ukrának jelenleg van biológiai fegyvere, amit akár fel is használtak majd a közeljövőben a háborúban.

[00:48:40]Itt amerikai alapvetően amerikai biolaborokról van szó.

[00:48:44]Tehát Amerika nélkül nincs.

[00:48:49]Hogyha adnak, van, ha nem adnak, nincs.

[00:48:53]Tehát itt a terület például olyan szempontból számít, hogy azért olvashattunk ilyen ilyen írásokat, hogy hogy kimondottan népcsoportokra, például a szláv népekre dolgoznak ki biofegyvereket, gyógyszereket.

[00:49:07]Ezek etnikai alapú gyógyszerek, vagy ezt hogy kell képzelni?

[00:49:12]Tehát, hogy így hatékonyabbak, tehát egy egyes népek végső soron kiirtását, gyengítését szolgálják.

[00:49:21]Tehát de ne menjünk bele, mert se te se én nem vagyunk orvosok meg vegyészek sem.

[00:49:26]viszont egy azért azért azt nagyjából elfogadhatjuk, hogy hogy a modern háború nem csak a modern egyébként ez már úgy úgy az első világháború már megint itt tehát hogy hogy a vegyi fegyverek egyre fontosabb szerepet fognak játszani tehát a következő háborúkban tehát erre készülni kell és én azt mondom hogy hogy m hogy ez a háború, hogy kapcsolódjak tényleg a kezdeti témához, hogy egész más, egész más.

[00:50:03]És itt ez a másik nagyon fontos gondolat Bezrukov előadásában, hogy hogy egyrészt még egyszer ismétlem a felismerés, tehát az, hogy Oroszországnak fel kell ismernie, hogy hogy háborúban áll, és még háborúban lesz, mert hogyha béke lesz, az sem olyan béke lesz.

[00:50:31]És az nagyon-nagyon fontos, hogy hogy és annak is a felismerése, hogy egy új technológiai ciklus kezdődött.

[00:50:37]Itt nem csak a világrend geopolitikai értelemben alakul át, hanem technológiai értelemben.

[00:50:45]És nem csak a háborúk, hanem ez a technológiai átalakulás határozza meg a a hatalmak meg országok súlyát, meg szverenitását, meg erejét.

[00:50:58]És amit említettem, hogy a döntéshozatali modell, a biológiai veszély kivédése, az infrastruktúra védelme.

[00:51:06]Tehát itt látjuk most kicsiben, hogy az ukránok mit tudnak, milyen károkat tudnak okozni, de hogyha ez ez a háború még eszkalálódik, tehát akkor azzal számolni kell, hogy bizonyos infrastruktúrákat vagy bizonyos nagyon fontos a szuverenitás szempontjából fontos dolgokat vagy úgy kell védeni, mint egy atomerőművet, vagy pedig a föld alá vinni.

[00:51:30]mind a kettő védelem, csak különböző módokunk kell ezt meg lehet végrehajtani.

[00:51:38]És és egyébként amikor amikor rögtön az elején mondtad, de annak ennek egy más megfogalmazása, hogy hogy Oroszország egyrészt az elmúlt négy és fél év már lassan négy és fél év azt mutatja, hogy hogy egyrészt lassú mondja Bezrukov, másrészt pedig túlságosan megértő a ellenség ellenség ellenfelekkel szemben, és a vörös vonalakat hagyta össze-vissza át.

[00:52:07]átlépni.

[00:52:07]És ezt mondom én is itt a különböző adásokban, hogy hogy Oroszország olyan helyzetbe került mára, hogy nem engedheti meg magának se a saját társadalma miatt, se pedig sem pedig a nemzetközi presztízse miatt azt, hogy hogy most már még átengedj engedjen átlépni vörös vonalakat.

[00:52:30]Ütnie kell.

[00:52:33]Tudom, csúnya, csúnya ez itt, de én ettől tartok, hogy és ennek erre vannak egyértelmű jelek, hogy ez a háború a végső szakasza durva, durvul és még inkább durva lesz.

[00:52:48]És akkor ilyen is fölvetődik, hogy akkor mit lehetne, mert mert Bezukov is azt mondja, hogy azért nagyon el kéne kerülni a a nukleáris csapást.

[00:52:56]Tehát ezt a nyugat is el akarja kerülni, ezért inkább így szép lassan főzi, mint a békát, Oroszországot, és Oroszországnak is a bizonyos válaszcsapásokat nem nem taktikai atófegyverben kell gondolkodni.

[00:53:15]addig még nagyon sok lehetőség van, és csak egyet így fölvett, hogy hogy Európa energiaellátása, mit elsősorban gázellátásról beszélünk itt, hajókon történik, tehát LNG-ről van szó.

[00:53:28]és azt mondja, hogy hát azt már láttuk most itt éppen orosz oldalról, orosz oldalon, hogy az egy kisebb taktikai atomfegyver látványával tud égni meg meg mindenfélét csinálni egy tanker, ha azt ha azt értő kezek robbantják.

[00:53:54]Hát igen, meg ugye pont most nemrég volt az, hogy elfogtak egy az orosz árnyékflottába tartozó hajót az angol az angolok, de az ukránok meg lőttek is, tehát hogy tehát ez azért mondom ég is ott.

[00:54:07]Igen, igen.

[00:54:07]Éget is sok minden.

[00:54:08]Így van.

[00:54:08]Tehát magyarán, hogy hogy itt vannak még fokozatok addig, és addig el se szabadna jutni.

[00:54:14]Meg mindenki ezt mondja, hogy vagy nem mindenki, de sokan azt mondják a többség, hogy hogy a taktikai atomfegyverig vagy ne adj isten az atomháborúig, addig ne.

[00:54:24]És ez ez mind a két oldal erre erre nagyon nagyon vigyáz.

[00:54:30]És ami nagy ami nagyon fontos még, hogy hogy azt tudomásul venni, hogy hova tartunk, hova tart a világ.

[00:54:39]Tehát ez ez nagyon érdekes, hogy említettem, hogy új technikai ciklusban vagyunk, és és említi, hogy a a globális tér átalakul.

[00:54:48]Érdekes, hogy mi itt sokkal inkább a a beszélgetéseinkben az erőviszonyokra, a több pólusú világra koncentrálunk.

[00:54:56]És és ő pedig azt mondja, hogy és ez elgondolkoztató legalábbis, hogy versengő blokkok alakulnak ki, és egy technoökonómiai blokk blokkoknak nevezi őket, és ezek a makrégiók a piacokért fognak versengeni és és nagyon-nagyon fontos az, az azt mondja, hogy két országot Egyesültá államokat és Kínát ebből a versengésből ki is lehet venni.

[00:55:33]Tehát, hogy ő Oroszország szempontjából nézi a dolgokat, hogy hát abba nagyon belepiszkálni nem érdemes, tehát az ő érdeksférájukba vagy piaci területekbe vagy üzleti területükre, hanem hanem azon kívül kell kereskedni, és azok azokkal a azok lehetnek, azok az országok lehetnek partnerek, akik amelyek szintén hasonló helyzetben vannak, mint mint Oroszország, hogy egyrészt nincs meg az a kritikus tömegük, hogy önmagukban egy pólust alkossanak.

[00:56:11]Tehát ki kell alakítani valami elsősorban és első lépésben lépésben egy közös technológiai teret, ami aztán gazdasági térré alakulhat.

[00:56:23]Tehát és akkor itt jutunk el oda, hogy igen, ezek már úgy azok, ami amit amiről szoktunk beszélni, ezek a pólusok.

[00:56:33]Ezek a pólusok.

[00:56:33]De azt mondja, hogy hogy és igen, ez elgondolkodtató, hogy hogy sem Kína, sem egy az Egyesült Államok például Oroszország szempontjából partnernek nem nevezhető, hanem versenytárs lesz, és ebben kell gondolkodni, és olyan országokkal, mint India, Irán, akár Nyugat-Európa akiknek ugyanezzel küzdenek, hogy nincs meg a kritikus tömegük, sok minden nincs, meg ehhez tehát valamiféle együttműködést kialakítani.

[00:57:09]együttműködést kialakítani, mert enélkül lemaradnak a technológiai fejlődésben.

[00:57:14]Tehát akkor a geopolitikai átalakulásban is, meg a gazdasági átalakulásban is, hogy hogy ki kell alakítani ezt az üzleti üzleti teret és hasonló problémákkal, küzdőkkel vagy küzködőkkel.

[00:57:32]És és Oroszorszának annyi előnye van, hogy hogy a teljes ilyen technológiai spektrum, tehát a a tudományos bázistól kezdve a a az energia a ásványkcsekig, energia energiahordozókig, tehát sok minden Oroszországban megvan, mégha alacsonyabb szinten is.

[00:57:55]Tehát, hogy nem olyan rossz a helyzete, de de nem is olyan jó.

[00:57:59]De nem is olyan jó.

[00:58:03]És és hát itt jön az, h itt jön az, hogy hogy a technológiai bázis nélkül nincs meg a szuverenitás.

[00:58:16]Tehát és azt ő így fogalmaz, hogy azok a kisebb hatalmak, mint a közel 150 milliós Oroszország, ez kisebb hatalom, ez csak másokkal összefogva kölcsönös előnyös alapon tudja megoldani.

[00:58:35]És itt nagyon érdekes, hogy egy volt ügynök, kém, egy, ha úgy tetszik, befolyásos, de most nem it nem ez a lényeg, hanem egy befolyásos elemző nem hagyja ki Európát ebből, ebből a gondolkodásból is azért nagyon sokan, még hogyha most Durci van is, meg meg semmi nem arra mutat, hogy Európa meg Oroszország együtt fog működni belátható időnkbe, belül, de azért az a világ átalakulása, ez a kényszer, ez össze össze fogja tolni, össze fog tolni olyan olyan régiókat is, amelyek jelen pillanatban egyébként a múltban sokkal inkább el tudták volna képzelni ezt.

[00:59:21]Meg el is képzelték, meg nem csak elképzelték, hanem hanem meg is valósították.

[00:59:28]lám gázvezetékek, olajvezetékek, német keleti politika satöbbi satöbbi.

[00:59:39]De a jelenlegi helyzetben nem okvetlenül magától értetődő dolgok is történni fognak, mert ki kényszeríti, kik kényszerítheti a világ átalakulása.

[00:59:53]Azért érdekes ez a gondolatmenet, mert egy kicsit másképp fogalmazza meg ugyanazokat a gondolatokat, vagy ugyanoda jutunk ki, hogy milyen lesz ez a világ.

[01:00:04]És ebben persze egy orosz elemző, egy orosz fórumon Oroszország helyét próbálja megkeresni.

[01:00:10]De ebben a koordinátarendszerben érdemes elgondolkodni, nem kell okvatlanul elfogadni, hogy hogy ez így alakul, de így is alakulhat.

[01:00:19]És sok tekintetben már így látszik, hogy így így alakul, vagy legalábbis ezek fontos dolgok.

[01:00:26]Tehát de ugyanebbe a a koordinátarendszerbe egyébként oda beles belehelyezhetjük, belehelyezhetjük magunkat is, hogy és akkor hol van a mi helyünk?

[01:00:38]Tehát nem csak a nagyok keresik a helyüket, hanem hanem a kicsik is.

[01:00:42]És és hát most én nem tudom, hova tegyem az Európai Uniót, de de jó lenne, ha az Európai Unió is, vagy egyre több ö ilyen gondolatkísérletet látnánk nem csak szakértői szintről, hanem hanem az európai vezetők részéről.

[01:01:07]Tehát én én azt gondolom, hogy itt egyébként talán kiemelkedik egy vezető Európában.

[01:01:11]Aztán nem biztos, hogy igazam van, de például Alexander Stub ugye a Finnelnök, ő minthogyha ilyen szempontból egy fokkal a gondolkodóbb vezetők sorát képviselné.

[01:01:21]Egy fokkal igen.

[01:01:21]És nem véletlen talán az, hogy hogy éppen a napokban George Melone éppen őt javasolta, hogy ő legyen a az Európai Unió képviselője, tárgyalója Oroszországgal.

[01:01:36]Ez ezzel kapcsolatban igen, azzal egyetértek, hogy egy kicsit másképp gondolkodik.

[01:01:41]Én egyébként Mario drágit egyébként egy víziója, tehát a stubot én sok mindenben nem értek egyet fel, de legalább neki van egy víziója arról, hogy hogyan kéne Európának meg a nyugati civilizációnak a a külpolitikát és a geopolitikáját szervezni.

[01:01:53]Ugye egy könyvetés ezzel kapcsolatban.

[01:01:55]Azért mondjuk Mercnek, Macronnak nincs ennyire jól kidolgozott víziója és nekik duma duma van sokkal inkább.

[01:02:03]Én még egy még egy inkább gazdaságpolitikust Mario Drágit tudnám mondani, de ő pedig hát inkább csak a gazdaságban van annyira otthon, hogy egy ilyen ilyen ilyen szerepet elvállaljon.

[01:02:17]Meg is mondta, hogy ő nem ambicionálja.

[01:02:23]Tehát igen, nagyon fontos dolgot mondtál a víziók, és az, hogy az első világháború mellett ennek a gondolatkísérletnek egy fél adást, vagy talán kicsit többet szenteltünk, az pontosan azért is van, hogy ebben az átalakuló világban víziók nélkül nem jutről kettőre.

[01:02:46]És lehet, hogy ezek a víziók nem működnek, de elindítanak egyfajta gondolkodást.

[01:02:51]És ezért gondolom én azt, hogy hogy meg örülök annak, hogy az elmúlt, ha már itt annyit beszélünk és térjünk haza.

[01:03:00]Így az elmúlt 16 évben hát globális víziókból, tehát magyarán abból, hogy hol lehet Magyarország helye a világban, hát abban jól nem voltunk rosszak.

[01:03:15]Tehát eb ezen a téren.

[01:03:18]Az, hogy ebből mi valósult meg, ott már azért vannak kérdéseim.

[01:03:27]viszont azt az első első lépcsőfokot, hát mondjuk ki, Orbán Viktor nagyon is meglépte.

[01:03:33]És és én azt mondom, hogy ezt erre nem az nem az a válasz, hogy ő félőrült.

[01:03:42]Nem, én azt azt mondom, hogy igen, kell, hogy legyen egy politikusnak víziója.

[01:03:46]És hát mi most elsősorban a a világról beszélünk, tehát a a az adott ország, az adott régió helyét a globális rendben, a globális átalakulás folyamatában legalábbis meg kell próbálni megkeresni, meghatározni, mert ez ez nagyon sokat segíthet abban, hogy aztán végül is a lehető legjobb helyre kerüljünk, mert egyébként az átalakulások közepette lehet teret veszteni, meg lehet a egy adott ország gazdasági meg geopolitikai súlyánál egy picit följebb is pozicionálni magunkat, mert az átal, de ott nagyon ügyesen kell mozogni az átalakulás közepette, és és lehetőleg jól látni a folyamatokat.

[01:04:45]Tehát én én azt gondolom, hogy ez is ez a beszélgetés is egy ilyen kísérlet volt arra, hogy vagy inkább fölívás arra, hogy gondolkodjon el mindenki.

[01:04:54]Tehát most nem csak a a nagy politikusokról beszélek, hanem hanem mindannyian, hogy hogy hol lesz, merre halad a világ, hol lehet ebben mondjuk Európa helye, hol lesz a másik hatalmak helye, és egyébként egész odáig, hogy és akkor hol lehet az én helyem ebben ebben a világban?

[01:05:16]Minden ilyen gondolkodást és megállapítást várunk egyébként a komment szekcióban.

[01:05:20]Gábor, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.

[01:05:22]Köszönöm szépen és köszönöm a figyelmet.

[01:05:26]És ha már focival kezdtük, zárjuk is a futballal.

[01:05:27]Ma este 18 órától Spanyolország zöldfoki szigetek.

[01:05:30]Tehát aki mondjuk pont a kikerüléskor nézi ezt a videót, akkor nagyjából mire ideértünk, már megy a meccs.

[01:05:36]Illetve este 9-től Belgium Egyiptom egy kis futball ajánló.

[01:05:40]Ugye a beszélgetés végére.

[01:05:42]Nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottak.

[01:05:43]Ha tetszett a tartalom, kérem iratkozzanak fel a csatornánkra.

[01:05:46]Mindenkinek kellemes hetet kívánunk.

[01:05:48]Ez ilyen hétkezdeti adás is volt.

[01:05:51]Szép napot, szép hetet kívánunk.

[01:05:54]Köszönjük még egyszer a figyelmet.

[01:05:55]Viszontlátásra, viszonth hallásra.