Rendkívüli incidens: Trump megsértette Zelenszkijt és Macront? - Nógrádi György
- A G7-csúcson Trump feltűnően ignorálta Zelenszkijt és Macront, ami szándékos diplomáciai üzenet is lehetett Franciaország Amerika-ellenes politikája miatt.
- Az USA és Irán között egy 14 pontos elvi megállapodás született, de a tervezet számos pontja bizonytalan, és Nógrádi szerint bizonyos értelemben amerikai vereséget jelenthet.
- Trump a G7-en békekötésre szólította fel Oroszországot, de az oroszok elfogultnak tartják az amerikai közvetítést, és a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett.
- A háború drónháborúvá alakult: mindkét fél évente több mint egymillió drónt használ, és a világ vezérkarai ebből azt a következtetést vonják le, hogy a jövő hadviselése a drónoké.
-
„Gyakorlatilag ma egy drónháború folyik, amiből a világ minden vezérkara levonja a következtetést, hogy a jövő nem a tüzérségé, nem a páncélos alakulatoké, hanem a dróné." – Nógrádi György
- Németországban gazdasági reformokat terveznek: csökkentenék az alacsony jövedelműek adóját, de megemelnék a 45%-os gazdagadót, amit Nógrádi szerint a tehetősek ki fognak játszani.
- A kelet-német tartományi választások és a gyenge GDP-növekedési kilátások is jelzik, hogy Merz kancellár eddig semmit nem tudott megvalósítani ígéreteiből.
- Életbe lépett az európai migrációs paktum, amely Nógrádi szerint kijátszható, és a kitoloncolás szinte lehetetlen; Magyarország várhatóan anyagi vagy tárgyi támogatást választ majd.
- Jean-Claude Juncker nem fogadná vissza Nagy-Britanniát az EU-ba, de Nógrádi szerint az unió boldogan visszavenné, mert azzal Európa erősödne.
- A jelenlegi elhúzódó világpolitikai feszültség példátlan, és a jövő attól függ, hogy két év múlva az amerikai politika a konfrontáció vagy a kiegyezés felé mozdul-e el.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Német belpolitika és tartományi választások
Nógrádi György a műsor elején kiemelte, hogy számára a legfontosabb friss hír, hogy két volt NDK-s tartományban, Szászországban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában tartományi választásokat tartanak. Mecklenburg–Elő-Pomerániában egy szociáldemokrata miniszterelnök asszony áll a kormány élén, aki az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetékek idején is hivatalban volt, és abban bízott, hogy ezek milyen gazdasági fellendülést hoznak a kelet-német tartománynak – ez azonban a vezetékek elleni robbantások miatt végül nem következett be.
Friedrich Merz kancellár és a német gazdaság
A beszélgetés során szóba került Friedrich Merz német kancellár G7-en tett bejelentése is. Merz azt mondta, hogy Németország kész részt venni a közel-keleti béke megőrzésében az Irán és az USA közötti megállapodás után – békefenntartókat küldenének, elsősorban aknamentesítési feladatokra, tehát nem szárazföldi harcoló csapatokról lenne szó. Nógrádi szerint ez válasz arra a jelentős amerikai nyomásra, amit Európa kapott, hogy miért nem vesz részt az iráni háborúban.
A német belpolitikával kapcsolatban a Spiegel információi szerint gazdasági és adóreformok várhatók. A jövedelemadó-reform középpontjában az alacsony és közepes jövedelműek adóterheinek csökkentése állna, míg a gazdagadót megemelnék – a jelenlegi 45%-os kulcsot emelnék feljebb. Ez jelenleg az évi 280.000 euró vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti. Nógrádi véleménye az, hogy ez a stratégia nem fog beválni: az igazán gazdagok, akik milliós jövedelemmel rendelkeznek, ki fogják játszani a szabályt, például átteszik a cég székhelyét külföldre. A német gazdasági növekedési kilátások is gyengék: a GDP 2026-ban mindössze 0,5%-kal, 2027-ben 0,8%-kal, 2028-ban pedig 1,4%-kal emelkedhet – ezek a prognózisok rosszabbak a korábbi várakozásoknál. Merz gyakorlatilag eddig semmit nem tudott megvalósítani abból a sikerpropagandából, amit kancellárként ígért.
A G7-csúcstalálkozó és Donald Trump viselkedése
A franciaországi G7-csúcson egy feltűnő jelenet zajlott le: amikor Trump megérkezett a terembe, Zelenszkij és Macron már ott voltak, de Trump percekig levegőnek nézte őket – mindenki mással kezet fogott, velük viszont nem foglalkozott. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez többféleképpen értelmezhető: lehet egyszerű figyelmetlenség, de lehet szándékos diplomáciai üzenet is. Macron az utóbbi időben olyan mértékben ment neki az Egyesült Államoknak, hogy Trumpot nyilván előre tájékoztatták erről, és ez is szerepet játszhatott a hűvös fogadtatásban. Franciaország tista politikát folytat: ki akarja hozni Európát a transzatlanti összefogásból, ami egyértelműen irritálja Trumpot.
A G7 súlya és szerepe a mai világban
Nógrádi paradox módon jellemezte a G7 szerepét: egyszerre nagyon nagy és nagyon kicsi. A világ 193 országot tömörít az ENSZ, de a G7 csak a fejlett tőkés országcsoportot képviseli. Bár most meghívtak arab országok vezetőit, az indiai miniszterelnököt, de az oroszok és a kínaiak nincsenek jelen. Márpedig a három globális játékosból kettő hiányzik – ebből következően a G7 szerepe korlátozott, bárhogy is nézzük. Az Egyesült Államok vezető szerepe a világban vitathatatlan, akár Trumppal, akár nélküle. Ezt Európa – pontosabban a franciák – nehezen tűrik el.
Katonai együttműködés németek és lengyelek között
A G7 folyományaként az elmúlt 24 órában német-lengyel katonai együttműködési megállapodás jött létre – a lengyelek egyébként nem is voltak jelen a G7-en. Ez is jelzi a szövetségi rendszerek dinamikus átrendeződését.
Trump–Zelenszkij–Macron háromoldalú találkozó
A háromoldalú találkozót Macron hozta létre, miután ezt megígérte Zelenszkijnek. Nógrádi értelmezésében ez azt mutatja, hogy Franciaország egyedül akar lépni, ő akarja képviselni az Európai Uniót, és mindenből ki akarja hagyni a németeket. A szakértő szerint ez a 286. alkalom, hogy leülnek Zelenszkijjel – eddig soha nem történt semmi érdemi. Hozzátette: hisz a csodákban, de azok ritkák.
Trump nyilatkozatai a G7-en
Trump a G7-en kijelentette, hogy az ukrán erők harctéri pozíciói javultak, különösen az orosz hátországot célzó mélységi dróncsapások eredményeként. Nógrádi ezt igaznak tartotta, egyúttal rávilágított a drónháború globális dimenziójára: mind Ukrajna, mind Oroszország évi 1 millió feletti drónnal rendelkezik, az oroszok valamivel többel. Oroszországot Irán, Kína és Észak-Korea látja el drónokkal, Ukrajnát a nyugati világ döntő része. A szakértő szerint a világ összes vezérkara levonja a következtetést: a jövő nem a tüzérségé, nem a páncélos alakulatoké, hanem a drónoké, amelyek olcsók és elképesztő károkat tudnak okozni.
„Gyakorlatilag ma egy drónháború folyik, amiből a világ minden vezérkara levonja a következtetést, hogy a jövő nem a tüzérségé, nem a páncélos alakulatoké, hanem a dróné." – Nógrádi György *
Trump egyúttal békekötésre szólította fel Oroszországot, hozzátéve, hogy a konfliktusban mindkét oldalon túl sok fiatal veszti életét. Nógrádi megjegyezte: az a mintázat ismétlődik, hogy ha Trump Zelenszkijjel beszél, akkor Oroszországot szólítja fel békekötésre, ha Putyinnal, akkor Ukrajnát. Az oroszok viszont ezt a hozzáállást „Henry Kissinger szellemének" tartják, ők azt várnák, hogy az Egyesült Államok közvetítsen, de ne foglaljon állást Ukrajna mellett. A trumpi állásfoglalásokról tudjuk, hogy elég gyakran változnak.
Zelenszkij a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy a G7-csoport tagjai egyetértettek abban, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút. Nógrádi hozzátette: de Ukrajna sem nyerheti meg. Hogy ki nyerhet egyáltalán, az attól függ, mit tekintünk győzelemnek.
Ukrajna katonai helyzete és a háború kilátásai
A nyugati cél a szakértő szerint az, hogy annyi fegyvert adjanak Ukrajnának, hogy az képes legyen tartani a frontot, miközben lassan visszavonul, lassan területeket veszít, de orosz mélységi pontokat tud eltalálni és ott komoly gazdasági-katonai károkat okozni. Ugyanakkor Oroszország a világ két vezető atomhatalmának egyike – végszükségben bevetnék az atomfegyvert, ezzel a világnak számolnia kell. Ha az ukránok túl jól állnának (amiről ma szó sincs), abban a percben az oroszok elgondolkodnának egy más katonai megoldáson.
Többfrontos háború és orosz előrenyomulás
A frontvonalon az oroszok erős nyomás alatt tartják Dobropillját és Kosztyantinivkát, a Donyec-medencében Kosztyantinivkát, Zaporizzsja oblastban pedig Orihivet próbálják bekeríteni. Nógrádi szerint ez sikeresen is zajlik, a háború több fronton megy, és valahol az oroszok sikeresek – öt frontból háromban-négyben mennek előre. Ugyanakkor a hátország elleni dróntámadások mindkét félnek fájdalmasak. Jelenleg a békének a körvonalai sem látszanak.
A légvédelem problémája
Egy francia diplomata szerint a G7 országok vezetői újabb légvédelmi rendszerek szállítását ígérték meg Kijevnek, és megfelelő rakétákat is. Ukrajna egy nagy ország, kiterjedt légvédelmi rendszerre lenne szüksége – Zelenszkij teljesen jogosan panaszkodik, hogy még a nagy ukrán városokat sem tudják teljesen lefedni. Nógrádi ugyanakkor megjegyezte: bármit kap Zelenszkij, többet kér. Felidézte Henry Kissinger egykori megjegyzését Golda Meirről: ha mindent megkapna, akkor sem lenne elégedett.
„Bármit kap Zelenszkij, többet kér. Tökéletesen emlékszem, amikor Kissinger azt mondta Golda Meirről: ha mindent megadnánk neki, akkor se lenne elégedett." – Nógrádi György *
Zelenszkij és Putyin esetleges találkozója
Zelenszkij hajlandó lenne személyesen találkozni Putyinnal, de nem Moszkvában. Oroszország azonban rendre visszautasítja ezt a lehetőséget. Nógrádi szerint a két fél elbeszél egymás mellett: az ukránok azt mondják, üljünk le tárgyalni, de nem mondják meg, miről; az oroszok pedig azt, hogy üljünk le akkor, ha a szakértők már megállapodtak és már csak alá kell írni a végleges egyezményt. Szakértői tárgyalásokon eddig semmilyen megállapodás nem történt. Az amerikaiak próbálnak közvetíteni, Európa beállt az ukránok mögé, ami az oroszok számára elfogadhatatlan. Nógrádi szerint az oroszok sem hülyék: a szankciókat kijátsszák, a gázt és olajat más irányba adják el, lehet hogy olcsóbban, de ez még mindig rendkívül komoly bevételt jelent.
Szankciók Oroszország ellen
A G7-en érintették az orosz olajexport, a pénzügyi szektor és a hadiipar elleni újabb korlátozások kérdését. Ez lenne a 21. szankciós csomag, amit az Európai Unió elfogadna. Nógrádi szerint az első 20 csomag sem érte el a célját, a 21. sem fogja, de további komoly válságot okoz mind Európának, mind Oroszországnak – és egyik fél sem fogja ezt bevallani. Érdekesség, hogy Trump jelezte: Washington most már engedheti lejárni az orosz olajra vonatkozó szankciómentességeket, amit korábban az iráni helyzet miatt oldott fel az Egyesült Államok, tulajdonképpen bónuszpénzt adva Oroszországnak.
Mától hatályos a vezetéken érkező orosz gáz uniós tilalma is – ezek a lépések akár fájhatnak is Oroszországnak.
Az amerikai–iráni elvi megállapodás
A G7-csúcs egyik központi témája volt az Irán és az Egyesült Államok között létrejött elvi megállapodás. A megállapodás kapcsán rengeteg a bizonytalanság: az USA még Izraelnek sem volt hajlandó kiadni a dokumentumot. A tervek szerint egy svájci kisvárosban pénteken írják alá, de nagy valószínűséggel nem Trump és az iráni legfelsőbb vezető, hanem az amerikai alelnök és az iráni parlament elnöke lesz az aláíró.
A 14 pontos keretmegállapodás dilemmái
Az Al Arabiya hírportál egy 14 pontos keretmegállapodás-tervezetet szerzett meg, amelynek hitelessége nem igazolt, de ha ebben a formában írnák alá, az Nógrádi szerint bizonyos értelemben amerikai vereséget jelenthetne. A biztonságpolitikai szakértő végigvette, milyen stratégiai célokat nem sikerült elérni: a síita vezetés megbuktatása nem történt meg, Irán nem térdre kényszerült, az atomalkuban az USA nem tudta keresztülvinni az akaratát.
„Sikerült az amerikai–izraeli stratégiai célokat elérni? Megbukott a síita vezetés? Nem. Térdre kényszerült Irán? Nem. Atomalkuban USA keresztül tud vinni az akaratát? Eddig nem." – Nógrádi György *
A megállapodás főbb pontjai
Nógrádi részletesen elemezte a 14 pont közül a fontosabbakat:
- A háború vége az USA és Irán között, más frontokon is fegyvernyugvás (ez Libanonban már most nem igaz)
- A felek tiszteletben tartják egymás területi egységét és nem avatkoznak be egymás belügyeibe – Nógrádi szerint ezt 5500-szor leírták már, és soha nem tartották be, minden nagy követség feladata a beavatkozás
- Amerika feloldja az Iránra kivetett blokádot és 30 napon belül kivonja katonáit a térségből – ha lesz megállapodás
- Irán megnyitja a Hormuzi-szorost és felszedi a kihelyezett aknákat 30 napon belül
- Amerika feloldja az Irán elleni szankciókat, beleértve az ENSZ által hozottakat is – ez azt jelentené, hogy a 79 óta hozott összes szankciót feloldanák
- Létrehoznak egy 300 milliárd dolláros alapot Irán fejlesztésére (az USA bejelentette, hogy ebbe amerikai adófizetők pénze nem megy)
- Irán megígéri, hogy nem fejleszt atomfegyvert – a meglévő uránkészlet sorsa nyitott kérdés (például átadhatnák Oroszországnak megőrzésre)
- 60 napos tárgyalási folyamat indul a technikai részletekről
- Ha nincs megállapodás az atomprogramról, marad a status quo
- Amerika átmeneti mentességet ad az iráni olajiparnak
- Irán fokozatosan visszakapja befagyasztott vagyonelemeit
- Közös ellenőrzési mechanizmust hoznak létre
- A végleges egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyná – ami Nógrádi szerint rendkívül nehéz lesz, hiszen az öt állandó tag (USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország) érdekei gyökeresen eltérőek
„Ezek a örök békék, ezek gyönyörű dolgok. Én elég öreg vagyok, hogy emlékszem a szocializmusból, a szovjetek mindig bejelentették, hogy most hajtották végre a 200 akárhányadik űrkísérletet, és céljuk csak a mezőgazdaság fejlesztése volt." – Nógrádi György *
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége
Nógrádi pontosította a műsorvezető felvetését: a Hormuzi-szoros megnyitása eredetileg nem szerepelt a háború céljai között, hiszen Irán akkor még nem zárta le – közben derült ki, hogy gyakorlatilag le tudja zárni, és ez a világkereskedelem szempontjából életbevágó kérdéssé lépett elő. Ha az áthaladásért díjat kell fizetni, akkor a kőolaj ára a világpiacon drágulni fog, mert ezt be kell számolni. Európa bejelentette, hogy hajlandó aknamentesítő hajókat küldeni, Irán pedig az első hetekben hadihajókkal kísérné át az olajtankereket, nehogy aknára fussanak.
A befagyasztott iráni vagyon problémája
Az iráni vagyont becslések szerint 24 milliárd dollár értékben fagyasztották be, ennek jelentős része kisebb arab országoknál, az Arab-(Perzsa)-öbölben van. Irán legalább a felét kéri vissza, de USA nyomásra ezek az országok egyelőre nem merik visszaadni a pénzt.
Trump belpolitikai motivációi
Nógrádi szerint Trump számára létkérdés az utolsó két éve szempontjából, hogy a novemberi félidős választásokig el tud-e érni valamit az orosz-ukrán háborúban és Iránnal szemben. Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint vereségre áll.
Az európai migrációs paktum
Életbe lépett az európai migrációs paktum, amellyel kapcsolatban nem csak Magyarországon vannak problémák. Azon országok sem készültek fel a gyakorlati végrehajtásra, amelyek elfogadták a paktumot. Nógrádi három fő problémát lát:
1. A paktum rengeteg ponton kijátszható
2. Aki egyszer már belépett az EU területére, azt kitoloncolni – ha nem követ el súlyos bűncselekményt – szinte lehetetlen
3. Az országok háromféleképpen tudnak támogatást adni: vagy befogadnak migránst, vagy 20.000 eurót fizetnek migránsonként, vagy olyan támogatást nyújtanak, amit a befogadó ország kér. Magyarország nyilván az utóbbit fogja választani, de kérdés, találnak-e olyan országot, amelynek elfogadható juttatást tudnak küldeni
Jean-Claude Juncker Nagy-Britanniáról
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke a Financial Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy Nagy-Britanniát nem fogadná vissza teljes jogú tagként akkor sem, ha London ismét csatlakozni kívánna, mert a britek bizonyos mértékben mindenkit megsértettek a kilépéssel. Nógrádi – egyúttal felidézve Juncker közismert alkoholfogyasztási szokásait – megjegyezte: ez egy kiváló vélemény, de Juncker évek óta kiesett a nagypolitikából. Szerinte az EU boldogan visszafogadná Nagy-Britanniát, mert azzal Európa erősödne. Brit részről van is erre szándék, de ez rendkívül nehéz folyamat lenne. A britek különleges kapcsolatokat vártak az USA-tól, de a London–Washington tengelyre épülő világvezető szerep nem jött be – innen a vágy, hogy valahogy visszakerüljenek Európába.
„Nagy-Britanniát boldogan visszafogadná az Európai Unió, mert Nagy-Britanniával Európa erősödne." – Nógrádi György *
Történelmi analógiák: világháborúk és a jelenkor
Egy hallgatói kérdésre válaszolva Nógrádi kifejtette, hogy ha akarja, bármire tud történelmi analógiát felfűzni, de óvatosan kell bánni velük. Felidézte: az első világháborúban mindkét szövetségi rendszer úgy érezte 1914-ben, hogy alkalmas és képes a győzelemre – egyik tévedett. Az első világháborút eldöntötte, hogy 1917. április 6-án belépett az USA. A második világháborúban Hitler biztos volt abban, hogy Lengyelországot különösebb veszteség nélkül el tudja foglalni – bekövetkezett az angol–francia hadüzenet, de azt katonai mozgás nem követte, és Hitler egyetlen esélye innentől a „dünkircheni" villámháború volt. A második világháborút a szovjet–amerikai tengely döntötte el, amely minden probléma ellenére erősebb volt, mint a többiek. A jelenlegi helyzetben a világ keményen fegyverkezik és rohan a katonai konfliktus felé – a szakértő reméli, hogy ezt el tudjuk hárítani.
A világpolitikai feszültség történeti távlatban
Egy 22 éves hallgató kérdésére válaszolva Nógrádi elmondta: életében voltak olyan válságok, amelyek a világháború szélére sodorták az emberiséget – például a kubai rakétaválság –, de mindig volt bölcs szovjet–amerikai megállapodás, és ezek a krízisek hetekig, rosszabb esetben hónapokig tartottak. Ilyen hosszú elhúzódó feszültség, mint most, soha nem volt. A probléma, hogy a fegyverek modernizálódtak, a világ sokszorosan megsemmisíthető. Helmut Schmidt egykori német kancellárt idézte: a Szovjetunió olyan, mint Felső-Volta, csak van atomfegyvere. A jövő attól függ, hogy két év múlva milyen amerikai politikai irányvonal lesz – a konfrontáció vagy a kiegyezés felé mozdulnak-e el.
A hét "hülye kérdése"
A műsor végén, egy hallgatói levélre reagálva, amely szerint a család a szombati ebédeknél hallgatja a műsort és próbálja kitalálni a választ Nógrádi szokásos játékkérdésére, a szakértő elmondta: azért tesz fel egyre nehezebb kérdéseket, mert a mesterséges intelligencia 10-ből 9 kérdésére kiköpi a választ, és olyanokat próbál találni, amire a mesterséges intelligencia sem tud felelni – de ez egyre nehezebb.
A heti játékkérdés így hangzott: az 1991-es öbölháborúban hány olyan katona szolgált az amerikai hadseregben, aki jól beszélt arabul vagy arab származású volt?
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „az a rab persöbölben a vagyon jelentős része" – a kontextus alapján valószínűleg az Arab-(Perzsa)-öbölben lévő országokban elhelyezett befagyasztott iráni vagyonról van szó, de a pontos megfogalmazás nem rekonstruálható egyértelműen.
- „K és Grün beszélget. K azt mondja, én nem értem a közelkeleti kérdést. Grün azt mondja, hogy elmagyarázom." – egy vicc vagy anekdota töredéke lehet, a szereplők kiléte és a poén nem rekonstruálható.
- „Általában isiásza volt. És ahányszor ézeg volt mindig." – Juncker alkoholfogyasztási szokásaira vonatkozó utalás, a pontos megfogalmazás ASR-hibák miatt nehezen értelmezhető, de a kontextus egyértelművé teszi.
- „interjút a fá az alkohol" – feltehetően a Financial Timesnak adott interjúról van szó, az ASR félreértette a lap nevét és az alkohollal kapcsolatos szófordulatot.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a kérdez Nógrádi Győrtől mai adásra.
[00:00:02]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:03]A mikrofonnál Kirák Tamás.
[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Ngrádi György biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:07]Jó napot kívánok tanár úr!
[00:00:09]Üdvözk!
[00:00:10]Jó napot kívánok!
[00:00:10]Szeretettel köszöntöm öntés és a kedves nézőket és azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.
[00:00:15]Előtte kérem a hallgatókat, hogy nyomjanak egy lájkjelet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussok.
[00:00:20]Ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornákra.
[00:00:22]Néhány feliratkozóra lenne szükségünk ahhoz, hogy meglegyen a 263000.
[00:00:28]feliratkozónk egyébként, illetve ajánlom a fix.com oldalt is, ahol a támogatói előfizető rendszerünk indult el.
[00:00:33]Ha előbb szeretnék megkapni a podcasteket, reklámmentesen szeretnék hallgatni, és sok-sok exkluzív tartalommal szeretnének gyarapodni, akkor nézzék meg a fix.com-ot, és ezzel is tudják segíteni a munkánkat.
[00:00:46]Nagyon köszönjük, ha így tesznek.
[00:00:48]És már csak egyetlen dolog, ultrahangkönyvek.com.
[00:00:49]Itt rendelhetők a tanár úrnak a dedikált könyvei.
[00:00:52]Most, hogy mindezt elmondtam, a tanár urat kérdezem a legfrissebb hírekről.
[00:00:58]Még egyszer szép jó napot kívánok.
[00:01:00]Számomra a legfontosabb hír, hogy két német tartományba, ráadásul mindkettő a volt NDK területén van tartományok, tartományi választások lesznek.
[00:01:09]Az egyik Sasanh, a másik Mcklenburg előpomenia.
[00:01:14]Itt egy nagyon tehetséges szociáldemokrata hölgyzik van kormány nagyon régóta.
[00:01:18]Ő volt az, aki az északjáramlat egy-kettő idején is miniszterelnök volt, és számított arra, hogy ez milyen felfutást fog jelenteni a kelet-német tartománynak.
[00:01:27]Hát ez a robbantások miatt nem következett be.
[00:01:31]Folynak a tárgyalások, végetért a G7-es Jós Franciaországba.
[00:01:34]Folynak a tárgyalások a amerikai iránnyat alkurról.
[00:01:39]Nem tudom lesz-e erről kérdés.
[00:01:42]Ahány hírügynökség, annyiféle választ mondanak.
[00:01:44]Májusban 15000 katona dezertált a ukrán hadseregből, eddig összesen 400000 fő.
[00:01:49]Törökország hazarendeli a politikus nagyköveteit a térségbőli szakembereket küld ki.
[00:01:58]Rendkívül sok érdekesség történt.
[00:01:58]Talán ezek voltak a legfontosabbak.
[00:02:00]Köszönö, köszönöm szépen.
[00:02:02]És akkor menjünk is bele a G7 csúcstalálkozóba, ami ugye Franciaországban zajlik, és Donald Trump azt mondta, hogy rendkívül eredményes volt a Volodimir Zelenski ukrán elnökkel folytatott megbeszélése, majd békekötésre szólította fel Oroszországot.
[00:02:18]Kicsit az a mintázat ismétlődik megint, hogyha Trump Zelenskivel beszél, akkor Oroszországot szólítja fel békekötésre.
[00:02:23]Ha meg Putyinnal beszél, akkor meg Ukrajnát.
[00:02:27]Igyetértek, de van egy érdekesség.
[00:02:27]Három oldalú találkozó volt Trump, Zelenské és Macron között.
[00:02:33]A Zelenski Trump találkozót Macron hozta létre, megígérte Zelenskinek.
[00:02:38]Tehát megint ott tartok, hogy Franciaország egyedül akar lépni, ő akarja képviselni az Európai Uniót és ki akarja hagyni mindenből a németeket.
[00:02:47]Nekem ez volt az, hogy leülnek Zelenskiel.
[00:02:49]Ez a 286.
[00:02:49]alkalom.
[00:02:49]Eddig soha nem történt semmi.
[00:02:52]Hiszek a csodákban, de azok ritkák.
[00:02:54]De az, hogy Macron újra előveszi azt, hogy ő vezeti Európát, ennek rendkívül komoly jelentősége van.
[00:03:02]Majd belemegyünk részletesebben is még, hogy itt Zelenskinek miket mondott Trump, de előtte a G7-en volt egy érdekes jelenet, amikor megérkezett Trump a teremben, akkor ott volt már Zelenski és Emanuel Macron, és láthatóan Trump percekig levegőnek nézte őket, és mindenki mással kezet fogott, meg mindenki mással beszélgetett, ők meg így álltak, és nézték, hogy a Trump elnök miért nem foglalkozik velük.
[00:03:23]Ez valami baki vagy Trumpnak csak máshol volt a figyelme, vagy egy diplomáciai üzenet?
[00:03:30]A választom azt, hogy bármelyik lehet, de olyan mennyiségben nekiment Macron az utóbbi időben az Egyesült Államoknak, hogy nyilván elől Trumpot 220-ra értesítették és ez is benne van.
[00:03:39]Tista politikát folytatnak, míg a francia vezetés próbálja Európát kihozni ebből a transzatlanti összefogásból, és ez nyilván Trumpot iritálja.
[00:03:52]A G7-nek egyébként jelen pillanatban mekkora a szerepe, hogy látja?
[00:03:58]Ő nagyon nagy és nagyon kicsi.
[00:03:58]A nagyon kicsi azt jelenti, hogy a világ 193 országa van benn az SBE.
[00:04:04]Összesen körülbelül van 200 állam.
[00:04:06]A G7 kifejez egy fejlett tőkés országcsoportot.
[00:04:09]Ha nézte a fényképet, azért meghívtak most arab országok vezetőit, meghívták az indiai vezetőt, Módit, tehát sok egyebet.
[00:04:19]Tehát magyarul a világvezetői találkoznak, de nincsenek ott az oroszok, nincsenek ott a kínaiak.
[00:04:23]Na most ettől kezdve a három globális játékosból kettő nincs ott akkor szerepe, bárhogy nézem is korlátozott, USA.
[00:04:32]Ma amerikai vezetőszerep van a világban, akár Trumppal, akár Trump nélkül.
[00:04:37]Teljesen mindegy.
[00:04:37]De ezt Európa nehezen tűri el.
[00:04:40]Pontosabban a franciák nehezen tűrik el.
[00:04:42]Rendkívül érdekes dolgok történtek a GT folyamadványaként.
[00:04:48]Elmúlt 24 órában sor került egy katonai együttműködési megállapodásra a németek és lengyelek közt a lengyelek nem voltak ott a G7en.
[00:04:55]Ugye pont ezt nézem, hogy Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, USA, Egyesült Királyság van a G7 országokban, és hogy vajon tényleg azonos súllyal van, ugye van G7, G8, G20, G33.
[00:05:12]Ebből a G7 ugye a legkisebbnek tűnik, tehát azt is mondhatnánk, hogy ez az elit klub, de nem teljesen így van.
[00:05:18]Persze, hogy nincs így, hiszen oroszok nincsenek ott, Kínát nem hívják meg, és gyakorlatilag ez a fejlettők és országok összefogását jelenti.
[00:05:26]Elnézést kérek a világ többi része ellen.
[00:05:30]Na, akkor most nézzük meg, hogy mit mondott Trump, merthogy itt lehet, hogy minden egyes félmondatnak is jelentősége lehet.
[00:05:38]Azt mondta Trump, hogy az ukrán erők harctéri pozíciói javultak, különösen az orosz hátországot célzó mélységi dróncsapások eredményeként.
[00:05:48]Ez tökéletesen igaz egyet látni kell ma.
[00:05:50]Mind Ukrajna, mind Oroszország évi 1 millió drón fölött rendelkezik.
[00:05:53]Az oroszok valamivel többen rendelkeznek.
[00:05:58]Gyakorlatilag az oroszokat látja el Irán, Kína, Észak-Koreja.
[00:06:02]Ukrajnát látja el anyyugati világ döntődöntő része.
[00:06:04]Tehát ma egy trónáború folyik, amiből a világ minden vezérkarra lehonja a következtetést, hogy a jövő nem a tüzérségé, nem a páncélos alakulatoké, hanem a dróné.
[00:06:13]A drónok olcsók, elképesztő károkat tudnak okozni.
[00:06:19]És akkor az a folytatja a Trump, hogy Oroszországnak meg kell kötni a békét, hozzátéve, hogy a konfliktusban mindkét oldalon túl sok fiatal veszti életét.
[00:06:25]Az oroszok meg ugye erre mondják, hogy enkor szelleme.
[00:06:31]Igen.
[00:06:31]A kettő teljesen más.
[00:06:31]Tehát a oroszok azt várják, hogy az Egyesült Államok közvetítsen, de ne foglaljon állást Ukrajna mellett.
[00:06:37]Trump most Ukrajna mellett foglalt állást a G7-en, főleg Mután Zelenskiel találkozott, de hát a trumpi állásfoglalásokról tudjuk, hogy azért ezek elég gyakran változnak.
[00:06:49]Zelenszki is nyilatkozott a Rajter hírügynökségnek.
[00:06:51]azt mondta, hogy a G7 csoport tagjai egyetértettek abban, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
[00:06:58]Ugye erre szokta azt mondani, hogy de sem Ukrajna, sem Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
[00:07:03]Tényleg nem nyerheti meg?
[00:07:07]Nek nagyon fura lesz, amit mondok.
[00:07:07]Attól függ, hogy mit tekintek győzelemmel.
[00:07:11]Tessék mondani, ki nyerte meg az amerikai iráni háború?
[00:07:12]Tudom, hogy majd beszélünk róla.
[00:07:14]Mi a nyugati cél, hogy annyi fegyvert adjak Ukrajnának, hogy Ukrajna frontot tartani tudja.
[00:07:19]lassan visszavonul, lassan területeket veszít, de orosz mélységi pontokat tud eltalálni, és ott komoly gazdasági katonai károkat tud okozni.
[00:07:28]Oroszok a világ két vezető atomhatalmának egyike, tehát végszükségbe bevetik az atomfegyvert.
[00:07:35]Ezzel a világnak számolnia kell.
[00:07:38]Tehát ha az ukránok túl jól állnának, erről ma szó sincs, abban a percben az oroszok elgondolkodnának egy más katonai megoldáson.
[00:07:44]És ugye a G7 csúcson érintették többek között az oroszolajexport, a pénzügyi szektor és a hadiipart sújtó újabb korlátozásoknak a kérdését is.
[00:07:56]Felmerül a kérdés, hogy ez mire elég.
[00:08:01]Ez a 21.
[00:08:01]szankciós csomag, amit a Európai Unió elfogad.
[00:08:03]Látni kell azt, hogy az első 20 nem hozta el azt a célt, amit meghirdetek vele.
[00:08:07]A 21.
[00:08:10]nyilvánvalóan újra bővítést jelent, ugyanúgy nem fogja elérni a célt, de komi válságot okoz mind Európának, mind Oroszországnak, és a kettőből egyik sem fogja ezt bevallani.
[00:08:22]Ami itt egy érdekes dolog, hogy Trump jelezte, hogy Washington most már engedheti lejárni az orosz olajra vonatkozó szankciómentességeket, amit ugye korábban az iráni helyzet miatt oldott fel az Egyesült Államok tulajdonképpen bónuszpénzt adva Oroszországnak.
[00:08:36]De ugye most Iránna köttetett egy elvi megállapodás, ami miatt stabilizálódott a világpiaci helyzet.
[00:08:44]A válaszom az, hogy lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.
[00:08:46]Senki nem tudja, hogy mi van a megállapodásban.
[00:08:48]Az amerikaiak még Izraelnek sem voltak hajlandók a megállapodást kiadni.
[00:08:52]Pénteken írják a Lá Svájcban egy kemp melletti kisvárosban, akkor nyilvánosságra fogják hozni.
[00:08:59]Annyi a kérdőjel.
[00:08:59]És elolvastam mind az amerikai, mind az irányi állásfoglásokat.
[00:09:03]A kettő teljesen máshogy látja.
[00:09:06]ugyanazt a helyzetet.
[00:09:08]Tehát a valós békétől nagyon messze vagyunk.
[00:09:11]Ugye most Trump elnök Franciaországban Eviban tartózkodik egy üdülő városban.
[00:09:17]Mi a terv?
[00:09:17]Átmegy Genfbe Svájcba, vagy nem?
[00:09:20]Mert erről is ilyen ellentmondásos hírek születtek.
[00:09:21]Jelenleg azt mondják a hírek, hogy nagy valószínűségdel az amerikai alelnök fogja aláírni az iráni parlament elnökével a megállapodást, és Trump nem megy át.
[00:09:32]Ez mennyire komoly megállapodás, hogyha nem a két mint én nem most de Bahamenei és Donald Trump írják alá, hanem a parlamentnek az elnöke irán részéről meg Jayven Salzára.
[00:09:43]Ő megadta a választ.
[00:09:43]Az egyes számú vezetők nem mennek oda.
[00:09:45]Kettő.
[00:09:45]Tessék mondani, mi van meneel?
[00:09:47]Rengetegszer halljuk a megszólalásait, de nem látjuk őt.
[00:09:52]Él vagy nem él, nem tudom megmondani.
[00:09:54]Elment gyógykezelésre, mielen megsebesült Oroszországba.
[00:09:56]Milyen a helyzete?
[00:09:58]Senki nem tudja, oroszok sem nyilatkoznak.
[00:10:00]Tehát ezek nagyon érdekes kérdések.
[00:10:03]És a következő: most 60 napja van az USÁnak és Iránnak, hogy megállapodjon többek közt az atomalkulól.
[00:10:09]Egy pontot hagymak.
[00:10:09]Mit mond az USA?
[00:10:12]20 évre fogyasz a beatomprogramját Irán.
[00:10:14]Mi az iráni válasz?
[00:10:16]Öt évre.
[00:10:16]Tehát látszanak a különböző stratégiák.
[00:10:19]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:10:23]Akkor folytassuk egyébként Iránnal, vagyis mielőtt még Iránnal folytatnánk, még egy dolgot bemondanék, az az, hogy egy francia diplomata meg arról beszélt, hogy a G7 országok vezetői újabb légvédelmi rendszerek szállítását ígérték meg Kievnak.
[00:10:38]És ugye azt azért halljuk.
[00:10:39]Á, állj, állj, állj.
[00:10:39]Önnek megint igaza van Juna, de Kiev ezt kérte és erre ígérték meg.
[00:10:45]Kiev két dolgot kért, megfelelő rakétákat és légvédelmi rendszereket.
[00:10:50]Ezt beígérték nekik.
[00:10:50]Igen.
[00:10:52]Innen mehetünk tovább.
[00:10:53]Szóval, hogy azzal kérdés merül fel, hogy lehet-e csodát tenni a légvédelemnek a területén Ukrajna egy nagyszág és egy kiterjedt légvédelmi rendszerre lenne szükséges, és hogy Zelenski állandóan panaszkodik, teljesen jogosan amiatt, hogy nem tudja a légvédelmi rendszert teljesen lefedni még az ukrán nagy városokat sem.
[00:11:12]Hogy jogosan panaszkodik ez?
[00:11:12]nézőpont dolga attól függ, hogy honnan nézem.
[00:11:16]Hát mert most, hogy valószínűleg tényleg így van, hogy vannak probléma.
[00:11:18]Valószínűleg tényleg így van.
[00:11:18]Figyelembe veszem, hogy mennyi nyugati fegyvert tűnt fel most Európába, amelyekről bizonyítani lehet, hogy Ukrajnának szállították az komoly kérdőjel.
[00:11:26]A másik pedig az, hogy bármit kap Zelenski többet kér.
[00:11:31]Tehát én nagyon jól emlékszem arra, amikor egyszer azt mondta Kissinger, Goldan Meer követelt rengeteg fegyvert, hogyha ezt mind megadnánk Golda, akkor se lenne elégedett.
[00:11:39]Ha mindent megkapna Zelenszki, akkor is többet követelne.
[00:11:43]Erre látjuk a példákat.
[00:11:43]Igen.
[00:11:46]Na, akkor szintén a G7-ből kiindulva nézzük meg ezt az Iránnal kötött elvi megállapodást, aminél beszüntették a harcokat.
[00:11:53]A libanoni front nagy kérdés, mert ugye ott Izrael van, és Izrael nem is lelkes emiatt az alkó miatt, ha jól értem.
[00:12:01]Picit válaszolok.
[00:12:01]Egy a libanoni kérdésben Netano és Trump újra szembe került egymással.
[00:12:06]Trump nagyon csúnyákat mondott Neturok.
[00:12:08]Netenó bejelentette, hogy ő Izrael miniszterelnöke.
[00:12:11]Igen, de szeptemberig ki kell írni a választást, és ha ő tényleg szembe kerül hosszabbt távon Trumppal, ez a esélyeit rontja.
[00:12:17]Az izraeli parlament a Kness 120 tag, tehát 61 embernek kell a kormányt támogatnia.
[00:12:25]Ez jelenleg a trampaloló szembenállás után kérdéses.
[00:12:28]Következő: Izrael bejelentette, hogy nem hajlandó litáni folyótó d csapatait Libanonból kivonni, máshogy fogalmazva ben marad, fenntartja a harcot a a síta szervezet a herpakkal szemben.
[00:12:42]Ennek a következményeit nem lehet látni.
[00:12:44]Irán közölte, hogy a megállapodás négy országra vonatkozik.
[00:12:49]Izrael, Libanon Irán Egyesült Államok.
[00:12:51]Ebből libanumban látszik, hogy nem lesz semmi.
[00:12:53]Tehát azt lehet mondani, hogy ma prognosztizálható, hogy bárki bármikor a megállapodásból kiléphet, és ehhez a megfelelő elvet megtalálja.
[00:13:04]Na és akkor a csúcstalálkozón, a G7-es csúcstalálkozón ugye beszéltek erről a megállapodásról.
[00:13:09]Az európai vezetők figyelmeztették Trumpot, hogy az egyesség önmagában még nem garantálja Teherán atom és rakéta programjának megfékezését.
[00:13:19]A válaszom az, hogy ez tökéletesen igaz.
[00:13:21]Trump fütyül arra, hogy Európa figyelmezteti vagy sem.
[00:13:23]A másfél oldalas amerikai irányi megállapodást az európaiaknak sem mutatta be.
[00:13:29]Tehát jelenleg mindenki a sajtóból és a közé nem tettszerzési adatokból informálódik.
[00:13:34]Az európai vezetők figyelmeztették Trumpot arra is, hogy a cél egy stabil, hiteles és végleges megállapodás kidolgozása.
[00:13:41]Erről Emanuel Macron francia elnök beszélt.
[00:13:47]Hát ha én lennék a francia Köztársaság elnöke, ugyanilyen gyönyörűen cizzel által beszélnék, hogy vannak-e végleges megállapodások a történelemben.
[00:13:53]Erről egyszer lehetne egy előadást tartani.
[00:13:57]Minden háború utáni béke örök és végleges, és kitölti egyik sem örök, és egyik sem végleges.
[00:14:01]Tehát egy stabil megállapodás az jobb lenne.
[00:14:04]Én inkább ezt a kifejezést használnám, de beszéljünk őszintén.
[00:14:07]Egy mi volt az USA célja a február 28-val kezdődött háborúban?
[00:14:12]Iránba a sétarendszer megdöntése?
[00:14:14]Nem sikerült.
[00:14:14]Mi volt a célja?
[00:14:16]Az iráni atomprogram szétszúzása?
[00:14:19]Nem sikerült.
[00:14:19]A hormózi szoros megnyitása?
[00:14:21]Itt meglátjuk, hogy mi lesz, mert még mindig nem dőlt el, hogy ingyen mehetnek át a hajók, vagy Irán és Omán pénzt kér.
[00:14:27]Tehát rengeteg a kérdőjel, de mind a két fél győztesnek fogja kiekkeáltani magát, és óriási örömtek lesznek.
[00:14:36]Lenne egy pontosításom, hogy a hormozis szoros megnyitása azért a háború eredeti céljai között azért nem szerepelt, mert akkor Irán még nem zárta le, hanem az közben derült ki, hogy Irán tényleg a gyakorlatban le tudja zárni.
[00:14:46]Most meg mintha a legfontosabb kérdéssé lépett volna elő a hormozisz szorosnak a megnyitása.
[00:14:53]Önnek igaza van, mert ez azt jelenti, hogy a világkereskedel meghal, vagy nem.
[00:14:57]De azért néhány dolgot nézzünk meg.
[00:14:57]Egy befogyasztolták az iráni vagyont körülbelül 24 milliárd dollárt.
[00:15:01]Irán kéri legalább a felét.
[00:15:04]Usa azt mondja, hogy még nem adja vissza.
[00:15:06]A vagyon az kisebb arab országoknál van az a rab persöbölben a vagyon jelentős része.
[00:15:13]Ezek usanyomásra nem merik még a pénzt visszaadni.
[00:15:16]Ez baromi érdekes.
[00:15:16]Kettő.
[00:15:18]Hormoziszoros.
[00:15:18]Lesz áthaladás egy díj igen vagy nem.
[00:15:21]Ha igen, akkor meg drágul a kőolajára a világpiacon, mert ezt be kell számolni.
[00:15:26]Tehát megint rengeteg a kérdőjel.
[00:15:28]Egy csomaggal állok szembe, amely a csomag gyönyörűen néz ki, de egy kicsit boncolgatom, akkor látszik, hogy nincs minden tisztázva.
[00:15:35]Ugye Trump azt mondja, hogy a tengerszoros péntekre teljesen szabaddá válik, a mostani elvi egyesség pedig egy 60 napos tárgyalási folyamatot indít el a technikai részletek, így az iráni dúsított uránkészletek sorsa és a nemzetközi szankciók feloldásának tisztázásával kapcsolatban.
[00:15:54]Tökéletesen így van.
[00:15:54]Egy kérdés az, hogy 60 nap alatt meg lehet állapodni.
[00:15:56]Kettőn mi történik, ha megállapodnak és mi történik, ha nem?
[00:16:01]Erre 60 nap után kapunk választ.
[00:16:03]Ugye a nukleáris kérdés az talán olyan, hogy abból mintha az Egyesült Államok nem nagyon akarna, vagy nem nagyon engedhet, ha valahogy el kell magyarázni otthon a közvéleménynek, hogy mi értelme volt ennek a háborúnak.
[00:16:17]Igen, csak erre van egy csúnya válaszom.
[00:16:20]Tessék mondani, hogy lehet az, hogy szuni tartombomba lehet ez Pakisztán.
[00:16:21]Si tartombomba nem lehet, ez Irán.
[00:16:24]Én is el tudok bármit el tudok magyarázni.
[00:16:26]Van a hülye víz, hogy K és Grün beszélget.
[00:16:29]K azt mondja, én nem értem a közelkeleti kérdést.
[00:16:33]Grün azt mondja, hogy elmagyarázom.
[00:16:35]Szóval elmagyarázni én is tudom, de nem értem.
[00:16:39]Az All Aarabbia hírportál egy 14 pontos keretmegállapodás tervezetet szerzett meg, amiről hangsúlyozom, hogy nem tudjuk, hogy tényleg ez-e a 14 pont.
[00:16:49]Viszont azt mondják, és mindjárt olvasok is majd a pontokból, azt mondják, hogyha a dokumentum hiteles, és tényleg aláírják, akkor ebben a formában ez voltaképpen amerikai vereséget jelenthet.
[00:17:01]Hát én máshogy teszem föl a kérdést.
[00:17:03]Sikerült az amerikai izraeli stratégiai célokat elérni?
[00:17:05]Megbukott a séit a vezetés?
[00:17:08]Nem.
[00:17:08]Térrekenyszerült Irán?
[00:17:10]Nem.
[00:17:10]Atomarkuba USA keresztül tud vinni az akaratát?
[00:17:13]Eddig nem.
[00:17:16]Na, ilyenek vannak egyébként ebben.
[00:17:16]Nem olvasom fel mind a 14 pontot, csak a fontosabbakat, hogy vége a háborúnak irán és az USA közt, illetve más frontokon is fegvernyugjás jön például Libanonban.
[00:17:28]Egymás katonai eszközökkel való fenyegetése is abban marad.
[00:17:33]Ez már nem igaz.
[00:17:33]Libanon nem ért véget a háború, egymással szemben áll a Hezbola.
[00:17:38]És a izraeli hadsereg szó nincs megállapodásról.
[00:17:42]Mind a két fél a másikat okolja mindenért.
[00:17:43]Igen.
[00:17:44]Ugye itt van Izraelnek az az áráspontja, hogy Libanonban nem az izraeli, vagy nem a libanoni kormány meg a libanoni állam, hanem egy terrorszervezet ellen viselnek háborút.
[00:17:53]És az nem ugyanaz.
[00:17:55]Csak ennek van egy szépséghibája, hogy Izrael háborút visel Szíriába, Ciszordániába és Gázába.
[00:17:59]Megint ott tartok, hogy mindentel tudok magyarázni, de Izrael gyakorlatilag valamennyi határa mentén háborúban áll.
[00:18:06]Ez bárhogy nézem az arab és a muzulmán világ számára elfogadhatatlan.
[00:18:11]Igen.
[00:18:13]A következő pont így szól: "Tiszteletben tartja az USA és Irán egymás területi egységét, és nem nem avatkoznak be egymás belügyeibe.
[00:18:20]Ez soha történ volt így.
[00:18:20]Ez körülbelül 5500-szor leírták.
[00:18:23]Minden nagy követség feladata beavatkozni annak az országnak a belügyeib, ahol van.
[00:18:28]Ezt lehet törvényesen és kevésbé törvényesen csinálni.
[00:18:32]Ha az USA nem avatkozik be az iráni belügyekbe, az azt jelenti, hogy a sétarendszer hosszú távon fönn marad.
[00:18:38]Amerika feloldja az irára kivetett blokádot, és kivonja katonáit a térségből 30 napon belül.
[00:18:45]Igen, akkor ha lesz megállapodás.
[00:18:47]Jelenleg még nincs megállapodás.
[00:18:49]Irán megnyitja a hormuziszorost és felszedi a kihelyezett aknákat 30 napon belül.
[00:18:53]Ez isteni.
[00:18:53]Európa bejelentette, hogy hajlandó aknamentesítő hajókat odaküldeni, hogy segítsék Iránt.
[00:18:58]Irán pedig úgy néz ki, hogy az első hetekben átkíséri hadihajóival az ott lévő olajtankereket, hogy azok nehogy aknára fussanak.
[00:19:08]Igen.
[00:19:09]Amerika feloldja az Iránra kivetett szankciókat, beleértve azokat is, amelyeket az ENS hozott meg.
[00:19:16]Ez megint nagyon nehéz kérdés.
[00:19:16]Ez azt jelenti, hogy Iránnal szemben a eddigi a történelembe hozott szankciókat, amelyeket 79 óta hoztak, föloldják.
[00:19:23]A kérdés az, hogy mikor?
[00:19:28]Na, van egy nagyon érdekes.
[00:19:28]Amerika régiós partnereivel létrehoz egy 300 milliárd dolláros alapot Irán fejlesztésére?
[00:19:34]Ez valójában a háborús jóvátétel?
[00:19:37]Hát ha leegyszerűsítem, igen, csak itt van egy probléma.
[00:19:39]Ezt az alapot hogy adják?
[00:19:42]Segélyként vagy kölcsönként?
[00:19:42]Ez nincs leírva.
[00:19:44]Elnézést.
[00:19:44]kifizeti.
[00:19:44]A 300 milliárd dollár óriási pénz a gazdagarab országoknak nem okoz problémát, de az USA bejelentette, hogy ebbe amerikai adófizetők pénze nem lesz.
[00:19:54]Akkor hogy van benne az USA?
[00:19:56]Tehát nagyon érdekes.
[00:19:59]Megint egy ilyen rukafogtat játékot játszunk.
[00:20:02]Irán megígéri, hogy nem fog soha atomfegyvert fejleszteni.
[00:20:04]Az urán készletről és atomprogramról a felek végleges megállapodásban hoznak majd döntést.
[00:20:11]Tényleg mi lesz a meglévő uránkészlettel meg a zajló Atomprogrammal?
[00:20:14]Nagyon jó.
[00:20:14]Például átadják az oroszoknak, akik tárolják.
[00:20:19]Ezek a örök békék, ezek gyönyörű dolgok.
[00:20:22]Én elég öreg vagyok, hogy emlékszem a szocializmusb a szovjetek mindig bejelentették, hogy most hajtották végre a 200 akárhányadik űrkísérletet, és céljuk csak a mezőgazdaság fejlesztése volt.
[00:20:33]Tehát ezeken az emberiség egy kicsit túl van, legalábbis aki emlékszik még, hogy 35 éve ezelőttig miket mondtak.
[00:20:39]Amíg nincs megállapodás az atomprogramról, marad a státuszko.
[00:20:42]Irán nem fejleszti nukleáris képességeit, Amerika pedig nem helyez ki újabb szankciókat, és nem küld a régióba újabb katonai képességeket.
[00:20:53]A válaszom az, hogy amen.
[00:20:53]Csak tessék mondani, mi van, ha nem történik meg?
[00:20:55]Mi van, ha 60 nap alatt nem tudnak megállapodni?
[00:20:58]Minden lehetséges.
[00:20:58]De eddig a közvetlen tárgyalások is akadoztak, és többek közt Pakisztánon keresztül folytak a tárgyalások.
[00:21:07]Amerika átmeneti mentességet ad az iráni olajiparnak, amíg nem véglegesedik a szankciók feloldása.
[00:21:14]Ez tökéletes ez a rendszer része.
[00:21:17]Gyakorlatilag arról van szó, hogy meg tudnak-e állapodni, vagy nem, ha nem, abban a percben ezeket a szankciókat visszaállítják.
[00:21:24]És akkor igazából itt már összevonom egy kicsit, tehát Irán fokozatosan visszakapja a befagyasztott vagyonelemeit, amik külföldön vannak.
[00:21:29]A felek létrehoznak egy közös mechanizmust a megállapodás feltételeinek ellenőrzésére.
[00:21:36]A megállapodás aláírása után a felek tárgyalni kezdődnek a végleges egyezményekről, és a végleges egyezményre az ENS biztonsági tanácsa is áldását adja.
[00:21:45]Majd a válasz ez egy szörnyű nehéz főleg autósopon biztonsági tanács öt állandó tagja van, ahol a kínai orosz érdek mint a britfancia és más mint az amerikai érdekont.
[00:22:00]Hogy látja egyébként tartós béke lesz ebből, vagy megint ez egy átmeneti dolog, mert egy rossz tűzszünet az magában foglal egy újabb háborút.
[00:22:08]Nem, de én tovább mondom, ha egy pont nem stimmel, akkor az egészet visszel lehet vonni.
[00:22:14]Kinek az érdeke, hogy ne stémeljen?
[00:22:16]Iránnak is és a USÁnak is.
[00:22:19]Kinek az érdeke, hogy megállapodjanak USÁnak is, Iránnak is?
[00:22:21]Melyik lesz erősebb?
[00:22:23]Hol fogott tartani az a titkos diplomácia, amely soha nem derül ki?
[00:22:28]novemberi választás, időközi választásokon, félidős választásokon Trump vereségre áll.
[00:22:32]Mi fog történni?
[00:22:35]Tud Trump addig annyit változtatni?
[00:22:35]El tud érni bármit orosz-ukrán háborúba?
[00:22:37]El tud érni valamit Iránnal szemben?
[00:22:42]Számára ez létkérdés az utolsó két éve szempontjából.
[00:22:47]Na menjünk még vissza egy kicsit Ukrajnához.
[00:22:49]Hajlandó személyesen találkozni Vladimir Putyin orosz elnökkel.
[00:22:53]Volodimir Zelenszki ukrán elnök.
[00:22:54]Viszont Oroszország rendre visszautasítja ennek a jelen lehetőségét, ami világosan jelzi, hogy Moszkva nem akarja lezárni ezt a háborút.
[00:23:02]Mondta Zelenski, aki azt mondja, hogy találkozna Putyinnal, de nem Moszkvában.
[00:23:07]A válasz az, hogy megint kétfél elbeszél egymás mellett.
[00:23:09]Mit mond ukrán?
[00:23:09]Üljünk le, tárgyaljunk.
[00:23:11]Miről?
[00:23:11]Mit mondanak az oroszok?
[00:23:14]Üljünk le akkor, ha szakértők megállapodtak, és a végleges megállapodás alá kell élni.
[00:23:18]De hát szakértői tárgyaláson semmilyen megállapodás eddig nem történt.
[00:23:22]Tehát mi az Elenszki célja?
[00:23:24]Egy olyan orosz-ukrán csúcstalálkozó sincs.
[00:23:28]Az amerikaiak valóban próbálnak közvetíteni, Európa pedig beállt a ukránok mögé, ami az oroszok számára elfogadhatatlan.
[00:23:37]Viszont lehet nyomás Putyinon egyáltalán tudal bárki nyomást helyezni Putyinra.
[00:23:43]Most egyébként például egy friss hír, hogy mától hatályos a vezetéken érkező orosz gáz uniós tilalma.
[00:23:50]Magyarul ezek akár fájhatnak is Oroszországnak.
[00:23:53]A válasz az, hogy nyilvánvalóan oroszok is sem hülyék ezeket kijátsszák, eladják a gáz teljesen más irányba, a kőolajat teljesen más irányba.
[00:23:59]Lehet, hogy olcsóbban adják el, de ez még mindig rendkívül komoly bevételt jelent.
[00:24:03]Tehát itt érdekek és stratégiák ütköznek, és nem elvekről van szó, célrendszerekről van szó.
[00:24:11]Ugye ezzel párhuzamosan azt is látjuk, hogy a frontvonalon az oroszok erős nyomás alatt tartják Dobdropliát, illetve Konstantinapkát.
[00:24:24]Megpróbálják bekeríteni egyébként ugye Donjat medencében Konstantinopkát, Orihivet pedig Zaporizsia oblasban próbálják bekeríteni az oroszok.
[00:24:33]Láthatóan ez sikeresen is zajlik.
[00:24:33]Tehát mintha meg ahogy erről szoktunk beszélni, hogy több fronton megy ez a háború és valahol az oroszok sikeresek.
[00:24:41]a hátország elleni támadásához meg mindenkinek fájláthatóan.
[00:24:46]Teljesen egyetértek önnel.
[00:24:46]Itt gyakorlatilag öt frontból a oruszok háromban négyen mennek előre.
[00:24:50]Ez egy nagyon-nagyon jó hosszú frontvonal.
[00:24:55]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:24:55]Jelenleg a békének a körvonalai sem látszanak.
[00:24:59]Németországgal folytattám.
[00:24:59]Van külpolitikai és belpolitikai hírem is külpolitikaival kezdenék.
[00:25:03]Friedrich Merc német kancellár tegnap arról beszélt Eviánban a G7-es csúcstalálkozó, hogy Németország kész részt venni a Közelkeleti béke megőrzésében az Irán és az Egyesült Államok közötti megállapodást követően is tulajdonképpen békefenntartókat küldenének az iráni konfliktus rendezésére.
[00:25:23]Ebben benne van, hogy óriási amerikai nyomás jött Európára, hogy miért nem vesznek részt a iráni háborúba.
[00:25:26]A Merc válasza, ha elemzem, azt jelenti, hogy akkor hajlandó oda békefenntartókat küldeni, ha a háború véget ért.
[00:25:33]A békefenntartók alapvető feladata lenne aknaszedés, tehát nem szárazföldi csapatokat akar odaküldeni.
[00:25:42]Mennyire kerül sok pénzbe egyébként békefenntartó csapatokat küldeni, vagy az egy jó üzlet?
[00:25:47]Hát akkor, ha politikai és gazdasági céljaim vannak, igen.
[00:25:49]Ha azt nézem, hogy ha csapatok vannak, akkor milyen támogatást kapok, akkor is jó üzlet.
[00:25:55]De azt nézem, hogy ez nekem mibe kerül, és esetleg holtesteket kell hazahúznunk zsákokba, akkor ez egy vitaltartó üzlet.
[00:26:05]Német belpolitika úgy tűnik, hogy gazdasági reformok, adóreformok jöhetnek.
[00:26:09]Németországban a spígel ír arról, hogy a jövedelemadóreform középpontjában az alacsony és közepes jövedelműek adóterheinek csökkentése áll majd, míg a gazdagadót azt meg megemelnék, ez jelenleg 45%.
[00:26:23]és hogy ezt majd magasabbra emelnék.
[00:26:26]Jelenleg úgy van, hogy akiknek az éves jövedelme 280000 eur vagy ennél magasabb, ők fizetnek ilyet, és ezzel játszanának a németek.
[00:26:39]Beválhat ez a stratégia?
[00:26:41]Jó, választom azt, hogy nem.
[00:26:41]Ahányszor ilyet csináltak, aki valóban gazdag, 2800 EUR nem nagy pénz.
[00:26:45]Német 2 millió Ft körül van, nem?
[00:26:51]280000 EUR 20000 EUR havonda 20000 EUR 202 millió szorozva hör 3s5 7 millió Ft hag Ja igen vagyis itt itt most 8 millió Ft adott bérről ír a virággazdaság attól függ éppen hogy áll a forint is ehhez képest de gyakorlatilag ez nem akkora pénz Németországb aki valóban gazdag akiknek milliós jövedelme vannak ki fogják játszani átteszik a cég székelyit például testinkb az elmúlt években a német gazdaság nem tudott tartós növekedési pályára állni.
[00:27:24]Az előrejelzések szerint a GDP 2026-ban csupán fé%-kal, 2027-ben 0,8%-kal, 2028-ban pedig 1,4%-kal emelkedik majd.
[00:27:36]És ez rosszabb ez a prognózis, mint amit korábban mutattak be például decemberben.
[00:27:43]Hát gyakorlatilag, mert egy sikerpropagandát ígért, mint kancellár.
[00:27:47]Ebből eddig gyakorlatilag semmit nem tudott megvalósítani.
[00:27:50]Itt tartunk.
[00:27:50]Igen.
[00:27:53]Migrációs paktum.
[00:27:53]Életbe lépett a migrációs paktum Európában.
[00:27:55]És azt lehet hallani, hogy nem csak Magyarországon vannak ezzel kérdések, mert ugye ott a politikai váltás miatt ez alapból egy kicsit bonyolultabb, de még azon országok, amelyek elfogadták a migrációs paktumon, valójában ők sem készültek fel ennek gyakorlati végrehajtására.
[00:28:11]Hogy látja a Tamár úr ezt az egész történetet?
[00:28:15]A mácós paktum jó.
[00:28:15]A szépség hibája az, hogy rengeteg pontba kijátszható.
[00:28:20]A második az, hogy aki egyszer már belépett az Európai Unió területére, az kiutasítani, kitoloncolni, ha súlyos bűncselekményt vagy nem csinál, szinte lehetetlen.
[00:28:28]A következő az, hogy különböző országok különböző módon állnak hozzá.
[00:28:34]Háromféleképp tudok támogatást adni.
[00:28:36]Vagy befogadok migránst, vagy adok 20000 eurófer migránst, vagy adok olyan támogatást, amit a befogadó ország kér.
[00:28:44]Nyilván Magyarország a harmadikat fogja választani.
[00:28:46]Kérdés az, hogy találunk olyan országot Olaszország egyéb, akinek tudunk olyan juttatást küldeni, ami számára elfogadható, és ezzel a ránkeső költséget gyakorlatilag ki tudjuk egyenlíteni.
[00:29:00]Menjünk tovább Nagy-Britanniára.
[00:29:00]És van egy nagyon érdekes interjú.
[00:29:02]Tanár úr régi ismerőse, Jean-Clude Junker, az Európai Bizottsága volt elnöke, adott interjút a fá az alkohol.
[00:29:11]Igen, igen, igen.
[00:29:11]Soha nem.
[00:29:11]Általában isiásza volt.
[00:29:13]És ahányszor ézeg volt mindig.
[00:29:15]Érdekes, hogy az alkohol az isiász előjön.
[00:29:17]Ezt eddig én nem tudtam.
[00:29:19]Igen, de tényleg részeg volt amúgy olyan nehéz elképzelni egy politikusról, hogy részeg emlékeztetünk, amikor támogatták ugye vezetők és akkor mondta, hogy kijött jin seí volt soha, csak őt és azért támogatták, mert a talaj az egyenetlen volt.
[00:29:33]Igen.
[00:29:34]A politikusok nem isznak, csak van jelentős részüknek.
[00:29:37]Igen, az a ciki, akinek tényleg isza van, mert akkor az megszeg, azt hiszik, hogy alkoholista.
[00:29:43]Igen.
[00:29:44]Na, szóval azt mondja Junker a Financial Times-nak adott interjújában, hogy Nagy-Britanniát nem fogadná vissza teljes jogúként az Európai Unió akkor sem, ha London ismét csatlakozni kívánna az Európai Unióhoz, merthogy Nagy-Britannia bizonyos mértékben mindannyiunkat megsértett a távozással tett történelmi horderejű lépésével.
[00:30:08]Válasz a fiunk erre értelmes, de évek óta a nagy politikából kiesett.
[00:30:11]Amit ő mond, az egy kiváló véleményc, de nem több.
[00:30:16]Nagy-Britanniát boldogan visszafogadná az Európai Unió, mert Nagy-Britannia Európa erősödne.
[00:30:23]És lát erre esélyt, hogy egyszer Nagy-Britannia visszatér az Európai Unióba?
[00:30:27]Egyszer igen.
[00:30:27]Belát idő belül nem.
[00:30:29]És mikor igen?
[00:30:29][horkantás] Egyeztessük óráinkat.
[00:30:33]De hogy egyébként van egyáltalán erre szándék.
[00:30:36]Ez egy nagy kérdés, vagy jelenleg szándék sincs?
[00:30:40]A válasz az, hogy szándék van, csak ez egy szörnyű nehéz dolog, mert a britek ahogy kiléptek, az azt mutatja, az Európai Unióból ki lehet lépni.
[00:30:46]Ettől kezdve azért erre túl sok példát Brüsszel nem akar engedni.
[00:30:50]A britek különleges kapcsolatokat vártak az USA-tól, amely nem jött be.
[00:30:55]Azt várták el, hogy a London-vashington tengely a világot fogja vinni.
[00:31:00]Nem jött be.
[00:31:00]Tehát magyarul Londonnak van egy vágya, hogy valahogy visszakerüljön Európába.
[00:31:04]De hogy hogyan, mikor, milyen feltétele kell, az ma még nem egyértelmű.
[00:31:11]Hallgatói kérdésekkel folytattuk.
[00:31:14]Tisztelt tanár úr, ön, aki a világpolitikát régóta követi, milyen összefüggéseket lát az első vagy a második világháború kitörését megelőző időszak és napjaink világpolitikai történései között?
[00:31:27]Egyáltalán lehet bármilyen történelmi analógiát a mai korra rávetíteni?
[00:31:32]Üdvözlettel Máté.
[00:31:32]Máté Szalkáról párszor voltam Máté Szalkán előadni, nekem nagyon tetszett.
[00:31:42]Egy étterembe mentünk vacsorázni, nem tudom az étterem nevét, nagyon finom volt.
[00:31:46]Ha akarom, bármire tudok történelmi analógiát fölfűzni.
[00:31:48]Első világháború.
[00:31:51]A két szövetségi rendszer mindegyike úgy érezte, hogy 1914-ben alkalmas és képes győzelemre.
[00:31:56]Egyik tévedt, második világháború.
[00:31:58]Hitler xedi katonai akció után szudéta vidék elfoglalása, Rajnavidék satöbbi biztos volt abban, hogy ő el tudja foglalni Lengyelországot különösebb veszteség nélkül.
[00:32:11]Bekövetkezett angol-francia hadzenet, amit katonai mozgás nem követett.
[00:32:15]Ettől kezdve egyetlen esélye volt Hitlernek.
[00:32:18]Az első világháborút többször megnyerhette volna Németország.
[00:32:22]A második világháborúban az egyetlen esélyi dönkert volt.
[00:32:24]Az első világháborút eldöntötte, hogy 17.
[00:32:28]április 6-án belépett az USA.
[00:32:28]A második világháborúban a szovjet-amerikai tengely minden probléma ellenére erősebb volt, mint a többiek.
[00:32:36]A jelenlági helyzetben a világ kőkeményen fegyverkezik és rohan a katonai konfliktus felé.
[00:32:41]Én remélem, hogy el tudjuk hárítani.
[00:32:45]Következő kérdés.
[00:32:45]Tisztelt tanár úr, látjuk, hogy egyre feszültebb a mostani világpolitikai helyzet, orosz-ukrán háború és egy kérdéses iráni háború.
[00:32:52]Azt is látjuk, hogy a közösségi médiában egy újabb hadszintér jelent meg.
[00:32:58]A kérdésem, most már folyamatosan ilyen feszített lesz a világ, amíg világ a világ?
[00:33:03]Vagy a tanár úr életében is voltak olyan korszakok, amikor feszültebb volt a helyzet, aztán nyugodtabb?
[00:33:10]Mire számíthatunk a következő évtizedekben?
[00:33:15]Üdvözlettel egy 22 éves hallgató.
[00:33:15]Buri, köszönöm a kérdést.
[00:33:21]Életemben azért volt olyan közelkeleti konfliktus, amely a világháború szélére vitte az emberiséget.
[00:33:27]Volt egy kubai válság, amelyik a világháború szélén táncoltunk, de mindig volt egy bölcs szovjetamerikai megállapodás.
[00:33:35]Meg soha nem volt ilyen hosszú, nem?
[00:33:38]Ezek a válságok heteket, rosszabb esetben hónapokat jelentettek, ennyit nem.
[00:33:42]A probléma az, hogy a fegyverek modernizálódtak.
[00:33:44]A világban sokszorosan megsemmisíthető.
[00:33:47]Helmutt, akit imádtam, német kancellár, azt mondta, hogy aki Willy Brand, bocsánatot kérek, hogy aki először lő, másodszor hal meg.
[00:33:53]Ez tökéletesen igaz.
[00:33:56]Helmus Schmith azt mondta, hogy a Szovjetunió ugyanolyan, mint felső volta, csak van atomfegyvere.
[00:34:02]Nem lehet ma pontosan jósolni.
[00:34:02]A kérdés az, hogy Tután két év múlva milyen amerikai politikai konfrontálódni akar, vagy kiegyezni?
[00:34:11]És akkor a mai utolsó kérdésünk, üzenetünk nagyon aranyos lesz.
[00:34:13]Tisztelt tanár úr, hadd osszak meg egy kulisszaitkot a szombati ebédeink kapcsán.
[00:34:18]Ekkor szoktuk meghallgatni az önnel készült beszélgetéseket.
[00:34:21]A műsor végén a férjem már rendszeresen felki.
[00:34:26]Na, milyen hülye kérdést tesz fel ezen a héten a tanár úr?
[00:34:29]Aztán ahogy elhangzik a kérdés, azonnal próbáljuk rá keresni a választ.
[00:34:34]Ha találjuk, ha nem, minden követ megmozgatunk, hogy meglegyen a megfejtés.
[00:34:39]A kérdésem, hol találjun?
[00:34:41]Háj, állj.
[00:34:41]Eddig egy megjegyzést.
[00:34:41]Nagyon szépen köszönöm, és jó étványot kívánok.
[00:34:45]Igen, a kérdés, a kérdés.
[00:34:46]Hol találja meg ezeket a hülye kérdéseket, amikre szinte lehetetlen válaszolni?
[00:34:52]Tisztelettel Judit Zolaegerszegről.
[00:34:56]Egy puszilom.
[00:34:56]Üdvözlöm a férjét.
[00:34:56]Elég sokat voltam Zalaigerszegen.
[00:34:59]Ha megyek legközelebb, jöjjön előadásomra, ígérem, hogy adok egy dedikált könyvet.
[00:35:06]Rengeteget olvasok és onnan szedek ki kérdéseket meg hát egyetemi tanulmányok egyebek.
[00:35:11]A problémám az, hogy a mesterséges intelligencia 10-ből kilenc kérdésemre köpje a választ.
[00:35:15]Én ilyenkor szokott tanár úr engem megkérni, hogy kérdezzem meg a mesterséges intelligenciát, és akkor így egy csomó kérdésünk az latba vész, vagy kútba esik, vagy nem tudom, hogy kell mondani.
[00:35:27]Így van.
[00:35:27]Tehát most próbálok olyan kérdést föltenni, ami nincs meg a mesterséges intelligencián, de ez egyre nehezebb.
[00:35:33]És köszönöm szépen, hogy írt.
[00:35:35]Köszönjük szépen.
[00:35:35]Akkor meg is kérem a tanár urat, hogy tegye fel a játékkérdésünket.
[00:35:39]Péntek éfélig lehet még rá válaszolni.
[00:35:41]Következő hülye kérdésem az, ami még él, hogy a 1991-es öbölháborúba az amerikai hadseregben hány olyan katona szolgált, aki jól beszélt arabul magyarul arab származása volt.
[00:35:54]Köszönöm szépen.
[00:35:56]Várjuk a megfejtéseket a www.ultrang.tv/játékoldalra.
[00:36:00]Jönnek egyébként a jó megfejtések, úgyhogy ki lehet találni valahogy ezt a kérdést.
[00:36:04]És az a gyanú van ráadásul, hogyha mondjuk a mesterséges intelligencia nem tud rá válaszolni, de valaki tudja a jó választ és megtalál megtanítja a mesterséges intelligenciának, akkor lehet, hogy már többi hallgatónknak kidobja azt jó válaszjonán, de ezt nem tudom, hogy a gyakorlatban így működik-e, de szerintem igen, ha valaki jobban írt az A-hoz, akkor írja meg nyugodtan kommentben.
[00:36:26]Várjuk tehát a helyes megfejtéseket.
[00:36:27]Tanár úr, köszönjük szépen, hogy itt volt velünk.
[00:36:29]Én köszönöm szépen.
[00:36:29]Viszontlátásra és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.
[00:36:32]Legyen szép a napjuk.
[00:36:34]Viszontlátásra, viszont hallásra.
[00:36:36]Tényleg talán az elmúlt időszakban [zene] sokan esetleg érezhettek mondjuk akár félelmet azzal kapcsolatban, hogy mondjuk milyen politikai [zene] álláspontjuk van.
[00:36:44]Már a választások előtt rendszeresen kaptunk olyan kommenteket, üzeneteket, hogy amikor ha a Fidesz veszít, akkor csomagolnunk kell, el kell mennünk, [zene] meg fogunk szűnni.
[00:36:53]választások után volt, aki még az ablakon is bekiabált neked.
[00:36:57]Felhevült politikai időszakon vagyunk túl, [zene] és nem is biztos, hogy teljesen túl vagyunk rajta, de hogy itt meg szeretnénk megteremteni azt a lehetőséget, hogy itt békében nyugodtan lehessen diskurálni, tartalmat fogyasztani.
[00:37:07]Ezért is lett fix klub a neve, és nem mondjuk ultrahang nem tudom mi.
[00:37:09]Egy olyan fix pont tud lenni, hogy bármi történjen a YouTube-bal, algoritmussal satöbbi, satöbbi.
[00:37:15]Ezrészt ez egy életmű archívum is azért összességében, illetve összegyűjti azokat az alkotókat, akik jó tartalmakat gyártanak.
[00:37:23]Nem véletlenül klub egy közösségi felület.
[00:37:25]A hallgatók is egyébként tudnak majd [zene] posztolni, tudnak kommentelni, tudnak szóba elegyedni ugye az adott szakértőkkel, a szakértők posztjai alatt.
[00:37:34]Be tudnak írni élő kérdéseket, reakciókat.
[00:37:36]Egy kicsit úgy kell talán ezt elképzelni, hogy mi szívesen megosztanánk, [zene] ami itt zajlik a szerkesztőségben.
[00:37:40]Van mobil applikációja, van webesen elérhető felülete és ugye ehhez párosul még a podcastes kiegészítés.
[00:37:46]A Spotify, az Apple Podcast és az összes podcast [zene] platform.
[00:37:50]Az ultrahang összes tartalmát elő összefoglaló cikket is fogunk biztosítani, olvasgatni is lehet.
[00:37:57]egy olyan közösséget, egy olyan egy olyan támogatói platformot teremtsünk meg, ahol ahova az ember szívesen felmegy.