Csúcstalálkozó jön: Magyar Péter nagyot bukhat? - Kiszelly Zoltán
- Iráni előzetes megállapodás nyomán csökkent az olajár, elhárult az őszi ellátási válság, és Magyarországon kivezették a védett üzemanyagárat.
- Németország és Franciaország széttart: közös vadászgép nem lesz, a németek 500 milliárd eurós Sparta 2.0 fegyverkezési tervet indítottak.
- Az EU-csúcs költségvetési vitájában az északiak 1000, a déliek 2000 milliárd eurós büdzsét akarnak, eltérő prioritásokkal (fegyverkezés vs. agrár- és kohéziós támogatások).
- Magyarország ellenzi Ukrajna gyorsított EU-felvételét, a migrációs kvótát Lengyelországgal és Dániával közösen utasítja el.
- A migrációs paktum csapda: 7700 férőhelyes tábor, határeljárás bevezetése, és más EU-tagállamok visszaküldhetik a regisztrált migránsokat Magyarországra.
-
„Ez egy nagy csapdahelyzet Magyarországnak. Nem véletlen, hogy Magyar Péter erről nem beszél.” – Kiszelly Zoltán
- A 21. orosz szankciós csomagnál Magyarország várhatóan nem vétóz, de az energiakivételeket védi; folyamatban van a cseh és szerb irányú olajdiverzifikáció.
- Netanjahu budapesti meghívása kivitelezhetetlen a nemzetközi körözés és az októberi izraeli választás miatt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az iráni megállapodás és globális hatásai
Kiszelly Zoltán szerint a legutóbbi napok legnagyobb fordulata az iráni megállapodás, amelyről röviden úgy fogalmazott: mindenki nyert rajta. Leginkább Irán nyert, mert időt nyert, de nyertek az olajimportőr országok is, különösen Ázsiában (Japán, Dél-Korea, India) és Európában. India esetében kiemelte, hogy a vidéki háztartások főként palackos gázt használnak, a készletek megcsappantak, az energia drágult. A nyugat-európai országok az orosz olajról való leválás után az öböl térségéből importálnak olajat, és ha nem történt volna változás, novemberre súlyos ellátási válság alakult volna ki – a tartalékokat már most is csapolják.
Az USA, pontosabban Donald Trump és a republikánusok is nyertek, mert elindult az infláció (májusban 4,2% volt az amerikai infláció), a gallonkénti üzemanyagár 4-5 dollár körül mozgott, miközben a lélektani határ 2 dollár. A megállapodás hírére az olajár csökkent, ami jót tesz a novemberi időközi választások előtt a republikánusoknak.
„Mindenki nyert ezen a megállapodáson. Leginkább Irán nyert, mert időt nyertek, de nyertek rajta az olajimportőrországok, főként Ázsiában.” – Kiszelly Zoltán *
Kiszelly ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak egy előzetes megállapodás arról, hogy 60 napon belül megállapodnak, tehát valójában egy nyári szünet következik a konfliktusban. Az USA visszavonja a blokádját, Irán pedig „szolgáltatási díjnak” átcímkézve szedi tovább a Hormuzi-szoroson való átkelésért a díjat. A megállapodás hírére a nyugati típusú Brent olaj hordónkénti ára 75 dollár körülre, az orosz Urál típusú olaj pedig 65 dollár körülre esett vissza a korábbi 100-110 dollárról.
Magyarországon ez az olajárcsökkenés ürügyként szolgált a védett üzemanyagár kivezetésére. Kiszelly szerint a Magyar Péter-kormány valójában a brüsszeli kritika miatt kényszerült erre, mivel a bizottság támadta a csak magyar magánautósokra érvényes védett árat, mondván: vagy minden uniós polgárnak biztosítani kell, vagy senkinek.
A politológus előrejelzése szerint az iráni-amerikai konfliktus ősszel legkésőbb ki fog újulni, mert az amerikaiak nem engedhetik meg, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon, vagy olyan rakétákkal rendelkezzen, amelyek Izrael létét fenyegetik.
Az EU-csúcs előzményei: német–francia ellentétek és a német fegyverkezési tervek
Kiszelly Zoltán részletesen elemezte az Európai Unió belső feszültségeit, amelyek meghatározzák a közelgő EU-csúcs légkörét. Kifejtette, hogy Németország és Franciaország két teljesen ellentétes irányba halad, ami történelmi párhuzamokat idéz: „ott tartunk, mint már kétszer az európai történelemben, hogy a franciák meg a németek széttartanak”. Ha ez tartóssá válik a jövő tavaszi francia elnökválasztás után, ismét két tömb alakulhat ki – az „Antant” és a „központi hatalmak”, utóbbiakat most Európai Néppártnak hívják, és éppen azok az országok tartoznak oda, amelyek korábban is a németek, osztrákok, magyarok voltak (most Magyar Péter kormányával).
Ennek a széttartásnak konkrét jele, hogy ezen a héten kiderült: nem lesz közös német–francia vadászgép. A franciák saját gépet gyártanak, és kiterjesztik az atomvédelmet az azt elfogadó országokra (Lengyelország már szerződést is kötött velük). A németek erre válaszul gyorsan Varsóba utaztak, és német–lengyel megállapodást kötöttek, hogy a francia atomrakéták helyett a közös európai védelmet válasszák, mivel a németek az angol atomrakétákra számítanak.
„Ezen a héten kiderült, hogy nem fognak tudni gyártani közös német-francia vadászgépet.” – Kiszelly Zoltán *
A németek egy új fegyverkezési tervet indítottak „Sparta 2.0” néven, amelynek keretében 500 milliárd eurót akarnak költeni fegyverkezésre 10 év alatt, ebből 200 milliárdot egy új, kizárólag német vadászgép kifejlesztésére. Emellett német Starlinket (műholdakat a NATO keleti szárnya fölé) és német SpaceX-et (újrahasznosítható űrrakétarendszert) is akarnak. Kiszelly szerint a németek egy „új német Európát” akarnak felépíteni, ami érthetően nem nyeri el a franciák, olaszok és angolok tetszését.
A németek emellett „katonai akadémiákat” hoznának létre: Lengyelországban Abrams Harckocsizó Akadémiát, Romániában Constanța mellett F16-os akadémiát, Észak-Németországban légvédelmi akadémiát az IRIS-T rendszerre. A cél a tömeges kiképzés és a német fegyverek elterjesztése a szövetséges országokban.
Az EU költségvetési vitája
A csúcstalálkozó legnagyobb kérdése Kiszelly szerint az új uniós költségvetés lesz. Két tábor áll szemben egymással:
- Az északi országok (németek, hollandok, osztrákok, finnek) egy 1000 milliárd eurós, inflációval növelt költségvetést akarnak, és a kiadások átcsoportosítását: kevesebb mezőgazdasági és kohéziós támogatást, több pénzt fegyvergyártásra, innovációra és megújuló energiára (például hidrogénre). A németek a piacra bíznák a pénz elköltését, és startupokkal, piaci cégekkel fejlesztenének drónokat és rakétákat.
- A déli országok (franciák, olaszok, nagyobb mezőgazdasági országok) egy 2000 milliárd eurós költségvetést szeretnének, megtartanák az agrár- és kohéziós támogatásokat, és a regionális támogatásokon belül a lakásépítésnek adnának nagyobb prioritást, mivel Európa-szerte elszálltak az ingatlanárak és lakbérek.
Kiszelly rámutatott egy magyar ellentmondásra: miközben a lakásépítési uniós program logikus lehet, Magyarországon a vidéki régiókban (Északkelet-Magyarország, Délkelet-Magyarország) nem az ingatlanárakkal van probléma, hanem azzal, hogy onnan elköltöznek az emberek. Ha Budapesten építenének több bérlakást, az Miskolcon vagy Békéscsabán nem teremtene több munkahelyet.
A bizottság a nagyobb költségvetést támogatja, mert így nagyobb szerepe lenne a pénzek elköltésében, de ezt az északi országok nem támogatják.
Magyarország szerepe az EU-csúcson
Négy új miniszterelnök ül most először az asztalhoz a márciusi fordulatok óta: Magyar Péter mellett Litvániában (ahol az ukrán drónok becsapódása miatt lemondott a kormány, és egy még háborúpártibb politikus került hatalomra), Bulgáriában (ahol a korábbi elnök alakított kormányt, aki Orbán Viktor békepolitikáját folytatná), valamint Szlovéniában, ahol Janez Janša negyedszer lett miniszterelnök.
Kiszelly több területen elemezte a várható magyar pozíciókat:
Ukrajna
A magyar kormány álláspontja megváltozott. Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóján Bóka Jánossal megerősítette, hogy szerinte nem szabad Ukrajnát felvenni az EU-ba, mert „ezzel a háborút hoznánk be az unióba”. A németek megüzenték, hogy gyorsított felvétel nem lesz, így Magyar Péter is felbátorodott, és a rendes felvételi eljárást már magyar hozzájárulással elindíthatják – ezzel az Európai Néppárt politikájához csatlakozott.
Migráció
Kiszelly szerint a migráció terén folyamatosság várható. A brüsszeli lapok arról írnak, hogy Magyar Péter a lengyel és a dán pozícióhoz csatlakozik, amely ellenzi a kötelező migrációs kvótát. Bár a kvótát többségi szavazással már elfogadták, és június 12-én hatályba lépett, a dán (szociáldemokrata), a lengyel (Tusk) és a magyar kormány is ellenzi.
Izrael
Janez Janša lesz az, aki Izrael kérdésében vezeti az ellenállást a szankciókkal szemben, és a németek, hollandok felsorakoznak mellé. Kérdés, hogy Magyar Péter kormánya ezt megteszi-e. Magyar Péter meghívta Netanjahu miniszterelnököt Budapestre, de Kiszelly szerint ez kivitelezhetetlen, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság körözése miatt le kellene tartóztatni, ha a magyar kormány visszalép a bíróságba. Ráadásul október 27-én Izraelben választás lesz, így Netanjahu kampányolni fog, és valószínűleg az izraeli államfő képviseli majd Izraelt.
Versenyképesség és bürokráciacsökkentés
Kiszelly biztos benne, hogy a magyar kormány a németek álláspontját erősíti majd. A magyar uniós elnökség idején elfogadott versenyképességi nyilatkozat szellemében támogatják a bürokrácia csökkentését. Ennek keretében vetődött fel az uniós külügyi szolgálat integrálása és csökkentése, mivel annak fenntartása 1 milliárd euróba kerül évente.
Orosz szankciók és energia
A 21. szankciós csomag kapcsán Kiszelly szerint nem lesz magyar vétó. Az unió „fricskaként” meg akarja szüntetni azokat a kivételeket, amelyeket Orbán Viktor kiharcolt – például Kirill pátriárkát ismét fel akarják tenni a szankciós listára. Az új magyar kormány szerinte engedni fogja ezt, de az energiakivételekhez ragaszkodni fog, hiszen a magyar gazdaság érdeke az orosz földgáz és kőolaj folyamatos beszerzése. Kiszelly reméli, hogy Magyar Péter „tényleg a nemzeti érdeket fogja képviselni, hogy minél később vezessék ki az orosz olajat”.
„Reméljük, hogy itt Magyar Péter tényleg a nemzeti érdeket fogja képviselni, hogy minél később vezessék ki az orosz olajat.” – Kiszelly Zoltán *
A diverzifikáció már Orbán Viktor idején elindult: előzetes megállapodás született Andrej Babiš cseh kormányával egy Csehországból Pozsonyig tartó olajvezeték meghosszabbításáról, amihez egy Pozsony–Százhalombatta vezeték is csatlakozna, így Magyarország és Szlovákia észak felől is ellátható lenne kőolajjal, elkerülve a horvátok „szemérmetlenül magas” tranzitdíját. Emellett a vezetéket meghosszabbítják a szerbiai Pancsováig, ahol a MOL átveheti a szerb olajvállalat többségi tulajdonát és a pancsovai olajfinomítót. Kiszelly szerint ezek jó lépések, de mire a vezetékek elkészülnek, az hosszú idő, és az orosz olaj továbbra is kb. 10 dollárral olcsóbb hordónként.
A migrációs paktum – „nagy csapdahelyzet” Magyarországnak
Kiszelly Zoltán részletesen elemezte a migrációs paktum Magyarországra háruló következményeit, amelyet „nagy csapdahelyzetnek” nevezett. Kifejtette: a paktumot két éve, 2024 májusában többségi szavazással fogadták el, és a szabályok nem változnak. A háttérben az áll, hogy Európa lakossága csökken, 2100-ra akár 50 millióval kevesebb európai lehet, és a bevándorlás gazdasági tényező is – a bizottság ezért erőlteti.
A paktumból Magyarországra három fő kötelezettség hárul:
1. Befogadókapacitás kiépítése
Az első évben 7700 ember számára kell befogadóállomást építeni (ez a vitnyédi tábor kérdése, amiről Magyar Péter lobogtatta a kormányhatározatot, de végül ukrán menekülteket helyeztek el ott). Az unióban összesen 300 000 férőhelyet kell kiépíteni, ebből Magyarországra 7700 jut, és ez a szám évente duplázódik – öt éven belül akár 20 000 férőhelyet is ki kell építeni. A helyszínt Magyarország döntheti el (üres laktanyák, elhagyott munkásszállók, konténervárosok).
2. Határeljárás bevezetése
Ezt a Fidesz-kormány nem akarta, de Magyar Péteréknek be kell vezetniük. Eddig a fizikai határzár (kerítés) mellett jogi határzár is volt (nem lehetett menedékkérelmet beadni a határon). A brüsszeli elvárások és a napi 1 millió eurós büntetés leállítása érdekében a jogi határzárat el kell törölni. Ez azt jelenti, hogy a migránsoknak nem kell átmászniuk a kerítésen – ha Röszkénél a határállomáson jelentkeznek és menedékjogot kérnek, tranzitzónát kell létrehozni, és 12 héten belül dönteni a kérelmükről. Ha elutasítják, további 12 hét van a kitoloncolásra. A csapda: a németek sem tudják hazaküldeni a szíreket és afgánokat, mert a kibocsátó országok nem veszik őket vissza.
3. Regisztrációs kötelezettség és a „visszaküldés” csapdája
Mindenkit regisztrálni kell a határon (ujjlenyomat, fénykép, EURODAC adatbázis). Ha valakit Magyarországon regisztráltak, és később például Hollandiában vagy Svédországban elfogják, az új migrációs szabályok szerint visszaküldhetik Magyarországra – mivel az új kormány és a jogállami reformok miatt Brüsszel most már „fair eljárásnak” tekinti a magyar menekültügyi rendszert. Ez korábban nem volt így, a német bíróságok szerint nem volt fair eljárás Magyarországon.
„Ez egy nagy csapdahelyzet Magyarországnak. Nem véletlen, hogy Magyar Péter erről nem beszél.” – Kiszelly Zoltán *
Kiszelly szerint Magyar Péter csak arról beszél, hogy nem veszik át a kvóta szerinti embereket Görögországból, hanem fejenként 20 000 eurót fizetnek. Ez most egy 300 fős keret, de 2015-ben is először csak 300 emberről volt szó, majd szeptemberre hirtelen 1300-ra nőtt a szám. A harmadik lehetőség, hogy határőröket vagy egészségügyi dolgozókat küldenek, de a görögöknek nem ez kell – ők azt akarják, hogy vegyék át tőlük az embereket.
A politológus a paktumot úgy értékelte, hogy Brüsszel gazdasági okokra hivatkozva fel akarja oldani az európai nemzetállamokat, és „egy globalista katyvasszá” akarja alakítani Európát. Szerinte Magyar Péteréknek – mint európai néppárti tagpártnak és Magyar Péternek mint „globalista politikusnak” – ezt teljesíteniük kell, mert ezért támogatták őket a kampányban, és most jött el a „visszafizetés ideje”.
„Brüsszel pont az ilyen paktumokkal meg a büntetésekkel, a napi egy milliós büntetéssel vagy a kötelezettségszegési eljárással próbálja kikényszeríteni, hogy azok a homogén társadalmak, mint a magyar, amelyek azért egykultúrájúak és mégis az európai kultúrára építkeznek, hogy ezeket is ilyen globalista multikulti társadalmakká tegyék.” – Kiszelly Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „lyünstől kezdve mindenre” – a kontextus alapján valószínűleg a Lynx gyalogsági harcjárműről van szó, de a pontos név nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „hasckos izó” – a kontextus alapján „harckocsizó”, de az ASR torzítása miatt bizonytalan.
- „parackos gázt” – a kontextus alapján „palackos gázt”, de az ASR torzítása miatt jelölendő.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják.
[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Ultrahag csatornáján és a vonalban ebben az időpontban, ahogyan ezt már hallgatóink megszokhatták.
[00:00:12]Kiszeri Zoltán politológus, a jól értesült optimista.
[00:00:17]A vendégünk ismételten akivel áttekintjük a legfrissebb híreket.
[00:00:20]Üdvözöljük a műsorban.
[00:00:20]Köszönjük, hogy ismét fogadja a hívásunkat.
[00:00:24]Jó napot kívánok.
[00:00:26]Mielőtt belekezdünk a hírek elemzésébe, egy nagyon rövid szolgálati közlemény, hogy elindult pár napja a az ultrahang új belső közössége, ami nem csak kizárólag az ultrahangé, de itt az ultrahang alkotói elsők között kezdtek el ezen a közösségen belül tartalmakat posztolni, gyártani.
[00:00:46]És hát már csak azért is említem, mert az elsők között Kiszeli Zoltán is ott van, és nagyon köszönjünk ezúttal is a részvételt.
[00:00:57]Úgyhogy hallgatók szeretnének esetleg érdekes posztokat látni, exkluzív adásokat hallgatni és közben egymással diskurálni, beszélgetni, hiszen talán ez az egyik legnagyobb előnye ennek a közösségnek, akkor mindenképpen ajánljuk figyelmükbe a Fix Klubot.
[00:01:09]Ez lett a az új kis közösségünk neve.
[00:01:12]És hát csatlakoznak már az emberek, de örömmel látunk bárkit, és nagyon örülünk, ha ha még többen tudnak csatlakozni.
[00:01:20]Amellett, hogy ezzel ugye minket is támogatnak.
[00:01:24]egyébként természetesen a kulcsit az, hogy egy olyan platformot szerettünk volna, ahol egymással kapcsolatban tudnak lépni a szakértők, a hallgatók, és egy hát egy színvonalas közösséget próbálunk létrehozni, ahol tényleg el lehet egymással diskurálni, lehet reklámmentes tartalmakat, videókat, podcasteket fogyasztani.
[00:01:45]Rengeteg funkció is van, de én talán a közösséget emel ki leginkább, mert az elmúlt napokban most talán ez volt a legizgalmasabb.
[00:01:51]És hát a linket megtalálhatják itt a leírásban, illetve a kommentek között is.
[00:01:56]Annyit még engedjem meg, Kiszeli úr, hogy ő is ugye most az elmúlt napokban ott láttam, hogy egész aktív volt kommentelés, posztok satöbbi, hogy érezte magát.
[00:02:04]Igen, hát ez egy ez egy végre egy olyan hely, ahol tényleg a lényegre tudunk fókuszálni.
[00:02:11]Ugye hát a Facebook is, meg a YouTube is egy nagyon fontos és hasznos platform, csak hát látjuk, hogy nagyon sok a troll, nagyon sok ember ott önti ki az epéjét, és hát ez egy olyan platforma, ahová azok az emberek jönnek, akiket érdekel a politika, külpolitika, belpolitika, és ezektől a káros mellékhatásoktól mentesen tudunk a lényegre fókuszálni.
[00:02:28]tényleg örömet okoz, egy jó kérdés, arra jó választ lehet adni, és nem azzal kell foglalkozni, hogy kigyomláljuk a az oda nem élő kommenteket, hanem tényleg olyan kérdések jönnek, vagy olyan hozzászólások, amik építenek mindenkit, aki ebben részt vesz.
[00:02:41]És hát igen, tehát ez egy ilyen klub, tényleg szó szerint egy klub, ahová az ember szívesen tartozik.
[00:02:48]Ezért is csatlakoztam rögtön az elején.
[00:02:51]Ezt nagyon szépen köszönjük.
[00:02:51]Ugye voltak már élő adások.
[00:02:53]Nemsokára egyébként önnel is beszéltük, hogy lehet, hogy élőben ilyen videós felvétel majd lehet, hogy jelentkezünk ezen a klubon belül, de már volt Georg Pötlével, volt Túóci Richardal élő felvétel, és hát ez az adás is egyébként hamarabb fog kikerülni a közösség belső tagjai számára.
[00:03:11]Ugye 11-15-kor kapták meg önök itt kint a YouTube-on, de a közösség tagjai már amikor elkészülött az adás, akkor már megkapták egyből.
[00:03:20]Úgyhogy mindenesetre javasoljuk, hogy nézzék meg, ha van kedvükk egy kis idejük.
[00:03:23]És hát ennyi volt a szolgálati közlemény, és előre is köszönjük.
[00:03:28]És hát akkor rá is kanyarodva a hírekre, hiszen ezért vagyunk itt.
[00:03:29]A legutóbbi napok talán legnagyobb hát fordulata az ugye az iráni megállapodás.
[00:03:38]És mivel ugye ebből a műsorban is nagyon sokszor foglalkoztunk az önségével azzal, hogy most akkor mi fog történni, ezért ezzel kezdeném most a mai beszélgetésünket, és vissza is kérdeznék arra, hogy azért beszélgettünk itt ugye nagyon komoly gazdasági komplex háttérösszefüggésekről, ugye az amerikai államadósságtól kezdve sok mindenen át a mint az iráni háború hátteréről.
[00:04:05]És most ez a megállapodás hogyan illeszkedik bele ebbe a képbe?
[00:04:10]Nagyon sokan meglepődtek, nagyon sokan azt Államokban hibáztatják Donald Trumpot, nem értik, mi történt.
[00:04:14]Nagyon sokan gúnyolják ezt a megállapodást.
[00:04:16]Mi a valóság?
[00:04:20]Hát ha röviden kell szokás szerint egy mondatban összefoglalni, akkor mindenki nyert ezen a megállapodáson.
[00:04:24]Leginkább Irán nyert, mert időt nyertek, de nyertek rajta az olajimportőrországok, főként Ázsiában.
[00:04:33]Itt Japánra, Dél-Koreára kell gondolni, mint az USA szoros ázsiai szövetségeseire, Indiára, amely főként ugye a gázimportban szorul erre az öbölmenti térségre.
[00:04:45]Az indiai háztartások főként vidéken parackos gázt használnak.
[00:04:47]Ugye nagyon elfogyott a készlet és nagyon megdrágult az energia.
[00:04:51]De hát gondolhatunk az európai szövetségesekre is, főként a nyugat-európai országokra, amelyek az orosz olajról való leválás után az öböl térségéből importáltak olajat.
[00:05:03]és a az ázsiai olajimportőrországoknál és az európai olajimportőrországoknál is, ha nem történt volna változás, novemberre egy nagyon súlyos ellátási válság alakult volna ki.
[00:05:16]A már így is a tartalékokat csapolják meg, főként japánok vagy a nyugat-európaiak, és ha nem tudták volna, vagy nem tudják most pontosabban ezalatt a megállapodási időszak alatt újratölteni a készleteiket, akkor az őszél nagyon súlyos lett volna.
[00:05:32]És hát az USA is nyert, pontosabban Trump, hiszen azért ugye az amerikaiak nem akartak még egy örökkéartó háborút.
[00:05:42]Trump meg is ígérte nekik, hogy nem viszi őket örökké tartó háborúba.
[00:05:43]Na, ez az iráni háború pont egy ilyen örökké tartó háború lesz, csak nem egy olyan, mint a mint a vietnámi háború, vagy a vagy inkább olyan, mint a mint az afganisztáni háború, ami 20 évig tartott.
[00:05:56]20 évig volt ott a NATO kisebb-nagyobb intenzitásokkal intenzitással.
[00:06:01]De lényeg az, hogy azt várom, hogy ez a konfliktus ez elhúzódik.
[00:06:05]Ugye Iránt nem engedik atomhatalommá válni, Iránt nem engedik regionális hatalommá válni, nem engedik egy Izraelt, Izrael állam létét fenyegető állammá válni.
[00:06:15]Tehát ezért az amerikaiak biztos, hogy fellépnek Irán ellen.
[00:06:20]De most egy szünet van ebben a szünet van ebben a konfliktusban.
[00:06:25]És ugye az amerikaiak azért nyertek, mer pontosabban trumpék, tehát nem az USA pontosabban, hanem Trumpék, a republikánusok, a maga republikánusok, mert elindult az infláció.
[00:06:37]Májusban 4,2% volt az amerikai infláció.
[00:06:41]A gallonként 4-5 dollárt kell átlagban fizetni az üzemanyagért.
[00:06:44]Ott 2 dollár a lélektanihatár.
[00:06:46]Ha kettessel kezdődik a gallonkénti 4 lerenkénti olajár, az már az már nagyon rossz az amerikaiaknak, mert a költségvetésüket nem erre találták ki.
[00:06:55]Ugye hát akinek az usában vannak ismerősei hallja a szörnyűködést, hogy 10 tojás 20 dollárba kerül.
[00:07:01]Egy steak, egy tenyérnyi jó vastag stake az 30-50 dollár között van.
[00:07:06]Tehát nagyon elszálltak az árak.
[00:07:06]És ugye most a ez alatt a a az árcsökkenési időszak alatt, ami a megállapodás hírére bekövetkezett, most szövetségesek fel tudják tölteni az olajtartalékat.
[00:07:18]Az USÁban lejjebb megy az üzemanyagár, emiatt az infláció is csökkenni fog.
[00:07:21]Ez jót tesz a november 3-ai időközi választás előtt a maga republikánusoknak.
[00:07:28]Tehát van egy ilyen van egy ilyen általános fellélegzés.
[00:07:31]Mi a rossz hír?
[00:07:34]Hogy ez csak egy előzetes megállapodás arról, hogy majd 60 napon belül megállapodnak.
[00:07:38]Tehát most itt igazából egy ilyen nyári szünetet várhatunk, ameddig az irániak nem szednek ilyen útdíjat a hormonszi szoroson való átkelésért.
[00:07:51]Ők ezt átcímkézik, és azt mondják, hogy szolgáltatási díjat fognak szedni.
[00:07:53]Tehát nem útdíjat, hanem mondjuk szolgáltatási díjat a Réfkalauzért.
[00:07:57]És ugyanannyit kell majd fizetni, mint eddig.
[00:08:00]Az USA azt ígéri, hogy visszavonja a blokádját, magyarul azokat a hajókat, amelyeket az irániak átengedtek, mert például kifizették ezt az útdíjat, vagy mostantól szolgáltatási díjat, azokat tovább fogják engedni.
[00:08:12]Hát igazából itt tartunk most.
[00:08:15]Ennek hírére leesett a az az olajhordónkénti ára.
[00:08:18]Nagyjából 100-110 dollár volt eddig.
[00:08:21]Ma megnéztem direkt reggel a műsor előtt az árakat.
[00:08:23]A nyugati típusú brend olajhordónkénti ára ilyen 75 dollár körül forgott.
[00:08:28]Az orosz urál típusú olaj pedig 65 dollár körül forgott hordónként.
[00:08:34]Tehát ez egy 25-30 dollárral kisebb vagy alacsonyabb, bármint volt korábban.
[00:08:39]Tehát ez most egy jó hír mindenkinek.
[00:08:41]Nyilván nálunk is ezért vált lehet lehet pontosabban nálunk ez csak az űrügye annak, hogy kivezessék a védett üzemanyagárat árat.
[00:08:50]ugyanis a brüsszeli bizottság támadta ezt a magyar megoldást, ugyanis a a magyar védettárnál csak a magyar magánutósok tankolhattak védettáron.
[00:09:01]Amíg magas volt az olajár, addig ez nyilván egy előny volt, de a bizottság ezt nem nézi jó szemmel, hiszen vagy minden uniós polgárnak biztosítani kell a védett árat, mint Horvátországban, vagy senkinek.
[00:09:11]És ugye nálunk csak a magyarokra volt ez érvényes.
[00:09:13]Tehát a a Magyar Péter kormánya most az olajárcsökkenést vette űrügyként arra, hogy kivezesse a védett árat, amit igazából a brüsszeli kritika miatt kellett kivezetniük, hogy ne induljon egy kötelezettségszegési eljárás.
[00:09:30]Ugye a következő időszakra nézően az egyik hát kiemelt időszak vagy hát találkozó fordulópont ugye kérdeztük öntől az előző adásban, hogy mi lesz a következő időszak meghatározó eseményeinek egyike vagy többe.
[00:09:49]És hát ugye az EU csúcsot említette, ugye látszik, hogy Magyar Péter már posztolt arról, hogy hát akkor útra is kelt, és hogy most először kerül majd ő is a nagyasztalhoz.
[00:09:57]Mit vár ettől a találkozótól, ettől az Európai Uniós csúcstól?
[00:10:02]Ugye most az biztos, hogy egy új helyzet állt feln ugye az az iráni háború lezárásával, ami reméljük, hogy ez ez így is fog maradni.
[00:10:13]ami ugye természetesen okozhat könnyebbségeket, de azért ugye rengeteg kihívás van még most is az asztalon, illetve ugye az elmúlt hetek kihívásainak a maradványai, romjai is azért még mindig ott vannak az asztalon.
[00:10:25]Ön mit vár, mik lesznek most a kiemelt témák, és hogyan illeszkedik ebbe Magyarország?
[00:10:28]Igen, hát ugye már a brüsszeli sajtó már készíti elő a csúcstalálkozót.
[00:10:35]Azt látjuk, hogy a nagy nemzetközi lapok, főként az európai lapok már próbálják azokat a pozíciókat bemutatni, amelyek közül a politikusok dönthetnek.
[00:10:45]Hát ez ilyen nyomásgyakorlási, rábeszélési célzattal történik, hogy az ember a politikót olvassa, vagy a német sajtót.
[00:10:50]Én ugye azzal szerencse, hogy a németet is olvasom, ugye ott a német kormány pozíciója olvasható.
[00:10:56]Tehát Európa egy nagyon rossz helyzetben van.
[00:10:58]Sokat beszéltünk erről az elhibázott energiapolitikáról.
[00:11:04]Egyébként itt az a jó hír, hogy a németek is, meg az olaszok is rájöttek arra, hogy ez a mostani energiapolitika, ez nagyon rossz.
[00:11:12]Tehát ugye azt gondolták, hogy majd a megújó energiát fogják támogatni, hogy a legdrágább termelési móddal előállított villanyárat fogják az összes árra, összes módon előállított áramra vonatkoztatni.
[00:11:23]Tehát hogyha a paksi atamerőmű mondjuk 12 Ft-ért állít elő 1 kW-át, és azt mondjuk 20 Ft-ért adják, még egy gázturbinás erőmű mondjuk 150 Ft-ért állít elő ugyanannyi, vagy 1 kWát és az 200 Ft-ért adják, akkor a 200 Ft-os gázturbinás erőmű árat alkalmazzák az összes energiafajtára.
[00:11:45]És hiába van mondjuk a paksi áram 12 Ft-ért, vagy lakosságnak mondjuk 20 Ft-ért kwattóránként, hogyha a 200 Ft-os gázturbinás erőműárat kell alkalmazni, hát gondolhatják a a hallgatók, hogy a az energiaintenzív iparágaknak ez micsoda drágulást jelent.
[00:12:01]Hát ezért vándorolnak el a műtrágyárak, a a vagy vagy az alumínium kohók, energiaintenzív termelés.
[00:12:09]Ugye ez nyilván a az orosz energiáról való leválás egy ugyanilyen politikai döntés, ami szintén nem kedvez, de mondhatnánk a bürokráciát, ugye ki vannak akadva a cégek, hogy ugye nem csak a semleges nemű WC, ugye ez ennek egy ilyen vadhajtása, de rengeteg előírás van, hogy miket kell.
[00:12:25]Ugye nézzük például ugye a ezeket a GDPR x-eléseket, hogy mennyi mindent kell bexelni, hogy mi míg eljutunk oda az interneten, ahová szeretnénk, addig vagy 20 ilyen izét kell kitölteni.
[00:12:36]Tehát borzasztó.
[00:12:38]Tehát az egész borzasztó és igazából ezt már megszoktuk talán, de ami a legfontosabb, és erről kevesebb szó esik, hogy Németország és Franciaország két teljesen ellentétes irányba megy.
[00:12:49]Tehát ott tartunk, mint már kétszer az európai történelemben, hogy a franciák meg a németek széttartanak, és hogyha ez tartóssá válik például a jövő tavaszi franciaországi elnökválasztás után, akkor megint két tömb alakul ki, az Antant meg a központi hatalmak.
[00:13:03]Csak most a központi hatalmakat úgy hívják, hogy európai néppárt.
[00:13:07]Hát ugye milyen véletlen pont megint azok az országok tartoznak oda, amelyek eddig is a németek, az osztrákok, a magyarok most magyar Péter kormányával.
[00:13:15]És ugye az látszódik, hogy velük szemben a franciák, és akkor hát nyilván ugye az olaszok, akik mindig a győztesek oldalára állnak, meg a románok is majd mindig a győztesek oldalára állnak, tehát megy szét az egész.
[00:13:27]Most ezen a héten például ugye kiderült, hogy nem lesz német-fancia közös vadászgép.
[00:13:31]még 2017 környékén döntötték el, hogy lesz közös német tank, német francia tank, német-fancia vadászgép, meg német francia önjárólveg.
[00:13:41]És most ezen a héten kiderült, hogy nem fognak tudni gyártani közös német-fancia vadászgépet.
[00:13:47]A franciák gyártanak egy saját új gépet, ugye ezért is terjesztik ki az atomvédelmet mondjuk azokra az országokra, amelyek ezt hajlandóak elfogadni.
[00:13:57]Ez fr Lengyelország volt az, amely kötött egy szerződést a franciákkal.
[00:14:01]A franciák azt remélték, hogy majd francia vadászgépeket vesznek, rafálokat, mert a francia nukleáris levegőföld rakétákat a francia vadászgépekre lehet akasztani.
[00:14:10]És ugye most a németek ezen a héten gyorsan elmentek Varsóba, és ő ők is kötöttek egy német német lengyel megállapodást, hogy a franciákat ellensúlyozzák, és ne a francia atomrakétákat válasszák a lengyelek, hanem majd a közös európai védelmet, mert a németek az angolok atomrakétáira számítanak, ha már az amerikaiakra nem lehet.
[00:14:31]Tehát van egy ilyen széttartás a németek és a franciák között.
[00:14:36]Ez abban is megjelenik ugye, hogy azt, hogy dobták a a közös francia-német európai vadászgépet, most a németek egy új fegyverkezési tervet indítottak, harmadszor is nekifutnak, harmadszor is a német hadsereget akarják a legerősebb európai hadsereggé tenni.
[00:14:52]Ez Spárta 2.0-ának hívják ezt a tervet, akit érdekel az én csatornámon, erről van egy videó.
[00:14:56]És igazából ott azt látjuk, hogy a németek 500 milliárd eurót akarnak költeni fegyverkezésre az elkövetkező 10 évben, és ebből 200 milliárdot egy új kizárólag német vadászgép kifejlesztésére.
[00:15:07]Tehát az a német-fancia európai projektek helyett új német projektek lesznek.
[00:15:12]Akarnak német Starlinket, hogy a NATO keleti szárnya fölött német műholdak legyenek.
[00:15:19]akarnak német SpaceX-et, olyan német űr űrhajó milyen rakétarendszert, űrrakétarendszert, ami olyan, mint a SpaceX, hogy visszatér a földre a rakéta újrahasznosítható lesz, hogy olcsóbban tudják fölvinni a német műholdakat.
[00:15:34]Tehát igazából egy egy új német Európát akarnak fölépíteni.
[00:15:37]Hát érthető, hogy a franciáknak, olaszoknak, az angoloknak nem sok kedve van ehhez, de ez az, ez a ké, ez a ketté tartás van, és ez 1000 kérdésben megjelenik most az uniós csúcsa ezt lefordítva, csak erről kevesebbet beszélnek Magyarországon.
[00:15:52]Azért akartam ezt a hátteret jól értesült optimistaként megvilágítani.
[00:15:54]És amiről például most szó lesz, az az uniós költségvetés.
[00:15:58]Tehát a fukarországok és de a németek, vagy a németek szövetségi rendszere, a hollandok, osztrákok, finnek, ők azt mondják, hogy nem kell nagyon növelni az uniós költségvetést, ez jó lesz.
[00:16:09]Az 1000 milliárd euró hét évre az úgy nagyjából elég.
[00:16:13]Inflációval növelhetjük, de nagyon nem kell.
[00:16:16]És és hogy az és hogy ezen belül a kiadásokat át kell csoportosítani.
[00:16:21]Tehát nem kell annyi mezőgazdasági kiadás, kohéziós kiadás, sokkal inkább kell költeni a fegyvergyártásra, a az innovációra, a megújó energiára, például hidrogénergiára, mert ugye a németek azt mondják, hogy oké, leváltunk az orosz energiáról, vagy lerobbantottak minket az orosz gázról, de ugye nincsen helyette ugyanolyan olcsó és tömeges megoldás.
[00:16:44]És hogy a németek eldöntötték, hogy a hidrogén lesz majd az a megújuló energiával, elektrolízis által előállított hidrogén, ami ha a mérnökök ezt a feladatot megoldják, nagy mennyiségben és olcsón áll majd rendelkezésre, mint korábban az orosz gáz.
[00:16:59]Tehát, hogy ez még nincs így, a mérnököknek még rengeteget kell dolgozni, de például azt mondják, hogy hát az unió is tolja meg ezt a projektet, tegyenek bele több pénzt.
[00:17:08]Tehát a déli itt a franciák, olaszok állnak főként az élen, de hát ugye ide tartoznak a nagyobb mezőgazdasági országok.
[00:17:14]Ebben a kérdésben talán Magyarország is azt mondják, hogy hát nem meg kell tartani az agrár támogatásokat, meg kell tartani a kohéziós támogatásokat.
[00:17:22]Itt is van persze változás.
[00:17:24]A déli mondják, és ez egyébként logikus, hogy akkor a regionális és kohéziós támogatásokon belül például lakásépítésnek nagyobb prioritást kell adni, tehát több bérlakást kell építeni mondjuk azokban a zónákban, ahová sokan költöznek, és Európa szerte a nagyvárosokban nagyon elszálltak a az ingatlanárak, a lakbérek.
[00:17:44]És ugye ugye ezt például egy uniós programmalne enyhíteni.
[00:17:46]Csak hát ugye mi a probléma?
[00:17:49]hogy a hogy a Magyarországon nincsen probléma a vidéki, főként az északkelet-magyarországi vagy délkeletmagyarországi lakbérekkel vagy ingatlanárának, amonnan elköltöznek az emberek.
[00:17:59]És Budapesten épenénk még több bérlakást, akkor ugye attól attól mondjuk Miskolcon vagy Békéscsabán nem leszne nem lesz több ember, tehát ott már most is inkább megfizethetőek a lakbérek a kevesebb munkalehetőség miatt, vagy az elköltözés miatt.
[00:18:15]Tehát magyarul egy csomó ilyen kérdés van, de a költségvetés az a az a legnagyobb kérdés, mert a déli országok egy 2000 milliárd eurós költségvetést akarnak, a amíg az északi országok egy 1000 milliárdosa, tehát egyszerre nem lehet a kettő.
[00:18:31]A bizottság nyilván a nagyobb költségvetést támogatja, mert ők azt szeretnék, hogy a bizottságnak nagyobb szerepe legyen a több pénz elköltésében.
[00:18:39]Ezt az északi országok sem támogatják őszintén.
[00:18:41]A németek is azt mondják, hogy inkább a piacra kéne bízni.
[00:18:45]ennek a pénznek az elköltését.
[00:18:45]A németeknél nagyon ígéretes projektek vannak.
[00:18:50]Az ukránokkal a dróntechnológiában együttműködnek, és például olyan új drónokat, vagy közepes és nagyhatótávolságú rakétákat akarnak kifejezni startupokkal, piaci cégekkel, amelyek ezt üzleti alapon is meg tudják csinálni.
[00:19:05]Hát sajnos ugye az üzlet az azt jelenti, hogy ha háború van és többet költenek az országok fegyverekre, akkor így most van egy kereslet ezen fegyverek iránt.
[00:19:12]De hát a németek most ezen felbátorodtak, és azt mondják, hogy hát ha a dróntechnológiát meg tudjuk oldani kvázi piaci alapon, akkor ha ugyanekkora kereslet van, és van kereslet a műholdak iránt, vagy az új vadászgép iránt, akkor akkor ezt piaci alapon jobban meg lehet csinálni.
[00:19:29]És hát egyébként nagyon sok olyan német cég van, akár az űrtechnológiában, akár a repülőgép technológiában, amely bontogatja a szárnyait.
[00:19:39]Hát a franciák ezt nem nézik jó szemmel.
[00:19:41]Az angolok azért úgy még kivárnak, ők azt gondolják, hogy hát tudnak alkatrészeket eladni, Rolls-Ryce hajtóműveket vagy valamit, motorokat, akkor az nekik jó.
[00:19:51]És a németek is az angolokkal akarnak inkább együttműködni, mint a franciákkal, mert a franciák ugye csak pénzt akarnak, és azt mondják, hogy majd Franciaországban legyántjuk a technológiát.
[00:20:00]adjátok ide a pénzt, majd kaptok készen fegyvereket.
[00:20:02]A németek meg abban érdekeltek, hogy minél több ország működjön együtt, mondjuk, mint az Airbusnál.
[00:20:08]És akkor ugye az azt jelenti, hogy ezek az országok nem csak, hogy érdekeltek lesznek ennek a projektnek a sikerében, hanem vásárolnak is majd azokból a fegyverekből.
[00:20:17]És hogyha mondjuk az angolok is ilyen német vadászgépet vesznek, akkor ugye ez erősíti a gazdasági kapcsolatokat.
[00:20:23]Az angol hadseregben is ez lesz, és ugye a NATO csúcs is lesz majd jövő hónapban Törökországban.
[00:20:29]Ugye a németeknek van egy új fegyverkezési koncepciója is.
[00:20:31]Hát ez a második világháború végén kezdték csak alkalmazni.
[00:20:36]Akkor már késő volt, de ugye most megtanulták a leckét, és most a a harmadik kísérletben már ezt alkalmazzák.
[00:20:43]Ezeket katonai akadémiáknak hívjuk.
[00:20:46]Tehát például Lengyelországban van az Ebrems Harckocsizó Akadémia.
[00:20:51]Konstanca mellett Romániában az ottani légitámaszponton van az F16-os akadémia.
[00:20:57]Észak-Netországban van a légvédelmi Akadémia, az Iriszté légvédelmi rendszer is.
[00:21:01]Tehát ilyen akadémiákat akarnak létrehozni, ilyen tömeges kiképzési központokat, mert minél több szövetséges ország használ német fegyvereket, vagy amerikai fegyvereket, akkor tömegben lehet kiképezni a katonákat ezekre a fegyverrendszerekre, és ugye ez azt jelenti, hogy nagy számban lennének olyan katonák, akik ugyanazt a fegyvert mondjuk ebremskos itt mondjuk, abból pont nincsen sok Európában, de mondjuk a lengyel a a a lengyelek vettek, románok vettek, az ukránoknak adtak, amerikaiaknak itt Európában van, és akkor így kiképzik akár az ukrán katonákat.
[00:21:31]at is, és akkor nagy számban van olyan hasckos izó, akit ki lehet képezni, de ugyanez benne a többi fegyverre is.
[00:21:36]Tehát a lyünstől kezdve mindenre akarnak a németek ilyen tömeges fegyvergyártást és tömeges kiképzést.
[00:21:42]Tehát ez a német terv és hát vannak országok, amelyek ez iránt fogékonyak, mint mondtam, a korábbi tengelyhatalmak országai.
[00:21:48]És hát vannak országok, amelyek ezzel szkeptikusak, leginkább a korábbi Antant, vagy a nyugati szövetséges országok.
[00:21:55]És hát az unión belül most ez a törésvonal az, ami például az uniós költségvetés vagy a fegyvergyártás kapcsán megjelenik.
[00:22:06]És akkor el is jutottunk a magyar szerepig, hogy ugye milyen olyan ugye erre azért már tett utalásokat, de hogy így kicsit így egy-két konkrétumokra rátérve, hogy mik azok a területek, amiben most Magyarországnak lesz vagy éppen nem lesz szerepe ezen a csúcstalálkozón.
[00:22:25]Ugye mindig egy érdekes kérdés volt, hogy a magyar külpolitikai szerepvállalás ugye a kormányváltást követően hogyan fog alakulni?
[00:22:30]És talán ez az egyik ilyen első ö hát nagy találkozó, ahol sok ország mellett sok témában figyelhetjük meg azt, hogy mit képes vagy éppen nem képes elérni a magyar külpolitika.
[00:22:45]Ön mit vár?
[00:22:47]Hát ugye most négy új miniszterelnök ül az asztalhoz, mert négy uniós országban volt március óta olyan fordulat, az előző uniós csúcstalálkozó óta, amikor új kormányfőt választottak meg különböző okokból.
[00:23:01]Ugye Magyar Péter az egyik, hát ugye ezt ismerjük ugye az április 12-i választást, de Litvániában is kormányváltás volt, ugye ott az ukrán drónok csapódtak be az országba az ország területén, és emiatt lemondottak kormány, új miniszterelnöke van Litvániának, egy az ukránokat még jobban támogató háború párti politikus.
[00:23:22]Bulgáriában a korábbi elnököt választották meg, vagy pontosabban ő alakíthatott kormányt.
[00:23:26]Ugye ő inkább egy olyan politikus, aki Orbán Viktor béke politikáját folytatná.
[00:23:30]Akkor itt van ugye Janes Jansa, szlovén miniszterelnök, aki szintén egy régi motoros, de negyedszer lesz Szlovénia miniszterelnöke.
[00:23:42]És ő ő például Izrael támogatásának kérdésében megy szembe Brüsszellel.
[00:23:47]Ugye főként a nagy muszlim bevándorló tömeggel rendelkező országok, a franciák, belgák, spanyolok, akik szankciókat vezetnének be egyes izraeli politikusokkal szemben, vagy például szankcionálnák, bojkotálnák az Izrael által megszállt területeken készült termékeket.
[00:24:06]És hát ugye Orbán Viktor ezt ezt ellenezte, a németek, hollandok ezt ellenezték, a csehek.
[00:24:12]És most Janes Janssa lesz az, aki például Izrael kérdésében a a a ezekkel a szankciókkal, vagy ezekkel a Kajakallas által is követelt szankciókkal vagy intézkedésekkel szemben például vagy vezetni fogja a ellenállást.
[00:24:31]És akkor hát a németek, hollandok felsorakoznak mellé.
[00:24:34]kérdés, hogy Magyar Péter kormánya ezt megteszi-e.
[00:24:36]Ugye Magyar Péter meghívta Netu miniszterelnököt Budapestre, bár tudhatta volna, hogy körözés van ellene.
[00:24:44]És hogyha a kormány, a magyar az új magyar kormány visszalép a Nemzetközi Büntetőbíróságba, akkor le kéne tartóztatni, hogyha jönne Netjau minzerelök.
[00:24:53]Hát nyilván nem fog jönni egyrészt, mert október 27-én Izraelben választás lesz, neki kampányolnia kell.
[00:24:59]meg hát az izraeli államfő, aki már többször volt Budapesten, szerintem ő fogja képviselni Izrael Államot.
[00:25:04]De visszatérve az uniós csúcshoz, ugye mindenki találgatja, hogy Magyar Péter mennyiben fogja folytatni Orbán Viktor politikát.
[00:25:12]Ugyanis hiába volt a választási eredmény, attól még a magyar emberek többségének a véleménye nem változott Ukrajna kapcsán, mondjuk az ukrajnai fegyverküldés vagy pénzküldés kapcsán.
[00:25:21]Ebből biztos, hogy ki fog maradni az újmagyar kormány.
[00:25:23]A migráció terén sincsen változás.
[00:25:25]És itt is például a brüsszeli lapok már arról arról írnak, hogy Magyar Péter várhatóan a lengyel és a Dán pozícióhoz fog csatlakozni.
[00:25:34]Ezen országok kormányai ellenzik a kötelező migrációs kvótát.
[00:25:40]Hát nyilván ezt már többségi szavazással elfogadták, csak az akkori lengyel és magyar kormány szavazott ellene, illetve fordult az unió bíróságához.
[00:25:46]Ez most ugye két év után, most június 12-én hatályba lépett, de a Dán kormány egyébként szociáldemokrata miniszterelnökkel, a lengyel kormány Tuszkék, illetve Magyar Péter is ugye ellenzi ennek a kvótának a hatályba lépését.
[00:26:03]Tehát itt talán folytatódik Orbán Viktor politikája.
[00:26:05]Ugye Ukrajna kérdésében megváltozott a magyar kormány álláspontja.
[00:26:09]Ugye Orbán Viktor tartott egy sajtótájékoztatót ezen a héten Brüsszelben, Bóka János korábbi uniós ügyek miniszterével, és ott ő megerősítette, hogy szerinte nem szabad Ukrajinát fölvenni, mert ezzel a háborút hoznánk be az unióba.
[00:26:22]Egy háborúból álló országot nem nem les szabad fölvenni.
[00:26:26]Hát ugye a németek megüzenték az ukránoknak, hogy gyorsított felvétel nem lesz.
[00:26:30]Ezért bátorodott fel Magyar Péter is.
[00:26:33]És ahogy egyébként korábban is mondták, hogy ők csak a gyorsított felvételt nem támogatják.
[00:26:36]A rendes felvételi eljárás most már a magyar hozzájárulással elindulhatott.
[00:26:41]Tehát itt is egyébként a az Európai Néppolitikájához csatlakozott fel Magyar Péter.
[00:26:47]Viszont ami a versenyképességet illeti, szerintem itt is folyamatosság lesz, hiszen a Magyar Uniós elnökség idején a elfogadtak az uniós vezetők itt Budapesten egy versenyképességi nyilatkozatot, hogy szeretnék javítani az unió versenyképességét.
[00:27:03]Hát itt is számíthatnak szerintem az északi országok az új magyar kormány támogatására, hiszen főként a németek azok, a hollandok, akik csökkentenék a bürokrácián.
[00:27:15]Most például ennek keretében vetődött fel az Unió külügyi szolgálatának integrálása és csökkentése, hiszen túlb túlburjánzik a létszám, túl sokan vannak.
[00:27:26]1 milliárd euróba kerül ennek az uniós külügyi szolgálatnak a fenntartása, ami rengeteg.
[00:27:33]Hát ezek ilyen jól fizető állások.
[00:27:35]Nyilván mindenki pedálozik, hogy egy ilyen jól fizető állásba kerüljön, de hát ugye ez is túl burjánik, ezt is csökkenteni kell.
[00:27:40]Tehát itt biztos vagyok benne, hogy a magyar kormány a németek álláspontját fogja erősíteni.
[00:27:48]Az oroszországi szankciók kapcsán ugye most a 21.
[00:27:50]szankciós csomagra készül az Unió.
[00:27:53]Szerintem ott nem lesz vétó.
[00:27:55]Ugye most az Unió ilyen fricskaként azokat a kivételeket, amiket Orbán Viktor ki tudott harcolni, lassan-lassan meg akarja szüntetni.
[00:28:03]Ugye a a Fidesz kormány például Kiril patriárkát azért vetette le az uniós szankciós listáról, mondván, hogy hát ő a pápal tárgyalt, Ferenc pápal tárgyalt, például hadifoglyok kicseréléséről.
[00:28:17]Ez sikerült is több alkalommal ugye az elmúlt években.
[00:28:21]És most például Kiril patriárkát az unió föl akarja tenni.
[00:28:24]a a szankcionált személyek listájára.
[00:28:27]Tehát ezt szerintem az új magyar kormány engedni fogja, hogy hát nyilván az energiakivételhez fognak szerintem ragaszkodni, hiszen a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy továbbra is kapjunk orosz földgázt, orosz kőolajat a meglévő szerződések keretében.
[00:28:42]És ugye ezen vannak egy kicsit megrőkönyödve, hogy Magyar Péter ugye 2035-re szeretné kivezetni az orosz fosszilis energiát Magyarországról.
[00:28:52]a bizottságnak elhangzott egy 2027-es határideje.
[00:28:53]Tehát ilyen szempontból reméljük, hogy itt Magyar Péter tényleg a nemzeti érdeket fogja képviselni, hogy minél később vezessék ki az orosz olajat.
[00:29:02]Ugye azért a diverzifikáció is elindult.
[00:29:05]egyébként még Orbán Viktor kormányzásának az idején egy ilyen előzetes megállapodás született a csehekkel, Andrej Babis kormányával, hogy a Csehországtból meghosszabbítják az olajvezetéket Pozsonyig, és akkor a a német meg az olasz vezetékre rákapcsolt Csehország összeköti az olajvezetékeit a keleti vezetékekkel rendelkező Szlovákiával.
[00:29:34]És hogyha Csehország és Szlovákia között létrejön egy olajvezeték, akkor megépítenünk egy másik vezetéket Pozsony és Százhalombatta között, és akkor ezzel Magyarország és Szlovákia észak felől is ellátható kőolajjal.
[00:29:50]Tehát ezzel csökkentjük a kőolajfüggőségünket, és nem a horvátokon keresztül, akik ugye szemérmetlenül magas tranzit díjat kérnek az Adria kiola vezetékért.
[00:30:01]Tehát ez az egyik diverzifikáció példa.
[00:30:03]De hát mire ez a vezeték megépül, az hosszú idő.
[00:30:07]És ugye ezt ezt a vezetéket hosszabbítják meg, ez is még az Orbán kormány döntése a szerbiai pancsevóig, ahol most a az eeten, ezen a héten körvonalazódó megállapodás értelmében a MOL átveheti a szerb olajvállalat többségi tulajdonát, és ezzel a pancsevói olajfinomító is, hogyha elig készül ez a vezeték, akár Csehországon keresztül, Nyugat-Európából vagy akár Olaszországból is kaphat olajat.
[00:30:33]Tehát ezek ezek jó lépések, mert nyilván csökkenteni kell a függésünket az oroszolajtól.
[00:30:39]Az sose jó, ha egy csőtől függünk.
[00:30:41]Most minél több cső van, nyilván annál kisebb a függésünk.
[00:30:42]De hát mire ezek elkészülnek, az egy kérdés.
[00:30:45]És a másik kérdés az árnak a kérdése, hiszen láttuk, hogy az orosz olaj most nagyjából 10 dollárral olcsóbb hordónként.
[00:30:54]Vagy hát az elérhetőségnek a kérdése, mert hogyha ez az iráni amerikai konfliktus kiújul, és szerintem ez ősszel legkésőbb ki fog újulni, hiszen az amerikaiak a beszélgetés elején megállapítottuk, hogy nem engedhetik meg, hogy Irán nukleáris hatalom legyen, vagy Irán olyan rakétákkal rendelkezzen, amelyek Izrael állam létét fenyegetik.
[00:31:16]Ezért ugye ez a háború szerintem ki fog újulni, de lényeg az, hogy hogy a hogy a Magyar Péter azzal, hogy az orosz energiát minél tovább próbálja megtartani Magyarország számára.
[00:31:25]Ez egy jó döntés, ha ezt tényleg megteszi.
[00:31:29]Tehát ilyen kérdésekről lesz szó.
[00:31:31]Szerintem a legfontosabb most az új költségvetés lesz.
[00:31:40]Ugye ami még szintén is utolsó kérdésként tenném csak fel.
[00:31:45]sokat fölberül ott az elmúlt időszakban az ugye az, hogy a migrációs paktummal kapcsolatban milyen európai reakciók érkeznek, hogy Magyarország meg fogja-e tudni úszni azt, hogy komolyabb szerepet vállaljon a migrációs teherviselésben?
[00:32:02]És ugye itt ilyen technikai kérdések sokszor merültek fel arra vonatkozóan, hogy akkor most akkor humán erőforrások küldésével, tehát rendőrök, egyebek küldésével segítene Magyarország esetleg pénzbeli hozzájárulással, de hogy most azért látványosan most egy-két nyilatkozat például akár a Helsinki bizottság részéről, akár az Európai Bizottság részéről, mintogyha továbbra is azt sugalná, hogy elégedetnek például mondjuk a szuverenitásdelmi hivatal megszüntetésének kérdésével a bizottságban, de mondjuk a migráció terén meg kitérő válaszokat adtak.
[00:32:38]Ön szerint mi re utalnak most az aktuális jelek?
[00:32:44]Nem, hát a a papírt kell nézni.
[00:32:44]Tehát ugye arról beszéltünk, hogy kettő évvel ezelőtt, 24 májusában többségi szavazással elfogadták a migrációs paktumot.
[00:32:54]Tehát ezek nem változnak ezek a dolgok.
[00:32:56]Ugyanis hát nem születik elég gyerek.
[00:32:58]Az európaiak nem vállalnak elég gyereket.
[00:33:00]Ez azt jelenti, hogy a lak a kontinens lakosságának a száma az csökken.
[00:33:04]Ugye sokszor elmondtam, ezek ilyen becslések, hogy 2100-ra akár 50 millióval kevesebb európai lehet, mint most.
[00:33:12]Tehát ilyen 520 millió helyett 470 millió.
[00:33:15]És hát igazából ugye, hogyha csökken a lakosságszám, ugye ennek rengeteg problémája van.
[00:33:19]Most nem akarok külön előadást tartani, de ugye például ha megnézzük, hogy mely országok növekednek, tehát például Lengyelország vagy Spanyolország, akkor ott a növekedésnek nyilván sok oka van, nem monokauzális ez a dolog, de például az, hogy Lengyelországban 2 millió ukrán vendégmunkás érkezett az elmúlt 10 évben, mj főként a háború előtt, ugye azért az lökött egyet a gazdaságon, mert a a vendégmunkásnak is kell valahol laknia, nyilván ő is szeretne enni idővel szeretne egy autót.
[00:33:50]Tehát ez úgy húzta a lengyel gazdaságot.
[00:33:52]Ugye Olaszországba, Spanyolországba is érkeznek a migránsok, a bevándorlók, és ők is ott dolgoznak.
[00:33:58]Nyilván nekik is kell szállás, étel, előbb-utóbb ők is szeretnének saját lakást, saját autót.
[00:34:05]Tehát ez így húzza a gazdaságot.
[00:34:05]Tehát a bevándorlás az az ez egy gazdasági tényező is.
[00:34:09]Ezért is erőlteti a bizottság.
[00:34:11]Az más kérdés, hogy kik jönnek, ugye, hogy nem atomtudósok meg agysebészek jönnek, és ezért akik most jönnek, gazdasági jóléti migránsok, azok csak kicsit tesznek hozzá a nemzetgazdasághoz, tisztelet a kevés számú kivételnek.
[00:34:22]Vagy mondjuk azt is látjuk, hogy hogy nem végzik el azokat a munkákat, amiket az európaiak ennyi pénzért vagy ilyen megbecsülésért nem akarnak elvégezni, mert amíg a szociális rendszer annyira vonzó a számukra, hogy hogy nem vállalnak munkát, addig addig inkább a szociális rendszerben maradnak, mert nincsenek rászorítva arra, hogy hogy képességük vagy lehetőségük szerint dolgoznak.
[00:34:47]Ezek nagyon komoly problémák, csak a bizottság ezt a kvótával akarja megoldani, és hogy minden országban csökken a lakosságszám, sajnos nálunk is ezért azt mondják, hogy jó, hát akkor kaptok majd évente 7000 embert vagy 10000 embert, és akkor ezeket tanítsátok meg magyarul, költöztessétek őket oda, ahonnan a magyarok elköltöznek.
[00:35:05]Tehát jelöljétek ki a migránstáborokat az elnéptelendő magyar régiókban, tanítsátok meg őket azokra a munkákra, amiket a magyarok nem akarnak elvégezni, és akkor teremtsetek olyan feltételeket, hogy hogy ők beálljanak a sorba, megtanulják a nyelvet, tanuljanak szakmát.
[00:35:22]És ugye a remény az papíron, hogy ahogy ez egyébként volt még a az 50-es60-as években, hogy az első generációs vendégmunkások azok tényleg dolgozni mentek, hozzáadtak a befogadó országok GDP-hez, és a második generáció, ami már ott született, az mondjuk már eggyel tovább lépett, tehát mondjuk érettségit szerzett, diplomát szerzett, vagy orvosokká, mérnökökké is váltak közülük sokan.
[00:35:47]És ezzel ugye már egy sokkal magasabb hozzáadott értéket teremtettek a befogadó országban, mint az első generáció, akik csak mondjuk szakmunkások voltak.
[00:35:55]Tehát azt mondják, hogy ha ezt ti jól csináljátok, akkor ez az évente 10000 ember, ez nem egy teher meg egy veszély, hanem egy lehetőség.
[00:36:04]Hát ugye látjuk Németországban vagy Ausztriában az elmúlt 10 évet, hogy hát nem agyebészek jöttek, nem álltak be a sorba, nagyon sokan nem befizetnek, hanem kivesznek a szociális rendszerekből.
[00:36:15]Tehát igazából Brüsszel most ezt akarja szétkenni, ezt a maszatot, hogy nekünk is jusson.
[00:36:20]Tehát mi az, ami a paktumból Magyarországra hárul?
[00:36:26]Tehát azt nem kerülheti ki a kormány, az új kormány, hogy megépítsen az első évben 7700 ember számára befogadóállomást.
[00:36:35]Tehát kell építeni 7700 ember számára befogadó kapacitást.
[00:36:38]Ugye ez a bizonyos vitnyédi tábornak a kérdése, amiről ugye a Magyar Péter lobogtatja ezt a kormányhatározatot.
[00:36:45]Aztán kiderült ugye, hogy végül is ukrán háborús menekülteket helyeztek el Viten, és akkor azóta ugye az egyik része az ott maradt üresen, a másik részéből meg ilyen kollégiumot csináltak.
[00:36:57]Tehát az az biztos, hogy ki kell 7700 ember számára építeni az infrastruktúrát.
[00:37:01]Hogyha Görögországból vagy Spanyolországból át kell venni hirtelen embereket, akkor legyen hová lefektetni őket első körben.
[00:37:07]Aztán ez a szám ez növekszik, mert az első évben 300 férőhelyet kell kiépíteni az unióban.
[00:37:14]ebből 7-es 7-es század Magyarországon és ez mindig duplázódik.
[00:37:18]Tehát ez egy felmenő rendszerben, ez azt jelenti, hogy mondjuk ez akár 20000-re is felmelhet, tehát 20000 férőhelyet mondjuk öt éven belül ki kéne építenie Magyarországnak.
[00:37:29]És azt mi döntjük el, hogy hova.
[00:37:29]Hát itt voltak ilyen korábbi tervek, ha jól olvasom az újságot, akár ilyen üres laktanyákba, elhagyott munkásszállókba, vagy vagy máshová ilyen konténervárost is lehet építeni.
[00:37:40]Tehát lényeg az, hogy ezt ki kell építeni.
[00:37:42]A második, amit a Fidesz kormány nem akart, az a határeljárás.
[00:37:46]Ezt is Magyar Péteréknek be kell vezetni.
[00:37:48]Ez azt jelenti, hogy eddig ugye a fizikai határzár a kerítés, és van a jogi határzár, hogy nem lehet menedékkérelmet beadni a határon.
[00:37:54]És ugye Magyar Péteréknek ezt meg kell változtatni.
[00:37:58]Ugye ott van az átverés, hogy ők arról beszélnek, hogy a kerítés az megmarad.
[00:38:02]Igen, de a jogi hatászárat kéne eltörölnie a brüsszeli elvárások miatt, meg ha az 1 millió eurós napi büntetést le szeretné állítani.
[00:38:09]Ez azt jelenti, hogy nem kell már átmeszni a migránsoknak a kerítésen.
[00:38:14]Hogyha Röszkénél például a határállomáson jelentkezik, hogy ő szomáliai, szudáni, afgán, szír, és hogy ő homoszexuális, áttélt keresztény, polgárháborús menekült, és akkor menedék jogot kér, kimondja a varázszót, hogy menekült jogot kérek.
[00:38:31]Akkor az uniós eljárás szerint nekünk is a határon egy tranzit zónát kéne létrehozni, és ott a következőről kell dönteni, hogy ő olyan országból jön-e, ahol 20%-nál magasabb vagy alacsonyabb a a menedékkérelmek elfogadási aránya.
[00:38:45]Ha 20%-nál kisebb elfogadottsági rátájú országból jön, akkor egy tranzit zónába őt be lehet kísérni.
[00:38:55]Tehát ő nem hagyhatja el a tranzit zónát, és ott 12 héten belül dönteni kell a kérvényéről.
[00:38:59]Ha elutasítjuk, további 12 hetk van arra, hogy mi magyarok hazaküldjük őt.
[00:39:04]Hol a csapda, hogy a németek sem tudják hazaküldeni a szíreket meg az afgánokat.
[00:39:11]Tehát tehát hiába derül ki valakiről, hogy ő szír vagy marokkói, a kibocsát országok nem szívesen veszik őket vissza, örülnek, hogy megszabadultak a lakosságfölöslegtől.
[00:39:19]Tehát ez az egyik csapda.
[00:39:21]Ha ha egy 20%-nál alacsonyabb, de magasabb elfogadottságú országból jön, akkor be kell engedni az ország területére.
[00:39:30]És itt az országon belül kell lefolytatni a menekültügyi eljárást.
[00:39:34]Hol van itt az átverés?
[00:39:34]Hogy mindenkit regisztrálni kell a határon.
[00:39:38]Tehát aki rözkén kopogtat és azt mondja, medékjogot kér, újlenyomat fénykép, bekerül az ERODAK adatbázisba a a az ő személyes adat térképe.
[00:39:47]És igazából ő hiába költözik tovább, megy önhatalmulag akár Svédországig, ugye, hogyha őt Magyarországon regisztrálták, mert a görögök valamiért véletlenül ezt elfelejtették, akkor az történik ugye, hogy ha őt elkapják Hollandiában vagy Svédországban, és az újrányomata alapján őt röszkén regisztrálták, vagy Magyarországon, akkor hazaküldik idézőjelben Magyarországra.
[00:40:09]És ez az új migrációs szabály már egy csomó mindent könnyít egyébként.
[00:40:15]Tehát például eddig azért nem küldték vissza Magyarországra, Bulgáriába vagy Görögországba a migránsokat, mert azt mondták, hogy hát Magyarországon nincsen fair eljárás.
[00:40:23]A menekültügyi eljárás a német bíróságok szerint nem fair.
[00:40:28]De most már ugye, hogy új kormány van, meg ugye ilyen jogállami reformok meg minden, most azt mondja, oké, rendben, most már haza lehet küldeni őket Magyarországra, mert itt regisztrálták őket.
[00:40:38]Tehát ezeket a szabályokat kéne nagyjából átültetni.
[00:40:42]Tehát a a 7700 fős befogadókapacitást, azt mindenképpen ki kell építeni, és előbb-utóbb a határeljárást is be kell vezetniük.
[00:40:49]És ezzel ugye megnyílik az ajtó.
[00:40:51]Ezt ugye a migrációs szakértők elmondták, hogy most azért sincsenek itt migránsok, mert egyrészt szigorú a határzárunk, másrészt most Horvátországon keresztül, Bosznián, Horvátországon keresztül keres kerülnek, vagy mondjuk Bulgárián és Románián keresztül kerülnek.
[00:41:07]hogyha ezt a határeljárást bevezetik, akkor onnantól kezdve sokkal többen fognak jelentkezni, regisztrálni kell őket, és hiába mennek önhatalmúlag tovább Nyugat-Európába, hazaküldhetik őket Magyarországra, illetve akiket meg a tranzit zónákban elméletileg csak 12 hétig lehet ugye a kérelmükről dönteni, és utána ha elutasítják a kérelmüket, további 12 hét után lehet őket kitoloncolni vagy hazatoroloncolni, akkor ugye ott kezdődik a probléma, hogy hova tol koloncoljuk őket vissza.
[00:41:38]Nyilván a szerbek sem akarják őket visszafogadni, a kibocsátó országuk sem akarja őket ki visszafogadni.
[00:41:44]Tehát egy idővel fel feltorlódhat egy olyan tömeg a akiket mondjuk Nyugat-Európából küldenek vissza, mert itt Magyarországon regisztrálták őket.
[00:41:53]Hát ugye nyilván adja magát, amit a görögök csinálnak, hogy akkor nálunk is elfelejtik őket regisztrálni.
[00:41:59]Tehát akkor meg ugye azt is a migrációs szakértők megmondták, akkor őket kizárnak a sengeni övezetből.
[00:42:05]Ez egy nagy csapdahelyzet Magyarországnak.
[00:42:07]Nem véletlen, hogy Magyar Péter erről nem beszél, és valóban, ahogy szerkesztő úr is nagyon helyesen felvetette, Magyar Péter arról beszél, ami adott a migrációs paktum szerint, tehát hogy nem vesszük át mondjuk Görögországból azokat az embereket, akik a kvóta szerint Magyarországra jutnának, hanem 20000 eurót fizetünk fejenként a görögöknek.
[00:42:27]Ez most egy 300 fős keret, amit nulladik körben át kell vennünk.
[00:42:30]De hát aki visszaemlékszik úgy, mint én 2015-re, az emlékszik, hogy 15-ben is először csak 300 embert kellett volna átvenni áprilisban, amikor még csak kevesen jöttek, és csak a földközi tenger felől érkező migránsokról volt szó, akkor csak 300 emberről volt szó.
[00:42:45]Amikor Törökországból megindult a tömeg, akkor ez hirtelen szeptemberre hiphop már 1300-ra nőtt, és ez ment volna tovább.
[00:42:55]Tehát igazából a görögöknek nem a és a harmadik lehetőség, hogy nem pénzt küldünk, hanem határőröket vagy egészségügyi dolgozókat, akik mondjuk a menekült táborokban látják el az ottani embereket, akár egészségi szempontból, vagy más szempontból.
[00:43:09]Tehát a görögöknek nem határőrök kellenek, meg nem orvosok kellenek, az van nekik is bőven.
[00:43:12]Nekik az kell, hogy vegyék át tőlük azokat az embereket, akik ott hozzájuk érkeznek.
[00:43:19]Tehát ilyen szempontból ez a migrációs paktum, ez egy nagy csapdahelyzet.
[00:43:21]Ez egy ez egy törekvés Brüsszel részéről, hogy gazdasági okokra hivatkozva de felolvasszák, feltörjék az európai nemzetállamokat, és egy nagy katyvasszá, egy globalista kacsyvasszá alakítsák Európát, hogy a nemzetállamokat felhívítsák.
[00:43:38]És hát ugye eddig ellenálltak országok, mint Lengyelország, Magyarország, és Brüsszel pont az ilyen paktumokkal meg a büntetésekkel, a napi egy milliós büntetéssel vagy a kötelezettség szegési eljárással próbálja kikényszeríteni, hogy azok a homogén társadalmak, mint a magyar, amelyek azért egykultúrájúak és mégis azért ugye az európai kultúrára építen építkeznek, hogy ezeket is ilyen globalista multikulti társadalmakká tegyék.
[00:44:06]Tehát ez ez a brüsszeli terv.
[00:44:06]És hát Magyar Péteréknek, hogyha ugye európai népp párti pártként, tagpártként vagy Magyar Péter, mint ilyen globalista politikusként, ugye nekik ezt teljesíteniük kell, mert ezért támogatták őket a kampányban, ezért emelték őket hatalomra, és hát most itt van a visszafizetés ideje, és a migrációs kvóta az egyik olyan, amivel vissza kell neki fizetni és a pártjának a támogatást, hiszen ezt várják el tőle Brüsszelből meg is mondták, hogy ugye az európai integrációt támogatni kell, és az integrációnak az egyik része pont A migráns baktum.
[00:44:42]Ennyi félt most a legfrissebb adásunkban.
[00:44:43]Viszont a hallgatókat biztatjuk, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel, illetve csatlakozzanak a fix klubhoz is, ahol többek között egyébként Kiszeri Zoltának is tehetnek fel kérdéseket, kommentelhetnek, beszélgethetnek, illetve hát exkluzív adásokat is találhatnak ott.
[00:44:57]Úgyhogy ezt is ajánljuk figyelmükbe.
[00:45:00]Kiszeri Zoltánnak pedig nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.
[00:45:02]De köszönöm én