Sokkoló: emberszafarikat rendeznek Ukrajnában, uralkodó családok is érintettek? - Vukics Ferenc

[00:00:00]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az Útrang minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:03]Ez itt a támaszpont [zene] legfrissebb adásai nagyonatán vagyok, és sok szeretettel köszöntöm itt a stúdióban Vukics Ferencet, a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány alapítóját.

[00:00:11]Szervusz Fi, köszönöm, hogy itt vagy.

[00:00:14]Köszönöm a meghívást.

[00:00:15]Mielőtt belevágunk, arra kérek mindenkit, aki még nem tette meg, iratkozzon fel, kérem az Ultrang csatornájára, és akkor vágjunk is bele egy elég friss szaftos hírrel.

[00:00:22]A telegr ho le, hogy a német légi erőpancsnok jelentette, hogy készen áll Kalinigrád és Szent Pétervár megtámadásában, amennyiben Oroszország támadást indít a NATO ellen.

[00:00:33]Az elmúlt években azért megszokhattuk, hogy a német tábornokok vagy német történészek elég keményen tudnak fogalmazni, hogy volt, aki azt mondta, hogy akár még megelőző csapást is indíthatna Németország.

[00:00:43]Hogyan láttad ezt a helyzetet?

[00:00:46]Erre most szükség volt erre a nyilatkozatra?

[00:00:48]Hát azért volt nekik szükségük erre a nyilatkozatra, mert vannak belpolitikai problémák, és amikor belpolitikai problémák vannak, akkor döntő részében megpróbálják valami külpolitikai siker kommunikációval elrejteni az ügyeiket.

[00:01:04]Ez látható Angliában is.

[00:01:07]Most ugye nemrégiben megint kalózkodásra adták magukat a az angolok.

[00:01:12]és Starmernek a lehető legrosszabb a népszerűségi mutatója most a a Brit szigeteken.

[00:01:15]És emellett pedig már megvan az új kihívó, aki szívesen megmérné magát vele, vagyis éppen szakad alatta a padló, mármint a Muk párton belül.

[00:01:27]Így van.

[00:01:27]Tehát szakad alatta a padló.

[00:01:27]És hát ilyenkor mi történik?

[00:01:30]Hát eddig a britek nem nagyon merészkedtek arról, hogy hajókat foglaljanak el.

[00:01:34]Ugye ezt a franciák meg a többiek eddig már megtették.

[00:01:37]És akkor persze megint az orosz árnyékflottához tartozó hajót foglalták el.

[00:01:41]Amúgy egy nagyon érdekes történet ez, mert azt látjuk, hogy a a a brit tengerészalogság, illetve a brit különleges erők, ahogyan részt vesznek ebben az akcióban, jól látható módon, úgy látszik, a forgatócsoport előbb érkezett meg a hajóra, mint ahogyan ahol különben india és grus tengerészek voltak, tehát előbb érkezett meg a a forgatócsoport, legalábbis a felvételek szerint, mert alulról fényképezték a a leereszkedő katonákat mindig az átvizsgálás nál, ahogy haladtak a hajóban, a még át nem vizsgált területen, onnan azokból a szögekből vették.

[00:02:20]Tehát mindenki számára nyilvánvaló volt, hogyha amikor ha el is foglalták a hajót, akkor valójában utána egy propagandafilmet vetítettek le, ami döntő részében arról szólt, hogy mi erősek vagyunk, és mi kemények vagyunk, mi bármit meg tudunk csinálni.

[00:02:33]és döntő részében az azért is van német védelmi minisz, bocsánat a brit védelmi miniszter nemrégiben lemondott ami döntő részében annak köszönhető ugye az ő személyes vallomása is erről szól, hogy a britek nem kapják meg a brit hadsereg nem kapja meg azokat a pénzeket, nem kapja meg azokat a lehetőségeket és nem változtatnak azokon a törvényeken, amelyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy ebből a nagyon szorult helyzetéből a brit haderő kikerüljön.

[00:02:59]Mi a szorult helyzete?

[00:03:01]Jelen pillanatban a brit flotta szinte nem létezik.

[00:03:02]Aki emlékszik még a ciprusi amikor iráni rakéták estek le ugye a ciprusi bázisokon, az ott lévő brit bázisokon, akkor a végén nem jutott el egyetlen brit harihajó sem Ciprusra, hogy ott védelmet tudjon biztosítani.

[00:03:16]A franciáknak kellett oda hajókat küldeni.

[00:03:21]Szerintem ez a vége, amikor a már nincs brit hajó, ami oda eljusson, és a franciáktól kell segítséget kérni.

[00:03:25]De jelen pillanatban például akár a tengeralattjárók esetében is el tudjuk mondani, hogy mindegyik be van vonva szárazdókba.

[00:03:33]és megpróbálják javítgatni, meg helyrehozni a jelenlévő hibákat.

[00:03:38]döntő részében azt tudjuk megállapítani, hogy az éppen mozgóképes erők jelentős részében vagy a fegyverzet, vagy a rakéták, vagy a a vagy a hajtóművel olyan problémák vannak, ami miatt bevethetősége a a brit flotta maradványainak, amely jelentősen kisebb, mint például a mondjuk akár az orosz flotta, ennek szinte szinte nullával egyenlő, tehát általában négy-öt hajót tudnak még vizen tartani átlagosan.

[00:04:06]és ezt kellene nekik valamilyen úton, módon elosztani.

[00:04:11]És itt amikor arról beszélnek, hogy itt valakik tényleg komolyan csapásokat akarnak mérni a a az orosz képességekre, illetve azokra a pénzekre, amit ezekből ők beszednek, akkor azért el tudom mondani, hogy ha minden igaz, körülbelül 1 milliószor hatékonyabban kellene még dolgozni, mert mondjuk az éppen elfoglalt hajó olyan minimális mennyiségű olajat visz, és annak a mondjuk 30 millió dollárnyi hozama lenne a mondjuk abból a Oroszországnak, de jelen pillanatban azt látjuk, hogy 6-7%-kal is egyre nagyobbak a bevételei minden minden hónapban az olajszállításokból a az oroszoknak.

[00:04:49]Tehát tényleg ha csapásokat akarnának mérni, akkor itt nem is tucatjával százával kellene ezeket a hajókat elfogni.

[00:04:56]A százával kellene ezeket a hajókat elfogni.

[00:04:58]fejetk azt jelenti, hogy sehol sincs annyi hajójuk, meg annyi katonájuk, meg tengerészük, amivel ezt a feladatot amúgy meg tudnák oldani.

[00:05:06]A másik fontos része, hogy a az a film, amit készítettek, tényleg ilyen demonstrációs jellegű, és a figyelmet megpróbálja elterelni a belpolitikai problémalmazról, ami akár a migrációval kapcsolatos, akár Starmernek a népszerűségével kapcsolatos, és megpróbáltak egy erős brit, egy világhatalom képet felmutatni.

[00:05:29]Ugye erre több elemző is fölhívja a a figyelmet.

[00:05:31]Ugye van egy rendszeresen visszatérő szereplő IMP Prud, aki egy brit valamikori diplomata, aki még 23-ban még a a ő ő felségének ugye a diplomatája volt azóta mentő nyugdíjba.

[00:05:47]Ő nagyon jól ismeri a a brit haderőnek a helyzetét, elsősorban flottának a helyzetét, mert ugye tengerészeti szakértőként is dolgozott valamikor, meg próbált egyeztetni valamikor a a az oroszfél és a britfél közötti kapcsolatoknak az ápolásában játszott jelentő szerepet, de ő is arra hívja föl a figyelmet, hogy hogy ezek a képességek szinte egyáltalán nem léteznek, ha valaki figyeli a brit haderőfejlesztésnek a az ügyeit.

[00:06:18]több mint 40 komoly projekt van, és ebből a a 40 projektből nem tudtak eddig csak hármat, négyet lezárni, és a végeredmény döntő részében olyan eszköz lett, amit végül a haderők a csapatpróbák során elvetettek, vagyis alkalmatlan eszközök lettek arra, hogy harctéri körülmények között kipróbálják őket.

[00:06:37]Mondom például az Ajax harcjárművet, ami a végén olyan súlyos rezgési problémák vannak a járművön belül, hogy a a hogy a ott tartózkodó katonáknak az orrából és a füléből folyik a vér, amikor hosszabb időt ott eltöltenek.

[00:06:52]Tehát mindenki számára egyértelmű, hogy valam hogy ebben a az eszközben nem lehet harcolni.

[00:06:56]is sorolhatnánk a többit a hajófejlesztésekkel kapcsolatos kérdésköröket, az új harckocsi fejlesztést, ami a aminek 2020-ban be kellett volna fejeződnie, és már ugye a Challenger 3 harckocsinak ugye meg kellett volna jelennie, de még úgy néz ki, hogy a 30-as évek elején fog csak először felbukkanni valamikor.

[00:07:18]Tehát az látszik, hogy a britek próbálnak egy olyan képet kialakítani magukról, amelyek ami arról mutatja, hogy ők minthogyha világhatalom lenne, és közben pedig nem rendelkeznek erőforrásokkal.

[00:07:30]És visszatérve a német légierőpancnokának a kijelentésére most [torokköszörülés] ugye ő azt is állította, de nem csak azt állította, hogy akkor Szent Pétervárt meg Kalinyingrádot egyből csapás, sőt, hogy már holnapi nap föl tudnak szállni és csapásokat tudnak mérni, hanem a Kólafélszigetet is és a feketengeri flottának a megsemmisítését is előre vetítette.

[00:07:52]Hát a kóla félszigeten tartózkodik, található a a az orosz fegyveres erők nukleáris potenciáljának egy jelentős része.

[00:08:01]Tehát hogyha ott valaki csapásokat akar mérni és megelőző csapásokat, az azt jelenti, hogy ő nukleáris kapacitásra akar megelőző csapásokat mérni.

[00:08:10]Hát mindenki felvetheti ennek a kérdéskörét, hogy ez valójában mit jelent, meg mihez vezetne, vagy mi történne akkor, hogyha a fekettengeri flottának az elpusztítására sor kerülne.

[00:08:22]És akkor itt, hogy ő azt állította, hogy akkor cselekednék ezt meg, hogyha Oroszország támadást indítaná a NATO ellen.

[00:08:29]És ebben benne van akár az is, hogy itt Nagy-Britannia, mint NATO tag, a végén esetlegesen ilyen tengeri kalózkodással, amit éppen folytat, avval kieszközölhet egy olyan Cassus Bellit, aminek a végén előfordulhat az, hogy ami már látszik, hogy több úgynevezett árnyékflott hajón orosz biztonsági személyzet tartózkodik kézi fegyverekkel, néhol nehéz fegyverekkel, rakétavetőkkel is, amelyeket általában megpróbálnak elkerülni, tehát próbálnak olyat, ami fegyvertelen, azt megpróbálják feltartóztatni, mert tudni kell, hogy a tengerjogi egyezmény az jelzi, tehát az az lehetőséget biztosít az adott hajónak nemzetközi vizeken megvédje, önvédelmet gyakoroljon.

[00:09:14]Tehát ez benne van a a jogban.

[00:09:17]És hogyha ilyen például bekövetkezne, akkor mondjuk lelőnének egy-két brit helikoptert, vagy telibe találnának egy-két hajót.

[00:09:26]Ugye ez megint súlyos következményekkel járna.

[00:09:29]És ugye itt nemrégiben megint felvetették ugye ugye megint megjelennek a szintén a német tábornokok, akik a arról beszélnek, hogy amúgy napok múlva, tehát néhány napon belül megkezdődhet Oroszországnak egy inváziója valamelyik balti ország ellen, és hogy valójában tesztelni akarják az ötös cikkeit, és be akarják bizonyítani, hogy ez nem működik, és amúgy a NATO nem védené meg a tagjait semmilyen úton, módon.

[00:09:57]és hogy Oroszország ezzel valójában nem háborúzni akar a NATO ellen, hanem szét akarja verni a NATO-nak az egységét, és nyilvánvalóvá akarjá tenni, hogy amúgy a szövetségnek a tagjai nem akarnak együttműködni, és nem biztosítják kölcsönösen egymásnak a védelmét, vagyis, hogy az egész csak papír.

[00:10:17]És [torokköszörülés] a ezek egyszerre történnek ezek az események.

[00:10:18]Tehát jól látható módon, miközben Trump visszatér, hogy újból elkezdje rendezni az ügyeket, ez amúgy bármilyen nyilatkozatot is tesznek az európai szereplők.

[00:10:28]Nem tetszik annyi az európaiaknak, mert jó volt nekik az, hogy Trump most nem foglalkozott a az ukrajnai orosz ügyekkel.

[00:10:36]És most, hogy megérkezik, akkor természetesen az Oroszországra is nyomásgyakorlást fog jelenteni, és nyomásgyakorlást, ahogy ki is jelentette, hogy nyomást fog gyakorolni Kievre, és az európai országok fővárosaira is nyomást fog gyakorolni azzal kapcsolatban, hogy ezt a háborút a lehető leghamarabb lezárják.

[00:10:55]Általában, hogyha valaki fenyegetőzik, akkor a szavai mögött szokott erő lenni.

[00:11:00]Hogy látod, Európának most van-e elég ereje ahhoz, hogy ilyen szavakat mondjon?

[00:11:04]Németországnak van-e elégereje ahhoz, hogy ilyen szavakat mondjon, vagy lényegében csak blöfföl azért, amiket mondtál, hogy milyen területeken csapna le a német légierő, azért az elég jelentős területek, és valószínűleg jelentősen is védve vannak Oroszország által.

[00:11:18]Illetve Oroszországnak szerinted most érdeke-e lenne egy ilyen támadás a Balti országok ellen, illetve lenne lenne-e rá képessége, hogy ezt megtegye?

[00:11:27]Az egyik az, hogy érdeke nincs.

[00:11:27]Őneki az az érdeke, hogy minél hamarabb visszatérjen a a világ színpadára a nyugati kereskedelmi blokkokba, valamilyen szinten kapcsolatokat alapítson ki Európából, de ha nem sikerül, akkor legalább a a az Atlanti térség más országaival, mondjuk az Egyesült Államokkal.

[00:11:45]Tehát ők azt szeretnék, hogy ebből a beszorított helyzetükből ki tudjanak törni.

[00:11:50]pontosan tisztában vannak azzal, hogy a a rendelkezésre álló nyersanyagokra mindenkinek, a világon mindenkinek szüksége van.

[00:11:58]tisztában vannak azzal, hogy a rendelkezésükre álló energiaforrásokra a világon mindenkinek szüksége van, és ők azt szeretnék elérni, hogy ne nyomott áron kelljen ezeket a termékeket eladni, illetve, hogy befektetések érkezzenek az országba, és magasabb technológiai szintű dolgokat elő tudjanak állítani.

[00:12:16]Tehát ők szeretnék a saját hatalmukat megerősíteni belül és kívül is.

[00:12:18]Ez azzal, hogy ők el újból egy újabb konfliktusba keveredjenek, ez éppen nem jó.

[00:12:28]Sőt, szeretnék az ukrajnai konfliktust is lezárni, ha másképp nem megy, ahogy a korábbi adásokban beszéltünk, evvel a evvel a a lendületénél fogva tovább tartó erővel szeretnék működtetni a háborút.

[00:12:42]Tehát, hogy be lett lökve a vagon és az gurul tovább, de ennél többet nem akarnak hozzárakni, nem akarnak a végébe kötni még egy mozdonyt, hogy az most gyorsítsa föl ezt a a törvő ezt ezt a ezt a folyamatot.

[00:12:53]Ö de ha lehet, akkor meg le akarnák zárni, mert az erőforrásaikat őnekik is van hova rakni jelen pillanatban.

[00:13:01]Akár az emberanyagról van szó, akár pedig azokról az anyagi forrásokról vagy azokról a nyersanyagokról, amelyeket jelen pillanatban a háborúról folytatnak.

[00:13:11]folyik egy haderő újjáépítés a háttérben.

[00:13:14]Jól hát jól látható módon erről már múltkor beszéltünk, hogy építenek egy új hadsereget a háttérben.

[00:13:22]Tehát akik azt mondják, hogy olyan sokat veszítenek az oroszok, hogy nem tudják pótolni a veszteségeiket, azok megint nem mondanak igazat.

[00:13:29]És emiatt is érzi magát, ezt látja a NATO is, és ezért érzi a fenyegetést.

[00:13:33]Tehát ő fenyegetőnek érzi, hogy pontosan tisztában van azzal, hogy amúgy ott látja, hogy épül egy új hadsereg.

[00:13:40]új tüzérségi eszközökkel, új drónkapacitásokkal, új páncélos alakulatokkal és sok minden egyéb másal, új flottával.

[00:13:49]És azért azért ez veszélyezteti őket.

[00:13:49]És akkor visszatérve az európaiaknak, vagy akár a németnek a képességeire, itt minden mainstream elemző a legtöbbször gyorsan el szoktam mondani, hogy brutális az erőfölénye a NATO-nak, az európai NATOnak, akár az Egyesült Államok nélkül is az oroszokkal szemben.

[00:14:07]Ez akár a a lakosságyszámban, az ipari kapacitásokban, vagy a vagy a akár a katonák számában is igaz lehet.

[00:14:16]Egy más kérdés, hogy a kiképzettséget a a harcolni akarás tekintetében, illetve az utánpótlásoknak a megszervezése tekintetében, hogy ez valós-e, ez a nagy kérdés, mert azt láthatjuk, hogy a az európai társadalom nem nagyon szeretne háborúzni.

[00:14:31]Amúgy a az ő tűrőképessége, ami egy ilyen háború során próbára lenne téve, az sokkal gyengébb, mint amilyen mondjuk a kelet-európai területeken élő embereké.

[00:14:44]És emellett azt tudjuk még elmondani, hogy a a jól látható módon egy ilyen háború nem két hét alatt fejeződik be, és nagyon sokat számít az, hogy kinek milyen tartalékai vannak, vagyis hogy mennyi kohója van, mennyi martinásza van, mennyi mérnöke van, mennyi gyártási szakembere van, és mennyi olyan embere, akit fel lehet készíteni katonának, és mennyi tapasztalt katonája van, aki a többieket ki tudja képezni.

[00:15:10]Tehát, hogy a végén a tartalékosoknak a mozgósítása és az utánpótlásnak a biztosítása adná a lényegét, az erejét annak az adott haderőnek.

[00:15:20]És ebben jelen pillanatban Európa gyengébben áll, tehát vannak előnyei meg erőforrásai, amik erőteljesebbek, mint a mint a mint az orosz.

[00:15:31]is vannak, amiben viszont vannak súlyos hiányosságai is.

[00:15:34]És itt ilyenkor föltesszük a kérdést, hogy ugye az elrettentés csak azon az akkor tud jól működni, amikor azért föl tudjuk mutatni a darab katonát.

[00:15:43]Ugye a a nem nehezen értik az emberek, hogy a hogy a különböző típusú eszközöknek a számából miért kell olyan sok.

[00:15:50]Azért, mert az biztosítja, hogy a végén elegendő elrettentő erőt biztosít azzal kapcsolatosan, hogy nem kell háborúzni.

[00:15:58]Tehát nem elsősorban néha az biztosítja a békét, hogy akkor mindent eltüntetünk a szintéről, hanem hogy vannak képességek, amiket fel tudunk mutatni.

[00:16:07]És arra a másik azt mondja, hogy nekem ez túl sok pénzbe kerül, egy túl nagy kockázat, túl nagy erőbefektetés lenne, hogy megkockáztassak egy konfliktust mondjuk egy ilyen ellenféllel szemben.

[00:16:17]Ugye azt mondtad az előző beszélgetésünkben, hogy azért van, azért építi most Oroszország ezt a titkos hadsereget, fogalmazzunk így, hogy hogy ne áldozza feleslegesen azokat az új harckocsikat, amiket legyártanak, hiszen a drón hadviselés következtében jelenleg még nincs meg a a titkos fegyver arra, hogy hogyan lehetne ezeket a drónokat megfelelően semlegesíteni.

[00:16:38]hogyha meglesz ez a ez a titkos fegyver, vagy ez a recept, hogy hogyan lehet ezeket a drónokat semlegesíteni, akkor lehetséges, hogy Oroszország azt mondja, hogy akkor nem is éri be igazán a Donbasszal, hanem azokat a területeket, amiket népszavazás útján magához csatolt, ilyen oroszos népszavazás útján magához csatolt, azokra is kiterjeszheti a hatalmát.

[00:16:56]Vagy egyáltalán ha el tudja hárítani már a drónokat, és tényleg egy ilyen új hadsereget be tud vetni az fáradt és tehát a megfáradt ukrán hadsereggel szemben, az valószínűleg egy átöltő erejű hadsereg lesz, akkor lehetséges, hogy kif bevételes egy lehetetlen pont.

[00:17:12]Én annyit tudok mondani, hogy az encouragei megállapodásokhoz kötik magukat, tehát ők továbbra is elvárják, hogy az amerikaiak az alaszkai megállapodásoknak a szellemében próbálják meg a békekötésnek a folyamatát lerendezni.

[00:17:24]miközben az európaiak úgy tesznek, mintogyha itt mer ők nyerték volna meg a háborút, és ők diktálhatnák, hogy az oroszoknak éppen mit kellene tudni elfogadni, jelen pillanatban a a az oroszokkal való bármilyen egyeztetésre vajó hajlandóságnak a hiánya az, ami meggátolja, hogy tényleg történjen valami.

[00:17:43]És akkor valaki erre azt mondja, hogy jó, persze, hát igazságos békét kell kötni.

[00:17:46]Az oroszok azok nem nyerhetnek, de azért fel szeretném hívni, hogy rejtetten az európai hatalmaknak már már nincsenek ilyen elképzelései.

[00:17:54]Tehát hogyha ott megkérdezünk egy-két komolyabb elemzőt, ők azt mondják, hogy Oroszország nem nyerhet többet, mint amennyit a harcéren nyert.

[00:18:03]Tehát a ők avval is elégedetlek lennének, hogyha Oroszország nem nyerne többet, mint amennyit a a harctéren megnyert.

[00:18:09]És azt meg ö mindenképpen szeretném megakadályozni, hogy mondjuk újabb területeket adjanak át a ö az ukránok.

[00:18:16]Az, hogy aztán ennek mik a a következményei, tehát tovább húzódik a háború, és nem tudnak elegendő légvédelmi eszközt biztosítani az ukránoknak, hogyha a tél még kegyetlenebb lesz, mint a tavalyi volt, elég kegyetlen volt a tavalyi tél.

[00:18:32]Tehát hogyha annál is kegyetlenebb lesz.

[00:18:34]És most azt tudjuk mondani, hogy a tavalyi légvédelmi kapacitásokhoz képest körülbelül az 50%-a maradt meg az ukrán légvédelemnek, mármint a hatékonyságot tekintve, mert az oroszok közben növelték a csapásszámokat.

[00:18:47]Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több és több.

[00:18:50]Tehát amikor arról beszélünk, hogy nagy távolságú csapásokat mértek az ukrán drónok, ugyanazok a drónok hajtották végre ezeket a csapásokat, amelyik a közeli célpontok elleni csapásokat hajtották végre.

[00:19:01]De ahhoz, hogy nagy távolságra el tudjanak jutni, ahhoz az kellett, hogy csökkenteni kellett a töltetnek a mennyiségét, és az üzemanyagnak a mennyiségét kellett növelni, aminek a végén megérkeznek drónok, becsapódnak 5-10 kg trotilnak megfelelő ö robbanóanyaggal, amiknek a a csapása azért nem ugyanaz, mint amikor mondjuk az oroszok egy 500 kg-s vagy egy 3000 kgs siklóbombával csapásmérnek valamire, vagy egy iskanderrel csapásmérnek mondjuk valamilyen ukrán lé létesítményre.

[00:19:32]És azt kell megérteni, hogy igen, eljutunk odáig, és tényleg lerobbantja a ponyvát a drón a látványos ukrán felvételeken tízszer is.

[00:19:39]Vagy vagy vagy egy harckocsit támadnak drónok, és két tucatnyi drón is megtámadja, és felrobban, majd a harckocsi pedig halad tovább.

[00:19:49]Viszont mi gyönyörű felvételeket kapunk, amelyek arról szólnak, hogy itt aztán már akár 60 darab orosz harckocsit is megsemmisítettek, miközben azt az egyet se sikerült, amelyik éppen ott van.

[00:20:01]Tehát az ezeknek a hatékonysága azért sokszor megkérdőjelezhető és téves következtetéseket vonnak le az emberek.

[00:20:09]De a legfontosabb része az, ha a háború tovább folytatódik, még több ukrán ember fog meghalni, még több orosz fog meghalni, még több civil, teljesen ártatlan civil ember fog meghalni és meg és csak romolhat a helyzet tovább.

[00:20:23]Tehát hogyha itt ezt a ukránok is nagyjából tudják, ha nem tudnak mozgósítani nyugatról, nem tudnak behozni katonákat, embereket, akkor ez nem fog megoldódni.

[00:20:34]Ez a történet.

[00:20:34]Az, hogy kicsit felújítjuk, meg feltuningoljuk a az ukrán drónk készleteket, és akkor használjuk, és akkor most éppen a Starlinkkel ellátott, vevővel ellátott amerikai drónok is, amerikai drónok is megérkeztek, és azokkal Oroszország területén is csapásokat mérünk.

[00:20:51]Közben pedig azt látjuk, hogy megjelennek azok a nagy teljesítményű zavaró rendszerek, amelyek már a starlinkeket is tudják, tehát Starlink kapcsolatot is tudják zavarni.

[00:21:02]Tehát ez csak egy adókapok lesz hosszú távon, és mindig az a nagy kérdés, hogy aztán a végén ki fogja jobban bírni, kinek van elegendő erőforrása ehhez.

[00:21:12]Ugye több szakkértővel is beszéltem pő tegnap Demco Attilával, aki elmondta, hogy igazából annyira átalakult a háború, és ezt Akács Márk is elmondta, hogy hogy most már a városharcászat az sokkal egyszerűbb, mintogyha nyíltelepen kéne átmenni a drónhatviselés miatt.

[00:21:28]Ugye hír az, hogy az oroszok hamarosan lehet, hogy még ezen a nyáron elfoglalják Konstantiny és azért abban a körzetben, azon abban a az agglomerációs vonzás körzetben elég közel vannak egymáshoz a városhoz.

[00:21:38]városok, Kramatos, Szlovien satöbbi.

[00:21:43]Szerinted mennyire gyorsíthatja fel az orosz előretörést az, hogy most ilyen városharcászat fog következni és és Kramatorsk és Szloviansk, azért szintén szinte egyben már ez a két város?

[00:21:55]Hát a bekerítés szinte majd most már közelít a bezáráshoz.

[00:21:58]Ö, és az látszik, hogy az ott lévő ukrán erőknek az utánpótlása is ö az utánpó az egyetlen utánpótlási vonal is ö könnyen támadhatóvá vált.

[00:22:09]És az ott lévő erők meg aggódnak, hogy akkor most mi fog történni velük.

[00:22:14]Ugyanaz a folyamat fog lezajlódni, mint az elmúlt időszakokban, mert ezek a ezek az ostromok körülbelül hasonlóképpen néztek ki.

[00:22:21]Ö a végén teljes bekerítésbe kerülnek, és egy pici sávot hagynak meg az oroszok, amit amibe a az ukrán haderő először vagy az ukrán vezetés először folyamatosan tolja be a az utánpótlást.

[00:22:34]Ö hát ami meg én mindig azt mondk, hogy fenn tudja tartani ezt a vonalat, pedig nagy valószínűséggel ezt a ezt a ezt a pár kilométer széles sávot inkább az erők kivonására kellene tudni felhasználni, de nem történik meg.

[00:22:51]Tehát továbbra se történik meg.

[00:22:53]Sőt nem is szabad erről beszélni, hogy ott mi történik, hiszen Ukrajna ugye átvette a kezdeményezést.

[00:23:00]Most már ő a nyertes a háborúban, és Oroszország kénytelen leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy elgondolkodjon azon, hogy akkor most a bekerítésre miért nem ment olyan gyorsan, mint ahogyan kellett volna, hogy legyen.

[00:23:14]Szóval a a lényeg az, hogy Konstantinovka mégiscsak a Kramatovski irány felé az egy kapu.

[00:23:20]Tehát ennek a kapunak a felszámolása, a mögötte lévő települések, kisebb települések, csomó pontoknak az elfoglalása azt jelenti, hogy a a legfontosabb utánpótlási vonalai sérülnek az ukrán haderőnek az elkövetkező időszaka.

[00:23:36]Ez pedig okozhat változást.

[00:23:40]Én én nem látom, hogy az oroszok nagyon törekednének a módszereiknek a megváltoztatására.

[00:23:43]Tehát továbbra is azt mondjuk, hogy ebben a ez a belökött vagon esete van, ami a tehetetlenségi erőnél fogva halad előre, és abban bíznak, hogy utána valamifajta kaszkádszerű változás nem náluk, hanem az ukránoknál következik be is.

[00:24:04]lehet belpolitikai jellegű, lehet katonapolitikai jellegű, vagy lehet a a szövetségesek, Európa és Ukrajna, vagy pedig az Egyesült Államok, Ukrajna és Európa kapcsolatában beállt gyökeres változás, ami esetleg nekik újból több lehetőséget biztosít.

[00:24:24]Folytassuk a az iszlambadi megállapodással.

[00:24:26]Ugye ez az a megállapodás, aminek a 14 pontja részlegesen már vagy nem teljesen kiszivárgott.

[00:24:32]Eszerint az Egyesült Államok és Irán most pénteken alá fogja írni a meg békem megállapodást, és ennek azért elég erős tartalmai vannak.

[00:24:42]Például az Egyesült Államok feloldja a tengeri blokádot, kivonják az amerikai csapatokat Irán közö környékéről, az Egyesült Államok és az öbölül országok létrehoz egy 300 milliárd dolláros befektetési alapot.

[00:24:54]Így van.

[00:24:56]Az irányi nyers nyersolaj exportját ismét engedélyezik, illetve a befogyasztott iránni pénzt feloldják.

[00:25:03]Itt nem igazán látom azokat a pontokat, amiért Trumpék megindották ezt a háborút.

[00:25:08]Tehát amit a irányi hírügyűség által kiadott hétfői anyag, hajnali anyag, illetve az Al-Abia által kiadott pontok azt mutatják, hogy ez olyan, mint egy kapituláció mondjuk az Egyesült Államok részéről.

[00:25:20]Egy inkább úgy tűnik, ugye nem véletlen, hogy az irániak úgy tállalják oda haza, hogy győztünk.

[00:25:25]A a másik, ami meg furcsább, ugye, hogy az egyeztetés mondjuk Izraellel nem nagyon történt meg ezzel a megállapodással kapcsolatban.

[00:25:34]Az irániak továbbra is állítják, hogy ebben a megállapodásban Libanon is benne van teljes egészében.

[00:25:40]És hogyha Izrael tovább támadja Libanont, akkor ő csapásokat fognak mérni Izraelrel.

[00:25:45]Tehát itt lesz majd a ennek is egy fontos kérdése, de megint csak 60 napos határidő van ehhez kapcsolva.

[00:25:52]És a 60 napos határidőket itt már annyiszor hallottuk, meg annyiszor beszéltünk erről, hogy nehéz elképzelni, hogy hogy esetleg most is olyan ugyanolyan sikerrel zárul ez, mint eddig.

[00:26:04]Vagyis azt könnyebb elképzelni, hogy ugyanval sikerrel zárul, vagyis zéró összegűvel.

[00:26:11]Mert ugye vannak több szereplő, még több szereplője van ennek a a kérdésnek.

[00:26:13]Az viszont egyértelmű, hogy és hogyan taglalták ugye mondjuk az izraeli hatóságok ezt?

[00:26:20]Azt mondták, hogy ők nem egy banán köztársaság.

[00:26:22]És azért, mert Trumpnak a világüzletét éppen sikerült megkötnie, mert ők azért azt átlátják, hogy ugye mint erről beszéltünk, hogy úgy tűnik, mintogyha amerikai fegyverletétel lenne ez a dolog, de nem az, mert valójában az Egyesült Államok hogyha jobban megnézzük a a lehetőségeket, meg tudja szerezni az iráni olaj fölötti ellenőrzést, tehát hogy képessé válik avval, hogy a az így az iránni kormányzattal történő együttműködés során a szankciók enyhítése és egyebek kapcsán olyan irányokba terelje majd ezt az olajat, amerre ő szeretné.

[00:27:01]És itt a legfontosabb kérdés tovább, tehát Venezuela után iránt is így van.

[00:27:04]Tehát, hogy inkább egy kicsit olyan venezuelai tervszerűen működik ez a dolog.

[00:27:08]És még fölhívnám a figyelmet arra, hogy mi történt Iránon belül.

[00:27:13]Iránon belül ugye sokat beszéltünk arról, hogy a a vezetőknek a a megölésével a szélsőségesek ragadták, a a az erősebb, keményebben fellépő réteg szerezte meg magához a hatalmat, és az Irán forradalmi gárdához kapcsolódó csoportok uralták le a politikai teret.

[00:27:33]És de mit mond ez a megegyezés?

[00:27:33]Ez a megegyezés azt jelenti, hogy a mérsékeltebbek mégis erőteljesebbek lettek, erősebbek lettek Iránon belül.

[00:27:43]A a a szélsőségesek megelégedtek azzal, hogy meg tudták védeni az országot, és nincsenek amerikai csapatok iráni területen, és hogy például az amerikai hadsereg el fogja hagyni a a területet.

[00:27:56]De jól látható módon ez a mérsékleteknek a megerősödését mutatja, mert ők ezek szerint maguk alá tudták gyűrni mondjuk az iráni forradalmi gárdának a a csoportjait.

[00:28:06]Ö és ö a miután ők ki tudtak alakítani egy kommunikációs sávot az amerikaiakkal, ö úgy tűnik, hogy hogy egy új újszerű iráni amerikai kapcsolatrendszer jön létre az elkövetkező időben, és hogy pontosan hogyan trükközött akár ez a két nagy csoport Iránon belül egymással és a külső szereplőkkel, illetve hogy az Egyesült Államok hogyan tudott trükközni a szövetségi kötelékén belül, illetve a a evvel a két iráni csoportosulással, ezt majd úgyis a jövő eldönti, de mindenesetre egy komoly kapu, egy komoly lehetőség.

[00:28:43]És ugye sokan vannak, akik azt mondják, hogy ha ha Trump ezt az ügyet valahogy le tudja zárni, és mégis gazdaságilag sikeresen ki tud belőle kerülni a az Egyesült Államok, mert katonailag nem nagyon tudott sikeresen kikerülni belőle, akkor az is egy győzelemnek számít, illetve, hogy akkor egyből a figyelmét fordíthatja a következő külpolitikai kérdésre, ami az orosz-ukrán háborúnak a befejezése lehet.

[00:29:10]Zárjuk egy olyan témával, ami ami elég megdöbbentő.

[00:29:13]Ez pedig az, hogy meg fog jelenni hamarosan egy könyv, ami azt taglalja, hogy a DSL háborús során, amikor Szaraivónak volt az osom, ami az egyik legvéresebb osromként van számon tartva így a rendszer, vagy a rendszerváltásokat követő években.

[00:29:31]És tehát ez a könyv azt taglalja, hogy ekkor gazdag külföldiek fizethek fizettek azért, hogy a Szarajevban levő civilekre vadászhassanak.

[00:29:40]Mi pontosan ennek a háttere?

[00:29:40]És miről szól ez a könyv?

[00:29:43]Ugye itt egy olasz szerzőről van szó, akinek amúgy nemsokára körülbelül két hét múlva magyar nyelven is meg fog jelenni a a könyve.

[00:29:52]És ugye ez a szare javói emberszafarikról szól.

[00:29:55]Ugye mester orvlövészek vagy mesterlövészek hétvégi kirándulásairól szól.

[00:30:00]elsősorban a kicsit elő hátrennék a történelemben és el szeretném mondani azt, hogy a halálnak a kérdésköre sokat változott az, hogy hogyan ítéli meg az emberi civilizációk, az emberi kultúra, hogyan ép hogyan viszonyul a halálhoz, az jelentős mértékben megváltozott az elmúlt időszakban.

[00:30:23]Az, hogy emberekre vadásszanak, az mindig a legnagyobb bűnök közé tartozott.

[00:30:29]volt, aki azért vadászott emberekre, mert élelmiszerforrást látott benne a történelem során.

[00:30:34]Tehát a kannibálok, a kannibálok, tehát hogy hogy van, aki azért vadászott emberekre, mert van, aki azért vadászott rájuk, mert valamilyen vallási feladatot hajtottak végre ezzel a dologgal kapcsolatban, vagy pedig mondjuk a rabszolgákat tartották sakban, mint mondjuk a krptaja intézménye volt a hellótáknál, vagy a a hellóták ellen a a spártai rendszerben.

[00:30:57]És és azt is láthatjuk, hogy hogy olyan is volt a egyiptomi történelemben, ahol a környező lakosság, tehát a körülöttük élő népeknek a hadífogjait szisztematikusan, ilyen birkózóversenyeken meg ilyen párviadalokban győzték le az egyiptomi harcosok nagy közönség előtt, hogy megmutassák, hogy az ő a vörös bőrűek felsőbbségét tudják biztosítani, hogy tehát ők a felsőbb rendű faj és ö Európában is próbálnak elfelejteni dolgokat azzal kapcsolatban az európai történelemből, mondjuk Németországban vagy Hollandiában, hogy annak idején ők pogányok, illetve cigányoknak a kiirtását a 18.

[00:31:41]században elvégezték és ugye ezért pénzt fizettek, fejpénzt fizettek azért, hogy valaki a a az utakon kalandozó úgymond pogánycsoportokat vagy cigánycsoportokat végezzen, az az egyik legnagyobb emberpusztítások közé tartozik az emberi az európai történelemben.

[00:32:00]Vagy valaki talán ugye sokan mondják, hogy az indiánok így skalpolnak, úgy skalpoltak, ezt láttuk a az amerikai filmekben, de a skalpolásnak a szokása Európából kerül át és például a mexikói kormányzat az 1830-as években rendeli el azt a szabályzatot, hogyha valaki egy apacs harcostak a skalpját hozza el, akkor azért 100 pezót lehet kapni.

[00:32:24]Hogyha egy nőnek a skalpját hozza, azért 50-et.

[00:32:26]Ha egy gyerekét, akkor pedig 25 pezót lehet kapni.

[00:32:28]Tehát fejpénzt lehet kapni ezekért a történetekért, de ugyan ez megtörténik a tűzföldön is, ahol az ott lévő lakosságot azért, hogy a területet megkapják és művelés alá lehessen fogni, fejpénzt fizettek azért, hogy az ott lévő őslakokat ki lehessen irtani.

[00:32:45]És akkor ott ugye a tűzföld ez Dél-Amerikának a legdélebbic.

[00:32:50]Így van.

[00:32:50]Csak azért mondom, hogy kicsit szánkázunk végig a a a Föld történetében meg különböző földrajzi területeken.

[00:32:58]Tehát ez rendszeresen megtörténik.

[00:32:58]És az a B kategóriás amerikai film alap, amelyik arról szól, hogy valakik összegyűjtenek embereket, és akkor bepréselnek valami mit tudom én, egy erdőbe, és akkor ott mondjuk felnőtt férfiak vadásznak rájuk.

[00:33:18]Ez sok amerikai filmnek egyfajta témája.

[00:33:20]Az pedig egy teljesen megtörtént valós eseménynek a a következménye, mert Alaszkában az 1970-es és 80-as években egy ember ezt művelte, tehát hogy ez történt, hogy embereket fogott el és a területen szabadjára engedte őket, majd utána rájuk vadászott és megölte és elpusztította őket.

[00:33:40]Tehát hogy ez megjelenik sok helyütt.

[00:33:45]Ö a konkrét eset pedig az ember Szafarik Szarévóban az egy ennél sokkal félelmetesebb, hiszen a modernkori történelemnek az egyik legsúlyosabb emberiség elleni bűncselekménye lehet, hogyha végigmegy majd a nyomozási folyamat.

[00:33:58]És annyit kell tudni róla, hogy körülbelül ugye 14 11500 ember halt meg a szarvoi ostrom alatt.

[00:34:06]Ö ez ebből a a az embermennyiségből 1000-1500 embert tartanak számon úgy, hogy azok orlövészek tevékenysége következtében haltak meg.

[00:34:18]A 44 hónapos ostromról van szó.

[00:34:21]Ugye körbekerítették a a szerb szakadár ők szaréjevót és a környékbeli magaslatokról a völgyben lévő várost lőtték.

[00:34:31]Ennek az lett a következménye, hogy a pázi sniper feliratok azok mindenhol megjelentek a városban.

[00:34:37]Az emberek a végén az utcákon kellett, hogy ássanak lövészárkokat, amiben fedezékben át lehetett vonulni bizonyos területekre, hogy hogy élelmiszerhez, vízhez vagy orvosi ellátáshoz lehessen jutni.

[00:34:50]és amire felfigyeltek a helyiek, tehát először induljunk ki a helyieknek a a az eseményeiből, azt vették észre, hogy a ezekből a szarejevó környéki magaslatokról a a lövészek, a szerb lövészek, azok folyamatosan tűz alatt tartották a várost, de ők döntő részében katonai célpontokat vagy a vagy fegyveresnek látszó civilekre tüzeltek elsősorban.

[00:35:19]És de ez történt hétfőn kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken.

[00:35:22]És szombaton megőrültek.

[00:35:25]Azt vették észre, hogy szombaton minthogyha mindenki megőrülne.

[00:35:29]A szombati megőrülés pedig arról szólt, hogy akkor hirtelen nőket, gyerekeket, terhes asszonyokat is elkezdtek kilőni.

[00:35:37]Na most a könyv, amiről beszélünk, az egy hosszú kutatásnak az eredménye, és hogy jussunk vissza a az eseményeknek a fonalához.

[00:35:45]1993-ban a bosnyák hírszerzésnek az egyik tisztje szerb fogjuknak a kihallgatása során talált olyan szereplőket, akik azt vallották, hogy külföldiek jelennek meg a szerb oldalon, akik nem önkéntesek, nem fegyverért, nem nem ő az ő harcokat támogatják, hanem pénzért vadásznak emberekre és odaszállítják őket, és a hétvégét eltöltik azzal, hogy emberekre vadásznak majd szépen hazamennek.

[00:36:15]A ez a ez az úriember, akit a Bosnyák titkoszolgáltoknál ezt felderítette, ez jelentést tett, merthogy döntő részében itt olaszokról volt szó, tehát olasz vadászokról volt szó.

[00:36:29]Ő jelentést tett az olasz titkoszolgálatnak ezzel kapcsolatosan.

[00:36:34]Ő 94-ben az olasz titkoszolgált annyit mondott, hogy ő intézkedett az ügyben, és hogy ez nem fog tovább folytatódni, de szó nem esett arról, hogy esetlegesen leállna ez az eseménysor, mármint hogy felelősség vonnának azokat az embereket, akik ebbe részt vettek.

[00:36:53]1995-ben a Coriera de la Serra és a a La Stampa a ho le egy-egy cikket ugyanazon a napon tavasszal amelyik már erről a szafarikról szólt, hogy milyen híreket lehet hallani ezzel kapcsolatosan.

[00:37:09]És ezt követően pedig azt lehetett látni, hogy 2002-ben, 2007-ben, amikor a a Mladic és a Milosevic ellen zajlottak a a hágai koncepciós perk, ott több személy is vallotta.

[00:37:23]Voltak katonák, voltak tűzoltók, akik beszéltek arról, hogy ott embervadászat zajlik, illetve a 90-es 93, 9495-ben az egymást követő diplomáciai testületeknek a tagjai, azok egymásnak átadták ezt az információt, hogy van egy ilyen hír, hogy a szerb oldalon megjelennek nyugati turisták, akik amúgy emberekre vadásznak.

[00:37:51]Ennyit az előtörténetéről.

[00:37:52]És kettő, de erről egyébként tudtak a szerbek.

[00:37:55]Öen, persze tudtak.

[00:37:57]Sőt a hogyák és azt kell megérteni, hogy ez egy hálózat, egy korábbi hálózatra épült.

[00:38:03]Ezt kevesen tudják.

[00:38:03]A jugoszlávi időnkben szervezett vadászatok zajlottak amúgy Magyarországon is.

[00:38:13]Mármint mármint, hogy ez a típusú dolog Kelet-Európában jellemző volt, és az olasz vadászok voltak ennek a célpontjai.

[00:38:18]Nem tudom, ki mennyire tudja, hogy mennyire voltak fontosak régen az olaszvadászok itt a magyarországi turizmusban, de a legfontosabb része, hogy az a tehát egy korábbi hálózatra épült.

[00:38:32]Ez a hálózat arról szólt, hogy különleges vadakra lehetett vadászni úgy, hogy a jugoszláv titkoszolgálat keretrendszerén belül odahoztak jól fizető nyugati varászokat, elsősorban olaszokat, és azok különleges állatokra varászhattak, olyanokra is, amelyek amúgy védettek voltak.

[00:38:49]És ott föltették a kérdést, amikor a háború kitört, hogy mi lenne, hogyha most nem állatokra lőnének, hanem mi lenne, ha emberekre, és hogy az lehetséges-e.

[00:38:59]És úgy tűnik, hogy akkor ott volt egy beleegyezés erre.

[00:39:01]Amúgy különben az ötlet az horvát ötlet volt és és erre még elmondanám, hogy amúgy ez nem csak Szarajeva volt jellemző, hanem úgy tűnik, hogy a a front minden területére és bárhol fegyveres konfliktus fordul elő, ez az úgynevezett háborús turizmus vagy az emberszafarnak a dolga mindenhol felvetődik, hol szóbeszédként, hol valóságos bizonyítékokkal is alá lehetett támasztani.

[00:39:24]És talán a most lehet, hogy Ukrajnában is van ilyen.

[00:39:27]Hát a Ukrajnában is felvetődött ugyanz a kérdéskör.

[00:39:28]A háborús turizmus az megy, tehát amikor a katasztrófa helyszíneire el kell tudni jutni, és akkor ott megmutatják ezeket a dolgokat, és vannak emberek, akik azért nagy pénzt fizetnek.

[00:39:39]Ukrajnában is ez a ez a típusú háborús turizmus működik.

[00:39:41]Az, hogy a odav-vissza lövöldözéssel kapcsolatos, mármint hogy az emberszafarikkal kapcsolatos történetek, ott is megjelentek.

[00:39:48]ö bizonyítékokat még nem tudtak ezzel kapcsolatban felmutatni, de például most mondom a Moldáv esetet is, ahol a a Nyester Mentié köztársasággal kapcsolatos konfliktus kapcsán szintén felmerültek ugyanilyen jellegű történések.

[00:40:02]De térjünk vissza a a korábbi a hálózathoz.

[00:40:04]A hálózat korábban úgy működött, hogy volt egy belka központ, egy brüsszeli központ, és a luxemburgi és svájci bankokon keresztül pénzeket gyűjtött össze, amelyeket után ezeket a pénzeket feketén azt mondják, hogy táskába hordták át a először jugoszláv titkoszolgálatnak, majd azt követően pedig a szerbeknek.

[00:40:28]És itt történt meg a megszervezése maga a az akcióknak.

[00:40:32]Ezeket az embereket az olaszok úgy tudják, hogy Triestben gyűjtötték össze, ott ültették repülőtérre, elvitték őket Budapestre, Budapestről Belgrádba, Belgrádból pedig Páléba, ami 17 kmre van amúgy csak Szarevótól.

[00:40:48]És ezek az emberek ö fejpénzeket fizettek különböző típusú áldozatokért.

[00:40:56]És ami a félelmetesebben, hogy hogy például a gyerekekért lehetett kellett fizetni a legtöbbet.

[00:41:05]Hm.

[00:41:05]És voltak emberek, akik gyerekekért fizettek.

[00:41:07]És van itt egy a történetnek egy nagy csavarja, ami arról szól, akik tehát akik vallott vallomásokat tettek, azok között olyan állítások is elhangzottak, hogy egy európai uralkodó család egyik tagja is részt vett, és ő gyerekekre akart vadászni.

[00:41:24]Ez eléggé az elmúlt éveknek a tapasztalat valószínűleg az angol királycsalád lehetett.

[00:41:27]Hát ezt nem tudjuk megmondani, hogy melyik volt az, de jelen pillanatban azt tudjuk rá mondani, hogy elég súlyos állítás és elég kemény.

[00:41:35]És talán egy kicsit magyarázza is azt, hogy az elmúlt időszakban ennek a jogi felderítése az miért nem haladt előre, hogyha amúgy ennyi vallomás volt már mögötte, amit nemzetközi büntető bíróságokon a amerikai tengerész gyalogos katonától elkezdve tűzoltó tisztekig, egyebekig vallottak.

[00:41:53]Tehát, hogy ez miért nem történt meg.

[00:41:54]És akkor itt visszatérve a a történésre, az történt, hogy átszállították az embereket és hogy azért, hogy milyen nemzetiségek vetődtek fel a a történetben.

[00:42:04]Olaszok úgy tűnik, hogy legalább a felét alkották ennek a csoportnak.

[00:42:08]Körülbelül 100 főre becsülik azoknak a játékosoknak, mert ezt játéknak hívták, ugye, és íászok voltak, és szarvasok voltak az áldozatok, mármint a slangben, amit használtak és úgy tűzik, hogy ezeknek a a döntő többségét olasz vadászok alkották, de belgák is szerepelnek az ügyben, németek is, brittek is, amerikaiak is, kanadaiak is szerepelnek benne, és állítólag orosz szereplői is vannak a a történet.

[00:42:37]nek de döntő többségében 99%-ában azt tudjuk elmondani, hogy ezek nyugati szereplők, akik ebben a a a bűncselekménysorozatban részt vettek.

[00:42:53]Kiválasztották az áldozatot.

[00:42:56]Olyan versengés is volt egymás között, ami hihetetlen, hogy ki tud szebb nőt lelőni.

[00:43:01]Te jó ég!

[00:43:02]És olyan is előfordult, és a a az eseményekben olyat is beazonosítanak, amikor egy édesanyának a kezéből lövik ki a gyereket, hogy hogy ez is ő ő hozzájuk köthető ez az esemény, illetve hogy plusz fejpénzt kellett fizetni a terhes anyáknak a lelövéséért.

[00:43:21]Hogyis azt tudjuk mondani, hogy a a az emberiség legsúlyosabban a legsúlyosabb, erkölcsileg legdegeráltabb rétege jelent meg itt Soriavo környékén, és vett részt ebben a vadászatban és hogy az a minimum, hogy a lehető leggyorsabban fel kéne ezt az ügyet deríteni.

[00:43:40]Ugye 2022-ben egy szlovén filmrendező egy dokumentumfilmet is készített ezzel kapcsolatban az ott lévő ember Szafarikkal kapcsolatosan.

[00:43:49]És ö most egy horvát, illetve egy olasz ö író is írt könyvet erről, amelyek megjelentek és új változásokat generálnak az ügyben.

[00:44:03]Ennek az a következménye, hogy a genfi, brüsszeli, illetve a szarejevói ügyészek össze fognak most a napokban, a elkövetkező napokban össze fognak ülni, és megvizsgálják a bizonyítékoknak a a mennyiségét, milyenségét, és úgy tűnik, hogy egy közös nagy nemzetközi büntetőeljást fog indulni a az ügyben.

[00:44:26]És itt azért megint visszatérnék arra, hogy a hétvégén megőrültek.

[00:44:28]Ugye ez a ezek az emberek teljesen hétköznapi emberek voltak.

[00:44:33]Most ugye az olasz ügyészség egy venetói ember ellen elindított már van konkrét válamenés.

[00:44:40]Ez egy 80 éves teherautó sofőr.

[00:44:42]Hogy honnan volt neki pénze a mai értéket tekintve?

[00:44:46]20-40 millió Ft-nyi pénze arra, hogy ő vásároljon ilyen jellegű szolgáltatást, azt meg nem tudnám mondani, de amúgy úgy tűnik, hogy körülbelül 100000, mai 100000 eurón-nak megfelelő pénzért ö folytak ezek a szolgáltatásnyújtások, és aki befizette a pénzt, azt elszállították ezen a rejtett útvonalon, megérkezett a helyszínre, ott megkapott az általa kiválasztott vagy preferált ö vadászfegyverek vagy mesterlövészfegyverek közül azt, amit ő szeretett volna.

[00:45:20]Ott után ezt a fegyvert átvette, egy ideglenes lőtéren kiképezték, vagyis újból belőtte a fegyvert, hogy a lehető legjobban önmagához alakítsa az eszközt.

[00:45:31]Majd utána a szombati napon részt vett egy ilyen egésznapos szafarin, ahol ő a általa kiválasztott áldozatokra lecsapott.

[00:45:42]Általában előfordult, olyan is előfordult, hogy természetesen nem talált senkit, vagy nem volt olyan célpont, akit le tudott volna lőni, de akkor megismételték utána ezt a dolgot, visszajött a következő hétvégén, hogy hogy hogy végrehajtsa a a legnemesebb vadnak az elejtését, ahogyan ők beszéltek erről a a történetről.

[00:46:02]És azt lehet látni, hogy ez ezek olyan mélyen lelkileg olyan mély zavarokat szenvedő emberek voltak.

[00:46:13]akik rendszeres visszatérők, tehát vannak közöttük, akik rendszeresen visszatérői voltak, mert annyira rákaptak a dolognak az ízére, és akkor először csak le akartak lőni egy bosnyák katonát, utána a következő alkalommal jó, akkor lelövök egy civilt, utána lelövök egy nőt, lelövök egy gyereket.

[00:46:33]Tehát, hogy körül körülbelül, hogy a végén teljes legyen a gyűjteménye, akkor ő úgy gondolta, hogy ő ő ezt is megengedheti magának.

[00:46:41]A nemrégiben ugye amerikai illetőségű emberek ésnek a részvétele is felvetőd, már az Egyesült Államokból.

[00:46:49]Az ott lévő törvényhozók azt mondták, hogy ha ha ilyen előfordult, ezt ki kell vizsgálni.

[00:46:55]És ha ilyen előfordult, akkor vagy halálbüntetéssel, vagy pedig életfogyintől tartó büntetésre kell ítélni azokat a szereplőket, teh akik ebben részt vettek.

[00:47:04]Ott felmerült néhány embernek a neve.

[00:47:07]Az egyik közülük amúgy szerv származású, mármint, hogy valamikor Jugoszláv tagköztársaságból oda kiköltözött ember, és utána ment végig, de vannak, akik amerikaiak és vannak, akik kanadaiak például ebben a a történetben.

[00:47:21]Tehát azt tudjuk rám mondani, hogy az, hogy az egész nyugati társadalmat terheli az az eseménysor, ami ott zajlott.

[00:47:27]És és a a nagy kérdés az ja még egy nagyon fontos dolog, hogy az a az a bosnyák hírszerzőtiszt, aki az első vallomások alapján az egész folyamatot elindította, azt 1996-ban meggyilkolták.

[00:47:45]Hát ez elképesztő.

[00:47:45]Azért szerintem idő lesz feldolgozni, meg hát érdekes lesz ez a könyv két hét múlva, hogyha megjelenik, hogy mi milyen mélyebb információkat tartalmaz.

[00:47:52]Feri nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál és hogy erre felhívtad a figyelmet, mert azért ez nagyon durva és főleg akkor nagyon durva, hogyha ez még most is zajlik Ukrajnában.

[00:48:03]Az útrang minden kedves nézőinek és hallgatójinak köszönöm a figyelmet.

[00:48:05]Ha még nem tették meg, kérem iratkozzanak fel az Utrang csatornájára.

[00:48:08]Mindenkinek kellemes napot, viszontlátásra, viszontásra.