Ultrahang 43:00

Rendkívüli riadó: az eddigi legnagyobb támadás érte Moszkvát, mit lép Oroszország? - Somkuti Bálint

ukrán háborúoroszországtrumpizraeliráni-amerikai konfliktuskülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli riadó: az eddigi legnagyobb támadás érte Moszkvát, mit lép Oroszország? - Somkuti Bálint
tl;dr
  • Az amerikai–iráni átmeneti megállapodás inkább 60 napos fegyvernyugvás, mint valódi béke; Irán nem áll le a rakétagyártással, a Hormuzi-szorost csak 60 napra nyitja meg, és a proxy erőkről sem mond le.
  • A 300 milliárd dolláros újjáépítési alap izraeli kötődésű szereplők bevonásával Irán számára elfogadhatatlan, miközben az USA hivatalosan nem ismerheti el, hogy kártérítést fizet.
  • Izraelt teljesen kihagyták a megállapodásból, ami történelmi mélypont az amerikai–izraeli kapcsolatokban; Netanjahu helyzete kilátástalan, és valószínűleg szabotálni próbálja majd a békét.
  • Trump kiszámíthatatlan külpolitikája és ellentmondásos kommunikációja miatt lehetetlen hosszú távú következtetéseket levonni a nyilatkozataiból.
  • A G7 zárónyilatkozatában szereplő „biztonságosabb digitális tér” gyermekvédelemre hivatkozó korlátozásai a szülői nevelés állami átvételének kísérletét mutatják.
  • A Moszkva elleni ukrán dróntámadás látványos, de nem jelent fordulatot; az ilyen csapások erősítik az orosz társadalom megtorlási elvárásait, és a NATO-határok közelében is károkat okozhatnak.
  • Megindult az orosz nyári offenzíva, 23 ukrán településről rendelték el a gyerekes családok kitelepítését; az ukrán vezetésnek ezért van szüksége látványos visszacsapásokra a nyugati támogatás fenntartásához.
  • A kényszermozgósítás súlyos következményekkel jár: egyre több férfi hal meg már a toborzóközpontokban, és a társadalomban felmerül a kérdés, hogy „az utolsó ukránig” akarnak-e harcolni.

    „Ha nem marad meg a nemzet, amiért a háborút folytatjuk, akkor mi értelme volt a háborúnak?” – Somkuti Bálint

  • Az ukrajnai munkaerőhiányt bangladesi és indiai vendégmunkásokkal próbálják pótolni, de kérdéses, hogy ők vállalják-e majd a háborús terheket.
  • Trump ahelyett, hogy békét hozna, egyre inkább háborús lobbicsoportok befolyása alá kerül, ami éles ellentétben áll választási ígéreteivel és a konzervatív támogatói elvárásaival.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az amerikai–iráni átmeneti megállapodás részletei és értékelése

A beszélgetés egyik központi témája az Egyesült Államok és Irán között létrejött, 14 pontból álló átmeneti egyetértési megállapodás volt, amelyet Iszlámábádban írtak alá – végül nem személyesen, hanem virtuális formában, két nappal a tervezett svájci aláírás előtt. Somkuti Bálint szerint a megállapodás tartalma azt mutatja, hogy a háború előtt és közben megfogalmazott amerikai követelések „finoman szólva sem teljesültek”.

A szakértő részletesen elemezte a megállapodás gyenge pontjait:
- Irán nem áll le a ballisztikus rakéta gyártásával.
- A Hormuzi-szoros megnyitását mindössze 60 napra vállalta.
- A külföldi szövetségesek (proxy erők) támogatásáról nem esik szó, csak a békéről ezeken a területeken.
- Az USA-nak be kell szállnia egy 300 milliárd dolláros újjáépítési alapba.

„Ezt nagyon nehéz győzelemként értékelni amerikai szemszögből.” – Somkuti Bálint *

Somkuti kiemelte, hogy a megállapodás egyik legfontosabb – és gyakran elsikkadó – eleme, hogy a folyamat végén egy ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat zárná le az ügyet. Ez Irán számára óriási garanciát jelentene, hiszen az ENSZ BT tagjai – köztük Oroszország és Kína – akár fegyveres erővel is megvédhetnék Iránt egy újabb támadás ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy „odáig még el kell jutni”.

A szakértő szerint a megállapodás jelenlegi formájában inkább egy 60 napos fegyvernyugvásnak tekinthető, mivel rendkívül sok benne a kérdőjel, és a felek közötti kölcsönös jóindulat – amelyre az együttműködés épülne – gyakorlatilag nem létezik.

„Ebben a helyzetben, ha a helyzet nem úgy alakul, ahogy egyik vagy másik fél gondolja, akkor egyik vagy másik fél fegyverhez fog nyúlni.” – Somkuti Bálint *

A 300 milliárd dolláros újjáépítési alap kérdőjelei

A műsorvezető felvetette, hogy az újjáépítési alappal kapcsolatban egymásnak ellentmondó értelmezések láttak napvilágot: Jared Kushner a szaúdi Neom projekthez hasonló „Rolls-Royce minőséget” ígér, míg Lindsey Graham a Marshall-tervhez hasonlította – miközben „a nácik vannak hatalmon” Iránban.

Somkuti Bálint rámutatott, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem ismerheti el, hogy kártérítést fizet az Iránban okozott károkért, miközben Irán joggal követel kártérítést az őt ért agresszióért. Az USA-nak két választása volt: vagy elfogadja, hogy Irán a Hormuzi-szoros ellenőrzéséből származó díjakból építi újjá az országot, vagy alternatív megoldást kínál.

A szakértő szerint azonban az a konstrukció, amelyben izraeli kötődésű szereplők (mint Jared Kushner) szereznének befolyást Iránban az újjáépítés révén, az iráni vezetés és lakosság számára „teljesen elfogadhatatlan”. A szaúdi vagy katari részvételt is nehezen fogják elfogadni, de az izraeli kört biztosan nem.

„Azt a pénzt, amit egyébként az Egyesült Államok 1979 óta visszatart, ami iráni állami forrás, azt visszaadja, azt nem lehet ebbe beleszámolni. Iránnak nem is fogják elfogadni.” – Somkuti Bálint *

Az amerikai–izraeli szövetség mélypontja

A beszélgetés során szóba került, hogy Izraelt teljesen kihagyták a megállapodásból, ami történelmi mélypontot jelent az amerikai–izraeli kapcsolatokban. Donald Trump korábban „trágár szavakkal” illette Benjamin Netanjahut a libanoni csapás miatt, és a sajtóban megjelent hírek szerint az izraeliek fokozták kémtevékenységüket amerikai döntéshozók és titkosszolgálatok ellen is.

Somkuti Bálint szerint az izraeli lobbi – amely „minden egyes lobbinál erősebb az USA-ban” – meggyengülni látszik, részben Netanjahu legutóbbi kormányának összetétele miatt. A miniszterelnöknek olyan szélsőséges koalíciós partnerekkel kellett együttműködnie (mint Szmotrics, Bengvir), akik „háborús héják”, és ez olyan lépésekre kényszerítette, amelyeket más körülmények között nem tett volna meg.

„Egyértelműen zajlott egy nagyon kemény üzengetés az amerikai elit és az izraeli vezetés között.” – Somkuti Bálint *

A szakértő úgy véli, hogy Netanjahu – akit a világ legjobb politikusai közé sorol Erdogan és Vucic mellett, túlélőképességük miatt – most olyan helyzetbe került, ahol még az 50 éves politikai tapasztalata sem elég. Történelmi fordulóponthoz érkezett a világrend, és Netanjahunak „csak rossz és rosszabb lépései vannak”. Somkuti szerint a miniszterelnök valószínűleg megpróbálja majd szabotálni a békemegállapodást, de ennek súlyos következményei lehetnek.

A G7-csúcs és Donald Trump kiszámíthatatlan külpolitikája

A G7-csúcson (június 15–17.) az európai vezetők fokozott nyomást gyakoroltak Trumpra, hogy fordítson figyelmet az ukrajnai háború lezárására is. A műsorvezető rámutatott Trump ellentmondásos kommunikációjára: egyszer azt ígéri, hogy hamarosan béke lesz, máskor pedig azt mondja, hogy „ehhez semmi közünk, nincs ránk hatással, azon kívül, hogy fegyvereket adunk el, több ezer mérföldre vagyunk”.

Somkuti Bálint a Dr. Strangelove című film híres jelenetével illusztrálta a helyzetet, ahol egy tábornok teljesen értelmetlen, önmagába forduló mondatokkal válaszol egy kérdésre. A szakértő szerint Trump esetében „másfél óra alatt 180 fokot szokott változni a véleménye”, ezért lehetetlen hosszabb távú következtetéseket levonni a nyilatkozataiból.

„Véleményem szerint következésképpen nem mellesleg, tehát mindazon által úgy gondolom, ehelyett következésképpen köszönöm szépen a figyelmet.” – Somkuti Bálint, a Dr. Strangelove-ból idézve *

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a mai napig teljes körű felderítési és hírszerzési támogatásban részesíti Ukrajnát, amit az európaiak nem is tudnának kiváltani. Trump a csúcson látványosan hátat fordított Zelenszkijnek, nem fogott vele kezet – de Somkuti szerint ha másnap mégis megérkezik egy újabb katonai szállítmány, akkor „teljesen mellékes, hogy hátat fordított neki vagy sem”.

A műsorvezető megjegyezte, hogy az európai vezetők úgy viselkednek Trump mellett, mintha „vigyázzba szorulnának”, és Mark Rutte NATO-főtitkár példáját hozta fel, aki Európában „arcoskodik”, majd Amerikában „azt mondja, hogy apuci”.

A G7 zárónyilatkozat és a gyermekvédelem kérdése

A G7 zárónyilatkozatában szerepelt a „kiskorúak számára biztonságosabb digitális tér” megteremtésének célja, ami nagy port kavart. Pavel Durov, a Telegram alapítója is posztolt erről, felháborodásának adva hangot a korlátozási szándékok miatt.

Somkuti Bálint ezt egy tágabb társadalmi folyamat részének látja, amelyben az állam és a társadalom át akarja venni a nevelés szerepét a szülőktől. Párhuzamot vont a kommunista rendszerek gyakorlatával, ahol a pártmunkára fókuszáló szülők állami intézményekbe adták gyermekeiket, ami a „teljes indoktrinációt” szolgálta. Példaként Szilágyi János rádiós személyiséget említette, aki hasonló tortúrán ment keresztül.

„Ez a kommunisták álma is ez volt. (…) A kommunistából lett, liberálisból lett globalisták, mert a vonal, a gondolati vonal és a cselekedetek és a koncepciók nagyon jól lekövethetőek ebben az irányban.” – Somkuti Bálint *

A szakértő ugyanakkor nevetségesnek nevezte, hogy Kínával szemben „szavak szintjén” próbálnak fellépni, és úgy fogalmazott: a globalista törekvések „a mi életünket és a gyerekeink életét akarják tönkretenni, másrészt pedig a világban olyan kétbalkezesen viselkednek, mint Pierre a legtöbb filmjében”.

A Moszkva elleni ukrán dróntámadás

Június 19-én hajnalban Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Moszkva ellen, amelynek elsődleges célpontja egy olajfinomító volt. A műsorvezető „drasztikus képekről” számolt be: a város több pontján füst gomolygott, és a légvédelem sem működött tökéletesen – volt, ahol a drónokat nem találták el, máshol pedig a találat következtében lakóházakra zuhantak a roncsok.

Somkuti Bálint óva intett a képek túlértékelésétől. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben és más ukrán nagyvárosokban „minden másodnap hasonló képeket lehet látni”, míg Moszkváról havonta érkezik egy ilyen felvétel. Csak akkor lehetne fordulatról beszélni, ha ez az arány megfordulna.

„Addig el kell mondani, egy jól sikerült támadás.” – Somkuti Bálint *

A szakértő idézte az orosz „voenkor” (haditudósító) csatornákat, amelyek szerint a légvédelem „a károk elhárításában relatív jól vizsgázott”, és sokkal súlyosabb károk is keletkezhettek volna. Hozzátette: nincs 100%-os légvédelem – ezt Izrael példája is mutatja, amely „egy fél Dunántúl” méretű terület, szemben Oroszország hatalmas kiterjedésével.

A támadás kapcsán Somkuti kifejtette: az ilyen csapások azt a társadalmi elvárást erősítik Oroszországban, hogy a vezetés „erőteljesen lépjen fel” és vágjon vissza. Ez a dinamika – történelmi párhuzamokkal (a londoni Blitz, Németország bombázása) alátámasztva – nem töri meg, hanem éppen hogy erősíti a lakosság ellenállását.

„Tetszettek volna nem háborút kirobbantani. Tehát ez ennyire egyszerű ez a történet.” – Somkuti Bálint *

A szakértő figyelmeztetett arra is, hogy az orosz válaszcsapások nem fogják figyelembe venni a NATO-országok érzékenységét. Várhatók olyan támadások Lengyelország és Románia határai közelében, ahol a lelőtt vagy megrongált drónok károkat okozhatnak NATO-tagállamok területén – az oroszok pedig „megvonják a vállukat”, mondván: „háborúban ti is benne vagytok, tetszik, nem tetszik”.

Az orosz nyári offenzíva megindulása

A Deep State jelentései szerint az orosz csapatok előrenyomultak a Donyec-medencében, valamint Huljajpole környékén és a Zaporizzsjai régióban is. Somkuti Bálint megerősítette: „a sokat emlegetett orosz nyári offenzíva megindult”.

A szakértő történelmi kontextusba helyezte az időzítést: sem Napóleon, sem Hitler nem véletlenül választotta június 22-ét az Oroszország elleni támadáshoz – a tavaszi sár (raszputyica) nagyjából június elejére szűnik meg annyira, hogy nagyobb hadműveleteket lehessen indítani.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 23 újabb ukrán településről rendelték el a gyerekes családok kitelepítését. Somkuti szerint „ezek a dolgok számítanak” – ebből lehet valóban látni az orosz előretörés tényét, függetlenül attól, hogy milyen áldozatokkal és tempóval történik. A szakértő úgy véli, az ukrán vezetésnek éppen ezért van szüksége „látványos képsorokra a lángoló Moszkváról”, hogy a nyugati szponzorok felé azt kommunikálhassa: Ukrajna még mindig keményen harcol és visszacsap.

Lengyel–ukrán feszültségek és a történelmi igazságosság kérdése

A műsorvezető felidézte Magyar Levente volt külügyi államtitkár korábbi nyilatkozatát, amely szerint a kisebbségi jogokat az EU-csatlakozás előtt kell rendezni, mert utána „egy európai uniós taggal nem lehet már úgy beszélni”. Ez a logika Lengyelország esetében is érvényes: a lengyelek a történelmi igazságosságért továbbra is harcolni fognak Ukrajnával szemben, függetlenül a háború alakulásától.

Somkuti Bálint megerősítette ezt az elemzést, hozzátéve, hogy Románia és Szlovákia esetében is az EU-csatlakozás előtt lett volna lehetőség a magyar kisebbség jogainak érvényesítésére, de ez – Kovács László volt külügyminiszter „merjünk kicsik lenni” hozzáállása miatt – elmaradt. A szakértő szerint azonban az ukrán hozzáállás „van annyira fafejű”, hogy a lengyelek – bár kiemelt támogatói Ukrajnának – nem fogják feladni saját érdekeiket. Donald Tusk sem teheti ezt meg, mert „a lengyel lakosság túlnyomó többsége nem támogatja ebben, még a saját szavazói sem”.

Az ukrajnai kényszermozgósítás drámai következményei

A beszélgetés egyik legsúlyosabb témája az ukrajnai mozgósítás emberi következményeiről szólt. Június 16-án robbant be a hír, hogy egy 29 éves kijevi férfi a Kárpátalján, a Volóci Toborzóközpontban életét vesztette. A hivatalos közlemény szerint rosszullétre panaszkodott, mentőt hívtak, de már késő volt. A testi sérülések nyomai azonban bántalmazás gyanúját vetik fel.

Somkuti Bálint rámutatott, hogy az ilyen esetek „nagyon-nagyon megszaporodtak” – amikor valaki még a toborzóközpontban meghal, mielőtt egyáltalán a kiképzésre vagy a frontra kerülne. Egy másik esetben Kijevben egy tömeg szabadított ki egy kényszermobilizált férfit a TCK (toborzóközpont) embereinek kezéből.

A szakértő szerint ezek a fejlemények alapvető kérdéseket vetnek fel:

„Ha nem marad meg a nemzet, amiért a háborút folytatjuk, akkor mi értelme volt a háborúnak?” – Somkuti Bálint *

Hangsúlyozta, hogy kívülről nem lehet megmondani, meddig harcoljon egy nemzet, de a kérdést igenis fel kell tenni. Az ukrán társadalom „bámulatra és csodálatra méltó keménységgel” állta a nehézségeket – Somkuti szerint egyetlen más EU-tagállam sem bírta volna ki ezt –, de ha nem marad senki, akkor felmerül a kérdés: „tényleg az utolsó ukránig akarnak harcolni Európában?”

A szakértő egyre inkább úgy látja, hogy Ukrajnát „felhasználják és kihasználják a különböző globalista körök”, és a háború lezárulta után ezt a súlyos következtetést le kell majd vonni. A TCK (toborzóközpontok) annyira rossz hírnévre tettek szert, hogy még az átnevezésük is felmerült.

A munkaerőhiány és a bevándorlás kérdése Ukrajnában

A műsorvezető felvetette, hogy Ukrajnában egyre több bangladesi és indiai vendégmunkás jelenik meg, akiknek lakhatást és viszonylag jó fizetést biztosítanak. A közösségi médiában már mémek is születnek arról, hogy 2030-ban „majd az indiai TCK-s fogja az indiai sofőrtől kérdezni, hogy van-e papírja, vagy szolgál”.

Somkuti Bálint szkeptikus ezzel a „mesterséges népességnöveléssel” kapcsolatban. Feltette a kérdést: „miből gondolja valaki, hogy az indiai meg a bangladesi az utána ukránként fog viselkedni? Tehát konkrétan olyan csöndben és olyan méltósággal, olyan szívósággal fogja viselni a háború nehézségeit, mint korábban az ukránok?”

A szakértő szerint a háború már hosszabb ideje tart Ukrajnában, mint a második világháború tartott ebben a régióban (a Barbarossa hadművelet és a német fegyverletétel között kevesebb mint négy év telt el). Ezeket a kérdéseket „most már igenis fel kell tenni, muszáj feltenni” – és ami még fontosabb, meg is kell válaszolni.

Trump és a Nobel-békedíj kérdése

A műsorvezető felvetette, hogy Trump viselkedésében talán az is szerepet játszik, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat – mintha a „békeelnök” szerep helyett most a „háború elnöke” szerepét választaná. Somkuti Bálint ezt a kérdést nem kívánta pszichológiai szempontból elemezni, de felhívta a figyelmet egy fontos strukturális tényezőre.

Egy amerikai államigazgatási szakértőtől hallottakra hivatkozva elmondta: az európaiak hajlamosak homogén nemzetállamként tekinteni az Egyesült Államokra, pedig az amerikai külpolitikát „igen erős lobbicsoportok határozzák meg”. Példaként Lindsey Grahamet említette, aki John McCainnel együtt egy Beach Boys-számot parafrazeálva („Bomb Iran”) énekelt egy nyilvános szereplésen. Somkuti szerint Trump „igen komolyan az ő befolyásuk alá került”, ami problémát jelent, hiszen „nem ezekkel az ígéretekkel választották meg”.

„Trump teljesen másképp viselkedik, mint amit ígért. Hogy miért? Azt szerintem csak ő maga tudja, vagy néha az az érzésem, hogy ő maga sem tudja, hogy miért.” – Somkuti Bálint *

A szakértő megjegyezte, hogy Tucker Carlson, Megyn Kelly, Candace Owens és „gyakorlatilag a teljes amerikai konzervatív blogoszféra” kiállt Trump mögül, és most azt látják, hogy „pontosan az ellenkezőjét teszi, mint ami miatt bizalmat kapott”.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „az ipak nevű lobbiszervezet” – a kontextus alapján valószínűleg az AIPAC (American Israel Public Affairs Committee) izraeli lobbiszervezetről van szó, de az ASR torzítása miatt nem egyértelmű.
  • „a Ryroce minőséget” – feltehetően „Rolls-Royce minőséget” jelent, Jared Kushner Neom-projekttel kapcsolatos hasonlatára utalva.
  • „a marshallelv Németországnak” – a Marshall-tervre utaló kifejezés, amelyet Lindsey Graham használt.
  • „a Katolit is alkalom attán” – valószínűleg „a katariakat is” kifejezés torzult változata.
  • „10 petó tuteg” – értelmezhetetlen szakasz, feltehetően valamilyen katonai szállítmányra vagy adatmennyiségre utalhat.
  • „Roginski” – feltehetően egy donyecki településnév (talán Roganszki) torzult alakja.
  • „Hulp Póla” – nagy valószínűséggel Huljajpole településről van szó a Zaporizzsjai régióban.
  • „Konstantyinivka”, „Konstyant”, „Kantyfika”, „Koncentifa” – ugyanannak a településnévnek (Konstantyinovka) különböző, ASR által torzított változatai.
  • „Volóci Toborzóközpont” – a kontextus alapján egy kárpátaljai toborzóközpontról van szó, a településnév pontosan nem azonosítható.
  • „Andre Melnyikről meg hasonló opu an vezetőkről” – Andrij Melnyik ukrán nacionalista vezetőről és az OUN-ról (Organizacija Ukrajinszkih Nacionalisztiv) lehet szó.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagy tiszteletteli szeretettel köszöntöm minden kedves hallgatónkat.

[00:00:02]Az én nevem debreceni Camilla.

[00:00:04]A Zoom túls showó végén pedig itt van velünk Dr.

[00:00:05]Somkti Bálin biztonságpolitikai szakértő, hiszen az Alfa és Omega adását vesszük fel, annak is az omega részét.

[00:00:11]Szervusz Bálint.

[00:00:15]Pálinkás jó reggelt kívánok szigorúan mindenkinek pálinka nélkül.

[00:00:17]Közeledődik a hétvége, így így alkalmassá válik az időpont néhány kupica pálinka lehajtására.

[00:00:24]Nagyon jó.

[00:00:24]hidegen, behűtve, nyáron, tökéletesen fogyaszthat.

[00:00:29]Igen.

[00:00:29]Ebbe a hőségbe, bocsánat, parancsolj.

[00:00:32]Igen, nyugodtan mondjad.

[00:00:34]Ebbe a hőségbe, ami ránk vár, azért annyira nem fog jól esni a pálinka, inkább a fröcs.

[00:00:37]Úgyhogy ez inkább csak a a mondom a sóze volt ez a komment.

[00:00:43]Merre [horkantás] megytek?

[00:00:43]Lehet tudni?

[00:00:45]Miért nem emlékszem rá?

[00:00:45][nevetés] Társasággal megyünk, a feleségem szervez az utat.

[00:00:50]Én vagyok a podgyász.

[00:00:51]Ja, engem csak visznek.

[00:00:51]Igen, igen.

[00:00:51]Az emelgetésemért külön díjat fizet föl, vagy a szállításéről.

[00:00:56]Úgyhogy ezt majd egy valamilyen formában rendezzük így családon belül, hogy én vagyok ott, mint a v mint a régi Markos Nádas poénban, hogy én jól látok, ő jól hallod, meg ott van mindig velünk.

[00:01:06]Úgyhogy ez ilyen ilyen típusú baráti programokon, amiket az asszony szokott szervezni.

[00:01:09]Én tényleg a poggy szerepét töltöm, amíg oda nem érünk.

[00:01:13]Onnantól kezdve nyilván bekapcsolódok én is a társasági életbe, hova megyünk, mit csinálunk.

[00:01:16]Mondtam, tudom, hogy mondtad, drágám, csak nekem annyi ide járt a fejemben, én nem emlékszem rá.

[00:01:22]Tudod, van az a tipikus páros, hogy az egyik mindent leszervez, mindent tud, tudja, hogy hova megyünk satöbb, és a másik csak fogja az útlevelét, és megyünk.

[00:01:29]Igen.

[00:01:29]Náluk én vagyok ez az ember egyébként.

[00:01:30]Tehát, hogy a azért a ha arról van szó, akkor én is tudok szervezésben jeleskedni, de miután ez a most nem egy ilyen helyzet, nem egy ilyen szituáció, ugye a feleségemnek a a baráti köréből kerül ki ez a társaság, akivel megyünk, itt itt itt itt én vagyok a pógyász.

[00:01:47]Hát nagyon jó hétvégét kívánunk neked is, meg minden kedves hallgatónknak, de mielőtt még elkezdődik a hétvége, hallgassanak meg minket.

[00:01:51]És mielőtt még belevágnák, belevágnék, megkérnék mindenkit, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel az Ultrahang és az Ultrahang csatornáira is, és hogyha szeretnének, akkor csatlakozzanak a Fix Klubhoz is, mert ennek az a kis pikantériája van ebben a kis klubban, hogy bárkivel, szakértőkkel, munkatársakkal vagy egymással is ki lehet alakítani kis beszélgetéseket, kommenteléseket.

[00:02:14]Úgyhogy ez jó kis csapat kezd lassan kialakulni.

[00:02:15]Úgyhogy ennyi volt a közvé közvélemény.

[00:02:17]Szóval a szolgálati közlemények.

[00:02:23]Szolgálati közelemények.

[00:02:23]Igen, még reggel van.

[00:02:25]Jó, a kávém az még itt van mellettem, de lassan fogyasztom majd így közben.

[00:02:30]Na hát kezdjük ezzel az iszlamaabadi egyetértési megállapodással, hogy mit is lehet róla tudni.

[00:02:36]Ugye USA és Irán aláírta ezt a 14 fontos átmeneti egyetértési megállapodást.

[00:02:41]Igaz, hogy végül is külön-külön, vagyis hát ilyen online, virtuálisan oldották meg ezt a dolgot, mert ugye úgy volt, hogy 19-én, péteken, Svájcban történik meg ez a dolog.

[00:02:49]Ugye itt van előttem ez a 14 pont is.

[00:02:52]Mit mondanál el erről, hogy arról is beszélünk majd, hogy Izrael ebből kimarad, de először a 14 pontról és a iránusa megállapodására mit gondolsz?

[00:03:05]Nagyon érdekes, hogy ugye arról volt szó, hogy akár JD Vens személyesen fogja ezt aláírni egy később megjelölendő iráni vezetővel, aztán erre nem került sor.

[00:03:13]Úgyhogy ez is egy érdekes dolog, hogy miért kellett két nappal előrébb hozni.

[00:03:16]Tehát az egész megállapodás sok szempontból egy olyan problémakört vett fel, egy olyan kérdéskört vett fel, amelyben vagy amelyet sokan föltettek egyébként.

[00:03:27]Ugye amiket leírtak, abból egyértelműen látszik, hogy a háború előtt és közben megfogalmazott amerikai követelések hát finoman szólva sem teljesültek.

[00:03:34]Tehát Irán nem fog leállni a balisztikus rakéta gyártással.

[00:03:37]A hormóziszoros megnyitását 60 napra vállalta.

[00:03:42]A külföldi szövetségesei támogatásáról nem esik szó, csak a békéről az ezeken a területeken.

[00:03:49]Tehát ja, és egy 300 milliárdos újraépítési alapba is be kell szállni az USA.

[00:03:56]Hát ezt nagyon nehéz győzelemként értékelni amerikai szemszögből.

[00:03:58]És ugye, ahogy te is említetted, Izraelt teljesen ki is hagyták a sztoriból, de arra kötelezni az Egyesült Államok, hogy Libanonban például békét kössön, vagy legalábbis leállítsa a hadműveleteket.

[00:04:09]Tehát én nekem az a véleményem ezzel kapcsolatban, hogy már most nem áll jól a helyzet az amerikaiak számára.

[00:04:13]Ez előre is lehetett tudni, mi is többször beszéltünk róla.

[00:04:16]Viszont erre fokozódik az a nemzetközi környezet, amelyben egyre többször nem az Egyesült Államok szándéka fog érvényesülni.

[00:04:24]Például azzal kapcsolatban, hogy a hormozi szoros son áthajadó hajók milyen jogcí címen és kinek fizessenek díjat.

[00:04:31]Ezt visszautalták az öbölbenti államok és Irán, illetve Omán fennhatóságába.

[00:04:35]Itt azért láthatunk még meglepetéseket szerintem ugyanúgy igaz az újjaépítési alappal kapcsolatban.

[00:04:41]Tehát azt szokták mondani, hogy az ördög a részlegben rejlik és a részletben igencsak szegényes ez a megállapodás.

[00:04:48]Hogyan írhat alá eleve két ország olyan biztonsági megállapodást, amiben hát az alapvető gazdasági vagy pénzügyi feltételekről igazság szerint meg se állapodtak egyrészt, másrészt pedig mást kommunikálnak ide meg oda.

[00:05:01]Hát ez egy kitűnő kérdés egyébként megállapodtak, hiszen az iráneleni szankciók teljes eltörléséről van szó, illetve arról, hogy ennek a megállapodás sorozatnak a végén egy ENS biztonsági tanácsi határozat fogja ezt lezárni, aminél nagyobb garanciát jelenleg elképzelni sem lehet.

[00:05:13]Úgyhogy ez egy ez egy ez egy érdekes dolog, és azért fontos ezt kihangsúlyozni, ez el szokott síkadni a részletek között, mert az ENS biztonsági tanács ráüti a pecsetet az amerikai iráni megállapodással, akkor az ENS biztonsági tanács tagjai, illetve Oroszországot és Kínát akár fegyveres erővel is megvédeti iránt egy újabb támadás ellen, mert az NZBT ráütötte a pecsétet.

[00:05:35]Tehát ez egy nagyon komoly szempont, egy nagyon komoly garancia lehet Irán számára, de odáig még el kell jutni.

[00:05:41]Tehát van arról szó, hogy megnyitják a szarost.

[00:05:43]Ugye hírek szerint már öt darab iráni terhajó áthajózott a felemelt amerikai blokkádon, hogy Iránnak is ezt a lépést meg kell tenni a többi hajó előtt.

[00:05:50]A hírek szerint erre még várni kell egyébként.

[00:05:53]Aztán a következő kérdés az az, hogy nem próbálnak-e még a felek trükközni.

[00:05:56]Itt azért tegyük hozzá, hogy a irániakat sem kell félteni, de ha szigoran vesszük, mégis csak az Egyesült Államok volt az, amelyik kettőszor is támadott tárgyalások közben.

[00:06:05]Tehát az irániak joggal tartanak attól, hogy ők engedményeket tesznek, akkor az amerikaiak utána ezt erőszakkal megpróbálják tovább bővíteni.

[00:06:11]Tehát ez is egy olyan helyzet, amivel kapcsolatban kérdések és fenntartásaink vannak.

[00:06:17]és egy olyan világot élünk, amiben drasztikusan és nagy mértékben változik minden.

[00:06:21]Tehát sajnos megint azt kell mondjam, nem először és biztos, hogy nem utoljára, hogy várjuk meg, mi történik, és utólag sokkal okosabbak leszünk, mert hogy előre nem lehet jósolni, az teljesen biztos.

[00:06:32]Hát az biztos.

[00:06:32]Itt mindig mindig változik minden.

[00:06:34]A és egyébként mit lehet erről elmondani, hogy most egy mondhatjuk azt, hogy ilyen történelmi mélyponton van az amerikai izraeli szövetség, vagy hogy vagy tehát, hogy ugye egyrészt ki is hagyták ezzel az átmeneti megállapodásból.

[00:06:46]Korábban volt ugye hangos szóváltás is, tráger szavakkal illette ugye Donald Trump Bibit és tehát ugye a libanoni csapás miatt.

[00:06:57]Irán jellemzők pedig azt mondják, hogy talán pont azért van most esélye ennek a megállapodásnak, merthogy Izrael ki van ebből hagyva.

[00:07:04]Mit gondolsz erről?

[00:07:06]Nem az vagy tehát, hogy nem lesz ilyen sértődség, vagy vagy ez már a Lehet, hogy Donald Trump itt a háttérben már Netunnak a utódlását akarja ezzel előrevetíteni, hogy itt valami más emberre akar majd most számítani, vagy mi történhet itt?

[00:07:22]Ezek kitűnő kérdések nem akarsz válaszolni?

[00:07:25][nevetés] Tehát ezeket nem lehet látni semmit.

[00:07:28]Tehát az, hogy Donald Trump minak mi a szándéka, akár Izraellrel, akár Benjamin Netanyval, akár Iránnal, vagy akár a világ több, akkor mi mi a jelzése annak, hogy most itt kihagyták Izraelt?

[00:07:37]Hát annak az a az a az az a jelzés értéke, hogy hogy bizony az Egyesült Államok vezetése neheztel Izraelre, és ennek több jele is volt egyébként.

[00:07:46]Tehát a sajtóban megjelentek azok a hírek, hogy az izraeliek fokozták a kémtevénység kémtevékenységüket amerikai döntéshozó is titkoszolgálatok ellen, illetve egyebek.

[00:07:55]Tehát egyértelműen zajlőtt egy nagyon kemény üzemetés az amerikai elit és az izraeli vezetés között, aki ahhoz van hozzászokva egyébként, hogy az ipak nevű lobbiszervezeten keresztül igen komoly befolyást gyakorol az Egyesült Államokra.

[00:08:06]Tehát azt azért érdemes látni, hogy az izraeli lobbi azért talán minden egyes, sőt ki lehet jelenti, minden egyes lobbinál erősebb az USÁban, és egy ekkora erőkülönbség helyzetében, hogy ilyen méretű erőkülönbségnél szokatlanul erős az izraeli lobbi.

[00:08:22]És ez az, ami meggyengülni látszik.

[00:08:24]Tehát egy hogy egy az izraeli befolyás az amerikai politikára nem kis mértékben, mert Benjamin Netanyahu legutóbbi kormánya miatt drasztikus mértékben gyengült.

[00:08:30]És szerintem ez a folyamat az, amit mind a két helyen az Egyesült Államokban a az evangéliumi keresztények jelentős része, az Izraelben pedig a konzervatív lakosság jelentős része nehezen visel el, és nehezen érti meg, hogy bizony ebben az esetben mind a két ország, mind a két vezetés számtalan lépése vezetett el idáig.

[00:08:48]Tehát Netanyahunak kedveznie kellett a Smotrihoz, Bengvirhez és KChoz hasonló mondjuk így nyugodtan háborús héjáknak, vagy akár szélső jobb oldal is nevezhetjük őket.

[00:08:57]És ezért olyan lépéseket is megtett, amiket szerintem más esetben nem tett volna meg.

[00:09:01]Viszont a felelősséget kormány főként neki kell viselnie miatt.

[00:09:04]Úgyhogy ebben szerintem egyre inkább kirajzolódik az, hogy az a vita, amelyet egyébként az Egyesült Államok szivárogtatott ki az Axiosnak, az valószínűleg valós volt és nem egy színjáték.

[00:09:14]Tehát Benjamin Netanyuval kapcsolatban, Donald Trump egyre inkább frusztráltabban, hogy tegyük hozzá az európai vezetőkkel és Volodimir Zelenskel kapcsolatban is, mert semmilyen szempontból nem lehet rájuk partnerként számítani.

[00:09:25]És szerintem ez az, ami Trumpnak a legfőbb fejfájást okozza, hogy hogy mindenki csak a és kizálag a saját érdekeit nézi, az amerikaiakat nem.

[00:09:32]Pedig az amerikaiak voltak akár az Egyesült bocsán hát Európai Unió, akár Ukrajna, akár Izrael esetében, akik a súlyt odatették a cselekedeteiknek.

[00:09:41]Tehát semmilyen viszonosság nem látszik ezekben a lépésekben.

[00:09:44]És gondoljunk bármit az USÁról.

[00:09:45]Én magam is elég sokszor kritizálom őket.

[00:09:47]Ebben úgy gondolom igaza van Donald Trumpnak és az amerikai vezetésnek.

[00:09:52]Történhet olyan, hogy esetleg valahogy megpróbálja Izreel, vagy esetleg Netánu katonailag ezt megfúrni, mert csak azért is, hogy ez most nélkül történt meg, vagy azért megpróbál inkább a simulás felé haladni.

[00:10:03]Mit lehet elmondani a politikájáról eleve, hogy milyen makacs vagy pont nem az?

[00:10:08]Ez egy nagyon-nagyon nagyon jó kérdés.

[00:10:10]Ugye Netanya Hutnör is a világ legjobb politikusai közé helyeztem Recep Taip Erdogannal illetve Alexander Vucsel együtt.

[00:10:17]Nem azért, mert egyetértek a politikájukkal félt és nehesség, hanem azokat a politikai viharokat, amiket ezek az emberek túléltek, azt nagyon kevesen tudták volna túlélni.

[00:10:25][horkantás] Tehát gyakorlatilag mindegyik egy fajta ilyen, ami az izraeli demokráciát nem illik megkérdőjelezni, mert melyik másik országban fordulatott volna elő, hogy Mose Kacav személyben jól emlékszem a regnáló államelnököt küldtek börtönbe szexuális erőszakért.

[00:10:37]Azért ilyen nem nagyon szokott előfordulni máshol.

[00:10:41]Úgyhogy viszont ettől függetlenül rendkívül viharos vizeken kell evezniük.

[00:10:45]Tehát szerintem Netanyahu most egy olyan helyzetbe került, ahol a közmondásos talpraesettsége és ügyessége, tegyük hozzá, jól emlékszem, 50 éve dolgozik a politikában, ami iszonyatos tapasztalatot jelent, az sem elég.

[00:10:55]Tehát történelmi fordulópontnál vagyunk.

[00:10:57]A világrendszer teljes mértékben változás kellős közepén áll, és ebben netanyagunak szerintem most csak rossz és rosszabb lépései vannak.

[00:11:04]Tehát a ellene indított részben heck kampány miatt állt össze ezekkel a várhatóan veszélyes döntéseket kikényszerítő politikai erőkkel, aminek most meg is fogja inni a levét.

[00:11:17]Úgyhogy szerintem előbb-utóbb ez az amerikai izraeli eltávolodás tényleges mértékeket fog ölteni.

[00:11:23]Részben szándék ellenére, hiszen sem az amerikai, sem az izraeli társadalom ezt nem szeretné, vagy legalábbis jelentős része nem szeretné.

[00:11:30]Ettől függetlenül a megváltozott világ kihívásaira úgy tűnik, nem megfelelő választottak egyik országban sem.

[00:11:36]Visszatérnék a 14 pontra, mert ugye ezt te is említetted, hogy volt benne ez az 300 milliárd dolláros nemzetközi újjáépítési alap, amit elvileg Irán számára kellene, hogy a ugye nem amerikai adófizetői pénzből, hanem ilyen magántőkéből finanszíroznák.

[00:11:49]És több vélemény is van róla.

[00:11:52]Például Jer Kusner azt mondja, hogy ez a szaúdi modernba utalva ez a Ryroce minőséget ígér.

[00:11:55]A viszont Lindszy Greham pedig nagyon hát kemény hasonlatot használ, mert azt mondta, hogy marshallelv Németországnak.

[00:12:05]miközben a nák vannak hatalmon.

[00:12:08]Most biztonságpolitikai szempontból szerinted reálise ez, hogy ez meg fog történni, ez a 300 milliárd miért fontos, vagy miért kell, vagy tényleg most ez a Royce Roay minőség, vagy pont a németországi Marshallalter?

[00:12:21]Mihez van hozz közelebb?

[00:12:24]Én nagyon tartok.

[00:12:24]Ez megint az a részlet, amiről nincs pontosan, nincs elég mennyiségű információnk.

[00:12:28]Ugye az Egyesült Államok hivatalosan nem ismerheti el, hogy ő kártítést fizet a károkért, amiket okozott Iránban.

[00:12:33]Tehát ezt ezt ebbe nem mehet bele.

[00:12:35]Akkora mértékű vereséget nem szenvedett.

[00:12:39]Viszont az irániak joggal követelnek kártétést, hiszen agresszió érte az országukat.

[00:12:42]Ezt megint nehéz vitatni.

[00:12:42]És megint tegyük félre a különböző mondjuk így racionalitáson túl spirituális vagy ez katolikus magyarázatokat.

[00:12:50]Itt itt a világeményei működnek, ami mögött tudjuk, hogy legalábbis mi keresztények úgy gondoljuk, hogy van egy túlvilági erő, vagy egy vagy egy egy isteni erő, de ez a világi folyamatokban áttételesen érvényesül, nem egy az egyben.

[00:13:02]Tehát ebben a szituációban az Egyesült Államok vezetésének két választása volt.

[00:13:05]Vagy elfogadja azt, hogy Irán a Hormozi szoros ellenőrzéséből szedett díjakból építi új az a lebombázott országot, vagy valamilyen alternatív megoldást kínál.

[00:13:18]Na most az a megoldás, amelyben az egyébként Izraelhez köthető, ugye Jeret Knernek alapvetően izraeli az állampolgársága, ne felejtsük el, szereplők töltenek be ebben az újjáépítésben szerepet és ők szereznek Iránban befolyást.

[00:13:30]Ez az iráni vezetés és lakosság számára teljesen elfogadhatatlan.

[00:13:34]A szait is nehezen fogják elfogadni, meg a Katolit is alkalom attán, de hogy ez a kör nem fog benne szerepet kapni, az biztos.

[00:13:39]Tehát azért mondtam, hogy ebben a megállapodásban nagyon sok olyan kérdőjel van.

[00:13:44]Egyébként nem válaszoltam az előző kérdésedet.

[00:13:45]Tehát szerintem Benjamin Netenu megpróbálja majd szabotálni ezt a ezt a békem megegállapodást, mert a jó diplomata, tudod bármilyen kérdést kap, úgyis azt mondja el, amit ő szeretne.

[00:13:56]Igen, én szakértőként vagyok itt, nem diplomataként, úgyhogy így lenne válaszolni a kérdésre, csak elfelejtettem a a végén levonni a következetést.

[00:14:02]Tehát Benjamin Netanyú a politikai szövetségeséi miatt szerintem meg fogja próbálni elszabotálni ezt a lépést, csak szerintem akkor nagyon komoly következményekkel fog szembenézni, [horkantás] úgyhogy komolyabbakkal, mint most.

[00:14:12]Tehát ebben a helyzetben szerintem itt nagyon sok olyan kérdés van ezzel kapcsolatban, hogy honnan jönne ez a pénz.

[00:14:17]Tehát azt a pénzt, amit egyébként az Egyesült Államok 1979 óta visszatart, ami iráni állami forrás, azt visszaadja, azt nem lehet ebbe beleszámolni.

[00:14:26]Irának nem is fogják elfogadni.

[00:14:27]Tehát itt nagyon sok olyan feltétel van, ami a felek kölcsönös jó indulatán alapszik, ami meg nincs, hölgyeim és uraim.

[00:14:35]Tehát ebben a helyzetben, ha a helyzet nem úgy alakul, ahogy egyik vagy másik fél gondolja, akkor egyik vagy másik fél fegyverhez fog nyúlni.

[00:14:45]Úgyhogy én azt mondanám, hogy ez a megállapodás egyelőre úgy néz ki, mint egy fegyvernyugvás 60 napra, aztán meglátjuk, mi történik.

[00:14:54]Na miután hát Trump ugye tető alá hozta ezt az iráni alkút, a G7 folyt ugye 15-étől 17-éig, az európai vezetők hát fokozott nyomást akartak gyakorolni, vagy gyakorolnak rá, gyakoroltak rá a csúcson, hogy forduljon rá akkor az ukrajnai háború lezárására is.

[00:15:07]Európában ugye abban reménykednek, hogy majd vállalja ugyanúgy továbbra is Trump ezt a közvetítői szerepet.

[00:15:14]És Trump már újra agát, hogy megteszi, amit tud.

[00:15:17]Meg volt itt egy újságírói kérdés, viszont kérdezték, hogy továbbra is foglalkozik-e az ukrajnai háborúval.

[00:15:23]És akkor ő meg azt mondta, hogy nézzék, ehhez semmi közünk, nincs rá ránk hatással, azon kívül, hogy fegyvereket adunk el, több ezer melföldre vagyunk.

[00:15:33]Tehát egyik esetben úgy nyilatkozik, hogy persze továbbra is vagy majd foglalkozunk vele, meg majd le hamarosan már itt van a közelgő béke, minden jól van.

[00:15:40]Egyszer meg azt mondja, hogy hát annyira nem is a mi háborunk.

[00:15:42]Mit lehet ezekből a kommunikációkból kiszűrni?

[00:15:46]Szerinted most rá fog állni Trump az ukrajnai háborúra arra, hogy most tényleg legyen valami rendeződés, vagy mert az európaiak nagyon ebben reménykednek?

[00:15:56]Van egy film a 70-es évekből, ha jól emlékszem, Stanley Crabbic rendezte, az a címe, hogy Dr.

[00:16:01]Strange Love, avagyan tanulta meg szeretni a bombát.

[00:16:03]És ebben van egy jelenet, egy nagyon nagyon nagyon irónikus, cinikus film.

[00:16:07]Ebben van egy jelenet, amikor a összegyűlik az Egyesült Államok vezetése, hogy megvitassa a helyzetet azzal kapcsolatban, hogy atomháború fenyeget a Szovjetunióval.

[00:16:15]És akkor fölkérik a legmagasabb beosztású jelenlévő katonát, hogy mondjon valamit.

[00:16:19]És akkor föláll a tábornok, és elkezd beszélni.

[00:16:20]Hölgyeim és uraim, véleményem szerint következésképpen nem melleslek, tehát mindazon által úgy gondolom, ehelyett következésképpen köszönöm szépen a figyelmet.

[00:16:31]Tehát én körülbelül ezt tudom válaszolni.

[00:16:34]Ugye Donald Trump esetében egy másfél óra alatt 180 fokat szokott változni a véleménye, amit mármint az a vélemény, amit a Truth Social megjelenít.

[00:16:42]Úgyhogy ezzel kapcsolatban én nem vennék semmire mérget.

[00:16:45]Ugye most volt egy nagyon komoly nyomás rajta az európai szövetségesek részéről, hogy valljon színt, álljon bele ebbe a történetbe.

[00:16:53]Aztán utána Narenda Modival volt egy sajtótájékoztatója, ahol Putyinról kérdezt, aki azt mondta, hogy én erről nem akarok most beszélni.

[00:16:59]Tehát hogy egy ilyen szituációban szerintem lehetetlen hosszabbtávú következtetéseket levonni.

[00:17:08]Az tény, hogy aláírta záronyilatkozat, amiben nagyon hangzatos szavak találhatóak, vagy foglalnak helyet.

[00:17:17]Mindazon által következésképpen nem melesleg tehát.

[00:17:18]És és innentől kezdve pedig megint a az a mondásom kezd, hogy vagy az a mondáshoz kell visszanyúlni, hogy majd meglátjuk.

[00:17:28]Tehát itt itt itt ezt ezt a helyzetet elemző szempontból leírni, hogy Trump beszél valakikkel valamiről, majd hazamegy, éri egy másik behatást és teljesen másképp nyilatkozik, hogy aztán ott háttérben mi változik, mi nem változik.

[00:17:42]Ugye azt lehet tudni, hogy a mai napig az Egyesült Államok teljes körű felderítési és hírszerzési támogatásban részesíti Ukrajnát, amit az európaiak nem is tudnak kiváltani egyébként.

[00:17:50]Tehát, hogy hogy mi változott és mekkora mértékben változott, az majd később a tettekből, a csapásokból, a az orosz kommunikációból az ki fog derülni.

[00:18:01]Most még azt kell, hogy mondjuk, hogy Trump mondott egy nagyot, meghajolta európai kérések előttékpén látványosan hát fordított Zelenskinek, nem is köszönt neki, nem is semmi, amit azért nehéz másképp értékelni.

[00:18:11]De hát aztán ezt és tehát és nem fogott vele kezet, de hogyha megérkezik holnap mondjuk 10 petó tuteg Ukrajnában, akkor teljesen mellékes, hogy hátat fordított neki vagy sem.

[00:18:19]A a helyzet az az, hogy megérkezett egy újabb katonai sidebán.

[00:18:21]Nem biztos, hogy így lesz.

[00:18:23]Csak mondom, hogy ennek is megvan az esélye.

[00:18:26]Igen.

[00:18:26]Volt ez a hátatfordítás meg, hogy Kiszivár, vagyis hagyosabban beszéltek, bekapcsolva mellett a mikrofon, hogy Zelenszki kérte Makront, hogy végig csak szeretne találkozni Trumppal személyesen, és akkor majd ő segít neki, satöbbi.

[00:18:36]Mint a nem, hát nem akarok rossz hasonlatokat vinni, de hogy tényleg olyan, mintha az európaiak vinnék, és akkor gyere, majd mi segítünk, megcsináljuk, majd bemutatunk, vagy majd majd eligazgatjuk az utadat.

[00:18:48]Aztán mindig csak az ígéretek, az ígéretek.

[00:18:50]És akkor olyan, mintha az európai vezetők is hát úgy lennének Trump mellett, hogy így így tényleg vigyázba szorulva, hogy hát jó jó, szoktunk mi azért szájkaratézni, de ha itt vagy, akkor a kicsit már képviselkedünk kvázi.

[00:19:02]De megint ki mit gondol?

[00:19:02]Tehát a világ legerősebb katonai hatalma.

[00:19:05]És igaz, hogy az Európai Unió gazdaságilag nagyobb, mint a az Egyesült Állam sokkal kevésbé egységes.

[00:19:10]Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az első második világ, első második gazdasági hatalma az egyértelműleg első katonai hatalma.

[00:19:18]Tehát ezek az európai vezetők mit gondolnak, hogy egy amerikai állami képviselővel lehet erőből tárgyalni.

[00:19:25]Én márpedig azt gondolják egyébként, tehát hogy hogy ez is, hogy a hogy hívják a fő nát Mark Rütte ugye arcoskodik Európába, majd elmegy Amerikába és azt mondja, hogy apuci.

[00:19:34]Hát aztán persze tényleg.

[00:19:35]Tehát komolyan mondom, ez aztán a a gerinces és következetes viselkedésnek az integrált személyiségnek a mintapéldánya, de inkább nem.

[00:19:45]Donald Trump a Ghét csúcson nyíltan kijelentette.

[00:19:49]Ja nem, bocsánat, ez most más.

[00:19:49]A izét akarom olvasni azt, hogy a zárónyilatkozat, hogy a miről miről is szólt igazság szerint, mert ugye volt kritikus kulcsfontosságú nyersanyagok satöbbi, ellátási lánc, burkolt védelmi stratégia, ugye ez Kína ellen volt ez az egész m ugye a a gazdasági szempontból és voltak a például ami nagy port kavart, ez a kiskorúak számára biztonságosabb digitális tér.

[00:20:16]Ugye ott még Pavel Durov asszem a Telegram nakik az igazgatója és a tulajdonosa is írt ki pár posztot ezzel kapcsolatban, hogy ugye korlátozni akarják.

[00:20:27]Ö nagyon ugye ez egy nagyon nagy probléma az, hogy tényleg a a nem lehet ellenőrizni azt, hogy ki mit beszél satöbbi, de hogy azért az felháborodást okoz, hogy a fiatalkorúaknak ennyire ennyire szeretnék korlátozni.

[00:20:40]Másrészt meg mennyire most ez egy társadalmi kérdés.

[00:20:45]Mennyire lehet azt látni, hogy a a szülő kezéből kikerül a nevelés, és inkább a társadalom meg az államok akarják átvedni ezt a szerepet?

[00:20:55]Ez egy teljesen jól látható folyamat.

[00:20:57]Ezt fölhívnám a figyelmét mindenkinek, hogy ez a kommunisták álma is ez volt.

[00:21:01]Ugye Mező Gábor író írt róla nagyon sokat, hogy a kommunista potentátok Magyarországon is kvázi állami intézményekbe adták a gyerekeiket, hogy a pártmunkára tudjanak fókuszálni.

[00:21:10]És ez a teljes indoktrináció, tehát a teljes agymosás valósult meg, vagy legalábbis próbálkoztak megvalósítani ezzel a megoldástsal, ami aztán nem sikerült.

[00:21:19]Gondoljunk csak Szilágyi János, aki hasonló ugye a rádiós személyiségre, aki hasonló tortúrán ment keresztül, erről ő maga is beszélt egyébként.

[00:21:24]Tehát itt nincs új nap alatt.

[00:21:26]Én azért szoktam azt mondani, hogy a kommunistából lett, liberálisból lett globalisták, mert a vonal, a gondolati vonal és a cselekedetek és a és a koncepciók nagyon jól lekövethetőek ebben az irányban.

[00:21:35]Ez egy nagyon fontos dolog, ami ellen nekünk küzdenünk kell, nem csak keresztényeknek, hanem mindenkinek, aki nem értet a globalistákkal.

[00:21:42]Ugye saját belpolitikai műsoromban a konstruktívan Magyarországban is pontosan erről beszélek, hogy nehéz most már kategóriákat aggatni, mert Sifer Andrást konzervatívnak nagyon kevés szempontból tudnám jellemezni, mégis teljes mértékben ellene van annak a globalista mozgalomnak, amelyel szemben én is szemben állok.

[00:21:58]Tehát, hogy ezeket a dolgokat úgy mondom, hogy a nem globalistáknak ezek ellen a folyamatok ellen föl kell emelniük a szavukat.

[00:22:05]Azonban megint csak, ha már szavakról beszélek, ugye van az a híres először olasz, majd később Allan Delon által hallhatatlanná tett sláger, ami paróle, paróle, vagy mind a két nyelven ugyanez, csak hogy a franciában még egy S betű ott a végén, amely azt jelenti, hogy szavak, szavak, szavak.

[00:22:19]Tehát ezek szavak, ezek olyan szándéknyilatkozatok, amelyekkel kapcsolatban megint csak a tetteket kell keresni, és ott lehet és kell is fellépni.

[00:22:28]Tehát megint a egyrészt ugye aggodalmas a szándék, ami megnyilvánul ebben a nyilatkozatban, másrészt pedig nevetséges az, hogy Kínával szemben megpróbálnak szavak szintjén föllépni.

[00:22:39]Hát sok sikert kívánok hozzá, tehát hogy hogy megint az a fajta őrületet látjuk, ami egyrészt a mi életünket és a gyerekeink életét akarja tönkretenni, másrészt pedig a világban pedig annyira és ezt elég hatékonyan teszik tegyem hozzá, sajnos elég hatékonyan teszik.

[00:22:53]Eközben meg a világban olyan két bal kezesen viselkedek, mint Pierre a legtöbb filmjében.

[00:22:59]Ma reggelre, ma hajnalra eléggé drasztikus képek láttak napvilágot Moszkvából, úgyhogy szinte lángol azt lehetett látni, hogy ilyen görpanorámás videókon látszik, hogy itt is füst, itt is füst, amott is füst.

[00:23:10]Ugye ennek egyik oka az, hogy Ukrajna sikeresen támadta a moszkvai olajfinomítót.

[00:23:14]A másik oka pedig azt gondolom, hogy a sikertelen légvédelem, hiszen egy csomó olyan felvétel is kikerült, ahol látszik az, hogy nem találja el a légvédelem a drónt, vagy pont úgy találja el, hogy szerencsétlenül is lakóházra esik.

[00:23:28]Tehát, hogy a támadások felül még az is füstöl, ami amikor a saját, vagyis a a légvédelem működött.

[00:23:33]Igazság szerint mit gondolsz erről a támadásról?

[00:23:35]hiszen azért ez egy hát most így a képek meg meg ugye mindig a világsajtónak mennek ezek az üzenetek.

[00:23:42]Nagyon-nagyon olyan képek vannak, hogy ilyen drasztikus, hogy hát tessék, itt van Moszkva lángol, kész, el lehet adni.

[00:23:49]Az teljes mértékben így van egyébként.

[00:23:51]Kében ezek a képek mindennaposak, tehát hogyha érdemes megnézni és megint megint a maradjunk a szigorú tényeknél, tehát megint lépjünk egy lépést hátra, engedjük el, hogy melyik városról van szó.

[00:24:00]Kievben minden másodnap hasonló képeket lehet látni, vagy több ukrán nagyvárosban, nem felted mindig Kievben, több ukrán nagyvárosban.

[00:24:06]Ezzel szemben Moszkváról havonta érkezik egy ilyen kép, hogyha ezek a sűrűségek, ezek megváltoznak, és Moszkva fog minden nap lángolni, és a és az ukrán nagyvárosok nem fognak minden nap lángolni, akkor beszélhetünk arról, hogy hogy Ukrajna megfordította a háborút.

[00:24:21]Addig el kell mondani, egy jól sikerült támadás.

[00:24:25]Nagyon érdekes egyébként, mert reggel olvastam az orosz voenkor csatornákat ezzel kapcsolatban, és azok a elemzők, akik rendszeresen kritizálják a saját katonai és politikai vezetésüket, azok azt emelték ki, hogy sokkal súlyosabb károk is lehettek volna, de a légvédelem a károk elhárításában, nem a károk okozásában, a károk elhárításában relatív jól vizsgázott.

[00:24:44]Tehát hogy ezeket a dolgokat kell figyelembe venni.

[00:24:48]Nyilvánvalóan nincs 100%-os légvédelem.

[00:24:50]Ezt láttuk Izraelben is, láttuk Ukrajnában is korábban egyébként és láttuk, látnak, hogy Izrael mekkora meg Oroszország területe mekkora.

[00:24:56]Tehát azért ezt is Igen.

[00:24:58]Aztán ne felejtsük el, hogy Izrael egy fél Dunán túl, hölgyeim és uraim, bocsánat, egy Dunán túl, tehát körülbelül fél Magyarország, tehát azt is azért látni kell, hogy ott elméleti esély meglett volna, hogy a négyszeresen rétegzett légvédelem mindent kiszülő, de műszakilag nincs 100%-os megoldás, mindent túl lehet terhelni.

[00:25:12]Tehát, hogy ebben megint csak egy jogosan merül föl az a kérdés, hogy Oroszországban több 100 olyan célpont van, amit ilyen hatékonysággal kellene védeni, és akkor is átcsúszik egy-egy lövedék.

[00:25:20]Itt meg erre nyilvánvalóan a terület és a méretek miatt sokkal nehezebb.

[00:25:25]Úgyhogy ez egy ilyen háború, egy olyan háborút látunk, amelyben a felek fájdalmas csapásokat visznek be a másiknak, és ez ennek az eredménye.

[00:25:32]Tehát megint elmondom, hogy tetszettek volna nem háborút kirobbantani.

[00:25:36]Tehát ez ennyire egyszerű ez a történet.

[00:25:37]Tehát, hogy hogy egy ilyen mondjuk így lépéssel, aki [torokköszörülés] háborút robbant ki, legyen szó az Egyesült Államokról vagy Oroszországról, abban benne van az a helyzet, hogy ilyen fájdalmas csapásokat kell elszenvednie, mert a háború az egy ilyen dolog.

[00:25:51]Mindig el szoktam mondani, hogy a boxmecses hasonlatot, hogy a boxmecsnek akkor van vége, az utolsó gongszó elhangzik.

[00:25:55]Addig viszont, ahogy egy magyar politikus mondta, nem mondom meg, ki volt, hogy csapásokat adunk és csapásokat kapunk.

[00:26:05]Mondta ugye Kádár János.

[00:26:05]Tehát, hogy ez egy ilyen világhölgyim és uraim, viszont a társadalmi elvárás azért kicsit nagyobb.

[00:26:12]Tehát, hogy azt mt gondolná a nyugat, hogy most itt a az orosz társadalom kimerülőben van, és és hogy most azért fog a Putyin ellen fordulni, merthogy miért zálik a háború, de pont nem, mert ugye a néplélek pont az, tehát más, más a néplélek, hanem sokkal erősebb, konkrétabb és olyan csapásokat vár el az orosz vezetéstől, hogy na most már azért értsék meg, hogy mi a helyzet.

[00:26:37]Ez egyébként pont Ukrajnában látszik, hogy Ukrajnában megtörte az ukrán lakosság ellená fokozódó orosz támadások.

[00:26:42]Nem.

[00:26:42]Tehát miért gondolják az oroszok másképp működnek?

[00:26:44]Tehát hogy ez egy ez egy ez egy Deát föltenem a kérdést, a brit lakosságot 1940-ben a Blitcnek nevezett német légitámadás hullám megtörte?

[00:26:52]Nem.

[00:26:52]1944-45-ben az angolszászok sokkal nagyobb méretű bombázó hullámai megtörték a német lakosságot.

[00:27:00]Nem.

[00:27:00]Tehát miről beszélünk?

[00:27:02]Tehát hogy megint megint ez a saját szememben a gerendát, más szemében a szálkát felfogás, ez nagyon-nagyon veszélyes ez a kettős mérce.

[00:27:08]Tehát úgy ahogy mondod, az orosz lakosság pont úgy, ahogy az ukrán egyébként erőteljes fellépést fog követelni, és az Oroszország mélységi területei kiemelt szimbólumai elleni ukrán támadása mögött pontosan az a társadalmi vágyáll, hogy visszavágjon.

[00:27:21]Ez megint nem szép, nem jó nem kölcsö csak egy halál természetes folyamat.

[00:27:24]Tehát most várhatunk olyan támadásokat egyébként erről írtam egy hosszabb cikk moszkvatér.com-ra is, amelyek nem fogják figyelembe venni a NATO országok érzékenységét.

[00:27:33]Tehát NATO országok határaihoz közel Lengyelország, Románia várhatóak támadások, amely az ácsodródó lelőtt, az orosz felvételeken is látható megrongált drónok következtében károkat fognak okozni a NATO tagállamok területén.

[00:27:47]Az oroszok meg megvonják a válukat, hölgyeim és uraim, háborúan ti is benne vagytok, tetszik, nem tetszik?

[00:27:51]Tehát ez egy olyan eszkalálódás veszélyét hordozza magában a nyomás az orosz társadalomra, amely egyébként szerintem nem előrelátható, nem kalkulátó következményekkel is járhat.

[00:28:04]Közben azt írják, hogy az orosz csapatok előrenyomultak Roginski közelében a Donbasban, valamint Hulp Póla környékén és Zaporizsa régióban is.

[00:28:10]Ezt a deep state írja.

[00:28:14]Tehát akkor történnek lassacskán előrenyomulások mind a két oldalból.

[00:28:19]Igen, azt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a sokat emlegetett orosz nyári offenzíva megindult.

[00:28:23]Ugye ne felejtsük el, hogy sem Napóleon, sem Adolf Hitler nem véletlenül választotta június 22-ét az Oroszország elleni támadás megindításához, mert a közismert, a Raszputyica nevű felázott utak és sáras környezet, vagy saras környezet nagyjából június elejére, elejére nem július végére száradt föl annyira, vagy szűnik meg annyira, hogy nagyobb hadműveleteket meg lehessen indítani.

[00:28:49]Július 22 nagyhonvédő háború.

[00:28:51]Igen, pontosan.

[00:28:51]Az a az a az orosz szempontból a nagyonvédő háború kezdete, a második világháború kezdete pontosan.

[00:28:56]Tehát, hogy hogy ebben a helyzetben a a de egyébként az ukránok szempontjából is, hiszen ott akkor Ukrajna a Szovjetunió része volt, az egy másik történet, hogy a a bandera azért mondom, hogy mi így tanultuk, tehát ukrán történelm nagyhonvédő háborúi.

[00:29:09]Ja ja.

[00:29:09]Hát most majd bandera szempontjából átírják a könyveket.

[00:29:10]Nem tudom, hogy akkor lehet most már nem tudom most már mit tanítanak, vagy hogy tanítják, [nevetés] de de az egy érdekes sztorió lesz, hogy lengyelek már ide szállnak bele abba, hogy Andre Melnyikről meg hasonló opu an vezetőkről, akik mindenkit ütöttek, aki nem volt ukrán, nevezzenek el alakulatot.

[00:29:28]Ez egy másik történet.

[00:29:29]Maradjunk itt.

[00:29:29]Tehát úgy néz ki, hogy Konstantyinivkában Konstyant, na ezt nem fog sose tudok kimondani ezt Kantyfika.

[00:29:35]Konstantyinivka nehéz szó utellágazódás.

[00:29:37]Szóval Koncentifában is orosz előretörésről számolt be a Deep State.

[00:29:43]Tehát azért ezeket a dolgokat azért érdemes kihangsni, az orosz hivatalos kommunikáció mit mond, az egy dolog.

[00:29:48]Mit mondanak az orosz orosz voenkorok az egy másik?

[00:29:49]És mit ismered hivatalosan Ukrajna akár a Deep Staten, akár a hivatalos nyilatkozat, az meg egy harmadik dolog.

[00:29:56]Úgyhogy én arra szoktam fölhívni a figyelmet, hogy kevés kézzelfogható téma van ebben a háborúban.

[00:30:01]És ha már itt tartunk, 23 újabb ukrán településről rendelték el a családok, a gyerekes családok kitelepítését.

[00:30:07]Ezek a dolgok számítanak.

[00:30:09]Tehát ebből lehet látni, hogy valóban van egy orosz előretörés, hogy mekkora áldozatokkal, milyen tempóval, ez egy másik kérdés, de van.

[00:30:14]Na most ezért kell az ukrán vezetésnek ilyen látványos képsarokat produkálni a lángoló Moszkváról, mert ezzel a nyugati szponzorok felé azt a képet tudja mutatni, hogy ő még igen keményen harcol és visszacsap.

[00:30:28]Lengyel kérdésről most eszembe jutott, hogy most ugye az a kijelentés, hogy továbbra is fognak harcolni a joga, vagyis arról, hogy a történelmi igazságosságért Ukrajnával szemben, tehát tök mindegy, hogy most mi történik.

[00:30:40]És az jut eszembe, hogy ugye említettem korábban, hogy én már vettem részt ilyen tárgyalásokon, vagyis hát legalábbis amennyi forgatni lehetett belőle.

[00:30:47]És nyilván az interjú során nekem eszembe jutott Magyar Levente külügyi államtitkárnak az interjúja, amikor mondta, hogy mi is a probléma azzal, hogy Ukrajna akkor tehát hogy Ukrajna azt mondja, azt mondta akkor, hogy majd rendezzük a dolgainkat, miután az Európai Unióval válunk.

[00:31:05]Magyarország pedig azt mondta, hogy nem, először rendezzük a dolgainkat, és utána lettek Európai Uniós tagok.

[00:31:10]Miért?

[00:31:10]Mert mondta, hogy egyszerűen egy európai Uniós taggal nem lehet már úgy beszélni, meg nem lehet azokat a feltételeket elvárni, mint egy beléptető országból.

[00:31:18]Tehát ez volt a probléma.

[00:31:20]Gondolom akkor Lengyelország is ugyanígy van vele, hogy csak addig tudják rendezni ezeket a dolgokat, mert utána amikor úgymond egába lesznek, tehát egy szinten lesznek, akkor már kicsi kissé nehéz lesz követelőzni bármit is, hogy most itt a történelmet beszéljük át.

[00:31:36]Ez teljes mértékben így van.

[00:31:36]Ugye én is elmondtam, hogy azért állok óvatos optimizmussal az újmagyar kormányzat és az ukrán kormány között megállapodás között megállapodáshoz, mert ez a helyzeteszem, magyar magyar levente volt külügyi államtitkár, tehát hogy nem nem mostról van szó.

[00:31:52]Persze, persze, persze, persze, [torokköszörülés] hogy hogy hát amikori megint te jugottad, akkor az volt.

[00:31:57]Igen, igen.

[00:31:57]Csak ahogy a hallgatóknak is mondom, hogy Ja, jó.

[00:31:59]Oké.

[00:31:59]Tehát, hogy hogy ez volt a helyzet Romániával és Szlovákiával is, hogy az Európai Uniós csatlakozások előtt lett volna lehetőség a magyar ott élő magyar kisebbség jogait érvényesíteni.

[00:32:10]Nem történt meg.

[00:32:10]Ugye Kovács László volt szocialista külügyminiszter és mondta, hogy merjünk kicsik lenni, ő aztán mert kicsi lenni, úgyhogy úgyhogy ez a ennek meg is lett az eredménye, nem változolt semmi.

[00:32:21]Úgyhogy pontosan egy hasonló folyamatot látok, de azt kell, hogy mondjam, hogy az ukrán hozzáállás van annyira fafejű, hogy ebbe a lengyéek, akik szintén megtalálták a keményebbi kényüket, nem nagyon fognak belemenni.

[00:32:33]Tehát több alkalommal lehetett hallani, hogy Lengyelország kiemelt támogatója az orosz támadás elleni védekezésnek Ukrajna esetében.

[00:32:40]Ettől függetlenül a saját érdekeiket, a saját elveiket nem adják fel.

[00:32:45]És ezt Donald Tusk sem teheti meg, mert a lengyel lakosság túlnyomó többségé nem támogatja ebben még a saját szavazói sem.

[00:32:50]Tehát ez egy érdekes folyamat lesz.

[00:32:52]Én is azt mondom, hogy itt lássuk meg, hogy mi történik.

[00:32:53]Tehát itt nagyon sok fejelzet van még.

[00:32:54]Az első klaszterről szóló tárgyalásokat nyitották meg.

[00:32:58]Ha jól emlékszem 7 vagy 11 klaszter van, tehát van még bőven lehetőség.

[00:33:04]fellépni a kedvezetlen folyamatok ellen.

[00:33:07]Valahol valamikor Ukrajnak engednie kell, ha nem akarja, hogy a tárgyalás úgy elhúzzon, mint elhúzódjon, mint Törökország, vagy éppen Szerbia esetében.

[00:33:15]Egy tragikus hírrel jönnék.

[00:33:15]Június 16-án robbant be az a hír, hogy egy 29 éves kijevi férfi Kárpátalján a Volóci Toborzóközpontban tartózkodott.

[00:33:26]kényszerorozás ugye által került oda, és a hát a toborzó iroda közleménye szerint rosszul létre panaszkodott.

[00:33:32]Mentőt hívtak, de már később volt, mert amikor kórházba szállították, akkor életét vesztette.

[00:33:38]Nyilván a hivatalos közlemények szerint hát valószínűleg nem tudjuk, hogy akármi bármi történt nyilván.

[00:33:44]Tehát ezek a áthallásos, de azért a tudósítások szerint azért a hát háttérben bátalmazás gyanúja el, mert egyszerűen a testi sérülések, nyomai látszódnak a a férfén.

[00:33:56]És hát nyilván majd ez tisztázásra vár, meg meg tiszta eljárást ígérnek, de azért sajnos ezek nagyon-nagyon megszaporodtak ezek az esetek.

[00:34:03]Tehát amikor még a még a a toborzó központban hal meg a bizonyos, tehát az az ember, akit besoroznak, és még a el se jut addig, hogy most a kiképzésre rájusson, vagy éppen ne talán a frontra.

[00:34:14]Ez most ugye Ukrajnában ez tényleg drasztikus méreteket ölt már a munkaherőhiány is, az, hogy toporzás is, hogy hatk vagy tehát nincsenek hatköteles férfiak szinte.

[00:34:26]Ö szerinted mi a mi a kockázata ennek, hogy mi fog ebből kialakulni végül?

[00:34:32]Mert amúgy mondjuk, hogy a társadalom az tényleg nagyon erős, tehát az nem fogja feladni, de ha egyszerűen az ember elfogy, akkor tehát hogy hogy lehet ezt pótolni utána?

[00:34:39]Ugye volt arról egy videó, hogy Kievben egy tömeg szabadít ki, járókerőkből álló tömeg szabadít ki egy kényszermobilizált férfit a TCK karmaiból.

[00:34:49]És és egyre többször merül föl az a kérdés, és én is mindig ezt veszem fel, hogy mindig elmondom, minden egyes alkalomkor ez a téma előkerül, hogy kívülről beleszólni abba, hogy egy nemzet meddig harcol nem lehet.

[00:35:02]Kérdéseket föl lehet tenni.

[00:35:02]És én mindegyes alkalommal fölteszem a kérdést, hogyha nem marad meg a nemzet, amiért a háborút folytatjuk, akkor mi értelme volt a háborúnak?

[00:35:09]Tehát ez az, amit amit nagyon sokféleképpen körbejárnak.

[00:35:13]Ezért szoktam megkapni, hogy orosz párti vagyok, de én fölteszem a kérdést, hogy hogy a romantikus érzelmen túl, amit ugye az Istenván a királyban úgy fogalmaztánk, hogy inkább halál, mint szolgaság, akkor mi marad az országból?

[00:35:26]Mi marad a nemzetből?

[00:35:27]És ebben az esetben is fölmerül az, hogy egészségügyi problémái voltak a férfinak, akit mozgósítottak.

[00:35:35]Azért nem mozgosították együtt, mert orvosi vizsgálatok mutatták ki, hogy akár szív, akár más problémái miatt nem alkalmas katonizolgálatra.

[00:35:42]Nyilván megpróbálta-e elmondani, hogy mi bajai, milyen bajai vannak, megverték és belehalt.

[00:35:46]Tehát ezek a folyamatok erre többször fordulnak elő.

[00:35:49]És előbb-utóbb az ukrán lakosságnak is föl kell tenni azt a kérdést, hogy bámulatra és csodálatra méltó keménységgel állta-e a nehézségeket.

[00:35:58]Én megmerem kockáztatni, hogy európai ország rajta kívülb, hogy az Európai Unió tagjai közül egyetlen egy sem bírta volna ki azokat a nehézségeket, amin az ukrán lakosság, az ukrán társadalom átment.

[00:36:12]Viszont ha nem marad senki, akkor miért folyt a háború?

[00:36:18]És eleinte az orosz propagandának tudtam be, hogy háború az utolsó ukránig, de most ezeket a híreket látva és hallva én is fölteszem ezt a kérdést, hogy tényleg az utolsó ukránig akarnak harcolni Európában?

[00:36:29]Hogy mi a cél Ukrajna, mint állam, amelyik föltenem a kérdést, hogy mit ér az ukránok nélkül?

[00:36:34]Tehát hogy hogy ezek ezek olyan nagyon nehéz kérdések, amelyeket igyekeznek elkerülni a globalista oldalon, mert a következtetés nem túl jó.

[00:36:45]És az a következtetés, ami egyre inkább kirajzolódik, hogy Ukrajnát felhasználják és kihasználják a különböző globalista körök Európában, meg a világ másik részén, az egy nagyon-nagyon súlyos következtetésre adhat okot, amelynek az ukrán háború lezárulta után lesz az ideje feltenni.

[00:37:03]most még korai erről beszélni, de ezek a kérdések a TCK-nak a túlkapása, ugye volt arról szó, hogy át is nevezik egyébként ugye a hiszem hadkiegészi parancsnokságra valami másról, a mobilizációs központról valami mása nevezik át, mert annyira rossz a hírneve.

[00:37:17]Úgyhogy ezek mind-mind arra mutatnak, hogy itt bizony a háború végéhez közelük, hogy mennyire van közel a háború vége, az senki se tudja, én se tudom, de hogy ez túlságosan sokáig még két-három évig így nem folytatódtat, az teljesen biztos.

[00:37:33]És nagyon sok, vagyis hát egyre több ilyen megmondó, vagyis influencer, inkább influencereknek nevezném ezeket az embereket, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy jó, jó, viccelődünk ezzel, mert nagyon sok mém jelenik meg arról, hogy itt már 2030-ban majd az indiai TECK-s fogja az indiai sofőrtől kérdezni, hogy hogy akkor most van papírod, vagy négy, vagy szolgálsz, vagy nem, mert azt látni, hogy egyre több bangladesi, indiai, tehát olyan bevándorló, tehát munka, munkaerőt hoznak be úgymond az országba, akiknek biztosítanak lakhatást, elég normális fizetést is ahhoz képest, hogy itt át átlagban menjen a fizetés.

[00:38:07]És akkor mi történik majd azután, amikor az emberek itt maradnak, ezek az emberek?

[00:38:11]Tehát, hogy a háttérben úgy látszik, hogy történik egy mesterséges, úgymond hát a népességnövelés, csak egy másik szempontból.

[00:38:20]Abszolút mértékben.

[00:38:20]Ugye ez az, ami ami a nyugati migrációval kapcsolatban kapcsolatban is fölmerül.

[00:38:25]Én meg föltenném a kérdést, hogy miből gondolja valaki, hogy az indiai meg a bangladesi az utána ukránként fog viselkedni.

[00:38:30]Tehát konkrétan olyan csöndben és olyan méltósággal, olyan szívósággal fogja viselni a háború nehézségeit, mint a mint korábban az ukránok.

[00:38:38]Ugye megvan az eső, hogy így lesz.

[00:38:39]Én nem mondom, hogy nem így lesz, de nem biztos, hogy így lesz.

[00:38:42]Tehát hogy ezeket a dolgokat valahol valamikor az ukrán társadalom nem kezdi el föltenni magának.

[00:38:47]Vagy pont úgy, mint Magyarországon vannak olyan körök, akik olyan fanatikusak, hogy bármi, minden mindegy, csak [torokköszörülés] nekem legyen igazam, mert nagyon sok ilyet látunk Magyarországon is sajnos, hogy nem érdekli, hogy mekkora árat fizet érte a társadalom, nem érdekli, hogy mekkora árat fizet érte Magyarország jövője, neki legyen igaza.

[00:39:03]És ez nagyon veszélyes.

[00:39:06]Tehát ebben a helyzetben, amikor a háború már hosszabb idején tart Ukrajnában, mint a második világháború tartott ebben a régióban, ugye hat évig tartott Európa nagy részében, úgyhogy azt még nem érte el, de ugye, ahogy említettük, a június 241.

[00:39:19]június 22-i támadás és a 45.

[00:39:21]május 8-ai német fegyverlet vagy 9-i német fegyverletétel között kevesebb mint négy év telt el.

[00:39:29]Tehát, hogy ebben a szituációban ezeket a kérdéseket most már igenis föl kell tenni, muszáj föltenni.

[00:39:32]Én választ nem akarok ráadni, fértésnenség, de valakinek valamikor ezeket a kérdéseket föl kell tenni, és ami sokkal fontosabb, meg is kell válaszolnia.

[00:39:42]Láncsian várjuk, hogy mi lesz az eredménye.

[00:39:44]Hát ha nem tudjuk, Trump majd esetleg elindul ebbe az irányba, hogy akkor most men gyorsabban itt is békét kell teremteni.

[00:39:49]Most egy ilyen naiv kérdés, hogy olyan, mintha az, hogy nem kapta meg a Nobel Békedíjat, egy törést jelentett volna számára, hogy akkor oké, eddig igyekeztem, akkor most már tök mindegy, és akkor ha nem lehetek békenobób diíjas elnök, akkor én leszek a háború elnöke, vagy hogy?

[00:40:06]Ez egy ez egy ez megint egy olyan kérdés, amire a a híres tábornok szavaival tudnék válaszolni a véleményem szerint következésképpen tehátal.

[00:40:13]Ugyanis innen innen én nem vagyok pszichiáter, nem vagyok pszichológus és nem vagyok egyéb viselkedési szakértő.

[00:40:20]Ha az, hogy Trump milyen viselkedési mintákat mutatott a korábban, és milyen mintákat mutatott a Nobelbedély vissza visszautasítása után, ezt nem vagyok hivatott megítélni.

[00:40:34]Amit viszont érdemes hozzátenni, és ezt muszáj, hogy elmondjam, mert minden egyes alkalmal el kell mondani, amit egy amerikai államigazgatási szakértőtől hallottam, aki azt mondta, hogy az európaiak a saját magukból kiindulva homogén nemzetállamokt látják az Egyesült Államokat, ami nem igaz.

[00:40:52]Az amerikai külpolitikát különösen igen erős lobbicsoportok határozzák meg.

[00:40:56]Az által is említett Lindszy Graham, akit nyugodtan nevezhetünk egy háborús őrültnek, a már elhunyt [torokköszörülés] John McCainnel együtt, aki elénekelte egy Beach Boys számra, hogy bombázzuk le Iránt, hogy a Bomb Bomb a a Barbaran című szám ott úgy parafrálta, hogy Bomb Iran.

[00:41:11]És ezt elő is adta egy egy kongresszuson, vagy valamilyen nyilvános szereplés alkalmával.

[00:41:17]Tehát vannak ezek a csoportok, és nagyon úgy tűnik, hogy Trump igen komolyan az ő befolyások alá került.

[00:41:22]A problémát azt jelenti az amerikai elnök számára, hogy nem ezekkel az ígéretekkel választották meg.

[00:41:26]Tehát nem véletlen, hogy Tucker Carson, Megan Kelly, Candis Owens és gyakorlatilag a teljes szinte a teljes amerikai konzervatív blogoszféra kiállt mögle, mert pontosan az ellenkezőjét teszi, mint ami ami miatt bizalmat kapott.

[00:41:42]Úgyhogy ebben a helyzetben azt le lehet le lehet szögezni azt a tényt, hogy Trump teljesen másképp viselkedik, mint amit ígért.

[00:41:48]Hogy miért?

[00:41:48]Azt szerintem csak ő maga tudja, vagy néha az az érzésem, hogy ő maga sem tudja, hogy miért.

[00:41:54]Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

[00:41:55]Köszönjük szépen, hogy velünk tartottak kedves hallgatóink, kedves nézőink, akik néztek bennünket és neked is nagyon szép hétvégét kívánok Bálint és a kedves hallgatóknak is.

[00:42:05]Köszönöm szépen.

[00:42:05]Viszont kívánom én is.

[00:42:07]Alapvetően ezek a nagy közösségi felületek, mint például a Facebook, [zene] az Instagram társai, nagyon elszennyeződtek.

[00:42:12]És én ettől a ettől a platformtól majd azt várom, hogy egy olyan kis [zene] közösség jön létre, aki igazán tiszteli egymást, gerinces és a véleményét szeretne kifejteni.

[00:42:21]Nem azért jött oda, hogy most éppen elküldjem melegebb [zene] éhajlatokra azt a szakértőt, vagy éppen azt a kommentátort, aki aki ott jelen van.

[00:42:29]Igen, most mi vagyunk kisebbségben, kisebb a hangunk, de nem azért [zene] kisebb a hangunk, mertogy éppenséggel kevesebben vagyunk, csak azért, mert nem kiabálunk.

[00:42:36][zene] A közösségnek a lényege az lesz, hogy itt az emberek egy idő után megismerik egymást, beszélgetnek, és [zene] ezáltal is akarva akaratlanul kialakul egy közösség, mert meghallgatjuk egymást, mert ott is térő vélemények vannak.

[00:42:49]Tehát nem ez [zene] az alákérdező meg alákommentelő, hanem azért vannak kis csatározások, de ez a jó.