Ultrahang 40:33

Rendkívüli botrány: Varsó visszavonta Zelenszkij díját, vége a barátságnak? - Stier Gábor

lengyelországukrán háborútörténelemkülpolitikanemzeti radikalizmusbiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli botrány: Varsó visszavonta Zelenszkij díját, vége a barátságnak? - Stier Gábor
tl;dr
  • Lengyelország elnöke megvonta Zelenszkijtől a legmagasabb állami kitüntetést, miután az ukrán hadsereg egyik alakulata felvette az „UPA hősei” nevet.
  • Az ukrán állami szinten hősként ünnepli az UPA-t, amely a második világháború alatt a volinyi mészárlásban nagyjából 100-110 ezer lengyelt irtott ki.
  • A kitüntetés megvonása lengyel nemzeti konszenzuson alapul, nem pártpolitikai döntés, mivel az ukránok „túl messzire mentek” a történelmi érzékenység semmibevételével.
  • Ukrajna agresszív válaszként visszaadta a lengyel kitüntetéseket, ami a szakértő szerint a nacionalista mentalitást és az érzelmi zsarolást mutatja.
  • „Tehát ez az ország még csak bocsánatot sem akar kérni... hanem betámadnak." – Stier Gábor

  • Zelenszkij belpolitikailag nem vonhatja vissza a döntést, mert a befolyásos szélsőséges nacionalista erők akár az életére is törhetnének.
  • A szakértő szerint Ukrajna ezt a konfliktusos mentalitást hozná be az EU-ba, ezért belátható időn belül nem alkalmas a csatlakozásra.
  • Macron állítása, hogy Európa meggyőzte Trumpot Ukrajna támogatásáról, inkább vágyvezérelt gondolkodás; Trump továbbra is inkább Oroszországgal egyezne meg.
  • Trump nem tudja rávenni szövetségeseit a békefeltételek teljesítésére, ezért a háború folytatódik, és Oroszország akár eszkalációval is eléri, hogy ne európai feltételekkel kelljen tárgyalnia.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A lengyel-ukrán diplomáciai botrány: A Fehér Sas érdemrend megvonása

Az esemény háttere és közvetlen kiváltó oka

A beszélgetés egy friss, rendkívüli diplomáciai botránnyal indít: Karol Nawrocki lengyel elnök megvonta Volodimir Zelenszkijtől a Fehér Sas érdemrendet, amely a legmagasabb lengyel állami kitüntetés. A műsorvezető szerint ez már korábban is felmerült, de most ténylegesen megtörtént, ami után számos ukrán miniszter és közjogi méltóság visszaadta a Lengyelországtól kapott különböző szintű kitüntetéseit.

Stier Gábor szerint a lépésnek önmagában nincs értelme, de Ukrajna "még időben és a maga valóságában megmutatja az igazi arcát". A szakértő hangsúlyozza, hogy a lengyelek történelmi értelemben pontosan ismerik ezt az arcot, különösen a volinyi mészárlás kapcsán.

A történelmi tehertétel: az UPA és a volinyi mészárlás

A szakértő részletesen kifejti a konfliktus történelmi gyökereit:

  • Az ukrán kormányzat – nemcsak Zelenszkij, hanem elődei is – hősként ünnepli az UPA-t (Ukrán Felkelő Hadsereg), amely a második világháborúban súlyos bűntetteket követett el.
  • Az UPA különböző szárnyairól van szó, köztük Stepan Bandera, Suhevics és Melnyik nevéhez köthető csoportokról.
  • A szakértő szerint egy ország, amely ilyen hősöket talál magának, "bajban van, és sokat elárul róla".
  • A közvetlen kiváltó ok: az ukrán hadsereg egyik alakulata felvette az "UPA hősei" nevet, amit Zelenszkij aláírt.
  • A volinyi mészárlás során az UPA néhány hét vagy hónap alatt nagyjából 100-110 ezer lengyelt irtott ki, teljes falvakat semmisítve meg.

„Sajnos azt kell mondanom, hogy egy ország, amely ilyen hősöket talál magának, hát az bajban van. Bajban van, és sokat elárul róla." – Stier Gábor *

A lengyel társadalmi és politikai konszenzus

Stier Gábor kiemeli, hogy ebben a kérdésben a lengyel társadalomban teljes konszenzus van: az ukránok "túl messzire mentek". A felmérések szerint erősen csökkent az ukránok iránti szimpátia és Zelenszkij megítélése is Lengyelországban.

Fontos politikai kontextus: Karol Nawrocki elnököt a PiS (Jog és Igazságosság) párt támogatta, és éppen az ő kormányzásuk alatt adományozta Andrzej Duda korábbi elnök ezt a kitüntetést Zelenszkijnek. Tehát a kitüntetés megvonása nem pártpolitikai, hanem nemzeti konszenzuson alapuló döntés.

Az ukrán reakció és a konfliktus eszkalálódása

A helyzet tovább romlott az ukrán reakciók miatt:

  • Számos ukrán közéleti személyiség és politikus – Andrij Szibihától Kirilo Budanovig – visszaadta vagy visszautasította a Lengyelországtól kapott kitüntetéseit.
  • A volt lengyel nagykövet, aki a háború szinte egészét végigszolgálta Kijevben, és rengeteget tett a lengyel segítség lebonyolításáért, szintén visszaadta az ukrán államtól kapott kitüntetését.

Stier Gábor szerint az ukrán reakció két dolgot mutat meg:

  1. A "mindent is én gondolok, minden jár nekem" mentalitást, ami összekapcsolódik a "rossz arcú ukrán nacionalizmussal". Ukrajna még bocsánatot sem akar kérni, nem vonja vissza a döntést, hanem "betámad".
  2. Az érzelmi zsarolást: Ukrajna azzal érvel, hogy ezzel a vitával Lengyelország csak Oroszországnak segít.

„Tehát ez az ország még csak bocsánatot sem akar kérni, még csak vissza sem akarja vonni ezt a határozatot, hogy elnézést, mi nem akartuk megsérteni Lengyelországot és visszavonjuk, mi értjük a történelmi sérelmeket, az érzékenységet, nem? Hanem betámadnak." – Stier Gábor *

Az ukrán belpolitika és a szélsőséges nacionalisták befolyása

A szakértő részletesen elemzi, hogy Zelenszkij miért nem kérhet bocsánatot és miért nem vonhatja vissza a döntést:

  • Ukrajnában a szélsőséges nacionalisták komoly befolyással rendelkeznek, még ha formálisan a parlamentben csak 1-2%-ot is képviselnek.
  • Ők a "hangosak", a fronton az Azov és társaik 2014 óta harcolnak (vagy harcoltatnak, sok esetben inkább politikai komisszár szerepet játszva).
  • A hatalom mozgástere a szélsőséges nacionalista erőkkel szemben nagyon kicsi.
  • Zelenszkij nem engedheti meg magának a visszavonást, mert ezek az erők "meg fogják bosszulni", akár az életéről is szó lehet.

„Tehát nem engedheti meg magának Volodimir Zelenszkij, hogy ezt visszavonja, mert abban a pillanatban ezek az erők meg fogják bosszulni. Magyarán akár az életéről is szó lehet." – Stier Gábor *

Történelmi kontextus: Ukrajna mint ütközőzóna

Stier Gábor tágabb történelmi perspektívába helyezi a konfliktust:

  • Ukrajna területe mindig is ütközőzóna volt Kelet és Nyugat között.
  • A középkortól a 20. századig a lengyelek uralták ezt a területet, majd az orosz birodalom következett.
  • Az ukránok történelmi értelemben éppúgy agresszornak és megszállónak tekintik a lengyeleket, mint az oroszokat.
  • Az ukrán állam a közelmúltig nem is létezett hosszabb ideig.

Európai tanulságok és következmények

A szakértő szerint az esetnek komoly tanulságai vannak Európa számára:

  • Ukrajna ezt a mentalitást "exportálná" vagy "hozná be csomagként" az Európai Unióba.
  • Lengyelország, amely a legtöbbet tette Ukrajnáért a háború alatt, most azt tapasztalja, hogy történelmi érzékenységét "gumicsizmával tapossák".
  • A szakértő reméli, hogy Ukrajna minél később lesz EU-tag, mert belátható időn belül nem tud felkészülni a tagságra.
  • Már a nagyok (franciák, németek) is úgy gondolják, hogy ha el is kezdődik a csatlakozási folyamat, akkor is szavazati jog nélkül.

„Gondoljunk bele, arról a Lengyelországról van szó, és azt sérti meg, annak a történelmi érzékenységét tapossa gumicsizmával, amely a talán a legtöbbet tette a háború idején Ukrajnáért." – Stier Gábor *

A jövőbeli kockázatok

Stier Gábor több konkrét jövőbeli kockázatot is felvázol:

  • Ha Ukrajna EU-tag lesz, rengeteg hasonló belső vita várható, és Ukrajna ugyanilyen agresszivitással fog reagálni.
  • Ha Európa egyszer azt mondja, hogy nincs több pénz, Ukrajna ugyanezzel a hévvel fogja számon kérni, azzal érvelve, hogy "nekünk jár, mi vagyunk az áldozat", és hogy "titeket védtünk, ti használtatok bennünket".
  • A szélsőséges nacionalista erőknek fegyver van a kezükben, és a háború lezárása után is lesz.
  • A háborúval Ukrajna csak rosszabb lett, és veszélyesebb is.

„Tehát ezzel az Ukrajnával kell számolnia az Európai Uniónak, Európának. És ez az Ukrajna ilyen értelemben nem fog változni, csak rosszabb lesz a háborúval, rosszabb lett a háborúval, és még olyan értelemben is veszélyesebb, hogy ezeknek a vad, szélsőséges, agresszív nacionalista erőknek fegyver van a kezükben, és fegyver is lesz a kezükben a háború lezárása után is." – Stier Gábor *

Európai stratégiai tanulságok

A szakértő szerint az európai vezetőknek le kell vonniuk a tanulságot:

  • A németek már érezhették ezt a mentalitást, amikor a berlini ukrán nagykövet minősíthetetlen hangnemben beszélt Németországról és a német kancellárról.
  • Ha racionálisan gondolkodik egy német vagy francia vezető, ugyanaz elé a dilemma elé kerül, mint a lengyelek: "a következő te leszel".
  • Ukrajna semmilyen értelemben nem kész az EU-csatlakozásra belátható ideig.
  • A szakértő egyetért Magyar Péterrel abban, hogy 10-15 év múlva, 2040 körül lehet szó Ukrajna EU-csatlakozásáról.
  • Ukrajnával keményen kell tárgyalni, mert "a kisujjadat nyújtod, és utána a karod kell".

„Tehát ha nem ébred föl senki, és azt gondolja, hogy ez most csak a lengyeleknek szól, nem? Tehát az Európának szól, a következő a németek, vagy bárki lesz." – Stier Gábor *

Az európai "ukránosodás" veszélye

Stier Gábor egy súlyos figyelmeztetést fogalmaz meg:

  • Ha Európa "lustaságból" és "kis ruszofób pragmatizmusból" az ukrán hadseregből kreálja a nem létező európai közös hadsereg magját, akkor végképp Ukrajna fogjává válik.
  • Ukrajna nagyon ügyesen használja ki a helyzetet a saját javára.
  • Európának az európai érdekeket kell néznie, és nem lehet Ukrajnát csak úgy "eldobni", amikor már nincs rá szükség.
  • Ukrajnát "helyére kell tenni", mert különben Európa az egész ukrán kérdés fogjává válik.

„Tehát nem csak ukránosodik, hanem foglyul is ejti magát. És Ukrajna egyébként mindent megtesz nagyon ügyesen, az ukrán diplomácia, hogy ezt a helyzetet a saját javára fordítsa." – Stier Gábor *


A G7-csúcs és az amerikai-európai viszony az ukrán kérdésben

Macron nyilatkozata és a Trump-Putyin viszony

A beszélgetés második nagy témája Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata, miszerint:

  • Az anchorage-i megállapodás után Donald Trump már a küszöbén állt annak, hogy kiegyezzen Vlagyimir Putyinnal.
  • Az európai vezetők mentek oda és győzték meg Trumpot, hogy ki kell állnia Ukrajna mellett.
  • Macron szerint Trump azóta is mély tisztelettel tekint az ukránokra és támogatja Ukrajnát.

Ezzel párhuzamosan Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megszólalt, értetlenségét fejezve ki amiatt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy kongresszusi meghallgatáson azt mondta: az Egyesült Államok nem tud közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, hiszen Ukrajna mellett lényegében háborút viselő fél, vagy teljes mértékben Ukrajnát támogatja.

A Meloni-Trump affér mint jellemző példa

Stier Gábor egy másik friss eseményt is behoz a kontextusba: Donald Trump azt nyilatkozta, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök külön kérte őt egy közös fénykép elkészítésére. Az olaszok ezt kikérték maguknak, az olasz külügyminiszter pedig lemondta amerikai látogatását.

A szakértő szerint ez a történet tökéletesen kifejezi, hogyan viszonyul a jelenlegi amerikai adminisztráció Európához általában, nem csak az ukrán kérdésben: "bazárosként" viszonyul Európához, és az európaiakat még az asztalhoz sem akarja engedni, mert Trump szerint "csak a botot dugaszolják oda a küllő közé".

A G7-csúcs (Évian) dinamikája

A szakértő részletesen elemzi a G7-csúcs történéseit:

  • Már önmagában hírértékű volt, hogy Trump megjelent, mivel a multilaterális szervezeteket nem tartja semmire, és általában el sem megy ezekre a csúcsokra.
  • A fő tét az volt, hogy az európaiak és Ukrajna (Zelenszkij "mindenhol is ott van") meg tudják-e győzni Trumpot arról, hogy fordítson hátat az anchorage-i megállapodásnak.
  • Az európaiak által megszabott feltételek: szó sem lehet a kivonulásról a Donyec-medencéből (arról a bizonyos 17 000 négyzetkilométerről Kramatorszk és Szlavjanszk környékén), Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie, szó sem lehet a szankciók feloldásáról.
  • Európa abban reménykedik, hogy a háború elhúzásával és Ukrajna használatával tovább gyengítheti Oroszországot, és rákényszerítheti Moszkvára ezeket a feltételeket.

Az amerikai "vákuum" és az európai remények

Stier Gábor kifejti, hogy:

  • Az amerikai figyelmet részben lekötötte a közel-keleti helyzet rendezése, ami "kapóra jött" az európaiaknak.
  • Több mint 100 napig tartó "vákuum" volt, amíg az amerikaiak másfelé fordultak, és Európa megpróbálta ezt a helyzetet a maga javára fordítani.
  • Most, hogy Amerika visszatér, az európaiak legalább rá akarják venni Trumpot, hogy ne törődjön az anchorage-i megállapodással.
  • Az európaiak abban is reménykednek, hogy a közeledő félidős amerikai választásokon Trump pozíciói meggyengülnek, mozgástere beszűkül, és rákényszeríthető lesz a "globál progresszivista fősodor" által diktált irányvonalra.

Trump valós pozíciója és korlátai

A szakértő szkeptikus Macron optimizmusával szemben:

  • Oroszország már régóta látja, hogy Trump nem tudta teljesíteni, amit ígért: nem tudta rávenni szövetségeseit, Ukrajnát és az európaiakat az anchorage-i megállapodásban rögzítettek teljesítésére.
  • Trump nem tud kilépni Ukrajna mögül, és nem is nagyon akar – a Starlink és a földmegfigyelési adatok átadása alapfeltétele annak, hogy Ukrajna harcolni tudjon.
  • Ugyanakkor Trump viszonyulását jól mutatja, hogy Évianban látványosan még kezet sem akart fogni Zelenszkijjel a találkozó elején, "látványosan ignorálta".
  • A két amerikai tárgyaló, Steve Witkoff és Jared Kushner továbbra is Moszkvába készülnek, és még mindig nem jutottak el Kijevbe.
  • Az oroszok tökéletesen látják, hogy nem lehet teljesen megbízni Trumpban, mert ígér ezt-azt, de nem tudja teljesíteni.

„Tehát nem arról van szó, hogy Trump elfordulna Ukrajnától, de azért az, hogy viszonyul, mit gondol Ukrajnáról, meg az ukrán vezetésről, azért azt mutatja az, hogy Évianban is látványosan még kezet sem akart a találkozó elején fogni Volodimir Zelenszkijjel, tehát látványosan ignorálta." – Stier Gábor *

A háború folytatódásának valószínűsége

Stier Gábor szerint:

  • Nem teljes fordulat következett be, hanem inkább "vágyvezérelt gondolkodásról" van szó Macron részéről.
  • Amerikai fegyverek lesznek és kap Ukrajna, ebben biztos.
  • Az Egyesült Államok továbbra is inkább Oroszországgal egyezne meg és úgy zárná le a konfliktust.
  • Trump gyengeséget mutat, nincs elég ereje ahhoz, hogy a saját elképzelései szerint zárja le a konfliktust.
  • Ebből nem az következik, hogy az európai feltételek teljesülnek, hanem az, hogy folytatódik a háború.
  • Az európai-ukrán gondolkodásban ez benne van, mert úgy gondolják, hogy ezzel Oroszország csak gyengül.
  • A Moszkvát is érintő mélységi támadásokkal az orosz társadalmat akarják szembe fordítani az orosz vezetéssel.

Oroszország helyzete és várható lépései

A szakértő értékeli az orosz pozíciót is:

  • Oroszország nem áll olyan jól, mint fél évvel ezelőtt, de továbbra is halad előre a számára legfontosabb frontszakaszon, a Donyec-medencében.
  • Konsztantyinovka teljes eleste hetek, egy-két hónap kérdése.
  • Egyre nagyobb az ára orosz szempontból a háborúnak.
  • Moszkva nem fogja megengedni, hogy az európaiak átvegyék a kezdeményezést, és az európai feltételek mellett kelljen tárgyalnia.
  • Akár a háború eszkalálásával is el fogja érni, hogy ez ne így legyen – és van is rá esélye, hogy el tudja érni.
  • A háború mindkét fél lépései miatt eszkalálódik.

„Én érzek egyfajta kincstári optimizmust Macron kijelentéseiben. Az viszont tényleg igaz, de ez már nem egy mostani fejlemény, hogy Donald Trump egyre kevésbé tud hatni az európaiakra, egyre kevésbé tudja átvinni a saját akaratát, az elképzeléseit, és ezt tökéletesen látják Moszkvában is." – Stier Gábor *


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Enkorage" / "Encorigi" / "Enkorids": Az átiratban több változatban szerepel (Enkorage, Encorigi, Enkorids, Encoligi, alaszkai Encorigi). A kontextus alapján valószínűleg az anchorage-i megállapodásról van szó, de a pontos megnevezés bizonytalan. A szövegben az "anchorage-i megállapodás" formát használtam.
  • "Evián": A G7-csúcs helyszíne, valószínűleg Évian-les-Bains, de az átiratban következetlenül szerepel.
  • "André Sibichától": Valószínűleg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterről van szó, a név torzult.
  • "Kirillo Budanovig": Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, a név torzult.
  • "Steve Witkoff és Jared Kusner": Az átiratban szereplő nevek, de Kushner esetében a keresztnév pontatlan lehet (Jared Kushner Trump veje, de a tárgyalódelegáció összetétele bizonytalan).
  • "George Meloney": Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nevének torzult alakja.
  • "bazolusként": A szövegkörnyezet alapján valószínűleg "bazárosként" vagy hasonló pejoratív kifejezés lehet.
  • "a botot dugaszolják oda a küllőközés": Valószínűleg "botot dugnak a küllők közé" kifejezés torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:02]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az útrang minden kedves hallgatóját.

[00:00:05]Én Nagybató Jonatán vagyok.

[00:00:07]Ez pedig a Moszkvatér szombati adása Stí Gáborral a moszkvatér.com alapító főszerkesztővel.

[00:00:12]Szervusz Gábor, köszönöm szépen, hogy fogad a hívásunkat.

[00:00:16]Szervusz és üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:19]Mielőtt belevágunk, arra kérek mindenkit, hogy aki még nem tette meg, iratkozzon fel az Ultra csatornájára, és egy elképesztően izgalmas hírrel kezdjük.

[00:00:26]Lehetett már sejteni, hiszen már volt róla szó, hogy Carol Navrelnök fontolgatja azt, hogy a Fehér Sas érdemrendet, ami a lengyel legmagasabb szintű érdemrend, ezt megvonja Zelenskitől és meg is lépte.

[00:00:37]Ezt követően rengeteg kirobbant a diplomáciai botrány, diplomáciai válság a két fő között rengeteg ukrán miniszter, illetve más közjogi méltóság visszaadta a különböző szintű érdemrendeket, amiket a lengyel államtól kaptak.

[00:00:55]Hogyan értékeled ezt az egészet?

[00:00:58]Ennek egyáltalán van bármi értelme?

[00:01:02]Értelme nincs.

[00:01:02]Ha csak azt az nem, hogy Ukrajna még időben, talán időben és a maga valóságában megmutatja az igazi arcát.

[00:01:12]Az igazi arcát, amit történelmi értelemben pontosan a lengyelek ismernek legjobban, vagy az egyik legjobban a volinyi mészárlás kapcsán.

[00:01:24]És és hát itt is, ennél az ügynél is ez a történelmi tehertétel jön elő.

[00:01:32]Ugye azért emlékeztessünk mindenkit, aki nem olvasta volna, hogy hogy az ügy előzménye az, hogy hát ha nagyon széles kontextusban vesszük, akkor az ukrán kormány, az ukrán hatalom egy ideje már és nem csak Zelenszké, hanem előtte előtte is a második világháborúban második világháborúban büntet, nagyon súlyos büntetteket elkövető upát, az ukrán nemzeti hadsereget hősként ünnepeli.

[00:02:10]Stepan Banderáról, Suhevicről, Melnyíkről van szó, ennek a az upának különböző szárnyairól kicsit békésebb és kevésbé gyilkosabb és nagyon gyilkosabb szárnyáról.

[00:02:25]Tehát ez már egy ideje megy az ukrán politikában, tehát az ukrán identitás képzésben ők a hősök.

[00:02:30]Sajnos azt kell mondanom, hogy egy ország, amely ilyen hősöket talál magának, hát az bajban van.

[00:02:40]Bajban van, és sokat elárul róla.

[00:02:44]Na most a legfrissebb esemény, ami miatt ez az egész kirobbant, az, hogy az ukrán hadsereg egyik alakulatát az UPA hősei címmel illették, tehát ezt a nevet adta.

[00:02:58]Volodimir Zelenszki ezt aláírta, ezt a törvényt, vagy nem tudom mivel.

[00:03:05]Tehát és az ú a lengyelek elkezdtek tiltakozni, hogy az azt az upát, amelyik Volinnál a második világháború közepén néhány hét hónap alatt nagyjából 100-10000 lengyelt irtott ki, falvakat, teljes falvakat írtott ki, azt ne tekintsék már hősnek, és nevezzenek el róla egy katonai egységet.

[00:03:27]Hogy néz ki az, hogyha majd a az UPA hősei alakulat bármilyen közös hadgyakorlat vagy bármilyen alkalomból megjelenik Lengyelországban?

[00:03:42]Tehát és és ekkor erre reagálva, mert ugye a az ukrán oldal mintha meg se hallotta volna, elengedte a füle mellett.

[00:03:53]Erre reagált Karol Navrocki, jegyezzük meg, hogy az a Karol Nav Navrcki lengyel elnök, államfő, aki akit az a PIS, a jogi és igazságosság párt támogatta az elnökválasztásban, amelyiknek a a kormányzása alatt Andsej Duda államfő ezt a kitüntetést adományozta Volodimir Zelenszkének.

[00:04:20]És ebben a kérdésben a lengyelek, lengyel társadalomban konszenzus van, hogy ezt nem lehet engedni.

[00:04:26]Tehát a az ukránok túl messze mentek, és ebből már elég.

[00:04:32]És rendkívül módon különböző felmérések vannak.

[00:04:39]Nagyon erősen csökkent is az ukránok iránti szimpátia, Volodimir Zelenski megítélése satöbbi, satöbbi.

[00:04:46]Tehát az ukrán a lengyel társadalomban ezzel kapcsolatban konszenzus van.

[00:04:51]Na most itt a politikum, tehát a lengyel politikum komoly dilemma előtt állt, mert egyrészről ott van, hogy hogy Ukrajna hát tudják a lengyelek, hogy hogy milyen milyenek az ukránok, de hát a a nagyobb ellenség az orosz Oroszországgal szemben hát most éppen háborút vív, de ennek ennek Ennek sem, tehát ez sem, ez sem akadályozta meg Nabrickit abban, hogy hogy először kilátásba helyezze a fehér sas érdemrendnek a megvonását.

[00:05:36]Majd ezt most alá is írta és megvonta.

[00:05:43]és a az ukrán reagálások, tehát továbbra is, ha lehet azt mondani, még még romlott a helyzet, mert André Sibichától Kirillo Budanovig egy sor ukrán közéleti személyiség, politikus adta vissza úgymond a Lengyelországtól kapott kitüntetését, utasította vissza.

[00:06:10]Egyébként a volt lengyel nagykövet is visszautaskító, visszaadta az a Kievtől, az ukrán államtól kapott kitüntetését.

[00:06:21]az a lengyel nagykövet, aki aki úgy végigcsinálta az eg a háború majdnem egészét, az eddigi szakaszát, és és Lengyelország úgymond Kievi képviselőjeként azért rengeteget tette azért, hogy a a lengyel segítség lebonyolításában nagyon sokat tett ezért.

[00:06:44]És és azt értjük egyébként, hogy és itt ez ez erre érdemes felhívni a figyelmet két dologra.

[00:06:53]Az egyik az, hogy egyébként értjük azt, hogy hogy lengyel, hogy hogy Ukrajna mit csinál, miért csinálja, de ezt nem értjük meg.

[00:07:03]Elfogadhatatlan, tehát igaza van Lengyelországnak.

[00:07:09]De két dologra érdemes felhívni a figyelmet.

[00:07:12]Az egyik az az, hogy adott esetben is megnyilvánul, megjelenik az a az a mindent is én gondolok, amit én gondolok, az az úgy van, jól minden is jár nekem.

[00:07:24]Tehát ez a és ez összekapcsolódva a rossz arcú és nagyon finoman fejeztem ki magam 110000 lengyel halála kapcsán a rosszarc rossz arcú ukrán nacionalizmus megjelenítője.

[00:07:42]Tehát ez az ország még csak bocsánatot sem akar kérni, még csak vissza sem akarja vonni ezt a ezt a határozatot, hogy hogy elnézést, mi nem akartuk megsérteni Lengyelországot és visszavonjuk, mi értjük a a történelmi sérelmeket, az érzékenységet, nem?

[00:08:00]Hanem betámadnak.

[00:08:05]Ez az egyik dolog, hogy támadnak.

[00:08:07]Másik pedig az, hogy hogy ráadásul még ilyen érzelmi zsarolás is, hogy ezzel a vitával Lengyelország csak Oroszországnak segít.

[00:08:18]Tehát és akkor következtetésként el kell mondani azt, hogy hogy ebből is látszik, ebből az esetből is látszik, hogy Ukrajna milyen mentalitást exportálna vagy hozna be az Európai Unióban.

[00:08:38]Gondoljunk bele, arról a Lengyelországról van szó, és azt sérti meg, annak a történelmi érzékenységét tapossa gumicsizmával, amely a talán a legtöbbet tette a háború idején Ukrajnáért.

[00:08:55]Tehát ez a mentalitás, ez a jövőben is tagként, ha az Európai Unió tagja lesz.

[00:09:04]Reméljük, hogy minél később, mert hát ez a realitás hát lehetetlen, hogy fölkészüljön normálisan Ukrajna erre a tagságra rövid rövid időn belül.

[00:09:15]Tehát hogyha a tag lesz, akkor ezt a ezt a mentalitást fogja behozni úgymond csomagként az Európai Unióba.

[00:09:25]És hát abból abból nagyon komoly viták lesznek.

[00:09:29]És nem véletlen talán az, hogy hogy most már a a nagyok, tehát a franciák vagy a németek is azt úgy gondolják, hogy jó, jó, most már nagyon nem nagyon tudunk kihátrálni ebből a helyzetből, amit teremtettünk, de ha el is kezdődik belátható időn belül, tehát valamiféle tagságról szó lesz, akkor akkor is szavazati jog nélkül minden satöbbi, satöbbi.

[00:09:59]Ez az egyik dolog.

[00:09:59]A másik pedig az, hogy hogy mi is van emögött.

[00:10:04]Tehát van egyrészt ez a ez a magatartás, ez a ez a ez a ukrán társadalmi érzület, nem akarom minősítgetni, rosszarcú nacionalizmus, de hogy miért?

[00:10:19]Miért nem?

[00:10:22]Tehát ezen kívül, hogy hogy hát most mondjuk azt, hogy ilyen ilyenek az ukránok, de hogy politikai értelemben miért nem teheti meg, és ez összekapcsolódik, ez az ilyenek az ukránok, miért nem teheti meg Volodimir Zelenski, hogy bocsánatot kérje Lengyelországtól, és visszavonja ezt a ezt a a katonaegységtől ezt a kinevezését, ezt a megnevezést.

[00:10:49]Azért, mert az ukrán Ukrajnában a szélsőséges nacionalisták olyan befolyással rendelkeznek, itt sokat emlegették az évek során, hogy jaj, hát ez a parlamentben csak egy vagy 2% meg minden.

[00:11:06]Nem, ez ez a formális kifogás, hogy hogy jaj jaj jaj, nem az ukrán társadalomban ennek a mentalitásnak, ennek ezek ennek a a ezeknek a szélsőségeseknek komoly befolyásuk van.

[00:11:22]Ők a nagy a hangosak.

[00:11:24]A fronton az Azov és társaik 2014-től harcolnak, vagy harcoltatnak, mert sok esetben inkább egy ilyen politikai komisszár szerepet játszottak.

[00:11:39]De de igen, igen, harcolnak is ők keményen.

[00:11:42]Tehát ők elvárják a hatalomtól, hogy velük szembe ne menjenek, ne menjen a hatalom.

[00:11:47]Tehát látszik ebből az esetből is, hogy hogy az ukrán, mindenkori ukrán hatalomnak a mozgástere, belpolitikai mozgástere a szélsőséges nacionalista erőkkel erők kapcsán mekkora?

[00:12:03]Kicsi, kicsi.

[00:12:03]Tehát nem engedheti meg magának Volodimir Zelensk, hogy ezt visszavonja, mert abban a pillanatban ezek az erők meg fogják bosszulni.

[00:12:18]Magyarán akár az életéről is szó lehet, hogyha úgymond az ellenséges, mert igenis történelmileg nem csak Oroszország, hanem hanem Lengyelország is ellenség ellensége Ukrajnának a középkorig, de még később is.

[00:12:36]Tehát de addig mindenki, tehát a a kelet-nyugati szembenállásban a ted századig egyértelműen a lengyelek uralták ezt a területet, amelyen ma Ukrajna van.

[00:12:53]Ugye milyen szépen fogalmaztam, mert az ukrán állam azért nem volt nem volt sokáig, egészen közelmúltig.

[00:13:04]És és utána jött az orosz birodalom, tehát oda oda vissza.

[00:13:06]Tehát a és itt ez ez a arra is rámutat, hogy ezért a területért, tehát Ukrajna Ukrajna állam mai területe ez mindig is ütköző zóna volt és háborús a kelet és nyugat szemben állásának terepe.

[00:13:22]Hol az egyik, hol a másik, hol a kelet, hol a nyugat volt történelmi értelemben, jobb helyzetben, vagy épp tehát adott esetben uralta ezt a területet.

[00:13:33]Tehát a a az ukránok történelmértelemben épp úgy agresszornak megszállónak tekintik a lengyeleket, mint a mint az oroszokat.

[00:13:47]És és az, hogyha ha Zelensk enged ebben a kérdésben, akkor azt egészen biztos, hogy büntetni fogják.

[00:13:56]Tehát ez mind az ukrán belpolitikát tekintve, mint ennek külpolitikai kihatását tekintve a jövőre nagyon rossz előjel.

[00:14:07]Tehát ezzel az Ukrajnával kell számolnia az Európai Uniónak, Európának.

[00:14:16]És ez az Ukrajna ilyen értelemben nem fog változni, csak rosszabb lesz a háborúval, rosszabb lett a háborúval, és még olyan értelemben is veszélyesebb, hogy ezeknek a vad, szélsőséges, agresszív nacionalista erőknek fegyver van a kezükben, és fegyver is lesz.

[00:14:36]a kezükben a háború lezárása után is.

[00:14:42]Tehát nagyon-nagyon tanulságos ez a ez a történet és és elgondolkoztatásra kell vagy kellene, hogy inspiráljon mindenkit.

[00:14:56]A lengyelek, igen, a lengyelek látják, hogy meg látták idáig is, hogy kikkel állnak szemben, csak hát ugye a nagyobb ellenség, az Oroszország, és ennek érdekében ezeket a ezeket a a történelmi sérelmeket, szemben ezeket a vitákat szőnyeg alá söpörték, csak hát a a az ukránok, mint ahogy ez az eset is mutatja, nem engedik még szőnyeg alá sem söpörni, mert annyira annyira pleokatívan lépek lépnek, olyan dolgokat tesznek, amit amit Lengyelország nem nyelhet le.

[00:15:40]És akkor most innen folytatnám azzal a kérdéssel, hogy milyen hatással lehet kollektívan Európára, illetve az Ukrajnának nyújtott támogatásra annak, ami most zajlik.

[00:15:50]Tehát szerinted félre figyelnek erre mondjuk Németországból vagy Párizsból, vagy úgy vannak vele, hogy hát igen, igazából nekünk is valahol egy hatalmi kihívó Lengyelország, meg hát amúgy is a németek levesébe azért többször beleköpött, ezért igazából nekik talán még jó is az, hogy összeveszett Lengyelország, illetve Ukrajna.

[00:16:14]Most nézzük, nézzünk tényleg ilyen racionális szemmel ez erre a erre a történetre.

[00:16:19]Tehát ha racionálisan gondolkodik bárki Európában, akkor össze kell, hogy rezzenjen.

[00:16:27]Össze kell, hogy rezzenjen, mert mert föl kell, hogy fogja, föl kellene, hogy fogja azt, hogy hogy Ukrajnával egyébként ez csak az egyik dolog, de milyen milyen kihívások, milyen problémákat húz magára?

[00:16:43]Mit jelent a valóságban, a gyakorlatban az, hogyha az Európa, Európa, az Európai Unió ukránosodik, tehát ezeket a az ilyen eseteket, ezek ilyen esetekből rengeteg lesz, tehát rengeteg olyan olyan belső vita, és akkor annak a maga agresszivitásával, mert Ukrajna így fog reagálni minden ilyen lépésre.

[00:17:12]Most mondok egyet, hogy amire azért van van esély, hogy ilyen előfordul majd, hogy vagy előbb, vagy később, hogy azt mondja Európa, hogy hát most már nincs nagyon több pénz, mert mert mi is mannyi hitelt vettünk föl, meg az európai versenyképesség satöbbi, satöbbi.

[00:17:34]Ez nagyon sok tőkét pénzt pénzt igényel, tehát nem tudjuk olyan mértékben támogatni Ukrajnát.

[00:17:42]Nem kell félni, mert egy hát már félni Ukrajnának.

[00:17:49]Egyelőre erről szó sincs, de ha ez így elő előjön, abban a pillanatban az ukránok ugyanezzel a hévvel fogják számon kérni Brüsszelt, a németeket, a franciákat, bárkit, h mi az, hogy nekünk jár, mi vagyunk az áldozat.

[00:18:11]És még azt is megkaphatja Európa, hogy egyébként meg tieket védtünk, ti használtatok bennünket.

[00:18:19]Hát nem ilyen szavakkaliként és akkor is kell a pénz, de ez csak egy megint egy másik példa.

[00:18:25]És nem légből kapott.

[00:18:28]Tehát ha racionálisan gondolkodik egy német vezető, egy francia vezető, vagy bárki Európában, akkor ugyanaz ugyanaz azelé a dilemma elé kerül, mint a lengyelek.

[00:18:44]Tehát egy német nem mondhatja azt, hogy jó, most akkor jól jól megkapták a lengyelek, mert a következő te leszel.

[00:18:51]A németek tökéletesen láthatják, hát érezhették azt, hogy egy másik menyég, nem a történelmi upás, a háború első éveiben berlini ukrán ukrán nagykövet, hogy beszélt Németországról, a német kancellárról.

[00:19:11]Tehát ezt ezt a német politikai elit a saját bőrén érezhette ezt a mentalitást.

[00:19:17]Na most tehát igenis el kell gondolkoznia az európai elitnek, hogy egyrészt az ilyen esetekből, ilyen esetekből is tanulva meg általában, hogy hogy Ukrajna nemcsak ezért, hanem semmilyen értelemben nem kész egy haurópai Unió a saját feltétele, saját maga által a bővítéshez szabot feltételeihez ragaszkodik, tehát a saját szabályaihoz, akkor Ukrajna semmilyen értelemben nem kész belátható ideig.

[00:19:54]és a történelmi tapasztalata, közelmúlt tapasztalata ugye Magyarországtól kezdve más országok is végigjárták ezt az utat, hogy egy olyan 10-15 év igen egyetértek Magyar Péterrel, 10-15 év múlva szó lehet Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, ha addig mind a két oldal készen áll.

[00:20:18]Tehát olyan 2040 körül.

[00:20:18]Na most erre is az ukránok már verik az asztalt, hogy hogy képzeli Európa.

[00:20:26]Tehát ha nem ébred föl senki, és és azt gondolja, hogy ez most csak a lengyeleknek szól, nem?

[00:20:34]Tehát az Európának szól, a következő a németek, vagy bárki lesz.

[00:20:39]egyébként láthatjuk azt is, és ezt el is mondtuk ezekben az adásokban, amikor a magyar-ukrán viszony így befeszült, ahogy befeszült a az elmúlt hónapokban, hogy most örülhet Brüsszel, hogy Ukrajnán keresztül is nyomást gyakorol a az Orbánkormányra, akkor de hogy nem kéne annyira örülni, mert a következő Brüsszel lesz, inkább tanulni kéne belőle.

[00:21:05]De nem az a közelmúlt tapasztalata, hogy az európaiak, egyébként a lengyelek is, csak nálunk betelt a pohár, használják Ukrajnát, aztán és éppen ezért a szőnyeg alá söpik ezeket a a problémákat, mivel a lengyel ukrán viszony olyan, amilyen, hát ez ehhez előbb előjött, előbb telt a pohár, de ha okos politikusok vannak.

[00:21:36]Hát amik most viszonylag keveset látok Európában, akkor Németországtól Franciaországon át nagyon sok országig egyébként meg Magyarország is tanul ebből az egészből, és úgy tárgyal Ukrajnával, hogy hogy nem enged, mert Ukrajná, ha beteszi a lábát a küszöb küszöb közé és az ajtó közé, akkor onnantól már vége vége mindennek.

[00:22:06]Tehát inkább azt kellene megtanulni ebből, hogy hogyan kell Ukrajnához viszonyulni.

[00:22:11]Keményen kell vele tárgyalni, mert mert a kisújjadat nyújtod, és utána akarod kell.

[00:22:19]Tehát most itt, hogyha a segítséget nézzük, tehát a következtetésem a következő.

[00:22:23]Annak, hogy most Európa, a nyugat, de ezen belül most éppen Európa használja a saját érdekében Ukrajnát, ennek nagyon komolyára lesz.

[00:22:37]már most nagy az ára, de még nagyobb lesz az ára.

[00:22:39]És ezt talán most már kezdik kapizsgálni az európai nagyok is.

[00:22:47]Tehát mindazt, amit Orbán Viktor sokszor elmondott akár Ukrajnával kapcsolatban, hogy ez nem lesz így jó.

[00:22:56]És és tényleg nagy ára lesz.

[00:22:57]Tehát hogyha ha még azt is megteszik, hogy ugye lustaságból meg úgymond ilyen kis ruszofó pragmatizmusból, hogy hogy Ukrajnából kreálják, az ukrán hadseregből kreálják az európai, a nem létező európai közös hadsereg magját, aminek egy racionális alapja van, hogy Ukrajna mégis csak egy háborút háborút viselt, háborús tapasztalatokkal rendelkező ország.

[00:23:29]Tehát akkor akkor végképp az egész helyzetnek vagy Ukrajnának a a fogjává válik Európa.

[00:23:39]Tehát nem csak ukránosodik, hanem fogjul fogjul is ejti magát.

[00:23:42]És Ukrajna egyébként mindent megtesz nagyon ügyesen a az ukrán diplomácia, hogy hogy ezt a helyzetet a a saját javára fordítsa.

[00:23:54]Tehát a amit én hát üzennek, vagy hát vagy úgy gondolom, hogy hogy le kéne vonni a tanulságot mindenkinek ebből, tehát az, hogy hogy itt nagyon óvatosan kell tárgyalni, nagyon keményen kell tárgyalni, és ami legfontosabb, az európai érdekeket kell nézni, és és hát ebben ben azért az úgy nem fog menni, hogy hogy én használom Ukrajnát, és akkor amikor amikor már úgymond nincsen rá szükség, akkor eldobom.

[00:24:33]Tehát ezt az Ukrajnát nem lehet csak úgy eldobni.

[00:24:39]Nagyon sok tanulság van.

[00:24:39]Kérdés az, hogy mit v le az ilyen esetekből az európai elit?

[00:24:47]az európai elitek rájönnek-e arra, hogy hogy azért itt a a jó emberkedésnek nagyára lehet, és ez ezzel nem azt mondtam, hogy Ukrajnát sem sehogy sem kell segíteni, hanem Ukrajnát is azért már kellett volna, de előbb-utóbb helyére kell tenni, mert mert az Európa az egész ukrán kérdésnek és Ukrajnának a a fogjává válik, és abból sok jól nem jön ki.

[00:25:19]Folytassuk Donald Trumpal, illetve az európai vezetőkkel.

[00:25:23]Emanuel Macron Emmanuel Macron azt nyilatkozta egy francia tév-nek, hogy igazából Enkorage után Donald Trump már ott annak a küszöbént, hogy kiegyezzen Vladyimir Putyinnal, amikor is odamentek az európai vezetők és meggyőzték, hogy ki kell állnia Donald Trumpnak Ukrajna mellett.

[00:25:43]és a francia elnök támogat, a francia elnök érvelése szerint és megjegyzése szerint Trump azóta is mély tisztelettel tekint az ukránokra és támogatja Ukrajnát.

[00:25:54]Ezzel párhuzamosan egyébként Szerge Lavrov is megszólalt, aki nem erre reagált, hanem arra, hogy állítása szerint a Washington ismét változtat megváltoztatta az orosz-ukrán konfliktushoz való hozzáállását.

[00:26:07]És hogy értetlenül áll azelőtt, hogy Marco Rubio azt mondta egy kongresszusi meghallgatáson, hogy az Egyesült Államok nem tudnak közvetíteni igazából Ukrajna és Oroszország között, hiszen Ukrajna mellett lényegében háborút viselő fél, vagy teljes mértékben Ukrajnát támogatja.

[00:26:23]Így fogalmazott Rubio.

[00:26:23]Tehát ez a kettő hír most egybecseng.

[00:26:25]Mit gondolsz ezekről?

[00:26:31]Azért ciszentem föl, mert azt hittem első pillanatban, hogy George Meloni és és Donald Trumpnak az afférja fog fog netarítékre kerülni.

[00:26:42]Egyébként nagyon jól kifejezi az európai amerikai viszonyt.

[00:26:48]Ugye tudjuk, arról van szó, hogy Donald Trump lenyilatkozta azt, hogy állítólag George Meloney külön kérte őt, hogy közös fényképet készíthessen.

[00:26:59]És akkor az olaszok kikérték maguknak, hogy Olaszország nem kér semmit, meg ilyeneket meg főleg.

[00:27:07]És az olasz külügyminiszter le is mondta az amerikai látogatás.

[00:27:11]Tehát azért, hogy miért miért mondom ezt meg hozom elő ezt azon kívül, hogy tanulságos érdekes sztori ez, mert kifejezi azt, hogy Donald Trump hát finoman szólva és furcsa személyiség, de ez az egyik dolog.

[00:27:26]A másik pedig az, hogy ezt kapcsoló kapcsolom a Macron által elmondottakhoz, hogy hát a remény hal meg utoljára.

[00:27:38]A George Meloneis sztori is beleillik tökéletesen abba abba a fősodorba, vagy abba abba a trendbe, hogy ahogy az amerikai adminisztráció, jelenlegi amerikai adminisztráció viszonyul Európához, nem csak az ukrán kérdésben, általában.

[00:27:57]Tehát egyrészt bazolusként viszonyul Európához, másrészt ez ezt ez megmutatkozik az ukrán kérdésben is, hogy az európaiakat még az asztalhoz sem akarja engedni, mert mert úgy gondolja Donald Trump, hogy ez csak a a botot dugaszolják oda a küllőközés.

[00:28:24]Semmi értelme az európaiakkal bármit is kezdeni.

[00:28:26]Ez az általános legszéles értelmű kontextus.

[00:28:29]ezen belül vannak hullámzik a az európai amerikai viszony.

[00:28:36]És a mostani a mostani találkozónak tehát ugye itt az Eviánban volt a G7 csúcstalálkozója, ahol ahol a korábbiakkal ellentétben ott volt megjelent Donald Trump.

[00:28:57]Azért mondom, hogy a korábbiakkal ellentétben meg hogy maga az, hogy megjelent ez ez már hírértékű, mert az ilyen multilaterális szervezeteket nem tartja semmire Donald Trump, és általában ezekre a csúcsokra el sem ment.

[00:29:13]És azt kell mondani, hogy hogy itt a fő tét, a tét az volt, hogy az európaiak és Ukrajna, meg természetesen Volodimir Zelenszki az mindenhol is ott van.

[00:29:27]minden ilyen a nyugat szervezeteinek, a nyugati politikai nyugat minden szervezetének tanácskozásán.

[00:29:36]Tehát hogy meg tudják-e győzni Trumpot arról, hogy fordítson hátat az alaszkai Encorigi megállapodásnak, és az európaiak által megszabott feltételek, öt pont meg az E3-ak, tehát minden mindenféle van.

[00:29:55]feltételek alapján folytatódjanak a folytatódjon a a az ukrán orosz az orosz-ukrán háború rendezése, ha úgy tetszik.

[00:30:05]És ennek a lényege igazából az, hogy szó sem lehet egy a kivonulásról a dombaszból, tehát arról a bizonyos 17000 n kmről ott Kramatorsk, Szlavi környékén, és Oroszországnak jóváételt kell fizetnie, szó sem lehet a szankciók föloldásáról satöbbi, satöbbi.

[00:30:32]Tehát ilyen ilyen ilyen feltételeket szabna Európa, és abban reménykedik Európa, hogy hogy a háború elhúzásával, hát itt kapcsolódnék az előbbi kérdéskörhöz, hogy Ukrajnát használva, tovább gyengítve Oroszországot, ezeket a feltételeket rá lehet kényszeríteni Moszkvára.

[00:30:59]Az, hogy Donald Trump és Amerika energiájét lekötte, és részben még továbbra is leköti a közelkeleti helyzet, az annak a rendezése.

[00:31:12]Ez kapurra jött az európaiaknak, és hát ilyen értelemben nem is nagyon örülnek, hogy hogy úgy tűnik, bár a legutolsó hírek alapján mégsem olyan egyszerű ez, hogy az Egyesült Államokus Irán megállapodott és és hogy ebből következően Trump vagy az amerikaiak visszatérnek az orosz-ukrán háború rendezésének rendezésébe.

[00:31:38]be, tehát ezekbe a köz ebbe a közvetítésbe, ezekbe a tárgyalásokba, mert addig, amíg ez a nagyjából több mint 100 napig ez ez a vákuum volt, hogy az amerikaiak más felé fordultak teljes mértékben, addig Európa nag megpróbálta ezt a helyzetet, ezt a vákuumot kihasználni, és akkor a maga javára fordítani a dolgokat.

[00:32:03]De ha már ugye Amerika visszatér, akkor pedig legalább rávenni Trumpot arra, hogy hogy fordít, tehát hogy mondja föl, vagy hát ne törődjön a az Enkorigi megállapodással, azokkal a feltételekkel.

[00:32:24]És hát ennek különböző olvasatait, narratíváit látjuk, hogy sikerült-e rávenni Trumpot vagy nem.

[00:32:34]És az európaiak itt abban is reménykednek, hogy közelednek a félidős amerikai választások, amelyen amelyeken jó eséllyel meggyengül meggyengülnek Donald Trump pozíciói, mozgástere, belpolitikai mozgástere beszűkül, és sokkal inkább rákényszeríthető arra, amit az európaiak vagy a ez az a a nyugati fősodor, ez a globál progresszivista fősodor az ukrán kérdést tekintve a háború folytatását és Oroszország térdre kényszerítését célul kitűző fősodor gondol tehát hogy ezekre a erre rávenni Trumpot és és vannak is arra utaló jelek hogy azért egy azt nagyon jól látja Oroszország már egy jó ideje hogy hogy Donald Trump Trump, amit ígért, nem tudta teljesíteni, tehát nem tudta rávenni a saját szövetségeseit, Ukrajnát és a európaiakat arra, hogy az Encorigi megállapodásban rögzítetteket teljesítsék.

[00:33:47]Tehát ezt ezt ezt nem tudták.

[00:33:47]Most egy következő lépésként az európaiak fölbátorodva Trump nehézségein, problémáin teljesen szembe fordít, vagy elfordítanák ebből ettől a megállapodástól Trumpot, aki azért én nem úgy látom, hogy hogy ebbe ebbe úgy annyira belemenne.

[00:34:10]Igen, nem tud kilépni Ukrajna mögül, nem is nagyon akar.

[00:34:16]És egyébként a a Starlink meg a földelégtési adatok átadása, ez ez alap feltétele annak, hogy hogy Ukrajna úgy, ahogy hát mostanában inkább nagyobb sikerrel harcoljon Oroszországgal.

[00:34:39]Tehát nem arról van szó, hogy Trump elfordulna Ukrajnától, de azért az, hogy hogy viszonyul, mit gondol Ukrajnáról, meg az ukrán vezetésről, azért azt mutatja az, hogy Eviánban is látványosan még kezet sem akart a találkozó elején fogni Volodimir Zelenskélyel, tehát látványosan ignorálta.

[00:35:04]Persze aztán volt, találkoztak, voltak megbeszélések satöbbi, satöbbi, de ez a momentum, ez a pillanat, ez annyira kifejezte azt, hogy ő mit gondol.

[00:35:15]Nem nagyon tudja leplezni egyébként is akarja.

[00:35:20]És tehát Macronnak a kijelentéseihez én én el óvatosan viszonyulnék, tehát én nem látom azt, hogy hogy olyannyira sikerült volna meggyőzni Donald Trumpot arról, hogy hogy menjen szembe Enkoridsal.

[00:35:37]Már csak azért sem gondolom, mert továbbra sem, tehát a két amerikai tárgyaló, Steve Witkoff és Jared Kusner, most is Moszkvába készülnek, és még mindig nem jutottak el Kievbe.

[00:35:53]Tehát ha van is egyfajta további puhulása az amerikai álláspontnak, ez van, és az az oroszok tökéletesen látják, hogy nem lehet megbízni teljesen Donald Trumpan, mert mert hát ígér ezt meg azt, azt ha nem tudja teljesíteni, de az, hogy teljes fordulat következett volna be, az inkább egy vágyvezérelt gondolkodás.

[00:36:22]Tehát igen, erre azt tudom mondani, hogy a remény hal meg utoljára, de az, hogy hogy amerikai fegyverek lesznek és kap Ukrajna, ebben biztos vagyok.

[00:36:31]Tehát ha ezt sikerként értékeli Európa, ezt értékelheti, de én úgy gondolom, hogy hogy továbbra is az Egyesült Államok inkább Oroszországgal egyezne meg, és úgy zárná le a konfliktust.

[00:36:56]kérdés egyre inkább kétséges és kérdéses az, hogy hogy ezt meg tudja-e tenni, hiszen az európaiak egyre erőteljesebben, és Ukrajna is szembegy ezzel a ezzel az elképzeléssel.

[00:37:13]Trump pedig gyengeséget mutat.

[00:37:13]Nincs elég ereje ahhoz, hogy a saját elképzelései szerint zárja le a konfliktust, de ebből nem az következik, hogy hogy az európai feltételek teljesülnek, hanem az, hogy folytatódik a háború, ami részben egyébként az európai feltét, az európai gondolkodásban benne van, az európai ukrán gondolkodásban, mert ők úgy gondolják, hogy hogy ezzel Oroszország csak gyengül.

[00:37:49]Ezekkel a héten is tapasztalt, most már Moszkvát is érintő mélységi támadásokkal az orosz társadalmat szembe lehet fordítani az orosz vezetéssel.

[00:37:59]És akkor majd így kikényszeríthető az, hogy Oroszország ne a az encoligi, hanem az európai, az európai ukrán feltételek szerint kényszerüljön tárgyalóasztalhoz.

[00:38:16]Én meg úgy gondolom azért, hogy hogy Oroszország nem áll olyan jól, mint mint mondjuk fél évvel ezelőtt, de továbbra is.

[00:38:29]Ami a számára legfontosabb frontszakasz, tehát a Donbas ott halad előre, Konstantinovka teljes el az hetek egy-két hónap kérdése.

[00:38:43]És és egyre nagyobb az ára orosz szempontból a háborúnak.

[00:38:48]De azt nem fogja megengedni Moszkva, hogy hogy az az európaiak átvegyék a kezdeményezést, és és az európai feltételek mellett űjön lett tárgyalni.

[00:39:05]Ezt a háború, akár a háború eszkalálásával egyébként eszkalálódik a háború, az mind a két fél lépései efelé tolják a háborút most.

[00:39:19]Tehát akár a háború eszkalálásával is el fogja érni, hogy az ne így legyen, vagy el akarja érni, és van is rá esélye, hogy el tudja érni.

[00:39:26]Tehát én én érzek egyfajta kincstári optimizmust Macron kijelentéseiben.

[00:39:34]Az viszont tényleg igaz, de ez már nem egy mostani fejlemény, hogy hogy Donald Trump egyre kevésbé tud hatni az európaiakra, egyre kevésbé tudja átvinni a saját akaratát, az elképzeléseit, és ezt tökéletesen látják Moszkvában is.

[00:39:53]Nagyon sok mindenről beszéltünk, azzal kezdtük, hogy mi lehet a helyzet Lengyelország, illetve Ukrajna között, és azzal fejeztük be, hogy mi történt a GH-en.

[00:40:02]Stír Gábor, nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtad a hívásunkat.

[00:40:06]Köszönöm szépen a megkeresést és köszönöm szépen a figyelmet mindenkinek.

[00:40:11]Én is köszönöm minden kedves hallgatónknak a figyelmet.

[00:40:12]Ha még nem tették meg, kérem iratkozzanak fel az Utrang csatornájára.

[00:40:17]Mindenkinek kellemes hétvégét, jó pihenést és ha valaki néz focimeccseket, kellemes meccsnézést kívánok.

[00:40:23]Ma este egyébként Németország játszik, szóval azt a meccset mindenkinek ajánlom.

[00:40:26]Tehát mindenkinek kellemes pihenés, viszontlátásra, viszont hallásra.