Ukrajna veszélyes ultimátumot adott: összeül Putyin és Lukasenka? - Horváth József

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]A mai vendégünk pedig Horvát József biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:05]Itt van velünk a vonal Túlsó végén.

[00:00:07]Szervusz!

[00:00:08]Köszönjük, hogy fogadod a hívásunkat.

[00:00:10]Szervusz és üdvözlöm a nézőket, hallgatók.

[00:00:13]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:14]Előtte kérem a hallgatónkat, hogy nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson, és iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették.

[00:00:20]Azzal a hírrel kezdeném, hogy egyre feszültebb a helyzet Belarusz, illetve Ukrajna között.

[00:00:27]Most a az fehérorosz ellenzék egy 30oldalas dokumentumban hívja fel a figyelmet arra a veszélyre, hogy Belarusz arra készül, hogy belépjen az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán.

[00:00:40]Az írás összesen nyolc olyan jelet sorol fel, amelyek a belépést valószínűsítik.

[00:00:45]Ugye Voladimir Zelenski ukrán elnök korában ultimátumot adott Belarusznak, hogy távolítsák el területükről az orosz dróntámadókat segítő kommunikációs eszközöket.

[00:00:54]A Krem most azt mondta, hogy Vladyimir Putyin orosz és Alexander Lukasenka fehér oroszú elnök hamarosan találkozik, hogy megvitassák Zelenskinek az ultimátumát.

[00:01:02]A portfólió cikkét idéztem, de más nemzetközi hírforrások is arról írnak, hogy akár kiterjedhet a háború Fehér Oroszországra, te hogy látod?

[00:01:13]Én azt gondolom, hogy itt ennek a öt év, lassan öt éve tartó háborúnak egy újabb kommunikációs frontvonalát nyitották meg ezzel.

[00:01:22]Ö ez egy előcsapás az én érzésem szerint, ami arról szól, hogy az oroszok nehogy Belarus felől megkísérljenek egy újabb támadást, mert mindeközben ugye folyik ez a drónok harca a két ország között, és arról is szólnak a hírek, hogy az oroszok egy jelentős büntetőtámadásra készülnek.

[00:01:50]Tehát márpedig, hogyha ez a hír igaz, és én azt gondolom, hogy Putyin elnöknek lépnie kell rövidesen, már csak a belpolitikai stabilitás és a választások közelette okán is, akkor egy jelentősebb szárazföldi támadás esetén nem zárható ki az sem, hogy akár elterelőműveletként, akár Zelenszkét, mint egy fenyegetve, de Belarus irányából is, mint 22-ben, onnan is indítanának támadást az oroszok.

[00:02:22]És ennek van még egy oldala, ugye azt tudjuk, hogy Belarusba az oroszok telepítettek olyan rakétarendszereket, amelyek atomfegyver hordozására is alkalmasak, sőt a hírek szerint atomhordozófejeket is tárolnak már Belarus területét, amellyel Nyugat-Európának küldenek az oroszok egy nem túl udvarias üzenetet.

[00:02:44]Tehát ezt a kettőt kell szerintem figyelembe venni, hogy az ukránokban nyilván van most egy ilyenfajta egyrészt félelem, másrészt lehet, hogy nyugati és ukrán hírszerző források is azt mondják, hogy most jobb egy ilyen megelőző lépést tenni, hogy legalább Berarus felől biztonságban tudják magukat egy szárazföldi támadás vonatkozásában.

[00:03:09]Ezért aztán indítottak most az ukránok egy ilyen kommunikációs támadás a Belarusz vezetéssel szemben.

[00:03:15]És ez meg is marad a kommunikáció szintjén.

[00:03:17]Hit, hiszen itt most tulajdonképpen az ukránoknál pattog a labja.

[00:03:21]Ők mondják labda ők mondják ugyanis azt, hogy lebombázzák a távetékeket, hogyha nem teljesülnek a kéréseik.

[00:03:29]Igen, ez megint sokszoros példája már annak, hogy az ukránok próbálják kiterjeszteni és eszkalálni ezzel azt a háborút.

[00:03:39]Tehát igyekeznek bevonni második, harmadik, negyedik felet is ebbe a háborúba.

[00:03:45]Ö ennek része lenne az, hogyha ö ők úgymond védekező jelleggel támadást indítanának ilyen infrastrukturális eszközök ellen Belarusziában, nyilván erre őnekik válaszolniuk kellene.

[00:04:00]És hogyha ők erre válaszolnak, akkor az már gyakorlatilag azt jelenteni, hogy Belaruszia is belép a háborúba.

[00:04:08]Innentől kezdve pedig a Hajlandóak koalíciója is lépéskényszerbe kerülne.

[00:04:13]Ezáltal Ukrajna sok szempontból, de tehermentesítve is érezhetné magát, mert mindeközben azért nagyon nehéz gazdasági, belpolitikai körülmények között vívják ezt a háborút.

[00:04:27]Igen, csak ezen gondolkodtam, hogyha egy Oroszországon túli országot, tehát mondjuk Belarus Tier drón támadás, célzott csapás, tehát nem az van, hogy véletlenül eltéved a drón, hanem célzottan lecsap a mondjuk a távetékekre, akkor annak milyen hosszútávú következményei lehetne?

[00:04:46]annak teljesen egyértelmű, hogy az oroszok támogatásával, de a Belarusz hadsereg válaszcsapást mér, és innentől kezdve egy spirálba kerül a háború ezen az északi frontvonalon.

[00:04:58]És innentől kezdve Ukrajna számára az a kommunikációs tér nyílna meg, hogy nyugatiaknak segíteni kell, hiszen most már két országban állnak hatban.

[00:05:12]Van egy friss nyilatkozat Jurri Usakovtól és az orosz elnök külpolitikai tanácsadójától, aki a Rossz egy televízió vasárnapi Moszkva Krem Putyin című műsorában azt mondta, hogy Moszkva győzni akar saját céljának megvalósítását, és nem várja az ukrajnai rendezésről Enkoricban aláírt megállapodások teljesülését.

[00:05:31]Ugye korábban az oroszok mindig itt az Enkorügy szellemére hivatkoztak.

[00:05:38]mondhatjuk, hogy Enkoric Szelleme elpárolg, és most már az akkor, hogy Ukrajna kivonja a területeikről a csapatait, és akkor megállnak a harcok, ez tulajdonképpen ennek vége, és most már Oroszország el akarja érni a Dombasoglalását, legalábbis.

[00:05:57]Igen.

[00:05:57]Én azt gondolom, hogy induljunk ki onnan, hogy Gyusakovnak a megszólalásait komolyan kell venni.

[00:06:02]Tehát ő nem medvegyev, aki szeret nagyokat mondani, és akkor ezzel hívja föl magára a figyelmet, úgy otthon, mint külföldön.

[00:06:11]Lehet azt mondani, amit Usakov mond, azt valójában Putyin mondja.

[00:06:14]Igen.

[00:06:14]Igen.

[00:06:14]És itt figyelni kell arra, és egyébként nagyon érdekes tendencia akár nálunk is és Nyugat-Európában is, hogy mintha elfelejtkeztünk volna erről a háborúról.

[00:06:26]Tehát hetek óta ali kapunk híreket, úgy tűnhet a hallgatóknak, mintogyha mind a két fél küldözgeti föl a drónjait.

[00:06:40]Ilyen-olyan csapások történnek drónokkal, de egyébként nem történik más.

[00:06:44]Mindeközben azért az oroszok a Donbaszi régióban Konstantinka gyakorlatilag, ha mondhatom azt, hogy bekerítették és több mint 50%-át már elfoglalták és ezek az erődvárosok ott összeépültek.

[00:07:00]Tehát magyarán az oroszok joggal érezhetik azt, hogy ezen a területen az, amiről megállapodtak az amerikaiakkal, az okafogyottá válik, hiszen katonai erővel is belátható közelségbe kerül az, hogy ezeket a városokat, a maradék városokat a Donbasban elfoglalják.

[00:07:23]És onnantól kezdve, ha ez megtörténik, akkor egészen pedig egy hatalmas síkság van, aminek a védelme az ukránok részéről nagyságrendekkel nehezebb lenne.

[00:07:36]Másrészről az oroszok azért is azt gondolom, hogy már nem ezzel a diplomáciai megoldással akarnak a Donbaszon belülre kerülni és hatalomra jutni, hanem katonai erővel.

[00:07:48]Putyin elnöknek a köző választásokon azt kellene bemutatnia, hogy ő győzött.

[00:07:59]Ehhez pedig az kell, hogy a Donbaszt katonai erővel foglalja el.

[00:08:01]Harmadrészt azt is figyelembe kell venni, hogy noha Enkoricban ez a megállapodásnak a két fél között ez a része fölött lassan túllép az idő.

[00:08:14]a kétoldalú amerikai orosz gazdasági, kereskedelmi, politikai viszony vonatkozásában ugyanakkor továbbra is egyrészt folynak, és úgy tűnik, hogy előremutatóan két nagyhatalom közti tárgyalások.

[00:08:32]Másrészről pedig láthatóvá válik az is, hogy az amerikaiaknak milyen érdeke vannak a tekintetben, hogy Oroszországgal a gazdasági kapcsolatokat szorosabbra fűzzék.

[00:08:43]Ugye itt két választást is érdemes megemlíteni.

[00:08:48]Oroszországban 2026 szeptember 18a és 20a között parlamenti választások lesznek, Amerikában pedig novemberben félidős választások.

[00:08:56]Ennek függvényében nyilván az oroszoknak az orosz-ukrán háborúban kéne eredményt felmutatni.

[00:09:01]Hát az amerikaiaknak meg jó kérdés, hogy hol.

[00:09:06]Ö, Roberti Castel mondta most azt, hogy például az iráni konfliktus szerinte nem lerendezve lett, hanem elnapolva pont a félidős választásoknak az idejére.

[00:09:17]Hát Castelnek a meglátásait döntő részében én osztani szoktam.

[00:09:22]Ö itt most talánival finomítanám, hogy az iráni konfliktus megoldása izraeli szempontból elnapolva lett, amerikai szempontból viszont szeretnék megoldani ezzel a megállapodással.

[00:09:42]Tehát Izrael belbiztonságát, ha nézzük, akkor nyilván az lett volna az érdekük, hogy az Irán Iszlám Államot megbuktassák és egy mérsékelt vezetést juttassanak hatalomra.

[00:09:56]Illetve a Síta félholdat, amely körbeveszi Izraelt és mondjuk a Hezbollak képében most is folyamatosan támadja, és a Hamaszt is ide vehetjük, akkor azt mondom, hogy Izrael számára még a kívánatos eredmények nem születtek meg.

[00:10:11]Ugyanakkor az amerikaiakról tudomásul kell venni, hogy a világpolitikai szintérben gondolkodnak.

[00:10:19]És alapvetően én azt látom most, hogy Irán esetében ezt a venezuelai megoldást próbálják meg érvényre juttatni, aztán majd az idő fogja eldönteni, hogy ez milyen sikerrel fog megtörténni, mert ha nem sikerülnek a tárgyalások, akkor és ez a 60 nap majd még egyszer 60 nap, mer ugye ezt hosszabbítani is lehet, nem vezet eredményre, akkor viszont Castelnek lesz igaza.

[00:10:43]ugye, hogy Steve Witkoff, illetve Jeret Kusner most akkor elmennek és megbeszélgetik a dolgokat, de ugye ez már tényleg belecsúszik a félidős választásokba.

[00:10:53]De akkor tulajdonképpen beszélh beszélhetnénk Iránról részletesebben is, mert felmerül a kérdés, hogy például itt ez az egész iráni háború mennyire alakított át olyan akciómákat, mint ami egyébként az orosz-ukrán háborúnál is volt, hogy a NATO szövetségek meg az Európai Uniós szövetségek meg az egymással való kereskedés, az mindent egyben tart.

[00:11:15]Meg ott is voltak csomó dolog, ami megdőlt, hogy itt is minthogy a Izrael és Amerika szövetsége az megtörténhetet megtörhetetlen.

[00:11:26]Most meg úgy tűnik, mintogyha Netánu meg Trump már a végső szakításra készülnének.

[00:11:34]Igen, ez a látszat is itt van.

[00:11:37]Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy alapvetően Netjau érdekelt lenne abban, hogy szakításig vigye ezt a helyzetet.

[00:11:45]Most egy friss hír egyébként, hogy az a Trump adminisztráció felvette a kapcsolatot az izraeli ellenzékkel, és egyre többen számítanak a fehér házban, arra, hogy benyeménetenó miniszterelnök meg fog bukni.

[00:11:57]Igen.

[00:11:57]Tehát az amerikaiak így játszanak.

[00:11:59]Tehát azt időnként mi magyarok is a saját bérünkön is éreztük, hogy addig ö ha egy politikai kurzus érdekei kiszolgálják az amerikai érdeket, addig stabil.

[00:12:16]És hogyha ez szembegy, onnantól kezdve az amerikaiak nagyon rugalmasan és nagyon gyorsan váltanak térfelet meg oldalt is.

[00:12:23]És itt emlékezzünk arra, hogy Izrael számára van egy nagyon nehéz kérdés.

[00:12:30]Ugye itt a beni adminisztráció idején kiderült az, hogy az amerikai demokraták sokkal inkább már az iszlámra vagy a iszlám világra helyeznek nagyobb súlyt az öbölmenti térsében a közelkeleten sem mint Izraelre.

[00:12:51]illetve megindult egy antiszemita hullám úgy Nyugat-Európában, mint az Egyesült Államokban, a Keleti és a nyugati parton, főként a az elit egyetemeken, illetve a nagyvárosokban tömegtüntetések voltak, ami példanélküli volt az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben.

[00:13:09]És ezek után, miután jött Donald Trump, fordult ez a politika, és újra Izraelt helyezték a térségben első számú szövetségesnek.

[00:13:20]És mindeközben egy másik folyamat is zajlik.

[00:13:23]Márpedig az amerikai zsidóságnak a megosztottsága derült ki, hiszen a demokratákhoz köthető lobbi az nem úgy tekint Izrael államra, mint az anya országára, amit meg kell védeni.

[00:13:40]Emlékezzünk Soros Györgynek a megszólalására, hogy az ő számára Izrael állam semmit nem jelent.

[00:13:46]Míg a konzervatív fél Izraelben, illetve az Egyesült Államokban, a konzervatív zsidóság, az pedig a republikánusok mögött sorako föl.

[00:13:56]De az ő érdekeik, üzleti, politikai érdekeik, azok nem Netanjauszhoz kötődnek, hanem Izrael állam létéhez kötődnek.

[00:14:06]Tehát ebből a szempontból nyilvánvaló, hogyha az ő gazdasági érdekeik, akár az iráni gazdasági expanziót az amerikaiak részéről a közeljövőben nézzük, akkor ha ezzel szembegy Benjamin Netu, akkor nagyon könnyen előfordulhat az, hogy őt ha nem is rövid úton, de mihamarabb igyekeznek majd lecserélni és mint gátló tényezőt kiiktatni az amerikaiak.

[00:14:36]Ugye ez a nagy kérdés utána, hogy milyen izraeli vezetés jön, hiszen azért láttuk, hogy Netenut leszámítva ugye elég instabil kormányok voltak Izraelben, illetve pont ilyen nemzetvédelem meg Izrael szuverenitása kérdésében meg talán lehet, hogy minden máson nagyon össze szoktak veszni az izraeli belpolitikában, de ebben meg mintha valamifajta konszenzus lenne nyilván a hogyan meg a mikéntben lehetnek eltérések.

[00:15:03]Abszolút így van.

[00:15:03]Hiszen emlékezzünk rá, hogy itt a izraeli irány irányába végrehajtott légicsapások vonatkozásában is illetve a a Hezbollakkal szembeni szárazföldi műveltek esetében is, például Jair Lapid, az ellenzék egyik meghatározó alakja, az egyértelműen kiállt a kormány mellett.

[00:15:23]Tehát így van, ahogy mondod, hogy Izraelben azért vannak, hogy úgy mondjam, alaptézisek, amiben az ellenzék és az éppen kormányon lévő erők között nincs vita, és ez erősíti belülről Izraelt.

[00:15:41]Az Egyesült Államok egyébként most hivatalosan is felmentést adott Irán számára a kőolajra vonatkozó szankciók alól.

[00:15:48]két hónapra kapták meg, miközben Teherán állítólag elkötelezettnek mutatkozik a hormoziszoros közlekedésének szabad és akadálytalan fenntartása mellett, de ugye azért azt látjuk, hogy ez a hormoziszoros történet, ez nagyon bonyolult, és hát tulajdonképpen bármikor elő tudja húzni ezt a kártyát.

[00:16:07]Donald Trump meg azt mondta, hogy az iráni tengeri kikötők amerikai hadsereg általi blokádja hatékonyabbnak bizonyult, mint a bombázás.

[00:16:17]és Washington szükség esetén készen áll arra, hogy gyorsan visszatérjen ehhez a taktikához.

[00:16:21]Érdekes nyilatkozatok ezek is.

[00:16:26]Igen.

[00:16:26]És ezt tegyük párhuzamb azzal, hogy mind iráni vezetés, mind az Egyesült Államok vezetése győzelmi jelentésekről beszél, tehát hogy győztek ebben a háborúban, ebben a furcsa háborúban.

[00:16:41]Én azt látom, hogy hogy az Egyesült Államok vezetése kell pragmatizmussal áll most ehhez a kérdéshez.

[00:16:47]És hogyha ezt a 60 napot, ami most az iráni kőolajszállításokat engedélyezik a hormózis szoroson keresztül, párhuzomba állítjuk, hogy 60 nap az első határidő, amíg az amerikai és iráni tárgyalásoknak eredményre kell vezetni, akkor ez egy gesztus az amerikaiak részéről.

[00:17:09]Ha ezt hozzávesszük, hogy ugye a kiszivárgott részmegállapodások szerint az öbölmenti államok, az Egyesült Államok garanciájával 300 milliárd dollárt fektetnének be az iráni újjáépítésbe, akkor viszont azt kell látni, hogy az Egyesült Államok nyilvánvaló, hogy egy gazdasági expanzióra is törekszik Irán kapcsán, hogyha megnyílik az iráni piac, illetve az iráni gazdaságot és politikai vezetést rábírják arra, hogy beengedje az amerikai és öbölmenti államok vállalatait, akkor azáltal az amerikaiak azért még, hogyha a szó valódi értelmében nem is nyerik meg ezt a háborút, ám, de jelentős gazdasági eredményeket tudhatnak majd magukénak.

[00:18:02]Másrészt Kínával szemben, hogyha a venezuelai nehézolaj és az iráni könnyű olaj csapjaira az amerikaiak ráteszik a kezüket, azzal viszont már a nagyhatalmi játszmában tudhatnak maguknak egy nagyon komoly eredményt.

[00:18:22]Ugye ezen gondolkodtam pont, hogy például ebben az állítólagos tervezetben benne van, hogy az Egyesült Államok pénzt visz a térségbe.

[00:18:28]Kicsit ilyen háború jóváétel hangulata van.

[00:18:32]Természetesen nem ezt a szót használják.

[00:18:35]És azért azt látom, hogy az iráni médiában ezt meg már ilyen győzelemként adják el az iránniak, hogy lámlám az amerikaiak jó háborús jóételt fizetnek Iránnak.

[00:18:44]Igen.

[00:18:44]Tehát nyilvánvaló, hogy ugye a beszélgetés a ukrán orosz konfliktus háború kapcsán erről a kommunikációs küzdőtérről is beszéltünk.

[00:18:55]Hát itt is azt gondolom, hogy erről van szó.

[00:18:57]a jelenleg irá vezetés ahhoz, hogy a lakossággal elfogadtassa azt, hogy az a az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei most beléphetnek az iráni piacra, az iráni gazdaságba és ezt letolják az irániak torkán, ahhoz azt kell, hogy azt mondják, hogy hát ez egy háborús jóátétel és mi győztünk.

[00:19:23]Itt az lesz a kérdés egyébként, amiről megoszlanak a vélemények, hogy tulajdonképpen ki irányítja most Iránt, hogy egy mérsékelt iszlamista vezetés van, vagy pedig az iráni forradalmi gárda egyfajta katonai irányítás alá vonta az országot.

[00:19:42]És áráspontot szerint mi van egyébként?

[00:19:44]Sokan azt mondják, hogy a mondjuk Kraus Tamás által papi diktatúrának nevezett rezsimet felváltotta az iráni forradalomgárda, ami akár még keményebb.

[00:19:55]Igen.

[00:19:55]És ezt azt gondolom, hogy innen mi most nem is látjuk pontosan.

[00:20:03]Ezt a következő hetek fogják eldönteni, hogyha ez a vezetés elég erős ahhoz, hogy és elég jó a vagy stabil a helyzete, vagy ők úgy ítélik meg, és valóban bevállalják ezt a nyitást az Egyesült Államok felé, akkor azért az irániak részéről ez egy nagyon komoly irányváltást is jelent, hiszen Kína és Oroszország helyett újra az Egyesült Államok irányába fordul.

[00:20:30]ulnának.

[00:20:33]Márpedig ezt csak egy stabil vezetés medi megkockáztatni.

[00:20:38]Ebből a szempontból nyilván az Egyesült Államok számára könnyebb lenne, hogyha egy mérségelt iszlamista erő kerülne hatalomra, és nem a forradalmi gárda, mert ők adott esetben szerintem sokkal kiszámíthatatlanabbul viselkednének a közeljövőt illetően.

[00:20:55]De a puding próbálja az evés az idő és nem is ez a távoli jövő fogja megmutatni, hogy valójában az irányiak most időt akartak nyerni és csupán taktikai lépésekről van szó a részükről, vagy pedig egy stratégiai irányváltás zajlik le a szemünk előtt Iránban, ami már a világpolitikai szintéren is hatással lehet a nagyoknak a játszmájára.

[00:21:24]Én meg azon gondolkodtam, hogy ami meg hatás lehet még az energiapiac.

[00:21:26]És hogyha ugye a hormozis szorosnak a helyzete ennyire bizonytalan a körülötte lévő infrastruktúra meg van semmisítve, bejön még az orosz-ukrán kérdés is ide, akkor talán ami mindenhol lecsapódik, az az energiakérdés.

[00:21:41]Ebből a szempontból te pozitív fejleményeket látsz?

[00:21:44]Tehát például az, hogy végetér a háború, megnyílik a hormozi szoros, vagy pont ez a bizonytalanság, akkor egy akár egy tartós energiaválságot is hozhat nekünk.

[00:21:57]Én azt látom, hogy pillanatnyilag egy dolog biztos, ez a bizonytalanság.

[00:22:03]Tehát most még nem dőlhetünk hátra, hogy most stabilizálódtak az olajárak, és újra a 70 dollár között lesz, körül lesz majd hordónként.

[00:22:12]És mi itt Magyarországon is nyugodtabban tankolhatunk, és nem kell aggódva néznünk a híreket.

[00:22:19]És ez azért van, mert egész egyszerűen még nem jutott nyugpontra ez az iráni konfliktus.

[00:22:29]Tehát adja bizonytalansági tényező benne, hogy egész egyszerűen nem lehet még biztosan kienenteni dolgokat.

[00:22:40]Na amiről idáig beszéltünk, az az feltételezi például, hogy Kína és Oroszország elfogadja ezt a státuszt, amit vagy változást, amin végbemegy, és Iránt elengedik, úgy mondjam, az ő szövetségi struktúrájukból.

[00:22:59]Ha ez megtörténik, akkor előfordulhat az, hogy valóban ha nem is egy-két héten vagy egy-két hónapon, de akár az ősz végére, a tél elejére stabilizálódhat a hormózi szoroson a tankerek áthaladása, illetve az öbömenti országokba visszafelé az élelmiszer és egyéb alapvető cikkeknek a beszállítása, és ezáltal a térségnek a stabilit ása kezd helyreállni.

[00:23:31]Mindazon által, mivel közben azért zajlik még a háború Oroszország és Ukrajna között, és látjuk, hogy az oroszok azért súlyos veszteségeket szenvednek el az energetikai infrastruktúrájukban, ezért aztán ott is egy jelentős bizonytalansági tényezővel kell továbbra is számolnunk.

[00:23:49]Márpedig ha az öbölmenti országok és Oroszország helyzetében is van egyfajta kockázat, a kettő együtt, ha összeadódik, abból már jó nem születik.

[00:24:04]Itt még az merült fel bennem, aminél talán érdemes elidőzni, hogy kinek volt jó ez a háború, ami ugye azért most már tart február 28a óta.

[00:24:12]És ki a nyertese?

[00:24:17]Ki mit nyert, és ki mit vesztett ezen a háborún a te álláspontod szerint?

[00:24:21]Nyilván szerintem itt érdemes megnézni az USA iránt, Izraelt és akár az a az öböl országokat is.

[00:24:27]Igen.

[00:24:28]Itt megint azt kell mondjam, hogy akkor tudunk erre majd határozott választ adni, hogyha reményeink szerint megszületik a békemegállapodás.

[00:24:39]Ha ez megszületik, ha nem születik meg, akkor gyakorlatilag egy kaotikus helyzet lesz, és nem mondhatja senki azt, hogy győzött.

[00:24:49]De ha megszületik a békem megállapodás, akkor azt gondolom, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy stratégiai győzelmet ért el, és a szó nem katonai értelmében, hiszen levegőből legyőzni iránt az egy lehetetlen próbálkozás lett volna.

[00:25:07]És ezt szerintem az amerikai stratégák is pontosan tudták.

[00:25:09]Hogyha a radikális iszlám irányból sikerül eltéríteni egy új iráni vezetést és átállítani egy Amerika barát irányvonalra, azaz Amerikai Egyesült Államok számára egy stratégiai jelentőségű győzelem lenne, hiszen ezáltal újra egyrészt a az iráni nyersanyagkészletek fölött egyfajta diszponálás az amerikai kezébe kerülne, hiszen a hírek szerint például az irániak visszatérnének a yan olaj elszámolásukról a kínaiakkal szemben, a újra a petrodollár elszámolásra.

[00:25:54]Ez az amerikai gazdaságnak és a amerikai dollárnak egy nagyon fontos támaszt jelentene, hogyha az iránniak ebből a szempontból visszatérnének a dollár irányába.

[00:26:09]azon túlmenően pedig, hogyha az Egyesült Államok, amiről beszéltünk, Venezuela és Irán olajcsapjaira ráteszik a kezüket, akkor a kínaiakkal szemben erősítik a tárgyalási pozícióikat.

[00:26:22]úgy, hogy mindeközben az amerikaiak az oroszokkal szintén energetikai területen nagyon komoly stratégiai tárgyalásokat folytatnak, aminek valójában megint az alapvető célja, hogy az amerikaiak a kínaiakkal szemben ebben az irányban is képesek legyenek olyan pozíciót elfoglalni, amivel az orosz-kínai szövetséget igyekeznek legalábbis középtávon a jövőt illetően lazítani.

[00:26:55]Izrael esetében, ha megszületik a megállapodás, akkor az ő számukra szerintem az alapvető kérdés a síta félholdnak a közvetlen határaik mentén a jövőbeni helyzete lesz.

[00:27:12]Tehát azok a paramilitáris csoportok, terrorszervezetek, akiket idáig Irán képzett ki, fegyverezett fel és finanszírozott, ha ezeknek Irán elengedi a kezét és nem finanszírozza őket, akkor Izrael számára ez egy jó hír, de a valódi biztonságot azt jelentené, hogyha sikerülne ezeket a szervezeteket ha nem is szétverni, de jelentősen meggyengíteni, vagy ezáltal potenciál ális támadásokat Izrael állammal szemben hasonló erővel, mint a 22-es volt, ilyeneket ne hajtsanak végre.

[00:27:57]Tehát Izraelnek a közvetlen biztonsága szempontjából középtávon lehetne egy jó hír, hogyha sikerülne megállapodást az amerikaiak és az irániak között megkötni.

[00:28:08]Na, így a műsor végére még egy témát behozni.

[00:28:10]Ez pedig Kir Starmer, brit miniszterelnöknek a lemondása.

[00:28:16]Merthogy ugye lemondott a brit miniszterelnök, a munkáspárti miniszterelnök, miután egyre alacsonyabb volt a népszerűsége és egyre jobban érezte a szorítást.

[00:28:24]Az ellenzéki pártok most már előrehozott választást követelnek, és ugye már nem csak a konzervatív pártról érdemes beszélni, hanem a Niger Farásfém leszte Reform UKról is.

[00:28:34]Mind a ketten azt mondják, hogy legyen előrehozott választás.

[00:28:40]És felmerül a kérdés, hogy ilyenkor mennyire állhat ellen a munkáspárt, vagy mennyire hajthatja be hogy adhatja be a derekát.

[00:28:49]Ö, és hogyha előrehozott választás lesz, akkor lehet, hogy a két osztatú politikából három osztatú lesz.

[00:28:56]Meg egyáltalán milyen változások jöhetnek Nagy-Britanniában?

[00:29:01]Való igaz.

[00:29:01]Én azt gondolom, hogy Nagy-Britanniában most vált egyértelműen láthatóvá az, hogy a baloldal által erőltetett bevándorláspolitika az egy polgárháborús helyzet szélre sodorta az országot.

[00:29:18]Tehát az elmúlt hetek eseményeik, akár a pelfaszti késelésbe, akár néhány héttel az előtt történt fiatalember halállára, akit egy szik késelt meg, és utána a rendőrök az áldozatot tekintették bűnösnek.

[00:29:38]És még sorolhatnám itt a tragikus történeteket.

[00:29:45]Ez a az egész brit társadalmat egyrészt felbolygatta.

[00:29:48]másrészt egy táborba terelte.

[00:29:51]Tehát észak-írországban most nem a katolikusok és a protestánsok néznek farkasszemet egymáshoz, hanem egy táborba tömörülve a migráció ellen lépnek fel.

[00:30:05]Itt a munkáspárt részéről nyilván a túlélésükért küzdenek, és ezért szeretnék, hogyha alternatív megoldásként tudnának adni egy új feltörekvő politikust miniszterelnöknek, aki majd a reményeik szerint a süllyedő vagy zuhanó népszerűségvesztésüket meg tudja állítani, mert ha nem ez történik, és valóban egy előrehozott választást írnak ki, akkor úgy néz ki, hogy a farásféle bevándorlás ellenes mozgalom vagy párt nagyon reális eséllyel úgy indul ebbe a választásba vagy választási küzdelembe, hogy harmadik erőként most már a két eddigi meghatározó párttal szemben egy reális kihívóként lépett föl, ami alapjaiban forgathatja fel a britbelpolitika életet, ami noha nem uniós tagok, de mégis az unió egészére is hatással lehet, illetve az oroszukrán háborúra is, illetve az amerikai brit kapcsolatokra is.

[00:31:15]Szomorú is volt ugye Starber távol tá Hogy ne, hogy hát az amerikaiak kevésbé lennének szomorúak, tehát azért mond pedig jól indult a viszony Trump és Starmer között.

[00:31:28]Igen, igen.

[00:31:28]De aztán kiderült, hogy Starmer is ott gondolta, hogy ő ezt a hajlandó a koalíciójának az élére áll, és akkor maga mögé állítja az Európai Unió egy jelentős vészét, és így próbálta meg újra világpolitikai színpadra vinni Nagy-Britanniát.

[00:31:49]Úgy, hogy mindeközben a belpolitikai életben ezek a tragikus események alapvetően ingatták meg a pozícióikat.

[00:31:57]Hát a legstabilabb pont lassan Nagy-Britanniában harmadik Károly.

[00:32:02]Hát igen.

[00:32:02]A ki súlyos betegséggel küzdik.

[00:32:05]Igen.

[00:32:05]Egyébként a legesélyesebb várományos a brit miniszterelnöki posztra az Andy Burnhem lesz, aki Manchesternek a volt polgármestere.

[00:32:14]Felmerül a kérdés, hogy ő csatlakozik-e majd a hajlandóak koalíciójához, vagy valami teljesen más politikát fog vinni.

[00:32:20]És egyáltalán a például az Ukrajna politika az mennyiben játszott szerepet Starmer bukásánál, mert azért úgy tűnik, hogy mintha ott a migráció lenne az elsődleges probléma Nagy-Britanniában.

[00:32:30]Igen.

[00:32:30]És akkor a polgármestereket, ha már szóba hoztuk, akkor említsük meg, hogy nem London polgármestere, ugye, aki Szadik-nak egy pakisztáni származású, Birmingham polgármestere, aki egy Pakisztánban született ember.

[00:32:45]Tehát ezekhez képest úgy tűnik, hogy a munkáspárt is egy olyan politikust próbál meg előtérbe tolni, aki pont ezt a klasszikus brit hagyományokat személyében is meg tudná.

[00:33:00]Ugye érdekes ez, mert megpróbálták az elmúlt években mindent a hölgyeket Lis vagy Risi Sunekot, aki ugye szintén bevándorló hátterű volt, bár ő ebbe ezekből a kérdésekb pont konzervatív álláspontokat képvisel.

[00:33:15]Láthatóan semmi nem működött.

[00:33:15]Az elmúlt években.

[00:33:17]Ez pontosan így van.

[00:33:17]Ez pontosan így van.

[00:33:19]És ez egy tragédia, ha belegondolunk, hogy az a Nagy-Britannia, akinek a világbirodalmát valójában a kiváló diplomáciája tartotta egyben és építette föl.

[00:33:30]Ez a diplomáciai elit az elmúlt évtizedek során a brit külpolitikát, ha nézzük, akkor kudarcot kudarcra halmozott.

[00:33:43]Na kíváncsian várjuk a folytatást.

[00:33:44]Elengedlek.

[00:33:44]Horvát Józseffel beszélgettünk.

[00:33:46]Köszönjük, hogy itt voltál velünk.

[00:33:48]Köszönöm én is.

[00:33:49]És a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:33:51]Szép napot kívánok mindenkinek.

[00:33:52]Viszontlátásra, viszonthllásra.