Ultrahang 40:22

Zelenszkij újabb fenyegetést küldött: lebombázza Oroszország szomszédját Ukrajna? - Robert C. Castel

brit politikaukrán háborúdrónháborúiráni atomválságeurópai uniókülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Zelenszkij újabb fenyegetést küldött: lebombázza Oroszország szomszédját Ukrajna? - Robert C. Castel
tl;dr
  • Starmer az elmúlt évtized hatodik brit miniszterelnökeként távozott; a nagy nyugat-európai országok politikai rendszere egyre instabilabb, és befelé fordulásuk gyengíti külső befolyásukat.
  • Egy ukrán drón civil buszt talált el Belarusban; Ukrajna a zavarásra hivatkozott, Zelenszkij pedig belorusz távközlési tornyok lebombázásával fenyegetőzött.
  • Castel szerint a dróneltérítés nem elfogadható kifogás; ha zavarás van, egyszerűen nem szabad drónokat indítani, mert a civil áldozatokkal járó balesetek elkerülhetetlenek.
  • „Ez nem egy kifogás, hogyha látod, hogy van egy műholdas rendszereknek a zavarása, ne indítsd drónokat.” – Robert C. Castel

  • Zelenszkij fenyegetése a háború kiterjedését kockáztatja; az „eszkalációs dominancia” illúziója gyakran vezet félreszámításhoz és a konfliktus drámai súlyosbodásához.
  • J.D. Vance iráni tárgyalása időhúzás az amerikai időközi választásokig; a republikánus párt belpolitikai irányvonala és Vance elnökjelölti esélyei a folyamat sikerén múlnak.
  • A háborúk csupán eltolták a problémákat, de nem oldották meg őket; Irán nukleáris programja három-öt évet késett, de az alapfenyegetés és az uránkészlet megmaradt.
  • Megtört a pszichológiai gát Iránnal szemben: Izrael az elmúlt két évben többször közvetlenül csapást mért iráni területre, és a korábbi félelem a nyílt konfliktustól eltűnt.
  • Castel szerint az európai vezetők az orosz-ukrán háborút a kontinens föderalizációjának kovácsolására használják, egy közös külső ellenség és közös hadi adósság megteremtésével.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Brit belpolitikai válság – Starmer lemondása és az európai instabilitás

Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a beszélgetés elején Kir Starmer brit miniszterelnök lemondását elemzi. Starmer 2024-ben került hatalomra, és alig több mint egy év után a hatodik brit kormányfő az elmúlt évtizedben, aki távozni kényszerült. Castel szerint nem elszigetelt jelenségről van szó: a nagy nyugat-európai országok – Nagy-Britannia, Franciaország, Németország – politikai rendszere egyre instabilabb.

A Munkáspárt Castel szerint elvesztette a stabilitást, mert a "szélsőbbek" átvették az irányítást a párt fölött, ami megteremtette az alapot új pártok, például Nigel Farage reformpártjának megerősödéséhez. A brit belpolitikai turbulencia egyik következménye, hogy az ország befelé fordul, a belső problémáival foglalkozik, és nem képes kifelé vetíteni az erejét.

„Olyan pofonok, amiket ő osztott saját magának tükörből. Tehát ez öngól gyakorlatilag.” – Robert C. Castel *

A műsorvezető, Király Tamás felveti: gyakran éri kritika Izraelt a hosszan regnáló Benjamin Netanjahu miatt, míg az állandóan cserélődő kormányfőjű országokat az instabilitásért. Castel szerint az egyetlen egészséges középút az, ha a választókat kérdezik meg: a szuverén népnek kell eldöntenie, kire bízza az ország kormányzását. Elfogadhatónak tartja, ha a britek gyakran tartanak választásokat, míg másutt nagyobb stabilitást látunk. "Minden ország egy külön laboratórium" – hangsúlyozza, minden nemzetnek joga van a saját ritmusában választani vezetőket.

A beszélgetés érinti a magyar belpolitikát is: Magyar Péter miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy három ciklusban (12 évben) korlátoznák a képviselők megválaszthatóságát. Castel Izraelből cáfolja, hogy náluk hasonló korlátozások lennének, és kérdésesnek tartja, hogy ha a nép által választott képviselők mandátumát korlátozzák, akkor miért nem teszik ugyanezt a "permanens bürokráciával", alkotmánybírókkal és főtisztviselőkkel is. Saját magát is példaként hozza: "én is leültem a székembe ezelőtt 12 évvel, és még mindig ugyanabba a beosztásban vagyok".

Orosz–ukrán háború és Belarus konfliktus

A drónincidens és az ukrán fenyegetés

A műsor második nagy témája a feszültség Ukrajna és Belarus között. Egy ukrán drón a fehéroroszországi Bransz régióban civil buszt talált el. Az ukrán vezetés azzal védekezett, hogy a határnál működő orosz/fehérorosz berendezések eltérítették a drónt, és a zavarás okozta a civil járművet érő csapást. Zelenszkij elnök ezt követően nyíltan megfenyegette Belaruszt, közölve: ha a távközlési tornyokat nem kapcsolják ki és nem bizonyítják, hogy nem segítik Moszkvát, akkor az ukrán hadsereg lebombázza az 1000 km-es határ mentén található belorusz távközlési tornyokat.

Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője abszolút agresszív fenyegetésnek minősítette Zelenszkij kijelentését. Castel szerint Belarusz már régóta része a konfliktusnak, hiszen a háború elején innen érték támadások Ukrajnát, és gyakorlatilag ugyanannak az uniós államnak a tagja, mint Oroszország. Belarusz Castel szavaival egy "Schrödinger-állam": ha kell, Oroszország része, ha nem kell, akkor nem.

A szakértő szerint a dróneltérítés semmiképpen sem fogadható el kifogásként. Párhuzamot von egy hipotetikus izraeli szituációval: ha Izrael drónt indítana Libanon felé, amit a Hezbollah zavarása miatt Jordániába csapódna és megölne nyolc iskolás gyereket, a nemzetközi közvélemény nem fogadná el a zavarásra hivatkozó magyarázkodást. Álláspontja: ha zavarják a műholdas rendszereket, egyszerűen ne indítsanak drónokat.

„Ez nem egy kifogás, hogyha látod, hogy van egy műholdas rendszereknek a zavarása, ne indítsd drónokat. Ne indítsd drónokat, mert ezek a dolgok történhetnek, és nem szabad megengedni ezt a kifogást kifogásként használni senki számára sem.” – Robert C. Castel *

A háború kiterjedésének veszélye

Zelenszkij újabb fenyegetése kapcsán Castel úgy véli: ha Ukrajna valóban lebombázza a belorusz távközlési tornyokat, a háború tovább fog terjedni. A front hosszabb lesz, ami mindkét hadviselő félnek, Ukrajnának és Oroszországnak is nehezebbé teszi a helyzetet. Ukrajna taktikai sikerei miatt "nekibátorodott", ezért halljuk ezeket a fenyegetéseket.

Castel felhívja a figyelmet az "eszkalációs dominancia" fogalmára – arra a gyakori illúzióra, amelyben mindkét fél azt hiszi, hogy ő tartja rajta a kezét a gázcsapon. Ilyenkor gyakran történnek "miskalkulációk" és drámai módon durvulhatnak el a dolgok.

Hadi jog, drónok és civil áldozatok

A nemzetközi jog kritikája

Király Tamás felveti: a nemzetközi jogban vannak objektív mércék, amelyek alapján a Nemzetközi Büntetőbíróság el tudna ítélni vagy fel tudna menteni. Castel élesen kritizálja a nemzetközi büntetőbíróságokat, "sóhivataloknak" nevezve őket, amelyekre kár időt pazarolni. A hadiogot ezzel szemben komolyan vehető keretnek tartja – bár rámutat a tragikus aszimmetriára: a hadiog általában a nyugati államok kezét köti meg, míg az ellenfelekre nem vonatkozik hasonló korlátozás.

A hadiog Castel által ismertetett felosztása:
- Jus ad bellum – mikor igazságos egy háború?
- Jus in bello – milyen korlátok között igazságos egy háború?
- Jus post bellum – a háború utáni rendezés joga
- Jus ad vim – az erőszak alkalmazásának joga, egy köztes kategória (likvidálások, antiterrorista akciók)

A Jus in belló-val kapcsolatban a szakértő kiemel két alapelvet: különbséget kell tenni a hadviselő és nem hadviselő felek között, illetve az arányosság elvét – akkora erőt szabad csak alkalmazni, amekkora szükséges, és csak akkor, ha a várható katonai haszon nagyobb, mint az okozott kár.

„A törvény nem azt mondja, hogy nem ölhetsz meg gyerekeket. Tudom én, hogyha az ukránok látják Putyin elnököt körülvéve egy autóbusznyi gyerekkel, akkor talán meg tudják magyarázni maguknak azt, hogy Putyin egy legitim célpont, és rálőnek. Viszont, hogyha nincs ott Putyin elnök, csak gyerekek vannak, akkor ezt nehéz megmagyarázni.” – Robert C. Castel

A drónok szerepe

Arra a felvetésre, hogy Kraus Tamás betiltaná a drónok katonai alkalmazását, Castel azt válaszolja: a történelem tanulsága szerint nem lehet egyetlen találmányt sem "feltalálatlanná tenni". Ahogy a középkorban a számszeríjat sem lehetett betiltani, a drónok is elterjedtek és használják őket.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nyugati hadseregekben a legalacsonyabb szintekig jelen vannak a katonai jogászok, akik engedélyezik a tűzcsapásokat. Nincs olyan lakóterületi támadás, amely ne kapná meg jogászi véleményezést arról, hány civil áldozat lehet legitim egy katonai célpont megtámadása során. Felidéz egy konkrét amerikai esetet: amikor Obama elnök idején Irakban Zarqawit akarták likvidálni, de a terrorvezér nem volt jelen az esküvőn, mégis 60 ember meghalt. Castel szerint azért nem lett belőle botrány, mert Obama demokrata elnök volt – ha ugyanezt Bush vagy Trump tette volna, "a vonyítás az egeket verte volna".

Iráni-amerikai tárgyalások és az amerikai belpolitika

A tűzszüneti tárgyalások háttere

J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke Svájcban tárgyal Iránnal, és bejelentette, hogy Irán beleegyezett a nukleáris ellenőrök visszaengedésébe. Az izraeli reakciók azonban rendkívül szkeptikusak. Castel szerint a valódi tartalmat a sallangok lehántásával kell megérteni.

A szakértő álláspontja szerint a tárgyalások mögött Donald Trump egyértelmű utasítása áll: Jared Kushnernek és Steve Witkoffnak négy hónapon át csendet kell biztosítaniuk az időközi választásokig. A cél időhúzás, minimális engedményekkel Irán felé, maximális előnyök kicsikarása mellett. Castel szerint mindkét fél – az irániak is – tudják, hogy ez ideiglenes: a választások után várhatóan kiújulnak a harcok, és addig Irán megpróbál minél több előnyt szerezni, elsősorban pénzügyi téren, de akár izraeli visszavonulást is kikényszerítve Gázából.

A republikánus párt két irányvonala

Castel fontos belpolitikai tétnek látja a folyamatot: J.D. Vance sorsa összefonódik a tárgyalások sikerével, és az egész egyfajta népszavazás a republikánus párt két irányvonala között. Ha a tárgyalások sikeresek és a republikánusok megtartják a képviselőházat, Vance izolacionista iránya megerősödik, és ez elősegíti, hogy Trump örököseként indulhasson az elnökválasztáson két és fél év múlva. Ha azonban a republikánusok elveszítik a képviselőházat, Marco Rubio és a klasszikus, régi vágású republikánusok azt mondhatják majd, hogy Irán megalázta Amerikát, és a párt többet veszített ezzel a folyamattal, mint amit nyert az energiaárak leszorításával.

„Bizonyos szinten az időközi választások az egy referendum is lesz evvel kapcsolatban, és ez fogja eldönteni az Egyesült Államok, a republikánus párt jövőjét hosszú-hosszú évekre előre.” – Robert C. Castel *

Castel arra számít, hogy a választásokig tartó négy hónapban időhúzás, tárgyalások és pozíciószerzés zajlik, utána pedig kiújulhatnak a harcok. Az energiaellátás kapcsán úgy fogalmaz: „az iráni vezetés ne kössön életbiztosítást, mert kár a pénzért.”

Izrael stratégiai helyzete és az USA-Izrael viszony

Amerikai-izraeli feszültségek

Király Tamás felveti: úgy tűnik, mintha egyfajta törés keletkezne az USA és Izrael között, különösen a republikánus párton belül. Trump maga is azt mondta, hogy „nem egyszerű eset Netanjahu”. Castel szerint a helyzetet hosszú távú perspektívából kell nézni: a 60-as években még fegyverembargó sújtotta Izraelt az USA részéről, Obama elnök nyolc éve folyamatos válságok sorozata volt, és még Reagan is részleges fegyverembargót vetett ki, amikor Izrael lebombázta az iraki atomerőművet.

Érdekes módon bizonyos választási helyzetekben mindkét vezetőnek hasznos, ha egy kicsit eltávolodik a másiktól, hogy a saját szavazói felé demonstrálja: a másik nem diktál neki.

Ugyanakkor Castel elismeri, hogy a fiatal republikánusok eltávolodása Izraeltől valós probléma: „Ahogy eltávolodnak a vallástól, úgy távolodnak el Izraeltől is.”

A háború stratégiai mérlege

A szakértő ismerteti Ron Ben-Yishai izraeli katonai szakíró nemrég megjelent elemzését, amely kísértetiesen összecseng Castel korábbi interjúkban kifejtett véleményével. A cikk megállapítja: Irán nukleáris programja három-öt évvel késett, rakétavetőit és légvédelmét csapások érték, a védelmi ipart megsemmisítették – de az urán megmaradt, a fenyegetések továbbra is fennállnak. Trump egyetértési megállapodása stratégiai mélypontra sodorta Izraelt, és a 2025 júniusi „Ordító oroszlán” hadművelet tűnik Izrael katonai-stratégiai eredményeinek csúcspontjának.

Castel szerint ki kell mondani: a háborúk „kitolták az időt”, de nem oldottak meg semmit – ugyanúgy, ahogy az orosz-ukrán háború sem fog. Egy nukleáris Irán problémáját három-öt évvel eltolták, és ez nem elhanyagolható eredmény.

„Konkrét sikereknek örüljünk, és tisztában kell lenni azzal, hogy mikor kispályás vagy ebben a játékban, akkor nagypályások diktálnak.” – Robert C. Castel *

A pszichológiai gát áttörése

Castel az egyik legfontosabb változásnak azt tartja, hogy megtört a pszichológiai gát Iránnal szemben. Korábban ugyanaz a Netanjahu, aki most miniszterelnök, nem tudta megtámadni Iránt, mert a Moszad igazgatója és a vezérkari főnök Washingtonban bemószerolták a saját főnöküket – annyira féltek egy fatális háborútól. Ez a félelem mára eltűnt. Izrael az elmúlt két évben háromszor-négyszer közvetlenül megtámadta Iránt, izraeli repülőgépek „sétáltak Teherán légterében”, és a katonai vezetés csak az alkalmat várja, hogy újra lecsaphasson. Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – Izraelnél is kisebb országok – szintén megtámadták ezt a „monstrumot”. A Nimbusz, amely korábban övezte Iránt, megtört.

Bengvir kritikája és a belpolitikai nyomás

A hallgatói kérdésre reagálva, amely Itamar Ben-Gvir azon nyilatkozatát idézi, miszerint Netanjahunak fel kellene mondania a tűzszünetet, mert Izrael már a lehető legközelebb áll a döntő győzelemhez, Castel több szempontot is megvilágít.

Egyrészt kritikával illeti a „szélsőjobboldali” jelző média általi használatát. Rámutat: ha van szélsőjobb, akkor kell lennie szélsőbalnak is, de ezt a kifejezést soha nem hallani. Szerinte azok az újságírók, akik a cikkeket írják, maguk is a baloldali táborhoz tartoznak.

„Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nála jobbra nincs több párt. Éppúgy, ahogy vannak pártok, hogy azoktól balra nincs több párt. Ugyanakkor ezt a szélsőbaloldalit én soha nem hallom használni a különböző pártokra.” – Robert C. Castel *

Másrészt elismeri a nagyfokú társadalmi frusztrációt, de hangsúlyozza: egy miniszterelnöknek felelősebben kell viselkednie, mint egy kispályás miniszternek. Biztos benne, hogy ha Ben-Gvir vagy bárki más ülne a miniszterelnöki székben, nagyon hamar ugyanazokat a döntéseket hozná, mint a jelenlegi vezetés. A vezetők dolga, hogy a nép indulatait és a választók indulatait bölcs megfontolással ellenőrizzék.

Európa föderalizációja – mi áll az ukrajnai háború mögött?

Az egyik nézői kérdésre válaszolva Castel egyetért azzal a felvetéssel, hogy Európa cinikus stratégiát folytat, de szerinte ennél is tovább kell lépni. Meglátása szerint az orosz-ukrán háború és Európa szerepe valójában egyáltalán nem Oroszországról szól. A kontinens vezetői az amerikai forgatókönyvet próbálják lemásolni: ahogy az Amerikai Egyesült Államok egy külső háború tüzében kovácsolódott ki a laza konföderációból, úgy akarják az európai vezetők is egy közös külső ellenség, egy közös háború, közös hadi kölcsön és közös adósság révén összekovácsolni Európát.

„Ahhoz, hogy Európa a föderalizálódás folyamatában tovább tudjon lépni, előre szükség van egy külső ellenségre, egy olyan válságra, amire válasz az, hogy több Európára van szükség.” – Robert C. Castel *

Ezzel magyarázza azt is, hogy Európa miért veszett össze az Egyesült Államokkal és Kínával is, miközben Oroszországgal proxy-háborúban áll: a cél politikai, Oroszország csupán eszköz ebben a játszmában.

Nagy-Britannia szerepe és a szuverenitás

A harmadik nézői kérdésre – amely a brit kormányválság és a háborús gócpontok összefüggéseit firtatja – Castel kifejti: az az elképzelés, miszerint a britek "menedzselik a káoszt" és marionettbábuként mozgatják a játékosokat, szerinte nem állja meg a helyét. Úgy látja, hogy Nagy-Britannia a saját külvárosai és a La Manche csatorna felett sem képes szuverenitást gyakorolni, diszfunkcionális ország.

Történelmi perspektívából a szakértő kifejti: a magyarországi mainstream történészi értelmezéssel ellentétben Nagy-Britanniát mindig is stabilizáló tényezőnek látta, amely megakadályozta, hogy egy központi zsarnokság hegemon hatalommá váljon Európában – II. Fülöptől Napóleon át a Kaiserig és Hitlerig. A britek hagyományosan erőegyensúly-politikát folytattak, most viszont ezt nem teszik, ami súlyos következményekkel járhat.

Castel a beszélgetés végén határozottan kiáll a politikai szuverenitás mint "Istentől adatott jog" mellett. Úgy véli, lehet vámszövetség, gazdasági egyesülés, de a nemzetek politikai szuverenitása olyan természetes jog, amelyet egyetlen bürokratának sem szabad elbitorolnia. Európa szépségét éppen a nemzetek sokszínűsége adja, és nem szabad "összekeverni az egészet egy ilyen barnazslagban".

Nézői kérdések – technikai és stratégiai részletek

Miért nem támadják az oroszok túlterheléssel a Patriot rendszereket?

Egy hivatásos vadász, Kossó Tamás kérdésére Castel elmagyarázza: az oroszok próbálkoztak már túlterheléses támadásokkal – felidézi, hogy 2023-ban egy Kijev melletti Patriot-üteg ilyen támadást kapott, és pániküzemmódban az összes rakétáját kilőtte, de teljesen nem semmisült meg. Egy Patriot-rendszer kilenc-tíz járműből vagy platformból áll (radarok, irányítási pontok, rakétavetők), rendkívül komplex és emberigényes; egy teljes csomag nagyjából egymilliárd dollárba kerül. Az orosz igyekezet ellenére a Patriotokat rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták és csöves légvédelmi tüzérség koncentrikus védelmi gyűrűje óvja, ami nehezíti a megsemmisítésüket.

A Patriot elsősorban ballisztikus rakéták ellen hatékony (a PAC-3 változat), szinte az egyetlen ilyen eszköz Ukrajnában, de maga is védelemre szorul a cirkálórobot-repülőgépek és drónok ellen.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A bevezetőben elhangzott szakértő neve: Az átiratban „Drobert Szikeszter” szerepel, de a kontextus és a csatorna adatai alapján ez Robert C. Castel (biztonságpolitikai szakértő). A név a későbbiekben következetesen „Robert C. Castel”-ként javítandó.
  • A szakértő honlapjának címe: Több torz forma is előfordul: „robertcsikaster.hu”, „roertcsikaster.hu”, „robertcastel.hu”. A helyes cím robertcastel.hu (ez a videó leírásában is szerepel).
  • Ron Ben-Yishai neve: Az átiratban így hangzik: „Romben Isai írta ezt a cikket egyébként.” – Nagy valószínűséggel Ron Ben-Yishai izraeli katonai újságíróról van szó.
  • Az „Ordító oroszlán” hadművelet: Az átiratban így jelenik meg: „a 2025 júniusi ordító oroszlán hadművelet”. A pontos hadműveleti név nem ellenőrizhető az átiratból, de valószínűleg torzítás nélküli katonai kódnév.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a kórkapcsolás mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:04]A Zoom túlsó végén pedig Drobert Szikeszter biztonságpolitikai szakértő, az alapjogókért központbiztonságpolitikai tanácsadója.

[00:00:10]Szervusvusz Robi, köszöntünk a műsorban.

[00:00:12]Szia Tomi!

[00:00:12]Nagy szeretettel köszöntelek téged is és a nézőinket is egy igen-igen napsz napsütéses és meleg Jeruzsálemből.

[00:00:19]Ez akkor közös Budapestel, merthogy itt is hőségriadó, meleg és minden más.

[00:00:24]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:26]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lájkelet erre a videóra.

[00:00:29]Ezzel tudnak segíteni, hogy Robival minél több emberhez eljussunk, illetve ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.

[00:00:34]Néhány feliratkozóra lenne szükségünk, és meglesz a 253000 feliratkozónk is.

[00:00:40]Úgyhogy köszönjük, ha ezzel is segítik a munkánkat, illetve lehet rendelni a közös könyvünket, a verekedőhygyek között című könyvet az ultrahangkönyvek.com oldalon keresztül, valamint még egy szolgálati közlemény.

[00:00:52]Ajánlom mindenkinek a figyelmébe Robert C.

[00:00:54]Castelnek a honlapját, amely megújult, elindult Robert C.

[00:00:58]castelcastel.hu roberciastel.hu, de berakjuk majd a videónk leírásába.

[00:01:02]Egy geopolitikai laboratórium ez tulajdonképpen, hogyha jól látom.

[00:01:06]Gratulálok hozzá.

[00:01:08]Nagyon szépen köszönöm, Tomi.

[00:01:08]Én már régóta játszok mindenféle mindenféle interaktív térképekkel, meg grafikonokkal, meg műszerfalakkal, meg hasonló dolgokkal.

[00:01:19]olyan eszközök vannak manapság állnak a rendelkezésünkre, ami régen nem volt.

[00:01:24]Tehát régen írtunk egy cikket, vagy volt egy Excel táblázat, vagy tudom én, lehetett egy grafikon gyártani.

[00:01:30]Most ezek a dinamikus eszközöket pillanatok alatt elő lehet állítani.

[00:01:33]És akkor meg tudod nézni például, hogyha Trump kivon kivonja a légiután töl repülőgépeknek a felét Európából, az hogyan hat az NATO egészére, hogyha a az az egy negyedét, akkor az hogyan hat a NATO egészére?

[00:01:45]és így tovább ezeket az összefüggéseket.

[00:01:49]Nagyon ö hasznos, nagyon hasznos eszközök, és többek között ezeket szeretném a a honlapomon a nézőink, az olvasóink rendelkezésére állítani.

[00:01:59]Lesznek előadások és webinárok, amiket csak az oldalon keresztül lehet elérni.

[00:02:02]És én is szerettem volna egy saját felületet, épp úgy, mint a a fix, az Ultrahang Fix, amelyik független a a YouTube-tól és a különböző Ober cukerfűrerektől és hasonlóktól.

[00:02:15]Na, sok sikert kívánok hozzá.

[00:02:18]Menjenek fel a hallgatók, nézzék majd meg, és folyamatosan fognak tehát itt is bővülni a tartalmak.

[00:02:21]Most pedig akkor belevágnánk a mai adásunkba azzal a hírrel kezdeném, hogy lemondott Kir Starmer a brit miniszterelnök, akit egyébként sokan Ukrajna egyik legfontosabb európai támogatóként jellemeztek.

[00:02:35]Most Zelenszki elnök egyébként külön üzenetben mondott köszönetet a brit politikusnak.

[00:02:38]Lehet azt mondani, hogy az ukrán elnök egy újabb támogatóját veszített el Kirst Starmers személyében?

[00:02:47]Hát én inkább azt mondanám, hogy itt nem itt nem egy egy helyi jelenségről van szó.

[00:02:51]Tehát látjuk, hogy a a nyugat-európai nagy nyugat-európai hatalmak, a németek, a franciák, a britek mennyire instabil a politikai rendszerük.

[00:03:00]Tehát láttunk egy egymást követő őrségváltásokat Nagy-Britanniában.

[00:03:05]Látjuk azt, hogy a lébor nem képes stabilizálni magát.

[00:03:07]Ö Nagy-Britanniában is a a szélsőségesek a szélsőbb átvette gyakorlatilag az irányítást a munkáspárt fölött.

[00:03:15]És ez megteremtette az alapot arra, hogy új pártok szülessenek.

[00:03:21]És talán a legfontosabb ezek közül Nigel Farsnak a a reformmo mozgalma, reformpártja.

[00:03:25]És itt látjuk azt, hogy minden minden akcióra van egy reakció, és ezt a reakciót fogjuk látni Franciaországban, és fogjuk látni Németországban is, az AFD-vel.

[00:03:38]Én kevésbé az én szakterületem, de de látjuk azt, hogy amennyire összezsuggolódik Nagy-Britannia, és amennyire kevésbé képes kifelé vetíteni az erejét, annál inkább befelé fordul és a belső problémáival kénytelen foglalkozni.

[00:03:52]Csupa olyan probléma, amit ő osztott saját magának tükörből.

[00:03:54]Olyan pofonok, amiket ő osztott saját magának tükörből.

[00:03:59]Tehát ez öngól gyakorlatilag.

[00:04:01]Ja, ezek abszolút öngollok.

[00:04:01]Most az öngollokat próbáljak ki kisatírozni a képből.

[00:04:04]Mondjuk úgy, ugye 2024-ben lett miniszterelnök, miután a Munkáspárt megnyerte az általános választásokat, és többször is megfogadta, hogy marad a posztján viszont növekvő elégedetlenséget látunk Nagy-Britanniában, csökken a Munkáspárt népszerűsége, és emiatt óriási nyomás volt rajta, hogy lemondjon.

[00:04:21]Az elmúlt 10 évben ő a hatodik brit miniszterelnök, aki távozik a hivatalából.

[00:04:26]És itt merült fel bennem az a kérdés, hogy az egyik oldalon szokták például Izraelt kritizálni, azért, mert túl sokáig volt van Benjamin Netánu kisebb megszakításokkal, de mégis, és hogy ez micsoda túlhatalmat jelent, meg hatalmi túlkapást.

[00:04:40]A másik oldalról meg ott vannak ezek az országok, Romániától kezdve Bulgáriánál Nagy-Britanniáig, ahol meg rendszeresen cserélődnek a miniszterelnökök.

[00:04:49]Itt meg az instabilitást szokták kiemelni.

[00:04:51]Van egészséges középút, vagy te hogy látod ezt az egészet?

[00:04:55]Én úgy gondolom, hogy a legegészsebb közép megkérdezni a szavazót.

[00:05:01]Tehát ennél egészségesebb közép nincs.

[00:05:03]Hát ha hadne egy alkotmánybíró, egy ilyen talláros bürokrata, vagy egy újságíró, vagy valamilyen más megmondó fej döntse el, hogy hogy kivezessen egy országot.

[00:05:12]Hát ott van, mi a nép.

[00:05:12]A a nép gyakorlatilag a szuverén, akinek el kell dönteni, hogy kinek a kezébe teszi le az országnak a kormányzását.

[00:05:20]És le azt teljesen elfogadhatónak tartom, hogy a a britteknek az legyen az úri passziója, hogy öt percenként tartanak választásokat.

[00:05:28]Más országokban látunk egy stabil, sokkal nagyobb politikai stabilitást.

[00:05:32]És én úgy gondolom, hogy minden ország egy külön laboratórium, és minden minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját ritmusában, a saját világnézete szerint válasszon és és nevezzen ki vezetőket maga fölé.

[00:05:42]Nem szoktam magyar belpolitikát ide hozni, de most egy egészen friss hír, hogy Magyarországon például ugye két ciklusban korlátozták a miniszterelnöki tisztséget, valamint az újmagyar miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy három ciklusban korlátoznák a képviselők megválaszthatóságát is.

[00:05:58]Tehát 12 évig lehet valaki képviselő.

[00:06:00]Ez újdonság.

[00:06:03]Izraelben nincsenek ilyen korlátok jelenleg, ugye?

[00:06:05]Nem, nincsenek ilyen korlátok.

[00:06:06]És én nem gondolom, hogy ilyen korlátokat kéne szabad fölteszem magamnak a kérdést.

[00:06:09]az államügyész pozíciójának vannak korlátai, vagy az alkotmánybíróknak, vagy tehát én azt hiszem, hogyha hogyha ezt a ezt a a az állandó bürokráciának mondjuk úgy, ott vannak vannak korlátai, tehát hogyha egy ilyen ilyen ilyen rendelkezést hozunk, hogy korlátozzuk a a nép által nép megválasztott képviselőinek a a a kihordási idejét, mondjuk úgy, akkor tegyük ezt a különböző bürókratákkal, alkotmánybírókkal, főtisztviselőkkel, pénztárosssal a boltbolci pész végül is, mert mert különben miért fontos ez a dolog?

[00:06:42]Ha ha ezt nem tesszük meg, akkor kialakul egy fajta ilyen imbalance, van egy permanens bürokrácia, olyan dinoszauruszok, mint például én, én is leültem a a székembe ezelőtt 12 évvel, és még mindig ugyanabba a beosztásban vagyok.

[00:06:55]Tehát talán talán főtisztviselőknek is kérlek kélek korlátozni ezeket a ezeket a a kihordási idejüket, ahogy én szeretem ezt hívni.

[00:07:05]egyébként amikor ilyen, mert ugye Izraellel kapcsolatban szokták azt mondani, hogy sok mindent kipróbált Izrael, és az milyen demokratikus, hogy soksok pártból tevődik össze, ezért állandó koalíciós kényszer van, és óriási tárgyalási kényszer van.

[00:07:16]Ez tényleg jót tesz a Műzország működésének, hogy látod?

[00:07:22]Én úgy gondolom, hogy minden minden választási rendszernek vannak előnyei és vannak hátrányai.

[00:07:25]És rengeteg előre nem látott következménye, másod meg harmadrangú előre nem látott következménye ann van annak, hogyha belekotorunk ebbe a dologba.

[00:07:35]Tehát teszem azt, hogyha most Izraelben vagy Magyarországon eldöntenék, hogy a a parlamentáris rendszer helyett átállnak egy elnöki rendszerre, mert látunk benne bizonyos előnyöket.

[00:07:47]Én úgy gondolom, hogy nagyon sok olyan előre nem látható következménye lehet egy ilyen lépésnek, amit aztán esetleg megbánhatunk.

[00:07:54]Tehát én úgy gondolom, hogy a egy modern demokráciában ameddig valami nincs eltörve, addig nem kell javítgatni.

[00:08:01]Ameddig többé-kevésbé működik a rendszer, addig addig kell hagyni, hogy működjön.

[00:08:06]Fogunk még beszélni részletesebben is Izraelről, de egy kicsit még az orosz-ukrán helyzetnél maradnék.

[00:08:09]Ugye itt elég feszült a helyzet az ukránok és Belarus között.

[00:08:15]Ugye onnan indult a történ, hogy Brans régióban egy ukrán drón egy civil buszt talált el.

[00:08:19]Ezt követően az ukrán vezetés azzal vádolta az a fehéros vezetést, hogy az országhatárnál olyan berendezések működnek, amelyek eltérítik az érkező támadást.

[00:08:30]A konkrét esetben is ez a beavatkozás okozta a civil járművet érő csapást.

[00:08:35]Kév azt is kiemelte, hogy más esetben ők maguk fogják megtenni, azaz direkt támadást indíthatnak Belarusz ellen.

[00:08:43]Most az oroszok megszólaltak, azt mondta Dmitri Peskov, Putyin elnöknek a szóvivője, hogy természetesen a fenyegetés abszolút agresszív.

[00:08:51]Beavatkozás a másik fél belügyeibe, a másik fél szuverenitásának megsértése.

[00:08:57]Ki terjedhet a konfliktus Belaruszra?

[00:09:00]Hát szerintem Belarusz már régóta része ennek a konfliktusnak.

[00:09:02]láttuk azt, hogy a háború elején Belaruszból érte támadás Ukrajnát.

[00:09:07]Belarus gyakorlatilag ugyanannak az uniós államnak a tagja, mint mint mint Oroszország.

[00:09:11]És ahogy mondani szoktam, Belarusz egyfajta ilyen Srödinger állama.

[00:09:15]Ha akarom Oroszország része, ha nem akarom nem Oroszország része.

[00:09:20]És vannak ennek számos előnyei és számos hátrányai.

[00:09:22]De én én valami másról szeretnék itt beszélni ezek evvel a a a drónzavarással kapcsolatban.

[00:09:27]Tehát láttunk egy ilyen megmozdul ukrán megmozdulást Romániával szemben is.

[00:09:31]És akkor is hallottuk ezt a kifogást, hogy hát kérem, nem ez nem a mi drónunk a hibás, hanem azok, akik zavarják ezt a drónt.

[00:09:39]Most fölteszem a kérdést.

[00:09:39]Hogyha Izrael elindítana egy drónt mondjuk Libanon felé, és az eltérülne valamilyen hiszbal a zavarás miatt, és becsapódna Jordániába, és megölne nyolc iskolás gyereket, akik valamilyen focimecsre mennek, ez történt Belarusba, akkor mi lett volna nemzetközi közvéleménynek a válasza?

[00:09:56]Tehát gyerek, gyerek, drón, drón, autóbusz, autóbusz.

[00:09:58]Akkor mi a különbség?

[00:10:00]Tehát ez, ez én úgy gondolom, hogy ez nem egy kifogás.

[00:10:02]Ez nem egy kifogás, hogyha látod, hogy van egy a műholdas rendszereknek a zavarása, ne indítsd drónokat.

[00:10:08]Ne ne indítsd drónokat, mert mert ezek a dolgok történhetnek, és nem szabad nem szabad megengedni ezt a kifogást kifogásként használni senki számára sem.

[00:10:18]Hm.

[00:10:18]Ugye ez a nagy kérdés, hogy itt minden tulajdonképpen a keretezésen múlik.

[00:10:24]Tehát nem arról beszélgetünk, hogy mi történt, hanem arról, hogy ki mit mondott róla.

[00:10:27]Ezeknél a dróncsapásoknál is ezt látjuk.

[00:10:29]És hogy közben a nemzetközi jogban meg a hadiogban vannak olyan objektív mércék, ami alapján például egy nemzetközi büntetőbíróság objektívan el tud ítélni, vagy éppen ne fel tud menteni egy adott államot, vagy egy adott cselekményt.

[00:10:46]Tehát válasszuk ketté a dolgot.

[00:10:46]Ezekről a nemzetközi büntetői bíróságokról nem érdemes beszélni.

[00:10:49]Ezek ezek olyan sóhivatalok, amik szerintem tehát kár kár kár kár az időt pazarolni rájuk, de a hadiog hadiog mint olyan látjuk úgy látjuk, hogy mennyire mennyire potens és mennyire megköti azoknak az államoknak a kezét, akik komolyan veszik ezt ezt a dolgot.

[00:11:06]A dolog tragédiája az, hogy a hadiog általában az államnak, a nyugati államoknak köti meg a kezét, és azokat azoknak, akik ellen harcolunk, azoknak nem köti meg a kezét.

[00:11:16]Most a leg a hadiog nagyjából négy kategóriára van osztva.

[00:11:21]Most nem akarok túlságosan belemenni a dolgokba.

[00:11:23]Van a bellum, ami meghatározza azt, hogy mikor igazságos egy háború.

[00:11:27]Van ain bellu, ami meghatározza azt, hogy mik a korlátai annak, hogy egy háború igazságosnak minősüljön.

[00:11:31]Van a US postbellum és van egy van egy negyedik kategória.

[00:11:37]Ez most kezd divatba jönni ezelőtt néhány évvel.

[00:11:39]Ez az erőszak alkalmazásának a joga.

[00:11:41]És ez egy közbülső kategória.

[00:11:43]Jusad wim, tehát a ez egy közülső közbülső kategória a hadviselés és a béke között, tehát likvidálások, antiterrorista akciók satöbbi.

[00:11:53]És most leszükve a választ a a Usin Bellóra, akkor itt itt két nagy elv van tulajdonképpen.

[00:11:59]Az egyik az, hogy különbséget kell tennünk a hadviselőfelek és a nem hadviselő felek között, és a másik pedig a proporcionalitás, hogy akkora erőt alkalmazunk csak, amekkora, amennyi szükséges.

[00:12:11]És csak akkor legitim ennek az erőnek az alkalmazása, hogyha a várt katonai haszon az nagyobb, mint a kár, amit okozunk.

[00:12:19]Tehát a törvény nem azt mondja, hogy nem ölhetsz meg gyerekeket.

[00:12:22]Tudom én, hogyha az ukránok látják Putyin elnököt körülvve egy autóbuszny gyerekkel, akkor talán meg tudják magyarázni maguknak azt, hogy Putyin egy legitim célpont, és rálőnek viszont, hogyha nincs ott Putyin elnök, csak gyerekek vannak, akkor akkor akkor ezt ezt nehéz megmagyarázni.

[00:12:36]Érdekes, amit mondasz, mert ugye korábban pont Izrael kapcsán merült az fel, hogy Izrael etikussal jár el, és nem civileket támad, hanem döntéshozó központokat, fegyverraktárakat satöbbi, satöbbi.

[00:12:48]A problémát az okozta ugye, hogy a Gázövezetben is, illetve Libanonban is a fegyverraktárak odaépültek a tehát, hogy mondjuk a földszint az a családnak a háza volt, az első emelet meg a fegyverraktár, de most már ugyanezt látjuk, mint hogyha ugyanezt látnánk Európában is, ugyanezt látjuk Ukrajna kapcsán is, hogy az oroszok állandóan azt mondják, hogy katonai célpontokat támadnak, meg az ukránok is azt mondják, hogy katonai célpontot meg infrastrukturális üzemet támadnak, de rendszeresen áldozatául válnak civilek is a támadásoknak.

[00:13:17]Erre mondja Kraus Tamás, hogy ő például betiltaná a drónok katonai alkalmazását, merthogy nagyon aljas a drón, és rendkívül sok kárt okoz a civilek körében.

[00:13:28]Tiltsa be.

[00:13:30]Hát tudjuk azt, hogy az egyház a középkorban megpróbálta betiltani például a számszeriaknak a használatát, meg hasonló dolgokat.

[00:13:36]A tapasztalat azt mutatja, hogy nem lehet egyetlen találmányt se fel nem találtá tenni, mondjuk úgy.

[00:13:42]És abban a pillanatban, hogy van egy ilyen eszköz, akkor akkor ezeket használjuk.

[00:13:45]Ugyanakkor, ugyanakkor a nyugati hadseregekben ott vannak ezek a katonai jogászok a a legalacsonyabb szintekig, és ezek engedélyezik gyakorlatilag ezeket a tűzcsapásokat.

[00:13:56]Tehát nincs nincs egyetlen olyan tűzcsapás se, amelyik lakóterületen vagy városi harcok során, amelyik amelyik nem ne kapná meg egy ilyen katonai jogásznak a véleményét, hogy vannak ilyen különböző kulcsok, hogy hány civil áldozattal ártat idézőjelbe tett vagy nem idézőjelbe tett ártatlan civil áldozata lehet egy legitim katonai célpont megtámadásának.

[00:14:17]És evvel kapcsolatban rengeteg vita van, hogy legitim dologja ahhoz, hogy egy terrorvezé kiiktassunk, megölni 60 civilt, ahogy Obama úr tette.

[00:14:23]Ör tette Irakban volt egy esküv, amit megtámadtak, ha jól emlékszem, Zarkait akarták likvidálni.

[00:14:31]Zarka nem volt ott.

[00:14:33]F16-os rádobott egy bombát, 60 ember meghalt az esküvőnk, kivéve Zarkait.

[00:14:38]Tehát mivel Obama csinálta, ez nem nem volt téma a dolog.

[00:14:40]Ha ugyanezt Bush vagy Trump csinálta volna, akkor a vonyítás az egeket verte volna.

[00:14:43]Igaz.

[00:14:46]Van egyébként egy egészen friss Zelenszki nyilatkozat is.

[00:14:47]Most megint megfenyegette Belarusz.

[00:14:48]azt mondta, hogy az ukrán hadsereg lebombázza az 1000 km hosszú határ mentén található belorusz távközlési tornyokat.

[00:14:55]Hacsek Alexander, Lukasenko elnök nem kapcsolja ki azokat, és nem bizonyítja Kievnek, hogy nem segíti Moszkvát.

[00:15:02]Ha előbb-utóbb ezt tényleg megteszik az ukránok, abból mi lesz?

[00:15:07]Hát a háborút jobban ki fog terjedni.

[00:15:09]Tehát a front még hosszabb lesz, még jobban szét fogja húzni a frontot, még nehezebb lesz mind a két hadviselőfélnek, úgy Ukrajnának, mint Oroszországnak.

[00:15:17]Látjuk azt, hogy most Ukrajna a a taktikai sikere miatt egyfajta bátor bátorságra bátorságra kapott, mondjuk úgy nekibátorodott a dolognak, és azért halljuk ezeket a ezeket a fenyegetéseket.

[00:15:32]Itt a probléma az, hogy hogy ezekkel az eszkalációkkal mindig van egy vita arról, hogy ki ki az eszkaláció dominancia, ez a szakkifejezést, hogy ki ellenőrzi az eszkalációnak a szintjét.

[00:15:44]És ak és a a probléma az, hogy ez általában egy illúzió.

[00:15:48]Tehát általában mind a két fél azt hiszi, hogy ő tartja rajta a kezét a gázcsapon, és ilyen ilyenkor sokszor miskalkulációk történnek, és akkor drámai drámai módon eldurvulhatnak a dolgok a hadviselő felek között.

[00:16:02]Na nézzük meg akkor a közelkeleti konfliktust, merthogy J.

[00:16:05]Vens, az Egyesült Államok alelnöke most éppen ugye tárgyal Amerika és Irán között, méghozzá Svájcban.

[00:16:13]Azt mondta az amerikai alelnök, hogy Irán beleegyezett a nukleáris ellenőrök visszaengedésébe az országba, ami a nemzetközi közösség egyik kulcsfontosságú követelése és a Nemzetközi Atomenergia ügynökséggel való egyeztetésekre akár már a mai nap folyamán sor kerülhet.

[00:16:29]Ez akár pozitívum is lehetne, viszont az izraeli nyilatkozatokat elnézve, Izrael egyáltalán nem lelkes a mostani alkú kapcsán.

[00:16:39]Én azt hiszem, hogy érdemes lehántani a a sallangokat, a a lehántani a a a leveleket erről a kukor erről a kukorica kukoricacsőről, és megnézni, mi van a kukoricában magába.

[00:16:50]A dolog borzasztó egyszerű.

[00:16:52]Donald Trump kiadta az utasítást Kusnernek és Witkovnak, hogy négy hónapon át most csend kell legyen.

[00:16:59]Az időközi választásokig el kell húzzák az időt, minél kevesebbet adni Iránnak, minél többet megkapni Irántól húzni az időt az időközi választásokig.

[00:17:08]Hogy mi lesz az időközi választások után, azt meglátjuk.

[00:17:10]Tehát sokan biztosak abba, az irániak is biztosak abban, hogy az időközi választások után ki fog újulni a háború, és megpróbálnak addig minél több előnyt szerezni, főleg pénzbeli előnyöket is, de például izraeli visszavonulást is gázából.

[00:17:23]De ez a lényege a dolognak.

[00:17:25]Mind a két fél tudja, hogy ez egy ez egy ideiglenes dolog.

[00:17:29]Négy hónapról van szó.

[00:17:29]És akinek a nyakába varta ezt az árnyékboxot, Donald Trump, az az a saját alelnöke.

[00:17:34]És óriási esélye van Vennek, hogy belebukjon ebbe a dologba.

[00:17:39]És valamilyen szinten ez a sikere ennek a tüszeti folyamatnak iránnal egyfajta referendum a a republikánus párt két irányával kapcsolatban.

[00:17:50]Tehát hogyha sikerülni fog a dolog, ha sikerül előnyöket elérni, hogyha a választásokon a republikánusok meg tudják tartani a képviselőházat, akkor akkor Vens joggal mondhatja azt, hogy a az ő izolacionista iránya győzedelmeskedett, és ez megerősíti a pozícióját, mint Trumpnak az örököse az elnökválasztásokon két és fél év múlva.

[00:18:12]Ha ez nem fog sikerülni, ha republikánusok elveszítik a képviselőházat, akkor Rubio és a klasszikus republikánusok azt mondhatják, a régivágású republikánusok azt mondhatják, hogy ez többek között azért van, mert Irán megalázta az Egyesült Államokat ebben a ebben a folyamatban.

[00:18:26]és a a republikánus párt többet vesztett evvel a folyamattal, mint amit nyert az energiárak leszorításával meg minden.

[00:18:32]Tehát bizonyos szinten a a az időközi választások az egy referendum is lesz evvel kapcsolatban, és ez fogja eldönteni az Egyesült Államok a republikánus párt jövőjét hosszú-hosszú évekre előre.

[00:18:45]Mennyire van valójában feszültség az Egyesült Államok és Izrael között?

[00:18:48]Ugye beszélgettünk erről már a múlt héten is, de azóta mintha ez tovább fejlődött volna, merthogy egy kicsit úgy tűnt, például amikor itt a hétvégén Irán ilyen ki csikicsukit, ezt a szót kerestem a hormozi szoros kapcsán ilyen csikicsukit játszott, akkor mindig Izraelre hivatkozva zárta le újra és újra a hormozi szorost, mondván Izrael nem tartja be azt a fegyverszünetet Libanonnál, amit egyébként az Egyesült Államok beszélt meg Iránnál.

[00:19:13]Aztán még egy gondolat, hogy az is érdekes volt, hogy úgy látszott, hogy a végén már a Hizbolla és Izrael között a teherániak közvetítettek egyébként, tehát mintha mégis csak nekik lenne a legnagyobb ráhatásuk elle.

[00:19:25]De hogy az izraeli nyilatkozatok azok ilyenek voltak, hogy Trumpot csapdába csalták az irániak, Izrael nem tud ebből jól kijönni.

[00:19:32]Tehát hogy éli ezt meg Izrael?

[00:19:37]Tehát itt én kett ketté választanám itt a a a választ.

[00:19:39]Az egyik az, hogy hogyan éli meg a közvélemény.

[00:19:41]Ez egy dolog.

[00:19:44]Trumpnak a népszerűsége 100ról 100-ról null nullára esett vissza egy pillanat alatt.

[00:19:49]Most Venzapat Patás ördög meg ördög meg satöbbi.

[00:19:52]Tehát ez ami a közvélemény a közvéleményt illeti.

[00:19:55]Ugyanakkor látjuk, hogy a politikai vezetés elsősorban a miniszterelnök valószínűleg abszolút koordinálva van Donald Trumpal.

[00:20:03]Tehát látjuk azt, hogy nem kritizálja az amerikai elnököt, valószínűleg meg megértette az izraeli vezetés, hogy erre a négy hónapra Trumpnak szüksége van.

[00:20:11]Ugyanakkor tisztában kell lenni avval, hogy hosszú távon Izraelnek sokkal fontosabb érdeke az, hogy a republikánus párt továbbra is erős maradjon, és Izrael szövetségese maradjon, mint néhány kilométer Libanonban ide vagy oda.

[00:20:24]Tehát a legrosszabb dolog, ami történhet a libanoni fronton, hogy Izraelt arra kényszeríteni itt Trump iráni nyomásra, hogy Izrael visszavonuljon Libanonból.

[00:20:30]Tehát én magam abszoláltam már két ilyen libanoni visszavonulást, pedig nem vagyok 100 éves.

[00:20:36]És látjuk, hogy voltak Gázában is ilyen visszavonulások.

[00:20:39]És én a úgy gondolom, hogy az izraeli közvélemény meg nagyon sok izraeli politikus nem volt elég okos ahhoz, hogy két rossz közül a kevésbé ros rosszat válassza.

[00:20:51]Tehát ha egy kis ország vagy, meg kell tanulnod lenyelni békákat is.

[00:20:55]Tehát ahelyett, hogy a a sajtból csak a lukat látnánk, a sajtból érdemes a a sajtot látni.

[00:21:00]És talán tegnap jelent meg egy a izraeli katonai jellemzők dojenjétől egy elemzés, hogy tulajdonképpen mit nyert és mit nem nyert Izrael evvel a háborúval.

[00:21:08]És ez kísértetiesen összecsenge avval, amit én is mondtam a Gavra Gáborral meg Ritával az interjúimba meg más interjúkban is, hogy nyilvánvaló, hogy vannak katonai sikerek és tisztában kell lenni egy dologgal.

[00:21:21]Akit megöltél, megöltél, az nem jön vissza.

[00:21:23]Amit aki amit fölrobbantottál, azt fölépíteni, az nem egy k nem egy év, nem két év és nem három év dolga.

[00:21:28]A szándékok, a politika egy pillanat alatt megváltozhat.

[00:21:31]Tehát én így látom ezeket a dolgokat.

[00:21:33]Örüljünk a konkrét sikereknek és tisztábban kell lenni avval, hogy mikor a kispályás vagy ebben a játékban, akkor nagypályások diktálnak.

[00:21:43]Romben Isai írta ezt a cikket egyébként.

[00:21:46]Azt írja benne, hogy onnan tudom, hogy elküldted nekem előzetesen.

[00:21:49]Nem magamtól vagyok ennyire képzett az izraeli nyilvánosságot, illetően ilyenek vannak benne egyébként, hogy meg azt állapítja meg, hogy Irán nukleáris programja három-öt évvel késett.

[00:21:59]rakétavét és légvédelmét csapások érték, a védelmi iipart pedig megsemmisítették, de az urán megmaradt, a fenyegetések továbbra is fenn állnak, és Trump egyetértési megállapodása stratégiai mélypontra sodorta Izraelt.

[00:22:13]Visszatekintve viszont úgy tűnik, hogy a 2025 júniusi ordító oroszlán hadművelet Izrael katonai és stratégiai eredményeinek csúcspontját jelentette az Iránnal vívott háborúban.

[00:22:25]Itt merül fel a kérdés, hogy a sok-sok lyuk között azért van annyi sajt, amennyit oda lehet adni az izraeli társadalomnak, hogy ez viszont sajt?

[00:22:31]Én úgy gondolom, itt vannak konkrét dolgok.

[00:22:35]Az, hogy Iránnak Irán nem tud kitörni atombomba felé néhány hónap alatt, én azt hiszem, hogy ez nem egy nem egy elhanyagolható dolog.

[00:22:40]Tehát sok sokszor halljuk azt, hogy hát ez az egész háború fölösleges volt, meg nem volt semmi értelme, meg az Obamaegyezmény.

[00:22:46]Ez teljesen rendben van.

[00:22:49]Hogyha elfogadod azt, hogy Iránnak legyen atomfegyvere, akkor akkor ez is egy elfogadható álláspont.

[00:22:53]Tehát ez a ez a két háború tette tolta ki az időt.

[00:22:56]Mondjuk úgy tisztábban kell lenni abból, hogy semmit nem oldunk meg.

[00:22:59]Semmit nem oldottunk meg.

[00:23:01]Épp úgy, hogy az orosz-ukrán háború se fog semmit megoldani.

[00:23:03]Legfeljebb sikerül kitolni a problémákat és olyan problémákat, amikkel nem tudsz együtt élni, mint egy nukleáris Irán, azt kitoltad az időben.

[00:23:10]Három évben, öt évre, vagy valami ilyesmi.

[00:23:12]És talán még egy nagyon-nagyon fontos dolog, meg kell érteni, hogy megtört itt egy pszichológiai gát.

[00:23:17]Tehát Izraelben, mikor ezelőtt jó néhány évvel ugyanez a miniszterelnök meg akarta támadni iránt, akkor a a Mossadnak az igazgatója meg a vezérkari főnök elmentek Washingtonba, hogy bemószerolják a saját főnöküket, hogy mi milyen gonosz dolgokat ter meg akarja támadni Iránt.

[00:23:33]És miért tették ezt?

[00:23:35]Azért, mert úgy gondolták, hogy ez egy fatális háborúba keverni keverni Izraelt akkor.

[00:23:41]Tehát ilyen szintű volt a félelem Irántól.

[00:23:42]Ne felejtsük el, hogy Izrael egy Magyarország nin nagyságrendű ország.

[00:23:47]Irán lakossága pedig inkább Oroszország lakosságához hasonlít.

[00:23:49]Na, ez a félelem eltűnt.

[00:23:51]Izrael megtámadta háromszor az utóbbi két évben, négyszer az utóbbi két évben Irán Direktbe.

[00:23:57]Láttuk azt, hogy ezelőtt még néhány nappal izraeli repülőgépek sétáltak ott Teherán légterében.

[00:24:00]És Izrael szempontjából bármikor csak az csak az alkalmat vári a katonai meg a politikai vezetés, hogy hogy újra lecsaphasson Iránra.

[00:24:10]Tehát egyáltalán ez a félelem eltűnt, és ez egy nagyon-nagyon számot tevő dolog.

[00:24:13]És nem csak Izrael részéről.

[00:24:15]Tehát láttuk, Bahrain és az Egyesült Arab Emirségek is megtámadták ezt a monstrumot.

[00:24:19]De kis országok, sokkal kisebbek még Izraelnél is.

[00:24:21]És ez a félelem, ez a Nimbusz, ami ami Iránt Iránt övte, ez megtört.

[00:24:27]Viszont a másik oldalon még egy Nimbusz kezd megtörni.

[00:24:29]Ez a izra a az Amerikai Egyesült Államok első számú közelkeleti szövetségese Izrael, mert most kívülről nézve úgy tűnik, mintha republikánus párton belül is komoly törések lennének Izrael támogatását illetően.

[00:24:42]A Demokrata pártról nem is beszélve, bár tudom, hogy ez is egy összetettebb dolog.

[00:24:46]És Trump elnök is ugye most már azt mondja, hogy nem egyszerű eset netu.

[00:24:53]Nyilván az, hogy Trump mit mond, az lehet, hogy holnap már teljesen máshogy lesz.

[00:24:57]De mennyit lehet érzékelni Izraelben abból, hogy mintha itt lenne egyfajta törés az Egyesült Államok, illetve Izrael között?

[00:25:05]Hát itt is nagyon fontos a hosszútávú perspektívából nézni a dolgot.

[00:25:08]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy a 60-as években Izrael még egy fegyverembargó alatt volt az Egyesült Államok által, és ez csak a 67-es háború után változott meg.

[00:25:19]Utána is voltak nagyon durva összeütközések Izrael és az Egyesült Államok között Obama elnök alatt.

[00:25:25]Azt hiszem, ez volt nyolc év, ami a válságoknak a folyamatos sorozata volt.

[00:25:29]Tehát mikor nem Dísőrség várta ugyanezt a miniszterelnököt Washingtonban, hanem a hátsó ajtón tuszkolták be a fehér házba, meg ilyen dolgok.

[00:25:38]Tehát nagyon durva dolgok.

[00:25:38]Meg a a Netaniau elment a a kongresszus két háza előtt beszélni az amerikai elnök ellen.

[00:25:46]Tehát nagyon nagyon nagyon nagyon súlyos feszültségek voltak a a a két ország között.

[00:25:52]régen halad, aki szintén egy republikánus és Izrael párti miniszter el amerikai elnök volt, egy részleges fegyverembargót vetett ki Izraelre, amikor Izrael lebombázta az iraki atomerőművet.

[00:26:02]Tehát látjuk azt, hogy van egy van egy ilyen hullámhegy és hullámvölgy ebben a dologban.

[00:26:10]A paradox módon, paradox módon ugyan az amerikai elnök, mint az izraeli miniszterelnök számára a választások előtt ez nagyon hasznos, hogyha kicsit eltávolodik a másiktól, pontosabban meg meg azt mutatja a saját szavazói felé, hogy a másik nem diktál neki.

[00:26:25]Tehát érdekes módon ez ez mind a két mind a két oldalon ez segít.

[00:26:31]Nyilvánvaló, hogy ez nem egy jó dolog.

[00:26:34]Tehát én sokszor sokszor karikatúrát rajzolnak abból, amit mondok.

[00:26:38]Nem egy jó egyáltalán nem egy jó dolog, de nem egy kirívó dolog, nem egy nem egy kivételnek számító dolog.

[00:26:43]És lesz még igen sok konfliktus.

[00:26:46]És amit te mondasz, ez a hosszútávú eltávolodása a republikánus fiataloknak Izraeltől, ez egy reális probléma.

[00:26:51]Ahogy eltávolodnak a vallástól, úgy távolodnak el Izraeltől is.

[00:26:56]Ugye ez a nagy kérdés, hogy a jövőben Izrael önmagában képes-e megvédeni magát?

[00:27:01]Mert most például Bengvir, aki ugye a azt szokták itthon mondani rá, hogy szélső, jobboldali, valójában ugye egy vallásos pártnak a vezetője.

[00:27:07]A Times of Israel beszámolója szerint azt mondta, hogy Izrael már a lehető legközelebb áll a döntő győzelemhez, viszont hátráltatják saját nemzeti érdekeinek védelmében a gyenge tűzszünetek.

[00:27:20]Netunak oda kellene mennie Trump elnökhöz, meg kellene ölelnie és azt kellene mondania, hogy Trump elnök, mindent köszönök, de nem tudjuk teljesíteni ezt az egyezményt.

[00:27:28]Ön sem visel el, ha a náciig vonulnának fel a határon.

[00:27:32]Ön sem viselné el, ha a katonáit megtámadnák és korlátoznák a válaszadási képességüket.

[00:27:36]A válaszunknak 100%-osnak kell lennie, mondja Bengvir és én hallok olyanokat Izraelből, ezt erősítsd vagy cáfold, hogy Netánu még a konszolidáltabbak közé tartozik ahhoz képest, ahogy mondjuk október 7-e óta társadalom várná, hogy bizonyos válaszcsapások legyenek.

[00:27:53]Nem, hát néhány megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:27:56]Tehát én várom azt, hogy mikor fogja fog a média a szélső balról beszélni, mert ha van egy szélső jobb, akkor kell legyen egy szélső bal is.

[00:28:01]Ez ez egy technikai kifejezés, tehát ez nem ez nem mond semmit az illető pártnak a politikáér.

[00:28:08]Ez egyszerűen azt jelenti, nem náci.

[00:28:11]Ez az egyszerűen azt jelenti, hogy nála jobbra nincs több párt.

[00:28:12]Épp ugye, ahogy vannak pártok, hogy azoktól balra nincs több párt.

[00:28:15]Ugyanakkor ezt a szélső baloldalit én soha nem hallom használni a különböző pártokra.

[00:28:19]És föltevődik a kérdés, hogy miért.

[00:28:20]Valószínűleg akik az újságceket írják, ők is ehhez a táborhoz tartoznak.

[00:28:24]Tehát ez egy.

[00:28:24]Kettő, de nyilvánvaló, hogy egy egy kispályás miniszternek egy kormányban megvan az a luxusa, hogy azt mondjon, amit akar.

[00:28:32]És egy miniszterelnöknek pedig sokkal felelősebben kell viselkednie.

[00:28:38]Én biztos vagyok benne, hogyha a az a helyzet állna elő, hogy Bengvir úr bárki más leülne abba a székbe, ahol a az igazán sorsdöntőt döntéseket hozzák, akkor nagyon hamar ugyanazokat a döntéseket hozn valószínűleg, mint a jelenlegi döntést hozok.

[00:28:53]És ig igen egyértelmű, hogy van egy nagy faj nagy fokú frusztráció.

[00:28:57]Ugyanakkor ezért vannak vezetők, hogy le tudják szűrni azt, amit a a a nép akar, vagy az indulatait, a népnek az indulatait és a választók indulatait, és ezt ellenőrizni tudják a a bölcs megfontolással.

[00:29:14]És Izrael számára legfontosabb ez az amerikai szövetség épp úgy, ahogy sok európai ország számára még nem tudják, hogy mennyire az egyetlen dolog, amelyik köztük és a a igen rossz dolgok között állnak egy ilyen amerikai szövetség, és voltak idők, mikor ez nem volt, és utána hét rossz lett.

[00:29:31]Mer például 56-ban mennyire vártuk az amerikaiakat, és nem következett be.

[00:29:34]Teljesen más lett volna Magyarországnak az iránya, hogyha ha ez bekövetkezett volna.

[00:29:41]Összefoglalva akkor te arra számítasz, hogy most a félidős választásokig időhúzások, tárgyalások satöbbi satöbbi, utána pedig kiújuló harcok.

[00:29:47]Tehát ne kössünk életbiztosítást arra, hogy a hormozis szoros mindig nyitva lesz és mindig jön az energia.

[00:29:55]Inkább úgy mondanám, hogy az iráni vezetés ne kösön életbiztosítás, mert kár a pénzérő.

[00:30:00]Ezek olyan problémák, amiket ameddig ez a ez a rezsim ott Iránban megvan, addig addig nem tudjuk levenni az asztalról.

[00:30:06]És ö látjuk azt, hogy tulajdonképpen több tűz között próbálnak manőverezni a maguk részéről nagyon ügyesen, nagyon profi módon kihasználják ezt a dolgot.

[00:30:12]A veszélyt én abban látom, hogy a a szélsőségesek irántban arra kényszerítik a a pragmatikusokat.

[00:30:20]Tehát a pragmatikus nem a mérsékeletnek a szinonája.

[00:30:23]A pragmatikus pont olyan szélsőséges lehet, mint a bolondszélcsőségesek, csak a csak az eszközeiben megfontoltabb.

[00:30:30]Tehát a pragmatikusok azok nagyjából látják, hogy mik a határai annak, amit ki lehet préselni.

[00:30:34]Mennyire lehet sarokba szorítani Donald Trumpot ebben ez alatt a négy hónap alatt.

[00:30:38]Nem vagyok benne biztos, hogy azok a szélsőségesek, akik fenyegetik ezeket a pragmatikusokat ott Irántban, látják ezeket a dolgokat.

[00:30:46]Tehát voltak olyan hangok, voltak tüntetések Teherránban, akikor azt kiabálták, hogy Galibafot és Áracsit meg kell ölni azért, mert kivették Irán kezéből a tökéletes győzelmet, meg ilyen dolgok.

[00:30:56]Tehát itt megvan a veszélye annak, hogy hogy Irán túltolja a dolgot, és akkor az egész összeomolhat, és ez nem nem egy nem nem gondolom, hogy ez egy pozitív dolog.

[00:31:05]Tehát mikor ha vissza is térünk a harcokhoz, ezt is fontos jól tenni és úgy tenni, hogy ne ne keletkezzen belőle politikai kár Donald Trumpnak, mert én azt hiszem, hogy mindenki, akinek a konzervatív ügy fontos számára, nagyon fontos, hogy a a az amerikai republikánus párt stabilan és megerősödve jöjjön ki ezekből a választásokból.

[00:31:27]hallgatói kérdésekkel folytatom, és úgy láttam, hogy a hallgatóink többsége most az orosz-ukrán háború iránt érdeklődik, úgyhogy vissza egy kontinenssel arrébb, illetve jelezném, hogy lehet továbbra is kérdéseket feltenni Robinak a www.ultrahang.tv/ kérdésekoldalon keresztül.

[00:31:39]Így szóra az első: "Üdvözlöm önöket!

[00:31:41]Kossó Tamás vagyok egyébként hivatásos vadász, de most nem a vadászattal kapcsolatban szeretnék kérdezni Róberttől, akinek nagyon sokat köszönhet Magyarországon sok mindenki, mert teljesen másféleképpen nézzük és főleg látjuk a nagy rendszereket, amióta őt hallgatjuk.

[00:31:56]A kérdésem, az Ukrajnában lévő patrióta rendszereket miért nem támadják az oroszok túlterheléses módszerrel?

[00:32:03]Egyszerre kapna egy bázis 400 drónt?

[00:32:03]Nem iktatná ki?

[00:32:05]Elnézést, hogy nem vagyok szakszerűbb.

[00:32:07]További jó egészséget kívánok Robertnek és az ultrahangstábjának.

[00:32:11]Kossó Tamás boldog Kővár aljáról.

[00:32:15]Köszönöm szépen Tamásnak a kérdést.

[00:32:16]Talán majd egyszer együtt egy elmegyünk együtt vadászni, ha ha minden jól megy.

[00:32:21]Tehát ami ami ezt a kérdést illeti, a kérdés teljesen legitim.

[00:32:22]És látunk ilyen próbálkozásokat túlterheléses támadásokra.

[00:32:26]Tehát én emlékszek egy talán 2023-ban volt egy ilyen eset, mikor egy Kiev melletti patriot üteget ért, egy ilyen túlterheléses támadás, és gyakorlatilag ilyen pániküzemmódban el eltapsolták mind a nem tudom 30 vagy nem tudom hány rakéta van a a csőre töltve, mondjuk ugye az összes ütegben ott az összes rakétavetőben, amihez a a a az üteghez tartozik.

[00:32:50]több tucatrakétát kilőttek, hogy megvédjék magukat ezen a támadás ellen.

[00:32:55]Érte bizonyos kár ezt a ezt a pátriot üteget, de nem sikerült teljesen megsemmisíteni.

[00:32:59]Tehát tisztában kell lenni abból, hogy ez kilenc vagy 10 járműből áll, vagy platformból áll, radarokból, irányítási pontokból, rakétavetőkből.

[00:33:06]Tehát egy elég komplex dolog, nagyon emberigényes is, nagyon nagy a az élőerő igénye is a patriotnak ez az egyik hátránya.

[00:33:12]Pont 1 milliárd dollárba kerül ez az egész csomag, ezért nincs belőlük sok a világon.

[00:33:17]És látjuk, hogy az oroszok megpróbálják őket támadni.

[00:33:20]Ugyanakkor ahhoz, hogy egy ilyen rendszer meg tudja magát védeni, és megint ugyanazt a támadást idézem, körül kell venni egy egyéb légvédelmi eszközökből álló réteggel, tehát légvédelmi rakéták, rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták, csöves légvédelmi tűzérséggel külső körökbe, amik megvédik a különböző eszközök ellen ezt a patriot.

[00:33:41]Ez a patriot, ez főleg a pak hármas, főleg balisztikus rakéták ellen hasznos.

[00:33:49]Gyakorlatilag ez az egyetlen eszköz, szinte az egyetlen eszköz Ukrajnában, amelyik a balisztikus rakétákat le tudja lőni, de ő maga is védelemre szorul a cirkáló robotre repülőgépek, a drónok és egyéb eszközök ellen.

[00:33:59]És ez egy faj, ilyen bástyák, ilyen koncentrikus várfalak kör közé helyezik el.

[00:34:05]a radarokkal van lefedve távborról ahhoz, hogy egy ilyen pátrió titek túléljen.

[00:34:11]Köszönöm szépen.

[00:34:11]Akkor jöjjön egy következő kérdés, az pedig így szól: "Kedves Róbert, nagyra értékelem az elemzéseit.

[00:34:17]A kérdésem a következő: Mit gondol a sokszor pusztán ideológiavezéreltnek tűnő európai viselkedés mögött egy igen cinikus, de tudatos stratégia áll?

[00:34:25]Valójában arról van szó, hogy Európa következmények nélkül tud hadat viselni Oroszország ellen.

[00:34:31]Ukrajnában Ukrajnát lényegében egy indító platformnak tekinti, ahonnan egyre növekvő mélységi csapásokat mérhet az orosz területekre, úgy, hogy a válasz maximum Ukrajnát érinti.

[00:34:40]Ha elég hosszan kitartanak, akkor kellő kárt okozhatnak.

[00:34:45]Ebben a játékban nem fontos, mennyi terület vész el addig.

[00:34:47]A végén így legyőzhető Oroszország, mert a kimerítő háborúban nem érheti el az igazi hátországot, Európát.

[00:34:53]Ezt Ferenc írja a Monori erdőről.

[00:34:58]Köszönöm szépen Ferencnek a kérdést.

[00:34:58]Én egy teljesen egy egyetértek a Ferenc meglátásaival, de tennék még egy lépést hátra.

[00:35:05]Én megkockáztatnám azt, hogy az orosz-ukrán háború és Európának a szerepe a a háborúban egyáltalán nem Oroszországról szól.

[00:35:12]Tehát ahhoz, hogy Európa a a föderalizálódás folyamatában tovább tudjon lépni, előre szükség van egy külső ellenségre, egy olyan válságra, amire válasz az, hogy több Európára van szükség.

[00:35:24]És ilyen szempontból a covid is nagyon jól jött, és minden ilyen nagy, ilyen nagy betűvel írt válság, ilyen nagy mumus, amire az a válasz, hogy e csak kollektív tudunk ez ellen fellépni, ezek jó dolgok.

[00:35:35]Azt ez magyarázza azt, hogy miért veszett össze Európa az Egyesült Államokkal is, meg Kínával is, miközben miközben Oroszország Oroszországgal egy ilyen proxin keresztül háborúban áll.

[00:35:46]Tehát Európa vezetőjük megpróbálják lemásolni az amerikai forgatókönyvet, ahogy egy ilyen külső háború tűzében kovácsolódott ki tulajdonképpen az Amerikai Egyesült Államok.

[00:35:59]Az amerikai forradalom után volt egy ilyen külső kihívás, és ahhoz, hogy az egyesültok megküzdjön evvel a kihívással, szükség volt arra, hogy ebből a laza konföderációból egy unió vagy egy amerikai az az amerikai államok uniója legyen.

[00:36:15]Na ezt a forgatókönyvet akarja Európa is lemásolni.

[00:36:18]Közös háború, közös hadi kölcsön, közös adósság, és ez kovácsolná össze Európát.

[00:36:22]A cél politikai Oroszország csak a csak egy eszköz ebben a ebben a játszmában.

[00:36:29]Köszönöm szépen.

[00:36:29]És akkor a mai utolsó kérdésünk.

[00:36:30]Kedves Róbert, mit szólsz a brit kormányválsághoz, miniszterelnöki lemondáshoz, és véleményed szerintan érinti mindez a háborús gócpontokat?

[00:36:39]Sokak szerint a britek csinálják a műsort, menedzselik a káoszt.

[00:36:41]Az viszont feltűnik nekem, hogy mintha a Munkáspárt és a konzervatívok abban közös álláspontot képviselnének, hogy a háborút nyomni kell.

[00:36:48]Mit gondolsz?

[00:36:48]Lehet ebből a szempontból változás?

[00:36:50]Üdv Zoli Sződligetről.

[00:36:53][torokköszörülés] Köszönöm Zolinak a kérdését.

[00:36:54]Ez kicsit eszembe juttatja azt, amit amit a szervezett bűnözéssel kapcsolatban mondtak Izraelről.

[00:36:59]Mindig azt szokás mondani, az egész ország egy kuplerá, akkor pont a bűnözés legyen szervezet.

[00:37:05][nevetés] Hát de ugyanezt ugyanezt tudom mondani a britekre is.

[00:37:09]Tehát látjuk, hogy a britek nem képesek saját magukat se menedzselni.

[00:37:10]Hát még hát még egy ilyen ördögi egy ilyen ördögi összeesküst Oroszország ellen meg ilyen tudom én marionett bábuként mozgatni a különböző játékosokat.

[00:37:20]látjuk, hogy nem képesek szuverenitást gyakorolni a saját külvárosaik felett, vagy a laman csatorna felett se.

[00:37:28]Látjuk a diszfunkcionalitását ennek az országnak, ami egy óriási tragédia, úgy gondolom, egy óriási tragédia.

[00:37:34]A a az általánosan elfogadott magyar nézettel ellentétben úgy láttam, hogy a Nagy-Britannia volt az a sziget volt az, amelyik megakadályozta egymás után a különböző évszázadokban, hogy egy központi zsarnokság a hegemon hatalommá váljon az európai kontinensen.

[00:37:52]Beszélek itt második Fülöpről, vagy Napóleonról, vagy a Kaiserről, vagy a hitleri németországról.

[00:37:58]Tehát a britek szempontjából a britek mindig az egy ilyen erőegyensúly politikát folytattak a kontinensen, és megpróbálták megakadályoz megakadályozni azt, hogy egyetlen egy hatalom a saját uralma alá vonja Európát, lásd, mint az Európai Unió.

[00:38:12]És ezt ezt most a britek valahogy nem teszik meg, és ennek nagyon súlyos következményei lehetnek Európa részére számára is.

[00:38:20]Tehát én úgy gondolom, hogy egy stabilizáló tényező, amelyik a a lehetővé tette azt, hogy a kis nemzetek túlléjenek Európában, ez ez meg fog szűnni.

[00:38:30]Tehát én teljesen másképp láttam ezt a dolgot, mint a a [torokköszörülés] mi mintogy láttlag magyarországi történész, mondjuk úgy.

[00:38:39]Talán azért is, mertogy onnan nézve így a nagyobb kép talán jobban kibontakozik, mint amikor benne vagyunk a folyamatokban, mert akkor annyira érint az, hogy benne vagyunk minket, hogy a nagy kép, hogy benne vagyunk, hogy a nagy képet sokszor hajlamosbak vagyunk zárójelbe tenni.

[00:38:53]Nem, hát valószínűleg én mindig el szoktam mondani, hogy én a kis nemzeteknek a fanatikusa vagyok.

[00:38:57]Én nem akarom, nem szeretném, hogy a hogy Izrael eltűnjön egy ilyen, egy ilyen unióban, föloldódjon egy ilyen unióban.

[00:39:03]Én nem hiszem, hogy Magyarországnak föl kéne oldódnia egy ilyen unióban.

[00:39:06]Lehet egy vámszövetség, lehet egy gazdasági egyesülés, de a politikai szuverenitás szerintem egy olyan dolog, ami ami Istentől adatott minden minden nemzet számára, hogy a törzsökből nemzetek lettek.

[00:39:18]Ez egy olyan dolog, ami egy Istentől adott jog, egy természetes jog, ez a szuverenitás.

[00:39:21]És egyetlen bürokrata se tudja ezt se, egyetlen bürokratának se szabad azt megengedni, hogy ezt ezt bitorolja és elvegye a döntés jogát a a Európa különböző népeitől.

[00:39:30]Az szép Európában, hogy vannak portugálok és vannak magyarok és vannak szerbek és vannak szlovákok és vannak mindenféle.

[00:39:38]És én nem gondolom, hogy össze kéne az egészet keverni egy ilyen barnazlagban.

[00:39:43]Ez a mai végszó.

[00:39:43]Robert Cikesztel.

[00:39:44]Köszönjük szépen.

[00:39:46]Köszönöm szépen.

[00:39:47]És a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:39:48]Nézzék meg a roertcsikaster.hu huoldalt, a fix.com-ot is, ami a mi támogatói, előfizetői közösségünk, és egyébként nagyon szép számmal jelentkeznek már határon innen és túl.

[00:39:59]Már minden kontinensről vannak tagjaink, úgyhogy nagyon köszönjük és egy nagyon jó közösség alakul.

[00:40:03]Nézzék meg önök is, hiszen előbb kapják meg a tartalmakat, extra tartalmakban részesülnek.

[00:40:08]Nem csak hallgatni, hanem olvasni is tudják a tartalmainkat, be tudják rakni Spotify-ba, reklámmentesen hallgathatják, velünk is tudnak levelezni.

[00:40:15]Szóval tényleg egy nagyon jó közösség alakul ott is.

[00:40:16]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.