Ultrahang 35:21

Totális káosz készül Németországban: munkahelyek százezrei kerültek veszélybe? - Nógrádi György

német politikaautóiparukrán háborúiráni atomválságközel-keleti konfliktuskülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Totális káosz készül Németországban: munkahelyek százezrei kerültek veszélybe?  - Nógrádi György
tl;dr
  • A német önkormányzatok 31 milliárd eurós hiánya és a drága energiaimport stratégiai hátrányt jelent, ami a gazdaság általános romlását mutatja.
  • A német autóipar súlyos válságban van: 2019–2035 között 225 000 munkahely szűnhet meg a büntetővámok, a kínai verseny és az e-autók körüli bizonytalanság miatt.
  • Németország strukturális problémákkal küzd: elitképzés hiánya, agyelszívás, demográfiai változások és az a történelmi törés, hogy egy generáció már nem élhet jobban, mint a szülei.

    „Az a német csoda, amelyik ment, (...) ez a múlté." – Nógrádi György

  • A világ egy általános fegyverkezési versenybe kezdett, amelyben Németország és Japán mellett más országok is részt vesznek, és a folyamat végkimenetele bizonytalan.
  • Keir Starmer bukása után a Munkáspárt új vezetője valószínűleg Andy Burnham lesz, aki akár az EU-ba való visszatérést is napirendre tűzheti.
  • Oroszország kész tárgyalni az isztambuli megállapodások alapján, de az orosz és ukrán álláspont alapvetően eltér, és a háború elhúzódása akár egyes hatalmak érdekében is állhat.
  • Irán beengedi a NAÜ ellenőreit, de az iráni és amerikai célrendszer olyannyira különböző, hogy egyelőre Nógrádi György inkább taktikai játszmákat, mintsem valódi békemegállapodást lát.
  • A közel-keleti háború egyértelmű vesztese a Közel-Kelet, és bár Irán térségi középhatalom maradt, az USA képtelen volt békét teremteni.
  • Zelenszkij Belarusz felé intézett ultimátuma valószínűleg PR-tevékenység, mert Ukrajnának nincs elég ereje egy újabb, 1500 km-es front megnyitásához.
  • Trump Netanjahut bíráló kijelentését nem kell szó szerint venni, de Netanjahu politikája komoly veszélyt jelent Izrael számára, miközben az USA-nak nincs reális alternatívája izraeli szövetségesére.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezető, személyes hangvételű eszmecsere

A műsor elején Király Tamás műsorvezető és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kötetlen hangvételű párbeszédet folytatnak. A műsorvezető megjegyzi, hogy a tanár úr a szombati adáshoz képest megborotválkozott, amire Nógrádi György viccesen reagál: „Második kritikát nem akartam kapni." A műsorvezető hozzáteszi, hogy a nézők kommentben jelezték, a borosta is tetszett nekik, így mindkét változat elfogadható. A beszélgetés során szóba kerül a csatorna feliratkozóinak száma is: jelenleg 262 ezer feliratkozónál tartanak, és ha elérik a 300 ezret, ismét közös vacsorát vagy ebédet terveznek.

Németország gazdasági és politikai helyzete

Az önkormányzatok pénzügyi nehézségei és a gazdasági visszaesés okai

Nógrádi György elsőként a német önkormányzatok 31 milliárd eurós hiányát emeli ki, ami azért figyelemre méltó, mert három éve folyamatosan deficitet mutatnak, míg korábban mindig többlettel zártak. A műsorvezető ennek kapcsán felveti, hogy a háttérben az iparűzési adó és a cégek által befizetett adók csökkenése állhat, ami a gazdaság teljesítményének további romlását jelzi.

„Ez az egyik háttér. A másik az, hogy gyakorlatilag egész Európa nehéz helyzetben van, hiszen olyan drágán kapja a kőolajat, fölgázt, hogy ez stratégiai hátrányt jelent." – Nógrádi György *

A szakértő részletesen kifejti a német gazdaság nehézségeinek okait: a drága energiaimport stratégiai hátrányt jelent, a Hormuzi-szoros lezárása miatt nem érkezik műtrágya, az euró pedig nem vált világpénzzé. Németország kapcsolatai kiéleződtek bizonyos európai országokkal, és az ország 5000 fős katonai kontingenst küld a Baltikumba. Nógrádi György szerint a katonai fejlesztések mesterségesen fenntarthatnák a gazdaságot, de ez csak akkor lenne valóban előnyös, ha a haditechnikát exportálni is tudnák. Kiemeli: Németország volt az elmúlt évtizedekben az egyetlen ország, amelynek elvei voltak a hadipari exportban – ilyen elveket a briteknél, franciáknál, oroszoknál, amerikaiaknál soha nem látott.

A német autóipar válsága és a munkahelyek megszűnése

A beszélgetés egyik központi témája a német autóipar súlyos helyzete. A német autóipari szövetség (VDA – Verband der Automobilindustrie) legfrissebb jelentése szerint 2035-ig összesen 225 000 munkahely szűnhet meg a villamosításra való átállás következtében. Ez 35 000-rel több, mint amennyit a szervezet korábban valószínűsített. 2019 és 2025 között már 100 000 munkahely szűnt meg az ágazatban, és a következő években további 125 000 állás kerülhet veszélybe.

Nógrádi György a válság okait részletesen elemzi:

  • Büntetővámok: 15%-os büntetővám van minden európai exportterméken
  • Kínai verseny: A kínaiak elképesztő árakon tudják autóikat Európába hozni
  • Exportnehézségek: A németek sokkal nehezebben tudják a Volkswagent, a Mercedest és más márkákat Kínában eladni
  • Költségek: Rendkívül drága ma a német autóipar
  • Bizonytalanság az elektromos autók körül: Komoly viták vannak arról, hogy szabad-e e-autót venni

„Én végighallgattam a véleményeket, elolvastam szakcikkeket. Nyilván az e-autóknak megvan a maga rendkívül sok előnye és legalább annyi hátránya, de jelenleg a német autóipar válságban van." – Nógrádi György *

Arra a kérdésre, hogy tervez-e elektromos vagy hibrid autót vásárolni, Nógrádi György határozott nemmel válaszol. Indoklása szerint hosszú távokat vezet (korábban napi 800-1200 km-t, most is napi 400-600 km-t), és számára nem jöhet szóba, hogy fél órákat töltsön töltéssel. Jelenlegi autója egy egyéves kis Mercedes, és ha a garancia lejárta után is egészséges lesz, akkor újragondolja a kérdést.

Vállalatvezetési hibák és strukturális problémák

A műsorvezető felveti, hogy a szakértők vállalatvezetési hibákat is említenek a német problémák mögött, ami azért meglepő, mert korábban a német precizitás és a vállalatok kiváló felépítése volt a mérce. Nógrádi György erre reagálva több strukturális problémát is felvázol:

  • Elitképzés hiánya: Németországban alig van elitképzés, az igazi elitképzés néhány amerikai, brit és francia egyetemen folyik
  • Agyelszívás: Rengeteg német elhagyja az országot és átmegy Svájcba vagy Liechtensteinbe, ahol sokkal többet keresnek
  • Demográfiai változások: A német lakosság 27,3%-a már nem német származású, és a harmadik világból érkezett dolgozók nem biztos, hogy ugyanazt a normát tudják hozni, mint a német hagyományok
  • Generációs törés: Németországban a modern történelem során először fordul elő, hogy egy generáció nem tud olyan jól élni, ahogy az apái éltek
  • Lakhatási válság: Rendkívül nehéz ma Németországban lakáshoz jutni
  • Bürokratikus terhek: Elképesztő mennyiségű adó és bürokratikus teher nehezedik a gazdaságra, ami növeli a költségeket és csökkenti a versenyképességet

„Tehát az a német csoda, amelyik ment, amely Erhard kancellársága alatt ment, amely nagyon sok hosszú időn keresztül ment, ez a múlté." – Nógrádi György *

Politikai változások: a Zöld Párt új vezetése és a lakástámogatások csökkentése

Nógrádi György beszámol arról, hogy a Zöld Párt új pártvezért választott: egy olasz bevándorlók gyermekét, akit 53%-kal választottak meg. Az új vezető bejelentette, hogy Gázában építkezést folytat Izrael, és fasisztának nevezte a CDU-t. A szakértő kíváncsian várja, hogy a tartományi választásokon mi fog történni. Emellett 2 milliárd euróval csökkentik a lakástámogatást Németországban, és nemzetközi szervezetek arra szólították fel a német kormányt, hogy még több pénzt adjon a harmadik világból érkezett embereknek vagy a harmadik világ támogatására – ami a jelenlegi német költségvetés mellett nem lesz egyszerű.

Friedrich Merz és a Kínával kapcsolatos gazdaságpolitikai javaslatok

A műsorvezető egy érdekes hírt oszt meg a kínai sajtóból: Friedrich Merz német kancellár azt javasolta, hogy Európa gyakoroljon nyomást Kínára az euró erősítése érdekében, csökkentve ezzel a jüan versenyképességét a globális piacon. Merz a Plaza Accordhoz hasonló megállapodási formátumhoz való visszatérést javasolt, és kijelentette, hogy a jüan körülbelül 30%-kal alulértékelt (míg az IMF ezt a számot 16%-ra becsüli), és Kína elárasztja a piacot termékeivel, valamint valuta-politikáját használja a versenyelőny fenntartására.

Nógrádi György szerint ebben rengeteg igazság van, de ez abszolút nem érdekli Kínát. Brüsszel óriási nyomást gyakorolt Moszkvára (21 szankciós csomagnál tartanak), és próbál ugyanekkora nyomást gyakorolni Kínára is, de ez eddig nem jött be. Az amerikai politikában Trump hol együttműködik Kínával, hol nem, de Merz kijelentései – bár kiváló gazdasági szakértőről van szó – Pekinget nem érdeklik.

Németország és Japán újrafegyverkezése – történelmi párhuzamok

A beszélgetés fontos témája a német és japán újrafegyverkezés kérdése. A műsorvezető egy makronom intézeti elemzést idéz, amely szerint egyre több politikai diskurzusban beszélnek Németországról és Japánról úgy, mint amelyek a második világháború után 80 évvel újra felfegyverkeznek. Mindkét ország növeli védelmi kiadásait, modernizálja fegyveres erőit, és olyan biztonságpolitikai stratégiába kezd, amelynek végrehajtása egy évtizeddel ezelőtt még nehéz lett volna.

Nógrádi György pontosít: nem Németország és Japán kezdett el fegyverkezni, hanem a világ, a nyugati világ. Európában Dánia, Hollandia, Belgium, sőt a semleges Svájc és Ausztria is elképesztő mértékben fegyverkezik. Japán térségében Kína, Észak-Korea és a Fülöp-szigetek ugyanilyen gőzerővel fegyverkeznek.

„Tehát a világ ráállt egy fegyverkezésre, aminek nem lehet tudni, hogy hol van a vége." – Nógrádi György *

A történelmi párhuzamokat feszegetve a szakértő kifejti: a jelenlegi helyzet alapvetően más, mint a 80 évvel ezelőtti. Hitler választások útján került hatalomra, de utána soha többé nem volt választás Németországban, és rendkívül tudatosan készült a háborúra. Japán esetében a háborúba lépést az tette szükségessé, hogy nem kapott kőolajat és más stratégiai nyersanyagokat, ami az ország halálát jelentette volna. Pearl Harbor megtámadásakor az amerikaiak – akik tudtak a támadásról – kivonták a repülőgéphordozókat, így a flotta legértékesebb része megmenekült. Ma japán-német szövetség nincs, Japán fő ellensége Kína, fő partnere pedig az USA.

A műsorvezető megjegyzi, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta Németország mintha levetkőzte volna a második világháborús lelkiismeret-furdalást, és olyan dolgokat is megtesz (fegyverek küldése, fegyverkezés, európai hadseregben való részvétel), amit korábban nem. Nógrádi György egyetért: a német álláspont valóban megváltozott, Németország kőkeményen kiáll Ukrajna mellett, és az 5000 fős dandár Baltikumba küldése is új helyzetet teremt.

Brit belpolitika: Keir Starmer bukása és az utódlás kérdése

A Munkáspárt vezetőváltása és Andy Burnham esélyei

A beszélgetés fordulópontja Keir Starmer brit miniszterelnök bukása. A műsorvezető emlékeztet, hogy korábban a „hajlandóak koalíciója" kapcsán Nógrádi György mindig kiemelte: Starmer, Merz és Macron is nagyon rosszul állnak. Most, hogy Starmer távozik, felmerül a koalíció megremegésének lehetősége. A szakértő szerint a koalíció inkább átalakul: Macron mandátuma lejár, Merz nagyon rosszul áll, de leváltása szinte lehetetlen – a német történelemben a weimari köztársaság óta annyi kancellár bukott meg, hogy csak úgy lehet kancellárt leváltani, ha előtte megválasztják az újat.

Andy Burnham, volt manchesteri polgármester a legesélyesebb utód. A múlt hét csütörtökön választották meg a macclesfieldi körzetben, ahol a 77 000 választásra jogosult 59%-a adta le voksát. Az 56 éves politikus fölényesen győzött. Nógrádi György szerint heteken belül miniszterelnök lehet, ha a Munkáspártnak nem lesz másik jelöltje. Burnham tipikus brit politikus, aki próbál visszamenni a Munkáspárt hagyományos politikájához, de kérdéses, milyen külpolitikát folytat majd, mit tesz a NATO-ért, és hajlandó-e Trumppal együttműködni.

„Nagy-Britannia gazdasági helyzete folyamatosan romlik. Nagy-Britannia különleges kapcsolatokat az USA-val, amit a Brexit révén nem tudta elérni. Tehát rengeteg a kérdőjel." – Nógrádi György *

A brit miniszterelnökök gyors cserélődése és a Brexit hatásai

A műsorvezető felidézi az elmúlt 10 év brit miniszterelnökeit: David Cameron (2010-2016), Theresa May (2016-2019), Boris Johnson (2019-2022), Liz Truss (2022 szeptember-október), Rishi Sunak (2022-2024), Keir Starmer (2024-2026). Nógrádi György viccesen megjegyzi, hogy egy kóbormacska, amelyik a Downing Streeten lakik, stabilabbnak tűnik a miniszterelnököknél.

A szakértő szerint a folytonosság hiánya a Brexit óta tart, mert a kilépés megbontotta a brit társadalmat: 53% szavazott a kilépésre, 47% a bennmaradásra, és mindkét fél úgy érezte, hogy neki van igaza. A Brexit azonban nem hozta meg a várt eredményeket sem a halászatban, sem az EU-val való kapcsolatokban, sem a különleges amerikai kapcsolatokban.

Visszatérés az Európai Unióba?

Michel Barnier, az Európai Bizottság egykori Brexit-ügyi főtárgyalója azt nyilatkozta, hogy az EU ajtaja nyitva áll Nagy-Britannia előtt, ha az ország ismét csatlakozni szeretne. Barnier szerint a Brexit olyan játszmának tűnik, amelynek csak vesztesei voltak, és Nagy-Britannia valószínűleg sokkal többet veszített a kilépésen, mint az EU. Nógrádi György egyetért: Európa teret vesztett, Nagy-Britannia teret vesztett, és amit a britek vártak a kilépéstől, az nem következett be.

A visszalépés azonban rendkívül nehéz lenne, éveket venne igénybe. Keir Starmer többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, viszont Andy Burnhamnek volt olyan nyilatkozata, hogy Nagy-Britanniának ismét az EU-ban lenne a helye. Nógrádi György szerint Burnham álláspontját meghatározza, hogy egy nagyváros polgármestere volt, ahonnan a helyzet máshogy néz ki, mint Londonból, a Downing Streetről. Jean-Claude Juncker korábban azt mondta, hogy nem is lehetne belépni – Nógrádi György szerint Juncker rendkívül tehetséges ember volt, bár gyakran volt ittas.

„Európai Unió globális pozíciójában vesztett. Nagy-Britannia mindenben vesztett, Barnier pedig egy értelmes politikus volt." – Nógrádi György *

Orosz-ukrán háború: béketárgyalások és eszkalációs veszélyek

Putyin békejavaslatai és a változó orosz álláspont

A beszélgetés kitér Putyin legutóbbi nyilatkozatára, amelyben az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország készen áll a béketárgyalásokra Ukrajnával az isztambuli megállapodások alapján. Nógrádi György felidézi a 2022-es isztambuli tárgyalások lényegét: Oroszország a Krímet megtartja, 10-20 év után népszavazást tartanak (ami orosz többség esetén nem kérdéses), és semmilyen más területet nem követel. A Donbászban dél-tiroli típusú autonómia jött volna létre, de a terület Ukrajna része maradt volna.

A műsorvezető rámutat az orosz álláspont változásaira: 2022-ben még úgy tűnt, hogy az elfoglalt területekről későbbi tárgyalások során döntenének; 2024-ben Putyin már konkrét követeléseket fogalmazott meg Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékre, plusz a Krímre; 2025-ben a Trump-pal folytatott tárgyalásokon pedig azt követelte, hogy az ukránok vonuljanak ki a még el nem foglalt donbászi területekről is. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója legutóbb azt mondta, hogy már nem az isztambuli megállapodással foglalkoznak, hanem a teljes győzelemmel.

„Nyilvánvaló a háborúból ki akar jönni mindkét fél. Én nagyon furcsát mondok... a nyugati világnak lehet-e célja, hogy ez a háború elhúzódjék és mind a két fél presztízsveszteséget szenvedjen el, hogy Oroszország nemzetközi pozíciói tovább gyengüljenek. Én erre nem tudok választ adni, de szerintem ez messzemenően benne van a pakliban." – Nógrádi György *

A szakértő szerint jelenleg az amerikaiak szeretnének közvetíteni, de az orosz és ukrán álláspont alapvetően eltér egymástól. Zelenszkij törvénybe foglalta, hogy terület feladásáról nem lehet tárgyalni, és csak ő tárgyalhat. Oroszország eddig csak Luhanszk megyét tudta teljes egészében elfoglalni, a másik három megyéből kettőben az ukránok még komolyabban benne vannak. Egy terület van, ahol az oroszok 90%-ban elfoglalták a területeket – itt lehetséges lenne kompromisszum, de kérdés, hogy Putyin mire hajlandó.

Ukrán-lengyel feszültség és az újjáépítési konferencia

A műsorvezető beszámol a Lengyelországban zajló ukrán újjáépítési konferenciáról, amelyre nem ment el Zelenszkij. A háttérben egy kitüntetéses botrány áll: a lengyelek visszakérték Zelenszkij kitüntetését, és más volt ukrán vezetők is visszaadták lengyel kitüntetéseiket, illetve lengyel vezetők is visszaadták ukrán kitüntetéseiket. Ez az első olyan újjáépítési csúcs, amelyet nem Nyugat-Európában szerveznek (korábban Róma, Berlin és London volt a helyszín). Zelenszkij távollétében Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök képviseli az országot. Nógrádi György szerint ezeknek a konferenciáknak eddig volt értelme, mert Zelenszkij újabb pénzeket tudott szerezni, bár – ahogy fogalmaz – „a durva vagyok, ezek egy részét lenyúlni".

A világ vezetőinek életkora mint aggodalomra okot adó tényező

Nógrádi György felhívja a figyelmet egy sajátos helyzetre: a világ három vezetőjéből kettő – az orosz és a kínai vezető – jóval 70 év felett van, az amerikai elnök pedig most töltötte be 80. születésnapját. Ezt nem tartja túl biztató helyzetnek.

Közel-keleti helyzet: Irán és az atomprogram körüli bizonytalanság

Az iráni atomprogram ellenőrzése és a diplomáciai játszmák

A beszélgetés következő témája Irán, amely be fogja engedni az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) ellenőreit – ezt maga Rafael Grossi, a NAÜ vezetője jelentette be. A helyzet azért különösen érdekes, mert a napokban Irán bejelentette, Amerika is bejelentette, majd Irán letagadta, hogy beengedik az ellenőröket az atomlétesítményekbe.

Nógrádi György szerint Iránban a kormány, a parlament és a külügy is nyilatkozik, és ahány döntéshozó fórum van, mindegyik mást mond. Az iráni diplomácia hihetetlen ügyesen játszik ki dolgokat, hiszen több ezer éves történelem áll mögötte. Mindkét félnek – az USA-nak és Iránnak is – célja a háború befejezése, de rengeteg dolog szól ez ellen: a Hormuzi-szoros kérdése, a libanoni helyzet és sok egyéb tényező. Most egy 60 napos időszak jön, ahol minden és az ellenkezője is lehetséges.

„Olyan fokon más az iráni és amerikai célrendszer, hogy én egy tényleges béke megállapodást ma még nem látom. Lehet, hogy 60 nap után ilyen kompromisszum születik. Én ma még nem látom. Tehát én inkább azt látom, hogy mindkét fél próbál taktikai eredményeket elérni." – Nógrádi György *

A közel-keleti háború nyertesei és vesztesei

Arra a kérdésre, hogy van-e nyertese és vesztese a közel-keleti háborúnak, Nógrádi György egyértelmű választ ad: vesztes a Közel-Kelet. Az arab és más térségbeli országok komoly veszteséget szenvedtek el, mert kőolajat és földgázt nem tudtak exportálni. Bebizonyosodott, hogy Irán a térség középhatalma, és az is bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok arra képes, hogy szétbombázza Iránt, de arra nem, hogy békét teremtsen. Rengeteg negatív következménye lett ennek a háborúnak.

Hallgatói kérdések

Ukrajna és Belarusz közötti feszültség

Egy Attila nevű hallgató kérdése szerint Zelenszkij ultimátuma Belarusz felé – amelyben egy hetet adott a csapásmérő eszközök leszerelésére, különben Ukrajna megtámadja azokat – valójában csapda a „tetrekészek koalíciója" számára, hogy tevőlegesen is berántsa őket a konfliktusba. A hallgató kérdése, hogy van-e elég bölcsesség és előrelátás ezen országok vezetőiben, hogy ezt észrevegyék.

Nógrádi György szerint Zelenszkij valóságban nem akar háborút, és szörnyű nehéz lenne visszakozni. Ha Belarusz belépne a háborúba, az 1500 km újabb határt jelentene, amihez Ukrajnának jelenleg nincs elég fegyveres ereje. A szakértő szerint meglátjuk, hogy ebből mennyi a PR-tevékenység, és a jövő hét elején választ lehet adni a kérdésre.

Trump és Netanjahu viszonya, valamint Izrael stratégiai pozíciója

Egy Angi nevű hallgató egy friss hírre hivatkozik, amely szerint Donald Trump azt állította, hogy az összes zsidónak elege van Benjamin Netanjahuból, és egy telefonbeszélgetés során azzal fenyegette az izraeli miniszterelnököt, hogy a szoros szövetségesek között válás következik be. A kérdés, hogy elképzelhető-e, hogy Amerika első számú stratégiai szövetségese a Közel-Keleten már nem Izrael lesz.

„Trumpnál azért a nagy bejelentéseket nem kell annyira komolyan venni. (...) Azt, hogy a világ összes zsidója, ez megint egy nagyon fura tétel." – Nógrádi György *

A szakértő kifejti: tény, hogy az Izraelen kívüli zsidóság jelentős része érzi a növekvő antiszemitizmus hátrányait Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Netanjahunak a választásokig néhány hónap van hátra, és rendkívül nehéz helyzete lesz. Hogy az USA-nak új szövetségese lenne a Közel-Keleten – lehetne Jordánia, Egyiptom vagy Szaúd-Arábia, ezek most is megvoltak –, de hogy Izrael helyére tudna-e valaki lépni, azt Nógrádi György kétli. Az izraeli hírszerzés brutálisan jó, de a Netanjahu-féle politika nagyon komoly veszélyt jelent Izrael számára.

Hallgatói játék

Az adás végén Nógrádi György ismerteti a heti hallgatói játék kérdését: „Mi volt az, ami miatt Metternich és Talleyrand szembe került egymással? Nem a bécsi kongresszusról van szó, nem a területi vitákról van szó. Milyen olyan anyagi ügyek merültek föl kettőjük között, amelyik a kettőjük kapcsolatát mélypontra vitte?" A helyes megfejtéseket a www.ultrahang.tv/játék oldalon várják jövő péntek éjfélig.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Régesrégen nem világpénz kezdetbe se volt az, de legalább egy esély volt rá." – Az euróval kapcsolatos mondat értelme a kontextusból kikövetkeztethető (az euró nem vált világpénzzé, bár volt rá esély), de a pontos megfogalmazás bizonytalan.
  • „a plaza akkordhoz hasonló megállapodási formátumhoz" – A Plaza Accord (1985-ös nemzetközi valutaárfolyam-megállapodás) torzult alakja.
  • „a Yan körülbelül 30%-ra alulértékelt" – A jüan (kínai fizetőeszköz) torzult alakja.
  • „Julius Viridenko" – Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök nevének torzult alakja.
  • „a tetrekészek koalíciója" – A hallgatói kérdésben szereplő kifejezés, valószínűleg a „hajlandóak koalíciója" torzult alakja.
  • „metni és talléan" – Metternich és Talleyrand nevének torzult alakjai a játékkérdésben.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a kérdezgrádi Györtől mai adása.

[00:00:02]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Nográdi Győr biztonság politikai szakértő, aki szombathoz képest megborotvákozott.

[00:00:09]Jó napot kívánok tanár úr, üdvözöljük.

[00:00:14]Második kritikát nem akartam kapni.

[00:00:14]Jó reggelt kívánok.

[00:00:16]Megborotválkoztam.

[00:00:19]Rendben van.

[00:00:19]Ettől kezdve mindig meg fogok borotvákozni.

[00:00:22]Ne ne semmiképp.

[00:00:22]A műsor kedvér nagyon sokan írták, hogy a borosta is nagyon jó.

[00:00:26]Komolyan ott van a kommentek között.

[00:00:28]Szóval így is jó és úgy is jó.

[00:00:28]Én csak helyzetjelentést adok mindig a tanár úrnak az állapotáról.

[00:00:32]Ez pusztán a műsorunk elejét jelenti.

[00:00:34]Geopolitikán túl a tanár úrnak az éppen aktuális arcőrzetét elemezzük.

[00:00:39]Nem is elemezzük, tájékozthatunk róla.

[00:00:43]Hát ha erről van szó, akkor nagyon szívesen elmondom, hány éves koromtól borotválkozom.

[00:00:46]Tehát nagyon sok mindent el tudok mondani, ha bárkit érdekel.

[00:00:50]Pont most ezt a komoly dolgot megbeszéltük, el is kezdjük az adásunkat.

[00:00:53]Kérjük, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:00:57]Ha elérjük az 1 millió feliratkozót, akkor a tanár úr nem fog borotvákozni egy évig, úgyse érjük el.

[00:01:04]Úgyhogy ezt nyugodtan megígérhetem.

[00:01:06]Illetve kérem, hogy lájkolják ezt a videót, és ajánlom a támogatói közösségünket is.

[00:01:10]A fix.com oldalon találják sok-sok izgalmas tartalommal, exkluzív információkkal, és előbb is hozzáférnek a reklámmentes tartalmainkhoz, amit a Spotify-ra is be tudnak rakni, ha szeretnék.

[00:01:20]fix.com itt találják, tehát már több mint 200-an csatlakoztak, és nagyon szépen köszönjük a segítséget.

[00:01:27]És most pedig a tanár urat kérdezem a legfrissebb hírekről.

[00:01:32]Boldogan.

[00:01:32]Csak egy kérdés.

[00:01:32]Hányan iratkoztak eddig fölösszesen?

[00:01:35]200-an.

[00:01:37]De a Ja, az ultrahangra 262 70 ebben a pillanatban.

[00:01:46]Tehát ha 300000 lesz, akkor megint megyünk vacsorázni.

[00:01:49]Igen, így van.

[00:01:50]Vagy ebédelni.

[00:01:50]Rendben.

[00:01:50]A válaszom az, hogy ami számomra érdekes volt, hogy 31 milliárd euróra nőtt a német önkormányzatok hiánya.

[00:02:01]Három éve van hiány, addig mindig többlet volt.

[00:02:04]Új elnököt választott meg, vagy pártvezért a zöld párt Németországba.

[00:02:09]egy hölgyet, aki eddig is volt, és egy olasz bevándorlók gyerekét, akit éppen úgy megválasztottak 53%-kal, aki bejelentette, hogy Gázában építást folytat Izrael és fasizta a CDU.

[00:02:21]Éppen átment, tehát 53%-kal, de én kíváncsi leszek, hogy a tartományi választásokon mi fog történni.

[00:02:32]2 milliárd euróval csökkentik a lakástámogatást Németországba, és a ma reggeli német hírekben mondták be, hogy nemzetközi szervezetek fölszólították a német kormányt, hogy még több pénzt adjon a harmadik világból jött embereknek, vagy a harmadik világ támogatására.

[00:02:47]Hát ez jelenlegi német költségvetés mellett nem lesz egyszerű.

[00:02:52]Számomra ezek voltak a legfontosabbak.

[00:02:54]Köszönöm szépen.

[00:02:54]Ha már így belementünk Németországba, az első hír, hogy csökkent az önkormányzatok bevétele, ezt nem tudom máshogy értékelni, mint úgy, hogy mondjuk a iparűzési adó meg a cégek által befizetett adó csökken magyarul.

[00:03:04]A gazdaság teljesítménye továbbrontott.

[00:03:07]Ez lehet a háttérben?

[00:03:11]Ez az egyik háttér.

[00:03:11]A másik az, hogy gyakorlatilag egész Európa nehéz helyzetben van, hiszen olyan drágán kapja a kőolajat, fölgázt, hogy ez stratégiai hátrányt jelent.

[00:03:20]Nem jön be a műtrágya, hiszen a hormózoros zárva van.

[00:03:25]Az eró nem úgy működik, ahogy akarták.

[00:03:28]Régesrégen nem világpénz kezdetbe se volt az, de legalább egy esély volt rá.

[00:03:32]Németországnak kieleződtek a kapcsolatai részint azával, részint néhány európai országgal.

[00:03:37]A németek az elmúlt napokban eldöntötték, hogy 5000 füs katonai kontingens küldenek a Baltikumba.

[00:03:42]Nagyon sok minden történt Németországban, ami nem a gazdaság fejlődése irányába hat.

[00:03:50]Bár a katonai fejlesztések, katonai tervek akár a gazdaságot mesterségesen is fenntarthatnák.

[00:03:57]Ez egy örök téma és egy örök vita, hogy ezek növelik-e vagy csökkentik-e a katon.

[00:04:01]A válaszom az, hogy akkor igen, ha el tudom adni pénzért.

[00:04:04]Ha én ezt megcsinálom és rendszerbe állítom, akkor ez döntően kiadást jelent.

[00:04:08]Igaz, hogy munkahelyeket teremt, de nem hoz be pénzt.

[00:04:12]Ha én képes vagyok arra, hogy a német hadi technikát eladjam, és én nagyon sokszor elmondtam hónapokkal ezelőtt, hogy az én megítélésem szerint Németország volt az elmúlt évtizedekben az egyetlen ország a világon, amelynek elvei voltak a hadipari exportba.

[00:04:26]Ilyen elveket a briteknél, franciáknál, oroszoknál, amerikaiaknál soha nem láttam, de ez egy nagyon nehéz kérdés.

[00:04:35]Hő hadipar fejleszti-e a gazdaságot.

[00:04:35]A németiparban 2035-ig összesen 225000 munkahely szűhet meg a villamosításra való átállás következtében.

[00:04:45]Ez áll a német autóipari szövetség a VD a legfrissebb FD a Ferbander automobil Industri legfrissebb jelentésében.

[00:04:53]Ez 30 örömel örömmel veszem tudomásul ugyan német úr is tud olvasni.

[00:05:00]Igyekszem a WTF-nek olvasni.

[00:05:00]Igen, ez 35000-re több annál, mint amennyit a szervezet korábban valószínűsítő.

[00:05:08]Több dolgot látni kell.

[00:05:08]Egy megtrágult minden.

[00:05:10]Kettő, 15% büntetővál van mindenre, ami európai exportzusában.

[00:05:15]Három.

[00:05:15]A kínaiak elképesztő árokon tudják a kínai kocsikat Európába hozni.

[00:05:21]Négy a németek sokkal nehezebben tudják a Volkswagent, a Mercedes-t és egyéb kék kocsikat Kínában eladni.

[00:05:27]Tehát ez együttesen így működik.

[00:05:29]Rendkívül drága ma a német autóipar.

[00:05:32]Ön most voltam szervízben, ahol elmondták azt, hogy ma már oly mértékben problémát okoz az a német autók exportja, ami korábban évtizedeken keresztül ismeretlen volt.

[00:05:47]Eautók, nagyon komoly viták vannak, hogy szabad-e e-autót venni.

[00:05:49]Én ehhez nem értek.

[00:05:51]Én végighallgattam a véleményeket, elolvastam szakcikeket.

[00:05:56]Nyilván az eóknak megvan a maga rendkívül sok előnye és legalább annyi hátránya, de jelenleg a német autóiparválságban van.

[00:06:04]A tanár úr nem gondolkodik azon, hogy vesz egy elektromos autót vagy egy hibrid autót?

[00:06:09]Nem.

[00:06:09]Megmondom azt is, hogy miért.

[00:06:09]Én hosszú távon megyek, tehát nagyon sokat mentem napi 800, 1000, 1200 km-t, most már nem, de napi 400-at, 600-at most is megyek.

[00:06:19]Tehát az, hogy én megálljak, akkor elkezdjem töltögetni, ott elveszed csak egy fél órát.

[00:06:23]Ez nekem nem jön szóba.

[00:06:26]Én ezekel hibrid és akkor van ilyen is, meg olyan is.

[00:06:30]Én miután a kocsim egy éves, egy pici Mercedes, ha lejár a garanciája, megérem és még egészséges leszek, akkor át fogom gondolni, de az még van majdnem három évem.

[00:06:40]Pedig a tanár úr tudná tölteni a garázsba, mert most már nincs annyi városligettő zanzibári könyvod, mint amennyi korábban volt.

[00:06:49]Ez egy nagyon jó érfigyelembe fogom venni.

[00:06:51]Köszönöm szépen.

[00:06:53]Ha már könyvek rendelhető a tanár úr könyve az ultrahangkönyvek.com oldalon keresztül dedikálva.

[00:06:56]Egyébként még egy kicsit itt maradnék ezeknél a statisztikai adatoknál.

[00:07:00]2019 és 2025 között már 100000 munkahely megszűnt a német autóipari ágazatban, és a következő években további 125000 állás kerülhet veszélybe.

[00:07:11]Ugye ez 225000 állás.

[00:07:13]Ez azért már német viszonylatban is soknak tűnik.

[00:07:15]Ö van egy nagyon fura dolog.

[00:07:17]Én nem akarom konkurenciát dicsérni, de én olvasom most már nagyon régóta a csatér Ukrajna is, amiután jön ki szelisolitól.

[00:07:29]Egyszer nem egyáltalán nem konkurencia vagy.

[00:07:29]Hát én szeretem, értelmes.

[00:07:33]Körülbelül napi 10 oldalt olvasok pont azért, hogy nyugodtan átgondoljam.

[00:07:35]És a Zoli írja le azt, és teljesen igaza van, hogy mit jelent az angol százzefogás, mit jelent, hogy az USA Németországgal próbál világhatalomra szertenni, és mit jelent az, hogy Európa lemarad.

[00:07:47]Tehát ezeket a kérdéseket ő nagyon jól fölgozta a könyvébe.

[00:07:54]Azt írják egyébként itt a szakértők, hogy emögött a német történet mögött több probléma is áll.

[00:08:01]Például a vállalatvezetési hibák.

[00:08:03]Tényleg vannak.

[00:08:06]Áj, állj, állj, állj.

[00:08:08]Ez megint egy nagyon fontos kérdés.

[00:08:08]Én éveken átjártam német egyetemekre előadni, német delegációk tömegeért hozzám a közgázra satöbbi.

[00:08:14]Igaziból elitképzés Németországban alig van.

[00:08:20]Második elitképzés folyik egy-két am nagyon sok amerikai egyetemen, egy-két brit francia egyetemen.

[00:08:25]Következő: rengeteg német elhagyja Németországot és átmegy Svájcba vagy Ltensteinba, ahol sokkal többet keres.

[00:08:33]Igen, ez volt az első.

[00:08:36]Tehát ugye a és akkor itt maradnék ennél a pontnál, tehát hogy a ily a vállalatvezetési hiba, tehát hogy régen azért az volt, hogy a német precizitásnak nincs párja, és a német vállalatok azok vannak úgy összerakva, hogy az tüktig.

[00:08:51]Igen, csak van egy probléma.

[00:08:51]Ma Németországban lakosság 273%-a már nem német származású.

[00:08:56]Tehát én nem akarok csúnyát mondani, az ott dolgozó harmadik világbeliek nem biztos, hogy ugyanazt a normát tudják hozni, amit hoztak.

[00:09:06]ö a németek a hagyományokban.

[00:09:08]Másik Németországban most először talán a modern történetében van az, hogy egy generáció nem tud olyan jól élni, ahogy éltek apái.

[00:09:16]Tessék megnézni a második világháború után milyen bum volt Németországban.

[00:09:21]Elkezdődött a aranygyűjtése, elkezdődött az, hogy Volkswagen van egy népautóm.

[00:09:25]Ez megváltozott.

[00:09:27]Tessék megnézni, hogy mennyire nehéz ma Németországban lakáshoz jutni.

[00:09:31]Tehát az a német csoda, amelyik ment, amely Erhard kancellársága alatt ment, amely nagyon sok hosszú időn keresztül ment, ez a múlté.

[00:09:38]És akkor a következő ilyen hiba az a bürokkratikus teher.

[00:09:46]Elképesztő mennyiségű adó van Németországban, elképesztő mennyiségű a bürokkratikus teher, és ezt nagyon nehezen lehet elviselni.

[00:09:52]Ez nyilvánvalóan nngköltséget növel, ez a versenyképességet csökkenti.

[00:09:56]Így van.

[00:09:58]Illetve két pont még.

[00:09:58]Az elektromos mobilitás körüli bizonytalanság és a kínai autó.

[00:10:02]Igen.

[00:10:02]Úgy erről beszéltünk, hogy nagyon sok előnye van a elektromos ár elektromos autóknak nagyon sok a hátránya.

[00:10:09]Mesterséges intelligencia hol a határa, ahány szakkértőt elolvasok.

[00:10:15]Nagyon sok különböző álláspont van.

[00:10:15]És a utolsó volt a kínai, az pedig a kínai autógyáraknak a terjeszkedése.

[00:10:21]Hát a kínában a munkaerő sokkal olcsóbb.

[00:10:24]Kínába nagyon sok szempontból támogatják ezen kocsikák exportját.

[00:10:27]Tehát ezzel gyakorlatilag Európa rendkívül nehezen tud szembenézni.

[00:10:31]Így van.

[00:10:33]És akkor a makronom intézetnek egy friss elemzését olvasnám.

[00:10:35]Egyre több politikai diskurzusban beszélek Németországról és Japánról úgy, hogy a második világháború után 80 évvel újra felfegyver újrafegyverkeznek.

[00:10:47]Emellett a The New York Times, valamint európai, észak-amerikai és ázsia védelmi és nemzetközi ügyekkel foglalkozó kiadványai is megemlítik ezt.

[00:10:53]És ugye felmerül az, hogy tényleg mindkét ország növeli a védelmi kiadásait, modernizálja a fegyveres erőit, és egy olyan biztonságpolitikai stratégiába kezd, amelynek végrehajtása egyébként egy évtizeddel ezelőtt elég nehéz lett volna.

[00:11:09]Mi történik?

[00:11:11]A válaszom az, hogy amit le van írva, az igaz is.

[00:11:12]Tehát ami le van írva, igaz, de nem Németország és Japán kezdett el fegyverkezni, hanem a világ, a nyugati világ.

[00:11:20]Tehát ha én megnézem Európát, megnézem a Németország körülli országokat, Dániát, Hollandiát, Belgiumot satöbbi, elképesztő Svájcot, amelyik semleges, Ausztriát, amelyik szintén semleges, elképesztő mértékben fegyverkeznek.

[00:11:34]Tehát igaz, hogy a második világháború vesztesei a németek és japánok gőzerővel fegyverkeznek, de Japán térségében Kína északkorja, a Fülöpszigetek ugyanilyen gőzerővel fegyverkezik.

[00:11:46]Tehát a világ rá egy fegyverkezésre, aminek nem lehet tudni, hogy hol van a vége.

[00:11:50]Igen.

[00:11:52]Itt merül fel az a kérdés, hogy sokan azt mondják, hogy ez ugyanaz, mint a 80 évvel ezelőtti időszak, amikor a náciémország és a császári japán fegyverkezési stratégiát folytatott.

[00:12:00]Így van.

[00:12:03]Ez nem teljesen más a helyzet.

[00:12:04]Nác németeusz, én erről boldogan bármennyit beszélek.

[00:12:10]Én nagyon szeretem ezt a témát.

[00:12:11]Tehát hatalomra kerül Hitler választások útján.

[00:12:14]Soha többet Németországban nincs választás.

[00:12:16]És Hitler rendkívül tudatosan készül a háborúra.

[00:12:20]Én egy mondatot ha idézzek tőle.

[00:12:23]Vagy 1938- vagy 39-ben, tehát a háború legszélén, amikor már katonai kalandok voltak, mondta azt, hogyha a kellő hat éven keresztül tudja a háborút viselni.

[00:12:32]Igen.

[00:12:32]Hat év után bukta el Japán.

[00:12:34]Japánt nagyon nehéz a helyzet, hogy belevitték-e a háborúba, mert Japán számára az kőolaj azúsában megfelelő stratégiai nyersanyaggal nem kapott, az ország halálát jelentette volna.

[00:12:45]Ezzel együtt elkezdődik a háború.

[00:12:50]Megtámadják 1941 decembrekben P Harburgot, de az amerikaiak, akik tudtak a támadásról, kivonták az ott lévő repülőgéphordozókat.

[00:12:59]Tehát magyarul az amerikai flotta legértékesebb része megmenekül.

[00:13:01]Nagyon más a helyzet, nagyon más a világhelyzet.

[00:13:05]És jelenleg azért japán német szövetség nincs japán fő ellenségem a Kína és japán főpartnere az USA.

[00:13:13]Ugye most van egy interjú az Ultrahang csatornáján, Salovval, aki ugye az orosz nyilvánosságnak az egyik leghíresebb alakja, egy orosz véleményvezér, aki pedig a Köppernek adott, a Delthovének a főszerkesztőjének adott egy hosszú interjút.

[00:13:30]Ebben ő még mindig arról beszél, ugye orosz oldalról közelíti meg, hogy önök megtámadtak minket, és itt megint behozza a náci Németországnak a felelősségét, satöbbi, satöbbi.

[00:13:42]De pont úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta, minthogyha Németország levetkőzte volna ezt a második világháborús lelkiismeretfurdást, és egy csomó dolgot, amit korábban nem tett meg, tehát fegyverek küldése, fegyverkezés, európai hadseregben való részvétel, azt most mintogyha lelkiismeretfurdulás nélkül megtenné.

[00:14:03]A válaszom az, hogy tökéletesen igaza van megváltozott a német álláspont.

[00:14:07]Tehát az, hogy a németek egy 5000 fős brigádot, dandárt küldenek a Baltikumba, ezek új helyzetek.

[00:14:13]Tehát gyakorlatilag Németország kőkeményen kiáll Ukrajna mellett.

[00:14:18]Számomra a kérdés az, hogy tegnap megbukott a brit miniszterelnök, az új brit miniszterelnök, aki egy nagy város polgármestere volt eddig, fogja-e támogatni, mielőtt kijavít Manchestert?

[00:14:31]Tehát fogja-e javít ki támogatni ugyanilyen mértékben ingyen Ukrajnát?

[00:14:35]Nem tudom.

[00:14:35]Ha ő valóban egy munkáspárti vonalat vész, akkor egy új külpolitikai koncepciót kell behoznia.

[00:14:40]Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ennek milyen hatása lesz oroszok rá háborúra.

[00:14:44]Az oroszok nem felejtik el 1941.

[00:14:46]június 22-t a német támadást, és teljesen máshogy látják a történelmet, mint Nyugat-Európa.

[00:14:57]Akkor térjünk át pont a brit kérdésre.

[00:15:00]Az első dolog, ami felmerült bennem, hogy emlékszem, ugye amikor a hajlandóak koalíciójáról beszélgettünk, aminek ugye a most távozó Kir Starmer és a tagja volt, akkor a tanár úr mindig kiemelte, hogy na jó, de milyen hajlandóak koalíciójáról beszélünk.

[00:15:11]Ott van Starmer, aki nagyon rosszul áll.

[00:15:12]Ott van Merc, aki nagyon rosszul áll.

[00:15:14]Ott van Macron, aki nagyon rosszul áll.

[00:15:16]Most, hogy Starmer távozik, megremeghet a hajlandóak koalíciója is.

[00:15:23]Én inkább az ami átalakul.

[00:15:23]A Macron nem áll nagyon rosszul egyébként.

[00:15:26]Tényleg nagyon rosszul áll, de neki lejár a mandátuma.

[00:15:31]Német kancellár Merc nagyon rosszul áll, de lehetetlen.

[00:15:33]Gyakorlatilag a leváltása.

[00:15:35]A német történelemben annyi kancellár bugott meg a Vejmári köztársát, tehát első világháború vége 1933 között, hogy csak úgy lehet kancellárt leváltani, ha előtte megválasztom az újat.

[00:15:46]Ennek most a valószínűsége minimális.

[00:15:48]A brit miniszterelnök megbukása azt jelenti, hogy új brit politika jön.

[00:15:53]Milyen lesz ez?

[00:15:56]Hogy fog visszonyúlni Európához?

[00:15:56]Az újbrit, a jövendő brit miniszterelnök azt mondta, hogy hiba volt a kilépés a Brexit, de visszaút nincsen.

[00:16:03]Tehát nagyon sok a kérdőjel.

[00:16:05]Ugye pont ezen gondolkodtam közben, hogy ha a németeknél a korábbi ilyen státuszkók felbomulhattak és már legutóbb is igaz, hogy csak egy hónappal, de előrehozott választás volt, akkor mi van?

[00:16:21]Áj, állj, áj, állj.

[00:16:21]De ott azért volt előrehozott választás, mert a liberális párt jószokása szerint hátb szúrta eddigi szövetségeseit.

[00:16:28]Ugyanezt csinálták 82-ben Helmut Schmittel.

[00:16:29]Ezt nagyon sokszor megcsinálták.

[00:16:32]Ugyanezt megcsinálták a Spigerbótrány idején, és Adenuer visszavonul.

[00:16:37]Tehát nagyon sokszor ezt eljátszotta az FDP.

[00:16:39]Pont.

[00:16:42]Igen.

[00:16:42]Na, csak itt gondolkodtam azzal, hogy miv, hogyha már ezek az ilyen tabuk is megdőlnek Németországban, és például ahogy Starmer belebukotta az alacsony népszerűségre hivatkozva, úgy most akár Mercet is megbuktathatják.

[00:16:54]Ö mer nyilván nem akar visszavonulni, hiszen élete vágya az volt, hogy Németország kancellária legyen.

[00:17:01]Az egy más kérdés, hogyha a CDU találna egy kancellár jelöltet és az SZPD-vel egyeztetne, akkor meg lehetne azt csinálni, hogy a Merc helyére azt megválasztják, de ennek jelenleg még anyomai sem látszanak.

[00:17:12]Andy Burnham lehet ugye Kirstar merutódja, ahogy a tanár úr is említette, a volt manchesteri polgármester.

[00:17:20]Azon gondolkodtam, hogy ő egy tipik brit, ami most már egészen új az angolokhoz képest, akik próbálkoztak nagyon sok mindennel.

[00:17:32]Így van.

[00:17:32]És próbál visszamenni a Munkáspárt hagyományos politikájához.

[00:17:34]És ennek keretében nyilván a belpolitika érdekli a britteket, de számomra a kérdés az, ez milyen külpolitikát folytat?

[00:17:43]Mit tesz a NATOért?

[00:17:43]Hajlandó-e Trumppal együttműködni?

[00:17:46]Trumpnak hátra van durván két éve.

[00:17:48]Tehát nagyon sok a kérdő, több mint két éve nagyon sok a kérdőjel a britkül és biztonságpolitikáról.

[00:17:55]Igen, egyébként érdekes, mert valamivel kevesebb mint 25000 szavazattal választották meg a múlt hét csütörtökén Andy Bemet, aki fölényesen győzőtt az egyik észak egyik egyéni körzetben, az észak angliai Mackersfieldi körzetben, ahol a 77000 választásra jogosult 59%-a adta le a voksát.

[00:18:19]56 éves egyébként a manchesteri polgármesteri posztot feláldozó alsóházi képviselő jelenleg.

[00:18:28]És hát felmerül a kérdés, hogy mennyi idő kell például ahhoz, hogy megkapja akkor a miniszterelnöki posztot.

[00:18:36]A válaszom az, hogy hetek.

[00:18:36]A kérdés az, hogy a Munkáspártnak lesz-e másik jelöltje a miniszterelnöki posztra.

[00:18:40]Ha nem, akkor ez egy sima dolog, és néhány hét után ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke.

[00:18:48]Csak itt megint dolog egy dolog van.

[00:18:50]Nagy-Britannia gazdasági helyzete folyamatosan romlik.

[00:18:52]Nagy-Britannia különleges kapcsolatokat az US-val, amit a Brexit révén emért nem tudta elérni.

[00:18:59]Tehát rengeteg a kérdőjel, és Nagy-Britanniában csak olyan ember lehet miniszterelnök, aki a parlament tagja.

[00:19:06]Tehát ő hiába volt sikeres brit munkáspárti politikus, mostantól lehet miniszterelnök, mert most választák be a brit parlamentbe.

[00:19:14]Az elmúlt 10 évben hat miniszterelnöke volt egyébként Nagy-Britanniának, David Cameron.

[00:19:19]Áj, állj.

[00:19:19]Igaza van, de most megjelent valamelyik újságban, nem tudom melyikben láttam, hogy hat miniszterelnök volt, de egy kóbormacska volt, amelyik ott lakik a Downing szé.

[00:19:30]Én is láttam még a macskát is láttam videón.

[00:19:31]Igen.

[00:19:31]Stabilabb a macska, mint a miniszter.

[00:19:34]Lát sokkal stabilabb.

[00:19:34]Igen.

[00:19:37]David Cameron volt ugye 2010-től, Terezik 2016-tól, Boris Johnson 2019-től, Lis Trust 2022 szeptember és októberében, Rishi Sunak 2022-től 24-ig, Kés Starmer 2024 és 26 között.

[00:19:51]A Starmer ahhoz képest egész hosszú ideig bírta.

[00:19:57]David Cameron volt, aki még hat évig annak idején kihúzta.

[00:20:02]Igen, csak itt megint egyszer el kellene elemezni azt, hogy mi történt Nagy-Britanniában.

[00:20:07]Miért van az, hogy Nagy-Britanniában nincs folyamatosság?

[00:20:09]Hogy lehet az, hogy van olyan kormányfő, aki hetek alatt megbukott?

[00:20:14]Tehát mi ennek az oka?

[00:20:16]Egyszer érdemes lenne erről beszélni egyébként.

[00:20:18]Tudja mióta nincs folytonosság?

[00:20:19]Ahogy nézem nagyjából a Brexit óta, mert a Brexit megbontotta a brit társadalmat leegyszerűsítve 53% mondta, hogy kilépni, 47% mondta, hogy benn maradni és mind a két fél úgy érezte, hogy neki igaza van.

[00:20:33]De a Brexit nem hoit a britek vártak a halászatba, az Európai Unióval való kapcsolatokba, a különleges amerikai kapcsolatokba és sok egyébe.

[00:20:46]Azt mondta Michel Barni erről az Európai Bizottság egykori Brexit ügyi főtárgyalója, hogy az Európai Unió ajtaja nyitva áll Nagy-Britannia előtt, ha az ország a jövőben ismét csatlakozni szeretne az EU-hoz.

[00:20:58]Európában mindenki sajnálja, hogy Nagy-Britannia távozott az EU-ból.

[00:21:03]A válaszom az, ez igaz.

[00:21:03]De a visszalépés rendkívül nehéz lenne, éveket venne igénybe, és nem tudom, hogy a brit közvélemény, hogy viszonyulna hozzá.

[00:21:12]Most az új valószínű brit miniszterelnök azt mondta, hogy szorosabb kapcsolat.

[00:21:16]Igen.

[00:21:16]EU-baan való belépés nem.

[00:21:20]Jeud Junker viszont azt mondta, hogy nem is lehetne belépni egyébként.

[00:21:21]Tehát hogy mindenki más Jan Junker egy rendkívül tehetséges ember volt, nagyon kár, hogy gyakran volt isiásza, magyarul részeg volt állandóan.

[00:21:30]Igen, igen.

[00:21:31]Erről múltkor is beszéltünk.

[00:21:31]Azt viszont Michel Barnier kevésbé volt részegő, ő a józan politikusokhoz tartozott.

[00:21:37]Azt mondta, hogy 10 év táblatából visszatekintve be a Brexit olyan játszmának tűnik, amelynek csak vesztesei voltak.

[00:21:44]Abszolút egyetértek vele.

[00:21:44]Európa teret vesztett, Nagy-Britannia teret vesztett, tehát amit a brittek vártak a kilépéstől, az nem következett be.

[00:21:52]Még egy érdekes mondat.

[00:21:52]Azt mondja Barnier, hogy Nagy-Britannia valószínűleg sokkal többet veszített a kilépésen, mint az Európai Unió.

[00:21:58]Ezzel egyetért?

[00:22:02]A válaszom az, hogy Európai Unió globális pozíciójukba vesztett.

[00:22:06]Nagy-Britannia mindenbe vesztett, Bárnyé pedig egy értelmes politikus volt.

[00:22:11]Mennyire lehet könnyű visszalépni az EUB?

[00:22:13]Mert kilépni az elég bonyolult volt.

[00:22:14]Én emlékszem a Hit Rádióban vadtam akkor ilyen napi műsornak a vezetője.

[00:22:18]Minden nap arról beszélgettünk a szakértőkkel, hogy hogy nem sikerült még mindig a Brexit végrehajtása, mert rengeteg dolog kellett hozzá.

[00:22:25]A visszalépés ennél komplikáltabb.

[00:22:27]Tehát gyakorlatilag az, hogy a britek visszalépjenek, rengeteg dolgot föl kellene áldozniuk.

[00:22:33]Nem hiszem, hogy ezt megteszik.

[00:22:36]Ugye Kir Starmer többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unió úrba.

[00:22:43]Viszont Andy Burham, aki most a legesélyesebb utódiöltje, őneki már volt olyan nyilatkozata, hogy Nagy-Britanniának ismét az Európai Unióban lenne a helye.

[00:22:51]Igen, csak az ülésponton meghatározza az álláspontomat.

[00:22:54]Ő egy nagyváros polgármestere volt, ahonnét a helyzet máshogy néz ki, mint Londonból a Dning Streetről.

[00:23:02]Na, visszatérek egy pillanatra Merchez, mert közben találtam egy nagyon érdekes hírt a kínai sajtóír arról, hogy Friedrich Merc német kancellár azt javasolta, hogy Európa úgy gyakoroljon nyomást Kínára a UN erősítése érdekében, hogy csökkenti ezzel a záróinak versenyképességét a globális piacon.

[00:23:22]szigorúbb uniós politikát szorgalmazott a német kanceller és a plaza akkordhoz hasonló megállapodási formátumhoz egy árfolyam kiigazításokról szóló nemzetközi megállapodáshoz való visszatérést javasolt a brüsszeli EU találkozót követő EU csúcstalálkozót követően kijelentette hogy a Yan körülbelül 30%-ra alulértékelt míg az IMF ezt a számot 16%-ra becsüli és szerint a Kína elárasztja a piacot a termékeivel és a Valupta politikáját használja a verseny elő fenntartására a válasz ebben rengeteg igazság van, de a válasz túloldal az, hogy ez abszolút nem érdekli kínát.

[00:23:59]A harmadik megjegyzésem az, hogy Brüsszel óriási nyomást gyakorolt Moszkvára 21.

[00:24:06]szankciós csomagnál vagyunk, és próbál ugyanekkora nyomásgyakorolni Kínára.

[00:24:11]Kínára a nyomásgyakorlás eddig nem jött be.

[00:24:13]Az amerikai politikába Trump látszik, hogy hol Kínával együtt van, hol nem.

[00:24:17]Hol próbál közvetíteni orosz-ukrán konfliktusba, hol nem.

[00:24:19]De az, hogy Merc mit mondaki egyébként kiváló gazdasági szakértő Pekinget nem érdekli.

[00:24:28]Menjünk tovább.

[00:24:28]Orosz-ukrán háború.

[00:24:28]Ö volt tegnap, hogy Putyin az orosz kormány tagjaival tárgyalt, és itt azt mondta, hogy Oroszország, ahogy azt már sokan, ahogy már sokszor kijelentette, készen áll a béketárgyalásokra Ukrajnával, készen áll az Istanbulban elért és az ukrán küldöttség által preferált megáoldások, megállapodások alapján.

[00:24:50]Ez azt jelenti, hogy minden megfelelt az ukránoknak Istanbulban.

[00:24:55]Most úgy tűnik, mintha Putyin három különböző verzióra hivatkozna.

[00:24:57]Egyrészt a 2022-es isztamban béketárnyalásra.

[00:25:03]Áj, ez a háború kezdető utáni hetek.

[00:25:03]Az isztanbuli találkozó lényege, hogy Oroszország a krémmet megtartja.

[00:25:08]10-20 évig után a népszavazás lesz, mert orosz többségben a népszavazás nem kérdéses.

[00:25:15]És semmilyen területet nem követel.

[00:25:15]A dombászban jöjjön létre autonómia, déltiroli típusú autonómia, de maradjon meg, mint Ukrajna része.

[00:25:23]Ezen túl vagyunk.

[00:25:25]Igen.

[00:25:26]Ugye ez a 22-es verzió.

[00:25:26]Itt azért azt, ha már így belementünk, akkor ott érdemes talán kiemelni, hogy ott viszont úgy tűnt, mintogyha az elfoglalt területekről majd későbbi tárgyalások során döntöttek volna, és nem is akarták volna ott a teljes dombaszt abban a pillanatban 2022-ben magukénak.

[00:25:43]Aztán 2024-ben volt egy beszéde, ott már ugye konkrét követeléseket fogalmazott meg Donet Luansk, tehát Zaporizsia, Herson, tehát mind a négy megye plusz a klím.

[00:25:55]És volt a 2025-ös encoregi tárgyalás, amikor meg a Trumppal tárgyalt, és amikor meg azt mondta, hogy az ukránok vonuljanak ki a még el nem foglalt dombaszi területekről is.

[00:26:07]Nagyon nehéz, hogy most akkor az istanbulira kell fókuszálni, az Encorigira, vagy például Juri Jusakov, az orosz elnök tanácsadója legutóbb azt mondta, hogy már nem az Encoridsal foglalkoznak, hanem azzal, hogy győzelem legyen.

[00:26:21]És Moszkva a teljes győzelemre koncentrál.

[00:26:25]Válaszom az, hogy egyelőre együket se tudták végrehajtani, tehát nyilvánvaló a háborúból ki akar jönni mindkét fél.

[00:26:30]Én nagyon furcsát mondok, tessék mondani, a nyugati világnak lehet-e célja, én ezt csak fölvetem, mint hülye egyetemi tanár, hogy ez a háború elhúzódjék és mind a két fél presztízs veszteséget szenvedyen el, hogy Oroszország nemzetközi pozíciói tovább jöngüljenek.

[00:26:49]Én erre nem tudok választ adni, de szerintem ez messze menően benne van a pakliban.

[00:26:53]Tehát jelenleg ugye az amerikaiak szeretnének közvetíteni.

[00:26:58]Az orosz és ukrán álláspont alapvetően eltér egymástól.

[00:27:01]Az ukránok most egy hetet adtak, hogy Belagrusz megfelelő katonai berendezéseket leállítson, amelyek segítik a orosz dróntámadást.

[00:27:11]Az egy hét néhány nap múlva eltelik.

[00:27:13]Nagyon kíváncsi leszek, hogy mi lesz.

[00:27:13]De látszik az, hogy ez a háború, ahogy a perzsa beli háború is eszkalálódik.

[00:27:20]Itt a tegnapi nyilatkozatból tulajdonképpen, ha jól értem, akkor azt mondja Putyi, hogy az Ukrajnával való tárgyalás feltétele, hogy Ukrajna kivonuljon a Dones Luance, Herson és Zaporizsia megyékből.

[00:27:29]Ezek közül Áj, állj, állj, ez már elfogadhatatlan a mai ukrán vezetésnek kettő.

[00:27:34]Zelenski törvénybe vette, hogy terület feladásáról nem lehet tárgyalni, csak ő tárgyalhat.

[00:27:41]Tehát megint egy rókafogta sukával állok szembe.

[00:27:43]Igen, mehetünk tovább.

[00:27:45]És hogy ezek közül Oroszország edig csak Lansz megyét tudta teljes egészében elfoglalni.

[00:27:49]És ugye itt írja a Medúa nevű orosz ellenzéki újság, hogy a frontokon most épp egyre jobban álló ukránoknak pedig eszébe sincs kivonulni a másik három megyéből.

[00:28:00]Persze a három megyéből kettőben elég komolyabb benne vannak.

[00:28:02]Egy terület van, ahol az oroszok olyan 90 valá%-ban elfoglalták a területeket.

[00:28:07]Itt nyilván lehetséges lenne kompromisszum.

[00:28:10]A kérdés az, hogy Putyin men mire hajlandó kompromisszumba belemenni.

[00:28:14]És én múltkor mondtam önnek, az egy elég vicces helyzet, hogy a világ három vezetőjéből kettő, az orosz és kínai vezető jóval 70 fölött van.

[00:28:23]Az amerikai elnök meg most töltötte be 80.

[00:28:25]születésnapját.

[00:28:25]Ez nem túl biztató helyzet.

[00:28:31]Egy újabb hír, hogy most éppen Lengyelországban zajlik az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia, amire nem megy Volodimir Zelenski Ukraján elnök.

[00:28:40]Ugye itt az elmúlt napok kitüntetéses botránya miatt ugye Zelenskitől visszakérték a lengyelek a kitüntetését.

[00:28:47]öt föl és meg is érkezett Lengyelországban egyébként és a többi volt lengyel bocsánat ukrán vezető is visszaadta egyébként és lengyel vezetők is visszaadták az ukrán kitüntetés az ukrán kitüntetésüket úgyhogy látjuk hogy eszkalálódik a helyzet igen ebben a helyzetben különösen pikán hogy danban szervezik meg ezt a csúcsot csütörtökön is pé ez az első olyan csúcs amelyet nem nyugat-Európában szerveztek eddig Róma Berlin és London volt Hát cuk van Nyugat-Európa.

[00:29:19]Így van.

[00:29:21]Viszont hogyha nincs ott Zelenski, akkor van értelme ennek az egésznek.

[00:29:23]Julius Viridenko, ukrán miniszterelnök fogja képviselni majd az országot.

[00:29:29]Erre utólag lehet válaszolni.

[00:29:29]Nyilván a Zelenskitől a pontos utasétásokat megkapta.

[00:29:35]Egyébként ezeknek az újépítési konferenciáknak eddig volt bármi értelme?

[00:29:40]Igen.

[00:29:40]Zelenski újabb pénzeket tudott megszerezni, és a durva vagyok ezek egy részét lenyúlni.

[00:29:45]Igen.

[00:29:47]Na menjünk akkor tovább.

[00:29:47]Ma ennyit az orosz-ukrán háborúról.

[00:29:49]Ez közelkelet.

[00:29:52]Irán be fogja engedni az ENS atomenergia ügynökségének ellenőreit.

[00:29:54]Ezt maga a Nemzetközi Atomenergiaügynökség feje Rafael Grossy jelentette be.

[00:29:58]A kérdés azért akut, mert a napokban Irán bejelentette, Amerika is bejelentette, majd Irán letagadta, hogy beengedik a Nemzetközi Atomergia ügynökség vezetőit az atomlétesítményekbe.

[00:30:12]Most viszont Grossi mondja ezt.

[00:30:14]Igen, csak itt egyet látni kell, hogy Iránban nyilatkozik a kormány, a parlament, a külügy, és ahány döntéshozó fórum van, mindegyik mást mond.

[00:30:24]Tehát az iráni diplomácia hihetetlen ügyesen játszik ki dolgokat, hiszen több 1000er éves történelme van.

[00:30:32]Meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:30:32]Nyilvánvaló mind a két félnek, Usának és Iránnak célja a háború befejezése, de rengeteg dolog szól ez ellen.

[00:30:39]A hormozis szoros kérdése, a libanoni helyzet és sok egyéb.

[00:30:44]Tehát ez egy több ismeretlenes kérdőjel.

[00:30:46]Szó nincs arról, hogy megállapodtak.

[00:30:48]Most egy 60 napos időszak jön, ahol minden és az ellenkezője is lehetséges.

[00:30:54]Itt gondolkodtam egyébként ezzel az egész történetel, hogy csak a félidős választásoknak a ki sminkelése ez tehát, hogy Trump azt mondja, hogy húzzák az időt és legalább addig valami eredmények legyenek, vagy ez egy tényleges béke megállapodás?

[00:31:11]Olyan fokon más az iráni és amerikai célrendszer, hogy én egy tényleges béke megállapodást ma még nem látom.

[00:31:16]Lehet, hogy 60 nap után ilyen kompromisszum születik.

[00:31:20]Én ma még nem látom.

[00:31:20]Tehát én inkább azt látom, hogy mindkét fél próbál taktikai eredményeket elérni.

[00:31:28]Egyébként, hogy látja a tanár úr, van ennek a közelkeleti háborúnak nyertese és vesztese?

[00:31:35]Hát a válaszom az, hogy vesztes a közelkelet.

[00:31:36]Arab Erzsőből menti országok komoly veszteséget szenvedtek el.

[00:31:42]Kőolajat, földgázt nem tudtak exportálni.

[00:31:44]bebizonyosodott az, hogy iránuló térség középhatalma, bebizonyosodott az, hogy az Egyesült Államok arra képes, hogy szétbombázza irány, de arra, hogy békét teremtsen nem.

[00:31:54]Tehát rengeteg negatív dolog jött ki ebből a háborúból.

[00:31:59]Hallgatói kérdésekkel folytatjuk.

[00:31:59]Szia Tamás!

[00:32:02]Köszöntök mindenkit.

[00:32:02]Ukrajna és Belarusz közötti esetleges katonai konfliktus kialakulásának veszélye valójában Zelenszki csapdája a tetrekészek koalíciója számára, hogy tevőlegesen is berántsa őket a konfliktusba.

[00:32:15]És van-e annyi bölcsesség és előrelátás ezen országok vezetőinek a két fülük között?

[00:32:20]Eddig nem igazán csillagtották ezen képességüket, hogy ezt észrevegyék.

[00:32:24]Itt továbbra is csak szóban és anyagiak legyenek tetrekészek.

[00:32:28]Előre is köszönöm a választ.

[00:32:28]Üdv Attila.

[00:32:30]Ugye itt az történt, hogy Zelenski ultimátumot adott bela Rusznak, hogy azokat a csapásmérő eszközöket, amelyekkel a drónok meg tudják támadni, Ukrajnát szereljék le, különben Ukrajna megtámadja Belarusznak ezen eszközeit.

[00:32:43]Egy hetet adott erre az ukrán államfő.

[00:32:46]Én azt érzem, hogy valóságban nem akar háborút visszakozni.

[00:32:48]Szörnyű nehéz.

[00:32:48]Ő már két évvel ezelőtt egyszer ugyanezt elmondta.

[00:32:53]Ha belépne Bielorusz a háborúba, az 1500 km újabb határ lenne.

[00:32:59]Ukrajnának ennyi fegyveres ereje jelenleg nincs.

[00:33:01]Tehát meglátjuk, hogy ebből mennyi a PR tevékenység.

[00:33:03]Erre jövő hét elején választ lehet adni.

[00:33:08]Így szól a következő kérdés.

[00:33:08]Tisztelt tanár úr!

[00:33:11]Egy frissen megjelent hír szerint Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az összes zsidónak elege van benjamin Netuból, és egy telefonbeszélgetés során azzal fenyegette az izraeli miniszterelnököt, hogy a szoros szövetségesek között válás következik be.

[00:33:29]Ez egy új könyvből származik, amelyből a média kedden osztott meg részleteket.

[00:33:34]A tanár úr szerint, ha ez igaz, elképzelhető, hogy Amerika első számú stratégiai szövetségese a Közelkeleten már nem Izrael lesz.

[00:33:42]Üdvözlettel Angi.

[00:33:46]A válaszom az, hogy nagyon jó a kérdés.

[00:33:48]Úsában lennénk azzem, hogy nyert.

[00:33:48]Ez volt 1 millió dolláros kérdés.

[00:33:49]Egy a Trumpnál azért a nagy bejelentéseket nem kell annyira komolyan venni.

[00:33:55]Kettő, azt, hogy a világ összeszsidója, ez megint egy nagyon fura tétel.

[00:34:01]Tény az, hogy a Izraelen kívüli zsidóság jelentős része azt érzi, hogy milyen hátrányok kérik amiatt, hogy nő az antiszemitizmus Nyugat-Európába, Észak-Amerikába, Ausztráliába.

[00:34:13]És tény az, hogy Netenónak a választásokig néhány hónap van hátra rendkívül nehéz helyzete lesz.

[00:34:17]Hogy újszövetségese lenne az usának a közelkeleten.

[00:34:22]Ez lehet Jordánia, ez lehet Egyiptom, ez lehet Szaudarábia, ezek most is megvoltak.

[00:34:27]Hogy Izrael helyére tud-e valaki lépni, az kétlem.

[00:34:32]Az izraeli hírszerzés brutálisan jó, de a Netov féle politika nagyon komoly veszélyt jelent Izrael számára.

[00:34:36]Köszönöm szépen.

[00:34:39]És akkor most pedig megkérem a tanár urat, hogy a hallgatói játékkérdést ismertesse.

[00:34:45]A kérdésem az volt, hogy mi volt az, ami miatt metni és talléan szembe került egymással.

[00:34:50]Nem a bécsi kongresszusról van szó, nem a területi vitákról van szó.

[00:34:55]Milyen olyan anyagi ügyek merültek föl kettőjük között, amelyik a kettőjük kapcsolatát mélypontra vitte?

[00:34:59]Köszönöm szépen.

[00:35:03]www.ultrahang.tv/játék.

[00:35:05]Ide várjuk a helyes megfejtéseket.

[00:35:05]jövő péntek évfélig lehet játszani.

[00:35:07]Ha pedig kérdést szeretnének beküldeni a tanár úrnak, akkor azt a www.ultrang.tv/ kérdések oldalon keresztül tehetik meg.

[00:35:17]Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a figyelmet.

[00:35:18]viszontlátásra, viszont hallásra.