Rendkívüli üzenet Moszkvából: Megelőző atomcsapást tervezhet Putyin? - Vukics Ferenc

[00:00:00]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az Ultrahang minden kedves nézőt és hallgatóját.

[00:00:03]Én Nagy Bató Jonatán vagyok, és mielőtt belevágunk, mindenkinek egy programajánló július 3a és 5e között kerül megrendezésre a Magyarországos Gyűlése Ó Pusztaen.

[00:00:14]Mindenkit sok szeretettel várunk, az Ultrahang is ott lesz.

[00:00:15]És hát velem szemenő egyébként a Módnak az egyik alapítója, Vukics Ferenc a Nemzetvé Szabad Egyetem Alapítvány alapítója.

[00:00:23]Szervusz Fedi.

[00:00:23]Köszönöm szépen, hogy itt vagy.

[00:00:25]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:26]Te is ott leszel a magyon, ugye?

[00:00:28]Így van.

[00:00:28]Hát egyik az, hogy a szervezésben is kellett munkát elvégezni mindig, bár a tanítványaminak a döntő többsége már áthárítja rólam ezeket a feladatokat, de nagyon sok előadást fogunk tartani, sok kerekasztalbeszélgetésen veszünk rést, és természetesen a történelmi élőképpen is még lesz szerepem egy kicsit a az ott lévő eseményeknek a rendezésében.

[00:00:50]Vágjunk is akkor bele az ilyen boldog témák után a szomorú valóságba.

[00:00:52]ukrán források szerint az Oroszországok Oroszország elleni legfrissebb támadásokat Donald Trump ösztönözte.

[00:01:02]Ugye ez összecsenge azzal a múlt heti hírrel, hogy Macron is és Lavrov is megerősítette, hogy volt egy megegyezés Enkoricban az oroszok, illetve az Egyesült Államok között, amit egyébként Trump akkor rúgott fel, vagy akkor változtatta meg a véleményét, amikor Zerensk, illetve az európai vezetők meglátogatták.

[00:01:18]Ö miért érdeke a Trump adminisztrációnak az, hogy most ennyire beleálljon Oroszországba?

[00:01:26]A hát két lehetőség van.

[00:01:26]Az egyik az, hogy ez igaz ez a hír.

[00:01:28]Ugye ez azért is elképzelhető, mert Trumpot továbbra is szorítja az idő, fel kellene mutatni valamifajta eredményt.

[00:01:36]És jelen pillanatban azt lehet látni, hogy Iránnal kapcsolatban túl sok eredményt nem tudott felmutatni.

[00:01:42]Ezért a beígért, hogy a nagy válságok közül ő melyiket fogja megoldani.

[00:01:47]Itt itt van most az orosz-ukrán válságnak a kérdésköre, amit megoldhat.

[00:01:52]És ugye állítólagosan ugye a Kiev independent azt szellőzteti meg, hogy valójában Trump biztatja és támogatja ezeket a csapásokat, hogy még keményebbek legyenek az ukránok, még inkább kényszerítsék rá a tárgyalásokra Oroszországot és ugye folyamatosan diadalitas jelentések jelennek meg arról, hogy micsoda szemkápráztató eredményeket értek el az ukránok, és Trump milyen csodálattal figyeli ezeket a az eredményeket.

[00:02:21]Továbbá is azért fel kell mondanunk azt a dolgot, hogy közben itt azt látjuk, hogy Limánban meg Konstantinovkában kritikussá erősödött a helyzet.

[00:02:32]Annyira amúgy, hogy Kromatorskból elkezdték elköltöztetni már az összes gyárat.

[00:02:40]Szinte egyetlen gyár sincs ott.

[00:02:40]És kiköltöztették a bankokat is, meg a egészségügyi személyzetet.

[00:02:44]Az orvosok is eljöttek.

[00:02:47]Több 10000 lakos még továbbra is ott van.

[00:02:49]Érdekes, nemrégiben egy ukrán önkéntes beszámolt azzal kapcsolatosan, hogy úgy tűnik, hogy az ott lévő emberek egyszerűen nem fogják föl, hogy a háború most már elérte, és hogy ők is frontvárossá változtak, és hogy mekkora kettősség van a normál élet iránti vágy és amúgy a valóság, ahogy ütközik egymással.

[00:03:08]És érdemes különben a az elemzését végigolvasni, mert az látszik belőle, hogy az emberek az utolsó pillanatig nem akarják elhinni, hogy őnekik az otthonukat el kell hagyni.

[00:03:21]Tehát, hogy milyen erőteljes az a vágy, hogy a a normál hétköznapi életét, amit amit sokszor unalmasnak meg meg keserűnek, meg szegénynek, meg nyomorúságosnak gondolunk, de milyen keményen ragaszkodunk amúgy hozzá.

[00:03:34]És ugye látjuk, hogy van a ez a frontvalóság.

[00:03:38]A másik, ami amit láthatunk, az az, hogy ha ez mindig az lenne, akkor azt kell mondanunk, hogy a az új amerikai rakétáknak a megjelenése kellene, hogy ezt igazolja.

[00:03:54]Ez az azt az azt jelenti, hogy nemrégiben ugye egy olcsó változatát hozták létre egy középhatótávolságú rakétának az amerikaiak és hogy állítások szerint ezek a rakéták már megjelentek Ukrajnában, az orosz csapásokban is, hogyha meglátjuk a tehát már tényleg bizon ma állítólag voltak ilyen roncsok már, de bizonyíthatóan, hogyha találunk olyan roncsokat, amivel be lehet azonosítani, hogy ezek a rakéták megjelentek, akkor azt tudjuk mondani, igaz lehet az állítás, amit itt a Kiev Independent megszellőztetett, de az is előfordulhat, hogy valójában annak a a nyugati világot átszelő információs hadviselési eljárásnak az egyik eleme, amelyik továbbra is arról megpróbálja a fronton lévő tevékenységről elterelni a figyelmet, és megpróbálja azt állítani, hogy Oroszország most annyira gyenge, hogy na most kell ütni rajta, most kell rajta a vágni.

[00:04:50]az orosz gazdaság mindjárt meg fog bukni.

[00:04:52]Na, az öconomisnek az elemzése nemrégben pont az ellenkezőjét állítja, nem az ellenkezőjét, hanem sokkal korrektebből elemzi, mint amit eddig bárkitől láthattunk a nyugati források ö akat vizsgálgatva.

[00:05:07]És azt is észre lehet venni, hogy közben ami nagyon valóságos, ez az üzemanyagháború, amelyik jelen pillanatban zajlik.

[00:05:15]Úgy tűnik, hogy az ukránok itt most ténylegesen rá tudtak tapintani valamire, amivel gyengíteni tudják Oroszországot.

[00:05:22]Ez döntő részében az ukrán határral szomszédos régióknak az üzemanyag ellátásának a blokkolása, illetve a Krínek a folyamatos támadása.

[00:05:33]Ugye a Kríben már elég nagy probléma az is, hogy az idei nyár az turisztikai szempontból nem tud úgy lezajlani, mint ahogy a korábbiak, mert az óriási bevétel kiesés jelent az ott lakóknak a a számára.

[00:05:44]És emellett ugye itt folyamatosan a krími átkelőhelyek, hidak folyamatos támadások alatt vannak.

[00:05:49]És a fehérzországgal kapcsolatos vita is, amely döntő részében itt a nem az átjátszóállomások a legfontosabbak ebben a történetben, hanem az, hogy Fehér Oroszországban lévő finomítói kapacitások a nyugat oroszországi területeket el tudják továbbra is látni üzemanyaggal.

[00:06:12]Ahhoz, hogy az ukránok ezt megsemmisítsék, ahhoz fehér Oroszországot kell támadni.

[00:06:15]Tehát egy ugye abba a furcsa helyzetbe kerültek az ukránok, hogy végig kell tudniuk gondolniuk a saját helyzetüket.

[00:06:21]A dróngyáraik egy jelentős részét, meg a katonai utánpótlások egy jelentős részét azt Európában gyártják le, ahol amit az oroszok nem támadhatnak.

[00:06:30]Ez jó, mert védett az ott lévő munkás, védett az ott lévő technológia, védett az ott lévő gyártás, és folyamatosan érkeznek a középhatótávolságú drónok.

[00:06:40]Most 5000 darabot küldtek a németek, ami amúgy direkt háborús részvételnek számít Németország részéről.

[00:06:46]Tehát az látszik, hogy Németország már nagyon komolyan belebonyolódott ebbe a háborúba.

[00:06:54]De ha az oroszok is eljátsszák azt a trükköt, hogy a kapacitásaik egy részét, amit az ukránok el tudnak érni Nyugat-oszágba, azt mondjuk Fehér Oroszországba helyezik át, és ott zajlik a termelés, akkor akkor ugye azok jelen pillanatban csak akkor elérhetőek az ukránok számára, ha ukránok elkezdik támadni fehért Oroszország.

[00:07:13]Bár egyébként ugye most erre volt kommunikáció az átjátszóállomások okán.

[00:07:16]Így van.

[00:07:16]De ez egy korábban már itt valószínűleg nem itt beszéltem róla, de én azt feltételeztem, hogy a kommunikációnak ez a része, hogy keményet állítunk, hogy Fehér Oroszország az egy héten belül változtasson a magatartásán, számoljon föl minden gazdasági kapcsolatot Oroszországon, mert ezek voltak az ukrán követelések, az ártjátszóállomásokat, azokat azonnal szüntessék meg.

[00:07:39]Erre azt szoktam mondani, hogy ha ha nem sikerül, ugye mi a mi volt a lényeg?

[00:07:44]szerintem megijeszteni a fehér oroszokat egy egy ukrán támadásnak a lehetőségével meg egy rendszerváltással kapcsolatban.

[00:07:53]Reménykedtek benne, hogy esetleg Lukasanka megijedt, de hát az ő üzenete az volt, hogy hogy nem, hogy egy hét határidőt kapott, ő úgy gondol, hogy egy hét alatt talán Zelenski ki fog józanodni, tehát és akkor akkor az segíteni fog az a következő egy hét.

[00:08:05]De éppen a mai napon reggel már arról beszélt Zelenski, hogy hát igen eltávolították a fehérvoszok az átjátszóállomásokat.

[00:08:16]Jó gyorsak voltak.

[00:08:16]Igen, igen.

[00:08:16]De hát ezt én előre vetítettem, hogy nagy valószínűséggel ő úgy ki tud jönni majd a kommunikációból, hogy utána egyszerűen csak azt fogja állítani, hogyha voltak is áciátszállamasek, vagy nem voltak, meg hogy hát akkor leszerelték őket az ukránok, a lám megijedtek, vagy a fehér oroszok megijedtek az ukrán fenyegetőzéstől, és akkor oda-haza még egy jó pontot össze tud szedni.

[00:08:36]De a legfontosabb rész, hogy zajlik ez az üzemanyagháború.

[00:08:41]Itt azért felhívnám a figyelmet valakiknek, tehát a hallgatóknak néhány fontos dologra.

[00:08:45]A nyugati sajtóban nem jelenik meg, hogy amellett, hogy az ukránok nagyon eredményes csapásokat mérnek orosz mondjuk olajfinomítókra, kétszer annyi olajfinomítói kapacitásra mérnek csapást az oroszok ugyanannyi idő alatt Ukrajnában.

[00:09:04]Másik az, hogy az elmúlt két hétben minden nap többször támadtak nem csak finomítói kapacitásokat, hanem támadták a benzinkutakat.

[00:09:12]szétlőtték a benzinkutakat, támadták a a szállító tartálykocsikat, tehát úgy tűnik, egy igazi üzemanyagháború van kialakulóban.

[00:09:24]És emellett az oroszok elkezdték lőni a mozdonyokat és a vasúti eszközöket is, amelyeket sokkal nehezebb pótolni, mint egy vasútvonalat esetleg helyre hozni, amikor telibe találják őket.

[00:09:36]De az látszik, hogy közlekedési csomópontok, szállítóeszközök, ö ugye mozdonyok, finomítók, ugyanúgy érik támadások érik a az ukránokat ezzel kapcsolatosan, méghozzá jóval keményebben, mint aminet nekik sikerül elérni.

[00:09:53]És na erről nem beszélnek nyugaton is, hogy az amúgy milyen konfliktusokat okoz.

[00:09:57]eddig is többször előfordult, hogy az ukránok a zsebikből ki tudtak húzni egy új fegyvert, egy új struktúrát, és av komoly eredményeket tudtak elérni.

[00:10:05]Az oroszokkal szemben láttuk ezt már a a annak idején, amikor megjelentek az amerikai rakéták, hogy azzal ők majd mindent le fognak rendezni, de erre mindig történt egy válasz, és a válaszlépések után uká az ukránok általában visszavonultak a korábbi eszkalációs színtől, mert számot vetettek azzal, hogy az sokkal súlyosabb csap, tehát a válaszok sokkal súlyosabbak, mint amik amiket ők el tudnak viselni.

[00:10:34]És itt, hogyha viszont a válasz sokkal keményebb mindig, akkor Oroszország miért nem csinálja azt, hogy folyamatosan fenntartja azt a válaszintet, tehát hogy folyamatosan kem ez a nagy kérdés, hogy ezt Oroszország fenn tudja-e tartani, illetve az is egy fontos dolog, hogy hogy úgy tűnik, hogy tényleg egy fontos ütőérre tapintott most rá Ukrajna, de Ukrajnának folyamatosan fen kéne tartani ezeket a szintű csapásokat ahhoz, hogy az általa kívánt eredményt el tudja érni.

[00:11:03]És úgy tűnik, hogy ezt valószínűleg egyik fél nagyon tudja produkálni, hogy hogy ezt a folyamatosságot tudja biztosítani.

[00:11:08]A Theconomis nemrégiben közzétett egy elemzést, ami a úgymond a a mainstream irányvonallal teljes mértékben szembegy, amelyik most arról beszél, hogy az ukránok mennyivel tartanak előrébb, mint a az oroszok, és hogy és hogy megnyerik a háborút.

[00:11:25]És ugye Trumprra is azt mondják, hogy Trump is már úgy tudja, hogy az ukránok nyerik a háborút ebben a a történetben, hanem arról beszélnek, hogy van gondjai a az orosz gazdaságnak, vannak gondjaik, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy elegendő tartalékuk van, és olyan struktúrákat építettek ki, amelyek képessé teszik arra, hogy folytassák a háborút, és itt fölsorolják azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik az orosz gazdaságnak ezt ezt az alacsony adósságszint az egyik ilyen fontos kérdésől.

[00:11:53]jelentős bevételeknek a a kérdésköre.

[00:11:56]Arra is fölhívják a figyelmet, hogy úgy néz ki, hogy az oligarchák, akiknek van pénzük, azok most ugye nem tudják kiszánkáztatni az országból a pénzt 100 millió dollárokat arra, hogy mondjuk egy Chelsea focsi csapatot szponzoráljanak belőle.

[00:12:09]Kénytelenek helybe befektetni a pénzüket, ami természetesen generálja, újabb ö gazdasági növekedést generál.

[00:12:14]És az ő összegzésük szerint annak ellenére, hogy a maguk a ugye az oroszok is erre a hónapban ugye recesszió közeli állapotot állapítottak meg, de a Bloombergnek az elemzése is, a az ökonomistnek az elemzése is arra mutat rá, hogy körülbelül 1% körüli gazdasági növekedés lesz idén Oroszországban.

[00:12:37]Ennyi várható.

[00:12:37]Ez pedig körülbelül ugyanaz, mint amennyit Franciaország, vagy pedig Kanada tud teljesíteni mind 100000 szankció nélkül.

[00:12:48]És ugye felhírják a figyelmet arra, hogy miután 2013-14-től fogva megindult a szankciós rendszer Oroszországgal szemben, olyan és szépen lassan adagolva érkezett ez meg.

[00:12:59]Az orosz rendszer ellenállóvá vált az évek során, kiépítette azokat az útvonalakat, amelyekkel a szankciókat meg tudja kerülni.

[00:13:07]Itt van egy nagyon fontos állítása, ez a Lamborghini Index, amelyik ugye arról szól, hogy a külföldről behozott luxusautóknak a eladott luxus luxusautóknak a száma és a behozott luxusautóknak a száma meg többszöröződött a tavalyi évben.

[00:13:22]Ö, vagyis nem úgy tűnik, mintogyha ezek a nyugati termékek nem jutnának el az orosz elitekhez, kis kacskaringókkal, különböző helyeken, még Tajvanról is, meg Japánból is, meg mindenhol.

[00:13:33]De a végén előbb-utóbb megérkeznek ezek az eszközök.

[00:13:37]Amúgy döntő részében a közép-ázsiai valamikori szovjetocialista köztársaságok utódállamainak a közreműködésével és hogy mondjam, megfelelő anyagi nyereségével meg is érkeznek ezek a termékek.

[00:13:53]Az van egyébként, hogy a az oroszok igazából a ugye van ez a nyugati érvelés, ugye ez az sok elemzőtől hallottam azt az érvelést, hogy azért van jelenleg az oroszoknál gazdasági növekedés, mert a GDP növekedésbe beleszámoljuk a a hadi gépezetet és azokat a lőszereket, amiket legyártanak és ellőnek.

[00:14:09]És ez Real GDP-ben annyira nem jelenik meg, hiszen igazából ezek gyorsan elhasználódó dolgok.

[00:14:14]Ö valóságos Oroszországban a gazdasági növekedés, vagy csak a hadipar ö tartja életben igazából az hadíar mindig túlfűti a gazdaságot, ezt mindenki tudja, pont úgy fűti túl, mint az európait, mert ott is legyártják ezeket a fegyvereket, az eszközöket.

[00:14:29]Az pont ugyanúgy túlfűti.

[00:14:31]Most hát gondoljuk már végig, az elmúlt időszakban azt láthatjuk, hogy a nagy autóipéri gyártók a hadiparban látják a kimenekülési útvonalat abban, hogy életbe tudják saját magukat tartani, és esetleg a a dolgozóiknak egy jelentős részét meg tudják tartani.

[00:14:45]Ez pont ugyanazok a folyamatok zajlódnak egyik helyen is, meg a másik helyen is.

[00:14:48]És azért néhány dolgot azért tisztázzunk.

[00:14:52]Szerintem a GDP-nek a számait azért rakjuk rendbe.

[00:14:54]Jelen pillanatban 7%-nyi GDP-t költ Oroszország a háborúra.

[00:14:57]3%-ot eddig is ráköltött 3-3 és felett a hadseregre, vagyis neki ez a háború 3 és 3, f5% plusz GDP-ből megvan.

[00:15:12]A ami még ezenkívül nagyon fontos tudni, az az, hogy a hidegháború ideje alatt az Egyesült Államok olyan 9-10% körüli GDP-t fordított a katonai kiadásokra azért, hogy a elrettentést fenn tudja tartani a Szovjetunióval szemben.

[00:15:28]Ugye ez a típusú befektetés kényszeríti majd a az a szovjeteket arra, és állítják sokan arra, hogy hogy ezzel sikerült a végén egy olyan kényszerpályára állítani a a szovjet gazdaságot, amit ők már nem bírtak elviselni.

[00:15:41]Tehát, hogy annyi pénzt kellett belefektetni a a fegyverkezésbe, hogy ez túlterhelte a gazdaságot.

[00:15:46]Na nézzük meg, hogy mi volt az, ami túlterhelte.

[00:15:50]Hogy ez a hány százalék volt.

[00:15:52]Az a 20% volt a GDP-nek, ami a szovjetaságot túlterhelte.

[00:15:56]most is túlterheli, mert például a nem maradhat le például a mesterséges intelligenciafejlesztésben Oroszország, ez plusz teher, az új drón kapacitások építése plusz teher, tehát plusz költség a társadalom számára, de jelen pillanatban akkor, amikor azt látjuk, hogy körülbelül hét 7,4 7,5%-nyi GDP van elköltve, nagyon messze van a 20%-tól ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, miközben azt látjuk, hogy Ukrajna esetében ez 40%-ot jelent, tehát Tehát, hogy hogy akkor, amikor Ukrajna kiad egy egy dollárnyi eszközt, az valójában neki legalább ötször hatszor jobban fáj.

[00:16:37]Amikor meghal egy katonája, neki ötször hatszor jobban fáj.

[00:16:40]amikor őneki elpusztul 1 kW kapacitása bármiből, mondjuk energiatermelésből, az ötször hatszor jobban fáj, mint amennyire Oroszországnak fájt.

[00:16:55]Ugye ez ugye úgy fogalmaztál, hogy igazából, hogyha meghal egy ukrán katona, az ötször hatszor jobban fáj, mint az oroszoknak.

[00:17:01]Ez nem akkor lenne igaz, hogyha ötször hatszor nagyobb lenne az orosz hadsereg?

[00:17:10]Itt mindig a leg mi megbeszéltük ugye korábban egy egy felörlő jellegű háború a végén nem abból valósult meg, hogy ki kinek mekkora hadserege csap össze az első három né 5 hat hónapban, hanem kinek vannak elegendő kapacitásai arra, hogy a háborút folytassa és utána az finanszírozni tudja.

[00:17:26]Ukrajna nem tudja finanszírozni.

[00:17:28]kell neki ez az 53 ország, aki a háta mögött beáll és támogatja pénzzel, fegyverrel, eszközzel, anyaggal, médiával, narratívákkal, minden politikai, gazdasági nyomásgyakorlásra, tehát minden bevetésre kerül ahhoz, hogy valamilyen szinten Ukrajna fönn maradjon vagy támogatásra kerüljön.

[00:17:47]Míg a túloldalon azért Oroszországnak a a problémáinak a döntőtöbbségét vegyük azt, hogy a 95%-át saját magának kell tudni megoldani.

[00:17:55]És hogyha ezt meg tudja most oldani és látjuk, hogy hogy például ez a a mondtam, hogy a költségvetésben ez körülbelül 3%-os plusz növekedés jelent a háború maga, de ezt, hogyha nem jönne be, de bejön, most láthattuk, hogy a üzemanyagárak emelkedéséből bejöttek ezek az árak.

[00:18:16]Most láthatjuk, hogy a hormózis szoros körüli állítólagos probléma, ez csökkenti mindenhol a világpiacon a az árakat, de még a hajók nem érkeztek meg.

[00:18:26]Tehát ez oké, hogy a hír a hírgazdaság következtében ment, de attól még a hajók nem érkeztek meg a teli tankokkal, és nem kötöttek ki a kikötőbe, és az átfejtőállomások nem végezték el a feladatukat.

[00:18:40]Tehát még minden nincs megvalósítva ebből a történetből, és annyira nincs megvalósítva, hogy közben meg azt látjuk, hogy a az öböl államok végül is elhatározták magukat, hogy a továbbiakban a hormózi szorostok ki akarják iktatni.

[00:18:53]Ez azt jelenti, hogy minden megindultak a nagy tervező asztalok azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehetne bővíteni a vöröstengerre kijutó kapacitásokat, meg a földközi tengerre kijutó olajvezetékeket hogyan lehetne fölépíteni, kiépíteni.

[00:19:10]Hasonlóképpen, mint a 20-as években, amikor az iraki olajtermelő kapacitások kőolajvezetéken keresztül jutottak ki a Földközi tengerig.

[00:19:18]Tehát most úgy tűnik, hogy nem átvágni akarják, nem egy újabb csatornát akarnak csinálni ott a Afrika szarvánál, vagy a vagy a a félszigetnek a szarvánál, bocsánat, mármint az alapfélszigetnek a szarvánál, ha nem úgy tűnik, hogy úgy döntöttek, hogy mindenhol nagy kapacitású csővezeték hálózatot akarnak építeni, de ez a jövő, mire ez elkészül, mi míg ez biztonságot ad, az hosszú-hosszú években fog majd telni.

[00:19:43]Az is látszik, hogy a leggyorsabban az ára amúgy az orosz olajnak csökken.

[00:19:49]Tehát ez azért érinti az orosz olajbevételeket, de az olajszállítási kapacitások például az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, és ezzel párhuzamosan Oroszországban a a megvásárolt eszközöknek a mennyisége, az áruknak a a mennyisége, mind amit külföldről vásároltak, meg mindaz, amit belföldön eladtak, az folyamatosan növekedett.

[00:20:10]És emellett meg azt látjuk, hogy ugye folyamatosan nőnek a bérek.

[00:20:17]A mondjuk a a az ukrán bérekhez képest kétszer háromszor nagyobb bérek vannak Oroszországban is.

[00:20:22]A bérnövekedés az a lakosság egy jelentős részét kielégíti, tehát az az nem fog idegeskedni.

[00:20:26]És amit mondtam még, hogy akinek meg tőkéje van, nagyobb tőkéje van felhalmozva, az meg most úgy néz ki, hogy az oligarchák is elég jól érzik magunkat az ebben az új orosz gazdaságban, amiben azért nekik vastagon csuran, cseppen.

[00:20:47]Folytassuk egy másik izgalmas kérdéssel.

[00:20:50]A Russia and Global Affairs oldalán jelent meg egy beszélgetés, ahol Karaganov és Mersheimer voltak a vendégek.

[00:20:57]És itt Karaganov rében arra utaltak, hogy a Lecskés Oroszország egy még az atomból már is durvább fegyvert fog bevetni majd, vagy hát ilyen kifejlesztésén gondolkozik.

[00:21:06]Mi lehet ez?

[00:21:09]Hát ugye több eszköz van, mind az, hogy hát nem csak atombomba van, hanem hidrogénbomba is van és azt is lehet működtetni.

[00:21:17]Ilyenkor mindig azt szoktuk mondani, hogy a ABV fegyverek vagy ABC fegyverek esetében ugye atomvegyi biológiai eszközök, tömegpuszkítóeszközök bevetésre ö kerülhetnek.

[00:21:29]De ugye és sokan arról beszélnek, hogy olyan fegyvereket kellene bevetni, hogy a mármint orosz részről hogy olyan fegyvereket kéne bevetni, amelyek nukleáris, tehát amúgy háttérsugár vagy a sugárzással nem pusztítják a közvetlen környezetet, és nem jelentenek komolyabb veszélyforrásokat.

[00:21:47]Ez a az orosz jobb oldalnak továbbra is problémája van avval, hogy szerintük Putyin ezt nem jól kezeli ezt a háborút.

[00:21:56]Nem elég kemény.

[00:21:56]Az ő véleményük szerint már régen mozgósítani kellett volna.

[00:22:00]Jóval nagyobb erőket kellett volna tudni bevetni.

[00:22:04]Szerencsére Putin nem hallgat ezekre a szavakra, mert valószínűleg jóval nagyobb veszteségeket szenvedne el, hogyha ezeket ő ő komolyan ven.

[00:22:09]És ezért hamis kép az, hogyha majd Putyin meghal, vagy bármi történik vele, akkor majd itt egy nyugati demokratikus állam lesz Oroszország.

[00:22:18]Nem, nem.

[00:22:18]Itt sok sokan fölhívják a figyelmet, hogy egy, hogy Oroszország amúgy az európai kultúrkörhöz tartozik hozzá.

[00:22:24]Putyinnak maga egy személyes politikai csalódás az, hogy ő nem tudta levezényelni ezt a bizonyos annak idején Zacquirakkal, Gerhard Schröderrel, Silvio Berlusconial kidolgozott Európa Oroszország projektet, ami ami ugye a Kamcsatkától Bretáig tartó nagy együtt gondolkodás, gazdasági övezet a az orosz erőforrásoknak, nyersanyagoknak és a a nyugati európai technológiának a az egyesítéséből a a fakadó előnyökre akart akart építeni.

[00:22:54]Tehát 2000-2003 között még még ennek nagyon nagy esélyei voltak.

[00:23:00]És aki talán még emlékszik rá, ebben az időszakban Amerikával is ö olyan kapcsolatok voltak, hogy felvetődött az Alaszka csúcsk félsziget közötti alagútnak a megépítése, ami mind vasúti, mind közúti közlekedést, valamint a az ott lévő gáz, kőolajvezetékeket is biztosíthatta volna.

[00:23:20]Tehát hogy hogy egy sokkal szorosabb kapcsolat alakulhatott volna ki ez a Russian Amerika elképzelés.

[00:23:25]ö ö ugye ebben a történetben, de hát ez már nagyon régen volt, és érdekes olvasni azokat a cikkeket, azokat a 205 évvel ezelőtt írt cikkeket, amelyek még ennek a bűveletében íródtak meg, és úgy tűnt, hogy hogy tényleg a világ egy nagy globális szeretetközösségé fog így szép lassan átalakulni, és mindenki csak azt a lehetőséget keresi, hogy hogyan tud gazdaságilag jobban járni a másikkal való együttműködésből.

[00:23:56]Hát ez nem történt meg.

[00:23:56]Ugye ebben a beszélgetésben az is szóba került, hogy Oroszországnak kell-e nukleáris csapást mérni Európára, hogy helyreállítsa a kölcsönös elrettentést.

[00:24:04]Ugye az a oroszoknak az érvelése, Karaganovnak az érvelése, hogy igazából az európai hatalmak részt vesznek a háborúba, hiszen fegyvert gyártanak, ezt odaadják Ukrajnának, és bizonyos szempontból ők is koordinálnak csapásokat Oroszországgal szemben.

[00:24:20]Ezért Oroszország legitim módon megtámadhatnák a nukleáris eszközökkel is Európát.

[00:24:27]Szerint ez be fog-e következni?

[00:24:27]Illetve jogos-e ez az orosz érvelés?

[00:24:30]Nézzük a Lavrovnak a legutóbbi megszólalását.

[00:24:32]A tegnapi tőben ugye arról beszél, hogy egyértelmű, hogy az európaiak részt vesznek a háborúban pénzzel, paripával, fegyverrel, szankciókkal, minden egyéb mással, koordinációval is.

[00:24:45]És ez szó szerint úgy, hogy akár a célmeghatározás, illetve a stratégiai elképzelések kapcsán is, az európai elképzelés vezényli a az ukrán kezeket.

[00:24:59]De itt ilyenkor mi is szeretnénk tudni, hogy vajon mi az a bizonyos európai orosz stratégia, tehát mit akarnak Oroszországgal.

[00:25:05]Ha tudnánk pontosan, hogy mi a végállapot, amit ők el szeretnének élni, akkor akkor könnyebben tudnánk mi is válaszokat megfogalmazni.

[00:25:14]Ezt jelen pillanatban nem nagyon látunk.

[00:25:16]Én az európai országok részéről improvizációt látok.

[00:25:19]a kormányok folyamatosan improvizálnak, és ennek az improvizációnak meg ennek a a háborúnak azért meg kell tehát el kell viselni a politikai következményét.

[00:25:30]Starmernek a távozása egy ilyen politikai következmény, ami amúgy előrevetíti a további kérdéseket, hogy nem fog-e ez újból és újból bekövetkezni.

[00:25:39]Még egy dologra fölhívnám a figyelmet.

[00:25:41]Tudom, hogy erről is azt szokták mondani, ez egy nagyon meta, de azt lehet látni, hogy a gazdaságban vannak technológiai ciklusok meg energiaciklusok, hogy mikor mire összpontosít a gazdaság.

[00:25:52]Tehát jól lehet látni, hogy olyan egy év egy másfél évtizedben a gazdaság van, amikor csak a technológiára és akkor semmibe veszi az energiának a kérdéskörét.

[00:26:02]Aztán utána meg a a mondjuk a Microsoftot nem lehet eladni éveken keresztül, hogyha valaki el akarná, mert senki nem kíváncsi rá.

[00:26:12]mindenki avval foglalkozik, hogy hol találtak egy új kőolajlelőhelyet vagy bármi egyéb mást, de azt értsük meg, hogy ez egy olyan szoros kapcsolat egymás között, amellet, hogy ez a most úgy néz ki, hogy egy energiiklusváltás van, és nemrégiben megjelent egy komoly jellemzés azzal kapcsolatosan, amelyik azt mondja, hogy valójában Kína és az Egyesült Állam már régen eloszotta egymás között a föld javait.

[00:26:34]Hm.

[00:26:34]És ebben egy elektronit, egy elektronikus állam vagy az elektronikához kapcsolódó állam lett Kína és a vegyipar és a a kőolajszármazékok és egyebeknek a feldolgozásának a központja vagy az birtokoló állam lett az Egyesült Államok azt mondják molekuláris áram.

[00:26:58]Egy elektronikus állam vagy elektronállam, a másik egy molekulális állam.

[00:27:02]és hogy hogy a többiek meg mind le vannak maradva ebben a bizonyos történetben, és akármit is fognak csinálni az elkövetkezőben, nem fognak tudni előrelépni.

[00:27:12]És akkor visszatérve azért, hogy a Karaganovra a választ adjak, ezt elképzelhetőnek tartja.

[00:27:15]Amúgy a visszafogottabb orosz elemzők is elképzetőnek tartják, és és Amerikában is elképzetőnek tartják, de döntő részében egy lakatlan terület vagy tengerfelszínnek a egy látványos csapásmérés arra, hogy gyerekek ezt ez volt az utolsó, tehát hogy már sok vörös vonalat átléptetek és lehet, hogy ez lesz az utolsó, tehát ők el tudják azt képzelni, hogy ink nem kievellen meg egyéb csapásokat mérnének mondjuk a a fronton valamelyik zászlaj vagy dandár ellen, hanem mondjuk egy nyílt tengerfelületre, vagy valami egyéb másra, ami figyelmeztető lehet a a az ukránok számára, hogy na ezek voltak azok a pontok, ahova tovább nem lehet lépni, de természetesen ne felejtsük el, hogy itt Kínának a visszatartó ereje mindenek fölötte áll, mert ugye Kína az, aki mindenképpen megpróbálja megakadályozni, hogy ilyen típusú eszközök bevetésre kerüljenek.

[00:28:14]Nem volt hiba szerinted Oroszország részéről, hogy meghatározott vörös vonalakat, mert ezáltal lényegében komolytalanná vált Moszkvának az, hogy akkor ez a vörösvonal, mert akkor most ez, mert folyamatosan átlépte a nyugat és Ukrajna ezeket a vörösvonalakat, és semmilyen következ lényegi következménye nem lett ezeknek.

[00:28:32]Hát mindig vannak lényegi következmények.

[00:28:33]Ez ebben aki csak az egyik irányból nézi az eseményeket, azok azokat lehet látni, hogy hogy hát minthogyha Oroszország, mert mindenki mit vár, az atomfegyver bevetését váltja.

[00:28:44]De mi mi történik?

[00:28:44]Azért meg kell nézni, hogy a a vörös vonalak átlépése után, amire mindenki azt mondja, hogy na most ez sikerült, lám, akkor a következőt is lehet, hogy meg lehet lépni, mégis van egy időszakos szünet, néha egy éves szünet is a következő vörösvonal átlépésénél.

[00:28:57]Miért nem lépték át?

[00:28:59]azért, mert a válasz az olyan volt, ami újra kellett, ami miatt újra kellett tudni értelmezni a az eseményeket.

[00:29:07]És most most is ez látszik, hogy készül egy ugyanilyen jellegű válasz, és ezt már be is ározzák előre, tehát már előre szólnak avval kapcsolatban, hogy húha, itt itt itt nagyon komoly orosz csapások érkezhetnek az elkövetkező időben.

[00:29:19]Ugye Zelenski is a lakosságot erre figyelmezteti az elköv, hogy a hogy hogy igen, ők most nagyon sikeresek és komoly csapásokat mérnek Oroszországra.

[00:29:28]De ennek az a következménye, hogy nagyon figyelje mindenki a légiriadós részjelzéseket és időbe menjen a Föld alá, mert mert ha most valamikor komolyan kell venni ezeket a fenyegetéseket, ezt most is vegyük komolyan.

[00:29:42]És azért csak kitérnék, ugye egy strandszonban, most nemrégben egy Oyeszai hölgy a strandolás közben meghalt, mert egy lelőtt orosz drónnak a maradványai hullottak le rá, és azok okozták a halálát.

[00:29:57]Tehát, hogy hogy itt nincs szünet, itt nincs nyár, itt nincs kikapcsolódás, itt itt folyamatos fenyegetésnek a a helyzete van.

[00:30:05]És ez is túlterheli azért az embereket, amikor amikor tényleg egy fikarzni szabadnap sincs.

[00:30:13]És nem a frontról lévő katonákról beszélek most elsősorban, hanem a hátországban lévő emberekről, akiknek néha a üzemekben kell megfeszítve dolgozni nagyon kevés pénzért, nagyon rossz körülmények között.

[00:30:24]Ö és ö közben pedig a megélhetést is kellene tudni biztosítani, de a biztonság, a család biztonsága volna leginkább a a fontos, és ebben is ugye fogy fogy a munkaerő.

[00:30:36]Tehát a kitörtünk ott nemrégiben a a tartályautókra.

[00:30:40]Egy hónappal ezelőtt az a furcsa helyzet állt elő Ukrajnában, hogy idegenesen azért volt ott is ugye az orosz oldalon is megjelenik a üzemanyaghiány, azért jelent meg üzemanyaghiány, nem azért, mert nem volt elegendő készlet, hanem egy rossz ö toborzóközponti ö eljárás miatt egyszerűen behívták azokat katonának, azokat az embereket, akik ezeket a tartályautókat vezették, és egyszer csak azon vették észze magunkat, hogy nincs, aki vezesse az autót.

[00:31:10]és elvigye A-ból B-be, mondjuk a finomítóból elvigye az üzemanyagot mondjuk a a benzinkutakhoz, és akkor ott akkor vissza kellett csinálni megint egy pár dolgot.

[00:31:20]Tehát látszik, hogy sokféle kényszer vezeti a az ukrán államot, és tényleg ha tehát ezekbe amúgy belebuknának, tehát mind tehát olyan mértékű hibákat követnek el, hogy normál körülmények között ők belebuknának ezekbe az eseményekbe, de nem buknak bele, mert a támogatásnak a mértéke olyan, ami ezt nem teszi lehetővé.

[00:31:41]Tehát mindig megérkezik az a pénz, mindig megérkezik az a támogatás.

[00:31:46]És én arra hadd hívnám föl a figyelmeket mindenkinek, hogy itt sokan állítjuk, hogy számolgatjuk a 10 milliárdokat meg a 100 milliárdokat, hogy mi érkezik Ukrajnába.

[00:31:55]Én had merjem azt állítani, hogy amit a közvélemény megtudhatott eddig, hogy milyen mennyiségű pénz érkezik, ennél jóval nagyobb mennyiségű anyagi és pénzbeli támogatás érkezik Ukrajnának, mint amiről amúgy az emberek tudnak.

[00:32:10]És azért ne felejtsük el, hogy ezeknek a támogatásoknak egy része már mindannyiunknak az adóssága, mert az európai gazdaság, az az maga az EU valójában ezeket a pénz, ezeknek a pénzeknek egy jelentős részét mind a hadiparnak a felfejlesztésére, felfuttatására, mind a mondjuk a a katonai sengennek az elérésére, vagy pedig az ukrán támogatásra hitelből veszi fel ezeket a pénzeket, és közösségivé teszi ezeknek a ezek ezeket az adósságokat, tehát mindannyiunknak, minden európai polgárnak ezeknek az adósságokért felelősséget kell vállalnunk, és azokat fizetnünk kell.

[00:32:47]Az én véleményem az, hogy a a egy picit számolgattunk egy időben, volt ilyen, hogy a hivatalos forrásokban megjelenő számokat összeadtuk azzal, ami után az összegző számok voltak.

[00:32:58]És akkor vagy az akkori cikk nem volt érvényes és igaz, vagy jóval nagyobb mennyiségű pénz érkezett meg Ukrajnába, mint ahogy azt az összegző számítások bemutatták.

[00:33:12]Zerásképpen beszéljünk egy kicsit Kínáról.

[00:33:14]Egy olyan cikkre hívtad föl a figyelmet, ami a kínai tribútumrendszerről szól, és ugye van egy elképzelés, hogy ezt Kína újra szeretné éleszteni.

[00:33:21]Miről szól pontosan ez az írás?

[00:33:24]Hát a mi mit látunk?

[00:33:24]Cug az van, hogy a nyugat szeretné Kínának a cselekvését előrejelezni, hogy vajon mit csinál Kína.

[00:33:31]És a nagy probléma azzal, hogy miután nem ismeri a kínai történelmet, a kultúrát, a hagyományokat, ebből kifólag a saját maga történelméből, hagyományaiból és a saját maga filozófiai eszméiből von le következtetéseket azzal kapcsolan, hogy szerinte Kína működik.

[00:33:46]Hát ez a ennél nagyobb tévedés nem lehet.

[00:33:48]És ez amiatt is van, mert van egy ilyen civilizációs lustaság, ami arról szól, hogy nem vagyunk hajlandóak megtanulni más országoknak a történelmét.

[00:33:58]Azt gondoljuk, hogy minden valahol Portugáliába, Spanyolországba, a német alföldön a a az angoloknál, az amerikaiaknál meg a franciáknál zajlott le.

[00:34:13]És akkor ennek még ilyen kiegészítő helyszínei vannak valahol Németországban, Olaszországban, vagy valami egyéb másba, de azon kívül túl sok minden nem történik.

[00:34:21]És az tehát ennek van egy olyan következménye, hogy szinte európai példákat keresnek meg mintákat keresnek akkor, amikor Kína éppen cselekszik.

[00:34:33]Ugye Kínát azzal gyanúsítják, hogy egyhogy túltermel.

[00:34:35]A tútermelésnek a következtében meg megjelenik mindenhol Dél-Amerikában, Afrikában a világ különböző részén, és a avval a gazdasági erővel, ami és pénzügyi erővel, ami a kezében benne van, azon ott van hidakat épít, vasutakat épít, repülőtereket hoz létre, új gazdasági folyosókat épít ki a világ különböző részében.

[00:34:57]És erre a nyugatnak az a válasza, hogy valójában egy hűbér rendszert épít ki.

[00:35:06]amiben a kínai népköztársaság alá akarja rendelni ezeket, nem csak a szomszédos államokat, de a világgal, a vele együttműködő országokat is.

[00:35:14]és hogy ez majd egy ez egy ilyen valamilyen ilyen sötét gonoszság, és akkor ez már mennyi pénzébe fog, és avval akarják meggyőzni a a az ott lévő mondjuk az afrikai országokat, hogy ez milyen sok pénzébe meg meg a függetlenségének milyen elvesztésébe fog majd járni az adott országunknak, hogyha Kínával lesz az együttműködést a továbbiakban folytatják.

[00:35:35]A valóság az nem is állhatna távolabb ettől.

[00:35:39]Tehát még egyszer mondom, hogy a a hibérid rendszer, amit mert akar egy ilyen típusú hibérid rendszert kiépíteni Kína, csak az a baj, hogy a kínai típusú hübéri rendszert akarja kiépíteni.

[00:35:49]Ez az ókortól fogva létező hibéri adózási struktúra, ami amit most itt nyugati tributum rendszernek nevezünk.

[00:35:58]Ez arról szólt, hogy aki Kínával akart kereskedni, tehát nem arról szólt, hogy a a hűbéresnek nagyon nagy adót kell fizetnie, és az mindig több, mint amennyit a központ juttat lefelé, hanem pont fordítva van.

[00:36:15]Az a lényege, hogy az hűvéres megjelenik, hoz egy adómennyiséget, ami egy jelképes adó, viszont lehetőséget kap, hogy a nagy kínai belső piacon ő részt vegyen, tehát a kínai gazdasággal együtt tudjon működni.

[00:36:27]az ókorban, a középkorban ez így működött.

[00:36:29]Annyira, hogy ott az úgynevezett adónak, vagy az ajándéknak, amit átadtak a a kínai császárnak, annak akár azerszeresét is megkereshették a Kínával való együttműködés kapcsán.

[00:36:43]Vagyis Kína nem elvesz, hanem azzal tartja maga mellett a a hűbéreseket, hogy ad.

[00:36:47]Jóval többet ad, mint bárki más.

[00:36:50]És ez itt a dolognak a lényege.

[00:36:54]És itt kell megérteni amúgy a kínai történelemben ennek az esemény sorát, hogy olyan durva állapotok jöttek létre, hogy nagyjából értsük a lényegét, hogyha te egy kiszágnak mondjuk egy indokínai uralkodó vagy, és aláveted magadat a kínai uralkodónak, akkor elküldöd a küldöttségedet a kínai császárhoz.

[00:37:17]A kínai császár elfogadja a a hűbérességet.

[00:37:23]és ennek következtében kiír valamennyi adót, amennyit neked fizetned kell.

[00:37:29]Ennek ezért cserébe viszont a amikor megérkezel és behozod az adót, akkor a a mondjuk a kínai nagy vásárokon, piacokon részt vehetsz, és a termékeidet eladod, senki más nem adhatja el.

[00:37:41]Nem adhatta el senki más, csak aki a hűbéri szerződést megkötte.

[00:37:48]Ez olyan vetélkedést indított el, most mondok egy egyszerű példát, Japánban, ahol csak egy darab ilyen követi megbízatást adtak, de ugye Japán több hatalmi központból állt a történelem során sokszor fordult elő, hogy több hatalmi központ vetélkedett a a központi hatalomnak a megszerzéséért.

[00:38:04]És sokszor előfordult, hogy amúgy, hogy ki lesz Kína hűbérese?

[00:38:11]azért indítottak háborút egymás ellen, vagy csaptak össze.

[00:38:13]Néha még az is előfordult, hogy amúgy Kínán belül, tehát a különböző küldöttségek egymásnak estek fegyverel, japán küldöttségek azért, hogy ki lesz az, aki majd egyedüliként képviseli majd Japánt.

[00:38:25]Sőt, olyan is előfordult, hogy hogy annyira jó üzlet volt ez, hogy megjelentek különböző szereplők, akik kitalált országoknak a küldöttségeiként taglalták magukat.

[00:38:36]Tehát tényleg vicces állapotok is létrejöttek, hogy a hogy olyan hercegek, királyok, akik soha nem létező birodalmakhoz tartoztak, hogy azok küldik a a elismerésüket, kérik a kínai császár támogatását és a jó jó akaratát, és elfogadják őt a a világ császárának cserébe azért, hogy velük együttműködjenek.

[00:38:58]Csupán azért, mert mögöttük egy gazdasági vállalkozás állt, aki be akart lépni a a piacra.

[00:39:02]És sokan azt mondják, hogy egy kicsit ez, amit Kína csinál, a nyug a holland kelet-indiai társasághoz hasonló struktúrákat kezd kiépíteni, de a legfontosabb lényege az, hogy nem elvenni akar.

[00:39:19]Tehát aki Kínát meg akarja érteni, hogy hogyan csalja maga mellé az ő platformjára a különböző szövetségeseket, vagy a a különböző hatalmakat, az pont egy ellentétes logika alapján működik, mert nem a kifosztási mechanizmus működik, hanem a túlándékozásnak a a struktúrája működik.

[00:39:40]Avval próbálja maga mellé állítani a különböző országokat.

[00:39:43]Hát lényegében nem elvesz, hanem érdekelté tesz a kereskedelemben.

[00:39:48]Feri, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.

[00:39:50]Ukrajnától egészen itt egy kicsit ilyen kínai történemfilozóf irányba is átvittük a beszélgetést, de hát veled ezt lehet.

[00:39:57]Köszönöm szépen még egyszer, hogy itt voltál.

[00:39:58]Köszönöm az útrang minden kedves nézőinek és hallgatóinak köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:40:02]Ha még nem tették meg, kérem iratkozzanak fel, illetve jövő héten péntektől vasárnapig találkozunk a Magyar Országos gyűlésén.

[00:40:07]Még egyszer köszönjük a figyelmet, viszontlátásra, viszontásra.

[00:40:11]y