Ultrahang 34:29

Magyar Péter váratlanul Orbán Viktor útjára lépett az EU-ban: Ukrajna is érintett? - Soós Eszter

bővítésbrexitmagyar pétereurópai uniókülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Magyar Péter váratlanul Orbán Viktor útjára lépett az EU-ban: Ukrajna is érintett? - Soós Eszter
tl;dr
  • Magyar Péter kormánya nem vétózta meg az első csatlakozási fejezetet, de megakadályozta a gyorsított eljárást, amely minden klasztert egyszerre nyitott volna meg.
  • A taktika hasonlít Orbán Viktoréhoz: Magyarország végzi el a „piszkos munkát”, ami más, hasonlóan gondolkodó tagállamoknak is kényelmes.
  • Az Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nem zárkózik el kategorikusan a bővítéstől, de mozgásteret akar hagyni további alkukra, például a kisebbségi jogok végrehajtása ügyében.
  • Az EU Bizottsága geopolitikai okokból gyors bővítést szorgalmaz, míg a tagállami érdekeket képviselő Tanácsban érvényesülnek a nemzeti fenntartások.
  • Soós Eszter szerint Magyar Péter tudatosan, más taktikával, tiszteletteljesen, de vitákat megvívva lép fel, ami kezd helyrebillenteni a róla kialakult képet.
  • „Magyar Péter sehol nem ígérte, hogy nem fog vitázni. Ő sehol nem mondta, hogy teljesen bele fog simulni az európai mainstreambe” – Soós Eszter Petronella

  • Kir Starmer lemondásának hátterében a Brexit okozta politikai instabilitás áll: a gazdasági előnyök elmaradtak, Nagy-Britanniának befolyás nélkül kell követnie az EU-s szabályokat.
  • Starmernek nem sikerült markáns politikai márkát építenie, utódja, Andy Burnham pedig kihívó nélküli vezetővé válása esetén elmulaszthatja a belső irányvonal tisztázását.
  • Trump nyilvános becsmérlése Giorgia Meloniról vélhetően otthon erősíti az olasz miniszterelnököt, akár egy tudatos politikai segítség részeként a közelgő választások előtt.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Magyar Péter kormánya és Ukrajna EU-csatlakozása: vita a gyorsított eljárásról

A beszélgetés egy, a nemzetközi sajtóban megjelent véleménycikkel indult, amely szerint Magyar Péter kormánya lassítja Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát. A The Gateway Pundit nevű lap arról írt, hogy a magyar kormány megakadályozta, hogy az EU-tagállamok közös levelet küldjenek az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak a csatlakozási tárgyalások felgyorsításáról.

Soós Eszter kifejtette, hogy bár Magyar Péter nem vétózta meg az első tárgyalási fejezet megnyitását, ellenezte, hogy valamennyi klasztert egyszerre indítsák el. A lap azt is megjegyezte, hogy bár Magyarország volt az, aki akadályozott, valójában sok más ország is helyeselte ezt az álláspontot, és kényelmes volt számukra, hogy Magyarország végezte el a „piszkos munkát".

„Bár Magyar Péter nem vétózta meg az első tárgyalási fejezet megnyitását, ellenezte, hogy valamennyi klasztert egyszerre indítsák el." – a beszélgetésben elhangzott idézet az említett cikkből *

Hasonlóságok és különbségek az Orbán-kormány stratégiájához képest

Soós Eszter rámutatott, hogy van hasonlóság Orbán Viktor korábbi stratégiájával, hiszen a volt miniszterelnök is gyakran úgy vétózott, hogy az más tagállamok érdekeit is szolgálta. Számos tagállam gondolja úgy, hogy Ukrajnának egy szabályos, határidő nélküli csatlakozási folyamatban kellene részt vennie.

A lényeges különbség azonban az, hogy az Orbán-kormány sokkal kategorikusabban elzárkózott Ukrajna csatlakozásától, különösen a háborús helyzetre tekintettel. Ez valódi kihívást jelent, hiszen az EU alapszerződései tartalmaznak egy közös védelmi klauzulát. A német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy a következő évtized közepe előtt nem reális a csatlakozás.

Soós Eszter szerint Magyar Péter valószínűleg mozgásteret akart hagyni magának további vétókra – különös tekintettel a magyar-ukrán megállapodásra a kisebbségi jogok ügyében, amelynek végrehajtása feltétele lehet a további klaszterek megnyitásának.

A csatlakozási tárgyalások mechanizmusa

A szakértő részletesen elmagyarázta a csatlakozási folyamat jelenlegi működését:
- A korábbi fejezeteket összecsomagolták klaszterekbe
- Az első megnyitott klaszter a jogállamisággal és jogrendszerrel foglalkozik
- A klaszterek megnyitásához a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség
- Magyarország vétója most oldódott fel az első klaszter esetében, cserébe a kisebbségi jogi megállapodásért

„Tehát miközben van hasonlóság, és hát nyilván Magyar Péter figyelt és tanult, és pontosan tudja, hogy az egy lehetőség számára, hogy ő megvétoz dolgokat, amiről ő azt gondolja, hogy magyar érdek, de cserébe lehet másoktól is kérni, mert akkor nekik nem kell." – Soós Eszter Petronella *

A végeredmény így kettős: a csatlakozási tárgyalások formálisan megnyíltak, de a Bizottság által szorgalmazott gyorsított, minden klasztert azonnal megnyitó megközelítés nem valósult meg.

Az EU intézményei közötti érdekkülönbségek

Soós Eszter hangsúlyozta, hogy nincs egységes „Brüsszel":
- A Bizottság az EU egészének érdekeit nézi, és tiltott számára a tagállami érdekek érvényesítése. Gyorsabb és ambiciózusabb bővítést szeretne, részben geopolitikai okokból (orosz és kínai befolyás ellensúlyozása a tagjelölt országokban)
- A Tanács a tagállami érdekeket képviseli, és itt érvényesülnek a nemzeti szempontok (pl. kisebbségi jogok)
- A Parlament ideológiák és pártok mentén működik

„A bizottság sokkal gyorsabban sokkal többet akarna. Tehát ez nem kérdés." – Soós Eszter Petronella *

A Bizottság motivációja kettős: egyrészt ideológiai (orosz agresszióval szembeni kiállás), másrészt geopolitikai – az EU legerősebb puha hatalmi eszköze a tagsági ígéret, különösen olyan országok esetében, amelyeknek más nagyhatalmak (Oroszország, Kína) is udvarolnak.

A bővítés dilemmái

A beszélgetésben szóba került a bővítés jövője is: egy 35 milliós Ukrajna integrálása a jelenlegi, 27 tagú döntéshozatali rendszerbe rendkívül nehéz lenne, és felmerül a többsebességes Európa koncepciója, amiről a francia elnök sokat beszélt az elmúlt években. Kérdés, hogy egy ilyen második gyűrűs tagság mennyire vonzó a tagjelöltek számára.

Az első EU-csúcs tapasztalatai: Magyar Péter nemet mondott a gyorsított eljárásra

Molnár Balázs Péter helyettes államtitkár nyilatkozatát idézve elhangzott, hogy Magyarország visszatért aktív szereplőként az európai együttműködésbe, de lengyel hátszéllel vetette ki a gyorsított ukrán csatlakozásra vonatkozó utalást. Az Európai Tanács elnöke, António Costa és több vezető is vitába szállt Magyar Péterrel, Costa azzal érvelve, hogy az ukránoknak a csatlakozási folyamat többet ér, mint a pénzügyi támogatás.

Soós Eszter szerint ebben semmi meglepő nincs: Magyar Péter soha nem ígérte, hogy nem fog vitázni, vagy hogy teljesen belesimul az európai mainstreambe. A különbség a taktikában van – tiszteletteljesen, de a vitákat megvívva kíván fellépni.

„Magyar Péter sehol nem ígérte, hogy nem fog vitázni. Ő sehol nem mondta, hogy teljesen bele fog simulni az európai mainstreambe, sőt sokkal inkább azt mondta, hogy tiszteletteljesen de a vitákat megvívva, tehát más taktikát használva, mint az Orbán kormány fog fellépni." – Soós Eszter Petronella *

Ami a bizottsággal való viszonyt illeti, az új kormányzat és a Bizottság között nyitottabb, szívélyesebb a viszony, mint az előzővel, de a lengyel tapasztalat (ahol a Donald Tusk-kormány sem tudta maradéktalanul helyreállítani a jogállamiságot) bizalmatlanságot szül. A magyar helyzet annyiban más, hogy a Tisza-kormánynak megvan a kétharmados alkotmányozó többsége, és a magyar alkotmány rendkívül rugalmasan módosítható.

„A Tiszakabinet azt választotta, hogy azokat a korrupcióellenes és intézményi intézkedéseket, amelyeket az Orbán kormány nem hajtott végre, újratárgyalja és végrehajtja." – Soós Eszter Petronella *

A szakértő szerint most kezd helyrebillenni a kép arról, hogy ténylegesen hol áll Magyar Péter a pártrendszerben és ideológiailag: a néppárti hovatartozás azt jelenti, hogy számos kérdésben hasonlóan gondolkodik, mint Orbán Viktor, csak máshogy lehet vele tárgyalni. Az lesz a valódi teszt, hogy a megígért reformokat (vagyonvisszaszerzési hivatal, integritáshatóság megerősítése, KEKVA-k beszántása) ténylegesen végrehajtja-e.

Nagy-Britannia: Kir Starmer lemondása és a Brexit utáni politikai instabilitás

A második fő téma Kir Starmer munkáspárti miniszterelnök lemondása volt. A Munkáspárt támogatottsága két év alatt 20%-ra zuhant, és az elmúlt 10 évben hat miniszterelnököt fogyasztott el Nagy-Britannia – konzervatívokat és munkáspártiakat egyaránt.

A Brexit mint a politikai instabilitás gyökere

Soós Eszter szerint az elmúlt 10 év a Brexit története. David Cameron volt az utolsó, aki stabilan kitöltötte a négyéves ciklust, de az ő népszavazásával kezdődött a folyamat, amelyet valójában a Konzervatív Párt jobbszárnyának elhallgattatására talált ki.

A Brexit számos téren nem hozta meg a várt eredményeket:
- Migráció: az EU-s migrációt harmadik országbeli (főleg volt gyarmatokról érkező) migráció váltotta fel, ami nem elégítette ki a Brexit-szavazók elvárásait
- Egészségügy és oktatás: nem virágzott fel Nagy-Britanniában
- Gazdasági növekedés: a brit gazdaság nem futja ki magát, elmarad a potenciális növekedéstől
- Szabadkereskedelmi egyezmények: csak olyanokat tudtak kötni, amelyek már az EU-ban is megvoltak; sem Trump, sem Biden nem kötötte meg az amerikai szabadkereskedelmi egyezményt

„Tehát tulajdonképpen a problémát az okozza, hogy Nagy-Britannia kilépett abból a közösségből, amivel a legaktívabb gazdasági együttműködésre... gazdaságilag Európához kötődik Nagy-Britannia." – Soós Eszter Petronella *

Nagy-Britannia most úgy kénytelen betartani az EU-s szabályokat, hogy nem ül az asztalnál a döntéshozatal során – ez a szuverenitás szempontjából éppúgy problémás, mintha formálisan is tagok lennének, csak befolyás nélkül.

A visszalépés lehetősége

A beszélgetésben szóba került az EU-ba való visszalépés kérdése is. Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök szerint az EU olyan sérüléseket szenvedett, hogy nagyon nehezen vennék vissza a briteket, míg Michel Barnier (volt Brexit-biztos) nyitott kapukkal fogadná őket. Soós Eszter szerint visszalépni éppolyan nehéz lenne, mint kilépni volt, és a brit gazdaság számára is komoly következményekkel járna.

A Munkáspárt belső válsága

Kir Starmer jogász végzettségű, technokrata politikusként pozicionálta magát, de megromlott a viszonya az államigazgatással – különösen egy nemzetbiztonsági átvilágítási ügy kapcsán, ahol a karrier közigazgatási szakembereket hibáztatta.

A szakértő rámutatott egy fontos problémára: Starmert márka szempontjából nem sikerült felépíteni. Míg egyes európai vezetőkről (Sarkozy – belbiztonság, Trump – vámok és Amerika nagysága, Mélenchon – atlantista konzervativizmus) mindenki tudja, mit képviselnek, a brit miniszterelnökökről ez nem mondható el.

„Ha most azt kérdezné tőlem, hogy Kier Starmernek milyen fő ígéretei voltak, akkor azért lehet, hogy bajban lennék, mert márka szempontból nem volt a személye fölépítve." – Soós Eszter Petronella *

Paradox módon éppen Liz Truss volt az, akinek volt markáns márkája („az új Margaret Thatcher"), de a piacok akkor éppen nem ilyen neoliberális politikára vágytak a brit költségvetés helyzete miatt. Truss mindössze 40 napot töltött hivatalban – ebből nyolcat a királynő temetésével.

Andy Burnham várható utódlása

Az új munkáspárti vezér valószínűleg Andy Burnham lesz, Manchester korábbi polgármestere, aki egy időközi képviselőválasztás réván emelkedett ki. Várhatóan komoly kihívó nélkül lesz miniszterelnök, de a belső problémák és az irányvonal tisztázása elmaradhat, ha nincs valódi vezetőválasztási kampány.

„Hogyha ez csendben, nyugiban lezajlódhat... ha nincsenek kibeszélve a belső problémák, amire egy vezetőválasztási kampány tökéletesen alkalmas, ha nincsen tisztázva az irányvonal, akkor nagyon nehéz lesz új irányt adni." – Soós Eszter Petronella *

A Trump–Meloni konfliktus a G7-csúcs után

A műsor harmadik nagy témája az olasz és amerikai vezető közti nyilvános konfliktus volt. Donald Trump amerikai elnök azt nyilatkozta Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről, hogy az csak „rákönyörögte magát" egy közös fotóra, és ő szánalomból engedte meg neki.

A „Trump-suttogó" szerep és annak kockázatai

Soós Eszter kifejtette, hogy Európában minden vezető keresi a módját, hogyan lehet Trumpot lekenyerezni vagy befolyásolni – ez egyfajta verseny a „Trump-suttogó" szerepért. Meloni erős versenyző volt ebben, de Trump európai népszerűtlensége miatt minden európai vezetőnek problémát jelent, hogy túl közel kerüljön hozzá. Ez az egyensúlyozás még a francia szélsőjobboldal (Jordan Bardella, Marine Le Pen) számára is kihívás, akik igyekeznek távolságot tartani Trumptól.

Lehetséges értelmezések

A szakértő szerint a nyilvános konfliktus valószínűleg nem árt Meloninak, sőt:
1. Trump – aki Olaszországban és Európában népszerűtlen – megtámadta őt, ami Meloni számára otthon előnyös lehet, különösen választás előtt
2. Felmerül a lehetősége annak is, hogy ez tudatos segítség Trump részéről: a politikában bevett szabály, hogy akit támadnak, azt erősítik

„Én szerintem George Meloni titokban örült ennek, és természetesen jött a felháborodás. Benne volt a pakliban az is, hogy Trump azért rongyolt neki Meloninak, hogy erősítse, mert tudja, hogy választás előtt áll." – Soós Eszter Petronella *

Soós Eszter párhuzamot vont azzal a korábbi dinamikával, amikor Orbán Viktor és Emmanuel Macron egymással való konfliktusukat használták fel arra, hogy otthon mindkét irányban politikai előnyt kovácsoljanak belőle. A Meloni–Trump viszály kodifikálhatja Macron és Meloni viszonyának rendeződését is.

A Fidesz és Trump kapcsolatának tanulsága

A beszélgetésben szóba került, hogy a Fidesz korábban abban reménykedett, hogy Trump magyarországi látogatása segíthet a választási kampányban, de végül csak J.D. Vance alelnökjelölt érkezett, és ő sem tudott érdemben segíteni. Egy amerikai elnök látogatása azonban teljesen más kategória egy Magyarország méretű ország számára.

A szakértő megjegyezte, hogy a Fidesz szavazók az átlagnál jobban kedvelték Trumpot, bár ez az iráni háború óta változott.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A The Gateway Pundit nevű lap neve az átiratban "The Gateway Pandit"-ként szerepel. A nemzetközi sajtóban ismert The Gateway Pundit nevű konzervatív híroldalról lehet szó, de a pontos hivatkozás nem ellenőrizhető az átiratból.
  • "Bretyka kategória" – a beszédkörnyezet és a szövegkörnyezet alapján valószínűleg "brit vicc" vagy hasonló kifejezésről lehet szó, de pontosan nem rekonstruálható.
  • "LRAS" és "listress" – a brit miniszterelnökök felsorolásánál Liz Truss nevének eltorzult változatai.
  • "Risisunak" – Rishi Sunak nevének torzult változata.
  • "Michel Barnier, aki pedig egy másik ugye ő pont a bővítéséért felelős biztos is volt" – az állítás pontossága bizonytalan. A beszélő vélhetően arra utalt, hogy Barnier korábban regionális politikáért felelős biztos volt, és a Brexit-főtárgyalói szerepe kapcsolódik ezekhez a területekhez, de a pontos összefüggés nem egyértelmű az átiratból.
  • "EPSin ügy" – nem azonosítható, hogy pontosan milyen ügyre utal a beszélő. Valamilyen belpolitikai botrány lehet, de a név nem rekonstruálható.
  • "KEKVA" – a magyar közigazgatásban használt rövidítés ("Központi Ellenőrzési és Közbeszerzési..."), de a teljes kifejtése és pontos jelentése nem derül ki az átiratból.
  • "Merközur" – a Mercosur dél-amerikai kereskedelmi blokk nevének torzult változata.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez az EU mai adása.

[00:00:00]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig állandó vendégünk, Sorses Eszter Petronella, Franciaország szakértő, egyetemi agyunktus és politikai kockázati tanácsadó.

[00:00:10]Jó napot kívánok, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:13]Jó napot kívánok.

[00:00:13]Köszönöm a meghívást.

[00:00:15]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.

[00:00:17]Kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára és lájkolják ezt a videót, hogy több emberhez eljussunk, illetve ajánlom Eszternek a hírlevelét és Subzag csatornáját is, ahol fontos információkat kaphatnak.

[00:00:28]És akkor külpolitika, merthogy két hetente külpol, két hetente meg belpol, de most azért a külpolitikának lesznek belpolitikai vonatkozása is.

[00:00:35]Arról a hírrel szeretném kezdeni, hogy megjelent a nemzetközi sajtóban egy véleménycik, miszerint Magyar Péter kormánya lassítja Ukrajna és Moldova EU csatlakozását.

[00:00:45]A lap arról ír, hogy a ez a The Gateway Pandit nevű lap ír arról, hogy a magyar kormány megakadályozta, hogy az Európai Uniós tagállamok közös levelet küldjenek az Európai Tanácsnak és a bizottságnak Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak felgyorsításáról.

[00:01:02]Bár Magyar Péter nem vétózta meg az első tárgyalási fejezet megnyitását, ellenezte, hogy valamennyi klasztert egyszerre indítsák el.

[00:01:11]És azt is megjegyzi ez a sajó orgányum, hogy Magyarország volt az, aki akadályozott, de nagyon sok más ország is valójában ezt helyeselte.

[00:01:19]De megint csak kényelmes volt, hogy Magyarország végezte el az úgymond piszkos munkát.

[00:01:23]Ebből a szempontból ez nem sokban különbözik az Orbán Viktor féle stratégiától, vagy mégis annyiban van hasonlóság valóban, hogy Orbán Viktor is gyakran úgy vétózott, hogy az más tagállamok érdekeit is szolgálta.

[00:01:41]Pontosan tudjuk, hogy a tagállamok egy része azt gondolja, hogy Ukrajnának egy ilyen rendes csatlakozási menetben kellene csatlakoznia, ha és amennyiben megfelel a feltételeknek, és annak nincs határideje, ahogy sikerül a fejezeteket, illetve klasztereket megnyitni és lezárni.

[00:02:01]A ami viszont különbség, az Orbán kormány sokkal kategorikusabban elzárkózott Ukrajna csatlakozásától.

[00:02:15]Különösen arra tekintettel, hogy Ukrajnában háború van.

[00:02:17]Ez egyébként tényleg egy kihívás, hiszen az Európai Unió alapszerződéseiben is van közös védelmi klauzula.

[00:02:24]Nem véletlenül mondja azt a német kancellár, hogy a következő évtized közepe előtt ez nem egy reális dolog.

[00:02:29]Tehát, hogy maga ez a gyorsított csatlakozási folyamat, ez ez nem reális dolog.

[00:02:36]Na most Magyar Péter valószínűleg mozgásteret akart magának hagyni további vétókra.

[00:02:41]Ugye itt van egy magyar-ukrán megállapodás a kisebbségi jogok ügyében, és ha jól értem, akkor a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a magyar- ukrán megállapodás végrehajtása az egyfajta feltétele lesz a további csatlakozási klaszterek megnyitásának.

[00:02:59]Ugye az első klaszter, amit megnyitottak, az a jogállamisággal, jogrendszerrel is foglalkozó klaszter.

[00:03:05]Ez amikor megnyitnak egy klasztert, ez azt jelenti, hogy át kell dolgozni az adott tagjelölt országnak a törvényeit, intézményrendszerét gyorsan tegyük rendben.

[00:03:13]Tehát az uniós csatlakozási folyamatnak ugye régen fejezetei voltak.

[00:03:19]Most ezeket összecsomagolták klaszterekbe, és és ezeket lehet megnyitni, tárgyalni, lezárni, és a megnyitáshoz a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség.

[00:03:29]Azért nem tudták eddig megkezdeni Ukrajnával a formális csatlakozási tárgyalásokat, mert ugye itt volt egy vétó, jelesül Magyarország vétója.

[00:03:40]És most az történt, hogy a az első fejezetekkel kapcsolatban föloldásra került a magyar vétó.

[00:03:46]cserébe azért, hogy megszületett ez a megállapodás, de ott van az a fenyegetés, hogyha ez nem kerül végrehajtásra, vagy ezzel valami probléma van, akkor a magyar álláspont az keményedhet.

[00:03:57]Tehát miközben van hasonlóság, és hát nyilván Magyar Péter figyelt és tanult, és pontosan tudja, hogy az egy, hogy mondjam lehetőség számára, hogy ő megvétoz dolgokat, amiről ő azt gondolja, hogy magyar érdek, de cserébe lehet másoktól is kérni, mert akkor nekik nem kell.

[00:04:14]És akkor mondjuk ez zajlhat a háttérben.

[00:04:19]Kimondva kimondatlanul ez benne van a pakliban, hiszen így a különböző véleménycikkek majd Magyarországról és Magyar Péterről szólnak, és nem tudom, én nem Friedrich Mercről most csak mondtam valamit.

[00:04:28]És nem azon a háttérben, hogy a nagy hatalmak akár eddig is erre használták Orbán Viktort, akár még a németek is, franciák is.

[00:04:35]Most meg elmondták Magyar Péternek, hogy egyébként ez ám jó volt így, és majd gazdaságilag meg még előnyös is lehet.

[00:04:42]De akkor Péter, tessék azt kimondani, Magyarországnak már úgy is mindegy, mert eddig pont az volt a mondás, hogy a Nemzeti Érdek képviselete alapján, de sokkal kevésbé lesz harcosabb az EU-val.

[00:04:53]És tényleg mintha a hang nem kevésbé lenne harcos, a napvégén meg ugyanazok az egyenletek jönnek ki.

[00:04:59]Nem, de hogy nem ugyanazok az egyenletek jönnek ki, hiszen megnyíltak a csatlakozási tárgyalások formálisan is.

[00:05:08]Tehát de az, ami mondjuk a bizottság szándéka lett volna, ugye a gyorsított teljes az, hogy azonnal megnyitni minden klasztert.

[00:05:14]Az meg valahogy mégsem teljes.

[00:05:15]De a bizottság egy javaslattevő intézmény és egy végrehajtást ellenőrző intézmény.

[00:05:18]Ami javaslatot ő tesz, azt a egyrészt a tanács, hogy mondjam, erősen sugalja, másrészt pedig a tanácsnak el kell fogadni.

[00:05:26]De jól érzem, hogy van különbség a tanács és a bizottság.

[00:05:30]Abszolút természetesen.

[00:05:30]Tehát a bizottság sokkal gyorsabban sokkal többet akarna.

[00:05:33]Tehát ez nem kérdés.

[00:05:35]Miért egyébként?

[00:05:40]Egyrészt minden bizonnyal van egy ideológiai aspektus, hogy az orosz agresszióval szembeni ukrán ellenállást minden lehetséges úton támogatni kell, merthogy az orosz agressziót mondjuk nem nehéz nem úgy látni, mint a hatályos nemzetközi jognak egy megkérdőjelezését, nem?

[00:06:03]Ez az egyetlen.

[00:06:05]Tehát most itt lehetne zárójelet nyitni, vannak továbbiak is, de hát ugye ez van hozzánk a legközelebb.

[00:06:10]És hát az Európai Uniónak van egy geopolitikai érdeke, nem csak Ukrajnában, hanem a Balkánfélszigeten is.

[00:06:16]Alapvetően az Európai Uniónak a legfontosabb puhaalmi ereje az tagaksági ígéret.

[00:06:24]Hm.

[00:06:25]Tehát az, hogy meg tudja ígérni hozzá közelálló országoknak, hogyha idézőjelben rendesen viselkednek és elsajátítják a közösségi jogot, akkor részesedhetnek a tagság előnyeiből.

[00:06:39]És ez azért nagyon fontos, és ez egy dilemma, tehát hogy azért bonyolult ez a kérdés, és csak részben ideológiai kérdés, mert jellemzően most már olyan tagjelöltekről van szó, akiknek más nagy hatalmak is udvarolnak, vagy más nagy hatalmak is egész Moldovában ugye Oroszország kapcsán ezt különösen akarják őket Ukrajnára is igaz, Moldovára is igaz, de az egész Balkánfélszigetet, hogyha nézzük, ott például Kína egy nagyon erőteljes kérő, tehát azt is mérleg legelni kell az Európai Uniónak, és nyilvánvalóan a bizottság ebben is gondolkodik, és a a bizottság ugye sosem tagállami érdeket néz.

[00:07:15]Neki az unió egészének az érdekeit kell figyelni, tilos is tagállami érdeket érvényesítenie.

[00:07:23]Tehát ő azt nézi, hogy ha megjelenik mondjuk Kína vagy Oroszország, akár agresszíven, akár békésen, akár gazdasági eszközökkel, akár máshogy, akkor az mit fog jelenteni az unió hatalma szempontjából?

[00:07:33]Ugye akkor az egy közvetlen ütköző térséget hoz létre.

[00:07:35]És ezért az a logika, hogy inkább hát legyen ott ez a csatlakozási ígéret.

[00:07:42]Ráadásul nagyon gyakran ugye maguk a polgárok is akarják ezt az európai életformát.

[00:07:46]Igen, mint ahogy Moldovábban is, amikor szavazás van, a ukrán narancsos forradalom jóval bonyolultabb dolog, de hogy azért alapvetően ilyenkor az Európához tartozni, európai Unióhoz tartozni, per nem Európai Unióhoz tartozni kérdés merül fel.

[00:07:57]abszolút, de hogy ez egy szélesebb geopolitikai kontextusban értelmezendő, tehát bizonyos szempontból a tagjelöltek esetében az merül föl, hogy tagság vagy nem tagság.

[00:08:08]Ugye itt mindig fölmerül az, hogy jó, de meddig bővíthető az unió.

[00:08:12]Ugye ez is egy nagyon komoly kérdés.

[00:08:14]Tehát most gondoljunk rá, hogy egy 35 milliós Ukrajnát beintegrálni a mostani döntéshozatali rendszerben, ahol már a 27-ek is nagyon nehezen hoznak döntéseket, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a pénzek elosztását is újra kellene gondolni.

[00:08:28]És akkor fölmerül az a kérdés, hogy kiemelt tagságt, társult tagság, ilyen tagság, olyan tagság, tehát hogy létrejönne ez a bizonyos második gyűrű, ez a deklaráltan többsebességes Európa, amiről például a francia elnök rengeteget beszélt az elmúlt kilenc évben.

[00:08:42]Na de hogy ez van-e olyan vonzó akár az ukránoknak, akár másoknak, hogy ezért ne tekintsenek mondjuk más geopolitikai kérők ajánlataira.

[00:08:50]Tehát, hogy itt nagyon-nagyon sok kérdést kell összemérni, és valóban az történik, hogy a bizottság az egész Európai Unió geopolitikai hát szempontjából értékel.

[00:09:02]Nyilván mondjuk ez Párizsból nézve egy kicsit máshogy néz ki, mert akkor ott fölmerül az, hogy jó, jó, de akkor hogy lesz ebből egységesebb politikaibb unió, geopolitikai unió, mert 30 fölötti taglétszámmal még nehezebb lesz a döntéshozatal, akkor legyen többségi döntéshozatal, szűnjene-e meg a vétó, mi legyen, hogy legyen.

[00:09:20]Tehát 1000 kérdést a Pandora egész szelencejét kinyitja ez a kérdés.

[00:09:25]A tanács pedig természetesen a tagállami érdekeket nézi, hogy kinek milyen kisebbségi jogai vannak, azt betartják-e.

[00:09:32]Nézzük meg például most a lengyel-ukrán viszonyt, hogy egy emlékezett politikai kérdés milyen mértékben meg tudta rontani ezt az egyébként egészen mély és komoly érdekszövetséget jelentő kétoldalú viszonyt, ahol tulajdonképpen már az orosz féllel szembeni hát ellenérzés és történelmi tapasztalatok sem voltak elegendők ahhoz, hogy az egymás közötti történelmi tapasztalatokat és feszültségeket föloldják.

[00:09:59]Szóval, hogy itt nagyon-nagyon sok szempont van.

[00:10:00]Ugye mindig azt szoktam mondani, hogy a a sajtónyelv meg a politikai nyelv leegyszerűsít.

[00:10:06]Azt mondja, hogy Brüsszel.

[00:10:09]Na de nincs egységes Brüsszel, merthogy van a parlamenti Brüsszel, ahol ideológiák, pártok, eszmék harcolnak egymással.

[00:10:19]Van a bizottsági Brüsszel, ami az Európai Unió egészének az érdekeit nézi, és nem nagyon foglalkozik, nem is foglalkozhat szerződések szerint tagállami érdekkel.

[00:10:30]És ott vannak a különböző tanácsi formációk, meg az állam és kormányfők tanácsa, akiknek viszont az a dolguk, hogy tagállami érdeket érvényesítsenek, és akkor van döntés, amikor mindegyik érdeket sikerül valamilyen közös metszetbe beleszuszakolni.

[00:10:43]És ezért van az, hogy egyébként a döntéshozattal ennyire lassú, mert nincs olyan érdek, nincs olyan hatalom, amelyik a többinek a torkán csont nélkül le tudná nyomni az akaratát.

[00:10:54]Talán a primátusa a tanácsé, tehát a tagállamoké, mert hogyha megnézünk egy egy tanácsi konklúziót, ugye most éppen pár napja volt egy tanácsülés, akkor látjuk, hogy az állam és kormányfők azért az általános politikai irányt megszabják, tehát nagyjából megmondják a bizottságnak, hogy milyen témában és milyen irányban tegye javaslatokat, és akkor utána ugye visszapattan hozzájuk ez a labda, és akkor tetszik, nem tetszik, és elkezdődik a pingpong.

[00:11:21]Ühüm.

[00:11:22]Hogyha mindez így van, akkor egyébként így most márhogy eltelt olyan Európa tanácsülés is, ahol Magyar Péter képviselte Magyarországot, ugye a Brüsszelben most fordult először ilyen.

[00:11:32]Körvonalazódik-e az, hogy miben más a Tisza, miben más a Fidesz, hogy lesz aláfölé rendeltségi viszony van az Európai Bizottság és Magyarország, vagy egy mellé rendeltségi viszony, de az biztos, hogy ellenségeskedés már nem úgy van.

[00:11:47]Szóval mik az első benyomások?

[00:11:50]Ugye a bizottságnak az a feladata és bizonyos szempontból hatalma, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása felett törködik.

[00:11:59]Tehát ebből a szempontból ugye minden tagállamnak szakmányban vannak kötelezettségszegési eljárásai, túlzott deficit eljárásai és így tovább.

[00:12:07]Tehát hogyha valamelyik tagállam nem tartja be az uniós jogot, lévén az uniós jog ugye elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, akkor hát különböző eljárásokat tud indítani, és végül az Európai Bíróság elé tudja a tagállamot citálni.

[00:12:21]Tehát ugye ez a szerződések szerinti feladata és joga.

[00:12:25]Ugyanakkor az biztos, hogy az új kormányzattal a bizottságnak egy hát nyitottabb, szívélyesebb viszonya van, mint az előzővel.

[00:12:34]Ugye ott azért 16 év feszültségei, 16 év tapasztalatai gyűltek össze.

[00:12:39]És hadd tegyem hozzá, hogy a az Orbán kormánnyal kapcsolatban már nem csak a bizottságnak voltak kifogásai a vége felé, hanem a többi tanácsi tagnak is.

[00:12:48]Tehát ott nagyon sok feszültség gyűlt össze, és kialakult az a kép, hogy ugye ez a bota küllők között, hogy ez hát bizonyos szempontból egy ilyen lárpurlár dolog.

[00:12:59]Ugye Orbán Viktor hangsúlyozta is, hogy ő addig gondolta elhúzni ezeket a konfliktusokat, amíg a hét éves költségvetésnek a végtárgyalása következik, és ott vétóval fenyegetőzve akarta volna elérni, hogy megkapja Magyarországon nekijáró pénzeket.

[00:13:14]A Tisza kabinet más taktikát választott.

[00:13:16]A Tiszakabinet azt választotta, hogy azokat a korrupcióellenesés intézményi intézkedéseket, amelyeket az Orbán kormány nem hajtott végre, újratárgyalja és végrehajtja.

[00:13:30]Nyilván ez illeszkedett a Tisza narratívában, hiszen ez a korrupcióellenesség meg az elszámoltatás benne van.

[00:13:37]Tehát, hogy mondjam, sokkal látványosabban, könnyebben tudja ezt végrehajtani.

[00:13:41]Ugye most nem akarok itt a magyar belpolitikai napirendbe belemenni, de beleillett a magyar belpolitikai napirendbe.

[00:13:47]És ezzel valamiféle jó indulatot azért megpróbált a bizottságtól kialkudni.

[00:13:56]Nyilvánvaló, hogy ez nem végtelen ez a jó indulat, merthogy van egy tapasztalat, a lengyel tapasztalat ami azért egy bizalmatlanságot szül.

[00:14:05]Tehát ugye a Donald Tusk féle kormány is toronyórát lánccal megígért, és azért nem nem sikerült leszállítani a jogállamiság helyreállítását sem.

[00:14:15]Hát ugye ott az történt, hogy Donald Tusknak nincsen alkotmányozó többsége és jog és igazságosságos.

[00:14:21]jog és igazságosságos.

[00:14:24]Igen, azt hiszem így mondják szépen, elnökökkel dolgozik együtt, akik ugye az ő ellenzékei, a kihívói, és hát a a lengyel elnöknek sokkal erőteljesebb vétójoga van, mint a magyar elnöknek, hiszen meg tud akasztani, meg tud akadályozni törvényhozási aktusokat, tehát el tud akasztani törvényhozási kezdeményezéseket.

[00:14:43]Ezért a Tuszkféle kormánynak hát mindenféle más eszközökkel kellett próbálkoznia.

[00:14:51]Emlékezzünk arra, hogy például a lengyel közmédiában a vezetőváltásokat milyen módon hajtották végre.

[00:14:56]Ugye nem a médiatörvényre hivatkozva, hanem más törvényi helyekre hivatkozva.

[00:15:00]És akkor ebből mindenféle purparlé meg meg belpolitikai vita született.

[00:15:05]Ugye van egy nagy különbség Magyarek, van alkotmányos felhatalmazása.

[00:15:11]Tényleg gyakorlatilag a monarchiát vissza tudja vezetni, hogyha a kétharmad úgy gondolja.

[00:15:15]Tehát ugye a magyar alkotmány rendkívül rugalmas, gyorsan módosítható és megvan hozzá a felhatalmazás.

[00:15:20]Ráadásul az Alkotmánybíróság tartalmilag nem is vizsgálhatja a módosításokat.

[00:15:23]Tehát tehát nem ugyanaz a lengyel és a magyar helyzet, de a lengyel helyzet mégis emlékeztet mind a parlamentben, mind a bizottságban, mind a tanácsban arra, hogy attól, hogy kiutalnak pénzeket, még nem biztos, hogy a deal másik részét szállítják.

[00:15:38]Tehát a a lengyel példából következő bizalmatlanság nyilván ott van a magyar tárgyalásokban is.

[00:15:44]És hát még valami, hogy ugye itt nagyon érdekesen alakult a narratíve.

[00:15:51]Ugye addig amíg kampány volt és Magyar Péter kihívó volt, addig ő volt az ígéret.

[00:15:57]De aztán szépen lassan megérkezett a hivatalba lépés, a kormányzás, a mindennapi döntések, és akkor elkezdtek azzal foglalkozni, hogy de tulajdonképpen mit mond ez az ember azon kívül, hogy le akarja váltani Orbán Viktort.

[00:16:10]És akkor ugye úgy szépen lassan úgy alakult a narratíva, hogy de ez a párt a néppártban ül, tehát ez nem egy baloldali párt, nem egy liberális párt.

[00:16:20]Tehát egy csomó dolgot hasonlóan fog gondolni, mint Orbán Viktor, csak máshogy lehet majd vele tárgyalni.

[00:16:25]Tehát, hogy szerintem most kezd valamennyire helyre billenni az, hogy ténylegesen a pártrendszerben meg ideológiailag hol áll Magyar Péter, és most kezdik el kitapogatni, hogy hogy lehet vele tárgyalni.

[00:16:34]De az, hogy ő a deket mennyire tartja be, mert azért Orbán Viktorról az a hír járta, hogyha ő megbeszélt valamit és megígért valamit, akkor azért azt általában leszállította.

[00:16:47]Nem tudom, hogy itt a végén is ez volt-e a híre, de korábban az volt a híre.

[00:16:51]Magyar Péter most fogja tudni először bizonyítani, hogy amit ő megígért a tárgyalássorozat során a vagyon visszaszerzési hivataltól a nem tudom én az integritáshatóság hatásköreinek a megerősítésén át a kekvák beszántásáig, hogy ezeket ténylegesen leszállítja-e.

[00:17:13]És hát ezek fogják majd meghatározni igazán, hogy őt milyen partnernek fogják tekinteni.

[00:17:19]Tehát itt félúton vagyunk.

[00:17:21]Most Molnár Balázs Péter, aki egyébként helyettes államtitkárként dolgozik a Tiszapártban, ő részletesebben is beszélt arról, hogy mi történt Brüsszelben.

[00:17:31]Azt mondja, hogy Magyarország visszatért, újra aktív szereplőként vesz részt az európai együttműködésben, viszont több vezetővel szemben lengyel hátszéllel vetette ki magyar az utalást a gyorsított ukrán csatlakozásra csatlakozásra.

[00:17:47]É, hogy az európai tanács elnöke és több vezető is vitába szállt Magyar Péterrel Ukrajnáról az első uniós csúcson.

[00:17:56]Több tagállam vezetője és maga az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa is ellenezte azt, hogy kivegyék ezt a részt.

[00:18:02]Antonio Costa azzal érvelt, hogy az ukránoknak a csatlakozási folyamat többet ér, mint például a pénzügyi támogatás.

[00:18:11]Magyar Péter sehol nem ígérte, hogy nem fog vitázni.

[00:18:13]ö sehol nem mondta, hogy teljesen bele fog simulni az európai mainstreambbe, sőt sokkal inkább azt mondta, hogy tiszteletteljesen de a vitákat megvívva, tehát más taktikát használva, mint az Orbán kormány fog fellépni.

[00:18:30]Úgyhogy ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs.

[00:18:33]Meglátjuk, hogy miből lesz rendszer.

[00:18:34]Tehát ugye most ott vagyunk, hogy történt egy tanácsülés, és ebből próbálunk messze menő következtetéseket levonni.

[00:18:39]Ne tegyük.

[00:18:42]Most egyelőre abból tudunk dolgozni, hogy mit ígért és mit csinált.

[00:18:44]Ez egyelőre konzisztens.

[00:18:46]Hogy utána így is marad-e, azt még nem tudjuk.

[00:18:50]Na, újabb téma, ez pedig Nagy-Britannia, merthogy Kir Starmer lemondott a tisztségéről.

[00:18:56]Gyakorlatilag a Munkáspárt támogatottsága két év alatt 20%-ra zuhant, ha iletünk a közvéleménykutatásoknak.

[00:19:02]De Kirstar, mert úgy látszik, hogy hitt alatt gyakorlatilag hat miniszterelnököt fogyasztott el Nagy-Britannia.

[00:19:09]Ez a konzervatívoknál és a munkáspártiaknál mintha közös történet lett volna.

[00:19:14]Hogyan értékeli ezt az egész történetet?

[00:19:20]Mennyire kudarc és mennyire nagy szó az, hogy Nagy-Britanniában láthatóan nem tud stabilan senki egy teljes ciklust kiszolgálni miniszterelnöként?

[00:19:28]Kezdjük hátulról.

[00:19:32]Az elmúlt 10 évben hullanak a brit miniszterelnökök.

[00:19:34]De miért?

[00:19:34]Mert az elmúlt 10 év a Brexit története.

[00:19:38]A Brexit óta hullanak egyébként a műzelnök.

[00:19:40]David Cameron volt az utolsó, aki stabilan kitöltötte négy évb alatt, de azért a Brexit őt is utána megtépázta, ugye hát az ő népszavazásával kezdődött ez az egész történet.

[00:19:51]És érdemes felidézni, hogy ő valójában nem akarta a Brexitet, csak a Toriknak a jobb szárnyát akarta elhallgattatni.

[00:19:57]Meg egy politikai okokból csinálta meg a népszavazást, hogy úgyis majd mindenki nemet mond a Brexitre.

[00:20:00]Abszolút.

[00:20:00]Persze, persze.

[00:20:02]Tehát ez ez volt a cél, csak aztán belecsavarodtak ebbe a történetbe.

[00:20:08]És hát ugye ami ennek a célja lett volna, akik támogatták a Brexitet, azok például kevesebb migrációt szerettek volna, nevezetesen mondjuk kevesebb lengyelm és egyéb kelet-európai munkavállalót, akik Nagy-Britanniába vándoroltak.

[00:20:23]Ez megtörtént, de cserébe a volt brit gyarmatokról jóval jelentősebb mértékű migráció következett be, munkaerőhiány lett, és így tovább.

[00:20:33]Tehát például a migráció terén ugye az történt, hogy az Európai Uniós migrációt felváltotta egy harmadik országbeli migráció, ami hát nyilvánvalóan a Brexit híveinek a lelkesedését valószínűleg nem váltja ki, hiszen ez volt az egyik fő topik azon túl, hogy egészségügy oktatás és a többi.

[00:20:56]Hát arról se nagyon hallani, hogy az egészségügy és az oktatás ugye fölvirágzott volna Nagy-Britanniában.

[00:21:04]Tehát tulajdonképpen a problémát az okozza, hogy Nagy-Britannia kilépett abból a közösségből, amivel a legaktívabb gazdasági együttműködésre.

[00:21:16]nagy nehezen ilyen-olyan protokollokkal, ilyenolyan megállapodásokkal megoldották a vámhatárproblémát, az északír kérdést és a minden egyebet, de folyamatosan próbálnának egyre közelebb jönni az európai integrációhoz, merthogy egészen egyszerűen gazdaságilag Európához kötődik Nagy-Britannia.

[00:21:34]Tehát neki nem jó az, hogy itt határok vannak, plusz költség, plusz adminisztráció satöbbi.

[00:21:40]Ugye ahol lehet közelednek mondjuk ugye az Erasmus programba, meg a Horizonba, tehát az oktatás kutatás területén elkezdenek visszajönni, azt nem nagyon lépik meg, hogy mondjuk a Vámunióba és ebbe a erőteljes gazdasági unióba visszalépjenek.

[00:21:54]Miért?

[00:21:57]Azért, mert ugye most az történik, hogy ilyen informális módon, ha be akarnak jönni az európai piacra, márpedig be akarnak jönni az európai piacra, akkor azért egy csomó európai szabályt meg kell tartani, be kell rakni a brit jogalkotásba.

[00:22:10]Na de hogyha ők formálisan is belépnének, akkor ugye ez a kötelező átültetés, szuverenitás probléma megint fölmerülne.

[00:22:18]Na most persze lehet azt mondani, hogy mutatisz, mutandis ez ugyanaz, mert úgy így is, úgy is át kell venni.

[00:22:23]Egy nagy különbség van, nem ülnek az asztalnál.

[00:22:25]Ugye két irányzatot láttam itt.

[00:22:28]Junlud Junker az Európai Bizottság korábbi elnöke azt mondta, hogy olyan sérüléseket szenvedett az Unió, hogy most már biztos, hogy nem vennék vissza a briteket, vagy nagyon nehezen fogadnák vissza még Michel Barnier, aki pedig egy más ugye ő pont a bővítéséért felelős biztos is volt, meg a Brexit biztos is meg tehát egy fontos szereplője az európai parlament valamelyik kország bővítése kapcsán is tárgyalt arra még emlékszem ő meg azt mondja, hogy hát természetesen nyitott kapukkal fogadná egyébként.

[00:22:57]Én azon gondolkodtam, hogy visszalépni könnyebbe, mint kilépni az Európai Unióba.

[00:23:03]Valószínűleg mindkettő rettenetesen nehéz.

[00:23:06]Meg mit okoz az a brit gazdaságnál?

[00:23:06]Nem, tehát hogy akkor most újra nettó befizetőnek kell, de már most mit okoz?

[00:23:11]Tehát azok a kutatások, amelyek azt nézik, hogy a britgazdaság potenciális növekedése mekkora lehetne és mekkora, azok azért kimutatják, hogy a brit gazdaság nem futja ki magát.

[00:23:20]Ugye az volt az elképzelés, hogy megint itt a szuverenitás témától vigyem tovább, hogy Nagy-Britannia majd önállóan fog mozogni, szabadkereskedelmi egyezményeket köt, és akkor ő ő majd egyedül működik.

[00:23:32]Igen ám, de csak olyan egyezményeket tudott kötni, amelyek már az Európai Unióban is megvoltak, és sem Donald Trump, sem Joe Biden nem kötötte meg.

[00:23:40]Az amerikai szabadkereskedelmi egyezményt zárójel nem is fogják, mert most nem ennek a korát éljük.

[00:23:44]És hát közben az Európai Unióban ugye megmaradt ez a szabadkereskedelem elképzelés.

[00:23:48]lásd Merkozur, India, Ausztrália és a többi.

[00:23:54]Tehát egy csomó olyan lehetőség ott lehetne Nagy-Britanniának és az Európai Unióban.

[00:23:58]Nyilván azért cserébe, hogy ő is ott üljön az asztalnál, viszont bizonyos szabályokat át kéne venni, ami ugye vitatéma volt.

[00:24:04]Tehát egy nagyon-nagyon nehéz helyzetbe kormányozta magát Nagy-Britannia.

[00:24:08]Kevésbé nő, mint nőhetne.

[00:24:08]Olyan szabályokat kell betartania, amelyeknek a döntéshozatalánál már nem vesz részt.

[00:24:15]Elzárta magát a legfőbb gazdasági partnerétől.

[00:24:17]A migrációs kérdést nemhogy megoldotta, a Brexit szavazó szempontjából még súlyosabbá tette, és összességében is az a Global Britain, tehát ez a nagyhatalmi Britannia elképzelés, amely ennek az egésznek egy ilyen hívószava volt, ez nem valósult meg.

[00:24:34]És akkor tehát ez a ez a nagy dilemma egyik miniszterelnöknek se, egyik miniszterelnöknek sem sikerült ezt hoznia.

[00:24:42]Kinek ezért, kinek azért.

[00:24:42]Tehát ugye LRAS a költségvetésbe bukott bele viszonylag gyorsan, és a saláta az még viszonylag zöld maradt, mire ő már elhervadt, mint miniszterelnö.

[00:24:53]Ugye élőben közvetítettek egy salátát, hogy a saláta fog előbb el hervadni, rohadni vagy disessz fog lemondani és listress a műsort.

[00:25:01]Így van.

[00:25:01]Ugye szoktam mondani egyébként, hogy ez jelentős teljesítmény, mertogy a 40 napos minisztégéből vagy nyolc napot a királynő temetésével töltött.

[00:25:06]Tehát hogy fontos dolog, az viszont tényleg egy szimbolikus dolog.

[00:25:11]Csak ugye a a az egy előre megszervezett percre takra pontosan megtervezett történet volt.

[00:25:19]Tehát ott a miniszterelnöknek ugye annyi fel kellett menni és végre kellett hajtani a tervet.

[00:25:24]Egyébként egy hatalmas terv volt volt.

[00:25:25]Tehát hogyha ha a brit nagyságot keressük egyébként akkor akkor lehet, hogy azt a pár napot érdemes végignézni.

[00:25:30]Tehát az tényleg egy nagyon méltó és nagyon jól szervezett történet volt.

[00:25:32]Na de tehát, hogy a maradék 32 nap alatt sikerült ledarálnia a saját miniszterelnökségét.

[00:25:39]Risisunak ugye utána már nem tudta visszakanalazni.

[00:25:43]Pedig nem volt olyan rossz miniszterelnök egyébként.

[00:25:44]Nem, de addigra már annyira népszerűtlenek voltak a torik, tehát ugye akkor már túl voltunk Boris Johnsonnak a covidbulia és nagyon sok mindenen.

[00:25:52]Ugye a a Munkáspárt nem véletlenül nyerte meg a 24-es választást, majdnem kétharmados többséggel, de ilyen 34-35%-nyi szavazataránnyal.

[00:26:06]És hát Kir Starmer, ő egy ilyen részletekre figyelő technokratának állította be magát, ugye egy jogász.

[00:26:11]És hát nagyon rossz lett a viszonya az államigazgatással.

[00:26:15]Ugye mint az EPSin ügy volt, ami talán őt nagyon megborította.

[00:26:19]Kiderült, hogy a brit államigazgatás és kormányzat egy nemzetbiztonsági átvilágítás ügyébe csavarodott bele, és hát Starmer mutogatott a karrier közigazgatási szakemberekre.

[00:26:34]hogy ezt nem álmos könyvek szerint ez nem szokta a politikai túlélést erősíteni.

[00:26:42]És hát az történt, hogy lett kihívó, ugye nagyon sokáig az volt Starmernek a az előnye, hogy volt hat-nyolc olyan miniszter, olyan munkáspárti politikus, akinek a neve szóba jöhetett, mint potenciális miniszterelnök.

[00:26:54]És az Ozmeg és Uralkodj elve alapján sokan voltak, de senki nem emelkedett ki.

[00:26:58]Egészen addig, amíg ugye Andy Burnh nem vált képviselővé egy manchesteri választás révén, ő viszont kiemelkedett, és hát most az történt, hogy gyakorlatilag ő valószínűleg úgy lesz miniszterelnök, hogy nagyon kihívója sem lesz.

[00:27:13]Tehát Starm és az még a Jobbik eset a Munkáspárt szempontjából, nem?

[00:27:17]Hogyha ez csendben, nyugiban lezajlódhat.

[00:27:19]ö látszólag, mert a másik narratíva viszont az, hogyha nincsenek kibeszélve a belső problémák, amire egy vezetőválasztási kampány tökéletesen alkalmas, ha nincsen tisztázva az irányvonal, akkor nagyon nehéz lesz új irányt adni.

[00:27:37]Tehát ha most azt kérdezné tőlem, hogy Kier Starmernek milyen fő ígéretei voltak, akkor azért lehet, hogy bajban lennék, mert márka szempontból nem volt a személye fölépítve, karakter szempontból föl volt építve, de márka szempontból nem.

[00:27:51]És hát ugye a a várható új munkáspárti vezérnek sem úgy van fölépítve a a programja karakterisztikája, hogy hogy akkor valamiről ő hát nagyjából annyit tudunk róla, hogy Manchester polgármester volt, nem?

[00:28:06]Igen, valószínűleg a britek azért ennél mélyebben ismerik, de de azért a jól fölépített márkákat Budapestről is föl szoktuk jobban ismerni, és ez egyelőre még nem látszik.

[00:28:17]Tehát mi lesz az a hívószó?

[00:28:19]Ugye Nicolas Sarkozi mindenki tudta, hogy ő a belügyminiszter, a bevándorlás, a biztonság, a korán kelő emberek.

[00:28:24]Tehát ugye ámunkból fölkeltjük, tudjuk Trump, vámok, tegyük Amerikát nagyjá és így tovább, és így tovább.

[00:28:32]Francois Holland, aki hát azért nem a karizma csúcsa, de tudtuk, hogy a gazdagok adóztatása neki, a pénzügyi rendszer, az ellenfele, tehát ugye ezek a karakterek föl voltak építve.

[00:28:40]Ha azt mondom, hogy George Melone, akkor azért mindenki tudja, hogy egy atlantista konzervatív, tehát hogy valamit és a az elmúlt időszak brit miniszterelnökeiből ez hiányzott.

[00:28:50]Paradox módon egyébként éppen Lisrázban volt meg, aki azt mondta, hogy ő egy új Margaret Thatcher lesz.

[00:28:56]Szerencsétlenségére a piacok, akkor éppen nem egy Margaret Thatcherre és nem egy olyan neoliberális politikára.

[00:29:02]vágytak, mint amit Tatcher mutatott, merthogy akkor már ugye nagyon aggódtak a brit költségvetés helyzete miatt.

[00:29:08]Na, a műsor végére behoznék még egy nagyon érdekes témát.

[00:29:10]Egy kicsit visszamegyünk az időben múlt hétre, ahol ugye Eviban volt a G7 csúcs Franciaországban az ön által nagyon csak szeretett és kedvelt Franciaországban, de most nem a francia szálat hoznám be, hanem az olasz amerikait, mert láthatóan itt van valami konfliktus George Meloni olasz miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között.

[00:29:28]hogy a Donald Trump azt mondja, hogy Meloni csak már úgy rákönyörögte magát egy képre, én meg szánalött a könyörgött a fotóér, én meg szánalomból megengedtem neki.

[00:29:38]Szóval mindenféle üzengetés van jobbrólbalról, amire egyébként sokan azt mondják, hogy így viszont Macron és Meloni viszonya rendezhet, rendeződhet Trump árnyékában.

[00:29:49]Mi ez az egész vita Georgia Meloni és Donald Trump között, akik láthatóan nagyon jóban voltak?

[00:29:52]Régen még olyanokat is lehetett hallani, hogy George Meloni a háta mögött Orbán Viktort furrnta Trumpnál, hogy nem szava hihetető.

[00:30:03]Szerintem ez inkább a Bretyka kategória, de megjelent a nyilvánosságban az ezzel kapcsolatos gondolatkör.

[00:30:06]De mi van Melón és Trump között?

[00:30:11]Ugye Donald Trumpnak van egy nagyon érdekes személyisége.

[00:30:16]Az van, amit most már azért 10 éve mindenki jól ismer, tehát nem kell részletezni.

[00:30:19]Ezért mindenki keresi azokat a karaktereket, akik képesek vele tárgyalni Európában is.

[00:30:27]Ugye itt volt egy kemény verseny Orbán Viktor, George Meloni, Márk Rütte és mások között, hogy ki lesz a a Trump suttogó, akire majd hallgat.

[00:30:35]Ugye Meloni egy erős verseny versenyző volt ebben a történetben.

[00:30:40]Mindenki keresi a módszereket, hogy mivel lehet Trumpot lekenyerezni.

[00:30:45]Hát ugye ebben a módszerjátékban Emmanuel Macron is ott van.

[00:30:51]vacsora azjeltorony tetején meghívó a július 14-i dísztribünre.

[00:30:53]Tehát ő is, hogy mondjam, használja ezeket az eszközöket.

[00:30:59]Csakhogy van az a probléma, hogy Trump nagyon szereti a nyilvános dicséretet, cserébe viszont Európában rendkívül népszerű.

[00:31:09]Ezért minden vezetőnek, népszerűtlen, elnézést, ezért minden vezetőnek az a problémája, hogy hogyan oldja meg a Trump suttogást, a Trump dicséretet.

[00:31:19]És így tovább, úgy, hogy nem szorul oda a Trumphoz.

[00:31:23]Hogy nem szorul oda a Trumphoz, és nem ragad rá, és az nem okoz neki be a politikai problémát.

[00:31:27]Tehát akkor Trump már inkább többet visz, mint hoz.

[00:31:29]Kérdezem ezt azért, mert itt még a Fidesznek annak idején az volt a nagy mentőötlete, hogyha Trump jönne ide a választási kampány finishben, az milyen jó lenne?

[00:31:37]Aztán csak Jay Vens jött, és ő se sokat tudott segíteni.

[00:31:40]Igen, de valószínűleg a Trump az zárójel egyenlő az amerikai elnök, és azért az egy más kategória egy Magyarország méretű ország számára.

[00:31:52]Tehát valószínűleg ez volt a a gondolata mögött.

[00:31:55]Ugye a Fidesz szavazók azért az átlagnál jobban kedvelik Donald Trumpot.

[00:32:00]Ez bár az iráni háború óta ez is változott.

[00:32:03]Hát akkor még az iráni háború előtt voltunk.

[00:32:05]Ö, tehát igen, ez az a ez a Trumprra ragadás, ez minden európai vezetőnek probléma, még az olyanoknak is, mint Jordan Bardella, Marine Löpen és mások, akik hát tempósan igyekeznek elhatárolódni.

[00:32:18]Mondjuk ez egyébként is ez az Amerika ellenesség, ez egy olyan francia hagyomány, de szóval, hogy ők próbálnak távolságot tartani Donald Trumptól.

[00:32:26]Na és akkor fölmerül az a kérdés, hogy akkor most ez jó Meloninak, hogy Trump kipécte vagy nem jó?

[00:32:35]És hát hogyha ebből a háttérből indulunk ki, akkor valószínűleg nem árt neki, hiszen megtámadta egy Olaszországon és Európán kívül népszerűtlen figura az olasz miniszterelnököt, aki zárójel választásra készül.

[00:32:49]Én szerintem George Meloney titokban örült ennek, és természetesen jött a felháborodás.

[00:32:58]Bennem még az is fölmerült, hogy itt nem egyszerűen egy oportunista felháborodásról van szó.

[00:33:02]hanem hogy ez egy tudatos segítség Trump részéről.

[00:33:08]Tehát hát hogyha ő erősíteni akar valakit, akkor korábban pont a Macronékra mondták, hogy Orbán Viktor és Macron így segítenek egymásnak, hogy egymással cicaharcolnak és azzal otthon mind a két irányba jól el.

[00:33:20]Benne van ez is a pakliban.

[00:33:20]Tehát hogyha ha visszafejtjük ezt a logikát, akkor az is egy lehetséges forgatókönyv.

[00:33:24]És ugye nem állítjuk, hogy így van, de egy lehetséges forgatókönyv, hogy Trump azért rongyolt neki Meloninak, hogy erősítse, mert tudja, hogy választás előtt áll.

[00:33:33]A politikába simán belefér egy ilyen gondolkodásmód, ugye ez alapszabály, hogy akit támadnak, azt erősítik, mert arra valamiért szükség van, életben akarják tartani, és így tovább, és így tovább.

[00:33:44]Na hát kíváncsian várjuk a folytatást, jövő héten meg aktívan belpolózni fogunk.

[00:33:48]Köszönjük szépen, hogy itt volt köszönöm szépen.

[00:33:50]Én Sorszter Petronellával beszélgettünk.

[00:33:53]iratkozzanak fel a hírelére, substack csatornájára és megtalálják a videónk leírásában a linket, amire kattintva ha megadják az email címüket, akkor utána kapni fogják Sorster Petronellának a hírlevelét, és kérjük, hogy lájkolják ezt a videót, iratkozzanak fel az ultrahangra, mindjárt meglesz a 263000 feliratkozónk, nagyon kevés kell hozzá, úgyhogy önök is segíthetnek nekünk ebben.

[00:34:12]Nézzék meg a fix fix klubot is, ami a támogatói, előfizetői platformunk, és azt nézem, hogy már több mint 16 országból csatlakoztak hozzá.

[00:34:21]Úgyhogy köszönjük ezúton is a támogatást.

[00:34:25]Nézzenek meg, tényleg jó platform lett.