Váratlan fordulat: Ukrajna elérte a célját, Magyar Péterre már nincs is szükségük? - Stier Gábor
„Ez a gát, ez a fék, ez most kiesett. Tehát az autóból kiszerelték a féket.” – Stier Gábor
- Putyin és Lukasenka valdaji találkozójának hátterében a kiéleződött belarusz–ukrán viszony áll, praktikus helyszínválasztással.
- A feszültség három oka: ukrán taktikai sikerpropaganda a határ menti átjátszóállomásokról, gazdasági nyomás a belarusz üzemanyagexport csökkentésére, és Belarusz destabilizálásának távolabbi célja.
- Lukasenka nem akar közvetlenül beszállni a háborúba, de retorikailag eszkalál: Kijevet fenyegette, ha Ukrajna belerángatná a konfliktusba.
- Az orosz–ukrán háborúban az Encorigi tűzszüneti megállapodás gyakorlatilag megszűnt, Marco Rubio szerint valódi megállapodás sosem létezett.
- Stier Gábor szerint az amerikai diplomácia vagy nem gondolta komolyan a békét, vagy kudarcot vallott a nyomásgyakorlás, ami eszkalációhoz vezetett.
- Orosz részről jelentős drónfelhalmozás tapasztalható, ami egy nagyobb, elsöprő támadás előjele lehet, miközben Ukrajna is fokozza titkosszolgálati akcióit.
- Európában gyengül az Ukrajna iránti támogatás: a „hajlandóak koalíciója” repedezik, a lengyel–ukrán viszony romlik, az EU-csatlakozás pedig legkorábban 2040 körül reális.
- Magyarország az összes EU-s csatlakozási klaszter megnyitását blokkolja, kivéve az elsőt, miközben a kisebbségi jogokról szóló megállapodás végrehajtása kétséges.
- A háború vége mindkét fél kimerülésétől függ: Oroszország a donbaszi területek ellenőrzésére koncentrál, Ukrajna és Európa pedig Oroszország társadalmi stabilitásának megingásában bízik.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Belarusz–orosz találkozó Valdajban: a feszültség okai
A műsor első témája Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök valdaji találkozója volt. A helyszínválasztás praktikus okokkal magyarázható: a valdaji elnöki rezidencia van a legközelebb Belaruszhoz. A Valdaj Klub elnevezése egyébként onnan ered, hogy az első találkozót 2004-ben a Valdaj-tó partján álló rezidencián tartották, bár a mostani eseményt technikai okokból Velikij Novgorodban rendezték.
A találkozó aktualitását a belarusz–ukrán viszony kiéleződése adta. Stier Gábor három fő okot azonosított a feszültség mögött:
-
Taktikai ok: Zelenszkij elnök már február óta fenyegetőzik a határ menti átjátszóállomásokkal kapcsolatban, amire Lukasenka azt válaszolta, hogy leszerelik őket. Ezt Ukrajna sikerként próbálja eladni, mintha Oroszország és Belarusz meghunyászkodott volna. Stier szerint azonban az utóbbi tíz napban visszafogottabbak voltak az orosz drón- és ballisztikus rakétatámadások, ami arra utalhat, hogy Oroszország éppen gyűjti az erőforrásokat egy nagyobb, elsöprő támadáshoz – elsősorban Kijev ellen.
-
Gazdasági nyomásgyakorlás: Ukrajna célja lehet, hogy rábírja Lukasenkát a Belarusz felől Oroszországba irányuló benzin- és dízelexport csökkentésére. A belarusz export 13-szorosára nőtt az utóbbi időben, elsősorban a moziri finomítóból. Ez segít pótolni az ukrán támadások miatt kieső orosz finomítói kapacitást (az orosz becslések szerint a kapacitások 20-25%-a időlegesen kiesett, ami ellátási problémákat okoz).
-
Belarusz destabilizálása: Távolabbi célként felmerülhet a belarusz ellenzék aktivizálása, a Lukasenka-rendszer gyengítése vagy akár megdöntése. Szvjatlana Cihanouszkaja, akit a Nyugat Belarusz elnökeként ismer, Kijevben járt, és élénkülés tapasztalható a belarusz ellenzék részéről.
Belarusz katonai szerepvállalásának esélye
Stier Gábor hangsúlyozta: Lukasenka minden jel szerint nem akar közvetlenül részt venni a háborúban, és maximálisan kihasználja szűk mozgásterét. Bár Belarusz és Oroszország között államszövetség van, közös védelmi politikával, katonai együttműködéssel, valamint Belarusz területén atomtöltettel felszerelt Oresnyik rakéták is állomásoznak, jelenleg nincsenek olyan csapatösszevonások az ukrán határnál, mint a háború kitörése előtt.
„Én úgy gondolom, hogy ez időről időre megfeszül a helyzet, retorikai értelemben egészen háborús hangulat alakul ki, de egyszer sem váltották át ezt konkrétan katonai műveletekben, és erre számítok most is.” *
Lukasenka elmondta, hogy csütörtökön Minszkben találkozott Zelenszkij képviselőivel, és üzent az ukrán elnöknek:
„Azt mondtam nekik: fiúk, adjátok át az elnökötöknek, ha azt hiszi, hogy így beszélhet velünk, és még háborúba is belerángathat bennünket, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a háború jellege azonnal megváltozik. Ez a háború teljesen más lesz.” *
Korábban egy ukrán drónparancsnok arról beszélt, hogy 500 katonai és egyéb célpontot azonosítottak Belaruszban. Erre Lukasenka úgy reagált: nekik is van egy célpontjuk a belarusz határtól nem messze – ez nagyjából 100 kilométerre van, és ez Kijev. Stier szerint mindez információs művelet szintjén marad, a felek üzengetnek egymásnak, de tényleges katonai eszkaláció nem várható.
Az orosz–ukrán háború eszkalációja és az Encorigi megállapodás kudarca
A beszélgetés központi témája a háború eszkalációja volt. Stier Gábor szerint „mintha elillant volna Encoric szelleme” – a korábbi tűzszüneti megállapodás gyakorlatilag megszűnt létezni. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a héten kijelentette, hogy nem is volt semmiféle megállapodás, az csak egy javaslat volt.
Stier három magyarázatot vázolt fel erre:
-
Trump személyisége: Más stílust képvisel, mást mond Twitteren, mást kormányülésen és mást a diplomáciai eseményeken. Ez a stílus rányomja bélyegét az amerikai diplomáciára.
-
Az amerikaiak nem is gondolták komolyan: Csak időt akartak nyerni, hogy közben átalakítsák a politikát, és Ukrajnán keresztül gyakoroljanak erőteljesebb nyomást Oroszországra.
-
Trump komolyan gondolta: Felismerte, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, és csak nyomásgyakorlással lehet felgyorsítani a béketárgyalásokat. Ez a terv azonban kudarcot vallott, mert Amerikának nem volt elég ereje meggyőzni az európaiakat és az ukránokat.
„Ez a gát, ez a fék, ez most kiesett. Tehát az autóból kiszerelték a féket.” *
A helyzetet súlyosbítják az orosz belpolitikai feszültségek is. Bár a társadalom nagyobb része kompromisszumos békét szeretne, van egy hangos, legalább 20%-os kisebbség, amely keményebb fellépést követel. Ez a nyomás is eszkalációra készteti a Kremlt.
Stier szerint az elmúlt napokban orosz részről 150–170 drónt lőttek ki, míg ukrán részről 660 drónt. Ez a felhalmozás egy „elsöprő, nagy arányú támadás” előjele lehet. Zelenszkij bejelentett egy 40 napos akciót is, amelyet nem a hadsereg, hanem az SBU (ukrán titkosszolgálat) hajt végre – ez Stier szerint nagyon érdekes fejlemény.
Európa és Ukrajna dilemmái
A beszélgetés második nagy témája az európai támogatás és Ukrajna EU-csatlakozásának kérdése volt. A héten Gdańskban tartottak egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciát, ahol kb. 10 milliárd euró értékben kötöttek szerződéseket. Feltűnő volt azonban, hogy sem a lengyel elnök, sem a lengyel miniszterelnök, sem Zelenszkij nem vett részt – csak Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Nagy-Britanniában kormányválság van, a „hajlandóak koalíciója” repedezik.
Stier kifejtette: a lengyel–ukrán viszony kifejezetten rossz, nemcsak az UPA történelmi terhei miatt, hanem mezőgazdasági érdekellentétek okán is. Az EU-csatlakozás kapcsán dilemma, hogy Európa rosszul felfogott geopolitikai érdekei gyorsított csatlakozást kívánnának, de ennek súlyos hatásai lennének a tagországokra. Ráadásul sem az EU, sem Ukrajna nincs kész erre – reálisan 2040 körül jöhet szóba, „ha mindenki teszi a dolgát addig”.
„Az irány jó, maga a felismerés, de én attól tartok, hogy az eszközeink pedig kevesek, vagy egyre kevesebbek.” *
Magyarország az összes EU-s csatlakozási klaszter megnyitását megakadályozta – Stier szerint a magyar kormány ekkor ébredt rá, hogy elveszítheti nyomásgyakorló eszközeit Ukrajnával szemben. Az első klasztert (emberi jogi, jogállamisági kérdések) még megnyitották, de a többi ötöt már nem. A kisebbségi jogokról szóló 11 pontos megállapodás tartalma nem nyilvános, de az ukrán ombudsman nyilatkozata (a tornaórákat is ukránul kell tartani) nem e megállapodás szellemét erősíti.
Magyar–ukrán kapcsolatok: Magyar Péter és Zelenszkij
Stier megjegyezte: az utóbbi időben nem nagyon beszélnek arról, hogy mikor lesz Magyar Péter–Zelenszkij találkozó. Az ukránok mintha elérték volna, amit akartak – megkapták a pénzt, megnyílt az út az EU felé, így már nem annyira fontos a magyar miniszterelnökkel való találkozó. A brüsszeli kézfogás nem tűnt barátságtalannak, de a fő kérdés szerinte az, hogy „ki dominálja le a másik oldalt” – a magyar fél nem akar dominálni, de ellen kell tudni állnia annak, hogy az ukránok teljesen átvigyék az akaratukat.
A háború lezárásának perspektívái
Stier Gábor szerint a háború vége „durva lesz”, akár egy, kettő vagy három év múlva következik be. Oroszország a donbaszi területek ellenőrzésére koncentrál – ha ezt eléri, elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások. Ukrajna és Európa ezzel szemben Oroszország kimerítésében gondolkodik, abban bízva, hogy a társadalmi stabilitás megingása tárgyalóasztalhoz kényszeríti Putyint. Mindkét oldal abban reménykedik, hogy a másik merül ki előbb.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Nagybat Batu Jonatántól megtudtam” – Valószínűleg Nagy Bálint vagy más név torzult alakja, de a kontextusból nem rekonstruálható egyértelműen.
- „Encorigi megállapodás” az átiratban többször szerepel – feltehetően az „Isztambuli megállapodásra” vagy egy konkrét tűzszüneti egyezményre utal, de a pontos megfeleltetés bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a Moszkvaér mai adása.
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]Azon túlsó végén pedig Stí Gábor a moszké.com főszerkesztője.
[00:00:07]Szervusz Gábor, köszöntünk a Misornak.
[00:00:10]Szervusz és üdvözlöm a kedves nézőket.
[00:00:13]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.
[00:00:14]Kérnék mindenkit, [zene] hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.
[00:00:18]Ha minden jól megy és még 100-an feliratkoznak, akkor már meglesz a 263000 feliratkozónk.
[00:00:23]Úgyhogy köszönjük, hogyha segítik ezzel is a munkánkat, illetve kérem, hogy lájkolják ezt a videót, mert akkor még több emberhez jött, bocsánat helyesbítenem kell, csak 44 feliratkozóra van szükségünk a 263000-hez.
[00:00:35]Kérem, hogy lájkolják is ezt a videót, illetve iratkozzanak fel Gáboréknak a Moszkva térnevet viselő csatornájukra, ahol napi elemzésekkel és új tartalmakkal érkeznek, valamint ajánlom a Fix Klubot és a mi a támogatói előfizető platformunk.
[00:00:50]ide már több mint 17 országból regisztráltett be egy nagyszerű közösség, és sok-sok exkluzív tartalommal részeshetnek, úgyhogy köszönjük, hogyha ezzel meg a mi munkánkat segítik.
[00:01:01]Most, ahogy elmondtam a szolgálati közleményeket, azzal a hírrel kezdeném, hogy találkozott Lukasenka és Putyin egymással, méghozzá Waldában, ahova te is a Waldá klub és Wáj település nem ugyanaz, mert a Váklub időnként Socksiban is ülésezik.
[00:01:17]De akkor talán kezdjük ott, hogy miért Valdá a helyszín.
[00:01:23]De ha már fölhoztad, hogy hogy Valdi, tehát a Vald klubnak a neve innen ered, azért, mert az első találkozót 2004-ben a Valdó, tehát ott van egy elnöki rezidencia a Valdó partján, a talán a 10.
[00:01:40]évfordulón ott tartották, tehát én ott voltam, láttam, hogy hogy néz ki minden.
[00:01:45]És egyébként pedig innen az elnevezés, de végül is Veliki Novgorodban tartották valamilyen technikai oknál fogva, de de a név innen van.
[00:01:59]Tehát, hogy miért itt találkoztak?
[00:02:02]Hát adja magát az, hogy Belaruszhoz ez az elnöki rezidencia van a legközelebb talán.
[00:02:08]Igen.
[00:02:08]Tehát földrajz értelemben.
[00:02:11]Bár az utolsó utóbbi időkben állítólag nem itt tartózkodik sokat Vladyimir Putyin.
[00:02:21]Egyébként itt ezen a a váldái rezidencián van állítólag a családja, tehát hogy hogy ott él, ott lakik.
[00:02:29]Ö de a legutóbbi hírekben inkább így merült föl, hogy hogy már mivel közel van, közelebb van Ukrajnához, a vdái rezidenciát is csak ritkábban látogatja.
[00:02:43]De hát akkor látszik, hogy hogy ezek a hírek is az információs háború részeiként értelmezendők, hogy hogy Putyin örökké bujkál, és már szinte csak a föld alatt té bunkerekben van, mert hiszen hát most is akkor Lukasenkóval, Lukasenkával az Belarusz elnökkel itt találkozott.
[00:03:01]És hogy miért találkozott?
[00:03:04]azért van alkalom időnként szoktak találkozni, de most rendkívül feszültté vált a Belarusz ukrán helyzet.
[00:03:14]Nem először és nem utoljára, az biztos, de ezt gondolom meg kell meg kell tárgyalni, mert mert ez akár a háború eszkalációjával is fenyegethet.
[00:03:28]Bár én úgy gondolom, hogy hogy Zelenszki inkább hangos, mint mint Tetrekész.
[00:03:34]Tehát nem tartom reálisnak, hogy hogy újabb több 100 km-rel, akár 1000 km-rel meghosszabbítsa a frontot, vagy hát nyisson egy északi frontot.
[00:03:47]A azt megint csak másik szempontból fontosnak tartom, és összefügg a kettő egymással, hogy Lukasenkónak azért is tárgyalni kell Putyinnal, mert a Belarusz Belarusz folyamatosan amennyire lehet, ki akar maradni ebből a háborúból.
[00:04:08]És azért hangsúlyozom, hogy amennyire lehet, mert a hivatalos álláspont az, hogy Belarusz nem akar ebben a konfliktusban részt venni.
[00:04:18]viszont a politikai realitás az, hogy meg hát azt azt se felejtsük el, hogy egy államszövetségről van szó, tehát egy jelent a gyakorlatban az állam szövetség, tehát az, hogy bizonyos dolgok közösek, tehát ez nagyon régóta alakul, meg nem olyan gyorsan, mint ahogy ezt valamikor elképzelték a 2000-es évek elején, 90-es évek végén, de de hogy bizonyos dolgokban egyet például van katonai együttműködés, tehát közös gyakorlatok a pénzügyi téren, ott ott nagyon lassan halad, de de nagyon sok területen alakul, de nem nagyon inkább alakul egyfajta együttműködés.
[00:05:05]Ez nem azt jelenti, hogy egy az állam, tehát akár Oroszország, akár Belarusz a szuverenitását föladná, de bizonyos kérdésekben közös dolgok vannak.
[00:05:19]Tehát itt például a a védelmi politika vagy a biztonságpolitika, tehát eleve adja magát, hogy ezen belül vannak közös gyakorlatok, sok minden közös, és azt viszont Oroszország nélkül nem tudja megoldani Belarusz, hogy hogy kimaradjon a háborúból, mert mert a a az infrastruktúra tekintetében ugye én most itt megint legutoljára újra ezek a határ mentén lévő átjátszóállomások, relék kérdése merült föl, amelyek segítik a az orosz földerítő drónok repülésének pontosságát, rávezetését és és hát gazdasági téren is nagyon sok az együttműködés és a közös dolog.
[00:06:08]Hát itt itt azért én szerintem az van emögött a a feszültség, feszültség ismételt kiéleződése mögött, hogy egyrészt Ukrajna támadja a az oroszországi finomítókat, olajfinomítókat, és orosz becslések szerint is nagyjából a kapacitások 20-25%-a, 25%-a időlegesen kiesett.
[00:06:38]ideglenesen kiesett, és ezért vannak ellátási problémák, meg árproblémák a benzin, illetőleg dízelellátásban vannak kvóták.
[00:06:49]A krémben komoly a helyzet, ott komolyan válságos a helyzet, de Oroszország nagyjából 50 régiójában ilyen vagy olyan korlátozások vannak, tehát mit tudom én, benzinből 40-től 100 lig hol itt így, ott úgy lehet egy személy egy nap tankolni.
[00:07:11]Dízelből általában valamivel több a kvóta, vagy magasabb a kvóta.
[00:07:15]Na, egy szó mint 100 nem csak Kazachstánból most éppen aláírtak egy, vagy hát megegyeztek abban, hogy 50000 tonna olajterméket ad Kazttán.
[00:07:27]többet nem nagyon tud, vagy sokat nem nagyon tud, mert Kazachsztánban is vannak ellátási profoknál fogva, tehát nincs annyi felesleges kapacitás, de nagyon fontos például a a az Belarusz reláció, tehát ahol főképp a Moziri finomítóból, a legnagyobb belarusz finomítóból nagyon sok földolgozott orosz olajtermék, hát az orosz kőolaj földolgozva benzin és dízel formájában jön, megy vissza Oroszországba, és segíti ezt a helyzetet, a helyzetnek a megoldását.
[00:08:06]Nagyon érdekes az a szám árulkodó, hogy 13-szorosára nőtt az utóbbi időben a Belarusból Oroszországba irányuló olajtermékek, benzin és dízel exportja.
[00:08:20]És én úgy gondolom, hogy a a kérdés középpontjában ez van, tehát a moziri finomító.
[00:08:26]Tehát két-három dolgot tudok itt elmondani.
[00:08:29]Az egyik taktikai, tehát az, hogy Zelenski elkezdi már februárban is beszélt ezekről a relé átjátszóállomásokról, hogy Zelenski z hát ilyen fenyegetésére válaszul Lukasenkó azt mondta, hogy jó, akkor leszerelik.
[00:08:55]Vannak, akik azt mondják, hogy nem is biztos, hogy vannak, de annyi nincs, mint a mint amennyiről Ukrajna beszél.
[00:09:02]És és ezt úgy el lehet adni úgymond ilyen sikerként, hogy hogy Oroszország meg Belarusz meghunyászkodott.
[00:09:12]És és hogy most az is látszik egyébként, hogyha már így így kicsit ki szélesítjük a kérdéskört, hogy az utóbbi 10 10 napban, nagyjából 10 napban meglehetősen visszafogottak az orosz drón, illetőleg balisztikus rakétatámadások Ukrajna ellen, ami azt feltételezi, hogy nem az, hogy Oroszország most megrettent Zelenski fenyegetésétől, hanem hanem itt nagyon is spórolnak, gyűjtik össze a matériát, és én én én úgy gondolom, hogy a közeljövőben valami nagyon elsöprő, nagy arányú támadás várható Ukrajna mindenek előtt kiev ellen.
[00:09:54]Tehát itt, hogy és ugye ezzel fáradalosan érdekes, hogy Zelenski is bejelentette, hogy egy 40 napos akciót hajt végre az SBU egyébként.
[00:10:13]És ugye nagyon érdekes, hogy ezt nem az ukrán hadsereg, hanem az SBU, tehát az ukrán titkoszolgálat hajtja végre, amit Igen, nagyon érdekes.
[00:10:20]Egy pillanatra még ez a következő témánk lesz, és ez egy nagy téma.
[00:10:25]Még még hadd zárjam le a Belarus kérdést.
[00:10:29]Tehát itt k néhány kérdés, néhány dolgot látok, hogy az egyik az, hogy hogy ez a úgymond eladni sikerként valamit.
[00:10:36]A másik, ami ami a feszültség meg megnövekedése mögött áll, állhat, ez egy szintén taktikai kérdés, amit említettem, hogy vagy a nyomásgyakorlásra rávenni Lukasenkót arra, hogy hogy ne csak katonai téren engedjen az együttműködés terén.
[00:10:54]Hát szerintem ez irreális.
[00:10:56]De hogy hogy csökkentse az exportot, tehát a az benzin és a dízelxportot Oroszországba, ami amivel igazából hatékonyabbá tudni tudná tenni Ukrajna ezeket az orosz mélységi területek elleni a hátországot érintő a finomítókat elsősorban érő támadásokat, mert Oroszország kevésbé tudná pótolni a kieső benzint és és dízelt.
[00:11:25]És látok én itt egy olyan olyat is, hogy hogy szélsőséges esetben, hogyha ha Netán Belarusz valahogy olyan lépésre szánna el magát, ami amit okként Ukrajna fölhozhatna, hogy miért támadja meg, miért lövi a mozéri finomítót, hogy ott is kiesen a kapacitás egy része legalább, akkor még ezt sem zárom ki.
[00:11:53]Végső esetben pedig még az sem, hogy van egy, mert ugye volt itt nagy mozgás Chanovkaja, akit a nyugatismer Belarusz elnökként Kievben járt.
[00:12:06]Megint van egyfajta buzgás, élénkülés a a Belarusz ellenzék részéről, hogy hogy odaállnak Ukrajna mellé.
[00:12:14]Tehát lehet egy olyan hulláma is így így így távlati, mert ez nem lehet azonnali cél, hogy táv távlati célként, hogy hogy megint nyomást gyakoroljanak Lukasenko rendszerére, és hogy megpróbálják a nyugat és Ukrajna együtt a a Belarusz belső helyzet, a biztonság destabilizálásával gyengíteni a hatalmat, vagy akár megdönteni a hatalmat.
[00:12:42]Tehát sok minden lehet emögött.
[00:12:43]Tehát ezt akartam még itt elmondani.
[00:12:46]Tehát a lényeg az, hogy volt miről tárgyalni Putyinnak és Lukasenkónak, mert most ott északon, tehát úgy értem, Ukrajna északi határán feszült a helyzet, és Ukrajna folyamatosan azt kommunikálja, hogy hogy onnan akár még támadás is várható, és és megerősítették a héten, de már korábban is elkezdték ezt.
[00:13:12]De most megint, hogy erősítik a védelmet az északi határ mentén.
[00:13:19]Ami viszont érdekes, hogy Lukasenka arról beszélt, hogy csütörtökön Minskben találkozott Volodimir Zelenski ukrán elnök képviselőivel.
[00:13:28]És minben, tehát akkor ezek szerint az ukránok mentek oda.
[00:13:30]És azt mondja Fehér Oroszor vezető, hogy azt mondtam nekik, fiúk, adjátok át az elnökötöknek, ha azt hiszi, hogy így beszélhet velünk, és még háborúba is belerángathat bennünket, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a háború jellege azonnal megváltozik.
[00:13:44]Ez a háború teljesen más lesz.
[00:13:50]Így van.
[00:13:50]És előtte, hogy megerősítsem ezt a kijelentést, előtte arról is beszélt talán egy héttel korábban, hogy amennyiben bármiféle provokáció lesz, akkor akkor nek igen mikor mikor a magyar madarai tehát a a drónparancsnok elmondta, hogy azért azonosítottak 500 katonai meg egyéb célpontot Belarusban, hogy hogy azért ha bármi van, akkor ők tudják, hova kell lőni.
[00:14:13]Erre mondta Lukasonk azt, hogy őnekik is van egy a Belorusz határtól nem olyan messze lévő célpontjuk, hogy ugye tudják, hogy mi is tudjuk, hogy hogy hova kell lőni.
[00:14:24]És hát ugye ez nagyjából 100 km ez kijev.
[00:14:31]Hm.
[00:14:31]Itt miről számít az, hogy ez megmarad az információs műveletnek a szintjén?
[00:14:35]Mindenki üzenget mindenkinek, de Ukrajna nem bombázza le a belarusz vezetékeket, Belarusz pedig nem kapcsolódik be a háborúba, vagy jöhet itt valami durvább eszkaláció, mert teljesen más a dolgok fekvése azért, hogyha ez esetleg tényleg csúnyább lesz.
[00:14:53]Igen, abszolút igazad van.
[00:14:53]Ez ez más kontextusba helyezni ezt a ezt a háborút megint csak.
[00:15:00]És mondjuk kezdjük azzal, hogy a Belarusz hadsereg nem mondom, hogy hogy nagyon le kell kicsinyelni, de de nagyon lényeges változást nem tudna hozni a a háború menetében.
[00:15:17]Az igen, hogyha az ukrán hadseregnek észak felé is figyelni kéne, tehát az erőit lekötné északi, észak felül megnyíló front.
[00:15:26]Én még egyszer hangsúlyozom, hogy amennyiben ez Lukasenkon múlik, akkor minden jel szerint Belarusz ebben a háború ebben a háborúban közvetlenül nem venne részt.
[00:15:41]Az más kérdés, hogy felvonulási ö terepként hát hátországként a háború elején is ott volt.
[00:15:51]Tehát ezt az az említett szoros orosz- belarusz kapcsolat államszövetség és egyébként is Belarusznak orosz szempontból, biztonsági szempontból biztonságpolitikai értelemben kiemelt szerepe.
[00:16:05]Ez érezhetően nagyon szűkíti Lukasenkó mozgásterét, de ezt a mozgásteret maximálisan igyekszik kihasználni.
[00:16:13]Tehát ő nem akar ebbe a háborúba közvetlenül belesodródni.
[00:16:19]Tehát ezt én elég nagy biztonsággal merem állítani, mint ahogy azt is, ahogy te a kérdésben fölvetetted, hogy semmit nem lehet már kizárni.
[00:16:29]Tehát ebben a háborúban ráadásul eszkalálódik, és az előbbi dolgokra még visszatérünk majd, és azt ezt kifejtem, hogy ez az eszkaláció mit jelent és hova vezethet.
[00:16:39]Tehát eszkalálódik ez a háború.
[00:16:41]Tehát ez a ez a végkifejlet, ami ami lehet egy év, lehet két év, akár három, több is, de de ez durva lesz.
[00:16:50]Megint csak egy nagyon durva végkifejl lehet számít számolni.
[00:16:54]Tehát én most Belarus kapcsán inkább retorikai hogy mondjam, ütésváltásra váltásként értelmezem azt, ami történt.
[00:17:09]Tehát sem Ukrán oldalról, sem Belarusz oldalról, de jelen pillanatban Oroszországnak azt elmondják az ukrán szakértők is, hogy hogy azért nincs olyan csapatösszvonás, vagy olyan jelek nincsenek a Belorusz oldalon az ukrán határnál.
[00:17:26]amelyek azt feltételeznék, hogy ott a közeljövőben bármiféle támadás készül, tehát közvetlen támadás.
[00:17:34]Más a helyzet, mint a háború kirobbanása előtt volt.
[00:17:36]Tehát ott látható csapatösszevonások voltak itt a a katonai infrastruktúráról, bázisokról, arról van szó, ami az államszövetség keretében a a két ország katonai együttműködésében természetesen, mivel háború van, intenzívebben megvalósul.
[00:17:57]Tehát az az, hogy intenzívebben megvalósul, ez az is, hogy oresnyikek vannak Belaruszban, atom fejjel fölszerelt rakéták vannak, tehát atompotenciál van Belarusban.
[00:18:09]Ez ez mind ide tartozik.
[00:18:13]Tehát a kérdésedre válaszolva én úgy gondolom, hogy ez időről időre, hát a beszélgetés elején is ezt én hangsúlyozottan hangsúlyosan említettem, hogy időről időre megfeszül a helyzet.
[00:18:25]retorikai értelemben egészen háborús hangulat alakul ki, de egyszer sem váltottá át ez konkrétan katonai műveletekben, és erre számítok most is.
[00:18:43]Na, akkor menjünk bele ebbe részletesen, mert hogy eszkalációra számítasz, hogyha jól értem.
[00:18:47]Mg miközben meg nagyon érdekes ezt megnézni, hogy mik mennek az információs térbe, hogy mintha tudatosan provokálnák is az oroszokat azokkal az üzenetekkel, hogy Oroszország már elveszítette a kezdeményező képességét, gyenge, jobban állnak az ukránok a fronton, és közben heti szinten vannak kőkemény dróncsapások Oroszország ellen is, amire meg látom az ilyen lakossági telegram csatornákon meg egyebek, hogy az oroszok nagyon kemény válaszcsapásokat követel nek most, mert egy kicsit mintha nem az lenne az általános.
[00:19:20]Most nyilván a Telegram az egy szélsőséges dolog, de ott nem az az általános, hogy legyen vége a háborúnak, hanem az, hogy miért nem csapod a Putyin keményebben.
[00:19:30]Ezek a hangok látványosan fölerősödtek, tehát ez az egyik motívuma, vagy vagy egyik olyan dolog, ami afelé löki az orosz rendszert, az orosz hatalmat, hogy eszkaláljon, tehát hogy keményebben lépjen föl.
[00:19:44]Igen, ez belpolitikai kérdés is.
[00:19:47]Hiába az orosz társadalomnak a nagyobbik része azt mondja, úgy gondolja, hogy akár kompromisszumok árán is.
[00:19:56]Tehát magyarán a vannak, akik úgy gondolják, méghozzá meg nem is kevesen, hogy akár a frontvonalak mentén is zárják le már ezt a háborút, de van ez a társadalomnak egy egy legalább 20%-a, nagyon hangos 20%-a, ami azt mondja, hogy keményebben kell odavágni, ütni kell, és ez hoja el a háború végét.
[00:20:22]Tehát ez a közelebbi út, a rövidebb út a háború lezárásához.
[00:20:27]Tehát ez az egyik motívunk, tehát az egyik, ami arra inspirálja, inspirál, kell, hogy inspirálja, mert nincs más választása az orosz hatalmat, a Kremt, hogy keményebb válaszcsapásokat intézzen Ukrajna ellen.
[00:20:41]Tehát én amit az előbb mondtam, hogy az, hogy például péntekre, véradóra az azt hiszem orosz források szerint, hogy 660 drónt lőttek le, tehát ukránok ennyivel, legalább ennyivel támadtak.
[00:20:59]Az nagy szám, és közben orosz részről meg ilyen 150-170 drónt lőttek ki.
[00:21:03]Tehát én azt látom, hogy megy a fölhalmozás, és itt valami elsöprő nagy látványos támadás lesz.
[00:21:13][sóhajtás][zihálás] És ez az egyik ilyen fokozata annak, hogy hogy igen, eszkalálódik, még inkább eszkalálódik a helyzet.
[00:21:20]És a másik pedig az, hogy miért eszkalálódik.
[00:21:24]És ez kétoldalú dolog.
[00:21:28]Ö a központi kérdésnek azt látom, hogy mintha elillant volna Enkoric szelleme, elszivár.
[00:21:37]Ezt mondják az oroszok is.
[00:21:39]Most már mindenki azt mondja, egyik oldalról nem is mondják, hanem hanem a tettekből következtetünk.
[00:21:44]Tehát idáig, amíg amíg erről beszéltek, meg Donald Trump is beszélt, de a héten volt egy nagyon-nagyon érdekes mondata Marco Rubiónak, ami arról szólt, az a az a mondat, hogy hogy nem is volt semmiféle megállapodás Enkoricban.
[00:22:01]Az csak egy javaslat volt.
[00:22:03]Tehát magyarán az amerikai külügyminiszter kimondta azt, amit mindig a nyugati narratíva meg a nyugati ukrán narratíva, az európai ukrán narratíva próbált sugalni, hogy hogy á nem történt ott semmi.
[00:22:16]De de nem lehet, hogy itt diplomáciai nyelvi nehézségek vannak, hogy az oroszok a klasszikus diplomácia során megszokták, hogy amit a legfelsőbb szinten mondanak, az úgy van.
[00:22:26]Egyszerűen az amerikaiaknál most más a stílus, mert láthatjuk, hogy Donald Trumpnál más van a Twitter bejegyzésben, más van a kormányülésen, a sajtótájékoztatón és ezek szerint a nyilvános diplomáciai rendezvényeken is.
[00:22:41]Ez az egyik magyarázat.
[00:22:41]Ez az egyik magyarázat, hogy hogy hát Trump ilyen, tehát a személyiségéből fakad, és most ez a személyiség, ezek a személyiségjegyek, ezek a hatásukat, tehát rányomják a bélyegüket a az amerikai diplomáciára is.
[00:23:01]Ez az egyik, mondom, az egyik magyarázat.
[00:23:02]A másik az, hogy az amerikaiak nem is gondolták ezt komolyan, tehát ez inkább közelebb áll az európaihoz, csak időt akartak nyerni, és és hát majd majd meglátjuk, de közben át alakítjuk az egész politikát, és akkor eljutunk odáig, hogy most Ukrajnán keresztül gyakorolunk nyomást Oroszországra erőteljesebbet, hogy így próbáljuk közelíteni a békét.
[00:23:27]A harmadik verzió az az, hogy igenis kom én én én inkább ezt valószínűsítem, hogy igenis komolyan gondolta ezt Donald Trump, mert úgy gondolta, hogy Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút, és csak az Ukrajnára gyakorolt, Oroszországon keresztül gyakorolt nyomással lehet fölgyorsítani a a béke tárgyalásokat.
[00:23:54]Tehát így lehet közelíteni a háború lezárását.
[00:24:00]Na most azt látszik, hogy hogy ennek az lett volna a feltétele, hogy tényleg nyomást tudjon gyakorolni Donald Trump az európaiakra és Ukrajnára, a saját szövetség szövetségeseire.
[00:24:11]Ez viszont nem valósult meg.
[00:24:13]Tehát nem azért nem valósult meg véleményem szerint, mert Amerika nem is akarta ezt, hanem azért, mert ennyi ekkora ereje nem volt.
[00:24:20]Tehát teljes teljesen nem fordíthat hátat, nem is akar teljesen hátat fordítani Ukrajnának.
[00:24:29]Az egyéb eszközei pedig kevesek voltak ahhoz, hogy meggyőzzék az európaiakat és az ukránokat, hogy hát így le lehet zárni ezt a háborút, mindenkinek jobb lesz.
[00:24:39]Tehát és közben ezek az ukrán támadások, itt jövünk vissza ahhoz a 40 napos ilyen offenzívához, hogy ezek a az utóbbi hónapoknak most már azt mondhatjuk, ukrán támadásai esetleg föl, tehát arra a következtetésre juttathatták Donald Trumpot, aki egyébként rendesen el volt foglalva, meg el is van foglalva még a közelkeleti, az iráni kérdés rendezésével, ami megint csak most éppen amikor mi beszélgettünk, rosszabbul alakul, tehát meg már megint a tűzszünet törékenységéből a törékenység szó van a hangsú.
[00:25:23]Nézd meg, ott végre létrejött egy tűzszünet, ami egyébként nem nagyon működik.
[00:25:27]Akkor mit várhatunk az oroszukántól, ahol öt éve lassan már egy tűzszület sem jön létre?
[00:25:33]De legalább legalább [nevetés] tiszta a helyzet.
[00:25:36]És én tehát magyarán a a Rubio szavaiból, amit az előbb említettem, meg az egész képből az látszik, hogy hogy mintha Amerika elengedte volna ezt az Encorig J megállapodást, hogy ez nem tud működni.
[00:25:54]Ezt most már az oroszok is látják.
[00:25:54]Az ukránok európaiak pedig mindent megtettek, hogy ezt megtorpedózzák, hogy ne is tudjon működni.
[00:26:01]Tehát három verziót említettem.
[00:26:04]Mind a háromnak a kifutása, a az ebből fakadó következtetés az az, hogy az Egyesült Államok mint tárgyalópartner hát meglehetősen megbízhatatlan, tehát nem lehet nem le nincs bizalomhiány van.
[00:26:20]Tehát innentől és ide itt jutunk ki oda, hogy miért gondolom azt, hogy itt egyértelműen nincs más úgy, mint hogy eszkalálódjon ez a tovább eszkalálódjon ez a háború.
[00:26:33]Tehát, hogy Enkoric, illetőleg ez a a Donald Trumpnak a jelenléte, az amerikaiak jelenléte minden oldalra, akármennyire nem működött, vagy kevésbé működött, fékező hatással volt.
[00:26:46]Tehát egyik oldal sem merte megtenni azt, hogy szembefordítsa magával Trumpot.
[00:26:52]Tehát ennek hatása volt arra, hogy hogy mit enged meg magának a frontokon és a tárgyalásokon, a kommunikációban.
[00:27:02]sok mindenben.
[00:27:02]Ez a gát, ez a fék, ez most kiesett.
[00:27:06]Tehát az autóból kiszerelték a féket.
[00:27:09]És ezért gondolom azt, hogy itt most egyértelműsödik mindenki.
[00:27:14]Az oroszok is azt mondják, hogy jó, akkor éreztük idáig is, hogy hát nem lehet annyira bízni Donald Trump.
[00:27:21]De most meg egyértelművé válik az elmúlt napok kommunikációja.
[00:27:26]Erről szólt a Rubió kijelentésre adott orosz kommunikáció, hogy tudjuk egyértelmű már, hogy a fronton kell a frontokon kell döntésre vinni a a dolgot.
[00:27:39]Idáig is fontos volt a front, mert a front helyzet alakulása alakította a diplomáciai folyamatot is, a béketárgyalásokat is, vagy a tárgyalásokat is.
[00:27:53]Most viszont még egyértelműben mondom, a féket kiszerelték, legalábbis most úgy tűnik, és és mindenki úgy gondolja, hogy a felőrülő anyagháborúban a másik oldal előbb kimerül, mint mint ő maga.
[00:28:08]Tehát ezzel magyar ebbe illik bele tökéletesen a illenek bele a az ukrán részről fölerősödött orosz mélységi mélységi orosz területek elleni mélységi támadásra.
[00:28:23]Bocsánat, így most belekabarodtam.
[00:28:26]Te és tehát itt is, hogy hogy kimerítsék Oroszországot gazdaságilag a társadalmat, ebbe illik bele, amit Oroszország a kezdettől fogva, hát nem a kezdettől, mert mit tudom, a isztambuli tárgyalások kudazva fulladásától nagyjából folytat.
[00:28:43]Tehát ez a felőrlés és és hát közben azért ne feledkezzünk el arról, hogy a frontnak azon a szakaszán, ami Oroszország szempontjából most a legfontosabb, hogy közelebb jusson ahhoz, hogy egyrészt Ukrajnát készet elé állítsa, másrészt ha adott esetben, ha úgy gondolja, [zihálás] meg úgy alakul a dolog, nem csak úgy gondolja, tehát azért Oroszország is érzi azt, hogy az idő már már fogy tehát fá Már egyre jobban fáj a háború minden oldalon, de ukrán oldalon sokkal jobban, mint orosz oldalon.
[00:29:17]Tehát hogyha a magyarán a Donbasnak az jelen pillanatban még ukrán kézen levő részét valamikor az ellenőrzésük alá vonják, és egyébként itt érezhetőbben, intenzívebben haladnak, mint máshol, akkor akár lezárhatják a háborút, akkor elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások újra.
[00:29:43]Tehát Oroszország ebben gondolkodik, Ukrajna és Európa pedig abban gondolkodik, hogy hogy kimeríteni Oroszországot, gyengíteni a a társadalomnak a stabilitását, lehetőség szerint szembe fordítani a Kreml, és majd ez hozza el azt a azt a pont.
[00:29:59]Így így jön el az a pont.
[00:30:02]Ez hoza el azt a az eredményt, az hozza meg azt az eredményt, hogy hogy Putyin kénytelen lesz leülni, tárgyalni, méghozzá jóval inkább az európai, ukrán feltételek szerint, mint mint ugye megint visszakapcsolok, mint amit az Encorigi megállapodás tartalmazódott tartalmazott, mert véleményem szerint még egyszer hangsúlyozom, volt megállapodás, egy keretmegállapodás, csak azt az Európának és Ukrajnának nagyon nem felel meg és kapitolációnak érezték.
[00:30:36]Ha már Európa, ha már Európa, akkor ugye az is egy érdekes történet, mert ha megnézzük, akkor a héten Dankban volt egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia, amiben az volt az érdekes, hogy sem a lengyel elnök, sem a lengyel miniszterelnök, sem az ukrán elnök nem vett részt, mondjuk az ukrán miniszterelnök, Julius Fridenko.
[00:30:53]Igen.
[00:30:55]De hát azért nem a az új építési konferenciák.
[00:30:58]Aztán ott van Nagy-Britannia, ami ugye a hajlandóak koalíciójának oszlopos tagja volt, akinél éppen kormányváltás, vagy hát kormányfőváltás van, meglátjuk, hogy az új Igen.
[00:31:10]Kormányfőváltás, kormányfőváltás, kormányválság és kormány nem lesz ebből idő előtti választás, tehát hogy hogy ott mi lesz.
[00:31:18]Aztán amit még látunk, hogy a múlt héten Brüsszelben európai bizottsági ülés volt, ahol meg azt Európa tanács ülés volt, bocsánat, ahol meg azt lehetett hallani, hogy Magyarország egyedüliként megakadályozta azt, hogy az összes európai Uniós csatlakozási klasztert megnyissák.
[00:31:34]Bár itt azt írják, hogy bár Magyarország volt az egyetlen, de hát, hogy többek között az olaszok is nagyon lelkesek voltak, a lengyelek is nagyon lelkesek voltak, meg még a németeket is rebesgetik.
[00:31:46]Ezek alapján egy kicsit az az érzés, és ezt más adásokban is mondtam, mintha mást akarna például Ukrajna EU csatlakozásával kapcsolatban az Európai Bizottság.
[00:31:55]Tehát ők nagyon szeretnék, hogy ez létrejöjjön, de a különböző nemzetek azok már mintha máshogy viszonyulnjának ehhez.
[00:32:01]A hajlandóak koalíciója ugye repedezik, töredezik.
[00:32:06]A lengyelekkel kifejezetten rossz ugye most már az ukránoknak a viszonya.
[00:32:10]Felmerül a kérdés, hogy változik-e az európai álláspont Ukrajna kapcsán.
[00:32:17]nagyon jól leírtad a helyzetet, ami ami jelen pillanatban van, szép lassan változik, tehát alapvetően az irány továbbra is az, hogy hogy Ukrajna, Ukrajnát támogatni, Ukrajnát nem hagyni veszteni, tehát nem hagyni azt, hogy Ukrajna nagyon rossz feltételekkel kelljen alá, hogy kelljen, hogy írja írjön alá egy egy békeszerződést.
[00:32:49]Enne akármeddig, két-három évig, hát nem akármeddig, de két-három évig akár a háborúban is tartani.
[00:32:57]Tehát ez a főirány ez ezt én úgy látom, hogy nem nagyon változik Ukrajna.
[00:33:03]Tehát például hiába van az, hogy az a nyugati társadalmakban érezhetően gyengül az ukrán menekültek, Ukrajna támogatottsága, ugyanakkor az új tehát az, hogy meghosszabbították most a 2028-ig a menekült státuszról szóló dolgokat, szabályozást a de azért már hozzátették, hogy aki most megy kif férfi és nem engedéllyel magyarán kiszökik katonaköteles férfi Ukrajnából, az nem kaphat nekünk státuszt.
[00:33:40]Tehát magyarán menjetek harcolni, mert ez a ez a mi érdekünk.
[00:33:45]Tehát a főkép, a főirány tehát nem látom úgy, hogy változna.
[00:33:49]A egyébként meg az a a hangulat az apróbb dolgokban.
[00:33:55]Igen.
[00:33:55]Tehát például Ukrajna Európai Uniós integrációjának vagy gyorsítot gyors és gyorsított integrációnak támogatottsága az gyengül a tagországok részéről.
[00:34:09]Érezhetően gyengül.
[00:34:09]A lengyelek nemcsak a mostani az UPA hősei, tehát ilyen történelmi terhek miatt, kiélező kiéleződött feszültség miatt nem támogatják ezt a gyors csatlakozást, hanem őnekik a mezőgazdasági támogatások miatt, sok minden miatt ez nem érdekük.
[00:34:30]Hiába geopolitikailag értelemben pedig érdekük lenne, ottság az nagyon gyorsan akar.
[00:34:34]A dilemma a következő továbbra is, hogy Európa én szerintem rosszul felfogott geopolitikai érdekeiből, hogyha kiindulunk, akkor vagy így indul ki a például Brüsszel és az Európai Unió.
[00:34:49]Az ezek a geopolitikai érdek, még egyszer hangsúlyozom, hogy szerintem rossz a kiindulási pont, de de úgy látja Európa, hogy az a az ő geopolitikai érdekei a gyorsított csatlakozást kívánnák meg.
[00:35:06]Másik oldalon ott van az, hogy ennek milyen hatása van a különböző tagországokra, társadalmakra.
[00:35:15]Egyáltalán szabad-e fölrúgni ilyen nyíltan a a bővítésnek a feltételeit, amit az Európai Unió önmaga önmaga számára fölállított, mert mert az azért egyértelmű, gondolom ez nem ez vitán fölül áll, hogy sem az Európai Unió, sem Ukrajna nem kész egy gyorsított bővítésre.
[00:35:35]valamikor 2040 körül talán, hogyha mindenki teszi a dolgát addig.
[00:35:41]És itt jön itt jön be az a ez a dilemma is, hogy hogy ugye Magyarország föloldotta a vétót, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások, és az első klasztert meg is nyitották, de rá két hétre hirtelen fölmerült, hogy akkor többi ötöt is.
[00:36:01]Minek is?
[00:36:01]És hát az első klaszter olyan témákat, emberjogi, jogállamisági kérdéseket tartalmaz, ami ami szerintem Ukrajnát látva, hogy milyen helyzetben van, éveket viszel, hogy hogy ott azzal megbirkózzanak.
[00:36:19]És most itt kapcsolt néhány ország más-más okokból, de például Magyarország úgy gondolom, hogy észrevette vagy megérezte, hogy hogy az összes nyomásgyakorló eszközét elveszti Ukrajnával szemben, mert Ukrajna ugyan megígérte azt, meg meg állítólag megállapodás született.
[00:36:37]Erről a nagy átláthatóság keretében semmit nem látunk.
[00:36:42]Te láttad azt a 11 pontot, hogy miben egyezett meg a kisebbség?
[00:36:45]Ugye nem hozták nyilvános nehéz lett volna látni.
[00:36:52]Így így van.
[00:36:52]Hát a kérdés, hogy mondjam, szándékosan így tígy, így hangzott.
[00:36:57]Kérd azt mondta volna, hogy igen, [nevetés] meglepődtem volna.
[00:36:59]Igen, hogy [zihálás] na ott akadt volna meg akkor a műsor egy kicsit, vagy vagy más irányba ment volna.
[00:37:08]No, szóval ennyi, hogy hogy érzi a magyar kormány is, hogy akkor itt itt valamit tenni kéne, de az ukránok megint azt látom, hogy nyeregben érzik magukat.
[00:37:18]azért, hogy mondjam, az a azok a hírek, hogy a az ombucsman arról beszél, hogy a tornaórákat is Ukránul kell tartani, ez nem a annak a 11 pontnak a a tehát a szellemét, azt a szellemét erősíti, ami ami szerint csodálatos lenne ez a megegyezés a magyar kisebbség szempontjából.
[00:37:40]Viszont én azt látom, van még egy dolog, hogy utóbbi időben nem nagyon beszélnek arról, hogy mikor lesz, vagy lesz-e egy zelenszkii magyar Péter találkozó.
[00:37:48]Tehát mintha azt érezném, hogy az ukránok elérték, amit el akartak érni.
[00:37:52]Most már nekik olyan nem fontos.
[00:37:54]Minek?
[00:37:56]Végül is igen, mert megkapták ugye a pénzt is, meg a megnyílt az út az EU irányába, ha nem is olyan gyorsan, de lassan mégis.
[00:38:03]Aztán majd meglátjuk.
[00:38:03]Meg gyorsan úgyse lehet azért azt gondolom mindenki így gondolja a valóságba, legalábbis remélem, vagy nem tudom mit gondolnak.
[00:38:11]Hát tudod.
[00:38:11]És egyébként ott voltak ilyen képsorok, amikor Magyar Péter és Zelenszki Brüsszelben kezet fogtak.
[00:38:15]Az nem tűnt olyan barátságtalannak köztük a vibe, mint mondjuk annak idején Orbán Viktor.
[00:38:21]De én is azt azt gondolom, hogy konszolidálódik a két ország kapcsolata.
[00:38:26]Viszont a fő kérdés számomra az, hogy hogy ki dominálja le, melyik oldal.
[00:38:32]Tehát, hogy nem is így fogalmazok, hanem szerintem a magyar oldal nem akarja ledom ledominálni ezt a ezeket a tárgyalásokat, ezt a folyamatot, viszont ellen tud-e állni annak, hogy az ukránok ledominálják, tehát hogy hogy teljesen átvigyék az akaratukat.
[00:38:46]Na, én ezt látom ebben a kérdésben, hogy Magyarország ezt rögtön megakadályozta, hogy a további öt klasztert megnyissák, de én attól tartok, hogy egy kicsit késő nagyon gyorsan előre rohantunk, hogy fölmutassuk, hogy Orbánnal ellentétben még, mármint a mostani magyar kormány ebben a kérdésben is meg tudott állapodni, és most mintha most kapcsolnának, hogy az ukránokkal így nem lehet tárgyalni, az ukránokat Csak nyomás alatt lehet elérni velük szemben valamit.
[00:39:22]És én ennek a fölismerését látom.
[00:39:22]Az irány jó maga a fölismerés, de én attól tartok, hogy hogy az eszközeink pedig kevesek, vagy egyre kevesebbek.
[00:39:34]Tehát ez ez itt a erre a kérdésre a válasz.
[00:39:37]Egyébként pedig ugye a Gdzi Gdańskban azért mégis csak kaptak különböző egy csomó szerződés összértéke nagyjából 10 milliárd euró.
[00:39:49]Tehát Európa folyamatosan finanszírozni akarja.
[00:39:52]Itt újjáépítésről beszél, de nyomják a pénzt mindenképpen Ukrajnába.
[00:39:58]Tehát Ukrajna nem tud úgy kimerülni, ahogy az oroszok szeretnék meg olyan gyorsan.
[00:40:04]sem gazdasági értelemben, sem katonai értelemben, mert annyit mindig adnak, hogy hogy ez ne történhessen meg, vagy gyorsan meg meg egészen biztosan biztosan ne történhessen meg.
[00:40:15]Tehát ez ezek azok a a dilemmák, hogy hogy ott akkor mi tehát marad az, hogy hogy mindenki lényegében mindenki beleáll ebbe, hogy folytatódik a háború, aztán majd lesz ami lesz hogy valamerre eldől, és mindegyik oldal abban reménykedik, hogy hogy a másik merül ki előbb, bírja kevésbé és rövid rövidebb ideig.
[00:40:42]És ehhez eszközök kellenek.
[00:40:45]Tehát ezért gondolom azt, hogy hogy durv a háború.
[00:40:50]Kíváncsian várjuk a folytatást.
[00:40:50]Stí Gábor, köszönjük szépen.
[00:40:54]Köszönöm szépen a figyelmet és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.
[00:40:58]Jó meccsnézést kívánunk mindenkinek és fogyasszanak sok folyadékot.
[00:41:02]Itt most nem a sörre gondolok elsősorban, bár Nagybat Batu Jonatántól megtudtam, hogy a focimeccs mellé kötelező a sör és a szotyi, úgyhogy ezeket a bölcsességeket is megtudtuk.
[00:41:11]Ö de vigyázzanak tényleg, mert hogy nagyon meleg van állítólag kint, úgyhogy ebből tényleg nagyon nagyonnagyon meleg van egyébként.
[00:41:21]Gábor melyik meccset fogod megnézni?
[00:41:26]Az én én amíg el nem alszom, addig mindegyiket.
[00:41:30]De és akkor másnap reggel meg hát ugye itt sok lesz, tehát hogyha időben fölébredek, akkor a reggel 6: körül még látom a az utolsó kettőnek a végét.
[00:41:38]Nem annyira Európa barát ez a mostani euró.
[00:41:45]Egy így van.
[00:41:45]És egyébként meg a a lényeg most kezdődik, tehát azért maradjunk annyiban, hogy a csoportmérkőzések nem a legizgalmasabb szakasza volt ennek a világbajnokságnak.
[00:41:57]Ezen ezen a a hát itt erőteljesen üzleti megfontoltságból kibővített VB mezőny.
[00:42:07]ebből a következményel túl leszünk és igazából most kezdődik a most kezdődik a világbajnokság szerintem sokak számára kíváncsian várom ki fog nyerni mi lesz és hogy lesz egy idő után a negyed döntőktől azt találtam hogy lesz az ultrahangnak majd egy ilyen focis külön kiadása vb külön kiadás nem én fogok abban beszélni mert én csak műkedvelő vagyok az is nagyon távolról de nagyba tooljon a ten illetve te is és mások is Kraus Tamás is nagyon ért a fohoz, úgyhogy lesz majd egy ilyen külön kiadásunk.
[00:42:40]Érdemes ma ezt azt is nézni.
[00:42:42]Na, elköszönök.
[00:42:42]Szép napot mindenkinek, viszontlátásra.
[00:42:44]Viszont minden jót mindenkinek.