Putyin rendkívüli bejelentése: Ukrajna az egész harci vonalon visszavonul - Somkuti Bálint
- Rekordhőhullám idején a brüsszeli Berlaymont épületben csak a felső emeletek vezetőinek járt légkondi, amit a dolgozók „eurokrata feudalizmusnak" neveztek.
- Putyin a harcok négy régióra korlátozását és a Donyec-medence, illetve Novorosszija „teljes felszabadítását" tűzte ki célul.
- Somkuti Bálint szerint a diplomácia halott, a tárgyalások csak a gyengeség leplezésére szolgálnak, és elkezdődött „a farkasok ideje".
- Az ukránok aszimmetrikus hátországi csapásai terrorbombázás-jelleget öltenek, ami történelmileg soha nem járt sikerrel, és keményebb orosz választ provokál.
- Az orosz társadalomban nő a keményebb katonai fellépés iránti igény; a szakértő figyelmeztet, hogy „van sokkal rosszabb verzió is" Putyinnál.
- Az Egyesült Államok hitelessége erodálódóban van, mert az oroszok által komolyan vett megállapodásokat is felrúgja, ami atomfegyverrel való fenyegetőzéshez vezethet.
- A USA–Irán konfliktusban súlyos áldozatok árán, de a szakértő szerint Irán valósította meg céljai nagyobb részét, az USA pedig nem győzött.
- Tálib delegáció tárgyalt Brüsszelben az afgán migránsok visszatoloncolásáról, ami a rezsim hallgatólagos elismerése felé tett lépésként értékelhető.
- A Nyugat eladósodottsága és a spekulációra épülő rendszer fenntarthatatlan; a társadalmi elégedetlenség elérheti a kritikus tömeget, ami forradalomhoz vezethet.
- A szakértő szerint undemokratikus eszközökkel sem lehet örökké távol tartani a szélsőséges erőket, ha az elit nem kezeli a valós problémákat.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Brüsszeli hőség: kettős mérce az Európai Bizottságnál
A beszélgetés azzal a hírrel indul, hogy a rekordhőmérsékletű hőhullám idején az Európai Bizottság brüsszeli székházának (Berlaymont) alsó emeletein leállították a légkondicionálást, miközben Ursula von der Leyen elnök és más magas rangú tisztségviselők irodáiban tovább működött a hűtés. Az információt nem orosz propaganda, hanem a Politico közölte, alkalmazotti üzenetekre hivatkozva. A 13 emeletes épületben, ahol körülbelül 3000 ember dolgozik, a hűtést az elsőtől a hetedik emeletig kapcsolták ki.
A személyzet felháborodott, a jelenséget „eurokrata feudalizmusnak” nevezték, és Ursula von der Leyent „az unió választások nélküli diktátorának” titulálták. A műsorvezető, Király Tamás ironikusan megjegyezte, hogy ezek a kommentelők bizonyára „szélsőjobboldali orosz propagandisták” lehetnek, akik éppen 36 fokos irodájukban ülnek. Somkuti Bálint szerint ez a „vagyunk mi, és vagytok ti” szemlélet kiváló példája, amelyet Johann W. von Goethe „Elit és többiek” kapcsán írt hozzáállásához hasonlított: van egy elit, amely azt tesz, amit akar, és vannak a többiek, akik csak elszenvedik a döntéseket.
A szakértő párhuzamot vont az első világháborús francia „château general” (kastélytábornok) kifejezéssel, akik a fronttól távol, kastélyok luxusában élvezték a magas életszínvonalat, míg a katonák a lövészárkokban szenvedtek. Emlékeztetett: a gyakorlat 1917-ben a francia hadseregben lázadáshoz vezetett.
Putyin bejelentései a háborúról
Javaslat a harcok négy régióra korlátozásáról
Vlagyimir Putyin a Veszty hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy Moszkvába olyan javaslatok érkeztek, amelyek a harci cselekményeket kizárólag négy régióra – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékre – korlátoznák, felfüggesztve a kölcsönös támadásokat Oroszország és Ukrajna belseje ellen. Putyin szerint ez lehetőséget adna az ukrán fegyveres erőknek, hogy kivonják csapataikat Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Harkiv és Szumi megyékből, valamint az államhatár egyes szakaszairól, és ezeket az egységeket a négy említett régióba csoportosítsák át.
Orosz cél: Donyec-medence és Novorosszija „teljes felszabadítása”
Putyin kijelentette: az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek fő feladata „a Donyec-medence és Novorosszija teljes felszabadítása”. Somkuti Bálint megjegyezte: évek óta beszélnek erről, és az orosz célok kezdettől fogva Ukrajna olyan mértékű legyőzését célozzák, hogy az ne jelenthessen többé fenyegetést. Hozzátette: ez nem szép, nem jó és nem erkölcsös, de ezek az orosz célok. A Nyugat katonailag közvetlen konfrontáció nélkül nehezen tehet ellenük bármit is, ezért maradnak a „félmegoldások”.
A diplomácia halála
Somkuti Bálint szerint az iráni tárgyalások látható kudarca is mutatja, hogy a Nyugaton nem akarnak valódi tárgyalásokat folytatni – a tárgyalások csak arra szolgálnak, hogy elleplezzék az átmeneti gyengeséget, és valamilyen előnyt kovácsoljanak. Ez már „a farkasok ideje”, amikor semmilyen törvényt, szokásjogot nem tartanak be; a diplomácia halott, és csak a fegyverek szava érvényesül. A szakértő ezt nagyon veszélyes iránynak nevezte.
Putyin az ukrán visszavonulásról és a „terrorcselekményekről”
Az Egységes Oroszország párt kongresszusán Putyin arról beszélt, hogy az ukránok tulajdonképpen visszavonulnak a fronton, és ehelyett „terrorista cselekmények sorozatát” hajtják végre Oroszország ellen. A kongresszust az oroszországi szeptemberi parlamenti választások kontextusába helyezte a szakértő: bár a választások irányítottak, az emberek kifejezhetik nemtetszésüket azzal, hogy nem a kormánypárt jelöltjeire szavaznak, ami presztízsveszteség lenne a jelenlegi vezetés számára.
Az orosz nyári offenzíva és az ukrán válaszlépések
Valóban visszavonul Ukrajna?
Somkuti Bálint szerint vannak hírek arról, hogy az orosz hadsereg megindította nyári offenzíváját, és egyes települések részben vagy egészben orosz ellenőrzés alá kerültek. Az „általános visszavonulás” azonban általános összeomlást jelentene, amire az első világháború végén volt példa – ilyenről jelenleg nincs szó. Viszont tény, hogy ismét orosz támadás zajlik, Ukrajna pedig kezd kifogyni a légvédelmi rakétákból.
Aszimmetrikus ukrán válasz: hátországi támadások
Az ukránok szokatlan módszerekhez folyamodnak: a szakértő a sztarobelszki támadást és egy belarusz focicsapat buszát ért támadást hozta fel példaként, amelyek nem katonai célpontok, hanem szándékos, megfélemlítő jellegű csapások voltak. Somkuti felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen terrorbombázások történelmileg soha nem érték el céljukat (sem az első világháborúban a német Zeppelin-támadások London ellen, sem a második világháborús bombázások). Az ilyen akciók azt fogják elérni, hogy az orosz lakosság keményebb választ követel a vezetéstől.
Két különböző háború?
Király Tamás felvetette: lehet, hogy valójában két háború zajlik – az egyik a fronton, Oroszország háborúja a négy megyéért (sőt, most már Novorosszijáért, ami tág fogalom), a másik pedig Ukrajna háborúja az orosz hátország elleni dróntámadásokkal. Somkuti Bálint szerint biztonságpolitikai és hadtörténelmi szempontból ez ugyanaz a háború, ugyanazokkal a harcoló felekkel, csak a módszerek mások. Példaként említette a nyolc évig tartó iraki–iráni háborúban a „városok háborújának” nevezett szakaszt, amikor a felek Scud rakétákkal lőtték egymás nagyvárosait – ez sem hozott hatást. Ez egy aszimmetrikus ukrán válasz, amelynek tartós sikerességével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel. A korábban óvatos putyini megközelítést egy keményebb fellépés válthatja fel, mert az orosz társadalom ezt akarja – és ez a legtöbb realista biztonságpolitikai szakértőben aggodalmat kelt.
Orosz belpolitikai folyamatok és társadalmi hangulat
Mit akar az orosz társadalom?
Király Tamás rákérdezett: vajon az orosz társadalom többsége a keményebb odacsapást akarja, vagy azt, hogy véget érjen a háború? A nyugati és ukrán cél éppen az lenne, hogy az orosz társadalom nyomást gyakoroljon Putyinra a háború leállítása érdekében. Somkuti Bálint szerint az orosz társadalom kevésbé alakult át, mint a nyugati. Emlékeztetett: egy leszerelt katona nyilvánosan arról beszélt, hogy ha az orosz kormány nem lép fel keményebben, akkor „a politikusokat kezdik majd kirökdösni az ablakokon” – ez jelzi a kemény fellépés iránti komoly igényt.
„Ha nem lép föl keményebben az orosz kormány, akkor ők a politikusokat kezdik kirökdösni az ablakokon, és nem az üzletemberek és a magas beosztású, de korrupt katonák fognak kipotyogni.” – egy leszerelt orosz katona (Somkuti Bálint idézetében) *
A Putyinnál is keményebb alternatíva
A szakértő hangsúlyozta: kevesen értik az orosz belpolitikai folyamatokat, de a jelek szerint a Putyin által képviselt, titkosszolgálati, átfogó és óvatos lépésekre épülő politikát felválthatja egy sokkal durvább, katonai fókuszú megoldás. Amit a Nyugaton nem értenek: bármennyire is háborús héjának tűnik Putyin, „van sokkal rosszabb verzió is”. Elképzelhető, hogy olyan célpontokat is támadások fognak érni, amelyeket eddig megkíméltek.
Putyin ígéretei és az orosz biztonságérzet
Putyin a kongresszuson azt ígérte: az ország megbirkózik a kihívásokkal, beleértve a terrorista támadásokat is, biztosítja az állampolgárok biztonságát és Oroszország határainak sérthetetlenségét, valamint teljesíti szociális kötelezettségeit és megvalósítja stratégiai fejlesztési programjait. Ezzel szemben hetente érkeznek hírek orosz területen végrehajtott dróncsapásokról és halálos áldozatokról, tehát az orosz emberek biztonságérzete mégis sérül. A szevasztopoli körkép múzeuma leégett, és nemrégiben egy újabb emlékművet is támadás ért – ezek a szakértő szerint nem véletlenek.
Az orosz válasz: szimbólumok rombolása?
Somkuti Bálint szerint Oroszország valószínűleg hasonló szimbólumrombolással fog válaszolni, függetlenül az ott élő ukrán lakosságtól. A vojenkorok (orosz haditudósítók) és a közvélemény egy része már megkérdőjelezi az ukránokkal kapcsolatos „testvérnép” hivatalos álláspontot: „egy testvér nem csinál ilyet egy másik testvérrel”. Ez a szakértő szerint zéróösszegű játszma, amelyből nincs jó megoldás.
„Egy testvér nem csinál ilyet egy másik testvérrel.” – orosz közvéleménybeli hangok (Somkuti Bálint tolmácsolásában) *
Nehéz időszak, amelyre senki nem számított
Putyin önkritikus-realista mondatát – miszerint ez a nehéz időszak, amelyen Oroszország jelenleg átmegy, sok tanulsággal szolgált az ország számára – a szakértő úgy értékelte: sem a vezetés, sem a lakosság nem így képzelte 2022. február 24-én a következő éveket. Viszont az a körülmény, hogy egyre nyilvánvalóbb: az Egyesült Államok is teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát, felszítja az orosz átlagemberben is a harci tüzet – „nehogy már megint, 1812 és 1941 után 2022-ben is eljött ez a pillanat, akkor oldjuk meg ezt a kérdést”.
A nyugat önpusztító provokációja
Somkuti Bálint szerint a Nyugat élethalálharcra provokálja Oroszországot. Az európai hadseregek társadalmi alapon nem lesznek képesek korábbi teljesítményüket nyújtani – eltűnt az a fizikai munkát végző, alkalmazkodásra képes és hazájáért meghalni hajlandó réteg. Oroszországban ez még megvan. A háborút nem lehet mindent drónokra és robotokra bízni – „még nem tartunk ott”. Ha ez a pillanat eljön, az oroszok általában nem szokták letenni a fegyvert.
Tárgyalások, amerikai hitelesség és az iráni helyzet
Putyin újabb tárgyalási jelzése
A Guardian beszámolója szerint Putyin kijelentette: arra számít, hogy amerikai tárgyalók Moszkvába érkeznek, miután Washington megállapodásra jut Iránnal a közel-keleti konfliktus ügyében. Pavel Zarubin orosz újságírónak azt mondta: „Készek vagyunk a tárgyalások folytatására és készek vagyunk minden részlet megvitatására. Sokkal egyszerűbb egy konfliktust diplomáciai úton lezárni.”
Az amerikai hitelesség eróziója
Somkuti Bálint rámutatott: a legfrissebb hírek szerint leálltak a hadműveletek, de az Egyesült Államok két napig ismét bombázta Iránt, mert Irán megpróbált amerikai hajókat kicsempészni ománi vizeken keresztül – megsértve ezzel a megállapodásba foglalt feltételeket. Emlékeztetett: Marco Rubio amerikai külügyminiszter kimondta, hogy az Oroszország és az USA között korábban megkötött megállapodás (amire a szakértő szavai szerint az oroszok komolyan hittek) „halott”. Rjabkov külügyminiszter-helyettes, Lavrov külügyminiszter és Putyin elnök is napokig arról beszélt, hogy az a megállapodás igenis megállapodás volt.
„Az amerikaiak egyre kevésbé megbízható tárgyalópartnerek.” – Somkuti Bálint *
A „homokra épített ház”
Ha az a kép alakul ki, hogy az Egyesült Államokban diplomáciailag és külpolitikailag nem lehet megbízni, mert csak a saját érdekeit hajlandó figyelembe venni, az rendkívül veszélyes irány – különösen úgy, hogy az amerikai hadsereg is komoly toborzási problémákkal küzd. Somkuti Bálint bibliai idézettel élt: a homokra épített ház az első komolyabb háborúban el fog törni, és akkor az amerikaiaknak sem marad más választásuk, mint amit most az oroszok tesznek: atomfegyverrel fenyegetőzni.
Ki nyert az USA–Irán konfliktusban?
A győzelem és vereség nehéz megállapítása
Egy hallgatói kérdésre válaszolva Somkuti Bálint kifejtette: egy olyan korszakban, amikor a hadviselés hagyományos módja (hadüzenet–hadműveletek–békekötés) nem érvényesül, nagyon nehéz megállapítani, ki győzött és ki vesztett. Jelenleg nincs békekötés, hanem együttműködési megállapodás van az USA és Irán között, amelyet pakisztáni közvetítéssel hoztak tető alá.
A mérleg
Ami tudható: Irán jelentős károkat szenvedett, hidakat és katonai célpontok sokaságát bombázták le. A másik oldalon viszont lezárásra került a Hormuzi-szoros, amerikai katonai bázisokat példa nélküli csapások értek, és az izraeli légvédelem „négyesre”, de nem jelesre vizsgázott. A szakértő szerint, realista módon, a tényeket figyelembe véve: az Egyesült Államok nem győzött, Irán a céljainak nagyobb részét meg tudta valósítani. Súlyos áldozatok árán, de Irán került ki jobban a küzdelemből – tette hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy az amerikai katonai célokról sem sokat tudni, mert hol rendszerváltást, hol a nukleáris program leállítását, hol mást említettek.
Várakozások a folytatásra
A legfrissebb hírek szerint az USA és Irán ismét megállapodott a támadások leállításáról, és kedden Dohában, Katar fővárosában folytatódnak az egyeztetések. Somkuti Bálint – Sárközi Miklós irán-szakértőre hivatkozva – elhúzódó tárgyalássorozatra számít, időnként fellángoló összecsapásokkal. Sem a Hezbollah, sem Izrael nem érdekelt a fegyvernyugvás létrejöttében. Legkésőbb az amerikai félidős választásokra meg kell köttetnie valamilyen tartós megállapodásnak, amit Trump győzelemként adhat el – de az Egyesült Államok céljai így sem teljesültek. Az iráni atomprogram egy átfogó megállapodás megkötéséig hatályban lesz, és Iránban a jó szándékot továbbra sem fogják feltételezni az USA-ról – mindent meg fognak tenni, hogy bebiztosítsák magukat egy hasonló támadás ellen.
Mi lehet a következő célpont? Kuba és Latin-Amerika
Király Tamás kérdésére, hogy vajon Kuba lehet-e a következő, Somkuti Bálint kifejtette: Donald Trump az „Art of the Deal” (az alku művészete) tranzakciós logikáját követi, szándékosan összezavarva ellenfeleit, hogy ne tudják, mik a valós szándékai. A logika azonban azt diktálja, hogy folytatja a Monroe-elv aktualizált változatát, azaz a nyugati féltekén nem tűr meg más erőt az amerikain kívül. A baloldali – inkább nacionalista, mint internacionalista – mozgalmakat el fogja nyomni. Kuba mellett Közép- és Dél-Amerika baloldali kormányzatai is felkészülhetnek, Lula da Silva brazil elnöknek is érdemes hátratekintenie.
Tálibok Brüsszelben – lépés az elismerés felé?
A hatalomátvétel óta először engedélyezték a táliboknak, hogy az Európai Unió területére lépjenek. Egy ötfős delegáció Brüsszelben tárgyalt a tagországokban jogellenesen tartózkodó, valamint bűnelkövető afgánok visszatoloncolásának technikai részleteiről. Somkuti Bálint szerint ez kettős célú: egyrészt kezdeni kell valamit a migrációs helyzettel, másrészt lépés lehet a tálib rezsim elismerése felé. A tálibok ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az elismerés fejében fogadják csak vissza az illegális migránsokat. A szakértő megjegyezte: történelmileg mindig a lakosságon csattant, amikor egy kormányt illegitimnek bélyegezve próbáltak tönkretenni, de az adott ország helyzete ettől nem változott. A tálib uralom stabilnak bizonyul, az elismerésük előbb-utóbb elengedhetetlen lesz.
„Ha ilyen vagy olyan módon hatalomra kerül egy kormány, és a lakosság utána megtűri és elfogadja az irányítását, akkor azt nagyon nehéz illegitimnek tekinteni.” – Somkuti Bálint *
Hallgatói kérdések
Helyreállhat-e a bizalom a diplomáciában?
Egy hallgató (Attila) arra kérdezett, visszaállhat-e valaha is elfogadható szintre a bizalom a felek között, ha a jelenlegi helyzet egy „mitomániás terápiás csoportfoglalkozás” benyomását kelti. Somkuti Bálint szerint a diplomácia elengedhetetlen feltétele a hitelesség, amelynek két ága a katonai erő és a szavahihetőség. A Nyugat ebben egyre nagyobb deficitet halmoz fel. Közelít a „farkasok ideje”: a diplomácia arra fog szolgálni, hogy a vesztes fél aláírja a feltétel nélküli kapitulációt. A Nyugat (USA és Európa) időhúzásra és érdekérvényesítésre használja a diplomáciai megállapodásokat, szembemenve azok szellemiségével – a hitelességük így a nulla felé közelít. A szakértő az első világháború előtti angol–német hadihajó-építési verseny karikatúráját idézte: két fél, kezükben hadihajókkal, nem tudnak kezet fogni anélkül, hogy el ne dobnának néhányat. Most is mindenki ragaszkodik mindenhez, és ebben a hangulatban kellene tárgyalni anélkül, hogy engedni akarna – így nagyon nehéz lesz.
A spekulációra épülő nyugati kapitalizmus fenntarthatatlansága
Egy másik hallgató (László, Zürichből) hosszabb elméleti kérdést tett fel arról, hogy a nyugati civilizáció a spekulációval és manipulációval gyors eredményeket ér el, de ez zárt rendszerben fenntarthatatlan, ezért kívülről kell energiát bevinni a szomszédok gyarmatosításával. A gyarmatok lassan elfogynak, a perifériából abszolút gyarmatot kell csinálni – de ez is tarthatatlan. A kérdés szerint lehet, hogy a nyugatnak át kellene térnie a pókerről az ultira.
Somkuti Bálint kitűnő hasonlatnak nevezte a felvetést. Megerősítette: az Egyesült Államok egyre kevésbé tekinti partnernek az Európai Uniót, és egyre inkább kizsákmányolandó célpontként kezeli. Ez nem Donald Trump szándéka – ezek a folyamatok régóta tartanak. Ajánlotta Emmanuel Todd francia szociológus „A birodalom után” című könyvét, aki a 70-es években megjósolta a Szovjetunió bukását, most pedig az amerikai birodalom bukásáról beszél – és ez a könyv is több mint 20 éves.
Meddig tartható fenn a manipuláció?
Somkuti Bálint saját kérdése az elittel kapcsolatban: ők, akik a spekulációra építik a hatalmukat, meddig gondolják, hogy ez így mehet? „Azért lehet minket manipulálni és kizsákmányolni, mert jóhiszeműek, jóindulatúak és toleránsak vagyunk.” Hány olyan katasztrófa kell még – 2008-as válság, covid, egyéb hazugságok –, amíg az emberek azt mondják: elég? A szakértő, bár konzervatív emberként furcsállja magától, de kimondta: lassan nem marad más módszer, mint a forradalom. „Ez fenntarthatatlan, amit csinálnak.”
„Én magam is többször beszélek arról, hogy azért lehet ezt velünk megcsinálni, mert jóhiszeműek vagyunk, jóindulatúak és toleránsak. Meddig lehet ezt fönntartani? ... Egy olyan elitről beszélünk, ami minden isteni törvénytől elszakad – mit gondol, mi lesz a következmény? Ez fenntarthatatlan.” – Somkuti Bálint *
A forradalom nehézségei a buborékvilágban
Király Tamás szkeptikus a kollektív forradalommal kapcsolatban, mert a forradalmak is algoritmusok árnyékában, az interneten szerveződnek. Kisebb forradalmak most is vannak, de a buborékvilág lehetővé teszi ezek elszeparálását, illetve egymás ellen hangolását. Példaként említette „A Kreml mágusa” című filmet, amely azt mutatta be, hogy egyetlen helyről üzemeltetnek látszólag ellentétes mozgalmakat – mindenkinek van valamilyen elsődleges hite, ami mentén elitellenes, de ezek a hitek összevesznek egymással is.
Somkuti Bálint egyetértett, de hozzátette: ezt mindaddig jól lehet táplálni, amíg van mit enni. A nagy forradalmak közös tényezői: az elit rosszul kezelte a problémákat (ez már kipipálható), és olyan körülmény áll elő, amiben a társadalom tömegei nem egymás ellen fordulnak, hanem az elitre zúdítják haragjukat. Ilyen körülmény lehet gazdasági válság, természeti katasztrófa, éhínség. Példaként említette: 1847-ben Magyarországon kolerajárvány és éhínség volt, majd jött 1848 márciusa; Franciaországban évekig tartó éhínség nyomán robbant ki a forradalom. Amikor az elutasított csoportok elérik a kritikus tömeget a valós és nem kezelt problémák miatt, ez már nem csak elméleti lehetőség.
Történelmi párhuzamok: a szélsőségek felemelkedése
A szakértő emlékeztetett: a francia Nemzeti Tömörülés ellen 20 éve folyik lejárató kampány (előbb Jean-Marie Le Pen, majd Marine Le Pen vezetésével), az elit mindent megtett, hogy a hatalom közelébe se kerülhessen, 2027-re azonban ez megtörténhet. Ugyanez igaz a német AfD-re is. Somkuti nem a nácizmus miatt emlegeti Hitlert, hanem azért, mert az ő mozgalmát is „bugrisok gyülekezetének” tartották, akik nagyot mondanak, de nincs mögöttük tömeg – amíg el nem jött az 1929–33-as gazdasági válság. Nem érti az elitet: miért nem képes változtatni, felismerni, hogy emberek tíz- és százmilliói vannak, akiket háborúba is küldenének, de semmit nem adnak nekik cserében. „Ez így nem fog menni sokáig” – zárta gondolatát.
Zárás
A műsorvezető, Király Tamás ezzel a gondolattal zárta az adást, jelezve, hogy a következő években még sokat fognak erről beszélni. Megköszönte Somkuti Bálint részvételét, aki szintén köszönetet mondott a lehetőségért.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Sható General, azaz kastélytábornok, az első világháború, mint a Robert Cikaster.” – A hivatkozott személy neve nem rekonstruálható egyértelműen. A szövegkörnyezet alapján valószínűleg egy hadtörténészről van szó, aki a „château general” (kastélytábornok) fogalmáról írt. A név fonetikusan Robert Citino (amerikai hadtörténész) lehet, de ez nem erősíthető meg teljes bizonyossággal az átiratból.
- „az Enkorici megállapodás / enkorkolizsi megállapodás” – Többször elhangzó, torzult kifejezés. A kontextus (Oroszország és az USA közötti, az oroszok által komolyan vett, de Marco Rubio által „halottnak” nyilvánított megállapodás) alapján valószínűleg a New START szerződésről vagy az Isztambuli megállapodásokról lehet szó, esetleg egy konkrét fegyverzetkorlátozási egyezményről. Az ASR által produkált alak egyik ismert megállapodás nevével sem azonosítható nagy biztonsággal.
- „Tott a birodalom után” – Az ajánlott szerző és könyv: Emmanuel Todd „A birodalom után” (eredeti: Après l'Empire). A vezetéknév torzulása egyértelműen javítható.
- „Cürikből” (László Cürikből) – A hallgatói kérdés aláírása: a településnév ASR által torzított alakja. Valószínűleg Zürichről van szó.
- „Sárközi Miklósra szoktam hagyatkozni. Egyébként volt tanáromra, tőle tanultam fárszul is egy évig.” – A név valószínűleg helytálló, de az átiratban „Sárközi” szerepel. A kontextus alapján irán-szakértő, egyetemi oktató lehet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adásra.
[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Somuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, aki most sem jött be a stúdióba, hogy ne ott fogyasztjuk a klímát.
[00:00:11]Ne fogyas, ne ott fogyasszuk a klímát, hanem az otthonainkól.
[00:00:15]Szia, bár itt van egyáltalán klíma.
[00:00:18]Ebben a kis helységben egy ventilátor igyekszik a hűtésről gondoskodni.
[00:00:19]És viccelődtem azzal valamelyik saját műsorommal, hogyha a dús hajamat, ami nem teljesen igaz, fújja a szél, akkor nem azért van, mert külső területen rögzítettük az adást, hanem a a hűtésről így tud hü hűtést így tudtuk megoldani.
[00:00:33]Az gondolom belevágunk a mai adásunkba.
[00:00:34]Kérem a kedves hallgatókat, hogy iratkozzanak fel a csatornákra.
[00:00:36]Tegnap elértük a 263000 feliratkozót.
[00:00:40]Nagyon szépen köszönjük és dobunk a 264000 felé, illetve kérjük, hogy lájkolják ezt a videót.
[00:00:47]Iratkozzanak fel Bálint csatornájára is.
[00:00:49]És figyelmükbe ajánlom a Fix Klubot, az Ultrahang támogatói belső felületét, ahol reklámmentesen hallgathatják a podcastjeinket.
[00:00:56]Előbb megjelenik, mint az Ultrahang csatornáján, és egy ilyen közösség is van, ahol beszélgethetnek velünk, és egymással is szavazhatnak.
[00:01:05]Sok-sok izgalmas funkció van.
[00:01:05]fix.com.
[00:01:07]Itt találják tehát a részleteket.
[00:01:07]Akkor a ha már hőségadó, azzal a hírrel kezdeném, hogy az Európai Bizottság brüsszeli székházában a rekordot döntő hőhullám idején leállították a légkondicionálást az alsó emeleteken, míg Urszula von der Len elnök és más magas rangú tisztviselők irodáiban a hűtés továbbra is működött.
[00:01:26]Ezt nem valami orosz propaganda írja, hanem a politikó az alkalmazottakra és belső üzeme üzenet SMS üzenetekre hivatkozva.
[00:01:37]Az már Fondarle esetében az SMS az amúgy is ilyen izgalmas dolog.
[00:01:40]Az érzékelt kettős mérce felháborította a személyzet egy részét, akik ezt eukrata feudalizmus, eurokrata feudalizmusnak nevezték.
[00:01:50]Az unió választások nélküli diktátorának tartották Ursula von der Lent.
[00:01:57]Ezek csak és kizárólag szélső jobboldali megszólalók lehetnek, akik az orosz propagandát hangsúlyozzák, miközben 36 fokra hevült irodájukban ülnek.
[00:02:04]Ugye van erről egy sztori egyébként, hogy Dél-Koreában, ha jól emlé több mint 15 évvel ezelőtt hallgattuk a rádióban egy 36 fokos közigazgatási intézményben, hogy 26 fokra emelkedett az irodáknak a hőmér hőmérséklete, ezért hazaküldték az alkalmazottakat.
[00:02:19]Hát mi vártuk, hogy így legyen.
[00:02:21]Egyébként mindig meg kell, hogy nézzem, én is beszéltem erről a ténről.
[00:02:24]Úgy hívják ezt az épületet, hogy Berlmon és ez a fő épülete az Európai Uniónak, ahol a 3000 alkalmazott dolgozik ott.
[00:02:31]Igen, ez egy 13 emeletes épület, és a a feléig kikapcsoltatták a hűtést.
[00:02:34]Na most én föltenném a kérdés, hogy akkor miért nem az egészben?
[00:02:38]Vagy vagy vagy tehát van itt vannak itt más megoldások is, de ez a szociológiai tanulmány, hogy vagyunk mi meg vagytok ti.
[00:02:43]Ugye én ezért nem tetszik nekem Joanval Harilinek a hozzáállása, az elit és a többiekben.
[00:02:48]A pont ezt írja, hogy van az elit, aki azt csinál, amit akar, meg vannak a többiek, akik nem csinálhatnak semmit, csak elszenvedhetik az elitnek a döntéseit.
[00:02:55]Addig hölgyeim és urim, amíg nem jön egy forradalom.
[00:02:56]egyébként az nagyon jó, hogy arra figyelmeztették őket, hogy a szélsőséges időjárási körülmények miatt az elsőtől a hetedik emeleten a légkondicionáló rendszert a nap hátralévő részére kikapcsolják.
[00:03:07]Nagyon meleg van, tehát még klíma sem lesz.
[00:03:12]Igen.
[00:03:12]Tehát akkor nem küldjük haza az embereket, hogy hátha otthon meg tudja oldani valahogy, vagy nem csinálunk semmit, nem ti dolgozzatok, mi meg hűsölünk.
[00:03:18]Tehát, hogy hogy megint az a fajta iszonyatos, beszűkült tényleg ilyen osztálytudatos gondolkodás ezúttal nem a néprétegek, hanem a legfelső elit részéről, amit én nem tudok elégszer kritizálni, nem tudok elégszer a Tollam hegyére tűzni.
[00:03:31]Van a katonai példája és ennek úgy hívják, hogy Sható General, azaz kastélytábornok, az első világháború, mint a Robert Cikaster.
[00:03:42]Nem a Robi nem egy izé, nem egy kastélytábornok, hanem ők ezek az emberek azok voltak, akik a francia kastélyok luxusából élvezték a High-enek, a magas életszínvonalnak a különböző adottságait és áldásait, míg a katonák a lövészárokban szenvedtek és harcoltak.
[00:03:59]Egyébként britek és franciák is beleestek ebbe a hibába.
[00:04:00]Az eredmény 1917-ben egy francia hadseregbeli lázadás lett.
[00:04:04]Tehát ezt lehet így játszani, hölgyeim és uraim.
[00:04:06]Csak a következményekkel is számolni kell.
[00:04:09]Na nézzük Oroszországot.
[00:04:11]Vladyimir Putyin interjút adott a Wesz hírügynökségnek, amelyben arról beszélt, hogy Moszkvában olyan javaslatok érkeztek, Moszkvában olyan javaslatok érkeztek, hogy a harci műveleteket csupán négy régióra, Donyack, Ruhansk, Herson és Zaporizsia megyékre korlátozzák, és függesszék fel az Oroszország és Ukrajna területének belsejébe irányuló kölcsönös támadásokat.
[00:04:33]Azt mondja Putyin, hogy ha ebbe beleegyezünk, az lehetőséget adna az ukrán fegyveres erőknek, hogy kivonják csapataikat a Mikolivia, Nyitropetkovski, Harkovi és Szumi megyei területekről, valamint az államhatár egyes szakaszairól, és ezeket az egységeket átcsoportosítsák a fent említett négy régióba.
[00:04:52]És utána monda egy nagyon fontos vagy érdekes dolgot.
[00:04:57]Putin azt mondja, hogy az orosz föderáció fegyveres erőinek fő feladata a Dombas és Novorossia teljes felszabadítása.
[00:05:06]Hát Tamás, te megint nem erről beszélgettünk már mondjuk ki nyugodtan évek óta.
[00:05:09]Emlékszem, amikor először beszéltünk róla és akkor előtt adás előtt mondtad, hogy hát ez lehet, hogy kemény lesz egy picit, de mondtam én azért elmondanám, mertogy ugye az orosz források erről szólnak, és aztán utána kaptunk is érte hideget, meleget, leginkább meleget egyébként.
[00:05:20]Tehát hogy hogy hogy miről beszélünk?
[00:05:23]Tehát a a az orosz célok az elejétől kezdve Ukrajna legyőzése volt olyan mértékben, hogy ne jelenthessen többet fenyegetést.
[00:05:32]Ez tipikusan az a történet, nem szép, nem jó, nem erkölcség, csak ezek az orosz célok.
[00:05:37]És miután nem lehet ellenük, vagy nagyon nehéz ellenük katonailag közvetlen konfrontáció nélkül mit tenni, maradnak az ilyen félmegoldások.
[00:05:44]És pontosan az iráni tárgyalásoknak a a látható kudarca mutatja meg azt, hogy úgy néz ki, nyugaton nem akarnak tárgyalni.
[00:05:52]Minden egyes tárgyalás csak arra szolgál, hogy elleplezzék a az átmeneti gyengeséget, és valamilyen előnyt kovácsolnak maguknak.
[00:05:58]Na most ez nem diplomácia, tehát ezt többen beszéltek már arról, hogy ez már a farkasok ideje, az az idő, amikor semmilyen törvény nincs betartva, semmilyen szokásjog, a diplomácia halott és csak a fegyverek szava érvényesül.
[00:06:13]Nagyon-nagyon veszélyes irány ez.
[00:06:15]És ugye közben ezzel párhuzamosan zajlott még egy rendezvény, az Egységes Oroszország párt kongresszusa, ahol meg arról beszél Putyin, hogy most már az ukránok tulajdonképpen visszavonulnak a fronton, és helyette egy ilyen ő így fogalmazott, hogy terrorista cselekmények sorozatát hajtják végre Oroszország ellen.
[00:06:36]Mennyire helytálló egyébként ez a mondat, vagy ez a kijelentés?
[00:06:41]Ugye kezdjük azzal, hogy Oroszországban, szeptemberben parlamenti választások lesznek, és akárki akármit mond, irányítottak ezek a választások egyértelműen.
[00:06:49]Tehát aki Navalni, Alexander Navalni sorsát ismeri, az pontosan tudja, hogy mennyi esélye van egy jelenlegi ide politikai irányvonallal szembelyezkedő pártnak választást nyerni.
[00:07:00]Hát konkrétan nulla.
[00:07:02]De ettől függetlenül az emberek elmondhatják a véleményüket, és van módjuk és lehetőségük kifejezni a nem tetszésüket, például azzal, hogy nem az egységes orosz országpárt jelöltjeire szavaznak.
[00:07:13]Tehát ez egy olyan presztízsveszteség lenne a jelenlegi orosz vezetésnek, amire föl akar készülni.
[00:07:18]Úgyhogy ezért volt ez a kongresszus.
[00:07:20]Ugye a másik dolog, amiről muszáj beszélni, hogy vannak arról szóló hírek, hogy az orosz hadsereg tényleg megindította nyári offenzíváját, és ilyen olyan települések részben vagy egészben orosz ellenőrzés alá kerültek, hogy ez mennyire jelenti az ukrán hadsereg visszavonulás.
[00:07:35]Hát azzal kapcsolatban azért nekem lennének kételjeim.
[00:07:38]Ugye a egy általános visszavonulás az az általános összeomlást jelenti.
[00:07:41]Láttunk már ilyet háborúkban az első világháború után a legjobb példa erre, amikor úgy vonultak vissza alakulatok, hogy nem is érte katoni támadásra őket.
[00:07:48]Erről még nincs szó.
[00:07:50]Az viszont tény, hogy megint az orosz támadás.
[00:07:51]Az is tény, hogy Ukrajna kezd kifogyni a légvédelmi rakétákból, és sok minden olyan körülmény van, ami arra szorítja, hogy szokatlan módszerekhez folyamodjon.
[00:07:59]A Starobelski támadás, amelyet nem lehet megmagyarázni, ugyanúy nem lehet megmagyarázni egy Belorusz focicsapatot szállító buszeleni támadást sem, ezek nem katonai célpontok.
[00:08:08]Tehát erre nem lehet azt mondani, hogy véletlenül elnézték, hanem ezek szándékosan megfélemítő jellegű csapások.
[00:08:13]Csak azt nem értem, hogy Ukrajnában nem tanultak a történelemből, hogy az ilyen terrorbombázások sose érték el a céljukat, se az első világháborúban, amikor a németek bombázták Londont, még cepelinekkel irányított léghajókkal, se a második világháborúban, amikor a németek bombázták Angliát, majd az angolok meg az amerikaiak bombázták Németországot.
[00:08:30]Tehát ezeknek nincs hatása.
[00:08:32]Tehát ez azt fogja elérni, hogy az orosz lakosság keményebb választ fog követelni az orosz vezetéstől.
[00:08:38]Azt mondja ugye Putyin szó szerint, hogy Ukrajna az egész harci vonalon visszavonul és nyíltan terrorista cselekményekhez folyamodik.
[00:08:43]miközben Oroszország durva példátlan nyomást tapasztal a nyugati elitek részéről, akik megpróbálják felkavarni a politikai helyzetet, belső zűrzavart kelteni, de ez nem sikerül nekik.
[00:08:54]Én meg azon gondolkodtam, hogy nem lehet, hogy valójában két háború zajlik.
[00:08:57]Az egyik zajlik a fronton, ez Oroszország háborúja, amivel tulajdonképpen a négy megyét és most már akkor Novorossziát, ami egy elég tágfogalom, ugye, tehát abba bármit bele lehet szuszakolni végül is.
[00:09:11]Tehát, hogy ez az orosz cél, az ukrán cél meg tényleg megváltozott, és ők meg az orosz hátország ellen indítanak drón támadásokat, de ez a háború meg tulajdonképpen nem ugyanaz a háború.
[00:09:24]Ez egy ez egy érdekes megközelítés.
[00:09:24]Én azt hadd tegyem hozzá, hogy hogy biztonságpolitikai, illetve hatörténelmi szempontból ugyanaz a háború, tehát ugyanazok a harcoló felek, a módszerek mások, és ezek a hátországra mért csapások, ezek nem ismeretlenek.
[00:09:37]Tehát a a nyolc évig elhúzódó iraki iráni háborúban is volt egy úgynevezett városok háborúja, amikor a felek egymás nagyvárosait lőtték egyébként Scad és egyéb típusú rakétákkal.
[00:09:46]Tehát van ennek történelmi előzménye, az sem hozott hatást egyébként.
[00:09:50]Okozott gondokat, okozott átmenetni nehézségeket mind a két oldalon, de utána az élet ment tovább, mert senki sem akarta beismerni a vereségét.
[00:09:58]Tehát ebben a szituációban vagy ebben a helyzetben szerintem nem érdemes ilyen fokú megkülönböztetést tenni.
[00:10:04]Ez egy aszimmetrikus válasz, amit Ukrajna adott.
[00:10:07]És megint fölteszem a kérdést, hogy a sikeressége mennyire lesz tartós, mennyire lesz középtávon és hosszútávon eredmény, és azzal kapcsolatban igen komoly kérdések merülnek föl.
[00:10:17]Ugye erre válaszul az eddigi akárki akármond óvatos putyini megközelítést fel fogja váltani egy másik keményel fellépés, mert az orosz társadalom ezt akarja.
[00:10:27]És innentől kezdve már egy olyan irányra álltunk rá, amelytől a legtöbb biztonságpotikai szakértőknek, a realistáknak legalábbis föláll a hátán a szőr.
[00:10:37]Ugye itt merül fel az a kérdés, hogy az orosz társadalom többsége a keményebb odacsapást akarja, vagy azt akarja, hogy végetérjen a háború, mert ugye nyilván a nyugatnak meg az ukránoknak az a célja, hogy arra ösztönözzék az orosz társadalmat, hogy nyomást gyakoroljanak Putyinnak, hogy állítsa le ezt a háborút.
[00:10:54]Ugye kérdés az egy nagyon jó kérdés ebből a szempontból, mert a nyugati társadalom drasztikusan átalakult a második világháború óta.
[00:11:02]Ugye azok a képek, amelyben a kievi lakosok a metróban alszanak, ezek a képek a második világháborúban jellemzőek voltak Londonra is, és a második világháborúban kicsit később Moszkvára is.
[00:11:11]Tehát szerintem az oros társadalom kevésbé alakult át, mint a nyugati.
[00:11:15]És jól mutatja, hogy egy leszerelt katona már arról beszélt, hogyha nem lép föl keményebben az orosz kormány, akkor ők a politikusokat kezdik kirökdösni az ablakokon, és nem a az üzletemberek és a és a magas magas beosztású, de korrupt katonák fognak kipotyogni.
[00:11:31]Ez már jelzi, hogy van egy nagyon komoly igénye a kemény fellépésre.
[00:11:34]Ugye nagyon kevesen értik az orosz belpolitikai folyamatokat, és én is se beszélek oroszul, úgyhogy annyira nem olvasom direkt be a híreket, de fordító segítségével ezért kirajzolódik egy minta, amelyben a Putytin féle titkoszolgálati, átfogó és óvatos lépésekre alapuló politikát fölválthatja és sokkal durvább katonai fókuszú megoldás is.
[00:11:52]És ez amit mint a nyugaton nem értenének, hogy Vladimir Putyin akármin és úgy tűnik, hogy egy háborús héja, van sokkal rosszabb verzió is.
[00:11:59]Most nyilván ez a obsitos katona megoldása, ez a szélsőséges változat, de teljes mértékben elképzelhető az, hogy eddig olyan célpontokat is támadások fognak érni, amelyeket eddig megkiméltek.
[00:12:11]Azt mondta szintén ezen a kongresszuson Putyin, hogy az ország megbirkózik a kihívásokkal, beleértve a terrorista támadásokat is, és biztosítja az állampolgárok biztonságát, valamint Oroszország határainak sérthetetlenségét.
[00:12:25]Az állam minden szociális kötelezettségét teljesíteni fogja.
[00:12:27]A stratégiai fejlesztési programokat pedig teljes mértékben megvalósítja.
[00:12:31]Viszont ugye ezzel párhuzamosan most már hetente látunk nagyon szörnyű Oroszország területén történő dróncsapásokról, halálos áldozatokról híreket.
[00:12:41]Itt tehát azért mégis csak sérül az orosz embereknek a biztonsáérzete a teljes mértékben is.
[00:12:48]És ugye nemrégiben égett le a szevasztoppoli körkép, ami az 1851-55-ös krími háborúban elszenvedett ostromot mutatta be.
[00:12:57]Most nemrégiben egy újabb emlékművet támadtak, meg ott is voltak hallottak az ukránok.
[00:13:02]Ezek nem véletlenek.
[00:13:02]Na most erre milyen választ fog adni Oroszország?
[00:13:06]Mit fog válaszolni?
[00:13:06]Ő is elkezdi ezeket a szimbólumokat rombolni, független az ott élő ukrán lakosságtól.
[00:13:13]Tehát nagyon sokan egyébként már a voenkorok, illetve a a közvélemény soraiból is megkérőjelzik azt a orosz hivatalos álláspont, hogy az ukrán egy testvérnép.
[00:13:20]Azt mondják, hogy egy testvér nem csinál ilyet egy másik testvérrel.
[00:13:24]Ezt az ukránok is ezt mondták már rögtön a háború elején még a Donbasban is.
[00:13:26]Nem pontosan.
[00:13:29]Tehát azért mondom, hogy ez egy zérorsószegű játszma.
[00:13:30]Itt ebből jó megoldás nincs.
[00:13:33]És én megint fölteszem a kérdést, hogy mi történik akkor nyilván el lehet majd Oroszországot mondani mindenféle terrorállamnak, meg be lehet tiltani ezt is, meg azt is, meg amaz is, de erre az oroszok valószínűleg az ukrán lakossági központok és szimbólumok elleni támadásra fognak válaszolni, mert mi mással válaszolnának?
[00:13:50]Ugye most azt is mondta egyébként Putyin, ez egy önkritikus mondat, vagy realista mondat, hogy nehéz időszak, amelyen Oroszország jelenleg átmegy, sok tanulsággal szolgált az ország számára.
[00:14:01]Csak felmerül a kérdés, amikor ezt egy átlag orosz ember hallgatja, akkor vajon így képzelték-e 2022 február 24-én ezt a következő most már lassan öt évet, és át akarnak-e menni ezeken a nehézségeken?
[00:14:16]Nyilvánvalóan nem így képzelték, és az orosz vezetés sem így képzelte, úgyhogy ez egy olyan történet, amellyel kapcsolatban közben tüsszentettem le.
[00:14:26]Igen.
[00:14:26]Próbáltam mosolygás nélkül végni, ahogy a Tamásovig tűszögi egy ilyen komoly témának.
[00:14:31]Ez már a légkondi.
[00:14:33]Ja, használj izét a használj ventilátort, az csak az ízületeidre káros.
[00:14:36]Na.
[00:14:38]Tehát a a üzletkötőként dolgoztam 10 éven keresztül, és ugye akkor még nem volt divat a 90-es évek elején a légkondicionál az autóban, úgyhogy mit csinált az ember, letekerte az ablakot, kilógatta a kezét.
[00:14:48]Úgyhogy a bal válam az minden ilyen szélmozgással hosszabb távon érzékeny, mert 10 éven keresztül nonstop ki volt téve ennek.
[00:14:53]Na térjünk vissza Oroszországra és a elképzelt jövőre.
[00:14:57]Tehát gyakorlatilag az orosz vezetés sem és a lakosság sem erre számított.
[00:15:03]Viszont ahogy egyre többel utal arra, hogy nem csak Európa, hanem az Egyesült Államok is támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát, az a korábban orosz propagandának itt állítása, amely szerint Oroszország nem Ukrajnával, hanem teljes nyugattal harcol, fölszívtja szerintem az orosz átlagemberben is a harci ideget, azt a harci tüzet, hogy nehogy már megint, hogy 1812 és 1941 után 2022-ben is eljött ez a pillanat, akkor oldjuk meg ezt a kérdést.
[00:15:30]És a saját adásoman is arról beszéltem, hogy azért önpusztító ez a folyamat, mert egyrészt az európai hadseregek társadalmi alapon nem lesznek nagyon képesek a korábbi teljesítményt nyújtani, mert hol van már az a réteg, aki fizikai munkát végzett, tudott alkalmazkodni és alkalmattán hajlandó ott meghalni az országáért?
[00:15:46]Európában már nem nagyon van ilyen.
[00:15:48]Oroszországban még akad.
[00:15:50]Na most innentől kezdve nem lehet mindent drónokra meg robotokra bízni.
[00:15:54]még nem tartunk ott.
[00:15:54]Lehet, hogy majd egyszer ott tartunk, de még nem tartunk ott.
[00:15:56]Tehát ha ezeket a dolgokat megnézzük, akkor amit a nyugat csinál, az egy élethalál harcra provokálása Oroszországnak.
[00:16:03]És ismerem az oroszokat, általában, ha ez a helyzet, ez a pillanat eljön, akkor nem szokták letenni a fegyvert.
[00:16:08]Tényleg ez kell nekünk.
[00:16:11]Közben a Guardian meg arról számol be, hogy Putyin kijelentette, hogy arra számít, hogy az amerikai tárgyalók Moszkvába érkeznek, miután Washington megállapodásra jutott Iránnal a közelkeleti konfliktus ügyében.
[00:16:24]Ezt Pavel Zarubin orosz újságírónak mondta Putyin: Készek vagyunk a tárgyalások folytatására és készek vagyunk minden részlet megvitatására.
[00:16:34]Sokkal egyszerűbb benne egy konfliktus diplomáciai úton lezárni.
[00:16:35]kérdés, hogy lehetséges-e, és bocsánat, hogy hogy magamat idézgetem, de ezek olyan aktuális és akút témák, amelyeket én mélyebben és hosszasabban velő veséztem ki a a saját csatornámon, mert egész egyszerűen ebből kezd kialakulni egy kép.
[00:16:51]Tehát a a legfrissebb hírek szerint leálltak a hadművetek, de az Egyesült Államok két napig bombázta megint Iránt, mert Irán megpróbálta, megakadályozni, meg is akadályozta azt a megállapodásba, vagy együttműködési megállapodásba rögzített feltétel megsértését, amelyben Ománon keresztül próbáltak, vagy ománi vizeken keresztül próbáltak amerikai hajókat kicsempészni.
[00:17:09]Tehát hogyha ezeket a dolgokat nézzük, akkor az amerikaiak egyre kevésbé megbízható tárgyalópartnereak.
[00:17:15]És erre is utaltam akkor, amikor azt mondtam, hogy a diplomácia lassániak erre emlékeztetnek, hogy tárgyalás közben bombáz Irán, és hogy ez megbízhatatlan.
[00:17:23]Bocsánat, az irániak arra emlékeztetnek, hogy tárgyalás közben bombáz az USA, és hogy ez megbízhatatlan partneré teszi.
[00:17:31]Pontosan.
[00:17:31]Tehát, hogy hogy hogy az iráni megállapodás és az utána beindult folyamatok azok nem erősítik az amerikai diplomácia hitelességét épp ellenkezőleg.
[00:17:39]És most ugye Marco Rubio kimondta, hogy az Enkorici megállapodást halott, amibe az oroszok komolyan hittek.
[00:17:44]És napokig erről beszélt Rabkov, külügyminiszterhelyett és Lavrov, külügyminiszter és Putyin orosz elnök is, hogy az enkorkolizsi megállapodás márpedig megállapodás volt.
[00:17:52]Ha ez így körbemegy mindenhol, hogy az Egyesült Államokban nem lehet megbízni diplomáciailag, külpolitikailag, mert csak és kizárólag a saját érdekeit hajlandó figyelembe venni, az hova vezet?
[00:18:03]És hova vezet úgy, hogy eközben az Egyesült Államok hadserege és fegyveres erője is nagyon komoly toborzási problémákkal küzd.
[00:18:08]Tehát ez ritkán szoktam a Bibliából ítézni, most engedjék meg, hogy hozzok ide egy idézet, mert tökéletesen ide illik.
[00:18:14]A homokra épített ház, tehát egy hadsereg, amelyiknek nem stabilak az alapjai, az úgy fog eltörni az első komolyabb háborúban, hogy örülöm ezt nézni, és akkor az amerikaiaknak se marad más, mint az oroszoknak most, hogy atomfegyverrel fenyegetőznek.
[00:18:28]Igen.
[00:18:28]És egyébként az is nagyon érdekes, hogy hogy jutottunk el odáig, hogy már az amerikai hadcseregbe se akarnak elmenni harcolni, aminek azért a presztízse az ilyen év századokra nyúlik vissza, és rengeteg erőforrást tettek bele még a kultúrába is például, hogy az amerikai hadseregnek a vonzó presztízsét azt fenntartsák, meg megtartsák.
[00:18:51]Hát az amerikai hadsereg presztízsét leginkább az a második világháború hozta meg.
[00:18:54]Az elsőben azért kiegészítő szerepet játszottak, tehát oké, legyen egy 80 év, de valóban egy nagyon hosszú ideje van az a presztízse a a US Armyak, és hogy nyilván csak a hadseregről beszélünk, hanem a többi haderőnemről is, amely valóban erre predesztinálja, de elképesztő számok vannak egyébként, tehát megdöbbentő módon csökken azoknak az aránya részben társadalmi, részben kulturális okok miatt, akik ebben a hadseregben akarnak és tudnak szolgálni.
[00:19:20]Tehát elképesztő az a hatás, amit a globalista ideológia, amely korábban liberális néven futott, gyakorolt még az amerikaiakra is.
[00:19:28]Ugye Magyarországon is készült egy olyan felmérés, hogy hányan akarnak harcolni a adott esetben a hazájukért vagy külföldön, de az országukért.
[00:19:36]Megdöbbentően alacsonyos számok jöttek ki.
[00:19:38]Az Egyesült Államokban ez az arány egyébként 41% és még mindig magasabb, mint a legtöbb európai országban.
[00:19:43]De akkor is hol van az az idő, amikor az amerikai harságben szolgálni dicsőség volt?
[00:19:46]Tegyük hozzá, hol vannak azok a farmerfiúk, azok a mezőgazdaságban felnőtt fiatalok, egészséges, fizikailag fit és szellemileg is egészséges fiatalok, 10 és szezrei, akiknek a katonai pálya egy kiemelekedési lehetőséget jelentett.
[00:20:03]Na, ha már USA, akkor van a fix klub, ahol szintén lehet beküldeni kérdéseket.
[00:20:08]És Kapás Attila azt írta, merthogy meghirdettük, hogy te leszel a mai vendég, hogy Bálintól szeretnék kérdezni, mit gondol az iráni háborúról, ki nyerte és vesztette el, mert ezt is és azt is lehet hallani.
[00:20:20]Igen, hát hadd kezdjem azzal a kérdés adott választ, hogy a a győzelem és a vereség egy olyan időszakban, amikor a hagyományos módszere a hadviselésnek, a hadüzenet, hadműveletek, majd békekötés nem érvényesül, nehezen megállapítható.
[00:20:36]Tehát amikor egy korábbi a második világhábor előtti háborúról beszélünk, akkor a had műveleteket lezáró békekötés feltételéből egyértelmű volt, hogy ki diktál és ki fogad el.
[00:20:46]Ugye most ilyen nincs.
[00:20:49]Ugye nincs békekötés, hanem együttműködési megállapodás van az Egyesült Államok és Irán között, és ezt is pakisztáni közvetítésre hozták tető alá.
[00:20:55]Én azt mondom ezzel kapcsolatban, hogy nézzük meg, hogy mi történt.
[00:20:58]Amit tudunk, hogy Irán jelentős károkat szenvedett, láttuk róla a felvételeket, hidakat bombáztak le.
[00:21:03]Ez utóbbi nem is értem, hogy miért kérdez egy másik történet.
[00:21:06]Katonai célpontok sokaságát érte megsemmiső csapás.
[00:21:09]Ugye a másik oldalon viszont lezárásra került a hormoziszoros.
[00:21:15]Amerikai katonai bázisok szenvedtek olyan mértékű csapást, amire korábban nem volt példa.
[00:21:19]És az izraeli légvédelem semmi vizsgázott jelesen legfeljebb jóra, tehát négyesre.
[00:21:23]Ebből a szempontból, ha ezeket a dolgokat nézzük, akkor realistán a tényeket figyelembe véve és elengedve a különböző ideológiai vagy egyéb szempontokat, az Egyesült Államok nem győzött, Irán meg a céljainak nagyobbik részét meg tudta valósítani.
[00:21:38]Tegyük hozzá, egyébként az amerikai katonai célokról sem nagyon tudunk sokat, mert hol a rendszerváltás, hol a nukleáris program leállítása, hol egyéb bármi más hangzott el.
[00:21:46]Tehát ebben nagyon nehéz valamit kihámozni.
[00:21:48]Én azt mondanám, hogy súlyos áldozatok árán, de Irán került ki jobban ebből a küzdelemből.
[00:21:55]Itt merül fel a kérdés, hogy hogyan tovább szerinted Irán területén, mert most van egy törékeny tűzszünet, meg meg nem is tűzszünet, hanem megállapodások, amiből majd lehet béke vagy tűzszünet.
[00:22:07]Most éppen a legfrissebb hírek azok, hogy az Egyesült Államok és Irán újra megállapodott a támadásoknak a leállításáról, és kedden Katar fővárosában, Dohában fognak folytatódni az USA és Irán közötti egyeztetések.
[00:22:21]Szóval te mire számítasz itt a következő időszakban?
[00:22:25]Ugye nagyon fontos arról beszélni, hogy az ember nem érthet mindenhez.
[00:22:27]Tehát amikor iráni katonai módszereket, stratégiákat kell megvizsgálni, ott a a meglévő tudás, illetve a friss hírek elég információt adnak ahhoz, hogy az ember megállapozott véleményt tudjon mondani.
[00:22:41]Ugye ebben az esetben én Sárközi Miklósra szoktam hagyatkozni.
[00:22:45]Egyébként volt tanáromra, tőle tanultam fárszul is egy évig.
[00:22:47]egyébként ez mutatja a hatását a személyiségének, hogy innen is köszönöm a tanár úrnak, hogy türelemmel volt az egyébként teljesen fogalmatlan csapathoz, és nagyon sokat tanultunk, és néha nevettünk, néha sírtunk egyébként a különböző dolgokkal kapcsolatban, mert nehéz azért egy teljesen más logikát megtanulni.
[00:23:03]Viszont amit mondott ezzel kapcsolatban, az az, hogy az irániak nem adják könnyen a tárgyalásokat sem.
[00:23:07]Tehát ő egy elhúzódó tárgyalássorozatra számít, mert a JCPOA-t is kölcsönös szándék és akarat mellett is hosszú idéig tartott nyélbeütni.
[00:23:16]Úgyhogy valószínűleg elhúzódó tárgyalások lesznek időnként fellángoló összecsapásokkal.
[00:23:22]Ne felejtsük el, hogy sem a Hezbólak, sem Izrael nem kifejezetten érdekelt abban, hogy a fegyvernyugvás létrejöjjön.
[00:23:27]Úgyhogy innentől kezdve viszont egy hosszú ideig tartó, váratlan meglepetésekkel tart tarkított folyamatra számítok, amelynek előbb-utóbb véget kell érnie.
[00:23:37]Legkésőbb az amerikai félidős vagy részidős választásokra meg kell, hogy köttessen valamilyen tartós megállapodás, amit aztán Trump győzelemként fog eladni.
[00:23:48]Ettől függetlenül az Egyesült Államok céljai nem teljesültek.
[00:23:49]Az iráni atomprogram legalább egy átfogó megállapodás megkötéséig hatályban lesz.
[00:23:56]És biztosak lehetünk, hogy a az legutóbbi két tárgyalás közben megnyitott támadás után a jó szándékot az Egyesült Államokkal kapcsolatban Iránban továbbra sem fogják feltételezni.
[00:24:05]Tehát mindent meg fognak tenni azért, hogy magukat be tudják biztosítani egy hasonló támadás ellen.
[00:24:10]És szerinted Csoron következő célpont Kuba?
[00:24:17]Hát Donald Trump nagyon érdekesen viselkedik.
[00:24:20]Ugye nagyon sokat beszéltünk mi is, meg a saját műsorimban én is arról, hogy mi lehet a motivációja.
[00:24:23]És egyre inkább úgy tűnik, egyre több elemző beszéle arról, aki régebb óta követi Trumpot, hogy ő az üzletember korábban megszokotti Art of the Deal tranzakciós konfúz viszonyát vagy folyamatát folytatja, amelyben szándékosan igyekszik összekeverni, összetéveszteni az ellenfeleit, azért, hogy ne tudják, mik a valós szándékai.
[00:24:46]Úgyhogy emiatt lehetetlen megmondani szerintem, hogy mire készül Donald Trump, és szándékosan így is tesz.
[00:24:49]De a logika azt diktálja, hogy folytatja a Donro elvet, ugye ami a monro elvnek az aktualizált változata, amelyben az amerikaiak által nyugati féltekének hívott amerikai kontinensen nincs más erő, csak az amerikai.
[00:25:03]Tehát azokat a baloldali mozgalmakat, akik számunkra meglepő módon inkább nacionalistának mondhatók sem, mint internacionalistának, azokat el fogja nyomni.
[00:25:13]Tehát Kuba a következő fölkészül Közép-Amerika és Dél-Amerika baloldali kormányzatai, úgyhogy De Lula Silva elnök helyében azért kezdenék magam mögé nézegetni, hogy mi is fog történni.
[00:25:24]Hm.
[00:25:24]Egyébként vannak közben ilyen egészen érdekes dolgok, például egy frissír, hogy a hatalomátvétel óta először engedélyezték a táliboknak, hogy belépjenek az Európai Unió területére.
[00:25:37]Az öt fős delegáció uniós tisztviselőkkel és tagállami képviselőkkel tárgyalta meg Brüsszelben a tagországokban jogellenesen tartózkodó, valamint bűnelkövető afgánok visszatoloncolásának technikai részleteit.
[00:25:50]És akkor felmerül a kérdés, hogy azért kellett a táliboknak menni, mert ezzel az üggyel már valamit kell kezdeni, vagy ez egy lépés az elismerés felé vezető úton?
[00:26:00]Szerintem is is.
[00:26:00]Tehát mind a kettőt látjuk.
[00:26:02]Ugye nyilván a talliok ragaszkodni fognak ahhoz, hogyha a fent leírt bűnnel követő migránsok, illegális migránsokat visszafogadják, ahhoz őket el kell ismerni.
[00:26:11]Tehát ezt nehezen elképzelhető enélkül.
[00:26:13]De megint hozzáteszem, hogyha ilyen vagy olyan módon hatalomra kerül egy kormány és a lakosság utána megtűri és elfogadja az a az irányítását, akkor azt nagyon nehéz illegítnek tekinteni.
[00:26:25]Sokszor megpróbálták, a következmény mindig a lakosságon csattantak, de ettől a helyzet adott országban nem változott.
[00:26:32]nyugaton mikor fogják felismerni, hogy teljesen emberi ellenes, amit csinálnak azzal, hogy nekik nem tetsző kormányokat mindenféle címkékkel illetnek és megpróbálnak tönkretenni, az majd egyszer a történelem eldönti.
[00:26:45]Viszont tény az, hogy a táíb uralom stabilnak bizonyul, és gyakorlatilag egy ilyen folyamat hoz a tálib táb kormányzat, a tálibok vezető Afganisztán elismerése szerintem elengedhetlenül szükséges.
[00:26:59]Ehhez ragaszkodni is fognak valószínűleg.
[00:27:02]hallgatói kérdésekkel folytatnám, merthogy nagyon sok kérdés érkezett az elmúlt időszakban, és akkor most megpróbálnám ezeket behozni.
[00:27:08]Így szól az első.
[00:27:11]Szia Tamás!
[00:27:11]Köszöntök mindenkit.
[00:27:14]Ukrajna, de az iráni konfliktus Tajwan plus EU kapcsán is elmondható, hogy a diplomácia és a vezetők nyilatkozatait hallgatva a konfliktus megoldásáról nekem egy mitomániás terápiás csoportfoglalkozás benyomását kelti néhány véletlenül betévedt hisszékenységben szenvedővel együtt.
[00:27:31]Ahogy mondani szokták, már a kérdést sem lehet elhinni nekik odajutottunk.
[00:27:33]Mindig is így volt ez.
[00:27:35]Visszaállhat a bizalom a felek között egy elfogadható szintre valaha is, hiszen még a mégis a világ sorsát igazgatják.
[00:27:42]Előre is köszönöm a választ.
[00:27:44]Üdvözletel Attila.
[00:27:47]Ez egy kitűnő kérdés és mi is mi is érintettük ezt a témakört.
[00:27:49]Tehát mi is beszéltünk arról, hogy a diplomácia az elengedhetetlen hitelesség nélkül.
[00:27:53]Az egyik hitelességi ága a diplomáciának az a katonai fegyveres erő, a másik pedig a szavaihetőség.
[00:28:00]És ebben a nyugat egyre nagyobb deficitet halmoz fel.
[00:28:02]Tehát ahogy az adás elején is mondtam, közelít a farkasok ideje, közelít az az időszak, amikor a diplomácia arra fog szolgálni, hogy a vesztes fél aláírja a korlátlan vagy a feltétlen nélküli kapitulációt semmi másra, mert ezekben a helyzetekben, amikor a nyugat és itt nem csak az Egyesült Államok, hanem Európa is gyakorlatilag időhúzásra és az érdekeinek az érvényesítésére használja föl a a diplomáciai megállapodást, szembemenve a megállapodásnak a szellemiségével, Ö ez egy olyan helyzet eredményez, amiben a hitelessége már most a nulla felé közeli.
[00:28:38]Na most ez nem egy jó helyzet.
[00:28:40]Tehát ez nem egy jó helyzet, amikor úgy nézünk egymásra, hogy mit rejteget a háta mögött dugott kezében, biztos, hogy fegyver van benne, satöbbi.
[00:28:47]Az első világháborút megelőző fegyverkezési akkor hadihajó építési versenyről született egy kitűnő karikatúra, amikor Németország és Nabitan egymással szemben áll.
[00:28:55]Mind a kettőnek hajóval, hadihajóval van tele a keze, és ott van alatta a kérdés, hogy hogyan tudnának így kezet nyújtani egymásnak.
[00:29:01]Tehát anélkül, hogy ne dobjon el egy pár hadihajót, nem tudja kinyújtani a kezét.
[00:29:04]Na most ezt látom most is, hogy mindenki ragaszkodik mindenhez, amien van, meg amilyen nincs is, csak szeretné megszerezni, és ebben a hangulatban kellene tárgyalni úgy, hogy nem akar engedni.
[00:29:12]Hát így nagyon nehéz lesz.
[00:29:15]Nehéz, nehéz.
[00:29:15]Újabb kérdés.
[00:29:15]Ez is egy kicsit elméletibb kérdés.
[00:29:18]Kedves Bálint, az lenne a kérdésem, hogy a jelen korban a nyugati civilizációban a spekuláció és a manipuláció az az eszköz, ami gyors eredményhez vezet a rendszeren belül.
[00:29:29]Mivel azt mindenki tudja, hogy ez zárt rendszerben fenntarthatatlan, ezért kívülről kell energiát bevinni.
[00:29:33]Ezt a közelszomszédok csatlósá, félgarmat, periféria tevésével és a távoli szomszédok gyarmatosításával tudják finanszírozni.
[00:29:42]A gyarmatok lassan elfogynak, csak a periféria marad.
[00:29:44]Ha ezt fenn akarják tartani, akkor a perifériából abszolút gyarmatot kell csinálni és kizsigerelni.
[00:29:51]Még így is tarthatatlan lesz a spekuláción, nyugvó kapitalizmus.
[00:29:55]Lehet, hogy a nyugat át kellene térjen a pókerről az ultira üdvözlettel László Cürikből.
[00:30:03]Ez egy kitűnő hasonló, egy kitűnő párhuzam, és valóban ez várható.
[00:30:04]Ugye lehet látni, hogy az Egyesült Államok is egyre kevésbé tekinti az Európai Uniót partnernek, és egyre inkább kizsákmányolandó célnak tekinté.
[00:30:13]Mond amiket Donald Trump mondott, az nem is próbálta leplezni ezt a folyamatot, de ne igyük, hogy ez Donald Trumpnak a szándéka.
[00:30:19]Tehát ezek a folyamatok már régóta tartanak.
[00:30:21]Ö szeretném felidézni mindenkinek, akinek van lehetősége, olvassa el Emánuel Tott a birodalom után című könyvét.
[00:30:29]Egy francia szociológus, aki a 70-es években megjósolta a Szovjetunió bukását, amikor ugye mindenki az együttműködésről beszélt, most az amerikai bukodal bukásáról beszélt, és ez a könyv is több mint 20 éves már.
[00:30:39]Tehát ezek a folyamatok egyértelműen látszanak.
[00:30:41]Ugye kérdés az az, hogy az az elit, az a pénzügyi világ, amelyik a spekulációra építi gyakorlatilag a hatalmát, illetve a manipulációra, az mit gondol, meddig mehet ez így?
[00:30:51]Ugye én magam is többször beszélek arról, hogy azért lehet ezt velünk megcsinálni, azért lehet minket manipulálni, és azért lehet spekulatív módon kizsákmányolni minket, kirabolni minket, mert jó is szeműek vagyunk, jó indulhatóak és toleránsak.
[00:31:03]Meddig lehet ezt fönntartani?
[00:31:05]Hány olyan óriási bukás és csapás kell hozzá, mint a 2008-as világgazdasági válság, a covid, a az összes egyéb olyan manipuláció, amit láttunk a tévében, rádióban, amelyekkel egyértelműen hazudnak, hogy a a kárunkra és az elit javára módosítsák a dolgokat.
[00:31:22]Mennyi kell ahhoz, hogy az emberek azt mondják, hogy elég?
[00:31:24]Ugye nagyon furcsa egy hozzám hasonló konzervatív embertől azt hallani, hogy éljen a forradalom, de lassan nem marad más módszer.
[00:31:29]Tehát egy olyan elitről beszélünk, ami minden emberi, és hát van akinek van isteni törvény, van akinek nincs, de minden isteni törvénytől elszakad, az mit gondol, mi lesz a következmény?
[00:31:38]Ez fenntarthatatlan, amit csinálnak.
[00:31:41]Én azért vagyok egyébként szkeptikus a kollektív forradalommal kapcsolatban, mert ráadásul a forradalmak is az interneten szerveződnek algoritmusoknak az árnyékában.
[00:31:50]És azt látom, hogy kisebb forradalmak, tehát ahol az elittel szembenek az emberek, most is vannak, csak pontosan a buborékvilág azt teszi lehetővé, hogy elszepálják ezeket a történeteket, vagy összevesszen egyik buborék másikkal.
[00:32:06]És valójában ö megnéztem nemrég a Krem Mágusa című filmet, ami ugye a Putytyin tanácsadójáról szól, és akkor ott mutattak egy olyan trollfalmot, hogy itt vannak az oltásellenesek, a nácik, a zsidó ellenesek, a ilyen ellenesek, olyan ellenesek.
[00:32:24]Tehát mindent mondjuk ott egy helyről üzemeltettek.
[00:32:26]Nyilván ez is túl volt tolva, meg Oroszországot úgy bemutatva, de olyan szempontból azért ez egy érdekes dolog, hogy mindenkinek van valamifajta elsődleges hite, ami mentén lesz elitellemes, de ezek az elsődleges hitek, ezek összevesznek egymással is, és így meg az elit tulajdonképpen csak eteti ezeket a történeteket.
[00:32:46]És amíg nincs ebben összefogás, meg nincs ebben egység, addig nagyon nehéz ilyen elsöprő forradalmat vagy lázadást csinálni az eritelnyomása ellen.
[00:32:59]Ez teljes mértékben így van.
[00:32:59]Egy dolgot hadd tegyek hozzá, hogy ezeket nagyon jól lehet ezeket a dolgokat táplálni mindaddig, amíg van mit enni.
[00:33:04]Tehát, hogy amikor egy olyan helyzet áll elő, amikor ezeknek a sokszor egyébként egymásra uszított mozgalmaknak a közös nevezője, az nem az lesz, hogy ki milyen sérelmet táplál egyébként.
[00:33:17]És az antiglobalisták, akik azért jellemzően baloldaliak, illetve a a szélső jobb oldaliak, akik inkább meg ultranacionalisták, azok inkább egymást püföik addig, amíg ki nem mennek az utcá, és aztán tömeget nem alkotnak azért, mert otthon sem jó.
[00:33:31]Tehát amikor megnézzük azokat a folyamatokat, amelyek amelyek a nagy forradalmakhoz vezettek, akkor mindegyiknek van egy pár nagyon komoly közös tényezője.
[00:33:39]Az egyik az az, hogy az elit rosszul kezelte a problémákat, ezt kipipálhatjuk.
[00:33:41]Ugye a következő az, hogy valamilyen olyan körülmény állt elő, amiben a társadalom tömegei nem egymás ellen fordultak, mert jellemzően egyébként egymás ellen szoktak fordulni, hanem az elitre zúdították a haragjukat.
[00:33:53]Ebben benne lehetnek a időjárási körülmények, a gazdasági körülmények, benne lehet valami nagyon természeti katasztrófa, amit nem kezel jól a vezetés.
[00:34:01]Ez nagyon sok tényezőtől függhet, de például 1847-ben Magyarországon egy elég komoly kolerajárvány és éhinség is volt bizonyos területén az országnak, utána 1848 márciusa vagy Franciaországban is évek óta tartó éhinység nyomán robbant ki9-ben a forradalom.
[00:34:15]Tehát ezeket a dolgokat összetesszük, akkor látszik, hogy ezekkel lehet játszani egy ideig, de utána, amikor azok az elutasított csoportok, legyen szó szélsőbb oldalról vagy szélső jobb oldalról, elérik a kritikus tömeget a valós és nem kezelt problémák miatt, akkor ez már nem csak egy egy elméleti lehetőség.
[00:34:32]Ugye hadd tegyem hozzá azt, hogy a francia nemzeti tömörülés ellen lényegében 20 éve folyik egy lejárató kampány, akkor még először Marine Löpen, bocsánat Jean-Marie Löpen utána Marine Löpen vezette.
[00:34:42]mindent megtett az elitő, hogy a hatalom közelébe se kerülhessen.
[00:34:46]Úgy néz ki, hogy 202-ig.
[00:34:47]Ugyanez igaz Németországban az AFD-re, akit azért volt egy náci szárny, amit azért fölszámoltak, de mostanra már nem lehet nácinak nevezni őket.
[00:34:56]Mindenhol vezetnek már az országban, mégis nagyon kicsi az esélye arra, hogy hatalomra kerüljenek.
[00:35:00]És én nem azért szoktam Adolf Hitlert fölemlegetni még a náikat, mert látok párhuzamokat ezek között, hanem azért, mert ők is egy hasonló mozgalom élől kerültek, aztán hatalomba, aztán meg tudjuk, hogy hova máshova.
[00:35:12]Tehát hogy hogy a Hitler féle mozgalmat is egy ilyen bugrisok gyülekezetének tartották, akik nagyot mondanak, hangosak, de nincs mögöttük tömeg, amíg elnét a 29-33-as gazdasági válság, és aztán tudjuk a folytatást.
[00:35:25]Tehát, hogy hogy ezeket a dolgokat én nem értem az elitet, hogy miért nem képes változtatni, miért nem képes változni, miért nem képes felismerni és elfogadni azt, hogy emberek 10 és 100 millió vannak, akiket ő egyébként háborúba is akarnának küldeni, de semmit nem adnak nekik cserében.
[00:35:42]Ez így nem fog menni sokáig.
[00:35:45]Na hát ezzel a gondolattal zárjuk a mai adásunkat, de nyilván a következő években még sokat fogunk erről beszélni.
[00:35:52]Bálint, köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.
[00:35:54]Én is köszönöm szépen a lehetőséget.
[00:35:55]viszont hallásra, viszontlátásra.
[00:35:57]És még mindig maradtak ben kérdések, de jöhetnek az újak is www.ultrang.tv/ kérdések.
[00:36:01]Itt lehet tehát beküldeni nekünk.
[00:36:03]Nagyon szép hetet kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.