Rendkívüli riadó: Putyin drámai bejelentést tett, brutális üzenetet küldött - Robert C. Castel

[00:00:00]Ez a korkapcsolás mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás, az új túlsó végén pedig Robert Cikaszter biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:06]Jó napot kívánok egy hőség riadós Budapestről.

[00:00:12]Jó napot kívánok, Tomi.

[00:00:12]Nagy szeretettel köszöntelek mint mindig egy hőriadós Jeruzsálemből.

[00:00:17]Éppen olyan meleg van, mint Budapesten gondolom, de a hangulat azért jó.

[00:00:21]De egyébként lehet, hogy más a meleg Jeruzsálemben, meg más Budapesten, mert pont gondolkodtam, hogy itt most az ilyen 42-43 fokra mondják, hogy az már rekord meg ilyenek.

[00:00:31]Hát Izraelben a 42-43 fok az valahogy ilyen kellemes tavaszi időjárás.

[00:00:39]Néha vannak ilyen napok, mondjuk úgy szeptember elején, mikor Jeruzsálemben azt mondod, hogy ennél már melegebb nem lehet.

[00:00:44]És akkor lemész Jerikóba a Holtenger partjára, és akkor azt mondod, hogy azt mondod, hog ez már nevetséges, ez már nem igaz.

[00:00:49]Mi volt a legmelegebb egyébként, amit valaha így átéltél életedben?

[00:00:55]Nem tudom, nem tudnám megmondani.

[00:00:55]Tehát voltam Afrikában is különböző helyeken.

[00:00:59]Valószínűleg itt volt Izraelben, ott a Holtenger környékén a Jordán völgyébe.

[00:01:04]Az itt mért legnagyobb hőmérséklet az 54°ok volt.

[00:01:08]Igen.

[00:01:09]Nekem életem első holttengeres élménye volt olyan, hogy kint 46 fok volt, benne a vízbe nem tudom, és a sós víz belement a szemembe, ezért úgy döntöttem, hogy nem, az izzadtság belecsöpögött a szemembe, ezért átgondoltam, hogy átöblítem a sós vízzel csukott szemmel.

[00:01:24]Hát nem volt túl jó ötlet, és kirohantam ahhoz a zuhanyhoz, ami ott van a Holtenger partján, és abból is forró víz jött.

[00:01:31]Igen, az meg 100 fokos volt életem első ilyen izraeli élménye.

[00:01:32]Így indultunk.

[00:01:35]Na most, hogy ezt megbeszéltük, azonnal belevágunk.

[00:01:37]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussunk, illetve ajánlom figyelmükbe Robert Castelnek a honlapját is a roercycastel.hu, ahol sok-sok extra tartalmat találnak.

[00:01:54]És most, hogy ezt elmondtam, akkor belevágnánk.

[00:01:55]Vladyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló harctéri célját, elutatasítva azt, amit szerinte Ukrajna új javaslatként fogalmazott meg a több mint négy éve tartó háborúban zajló ellenségeskedés megfékezésére, miszerint a négy megye az oroszok és akkor a többit meg adják fel.

[00:02:16]Putytin azt mondta, hogy most már ők Novorossziára is igényt tartanak.

[00:02:20]Ez némileg ellentm azokkal a híresztelésekkel szemben, miszerint az oroszok a drón problémákkal drónprémákkal küzdődnek, és tulajdonképpen pánik van Oroszországban az ukrán dróntámadások miatt.

[00:02:34]A te üléspontodból hogy néz ki a helyzet?

[00:02:40]kicsit utánanéztem ennek a dolognak már néhány napja foglalkozok evvel a kérdéssel és el kell árulni, hogy van egy adatbázis, úgy hívják, hogy a Gidelt vagy valami hasonló GD ELT, ez a ez a rövidítése az adatbázisnak, és pont ezeket a hangulati dolgokat próbálja mérni a médiából meg különböző nyilatkozásokból.

[00:03:01]És akkor én evvel dekázok már néhány napja, és a a következő próbáltam összehasonlítani.

[00:03:06]Föltettem magamnak a kérdést, hogy mikor volt utoljára Oroszország pánikban a háború alatt.

[00:03:12]És ezt pontosan tudjuk, ezt 2022 őszén, mikor elindult a a az ukrán a nagy őszi ellentámadás, amit nem hívtak annak, de de nagy volt és őszi volt.

[00:03:24]És akkor vesztette el Oroszország ezt a Harkivi régiót, akkor esett el Herson meg ezek a dolgok, akkor voltak pánikba, akkor láttuk ezt a mil blogger lázadást, voltak ezek a nagy fenyegetőzések az atomfegyverrel, és ezt az időszakot próbáltam összehasonlítani aval, amit most látunk.

[00:03:38]És nagyon-nagyon érdekes, mert a konklúzió az, hogy nem lehet összehasonlítani.

[00:03:42]Tehát akkor sokkal nagyobb volt a pánik, mint most ezzel azt mondod?

[00:03:47]Más volt.

[00:03:47]Teljesen más volt.

[00:03:47]Tehát ez a különbség van egy különbség akközött most, hogy hirtelen van egy szívinfarktusod és akkor elvisznek az intenzívre.

[00:03:53]Vagy pedig tudod, hogy van egy szervi elégtelenséged, amos vérnyomásod mond.

[00:03:59]Igen, pontosan.

[00:03:59]Ami ami tudod, hogy ez amiről tudod, hogy ez ez nagyon rossz dolog, de az egy ilyen hosszútávú hosszú távon zajlik le.

[00:04:06]Tehát, hogy grafikon ábrázolnám akkor, vagy egy tudom én, talán inkább egy sportmetaforával, akkor ami 2022-ben volt, az egy sprint volt, egy 100 mes akadályfutás, amit most láttunk, ez egy maraton, vagy legalábbis egy ilyen nagyon hosszú, egy ilyen elhúzódó ö probléma.

[00:04:22]És azt is megnéztem, hogy hogyan reagáltak erre az oloszok.

[00:04:24]És nagyon érdekes, hogy 2022-ben látunk egy ilyen Voenkor lázadást, egy ilyen mil blogger lázadást, hogy kivégző osztagszág elé állítani a hadügyminisztert, meg hasonló dolgok.

[00:04:34]És most nem látjuk ezeket a dolgokat.

[00:04:36]Tehát lehet, hogy egyszerűen azóta a Kreml sokkal jobban uralja a médiát.

[00:04:41]Ez az egyik lehetőség.

[00:04:43]A másik lehetőség pedig, hogy lélektanilag ez teljesen másképp csapódik le.

[00:04:47]Tehát az, hogy nulláról 100-ra mentél, hogy tegnap Kievben vagy és most már összeomlik a front, ez egy nagyon komoly lélektani hatást keltett az oroszokra.

[00:04:55]Ugyanakkor ez a drón probléma az nem egy pillanat alatt született.

[00:04:59]Tehát tudjuk, hogy a háborúba, ahogy Napóleon mondta, lélektani úgy aránylik a fizikailag, mint három az egyhez.

[00:05:04]És hogyha a békát szépen lassan főzöd meg a fazzékban, akkor hozzászokik a meleghez.

[00:05:08]És én ezért gondolom, hogy a lélektani szinten ez a drón probléma sokkal kevésbé drámaan érte Oroszországba.

[00:05:17]Tehát ez egy, amit el kell mondani.

[00:05:19]A másik dolog, összehasonlítottam a nukleáris fenyegetőzést is.

[00:05:22]Tehát amit akkor láttunk, akkor egy sokkal vadabb fenyegetőzés volt, és mindig egy eseményhez kötődött, mikor átszakadt a front Harkivnál, Herson satöbbi.

[00:05:29]Most az a viszont nem lát nem voltak meg ezek a képességek, amik most megvannak Oroszországnak.

[00:05:35]Azóta lett egy Oresnyik, azóta lett egy Belarus telepítése az atomfegyvereknek.

[00:05:40]Még egy sor meg megváltoztatták a nukleáris doktrináját Oroszországnak, tehát a képességek megerősödtek, és talán ezért is látjuk azt, hogy a kommunikáció sokkal nyugodtabb.

[00:05:51]Tehát nem látjuk azt a hisztérikus nukleáris fenyegetést.

[00:05:53]Ez nem jelenti azt, hogy kisebb a veszély.

[00:05:57]Tehát nehogy valaki félreértsen engem, azért, mert valaki nyugodt nem jelenti azt, hogy nem nem készül drasztikus lépésekre.

[00:06:03]De ami a lélektani mutatókat illeti, én nem látom Oroszországban a pánikot, látok egy strukturális aggodalmat.

[00:06:11]Tehát anno a ez a válság megkérdőjelezte a a politikai vezetés képességét, hogy megvédje az ország szuverenitását.

[00:06:19]A mostani válság inkább egy ilyen inkább egy általános problémát vett föl.

[00:06:23]Tehát ezeket a különbségeket találtam a a a az adatokban, mondjuk úgy, és evvel mindenki azt kezd, amit akar.

[00:06:32]egyébként érdekes itt a nyilatkozatok szintjén, hogy Vladyimir Putyinak ugye felajánlják, hogy akkor a négy megyére korlátozzák a harci műveleteket, és nem azt mondja, hogy jó, jó, most az oroszok úgyis rosszul állnak, ez legyen, hanem azt mondja, hogy ha ebbe beleegyezünk, az lehetőségeket adna az ukrán fegyveres erőknek, hogy kivonják a csapataikat a Mikolaivi, a Nyiptro Petrovski, a Harkovi és a Szubni megyei területekről, valamint az államhatár egyes szakaszairól, és ezeket az egységeket átcsoportosítsák a fent említett négy rég régióba.

[00:07:04]Csak ugye azon gondolkodtam, hogy nem lenne célszerűbb az oroszoknak is taktikailag belemenni, hogy a négy régióba a frontra korlátozzanak a műveletek, korlátozódjanak a műveletek, hiszen pont a dróntámadások azok nagyon komoly problémát okozhatnak Moszkvától Szent Péter várig, az orosz régiókban is.

[00:07:24]Én úgy gondolom, hogy nem szabad összekevernünk a háború politikai céljait az aktuális harci cselekményekkel.

[00:07:29]Tehát még, hogyha a Oroszország a céljaiban korlátozott is a a célok elérésében, nem áll érdekében összehúzni a frontot, mondjuk úgy.

[00:07:37]Tehát Oroszország van már létszámfölényben van már egy ideje, ez nem volt mindig így.

[00:07:45]Ők úgy gondolják, hogy a háború hosszú távon az ő malmukra hajtja a vizet.

[00:07:48]Mindig megvan a lehetőségük arra, hogy jobban széthúzzák a a frontot avval, hogy beleruszt is bele beleruszi frontot is belevonják ebbe a háborúba.

[00:07:54]még nem látunk mozgósítást, tehát még egy különbség a a 2022-es pánik és a mostani pánik között, akkor láttuk azt a részleges mozgósítását a tartalékosoknak, igaz 300000 embert, most ilyet nem láttunk.

[00:08:07]Nem láttunk ilyet.

[00:08:09]Tehát én úgy gondolom, hogy Oroszország inkább ezt egy ilyen hosszútávú problémaként kezeli.

[00:08:14]És ami Oroszország céljait illeti, nyilvánvaló, hogy a a a politikai cél az kiterjeszteni a befolyásat Ukrajna fölé.

[00:08:23]Az, hogy most mennyi területet fog kiharapni Ukrajnából, ez egy teljesen másik kérdés, de itt vannak tágabb politikai célok a területszerzésen kívül.

[00:08:32]Hm.

[00:08:32]Az előbb említetted, a már nem fenyegetőznek a nukleáris fegyverek bevetésével című történetet.

[00:08:37]viszont most John Mersheimernek, aki egy ilyen realista geopolitikai jellemzőknek az atjának számít, tudom, hogy te is sokat merítettél tőle, inkább az orosz-ukrán kérdésben, mint a közelkeleti kérdésben, mert ott meg eltérően mást gondoltatok.

[00:08:53]De most elkezdett arról beszélni, hogy Európa és Oroszország között gyakorlatilag egy ilyen teljes ö konfliktus van, és hogy az oroszok újra a nukleáris opciót nukleáris opció bevetését is fontolgatják.

[00:09:09]Ugye itt merül fel az a kérdés, hogy ebből az analógiából mennyire lehet veszély annak.

[00:09:15]És ugye én nem szeretek a nukleáris dolgokkal fenyegetőzni, mert az szerintem már a teljes sarokba szorításnál történik meg.

[00:09:23]De most azt mondja Meshimer, hogy a Nyugat és Oroszország egy kontrollálhatlan eszkalációs spirálba sodródott.

[00:09:30]Ilyenkor mi a vége ennek?

[00:09:30]Tehát én én nem állítottam azt, hogy Oroszország egyáltalán nem fenyegetőzik ezekkel a dolgokkal.

[00:09:36]Inkább azt látjuk, hogy a amikor Oroszország megemlíti ezt a nukleáris dolgot, akkor ez inkább valamilyen évfordulóhoz vagy valamilyen előre a naptárba előre fölírt dátumhoz kapcsolódik, és nem egy ukrán harci cselekményhez.

[00:09:50]Tehát nem azt látjuk, hogy most ráesik egy drón, tudom én, Putyinnak a fáskamrájára, ami oda van támasztva a Kreml oldalának, és akkor a dühébe elkezd fenyegetőzni atomfegyverekkel.

[00:10:00]Tehát nagyjából ez volt a 2022-ben.

[00:10:01]Most nem ezt látjuk.

[00:10:04]Látjuk, hogy a fenyegetések is sokkal strukturáltabbak.

[00:10:06]Például még Medvegyev úr is sokkal inkább vigyáz a szájára, mondjuk úgy nem halljuk tőle azokat a drámai dolgokat.

[00:10:13]Tehát van fenyegetés, de nem ezen a szinten, ami Mirsheimert illeti.

[00:10:18]Én én nekem egy ilyen érdekes kapcsolatom van Mirsheimerrel.

[00:10:21]Én mint teoretikust mindig nagyon nagy teoretikusnak tartottam és egy teljes kudarcnak, mint elemzőt.

[00:10:26]Tehát a a Mirsheimer problémája az, hogy túlságosan bele van szeretve, túlságosan beleszerethet a saját elméletébe.

[00:10:33]És tisztábban kell lenni avval, hogy nem lehet mindent megmagyarázni a a realizmussal meg az offenzív realizmussal.

[00:10:40]Tehát én is én is ehhez a vivóiskolához tartozok.

[00:10:42]Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy például a a belpolitikai aspektusokat nem lehet evvel megmagyarázni.

[00:10:49]És néha olyan dolgok, amik nem is gondol nem is gondolnánk például, hogy a az indiai vagy a kínai nukleáris doktrinát elsősorban belpolitikai megfontolások diktáznak, nem külpolitikai megfontolások.

[00:11:00]Na ezt mi mint offenzív realisták nem tudjuk megmagyarázni.

[00:11:04]Ehhez kell egy helyi specialista, aki ismeri a belső intrikákat, a palotaintikákat.

[00:11:08]ö Delhiben meg Moszkvában meg Pekingben meg ezeken a helyeken ők meg tudják ezeket magyarázni.

[00:11:15]Tehát én ovaintek mindenkit attól, hogy egyetlen egy szemüveget tegyem föl, és azt azt így az azt hig, hogy mindent lát.

[00:11:20]Ebben a specifikus pontban én úgy gondolom, hogy Mirsheimernek valahol igaza van.

[00:11:25]És mindig ez öt év az életemből, mikor el kell ismernem, hogy Mirsheimernek valamiben igaza van, de valamiben igaza van.

[00:11:32]A kérdés pusztán az, hogy Oroszország hogyan ítéli meg a helyzetét.

[00:11:35]Tehát, hogy ha Mirsheimernek a megítélése szerint Oroszország egy szakadék szélén táncol, és kénytelen meglépni ezt a lépést, tehát kénytelen eszkalálni ahhoz, hogy valami nagyon rossz dolgot eltávolítson magától, én nem vagyok benne biztos, hogy ez Oroszországnak a belső Nem vagyok benne biztos, hogy Oroszország így így látja ezt a helyzetet.

[00:11:58]Egyszerűen egy hatalmas országról van szó.

[00:12:00]És láttuk, hogy mekkora szenvedést képes Ukrajna elviselni.

[00:12:02]Most miért gondoljuk azt, hogy Oroszország kevesebb szenvedést tud elviselni, mielőtt valamilyen nagyon drasztikus dolgot csinálna?

[00:12:09]Ez egy dolog.

[00:12:09]Ugyanakkor, hogy most saját magam ellen beszéljek az ellenérve, a saját érveim ellen, nem tudjuk, mi történik a Kramleben.

[00:12:15]És én teljesen elképzelhetőnek tartom, hogyha Putyinnak választania kell a aközött, hogy elveszíti a fejét, vagy most atomcsapást mér Ukrajnára 17 atomtöltettel, mondjuk úgy, akkor az utóbbit fogja választani.

[00:12:27]Ezeket a dolgokat mi nem tudjuk, és és Mirshe Mirsheimer se tudja.

[00:12:31]És én úgy gondolom, hogy mikor mikor egy többer töltetes töltett atomtöltettel rendelkező országról van szó, akkor jobb óvatosnak lenni.

[00:12:43]Itt merül fel a kérdés, hogy hogy áll most a front, mert ugye pont az előbbi Putyini nyilatkozathoz még visszatérve, hogy azt mondja Putyin, hogy a Szumi és Volcsanski térségben előrenyúló orosz csapatok céljaként az orosz határok mentén kialakítandó biztonsági övezet a cél.

[00:12:58]Ezt a feladatot az ukrán fegyveres erő Kurski régióba történő behatolása és a határvidékünk ellen folytatódó támadások után tűzték ki.

[00:13:08]És azt mondja Putyi, hogy az orosz csapatoknak körülbelül 10,5 km van hátra szumi városáig.

[00:13:12]Ugyanakkor Oroszországnak nincsenek politikai tervei ezzel a régióval kapcsolatban.

[00:13:19]Ugyanakkor a Donyecket meg érdemes megnézni, mert ott az egy bonyolultabb dolog, és ha jól értem, akkor ott Oroszországnak már politikai tervei is vannak.

[00:13:29]Egyértelmű, hogy a a Donyeck egy egyfajta előnyt élvez a szumi régióval, vagy a Harkivi régióval szemben.

[00:13:34]A Harkivi meg a szumi régióban eddig eddig Oroszországnak inkább defenzív szándékai voltak.

[00:13:42]Tehát láttuk, hogy ezeket a Póferőlvezeteket próbálja kialakítani, hogy ne tör ne történhessen meg még egy ilyen betörés.

[00:13:48]Ez ez itt és most nem jelenti azt, hogy öt perc múlva nem nem nő meg az étvágy az evéssel.

[00:13:53]Ez bármikor bekövetkezhet.

[00:13:56]Tehát még azt se tudjuk, hogy nincs egy nagyobb északorlai kontingens útban Oroszország felé, akiket be lehetne vetni mondjuk a szumi régióban, és az teljesen átrjolja a képet, de erre nem látunk semmilyen jelet, tehát nem csak avval tudunk kalkulálni, ami van.

[00:14:09]Ami ami viszont a a Donyecki régiónak a megmaradt részeit illeti, látjuk azt, hogy Oroszország hogyan építette föl ezt a hadjáratot nagyon logikusan és nagyon és lépésről lépésre.

[00:14:21]És csak akkor látjuk, hogyha kielemezzük a földrajzát a régiónak, és akkor látjuk, hogy hogyan, miért kellett be, miért kellett elfoglalni Bachmutot meg meg Pokrovskot, meg miért miért miért készülnek az oroszok?

[00:14:32]Dobri piliát elfoglalni, meg miért fontos északról elvágni ott Izum és Limán irányából szinte elvágni azokat a kommunikációs útvonalakat, amik ezt az erődődrendszert táplálják.

[00:14:43]És Oroszországnak sikerült leredukálnia a a az útvonalakat, amiken keresztül utánpótlást lehet vinni ebbe az erődendszerbe két útvonalra.

[00:14:53]Az egyik Dobri Pilián keresztül vezet, a másik pedig az Európai 40-es út.

[00:14:57]Az egyik délnyugatról, a másik északról jön be.

[00:15:02]Hogyha ezeket is elvágja Oroszország, akkor nem kell megrohamozni ezeket az erőd ezeket azt az erődövet, hanem föl lehet göngyölíteni, ki lehet éheztetni, mondjuk úgy.

[00:15:10]Tehát van itt két forgatókönyv.

[00:15:12]Az egyik az, hogyha délről északra haladva láttuk, hogy ott már a legdélegi legdélebbi bástyáját ennek az erődrendszernek már elfoglalták.

[00:15:22]Tehát hogyha fokozatosan fölgöngyölik ezt az erődrendszert, akkor Ukrajnának lehetősége lesz kivonulni.

[00:15:26]Ha pedig a bekerítést választják, akkor akkor itt egy ilyen nagy drámai katlan alakulhat ki első alkalommal ebben a háborúban.

[00:15:37]Hogyha ez a katlan mondjuk így kialakul, akkor arra lehet azt mondani, hogy Oroszország elérte a megfélemlítő célját is, hogy akár az, hogy más települések is ugyanígy járhatnak, és az már felgyorsítja a háború menetét, vagy továbbra is ilyen időnként katlan alakul ki, időnként bekerítés alakul ki, az ukránok a végsőkig küzdenek, az oroszok lassan, de biztosan mennek előre.

[00:15:58]És ezt látjuk ugye most már ötödik éve, ami a településeket illeti.

[00:16:03]Van itt egy érdekes dolog, ha megnézzük a település térképét Ukrajnának, akkor azt látjuk, hogy már már nem nagyon maradtak települések a a az erődöv és a Nyeper között.

[00:16:13]Tehát a az érdekes dolog, hogy a a Donyeck és és Loansk a a legrűbben lakott területei közé tartozik Ukrajnának.

[00:16:22]Ez egy dolog.

[00:16:22]A másik dolog, látjuk azt, hogy ebben a háborúban a legnagyobb akadályokat a a városok képezték.

[00:16:28]Tehát ez volt az, ahol megálltak ezek a ezek a nagy támadások.

[00:16:32]Láttuk, hogy Pokrosz hónapokba telt, utána láttuk Bachmut, utána Pokrovsk.

[00:16:37]Látjuk mennyi időbe telik.

[00:16:37]Chasiv jár több mint egy év.

[00:16:39]Ezek ezek mind az elő az előerődítményei, mondjuk úgy, az előret helyőrségei ennek az erődövnek, de mikor azt az erődövet az oroszok vagy bekerítik, vagy elfoglalják, utána már nagyjából nincs semmi egész adnyeb.

[00:16:51]pedig talán egy vagy két nagyobb település van, ilyen 100z-es település, de a pálya nagyjából üres, és a táj is teljesen átalakul.

[00:16:58]Tehát hogyha a tudom én a a Donyecki hátság, ahol most amiről most ereszkednek le az oroszok az erődő felé, az egy azt körülbelül olyan, mint tudom én, mint egy ilyen Balatonfelvidék, csak nem olyan nem olyan romantikus, hanem sokkal koppárabb.

[00:17:14]Utána már egy olyan egy olyan hátság következik, mint amit akkor látunk, mikor a az M7-esen utazunk Székesfehérvár után haladunk a Balaton felé.

[00:17:22]Nem teljesen síkságot láttunk, de láttunk egy olyan lankás hátságot.

[00:17:26]Nagyjából egy ilyen terep következik, egy ilyen nagyjából sík terep következik igen kevés településsel, ami amivel igazán nincs hova belekapaszkodni az ukrán védelemnek.

[00:17:35]Tehát én így így látom ezt a a frontnak az állását per pillanat.

[00:17:40]Közelkelettel folytatjuk.

[00:17:40]Washingtonban keretmegállapodást írt alá Izrael, Libanon és az Egyesült Államok.

[00:17:44]A felek szerint a dokumentum a két ország közötti béke felé vezető első lépés.

[00:17:51]Ugyanakkor még nem jelent végleges békeszerződést.

[00:17:56]Ez egy háromoldalú keretmegállapodás lehet.

[00:17:58]És közben egy friss hír, hogy az izraeli hadsereg saját közlése szerint megsemmisített egy az iránbar hizbola által épített alagutat Libanon déli részén.

[00:18:08]Ez tulajdonképpen egy földrengés méretű robbanás sorozat volt, tehát Déliban Banonban.

[00:18:12]Érdem kezdjük innen a végéről, aztán elmegyünk majd a megállapodás elméletéhez is.

[00:18:17]De hogy miközben ilyen megállapodás született, te hogyan értékeled ezt a műveletet, illetve mennyire lehet fontos a Hizbola felszámolásával kapcsolatban ez az alagútrobbantás?

[00:18:31]Láttuk azt, hogy az évek folyamán a Hizbarának sikerült kiépíteni egy gázaihoz hasonló alagútrendszert.

[00:18:35]Most mi ebbe az érdekesség?

[00:18:37]Ebbe az érdekesség az, hogy gázzába egészen puha homokkőbe lehet vájkálni, és pillanatok alatt alagutakat lehet kiásni.

[00:18:43]Libanon az egy ilyen karsztos, mézköves táj táj sokkal nehezebb áskálódni benne, sokkal nehezebb alagútakat fúrni.

[00:18:54]És látjuk, hogy az irániak bevetették gyakorlatilag ugyanazokat az eszközöket, amivel az iráni nukleáris programot elrejtő föld alatti létesítményeket ásták ki ott a Csákányhegyben, meg tehát Fordó és a többi a többi klasszikus helyszín, amit láttunk a a az iráni izraeli háborúban ugyanazt a technológiát, amivel azokat az alagútakat ásták ki Iránban, ahol ezeket a rakétákat, a balisztikus rakétáikat rejtik el.

[00:19:21]Tehát Izrael eddig három ilyen nagy alagútrendszert talált meg.

[00:19:25]Az egyik a az az Alier hegygerinc belsejében van tulajdonképpen.

[00:19:32]Ez volt a Hizbala déli parancsnokságának a főhadiszállása.

[00:19:37]Tehát ez olyan, mintogyha tudom én az ukránok elfoglalták volna Rosztován Rosztovot a Donon vagy valami ilyesmi.

[00:19:43]Tehát egy ilyen vagy az oroszok elfoglalták volna ö tudom én, harkivot.

[00:19:49]Tehát nagyjából ez a Hizbala szempontjából egy ilyen hatalmas föld alatti létesítmény.

[00:19:53]Nem egyértelmű, hogy hogy sikerült teljesen birtokba venni ezt a létesítményt.

[00:19:59]Az se egyértelmű, hogy Izrael ejtette ott foglyokat.

[00:20:03]Az se egyértelmű, hogy vannak-e ott magasirí tisztek közöttük.

[00:20:07]Ez erről rengeteg rengeteg szóbeszéd járja evvel kapcsolatban, de még konkrétumot nem tudunk.

[00:20:11]Tehát ez volt az egyik ilyen alagútrendszer.

[00:20:12]föld alatti város ott Nabatia mellett, ha valaki meg akarja nézni a térképen a Bofor a Bofor erőttől körülbelül 10-12 kmre északra ez az Alitaer gerinc ezt onnan tudom, hogy gyalog gyalogó száltam arra a 90-es években, úgyhogy jól jól emlékszek minden kilométerre volt.

[00:20:31]És volt két másik létesítményt, ami amit Izrael támadott.

[00:20:35]Az egyik ilyen létesítmény egy 800 mes föld alatti alagút, ahol gyakorlatilag drónokat raktak össze, és onnan drónokat indítottak.

[00:20:42]És volt a másik, a a harmadik ilyen alagútrendszer az gyakorlatilag egy föld alatti kaszárnya volt, ahol több 1000er Hizbala harcost lehetett elszállásolni, és onnan terveztek betörni Izraelbe.

[00:20:53]Tehát ez volt a hiszb a tervbe, ami nem valósult meg.

[00:20:57]Tehát kezdtük a végről, megválaszoltam a végét.

[00:21:00]De akkor magyarul ez egy terer elhárító művelet az izraeliek álláspontja szerint.

[00:21:04]Hát a a Hizbala most most alakul át egy egy az az iráni hadsereg egy hadosztályából vagy egy hadtestéből most alakul vissza egy tervezet Igen.

[00:21:16]Igen.

[00:21:16]Most alakul vissza egy terrorszervezeté.

[00:21:17]Tehát ezekben a a háború alatt látjuk, hogy ami a háború előtt, háború kitörésekor gyakorlatilag egy önálló hadteste volt az iráni forradalmi gárdának, azt az szépen lassan Izrael lefaragta, visszafaragta egy terrorszervezeté, gerilla szervezeté.

[00:21:31]És ez ez még folyamatban van.

[00:21:33]Ilyenkor egyébként milyen a libanoni hozzáállás, hogy ők maguk is szemben állnak a hiszbollával, tehát örülnek, amikor ezeket az alagutakat felszámolják, vagy ilyenkor megint kap ennyebnyét Izrael, hogy még meg sem száradt a tinta a megállapodáson, miért kell a feszültséget gerjeszteni?

[00:21:47]Hát a tűzszüneti egyezménybe bele van foglalva az, hogy Izrael bármikor fölléphet kialakuló vagy vagy kronikus fenyegetések ellen.

[00:21:56]Tehát ez ez része még a 2020 a 2024-es tűzszüneti jegyezménynek már akkor is része volt.

[00:22:03]És láttuk azt, hogy a ezalatt a tűzszünet alatt Izrael vagy 3 vagy 400 terroristát ölt meg az első tűzszünet alatt.

[00:22:10]Tehát ez bele van foglalva.

[00:22:10]És a mostani tűzszünetnek is része az a beleegyezése Libanonnak, hogy Izrael először is ott marad Libanon területén, másrészt folytat, tehát ilyen defenzív akciókat folytathat, ugyanakkor nem foglalhat el további területeket Libanonban.

[00:22:26]Tehát gyakorlatilag nem is ez a lényege ennek a szerződésnek, ennek a szeret, hogy viccesen, hogy viccesen kezdjem a dolgot, ettől a szerződéstől egyetlen egy dolgot nem szabad elvárni, azt, hogy megvalósuljon.

[00:22:36]Tehát ha nem v ha nem várjuk el pontosan ha nem várjuk el tőle, hogy megvalósuljon, tehát mi a lényege?

[00:22:42]A lényege az, hogy a a libanoni hadsereg leszereli a hiszbalát és átveszi a szuverenitást, visszaszerzi a szuverenitást az ország egésze fölött.

[00:22:51]Na most, hogyha ezt a ezt a paragrafust nem vesszük komolyan, akkor meg tudjuk vizsgálni azt, hogy mi is a való politikai jelentősége ennek az egyezménynek.

[00:22:58]Ennek az egyezménynek az a politikai jelentősége, hogy Libanonnak a sorsát a libanoniak fogják diktálni, nem Iránt fogja diktálni.

[00:23:04]És Libanonnak választania kellett három síkmezőben három út között.

[00:23:10]Az egyik volt hagyni az iráni befolyást, tovább érvényesülni, a másik beengedni a szír hadsereget, vagy behívni a szír hadsereget épp úgy, mint a 70-es évekbe, ami aztán nyolc napon túl gyógyult, tehát behívni a szír hadsereget a Hizbala ellen.

[00:23:25]Ezt a keresztények megtették, mikor a Palesztin felszabadítási szervezet ellen hívták be a szír hadsereget.

[00:23:29]Aztán azok ott maradtak 2008-ig, ha jól emlékszek.

[00:23:34]vagy a harmadik opció választani ezt az izraeli amerikai opciót és izrael ezt a és Libanon ezt az izraeli amerikai opciót választotta és el kell mondani, hogy nem kis kockázatok árán.

[00:23:42]Tehát ami nekünk egy ilyen humorizálunk azon, hogy aláírtak egy papírt, amit úgy is mindenki tudja, hogy senki nem fogja betartani evvel a papírral mindenki, aki részt vett ebben a libanoni elnök, a miniszterelnök, az amerikai nagykövethölgy, mindenki, akinek ebben része volt, a a fejét kockáztatja ebbe a Libanon.

[00:24:00]Csak csak, hogy megértsük azt, hogy milyen kockázatot vállaltak ezek a libanoni politikusok, hogy szemben szembe szálltak a Hizbalával.

[00:24:07]Hm.

[00:24:07]Amikor ilyen kuriózumokat nézünk meg, akkor ugye mindig ott van Irán, aki nincs az aláírók között.

[00:24:13]Viszont azt mondják, hogy Irán közvetített valójában ebben a megállapodásban a Hiszbolla és Izrael, vagy Libanon és Izrael között, legalábbis a nyugati sajtóban ez már így jelenik meg.

[00:24:25]Talán érdemes ezt rendbe tenni, ezt a kérdést.

[00:24:27]Nem, hát itt van egy óriási kavarodás.

[00:24:29]Így volt két erő két párhuzamos erőfeszítés.

[00:24:32]Mi a tét?

[00:24:32]A tét Libanon.

[00:24:32]A tét Libanon.

[00:24:35]Ki ki diktálja a Libanonnak a Libanonnak a belső dinamikáit?

[00:24:41]Izrael meg az Egyesült Államok vagy Irán?

[00:24:43]Ez volt a tét.

[00:24:43]És Irán számára nagyon-nagyon fontos volt az, hogy a összekapcsolja a a Perzsol környékének a a tehát az ott lezajló tűzszüneti, faj kialakuló tűzszüneti folyamatot a a libanoni folyamattal.

[00:24:59]Tehát Irán nagyjából azt sugolt az Egyesült Államoknak, hogyha Izrael nem vonul ki Libanonból, hogyha hogyha nem lesz tűzszünet Libanonban, hogyha nem hagyják meg Libanonban a Hizbalát a jelenlegi pozícióiban, akkor nem lesz tűzszünet a a Perzso környékén se, és nem fog megnyúlni megnyílni a hormózi szoros.

[00:25:15]Tehát ez ez volt Iránnak a szándéka avval a 14 ponttal, amit Vens alelnökkel írtak alá.

[00:25:20]Ezzel párhuzamosan volt egy másik amerikai erőfeszítés, és ezt Marco Rubio vezette.

[00:25:26]Ez a libanoni normalizáció, tulajdonképpen ez egy normalizációs folyamatnak az elkezdése Libanon és Izrael között, aminek a végén Izrael kivonul Libanonból, és aláírnak egy normalizációs szerződést, épp úgy, mint a többi arab országgal, Egyiptommal, Jordánial, az emérségekkel satöbbi.

[00:25:44]Tehát így láttunk két párhuzamos erőfeszítést.

[00:25:48]Nyilvánvaló, hogy a kettő kizárja egymást.

[00:25:49]Tehát azok, akik azt mondják, hogy Irán magának osztotta ezt a pofont tükörből, nem, nem, nem Irán Irán nem, nem osztotta magának ezt, ezt a pofont tükörből.

[00:25:56]Ezt ez Irán számára ez egy hatalmas presztízs veszteség és szerintem nem fogják hagyni Irán.

[00:26:01]Ezt nem fogja annyiba hagyni.

[00:26:03]Mondjuk úgy.

[00:26:04]Akkor Iránnak egyébként nem érdeke, hogy béke legyen Izrael és Libanon között, hogy cserébe béke lehessen az USA és Irán között is.

[00:26:12]Hát mondjuk úgy, hogy Iránnak létfontosságú az, hogy legyen egy tűzszünet az USA és és Irán között, mert különben a rendszer megbukik.

[00:26:18]Tehát előbb-utóbb most nem tudjuk, hogy ez két hónap, három hónap, négy hónap, de nem lesz pénz a rendszer megbja.

[00:26:24]Ezt mindenki megérti.

[00:26:25]És ezt az irán ez volt az iráni pragmatikusoknak az érve a szélsőségesekkel szemben, akik bosszút akartak.

[00:26:32]Ö ez volt a pragmatikusoknak, Galiffnak és Aracsinak az ér befelé, a belső ellenzékük felé, hogy a rendszer meg fog bukni, nem tudjuk fizetni a biztonsági embereket, akkor időkérdésre tudom én, húzzuk még egy hónapig, még még még még egy fél évig, de előbb-utóbb előbb-utóbb megbukik a rendszer.

[00:26:49]És az, hogy Donald Trump elveszíti a képviselőházat, ez nem nyújt vigaszt, hogyha megbukik a tehát, hogy mondjam, ez nem nem vigasztal akkor, hogyha megbukik a rendszer irányban.

[00:26:58]Tehát látjuk azt, hogy igyekeztek pragmatikusan hozzáni, és megpróbálták a maximumot kihozni belőle.

[00:27:04]Most akkor föltevődött a kérdés, hogy kinek fontosabb ez a tűzszet, az Egyesült Államoknak vagy Iránnak?

[00:27:08]És látjuk azt, hogy Irán nem egyelőre még nem ö nem tett semmit ki, nem lépett föl a kinetikus téren, hogy valamit tegyen ez ellen a szerződés ellen.

[00:27:18]Én úgy gondolom, hogy megpróbálják diplomáciailag megvétózni ezt a dolgot, vagy megállítani, és ha nem sikerül, akkor valószínűleg vagy meggyilkolnak majd politikai figurákat Libanonban, vagy megpróbálják megpsolni a libanoni kormányt.

[00:27:33]Melyik marad egyébként szerinted tovább fenn?

[00:27:36]az amerikai iráni megállapodás, vagy az izraeli libanoni megállapodás, melyik a törékenyebb és melyik a stabilabb?

[00:27:44]De mind a kettő egyformán törékeny.

[00:27:44]A libanoni libanoni tehát két teljesen más konstrukcióról van szó.

[00:27:49]Libanonban a drámai dolog, ami történt, hogy ameddig a Hizbala élvezte bizonyos keresztény frakcióknak a támogatását, addig azt állíthatta, hogy ők Libanon védelmezői.

[00:28:00]Abban a pillanatban, amikor ezek a keresztény frakciók, vagy keresztény kisebbség kihátráltak a Hizbala mögül, akkor akkor akkor akkor a Hizbal abban a pillanatban átalakult az irániak ügynökévő Libanonba, aki háborúba sodorja Libanont.

[00:28:11]És az, hogy a libanoni kormány ilyen szinten exponálja magát, és ilyen kockázatokat vállal, hogy leszámoljon a Hizbalával, ez egy fajta jele annak, hogy ők úgy értékelik, hogy hogy Irán Iránnak a a napja leáldozóbban van ez a libanóniaknak az értékelése.

[00:28:25]És soha ne felejtsük el, hogy Trump mindig bevetheti Julanit, és a a szíriai dsihadisták nagyon szívesen kibeleznék a hiszbalát.

[00:28:36]Tehát van van mit leverniük rajtuk, mondjuk úgy sok-sok évnek a nosztalgiáját, van mit leverniük a Hizbalán, tehát bármikor hátba támadhatják a Hizbalán.

[00:28:45]Az előbb megutotta a fülemet, azon mondod, hogy megbuktatják a libanoni kormányt, és azon gondolkodtam, hogy igen, csak akkor mi jön utána Libanonban?

[00:28:52]Afganisztán, Szíria, Irak vagy valami nagyon demokratikus, nagyon jó dolog?

[00:28:59]Hát valószínűleg polgárháború.

[00:28:59]Az ország egy Dej polgár polgárháborúban volt egész a Tfi egyezményig, azóta pedig egy gyakorlatilag egy ilyen hideg polgárháborúban van a van Libanon azóta is.

[00:29:12]És most nyílt meg egy reménysugár arra, most látunk egy reménysugarat arra, hogy a libanoni kormány egyáltalán visszaszerezze a szuverenitását.

[00:29:19]Tehát olyan szinten nem gyakorol szuverenitást a libanoni kormány, hogy megpróbálták néhány hónappal ezelőtt kiutasítani az iráni nagykövetet Libanonból, és azt mondta, hogy ő nem megy.

[00:29:29]Tehát ilyen ilyen szinten nem szuverén a libanoni, az milyen jó, nem?

[00:29:37]Hát ez a közelkelet.

[00:29:39]Szép.

[00:29:39]Na, ha már a közelkelet akkor még itt a végére behoznék még egy témát.

[00:29:45]Ez pedig ö az, amit nem értettünk az amerikai és az iráni ilyen különböző energiakérdések kapcsán, energiaháború kapcsán, merthogy itt előzetesen annyit már leírtál, hogy nem az olaj a lények, hanem a hajók, és talán erről egy kicsit érdemes beszélni, hogy mire is gondolsz pontosan.

[00:30:05]Hát ez ez csak egy elmélet, amivel itt dekázok már egy ideje, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy igazam van.

[00:30:10]Tehát ez csak egy elmélet.

[00:30:10]És az elméletem úgy szól, hogy a a az elképzelés, hogy az Egyesült Államok számára a legfontosabb dolog az volt, hogy minél hamarabb beinduljon újra az olajxport az öbölből.

[00:30:22]Ez valószínűleg nem ez volt a leg legsürgősebb dolog, vagy a legfontosabb dolog az amerikaiak számára.

[00:30:30]Az amerikaiak számára a legfontosabb dolog volt elsősorban a bizalmat visszaállítani.

[00:30:33]A gazdaság, a kereskedelem elsősorban bizalomról szól.

[00:30:39]És látjuk azt, hogy az olajárak egyből leestek a világon.

[00:30:40]a világban anélkül, hogy újra beindult volna gőzelővel a termelés.

[00:30:45]Mit láttunk?

[00:30:45]Azt láttuk, hogy a az öbölben rekett hajók, nagyon sok tartányhajó reket ott az öbölben, ezek föl voltak töltve olajjal, és mikor ezek kiléptek az öbölből, akkor ez a hatalmas mennyiségű olaj ráömlött a világpiacra, és ez drámaai lenyomta az árakat.

[00:30:58]De történt még egy dolog is, és itt jön a punchline.

[00:31:01]Tehát az a szállítókapacitás, ami gyakorlatilag ástonban volt ott a a perzsa öbölben, és az amerikaiak nem tudták használni, most fölszabadult egy szállítókapacitás, és evvel a szállítókapacitással az Egyesült Államok több olajat föl tudja pörgetni a saját olajának és Venezuela olajának a szállítását a világpiacokra.

[00:31:18]És evvel biz és mind bizonyos szinten Irán két tehát hogy másképp mondanám, Irán két úton is nyomást gyakorolt az Egyesült Államokra.

[00:31:29]Az egyik az olaj, az olajárnak a magas a a megemelkedett szinten tartásával.

[00:31:34]A másik pedig avval, hogy gyakorlatilag túszul ejtette ezeket a tartályhajókat, amik hiányoztak a világpiacról.

[00:31:40]Tehát tudjuk, hogy Oroszország, Kína, India el fölvásárolta az összes ósdi tartályhajót, ami ami csak a világpiacon volt.

[00:31:46]Ezeket úgy hívjuk már, hogy az árnyékflották.

[00:31:48]Tehát nem volt egy szabad kapacitás a világpiacokon még ilyen 50-60 éves hajók se, mert azokat az oroszok mind fölvásárolták, és most kínaiak is, az indiaiak is, avval szállították az orosz olajat.

[00:31:59]Tehát egyszerűen nem volt mivel szállítani.

[00:32:02]Keletkezett egy szűk keresztmecszet, és minden egyes hajóval, amit az amerikaiak kimenekítettek az öbölből, ezt a ezt az iráni nyomásgyakorlást sikerült gyengítsék.

[00:32:12]nem sikerült föloldani.

[00:32:12]És még egy dolog, nekem számomra teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikai meg a venezuelai olaj nem képes pótolni teljes egészében a kieső olaját a perzsa öbölnek.

[00:32:22]Ugyanakkor itt az szürke árnyalatairól van szó, nem feketefehérről.

[00:32:26]Én úgy gondolom, hogy van itt egy érdekes dinamika a hajókban, magukban, és érdemes erre odafigyelni.

[00:32:32]Hm.

[00:32:32]Hogyha egyébként mindez így van, akkor te számítasz további energiaválságokra.

[00:32:36]Most Magyarországon nagyon büszke az új miniszterelnök rá, hogy az ársapka alatt van már az üzemanyagnak az ára, merthogy eddig ársop volt ezen a területen, de hogy sokan meg azt mondják, hogy ez csak átmeneti optimizmus pont az amerikai irá háború lezárása miatt, és lehet ennél rosszabb is.

[00:32:54]Hát én most nem akarok nagyon-nagyon cinikus lenni, de gondolom senki nem gondolja azt, hogy azért, mert egy kiseurópai országnak a valamilyen politikusa tart egy beszédet a parlamentben, attól hirtelen leesnek az energiárak.

[00:33:05]Tehát vagy ha felmennek, akkor azért is ő a felelős.

[00:33:09]Nem, de hát nem nyilvánvaló.

[00:33:09]Tehát nyilvánvaló, hogyha miniszterelnök vagy, akkor te vagy felelős mindenért, és és bármilyen jó dolog, ami történik, az a te az a te hírnevedet öreg bitti, mondjuk úgy.

[00:33:20]De nyilvánvaló, hogy itt nagy hatalmas folyamatokról van szó a világban.

[00:33:25]Messze Magyarországnak a a a súlycsoportja fölött.

[00:33:29]Hát látjuk azt, hogy hónapokon át föloldották az amerikaiak a ezeket a szankciókat az orosz olajra.

[00:33:36]Láttuk, hogy föloldották most a szankciókat a ki az iráni olajra is.

[00:33:40]Tehát nagyon-nagyon érdekes dolog azok a szankciók, amik eddig az iráni olajat sújtották, az Egyesült Államok föloldotta.

[00:33:45]Miért?

[00:33:45]En két okból.

[00:33:45]Egy, hogy minél több olaj legyen a piacon, hogy lenyomják az árakat.

[00:33:48]A másik pedig, hogy kihúzzák Kína alól ezt a kényelmes olajpárnát.

[00:33:52]Tehát hogyha eddig a kínai iparnak a vagy a kínai befektetéseknek a kalkulusa arra épült, hogy hát most van nekünk egy olcsó iráni olajunk, most hirtelen már nem lesz olyan olcsó az iráni olaj.

[00:34:03]És erről se beszélünk eleget, hogy volt itt egy övön övön aluli ütés, mondjuk úgy, amit Trump bevitt a kínaiaknak evvel a dologgal.

[00:34:12]Meglátjuk, hogy hosszú távon ez hogy fog, ezek a dinamikák fognak kialakulni.

[00:34:16]Láttuk azt evvel a a Hormuz lezárásával is, hogy van egy sor folyamat másodrendű meg harmadrendű következményei különböző eseményeknek, amiket nem látunk előre.

[00:34:27]Nem mindig látunk előre.

[00:34:29]Hallgatói kérdésekkel folytatom.

[00:34:29]Így szól az első.

[00:34:31]Tisztelt Castel úr!

[00:34:32]Felvetődik egy sürgető kérdés, aminek egyre nagyobb esélye van.

[00:34:34]Mi történik, ha valamelyik kis atomhatalom Anglia Franciaország muszlim elnököt választ, aki nem az alkotmányra esküszik fel, hanem a koránra?

[00:34:43]Köszönöm a válasz.

[00:34:43]Hát Péter Budapestről.

[00:34:48]Nagyon szépen köszönöm Péternek a kérdését.

[00:34:49]Hát itt attól függ, hogy melyik országról van szó, Angliáról vagy Franciaországról?

[00:34:53]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy a a francia elnöknek a hatalma, vagy a a az az ellenőrzés, amit a francia elnök bef gyakorol a francia nukleáris csapásmérő erő fölött, az sokkal abszolútabb, sokkal tejhatalmúbb, mint egy mint egy brit miniszterelnöknek a a döntési joga nukleáris fegyverekkel kapcsolatban.

[00:35:12]Tehát a a briteknél a törvény törvénybe van foglalva, hogy a kabinet, a biztonsági kabinet dönt a nukleáris fegyvereknek az alkalmazásáról, meg minden, ami evvel kapcsolatos.

[00:35:24]Ez a miniszter tulajdonképpen a biztonsági ügyekkel foglalkozó minisztertanács, ez a belső háborús kabinet döntel kapcsolatban.

[00:35:32]Franciaországban egyetlen egy ember dönt, és ez a francia elnök, tehát teljesen más a politikai berendezkedés.

[00:35:38]Ö ezért ezért voltam igen szkeptikus avval a gondolattal kapcsolatban, hogy a francia ernyő fogja fölváltani az amerikai atomernyőt Európában.

[00:35:47]Alkotmány az alkotmány, francia alkotmány erre nem adőség.

[00:35:48]Van három cikkeje az alkotmánynak, a 10-es, a 11-es meg a 14.

[00:35:52]cikkei a francia alkotmánynak.

[00:35:54]Pont ezeket a dolgokat fekteti, hogy van egyetlen egy ember Franciaországban, aki a döntéseket hozza.

[00:35:59]Ez a francia elnök.

[00:35:59]leerzkedik a lifttel a Jupiterbe, úgy hívják a műveleti központot ott a ott a a palotában, és onnan hozza francia elnök a döntéseket, és ebbe senkinek beleszólása nincs.

[00:36:11]Egyébként ez azt jelenti, hogy akkor a francia, ha a francia elnök lenne muszlim, akkor az veszélyesebb lenne, mintha a brit.

[00:36:18]Valószínűleg igen, valószínűleg.

[00:36:19]Ugyanakkor tisztában kell lenni avval, hogy hogy franc se Franciaorsz még Franciaországban se, vagy még a az oroszoknál se, vagy még Kínában sem, nem egy ember fordítja el a kulcsot.

[00:36:27]Tehát mindig van egy kollektív, mindig vannak beleépített ö helyettesítők, meg meg ellenőrzőrendszerek, meg minden.

[00:36:35]Tehát egy nagyon-nagyon érdekes dolog, ha talán majd majd egyszer érdemes lenne erről beszélni, hogy a különböző országok hogyan oldották meg ezt a kérdést, hogy hogyan ellenőrzik a nukleáris fegyvereket.

[00:36:45]Például Kínában és Indiában a legnagyobb fejfájás nem az volt, hogy most jön az ellenséges ország és elpusztítja az atomfegyvert.

[00:36:51]Nem, hanem a saját tábornokaiktól féltek.

[00:36:54]Tehát úgy Indiában, mint mint Kínában a legnagyobb félelem a saját tábornöki tábornoki karuk a politikusoknak ez ez volt a félelme, és nem a nem Amerika, vagy nem a Szovjetunió.

[00:37:04]Egyébként van itt egy frissír, hogy Kir Starberat most távozó brit miniszterelnök állítólag fontolgatja, hogy NATO főtitkár szeretne lenni 2028-ban, de hát addig még Markénnek is lehet egy-két szava, hiszen meghosszabbíthatják Markének a ciklusát.

[00:37:21]Azt hiszem, hogy olyan sikeres volt kér Starmer, mint miniszterelnök, hogy igazán igazán érdemes meg, hogy a bikert ki kell terjeszteni a NATOra is.

[00:37:28]Igen, pontosan.

[00:37:28]Tehát ott ott már eleget pusztított otthon.

[00:37:30]Most ki lehet terjeszteni ezt a NATOra is.

[00:37:33]Jöjjön egy következő kérdés.

[00:37:33]Tisztelt Robert Szikászter, egyre többet hallani a nemzetközi sajtóban a cisziordániai izraeli telepesek, illetve az ott működő vállalkozások elleni célzott nyugati szankciókról és bojkott felhívásokról.

[00:37:46]Hallgatóként kérdezem, hogy ezek a korlátozások valójában mekkora húsbavkó sebet ejtenek az izraeli gazdaság egészén, vagy ez inkább PR hadijárat.

[00:37:57]Üdvözlettel Andi Tatabányáról.

[00:38:00]Nagyon szépen köszönöm Andinak a kérdést.

[00:38:01]Tehát inkább úgy mondanám, hogy a a Palesztina autonómia, tehát a békepartnerek nem a nem a nem a rossz palesztinok, a jó palesztinok gyakorlatilag vérdíj tűztek ki minden izraeli minden izraeli fejére.

[00:38:12]És ez lehet zsidó, keresztény, arab, tehát muszlim, teljesen mellékes.

[00:38:15]Ezt úgy hívják, hogy pay for slay.

[00:38:18]Tehát hogyha jön egy terrorista és megöl valakit, minél nagyobb atrocitást követel, annál magasabb nyugdíjat kap, mondjuk úgy.

[00:38:24]És hogyha megölik a likvidálják a támadásorán, vagy börtönbe kerül, akkor a a családja egy épp olyan épp olyan anyagi anyagi támogatást kap, mintogyha tudom én, egy magasrangú katonatiszt lett volna, vagy biztonsági tisztviselő lett volna a Palesztina aparátusban.

[00:38:41]Na most a pénz a pénz ehhez a ehhez a vállalkozáshoz ez ez többek között Európából jön.

[00:38:47]Tehát ezeket a ezeket a a a gyilkosokat gyakorlatilag Európá Euróban fizetik ki.

[00:38:53]És ez egy sokkal-sokkal drámaibb dolog, mint azt, hogy hogyan hogy a gazdasági szempontból ez hogyan befolyásolja ez a boljkót, vagy hogyan nehezedik ezekre a a az intézményekre.

[00:39:06]De én föltennék egy kérdést, mi a fene köze Európának ehhez az egészhez?

[00:39:08]Tehát épp úgy, hogy Libanonnal kapcsolatban mi a fene köze Iránnak 1500 km távolságból Libanonhoz?

[00:39:15]Mi a köze az Európai Uniónak ahhoz, ami itt történik a Közelkeleten?

[00:39:19]Tehát miért nem foglalkoznak avval, hogy mi történik a jazidiakkal vagy a kurdokkal?

[00:39:22]Tehát mi van EU Izraelben?

[00:39:26]Pontosan tudjuk, mi van Izraelben, ami ami úgy úgy úgy megdelejezi ezeket az európai politikusokat, hogy hogy itt kell befolyást gyakorolniuk.

[00:39:32]Tehát én én én tényleg fölteszem a kérdést, hogy minden probléma meg van már oldva Európában, hogy az euró az euróknak a a millióit öntik bele egy olyan vállalkozásba itt ebbe a Palesztin autonómiába, ami gyakorlatilag Izraelnek bizonyos szempontból nagyon kényelmes volt, bizonyos szempontból egy halálos fenyegetést jelent.

[00:39:49]Ugyanakkor fölteszem a kérdést.

[00:39:51]Az európai polgár jobban él-e azáltal, hogy tudom én valamelyik palesztin kleptokrata épít magának egy még egy még egy villát, vagy valami ilyesmit ott rama alson vagy valami ilyesmi.

[00:40:02]Tehát mi mi a mi az értelme ennek az egésznek?

[00:40:06]Hát jó kérdés.

[00:40:06]Ö viszont ugye az a nagy, ami itt Európában lecsapódik, az viszont látszik, hogy ugye az Európa tanácsüléseken állandó téma, hogy bojkottálni kellene.

[00:40:16]Eddig Magyarország fékezett, most úgy hallani, hogy Szlovénia fog fékezni és hogy nagy kérdés, hogy ha például ez a gyakorlatban tényleg mondjuk európai szintre emelkedik, akkor azt megérzi-e például az izraeli gazdaság?

[00:40:30]Hát mindenképpen tehát tisztábban kell lenni avval, hogy Izraelnek a legnagyobb kereskedelmi partnere Európa.

[00:40:36]És ez ez ez egy tény, ezt nem lehet megkerülni.

[00:40:38]Ugyanakkor Európa számára az egyik legfontosabb partner, akitől biztonsági fölszerelést vásárol, főleg légvédelmi eszközöket meg rakétavédelmi eszközöket, az Izrael.

[00:40:50]Tehát nyilvánvaló, hogy a a kitettség, két kitettség nem párhuzamos, ugyanakkor van egy kitettség a másik irányba is.

[00:40:54]És én én úgy igaz, tehát én pontosan megértem, hogy mi mi áll emögött a dolog mögött.

[00:41:01]Tehát a a ez a Izraelnek a kérdése, ez egy ilyen olyan progresszív üggyé vált, mint a klímavédelem, vagy a gender, tudom én, hogy genderezek, klímát védek, hanyatlok, palesztínozok.

[00:41:12]Tehát nagyjából ez ugyanabba a csomagba tartozik vele.

[00:41:13]És tudjuk, hogy a a progressziónak az istene féltékeny úr, és akkor nem vehetsz csak nem válogathatsz.

[00:41:19]Az egységcsomagolás, és hogyha akarsz klímázni, vagy genderezni, vagy valami, akkor kénytelen vagy palesztinozni is, mert különben kivetnek a progresszív paradicsomból.

[00:41:30]Na, ez a mai nagyon csodálatos végszó.

[00:41:33]Robi, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:41:35]Nagyon szépen köszönöm, Tomy, mindig élvezet és a kedves hallgatóinknak is köszönjük.

[00:41:39]Jövő héten majd folytatjuk.

[00:41:39]Úgyhogy várjuk a további kérdéseket a www.ultrahang.tv/ kérdések oldalon.

[00:41:44]Ha pedig a közös könyvünket szeretnék megrendelni, nyári olvasmánynak kiváló, mert rövid, tömör, szórakoztató, akkor az ultrahangkönyvek.com oldalon találják a verekedő hegyek között című könyvünket, amit dedikálva tudnak most megrendelni.

[00:41:57]Nagyon szép napot és sikeres hetet kívánok mindenkinek.

[00:42:01]Viszontlátásra, viszonthllásra.