„Nem szakadékban vagyunk, hanem mocsárban” – így állhat talpra Magyarország

[00:00:00]Az állam jól költi el az önóját.

[00:00:00]Erről választáson dönthet, az 1%-ról viszont már most is.

[00:00:06]Az biztos, hogy a Válasz online-nál mi arra költjük ezt az 1%-ot, ha nekünk adja, amire ígértük, újságírásra.

[00:00:13]Kérjük tehát, hogy adója 1%-ával támogassa a lapunkat támogató Polgárvilág Alapítványt.

[00:00:18]Köszönjük.

[00:00:33]Ez a Heti Válasz a Válaszonline podcastja.

[00:00:34]Köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.

[00:00:36]Vörös Szabolcs vagyok.

[00:00:36]Két szokásos hirdetésünk a műsor elején.

[00:00:40]Kérjük, iratkozzanak fel YouTube és podcast csatornáinkra, lájkolják, kommenteljék, szuper, köszönjék a tartalmainkat.

[00:00:46]Ha pedig támogatónként csatlakoznának lapunk közösségéhez, napi és heti hírlevél járérte, illetve havi klubest meghívó, kérjük a válaszonline.hu/támogatásoldalt keressék fel.

[00:00:57]Másik hirdetnivalónk továbbra is a Válasz offline legújabb kiadása.

[00:01:02]Nerakták az Orbán korszak 50 legpiszkosabb ügylete.

[00:01:05]Ez a címe.

[00:01:08]Keressék a webshopunkban, ennek linkje a leírásban.

[00:01:10]Elszámoltatási kézikönyvnek is tökéletes lesz.

[00:01:13]Mai műsorunk szinte határterület a neraktákkal.

[00:01:16]Arról lesz szó, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mekkora mozgástere lesz az új kormánynak, és mennyi idő lesz látható eredményeket elérni.

[00:01:25]Vendégeink a Hold alapkezelőtől érkeztek.

[00:01:27]Szabó Balázs vezérigazgató.

[00:01:29]Szervusz.

[00:01:31]Szia.

[00:01:31]Köszöntöm a hallgatókat, nézőket.

[00:01:34]Illetve Móric Dániel befektetési igazgató.

[00:01:36]Szia.

[00:01:37]Szervusz.

[00:01:37]Én is köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:01:38]Na hát április 12-én, amikor emlékezetes módon a félország még ünnepelt a Battyányi téren és a belvárosban, valószínűleg a holdlogom már a tárban volt, és másnap élesedett egy elég kiózanító írás, ami azt vette számba, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság.

[00:01:58]A szerző talán hat-hét pontot sorolt fel.

[00:02:01]Szerintetek ezek közül melyik a legkomolyabb?

[00:02:04]Ö mire kell leginkább figyelni a következő hetekben, hónapokban?

[00:02:11]Szerintem egyértelműen a európai gazdaságnak a problémái azok, amik megadják a kontextust, és amin igazából nem is lehet könnyen változtatni.

[00:02:17]Tehát az, hogy a kínai ipar leversenyzi az európai ipart, amíg a 2010-es években még az európai ipar Németországon keresztül tudott fejlődni, szárnyalni, utána a 2018-9 és utána pedig a covid majd az energiaválság évei során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez egy tartó strukturális probléma.

[00:02:35]És hát Szlovákia és Magyarország az, aki a leginkább be van ágódva ebbe az ipari értékláncba.

[00:02:39]És ez a legnagyobb probléma szerintem, hogy ezen igazából nem lehet egy-két év alatt kormányzatnak bármilyen gazdaságpolitikájával változtatni.

[00:02:48]Ez egy ez egy tartósabb adottság, ami inkább fél évtized évtizedek alatt változtatható.

[00:02:56]De akkor most majd beszélünk Nagy Mártonról és az ő örökségéről, de az ő német országozása és odamutogatása az részben jogos volt, és az új kormány is élhet ezzel a nem is a mi hibánk érveléssel.

[00:03:08]Igen, részben jogos volt.

[00:03:10]Tehát ez volt egy alap dolog, ami ami szerintem mindenképpen meghatározta azt, hogy Magyarországnak mik a a hogy mondjam, a növekedési adottságai.

[00:03:18]Tehát egy ilyen ilyen ipari függőséggel ezekben az években nehezen lehetett volna 3-4%-kal lőni.

[00:03:25]De azért megjegyzem, hogy voltak olyan időszakok, amikor ez segített, tehát a covid utáni ipari fellendülésben pedig Magyarország relatív győztes volt.

[00:03:32]Tehát akkor mondjuk a déli dél-európai államok voltak nagy pácban, hiszen a szolgáltató szektor, a turizmus nagyon gyenge volt, és ők gyengén teljesítettek.

[00:03:43]Tehát 21-22-ben Magyarország relatív nyertese volt ennek a helyzetnek, egy ciklikus ipari feledésben.

[00:03:47]Most az elmúlt négy évben egyértelműen a a vesztesel.

[00:03:51]És igen, igazából az előző kormányzat is erre mutogathatott, és a következő is mutogathat, amennyiben persze nem fordul jóra jobbra vagy jobbra a helyzet.

[00:04:00]Ez a covid utáni fellendülő időszak volt az, amikor a kanyarban kellett volna előznünk.

[00:04:04]Igen, de hát a kettőt szétválasztanám, tehát hogy az egy politikai lózunk volt.

[00:04:08]Ez a kanyarban kellene előznünk, de valóban volt egy hatalmas tehát az iparcikek már a ugye a covid első lezárása után elképesztően fogytak a világban.

[00:04:17]segített a kínai exportnak, de segített a német exportnak, a magyar exportnak.

[00:04:21]Tehát ez ez ez mindenki, akinek ilyen irányú függősége volt, az akkoriban jól sült el.

[00:04:26]Hát 22 óta ez a sajnos a másik irányba hat.

[00:04:32]Tényleg Európa minden okozója.

[00:04:32]Ezt igen, ezt kiegészném azzal, hogy nehéz környezet volt az elmúlt négy év, de a környező országoknak azért ebben a nehéz időszakban is egy viszonylag ellenséges ipari környezetben is sikerült azért növelnie a gazdasági teljesítményüket.

[00:04:48]Ezzel szemben Magyarország tényleg négy éve nem nő, miközben a legtöbb ország itt a régióban 4-5%-kal már magasabb GDP-t termel, mint ő, mint 2022-ben.

[00:04:59]Lengyelország még inkább.

[00:05:01]Magyarország azt tényleg megragadta ezen a szinten.

[00:05:03]Igazi stagnálás van.

[00:05:05]Tehát nyilván van nagyon sok olyan folyamat, olyan ok, amit belföldről származik.

[00:05:09]És egyébként ezeket kell megváltoztatni, ezeken kell javítani.

[00:05:13]Na és ezek micsodák?

[00:05:13]Szerintem nagyon fontos a bizalom helyreállítása a nagyon sok területen.

[00:05:19]Egyrészt az üzleti szereplőknek, a vállalkozónak a bizalmát kell helyreállítani azzal kapcsolatban, hogy érdemes vállalkozni, érdemes hosszútávú befektetési döntéseket, beruházási döntéseket hozni, mert nem fog megváltozni állandóan a környezet.

[00:05:33]ö nem egy ellenséges mezőn kell küzdeni.

[00:05:36]Ehhez az kell, hogy kell egy kiszámítható gazdaságpolitika, nem állandóan változó, és ilyen tekintetben az állami beavatkozás a gazdaságban mindenképpen túlzott volt, és ezt vissza kell szorítani.

[00:05:46]Aztán fontos dolog az is, hogy a az állam helyreállítsa a bizalmat necsak az üzleti szereplők felé, hanem a háztartások, a lakosság felé is.

[00:05:55]Itt is a kiszámíthatóság és a hosszú tervezhetőség az egy fontos dolog.

[00:06:00]És szerintem nagyon fontos, hogy az Európai Unió bizalmát is helyreállítsák Magyarországgal kapcsolatban, hiszen a az elmúlt négy év magyar gazdasági stagnálásának a egyik legfontosabb oka a régiós többi országához képest az volt, hogy a beruházások itt teljesen összeomlottak, tehát körülbelül 20-25%-kal csökkentek négy év alatt reál értelemben, miközben ez volt a húzóágazat a régió többi országában, és nyilván az az EU-s pénzekkel összefüggésben állt előtt mondtad, hogy a gazdaságszereplői ellenséges mezőn gyalogoltak.

[00:06:32]Ezt hogy érted?

[00:06:34]Ezt úgy kell érteni, hogy bocsánat, csak azért kérdezem, mertogy ugye emlékezhetünk tudom, nagy autógyáraknak ilyen eszetlen állami támogatások jutottak.

[00:06:45]Ők valószínűleg nem így érvelnének, hogy ellenséges volt velük az állam.

[00:06:46]Sőt, igazából még ellent is mondhatnék magamnak, mert azt mondhatnám, hogy igazából az állam nagyon sok helyen próbált segíteni, és kialakult egy ilyen járadékvadászat a tekintetben, hogy az állam az egyik kezével állandóan elvett a szereplőktől, a másik kezével megpróbált adni, de hogy ebből valójában az sült ki, hogy senki sem önmagában a vállalkozás megtérülését nézte egy teljesen piaci versenyző környezetben, hanem azt nézte, hogy hú, hát ehhez képest milyen állami támogatásokat lehet igénybe venni.

[00:07:15]Nyilván fontos az, hogy ellenséges volt a a tekintetben a környezet, hogy miközben mondjuk a régiós országok versenytársai, a magyar szereplőknek a régiós országban működő versenytársai hozzájutottak EU-s pénzekhez, a magyar vállalkozók többsége nem jutott hozzá.

[00:07:30]Nem lehetett pályázatokon nagyon sok esetben rendes piaci feltételek között elindulni se, nyerni se, sőt sok sokszor részt venni sem.

[00:07:39]Tehát ilyen szempontból is nagyon sokan kiestek a versenyből.

[00:07:44]Szerinted a gazdaságszereplői, mármint azok, akik 16 év alatt ebbe szocializálódtak ebbe a járadékvadászós mentalitásba?

[00:07:53]Abba, hogyha közel vagyok a tűzhöz meg a húsos fazékhoz, akkor tök mindegy milyen hatékonysággal üzletelek és viszem a vállalkozásokat.

[00:08:01]Az állam majd úgyis a hónom alányul, ha más nem mondjuk, helytáll a hiteleimért.

[00:08:06]Például ez is G7 írta meg talán két héttel ezelőtt, hogy milyen elképesztő aknák vannak a rendszerben, hogy hogy több 100 milliárdra tehető az ilyen állami garanciás hitelek a piacon.

[00:08:18]Szóval, hogy azok a szereplők, akik ebben szocializálódtak, vajon át tudnak-e állni csettintésre?

[00:08:26]Én itt szétválasztanám a nerv cégeket meg a meg a nerenkívüli világot, és inkább a nerenkívüli világról beszélnék, mert hogy egyrészt azért az még mindig nagyobb, másrészt az az, ami, hogy mondjam, ott ott is fel lehet tenni ezt a kérdést, amit feltettél.

[00:08:39]Tehát szerintem együtt kellene kivezetni a a jutalmat is, meg a büntetést is.

[00:08:44]Tehát a jutalom az, hogy folyamatosan a kisvállalkozások, középvállalkozások nézik ezeket az állami támogatásokat, és néha ezek egészen elképesztő.

[00:08:52]Mondok egy példát.

[00:08:54]Mi is néztük, hogy elküldhetünk oktatásra másfél napra minden kollégát.

[00:08:59]Nekünk 120 kollégánk van.

[00:08:59]És lényegében kapni fogunk.

[00:09:02]Attól függetlenül, hogy átmegy-e utána az oktatáson a teszten, vagy nem az adott kolléga, kapni fogunk 2,sés5 millió Ft állami támogatást.

[00:09:07]Na most ezt annak kontextusában érdemes értelmezni, hogy hogyha leosztjuk a 9,s fél millió magyar embert, akkor az körülbelül 10 millió Ftot termel meg évente.

[00:09:17]Most ebben benne vannak a csecsemők is, meg a nagymamák is, akik már nem dolgoznak.

[00:09:21]De hogy akkor mindenki érti a kontextust, hogy ha egy évben átlagosan egy magyar 10 millió Ft értéket állít elő, akkor milyen mértékű tudott lenni például egy olyan állami támogatás, ami 2,sés5 millió Ftot hát viszonylag könnyen odad az egyes cégeknek.

[00:09:34]Mi ebbe például nem mentünk bele, mert úgy voltunk vele, hogy húha, hát azért ez nem is tudom, morálisan talán nekünk erre nincs szükségünk, és ez ez nem nem feltétlenül oké.

[00:09:45]És akkor a másik dolog a a büntetés, a különadóknak a kérdése.

[00:09:48]És hogyha ezt erről a neren kívüli világról ezt a kettőt egyszerre elemeljük, tehát a ezeket a szerintem fölösleges és torzító jutalmazásokat, és a és aztán a sokszor fölösleges és torzító büntetéseket, akkor tud egy tisztább piaci verseny kialakulni.

[00:10:06]Eleve méltánytalan sok szempontból egyes iparágak mennyire vannak büntetve vagy jutalmazva.

[00:10:09]Ugye mondtad, hogy az autógyártók ipari szektor jutalmazva.

[00:10:13]Mondok mondjuk a biztosítók német tulajdonban vannak, leginkább azok elképesztően büntetve voltak a az elmúlt három-négy évben.

[00:10:19]Tehát, hogy van egy méltánytalanság, meg van ugye az iparágon belül is, ami ugye még fontosabb ilyen szempontból a versenytorzítás szerint, hogy sokszor hát vagy pont a nagyok, vagy pont a kicsik voltak büntetve, ez ez változott iparáktól függően.

[00:10:31]Tehát rengeteg példát lehet mondani, és hogyha így megtisztulunk, akkor jobb piaci verseny jöhet létre.

[00:10:38]Még egy példa, erről most sokat beszélünk, tényleg nagyon érdekes szerintem, hogy mondjuk a romániai Digi egy egy tök hagyományos telekommunikációs szektorban tudott európai verseny élvonalába kerülni Spanyolországban ebben a pillanatban elképesztően megterülő beruházásokat csinál.

[00:10:54]8 millió ügyfele van a Diginek Spanyolországban.

[00:10:59]Tehát van olyan, hogy egy magyar, egy román, egy lengyel, tehát egy régiós vállalat.

[00:11:03]Az egyébként, ha teremtünk neki tiszta piaci feltételeket, akkor tud versenyképes lenni akár Európában is.

[00:11:09]Ritka az ilyen, nagyon ritka az ilyen.

[00:11:13]Be tudunk törni tömegével magyar cégek Európába?

[00:11:16]Persze nem.

[00:11:16]Ez egy álom, de mégis ha megteremtjük azt a környezetet, akkor lehetnek olyan cégek.

[00:11:20]Ha maradunk ebben a szerintem ebben a mocsárban, amiben lényegében most vagyunk, akkor ez sokkal nehezebb.

[00:11:26]És akkor csak egy gondolat, hogy kérdezted ugye, hogy még amikor beszéltem a német függőségről, hogy az a az a kontextus, ami adja, vagy az a legnagyobb probléma.

[00:11:34]Igen.

[00:11:37]És hogyha azt nézzük, hogy románok és lengyelek miért tudtak nálunk jobban nőni, akkor a kettőt együtt kell nézni.

[00:11:41]Tehát nekik ugye nem volt akkora ipari kitettségük.

[00:11:43]Részben döntés, részben útfüggőség eredmények kevésbé vannak kitéve akkumulátor, autóiparra.

[00:11:47]Más az energiamixük, tehát lengyeleknek több szénbányájuk van, románok most találtak nagy gázmezőt és kitermelik, és amúgy is jobb az energiamixük.

[00:11:55]Tehát voltak adottságok, amik miatt a románok, a lengyelek jobban tudtak nőni, de voltak azok a tényezők, amiket a a a amiről a Dani beszélt, amiről most beszélgetünk, ezek a az államnak a szerepállása.

[00:12:06]A utóbbi lehet könnyen változtatni.

[00:12:09]Nyilván az ipari kitettségünkön, német függésen az sokkal lassabban.

[00:12:13]Dani, bármihoz csak úgy úgy tűnt, mintha volt Igen, volt egy gondolatom azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet külföldön sikeres egy egy magyar vállalkozás.

[00:12:26]Aki sikeres lesz, az nem azért lesz sikeres, mert a a magyar állam kitalálja, hogy ő fogni szeretné a kezét ebben a kísérletben, és egyébként mindent szeretne megadni neki, csak hagyják működni, vagy meg tud erősödni Magyarországon azért, mert egy kiszámítható környezetben dolgozik.

[00:12:42]Balázs arról beszélte, hogy le kéne emelni a jutalmazást is, meg a büntetést is.

[00:12:46]Megtehető-e ez egy tolvanással egyik napról a másikra, mert például mondjuk a különadók hát elég masszív költségvetési forrást jelentettek a magyar államnak.

[00:12:59]Nem biztos, hogy erről egyik pillanatról a másikra le lehet és le tud mondani az új kormány.

[00:13:05]A jutalmazások több pénzbe kerülnek.

[00:13:07]Annyi természetesen, hogy azoknak a vállalatóknak, akiknek úgymond megvan a szerződése és elköteleződött a magyar állam, hogy ő támogatni fogja a munkahelyi teremtését hosszú éveken keresztül, nyilván nem lehet egy pillanatra másikra leállni, csak azt akarom mondani, hogy ne nem a nem olyan nagyok a különadók a jutalmazáshoz képest.

[00:13:23]Tehát a ha megnézzük a magyar költségvetést, régiós összehasonlításban megint szerintem most van itt az ideje, hogy tényleg ezt csak úgy mondom mellékesen, hogy ez nagyon izgalmas, hogy itt ugye egy viszonylag kis területen van nagyon sok ország, nagyon hasonló gazdasági adottságokkal, tehát nagyon sokféle állami modellt most össze tudunk hasonlít, meg tudjuk nézni, mit csináltak a balti országok, hárman vannak, mit csináltak a lengyelek, a románok, a csehek, a szlovákok.

[00:13:45]Tehát ez egy ez egy tök jó dolog.

[00:13:46]és hogy ebből a ebből az bocsánat elfelejtettem a gondolatot, hogy mire akartam visszacsatolni a a költségvetési helyzet.

[00:13:55]A költségvetési helyzetre.

[00:13:55]Igen.

[00:13:55]Na, hogy hogy a költségvetési helyzetet, hogy abban lógunk ki, hogy nagyon sokat költünk úgynevezett gazdaság támogatásra vagy vállalkozástámogatásra.

[00:14:04]És ez a ez a legdurvább.

[00:14:06]A másik, amiben nagyon kilógunk, az, hogy mennyire mennyivel támogat, vagy mennyi mennyi pénzbe kerül a minisztériumok, hivataloknak a üzemeltetése.

[00:14:14]És akkor utána lehet olyanokról beszélni, mint a vallás vagy a sportnak a a helyzete, de hogy az már jóval kisebb, mint az előző kettő.

[00:14:19]Tehát hogy ha ezek ezeket szerintem együtt lehetne módosítani, és az én véleményem én nem vagyok politikus, tehát én nyugodtan mondhatom, mint gazdasági szakember, hogy hát mire való a kéthados felhatalmazás, ha nem arra, hogy ennek a négy évnek az elején meghozzuk a fájdalmasabb döntéseket.

[00:14:35]Én abszolút ezt szeretném látni.

[00:14:37]Természetesen értem, hogy hogy működik a világ, és a politikusok meg szeretnének népszűek maradni a szavazók körébe.

[00:14:43]Tehát egy tolvonással megtenni az az nyilván nagy népszerűségvesztést okozna.

[00:14:49]Dani, van szerinted ennek valami aranyközépútja ennek az elképesztő ilyen etatista logikának, hogy mindenben az állam akar, fogalmazzunk így segíteni, vagy épp torzítani a piacot.

[00:15:03]és a tisztán piaci versenynek, tehát van-e ennek valami, nem tudom, egészséges mixe, vagy egyszerűen csak hagyni kell a gazdaság szereplőit, és minden elrendeződik?

[00:15:14]Én inkább az utóbban hiszek, de lehet, hogy csak azért, mert túl sok ellenpéldát láttam itt az elmúlt időszakban, főleg Magyarországon.

[00:15:23]Nagyon izgalmas kérdés egyébként, hogy hogy fog nyúlni a leendő Tiszakormány a meglévő költségvetési helyzethez, és hogyan tud ebbe lavírozni.

[00:15:29]Ha jól tudom, Kármán Andrásnak is tulajdonképpen ez a ez a leg legelső feladata, hogy föl kell térképezni, hogy valójában hogy néz ki a költségvetés.

[00:15:38]Biztos van egy csomó olyan dolog, amit amit most nem lehet tudni.

[00:15:42]És azért úgy néznek ki a számok, hogy lesz egy mondjuk valószínűleg egy 6% körüli, legalább 6% körüli GDP arányos költségvetési hiány az idei évben.

[00:15:49]És be van égetve a költségvetésbe egy sor olyan intézkedés, ami a következő néhány évnek is azért a azt a pályáját kijelöli, hogy azokban azokban a területekben nehéz lesz javítani az egyenleg, de ugyanakkor van egy csomó mozgástér is, ahogy Balázs is mondta.

[00:16:06]És akkor még egyet említenék kiegészítésképpen ahhoz képest, hogy ugye messze Magyarország költi itt a régiós országokban a legtöbbet GDP arányosan kamatkiadásokra.

[00:16:16]Tehát egyébként a az úgynevezett elsődleges költségvetési egyenleg, ami ugye megtisztítja a kamatkiadásoktól a tényleges költségvetési hiányt, az nem is olyan vészes Magyarországon, és különösen nem annyira vészes, ha csak ezt a ezt a számot nézzük.

[00:16:31]Ugye körülbelül egy 3 és5 n 4%-ot kell mondjuk 2026-ban levonni a kamatkiadásokból, bár még nem tudjuk teljesen, hogy hogy alakul az év hátralevő része.

[00:16:39]Tehát ez a 2% körüli elsődleges hiány, ez nem olyan vészes szám, és különösen annak tekintetében nem vészes, hogy itt Magyarországon tényleg nem volt négy évig növekedés.

[00:16:52]Tehát ha ha növekedés van, azért egy sok mindent helyre tud tenni, vagy legalábbis tud sok minden tekintetbe tudja javítani a költségvetési mozgástér teret, az államadósság csökkentését, és egyébként egy idő után a kamatok csökkentésén keresztül is a a mozgásteret.

[00:17:09]Ti hol számítotok csontvázakra?

[00:17:11]Tehát amikor Kármán András bemegy első napján a minisztériumba, és elkezdi fellapozni a az aktákat, meg a számokat, elkezdi átnézni, hol várható meglepetés számára szerintetek?

[00:17:28]Szerintem biztos van egy csomó olyan titkosított szerződés, amelyik valami hosszabb távú kötelezettségvállalást jelent, és nem olyan könnyű kifarolni belőle.

[00:17:36]Nem tudjuk, hogy hogy ennek mekkora lehet a volumene.

[00:17:40]Nyilván a paks ugye az felmerül.

[00:17:43]És az ilyen 1 milliárd kínai hitel, még 1 milliárd euró, nem tudom milyen helyekről fölvettek.

[00:17:50]Ott ott valószínűleg az kevésbé, vagy hát ha finanszírozá első oldalon kevésbé.

[00:17:54]Szerintem ott nem annyira borulhat ki csontváz.

[00:17:56]Egyébként én nem gondolom, hogy ez a Magyarország gazdaságának nagy problémái között lesz, hogy hogy mit fogunk mit fog ott találni Kármán András.

[00:18:03]Valóban lehetnek ilyen hosszútávú szerződések.

[00:18:08]Pont Oroszországgal szemben azt gondolnám, hogy most a nemzetközi helyzet úgymond megadja a teret arra, hogy abból megpróbáljon kifarolni az ország.

[00:18:17]Nyilván fogalmunk sincs, mit fogunk látni, vagy fogalmunk sincs ennek mi az ára, de hogy hát ha valamikor, akkor akkor erre történelmi lehetőség talán most van, hogyha hogy a Paks 2-n is változtassunk.

[00:18:27]Ühüm.

[00:18:27]És akkor van még egy olyan terület, hogy igazából az elmúlt néhány évben elképesztően megnőtt a azon hiteleknek a a volumene GDP most már 10% fölötti mértéket öltve, amelyikre a magyar államkészítető kezességet vállal.

[00:18:41]És ugye ezek a hitelek olyan beruházásokat, olyan cégeket finanszíroznak, amelyek között szerintem jóval átlag fölött vannak olyanok, amelyek valamennyire állami megrendelésekből élnek.

[00:18:55]forgi például, tehát ugye az egész Vodafone vásárlás egy állami kezettségvállalássalá történt.

[00:19:03]És hogyha ezek kiesnek ezek az állami pénzek, akkor ugye gondba kerülhetnek ezek a cégek, miközben az államkészülető kezességet vállalt ezeknek a kifizetésére.

[00:19:10]Tehát ez megnöveheti ilyen szempontból a a az államadósságot is, meg a kamatterheket is.

[00:19:16]És itt azért nagy változások lehetnek szerintem a következő néhány évben.

[00:19:21]Egyébként ez a készültető kezességvállalás állami garancia lényegében ez azért egész Európában a Covid után megnőtt.

[00:19:30]Tehát ennek ebben volt egy ilyen általános trend, de azért Magyarország él élharcos volt ebben.

[00:19:35]Ühüm.

[00:19:35]visszakötnék arra a blogbejegyzésre, amivel kezdtem a műsort, ami számba veszi a kihívásokat.

[00:19:43]Ebben is felmerül a termelékenység probléma.

[00:19:45]Tehát az, hogy még régiós versenytársakkal összevetve és egyszerűen nem elég hatékony a magyar dolgozó, hogy lefordítsam.

[00:19:54]Ilyenkor mindig el szoktam szomorodni, mert arra jutnak ezek az elemzések, hogy hát itt az oktatásba kell fektetni, ami hát legalábbis egy évtizedes projekt.

[00:20:04]És amikor én szeretnék nagyobb magyar termelékenységet, akkor még nem tudom 20 évet kell majd erre várnom, de azért vannak olyan tényezők is, amik az oktatás mellett azért javíthatják ezeket a dolgokat.

[00:20:18]Ezek micsodák?

[00:20:18]Szerintem van néhány olyan dolog, amivel viszonylag gyorsan lehet javítani a helyzeten.

[00:20:24]Tényleg az EU-s pénzek megérkezése azért az sokat tud segíteni.

[00:20:27]Ugye látszólag ettől nem lesz termelékenyebb egy egy munkás, csak több forrás érkezik a gazdaság olcsóbb finanszírozással, és összességében ez tudja a termelékenység növekedését eredményezni.

[00:20:38]Ugye a gazdaság hosszútávon ugye alapvetően két dolog miatt tud nőni.

[00:20:43]Egyrészt az, hogy mennyien dolgoznak benne, másrészt az, hogy milyen termelékenyen teszik.

[00:20:50]Az egész középkelet-Európának az elmúlt másfél évtizede, és egyébként különösen Magyarországnak arról szólt, hogy minél több embert bevonzott a tőkepia vagy a munka munkaerőpiacra és minél többen kezdtek el dolgozni és lényegében most ezzel szerintem egy lassan elért egy olyan fizikai korlátot, hogy nagyon nehéz ennél érdemben több embert bevonzani, hogy dolgozzon.

[00:21:09]Tehát a magyar foglalkoztatási ráta a klasszikus munkaképes korúak körében az már nyugat-európai szinte hollandné német szinten van.

[00:21:19]Tehát ott már nincs nagyon tartalék.

[00:21:21]És itt jön a nehezebb feladat, hogy hogyan lehet a termelékenységet javítani.

[00:21:24]És gyakorlatilag az EU-s pénzek érkeztésével biztos, hogy kap egy löketet a magyar gazdaság, és ez rövid távon fogja növelni a termelékenységet.

[00:21:34]Van sok olyan elhalasztott beruházás, ami szintén egyébként megérkezhet egy kiszámítható környezetbe.

[00:21:38]De ahogy te is mondtad, az alapvető ellátórendszerek, oktatás, egészségügy, lakhatás, ezek olyan dolgok, amelyeket hosszú távon lehet csak rendbe rakni, hogy ez érdemben változtasson Magyarország gazdasági növekedési pályáján.

[00:21:54]Vázs azért fullad mindig unalomba ez a kérdés és az erreadott válasz, mertogy ezt ezt igazából így a makro közgazdászok nem tudják így jól elmesélni, hogy holnap ez hogy fog megváltozni.

[00:22:04]És és közben meg nagyon nagy az igény, látom mindannyiunkban, hogy ez valahogy gyorsabban változzon.

[00:22:09]Tehát én most itt tudok szólni azokhoz, akik a kis és középvállalkozásokba tudnak tenni tulajdonosként, cégvezetőként, dolgozóként, ott dolgoznak.

[00:22:17]Szólok magunkhoz is, a Hold is egy 120 fős kis és középvállalkozás, hogy mindenki a saját területén azt keresse meg, hogy hogy tud a saját értékláncában nagyobb hatékonyságot elérni, hogy tud nagyobb hozzáadott értéket csinálni.

[00:22:29]És mi most nem tudjuk elmesélni, hogy ez mit jelent az építőiparban, mert nem dolgozunk az építőiparban.

[00:22:34]Ugye meséltem egy példát ugye a telekommunikációs szektorban, hogy a a Digi az elért egy ilyen szintre.

[00:22:40]Hát mi éppen hiába volt Erdélyi magyar a tulajdonosra, mi őt elkergettük az országból, és helyette megbeszéltük, hogy államilag támogatott hitellel támogattunk egy olyan állami felvásárlást, vagy hát félállami felvásárlást, akkor nevezzük így, ami egyébként csökkentette a piacienyt, tehát hogy látunk olyan helyeket, ahol az állam rossz rosszat csinált, mint a telekommunikációs szektor, hogy elkergetjük a hatékonyat, és csinálunk egy egy kevésbé versenyző, kevésbé hatékony piaci struktúrát, de de hogy valójában Ö nagyon ritka vagy kevesebb az ilyen iskola például látjuk, hogy rossz dolog volt és akkor nem csináltunk volna semmit, az is jobb lenne.

[00:23:15]De hogy tudjuk jól csinálni az, kedves vállalatvezetők, kedves KKV dolgozók, nálatok van a tudás kulcsa.

[00:23:21]Mi innen makró közgazdászok ezt nem tudjuk elmesélni.

[00:23:26]Itt visszahoznám a hosszút a bizalmat meg a hosszútávú gondolkodást.

[00:23:28]Ugye mindig Ausztriát próbálja utolérni Magyarország.

[00:23:31]És akkor nekem az ez a kedvenc példám.

[00:23:33]nagyon sokat járok Ausztriába, és úgy próbálom számolgatni, hogy aki ott mondjuk egy hüttét üzemeltet, annak úgy miért éri meg a dolog, mert úgy úgy nem jön ki annyira a matek, hogy ez valami fantasztikus biznisz lenne.

[00:23:43]És azért éri meg meg a meg a matek, mert úgy tud számolni, hogy ő ezt még 30 évig fogja üzemeltetni.

[00:23:50]És Magyarországon nem lehet beruházási döntést hozni, hogyha attól fél az ember, hogy két év múlva vagy tönkreteszik a környezetet, vagy különadót kap, vagy jön egy ellenséges szereplő, akit előnybe hoz az állam, egy olyan versenytárs, vagy egyéb esetleg megkeresi egy szereplő és kényszerhelyzetbe hozza, hogy neki ki kell ebből szállni.

[00:24:10]Tehát nem lehet olyan nem lehet tett eddig olyan beruházási döntést hozni, ami egyébként a hatékonyságot úgy javítsa, hogy az hosszú távon térül meg.

[00:24:17]Tehát Magyarországon a legtöbb beruházási döntés az olyan alapon született meg, hogy a következő egy két-három évben megtérül-e vagy sem.

[00:24:25]Hogyha 10 év alatt térül meg, azt egyébként nem nagyon szerették már meghozni a a a az a gazdasági aktorok.

[00:24:32]Csak egy oldalvágás, hogy szerintetek ez a rendszer önsúlya volt ez a típusú hozzáállás, hogy odamegyünk és elvesszük a működő cégedet, aminek 10 évvel később az a hozadéka, hogy nem mernek Magyarországra beruházások jönni.

[00:24:46]Ez nagyon ritkán történt meg, de ennek az üzenete, hogy történhet ilyen, az sokkal többet rombolta, hogyha az elmúlt 16 évet nézzük.

[00:24:55]Tehát az a félelem, ami ami vagy valós volt, vagy nem volt valós adott helyzetben, az rengeteget rombolt.

[00:25:03]Tehát az, amit a Dani mond, tehát mindenki képzelj el, hogy befektetek 100 Ft-ot, és Ausztriába 100 eur-t inkább, azt mondja, hogy elég, ha 3-4 eurót fogok kapni vissza ebből évente, mert mert tudok számolni, hogy 20 év múlva is itt lesz a Magyarországon ez.

[00:25:16]1020 most ott forintba számolunk, 100 Ftot befektok, 1020 30-40 Ftokat várok vissza.

[00:25:22]Na most ugye akkor gondoljuk át, hogy hány olyan típusú beruházást látunk magunk előtt, ami megvalósulhat úgy, hogy 10 20 30 40 Ft jönsza.

[00:25:29]Vagy hány olyan, ami 3-4 EUR-val?

[00:25:31]Hát sokkal több, ami 3-4 EUR-val, ugye az sokkal kevésbé várok el jó beruházást, akkor sok több sokkal több beruházás fog fog megvalósulni.

[00:25:40]Úgyhogy úgy szerintem itt dimenzióváltás is lehetséges, hogyha ez a ez a bizalom visszatér.

[00:25:44]Ezt persze hangsúlyozom megint csak, hogy ez egy megint egy makrogazdasági logika.

[00:25:48]Tehát ezt mindenkinek a saját iparágába kell értelmezni, hogy ez mit jelent, és hát azok egészen eltérnek egymástól.

[00:25:53]És a tökepiacon is látszik ennek a hatása.

[00:25:57]Tehát azoknak az országoknak, amelyeknél a nagy a kiszámíthatatlanság és kicsi a bizalom a gazdaságpolitika vagy a aktuális kormánnyal szemben, mindig magasabb kamatot kell fizetniük, mindig el kell azt szenvedniük, hogy a a lakosság, a vállalatok azon törik a fejüket, hogy hogyan tehetik külföldre a megtakarításukat, hogy biztonságban legyen, hogyan hogyan diverzifikálhatják úgy az üzletüket, hogy ne annyira függjön Magyarországtól.

[00:26:20]Amik egyébként költséges dolgok.

[00:26:23]költséges dolgok az államnak is, meg a szereplőknek is.

[00:26:27]És ha az új gazdasági miniszter, vagy az új kormány azt mondja, hogy szívemre teszem a kezem, és azt mondom, hogy nem fogom elvenni egy vállalkozónak se a jól működő biznisét, akkor ez ettől helyre állt a bizalom.

[00:26:44]Ömában még nem.

[00:26:44]Nyilván nagyon fontos, hogy egy kiszámítható költségvetési pálya legyen, kiszámítható adó és jövedelempolitikával, és szerintem nem véletlenül hangsúlyozza a a Tisza gazdaság politikája azt, hogy minden áron az euróbevezetés az nagyon nagyon fontos, mert ez pont egy olyan horgonyt jelenthet, egy olyan kapaszkodót minden szereplőnek, hogyha ezt tényleg hitelesen tudják csinálni, összességében ezzel nagyon-nagyon sokat tudnak segíteni a reálgazdaságnak is, meg igazából a tőkepiacnak is csökkentve Magyarország finanszírozási költségeit.

[00:27:17]Itt most kiemelve a két releváns miniszter, tehát azért van egy ilyen személyes bizalomkérdés.

[00:27:19]Tehát kapitány Istvánról vagy Kármá Andrásról el tudom-e képzelni, hogy egy ilyen világot szeretne létrehozni, üzemeltetni a válaszom a leghatározottabban, hogy nem nem tudom róluk elképzelni.

[00:27:28]Tehát ilyen értelemben az én fejemben most ez a bizalom adott.

[00:27:32]És ez ez már önmagában fontos, hogy szerintem nagyon sokan más szereplők is pont így gondolkodnak.

[00:27:39]Későbbre akartam hozni, de akkor szerintem most van itt az ideje az euro kérdésének.

[00:27:43]Ugye erről Magyar Péter a győzelme másnapján a három órás sajtótájékoztatón beszélt, és lássad át, Kristin Lagard, Európai Központi Bank elnök, meg is dicsérte.

[00:27:54]Nem tudom mikor volt ilyen utoljára, hogy Christin Lagard Magyarországot dicséri.

[00:28:01]Ennek mi az üzenete?

[00:28:01]Azt képzelem, hogy szerintetek ez nem a globalista háttérhatalomnak egy buksi simogatása, hanem ez tényleg segíthet abban, hogy Magyarországra ne egy ilyen véres rangyként tekintsenek.

[00:28:13]Nyilván a vidékormány nagyon sok fejfást okozott az Európai Uniónak, és az Európai Uniónak szerintem nagyon fontos, hogy egy ilyen helyzet ne történhessen újra meg.

[00:28:22]És ebben azt lehet látni, érzékelni, hogy nagyon komoly támogatást kap, és valószínűleg fog is kapni a a leendő magyar kormány a tekintetben, hogy hogy közelebb kerüljön, vagy visszasodródjon az Európai Unióhoz.

[00:28:40]Pont tegnap néztem rá egy olyan ábrára, hogy én már 25 éve dolgozom a alapkezelői szakmába, és ugye a 2000-es évek elején ott ott rendszeresen ez felmerült ez a téma, hogy mikor csatlakozik Magyarország a az eurozónához, ami 2007 volt az első dátum, vagy igen, volt mindig egy ilyen T+ 5-ös dátum, hogy majd a köv öt év, pont öt év múlva, és ezt ugye mindig lehetett követni, de ez egy ilyen gördülőt volt, mert sose következett ugye be, és ott volt egyre egy jó indikátor, ami azt próbáltam mérni, hogy hogy mit áraz ebből a piac.

[00:29:09]Az méghozzá az úgy nézett ki, hogy az volt a feltételezés, hogyha öt év múlva Magyarországon euró lesz, akkor lényegében az öt év múlvai magyar állampapír hozamoknak körülbelül ugyanott kéne lennie, mint amit a piac áraz, hogy öt év múlva a német állampapír piaci hozamok lesznek.

[00:29:26]Ugye ez még 2007-et megelőző, 2008-as válságot megelőzően volt, akkor még az volt a vélekedés, hogy ugye ha valaki belép az eurozónába, akkor minden országnak ugyanolyan lesz a hozamszintje.

[00:29:37]Ugye utána azóta tudjuk, hogy nem, mert kockázatosabb és kevésbé kockázatosabb országok kibocsátók vannak.

[00:29:44]Tehát most már az eurozónán belül sem ugyanaz a kötvényhozama Horvátországnak, Bulgáriának, meg Németországnak, meg Franciaországnak.

[00:29:51]De hogy nagyjából most ugye ha megnézzük ezt a dolgot, hogy most mit ár az a piac, akkor öt év múlva körülbelül egy ilyen 0,6 0,7 0,8% ponttal kellene, hogy magasabb hozamon forogjon a magyar állampapír mint a mint a a német, amit most áraz a piac.

[00:30:11]És ehhez képest egy körülbelül 2,3% ponttal van most magasabban az öt év múlva kezdődő öt éves időszakra árazott hozam.

[00:30:18]Tehát ezt így vég mondhatjuk, hogy mennyi, hogy mondjuk a német 3%-on áll.

[00:30:23]A német 3%-on áll, a magyar meg lényegében a 6%-on áll.

[00:30:26]Kicsit alatta, mert a öt év múlva kezdődött éves időszaknál ak picit picit kisebb, ez inkább ilyen 5,6 körül van, miközben a német 3,12 körül.

[00:30:36]Tehát most nagyjából k 2,3 2,4 2,5% pont az a különbség, amit a piac így most jelen pillanatban áraz, ami valamit mutat azzal kapcsolatban, hogy mi a milyen valószínűsiséget ad annak, hogy Magyarországon tényleg öt év múlva euró lesz.

[00:30:50]Ez a szám ez mondjuk egy hónappal korábban, ez több mint 100 bázispontal, tehát 1% ponttal magasabb volt.

[00:30:58]És Balázs, szerinted lehet öt év múlva?

[00:31:01]Ez így komoly komolyan vehető ambíció a leendő kormány részéről?

[00:31:08]Vagy tényleg be kellett mondani, mert egyszerűen gyorsan és sokat javíthat az ország megítélésén.

[00:31:14]Én mondjuk Mi Hazánk politikusként most kezdenék el, hogy mondjam, betárazni a szűkösebb időkre, mert ez egy támadható felület, hát hogy mondjam, magyar néple néplélek alapon.

[00:31:30]Hát a a közvédelmi kutatások alapján, amiket én láttam egyébként a Magyar Társadalom döntő többsége támogatja az eurót, hiszen szerintem mindenki valahol érzi, hogy ez a ez a forint ez kockázatokat jelentett, illetve hát asszociál vagy jogosan, vagy kevésbé jogosan valamiféle gazdagsággal, hogyha nálunk is euró lenne, akkor mi egy gazdagabb ország leszünk, hiszen általában a gazdagabb országokban van euró.

[00:31:51]Magyar emberek nem akir ne én azt akartam, hogy magyar emberek nem gyakran járnak Bulgáriába.

[00:31:58]Nem tudom megmondani, hogy a tehát, hogy az Európai Unió is majd hogy kezeli azt, hogyha azért rögös az út oda, hogy 3% alatt legyen a költségvetési hiány.

[00:32:05]Ugye mári kritériumokat teljesíteni kell, nem tudom ugye stabil euró forint legyen.

[00:32:10]Ez megint olyan, hogy ha jó a külső környezet, akkor ezek könnyebben megvalósíthatóak, ha rossz.

[00:32:16]Tehát hogyha az iráni háború az nem tudom hosszú hónapokra, évekre elhúzódik és magasabb marad az energiára, akkor minden sokkal nehezebb, mintogyha éppen a megegyezés felé haladunk és akkor még ki tudja milyen kockázatok jönnek be a következő öt évbe, ha csak visszanézünk az előző ötre, hogy volt egy Covid meg egy orosz-ukrán háború energiaválsággal.

[00:32:35]Tehát, hogy azért ezeken sok múlik.

[00:32:37]Teoretikusan egy jó szenárióban lehetséges.

[00:32:39]És amit akarok mondani, hogy na ez az a ennek az erős bejelentése az, amit ma lehet tenni és ez ma elkezdi olcsóbbá tenni.

[00:32:46]Ugye a Dani beszélt a kockázati prémiumról kifejtette, hogy hogy mérjük és hogy milyen különbségek vannak.

[00:32:51]Tehát így lehet pillanatok alatt olcsóbbá tenni egy országot.

[00:32:56]Így lehet segíteni most a magyar gazdaságon, hogy azt mondjuk, hogy van egy cél.

[00:32:59]Egyébként nagyon lelkesítő a cél, vagy engem nagyon lelkesít a cél.

[00:33:03]Összességében ez kevesebb kockázat jelent a magyar gazdaságnak szerintem, hogyha eurozóna tag lesz.

[00:33:07]Erről lehet vitatkozni közgazdászok, hogy lehet-e olyan helyzet, amikor ez rossz vagy jó.

[00:33:12]Ez ezerről lehet vitatkozni.

[00:33:12]Most ezt ne nyissuk ki, de hogy összességében azt gondolom kevesebb kockázatot jelent, ha ha ha az Eurozóna ország leszünk.

[00:33:17]És és egyébként jó célokat kell elérni ahhoz, hogy ide beléphessünk.

[00:33:21]Stabil gazdaságot kell elérnünk amit amit itt beszéltünk, inflációval, forint árfolyammal, adóssággal satöbbi költségvetésényel kapcsolatban.

[00:33:30]Tehát ez ez egy ez egy nagyon nagyon lelkesítővé teszi a azt gondolom a gazdasági szereplőket.

[00:33:34]régiós országok közül nem véletlenül éppen Magyarországon a legmagasabb az euro támogatottsága, mert a cseheknek például kevesebb hajuk van a a saját devizájukkal, mert a csehek gazdaságpolitika az elég prudensen működött.

[00:33:47]Tehát igazából vannak előnyei is, ahogy mondta Balázs a a az önálló devizának és az önálló nagyobb mozgástérnek a monetáris politikában, akkor hogyha egyébként nem él vissza a gazdaságpolitika ezekkel az előnyökkel.

[00:34:00]Tehát hogyha egyébként ezt nem jól használja, ezzel sokkal több kárt tud okozni.

[00:34:03]És az elmúlt néhány évtizedben Magyarországon igazából a lakosság meg a vállalatok is azzal találkoztak, hogy ebből nekik inkább hátrányok származott.

[00:34:11]Nem véletlenül támogatják azt.

[00:34:11]A cse korona az ott van, mint 15 éve.

[00:34:12]A cse kamat az alig magasabb, mint az eurós kamat.

[00:34:17]Innentől kezdve a cse igazából miért érezzék úgy, hogy olyan nagyon jó az euró?

[00:34:21]Hát nagyjából majdnem ugyanolyan, mintha cse korona van, vagy euro.

[00:34:25]Nincs ez a fajta gondolat, ami itt Magyarországon megjelenik, hogy a gazdagabb országokban van euró, merthogy megszokták.

[00:34:31]És akkor most említettem a D koronát, vagy nem tudom, ami meg egészen más világ.

[00:34:35]Nyilván az oda is van fixálva az euróhoz.

[00:34:37]Csak azt akarom mondani, hogy hogy ezek azért így különböznek az országok között.

[00:34:41]És hát Magyarország azért, mert ilyen magas infláció volt a három évvel ezelőtt, ez nyilván mi megszenvedtük, meg ilyen forint árfolyamváltozások, ezért mi ezt megszenvedtük, és valószínűleg ezért jobban vágyunk az euróban, ahogy Dani is mondta.

[00:34:52]Az, hogy most 360 körül van a euró forint árfolyam, az emiatt van, hogy Magyar Péter ezt április 13-án délelőtt bemondta.

[00:35:04]Előtte is elég erős volt a forint már.

[00:35:06]Tehát a tavalyi év története az volt, hogy a világ egyik legjobban teljesítő devizája volt a forint.

[00:35:10]És erre jött még egy egy plusz löket, hogy hogy valószínűleg a választások előtt is a a piac már elkezdte árazni azt, hogy a Tisza győzni fog.

[00:35:20]Ezért is erősödött a forint.

[00:35:23]És jött még egy extröket, hogy ilyen arányú kéthadós győzelem, ahol egyébként sokkal nagyobb mozgástere lesz a Tiszának, ez ez további forintősödést okozott.

[00:35:29]Ugye nagyon erősnek érezzük ezt a forintot.

[00:35:32]És az az érdekes, hogy ugye nem csak a nominális árfolyamot szokták ilyenkor nézni, az úgynevezett reál árfolyamot, ami figyelembe veszi, hogy Magyarországon mekkora volt az infláció a környező országok meg az eurozóna inflációjához képest.

[00:35:43]És a környező országok devizái képest a forint az egyik legkevésbé drága.

[00:35:49]Tehát a lengyezlotyi meg a cse korona, azok a forinthoz képest erősödtek, és nem volt és a és az inflációjuk sem volt sokkal alacsonyabb, tehát hogy valójában kifejezetten az egész régióban nagyon erősek a devizák.

[00:36:05]Bármennyire is tűnik most úgy, hogy a a forint az elképesztő erős.

[00:36:08]A Zotyihoz képest ez relatíven még rálárfejem tekint még mindig egy kicsit olcsó.

[00:36:15]Nézzünk egy kicsit vissza, még mielőtt itt a vágyakat meg a terveket még tovább vesézzük ki.

[00:36:24]Egy mondatot Nagy Mártonról azért szerintem szentelhetünk ebben a podcastban.

[00:36:31]Ugye egy ilyen gazdasági gurút lett ő kormányba behívva.

[00:36:34]Orbán Viktor mondta is, hogy ő nem politikust keres, hanem hanem szakembert.

[00:36:42]Retrospektíven mi szerintetek az ő öröksége?

[00:36:45]Nem tudom, lehet-e ezzel a pátoszos szóval fogalmazni.

[00:36:47]Az ilyen itt-ott előbbújó fideszes fejükre ham szóró bűnbánók például nevezték már meg őt a kudarc egyik legfőbb felelősének.

[00:37:02]Ti mit gondoltok róla?

[00:37:02]Ö azt gondolom, hogy Nagy Mártonnak egyébként volt egy szakmai respektje összességében a 2010-es években, tehát azt a más közgazdászok, vagy én se vitatnám, hogy a Nagy Márton az nagyon jól érti a gazdasági összefüggéseket, összességében nagyon művelt.

[00:37:19]Ö abban a szerepben, amibe került itt az elmúlt négy-h évben összességében, azt gondolom, hogy kiszolgálta végeredményben a felső politikai érdekeket ami az volt, hogy a politikai kommunikációnak kell elsősorban megfelelni, ami olykor az volt, hogy bizonyos társadalmi csoportoknak hirtelen kell segíteni, legyenek azok a vállalatok, legyen ez a árstoppok vagy árstopokhoz kötődő változtatások.

[00:37:46]bizonyos helyzetekben valakiket büntetünk, ugye legyenek ezek a különadók.

[00:37:50]Nyilván sokszor ezek persze összefüggtek gazdasági kényszerekkel, de mégis hát nem lehet Magyarországon adót emelni, mert a politikának a tehát a kommunikáció azt mondja, hogy nem lehet olyat mondani a Fidesz kormányban, hogy adót emeltünk, de hát adót kell emelni, akkor mit teszünk?

[00:38:05]Akkor azt mondjuk, hogy a a külön adót emeltünk, és akkor azt nem mi fizetjük, hanem a bankok fizetik, meg a telekommunikáció, meg a biztosító, meg az akárki.

[00:38:11]Tehát, hogy enne ebben a keretben igazából Nagy Márton elfogadta az állásajánlatot, hogy ő legyen a gazdasági miniszter, és hát ebben a keretben is működött.

[00:38:20]És szerintem innentől kezdve ez ragad igazából rá.

[00:38:25]Ez a nagyon gyors változtatások, gyors beavatkozások, folyton rövid távutcoknak megfelelő, hogy hirtelen gazdasági növekedést kell, akkor gyorsan a fogyasztást segítsük meg, meg akkor repülő rajt legyen, meg ugye még kanyarban előzünk, meg szóval szóval sok minden volt itt, de hogy a lényeg az, hogy mindig gyorsan változtassunk és és és meg tudunk felelni a politikai céloknak, politikai kommunikációs céloknak és és hát szerintem ez ez tankönyvileg is le van írva, hogy ez nem nagyon szokott működni, ugye Ugye rövid távon el lehet vele érni dolgokat, mert hát ha besapkázzuk a benzinárat, akkor 595 lesz a benzin, meg 615 a gázolaj, tehát dízel.

[00:39:03]És akkor oké, akkor akkor ezt most elértük úgymond.

[00:39:05]Tessék, akkor mondhatja a kommunikáció, hogy itt van az egyik vagy legolcsóbb benzin a benzin Európában, de hát ugye ennek hosszútávú problémák eredményhez, mint például, hogy ez megy be az adósságba az a különbözet, amit nem fizetünk meg.

[00:39:19]Tehát, hogy nincsenek csodák.

[00:39:19]És szerintem ezek a célok a végére összeakadtak, összeomlott bizonyos szempontból ez a rendszer, hogy már annyi embert jutalmaztunk, meg annyi céget, meg annyi embert büntettünk, meg meg annyi céget, meg meg már tehát már már nem tudtuk, hogy hol áll a fejünk.

[00:39:33]Össze-vissza beavatkoztunk a mi piacunkon.

[00:39:35]Dani meg én is tudunk példákat mondani, ugye tranzakciós adónak a illeték változtatásai, akkor az, hogy állampapírt kell tartani kötelezően a portfóliókban, de akkor nem lehetett, hogy akkor nem tudták elérni, hogy akkor magyar állampapírt akkor akkor tehát, hogy ilyen ilyen egészen egészen bonyolult ilyen als szektoraiba így belement a gazdaságnak és bonyolult kérdésekbe, aminek már senki nem látta a második, harmadik, ezredik körös hatásait.

[00:40:00]Tehát tehát egy ilyen ez egy ilyen egy ilyen óriás káosz alakul szerintem összességében.

[00:40:03]És végülis ez sajnos az ő hagyatéka.

[00:40:05]Az, hogy a politikai felelősséget vele vitetik el egyébként az az nyilván túlzás, de hát mi nem ennek a témának vagyunk a szakértői, nem rajta múlt.

[00:40:14]Nyilván ez a négy év gazdaságilag így is, úgy is Nagy Mártonnal vagy anélkül is ugyanígy hasonlóan alakult volna.

[00:40:21]Igen, sajnos az öröksége ennek, hogy hogy a rövidtávú célok érdekében egyébként hosszú távon azért elég nagy károkat okozhatott.

[00:40:31]Megint csak ezt a kiszámíthatathatóságot kell, hogy felhozzam.

[00:40:34]Nyilván egy olyan gazdaságpolitikát i cél elérésére vállalkozott, és nyilván ennek a az alakításában valószínűleg neki is volt szerepe, hogy hogy egyébként ez legyen az irány, ami szerintem egyébként hosszútávon egy kis nyitott gazdaságban nem biztos, hogy sikeresen tud működni.

[00:40:50]Ez pedig a fogyasztás felpörgetése és a deviza leértékelésen keresztül meg egyébként az exportnak a támogatása.

[00:41:00]Nyilván az fontos egy kis nyitott gazdaságban, hogy az export milyen teljesítményre képes, de aziszem alapvetően politikai célok vezérelték azt a dolgot, hogy minél erőteljesebb bérnövekedést kellett létrehozni, és aminek infláció lett az eredménye, azt pedig adminisztratív eszközökkel kellett elnyomni.

[00:41:20]akarok még egy, tehát konkrét példát nem fogok mondani.

[00:41:22]Én sokat nyilván mi ebben a szakmában vagyunk, sokat hallottam a Nagy Márton beszélni.

[00:41:25]Tehát ő olyan miniszter volt, aki aki meg merte mondani, hogy ez a cég jó, ez a cég nem jó.

[00:41:30]És tehát rá tudott mutatni egyes iparekban, hogy na ennek a cégnek kéne nagyobbnak lennie, többet csinálni, az meg legyen kisebb, mert az az meg rossz.

[00:41:39]Na most ugye szerintem önmagában, ha valaki erre vállalkozik miniszterként vagy gazdasági irányítójaként, az az egy fajta hübris.

[00:41:46]Tehát hogy az a az az egy olyan dolog, hogy kik vagyunk, kik ki ő ki, kik vagyunk mi, ki akárki, aki aki azt mondja, hogy hát ennyi ennyi iparhág van ugye egy gazdaságban, ennyi alszegmens van egy gazdaságban, nem lehet megmondani.

[00:42:01]Nekünk pont az a munkánk egyébként ugye, hogy különböző iparágokban próbáljuk megtalálni a a befektetéseket, hogy melyik jó, melyik nem jó.

[00:42:07]És hát ugye örülünk, ha 10-ből hatot eltalálunk és négyet hibázunk, mert akkor már jó a várható értéke a ugye a befektetésünk hozamainak.

[00:42:14]Tehát mi szerintem látjuk azt, hogy hát ehhez a kérdéshe az, hogy ki a jó cég, meg ki a nem jó cég, meg mi lesz, meg az ehhez hatalmas alázattal kell állni, mert ez egy iszonyatosan nehéz dolog.

[00:42:23]Nem lehet olyat, hogy egy ember megmutatja, hogy ez jó-nem jó, mert mert vagy igaza van, vagy nem igaza, vagy nincs igaza, és aztán meg ha meg beleavatkozik, és rosszul tette, az sokkal nagyobb károkat okoz.

[00:42:33]Tehát ilyen szempontból ez egy ez szerintem egy novum volt itt.

[00:42:37]Sőt, ugye ez tökepiaci, pénzpiaci mutatókra is igaz volt, hogy ő határozottan elmondta, hogy szerinte ennek itt a helye bankközi kamatoknak, hitelkockati feláraknak, ugye hány darab bank végén megnevezte a bankokat, tehát ugye az nyilvános is volt, de más iparágakban is nyilatkozott, hogy ennek meg annak kéne vagy nem kéne maradnia.

[00:42:58]Itt lennék arra kíváncsi, hogy ha már a munkátokról beszéltetek, ti láttok bármilyen magatartásváltozást a nem tudom saját ügyfélkörötökben április 12e óta?

[00:43:11]Nem, nem látunk.

[00:43:11]Egyébként én összességben azt tudom mondani, hogy a választások előtt az aktivitás lecsökkent.

[00:43:17]Tehát nekünk van egy online vagyonkezelésünk, és ott azért jobb ezt mérni, mert ott nagyon sok darab ügyfél van, és ott sokkal jobban mérhetőek a változások.

[00:43:25]És egyébként bármiféle aktivitás az az lecsökkent a választások előtt, de ezt én egyelőre annak tudom be, hogy hát nem tudom az embereket a választásoknak a kimenetel érdekelte.

[00:43:36]Annyi videót kellett megnézni az interneten minden este, ha az ember hazament munka után, amit már nem bírt el.

[00:43:42]Tehát itt tényleg egy ilyen választási lácban égett az ország.

[00:43:43]És egyébként már az elmúlt egy hétben is ez az aktivitás kezdett visszatérni a az online vagyonkezelésünkben, de de igazából szerintem a nagy kérdés az lesz, hogy az euró forinthoz hogy állnak a a az ügyfelek, vagy a akik ugye a befektetésekről döntenek.

[00:43:58]Tehát szerintem ott érdemes a mintát majd vizsgálni.

[00:44:02]Ugye az elmúlt években azt láttuk, hogy egyre inkább Euróban keresik a magyarok a megtakarítást.

[00:44:06]És hát most, hogy egyébként teljesen újra kell gondolnunk, hogy mit jelent az euro forint, hát a forintból is euró lesz, hogy na most akkor ez mit jelent, és hogy szerintem itt majd lehet, hogy látunk változtatásokat, vagy legalábbis sok kérdést, illetve mi is most újra gondoljuk, hogy erről hogy kell gondolkodni, mert eddig ugye megvoltak ezek a minták, hogy a forintot mindig úgy mellékesen gyengül, a kormányzat azt szereti, támogatja az exportöket, ez mindig egy kis stimulus, ahol megint csak a rövid táv előnyére, a hosszú táv kárára.

[00:44:33]Tehát megvoltak ezek a ezek a rutinok.

[00:44:36]És most ezek a rutinok, hát hogyha valami hasonló árfolyamon bemegyünk az eurozonába öt év múlva, akkor ezek a rutinok ezek hát ezeket engedjük el.

[00:44:43]Csak egyébként nehéz, mert mert ebben voltunk személyesen csak ennyi, hogy hallom a utaztam a buszon szombat reggel, és akkor hallom mögöttem egy ül egy úriember, egy ilyen 40-es úriember, és akkor arról beszél valakivel a telefonon, hogy hát ő 60000 eurt vett valami valaminek a kapcsán, és hogy hát most ez így nem jó, mert mert most már 360 a Ft ez, de hát úgy is visszamegy.

[00:45:02]Mondta mondta a buszon.

[00:45:02]És akkor nem mertem úgy szólni, hogy igen, de amúgy gondold át, mert úgy is visszamegy, mindig visszament, de hogy most gondold át, hogy lehet, hogy valami tök más van.

[00:45:10]Nyilván nem mertem odaszólni, de hogy szerintem a magyar lakosság még ebben a rutinban van, és hát ezt újra kell gondolni.

[00:45:16]Igen, eddig egy irány utca volt.

[00:45:16]Tehát gyakorlatilag a magyar lakosság mindig úgy gondolkodott, hogyha a forint erősödik, akkor akkor növelni kell az euro arányát, meg kell venni kell még euróból.

[00:45:25]Függetlenül attól, hogy egyébként ez egy rossz stratégia volt a tekintetben, hogyha figyelembe vesszük a kamatkülönbözeteket, akkor lényegében soha nem érte meg, hogyha valaki két-három évnél tovább hajlandó volt egy befektetésben ülni, devizát tartani.

[00:45:38]Tehát mindig forintot volt érdemes tartani, mert ugye Magyarországon annyival magasabb volt a kamatszint, hogy hogy ez ellensúlyozta a forint leértékelődését.

[00:45:47]Szerintem a a kétharmadoshados Tiszagyőzelem után az első reakciók valószínűleg még most is ezek lehetnek a lakosság részéről.

[00:45:54]ezek a beégett minták.

[00:45:55]És ez a kérdés, igen, ahogy Volás is mondta, hogy az fog-e változni.

[00:46:00]Na de hát már annyira jó hely vagyunk, hogy 60000 euról a buszon beszélgetünk.

[00:46:05]Szóval végül is ezt ezt én jó élnek gondolom.

[00:46:07]Picit még vissza a személyekhez.

[00:46:09]Beszéltünk már Kármán Andrásról meg Kapitány Istvánról, csak hogy kormánymédia terminusokban ez a erztesel lobbi, ugye szerintetek az ő kinevezésük, az ő pozícióba hozásuk, az ő szerepeltetésük min fog változtatni a nemzetközi megítélés szempontjából?

[00:46:32]Fontos-e az, hogy hogy ők ketten vannak ebben a kulcspozícióban?

[00:46:37]Ugye Kármán András államtitkárként már egy egy sikeres költségvetési konszolidációs időszakot letett az asztalra, ugye 2010-11-ben.

[00:46:50]Tehát én úgy látom, meg olyan elemzéseket olvasva, amelyek itt az elmúlt egy-két hétben születtek, hogy hogy a piac igenis bizalma szavazott, az ő személynek örül és hasonló eredményeket vár, mint ami akkor történt.

[00:47:07]És nyilván ehhez az kell, hogy akkor a költségvetést valamennyire rendbe kell hozni.

[00:47:10]És ezzel egy nagyon izgalmas kérdés lesz, hogy ebben Kármáns mekkora, milyen szabad kezet kap?

[00:47:18]ö teljesen szakmai szempontok alapján tud-e működni, vagy vannak olyan szempontok, hogy a hogy a Tisza kampányában ö voltak igenis komoly volumenű költségvetési hiányromboló ígéretek, amelyeket egyébként be kell tartani, mert ugye ez a legizgalmasabb kérdés most valójában, hogy ha látjuk már a költségvetés valós helyzetét, akkor valószínűleg nem az idei évi, de a jövő évi költségvetési pályára azért nagyon kíváncsi a a a piac.

[00:47:44]És hát bizony a ugye a költségvetés tekintetében már fél évvel ezelőtt is beszélgettük a kollégákkal, hogy hát átmenetileg a legrosszabb helyzet az lesz, hogyha a Tisza nyer és megtartja a Fidesz kormány ígéreteit is, és betartja azokat is, amik ő ígért, mert akkor az egy az egy jóval magasabb költségvetési hiányt jelent.

[00:48:05]De de mondom, van egyébként sok tekintetben azért még lehetőség a a javításra.

[00:48:13]közbeszerzések tényleg érdemben felülárazottak voltak, tehát ott szerintem akár a GDP 1%-át is meg lehet idővel spórolni kamatkiadásokon keresztül is.

[00:48:25]Azt gondolom, hogy Kapitány István személynek is örül a piac, bár ő ilyen pozícióban még ugye kevésbé vagy nem tudott még bizonyítani, de de szerintem a piac egyértelműen a bizalommal fordul felé is.

[00:48:37]Balázs, az összképet kell nézni szerintem.

[00:48:38]Tehát itt a Magyar Péter, mint jövendő belő miniszterelnök üzenetei fontosabbak.

[00:48:44]És ha egyébként Kármán András és kapitány István sem dolgozott volna soha életében multinacionális cégnél, hanem nem tudom magyar vállalkozásokat épített volna, akkor is meglehetne ennek a új gazdasági pénzügyminiszteri párosnak és az egész kormánynak a hitele külföld felé vagy a magyar befektetők felé is.

[00:49:03]Tehát, hogy én nem látom ennek most különösebben, hogy sell én ezt ilyen kicsit ilyen bulvár dolognak látom.

[00:49:10]Hát igen, ők ott dolgoztak, de hogy az a kérdés, hogy mit fognak most képviselni, milyen tudással, milyen minisztériumokat építenek.

[00:49:18]Egy kicsit el is kéne felejteni ugye azt, hogy ki a miniszterelnök ilyen szempontból, hogy a gazdasági miniszter, hanem hanem hogyha alattuk van egy jó csapat, jó szakértők, jó végrehajtók, akkor akkor lehet, hogy ez fontosabb tud lenni egyébként, hogy éppen mi mi volt az utolsó mondata a miniszternek, mit nyilatkozott.

[00:49:36]Az előző rendszerben megszoktuk, hogy ezek nagyon fontosak, hiszen egy-egy félmondatból tudunk valójában következtetni az igazi szándékokra.

[00:49:44]Jó lenne egy olyan világban élni, ahol igazából annyira nem fontos, hogy éppen Kármánadás vagy Kapitány István mit nyilatkozott, hiszen ismerjük az elveiket, ismerjük a céljaikat, megírták a programban, és akkor a kialakult bizalom mellett azt látjuk, hogy lesz egy lesz egy olyan vállalkozást támogató vállalkozást támogató új éra, ami ami nem azokkal az eszközökkel él a jutalom és a büntetés nélkül, hanem a ugye az alapkörnyezet megteremtését segítve, ami ami legalábbis Mi ezt remélény vagy ebben reménykedünk?

[00:50:17]Igen.

[00:50:17]Ezekben a választási kampányokban ugye a személyi kultusz az nagyon fontos volt, de a focista hasonlattal élve, hogy az a legjobb, hogyha nem veszed észre a játékvezetőt a pályán.

[00:50:24]Tehát hogyha úgy zajlik a focimecs.

[00:50:26]És a balti országok például szerintem erre egyébként nagyon jó példák, hogy valójában ott nem személyek miatt működnek ezek a gazdaságok jól.

[00:50:35]egyszerűen a társadalom az úgy működik, és hagyják működni, mert hosszútávú pályán, kiszámítható pályán vannak a gazdaság, hogy gazdaságok, hogy hogy egyébként ettől hosszútávon tud nőni.

[00:50:46]Tehát a magyar cégekről beszélnénk annyit, mint a tehát a miniszterek helyett a magyar cégekről beszélgetnénk, az az valószínűleg hasznos lenne, vagy valami jó üzenetet mondaná el rólunk magyarokról?

[00:50:55]Viszont kénytelen vagyok még személyeknél leragadni.

[00:50:57]Varga Mihály meghagyása szerintetek miért történhet?

[00:51:05]Mit tud ő, amit mást nem, hogy meg kell hagyni?

[00:51:08]Ugye Orbán Viktor sokáig leg egyik legközelebbi munkatársával beszélünk, vagy az is elképzelhető, hogy hát kövesd ki az utat az eurónak, és ha azt bevezettük, tulajdonképpen már teljesen mindegy, hogy ki a nemzeti bankelnöket.

[00:51:24]Hát nagyon fontos dolog, hogy ugye Varga Mihály egy éve körülbelül egy éve jegybankelnök, és hogy azóta egyébként a monetáris politikára nem nagyon lehet panasz olyan tekintetben, hogy igenis ő követi az elsődleges szélját.

[00:51:39]És hát végre előfordult egy olyan dolog, hogy a jegybank elnök a leendő pénzügyminiszterrel leül és konzultál és megbeszélik a közös célokat, mert hát ugye igazából szerintem összességében nyilván Európában a korábbi ilyen történelmi inflációs károk csökkentése érdekében azért különösen figyelnek, hogy a jegybankok függetlenek legyenek, de valójában a monetáris politika is az a teljes gazdaságpolitika része, tehát nem működhet a monetáris politika függetlenül a költségvetési és a jövedelempolitikától.

[00:52:12]És itt itt egy fontos dolog, hogy értem, hogy neki inflációs célja van, de lehet egy olyan helyzet, hogy ő bármit csinál, nem lehet az infláció ellen küzdeni, mert nem onnan, nem monetáris oldalról származik az infláció.

[00:52:24]egyébként ez most egy konkrét probléma Magyarország tekintetében, hogy a verseny elfolytása egy csomó ilyen elfolytott látens inf inflatorikus folyamat van a verseny elfolytása és az alulberuházások miatt, amit egyébként úgy rendbe kell rakni és erre nincs a monetáris politikának hatása.

[00:52:42]Tehát lehet azt csinálni, hogy hű, hát minden áron megöljük az inflációt és 300 Ft-ig erősítjük az euróval szemben a hazai devizát, de ennek sokkal több kára lesz, mint haszna, és nem onnan, nem amiatt van infláció.

[00:52:54]De visszatérve a az ő személyére, azt gondolom, hogy ő ő egyébként eddig nagyon hiteles és eredményes jegy bankelnökként működik, egyrészt egy egy jó stábbal, másrészt pedig szerintem nyilván csak taktikai oldalról is, de remélem nem csak ilyen taktikai megfontolások vannak emögött.

[00:53:12]Ugye a piac felé, a bizalom építése tekintetében, hogyha a Magyarország kockáti prémiumát szeretné a leendő Tisza kormány csökkenteni, akkor az egy fontos dolog, hogy megerősítse azokat a fékeket és ellensúlyokat, akik egyébként együttműködnek ilyen szempontból a a gazdaság hosszútávú javítása érdekében.

[00:53:33]Balázs, abszolút.

[00:53:34]Tehát ez egyfajta mértékletességnek volt a mutatása a piac felé, hogyha ugyanem én neveztem ki, sőt Orbán Viktor nevezte ki az előző jegybankelnököt, de mégis ahogy a Dani mondta, hogyha adott célok mentén tudunk együtt dolgozni, akkor én tiszteletben tartom, hogy egyébként a jegybanknak függetlennek kéne lennie.

[00:53:52]Ugye itt ez a ez nem mi ne nem mi vagyunk ennek a szakértői, de ugye itt jön fel, hogy ez most egy rendszerváltás vagy egy kormányváltás.

[00:53:59]Tehát hogyha ugye mi mi minden mindenkit, aki a régi rendszerben volt és a régi világban valaki lehetett, és azt mondjuk, hogy őneki akkor nincs helye többet, akkor akkor inkább rendszerváltás, hogyha maradunk a régi elvek mentén, a régi intézményekben csak egy-két személy cselődik, akkor inkább kormányváltás.

[00:54:16]Ugye itt itt ennek a határait feszegetjük.

[00:54:17]Hát ugye a Magyar Péter ugye eléggé ugye választások előtt erről nyíltan beszélt, hogy a legfőbb ügyész, a állami számvőszékelnöke satöbbi, nem mondom végig legfelsőbb bíróság alkotmány bíróság Magyarországon.

[00:54:30]Igen.

[00:54:32]Szóval, hogy ez ezeknek a tisztségviselőkre ugye nem számít a továbbiakban, de de ugye nem véletlenül említette, végül is ez kiderült a ugye választások után is rajta tájékoztató, hogy ez tudatos volt, hogy a Varga Mihály nevzott el.

[00:54:44]Szerintem ennek egyébként a piac egyelőre eléggé örül.

[00:54:50]Lehet, hogy taktikai megfontolás is volt mögötte, ezt ugye mi nem látjuk, de akkor legalábbis taktikus volt rövid távon.

[00:54:57]Még egy témára szeretnék rákérdezni, és Dani már részben érintette ez a valóság versus kampányígéretek, vagy legalábbis ami a Tisza programban szerepel.

[00:55:05]Tehát röviden annyi, hogy ami jó volt az Orbán korszakban, azt megtartjuk.

[00:55:10]Sőt még egy kicsit jobb lesz nektek.

[00:55:12]Ö erre kérünk felhatalmazást.

[00:55:15]Na most egy ilyen gazdasági helyzetben, amikor ennyi kihívás van az ország előtt, hogy lehet megtartani a rezsicsökkentést, hogy lehet megtartani a két gyerekes anyák élethosszig tartó eszi a mentességét.

[00:55:27]Ez most csak két példa, de még rengeteg van, ami ami be van építve a rendszerbe, és még erre még plusz jóléti intézkedések.

[00:55:38]Ö és mi van a mérleg másik serpenyőéiben?

[00:55:45]Én amúgy szerintem én én nem becsülném alá, hogy mennyit lehet amúgy megtakarítani a felülárazott költségvet a közbeszerzésekkel, a propagandára elfolyó 100 milliárdokkal és még megannyi más dologgal, ami most még nem látszik.

[00:56:00]Tehát ez szerintem elképesztő megtakarítást tud rövidt távon is jelenteni.

[00:56:03]Plusz majd remélhetőleg az EU-s pénzek is elkezdenek áramlani, de hogy ez kiegyenlíti-e szerintetek a azt, ami a túloldalon van, ígéret hegyek?

[00:56:14]Nem tudom.

[00:56:14]Ez a ez a legizgalmasabb kérdés.

[00:56:16]És az a kérdés, hogy az ígéretek hegyek mellé még esetleg jön-e olyan, ami ami ami közben merül föl.

[00:56:23]Itt ugye én nem annyira értek a politikához, de hogy nagyon érdekes minták vannak a világban, hogy amikor egy ilyen teljes rezsimváltás van, akkor hogyan érdemes nekifogni a az ígéretek betartásához, vagy csak a rendszer megváltoztatásához.

[00:56:40]És akkor Argentína az érdekes példa, ahol annó egy Mauricio Macri nevezetű kormányfő próbált úgy ennek nekivágni a gradualiszmó keretében, hogy szép fokozatosan.

[00:56:52]És valójában egyébként nem tudta befejezni a a munkáját, mert közben megbukott.

[00:56:56]És akkor Haerier Malei alatt meg egy ilyen teljes törlés tabularázó újrakezdés volt, ami köztük még visszajött a bal oldal, ugye?

[00:57:05]És köztük köztük visszajött a bal oldal.

[00:57:06]Így van.

[00:57:06]És ezek ezért tudott hatalomra kerülni Javier Mill is.

[00:57:08]És ott tényleg ugye beszéltünk is a Zsidai Viktor kollégánkkal, hogy ott azér azt gondoltuk, hogy egy félő múlva felakasztják és és nem akasztották föl, hanem hanem annyira elege volt az országnak az előző rendszerből, hogy egy idő után elkezdett működni és és nőtt a támogatottsága.

[00:57:22]Most nyilvánvalóan itt nem biztos, hogy ennyire drasztikus változtatások kellenek.

[00:57:27]És azért úgy látom, hogy most abba az irányba megy a Tisza, hogy amit ők egyébként ígértek, azt azt megtartják, és szép fokozatosan fogják ezt csak kivezetni.

[00:57:35]Szerintem itt nagyon fontos, hogy a a költségvetésbe betekintve mit fog látni majd Kármány András és csapata, tehát hogy mekkora az a mozgástér, mennyi csontváz esik ki a szekrényből, mert mert szerintem azt gondolom, hogy leginkább azt fogják választani, ha így szép fokozatosan vezetik ki ezeket az intézkedéseket, amikor mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, amikor látszik egyébként, hogy ennek a költségvetési hatása milyen, csak tényleg sok az igé Éett.

[00:58:07]Tehát ilyen szempontból nem biztos, hogy annyira széles ez az ösvény, és kell hozzá némi szerencse is, és nyilván globális környezet energiaárak, kínálati sok az egy az egy olyan dolog, ami nyilván nem fog segíteni ebben a helyzetben, hogyha ha az rosszabbul alakul, vagy ugyanígy marad.

[00:58:27]Nagyon nagy a vál, tehát azoknak a tényezőknek a száma, aminek ugye nem látjuk még a nagyságrendét sem, csak sorolom már itt elhangzott néhány.

[00:58:33]Ugye te mondtad a korrupciót és a a médiának a kérdését, hogy ugye mit lehet megsorolni?

[00:58:39]Akkor vannak amik amik effektíve ugye ott vannak a statisztikákban is, amiket én említettem korábban, ezek a gazdasági támogatások.

[00:58:46]Ög ott van az, hogy a mennyit költünk a minisztériumokra, hivatalokra, vallásport satöbbi.

[00:58:50]Tehát hát vagy a az 1 millió eurós büntetés, hát basszus 400 millió Ftó Igen.

[00:58:54]Igen.

[00:58:57]Tehát, hogy meg ugye általában a többi EU-s pénz ugye mit tud segíteni?

[00:58:59]Tehát ugye van egy van egy rész, ami úgymond segít, és akkor van a kiadási oldal, ami meg ugye az meg egy költés lesz, és a kettőt ugye szembe kell állítani egymással.

[00:59:08]Egyrészt nem tudjuk, szerintem a kiadást jobban lehet becsülni, viszont a tehát a ugye előbb soroltam a bevételeket, ott ott azt azt kevésbé tudjuk.

[00:59:16]Tehát amikor azt mondjuk a korrupció az lehet, hogy 1%-ot segít-e a GDP-osen, de lehet, hogy hármat.

[00:59:19]Arra úgy nehéz mit mondani.

[00:59:22]Hát ezek óriási különbségek.

[00:59:23]Vagy az, hogy a gazdasági támogatásokat majd lehet csökkenteni, de mennyivel?

[00:59:27]Tehát, hogy az megint százalékokat jelent, vagy tized százalékokat jelent.

[00:59:31]Tehát ez ezek ezek nagyon nagy különbségek tudnak lenni, és ezek azért ma legalábbis számomra, de nyilván aki egész nap ezzel foglalkozik, biztos mi is hallgatjuk például Tardos Gergőnek az elemzéseit, aki az OTP-be dolgozik, tehát aki jobban ezzel foglalkozik, az biztos tud jobban belemenni a nüanszokba.

[00:59:48]De szerintem azért itt nagyok a nagyok ezek a a távok, hogy hogy nem tudjuk még látni, hogy ezek mekkora bevételek lehetnek, vagy mekkora könnyítések lehetnek a a költségvetésnek.

[00:59:56]És akkor amit a Dani mondott, ez az időbeliség is nagyon fontos, hogy ugye azt se tudjuk, hogy mikor jelentkezik, hogy az uniós pénz az segít a költségvetésnek három hónap múlva, vagy csak másfél év múlva segít.

[01:00:06]Akkor akkor akkor tudjuk megnézni, akkor most mikor lehet a mondjuk az egészségügyre az van ígérve ugye, hogy a ott ugye nagyon megemeljük a assiszem a GDP 7%-át említették.

[01:00:14]Tehát ugye az az meg 3% pontos emelés akkor is hosszú táv néről hétre.

[01:00:19]Igen.

[01:00:19]Akkor akkor azt most hogy tudjuk csinálni?

[01:00:22]Ugye bár elhangzott, hogy 500 milliárdal mindenképpen emeljük évente, de ugye az 500 milliárd is, hát ugye az a most körülbelül a magyar GDP-nek a fél%-a, tehát az nagyon nem kevés.

[01:00:30]Akkor most arra nyílik tér, vagy nem nyílik tér, tehát időben is nagyon érdekes, hogy hogy van ennek a lefutása.

[01:00:36]Úgyhogy hát ez Kármán András feladata, hogy ezt ezeket összepasszintsák.

[01:00:40]És ez egy komoly nagy fontos feladat, nem is tudom, hogy mondjam, de hogy ma erről így külső szakértőként nehéz beszélni, hogy ez most így pontosan hogy áll.

[01:00:51]N nagyon nem mindegyek a a részletek, azt tudjuk mondani.

[01:00:54]Azt hiszem még talán tavaly ősszel volt egy jó gyűjtése a G7-nek azzal kapcsolatban, hogyha akkor még ugye csak ígéret formájában volt nagyon sok Fidesz intézkedés is bejelentve vagy tervként, és hogy annak mi lesz a költségvetési hatása.

[01:01:08]És látjuk, hogy azok nagyjából megvalósultak, és mellé tettek egy olyat, hogy egyébként ehhez képest még a a Tisza viszonylag jobban számszerűsíthető ígéretei hogyan hogyan néznek ki.

[01:01:19]És azért az egy ilyen, ha jól emlékszem, a GDP 2,5% pontjának megfelelő lazítás.

[01:01:24]Nem biztos, hogy feltétlenül egy év alatt, ha nem idővel.

[01:01:28]Magyarul, hogyha egyébként szeretnék a a költségvetési hiányt a idei várhatóan mondjuk 6% körüli mértékről 4-5 év alatt 3% körüli szintre lehozni, attól nagyon sok pénzt kell találni.

[01:01:39]És ahogy Balá is említette, szerintem valószínűleg sok tartalék van, de ennek nehéz a mér a a pontos mértékét ismerni a a korrupció visszafogásában.

[01:01:49]A kamatkiadásokkal egyébként az idővel szép lassan érezhető lesz, de azért ez mondjuk idén meg jövőre még nem lesz olyan jelentős tétel.

[01:01:56]És szerintem ami egy viszonylag nagy mozgástér, és ez annó 2010-2011-ben is viszonylag jól működött, ugye a a költségvetési beruházási kiadások egy részét elég jól ki lehet váltani EU-s pénzekkel, úgyhogy önmagában ez is ez is egy olyan dolog, amire lehet támaszkodni.

[01:02:14]És még egy fontos dolog, hogy ugye ha lesz növekedés Magyarországon, akkor az automatikusan a költségvetési helyzetet javítja.

[01:02:22]Tehát a ahogy említettem, az elsődleges kamatfizetés nélküli egy hiány az mondjuk idén lehet 2% körüli mértékű, de ugye ezt még néha a közgazdászok szokták korrigálni azzal, hogy a gazdasági ciklusnak milyen pontján vagyunk.

[01:02:35]Tehát a ciklikusan kiigazított elsődleges hiány az valószínűleg ennél kisebb, merthogy azért ilyen rossz a hiány, mert négy évig nem nőtt a gazdaság, és azért a bevételek kevésbé tudtak nőni.

[01:02:48]Egy villámkérdés a legvégére.

[01:02:48]Műsorunk hallgatói, úgy képzelem, hogy többségében nem gazdasági guruk.

[01:02:56]Mi az az egy-két adat, amit nézzenek, ha arról szeretnének tájékozódni, hogy jó irányba mennek-e a dolgok?

[01:03:06]villámkérdésnek elég szívatos.

[01:03:06]Én ezt elismerem, de szerintem mondjatok erre valamit.

[01:03:12]Nyilván a eurót árfolyam és a tehát ugye azt szoktuk mondani, hogy a a legjobb jelző az általában a tőkepiac, amelyik aggregálja a híreket, adatokat és a projekciókat, tehát a várakozásokat.

[01:03:22]És ilyen szempontból nyilván az euroforint tárfolyam és a a magyar állampapír hozamok, illetve ezeknek az állampapír hozamoknak a felára a mondjuk a német állampapírhoz képest, az egy viszonylag jó mutató.

[01:03:35]Csak ugye itt fontos dolog, hogy ezekre nem csak belföldi folyamatok hatnak, hanem a kül kül külső környezet is.

[01:03:45]Én direkt visszautasítom ezt a kérdést annyiban, hogy szerintem ez olyan, mint amikor én elmegyek az orvoshoz, és akkor a vérvételemben van két darab csillagos, és hát nem tudom megállapítani, hogy az most semmit nem jelent problémát, vagy az nagy problémát jelent, majd az orvos elmondja az összkép alapján.

[01:03:56]Itt is ezt tudom mondani, hogy nagyon nehéz azért egy-egyet, tehát ugye a a közgazdászok nézik a GDP-t, a folyófizetési mérleget, a költségvétés, az államadósságot.

[01:04:06]De olykor olyan is van, hogy ezek nagyon jól néznek ki pillanatnyilag, de attól még a jövőbeli potenciál meg nagyon gyenge.

[01:04:12]De fordítva is lehet, éppen válságban vagyunk, ránézünk ezekre a számokra, de nagyon erős a jövőbeli potenciál, tehát hogy hát sajnálom, azt tudom mondani, hogy kénytelen lesz el még közgazdászokat meghívni, beszélgetni, hogy majd ők értelmezzék az összképet.

[01:04:24]Szerintem szerintem nehéz egy-egy dimenziót kiemelni.

[01:04:26]Én akkor már a kötvény, magyar kötvényhuzamokat említettem volna, de hát én nem hiszem, hogy a hallgatók azok a nem tudom 10 éves magyar államkötvény hozzamát fogják naponta nézegetni, úgyhogy úgyhogy az meg egy kicsit talán túlzás.

[01:04:37]Úgyhogy majd beszél beszéljünk róla legközelebb is.

[01:04:41]Igen, ennek akkor van jelentősége, hogyha ilyen akut válságban van az ország, de most ugye nem ez a helyzet, tehát a Magyarország külső egyensúlya alapvetően rendben van.

[01:04:47]folyófizetési mérleg többletes, de mondjuk lényeg egy minimálisan, amit hogyha egyébként ilyen statisztikai tévedésekkel, kihagyásokkal koréunk, egy enyhe mínuszos, de de nincs nagy akutválság.

[01:04:59]A probléma az, hogy a a bizalomnak helyre kell állnia, és ez meg nagyon-nagyon lassan fog csak hatni.

[01:05:05]Tehát az, hogy jönnek a beruházások, egyébként a magyar cégek elkezdenek hosszabb távon gondolkodni, ezt nem lehet jól követni néhány statisztikai adattal rövid távon.

[01:05:14]Tehát nem szakadékban vagyunk, hanem mocsárban.

[01:05:16]És az a kérdés, hogy a mocsárból hogy verekedjük ki magunkat.

[01:05:19]Jaj, de jó, kimondod a tökéletes címet.

[01:05:22]Szerintem itt kell lezárni a műsort, és közgazdászokat természetesen hívni fogunk még.

[01:05:26]Ezt megígérhetjük.

[01:05:26]Kedves nézők, kedves hallgatók, ebben a heti válaszban a magyar gazdaságról volt szó.

[01:05:33]Mekkora mozgástere lesz az új kormánynak, és mennyi idő alatt lesz látható az az eredmény, amit ők el tudnak érni, vagy nem tudnak elérni.

[01:05:41]Vendégeink Szabó Balázs, a Hold alapkezelő vezérigazgatója és Móricz Dániel, a cég befektetési igazgatója voltak.

[01:05:47]Köszönjük, hogy itt jártatok.

[01:05:49]Köszönjük szépen.

[01:05:50]Én is köszönjük.

[01:05:51]Ez a műsor, mint portálunk mindent tartalma közösségi finanszírozásból készült el.

[01:05:54]Kérjük, ha mellénk állnának, a válaszonline.hu/ támogatásoldalt keressék fel a részletekkel.

[01:05:59]Köszönjük, ha feliratkoznak csatornáinkra, lájkolják, kommentelik és szuper köszönik műsorainkat.

[01:06:06]Jövő héten ismét válasz.

[01:06:08]Addig is köszöné figyelmüket Vörös Szabolcs.