Rendszerváltás a Zöld Válaszban is: videós formában folytatódik Litkai Gergely podcastja

[00:00:00]Ha van az az alkatbírósai határozat, amiről beszéltünk, akkor az mit jelent a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra, hiszen itt mindegyik arról szól, hogy betont öntünk valahová, ami hát ugye kétséges, hogy hogyan járul hozzá elnyelő kapacitások növeléséhez, a biodiverzitás növeléshez nem járul hozzá sehogy.

[00:00:15]A Balatonnak egy teljes terhelhetőséget kellene megállítani és azt mondani, hogy itt maximum most mondok egy számot, ami nyilván nem sok köze van a valósághoz, 1000 új szállást lehet szállás helyet lehet létrehozni, vagy 1000 új vendégéjszakát lehet még elfogadni, vagy 100-at, vagy ilyen nincs.

[00:00:32]És ez szerintem egy nagyon-nagyon nagy probléma.

[00:00:36]Zöld válasz Litkai Gergellyel.

[00:00:42]Köszöntök mindenkit.

[00:00:42]Ez a zöld válasz.

[00:00:44]rendszerváltás utáni első adása, és lehet látni, hogy nagyon kis rendszerváltás történt, hiszen van már videó is a podcasthoz, és rendszerváltás ide, rendszerváltás oda, ugyanazokkal a témákkal foglalkozunk, mint előtte is.

[00:01:03]Ennek az adásnak is van már előzménye, hiszen két évvel ezelőtt a zöld országos találkozón Nagykovácsiban beszélgettünk többek között Kun Zolival.

[00:01:12]ö hát mindenféle jogi kérdésről, jogi problémákról, jogi invenciókról a természetvédelemben.

[00:01:22]És hát ma is ez lesz a témánk, hogy néhány hát jogi problémát körüljárva, néhány jogi aktust megtekintve megpróbáljuk megfejteni, hogy hát milyen irányba lehetne tovább menni, és ezekkel konkrétan mi volt a probléma.

[00:01:40]Ebben segítségem Scun Zoltán, a nagy tavak és vizes élőhelyek szövetségének elnöke, illetve Szabó Attila, aki a TASZ munkatársa, jogásza.

[00:01:52]És kezdjük is ezzel, mert mi úgy kerültünk kapcsolatba, hogy csináltunk itt egy zöld válaszadást, és az már haladó hagyomány itt, hogy nagyon sokan szoktak hozzászólni, kommentelni, kifogásaikat megfogalmazni, és ez a klímatörvényhez kapcsolódó beszélgetés volt, ugye ennek az alkotmányellenességét vagy részbeni alkotmányellenét megállapító határozat, amiről itt Éger Ákossal és Szabó Marcel cellel beszélgettünk, és ehhez írtál röviden annyit, hogy jó ez a határozat, de azért neked vannak fenntartásaid.

[00:02:29]Most az első kérdésem az, hogy szerinted mi volt a gond ezzel a határozattal?

[00:02:38]És így, hogy mondjuk most rendszerváltás történt, vagy majd kiderül, hogy történt-e, de bízunk benne nagyon, akkor van-e jelentősége ennek az AB határozatnak, vagy ezen ilyen felhatalmazáson meg talán egy kicsit más szemlélettel enélkül is felül lehet emelkedni?

[00:02:56]Hadd kezdjem egy picit távolabbról, mert szerintem az is némi magyarázatot igényel, hogy hogy kerül a TASZ egyáltalán ehhez a témához.

[00:03:00]Ugye mi 93 óta foglalkozunk alapvetően szabadságjogokkal, és a hát a természetvédelem, környezetvédelem azért nem egyértelmű, vagy nem nagy nem teljesen könnyű azt belátni, hogy ez hogyan kapcsolódik a szabadságjogokhoz.

[00:03:16]És erre csak egy nagyon rövid magyarázatot akarnék adni, hogy lehessen azt érteni, hogy milyen pozícióból beszélek.

[00:03:21]körülbelül olyan 2017-18 körül kezdtük azt látni, hogy azok a polgárok, akik hozzánk fordulnak segítségért, mert mondjuk tüntetni szeretnének valami miatt, vagy közérdekű adatot szeretnének valamihez kapcsolódóan megszerezni, vagy bármilyen más picit aktivista eszközzel szeretnének egy-egy célért tenni, azok egyre nagyobb számban, egyre nagyobb arányban, zöld ügyekben teszik ezt.

[00:03:40]És akkor döntöttünk el, döntöttük el, hát egy ez egy picit hosszabb folyamat volt, de hogy egyszerűen nem tehetjük meg egy szabadsági okkal foglalkozó szervezetként, hogy ne foglalkozzunk zöld ügyekkel is.

[00:03:52]És akkor innen van a TASnak egy zöld orientációja, de ez alapvetően a politikai szabadságjogokhoz kapcsolódik.

[00:03:59]Tehát, hogy nem vagyunk egy szakmai környezetvédelmi szakmai szervezet, nem is ambicionálunk ilyesmit.

[00:04:04]És ezért nagyon örülök, hogy a Z Olival közösen lehetek ebben a beszéltésben, mert az én tudásaim azok hiányosak.

[00:04:09]De hogy rátérjek a kérdésedre is, ugye az történt, hogy volt ez az 5/2025-ös alkotmánybírósági határozat, és mivel nekünk van ez a tevékenységünk, ezért van egy hát, hogy is mondjam, jogászok között elég jól ismert, de talán a szélső nyilvánosságban nem annyira ismert folyóirat, aminek az az a címe, hogy jogesetek magyarázata, és onnan a szerkesztőség felkért bennünket, hát alapvetően ez a szervezetnek szólt ez a megkeresés, de én vállaltam el, hogy írjuk meg ennek a ennek a bizonyos alkotmánybírósági határozatnak a kritikáját, hiszen mi ebből valamit látunk, hogy mit tudnak ezzel a polgárok kezdeni pont ezen a szemüvegen keresztül.

[00:04:45]És akkor én ezt nagyon alaposan elolvastam, és elkészült ez a kritika.

[00:04:48]Ez most valamikor a napokban, hetekben fog megjelenni.

[00:04:50]És ezért is voltam érzékeny a témára, amikor itt volt a Szabó Marce és a Szége Rákos.

[00:04:54]Én alapvetően, amit ők elmondanak, azzal azt hiszem, hogy maradéktalanul egyetértek, csak marad bennem az a na de hát én nagyon sok munkaát tettem abba, hogy a de utáni részt megírjam.

[00:05:04]Úgyhogy ezért volt az, hogy proaktívan megkerestelek és és szerettem volna egy picit arról hát legalább veled beszélni, de közben megörülök, hogyha ez nagyobb nyilvánosságot is kap, hogy mi ezzel a határozattal az én problémám.

[00:05:16]Remélem, hogy aztán ezt majd többen is osztani fogják.

[00:05:20]Nem fogok tudni most teljes körűen belemenni ebbe.

[00:05:22]Inkább csak néhány dolgot kiemelek és kiemelem azt is, hogy igen, nagyon fontos, hogy hallgató és néző vesztés nélkül.

[00:05:29]Igen, abszolút, abszolút a talán a legfontosabbakat, és nem nagyon részletesen, de kezdem azért mégis csak azzal, mert úgy érzem méltányosnak, hogy hogy méltatom ezt a határozatot, mert ez egy nagyon fontos határozat.

[00:05:38]Nagyon alaposan beépítette a jogba azokat a természettudományos tényeket és elemzéseket, amiket egyébként szerintem a témát követő közönség az az tudott.

[00:05:49]Ugye itt az Alkotmánybíróság megkereste a tudományos akadémiát, rengeteg szakmai szervezetet, nemzeti parkokat, hogy még végül is mit jelent ez a klímaváltozás Magyarország szempontjából.

[00:05:56]Szerintem ez a legfontosabb és hiánypótló vonala ennek a ennek a határozatnak, de néhány dolgot nem csinált meg.

[00:06:04]Például amikor azt mondja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem az az állam és mindenki felelőssége, azt lehet persze úgy is interpretálni, hogy nagyon jó, mert hát itt akkor mindenkinek van ezzel dolga, ami igaz, de hogy ez elplasztja az állam felelősségét.

[00:06:18]Tehát hogyha nem mondja meg, hogy mi az állam felelőssége, hanem azt mondja, hogy hát azon valamit csinálni kell, akkor nem lehet az államon számon kérni.

[00:06:23]Ez látszott abban a klímatörvényben, amit megsem is tette az alkotmánybíróság, de hát mivel nem mondta meg, hogy pontosan mit kell az államnak csinálnia, vagy nem adott ehhez egy értelmezhető keretrendszert, így akár a következő klímatörvény is, vagy bármilyen jogszabály, ami érinti a klímát, az lehet olyan, hogy hát igen, ebből ez az államfelelősség, a többi meg majd a vállalatoké, a magánembereké, a civileké, satöbbi, satöbbi.

[00:06:44]Tehát egy nagyon jó kibúvót adott az állam számára ez a határozat.

[00:06:49]A másik jelentős probléma, hogy ugye itt a a az alkotmánybíróság azért azt rendbe teszi, hogy ez a klímatörvény alapvetően a mitigációval foglalkozott, amiről remélem, hogy a Zoli majd fog kicsit beszélni, hogy egész pontosan mi a mitigáció, de lényegé tekintve az, hogy csökkenteni kell a üvegházhatású gázok és egyéb anyagoknak a vagy egyéb a környezetet terhelő anyagoknak a kibocsátását, de hogy emellett nem foglalkozik rezilienciával és adaptációval, tehát hogy hogyan kellene a társadalmat, a környezetünk minket felkészíteni arra, hogy változás jön és hogyan lehetne ehhez idomulni.

[00:07:23]Ez is egy nagyon fontos megállapítása, de ebben sem igazán mond semmit, hogy ez hogyan válhat a jogrendszer részévé ez a szemlélet, ami így absztrakt módon ottja ezt a kérdést.

[00:07:32]Egy harmadik dolog, amit szerintem szintén fontos megemlítani, és ez hogy mondjam, nekem ez volt, ami elsőre szembe ötlött, és ez volt a amikor megszületett ez a határozat, nekem ez volt a legvilágosabb hiányossága, hogy elvágja Magyarországot a a nemzetközi jogi fejleményektől, nem hivatkozza azokat a nemzetközi jogi fejleményeket, akár a straszburgi bíróságnak a híres klímaszenior innen döntését, ami akkor pedig nagyon-nagyon aktuális volt.

[00:07:56]Most ebbe nem megyek bele, de amíg a pont ebben az adásban beszélgettünk erről, úgyhogy ezeket végigvettük itt Sullyok Katalin volt ennek ő a nagy Igen, igen.

[00:08:06]Ő volt itt a vendégünk, úgyhogy vele ezeket, akit érdekel, az vissza tud tekerni arra az adásra és meg tudja.

[00:08:14]Ez nagyon nagy könnyesség is nekem, hogy ezt a Súlyok Katalin itt elmondta, mert akkor hogy mondjam, nem kell ezzel nem kell olyan terepre mennem, ahol nem mozgok igazán otthonosan.

[00:08:23]De am, hogy csak, hogy néhány más dolgot is megemlítsek, hogy itt ugye a a párizsi egyezménytől is kicsit elvágja Magyarországot ez a határozat, vagy legalábbis nem foglalkozik azzal, hogy abból mi következne az Európai Unió jogával, sem pedig rengeteg kapaszkodót nyújtana abban, hogy hogyan kell a klímaválságra reagálni, vagy jó, vagy nem jó kapaszkodókat, de hogy lehetett volna ezzel foglalkozni a Hágai nemzetközi Bíróságnak is pont akkor volt aktuálisan, azzem, hogy aztán óceánokhoz kapcsolódóan, de de klímára vonatkozó határozata az Amerika a köz tehát hogy nem sorolom, de hogy van egy nagy globális jogi, jogászi gondolkodás abban, hogy hogyan lehet jogilag, illetve az államok hogyan reagálhatnak jogilag a klímaváltozásra.

[00:09:03]És ezt az AB ezt így nem nézi meg.

[00:09:05]azt mondja, hogy hát mi Magyarországon vagyunk, ez a kis magyar klímánk.

[00:09:09]Mi itt csináltunk valamit, és csak annyit mond, hogy amit a magyar állam csinál, az nem lehet ellentétes nemzetközi egyezménynek a konkrét mondásával, ami szintén nagyon megúszós, mert ugye ezek általában ilyen elvitartalú egyezmények, csökkentjük, vállaljuk, hogy a törekszünk arra, hogy és hát nyilván a magyar jogszabályban nem volt ez belírva, hogy mi felrúgjuk a párizsi klímaegyezményt, mi igazából növelni akarjuk az üvegházhatásukat.

[00:09:35]Most szándékosan karikírozom, de az egy nagyon-nagyon alacsony mérce, hogy azt mondjuk, hogy a a mi ide vonatkozó törvényeink nem lehetnek konkrétan ellentétesek konkrét nemzetközi vállalással.

[00:09:46]Hát ennél azért picit lehetett volna magasabbra tenni a lécet.

[00:09:51]És még egy utolsó dolgot akarok mondani, és ezzel nagyjából négy csoportban rendeztem azt, hogy milyen jellegű problémáim problémáink voltak, vannak ezzel a döntéssel, hogy miért érezzük kevésnek a a az erényeint túl.

[00:10:01]Az utolsó pedig az, hogy Magyarországon szerintem különösen fontos, amit azt hiszem legerősebben szintén az Amerika közi nemzetközi bíróság tárgyalt a a saját ide vonatkozó döntésében, mármint odavonatkozó, nyilván ott azt a régiót érinti a döntést, hogy hogy azért a klímaváltozás rettentően fokozza a az egyenlőtlenségeket.

[00:10:24]Tehát ugye az elsősorban a szegényeket érinti, területi régiókban sem ugyanúgy érinti.

[00:10:30]Tehát Magyarországon mondjuk azért a dél Alföldöt Alföldet jobban fogja érinteni a klímaváltozás, mint a mint mondjuk a Dunán túlnak az Alpokaljára eső részét.

[00:10:39]Ezt azért a teret ezt a ez benne van a határozatban és ezt a Tudományos Akadémia is elmondta.

[00:10:43]És arra vonatkozóan semmit nem mond ez a határozat, hogy az államnak lenne kötelezettsége ezeket az egyenlőtlenségeket valahogy orvosolni.

[00:10:51]vagy ha nem területi szálon, akkor mondjuk szegénységszálon, hogy akik olyan helyen élnek, ahol fával vagy szeméttel tüzelnek, azzal hogyan van ebben az egész viszonyrendszerben.

[00:10:59]Vagy például, hogy hogyan vannak ezzel az idős emberek, akik mondjuk egy hőhullámban sokkal könnyebben, ugye ez a klíma szeniorin döntésnek is a lényege, sokkal könnyebben áldozatul esetnek, mint a fiatalok.

[00:11:11]És ezeket az a fokozódó egyenlőtlenségeket az Alkotmánybíróság nem csak, hogy nem mond semmit az államnak, hogy ezt hogyan kell kezelni, hanem nem is reflektál ezekre a tényekre.

[00:11:20]Szóval, hogy vannak hiányosságok.

[00:11:21]Most Zoli, te hogy értékelted egyébként ezt?

[00:11:26]Vagy azt is, hogy így a pozitívan forduljunk a jövő felé, hogy szerinted mi lenne a fontos?

[00:11:32]És ugye én ennek az új klímatörvénynek nagy követe vagyok, tehát ez viszonylag széleskörű egyeztetéssel most zárult le a társadalmi egyeztetés ebben az ügyben.

[00:11:42]És ez a MTVS által kurált kis koncepció azért ezekre jobban figyel, de még így is nagyon sok vélemény jött be a társadalmi egyeztetésen, ami sokkal inkább az adaptációra, rezilienciára helyezte.

[00:11:54]És ugye itt Zoli pedig még egy harmadik dolgot jegyzett meg.

[00:12:00]Ugye ez a nyelőknek a fontossága.

[00:12:06]Mik a nyelők?

[00:12:08]A először az első kérdés, hogy mi volt a véleményem?

[00:12:10]Tehát hogy alapvetően a annak idején az Alkotmánybírósának volt egy döntésem, am erdőtörvényhez kapcsolódott.

[00:12:16]Ott is már a kollégáimmal úgy fogalmaztunk, hogy ez kicsit olyan, mint a fény az alagút végén.

[00:12:20]Ez ez egy újabb fény az alagút végén.

[00:12:22]Reméljük, hogy nem a valami jön szembe, hanem valóban a fényt látjuk az alagút végén.

[00:12:29]Ez ilyen értelemben szerintem tényleg egy nagyon pozitív döntés.

[00:12:30]Amit én kicsit a hiányosságának érzek, az az volt tényleg, hogy a nyelőkkel kapcsolatban nem fogalmazott szerintem elég erősen.

[00:12:39]És én ezt próbáltam a az Ákosék, az éger Ákosék által koordinált klímatörvény, új klímatörvény konzultációsan is ezt próbáltam képviselni folyamatosan, hogy a nyelőkkel kapcsolatban muszáj lenne valamilyen konkrét célt vagy valamilyen eszközrendszert beépíteni ebbe az új klímatörvénybe.

[00:12:56]A nyelők, erdők lehetnek a vizes élőhelyek, tőzeglápok, legelők ezek lennének azok a nyelők, amik ugye a szenet a légkörből ki tudják vni, és tartósan tudják tárolni a talajban vagy felszíni, vagy felszín alatti biomasszában.

[00:13:16]Tehát ez ez az, amit szerintem mindenképpen jó lenne, hogyha az új klímatörvényben hangsúlyozni lehetne.

[00:13:22]Egyébként a döntésben van erről szó, de szerintem nem elég hangsúlyos.

[00:13:27]Még most is a a Attila is mondta, hogy elsősorban ugye a kibocsátás csökkentésről szól.

[00:13:32]És én részt vettem egy kerekasztal beszélgetésen Győröt, ahol aki ott a szakértő volt, szintén azt mondta, hogy hát itt a csökkenteni kell a kibocsájtást.

[00:13:41]És akkor nekem kellett kiegészíteni, hogy nem csak erről szól a történet, hanem javítani kell a nyelőknek a helyzetét is.

[00:13:47]Miért fontos ez?

[00:13:49]Szerintem ez azért fontos, mert nagyon könnyű összekapcsolni az amúgy az alkotmányban vagy az alaptörvényben P cikkelyben szereplő biodérzetes védelemmel.

[00:14:01]Nyilván sokan látták már, biztos ti is láttátok, van egy ilyen karikatúra, ahol a különböző válságok ilyen hullámként csapnak az embere, és ott az egyik hullám, a második legnagyobb az a klíma, és a legnagyobb az viszont a biodiverzitás csökkenés.

[00:14:12]Tudom, hogy hogy is mondjam, talán kicsit ez ilyen hazabeszélésnek tűnik, mert ugye én erdésztechnikusként vagy tájépítészként nyilván ez egy fokkal engem jobban érint ez a biodiverzitásnak a védelme, de úgy gondolom, hogy ez tényleg egy nagyon fontos elem.

[00:14:26]Az új klímatörvény elő tudná azt segíteni, hogy ne lehessen kihátrani a különböző biodiverzitás védelmi vállalásokból.

[00:14:33]például abból, hogy vállaltuk azt az Unión belül, hogy 10% fokozottan védett terület lesz, vagy vállaltuk a természethelyreási jogszabálynak a végrehajtását.

[00:14:42]Ezekkel a természethelyreással, az erdők természetességének a növelésével mind-mind lehetne javítani a nyelőkapacitást, azt, amit és a szénnek a megkötését a tájban.

[00:14:57]A én úgy gondolom, hogy ez egy olyan elem, amivel nagyon fontos lenne, hogy egy konkrét cél vagy eszközrendszer.

[00:15:04]Korábban beszélgettünk az Atélával, hogy felkészülnünk erre a beszélgetésre, hogy valamiféle eszközrendszer legyen itt.

[00:15:10]És úgy látom azt, hogy ezzel kapcsolatban tulajdonképpen az előző klímatörvény és az előző kormány tulajdonképpen hát egy ilyen jánuszarcú politikát folytatott, vagy cserben hagyta az embereket.

[00:15:22]Lehet, hogy majd fogunk erről beszélgetni, de ugye a településeknek is vannak klímatörvény, klímastratégiái.

[00:15:32]És ha én mint tudatos államp polgár vagyok, és úgy akarok viselkedni, vagy úgy akartam volna viselkedni a múltban, mondjuk végignézem a klímastratégiáját egy településnek, ahol le szeretnék telepedni, akkor azt mondom, hogy igen, ez egy nagyon jó település, mint a klímastratégiában benne van, hogy javítják a zöldfőleteket állapotát, illetve megőrzik a zöldfületeket és csökkentik a kibocsátást is.

[00:15:51]Ezzel ellentétesen történtek ugyanakkor például a nemzetazsági szempontból kiemelt beruházásoknak a létrehozása, ami továbbra is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több és több burkolt fölület alakult ki.

[00:16:07]Én csak kettő dolgot szeretnék ezt még hozzátenni.

[00:16:09]A hát ami picit szorosabban kapcsolódik a az alkotmány bbíróság határozatához.

[00:16:13]Az egyik a, illetve nem is a határozathoz, hanem már amit te behoztál az új klímatörvénynek a vitájához, hogy benne lehetett volna az is a az alkotmánybírósági döntésben, hogy hát itt azért ez egy olyan dolog, amibe a társadalmat be kell vonni.

[00:16:26]Tehát, és ez nem csak azt jelenti, hogy megkérdezzük őket, plán mondjuk egy ilyen nemzetkö konzultációszerűen művi megkérdezést játszunk, hanem hogy még szerintem az is kevés, hogy hogy valódi társadalmi konzultációt biztosítunk, és mondjuk civil szakmai szervezetek hozzá tudnak elszólni, hanem ennél azért többre lenne szükség egy ilyen horderejű kérdésben, hogy ténylegesen megszólítani, bevonni az embereket abba.

[00:16:46]És ebbe beletartozik a tájékoztatás is, tehát hogy mondjuk nem tudom a közmédiában legyen arról szó, hogy mit jelent ez a klímaváltozás, ez milyen veszélyeket rejt és erre miféle opciók léteznek arra, hogy erre reagálni kell, tehát hogy legyen ennek egy társadalmi vitája.

[00:16:58]És szerintem nagyon-nagyon jó dolog, amit csináltok az új klímatörvénnyel, hogy ez most valamennyire kinyílik, és konkrét szakmai viták történnek, meg vannak szólítva emberek.

[00:17:07]hogyha ez azért nem megy ki a nagyon széles nyilvánosság felé, mert nyilván nincsenek mögötte állami erőforrások, hanem csak a civileknek a lehetőségei, de hogy legalább történik valamilyen vita, és ez nagyon-nagyon fontos.

[00:17:17]Erre az erre sem reflektált egyébként az alkotmánybíróság, hogy ezt ezt így kellene valahogyan vagy az államnak ez legalább dolga lenne.

[00:17:24]És a másik, amit szerintem most a Zoli említette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat, amiről talán fogunk is még beszélni, és nekem eszembe jutott a a Balaton is, amiről szintén fogunk majd még beszélni, hogy én nagy, hogy hát az egy a ennek az ennek a határozatnak van egy elvi jellege, és hogy ebből szerintem az következik, hogy ezt a teljes jogrendszerre alkalmazni kell.

[00:17:46]Tehát nem csak a klímatörvényről szól ez a határozat, hogyha csinálunk egy klímatörvényt, amiben lefektetnünk elveket, vagy akármik konkrét számokat, akár még helyesen is jelölünk meg, hogy mennyivel kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását, vagy mennyivel kell növelnünk évről évre az elnyelőkapacitásokat.

[00:18:01]Ez szép és jó, de hogyha közben meg mondjuk egy olyan közútfejlesztési stratégiánk és odavonatkozó jogszabályaink vannak, ami mondjuk ezt így keresztbe metszik, vagy egyáltalán nem reflektálnak erre, vagy nem tudom, hogy teljesen más mondjuk egy olyan iparpolitikánk, amiben azt gondoljuk, hogy jó, hát valahol csökkenteni kell, de azért egy hatalmas aksigyárra még szükség van, hogy ezeket ez ez a teljes jogrendszerre kell, hogy érvényes legyen, és bármilyen jogszabályt alkot a jogalkotó, mérlegálnie kell azokat a szempontokat, amelyek akár ebben az AB határozatban benne vannak, meg azokat is, amelyek szerintem hiányoznak belőle.

[00:18:34]Igen, ez szerintem egy nagyon komoly probléma volt eddig, hogy hát ez eddig is benne volt az alaptörvényben, azért vannak erre vonatkozó alkotmánybírósági határozatok, és ez se a jogalkotás, se a jogalkalmazás azért nem vette annyira figyelembe.

[00:18:48]És hát ennek szerintem az ékes példája a következő kérdésünk ez a nemzetstatégiailag jelentős beruházások, ami szerintem jogászként ez a igazi szégyen kategóriája.

[00:19:01]Úgyhogy van egy jogrendszerünk, ami végülis jobban rosszabbul, de nagyon sok mindent szabályoz.

[00:19:11]Építési jogunk van, van környezetvédelmi jogunk és m katasztrófavédelmi rendelkezéseink.

[00:19:16]És akkor van egy jogszabály, ami felhatalmazza arra a kormányt, hogy alkosson egy jogszabály, ami alapján a többi jogszabály az hát részben vagy egyáltalán nem vehendő figyelembe.

[00:19:28]Ugye ez nagyon egyszerűen összefoglalva a nemzetstatégia jelentős beruházások ról szóló törvény.

[00:19:39]Kérdésem az, hogy ezt érdemes fenntartani, tehát tényleg fontos, hogy legyenek nemzetstatégia jelentős beruházások, amiket ilyen könnyen meg lehet valósítani, hogy a nemzet épüljön, vagy lehet, hogy a nemzet attól épül, hogy mondjuk betartjuk a jogszabályokat?

[00:19:59]Érdekes kérdés.

[00:19:59]És ugye nekem az volt az eredeti álláspontom, hogy nem ezt nem szabad tehát kiörölni kell ezt a ezt a jogszabályt.

[00:20:08]Aztán beszélgettem Baluk Péter, ugye a vízválasztó mozgalomtól, aki tulajdonképpen meggyőzött arról, hogy kellenek ezek, kell ez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kategóriája, de csak és kizárólag olyan beruházásokra, amik biodiverzitás vagy klímacélokat szolgálnak és nulla burkolattal járnak.

[00:20:29]Tehát úgy gondolnám, hogy ezt kellene felfognia szerintem a a döntéshozóknak.

[00:20:37]Az ökológiailag jelentős beruházás ökolók az nagyobb, de ezeknél is úgy tehát hogy még egyszer mondom én ezt is csak úgy tudom elképzelni, hogy az le van írva, hogy ezek 0 nzm leburkolásával járnak.

[00:20:48]Tehát, hogy nem teeh nem, mert ugye az a probléma, az egyik probléma szerintem a múltban az volt, hogy a nemzeti parkok fejlesztésével vagy kezelésével kapcsolatban nagyon gyakran kommunikálták, hogy ennyi és ennyi fejlesztés meg a területekre is ide zöldmezős beruházások a nemzeti parter például a látogatóközpontok.

[00:21:09]Én egy látogatóközpontot lehet, hogy fontos oktatási szempontból, de természetvédelmi szempontból biztos, hogy nem.

[00:21:16]Tehát ezeket én nem engedném be.

[00:21:18]csak és kizárólag azok a beruházások jöhetnének ide be, amik valóban 0 nég leburkolás vjenak.

[00:21:24]Semmi mást nem tudok.

[00:21:27]Ha ez nem teljesül, akkor inkább ne legyen ez a kategória, mert ezzel a kategóriával tulajdonképpen tényleg azt érték el, hogy egy és én nem vagyok jogász itt az asztal kü vagyok az egyetlen, aki nem doktor jogászként, hogy azt érték el, hogy egy hatalmas jogbizonytalanság keletkezett szerintem.

[00:21:44]Tehát semmiben nem lettél biztos.

[00:21:44]Ugye én az elmúlt, nem tudom, mondjuk négy-öt évben a reggeleimet, a péntek reggeleimet azzal töltöttem, hogy a kávé után mindig megnéztem, hogy éppen milyen hülye határozattal jön ki a kormányhivatal az én megyémbe, meg a szomszédos megyébe, mert soha nem lehet, nem lehettem benne biztos, hogy nem jön valamilyen olyan beruházás, ami pont azt szolgálja, hogy az én életminőségem, az én életkörülményem rosszabb legyen, és ne jobb.

[00:22:12]Tehát én a rossz a a jobb iránt én úgy gondolom, hogy a az akkor lesz valakinek jobb az életminősége, hogyha a környezeti állapot javul.

[00:22:21]Attól nem lesz jobb az életminőségem, hogy több munkahely teremtődik az én környékemen, mert azzal mondjuk, ugye én győri vagyok, ott a főépítész is azt mondja, hogy 45000 ember ingázik napi szinten be egy őrbe dolgozni.

[00:22:35]Ez egy csapdahelyzet és szerintem egy teljes tévút.

[00:22:38]Mennyivel jobb lenne, ha az embereknek a munkahe közel lenne a lakóhelyükhöz, és nem kellene állandóan beingázni ebbe a városba.

[00:22:46]Tehát gyakorlatilag az 1ada a településnek be ki be ki napi szinten.

[00:22:51]Ez vagy lehetne a Augdiban is home office, hogy otthon legyártják az autó, azzal bemennek és akkor ott hagyják.

[00:22:55]Igen.

[00:22:58]Kicsi Audikot.

[00:22:59]Kicsi Audikot.

[00:23:00]Én egy picit messzebbről kezdem ezt.

[00:23:04]A 2006-os az a jogszabály, ami megalapozza ezeket a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat.

[00:23:08]Én amennyire próbáltam ezt követni az elmúlt időben, arra jutottam, hogy teljesen követhetetlen.

[00:23:15]Tehát, hogy ez a ez az én megfigyelésem, hogy hogyan bővült ki ez mint kategória.

[00:23:20]Ugye 2006-ban ezt azért hozták létre, csak hogy szerintem fontos az eredet története is, hogy az európai uniós pénzeket gyorsan lehessen elkölteni, mert ugye van egy egy rendes szabályozott engedélyezési rendszer, hogy bizonyos beruházásokra építési engedély, környezetvédelmi, környezethasználati engedély, területhasználti engedély, de rengeteg engedély kell, minél nagyobb egy beruházás, minél összetettebb, annál többféle engedélytívusnak a katasztrófavédelemtől a vízügyi vízhasználti minden.

[00:23:45]és hogy ezeket le kell egyszerűsíteni, mert különben Magyarország nem tudja felszívni elég gyorsan az európai uniós pénzeket.

[00:23:50]Innen ered ez az egész.

[00:23:52]Aztán ezt a ezt már az Orbán rendszer virágoztatta fel, mint intézményt.

[00:23:59]Valamikor a 2010-es évek végén ráadásul szétszedték kategóriákra is, mert lettek a közérdekből nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt beruházásuk és a kiemelt magánérdekből, ami hát ugye ez kicsit ilyen már rendszerértelmezés lenne, hogy miért fenénekkel magánérdeket a közérdek rovására, de nyilván lehetnek olyanok, tehát hogyha a magánérdek az azzal jár, hogy mondjuk több 1zer embernek lesz munkája, akkor akkor azt lehet, hogy valahogyan a kormány értékelt és felgyorsíthatja.

[00:24:26]Szerintem a kérdés az inkább az, hogy ezzel most többet nyerünk vagy többet veszítünk.

[00:24:30]És erről beszélt igazából Zoli is.

[00:24:32]Az a azon túl, hogy követhetetlenné vált, hogy mikor milyen szempontból milyen beruházást emelnek és mentesítenek bizonyos engedélyezési eljárások alól, vagy gyorsítják fel ezt az egészet, és jutunk el oda, amit szintén Zoli mondott, hogy a végén már az ember nem tudja, hogy ő mibe szólhat bele és mibe nem, mert olyan gyorsan történnek meg az engedélykiadások és annyira nem látható ennek a hát most ebbe egy picit akkor bele kell menni, hogy egyébként, hogyha valamilyen engedélyezési eljárás van, ami engem érint, mert mondjuk a szomszédjában lakom, akkor ügyfélként bejelentkezhetek abba az eljárásba, és akkor tudok ott szempontokat, hogy ez az én egészséges környezetem való jogot is sérti.

[00:25:15]egyébként ez zajos, nekem az rossz lesz, kicsi gyerekem van.

[00:25:17]Ezeket el lehet mondani, de hogyha minden olyan gyorsan történik, hogy én erről még csak nem is tudok, és most még csak a magánemberekről beszélek arról, hogy mondjuk ez egy település, mennyire ezt azt hiszem nyolc napra még kevesebbre nyc meg 15 attól függ, hogy milyen kérdés ugye igen hogy ennek több al kérdése van csökkentette ezt a konzultációs vagy be jelentkezési lehetőség igen és ez az egyik problémája, hogy lerövidültek ezek ez különböző, mert ugye mondom sokféle engedélyttípusról van szó és akkor ott azért nem teljesen egységes ez a de koncepciójá Az a lényeg, hogy nagyon rövid lesz.

[00:25:49]Igen, mert ez felmerül, tehát hogy itt is a jogalkotói szándék az valószínűleg már nem az, hiszen ezt mi is többször voncolgattuk ma így beszélgetéseken, hogy hát igazándiból ez, ha ennyit lerövidül, az az egész eljáráshoz képest azért nem egy jelentős nyereség ebben, nem?

[00:26:08]Tehát, hogy hogy nem feltétlenül ezzel lehet a legtöbbet nyerni, hogy ezt ezt kivesszük belőle.

[00:26:12]Ennek inkább egy olyan célja volt szerintem, de cáfoljatok meg.

[00:26:16]hogy minél rövidebb idő legyen arra, hogy ezt valaki észrevegye, jelentkezni tudjon.

[00:26:21]Tehát nem határidőt akartak nyerni, hanem igazándiból egy ilyen jogi egyenlőtlenséget teremteni a a felepőzés.

[00:26:30]Szerintem te már a fejlődéstörténetre beszélsz, mert elképzel, hogy 2006-ban valóban az volt a a jogalkotó szándéka, hogy felszívják ezeket az uniós pénzeket, de hát utána ugye szerintem a preambulumában benne is van, hogy ez ezért alkotja meg a az országgyűlés ezt a jogszabályt, ezt a törvényt.

[00:26:47]De utána elkezdték olyanokra is alkalmazni, amiben nem is volt uniós forrás általad nagyon kedvelt fertőtavi beruházás.

[00:26:53]Például zéro uniós forrással nemzetági szempontból kiemelt beruházás.

[00:26:58]Attila nyilván majd még erről beszélni fog, de a fejlődésstörténhethez azért az is hozzátartozik, hogy 2006-ban hozták ezt létre.

[00:27:03]Nagyon nagy volt a tiltakozás.

[00:27:05]Annyira nagy volt, hogy az előző parlamentben az a az LMP az elérte azt, hogy népszavazási kezdeményezést indíthatott volna a jogszabály ellen.

[00:27:15]Erre az volt a kormány reakció, hogy átemelték az egészet a az egy az egybe, a 2023 100-as törvénybe a magyar építészetről, ami szerintem ezt nem tudom másképp megfogalmazni, én szerintem ez egy aljas húzás volt, mert onnantól kezdve a népszavazási kezdeményezés alul rántották ki a, mert ugye az kifejezetten a 2006-os törvény ellen szólt, de azt megszüntették, átemelték a paragrafusokat a 2023-asba.

[00:27:38]Tehát én úgy gondolom, hogy ez tényleg egy valóban aljas húzás volt.

[00:27:39]Ráadásul a fejlődés történetben odáig ment aztán ez most csak egy ilyen adedó oktatzerű példa, hogy szerint a még emlékszem, hogy a a nejem említette, hogy annak idején, amikor ő mint tervező ilyenekkel találkozott a 2006 2010 között, akkor ezek ilyen egyedi példák voltak, hogy juj ez egy kiemelt beruházás.

[00:27:59]És a végén több ezerről beszéltünk, és annyira összekavarodtak a a szerintem a a fejek dolgok, hogy a legutóbbi példa az egy olyan volt, hogy körülbelül két héttel ezelőtt vagy három héttel ezelőtt találkoztam egy olyan szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, egy logisztikai központ, határozatot megtaláltam és ki lehet ügyfél?

[00:28:20]Az ügyfél bemehet a kormányhivatalba, betekinthet, de nem írták meg, hogy hol van a beruházás.

[00:28:27]Innentől kezdve honnan tudjam, hogy én ügyfél vagyok?

[00:28:28]Tehát nem nem azt nem írták, hogy nem nem ez mosómagyoró erre a végén kiderült móváron volt a de az, hogy van egy határozat, hogy nem tudod beazonosítani, te vajon ügyfél lehetsz-e.

[00:28:38]Tehát ilyen szintre lebutították szerintem a kormányhivataloknak a reakcióját, hogyha elég elegendő az beírni a nemzetság és akkor el van felejtve.

[00:28:46]Aha.

[00:28:46]Ö tehát, hogy szerintem felesleges a szétszáznia itt valójában a a mi volt az eredeti jog, 2006-os jogalkotói cél, aztán mi volt a cél, amikor ezeket elkezdték megmókolni és többféle ágát kialakítani ennek a fatörzsnek.

[00:29:01]Szerintem a lényeg az, hogy ne vesszünk el a részletekben, hogy nagyon komplex folyamatokat, amelyek nem véletlenül komplexek.

[00:29:07]azért komplexek, tehát ezek az engedélyezési eljárások és azért hosszadalmasak, mert önkorrekciós lehetőséget kell, hogy biztosítsanak, és korrekciós lehetőséget azok számára, akiket ezek érintenek.

[00:29:16]Na ezt mind kiirtották ebből az egészből, hogyha van egy szándék arra, hogy itt legyen valami, akkor itt legyen valami.

[00:29:22]Ezzel kapcsolatban ne legyen kérdés.

[00:29:24]És ez a kérdés most értem, hogy tehát, hogy ebben beleértem azt is, hogy a határidő rövidül, beleértem azt is, hogy csökken a a az észrevehetőség, csökken a társadalmi egyeztetés.

[00:29:33]És ami szerintem még nagyon fontos, vagy ezt nem szabad elfelejteni ezeknél, hogy egy csomószor gyakorlatilag ezekben a kormányrendeletekben, ami amelyek részletezik ezeket a beruházásokat, meg aztán a mellékletben felsorolják, hogy hogy ez pontosan micsoda, és akkor kinek a dolga ezt menedzselni, hogy ez gördöglékenyen haladjon, azokban tolba vannak mondva olyan dolgok, hogy milyen fő szabálytól kell eltérni.

[00:29:54]Most én az utóbbi időben a TASnál három három ilyen ügy volt, amiben különböző mértékben, de adtunk joki tanácsadást, vagy írtunk akár alkotmánybírósági indítványt.

[00:30:01]Ugye hát most ez csak lábjegyzett ide, de ezt is fontos mondani, hogy a törvényt magát is támadták az Alkotmánybíróságon.

[00:30:07]Az Alkotmánybányíróság szerint ez a választat a kérdésre, vagy az eredeti kérdésre az Alkotmánybíróság válasza, hogy a kormánynak van legitim célja ahhoz, hogy felgyorsítson bizonyos a nemzet számára kiemelt beruházásokat.

[00:30:21]Tehát a mi a törvényi keret, amibe aztán ezeket belepakolják, az rendben van.

[00:30:23]az alkotmány bíróság szerint, mert van egy mérlegelés és ez néha fontos, hiszen munkahelyeket teremt, erősíti a gazdaságot, a most ezzel lehet egyetérteni, vagy nem?

[00:30:32]Ez az A mondása.

[00:30:35]Az igazi kérdés utána már csak az, hogy az egyes beruházásokat, amiket belepakolnak ebbe, azokat jogszerűen pakolják-e bele?

[00:30:40]És ezekből én néhányat láttam ott az Alkotmánybíróság mindig arra jutott, hogy ezek jogszerűen vannak belepakolva, annak ellenére, hogy igazából szinte soha nincs indokolás, hogy ez hogyan járul hozzá a nemzet felemelkedéséhez, és hogyan mérlegeltek például környezeti, társadalmi hát hiszen ha mondjuk egy környezeti hatásvizsgálat nem tud lemenni, akkor valószínűleg egy társadalmi hatásvizsgálat se volt.

[00:31:02]Itt a nagy sürgősségre tekintette, hogy ez most hány munkahelyet teremt gazdaságilag mivel jár satöbbi.

[00:31:08]Hadd mondjak egy konkrét példát, mert szerintem abból jön ki a lényeg, amib amit én láttam, és ott csak tanácsot adtunk a Balaton világoson a klub Aliga beruházást, ezt kiemelték nemzetgazdasági szempontból, annak ott több szála van.

[00:31:23]Az egyik az az, hogy ö ö hogy az önkormányzattól elvonták azt a jogot ezzel a nemzetgazdasági szempontból való kiemeléssel, hogy meghatározhassa, hogy hogy nézen ki a Balatonvilágosi part, mert azt beleírták, és ezt ezzel amit hangsúlyozni akarok, hogy beleírták a a rendeletbe, hogy itt már pedig ez ennyi méter lesz, ez annyi méter lesz.

[00:31:41]És teljesen mindegy, hogy a helyi építési szabályzatban, amit ugye ott helyben demokratikus körülmények között elfogadtak, megvitattak, ezt ott a helyiek tudják, meg ismerik, meg letölthető.

[00:31:50]Na, azt most dobjuk ki a kukába, és én, mint kormány átírom, hogy itt akkor a a partot hol lehet lebetonozni, hol lesz napelem, meg hol térburkolat, meg nem tudom.

[00:31:57]Tehát így minden, ami amit helyben eldöntöttek, az nem számít.

[00:32:00]És mi mindig ez a ez szerintem ez egy nagyon fontos eleme, hogy ezeket beleírják ezekbe a rendeletekbe, hogy mi az, amit nem kell most betartani, fölülírják a demokratikus akaratot.

[00:32:08]És nem derül ki, hogy valójában miért, mert azért, mert valakinek ez valamilyen szempontból fontos.

[00:32:14]Tehát itt teljesen átláthatatlan.

[00:32:15]Na és ott csak, hogy tényleg így azt hiszem, hogy ez a a lényegére mutat rá, hogy megtámadta Balatonvilágos ezt a kiemelést, merthogy elvette tőle a jogot, hiszen ott még ez a Balatonvilágosi partszakasz, ez még helyi védettséges, tehát az önkormányzat helyi védettségben részesítette, és azt mondta, hogy hát mi ezt még védjük is, mert itt ez a löszfal és a helyi település képnek a része meg természeti értéke van, nem tudom.

[00:32:39]És az alakotmány bíróság azt mondta, hogy és szerintem azért mondta, hogy a pécet ne kelljen igazán komolyan vennie, tehát a természeti értékeknek a védelmét, hogy jó, jó, hát ez egy helyi védettség, de nem olyan védettség, tehát ez nem a természetet védi, és nem a kulturális értékeket védi, hanem ez az egy ilyen látképet véd, ami nem tartozik ebbe a körbe.

[00:32:56]Úgyhogy hiába van helyi védettség, az hogy ez nemzetgazdasági szempontból kiemelésre került a kormány által, az teljesen rendben van.

[00:33:02]És nagyon sokszor nagyon sok olyan határozat van, ahol az látszik, hogy az AB tulajdonképpen a gombhoz varta a kabátot, vagy varja ezután is, azt majd meglátjuk, de legjobb tudomásom szerint ahányszor konkrétan azokat a határozatokat vagy rendeleteket támadták meg, amikor az egyes beruházások bekerülnek ebbe a keretbe, az mind eddig elbukott az én legjobb tudomásom szerint.

[00:33:24]És szerintem ez is egy hatalmas probléma.

[00:33:27]Ja.

[00:33:29]mer csak egy közbevetés itt, mert ugye ez is egy nagyon politikai kérdés, mert itt felmerült, hogy a EU-s forrásokat gyorsan haza tudjuk hozni.

[00:33:35]És akkor most ez ijesztően hangzik, hiszen most is ez a feladatunk, hogy az EU-s forrásokat gyorsan haza tudjuk hozni.

[00:33:41]De hogy ez is egy fajta gondolkodásmód váltást is igényelne, hogy hát olyan EU-s forrásokat is haza lehet hozni, amik nem gigaberuházások.

[00:33:50]Most mit tudom én, az energetikai korszerűsítés merült fel, mint ilyen, ami környezetvédelmileg mitigáció szempontból meg rezsicsökkentési szempontból is célszerű lenne, meg észszerű lenne, amihez nem kell gigantikus közbeszerzéseket kiírni, engedélyeztetési eljárásokat lefolytatni, és még a lakosságnak is jó.

[00:34:09]Nyilván nem egy centralizált, lefölözhető, bár Magyarországon sose szabad elvesztenünk ebben a hitelt megközelítést, de hogy azért meg lehet oldani enélkül is, nyilván nem örökké meg mindent, de lehet, hogy az lenne a megoldás, hogy ezeket a beruházásokat előkészíti valaki és nem hirtelen akar.

[00:34:29]Mondjuk tudom, hogy ez ilyen unortodox gondolkodás, de Ja, hát igen, a alapvetően nekem hogy ő azt jutott eszembe azokról, amit Attila mondott először, hogy a az AB határozat, amit mondtad, hogy elbutasította a földvári önkormányzatot, hogy ez inkább olyan, amikor a vonat jön szembe, hogyha az alagút meg a fény analógiát próbáljuk.

[00:34:47]Tehát ez egy ilyen pont egy ilyen sötétség jön velünk szembe ezeknél a az a határozatoknál, de maga itt kapcsolódik szerintem a a ez a nemzetsági szempontból kiemelt beruházások köre a korábbi klímatörvényes beszélgetési részhez, mert ha veszed, én most hirtelen hármat írtam föl, ami szintén ilyen nemzlöszési szempontból kiemelt beruházás, van ugye Győrben egy, ami a GIPS később GIP átalakított 400 hetár bicért, ko szőlős, kivágó tötöse, ahol 600 ha és akkor az a debreceni déli ipari park, ami közel én úgy gondolom, hogy majdnem 1000 hetár, tehát hogy csak ez a három beruházás 2000 föld területet burkol le, ahol 2000 htá tulajdonképpen eltűnik a nyelőkapacitást.

[00:35:31]Tehát nincs az, hogy hogy akkor javítani fogjuk majd a a több szenet nyel majd el az akkumulátor, ugye nincs ilyen, nem?

[00:35:39]És akkor ott van, hogy is mondjam, számtalan ilyen ilyen perünk van, ács, Komárom, Gőd, ahol gyakorlatilag pont a korábban emlegetett nyelőkapacitás ellen mennek ezek a határozatok.

[00:35:53]És ugye a uniós források ugye emlegeted, hogyha hát igen, lehet őket ortodox meg a Northodox módon is hazahozni, azért azt tudjuk, hogy az RRF-ben ez a Resilience and Recovery Fund, ami ugye a covid utáni helyreállítást szolgálna, meg a rugalmasságot szolgálta volna, ami nem tudom, hogy már végleg elbuktuk-e vagy sem, ott az, ha jól emlékszem, 6000 milliárd FR.

[00:36:17]Még nem, még nem.

[00:36:17]Ott annak a 37%-át kötelezően klíma vagy biodiverzitás célokra kellene vagy kellett volna fordítani.

[00:36:24]Itt most az lesz a nagy kérdés, hogy a mi az, amire ráhúzzuk, hogy klímacél?

[00:36:27]Azt, hogy akkumulátory építünk és zöld energia, vagy zöld energiahordozó, vagy zöld energiatáró.

[00:36:33]Szerintem ezért szerintem ez a az EU-nál egy kicsit szigorúbb, hogy most az akkumulátorgyárat elfogadnák nyilván nyilván szigorúbb, de én úgy én azért abban bízom, hogy ez a 37% ha egyszer itt megjelenik, akkor akkor ebből a természetvédelmet meg a különböző klíma célokat nagyon-nagyon jól lehetne hozni.

[00:36:51]Tehát, hogy nekünk például a fertő tónál vagy a fertő tájon a hanysággal együtt van egy olyan elképzelésünk, hogy ott el kellene kezdeni például a tőzeg lápokat helyreállítani, és azoknak viszont a nyelőkapacitása meg a széntálókapacitása nagyobb, mint az erdőké.

[00:37:06]Tehát ott egy nagyon-nagyon jelentős klímacélt és biodivezetes célt lehetne hozni egyszerre, hogyha egy olyan tájhasználatot tudnák megvalósítani, ami figyelembe veszi azt, hogy itt nem csak arról van szó, hogy újabb és újabb munkahelyeket kell teremteni, hanem arról is szó van, hogy egy egészséges lakókörnyezetet kell teremteni az embereknek.

[00:37:25]Hadd mondjak még ide valamit, mert eszembe jutott egy picit régebbi ügyünk, de ott maximálisan egyetértek azzal, amit Zoli mond, hogy ha van az az alkotbírósai határozat, amiről beszéltünk, akkor az mit jelent a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra?

[00:37:38]Hiszen itt mindegyik arról szól, hogy betont döntünk valahová, ami hát ugye kétséges, hogy hogyan járul hozzá a elnyelő kapacitások növeléséhez, a biodiverzitás növeléshez nem járul hozzá sehogy.

[00:37:47]Tehát ez nem kétséges, de hogy ez mint szempont eddig legalábbis a nemzetgazdasági szempontból történő kiemelésnél soha nem nyert teret.

[00:37:56]Csak egy dolgot akartam egy egy kicsit ilyen abszurd példát hozni.

[00:37:58]Volt egy ügyünk pár évvel ezelőtt talán már lehet, hogy öt-h évvel ezelőtt, ami alsó örsön, tehát tudom, hogy fogunk a Balatonról beszélni, és akkor lehet, hogy ez már egy kicsit ezt meg is alapozza.

[00:38:07]Alsó őrsön akarta a helyi önkormányzat benzinkutat, mert nincsen alsó örsön benzinkúa.

[00:38:12]Legközelebbi benzinkután 5 kmre van.

[00:38:13]szó, hogy azért nem olyan vészesen messze.

[00:38:15]És nem tudom, hogy megvan-e még akkor megvolt még ott egy védőerdő nevű kis erdős sáv, ami a vasútat választotta el a falunak az ilyen üdülőterep részétől.

[00:38:25]Ennek zaj meg meg légszerezettség szűrő okai voltak, hogy ezt megtartották, ezért volt ott.

[00:38:32]És akkor ezt átminősítették a helyi építési szabályzatban.

[00:38:34]nem volt nemzetgazdasági szempontból kiemelve, hanem ott helyben döntötték el, hogy oké, akkor nekünk nem kell ide ez az erdő, ezt akkor úgy jelölöik ki, hogy ide benzinkút is építhető, miközben egyébként már leszerződtek a benzinkút építő céggel, tehát hogy hozzáakították a környezetet és akkor ezt helyiek nagyon sérelmezték, és mi segítettünk nekik.

[00:38:50]Ugye ez egy ez egy önkormányzati rendelet, módosítás és határozat.

[00:38:52]ö ez volt a jogi formája, ahogyan ezt meg lehetett oldani.

[00:38:56]És mi ezt támadtuk meg az Alkotmánybíróságon, hogy nagyjából azzal megelőzve ezt az alkotmánybírósági határozatot, amiről az előbb beszéltünk, hogy hát itt egyáltalán nem kerültek zöld környezeti szempontok mérlegelésre, miközben ez a erdősáv túloldán lakók életét egészséges környezethez való jogát közvetlenül érinti.

[00:39:13]És elmentünk az Alkotybírósághoz, és akkor az Alkotmánybíróság nagyjából belátta, hogy hát ez itt tényleg van, de hát az van, hogy ez egy zöld benzinkút lesz, mert lesz napelem a tetején.

[00:39:22]És akkor emiatt, tehát ezt igazából nem lehet, mivel ez igaz, hogy védőerdőnek hív hívták, de nem volt védett jogi értelemben, az csak a területi besorolása volt.

[00:39:31]Így nem lehet azt igazoltnak tekinteni, hogy ez tényleg egy természeti védettséget élvez, mert a jogilag nem volt annak minősítve.

[00:39:39]Tehát, hogy olyan bakugrások voltak ebben az egész határozatban, hogy ne kelljen azt kimondani, hogy márpedig ez ténylegesen rontani fogja azoknak az életminőségét, akik a túloldalon élnek.

[00:39:48]És akkor azt mondták, hogy jogszerű volt az átminősítés.

[00:39:50]Azt nem tudom, hogy azóta egyébként megvalósult-e a beruházás, de én ezt majd megnézem.

[00:39:54]Ha nem, még nem, nem még nem.

[00:39:57]Én nem tudom róla, hogy lenne alsósen benzinkú.

[00:40:01]Most voltam hétvégén, akkor még nem volt.

[00:40:03]Jogi szempontból az van, hogy most már megépíthető, mert az az lehet, hogy ennyira zöld volt, hogy nem vetted észre.

[00:40:06]Igen, igen, igen.

[00:40:06]A napelemek elvitték a tekintet.

[00:40:08]De de ezt azért hoztam, mert hogyha komolyan vesszük azt, ami benne van abban az alkotmánybírósági határozatban, akkor ilyeneket nem lehet csinálni, mert bármi, amit építünk, meg kell fontolni azt, hogy ez hogyan viszonyul a klímaváltozáshoz, és ezt ezt egyszerűen nem szabad elfelejteni.

[00:40:25]Ja, még mielőtt ugye a Balatonra rákanyarodunk, azért még egyszer én ezt a nekem a a nagy tüske továbbra is szemenem most éppen ez a 2023 törvény, ami ugye átemelte ezeket a nemzetgazdasági vagy hát most kar Igen.

[00:40:39]100-as, igen, bocsánat.

[00:40:39]Tehát a 100-as törvény, ami átemelte ezt a ezt a kategóriát ugye a 2006-os eredeti törvényből.

[00:40:47]És a azért ebbe a a másik nagyon nagy problémát, amit én látok, az az, hogy valóban azt nem becsüljük még mindig meg, hogy a termőföld, a talaj, a talajnak az értéket még mindig nagyon-nagyon alábecsük.

[00:41:01]Tudom, hogy ez a beszélgetés most nem a talajról szól, de talán egy tippet adok, hogy lehet, hogy érdemes majd erről is még egyet beszélni egy egy podcast adásban.

[00:41:07]Ennek nem én vagyok nyilván a nagy tudóa, de de már erről beszéltünk itt sokat egyébként.

[00:41:14]nagyon sok talajos jó mert ugye ami ami nekem tehát ismét elmondom a nézőknek hogy akik Dobos Endrével is nagyon remek podcast készült itt a talajról úgyhogy neki volt egy nagyon-nagyon jó illetve most már két róad eset is láttam és én szerintem ő tényleg egy nagyon úttörő ilyen szempontból hogy ezekért ezért a témáért felszólal mert ugyanebben a jogszabályban ugye még az is benne van illetve pontosabban az ehhez készült egyik kormányi rendeletban, ami ugye a megvalósításról vagy értelmezésről vagy alkalmazásról beszél hogy simán elképzető az, hogy megint kanyarodjunk az én kis saját helyi példámhoz a 400 hektá győri területhez, hogy ha ott fölépítik a 60%-os beépítéssel a a gyárakat, de azt mondják, hogy a gyár oldalára felfuttatják a borostyát, a tetére tesznek egy extenzív tetőt, akkor tulajdonképpen a biológiai aktivitás értéket még is tudják növelni, holott 60%-a a termőtalajnak totálisan eltűnt.

[00:42:07]Tehát, hogy olyan kibúvókat tesznek ezekbe a jogszabályokba, ami én szerintem még mindig azt mutatja, hogy az emberek nincsen, vagy jogalkotók, meg aztán az emberek is, akik ezeket elfogadják, még mindig nincs tisztában ezeknek az értékével.

[00:42:21]És ugye a a vége az egésznek az, hogy tulajdonképpen az önkormányzatoknál lév, tehát a polgármesterek fejébe is szerintem egy zavart keltenek ezzel a ezzel az egész jogszabállyal, mert úgy érzik, hogy ez ellen nem érdemes tiltagozni.

[00:42:33]Tehát ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt lett, tudom most említetted ezt a Balatonyi példát, ahol tiltakoztak, de én próbáltam ösztönözni jó pár önkormányzatot, hogy közösen forduljanak az alkotmánybírósághoz, közösen vigyék ezeket a példákat az alkotmánybíróság el, és tulajdonképpen süketfőlekre találtunk.

[00:42:49]Engem, még egyszer mondom kifejezetten, ez a győri példa zavar, ahol közben megkapták a környezetvédelmi engedélyt a a beruházás egy részéhez, miközben Győrbe semmi szükség nincs, semmiben nem bizonyítják, hogy szükség lenne újabb iparterületekre, mert már 250 hetárt sjóval korábban átminősítettek, azok még zöldek.

[00:43:11]Mi a nyavajának kell nekünk átminősíteni 400 újabb hektárt, ahelyett, hogy azt mondan ránk, hogy csináljunk ott egy püspökerdő kettőt, ahol ami tulajdonképpen a tüde lehetne a városnak, ami következne az alkatmánybíróság döntésében, hogy efelé kell el elindítani a beruházásokat.

[00:43:24]És hadd mondjak még egy példát, mert ez két dolog, vagy ponton is reflektál a Zoli Átal mondottakra, hogy a 15.

[00:43:29]kerületben itt Budapesten van most ez a Szilaspatak melletti építkezés, ott az önkormányzat is elment az alkotmánybíróságra.

[00:43:37]Az ő indítványukat nem láttam.

[00:43:37]Nem tudom, hogy mennyire arról szól, amiről tehát, hogy elvették az ő jogukat, mert ott izé ilyen közlekedési szempontok vannak, hogy ott villamos volt tervezve, ami a tömegközlekedést megoldaná, és mennyire írták ebbe bele a természeti környezeti szempontokat, de hogy van olyan, hogy az önkormányzatok azért fellépnek ez ellen, de egyébként ott a szomszédságban lakók is elmentek az alkotmánybírósághoz azzal, hogy most akkor itt gyakorlatilag egy óriási háztömök épülnek oda, ahol ők eddig a kutyákat sétáltatták a Szilaspatak partján.

[00:44:04]Szóval, hogy vannak vannak azért ezzel szembeni tiltakozások.

[00:44:09]De igen, ezek ezek pontszerűek.

[00:44:09]Tehát valószínűleg az lenne a jó megoldás, hogyha ezt a jogszabályt, ezt ebben a formában, ebből a 100-as törvényből ezek kikerülnének, vagy hát drasztikusan csak ökológiai szempontú beruházásokra limitálódnának, hogyha ez valaha bekerülhet a magyar korpuszba, azt hiszem akkor együtt bontunk pezsgőt, de ha már így a joggról beszélünk, igen, ugye az első téma volt a klímatörvény.

[00:44:35]Reméljük, hogy az az valóban átmegy.

[00:44:36]egyébként azt ugye elfelejtettük mondani, szerintem arról azért érdemes megemlékezni, hogy az te azt mondtad, hogy a nagykövete vagy ennek az új klímatörvénynek, hogy még amit ezért én hiányolok, hogy azért mégis csak ez egy civil kezdeményezés volt.

[00:44:45]Az állam részéről nem láttam azt, hogy megmozdultak volna az alkotmánybírósági határozat után, hanem valóban a az égerákosak, az MTVStől kezdték el ezt koordinálni és ha jól emlékszem, akkor talán 80 vagy lehet, hogy 180 szervezet, nem tudom mennyi írta a végén alá, de ők koordinálják és erre nem tudom az államnak mi a reakciója, a kormánynak mi lesz a reakciója.

[00:45:05]Az AB volt az, akihez szervezett konferenciát is, csak hogy védjem őket is néha így ezzel kapcsolatban.

[00:45:13]Tehát, hogy ők ebbe ebbe azért látták a saját szerepüket is, hogy itt itt ők próbáltak állami szereplőket is meghívni, és voltak is ezen a konferencián.

[00:45:22]Hát én azt azt érzem az az államnak az eddigi kommunikációjából, hogy hát nekünk annyi problémánk van, annyi vészhelyzet meg nem tudom micsoda, hogy végül is az, hogyha majd 20 év múlva pusztulunk el mindannyian, az a legkisebb.

[00:45:36]Nem, az a legkisebb baj.

[00:45:36]Tehát ehhez képest elhanyagolható probléma.

[00:45:38]És igazándiból nincsen semmi látnivaló, idéntéren is havazott.

[00:45:43]Tehát tényleg, hogy ennyire leegyszerűsítő sokszor és hát, hogy mondjam szomorúan őszinte az ezzel kapcsolatos kommunikáció.

[00:45:54]Idén idén télen isot erről azt abszolút nem ide tartozik, de nyilván a hallgatókat valószínűleg azért érdekli, hogy azt is én elképz elképesztőnek tartom, és ez megint egy ilyen szemembe szinte az egyik legnegatívabb példája ennek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak ez a Mátra Szent Istvánni sípark.

[00:46:11]Tehát az, hogy Magyarországon még sípark bővítésről beszélünk, miközben a hóbiztosak nem vagyunk, Franciaországba bezelják az 1000 m alatti síközpontokat, nálunk meg még egy újabbat akarunk bővíteni egy natur 2000-es területen.

[00:46:23]Én szerintem ez minden jóérzésű gondolkodó embernek azt kéne mondanom, hogy ez egy totál tévedés és hazugság.

[00:46:34]És ezzel el is értünk az utolsó vidám témánkhoz.

[00:46:36]Ez a baték.

[00:46:39]Ez elkészült ez a baték, és ti ezzel kapcsolatban egy alkotmánybírósági beadványt is készítettetek és beadtátok.

[00:46:49]Mi az a baték?

[00:46:49]És miért gondoltátok, hogy fontos ezt megtámadni alkotmánybíróság előtt is?

[00:46:55]Hát a batéknak én egy szeletével vagyok tisztában.

[00:46:58]Arról a részéről fogok tudni beszélni.

[00:46:59]Nyilván ez a jogszabály ez egy ez egységesen szabályozza a Balatonnak és közvetlen környezetének az építési szabályait.

[00:47:05]Tehát megmondja, hogy mert ugye a Balaton mellett nem tudom hány 30-40 önkormányzat van, aki meghatározhatná azt, hogy helyi építési szabályokban, amiről már ott volt szó, hogy hogyan nézzenek ki ezek a települések, és hol legyen, hol lehessen benzinkút, mint mondjuk Alsó örsön, hol lehessen egy klubbaliga, mint mondjuk Balatonvilágoson, tehát és így tovább.

[00:47:23]Tehát azt mondja a baték, hogy én majd ez Magyarországon egy olyan fontos régió, hogy kormányzati szinten döntöm el azt, hogy milyen keretben határozhatjátok meg tiatok azt, hogy hogyan szabályozzátok a helyi építést.

[00:47:34]És ebbe beleértve a Balatonnak a közvetlen partvonala, meg attól számítva, nem tudom mekkora távolság az egész terület, amit ez szabályoz, az 64 n km, azért ez egy elég nagy terület.

[00:47:43]Mi erre szeretünk úgy tekinteni, mint hogy a balatoni ökoszisztémát szabályozza, ami nem teljesen igaz, mert hogy ott az ökoszistéma az pontosan mekkora az nyilván egy ökológiai kérdés, ami az én egyáltalán nem értek.

[00:47:55]Hogyha azt vesszük, hogy ott azért vízbefolyások azok távolabbról is jönnek, meg karcvizek, meg nem tudom micsoda, akkor valószínűleg ennél sokkal nagyobb.

[00:48:01]De mondom, nem tudom ebben, én én nem akarok szakmai mondást tenni.

[00:48:05]Amit tudok mondani, hogy a baték egységesen, tehát hogy egységessé tesz egy olyan korábban is meglévő, de töredezett szabályozást, amin valóban kellett változtatni.

[00:48:14]Ez tavaly, azt hiszem, szeptember végén lépett hatályból.

[00:48:17]És van benne egy csomó jó dolog, ami előremutató.

[00:48:19]Mi két dolgot láttunk benne, ami nagyon problémás, és pláne annak az alkotmánybírósági határozatnak a tükrében problémás, amiről nagyon sokat beszéltünk ennek a műsornak az elején.

[00:48:29]Az egyik az egy eljárási jellegű kérdés, hogy a balatoni főépítész a szabályoktól bármikor eltérhet, hogyha megegyeznek az állami főépítésszel és ezt valamilyen szempontból fontosnak tartják.

[00:48:41]Tehát ez a nemzetgazdasági szempontból ki kemelt beruházás a Balatonnál gyakorlatilag.

[00:48:48]Tehát, hogy ez a fontossági beruházás.

[00:48:50]Igen, valakinek fontos.

[00:48:50]És akkor majd ott lesznek olyan háttérben olyan lobbik, amiket nem biztos, hogy tudunk.

[00:48:55]Nem biztos, hogy az olyan indokolással sejtjük azért.

[00:48:58]Hát igen, az most nem tudom, hogyan alakul Magyarország sorsa itt a választás után, de eddig valószínűleg egy random átlátszós újságíró ki tudta volna delíani, hogy valójában miért van az a főépítészi eltérő szabályozás.

[00:49:12]Ezután majd ez a patrióta feladata lesz.

[00:49:14]legyen úgy.

[00:49:14]Igen.

[00:49:14]Reméljük, hogy majd közelről kontrollálják a magyar államot működés közben.

[00:49:19]Reméljük, hogy a tehetségük is megvan hozzá.

[00:49:21]És szóval a ez ez egy problémás dolog.

[00:49:27]Tehát, hogy az, hogy a garanciális szabályokat, mert ugye megvan a megfelelő garanciarendszer a környezetvédelmi jogban, hogy akkor miért kell környezetvédelmi hatást, miért úgy lett szabályozva, miért annyi négyzetméternek kell ott a zöld felületnek lenni, miért nem lehet a zöld felületbe beleszámolni azt, hogyha garázslejárót építünk el satöbbi, satöbbi.

[00:49:44]De hát ettől most így most nem kell alkalmaz.

[00:49:46]Igen, de de ezt ezt a fajta joggrantást te sose érted Magyarországon.

[00:49:48]Tehát, hogy ez ez miért jó, hogy tényleg nagyon sok energiát bet beletesszünk, hogy elkészüljön valamilyen szabályozás, akkor még itt megcsinálunk hozzá sok pénzért, mindenféle tanulmányt, előkészítőiratot, és akkor utána pedig hát ez mégis fontos.

[00:50:05]Hát nyilván ez megint egy ilyen rendszerellemzés lenne messzire vezetne, de hát egészen biztosak lehetünk abban, hogy a a az előző rendszer nem szerette a saját mozgásterét szűkíteni sehol.

[00:50:15]Tehát, hogy mindig akart hagyni egy olyan lehetőséget, hogy ha majd máshogy gondolja valamilyen érdekek mentén, akkor arra legyen tér.

[00:50:20]Ez egy ilyen biztonsági én kicsit kicsit az egész magyar jogrendszert úgy látom.

[00:50:25]Most nem akarok itt egy zöld ö podcastban, ebbe részleteiben belemenni.

[00:50:32]Tehát, hogy rettenetes állapotban van maga a korpusz, a magyar joganyag is.

[00:50:36]Tehát egy kicsit úgy lehet látni, mint egy ilyen nagyon sok kiskapuból álló, párhuzamos univerzumokba féregyukat nyitó áttekinthetetlen rendszer.

[00:50:45]Tehát mindennek van egy kivétele, egy alkivétele, fontosság az felülírja, hogy jogszabály, azért van egy vészhelyzeti jogalkotás, ami ugye nem ment volna át az alkotmánybíróságon se, már arra egy kicsit módosítva lett az alkotmány.

[00:51:02]Tehát egy ilyen itt ha valaki így bedrogozva ilyen patchwork takarót csinált volna nagyon nagyon fura.

[00:51:09]Hát akkor most legyen itt ez egy lábjegyzet, és akkor mondatkozást vzint jogászat szerintem.

[00:51:13]Az nagyon ijesztő.

[00:51:16]A diétás magyar múzsán volt egy nagyon-nagyon kiváló írás pár évvel ezelőtt, amikor a a szerző azt írta le, hogy hát a magyar jogrendszer az olyan, mint a budapesti bérházak, amik a 19.

[00:51:27]század végén a nagyon szépen megtervezett nagykörút mellett teljesen egységes formában bécsi sztenderdek szerint megépültek.

[00:51:36]Aztán jött a 20.

[00:51:36]század és akkor ezeket egymástól leválasztották kislakások bevezették az áramat.

[00:51:41]portálok.

[00:51:41]Igen.

[00:51:45]Igen.

[00:51:45]Igen.

[00:51:45]Tehát, hogy így, hogy valójában vannak olyan szakik, akik úgy tudnak hozzányúlni, hogy tudják, hogy ha itt megbontják, akkor ott valószínűleg fel fog sejleni valami az 50-es évekből, ami nem egyáltalán nem odavaló.

[00:51:55]És hogy így néz ki a magyar jogrendés, és hogy vannak stabil alapok, amik lehet azt mondani, hogy akár a római jog, de hogy az egész szét van berhelve.

[00:52:02]Nagyon szellemesen írja le azt, amit te is mondtál az előbb.

[00:52:06]Igen.

[00:52:06]Hát ez a helyzet, nyilván ezért van ez, hogy akkor legyen egy főépítész, akit én tudom, hogy ki fog kinevezni.

[00:52:11]Én tudom, hogy ez az ember olyan ember lesz, aki meg mármint nemzem én nyilván a kormány ezt gondolhatta.

[00:52:16]Olyan ember lesz, aki megbízható, lojális felém.

[00:52:18]Ezért ha lesz majd egy kérésem, hogy az a beruházás hiába nem teljesen illik oda, de menjen át.

[00:52:24]Én szerintem ez ennek a megfontolása, mert nyilván lehet egy jó észemű interpretációt is adni, most ebben nem megyek bele.

[00:52:30]Tehát ez az egyik probléma, hogy a garanciarendszerből visszavesz gyakorlatilag ezzel az intézménnyel.

[00:52:36]És ez a környezetjog szempontjából azért probléma, mert nem teljesül.

[00:52:40]Tehát ez egy visszalépés a környezetvédelmében.

[00:52:42]A korábbi magasabban garantált védelmi szintől visszalépünk ezzel.

[00:52:46]Ez az egyik problémánk vele.

[00:52:49]Talán ez tűnik kisebbnek, mert most ez vagy így lesz, vagy nem.

[00:52:51]Ki éppen a balatoni főépítészt ne ennek sok sok kérdést megnyit.

[00:52:55]Nem biztos, hogy ez problémát jelent, de a garanciálisan biztosan probléma.

[00:52:58]A másik része ennek az az, hogy megtörtént rengeteg területnek az átsolása a batékkal, tehát hogy egységesítette ezt az egészet.

[00:53:05]És nem emlékszem már, de talán 27 olyan átolást találtunk, és itt muszáj megemlítenem ebben három szereplőt, aki ebben a hatalmas munkában részt vett, mert tényleg rengeteg helyrajzi szám alapon kellett átnéznünk dolgokat.

[00:53:19]az egyik egy olyan önkéntes, aki korábban az állami szférában dolgozott, és ezért ő kérte, hogy a neve az az maradjon titokban, aki ezeket így tételesen átnézte helyrajzi szám szerint, hogy akkor most mi hová lesz minősítve.

[00:53:33]A másik az a Taroni Gyarmati Andrea, aki a egy Balatonnál élő és dolgozó civil, aki ezt az egészet összefogta és különböző települések köz, tehát hogy így információval szervezéssel segítette ennek az egész munkának a létrejöttét.

[00:53:46]És a harmadik pedig a fialabutora Erika, aki volt már itt vendég ebben a podcastban, valamikor még a legelején, aki aztán ügyvédként ezt a beadványt jegyzi, és hát ez néha zseniális módon szállaszt szét a batéknak az ilyen hát azt, amiről az előbb beszéltem megragadhatatlanságát.

[00:54:04]És csak, hogy mondjak egy-két példát, tehát hogy olyanok vannak benne, hogy mondjuk ami eddig zöldmező sportcélú, nem tudom milyen beruházás, tehát mit tudom én, vagy egy izé lovaspálya, vagy nem tudom micsoda, az most már majd további tervezést igénylő nem tudom milyen terület, ami a gyakorlat nem tűnik gáznak, de hogyha megnézzük alaposan, akkor az azt jelenti, hogy eddig ennek a beépíthetősége 10% volt, most már a beépíthetősége 60%-ra felmehet, hogy eddig nem számított a beépít, vagy eddig is eddig beépítettnek számít hogyha építettél rá egy benti utat a területen belül, most már az nem fog annak számítani, hogyha nem tudom, és akkor jönnek ezek a megoldások, amiket a Z ez is fantasztikus egyébként, hogy mennyi energiát tettünk abba állampolgári forrásokból, adóból, hogy lerontsuk a saját környezetünket.

[00:54:49]Tehát, hogy ez, mert ez azért az se kis munka, hogy egy ilyet előállítsunk, aminek végül is hát azt kell, hogy mondjam, hogy inkább partikuláris, mint a közérdek volt a az eredője.

[00:54:59]Hogy én azt feltételezem, hogy itt konkrét igényekkel léptek fel konkrét beruházók, akik ezt jelezték a jogalkotó felé, és akkor úgy készült nem lehet mondani, hogy nem volt társadalmi egyeztetés.

[00:55:08]Ezt reméljük, hogy nem ilyen lesz majd a jövőben a társadalmi egyeztetés.

[00:55:13]Lényeg a lényeg, hogy találtunk ilyen 200 hektárny az assiszem emléim szerint 200 hetárnyi olyan területet, aminek valójában ezzel az átszabályozással romlik a környez, vagy nem romlik, nem feltétlenül romlik, de romolhat a környezeti értéke, és ez is egy nagyon nagy visszalépés a Balaton védelmében.

[00:55:29]És mindez azért probléma még két szempontot mondok, aztán tényleg befejezem.

[00:55:33]A a az egy egyik szempontból azért problémás, mert nem látja, hogy a Balaton az egy ökológiai szisztéma lenne.

[00:55:39]Tehát hogyha ott hagyom azon a végén, hogy azt ott beépítsék, akkor a vízminőségem itt is rosszabb lesz, vagy a valahogyan az ökoszisztémát azt lerontom.

[00:55:47]És a a másik, amit mi szintén tematizálunk ebben a beadványban, azon túl, hogy azt mondjuk, hogy a batéknak ezek a szabályai rosszak.

[00:55:53]Tehát az, hogy van baték, az egy jó dolog, de hogy nem figyeltek oda mindenhol a környezet védelmére.

[00:55:58]A másik, hogy mi ezt érintett személyek képviseletében adjuk be.

[00:56:05]Itt van a Balaton a Balatonaligai fürdő Egyesület, akik ezt jegyzik, mint beadványozók, egy civils szervezet.

[00:56:11]Nem vagyunk benne biztos, hogy az Aba civil szervezetet érintettnek fogja tekinteni, mert ugye egy civil szervezetnek van-e egészséges környezethez való joga.

[00:56:18]Ez kétséges.

[00:56:20]Mi szeretnénk, ha a straszburgi gyakorlat alapján a magyar Alkotmánybíróság is elismerja, hogy ő ott sokakat képvisel, akiknek van, és ezért el kell ezt fogadni.

[00:56:28]Emellett ér velünk, de másrészt ennek az egyesületnek a vezetője, Bukovski András, aki szintén egy nagyon aktív balatoni civil, ő maga is beadványozó, mert ő egyébként helyben lakik.

[00:56:37]Tehát azt mondja, hogy az ő személyes egészséges környezethez való jogát azt sérti, hogyha a Balatonnak az ökoszisztémját itt és itt és itt és itt pontszerűen sérti a jogalkotó, mert azzal az ő Balaton aligai partjának a minősége is sokkal rosszabb lesz.

[00:56:53]Fürdőzés, pihenés, rekreáció satöbbi szempontjából.

[00:56:55]Tehát egy rosszabb ökoszisztémában kell majd ezután élnie.

[00:57:00]És van egy harmadik beadványozónk, aki egy 14 éves lány.

[00:57:01]Ezt azért tartottunk nagyon fontosnak, hogy legyen egy kiskorú beadványozónk, hogy a jövő generáció jogai meg tudjanak jelenni ebben a beadványban.

[00:57:11]Mert azt mondván, hogy az, hogy ő 30 év múlva és a Balaton mellett szeretne élni, és szeretné, ha nem lenne rosszabb ökológiai államban a állapotban a Balaton, ahhoz neki joga fűződik.

[00:57:19]És szeretnénk, hogyha ezek megélnének ebben a ebben a határozatban, ami majd ezután születik.

[00:57:29]Zoli igen.

[00:57:32]Ugye mi nem vagyunk beadványozók ebben a mi mi igazándiból a amikor volt a batékkal kapcsolatban, hogy két körös volt, ha jól emlékszem, a társadalmi konzultáció az első mind a két körbe adtunk be észrevételeket, mint nagy tavak.

[00:57:43]Ugye alapvetően azért adtuk be, mert Balaton a legnagyobb tavunk.

[00:57:48]A másik meg, hogy a Tasszal közösen még 2024-ben az önkormányzati választás dolgoztunk egy balatoni zöld minimumot, és tulajdonképpen az abban megfogalmazott terveket akartuk mi is, hogy megjelenjenek ebbe.

[00:58:01]Ami szerintem a legfontosabb, azt említette az Attila egyébként, hogy a Balatont mint egy egy ökoszisztéma kellene tekinteni, és ugye ez nem jelenik meg továbbra sem a batékban, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy nem is így kezelik.

[00:58:12]Vannak ugye fejlesztések, amikhez kapcsolódnak előzetes vizsgálati dokumentációk, meg környezeti hatásvizsgálatok, de ezek mind pontszerűen vizsgálják a a rendszert, ahelyett, hogy azt mondanák, hogy van a Balatonnak, és ez volt nekünk a fő érvünk ebben a a saját véleményünkben, hogy egy a Balatonnak egy teljes terhelhetőséget kellene megállítani, és azt mondani, hogy itt maximum most mondok egy számot, ami nyilván nem sok köze van a valósághoz, 1000 új szállást lehet szállás helyet lehet létrehozni, vagy 1000 új vendég éjszakát lehet még elfogadni vagy 100-at vagy ilyen nincs.

[00:58:45]És ez szerintem egy nagyon-nagyon nagy probléma.

[00:58:48]Ami ugye mindig azt fogja jelenteni, hogy kibuvokat lehet találni az egyes beruházásokhoz, és nem lehet őket megállítani a jövőben sem.

[00:58:54]Itt aztán, hogy ezek miféle mutyit jelentenek, hogy éppen a balatoni főépítész vagy tájépítész is van most már Balatonnál, hogyan állapodik meg a állami főépítésszel, vagy ki az, aki őket befolyásolja.

[00:59:05]Ugye ezt sose fogjuk kideríteni.

[00:59:08]És ugye az a probléma ezekkel a korábbi társadalmi egyeztetésekkel, kicsit a Balatonon túlmutatva, hogy például a Velencei tónál, ott Sokorónál, amikor ezt a EFOhoz készülő ifjúsági központtal kapcsolatban is volt egy ilyen társadalmi egyeztetés, nyolc nap vagy nem tudom mennyi volt rá, de adtunk be sok más emberrel is, meg szervezettel közösen észrevételeket, és hát annak nagyon vicces megnézni a válaszát, hogy milyen válaszokat adtak az észrevételekre.

[00:59:34]ugye vagy táblázat megjelent, összefoglalták ki milyen észrevételt, és mindeniknél az volt, hogy a válasza a a jogalkotónak, hogy a kormánynak nem ez a szándéka.

[00:59:45]Tehát hogy hogy hogy is mondjam, tehát teljesen mindegy, mit mondasz.

[00:59:48]Ha nem egyzik a szándékod a kormánnyal vagy a célod, akkor teljesen mindegy, mit mondasz.

[00:59:53]Hadd mondjak erre annyit, hogy hát ugye most már szerintem ezután, tehát szerintem az alkotmánybányírósai határozat előtt sem lehetett volna ezt mondani most a PC-k miatt, tehát a magyar alaptörvény miatt, meg annak a preambuluma miatt, tehát hogy a Magyarország célja a Kárpátmedence természeti értékeinek biodiverzitásának megőrzése.

[01:00:11]Most már pláne nem lehet, mert ezt az alkotmányíróság egy kicsit tovább cizellálta.

[01:00:15]Bár mondom, szerintem azzal adós marad, hogy mit kell az államnak tennie, és pont ezért de hát az azért egyértelmű, hogy mit ne csináljon.

[01:00:21]Igen, de szerintem szerintem erőség kellene arról beszélni, hogy mit kell csinálni, mert szerintem a batékban annak kellene benne lennie, hogy hogyan bontanak le kikötőket és hogyan építen állítják helyre a nádast azoknak a kikötőknek a területén, hogyan csökkentik a Balatonra hároló turizmust, hogyan építik vissza azt a táj tájat, ami a Balaton mondjuk tehát, hogy annak kellene, hogy legyen a a célnak, és ez szerintem egy jogilag megalapozható mondás, hogy hogyan lesz a Balaton természettibb, mint most.

[01:00:47]És ugye a baték meg arról szól, hogy hogyan lehet még így ezt az egyébként túlfeszített, túlhasznált területet még egy kicsit igénybe venni.

[01:00:54]Szóval szerintem még a koncepciójában is rossz a megközelítés.

[01:00:57]És ugye a a azért az az is fontos, nem tudom, hogy mennyire tudják az emberek, hogy a a Balatonnak tulajdonképpen teljes területe Natura 2000-es terület.

[01:01:06]Tehát egy alapvetően egy védett területről beszélünk.

[01:01:07]Ö, tehát ezért is lenne fontos az, hogy ez a természethelyrelási itt el is kezdődjön a leromlott állapotnak a hely a a helyreása, illetve, hogy egyszerűen újabb korlátozásokat vezessenek be.

[01:01:18]Mi ugye azt javasoltuk, ne 10 m legyen, 100 m a nem beépíthető terület, de korábban volt vendég egy Gyoldá Ferenc, őt is vissza lehet hallgatni.

[01:01:28]Ő ha jól emlékszem azt mondta, hogy valami 2 kmbe kellene meghatározni, hogy nem szabad új beépítéseket a Balatonnál eszközölni.

[01:01:33]És alapvetően még ezeket a most szélsőségesnek tűnő véleményeket is, amit a a Feri megfogalmazott, szerintem ezekre ezeken is érdemes elgondolkodni, mert azért a fő problémánk az valóban az, hogy élhető környezetünk lesz-e a következő 10 1520 évben.

[01:01:52]És én úgy gondolom, hogy a a klímamodellek azt mutatják, hogy hát nem ebbe az irányba haladunk.

[01:02:02]a végére valami pozitív is legyen előremutató, hogy így nem tudom én kicsit több mint egy héttel a választások eredményeinek megismerése után, hogy tapasztaltok valami pozitívat már most így a saját napi gyakorlatotokban.

[01:02:19]Én még a választás előtről fogok hozni valamit, de amiben hát nem nem tudom, hogy mennyire lehetett már ezt a változás szelét megérezni.

[01:02:24]Szerintem és egy picit két mondattal kezdem csak korábbról, szerintem az nagyon fontos, ami tényleg ebből az AB mondásból kiolvasható, mert ezeket konkrét eljárásokba be lehet építeni, és mi ezt csináljuk is, hogy az a amiket én most itt megfogalmaztam, hogy az AB döntésből az következik, hogy mondjuk ennek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak így és így lehetne vagy nem lehetne megvalósulni.

[01:02:45]Tehát ezeket azért lehet lehet ebből valamiféle szubsztanciát kivonni, amiket tovább lehet a jog mezőjén vinni.

[01:02:52]És hadd mondjak eh ez egy pozitív példát.

[01:02:55]pár héttel ezelőtti szúnyoggyérítés, nem tudom, hogy mennyire követtétek, és a a Bándi Gyula jövő nemzedékért felelős Ombucsman vagy ombucsmá biztos helyettes a nagyon kiváló figyelemfelhívást tett közzé azzal kapcsolatban, ami szerintem a problémának a magja az ugyanaz, mint amit most három oldalról igyekeztünk körül körüljárni, hogy a települések így random kémiai szúnyogirtással csináltak igazából tök értelmetlen dolgokat, tehát hogy ott két hétre lehet szúnyogokat likvidálni, de úgy is visszajön.

[01:03:23]jönnek mindezért cserébe egy csomó vegyianyag jut be az emberek, az állatok.

[01:03:27]Tehát eg egy példát mondok ebből, ez is szerepel ebben a figyelemfelhívásban.

[01:03:31]Debrecenben mérték meg emlékeim szerint, hogy egy ilyen kémiai szúnyaggyítés után 100 elpusztult robból kettő szúnyog 98 meg valami teljesen más.

[01:03:39]Tehát hat tényleg csak hogy mi az ára meg hogy mennyit mennyire értelmes ez.

[01:03:43]És akkor azt mondja a Bánd Gyula levezeti a PC-ből, azt hiszem, hogy nem hivatkozik erre az 5/2025-es EBA-ra, de levezeti a PCKből, hogy ezt így nem lehet, mert ez Magyarországnak a a a biodiverzitását, az az embereknek az egészséges élethez való jogát, tehát hogy itt, hogyha lesz egy ilyen irányú eltolódás, ami feljöhet szúnyoggyérítés, a kerékpáros stratégia, nem tudom mi, minden kapcsán feljöhet, hogyha elkezdünk ebbe a keretbe gondolkodni, amiket én most látok felvillanni, akkor szerintem ez egy nagyon pozitív jövőkép.

[01:04:13]Én azt még nem látom, hogy a következő kormánynak ez mennyire lesz fontos, és kik lesznek azok az emberek, akik ezt elkezdik nem csak hivatkozni, mint ahogy mi civilek tudjuk hivatkozni, hanem hogy a jogalkotásban és a a joggyakorlatban végre is hajtani.

[01:04:29]Hát talán a pozitív azt lehetne mondani, hogy úgy tűnik, hogy a új kormány, felálló kormányban azért lesz egy olyan dedikált tár, ami ezzel a témával foglalkozik.

[01:04:39]Úgyhogy szerintem ez mindenképpen pozitív.

[01:04:41]Meg nekem az édesanyám mondta mindig, hogy a remény hal meg utoljára.

[01:04:46]Most azért egy olyan remény van nagyon sok emberben, ami szerintem lendületet tud adni ezek ezeknek a változásoknak.

[01:04:54]A én is inkább ahhoz kanyarodnék vissza, hogy a választási eredményt, ha az ember megnézi, nagyon sok olyan körzet van, amit ugye Fidesz elvesztett, ahol ahol hát olyan környezeti témákat sikerült bevinni a közbeszédbe, hogy szerintem ezek részei voltak annak, hogy változás történt.

[01:05:11]homokhátsági területek például, de ez lehet akár a Gödi körzet, vagy Sopron, hogy Fertő tónál, vagy vagy nem tudom, Győr, ahol ez a 400 hattáros terület átminősítés volt.

[01:05:22]Ezeknél szerintem az mindenképpen pozitív és reményt adó, hogy az emberek erről elkezdtek beszélni.

[01:05:30]És a jól emlékszem Javicski Attila, ha nincs igazam, a Szabó Mercell volt egy interjú, ahol azt mondta, hogy ugye magában a pécába a klíma nincs benne, ha jól emlékszem, de valami olyat mondott, hogyha én ezt jól értem, mint nem jogász, hogy ezzel tulajdonképpen ezzel a határozattal a klímafelelősséget is ők kvázi beemelték a péckelybe, tehát ezt a témát is beemelték ebbe.

[01:05:54]Valamiért mondott a Szabó Mercell, ami szerintem megint nagyon-nagyon hasznos lesz.

[01:05:58]Most az a kérdés, hogy sikerül-e ezt összekapcsolni az én én fő témámmal a biodiverzitással, ami nagyon-nagyon fontos lenne szerintem.

[01:06:07]Én nem azt hiszem, hogy nem olvastam ezt a Szabó Marcel interjút, de tehát igen, ez a határozatban teljesen egyértelműen megjelenik.

[01:06:13]A PCInek nem emlékszem a felsó eset, de hogy szerintem azért a természetbe nagyon nehéz nem belelátni a klímát.

[01:06:18]Nyilván azt is ezzel együtt is nagyon szerencsésnek gondolom, hogy ezt az Alkotmánybíróság most már rögzítette és azt, hogy milyen természettudományos tényekkel felszerelkezve érdemes a klímára rátekinteni.

[01:06:29]És emiatt gondolom mégis csak jó, hogyha egy ilyen lezáráshoz érkezünk vissza, hogy emiatt gondolom nagyon fontosnak azt a határozatot a hiányosságival együtt is.

[01:06:39]Nagyon köszönöm nektek a beszélgetést, és én is bízom benne, hogy kevesebb dolgom lesz majd ebben az elkövetkezendő négy évben azzal, hogy ezekről a kérdésekről tényleg az állammal szembevenve kell küzdeni.

[01:06:52]Inkább legalább az az én személyes célom, hogy ilyen 45 fokos szöget bezárva legalább ha a vektorokat nézzük, ezt matekosok értik, a többiek pedig mondok se jugász nem vagyok, se matekos, úgyhogy ezt köszönöm szépen a beszélgetést.

[01:07:11]Köszönöm én is.

[01:07:12]Köszönjük.