„Néhány óra alatt megáshatjuk a saját sírunkat” – szakértők az azbesztkrízis okairól és megoldásáról
- Több száz tonna azbeszttel szennyezett kőzúzalékot terítettek szét Nyugat-Magyarországon utak, parkolók és játszóterek építéséhez; Szombathelyen a levegő azbeszttartalma a határérték 290-szerese volt.
- A Greenpeace tárta fel az ügyet, miután Burgenlandban négy bányát bezártak; az első magyar helyszín Bozsokon 50%-os azbeszttartalmat mutatott.
- A geogén azbeszt természetesen van a kőzetben, de a kibányászás és forgalmazás után termékké válik, így a szakértők szerint a bányavállalatok felelőssége egyértelmű.
- Ausztriában 1990, Magyarországon 2004 óta tilos azbeszttartalmú terméket forgalomba hozni; a határérték analitikai nulla, vagyis ha kimutatható, már nem forgalmazható.
- Osztrák tényfeltáró cikk szerint a bányavállalatok már 1991-ben tudtak az azbesztről; a hatóságok tanúsítványokat adtak ki, és a cégek trükköztek a mintavételekkel.
- A lakosság ne végezzen házilag mentesítést; gyanús kövekből 5-10 darabot érdemes laborba küldeni (~35 000 Ft + ÁFA), ahol pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálják.
- Azonnali teendő a kiporzás megakadályozása permetező nedvesítéssel és a forgalom korlátozása; végleges megoldás csak a szennyezett anyag elszállítása és veszélyeshulladék-lerakóban ártalmatlanítása.
- A szennyezett anyag mennyisége több ezer tonna lehet; a mentesítés gigantikus költségeit várhatóan államközi egyezkedés keretében kell rendezni.
- A belélegzett azbesztszálak évtizedek alatt gyógyíthatatlan daganatos betegségeket okoznak; az érintett lakosság rendszeres egészségügyi utánkövetése elengedhetetlen.
- A szakértők országos azbesztmentesítési programot, nyilvános szennyezettségi térképet és az ausztriai kőzetszállítások átmeneti leállítását javasolják.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az azbesztkrízis alapjai: mi történt és hogyan derült ki?
A beszélgetés egy Magyarország és Ausztria elmúlt évtizedeinek egyik legsúlyosabb környezetszennyezési ügyét járja körül. Több száz tonnányi azbeszttel szennyezett kőzúzalékot terítettek szét útalapként, útburkolatként, parkolókban, lakóparkokban, családi házaknál és játszótereken. A szennyezést igazolták többek között Bozsokon, Szombathelyen (az Oladi Plató városrészben) és Sopronban. A Greenpeace szerint a mérgező zúzalékot akár több száz magyar településre is beszállíthatták. Szombathelyen a levegő azbeszttartalma egyes mérések szerint elérte a határérték 290-szeresét, miután a porzó útburkolat a levegőbe bocsátotta a rákkeltő szálakat.
„Szombathelyen a levegő azbesz tartalma egyes mérések szerint elérte a határérték 290esét, miután a porzó útburkolat a levegőbe bocsátotta a rákeltő szálakat" – Litkai Gergely *
A Greenpeace év elején kezdte vizsgálni az ügyet, miután Burgenlandban négy bányát bezártak, mert kiderült, hogy termékeikben azbeszt van jelen. A szervezet munkatársai először Burgenlandban azonosítottak számos szennyezett pontot (például egy gyorsétterem játszóterén, parkokban, utakon), majd információt kaptak arról, hogy Magyarországra is jutott a szennyezett anyagból. Az első magyarországi helyszín a bozsoki parkoló volt, ahol a vizsgálatok 50%-os azbeszttartalmat mutattak ki. A Greenpeace azonnal bejelentést tett a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak, jelezve, hogy számos más pont is érintett lehet. Ezután indult az az átfogó vizsgálat, amelynek eredményeként április 13-án a szombathelyi önkormányzat és a kormányhivatal bemutatta, milyen nagy terület érintett Szombathelyen.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője elmondta: a szervezet egy jelentős bizonyítékcsomagot nyújtott át Szombathely polgármesterének, majd a magyar hatóságoknak és az illetékes miniszternek arról, hogy az osztrák hatóságok tudtak az azbeszttartalomról, mégis tanúsítványokat adtak ki a forgalmazhatóságról.
Mi az azbeszt és miért veszélyes?
Az azbeszt természetes eredetű anyag, geológiai folyamatokban keletkezik. Amíg a föld alatt van kőzetként, semmi gond nincs vele – ahogy más veszélyes anyagokkal (higany, ólom, arzén) sincs, amíg bolygatatlan állapotban vannak. A probléma akkor kezdődik, amikor a levegőbe kerülnek a mikroszkopikus szálak.
„Az asbest az akkor jelent gondot, hogyha levegőbe kerülnek ezek a kis szálak, belélegezzük, bejut a tüdönkbe, hogy beakad onnan, nem tud kijutni. És az, hogy hány év alatt, 5, 10, 20, 30 év alatt különböző daganatos megbetegedéseket okoz" – Simon Gergely *
A belélegzett azbesztszálak gyakorlatilag gyógyíthatatlan rákfajtát okoznak, jellemzően a mellhártyában kialakuló daganat formájában. Éppen ezért vannak nagyon szigorú határértékek és szabályok a mentesítésre: ilyen koncentrációknál a mentesítési területet le kell fedni, negatív nyomás alá kell helyezni, és gondoskodni kell róla, hogy semmi ne juthasson ki. Ezzel szemben a jelenlegi helyzetben több tíz, akár több száz utcáról van szó, ahol a szennyezés jelen van.
Dr. Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke hozzátette: az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként azt gondolja, hogy "gyorsan ellapátolom, mi bajom lehet azalatt a három-négy óra alatt", akkor lehet, hogy éppen a saját sírját ássa meg.
„lehet azalatt a három-4 óra alatt ásom én meg a saját síromat" – Dr. Ágoston Csaba *
A szennyezés egyedi jellege: geogén azbeszt kontra termék
A mostani eset különlegessége, hogy az azbeszt nem szándékosan került a kőanyagba – nem úgy, mint az azbesztcement csövek vagy azbesztpala tetők esetében, ahol a kibányászott azbesztet szándékosan keverték építőanyagba. Itt maga a kibányászott kőzet tartalmazta természetes módon az azbesztet. Ez az úgynevezett geogén azbeszt, amely természetes módon ott van, ahol geológiailag kialakult.
Az osztrák kőbányák szövetsége egy nyilatkozatban lényegében arra utal, hogy ők ezt geogén azbesztnek tekintik, és mivel nem ők tették bele a kőanyagba, ezzel nem kell foglalkozniuk – hasonlóan ahhoz, mint amikor szántáskor természetes módon kerülnek azbesztrostok a levegőbe.
Dr. Ágoston Csaba szerint azonban ez az érvelés nem állja meg a helyét. Azáltal, hogy a követ kibányásszák, előállítanak egy terméket, amit forgalomba hoznak, és nem a természetes előfordulási helyén, hanem épített környezetben, például egy lakópark útburkolataként használnak fel. A szakértő szerint élettani hatás szempontjából teljesen mindegy, hogy az azbesztet szándékosan tették-e az anyagba, vagy már eleve ott volt – különösen akkor, ha az illető tudott róla, hogy benne van, és mégis odavitte.
„Van-e annak jelentősége, hogy azt valaki szándékosan tette bele abba az anyagba, ami az én környezetembe tudtom kívül bekerült, vagy pedig már eleve ott volt abban az anyagban, amit odahoztak? Én azt gondolom, hogy élettani hatás szempontjából nincs" – Dr. Ágoston Csaba *
Simon Gergely szemléletes példával világította meg a helyzetet: a gyilkos galóca is természetes anyag, és amíg az erdőben van, addig jó helyen van. De ha valaki leszakítja és eladja a termelői piacon, akkor egészen más megítélés alá esik – különösen, ha gombaszakértőként tudja, hogy gyilkos galócát árul.
Jogszabályi háttér és a kiskapuk kérdése
Ausztriában 1990 óta, Magyarországon pedig 2004 óta hatályos az a jogszabály, amely szerint azbeszttartalmú terméket nem lehet forgalomba hozni. A kérdés az, hogy mit jelent az "azbeszttartalmú". Rákkeltő anyagoknál 0,1 tömegszázalék a határkoncentráció, de az azbeszt esetében az illetékes minisztérium úgy értelmezte, hogy analitikai nulláról van szó – vagyis ha a mérési módszerrel ki lehet mutatni az azbeszt jelenlétét, akkor az anyag azbeszttartalmúnak tekintendő, és nem hozható forgalomba.
Az EU Construction Products Regulation (CPR) rendelete szerint a termékekhez teljesítménynyilatkozatot kell adni, amelyben van egy "dangerous substances" (veszélyes anyagok) rovat. A REACH vegyianyag-rendelet kimondja, hogy az azbeszt veszélyes anyag, tehát ezt fel kellene tüntetni. Simon Gergely szerint két lehetőség van: vagy rossz szándékból nem tüntették fel, vagy azért, mert a klasszikus kőzetmintavizsgálatnál ez nem tűnik fel – speciális pásztázó elektronmikroszkópos felvétel szükséges hozzá. Sok esetben nem azt írták, hogy "nem tartalmaz", hanem hogy "NPD" (no performance determined), vagyis nincs meghatározott teljesítmény.
Dr. Ágoston Csaba szerint a REACH rendeletet lehet így is, úgy is forgatni, de ha a követ termékként nézzük – márpedig a kibányászás és eladás után azzá válik –, akkor a teljesítménynyilatkozat és egyéb követelmények alapján kell megítélni. A felhasználási célra ez az anyag nem felel meg.
A bányavállalatok felelőssége és a mintavételi vita
Az osztrák bányavállalatok szövetsége kritizálta a Greenpeace mintavételeit, mondván, hogy nem volt mintavételi terv, és szubjektív szempontok szerint válogatták a köveket. Dr. Ágoston Csaba szerint azonban a mintavétel módszertana attól függ, milyen kérdésre keresik a választ. Ha tömegszázalékos azbeszttartalmat akarnak meghatározni (például annak eldöntésére, hogy veszélyes hulladék-e), akkor valóban kell mintavételi terv. De ha az analitikai nullát keresik – vagyis azt, hogy jelen van-e egyáltalán azbeszt –, akkor akár egy "rábökéses" mintavétel is elfogadható.
Simon Gergely hangsúlyozta: a Greenpeace méréseinek nem hatósági szerepe van, hanem az a céljuk, hogy bemutassák, hol van szennyezés. A kollégái éppen azokat a kékes-szürkés köveket válogatták ki, amelyek jellemzően azbeszt kinézetűek, és ezek szinte mind tartalmaztak is azbesztet. A levegős mérések is igazolták a határérték sokszoros túllépését.
„a greenes méréseknek nem hatósági mérésszerepe van. Greenbeast méréseknek az a szerepe, hogy bemutassuk, hogy valahol ott van egy szennyezés, vagy nincs" – Simon Gergely *
A Greenpeace gyakorlata, hogy ha szabálytalanságot talál, először a hatóságokhoz fordul, és csak utána a nyilvánossághoz. Az osztrák hatóságok vizsgálódtak is, és egy minisztériumi közlemény kimondta, hogy az egész eljárás szabálytalan volt és jogszabályokkal ellentétes.
Egy osztrák tényfeltáró újságcikk szerint a bányavállalatok már 1991-ben tisztában voltak az azbeszttartalommal, tehát 35 éve úgy termeltek ki, hogy tudták, azbeszt van a kőzetben. Simon Gergely szerint ez egyértelműen mutatja jelentős felelősségüket.
A munkahelyi kockázatok és a hatósági mulasztások
Dr. Ágoston Csaba felvetette a munkahelyi probléma aspektusát is: ha ő lenne az osztrák hatóság, először megnézné a bányavállalatok munkahelyi kockázatértékelését. Ha azokban az azbesztet kockázati tényezőként kezelték, az bizonyító erejű lenne arra nézve, hogy tudtak a problémáról.
Simon Gergely elmondta: próbáltak adatokat szerezni a dolgozók daganatos megbetegedéseiről, de csak tartományi szinten tartják nyilván, és nem foglalkoztak érdemben a problémával. Ennek ellenére számos dokumentum bizonyítja, hogy leírták: a kőzet azbesztes. Még a bányák tavalyi bezárása előtt is tartottak katasztrófavédelmi foglalkozást a helyszínen, ahol gyerekek és felnőttek minden védőfelszerelés nélkül ástak a területen.
Az osztrák sajtóban megjelent információk szerint a cégeknek tanúsítványokat kellett leadniuk a hatóságoknak, és "véletlenül" mindig olyan rétegből sikerült mintát adniuk, amelyben éppen nem volt azbeszt – ami szintén felveti a felelősségüket és azt, hogy nem a probléma súlyosságának megfelelően kezelték az ügyet.
A szennyezés kiterjedése és a felderítés nehézségei
A szennyezett kőzet Burgenlandból származik, és Nyugat-Magyarországon (Nyugat-Dunántúlon) terjedt el. A felderítést bonyolítja, hogy az azbeszt rétegekben jelenik meg a kőzetben – hol van, hol nincs –, és nem mindegy, mennyi azbeszt van az adott anyagban. Ráadásul nem egy importőr hozta be az anyagot, hanem sok építési vállalkozó maga szállította.
Dr. Ágoston Csaba szerint a felderítéshez tervre van szükség, mert nem egyféle módon került az azbeszt a környezetbe. A nagyobb, engedéllyel rendelkező építkezések (mint az Oladi Plató) jól dokumentáltak – építési naplóval, felhasznált anyagok listájával –, így visszakereshető, honnan származik a kőanyag. A kisebb, magáncélú felhasználásoknál (kocsibeállók, magánutak) azonban nincs dokumentáció, itt a lakosság szerepe lesz kulcsfontosságú.
Simon Gergely egy további problémára hívta fel a figyelmet: Sopronban a polgármesteri hivatal azt kommunikálta, hogy nincs osztrák azbesztes megrendelésük, csak magyar bányáktól szereztek be. A Greenpeace mégis talált azbesztgyanús köveket, és a vizsgálatok igazolták a szennyezést – kiderült, hogy több mint 18 utca érintett Sopronban. A nyomozás során az is kiderült, hogy magyar bányacégek forgalmazták tovább az osztrák azbeszttartalmú követ. Sőt, olyan pletykák is vannak, hogy a Rohoncról származónak címkézett szállítmányok valójában máshonnan jönnek, és magas azbeszttartalmúak.
„láthatóan azért a cégek valljuk be trükköznek, hogy akár magyar cégnek tűnik, akár másik bányából valónak tűnik, és mégis az van benne" – Simon Gergely *
Simon Gergely szerint érdemes lenne átmenetileg teljesen leállítani az ausztriai kőzetszállítást Magyarországra, mert láthatóan nem lehet garantálni, hogy bármi is legyen ráírva, abban ne legyen azbeszttartalmú kőzet.
Mit tegyen a lakosság? Vizsgálat és óvatosság
A szakértők gyakorlati tanácsokkal is szolgáltak a lakosság számára. Ha valaki gyanús köveket lát – zöld foltos, kékes-szürke, selymes tapintású, esetleg nagyítóval kis szálacskákat mutató darabokat –, érdemes mintát küldeni vizsgálatra. Két nagy labor is fogad közetmintákat, a vizsgálat költsége körülbelül 35 000 Ft + ÁFA. Dr. Ágoston Csaba hangsúlyozta: a gyors, kézi tesztek nem megbízhatóak, mindenképpen szabványos elektronmikroszkópos vizsgálat szükséges.
„én kiszednék 5-10 ilyen küzetet, elküldeném nekik 35000 Ft plusz áfáért, megvizsgálják neki. Ennyit mindenképp megér szerintem az embernek a tudása meg az egészsége" – Simon Gergely *
Ha valaki talál azbesztet, semmiképpen ne kezdjen neki házilag a mentesítésnek. Az azbesztmentesítés engedéllyel rendelkező szakcég feladata, és ennek nem bürokratikus okai vannak, hanem az, hogy a veszély éppen az anyag mozgatásakor a legnagyobb. Dr. Ágoston Csaba egy szakdolgozójának kutatását idézte: a megkérdezett tetőfedők 100%-a tisztában volt az azbeszt veszélyességével, de csak 10%-uk viselt védőfelszerelést azbesztpala bontásakor.
A mentesítés lehetőségei: rövid, közép- és hosszú távú megoldások
Azonnali teendők: nedvesítés és forgalomkorlátozás
A legfontosabb alapelv: az azbeszt akkor okoz gondot, ha kiporzik. Ezt kell megakadályozni. A szakértők által jegyzett első szakvélemény három fő pontot tartalmazott:
- A kiporzás megakadályozása nedvesítéssel
- A forgalom korlátozása vagy teljes kitiltása az érintett területekről
- Átmeneti és végleges megoldás megkülönböztetése
A nedvesítésnél fontos, hogy permetező, párásító jellegű legyen, ne lajtos kocsival történő öntözés – utóbbi esetben szétfolyik az azbesztes por a környéken, amit szinte lehetetlen mentesíteni. A forgalomkorlátozás azért is fontos, mert ha nedvesítik is a felületet, az áthaladó autók aprózódást okoznak, és amikor a nedvesítés abbamarad, nagyobb mennyiségű szál kerül a levegőbe.
Átmeneti megoldások: vita a szálmegkötő anyagokról
Simon Gergely felvetette, hogy elzárt területeken (ahol nincs forgalom) esetleg kalcium-kloridos vagy magnézium-kloridos szálmegkötő anyagokat lehetne használni a kiporzás csökkentésére. Dr. Ágoston Csaba azonban óvatosságra intett: geológusok szerint ezek az anyagok kiszáradva kristályosodnak, és a kristályképződés elősegítheti az azbesztszálak képződését. Emellett ártalmatlanítási szempontból is problémát okozhatnak: a megnövekedett vízoldható sótartalom miatt a hulladéklerakóban nem fogadhatják be az anyagot. A szakértő szerint a legjobb átmeneti megoldás egy jó hordképességű geofóliával való letakarás és lesúlyozás (például komposzttal vagy szennyvíziszappal), amit később szelektíven vissza lehet termelni.
Végleges megoldás: elszállítás és ártalmatlanítás
A szakértők egyetértettek abban, hogy a végleges megoldás csak az azbeszttartalmú anyag elszállítása és szakszerű ártalmatlanítása lehet. A lefedés (például aszfaltozás) csak kárenyhítés, nem szünteti meg a problémát – ha később közműjavítás, csőtörés vagy villámárvíz miatt meg kell bontani az utat, újra előjön a szennyezés.
Az azbeszttartalmú építési-bontási hulladék veszélyes hulladéknak minősül, amelyet veszélyes hulladéklerakóban lehet ártalmatlanítani. Ugyanakkor a 20/2006-os KvVM rendelet tartalmaz egy speciális szabályt: ha az azbeszttartalmú hulladék nem tartalmaz egyéb veszélyes komponenst, akkor nem veszélyes hulladéklerakóban, monodepóniában is elhelyezhető – ami kisebb költséggel jár. Éppen ezért fontos, hogy az átmeneti kezelés során ne kerüljön bele olyan anyag (például szerves szálmegkötő), ami miatt elveszíti ezt a lehetőséget.
Mind a Greenpeace, mind Dr. Ágoston Csaba támogatná azt a megoldást, hogy a kőanyag mindenféle kémiai átalakítás nélkül kerüljön vissza abba a bányába, ahonnan kibányászták.
A mentesítés gigantikus méretei és költségei
A szakértők szerint a szennyezett anyag mennyisége nem több száz, hanem több ezer, akár több tízezer tonna is lehet. A 300 bejelentett helyszín csak a jéghegy csúcsa – a laborok visszajelzései szerint a magán kocsifeljárókkal együtt sokkal súlyosabb a helyzet. Csak az Oladi Plató 12 km hosszú úthálózatának szakszerű visszafejtése és elszállítása is nagyon hosszú ideig tartana.
A költségek gigantikusak: már a folyamatos locsolás is irgalmatlan mennyiségű vizet igényel a mai vízdíjak és aszályos helyzet mellett, az elszállítás és ártalmatlanítás pedig elképesztő összegeket emészt fel. A bányavállalatok felelősségbiztosítása valószínűleg nem fedezi ezeket a költségeket, ezért államközi rendezésre lesz szükség.
Felelősségi kérdések: kinek kell fizetnie?
Simon Gergely szerint a felelősség elsődlegesen az osztrák bányáké, hiszen ők exportáltak egy olyan terméket, amelynek semmi keresnivalója nem lett volna a piacon. A következő lépés az osztrák hatóságok és az osztrák állam felelőssége: a Greenpeace bizonyítékai szerint 15 éve tudtak arról, hogy a termék azbesztes, és mégis engedték a folyamatot.
„én azt gondolom, hogy itt megkerülhetetlen az osztrák felelősség, különösen, hogy egyértelmű számunkra, hogy erről nem csak a bányák, hanem a hatóságok is tudtak" – Simon Gergely *
Dr. Ágoston Csaba szerint egy ideális világban az osztrák kancellár felhívná a magyar miniszterelnököt, bocsánatot kérne, és felajánlaná a teljes körű anyagi és műszaki felelősségvállalást. A valóságban azonban valószínűleg hosszú államközi egyezkedés és pereskedés kezdődik. A magyar vásárlók jóhiszeműen jártak el – ahogy a boltban sem vizsgáltatjuk be a joghurtot kólibaktériumra, úgy ők sem feltételezték, hogy a kőzet azbesztet tartalmaz.
Hosszú távú egészségügyi következmények
Az azbeszt különösen alattomos, mert évtizedekig lappanghat, mielőtt daganatos megbetegedést okozna. A szennyezés ráadásul főleg a talaj közelében található, ahol gyerekek motoroznak, bicikliznek, gyalogolnak, és felrúgják a port – így ők vannak kitéve a legnagyobb koncentrációnak. A sejpi azbesztgyár ügyében is látható volt, hogy sokan 20-30 év múlva szenvedték el a súlyos egészségügyi következményeket, és sokan meg is haltak.
Simon Gergely szerint nagyon szigorú utánkövetésre lesz szükség az érintett területeken, és valószínűleg sok per is indul majd. Reményét fejezte ki, hogy az orvostudomány fejlődik, és találnak jobb megoldásokat a gyógyításra.
Dr. Ágoston Csaba hozzátette: az azbeszt azért is különösen rossz, mert hacsak nem extrém nagy mennyiséget lélegzett be valaki egyszerre, minden látható tünet nélkül évtizedekig el lehet a belélegzett szálakkal. Hiába vizsgálják meg ma az érintetteket, attól még 20 év múlva kialakulhat daganat. Felelősségteljes lenne az érintettek rendszeres orvosi utánkövetése.
Javaslatok a jövőre nézve
A beszélgetés végén a szakértők több javaslatot is megfogalmaztak:
-
Szakértői csoport felállítása, amely folyamatosan dolgozik a helyzet kezelésén, és biztosítja, hogy a rövid és középtávú megoldások ne menjenek a hosszú távú megoldás rovására.
-
Országos azbesztmentesítési program elindítása, amely felméri a jelenlegi szennyezés volumenét, és kiterjed az épített környezetben legálisan jelen lévő egyéb azbeszttartalmú anyagokra is.
-
Nyilvános térkép készítése az ismert szennyezett helyszínekről, lehetőleg a magánlaborok mérési eredményeivel kiegészítve.
-
Az ausztriai kőzetszállítások átmeneti leállítása, amíg nem garantálható, hogy a beérkező anyag azbesztmentes.
-
A szabálytalan azbesztbontások elleni fellépés országos szinten – a mostani botrány alkalmat adhat arra, hogy felhívják a figyelmet erre a régóta fennálló problémára is.
-
Az érintett lakosság egészségügyi utánkövetése, rendszeres szűrővizsgálatokkal.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetés során többször előfordul a "Vasvár megyei kormányhivatal" kifejezés, ami feltehetően "Vas Vármegyei Kormányhivatal"-ként értendő, de mivel az átiratban következetesen így szerepel, a szövegben meghagytam az eredeti formát.
- "Dimpisszel" – az átiratban szereplő kifejezés, a kontextus alapján valószínűleg a Greenpeace-re vagy más szervezetre utal, de pontosan nem azonosítható.
- "Toladi Plató" – az átiratban így szerepel, a kontextus alapján egyértelműen az "Oladi Plató"-ról van szó, a szövegben javítottam.
- "Rohanci bánya" – az átiratban így szerepel, a kontextus alapján valószínűleg a "Rohonci bánya" (Rohonc/Rohoncz) helységnévről van szó.
- "Petőfi bánya" – az átiratban így szerepel, a kontextus alapján valószínűleg a "Petőfi bánya" (sejpi azbesztgyárhoz kapcsolódó lerakó) értendő.
- "20/26-os" – az átiratban így rövidítve szerepel, a teljes hivatkozás "20/2006-os KvVM rendelet"-ként értendő.
- "KSGS" – az átiratban szereplő rövidítés, a kontextus alapján a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségére utalhat, de a pontos feloldás bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Magyarország és Ausztria elmúlt évtizedeinek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése azt ügy.
[00:00:04]Több száznányi aztel szennyezett kőzúuzalékot terítettek szét úthalapként, útburkolatként, parkolókban, lakóparkokban, családi házakban, játszótereken.
[00:00:19]A szennyezést igazolták többek között Bozsokon, Szombathelyen, az Oladúj Plató, Város részben és Sopronban.
[00:00:23]A Greenpeace szerint a mérgező zúzalékot akár több 100 magyar településre is beszállíthatták.
[00:00:32]Szombathelyen a levegő azbesz tartalma egyes mérések szerint elérte a határérték 290esét, miután a porzó útburkolat a levegőbe bocsátotta a rákeltő szálakat.
[00:00:42]A hatóságok, mint a Vasvár megyei kormányhivatal, vizsgálatokat indítottak, a Greenpeace Ausztria pedig feljelentést tett az ügyben, illetve Szombathely város is ismeretlen tettes ellen.
[00:00:56]Ez a zöld válasz.
[00:00:56]Én Litkai Gergely vagyok.
[00:01:02]Zöld válasz: Litkai Gergellyel.
[00:01:10]Köszöntöm a stúdióban Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag szakértőjét és Dr.
[00:01:16]Ágon Csabát, a környezetvédelmi szolgáltatók és gyártók szövetségének elnökét, környezetvédelmi szakértőt.
[00:01:23]Köszöntelek benneteket itt a stúdióban.
[00:01:28]Köszönjük.
[00:01:28]Köszönjük szépen.
[00:01:30]Az első kérdés, hogy milyen ez a szennyeződés?
[00:01:33]Tehát hogy került?
[00:01:33]Igazán nem is fontos, hogy ez azel szennyezet, hiszen az tartalmú ez a zúzott kő.
[00:01:38]Ühüm.
[00:01:42]Hogy kerül a zúzott kőbe?
[00:01:42]Azbest, ez természetes, vagy valaki azbestet tárolt mellette?
[00:01:47]Azért ez se volt mindenkinek egyértelmű.
[00:01:50]Azbest az egy természetes eredetű anyag.
[00:01:54]Geológiai folyamatokban keletkezik, amit most itt ugye nem vázolnánk.
[00:01:56]A felvetés nagyon érdekes, amit amit mondtál, hogy természetes anyag, vagy hogy került ez ide bele?
[00:02:04]Tehát magában a kőanyagban, amit kibányásznak egy kőbányában, abban lehet, hogy van azbeszt, hogyha ott keletkez kezed, ha ott olyan kőzet alakult ki, amiben azbest jelen van.
[00:02:16]Igazából itt most a kérdés majd konkrétan ugye az Oladi Plató, illetve a nyugatdurán túli aszbeszennyezés kapcsán igazából az, hogy ez a kőanyag, amit kibányásztak és amiben az Asbes benne volt, ez hogyan került humán környezetbe?
[00:02:30]Hogyan került olyan környezetbe, ahol emberek élnek, és ahol lehetősége van ennek a kiporzásra, hogy negatív hatásokat gyakoroljon.
[00:02:37]Tehát ezt az aszbestet nem szándékosan tette bele senki a kőanyagba.
[00:02:43]Ennek nagy jelentősége lesz egyébként.
[00:02:44]Viszont ezt a kőanyagot valaki kibányászta, eladta, termékké vált, valaki megvásárolta és egy konkrét építési célra felhasználta.
[00:02:57]Pont a Greenpace azért kezdte ezt az egész ügyet vizsgálni, mert év elején bezáradtak négy bányát Burgerlandba.
[00:03:05]Pont azért, mert kiderült, hogy a termékeikben az besz van jelen.
[00:03:06]Ezek után kezdtek a kollégáink körbenézni, hogy hol lehet ez a termék, vajon hova kerülhetett.
[00:03:13]És először Burgálandba azonosították számos ponton például egy gyorsétteremnek a játszóterén, parkokban, utakon.
[00:03:19]És mivel információt kaptak arra, hogy Magyarországra is jutott, elkezdtek átnézni határon túlra.
[00:03:26]És így volt az első helyszín, amit ők azonosítottak és vizsgálattal igazoltak, hogy Azbesz tartalmuk közepe szennyezett.
[00:03:32]50%-os azbes tartalmat találtak.
[00:03:34]Ez a úgy bozsoki ominózus parkoló volt, amiről mi akkor azonnal tettünk bejelentést a Vasvár megyei kormányhivatalnak, kijelezve azt, hogy még információnk szerint számos más ponton lehet.
[00:03:45]És ezután indult hál istennek az a átfúvó vizsgálat, aminek az eredménye volt, amikor április 13-án a szombathelyi önkormányzat és a Vasvár megyei kormányhivatal bemutatta, hogy milyen nagy terület Szombathelyen érintett.
[00:04:01]illetve a Dimpisszel akkor kezdtük el tiszkálni a felelősségét mind a bányáknak, mind a hatóságoknak, akik az ismereteink szerint tudtak erről azbesztartalomról, és mégis zöld utat engedtek a bányászatnak, az exportnak, a terméki nyilvánításnak, és azt gondoljuk, hogy a ennek mindenképpen nagy jelentősége lesz.
[00:04:23]Mi egy elég nagy bizonyítékcsomagot egyébként már át is nyújtottunk először Szombathely polgármesterének, azóta magyar hatóságoknak, a megválasztott kinevezett miniszternek arról, hogy az osztrák hatóságok igenis tudták, és mégis tanúsítványokat adtak ki arról, hogy ez hogy ez forgalmazható.
[00:04:45]Mielőtt belemennénk a részletekbe, hogy miért veszélyes az asbest és milyen egészségkárosodást okozhat Gergő?
[00:04:52]Hát az ugye ahogy elhangzott, amik a föld alatt van kőzetként nem egy természetes dolog és semmi gond nincs vele, de sok olyan anyag van, ami amíg feldolgozottan állapotban bent van a föld alatt, semmi gond nincs vele, legyen szó higanyról, ólomról, arzenről, akármiről.
[00:05:06]Az asbest az akkor jelent gondot, hogyha levegőbe kerülnek ezek a kis szálak, belélegezzük, bejut a tüdönkbe, hogy beakad onnan, nem tud kijutni.
[00:05:15]És az, hogy hány év alatt, 5, 10, 20, 30 év alatt különböző daganatos megbetegedéseket okoz.
[00:05:21]És ez egy ez egy borzasztó nagy, gyakorlatilag gyógyíthatatlan rákfajta ez a amikor ilyen a mellhártjában alakul ki daganat.
[00:05:32]És ezért kell mindenképpen tenni azért, hogy ne kerülhessen a levegőbe.
[00:05:34]Ezért vannak rá nagyon szigorú határértékek, ezért vannak szabályok arra, hogy hogyan kell abszolút szigorúan azt mmentesíteni.
[00:05:41]Amikor ilyen koncentrációkat mérnek, mint ami itt elhangzott, akkor egy azt mentesítési területen az egészet lefedik, negatív nyomás alá helyezik, és gondoskodnak róla, hogy semmi ne juthasson ki.
[00:05:50]Itt meg gyakorlatilag hát most már számos számos több 10 lehet, hogy több 100 utcáról van szó, ahol ahol ez a szennyezés ott van sajnos jelen.
[00:06:02]Csaba, ö, hogy ilyen nagyságrendűven már találkoztatok itt Magyarországon, aminek ilyen nagy területe volt, és ennyire specifikus, ugye, mert itt tulajdonképpen a útra kijutott kőzetben útalapban elérhető ez a vagy ott található meg ez az szennyezés, mert nyilván volt a sejpi, talán meg a nyerges Újfalu, ahol a két fő azbeszár működött, talán ezek a legismertebbek, de hogy ilyen típusúval már találkoztató A vállalatom az, hogy ilyen típusúval nem ilyen tehát azbestel kapcsolatban a hétköznapi ember ugye ritkán találkozik azbestel, de az talán közismert, hogy aznek ipari felhasználása volt a a betiltása előtt.
[00:06:47]Ugye azbes palát, azbest cement csöveket állítottak elő.
[00:06:50]Ezek igen nagy mennyiségben megtalálhatóak még mindig a környezetünkben.
[00:06:55]Amíg ezeket nem bolygatjuk, nem törjük szét, nem kerül olyan állapotba, azveszt, hogy a levegőbe kerüljön, addig ezekkel nagyon nincs baj.
[00:07:03]Igazából nagy probléma az említett sejpi gyárnál volt.
[00:07:10]Tegnapi hír ugye, hogy sajnos aktuálissá vált a dolog, hiszen talán Petőfi bányán találtak egy talán illegális lerakót.
[00:07:19]Ugye médiából tudom én is, tehát ezért nem akarok erről konkrétabban beszélni.
[00:07:23]Igazából az Azbes sajnos aktuális probléma a mai nap is.
[00:07:26]Tehát ez az ügy, ami most, amiről beszélünk, ezt talán annyi egyetlen pozitív pozitív hozadéka lehet, hogy felhívja a figyelmet erre az anyagra, mert épített környezetben jelen van.
[00:07:37]Azonban jellemzően kisebb volumenű problémákat okoz.
[00:07:40]Tehát egy-egy épületben fordul elő az ott tartózkodók, ott esetleg munkát végzők számára oktot ezz manapság gondot, hiszen azt felhasználni, gyártástechnológiába vinni ma már tilos.
[00:07:52]És akkor ennek a gyártástechnológiába vinni, tehát felhasználni tilosnak a gondolatából jutnék el oda, hogy útalapban sem szabad felhasználni.
[00:08:02]Tehát ez a fajta azbes szennyezés, ami most megjelent, tehát hogy az tartalmú kő kőanyagból építettek ugye a Toladi Platon 12 km hosszan utat, illetve nagyon sok helyen kisebb volumenben, de de útburkolásra használták fel ezt a köranyagot, ilyen jellegű nem fordult elő.
[00:08:20]És hát ennek pont az a specialitása, hogy egy jogértelmezési problémára hívja fel a dolgot, a figyelmet.
[00:08:31]Ugyanis azbesznek létezik egy úgynevezett geogén formája.
[00:08:33]A geogén azbest, az adatbest, ami természetes módon ott van, ahol van.
[00:08:38]Tehát ha például abban a kőbányában, ami most Ausztriában van, nem kőbánya lenne, hanem mondjuk szántóföld lenne a tetején, akkor is előfordulhatna az, hogy különösen ilyen aszályos időbe szántáskor asbesztrostok kerülnek a levegőbe.
[00:08:52]Ugye erre szokták mondani a geológusok, hogy a természetet nem lehet betiltani.
[00:08:57]Tehát ez a geogén eredetű afbeszennyezés, ami egy hátteret okoz.
[00:09:02]Ott van, tudnak róla, nyilván ezzel is foglalkozni kell, de ez egy másik kérdés.
[00:09:06]Az én véleményem az, és itt van egy egy olyan kérdés, ami ami szerintem az elkövetkezendő években többször elő fog kerülni, hogy ez a szennyezés, ez most geogénasz beszennyezése.
[00:09:18]A gyárak, bocsánat, nem gyárak, kőbányáknak van egy szövetsége, aki közzétett egy egy nyilatkozatot az osztrák kőbányák.
[00:09:25]Ők arra utalnak, hogy ők ezt geogénbesznek tekintik.
[00:09:28]Nem mondják ezt így ki, de tulajdonképpen erről van szó.
[00:09:31]Ez azt jelenti, hogy mivel ezt nem ők rakták bele a kőanyagba ezt a Tasbesztet, ez természetes módon ott van.
[00:09:39]Ezért ezzel olyan nagyon nem kell foglalkozniuk.
[00:09:41]Ők úgy ítélik meg az én olvasatomban, hiszen ez olyan, mint amikor szántok vetek és ott van a tasbest.
[00:09:47]Az én véleményem az, hogy nem így van, mert azáltal, hogy a követ kibányásszom, még ha nem is én rakom bele aztet, de mégis csak előállítok egy terméket, amit forgalomba hozok, és nem a természetes előfordulási helyén, hanem egy épített környezetben, mondjuk egy lakópark útburkolataként felhasználásra kerül.
[00:10:07]És és én szerintem itt van az a töréspont, ami a megítélésben nagyon fontos lenne, hogy megjelenjen.
[00:10:12]Tehát nem lehet ezt egy természetes problémaként kezelni.
[00:10:16]Még akkor is, hogyha ha ha nem egy olyan aszbest cement csőről vagy azbest palárról van szó, ahol a kibányászott azbesztet valaki szándékosan egy előállított építőanyagba keverte bele, hanem maga a kibányászott anyag az építőanyag.
[00:10:31]Ettől ez még egy termék.
[00:10:34]És hát ugye, hogy mindenki bele tud gondolni józan paraszti ésszel, tehát hogy az azveszál, ami belekerül valakinek a tüdejébe, és és ott mondjuk rákos megbetegedést okoz.
[00:10:49]Van-e annak jelentősége, hogy azt valaki szándékosan tette bele abba az anyagba, ami az én környezetembe tudtom kívül bekerült, vagy pedig már eleve ott volt abban az anyagban, amit odahoztak?
[00:10:58]Én azt gondolom, hogy élettani hatás szempontjából nincs.
[00:11:02]Különösen akkor, hogyha az illető tudott róla, hogy benne van, és mégis odavitte, mert azt gondolta, hogy valamiért ezt megtehetjük.
[00:11:08]Ö igen, hát itt fölmerül a CLP meg a Reach rendeletnek a sajátos értelmezése.
[00:11:13]Hát ezek szakmai finomságok, ha érdekes, szívesen beszélünk majd róla, de nem akarom ebbe az irányba most elvinni.
[00:11:19]Szerintem ez érdekes, és utána majd áttérünk itt a ügy történetiségében, hogy hogy hány éve zajlott ez.
[00:11:24]Ugye ez csak, hogy mindenki megértse, hogy hogyan kerül ide egy építőanyagot.
[00:11:28]Az EU-nak van ez a Construction Products Regulation, ugye ez egy EU rendelet, amiben meg van határozva, hogy kell egy úgynevezett teljesítménynyilatkozatot adni.
[00:11:43]És ennek van egy ilyen rovata, hogy dangerous substances, hogy ez a veszélyes anyagok rovat.
[00:11:47]És ide, hogyha ez mit tudom, uránt tartalmaz, mint mint mondjuk egy extrémitás, akkor be kell írni, hogy hát ez nagyon veszélyes, és ez nem feltétlenül hozható innentől forgalomba.
[00:11:59]És ugye itt az volt a probléma, ugye a Reach, ez a vegyianyagrendelet, ez kimondja, hogy az asbest az igenis egy veszélyes anyag.
[00:12:07]Tehát ezt itt fel kéne tüntetni ebzen a ebben a rovatban.
[00:12:10]Na és most amit én így kiástam ebből, hogy miért nem tüntették föl, az egyik az, ami a rossz szándékot feltételezheti, hogyha ők tudták és ennek ellenére nem töltötték ki ezt a rovat.
[00:12:25]A másik, amitől ez véletlenszerűen is előfordulhat, hogy egy klasszikus ilyen kőzet mintavizsgálatnál ez nem tűnik fel, hogy ebben van azbest, hanem amit én láttam, hogy ez egy ilyen speciális pásztázó elektromikroszkópos felvétel szükséges, amiből viszont ki tud derülni, hogy ebben tényleg van asbest.
[00:12:45]Ezért sokszor nem is azt írták rá, ugye, hogy nem tartalmaz, hanem azt írták rá, hogy NPD, ez a no performance determined, tehát hogy nincs meghatározott teljesítmény.
[00:13:00]Ezt jól interpretáltam, és ez ez milyen következményekkel jár, vagy te hogy gondolod, hogy ha tudják, hogy egy ilyen szerpentinitet termelnek, ami gyakran jelentkezik egy a geológiai folyamatok miatt azt tel, akkor ezt azért célszerű lett volna megvizsgálni egyrészről, másrészről valóban ez életszerű-e, hogy ilyenkor hát akkor inkább azt írjuk, hogy ez az ilyet nem tartalmazott.
[00:13:29]vagy nem is lehet meghatározni.
[00:13:32]Hát a helyzet elég összetett és hogy úgy mondjam, ez szakmailag végtelenül izgalmas kérdés olyannyira, hogy erről ezzel ezzel foglalkozni fogunk és majd a környezetvédelmi gyártók vagy szolgáltatók és gyártók szövetségének a következő konferenciáján erről lesz is előadás.
[00:13:51]Ugye a társzervezetünk, a magyar azbeszentes idők szövetsége fogott előadást tartani, de de hogy röviden erre válaszoljak.
[00:13:57]Azért érdekes a dolog, mert a leach rendelet az veszélyes anyagokat tartalmazó készítményekről szól.
[00:14:04]Na most ezt sokféle módon lehet értelmezni.
[00:14:07]Én a magam részéről a józan paraszti logika szerint a szigorúbb értelmezést tartom logikusnak.
[00:14:14]Nevezetesen, hogyha én valamit eladok, akkor az egy termék, még akkor is, hogyha nem változtatom meg a kémiai összetételét.
[00:14:21]De alapvetően létezik egy olyan értelmezés is, és ezért van jelentősége, hogy geogame az az veszt vagy nem.
[00:14:28]Tehát, hogy én kevertem bele a termékbe, vagy nem, mert ők úgy értelmezik, ha én jól látom azokat a nyilatkozatokat, amiket olvastam, hogy ők azért nem foglalkoztak ezzel, merthogy mertogy nem ők keverték bele az vesztet.
[00:14:43]Tehát ez nem egy általuk előállított termék, vagy nem egy olyan készítmény, amit ők kémiailag változtattak, vagy vagy összetételében változtattak.
[00:14:51]Csak mechanikai változásokon megy át a kőanyag, magyarán mondva aprítják örlik és úgy adják el.
[00:15:00]Erre mondtam én azt az előbb, erre akartam utalni, hogy ha én belélegzem azt a port, én nekem aztán édes mindegy, hogy az hogy került abba a kőbe, amit amit nálam az utcát borítja.
[00:15:07]Ö igen, nekem azért van egy olyan meglátásom, csak így, mint mint ilyen lelkes jogász, ugye, hogy az egy nagyon lényeges módosítása ennek a kőzetnek, hogy őrlik, hiszen azzal, hogy őrlik és úddalabba kerül, ezután tud ez az kiszabadulni belőle.
[00:15:23]Igen.
[00:15:23]Igen.
[00:15:23]És akkor itt mondanám azt, hogy annak is jelentősége van, hogy ez a kőanyag ez most mi?
[00:15:26]És ne tűnjön jogászkodásnak, amit mondok, ugye műszaki ember nem jó jogászkodik, de most itt muszáj.
[00:15:32]Tehát az a kőanyag, amíg ott áll a hegyben, az egy geológiai képződmény.
[00:15:36]Onnantól kezdve, hogy kibányásztam és eladom, onnantól kezdve egy termék.
[00:15:42]A terméknek felhasználási célja van.
[00:15:44]Ennek a terméknek az a felhasználási célja, hogy útalap épüljön belőle.
[00:15:51]És ezt a terméket forgalomba hozzák.
[00:15:53]Bárki, János bácsi is odamehet a plató ifával, és vehet a tüzéptelepen ebből a kőből.
[00:15:57]Tehát egy szabadforgalmazású termékről van szó, ha jól tudom, ugye.
[00:16:01]Na most a helyzet az, hogy Ausztriában 1990 óta, Magyarországon pedig 2004 óta hatályban van egy olyan jogszabály, miszerint asbeszt tartalmú terméket nem lehet forgalomba hozni.
[00:16:14]Na most itt merül fel mérésügyi szempontból, hogy mit jelent az, hogy az tartalmú.
[00:16:22]egy darab azbeszan 5 tonnában, akkor az asbeszt tartalmú, vagy mennyi asbesnek kell benne lenni, hogy azt tartalmúnak tekintsük.
[00:16:31]Alapvetően határkoncentrációkat szoktunk erre is meghatározni.
[00:16:33]Rákkeltő anyagoknál ez 0,1 tömegszáz-ot jelent.
[00:16:40]De és most jön a lényeg, hogy az Asbest esetében ezt úgy értelmezte az építési minisztérium, hogy analitikai nulláról van szó.
[00:16:48]Ez azt jelenti, hogyha a mérési módszeremmel ki tudom mutatni azbest jelenlétét, akkor azbeszt tartalmúnak kell tekintenem azt az anyagot, és nem lehet forgalomba hozni, mint terméket.
[00:17:00]Tehát a az én véleményem az, hogy a Reach rendeletet lehet így forgatni, úgy forgatni, hogyha ha én most ezt mint terméket nézem, és én itt látnám a távolati megoldását ennek az ügynek, ha a felelősöket keressük szerintem, hogy itt egy termékről van szó.
[00:17:18]A terméknek pedig ugye teljesítménynyilatkozat sok minden követelménynek meg kell felelni.
[00:17:22]Van egy felhasználási célja.
[00:17:24]Erre a felhasználási célra ez megfelel-e?
[00:17:26]Azt kell, hogy mondjam, hogy nem.
[00:17:29]Na most a azbesz tartalom kérdése, hogy hát ehhez ilyen vizsgálat kell, olyan vizsgálat kell.
[00:17:35]Itt fölmerült megint csak ezeknek az osztrákbányáknak a szövetségének a nyilatkozatában olvastam.
[00:17:41]Ugye a Greenpeek a mintavételeit kritizálták.
[00:17:46]javítsd ki, hogyha rosszul mondom, de többek között azzal kritizálták meg ezt a mintavételt, hogy nem volt mintavételi terv, hogy nem odamentek és és tulajdonképpen szubjektív szempontok szerint nézegették a köveket, amelyik érdekesnek tűnt, azt vették ki satöbbi, satöbbi.
[00:18:02]Na most miért érdekes ez a dolog?
[00:18:05]Mert ez a mintavétel jó is lehet, meg rossz is lehet.
[00:18:07]Abban az esetben, hogyha én tömegszázalék-os asbeszt tartalmat akarok meghatározni, mert mondjuk azt mondom, hogy ez veszélyes hulladék és tömegszázal-nál, ha nagyobb az aszbeszt tartalma, akkor veszélyes hulladék, ha kisebb, akkor nem, mert az ez egy másik, hát egy megint egy másik megítélése az ügynek.
[00:18:25]akkor bizony kell egy mintavételi terv, végig kell gondolnom, hogy hány pontmintából, hány átlagmintát veszek, mekkora a teljes anyagmennyiség, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:18:36]És akkor a végén a teljes anyag mintára, amit én vizsgáltam, arra fogok kapni egy tömegszázalék-os arányt.
[00:18:41]De ha én az analitikai nullát keresem, tehát azt akarom megmondani, hogy az asbest jelen van-e, akkor én azt gondolom, hogy elfogadható egy ilyen mintavétel is, akár egy rábökés is.
[00:18:56]Tehát tehát nem lehet jelen azbest, ugye ezt jelenti az analitikai nulla.
[00:18:58]Ha ki tudom mutatni, akkor jelen van.
[00:19:02]Igen.
[00:19:02]Pont ezt akartam mondani, hogy a greenes méréseknek nem hatósági mérésszerepe van.
[00:19:05]Greenbeast méréseknek az a szerepe, hogy bemutassuk, hogy valahol ott van egy szennyezés, vagy nincs.
[00:19:11]És pont ezért a kollégáim azokat a kékes szürkés közeteket választották ki, amelyek jellemzően azbest kinézetűek, vagy úgy néznek ki, mint aminek azbeszt tartalma van.
[00:19:21]Az az igazság, hogy amiket a kollégáim kiválogatak, azok szinte mind tartalmaztak.
[00:19:26]Tehát összes mindahol néztek, és pont az volt a lényeg, hogy bemutassák, hogy egy jelentős asbesz koncentráció van.
[00:19:32]És ezeken a helyszíneken ugye a levegős mérések is sajnos azt igazolták, hogy nagyon sokszorosan túlépjük a határértéket.
[00:19:39]Tehát pont ettől kezdve átadjuk a hatóságoknak az ügyet.
[00:19:41]Azt szoktuk tenni minden esetben, hogy mérünk.
[00:19:43]Az első dolgunk, hogyha mérünk bármit, akkor bemutatjuk a hatóságoknak.
[00:19:49]Ha találunk valamit, ha nem találunk valamit, akkor csak magunk számára mérünk, akkor kirakjuk a honlapunkra, és aztán valahogy interpretálják az emberek, ahogy akarják vagy sem.
[00:19:56]Lásd a gödi ügyünket.
[00:19:58]Ö de hogyha valami úgy gondoljuk, hogy szabálytalant találunk, akkor ezzel nem a sajtóhoz megyünk, hanem először a hatóságokhoz, és aztán mutatjuk be a szélesebb nyilvánosságnak.
[00:20:08]Tehát magyarán szólva azt, hogy a bányvállalatok kritizáltak minket, mi azt várjuk, hogy az osztrák hatóságok vizsgálódjanak, és szerencsére vizsgálódtak is.
[00:20:15]És volt egy minisztériumi közlemény Ausztriában, ami ki is mondta azóta, hogy ez egész szabálytalan volt, és az egész jogszabályokkal ellentétes volt.
[00:20:23]Tehát én azt gondolom, hogy a bányavállalatoknak ez a ez a közleménye, ez egy próbálkozás, hogy mentsék magukat, ami azért szerintem nagyon visszás, mert egy volt egy tényfeltáró újságcika az osztrák sajtóban, ami szerint a bányavállalatok már 91-ben tisztában voltak, hogy azt tartalmú, és az azt jelenti, hogy mégis csak 35 éve úgy termeltek ki, hogy tudták, hogy ebbe az van, ami szerintük mindenképp visszaes és mindenképp azt jelenti, hogy nekik nagyon jelentős felelősségük van ebben az ügyben.
[00:20:53]Ö, tehát én azt gondolom, hogy hogy ö hogy egyáltalán nem áll meg az ő érvelésük, hogy hogy ez egy természetes dolog volt.
[00:21:03]Ilyen alapon, hogy mondjam, gyilkos galócát is forgalmazhatnánk, hogy az hogy termismes, természetes anyag és természetes benne van.
[00:21:12]És e ez a kedvenc példám egyébként.
[00:21:13]Ezt szoktam mondani, bocsánat vagy mindegy, nem akarom elvenni a fó.
[00:21:18]Na, ennyit akartam mondani.
[00:21:18]Köszönöm csak.
[00:21:19]Igen.
[00:21:19]Tehát a gyilkos galócát nem akartam iterőzni, de ezt szoktam mondani.
[00:21:22]Tehát, hogy a gyilkos galóca amíg kinő az erdőben, addig ott nagyon jó helyen van.
[00:21:27]Ugye lehet, hogy egy győz megeszi, én nem tudom, hogy megeszi-e az őz és elpusztul tőle.
[00:21:30]Természetes eredetű anyag.
[00:21:33]Van egy természetes ökofisztéma, ott a helye a gyilkos galócának.
[00:21:37]De ha ezt a gyilkos galócát én csak leszakítom, nem fogom vegyszerekkel kezelni, nem fogom átalakítani, még csak összeet darabolom, de ha ezt én leszakítom és beviszem a termelői piacra, és ott eladom, mint terméket, akkor azt gondolom, hogy egészen más megítélése alá esek én.
[00:21:51]Ha meg tudott, ha meg tudott az, hogy én gombaszakértő is vagyok, és tudom, hogy az egy gyilkos galóca, amit eladtam, hát akkor meg még szigorúbbak a megítélések.
[00:22:03]Visszatérve itt arról, hogy tudhattak a bányavállalatok, vagy nem tudhattak róla, én azt gondolom, hogy Európának a geológiája az ma már azért elég jól ismert.
[00:22:12]Tehát ha az ember bemegy bármilyen szakkönyvtárba, és és egy kicsit utánanéz annak, hogy hol fordul előzbesz meg hol nem, akkor ezt meg lehet találni.
[00:22:24]Van ennek a dolognak egy másik aspektusa, ez pedig a munkahelyi probléma.
[00:22:27]Én nem tudom, hogy azzel bárki foglalkozott-e, de mondjuk, ha én lennék az osztrák hatóság, én ezt az egészet úgy kezdeném, hogy megnézném azt a munkahelyi kockázatértékelést, ami ezek ebben a ványavállalatokban készült.
[00:22:39]És ha azokban a munkahelyi kockázat értékelésekben az aszbesztet mint kockázati tényezőt kezelték, akkor az egy bizonyítóerejű dolog arra vonatkozóan, hogy ők tudtak erről a dologról.
[00:22:52]Próbáltunk kikenni egyébként, hogy van-e adata a dolgozóknak a a daganatos megbetegedéssel ülés nincsen, csak tartományi szinten tartják számon és annyira nem foglalkoztak ezzel a problémakörrel, hogy annak ellenére, hogy évte sok sok sok dokumentum van arról, hogy leírták, hogy ez a közet azbesztes, még tavaly a bezárások előtt egy ilyen katasztrófavédelmi foglalkozást tartottak a helyszínen, ahol gyerekeket meg felnőtteket minden védőfelszerelés nélkül ástak be ezen a területen.
[00:23:18]Tehát látszik, hogy valahogy Ausztriában is a különböző adatok és információk nem találkoztak össze.
[00:23:24]Egyébként szinte az osztrák sajtóban jelent az meg, hogy ezek a cégeknek kell valamennyi közvetet leadni a hatóságokhoz ilyen ilyen tanúsítványok miatt.
[00:23:32]És hogy mit ad Isten véletlenül ugye azbest, hogy ilyen rétegekben jelenik meg, tehát hol van, hol nincsen, és mit ad Isten mindig valahogy egy pont egy olyan rétegből sikerült mintát adniuk le, amiből éppen nem volt az best.
[00:23:43]Ö ami nyilván szintén felveti a felelősségüket, és az, hogy mennyire, hogy mondjam, kezelték a a az ügy komolyságának vagy súlyosságának megfelelően ezt a problémát, vagy mennyire próbálták ignorálni ezeket a problémákat?
[00:23:55]Látott?
[00:23:55]Ugye amennyire én követtem azért az esetet, az pont a bányabezárásoknak a fő oka ez a munkahelyi környezeti azbest volt, tehát hogy munkavédelmileg nem lehetett így tovább bányászni ezekben a bányákban, mivel ott is ezzel vitatták, hogy hát ez természetes dolog, de hát attól még egy munkahelyen, hogy természetes azbest van, az teljesen mindegy munkavédelmileg, hogy lehet-e üzemeltetni vagy nem.
[00:24:21]Tehát ahogy mondtad, hogy ez lehet, hogy már 30 éve nagyjából, vagy több mint 30 éve zajlik ennek a kőzetnek a beszállítása, ami olyan kérdéseket is felvert, hogy nyilván ahogy mondtad, hogy rétegekben található meg, hogy lehet, hogy nem mindegyikben volt ugyanannyi azbest, lehet, hogy valamiben volt az bestest, a végén lett a még több az.
[00:24:45]Tehát ezt kideríteni, hogy ez hova került, egy óriási feladat lesz.
[00:24:48]Ugye ez itt Burgerland érintett, nyugat-magyarország érintett a Nyugat Dunán túlérintett ebben.
[00:24:55]Meg az se mindegy, hogy mennyi azbest van benne.
[00:24:59]Lehet, hogy valamivel nincsen az best, amit innen hoztak.
[00:25:01]De ez azt jelenti, hogy ezt mindenhol mérni kéne, hogy ilyen milyen módszertannal lehet ennek egyáltalán nekiállni, hogy erre már van valamilyen ötlet, hogy egy ilyen nyomozati vagy egy hogy ki kiszállított ide, mer azt se gondolom nem egy importőre volt ennek, hanem nagyon sok építési vállalkozó nekiállt maga és beszállította.
[00:25:21]Tehát hogy hogyan kell ezt csinálni egyáltalán?
[00:25:25]Én azt gondolom, hogy erre egy tervet kell egy konkrétan konkrétan ezt meg kell tervezni, végig kell gondolni, mertogy nem egyféle módon került az a TZBEST oda, ahova már ez a kőzet ahová került.
[00:25:36]Vannak olyan útépítések, amik nagyon jól dokumentáltak.
[00:25:40]Tehát például ez az Oladi Plató is.
[00:25:42]Ez egy engedéllyel rendelkező építési terület, ahol megterveztek egy utat.
[00:25:47]Ott le van írva a kiviteledés során építési naplót kell vezetni, a felhasznált anyagok dokumentáltak, és itt ez a kulcs.
[00:25:54]Tehát az a lényeg, hogy a a nagyobb volumenű engedélyes felhasználásoknál ott van esély, hogy a dokumentációba visszakeresve azonosítani lehessen azokat a kőanyagokat, amik mondjuk nem magyarországi bányákból származnak, hanem ezekből az ausztriai bányákból.
[00:26:10]Ha ez megvan, akkor ott mindenképpen mintavételre és és az általad is említett elektromikroszkópos vizsgálatokra van szükség, és az alapján lehet eldönteni ennek a kőanyagnak az érintettségét, ahol nem így van.
[00:26:24]Tehát mondjuk, ahol a lakosság vett és egy kocsibeállót felszórt vele, vagy vagy olyan kisebb magánutak építésénél, vagy akárhol felhasználásra került, ahol ennek nincs dokumentációja, ott igazából ténylegesen szerintem a lakosságnak is nagy szerepe lesz.
[00:26:43]Tehát ennek a feltárásában egyébként a tagcégeink, különösen azbeszövetség tagcégei, azok mondják, hogy minden csúcsot megdöntött a lakossági érdeklődés, a mintavételek, vizsgálatok iránt.
[00:26:55]Tehát a lakosság egyre inkább tudatába kerül annak, hogy ez egy fontos dolog, és tényleg próbálják azonosítani ezeket a ezeket a kőanyagokat.
[00:27:03]A módszertanó pár mondatot, ha ha lehet mondanék.
[00:27:11]Alapvetően ez egy elektromikroszkópos vizsgálat, és ez is egy érdekes dolog, hogy mit ad isten ugye Magyarország az egy ilyen extrém hely, hogy pont most változott január 1jétől a vonatkozó uniós joganyag, és eddig optikai mikroszkópos vizsgálat is jó volt.
[00:27:24]Most már elektromikroszkópos vizsgálat lesz majd jó 202-től.
[00:27:31]De azért már most is inkább ezt javasolnám alkalmazni egyébként pont az alsó méréshatár miatt, de de most ebbe nem vesznék el.
[00:27:38]A lényeg az, hogy itt a vizsgálat azért mikroszkóppal történik, mert ugye azt egy ilyen érdekes szálaszerkezetű anyag, tehát hosszú, nagyon vékony szálakból áll.
[00:27:48]Mitől az besz valami?
[00:27:50]Nem attól, hogy valamilyen kémiai anyag van benne, hanem attól, hogy olyan a struktúrája, amilyen.
[00:27:54]Ezt mikroszkóppal lehet megállapítani, tehát ezért van szükség.
[00:27:58]Izoszabványok vannak, tehát nemzetközi szabványok vannak már erre az elektromikroszkópos vizsgálatra.
[00:28:07]Meg vannak egyéb nemzeti szabványok, meg útmutatók.
[00:28:10]Ugye a német mérnöki kamara által kidolgozott véd módszereket is széles körben használják, de alapvetően izoszabványok azok, amiket szerintem nagyon jól lehet itt használni.
[00:28:22]És a mintavételt is végig kell gondolni.
[00:28:25]Ezt ugye az előbb már körbejártuk, hogy az a kérdés, hogy ugye egy mintavételvizsgálat előtt mindig először azt kell tisztázni, hogy mi az a kérdés, amire én ezzel választ akarok kapni.
[00:28:35]Az Asbes jelenlétét akarom igazolni, vagy pedig azbes százalék-os jelenlétét?
[00:28:40]Tehát, hogy milyen mennyiségben van jelen.
[00:28:42]Ezekben az esetekben én úgy gondolom, hogy az address jelenlétét kell majd első körben mindenképp igazolni.
[00:28:47]A százalék-os mennyiség az esetleg az ártalmatlanítás mód kiválasztásánál játszik majd szerepet.
[00:28:54]Tehát igen, a válasz az, hogy majdhogynem ilyen nyomozati szintű dologra lesz szükség, hogyha azonosítani akarjuk ezeket a helyeket.
[00:29:01]Lesz, ahol tényleg a dokumentumok segítségünkre lesznek, de lesz, ahol nem.
[00:29:07]Egyébként a helyzetet bonyolítja, hogy pont Sopronba a kollégáim azonosítottak látványra nagyon az vesztes köznek tűnő közet.
[00:29:16]És hát sajnos eddig ami úgy tűnt, hogy adnak néz ki, az igazából 99%-ban az is volt.
[00:29:22]És ezt mi akkor jeleztük erre kommunikációt a Soproni polgármester hivataltól, hogy ott ők náluk nincs semmilyen azbeszes megrendelés, csak magyar bányáktól szereztek be.
[00:29:32]És ezért mi el is vittük bevizsgáltatni.
[00:29:36]És hát sajnos mind a két helyszín, ami gyanús volt nekünk, az kiderült, hogy valóban az leszt tartalmú.
[00:29:40]És most hozták nyilvánosságról, hogy több mint 18 utca érintett Sopronba, és az derült ki, hogy több esetben magyar bányacégek forgalmazták tovább az osztrák azbesztartalmú közet.
[00:29:51]Tehát látszólag úgy tűnt, hogy egy magyar bányától veszi az ember, és hogyha veszünk xy magyar bányától, akkor nem feltételezzük, hogy ő azt behozta azt a közet.
[00:29:58]Közet csak kiderült, hogy sokszor ez már olcsóbb is volt talán, mert szabadulni akartak tőle, vagy nem tudom milyen okból.
[00:30:06]illetve most az utóbbi időben hallottunk olyan pletykákat, hogy ugye a rohanci bányáról úgy tudjuk, hogy az lesz mentes.
[00:30:11]Sőt, azt a legtöbb vizsgálat is alátja, amit az osztrák kollégáimtól láttam.
[00:30:15]És evér rohancinak címkéznek szállítmányokat, amik még a mai napig néha érkeznek Magyarországra, miközben nyilvánvaló, hogy nem onnan jöttek, mert nagyon magas azt tartalmuk van.
[00:30:24]Tehát láthatóan azért a cégek valljuk be trükköznek, hogy akár magyar cégnek tűnik, akár másik bányából valónak tűnik, és mégis az van benne.
[00:30:31]Tehát én azt gondolom, hogy ebbe a jelen helyzetben igazából lehet, hogy egy pillanatilig meg kéne állítani az Ausztriából való küzletbeszállítást Magyarországra, hiszen láthatóan nem lehet garantálni, hogy akármi is lesz ráírva, abban ne legyen azbesztartalmú közés.
[00:30:49]Próbáljuk ne növelni a problémát.
[00:30:51]biztos ki fogunk térni arra, hogy hogy sok módon sajnos most már itthon a gyors intézkedésekkel lehet, hogy növelni fogjuk a problémahalmazt, de az is mindenképp a problémahalmaz növelése, hogyha engedjük még a mai napig be az osztrák körültszállítmányokat.
[00:31:04]Csak ilyen praktikus kérdések, ugye, hogyha valaki feltételező mondjuk Ausztriából hozta belőle a garázs beállójára a követ, tehát hogy azt mindenféleképpen érdemes megvizsgáltatni.
[00:31:13]Tehát, hogy ez egy jelentős egészségügyi kockázat.
[00:31:15]Tehát ez most mindegy, hogy ez egy egy garázsbe állónyi asbeszt van az embernek, vagy egy Én azt mondanám, hogyha lát ilyen gyanús köveket, ilyen zöld foltos, kékes, szürke, ilyen selymes tapintású esetleg nagyítolat kis szálacskákat lát, küldje el valamelyik nagy laborhoz, két nagy labor is van, aki fogadja a közeteket, föl lehet nekik postán adni, én kiszednék 5-10 ilyen küzetet, elküldeném nekik 35000 Ft plusz áfáért, megvizsgálják neki.
[00:31:41]Ennyit mindenképp megér szerintem az embernek a tudása meg az egészsége.
[00:31:45]Viszont hogyha talál azbesztet, akkor próbáljon nehéz nélkül fellapátolni, elpakolni, hanem vegye föl a a szakmai cégekkel a kapcsolatot.
[00:31:55]Nagyon reméljük, hogy hogy a kormányzat úgy fog dönteni, hogy segíti a lakosokat is ebben a helyzetnek a megoldásában és az admentésében ott volt 10 éve, akkor lehet, hogy többet álltunk azzal, hogyha most elkezdjük kész nélkül apátolni, mintogyha várunk egy-két hónapot, és lefedjük addig, és nem használjuk a területet sem, mintogyha magunk kezdünk a mentesítésbe.
[00:32:13]Igen.
[00:32:13]Hát mindenféleképpen.
[00:32:13]Tehát nagyon fontos, hogy először ugye a probléma megoldásának az első lépése, hogy azonosítom a problémát.
[00:32:21]Ehhez mintavétel és vizsgálat kell.
[00:32:26]Én azt tudom javasolni, hogy mindenképpen sajnos ilyennel is találkoztunk, ilyen felvetés is volt, hogy minek ezzel a vizsgálattal, ezzel a mikroszkópos vizsgálattal annyit szórakozni.
[00:32:34]Hát vannak ilyen-olyan látható meg közeli infratartományban működő ilyen olyan kis gyors ketyerék, azzal is lehet ezt azonosítani.
[00:32:43]Nem lehet az a válasz.
[00:32:45]Tehát ezek a ketyerék, ezek nem azt a célt szolgálják, hogy megbízható módon azonosítani.
[00:32:50]Ez egy gyors teszt, ami vagy jó eredményt ad, vagy nem.
[00:32:52]Én nem akarom senkinek rontani a üzletét, de de de én azt gondolom, hogy ez a probléma most annál komolyabb, mint hogy ilyen gyors tesztekkel mérjünk.
[00:33:00]Tehát mindenképp egy egy megfelelő szabványos vizsgálatot tudok javasolni.
[00:33:06]És a probléma lényege az, hogy azt egy egy olyan hát én azt szoktam mondani alattomos anyag, ami évtizedek múlva fejti ki a negatív hatását.
[00:33:19]Tehát ha valaki különösen laikusként úgy látja, hogy ú gyorsan ellapátolom, mi bajom lehet azalatt a három-4y óra alatt, aztán utána már nem lesz ott, és jaj de jó, lehet azalatt a három-4 óra alatt ásom én meg a saját síromat.
[00:33:33]Tehát ez az anyag, ami fel lett használva, ez jelenleg beépített építőanyag.
[00:33:38]Ennek az eltávolítása ez tulajdonképpen egy azbeszmentesítési feladat, amit engedélyen rendelkező szakcégnek kell végezni.
[00:33:49]És ez nem azért van, mert ez egy bürókratikus előírás, hanem ennek a dolognak a veszélye akkor a legnagyobb, amikor mozgatom az anyagot.
[00:33:58]Tehát lapátolom, fölfejtem, a platóról leszórom, majd aztán lesöpröm a platóról a port, ugye?
[00:34:04]Tehát ezért igazából Magyarországon jelenleg is már tehát például egy azbeszpala tetőt se lehet csak úgy házilag leszedni, ha én jogszabály szerint nézem.
[00:34:16]Két évvel ezelőtt volt egy szakdolgozóm, én budú egyetemen oktatok egyébként mindemellett főállásban.
[00:34:21]És hát az Asbest az egyik kedvenc témám, és volt egy szakdolgozóm, aki saját maga választotta azt a témát, hogy tetőfedőket meginterjúol, illetve kiválasztott egy települést, ahol a ahol felmérte, hogy hány tetőn van Azbest Pala, és az ott élőket megkérdezte, hogy hogy mit gondolnak erről, tudják-e, hogy az veszélyes, leszedné-e saját maga.
[00:34:44]És egy megdöbbentő dolog derült ki, hogy az általa megkérdezett tetőfedőknek a 100%-a tisztában volt azzal, hogy az asbeszt veszélyes.
[00:34:57]És arra a kérdésre, hogyha azbeszpala a tetőt bont le, amit egyébként nem is tehetne meg, megjegyzem, merthogy ezt csak szakcég teheti meg, akkor minden esetben visel el védő felszerelést a megkérdezetteknek a 10%-a mondta, hogy igen.
[00:35:12]Tehát én ezért is gondolom azt, hogy ennek a a az egészségvédelmi oldalát nem lehet elégszer hangsúlyozni, tehát hogy nem szabad azbesztartalmú anyagot házilag vagy helyi kisvállalkozóval idézőjelbe okosba akárhogy megoldani, hanem ezzel szakcéghez kell fordulni és ezt egy komoly tevékenységként kell kezelni.
[00:35:35]És ez el is vezetett a következő nagy témakörünkhöz, hogy ugye amikor itt van egy csomó azbesz tartalmú kőzet az utcánkban, itt ottam, ott, hogy mit lehet most tenni, tehát hogy mi az, ami mondjuk ilyen átmeneti intézkedés lehet, és mi a véleményetek, hogy hogy lehet ezt hosszú távon megoldani, és mi az, amit tuti ne csináljunk.
[00:35:58]Tehát már hallottuk, hogy ne kezdjünk el lapátolni, meg ne mi kezdjük el ezt kezelni.
[00:36:03]Mert az sokkal súlyosabb körülmények vagy következményekkel járhat, mintha csak ott hagyjuk.
[00:36:11]Adok egy fél szakmai választ, aztán megkapjuk a teljes szakmai választ.
[00:36:13]Én is foglalkoztam azért már pár évtizeddel valamennyit aztel nagyon sokszor előjött a a a kább során.
[00:36:18]És azt a legfontosabb az, hogy á ne porozzon ki.
[00:36:23]kettő ne legyen ott azon kívül, hogy ott hogyha eljutottunk odáig, hogy fölismertük és a kiporzásra most láttuk, hogy végtelen sok szakértő, végtelen sok megoldást javasolt.
[00:36:37]Mi is javasoltunk végtelen sokat, miután beszéltünk szakértőkkel, aztán azt vettem észre, hogy kicsit minden szakértő mást mondott.
[00:36:44]És ez a baj, hogy annyiban ez egy új helyzet, hogy tényleg kint van az utcán egy azbesz kőzuzalék, amivel Magyarországon nem igazán találkoztak ebbe a formába a szakértők, és ezért volt az, hogy tényleg mindenki egy kicsit más választ mondott.
[00:36:59]Láttuk azt, hogy elkezdték lajtos kocsival locsolni, aminél kiderült, hogy szétfolyik az egész aszbesztes por az egész környéken, amit aztán már szinte lehetetlen mentesíteni.
[00:37:07]Viszont hogyha meg nem nedvesítjük, akkor hogyha legkisebb szél van, vagy elmegy egy autó, akkor az egész fölporzik.
[00:37:13]Tehát szerintem abban valamennyire konszenzus van, hogy valamennyi nedvesítés jó, de az inkább egy ilyen párásítás, vagy egy inkább egy ilyen permetező fröskölés, és semmiképp ne az, hogy lajtós kocsival nehézgépről öntözzük.
[00:37:25]Igen, mert a nehéz gép meg össze is szúri.
[00:37:28]A másik pedig, hogy én szerintem, mivel ez ott van sok helyen, 10 éve, 20 éve, 30 éve a legfontosabb az, hogy hogy egy olyan megoldást találjunk, hogy eltűnjön onnan.
[00:37:40]Most teljesen józanésszel elkezdjük így-úgy lefedni, lehet, hogy egy adott lakásba, egy házba, hogyha van egy feljáróm, amit tényleg csak én használok, arra most akkor rárakok egy mit tudom én, geotextilt, aztán rá egy 15 réteg kavics réteget.
[00:37:54]Ö és és akkor az teljesen biztonságos az én szempontomból, de az, hogy ezt 510 15 év múlva egy örökös, egy új vevő nem fogja fölnyitni, én abban nem hiszek.
[00:38:05]És amikor az utakat azt gondolják, hogy Ausztriában is, meg Magyarországon is, hogy gyorsan leaszfaltozzuk, úgy, hogy alatta van a közmű, vagy alatta van egy csomó mellette egy csomó épület, akik aztán be akarnak csatornát kötni, optikai kábelt fektetni, a kártyú lesz, akármi, hogy ez nem fog előjönni, ez egész biztos, hogy elő fog jönni.
[00:38:22]Tehát én azt gondolom, hogy pár esetben azt nem arra biztos jobb szakértő választ kapunk, hogy mivel rögzítsuk a leporzást és mivel fedjük le ideglenesen, milyen megoldások vannak, de végleges megoldásként közterületén a lefedés nem gondolom egy végleges megoldásnak.
[00:38:43]Egyetértek ezekkel.
[00:38:43]Ö tehát alapvetően ugye az, hogy hát egy új típusú anyag meg új, tehát olyan értelemben új típusú probléma, hogy ilyen megjelenésével, tehát hogy útalapba beépítve az Asbesnek nem találkoztunk Magyarországon.
[00:38:59]Ennek kapcsán egy nagyon gyors reagálásra volt szükség akkor, amikor ugye a kormányhivatal megkereste azbeszövetség egyik tagját, hogy végezze méréseket, majd a mérési eredményeket szakértői véleménybe kellett összefoglalni, és hát véletlen módon én kapcsolatba álltam velük.
[00:39:18]Tehát az egyik szerzője ennek a szakvéleménynek én voltam.
[00:39:23]És megnyugtató számomra, hogy az, amit ebben a legelső anyagban leírtuk, mindenhol ez köszön vissza.
[00:39:28]Tehát gyakorlatilag ezt a három dolgot, aztán kicsit kifejtem, tartom lényegesnek.
[00:39:34]Az első, hogy ha kiporzik, akkor okoz gondot.
[00:39:36]Tehát ezt kell megakadályozni.
[00:39:39]A másik, hogy van egy átmeneti megoldás, meg van egy végleges megoldás.
[00:39:43]Az átmeneti megoldás az, amit mi javasoltunk, hogy nedvesíteni kell.
[00:39:48]Nem azért nem javasoltuk, hogy mindenféle szálmekkötőanyag legyen ott, mert nem tudtuk róla, hogy vannak ilyenek.
[00:39:56]Tudtunk róla, hanem azért, mert el kell majd dönteni ez alapján az átmeneti kipordás csökkentéssel nyert idő alatt, hogy mi lesz a végleges megoldás.
[00:40:06]És miért fontos az átmeneti átmeneti megoldásom a végleges megoldásom miatt?
[00:40:11]azért, mert ha ezt az asbeszt tartalmú anyagot én tényleg megjugtató módon akarom, tehát hosszú távon úgy, hogy soha többet gondolni se kelljen rá megszüntetni, akkor a lakókörnyezetből el kell távolítani.
[00:40:25]Tehát az azt föl kell szedni, le kell szedni, ha a falon van, ha a tetőm van, akkor is és el kell vinni valahová.
[00:40:31]Na most itt jön merül fel a kérdés, hogy hová hová lehet elvinni.
[00:40:35]Ugye az Asbes tartalmú építési bontási hulladék, mert ez innentől kezdve az, az egy csillagos EVC kóddal rendelkező hulladék.
[00:40:43]Az azt jelenti laikusok számára, hogy veszélyes hulladéknak minősül.
[00:40:46]A veszélyes hulladékot veszélyes hulladéklerakóban lehet ártalmatlanítani.
[00:40:51]Erre vonatkozik egy rendelet, a 20/2006-os KVM rendelet, ami megmondja, hogy milyen követelményeknek tegyen elé eleget az a hulladék, hogy egyáltalán lerakással lehessen ártalmatlanítani.
[00:41:04]Többek között a szerves anyagtartalma nem lehet akár mekkora.
[00:41:06]Ha én ezt elkezdem növelni a szervesanyag tartalmát, mert mondjuk növényolajjal locsolom, vagy vagy bármi olyan számkötővel, ami szerves tartalmú, akkor előállat egy olyan helyzet, hogy az átmeneti gipordás csökkentés oltárán feláldoztam a vé végleges megoldásomat, nem fogom tudni bevinni veszélyes hulladéklerakóba.
[00:41:25]azonkívül itt van még egy nagyon érdekes kiskapu a 20/26-osban, hogy azt tartalmú hulladék egy nagyon speciális hulladék, mert nem a kémiai összetétele vagy a biológiai fertőzőképessége miatt problémás.
[00:41:38]Ilyen nincsen neki fertőzőképessége és kémiailag is tulajdonképpen ártalmatlan, hanem a szála szerkezete miatt.
[00:41:46]Emiatt a 20/2006-os külön foglalkozik azzal, hogy az tartalmú építési bontási hulladékot.
[00:41:56]És most jön a lényeg, ha az nem tartalmaz egyéb olyan veszélyes komponenst összetevőt, ami miatt az nem lehet, azt lehetne tulajdonképp nem veszélyes hulladéklerakóban és monodepóniában ártalmatlanítani, ami kisebb költséggel jár, kisebb műfekivédelemmel egyszerűbb megoldás.
[00:42:14]Tehát magyarán mondva én azért gondolom azt, hogy átmeneti megoldásként én személy szerint biztos, hogy a a nedvesítésen kívül nem alkalmaznék mást.
[00:42:25]Ezt is írtuk le ebben a legelső szakvéleményben.
[00:42:29]És nagyon fontos még az, amit megint hál istennek megfogadtak, hogy a forgalom korlátozása.
[00:42:34]Miért?
[00:42:34]Azért, mert ha nedesítem is, és átmennek rajta az autók, a kőanyag aprózódni fog.
[00:42:39]fognak keletkezni szálak, de azok nem fognak elszállni, hiszen nedvesítve van.
[00:42:44]De amikor majd egyén abbahagyom mondjuk a nedvesítést valami miatt, akkor meg hirtelen nagyobb mennyiségű szál fog a levegőbe kerülni.
[00:42:52]Tehát magyarán mondva az átmeneti megoldás ideje alatt is a további apró zódást meg kellene próbálni elkerülni.
[00:43:00]Ezért van jelentősége a forgalomkorlátozásnak vagy a forgalom teljes kitiltásának.
[00:43:06]És a végleges megoldásra még rátérve ugye fölmerültek itt olyan megoldások, hogy hát bitumenes zárás vagy valamilyen zárás ezen a felületen.
[00:43:17]Azt tudom mondani, hogy egyetértek azzal a megfogalmazással, amit mondtál, és ezt le is írtuk rögtön a legelső szakvéleményben, hogy ha ezt választják, akkor onnantól kezdve bármilyen manipuláció, ami ott lesz, legyen egy csőtörés, hogy kivonul a vonulószolgálat, és ott majd neki meg kell bontani az utat, akkor ezt csak megfelelő védőfelszerelésekbe lehet majd megtenni, vagy majd egy villámárvíz elmossa a az út oldalát, és és szabaddá válik ez az anyag, vagy vagy a villámár víz kimossa és elmossa nagy területen.
[00:43:50]Tehát sok mindent lehetne mondani.
[00:43:50]Tehát magyarán mondva a KSGS meg egyébként az Asbes Szövetség is a KSG meg azbeszövetség közösen is megfogalmaztunk egy iránymutatást, állásfoglalást.
[00:44:03]Ez a honlapunkon szabadon hozzáférhető, de egyébként elküldtük a döntéshozóknak, érintetteknek.
[00:44:12]amiben ezekre a dolgokra felhívjuk a figyelmet, illetve azbes szövetség pedig magának a mentesítésnek a munkavédelmi vonatkozásaira elsősorban hívta fel a figyelmet.
[00:44:21]Mind a két anyag a honlapunkon hozzáférhető, hogyha valakinek valaki úgy gondolja, hogy ezt szeretné megnézni.
[00:44:29]De alapvetően az az álláspontunk, hogy a lefedés, a kiporzás megakadályozása bármilyen módon az igazából egy kárenyhítésnek felel meg.
[00:44:37]nem szűnik meg a kár, de a problémát csökkentem, és mi végleges megoldásként csak az elszállítást és a szakszerű ártalmatlanítást tudnánk elképzelni.
[00:44:49]Most itt zárójelbe jegyzem meg megint a magánvé véleményemet, hogy én nagyon tudnék tapsolni egy olyan megoldásnak, hogy ez a kőanyag mindenféle kémiai átalakítás nélkül kerüljön vissza abba a bányába, ahonnan kibányász.
[00:45:02]Az Green Peace is pont ezt a javaslatot tette.
[00:45:03]Mi egyébként nagyon aggódó lakóknak, akik azonnal össze akarnak pakolni és el már hogy össze akarják pakolni az vesz csüket és valahova elvinni, hogyha van egy kocsibállójuk.
[00:45:14]Mi mindenkinek azt javasoltuk, hogy ha meg tudják oldani, hogy nem állnak rá, tehát nem állnak rá a kocsival és nem fogják használni azt a területet, akkor nyugodtan egy pontvával, hogyha tudják azt rögzíteni, fedjék le, akkor a kiporzás jobban megoldható, hiszen a nedvesítést nyilván folyamatosan fenn tartani.
[00:45:27]Az ugye egy nyári napos szeles időben van.
[00:45:30]Nyilván az a jó, hogyha minél több ilyen területet el is tudnak zárni, ahogy ezt meg is tették számos településen a a forgalom előtt teljesen parkolókat lezártak satöbbi.
[00:45:39]De valóban én az a kérdés egyébként felmerül bennem, hogyha mondjuk van egy nagy parkoló, amit el tudnak zárni, hogy ezen nem lesz használva és mondjuk fél egy év múlva történik meg a mentesítés, vajon akkor se érdemes egy ilyen kalciumkloridos vagy magnéziumkloridos kötőanyagot felvinni rá, hogyha biztosítható, hogy azon nem fog semmilyenni, tehát nem fogja senki a cipőjével elvinni, vagy a kerékkel nem viszi el, csak hogy a kiporzást ezáltal tudjuk csökkenteni, mert nekem logikusnak tűnne, hogy elzárt területen ez ez egy ideglenes megoldásként, mint mint mint kiporzásmentesítés megvalósul hasson.
[00:46:14]Hát ezzel kapcsolatban egy olyan aggály merült fel geológusok részéről, hogy ugye a kalcium klorid, magnézium klorid ezt vizes oldalban locsolják ki a területre.
[00:46:27]Ahogy az ott meg fog száradni, akkor ez ki fog kristályosodni, és amikor ezek a kristályok képződnek, ez elő fogja segíteni aznek a szálképződését.
[00:46:36]Tehát emiatt ezt tulajdonképpen még növelheti is esetlegesen.
[00:46:40]Hogy ez mennyire megalapozott, nem tudom.
[00:46:42]Tehát én ilyen méréseket nem végeztem és nem is találkoztam ilyen mérési eredményekkel.
[00:46:46]Alapvetően a kalcium és magnézium tartalom növelése az én véleményem szerint nem okoz akkora problémát.
[00:46:57]fölmerülhet ártalmatlanítási szempontból megint határérték kérdés, mert van egy vízoltható sótartalom nevezetű paraméter, amire szintén van határérték, amikor hulladéklerakóba viszünk be anyagot.
[00:47:09]És hogyha én nagyon sok ilyen sót locsolok ki, akkor a hulladékúnak nagy lesz a vízoltható sótartalma.
[00:47:13]Tehát elvileg ezzel is rúghatok egy önt, de de talán még ez mindig a legkevésbé problémás kezelés, ha már mindenképpen kezelni akarjuk ezt a ezt a kirakot.
[00:47:27]Csak azért merül föl, mert tekintve ezt az óriási területet, ami ami érintett lehet, én megoszkáztatom, hogy lehet, hogy még a több 100 tonnánál szcal nagyobb.
[00:47:36]Én biztos vagyok benne.
[00:47:36]Nincs adatom, de szubjektív véleményem, hogy itt nem több 100, hanem hanem ennél sokkal több sok ezer.
[00:47:42]Igen.
[00:47:44]szó, hogy sőt több 10000 tnát is el tudok képzelni, hogy hogy nyilván eztek azes eltüntetése az akármilyen gyorsan és akármilyen ugye elvileg ma foglalkozott a kormány ezzel a témával, úgyhogy nem tudjuk, hogy mikor lesz ebből ebből valamilyen cselekvési terv, de hát akkor se tudom elképzelni, hogy ez egy-két évnél hamarabb meg tudjon valósulni ez a mentesítés.
[00:48:09]És közben valószínűleg azért mégis csak kéne olyan kiporzásmentesítéseket találni, ami ami gondoskodik arról, hogy hogy minimalizálják a lakosságnak a kitettségét.
[00:48:20]Ez pedig lehet, hogy hogy megfelelő ilyen ilyen megfogóanyagok nélkül azért nehézkesebb.
[00:48:27]Igen, csak azért tudni kell, hogy ezek vízhatóak.
[00:48:28]Tehát a kalciumkloridos felületkezelés is olyan, hogy hát minden kiadós esély után meg kellene ismételni, hogyha ez ha ez tényleg egy nyitott felületen akarom.
[00:48:38]Tehát igen, valószínűleg akkor mégis csak a legösszes szakértőnek össze kéne ülni és a nemzetközi példákat összeszedni, mert én azt gondolom, hogy valamilyen ideglenes megkötés nélkül itt véletlenül nagyon jelentős kiporzások lehetnek ezekbe az extrém meleg szeles nyarakba, nyarak alatt.
[00:48:55]Igen.
[00:48:57]És valamit mégis csak, mivel ismerjük, hogy ott van ez a ez az anyag, valamit mégis csak tenni kell, amíg nem lehet.
[00:49:03]Hiszen azért tekintve a realitásokat, hogyha egész Burgerlandot és és Magyarorsz Nyugatmagyarországot el akarjuk kezdeni most mentesíteni, olyan kapacitás igazából szinte nem létezik ott sehol.
[00:49:14]Igen.
[00:49:14]Én biztos vagyok benne, hogy ez egy időben elhúzódó folyamat lesz.
[00:49:15]És hát meglátjuk, hogy hogyan fog dönteni a kormány.
[00:49:19]Ugye elképzelhető olyan megoldás, hogy mondjuk egyes útszakaszokon ott fog maradni azbesztes anyag és kap egy egy megfelelő mechanikai hordképességű felületet, ami ma járhatnak az autók.
[00:49:32]Ugye kiportás innentől kezdve nem lesz, de de a probléma, a kockázat az hosszút távon ott marad velünk.
[00:49:42]Én nekem lenne ötletem, hogy ne kelljen kalciumkloridot kilocsolni.
[00:49:44]Tehát hogyha van egy olyan nagy felület, amin én nem akarok manipulációt végezni, tehát mondjuk kocsival se akarok ráállni, akkor tényleg a legegyszerűbb egy jó nagy hordképességű geofóliával letakarni, és ezt valamilyen módon lesúlyozni.
[00:49:59]Tehát akár akár mondjuk a hasamra ütök és mondok valamit, a közeli szennyvíztelepről kérek egy kis komposztát, szennyvíziszapot és nem tudom 20 cm vastagon ráterítem erre a fóliára.
[00:50:11]Aztán amikor majd lesz rá időm, pénzem, és el akarom vinni ezt a daszbesztes anyagot, akkor a fóliáról szelektíven visszatermelem ezt az anyagot, amit csak a súlya miatt tettem oda.
[00:50:21]Ez nem lesz haszbesztes, ezzel bármit csinálhatok.
[00:50:23]Hát a fóliát azt el kell vinnem majd veszélyes hulladékégetőbe, de utána ott lesz az aszbesztanyag.
[00:50:29]Tehát hogyha hosszú távon, tehát úgy mondom, középtávon így mondom, tehát hónapokra, évekre akarok valamit így lezárni, akkor akkor lehet, hogy egy ilyen jellegű takarás lenne a legjobb megoldás.
[00:50:43]Én én nem vagyok híve tehát annak, hogy hogy nyitott területen kezelve legyen bármilyen anyaggal is, de de a kalciumklorid egy elfogadott módszer.
[00:50:53]Tehát nem arról van szó, hogy bárki valami szörnyű rosszat csinál, hogyha kalciumkloridos vízzel számkötést végez.
[00:51:00]De én személy szerint nem tartom a legjobb megoldásnak.
[00:51:04]Tehát tehát nagyon rövid távon a a nedvesítés az, ami működik.
[00:51:08]Középtávon ki kell találni valami középtávon fenntartható megoldást, mondjuk egy olyat, amit az előbb mondtam.
[00:51:14]Hosszú távon meg meg a legjobb tényleg az elszállítás lenne.
[00:51:20]Hát rövid távon is lenne jó, de de de az megoldhatatlan lesz, lássuk be műszakilag.
[00:51:24]Tehát mondjuk csak ezt az oladi platót, ezt a 12 km hosszúságú utat, ha ezt ma elkezdenék szakszerűen, kiporzásgátoltan visszafejteni és elvinni, ez is nagyon hosszú ideig tartana.
[00:51:35]És ugye sajnos tudjuk, hogy már már most tudjuk, hogy nem ez a jéghegy csúcsa, tehát valószínűleg sokkal több ugye 300 helyszínről beszélnek ma már, és naponta folyam, és valószínűleg ennél több is lesz.
[00:51:47]Hát igen, ahogy a laborokkal beszéltem, ők ennél a 300 helyszínnél sajnos sokkal súlyosabb képet festenek le.
[00:51:53]A 300 ugye a bejelentett helyszín, tehát ők hogy az összes magán kocsifeljáróval együtt számolva egy sokkal rosszhelyzetet vázoltak.
[00:52:05]Ennek gigantikus költségei lesznek ennek a akár a rövidtávon, akár hosszú csak a locsolást nézzük, hogy a mai vízdíjaknál meg a mai aszályos helyzetben ugye még hát ez irgalmatlan mennyiségű vizet is jelent ezeknek a nedvesítése.
[00:52:23]Ö de ha tovább nézzük ezeknek az elszállítása ö elhelyezése vagy mondjuk h itt az ártalmatlanítást csak úgy nézzük ahogy hogy elhelyezhető egy sima depóniában is, ha nem keveredik másra, tehát ez is elképesztő összegeket emészt fel.
[00:52:38]Ti láttok esélyt arra, ugye ti látjátok, hogy mik az osztrák államnak, a tartománynak a hozzájárulásai ehhez az állapothoz, ami kialakult, hogy ez az osztrák állam, hogy a tartományok, vagy esetleg a bányák helytálljanak.
[00:52:55]Hát a bányák esetében valószínűleg ez egy olyan összeg, ami hát nem nem valószínű, hogy akár a felelősségbiztosításukra van egyáltalán ilyen, el tudják számolni.
[00:53:08]Tehát ez biztos, hogy valamiféle államközi rendezést is indokol majd.
[00:53:12]Láttok erre esélyt?
[00:53:14]Teljesen egyetértek.
[00:53:14]Az a elsősorban szerintem az osztrákbányák felelőssége lenne, hiszen ők exportáltak, termeltek egy olyan terméket, aminek semmi keresnél valója nem lett volna mint termék a a piacon.
[00:53:28]Én azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy több eljárás is van most ellenük.
[00:53:30]A következő lépés az szerintem az osztrák hatóság, aki utána az osztrák államnak kell helytállni.
[00:53:37]aki, mint mondom, a mi bizonyítékaink szerint 15 éven már tudott arról, hogy a termék azbesztesz és mégis engedte ezt az egész folyamatot.
[00:53:46]Tehát én azt gondolom, hogy ez egy elég komoly kérdés lesz a a az osztrák-magyar kétoldalú kapcsolatokban.
[00:53:55]Én remélem, hogy az osztrákok pozitívan fognak állni, és nem egy évsedekig elhúzódó ilyen bős nagymarosi hasonló per lesz belőle, de azt gondolom, hogy itt itt itt itt megkerülhetetlen az osztrák felelősség, különösen, hogy egyértelmű számunkra, hogy erről nem csak a bányák, hanem a hatóságok is tudtak.
[00:54:14]Én én is úgy gondolom, tehát szoktam mondani, hogy egy ideális világban az kellene, hogy most bekövetkezzen, hogy osztrák kancellár felhívja a magyar miniszterelnököt, bocsánatot kérjen és felajánlja a műszaki és teljes körű anyagi felelősségvállalás tetét az esetért.
[00:54:32]Ugye ez egy ideális világban így lenne.
[00:54:35]Én úgy látom, hogy nagy valószínűséggel itt egy államköti egyezkedés fog kezdődni, és nem tartom kizártnak, hogy egy nagyon hosszú ideig tartó pereskedés, de én is azt gondolom, hogy ez a probléma ott kezdődött, hogy kibányászták ezt a követ.
[00:54:51]És akkor innentől kezdve szerintem egyértelmű, hogy hogy miről is van szó.
[00:54:57]Ez Ausztriában történt az osztrák hatóságok felügyeletével, osztrák illetőségű cégek által.
[00:55:01]Ugye Magyarországra ez úgy került át, hogy a magyar vásárlók ők jóhiszeműen ők nem feltételezték, hogy ebben az best van.
[00:55:13]Miért feltételezték volna?
[00:55:13]Ugye tehát ha elmegyek a boltba és leveszek egy joghurtot a polcról, nem rohanok vele azonnal egy boltba, hogy elkóli baktériumot vizsgáltassak belőle, hiszen vélelmezem, hogy nincs benne koli, ugye?
[00:55:24]Hiszen vannak hatóságok, forgalomba hozták ezt a terméket.
[00:55:27]Tehát mindenképpen a termékbiztonság oldaláról, és ez pedig az osztrák oldalra vezet.
[00:55:33]És tudjuk azzal, hogy itt a magyar hatóságok voltak, akik először korrektül megfelelően feltérképezték először a bejelentésünk nyomán, hogy itt milyen probléma van, és kiálltak a nyilvánosság elé, amikor még Ausztriában még mindig úgymond ilyen, hogy mondjam, aktatologatás folyt az ügybe.
[00:55:51]Igen.
[00:55:51]És még egy utolsó kérdés, ugye ami ebben ebben igazán tragikus meg igazán hosszútávú problémákat vett fel, hogy ugye azt nehézsége miatt ez főleg a talaj közelében található meg, ahol gyerekek motoroznak, bicikliznek, gyalogolnak, felrúgják a port.
[00:56:11]Tehát, hogy ez ez egy az ő szervezetükbe ült be ez a legnagyobb koncentrációban.
[00:56:16]És talán a sejpi ügyben lehetett látni, hogy van, aki 20-30 év múlva szenvedte el ennek a nagyon súlyos egészségügyi következményt.
[00:56:28]nagyon sokan meghaltak, nagyon ez egy nagyon nagyon agresszív rákforma, hogy ez 20-30 év múlva is egy óriási közegészségügyi problémát tud eredményezni, hogy ezért kifel majd meg ugye, mert ez nyilván van egy kármentesítési, de hogy 20-30 év múlva a bekövetkező problémákról, hogy lehet egyáltalán én azt gondolom, hogy itt hatalmas kár ilyen ilyen ilyen egyéni perek is lehetnek.
[00:56:53]sejen is ugye megnyertek tömegével az emberek perek sajnos egy jó részük akkor nyerte meg a pernyire elhalálozott.
[00:56:59]Hát de ebben azért a magyar állam is benne volt rendesen.
[00:57:03]Nagyon sokáig vitatták ugye, hogy itt nekik bármilyen felelősségük lenne egy állami tulajdonúgy gyárért.
[00:57:07]Ugye ez egészen az alkotmánybíróságig elment ez a vittán 20 év volt, amire ezek a fere dumoros ugye Petőfi bányában egy 300-szor 300 mes területen kihordva a maradéka ennek, ami nyilvánvaló, hogy is a gyárból származott.
[00:57:21]Ez elképesztő volt ott is hozzá.
[00:57:24]Nagyon remélem egyébként, hogy ennek a mostani az lesz botrány arra is jó lesz, hogy tényleg felhívja a figyelmet arra, hogy ott áll Petőfi bányán, illetve hogy hát Magyarországon sajnos végtelen sok a szabálytalan asbesztes bontás.
[00:57:37]Tehát az, hogy a hogy a azbeszpalatetőt, azbesz csöveket gyakorlatilag, ha csak nem valami nagyon-nagyon figyelembe lévő állami beruházásról van szó, akkor szabálytalanul bontják.
[00:57:47]Erre is itt lenne az ideje, hogy fölhívjuk a figyelmet ennek kapcsán, hogy hogy itt tegyének rendet országos szinten.
[00:57:52]És hát visszatérve arra, hogy itt a gyerekek mennyire vannak kitéve, hát hogy mondjam, én tényleg félek, hogy sok áldata lesz ennek.
[00:58:01]Nagyon reméljük, hogy hogy nem, hogy fejlődik az orvostudomány, hogy találnak jó megoldásokat.
[00:58:06]Talán pont emiatt is jobban fókuszba kerül Ausztriába és Magyarországon ennek az ügynek a kezelése, gyógyítása, hogy nem vagyok orvos, hogy lehet megelőzni.
[00:58:14]Mi dolgozunk együtt egy vagy nagyon sokszor megkérdeztük egy vezető tüdőgyógyászt, aki aki aki elmondta sajnos a kockázatokat.
[00:58:23]Lehet tudni, hogy hogy hogy hogy hát nem akarok belemenni az egészségügyi részletekbe, de az biztos, hogy hogy hogy egy nagyon nagyon nagyon szigorú, hogy mondjam, utánkövetés kell ide van a területen.
[00:58:34]És és és hát sajnos biztos vagyok benne, hogy itt nagyon sok per lesz még ennek kapcsán.
[00:58:38]Tehát amíg csak összefoglalni, hogy mik lehetnek itt a következő lépésekre, nagyon fontos lenne egy olyan szakértői csoportnak az össze, ahol folyamatosan lehet azon dolgozni, hogy hogy lehet ezt a lehetőleg jobban kezelni.
[00:58:51]És tényleg itt, hogy a rövidtávú és a középtávú kezelése a helyzetnek, az ne menjen a hosszútávú rovására, illetve arra, hogy egyáltalán ezek ettől meg tudjunk szabadulni, meg visszajuttatni Ausztriába, és egyáltalán kártérítési követeléseket is tudjunk érvényesíteni.
[00:59:08]Másrészt pedig nagyon fontos lenne tényleg feltérképezni, amit talán már Ausztriában is el is indult, hogy hol vannak ilyen területek, ami nyilván egy rövid távon is egy nagyon lényeges dolog, hogy tudják, hogy kik vannak ennek kitéve, mit kell kármentesíteni.
[00:59:22]Viszont abból a szempontból is egy epidemiológiailag, hogy a jövőben kiket kell nyomon követni, és kikkel fontos foglalkozni, hogy lássák, hogy ennek milyen hatásai vannak.
[00:59:33]Lehet, hogy meg érdemes lenne megkérni a minisztériumot, hogy tényleg egy térképet rakják föl, hogy hol vannak ezek a számokra ismert 300 helyszínen és esetleg a magán laboroktól is engedélyt kérni arra, hogy az őmérés eredményeik és ez kibővüljön, hogy valóban tehát most nyilván a legfontosabb szerintem amit lehet tenni ebben a területen, hogy hogy hogy a kiporzást minél hamarabb megállítani, hogy minél kevy ami volt kitettség, azt megállítsuk.
[00:59:58]Igen, hát én is ezt tudom mondani.
[01:00:02]Tehát én elképzelhetőnek tartanám azt, hogy hogy egy országos olyan azbesztmentesítési program kezdődjön, amiben egyáltalán felmérnénk ennek a ennek a jelenlegi volumenét, mennyiségét, mert egyébként az Asbest jelen van ugye az épített környezetben, amit ugye említettem is, azbesztartalmú termékeket gyártottak, forgalmaztak teljesen legálisan évtizedeken keresztül, és hát az lenne a cél a jelenlegi gyakorlat az, hogy a jogszerű gyakorlat, hogy erre megfelelő eszközökkel, műszaki lehetőségekkel, szakértelemmel rendelkedő cégek ezzel a kérdéssel foglalkozva szép lassan ugye bontsák el ezeket az adveztartalmú anyagokat, és távol távolítsák el ezeket az emberek életteréből.
[01:00:56]Lehet, hogy ez a folyamat egy kicsit felgyorsítható is lenne most, és és és ennek a kérdésnek a felmérése, már most a azbesztartalmú kőanyagnak a felmérése aztán kibővíthető lenne az egyéb legálisan ide került aszbesztartalmú anyagoknak a kérdéskörére is.
[01:01:12]Az, hogy a lakosságot ez hogyan fogja érinteni, erre szerintem jelenleg senki nem fog tudni válaszolni.
[01:01:20]Ö erre tényleg szakorvosok kellene, hogy esetlegesen végiggondolják, és az általuk szükségesnek tartott akár rendszeres szűr szűrővizsgálatokat elvégezzék, mert egyébként az a nagyon rossz dolog még ebben a Dasbesben, hogyha valaki hacsak nem extrém nagy mennyiségben egyszerre lélegez be valami óriási mennyiséget ebből, itt azért nem erről van szó, akkor akkor igazából minden látható tünet nélkül évtizedekig el tud lenni ezzel az belélegzett az besz El tehát hiába is vizsgálják meg ma, attól még lehet, hogy 20 év múlva daganat alakul ki nála.
[01:01:58]Talán felősségteljes lenne az, hogyha ezeket az embereket, akik ennek a mostani konkrét szennyezésnek kitettek, voltak, valamilyen módon utánkövetnénk, és egy kicsit rendszeresebb orvosi vizsgálatnak lennének ők a részesei.
[01:02:11]Ez ez lehet, hogy valamit tudna segíteni.
[01:02:13]Igen.
[01:02:16]Hát nagyon szépen köszönöm a beszélgetést és itt is a szerintem a zöld válaszban is és a válaszol online-non is nyomon fogjuk követni, hogy mit lehet tenni és mi történt.
[01:02:26]Köszönjük szépen.
[01:02:28]Köszönjük.