Drámai a vízhiány, de áttörés jöhet a kiszáradás elleni küzdelemben

[00:00:09]Az újkormány történetének első ülésén volt fő téma az ország kritikus vízhelyzete, a most már éveken átnyúló aszály és egy új vízrendezés lehetősége.

[00:00:19]Ezekről a szó szerint vett létkérdésekről szól a mai adásunk.

[00:00:23]Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat.

[00:00:23]A mikrofonnál Borbás Barna, és köszöntöm két kiváló vendégünket.

[00:00:27]Mindenek előtt Gacsái Józsefet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató helyettesét.

[00:00:34]Szervusz!

[00:00:35]Szervusz!

[00:00:35]És köszöntöm én is a kedves hallgatókat.

[00:00:38]És Lovas Attilát, a középtisza vidéki vízügyi igazgatóság igazgatóját.

[00:00:43]Szervusz!

[00:00:43]Szervusz!

[00:00:43]Köszöntöm a hallgatókat én is.

[00:00:46]Ennek az adásnak a legtágabb kontextusa megtalálható a Válasz offline negyedik számában.

[00:00:50]Hogyan éljük túl klímaváltozás és alkalmazkodás Magyarországon címmel jelent meg.

[00:00:55]a leírásban látható linken tőlünk közvetlenül megrendelhető, és hirdettem továbbá, hogy nem tudom, hanyadik nyomással továbbra is elérhető az elszámoltatás kézikönyve nerakták.

[00:01:08]Ezt is keressék a leírásban látható linken keresztül.

[00:01:13]Nos, hát az opusztaszeri kormányülés egyik sztárja van körünkben, ugyanis hát Árpád vezér és a miniszterelnök között kapott szót Gacsá József a, hogy vízügyi kérdésekről beszéljen.

[00:01:23]Talán hát nevezhető ez történelmi pillanatnak.

[00:01:26]És tényleg sokan követték azt, hogy hogy egyfajta zászlós hajó téma lesz, amennyiben lehet egy ilyen képzavart mondani, a az amiben ti is régóta utaztok, és sokat látott ebből a közönség, meghallgathatta.

[00:01:40]a minden néző azt, amit mondtál, de egy kicsit arra kérlek, hogy hogy azt meséld el, hogy mi volt előtte, mert azt viszont nem láthattuk és nem hallhattuk.

[00:01:49]Tehát ez úgy nézett ki, hogy a Kiskun Majsa a Maris Pusztai vízőrzőkhöz egy lényegében egy teljes kormányzati delegáció ment el vízügyi szakemberek kíséretében.

[00:01:58]Itt te tartottál előadást, egyfajta ilyen terepi prezentáció történt, vagy a kormányzati szereplők lényében kész utasításokkal jöttek, hogy akkor mi mi a helyzet, és mit kell tenni.

[00:02:15]Ez egy a múlt hét az egy nagyon izgalmas időszak a az életemben és az életünkbe.

[00:02:19]És most vonatkoztassunk el a személyi kérdésről.

[00:02:23]Nagyon nagy örömünkre szolgált, hogy maga az ágazat tudott úgymond erről a problémáról őszintén valósan beszámolni.

[00:02:31]Egyben lehetőségünk nyílt úgymond a megoldási javaslatokat is vázolni a a kormányzat irányába.

[00:02:36]És maga a helyszínválasztásnak azért annak volt egy nagyon fontos üzenete.

[00:02:40]És ez az üzenete abban drejlik, hogy a vízgazdálkodási kérdést a vízügyi ágazat önállóan nem tudja kezelni.

[00:02:47]Tehát kellenek azok a az együttműködések kapcsolódási pontok.

[00:02:51]És ami nekünk eddig mindig egy picit megugorthatatlan terület volt, hogy az a hatáster, ameddig mi a vízgazdálkodási rendszerünk elérünk, és hogy kapcsolódik ezek a a térségi területi kezdeményezések.

[00:03:02]És most ezt a az űrt úgymond ezek a természet civil szervezetek helyenként kezdik betölteni.

[00:03:09]És ehhez kapcsolódik a sáréti vírzőrzőkkel az a korábbi héten tartott személyes bejárásunk találkozónk.

[00:03:16]És itt most azért volt ez egy fontos, mert hogy itt egy olyan konkrét helyi kezdeményező beavatkozásnál álltunk meg, ami jól mutatta a probléma mélységét, jó rámutatott a megoldásokra, és hogy a az országos vízgazdálkodási kérdés, amit mondjuk jelen esetben a vízügyi ágazat, mint állami szerepvállaló képvisel, tehát hogy tud ehhez alkalmazkodni, hogy tudja ezeket az igényeket a saját rendszerébe is beiktatni?

[00:03:39]Tehát akkor hogyha itt a néző egy kicsit keresi a fogózókat, hogy mire figyeljen, mi ennek az valódi jelentősége ennek a kormányzati bejárásnak, ami hát önmagában is példátlan, de mondjuk az tényleg a helyszínválasztás, ahogy mondod, abból a szempontból érdekes, hogy ez nem egy állami projekt, tehát nem az van, hogy egy kehopos óriás beruházást néztetek meg, hanem civil emberek, most ne menjünk bele a részletekbe, de hogy az a lényeg, hogy mesterséges gátakkal egy ilyen vízvisszatartásos projektet építettek, nyilván vízügyi szakmai felügyelet mellett, de hogy tehát, hogy az a lényeg, hogy hogy ez egy együttműködési pont most már civilek, a szakma és a kormányzati szereplők között.

[00:04:21]Így van.

[00:04:21]És én azért vagyok nyugodt ebben az új környezetben, közegben, mert a vízgazdálkodás az nem politikai kérdés.

[00:04:29]És én úgy érzem, hogy az elmúlt években mi elindultunk egy úton, és azon az úton nekünk nem kell úgymond változtatni.

[00:04:37]Az egyértelmű, hogy lesznek több olyan javaslat, amiket figyelembe tudunk venni, és ezeket be kell ebbe a rendszerbe integrálni, de nekünk ezen a szakmai vonalon kell tovább menni.

[00:04:45]És hogy mi változott az elmúlt években a korábbi, mondjuk a vízgazdálkodási gyakorlathoz, mert én pályakezdőként kerültem be az ágazatba, tehát viszonylag jól ismerem azt a keretrendszert, a lehetőségeit az ágazatnak, és a kritikát kell saját magunkkal szemben megfogalmazni.

[00:05:01]az, hogy eddig mindig a saját határainkon belül akartunk megmaradni, és úgymond a jelentkező igényeket próbáltuk műszaki alapon kiszolgálni.

[00:05:10]És most ebben a közegben, ami mert azért valljuk meg, hogy a klímaváltozás az elmúlt évben ránk rúgta az ajtót, tehát kevesen gondolták volna, hogy ilyen mértékű csapadékhiánnyal, ilyen mértékű hőmérsékletel és ami magával az a párolgásnak a növekedés kell gazdá együtt működnünk.

[00:05:26]És azért jól mutatja, hogy a vízháztartási egyensúlyunk felborult.

[00:05:31]Tehát a a vízkészleten itt most konkrétan talajvízkészlet, amit több fórumon is elhangzott, ami már most több mint 14 kb km, tehát hogy a Balatonba számoljuk át, ez több mint hét Balatonyi vízkészlet és egy referenciaállapot, mondjuk egy 30 éves időszakhoz viszonyítva.

[00:05:45]Tehát látszik, hogy változtatni kell.

[00:05:47]Tehát és most új alapokra kell helyezni, és ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni a múltat, de ezt a rendszert át kell hangolni, hogy úgymond a jövő kihívásainak is meg tudjon felállni.

[00:05:57]Akkor erről fogunk beszélni, erről fog szólni az adás, de hadd forduljak Lovas Attilához, mert azért jó, hogy egy területi vízügyi főnök is ülít, mert a ahogy megnézzük, hogy hogyha megnézzük, hogy mi a baj, akkor ez a terepen látszik a leginkább.

[00:06:12]És és akkor nézzük meg, hogy mi a baj.

[00:06:15]Tehát tavasszal ugye minden hír arról szólt, hogy már most aszály van, ami önmagában is egy furcsa dolog, hogy ez tavasszal jelentkezik.

[00:06:21]De hogyha csak a most hétvégét nézzük, akkor vagy az elmúlt hetet, akkor egy 10 napos csapadékösszeg a középtisza vidéki területen.

[00:06:31]Tehát azt néztem, hogy a az igazgatóság nagyjából Karcaktól Ceglédig és Hevestől Tiszakécskéig ér most körülbelül, hogyha településekkel határoljuk be.

[00:06:42]Tiszafürettől Csongrádig.

[00:06:42]Mint Tiszafürettől Csongrádig.

[00:06:43]Akkor igen.

[00:06:46]34-41 mm csapadék az elmúlt 10 napban.

[00:06:51]Az a kérdés, hogy ez megoldotta-e a problémát.

[00:06:56]Hát ha röviden akarok válaszolni, nem oldotta meg a problémát.

[00:06:58]Ö még ezzel együtt is az átlag alatt van a májusi csapadék, és az idei év első öt hónapjában több mint 40 mm csapadékhijányt szedtünk össze, de hogyha hozzáadom a korábbi öt évhez, akkor most már 400, közel 420 mm körül vagyunk a csapadékhiánnyal, ami meg közel 80%-a az éves átlagcsapadéknak.

[00:07:23]Tehát gyakorlatilag ennyi nem oldja meg a problémát.

[00:07:26]Ez még talán tüneti kezelésnek sem lehet tekinteni.

[00:07:31]Ilyen csapadék még a területi elöntés sem okozott.

[00:07:34]Annyira szomnyas a Föld, hogy gyakorlatilag mindent elnyel.

[00:07:36]Tehát ez ez nem megoldás.

[00:07:43]Mi itt a az igazi probléma?

[00:07:43]Mert a amit az előbb József is mondott, hogy nem szezonális probléma ez az egész, hanem egy éveken átnyúló dolog.

[00:07:51]Tehát, hogy tulajdonképpen hol kezdődik, vagy honnan indul az a hiány, amiről most a a ami úgy kumuláltan hiányzik a rendszerből.

[00:08:02]Hát amit említettem, hogy öt éve nagyjából 21-be kezdődött az az aszályos időszak, ami most folyamatosan egymásra rakódik, és ennek az eredménye ez a igen komoly nagyságrendet elérő csapadékhiány.

[00:08:14]De hozzá kell tenni, hogy ilyen időszakok azért voltak a történelemben is.

[00:08:19]Én nekem van egy kedvenc olvasmányom a Rétli Antal időjársi események és szélsőségek Kárpátében.

[00:08:27]ő hosszú élete során összegyűjtötte az elmúlt 1000 év ilyen eseményeit.

[00:08:33]És hogyha valaki beleapoz ebbe a könyvbe, amúgy a metoggés szolgálatnál meg is lehet venni, meg digitálisan is fönt van, akkor olyan szélsőségekkel találkozik, amit mi el se tudunk képzelni.

[00:08:45]Tehát azért ez nem a világ vége még most sem.

[00:08:48]Ö nagyon komoly esemény, nagyon száraz időszak, de ennél volt rosszabb is.

[00:08:53]Ugye az iskolában azt tanultuk, hogy az éves átlagos csapadék Magyarországon az olyan 5-600 mm ez úgy jön ki, hogy mondjuk inkább 400 és 450 körül az Alföldön, az Alpok alján nyilván több, és akkor kijön átlagba ez a ez a ez az 500 körüli, de hogy az utóbbi években azt látjuk, hogy ez egyszerűen nem igaz.

[00:09:13]Tehát azt jól detektálja az ember, hogyha nézi ezeket a az éves összegeket.

[00:09:18]Tehát most 2025-ben volt talán 460 mm a teljes éves átlagos csapadék.

[00:09:25]Tehát tehát mindig 500 mm alatt van.

[00:09:28]És nézegettem a területi ott szolnok körül is a a az eredményeket.

[00:09:35]Hát tavaly 300 mm körül volt az össz csapadékmennyiség, ami azért ciki, mert ugye 250 mm-től sivatagról beszélünk.

[00:09:44]Szóval, hogy igaz-e még az a régi állítás, hogy hogy ennyi csapadék van 500 mm körül, mint az elmúhangzott adatok mutatják, ez már nem igaz, de azért az átlag az egy nagyon érdekes dolog.

[00:09:57]Tehát nagyon nem mindegy, hogy az átlagra számításnál a kezdő és a végső időszakot mibe használ határozom meg, mert például bármennyire is furcsa, hogyha az elmúlt 70 évet ott a középtizán két részre vágom, akkor nőtt az átlagcsapadék.

[00:10:12]sőt 10%-kal nőtt.

[00:10:14]Tehát az átlaggal én óvatosan bánnék.

[00:10:17]A az, amit tapasztalunk, az egy más kérdés.

[00:10:23]Különben ennek a mag növekménynek is van magyarázata, mert a átlagnövekménnyel egy időben a szórás, tehát a legnagyobb és a legkisebb közötti különbség is jelentősen nőtt.

[00:10:32]Tehát régebben a kevesebbn is többnek tűnt, mert mindig ugyanannyi, vagy nagyjából ugyanannyi esett.

[00:10:38]Most pedig egyszer nagyon sok, egyszer nagyon kevés másfél évtizede volt, amikor 1000 mm volt a csapaték ott a középtizárnom, ami meg inkább az alpok aljának felel meg.

[00:10:50]Ühüm.

[00:10:51]Ezt akkor ezeket az adatokat tudjuk a tendenciát, hogyha még általában 30 évet szoktak trendnek venni, de mondjuk egy tendenciát már biztos, hogy látunk.

[00:10:58]Ö sokan felvetik ezt kutatói és civil körökben is, hogy az egy dolog, hogy mi a hát a az anyaföld vagy a természet viselkedése, de mi ebben a az állam, a magyar állam felelőssége abban a azokban a kiszáradási trendekben, amiket most látunk.

[00:11:15]És ebben az értelemben tudom, hogy a vízügyi igazgatóság vagy a szakma az egy végrehajtói állomány, de de mégis csak van itt 40000 km-nyi belvízcsatornahálózat, mégis csak van egy gyakorlat, ami levezetésre és a kiszárítás felé vitte az elmúlt évszázadban ezt a rendszert.

[00:11:35]Tehát, hogy hogy lehet ezt szétszálazni, mi ebből nagy klíendszer, és mi ebből mondjuk úgy, hogy állami felelősség.

[00:11:43]József, azt látom, hogy a felelősségünk nagyon nagy, és ez leginkább abból táplálkozik, hogy maga az eszközrendszer, ami a vízgazdálkodásunkat meghatározza, a jelentős része az a az állam és ezáltal a vízügyi szolgálatnak a kezelésében van.

[00:11:59]De ez az elmúlt időszak azt is mutatja, hogy ez a rendszernek mekkora és milyen hiányosságai vannak.

[00:12:07]És amikor elindítottuk a vizet, és tehát a felelősség, tehát az egyértelműen megvan.

[00:12:11]És ebben most mikor ilyen éles kritikát vagy problémát vetünk fel, és erre adjuk a megoldást, mert a vizet a tágyba program, én mindig elmondom, ahol lehet, az egy az egy nem egy online felület, hanem az egy vagy nem csak egy online felület, az egy része és egy fontos része, mert ez nem csak kifelé, hanem befelé is nagyon jó üzeneteket hordoz, és az ágazat is ehhez tudja alakítani a gondolkodásmódját.

[00:12:33]De fontos, hogy a vízkészletekkel térben és időben ott is akkor gazdálkodjunk, mikor rendelkezésre áll.

[00:12:39]De a vízügyi ágazatban sokszor kritiként megfogalmazott óvatosság, hogy mondjuk a a víztöbblet, a vízkár kapcsán is azért nekünk folyamatosan éberen kell figyelnünk, mert azért a klímaváltozásnak van egy sokak által elfogadott sajátosság, ez a szélsőségekben rejlik.

[00:12:55]Tehát most ami a fókuszt elvisz, az a vízhiány, vagy úgymond az aszály kérdése, de azért a a víztöbbleteknél is kialakulhat.

[00:13:03]És most nem csak nagy Tisza járvizekről vagy dunajárvizekről beszélünk, mondjuk egy helyi viszkár.

[00:13:08]Tehát pont most beszéltem a pesti kollégákkal, hogy azért a a domvidéki területükön azért volt már rá ilyen időszakokban, hogyha ez koncentráltan egy-egy vízgyűjtőre érkezik, és ott azért nagyon komoly beltrőtti elöntéseket is okozhat.

[00:13:21]Tehát mindenképpen a rendszerinknek ezt a komplexitását kell tud a vízm megtartásra kezelnie.

[00:13:27]És úgy gondolom, hogy ebbe léptünk előre.

[00:13:29]Tehát a vízgazdálkodási törvényben most már mint állami alapfeladatként van a víz megtartása vonatkozó üzemrendnek a kialakítása.

[00:13:36]És ez nem csak azt jelenti, hogy zárjunk le minden zsíret és tartsuk meg a helyben keletkező vizeket.

[00:13:41]Fontos eleme, de hogy a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel hogy tudunk gazdálkodni.

[00:13:48]És azért, hogyha lehet ebbe a sok negatív körülmény között pozitív üzenetet közvetíteni, hogy maga a rendelkezésünk álló vízkészleteket arányiban nem használjuk fel úgy, ahogy kellene.

[00:14:01]Még az európai átlagtól is el vagyunk maradva.

[00:14:03]Tehát például a Tiszán érkező vízkészletekben most már sikerült azt elérni, hogy kevesebb víz folyik kint ki az országból, mint ami befolyik hozzánk.

[00:14:11]De ettől még mindig lenne nagyon nagy lehetőség, hogyha lenne hozzá területünk.

[00:14:15]És ez egy durva szakmai megközelítés, és ez mondjuk ez a tájgazdálkodás váltáshoz vezet.

[00:14:22]Igen.

[00:14:22]Igen.

[00:14:22]Attila, ugyanezt a kérdést mondjuk így terepi tapasztalatok nyomán, tehát hogy mi a fő szerepe az emberi tényezőnek ott a végeken ebben az egész folyamatban?

[00:14:33]Hát minden az emberen múlik, tehát lehet jól is csinálni, meg lehet rosszul is.

[00:14:39]Én inkább abban hiszek, hogy a régebben sokat beszéltünk integrált vízgaálkodásról és így tovább, de mi ebből sok mindent meg is akartunk csinálni.

[00:14:51]A mi értelmezésünkben az integráció az azt jelenti, hogy van egy egy létesítményrendszerem, létesítményhálózatom, és azt kell fölkészíteni arra, hogy üzebrendi döntéstől függően minden feladatnak meg tudjon felelni.

[00:15:07]Tehát hogyha éppen el kell vezetni a vizet, akkor elvezesse, de most az utóbbi időben éppen minél többször odavezesse és ott is tartsa, mert az, hogy ott akarjuk tartani a vizet, ahhoz valamilyen akadály kell, mert ha nem tartom vissza valamivel, akkor elmegy.

[00:15:23]És most éppen az a cél, hogy ott maradjon minél több.

[00:15:29]A igazából a fő kérdés az az, hogy ez az el kell-e vezetni, és hogy az emberi tényező micsoda.

[00:15:34]Ez ez amit ugye Balok Péter a vízválasztós Balok Péter szokott mondani, hogy nem azzal van a probléma, hogy néha kijönt a folyó, hanem azzal, hogy az ember olyan területeket használt, föl, beépítette, vagy gazdálkodik rajta, ami a folyónak a természetes pulzálásában mondjuk egy tavaszi zöld árnál hát része volt ennek a természetes elárasztásos folyamatnak.

[00:15:59]ebben a kérdésben hol van meg, hol tud megfordulni a paradigma?

[00:16:03]Egyáltalán meg tud-e fordulni a paradigma Attilánál tartva a szó.

[00:16:08]Hát ez nem paradigma.

[00:16:08]Tehát azt, hogyha azt az emberek belakták és ott laknak, az jól hangzik, hogy itt a folyónak lenne helye, de akkor is ott lakik valaki.

[00:16:19]Tehát ezt a kérdést meg kellene oldani.

[00:16:22]Tehát vannak olyan ügyek, amivel azért elég nehézen, nehezen lehet megbirkóni.

[00:16:26]Hozzáteszem, Tót Albert professzor mondta azt, hogy a szabályozások előtt tényleg biztos kánoán volt.

[00:16:33]Akkor vizek odamentek, ahova akartak, de akkor a nagykunságban éltek 15000-en, most meg mit tudom én 20szor annyian.

[00:16:41]Tehát azért ez egy ez egy mostani 21.

[00:16:45]századi valós helyzet.

[00:16:45]A megoldásainkat úgy kell kitalálni, hogy a emberek érdekei minél kevésbé sérüljenek.

[00:16:54]József ehhez tehát említettem az árvízi biztonságnak a a fenntartásának a egy nagyon fontos aspektusát.

[00:17:03]Én abból nem elfogult vagyok, csak tehát a ennek az árvíz biztonságnak én közvetlenül a mindennapjam érzem a hatását, mert pont a felső Tiszán élek, és akkor a kerten végé volt az árvízvédelmi töltés.

[00:17:13]Tehát kialakul egy olyan biztonság ezeknek a rendszerek mentén, ahol az embereknek a mindennapjait meghatározzá.

[00:17:20]És amit Péter közvetít, Balok Péter, tehát amikor átterekről beszél, ő sok esetben a mentesített árterekről, tehát azokról az árterekről, amik szabályozás előtt a folyó szabadon elérhette, de úgymond ezeket fizikailag leválasztottuk ezekkel a beavatkozásokkal és a a folyószabályozásokkal alakítottuk a folyónknak az árvízi levonulását és ez értelemszerűen nagyon beavatkoztunk.

[00:17:43]És mikor a területhasználatról meg a a tájhasználatváltásról kommunikálunk, tehát ez a ez a mentesett árterület, ahol en ezen biztonság mellett kialakult egy olyan tájgazdálkodás, ami a vízre mint problémanként tekintett, és a vizet onnan el kellett vezetni.

[00:18:00]Belvízrendezés, csatornahálózatok, szivattyűek átemelték.

[00:18:02]És most amikor nekünk van vízkészletünk, legyen az helyben keletkező és belvizeket okozó elöntések, vagy árhullám a folyóinkon.

[00:18:13]Tehát ezeket, hogyha mi el tudjuk helyezni, tehát ehhez kell tudni az a mentesített átterületen megtalálni a a kapcsolódási pontokat.

[00:18:19]Csak ágazat részéről én érzem azt a nyomást és azt a felelősséget, hogy nekünk már azon lépéseket kell tenni.

[00:18:26]Tehát lehet vitatkozni.

[00:18:28]Tehát én Péternek mikor vagy ilyen civil fórumokra elmegyek és beszélgetünk, tehát értem és még tudok is azonosulni ezek a nagy léptékű elképzelésekkel, de ezeket nekünk le kell bontani apró pénzre, hogy melyek azok az elemek, amikkel el tudunk indulni, mert mert nekem az nem válasz, hogy most akik ott élnek és megélhetésük van ezen a területen, rossz helyen gazdálkodnak, és akkor onnan el kell menniük, mert a víznek kell helyet találni.

[00:18:52]Tehát nekünk ezt szabályozni kell úgy, hogy mindenki megtalálja ebben a mozgásterét.

[00:18:55]És pont igazgatóriék területén téli időszakban volt, vagyis hát van és folyamatban még egy egy mint a területünknek a vizsgálata, ahol ezeket a mély területeket gazdálkodókkal egyeztetve a téli időszakban elkezdtük elárasztás alá vonni.

[00:19:10]Legyen úgymond kutatási eredményünk is, monitoring hálózatot, talajvíz kutakat építettünk ki, ment csak a mennyiségi, a minőségi változásokat figyeltük a talajnedvességtartalomnak a változását.

[00:19:24]Úgy, hogy tavasszal ezeknek a területeknek a művelhetőségét biztosítottuk a gazdálkodóknak, és nem volt mögötte támogatás, nem volt mögötte finanszírozás, de azt tapasztaltuk, hogy a bejuttatott felszíni vízkészletnek több mint a fele az a talajvízkészletben realizálódott.

[00:19:39]És én abban biztos vagyok, hogy ebben a mostani száraz nyár során ezek a területeknél sokkal jobb feltételekkel indult el, és jobb lesz mondjuk az a az a gazdálkodás, amit ott folytatnak.

[00:19:51]Tehát érdekelték el tenni mindenképpen az érintet.

[00:19:54]Igen.

[00:19:54]És itt már bele is mentünk abba, amit lehet tenni kérdéskörbe, amiről mi aztán tényleg nagyon sokat írtunk, beszéltünk.

[00:19:59]Ez a kiadvány is, amit még egyszer felmutatok, a az ökológiás lapszámunk tele van ilyen megoldásokkal.

[00:20:07]De akkor induljunk el a KH-tól, mert nagyon sokan úgy érzem, hogy a nézők hallgató közül is most csatlakoznak be az erről szóló gondolkodásba, hogy ez ilyen hát ilyen kiemelt politikai programmá is talán emelkedik.

[00:20:19]Hogy ugye mi történt a elmúlt időszakban?

[00:20:22]Én ezt nem kérem, hogy így végigmondjátok, hanem mondok egy lastromot, és akkor kérlek, hogy egészítsétek ki.

[00:20:27]Ugye elindult, bejelentettek több EU-s társfinanszírozású alföldi nagyberuházás, szivattyús vízpótlások, magasponti tározók, területi vízvíztartási létesítmények.

[00:20:39]Ezek előkészítési szakaszban vannak.

[00:20:41]Kapavágás itt ezeknél még nem történt.

[00:20:43]Kettő.

[00:20:43]Elindult a vizet a tájva program, amit főigazgató helyettes úr az előbb említett.

[00:20:48]Ez egy online önkéntes föld terület felajánlási platform, és emellett egy elv is tudom, tehát hogy figyeljünk arra, hogy hogy a területre lehet helyezni a a vizet, de hát mégis csak ez egy platform földtulajdonosoknak alapvetően önkéntes alapon.

[00:21:05]Három, a program támogatására, jogszabálymódosítással bevezették az ökológiai célú vízpótlást.

[00:21:10]Ezzel tették lehetővé, hogy egyáltalán ez jogszerű legyen, és a 30 napos bevíztűrési kötelezettséget.

[00:21:18]És akkor a a az utolsó pont, hogy tényleg történt a vízügyi ágazatban több üzemrend áthangolás, tehát csatornákban, folyóterekben a a az őszi csapadékot visszatartják, kevesebb az úgynevezett előrítés, ilyesmi.

[00:21:31]Tehát, hogy nagyjából a mondjuk a 22-es nagyaszály óta ez történt.

[00:21:37]Jó, jó-e a nagykép, vagy valamivel ki kell egészíteni?

[00:21:41]Szerintem az összkép az az megvolt.

[00:21:43]Kiegészíteni mindent lehet.

[00:21:45]Igen.

[00:21:46]Kezdő azzal, hogy ez azért nem 22-be kezdődött.

[00:21:49]Tehát például a mi esetünkben mi már nagyjából két évtizede alakítjuk át a rendszereinket erre az által már korábban említett integrált szemléletre.

[00:22:01]Tehát a belvízes rendszereket is felkészítettük a vízvisszatartásra, vízodavezetésre.

[00:22:05]És az utóbbi időben is a főtörekvésünk az, hogy ahova gravitációsan el lehet a vinni a vizet, vigyük el.

[00:22:13]Tehát kössünk össze mindent mindennel, és emiatt van az, hogy folyamatosan tudjuk kivezetni a vizeket és ezért a egyidejűleg tározódott vízkészletnek a háromszorosát vezetjük ki egy évben, és az a felszín alatt hasznosul.

[00:22:28]Tehát rendszerbe kell gondolkodni, és ennek a megkezdése az nem öt évvel ezelőtt kezdődött, hanem már korábban jelen volt a vízügyi gondolkodásba.

[00:22:39]Nálunk a csatorna létesítményeknek a közel 40%-a már vízjogi engedélyben is szereplően benne van, hogy vízvisszatartó létesítmény?

[00:22:51]Mit jelent az, hogy kivezetni?

[00:22:51]Hova vezetődik ki a víz?

[00:22:53]És mi történik ott vele?

[00:22:58]Hát alapvetően beszivárog és elpárolog, illetve bentározódik a medrege.

[00:23:00]Tehát azért a magában a mederben is több 10 millió köbméter tud csak a mi területükön tározódni.

[00:23:08]Országosan ez meg már 100 milliós nagyságrend.

[00:23:13]Ahova kivezetjük, ott be tud szivárogni.

[00:23:15]Fő cél az, hogy minél több helyre tudjuk kivezetni.

[00:23:18]Hogyha a csatornák mellettes gazdálkodóival olyan kapcsolatot tudunk kialakítani, hogy oda is kivezethetjük a vizet, akkor oda is kivesszük, de ehhez az kell, hogy a víz az ott legyen.

[00:23:31]És a fenntarthatóságnak sok értelmezése van.

[00:23:36]Az én értelmezésem az, hogy az a fenntartható, ami magától működik.

[00:23:38]Tehát hogyha egy gravitációs rendszert alakítok ki, és hála Istennek a mi esetünkben a Tiszató ezt lehetővé teszi, hogy majdnem a működési területünknek a felére gravitációs el tudjuk vezetni a vizet, akkor oda folyamatosan vezetjük ki, amikor csak lehet, és hasznosuljon.

[00:23:57]Ühüm.

[00:23:57]Emögött akkor az a filozófia, kérdezem Józseftől, amit már többször is hangoztatott, hogy a a talajban vagy a tájban történő hasznosítás az egyébként jobb, mint mondjuk egy nyílt párolgófelület?

[00:24:12]Egyértem, hogy a legjobb tározó a talaj, de azt is látni kell, hogy a ha a klímára akarunk mérséglő hatást kifejteni, tehát ott a párolgásra mint nem mint veszteségre kell tekintene, hanem mint ez a vízmérleget tápláló erőforrása.

[00:24:27]Tehát én nem gondolom azt, hogy a párolgást nekünk drasztikusan le kell szűkíteni, hanem a vizet a tábaprogramb is, tehát mindig visszatérek ide.

[00:24:35]Tehát ezek a a vizes élőhelyek vagy a helyes tájgazdálkodással kapcsolatos a vízmegtartás intézkedések, ami ezek időszakosak lehetnek, időszakosak is, mert ezt nem kell mondjuk folyamatosan táplálni, hanem amikor készlet rendelkezésre áll, mondjuk egy téli félévben, ahol a párolgásunk is minimális, és annak minél nagyobb része a talajban tud hasznosítani, tehát a a vízgazdálkodási rendszerünket erre kell áthangolni.

[00:24:58]És amit igazgató úr mondott, azzal tökéletesen egyet tudok érteni.

[00:25:03]Azzal a kiegészítéssel, hogy ami most itt talán látványosabb mondjuk két éve elindult, ahhoz az, hogy a a főiggazgatóság, mint ilyen középirányító szervezetként, tehát az országban működő vízgyűjtő elven működő vízügyi, 12 vízügyi igazgatósának a a az összehangolt munkáját koordinálja úgymond ezekben a szemléletekben.

[00:25:22]És igazgató, ahogy említette szintén, tehát neki azért viszonylag kedvező a kiindulási helyzete, mert van olyan infrastruktúrája, ahol ilyen nagy hatásterületen tud gravitációs vízpótlási vagy vízmegtartási intézkedéseket vinni.

[00:25:37]Sajnos nem vagyunk ilyen jó helyzetben a a többi területeken.

[00:25:41]Gondolok akár a felsőtiszán, hogy egy konkrét példát mondjak, hogyha nyári időszakban egy egy viszonylag jó időszak, mondjuk egy 50 ködm/ másodperc, az nagyon jó.

[00:25:50]Tehát ez nyári időszakban ez a 30 köm alatt van másodpercenként.

[00:25:54]Hogyha voltak már több időszakban is kisebb csapadék, ez fel tud menni tízszeresére, és az az 500 k/ másodperces viszony nagyon ideális lenne, és mégis a a felső tisztán én élek még egy métert kellene emelkedni annak a vízszintnek, hogy gravitációsan oldalirányba ki tudják vezetni.

[00:26:13]És ahogy mint egy gyors vonat robog végig az országon, és ott van lehetőségünk, az eszközel rendszerünk, ott biztosítja a hozzáférést, ahol az infrastruktúra megvan.

[00:26:20]És ez tiszalök, ahol vízlépcsőről beszélünk, illetve kisköréről.

[00:26:25]És én most nem a vízlépcső mellett kardoskodom, de hogy a a vízszinte, vagy az emelt víztér kérdése azért napirendre kell, hogy kerüljön.

[00:26:34]Jó, akkor menjünk bele abba, hogy mit lehet jobban csinálni, vagy másképp csinálni, mint eddig, mert most így lstromszerűen megnéztük az elmúlt éveket, meg igazgató úr elmondta, hogy hogy az hogy akár egy működési területen akár két évtizede is hangolják már az infrastruktúrát, de hát az eredményeket látjuk.

[00:26:52]Tehát egyelőre ez nem táj léptékű, nem oldja meg a a problémát.

[00:26:57]És itt elhangzott puszta szerint egy kulcsmondat.

[00:27:00]a vízgazdálkodásunk alapműködésre a vízre alapozott tájhasználat bevezetése eredeti gacsái mondat.

[00:27:08]Ez mit jelent?

[00:27:08]És mit fogtok másképp csinálni ezen túl?

[00:27:14]Értelem szerint ennek a megoldása nem a mi kezünkben van.

[00:27:15]Tehát úgy nem azt mondom, hogy ez egy segélykiáltás volt, csak ez egy fontos üzenet itt most a a társ szakpolitikai felelősöknek, illetve az adott térségben élők számára is, hogy közösen tudunk csak eredményeket felmutatni.

[00:27:29]és azt jelenti, hogy amikor van vízkészletünk, nekünk területet kellé biztosítani.

[00:27:32]Hogy most egy példát mondjak, a vízzolgáltatási rendszereink, ami igazgató úrnak is egy jelentős hányadát készeszi a csatornahálózatoknak, ahol vizet tud pótolni, legyen az mondjuk szivattyús akár valahol, de mondjuk itt gravitációs az ő esetükben.

[00:27:47]Az országnak a 16%-át lefedi.

[00:27:50]De most ezeket a rendszereket mi igényeknek a kiszolgálással használjuk.

[00:27:55]Tehát ez azt jelenti, hogy ezeknek a rendszereknek a működtetésére kell egy fizetőképes kereslet, ami most az öntözővízszolgáltatás.

[00:28:02]De hogyha ezeket a rendszereket a rendelkezésálló vízkészleteknek egy hatékonyabb szétosztására és elhelyezésére használnánk, akkor sokkal nagyobb nagyobb táj léptékű eredményeket tudnánk biztosítani, de ennek van egy akadálya, hogy nincs hozzá területünk.

[00:28:15]Tehát az, hogy most pillanatnyilag és mondjuk a keleti főcsatorna, ami rekonstrukcióra vár, és az eredeti 45 köm/ másodperc visszaállítása helyett tud 25-26 ködmét, hogyha nagyon megerőszakoljuk, az most 17 ködméterrel működik, mert nincsenek azok az igények, ami ezekre a a vizek elhelyezésére szolgálnak.

[00:28:35]Tehát úgy, hogy a az igazgatóság, mikor tegnap beszéltem igazgatóral, és akkor nem számon kértem, csak jeleztem neki ezt a problémát, és akkor mondta, hogy hát tavasszal ők már készültek erre az időszakra, és mondjuk az állami természetvédőterület már feltöltötték, tehát hogy hogy úgymond kimaxoltuk a lehetőségeinket.

[00:28:52]Ühüm.

[00:28:52]Attila, mi ez?

[00:28:52]Mit kellene másképp?

[00:28:55]És mit lehet másképp?

[00:28:58]Hát változtatni kell a terminológián is sok esetben.

[00:29:02]Tehát például még mi is használjuk a öntöző csatorna, kettős működésű belvízcsatorna, de én nekem meggyőződésem, hogy csak egyféle csatorna van, és éppen az adott időjárás határozza meg, hogy éppen milyen célra fogom használni.

[00:29:17]Tehát innentől kezdve okafogyottá vált a a ez a terminológia.

[00:29:23]És hogyha okafogyottá vált, amit mondtam, hogy akkor föl egységes rendszert kell csinálni, össze kell kötni mindent mindennel, oda tudjam vezetni a vizet, ahova éppen akarom, ahol többlet van, onnan elvinni, ahol meg hiány van, oda meg odavinni.

[00:29:35]És ez ez a vízpótlás, vízodavezetés kiegészülhet azzal, hogy a vizet visszatartsuk.

[00:29:44]Tehát hogyha valahol keletkezik, akkor ne vezessük el.

[00:29:46]Erre is nagyon jó példák vannak.

[00:29:48]Ö igazándiból nagyon sokszor a korlátokat állítottunk magunkkal szembe.

[00:29:59]Ezeknek azért jelentős része jogszabályban is rögzítve van.

[00:30:01]Tehát egy egységes integrált rendszert kell csinálni, amiben a fizikai és a jogi feltételrendszer támogatja azt, amit akarunk, mert nagyon sokszor a jó szándék az nem elég.

[00:30:13]Akkor összefoglalom, tehát a nevezessük el, az mondjuk nagyrészt döntés, illetve üzemrend áthangolás kérdése.

[00:30:18]Kettő, jogszabályok, tehát hogy alakítani kell a afele a rendszert, hogy minél inkább a megtartást támogassa, illetve hát valahogy lehetővé tegye azt, hogy akár magánterületen is, ha van több víz, akkor ki lehessen helyezni és három odavezetés, egyéb infrastruktúra.

[00:30:35]Tehát akkor ez a ez a három, de hát ezekből a azért a legolcsóbb a nevezessük el, nem?

[00:30:42]Tehát, hogy mondjuk ezt ez ez akár lehet, hogy csak területi igazgatósági szintű döntés, hogy azt mondjuk, hogy itt akkor nincs előrítés, ott a zsilipeket lent tartjuk, amikor tehát ennyi.

[00:30:54]Hát kis túlzással igen, de az igazság, hogy ez azért vizet, a ez a típusú vízvisszatartás az vizet nem teremt.

[00:31:03]Tehát ez egy erősen időjárásfüggő tevékenység.

[00:31:07]Tehát tarthatom én zárva a zsilipet, amikor mondjuk egy 30 mm-es eső után 60 m hosszan 5 cm víz van benne.

[00:31:18]Tehát ez azért nem a nagyságrendi vízkészlet.

[00:31:20]Tehát most már olyan szinten ki vannak száradva a földek, hogy ami leesik víz, az gyakorlatilag szinte teljes mértékbe beszivárog.

[00:31:27]És ez így is van jól különben.

[00:31:30]Tehát ez különben tényleg üzemrendi szintű dolog.

[00:31:33]Tehát nálunk a zsilipek nyitását is, amikor a folyó megemelkedik, ezt mondjuk csak az agyván tudtuk az elmúlt időszakban megcsinálni, de például a Zagyván ott az elmúlt egy évben nyolcszor nyitottunk Zsilipet, és addig a adott esetben csak pár óráig vagy pár napig, amikor magasabban volt a küszöbszintnél a víz, akkor folyt ki, de ezért nem kell utasítást adni.

[00:31:55]Ezt a gátörő pontosan tudja, hogy mit kell csinálnia.

[00:31:59]És arra mi a válasz, amit civilek több fórumon is problémaként felvetettek márciusban, amikor volt egy kisebb árhullám, már hogyha középvíznél nagyobb vizet árhullámnak lehet ma Magyarországon nevezni a Dunán és a Tiszán is.

[00:32:14]És azt hát tehát a olyan mennyiségű víztöbblet volt, amiből lehetett volna nagyobb rendszereket tölteni, lehetett volna tehát, hogy elengedett árhullámok most is, még ebben a kritikus időszakban is voltak.

[00:32:28]Ez ez ez miért van?

[00:32:34]Hát hogy mondjam?

[00:32:38]Ez azért sokszor a helyzet félreértelmezését is jelenti.

[00:32:40]Tehát a Tisza vízgyűjtője és a Dunavízgyűjtője Magyarországon azok egymástól szepáltak.

[00:32:49]Nagyjából különben fele felemert a Tiszavízűjtője és 47000 n km a Dunája is.

[00:32:55]De egyik helyről nem tudok vizet átvinni a másikra.

[00:32:58]maximum vödörrel.

[00:33:01]A folyókban levonuló vízkészletekből pedig amikor benne marad a mederbe, és nem éri el a zsílipeknek a küszöbszintjét, akkor megint nem tudok kivenni vizet, maximum szivattyúval.

[00:33:13]A szivattyúzás az pedig nagyon sok pénzbe kerül.

[00:33:16]Tehát ez adott esetben több 10 millió Ft.

[00:33:21]Kivéve, hogyha egy napelem van melléve, de azért ebből a ilyen típusú szivattyútelepből viszonylag kevés van az országban.

[00:33:29]És az agyva példájára pedig mondtam, amikor a lehetőség adott, akkor kivezetjük.

[00:33:33]Még egy műszaki korlátja van különben.

[00:33:36]Tehát hogyha a zsilipeket, má is az árvízvédelmi gátakban lévő zsilipeket, azokat arra építették annó, hogy a folyó felől tartsák a vizet.

[00:33:48]Tehát hogyha fölnyitom és ki is vezetem a vizet, akkor azon befelé be fog szivárogni, tehát nem tartja ott.

[00:33:53]Tehát ez egy műszaki fejlesztési igény.

[00:33:57]Hozzáteszem, ebben is lépett már az ágazat.

[00:33:59]A másik, hogyha fölnyitom, azzal egy árvízi kockázatot idézek elő, mert nem biztos, hogy vissza tudom zárni.

[00:34:07]Nem azért, mert nem akarom, hanem azért, mert alászorul egy uszadék, és nem tudom lezárni, és akkor is jön a víz, amikor nem szeretném.

[00:34:15]Tehát ez nagyon sokszor a jó szándék végrehajtásához komoly műszaki feltétel rendszert kell biztosítani.

[00:34:23]Ez már soron van, tehát ezzel foglalkozunk, és amit meg tudtunk csinálni, már megcsináltuk, de még nem tudtuk ezt mindenhol végrehajtani.

[00:34:31]De a fő ok az, hogy a ez a kis árhullám vagy kis víztöbblet, mint ami Tiszán jött, az a középtiszán nem érte el a említett átlagot, mert az az nagyjából egy olyan 200 cm.

[00:34:46]És tavaly például ezt nem is nagyon haladtuk meg egyszer se, nem?

[00:34:53]Hát ha tavaly ez még rosszabb volt.

[00:34:55]József még ehhez csak csatlakozni tudok igazgató úrhoz.

[00:34:59]Én azért nem érzem jogosnak ezt a kritikát, mert a tehát egész időszakban erre készültünk.

[00:35:04]És most ezt úgy képzeljétek el, hogy most már az árvízvédelmi tervekben ezeknek a vízmegtartás intézkedéseknek részének kell lenni, hogy mit milyen szintnél hova tudunk kivezetni.

[00:35:15]amakiullamként, amit igazgató is mondott, nem érte azt a szintet, hogy oldalirány ki lehessen vezetni, vagy ahol elérte, mert mondjuk egy kiskörénél egy vagy egy tiszelők kapcsán, ahol a duzzasztók ezt úgymond az emelt vízteret biztosítják a kivezetéseket, ott pedig nincs meg az a térfogat, úgyhogy ahova ezeket el tudjuk nem azt mondom, hogy hatékonyan, mert hatékony lenne bárhol, csak el a feltételek adottak adottak lennének.

[00:35:43]Tehát most nincs meg az a az a keretrendszer, amiben ezt a rendszert még hatékonyabban tudjuk működtetni.

[00:35:47]És csak még egy gondolat, mert mikor az üzemrend váltásra átáltunk és zárjuk a zsilipeket, megjegyzem, hogy azért a a vízmegtartásban is van még hova fejlődnünk, mert azért a fenntartás vagy üzemeltetés hiányság hiányosságok kapcsán, tehát a a létesítménynek olyan 30%-a mondjuk elzárzó szerkezeti problémákkal küzdve, vagy mondjuk azt a funt nem tudja betölteni.

[00:36:09]Tehát ideglenesen lehet rajta beavatkozni.

[00:36:12]30%-a nagyságrend nagyságrend nagyságrend de azért mert ezeknek korábban nem ez a funkciók voltak előtérbe és akkor úgymond a az akkori érdekek tehát mást diktáltak most ezeket újra kell hangolni hogy ezeket hatékonyan tudjuk szolgálni jó de ez egy költségvetési sor vagy pedig bürokrácia tehát nem ez ez egy k finanszírozási kérdés tehát ez egy döntési kérdés értelemszerű ebben tovább kell lépni és a másik oldal hogy amikor az üzemrendváltásban elindultunk és ami úgymond saját lehetőség mérten elkezdtük, nem ürített, tehát nem előürítés már évek óta nincs az ágazatban.

[00:36:46]Tehát mondjuk a téli félében előrítünk, hogy majd hogyha lesz havária, tehát maga a viszkár kockázatot azt magasabb szintre emeltük.

[00:36:53]Tehát ami nem emberéletet veszélyezet, de mondjuk akár mezőgazdasági területeken tartósabban kint marad az elöntés, az már most ebből a kockázatb vagy ebben az üzemrendbe benne van, de eljutottunk egy olyan szintre, amikor ennek már a finanszírozási problémája volt.

[00:37:06]Gondolok arra, amit igazgató is említett, hogy mondjuk önt vagy viszkivétil meg, szivattyús viszkivéteknek az üzemeltetési kérdése, ahol mondjuk nincsen öntözési vízigény, és mondjuk májusban kellett volna indítani, mert van ökológiaigény, de ennek a finanszírozása már az ágazatnak a a költségvetésében nem fért bele.

[00:37:26]Tavaly évben nagy segítség volt úgymond ott az aszályvédelmi intézkedések.

[00:37:31]Értelemszerűen ott egy szűk keretekben, időinterválumban mozogtunk, és voltak konfliktos pontok, gondolok itt mondjuk a medenkonstrukciók vonatkozásában, de most a cselekvési programunkban tehát ezt az átmeneti időszakot próbáljuk áthidalni.

[00:37:46]Jó, tehát akkor voltak már szóba került néhány dolog, amit lehet csinálni.

[00:37:50]És akkor nézzünk meg egy kifejezetten a köti vízig, hogye ez ugye a középisza vidékiigazgatóságnak a rövidítése területén egy egy látványos és szerintem fontos minta példát, amiről pár héttel ezelőtt közöltünk riportot.

[00:38:05]Cegléd mellett a Hosszú cseműi Tőzegláp nevű civil társaság és a helyi tehát a szolnoki vízügyesek, illetve a természetvédelmi szakemberek összefogásában a Gerje vízfolyáson úgynevezett mederküszöbökkel vagy fenéküszöbökkel lassították ennek az egyébként hát most már ilyen egyenesre alakított vízfolyásnak a a a lefolyását.

[00:38:35]Ez a az együttműködés.

[00:38:39]Van-e van-e benne valami általánosan hasznosítható tapasztalat, hogy mi ebben az igazán mintaszerű?

[00:38:48]Hát egy van az együttműködés.

[00:38:48]Tehát tulajdonképpen az a lényeg, hogy a civil és a hivatásos környezetvédő vízügyes szervezetek működjenek együtt, és közösen találják meg a legjobb megoldást.

[00:39:02]Ilyenre amúgy a hulladékszedésbe és a petkupásokkal, petkalózokkal is van példa, az egy más jellegű.

[00:39:09]Tehát én úgy gondolom, hogy a konfliktuskezelésnek is a legjobb forrása a kommunikáció.

[00:39:15]És itt is ez így történt, mert azért nem volt zökkenőmentes a együttműködés megkezdése, de a végén teljesen egymásra találtunk, hogyha lehet így mondani, mert kiderült, hogy nagyjából ugyanazt akarjuk, csak más feltételrendszerbe kell gondolkodnunk és dolgoznunk.

[00:39:36]És amikor összefogtunk, akkor azért kifejezetten jó dolgokat lehet csinálni.

[00:39:43]Tehát mi rendszerbe gondolkodtunk korábban is a Gerjeperje esetében.

[00:39:45]Ez úgy nagyjából 1000 n km-es vízgyűjtő.

[00:39:52]És az a víz, ami ott keletkezett, azt most már hosszú ideje ott tartjuk.

[00:39:54]Tehát a torkolatti zsilip az tószegnél az már évek óta zárva van, tehát nem távozott a vízgyűjtőről víz.

[00:40:05]És korábban is volt 10 darab vízvisszatartó zsilip műtár.

[00:40:09]Az utolsót 2020-ba építettük Köröstetétlen térségébe, és azok folyamatosan zárva vannak, vagy résen felülről átbukásos ö kis létesítmények.

[00:40:24]Tehát ezek visszatartották eddig is a vizet.

[00:40:26]Az amiben most léptünk előre, most épült ez a 32 darab ilyen földanyagú gátacska, ami ezt a vizet, ami korábban is a rendszerben maradt, inkább a felső részén tartja vissza.

[00:40:39]És ez azért fontos, mert a felső részen vannak az úgynevezett beszivárgási zónák, tehát ami ott beszivárog, az a teljes vízgyűjtőn érezteti hatását, mert a felszín alatt is mozog a víz a gravitáció miatt.

[00:40:55]És ebbe az irányba kell tovább menni, tehát minél több vizet tartsunk.

[00:40:59]Hozzáteszem, azért ebbe látszik a látványos különbség, mertogy most fönt több vizet tartunk vissza, lent jóval kevesebb van.

[00:41:10]otött egy pákraatorna egyelő részre elég sok vizet.

[00:41:15]Most ezt nem tudtuk megtenni, mert nem érte el azt a küszöb szintet a a vízszint, hogy ezt ez megtörténessen.

[00:41:24]De ennek ellenére úgy gondolom, hogy amit mondtam, hogy ami fönt tározódik, az az egész térséget befolyásolja.

[00:41:28]És igazándiból még a Hódok is a szövetségeseink ebben, mert ott a Geryeje Perje fölső részén több olyan hódgát is van, ami ugyanezt a feladatot ellátja.

[00:41:40]És hozzáteszem, az is látszik, hogy ez sem mindenkinek tetszik, mert rendszeresen kapunk panaszokat az elöntés miatt.

[00:41:48]A földgátak a egy részét, azokat átvágják éjszaka, és ilyen szisziuszi munkává kezd válni, de ennek ellenére halad a dolog és működik.

[00:42:01]Csak, hogy a műszaki részét is elmondjuk egy kicsit.

[00:42:04]Tehát itt tényleg annyi történik, hogy beleteszünk egy pici a mondjuk a meder fené vagy a teljes meder keresztmetszet 25%-áig érő föld ilyen kupacot, és és ez okoz akkora hát lassítást meg vízvisszatartást, hogy ez már kis kicsi táj léptékben.

[00:42:20]De érezhető.

[00:42:23]Persze, különben ez az említett 25% is az együttműködés része, mert amikor először elkezdtük a, hogy mondjam, intenzív kommunikációt, akkor az volt, hogy mi nekünk létezik a hidraulikai matematikai modellünk erre az egész rendszerre.

[00:42:38]Tehát minden tervezett beavatkozás hatását meg tudjuk vizsgálni és meg tudjuk mondani, hogy káros, nem jó, nem jó.

[00:42:46]és ahhoz egy ilyen modellezéshez, számításhoz ki kell tűzni úgynevezett peremfeltételeket.

[00:42:51]És itt például az volt, hogy a hasznos keresztmetszet 25%-kal jobban ne csökkenjen, mert akkor már ott is kialakulhat elöntés, ahol azért nem szeretnénk.

[00:43:03]És ennek volt az a következménye, hogy ezeket a kis keresztgátacskákat van, ahol 60 centsel lehet megépíteni, van ahol meg 1 m vagy akár még afölé is.

[00:43:12]És a civilek ezt figyelembe vették ezeket a javaslatokat, és mindenhol ott akkorára építették, ahol amekkorára lehetett.

[00:43:22]Ahol még géppel tudtunk segíteni, ott még ezt is megtettük számukra.

[00:43:27]És éppen azért táj lépték, mert itt a tái lépték ennél a vízgyűjtőnél 1000 n km, mert az a vízűjtő határa.

[00:43:36]És ennek minél magasabb részén tartok vissza minél több vizet, annál jobb az egész vízgyűjtőnek.

[00:43:44]Van arról bármilyen kataszter vagy felmérés, hogy hány olyan vízfolyás van, mint mondjuk a Gerje, ami ami ott van a homokhátság részén?

[00:43:53]Tehát egy egyébként kevés ilyen van, ami ami síkvidéki forrás és így keresztülfolyik.

[00:43:58]Tudom, hogy ebben most már szennyvíz is van, meg szürke víz főleg, de de hogy hány olyan potenciális célterület van, ahol ezt meg lehetne csinálni.

[00:44:07]Tehát miért nem az van?

[00:44:07]Mert hogyha jól értem, ez bizonyos részeken 0 Ft, ahol ezt a civilek megcsinálják.

[00:44:13]Bizonyos részeken meg annyi költség, hogy hogy kimegy egy markoló, és akkor ezt mi is dokumentáltuk, hogy akkor ott egy kis markolózás van.

[00:44:20]De azért ez mondjuk így költségvetési szinten azért valószínűleg nem a nem a legfájóbb pont.

[00:44:27]Szóval, hogy miért nem történik ez mondjuk 150 helyen az országban, hogy legyen így makra szinten is hatása.

[00:44:35]József most, hogy 150 helyen, vagy nem 150 helyen sok helyen van hasonló ilyen együttműködés és nagyon sok hely van, ahol mondjuk a a területi kollégák ezt végzik, csak mondjuk nem kap ennyire ekkora fokozott figyelmet, vagy majd megyünk oda.

[00:44:50]Jó, de hallottam, tehát voltam olyan terepi riporton, és ahol megpróbálták civilek, és ma azt mondták neki, hogy bos, de nem, merthogy nem tudom én a akkor az milyen, hogy néz ki a mederprofil, meg mi lesz a vízjogi engedéllyel, meg tehát hogy másik igazgatóságon, tehát nem fogom bemártani, hogy hol, de tudok ilyen példákat is.

[00:45:09]Hát most mondanám azt, hogy ezt majd akkor kivizsgáljuk, hogy mennyire volt ilyen visszafogat a az adott területi igazgatóság.

[00:45:15]Azt azért látni kell, vagyis én érzem, hogy nagyon sok munkánk van még házon belül is, hogy úgymond teljesen át tudjunk erre a a folyamatra hangolódni, és ezek a beavatkozások, de azért meg megint ott van, hogy amit most hivatkoztál itt az üzemeltetési engedélyre, hogy hogy tehát ez egy olyan állapot, ami még nincs meg a megfelelő jogabályozása.

[00:45:40]Tehát az, hogy ezeket a vizek lefolyásába beavatkozunk és majd megpróbáljuk utólag ezeket dokumentálni, tehát nem ez lenne a jó megoldás, de most nekünk ebben a helyzetben egyszerűen nincs más választásunk, tehát nem mondhatjuk ezt, tehát ezzben kell előremenni.

[00:45:54]Tehát amit most igazgatóri beavatkozások mondtak, ezt majd az üzemeltetési engedélyünkbe és az üzemeltetési szabályzatunkba is át kell ültetni.

[00:46:01]És am ez pont azért kulcsfontosságú, hogy ez ne emberfüggő legyen ez a rendszer, hogy így működik, mert utána onnantól kezdve bárki kerül oda, az köti úgymond ez a szabályrendszer, ami alapján ezt az egészet üzemeltetni kell.

[00:46:13]Tehát, mert hogyha most ezt jogi keretek között néznénk, erre tervet kell készíteni, építési engedély, tehát vízügyes vonatkozás, ezt létesítési engedélynek kell hívni, akkor annak a beavatkozás után üzemeltetési, tehát egy használatvételi, tehát ez még házon belül is vitát generál, hogy és akkor annak mondjuk a ökológiai vízigény meghatározásánál és most ezen mi kicsit nagyvonalúan tovább lépünk, tehát most az a cél, hogy a rendszernek az ilyen jellegi működését próbáljuk kimaxolni, vagy maximalizálni, és akkor utána fogjuk hozzáhangolni ezeket a vízjogi keretrendszereket.

[00:46:44]És még ezért egy fontos dolog, hogy itt több esetben említettem mondjuk a Sáréti víző, nekem nagyon pozitív és jó tapasztalat volt, és azt látni kell, hogy a csatornahálózat az nem csak állami tulajdonban, illetve vízügyes kezelésben van, tehát nagyon sok tehát majhogy nem a duplája ezen csatornáknak, ami legyen önkormányzati, magán, sőt ikkor igazgatóik vizsgáltak még egyházi tulajdon levélő csatornahálózatok, ezek az úgynevezett harmadrendű, tehát a legkisebb Igen, de ezek azok a ter amik táblasintű, tehát hogy ez egy fontos eleme a rendszernek.

[00:47:17]És most amit a a felvezetésben említettem, tehát ez az űr hiányzik ebből a vagy ez a hiány ebből az együttműködésből, akkor ezt államosítani kéne ezt a Nem, nem nem nem határozottan nem.

[00:47:30]Oké.

[00:47:30]Jó, jó.

[00:47:30]Csak akkor mi mit csináljon most itt?

[00:47:32]Hallgatják a jogalkotók ezt a műsort.

[00:47:34]Mit csináljanak?

[00:47:36]Én most ma délelőtt, bár ezt nem kértem rá engedélyt, hogy erről beszámoljak, egy vízgazdálkodási társulati közgyűlésen voltam, és pont a még életben lévő társulatoknál beszélgettünk arról, hogy hogy lehetne ezt a a kisebb területi közreműködést szakmailag hatékonyabbá tenni és becsatornázni, vagy bekapcsolni a mi integrált vízgazdálkodásunkba.

[00:47:58]Úgyhogy azt is új alapokra kell helyezni.

[00:47:59]Tehát az a régi társadati szemlélet, hogy belvizeket elvezetnek, öntözővet szolgáltatnak.

[00:48:03]Tehát egy teljesen egy vízgazdálkodási szemléletűvé kell átmenni.

[00:48:06]És itt most telep néhány településről beszélünk, tehát nem nagyléptékű szerveződésekről, de akár ez a vízőrzőg mozgalom, ami elindult, ez a civil kezdeményezések, illetve vannak nagyon aktív önkormányzatok ezen a téren, tehát ezeknek kell úgymond ezeket a a saját területi közösségnek a felkorolásával lesz a vízgazdálkodás hatékonyan segíteni.

[00:48:27]Jó, a az amit az amikről itt most beszéltünk, jó példákról meg kis kisebb szabálymódosításokról meg meg lehetőségekről, de a a nagy cél az lenne, hogy ez a típusú vízpótlás vagy vízvisszatartás, ez valahogy nagy táji léptékben történien Magyarországon, mert mert mert a probléma is nagy.

[00:48:50]Mitől fog ez léptéket váltani?

[00:48:52]az a jogszabályok miatt fog, az az infrastruktúrafejlesztés miatt fog, vagy mi az a tehát merre kell elindulni a következő nagyon rövid időszakban, hogyha ebben a a kormányzat is partner, hogy hogy ez léptéket váltson.

[00:49:07]Én azt érzem, hogy párhuzamosan kell, tehát itt nincsenek egymás melletti idősávok vagy időségok, hanem itt együttesen kell menni.

[00:49:14]Nekünk nagy felelősségünk, hogy a a vízgazdálkodási fejlesztéseink már ezekre a kihívásokra válaszokat tudnak adni.

[00:49:20]És sokszor elmondom, hogy nekem a rugalmassága fontos, amit is igazgató úr is említett, hogy már nem funkciók, hanem minden helyzetben azok az eszközöknek úgymond ezt tudni kell szolgálni.

[00:49:29]És itt sok szót ejtettünk, de mondjuk a Gerokhátságnak a része.

[00:49:34]Tehát a hátsági területek az egy kulcskérdés, mert most amikor a mentesített ártérről beszélünk, ahol mondjuk vagy az árhullámkivezetés, vagy a belvízeknek a visszatartása azért ad egy bizonyos fokumzgásteret, azért a hátsági területeknél a az elmúlt időszakban felborult vízháztartás azt erősíti, hogy a külső vízpótlásban igenis gondolkozni kell.

[00:49:56]És most kicsit a homokhátságtól átugorva, mondjuk a nyírségi tájegységre, a nyírségi rendszerről kevés szó esik, de ott annak idején elindult egy ilyen vízmegtartási rendszeráthangolás, és ott a rendszerben hét tározó van 2000 n km területen, amiből már most 3 plusz majdhogynem üresen áll, egy pedig jóval az üzemés szinte alatt, és azért, mert ezek a tározókat csak a hely helyben keletkező vízkészleteknek a felfogásával tudjuk tölteni.

[00:50:29]Tehát, hogy itt is már most eddig egyre erőteljesebb fogalmazódik meg az igény.

[00:50:35]Úgyhogy ennek már párhuzamos a műszaki tervítésre elkészültük, hogy kell külső vízpótlásban gondolkozni, hogy ezeket a rendszereket fenn tudjuk tartani.

[00:50:43]És az meg megint egyértelmű üzenetünknek kell legyen, hogy a vízpótlásnak nem a meglévő vízzel vezető rendszereknek a vízellátását kell szolgálnia, hanem a feljuttatott vízkészleteknek a helyben tartását, hogy amellett, hogy áthangoljuk a vízmegtartás rendszereket, de ezeken a területeken a konkrét mesterséges vízpótlásról is gondoskodni kell.

[00:51:04]Attila, ehhez a táj léptékben gondolkodunk, akkor a nagyságrendekkel tisztább kell lennünk.

[00:51:12]Tehát itt elhangzott, hogy tavaly pozitív vízmerreget éltünk el a Tiszán, tehát kevesebb víz folyt ki az országban, mint ami befolyt.

[00:51:18]Nos, ebből egyenesen következik az, hogy ami viszont itt keletkezett, az mind itt maradt.

[00:51:23]Ez úgy nagyságrendileg o ilyen 2,5 köb km, és ez sem oldotta meg a problémát.

[00:51:29]Tehát ennek ellenére száradt tovább a terület.

[00:51:32]Na most a tavaly úgy, hogy több maradt itt, mint ami korábban, így is 11,5 köb km folyt keresztül Szegednél.

[00:51:44]Az egy nagyságrenddel több, mint a két,s5.

[00:51:46]Tehát hogyha táj léptékbe azt látjuk, hogy az itt lehulló csapadék az nem oldja meg a problémát, akkor a befolyó vizeket kell hasznosan fölhasználnunk.

[00:51:59]Most, hogyha magától működő rendszert akarok, akkor azt kell valahogy biztosítani, hogy ezek a vizek kijussanak a folyókból, és a tájba bejussanak, és ott hasznosuljanak, beszivárogjanak, maradjanak ott.

[00:52:09]Tavaly egyetlen nap sem volt, hogy sőt még idén se, hogy a kisköre alatti részen gravitációs ki tudott volna folyni a víz a folyókból.

[00:52:20]Nem volt az agyvában volt különben ott idén februárban volt két alkalom is, amikor ki tudtuk nyitni egy pár helyen a zsilibet.

[00:52:30]Ezt a helyzetet valahogy kezelni kell.

[00:52:32]És ehhez egy megoldás például mi az agyva mellett is van egy olyan projektünk elképzelő, már hozzá is kezdtünk, hogy ilyen párhuzamos folyó létrehozásra, tehát többletvizet vezessük ki, és akkor ott a folyóval párhuzamosan már mentett területen csorgadozzon tovább.

[00:52:46]De ugyanilyet a Tiszatóból is van egy elképzelésünk, ami meglenne.

[00:52:53]Egy már van különben, mert például a jászságiból kilöpő víz az a milléren keresztül visszajut a viszá Tiszába a szolnok fölött.

[00:53:00]Tehát léteznek ezek a párhuzamos folyók, amik elviszik messzebb a medertől a vizet, ott tudnak hasznosulni.

[00:53:08]Tehát van elképzelés, van lehetőség, van megoldás.

[00:53:10]Innentől kezdve már csak meg kell csinálni a visszakanyargós tiszát, visszareaktivált holtágak.

[00:53:16]Ez skifi, vagy meg lehet csinálni?

[00:53:21]Hát jelentem, mi már csináltunk ilyeneket.

[00:53:25]Mondjuk az agyvárnál például tavaly visszakapcsoltunk egy holtágat, egy 10005 km hosszú oltágat, és gyönyörűen él ismét.

[00:53:32]Ö, a Tiszánál kicsit bonyolultabb a helyzet, tehát ahhoz, hogy a víz kijusson ezekre a oltágakba, megint meg kell emelni a vízszintet, mert gravitációsan úgy lesz élő, hogyha visszakapcsolom a hullámtéren, ott szintén meg lehet csinálni, de ott is emelt víz kell hozzá, mert túl mélyre vágódott a a Tisza azóta, mióta ezek a holtágleválasztások voltak.

[00:53:57]Hát azért az előtte is elég mélyen volt, tehát nem az egyedüli ok.

[00:54:03]Tehát az a vízgaálkodással az a helyzet, hogy ez nem feketefehér, tehát ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy van egy egy eredendő ősbűn, és akkor amiatt van az összes probléma.

[00:54:14]Tehát minden mindennel összefügg, és mindennek van következménye, pozitív meg negatív következménye is.

[00:54:23]És ezzel kapcsolatban egyébként pontosan tudták a régiek is, hogy mit csinálnak.

[00:54:27]Nagyon sokszor szokták idézni, Kvassai Jenőnek a Hajdan volt kultúrmérnöki világnak az ikonikus figurája a 19.

[00:54:33]században, aki azt mondta, hogy utódaink útja és mi eddigi útunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, mert míg mi a folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekszünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani.

[00:54:49]Eredetik Vassra ilyen ő idézett, csak tiszta forrásból ez szerepel a a kiadványunkban.

[00:54:53]Csak, hogy azt akarom mondani, hogy ez ez tehát én sose bűnökről beszélek, hanem ezek hát, hogy mondjam, gondolkodó emberek, akkor egy igénynek megfeleltek, de pontosan tudták, hogy mit csinálnak, és ugye most pont ezt csináljuk, vagy csinálnánk, ha jól értem, gátakkal tartjuk vissza a vizet.

[00:55:11]Én egy fontos dologra azért hadd hívjam fel a figyelmet, és hogy fogalmazzam, hogy ne mondjak senkinek ellen, de tehát én nem vagyok vízlépcsőpárti.

[00:55:21]Ühüm.

[00:55:24]Nagyon jó infrastruktúránk van, mert most a körös, illetve a felső Tisza részét, tehát ezek a rendszerek tartják életben.

[00:55:30]Tehát keveset beszélünk arról, hogy a Körös völgyének a nyári vízhazamának vagy vízkészletének a 85%-át a Tisza biztosítja.

[00:55:37]Ez a Tisza körösölgyű együttműködési rendszer, ez a kiskörei vízlépcső, a tiszalöki vízlépcső és a köröst összekötő főcsatornák, illetve a körösön lévő dúzzasztoknak a a szemé.

[00:55:50]Én most a vízgazdálkodásunknak a kulcskérdését abban látom, hogy a vízkészletekkel hogy tudjunk gazdálkodni.

[00:55:57]Tehát egy mikor vízszintemelésről beszélünk, tehát ott nem az szabad, hogy a fő cél legyen, hogy mondjuk azt az elérhető vízkészletet gravitációs potenciábó hozzuk és oldalirányba ki tudjuk vezetni, hogyha nem tudunk vele mit kezdeni, hanem azt kell látni, hogy amikor most nyári időszak majd elérkezik, és majd ki kell szolgálni a jelentkező vízigényeket, menetrendezni kell.

[00:56:19]Tehát az azt jelenti, hogy nagyon szigorú ütemezéssel üzemrendelebb igazgatóék él úttörők, úgy mondhatom, tehát hogy és órára pontosan lebontva, hogy ki mikor vehetik a a a szükséges vízmennyiséget, hogy ne legyen, hogy minden igényt ki tudjunk szolgálni.

[00:56:35]Tehát ez azt jelenti, hogy abban az időszakban a pillanatnyilag a folyókban elérhető vízkészlet nagyon korlátozott.

[00:56:40]Tehát, hogy nekünk most arra kell készülni, tehát nem a kevés vizet, hogy tudjuk hatékonyabban szintzni, ez is egy fontos szempont, de mellette nekünk arra kell felkészülnünk, hogy ezekkel a rendszerekkel elérhető szabad, nagyobb vízkészleteket hogy tudjuk elhelyezni.

[00:56:55]És én most ezt érzem nagyon nagy problémának.

[00:56:57]Tehát nem véletlen az, hogy amikor most igazgató is említette, tehát a kisköre Csongrád közötti viszint kérdéséről problémáiról beszél, mi probléma?

[00:57:05]Tehát tartósan a az alacsony vízszintek a a csökkenő készletek mellett, tehát káros hatással van a depresszió által a külnyező talajvízkészletekre is, amiben változtatni kell, de amellett nekünk a meglévő infrastruktúránknak egy hatékonyabb átdolgozásával vagy áthangolásával minél több vízkészletet kell megtartni rendszerbe.

[00:57:24]És most azért indítottuk el itt a Tiszarov térségében is ezt a programot, hogy ez az infrastruktúra megvan, kezdjük el megmutatni, hogy hogy lehetne ezt működtetni, és addigra biztos vagyok benne, hogy megér a gondolat, hogy itt a az alsó Tisza vonatkozásában is hol milyen beavatkozások és milyen célból kell ezeket a beavatkozásokat végrehajtani.

[00:57:42]Mindjárt lejár az időnk, de azt még muszáj feltennem azt a kérdést, hogy mennyire számítotok arra, hogy mennyire lesz nagy baj most nyáron, mert mi is közöltünk arról mindenféle számításokat, modellezéseket, amelyek szerint hát még a 22-es bizonyos szempontból még a 22-es nagyaszályhoz képest is rosszabb volt ez a tavasz.

[00:58:00]A feltöltöttség, a talajvízszintek egyebek.

[00:58:09]Így látjátok-e ezt akár területen, akár makroszinten.

[00:58:12]És hogyha igen, akkor mit lehet csinálni?

[00:58:16]Attila, akkor kezdjük a Hát igen, mi is úgy látjuk, hogy jóval rosszabb a helyzet, vagy rosszabbra lehet számítani, de készülni mindenképpen rosszabbra kell.

[00:58:24]És ezt a készülést meg is tettük.

[00:58:27]Tehát itt ami elhangzott, ez a Tikevir Tisza körösvölgyi együttműködő rendszer.

[00:58:35]Tavaly óta már a teljes magyarországi Tiszavízgyűjtőre működik összehangoltan.

[00:58:38]Ez azt jelenti, hogy az alvízi alulfekvő alvízi felvízi elhelyezkedés kérdését igazságosan tudjuk kezelni a vízkészlet szétosztása tekintetében.

[00:58:51]Tavaly ez egészen jól ment, tehát van egy működő jó rendszer van.

[00:58:55]Idén ezt kell még akár tovább hangolni.

[00:58:58]Megint egy zajb példát mondok.

[00:59:01]Ott is háromszor nyc órára fölosztott nappal indulunk, de tavaly például már ott négy órás időosztásokat kellett bevezetni.

[00:59:10]Tehát lehet tovább feszíteni ezt a rendszert.

[00:59:13]Ez azt jelenti, hogy a egyidejűséget csökkentjük.

[00:59:16]Tehát mindenkinek jut víz, de nem pont akkor, amikor éppen akarja, hanem amikor lehet.

[00:59:20]És ebben azért komoly tartalék van.

[00:59:23]Tehát hogyha nyolc órás osztás közt csinálok, akkor harmadára tudom csökkenteni a az egyidejűséget, de hogyha hat négy órásat, akkor meg hatodára.

[00:59:33]Tehát még a kevesebb vizet is lehet határozottan osztani.

[00:59:38]Ehhez az kell, hogy minden szereplő az betartsa a szabályokat, mert itt, hogyha egy mondjam, kilépő vagy kikasintó bőven elég, az az egész rendszert borítani tudja.

[00:59:53]Ühüm.

[00:59:53]József, mennyire lesz nagy baj, és hogy lehet bárhogy reagálni?

[00:59:58]Tehát rosszabb helyzetre számítunk, mint a az elmúlt év csak egy sarkos számot mondjak, mikor most a kollégákkal beszélgettünk itt a csökkenő talajvízkészlet vonatkozásában, tehát egy átlagos évben másfél métert kellett volna emelkedni téli időszak, vagy téli fél éében a talajvízkézés, ez 30 cm volt, ami kis emelkedés bekövetkezett.

[01:00:18]Tehát a kiindulási állapotunk kedvezőtlenebb, mint ami 2025-ben volt.

[01:00:23]Ha most a felszíni rendelkezésálló vízkészleteket nézzük, az elmúlt időszakban egy átlagos évnek a fele folyt át rajtunk, de abban meg pozitív vagyok, hogy a tavalyi év volt az első olyan viszány védekezésünk, amely országos központi koordináció mellett zajlott.

[01:00:42]És ahogy igazgató is említette, ezt a kiterjesztett Tikevirnek a bevezetését tavaly kezdtük el, és azért nem kell mondanom, hogy egy új helyzetben azért mire ott összecsiszolódik maga a gépezet, tehát hogy mire hatékonyan tudjuk, mi az időbe telik.

[01:00:57]És tavaly ezt az egészet június felébe indítottuk el.

[01:01:00]Ö most már májusban felállt a a koordinációs központ, és ennek a az azon cselekvési programnak részeként ezeket az összehangolt beavatkozásokat hangoltuk és irányítjuk.

[01:01:14]És ez egy fontos dolog abból a szem, hogy most még van vízkészletünk.

[01:01:15]Tehát az a csapadék, ami most leesett, amellett, hogy jó része beszivárgott, és az a felső talajréteg, mert lejjebb nem tudtuk kimutatni a felső talajrétegbe javította a víztartalmakat, mellette most van vízkészletünk a folyón, ahol elkezdtük azokat a holtágakban, azokat a tározási kapacitásokat a maximumra járatni, mert nyári időszakban, amit igazgató említett a meretrendezést, akkor már ezek a lehetőségek korlátozottak.

[01:01:41]Tehát tavaly is az én beavatkozásokat csökkenteni kellett, vagy meg is kellett szüntetni, mert a vízigényeknek a kiszolgálása lett volna nagy.

[01:01:50]Tehát ez amit említett, hogy menetrendezünk nyáron, ez tehát igazából a amit aszály védelmi, nem tudom, intézkedéseknek nevezünk, az valójában nem ez a menetrendezés, mert ami valójában aszáj elleni védekezés, az az elő vagy az előző évszakban, vagy az előző években történik, nem?

[01:02:06]Tehát, hogy a probléma ezzel az, hogy a politika is sokszor azonnali eredményeket akar meg látványosan.

[01:02:13]És akkor ez van, hogy csontra szivattyúzunk egyébként is legkisebb vízszinthez közelítő állapotú folyókat, és ugye nem történik semmi.

[01:02:22]Tehát, hogy lehet ezt elkerülni?

[01:02:23]Tehát, hogyha lehetne egy távlati célt, és ez a távl, ez néhány év megfogalmazni, tehát amit most mi végzünk, az tűzoltó tevékenység és úgymond ez egy havária helyzet.

[01:02:31]Tehát az adott körülmények között próbáljuk mérsékelni a problémát.

[01:02:36]És akkor de ennek egy éves ciklusba vizsgáló, tehát egy alapműködéssé kellene válnia.

[01:02:42]És akkor úgy, ahogy Tiszarofon elindultunk mondjuk a téli félében, amikor vízkészletünk van, és akkor ezeket elkezdjük a talajtöltésérét a helyi mikroklímajavítást használni, tehát ez nekünk egy alapfeladatunká kell, hogy váljon.

[01:02:56]Tehát mi most azon dolgozunk, és bízok benne, hogy ebbe az új kormányzati struktúrába úgymond ebben sikerül áttörést elérni, hogy a magát az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani.

[01:03:07]És ez nem csak a rendszereknek az áthangolását, hanem ehhez szükséges erőforrásoknak a biztosítását.

[01:03:11]És nem csak eszköz, hanem mondjuk emberi erőforrás szempontjából is egy kulcskérdés.

[01:03:18]Hadd legyen egy kicsit teoretikus hát ilyen záró kérdésem.

[01:03:20]Ö elnézést.

[01:03:23]Tudom, hogy inkább gyakorlati meg igazgatási területtel dolgoztok, de van egy sokat gondolkozva ezen a problémán van egy ilyen belső monológom, aminek az a az a következtetése, hogy valójában amivel szembenézünk, az nem egy nem tudom én igazgatási vagy mérnöki kérdés, hanem valójában egy civilizációs kérdés, mert ahogy az eleink is, ahogy itt idéztem, a hozzáálltak valahogy a tájhoz, hogy életben ben maradjanak rajta.

[01:03:51]Most is valahogy hozzá kell állnunk a tájhoz, hogy a létfeltételek megmaradjanak.

[01:03:59]És és azt hiszem, hogy a kulcs, amogy így gondolkozom ezen, az tényleg az együttműködés.

[01:04:03]Tehát ugye baromi bony, ezt egy ágazat nem tudja megoldani.

[01:04:04]Az agrárium kell hozzá, az a az állam kell hozzá, a pénzügy kell hozzá, nem tudom, hogy hogy mi tehát, hogy mik a mi az a az a az átbillenési mondj felismerték-e már ennek a jelentőségét?

[01:04:20]úgy önmagán túlmutató jelentőségét, és és érzitek-e jobban az együttműködést, mint alapfeltételt ahhoz, hogy itt hát tényleg ne száradjunk ki és megmaradjanak a a létfeltételeink speciálisan az Alföldön?

[01:04:37]Attila, hát először a civilizációtól indultál, és utána a ökológiához jutottál.

[01:04:44]Tehát én úgy gondolom, hogy fölismerte az ágazat is ezt a kérdést.

[01:04:53]Tehát nagyon sok mindent így csinálunk.

[01:04:54]Tehát azért amit amit mi teszünk, az alapvetően természeti erőforrásokkal gazdálkodunk, ott hozunk létre dolgokat.

[01:05:03]Tehát azt már a szakma régóta tudja, hogyha a természet nem fogadja be azt, amit csinálunk, azt tönkre fogja tenni.

[01:05:11]Tehát, hogyha olyat akarunk létrehozni, ami időálló, akkor a igenis figyelembe kell vennünk a természeti igényeket, a természet elvárásait.

[01:05:20]És persze a társadalom, ami civilizációnak az elvárásait is figyelembe kell vennünk, mert hogyha olyat csinálunk, amit a társadalom nem fogad be, akkor az megint el fog tűnni.

[01:05:31]Tehát ez egyensúlyozás a kettő között.

[01:05:34]Tehát meg kell próbálni lefordítani a társadalmi igényeket a természet nyelvére, és úgy kell megcsinálni ezeket a létesítményeket, hogy a az igények, a társadalmi igények vagy civilizációs igények azért ne legyenek ellentétesek a természeti igényekkel.

[01:05:49]Hát ezt csináljuk néha jól, néha rosszul, de a cél az mindenféleképpen ez.

[01:05:54]És értik a a társadalmak helyben, mert említetted, hogy a hódgátat is átvágják, mert azt gondolják, hogy az rossz, pedig a hódgát jó.

[01:06:03]Hát ez egy alapvető társadalmi kérdés, tehát olyan nincs, hogy mindenki mindennel egyetért.

[01:06:07]Tehát azért az is egy régi mondás, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.

[01:06:12]Tehát azért ez egy nem könnyű dolog.

[01:06:14]Ö ennek ellenére ez csinálni kell, és meg kell próbálni minél több embert magunk mellé állítani, hogy ugyanazt vagy vagy értéknek tekintse azt, amit mi értéknek gondolunk, de ezzel aki valamit létre akar hozni, ezzel a problémál mindenkit szembesül.

[01:06:33]József, én alapvetően egy optimista embernek tartom magam, és próbálom minden nehézségben a a jót meglátni, és azért éreznünk kell, hogy ebben a mostani áthangolódásban azért nagy szerepe van ezeknek a külső kihívásoknak.

[01:06:47]Tehát ami most az elmúlt években növgazdálkodásunk terént feszegeti a határainkat, tehát ez ez jó irányba tudja fordítani, mert van most egy olyan társadalmi nyomás és elvárás rajtunk, hogy ezeknek a a rendszereknek úgymond ezekre valamilyen pozitív választ kell adni.

[01:07:04]Tegnap viccesen kollégámmal beszélgettük, hogyha 2010-ben jövünk elő egy vizet a tájba programba, nem biztos, hogy annak lett volna egy pozitív fogadtatása.

[01:07:11]De amikor most látjuk, hogy mekkora hiány van, és hogy a víznek az értéke, alapban tudjuk, aki ezzel dolgozik, hogy ez mit jelent, de most így felértékelődik mindenki számára.

[01:07:21]Tehát fontos, hogy most ebben a helyzetben nekünk meg kell ragadni a lehetőséget, és most azokat a vízgazdálkodási eszközeinket abba az irányba kell fejleszteni vagy helyreállítani, mert sok esetben csak erről van szó, hogy ezekre tudjanak válaszokat adni, és én biztos vagyok benne, hogy ennek pozitív hozadéka lesz.

[01:07:41]Úgyhogy azért ne felejtsük el, és mondom kicsit visszacsatolok a vízbőszakukra, hogy ezeknek a rugalmas rendszereknek kell lenni és és arcafunkciót is el kell tudniuk látni.

[01:07:49]kritikus vízhelyzetről, éveken átnyúló aszályról és egy új vízrendezés lehetőségéről szólt a Válasz Podcast mai adása.

[01:07:57]Köszönöm szépen Gacsá Józsefnek és Lovas Attilának, hogy itt voltatok és segítettetek jobban érteni és átlátni, hogy mi történik, illetve mi az, aminek kellene még, hogy történjen ebben a nagyon összetett helyzetben.

[01:08:10]És tényleg sok témáról nem ejtettünk szót.

[01:08:14]Homokhátsági vízpótlás, egyebek, de hát majd várunk vissza titeket.

[01:08:18]Hallgatóinknak, nézőinknek még egyszer ajánlom elsősorban a tematikus klímaváltozásról és alkalmazkodásról szóló lapszámunkat, de a többit is.

[01:08:28]Mindent megtalálnak a válasonline.hu/ webshop oldalon, és amennyiben támogatnák munkánkat, a válasonline.hu/ támogatás oldalt javaslom, hiszen mint az összes többi tartalmunk, ez a műsor is közösségi finanszírozásból készül.

[01:08:42]Köszönjük a figyelmet.

[01:08:42]Borbás Barnát hallották.