A legértékesebb erdeinket is bármikor kivághatják

[00:00:00]Ez egy olyan fontos szelete a társadalmi létezésünknek az erdők megtartása, hogy közpénzből, központi költségvetésből kellene támogatni akár a kezelőt, akár úgy általában az egész ágazatot.

[00:00:15]A jelenlegi jogszabályi környet az stabilizálja azt a helyzetet, amibenne vagyunk, és ami a problémát szüli.

[00:00:19]Én azt gondolom, hogy itt jelentősen kellene változtatni a a jogszabályokon, de ugye legelőször valamiféle világos társadalmi elvárásokat kellene megfogalmazni, mert ugye jó esetben a jogszabályok mégis csak ezt konkretizálják szakma síkokon is.

[00:00:37]Zöld válasz Litkai Gergellyel.

[00:00:44]Sok szeretettel köszöntöm a nézőket.

[00:00:44]ez a zöld válasz, és a mai adásunkban az erdővel foglalkozunk, azzal nem az összes aspektusával, de olyan aspektusaival, amit azért viszonylag ritkábban érintettünk itt is a podcastban.

[00:00:58]Úgyhogy ennek megfelelő a vendégek összeállítása is.

[00:01:03]Két vendéget ismételten köszönhetek köszönthetek itt a műsorban.

[00:01:09]Gárhidi Lászlót a VVF-től, erdőökológust és Dr.

[00:01:13]Csányi Pétert, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatóhelyettesét, a Proszilvának az elnökét, elnök alelnökét, alelnökét és az OE örökerdő szakosztályának az elnökét.

[00:01:26]Ö, és itt van velünk még Tímár Gábor erdőmérnök is, aki erdő tervezéssel foglalkozik, és azért az utóbbi időkben eléggé hát turbulens volt itt az erdők körüli közbeszéd, ami hát nagyrészt azért Lacinak köszönhető, aki kiment, megmutatta Szendőfi Balázsal közösen, és hát erről majd beszélgetünk talán, hogy ez erről, hogy jó kommunikálni, vagy hogy nem, ez hatékony volt-e, vagy működőképes-e.

[00:01:56]De mielőtt erre rátérnénk, hogy amivel én invitáltam ide minden résztvevőt, az az, hogy hogyan lehet erről majd beszélgetni, mik azok az irányok, amikbe [torokköszörülés] lépni lehetne érdemes, és mi ennek a realitása?

[00:02:12]Itt nagyon sok ábrával érkezett Gábor.

[00:02:16]Péter is azért nem csak azzal foglalkozott, hogy hogy lehet ezt az örökerdő üzemmódot, mint ökológiailag és erdészetileg és valamennyire hát természetbarátabb módszert itt Magyarországon bevezetni, népszerűsíteni, szakmai hátterét megteremteni, hanem azzal is szerintem a PhD detből írtad, hogy az hát gazdaságilag néz ki, hogy valóban gazdaságilag annyival nehezebbe ezzel foglalkozni.

[00:02:41]De az első témánk az ettől mondhatni teljesen független, és ezt nagyon is különítsük el.

[00:02:46]Ez a védett, fokozottan védett erdők, nemzeti parki területek, ahol azért az lenne a jó, hogyha hát nem egy erdő gazdálkodás zajlana itt, legalábbis a természetvédők álláspontja szerint és szerint a jogszabályos környezet is inkább ebbe az irányba mutat, hanem ott egy kezelés zajlana, [torokköszörülés] vagy bizonyos esetekben akár egy teljesen magára hagyott erdőről is beszélhetünk.

[00:03:15]Tehát az első kérdés az, hogy meg kell-e szüntetni az erdőgazdálkodást ezeken a területeken?

[00:03:19]Tehát a védett, fokozottan védett erdők, nemzeti parki területek, Natura 2000, hogy még durvább irányba menjünk.

[00:03:26]Ö mindegyikkel egységesen kell gondolkodnunk, hogy a hallgatók ezt értsék.

[00:03:34]Tehát, hogy valóban mindenhol fel kell hagynunk ezzel a gazdálkodással, illetve, hogy mi az alternatíva, vagy mit kéne csinálni ezeken a területeken.

[00:03:45]Szerintem most megadom ebben az esetben Lacinak elsőként a szót, hiszen ők vittek erre a kampányt, ugye hasonlóan a Green Peacezel, és ott eléggé sarkos volt az álláspont.

[00:03:56]Köszönöm szépen.

[00:03:56][torokköszörülés] Hát így így indításnak ugye, hogy mi mi mibe igyekeztünk bevonni a a közösségi médiának a a látogatóit, meg úgy mindenkit lehetőség szerint az országban, aki érdeklődik a természeti területek iránt, hogy elmentünk néhány pontjára az országnak, tehát például a Bükki nemzeti parkba, Gemencre, a Zemplénbe.

[00:04:20]Ezek mind híres ismert kiránduló helyek.

[00:04:22]És bemutattuk, hogy ott éppen éppen vagy vagy nem sokkal korábban milyen fakitermelés, hát az erdőgazdálkodáusnak különböző jelei látszanak.

[00:04:33]És hát e ezt bemutatni így a a maga valójában.

[00:04:41]Tettük ezt azért, mert szerintünk ez nincs igazán így így tarra téma.

[00:04:48]Ugye nemzeti parkaink például vannak a 70-es évek óta.

[00:04:50]A nemzeti parkok az egész világon a természetmegőrzésnek a a bástyi.

[00:04:54]Tehát a legtöbb országban egy nemzeti park az attól a nemzeti park, hogy ott nincsen.

[00:05:02]Például fakitermelés van, ahol vadászat sincsen.

[00:05:05]Lényegében azt a célt szolgálja, hogy ott a az a természeti táj abban a formában megőrizhető legyen.

[00:05:12]És hát ezzel egyetért a a társadalom nagy része.

[00:05:14]Most Európában egy picit más a helyzet, de azért Európában is nagyon sok ország ezt képviseli.

[00:05:24]Magyarország az elmúlt 50 évben lényegében egy ilyen ettől eltérő úton járt.

[00:05:29]Tehát annak ellenére, hogy van 10 viszonylag nagy, tehát nemzetközi összehasonlításban nagy kiterjedésű nemzeti parkunk.

[00:05:36]a az erdőgazdálkodásnak a gyakorlata az lényegében maradt, vagy csak nagyon kicsit finomodott ahhoz képest, amilyen volt korábban, tehát mondjuk akár a a 70-es évek első részében.

[00:05:49]Ez ez itt hadd kérdezzek bele, hogy ez a kicsit finomodott, ez ilyen gyakori probléma szokott lenni.

[00:05:54]Én nagyon sok erdőmérnökkel meg természetvédővel is beszélgetél, és ez a kicsit finomodott, az azt ti is így látjátok, hogy ez kicsit finomodott a 70-es évek óta, vagy ebben jelentős előrelépés volt a számok nyelvén, mert nyilván a végállapot az ettől független, csak hogy lássuk a trendeket is, hogy az erdőgazdálkodás tudott-e természetközelibbé válni, vagy tényleg tudott, és jelentőset lépett elő, de ez még mindig nagyon kevés ahhoz, ami mondjuk a klímavá változás és egyébek miatt meg egyáltalán az, hogy amit az EU elvár, hogy állítsunk [torokköszörülés] helyre élőhelyeket és ne rontsuk ezeknek az állapotát, hogy ehhez képest milyen ti hogy látjátok ezt egyébként?

[00:06:35]Hát szerintem sokat változott azért a az erdőgazdálkodás az utóbbi 40 4050 évben.

[00:06:45]Azonban azt el kell ismerni, hogy hogy ez a laikusok számára kevéssé látványos, kevéssé felismerhető.

[00:06:51]De hogy csak egy pár számadatot mondjak, az 1985 1980-as évek végén, 90-es évek elején évente ilyen 20-25000 hektár erdőben történt véghasználat, tehát bontás, végvágás, tarvágás.

[00:07:10]És ebből a 20 25000 hetár érintett területből 90% volt a tarvágás.

[00:07:21]Ez mondjuk a tavalyi évi mérlegadatok alapján 2024-ben 17500 htár a véghasználattal érintett terület és ebből a tarvágás csak 5000 pár 100 hektár.

[00:07:36]Tehát hogyha ezt nézzük, akkor a a véghasználatoknak valamikor a 90%-a volt torvágás, manapság a 30%-a torvágás.

[00:07:45]És hogyha pedig abszolút értékben hasonlítjuk össze, akkor az évente elvégzett véghasználatok esetében a torvágások aránya 16000 hetárral kisebb.

[00:08:00]15-16.

[00:08:00]Tehát én úgy gondolom, hogy ez jelentős.

[00:08:03]Ettől függetlenül természetesen ugye a vágásos üzemmódban nem csak torvágás miatt alakulnak ki vágástek, hanem csemetérrel történt végvágások esetében is, amit mondjuk egy egy laikus kevéssé tud megkülönböztetni a a tarvágástól.

[00:08:19]Tehát én azt gondolom, hogy valamilyen szinten igenis volt fejlődés, javulás.

[00:08:30]Természetesen lehet, hogy gyorsabbnak kellene lenni ennek a a változásnak.

[00:08:34]Tehát azok a keretek, amik között működünk részben, részben objektív, részben szubjektív feltételek miatt talán nem elég kedvezőek.

[00:08:46]Csak, hogy itt visszakérdezzek, ugye itt onnan indultunk, hogy a védett és fokozottan védett erdőkben ez hogy néz ki.

[00:08:51]Tehát arra van adat egyébként, hogy ott mi történik nagyjából, tehát hogy ott vagy vagy a nemzeti parkokban ez mennyi terület?

[00:09:04]Hát valószínűleg ugye a a védett területekken csökkent ez a jellegű beavatkozás a leginkább.

[00:09:10]Tehát de ettől függetlenül vannak vágás területek a nemzeti parki erdőkben is.

[00:09:16]És ugye beszéltünk arról, hogy vannak fokozottan védett védett erdők, illetve az országos védettség felett is, meg mellett is vannak natura 2000-es 2000 hálózatba tartozó erdők is.

[00:09:30]ezeken a területeken a Natura 2000 hálózatba tartozó erdők esetében ugye azokat a európai szinten védendő élőhelyeket és fajokat kell megőriznünk, de az európai uniós elvárások alapján is nem arról van szó, hogy hogy teljesen meg kell szüntetni a az erdők kezelését, az erdőkkelben folyó gazdálkodást, hanem arra arra kell ösztönözni a gazdálkodókat, az erdőkezelőket, hogy az ott lévő idő helyeket, fajat megőrizzék, és hogyha lehet helyreállítsák az ottani természetességet.

[00:10:09]Tehát nem jelenti azt, és a jogszabályok nagy része is egyébként, tehát a a jelenlegi jogszabályok sem zárják ki a természetvédelmi területeken mindenütt a az erdészeti [torokköszörülés] beavatkozásokat, sőt ugye a jogszabályok kötelezik a természetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi kezelőket, a nemzeti parkok munkatársait, hogy vegyenek részt az erdőtervezésbe és maga Az erdőtervezés folyamata is olyan, hogy az ottani előírásokat a természet megőrzése [torokköszörülés] érdekében bele kell bele kell tenni az erdőtervekben és érvényesíteni kell.

[00:10:51]Tehát bizonyos értelemben azok az anomáliák, amelyekre a Lacék rámutattak egyébként a a jelenlegi jogszabályok mentén a természetvédelemmel egyeztetve készült erdőtervekben oda vannak kódolva.

[00:11:08]És hogyha visszatérünk a problémára, igazán én ott annak látom itt igazán a a a ok, hogy a természeti övezetek, tehát a nemzeti parki övezetek nincsenek kihirdetve.

[00:11:24]Az itt folyó ez azt jelenti, csak mert ez, hogy mit jelent, hogy a nemzeti parkvezetek nincsenek kijelentve.

[00:11:28]Van, van ugye három a a alapvető övezet, a az Aone vagy más néven természeti övezet, ahol elsősorban a természetnek a ö ö magára hagyott természetnek a működése a cél.

[00:11:42]A van a kezelt természeti övezet, amelyben nagyon röviden mondva lehet természetközeli módon erdőt kezelni, faanyagot termelni.

[00:11:52]És van a bemutató övezet, ahol elsősorban a bemutatás a cél.

[00:11:58]De ott az az sem szigorúbb, mint a a Bövezet.

[00:12:00]Tehát a a és hát ezek ezek ezeknek az ugye a legkonfliktusosabb a a ezeknek a természeti övezeteknek, házolnáknak a kijelölése lett volna.

[00:12:13]Ezzel kapcsolatosan hát lassan 13 éve, 12 éve, hogy megindultak az egyeztetések.

[00:12:20]nagyon sok nemzeti park és erdészeti társaság között létrejöttek a megállapodások, csak valamilyen oknál fogva ezek a megállapodások nem lettek jogszabályba kihirdetve.

[00:12:35]Így azokon az értékesebb területeken, amelyek már eleve ezekbe a kezelési ázónákba, természeti övezetekbe lettek jelölve, továbbra is sok helyen olyan beavatkozások folynak, amik ami nem nem feltétlenül jó.

[00:12:54]Egyébként például a védett, a fokozottan védett és a zázónák között vannak átfedések.

[00:12:58]A probléma az, hogy valamikor a legtöbb fokozottan védett területet az erdőkben erdőrészlet szinten jelölték ki.

[00:13:10]Ez egy más típusú felosztása a területnek, mint az ingatlannyilvántartás.

[00:13:15]Mostát általában egy ingatlan, egy föld, egy helyrajzi számos földrészleten belül több erdőrészlet van, az is lehetséges.

[00:13:24]Régen láttunk olyat, hogy egy egyik egyik erdőrészlet átlógott a az egyik helyrajzi számból, a másik helyrajzi számból.

[00:13:30]A lényeg az, hogy ezeket a fokozottan védett területeket alapvetően sok esetben az erdészek közreműködésével erdőrészlet szinten jelölték ki.

[00:13:37]És aztán olyan, amikor jogszabályaghirdetésre kerültek, megújítva ezeket a különböző területeket, akkor a legtöbb esetben ez a kihirdetés már a földrészlet szinten valósult meg.

[00:13:59]És ott például nagyon sok olyan történt, hogy volt egy akár 600 ha hetáros ö földrészlet, erdő, amiben volt mondjuk két-három olyan erdőrészlet, 20-30 hetár, ami ami eredetileg mondjuk egy magterületnek lett jelölve, és mondjuk jogszabályi kihirdetés során a teljes teljes 600 haár fokozottan védetté nem ismerték a GPS koordináták melletti lehatárolás lehetőségét, vagy ha ismerték és nem alkalmazták, és emiatt ez még tovább növelte a konfliktusokat.

[00:14:35]Tehát nagyon sok olyan terület van egyébként, ami ami a fokozottan védettség feltételeit manapság, de lehet, hogy akkoriban sem elégette ki.

[00:14:46]Ugyanakkor természetesen vannak olyan területek, amelyek nem fokozottan védettek, de a rajtuk lévő értékek mondjuk megérdemelnék.

[00:14:53]Tehát ezzel én azt szeretném mondani, hogy érdemes lenne ezeket felülvizsgálni.

[00:15:00]ökológusok, kutatók, természetvédők, erdészek közösen összeülve és igenis újra eldönteni, hogy mi az, ami szükséges, hogy fokozottan védett legyen, mi az, ami elég, ha csak védett és a többi, és a többi.

[00:15:13]Ezt egyébként a klímaváltozás is megkövetelné, mert nagyon sok esetben megváltoztak az állapotok.

[00:15:22]Tehát nem biztos, hogy az, amit az eredeti védelmi cél volt, az már most tartható, mert a környezet annyira megváltozott, hogy az erdő is változott.

[00:15:33]Gábor, aki mondjuk ezt gyakorlatilag kell, hogy bonyolítsa és foglalkozik vele, és és küzd ebben.

[00:15:41]De hogy látod, hogy mik neked mondjuk egy a hétköznapi problémák, vagy hogyha te, mint erdőmérnök nézed, hogy egy védett fokozottan védett, vagy egy nemzeti barki területen, ahol ami nincs, nem is tudjuk, hogy akkor mi az a zóna, hanem van egy ilyen elképzelt házónánk.

[00:15:58]Te a tervezésnél hogy tudsz ezzel megküzdeni, vagy vagy mit mit figyeltek, vagy hogy zajlik egy ilyen egyeztetés?

[00:16:08]Mindannyian küzdünk ezzel, de ez nem azt jelenti, hogy itt valamiféle rosszíznek vagy negatív kimenetnek [torokköszörülés] kellene lenni.

[00:16:14]Bocsánat, én azt gondolom, hogy a hallgatók vagy a reménybeli hallgatók számára nagyon fontos, hogy képben legyenek, hogy nagyságrendileg miről beszélünk.

[00:16:21]Ugye van hozzávetőleg 2 millió hektár erdőnk, illetve ilyen formán nyilvántartott területünk.

[00:16:24]Ennek egyébként néhány százaléka-a nem is erdő valójában.

[00:16:29]Ennek a 40%-a naturás terület, óriási szám.

[00:16:32]A 20%- a nemzeti szinten védett.

[00:16:35]Ez az utóbbi 20%.

[00:16:37]Ez majdnem, mint benne van az előbbi 40-ben.

[00:16:38]Tehát ha a a bizonyos értelemben védetnek tekinthető erdőkről beszélünk, akkor az a hazai erdőknek több mint a 40%-a.

[00:16:49]Ezzel Európában az én tudomásom szerint bőven dobogós helyen vagyunk, de lehet, hogy az elsők vagyunk.

[00:16:53]Ugye ez egy nagyon komoly szakmai kihívás.

[00:16:55]pusztán csak ezért, mert hogy nem néhány százalék-nyi a természetvédelmi célokra vagy bármiféle társadalmi elvárásnak könnyedén odadobható területnagyságról beszélünk, hanem azzal erdőknek majdnem a feléről.

[00:17:08]Ugye ez egy ez egy óriás kihívás és egy nagyon komoly szakmai fejlődést igényel, mert mert nem arról van szó, hogy bizonyos területeken bizonyos dolgokat teljesen másképp vagy egyáltalán nem kellene csinálni, hanem nagyon jelentős területen van, amit nagyon másképpen kellene csinálni.

[00:17:25]ugye annak, hogy jelenleg ott tartunk, ahol a abban az állapotban, amit a Péter az előbb itt nagyjából elmondott, annak története okai vannak, hogy hogy jelenleg az erdő kezelésre döntően vágásos jelleggel történik, ennek történeti okai vannak.

[00:17:39]Ebből kellene továbblépnünk, de ez egy az előbb említettek miatt ez egy nagyon komoly feladat.

[00:17:44]Még valamit szeretnék mondani.

[00:17:47]Én én én pont ezt az egyet, hogy tarvágás vagy nem tarvágás, ezt egy elég rossz mutató számnak tekintem, de ezen felül egy nagy csomó számot és szempontot tudok mondani, amik alapján úgy általában, és főleg persze a védettületeken jelentősen javult az erdők állapota, és ez nem azt jelenti, hogy nincs az a probléma, amiről Laci beszélt.

[00:18:04]Természetesen az van.

[00:18:04]Ö [torokköszörülés] a azzal azt kellene mindenkinek megérteni, hogy hogy miközben masszívan általában egy csomó szempontból javulnak az erdők, azon közben állnak föl azok a problémák, amit amivel kezdtük a beszélgetést.

[00:18:21]Most az erdőterületeknél egy másik nagy kérdés, hogy ugye ti, mint akik gazdálkodtok ezen a területen, most ez nagyjából a magyar erdőgazdálkodásnak azért az a működési módja, hogy van például a Pilisi Parkerdő ti nektek a bevételekről egy nagyon jó prezit tartottál múltkor itt egy ilyen ügyfélkapcsolati napon, ahol azért látszik, hogy így vagy úgy a nagy része az faanyag termelésből adódik ezeknél a gazdálkodóknál.

[00:18:52]És ezen belül kell akkor azért ami odaesik, védett terület vagy fokozottan védett terület azzal valamit csinálni kell mit tudom erde iskolát, egy csomóféle szolgáltatás, mondjuk itt pont ilyen közjóléti vagy jóléti erdőkben ugye nem tudom én, padokat, erdei pihenőket, játszótereket esetleg némi támogatási forrásban megvalósítani.

[00:19:12]És ezen belül a költségvetés szempontjából értelmezhetetlen, de mondjuk az erdőgazdálkodásból adódó tevékenységből igenis jelentős mondjuk profitot termelni, amit be kell fizetni az államnak.

[00:19:27]És ez egy nagy kérdés, tehát én két irányból is megközelíteném ezt, hogy hogy társadalmilag valóban ez-e az igény, hogy mi ezt ne támogassuk.

[00:19:36]Ö másik része, hogy gazdálkodóként jó-e az, hogyha kiszolgáltatjuk a mindenkori állami támogatásnak ezt.

[00:19:44]Tehát azt mondjuk, hogy ezt majd ha támogatja az állam, akkor ez lesz.

[00:19:47]Harmadik kérdésem pedig az, hogy ami erdőtervezési kérdés, hogy a hozamelvárások ugye amik mondjuk egy adott erdőgazdálkodásra vonatkoznak, annak a módosításával vagy az annak a megváltoztatásával, tehát hogy mennyit kell egy adott területről kihozni, vagy általában mennyit kell kihozni, lehet-e segíteni azt, hogy egy kicsit természetközelibb legyen a gazdálkodás?

[00:20:13]Úgyhogy először Laci, hogyha erre a három dimenzióra vagy, amelyikre m úgy érzed, hogy hozzá szeretné szólni, ki tudná letérni?

[00:20:23]Igen, hát mi is úgy látjuk, hogy tulajdonképpen ennek a a problémának vagy konfliktusnak, ugye, hogyha itt az ágazati szereplőkre gondolunk, gyökerét keressük, akkor akkor ez a faanyag termelés ez mindenképpen megjelenik.

[00:20:38]Tehát, hogy a az állami erdőgazdálkodónak meg kell termelnie egy bizonyos mennyiségű faanyagot ahhoz, hogy a saját működését ebből finanszírozni tudja.

[00:20:48]Tehát tulajdonképpen önfinanszírozó, önmagát eltartó ágazatként szerepelt ez az elmúlt év évtizedekben legalábbis az erdész ágazat.

[00:20:59]Most már azért eléggé differenciáljátok ti is a illetve a legtöbb állami erdőgazdaság azt, hogy miből működik, de a faanyagnak ebben nagyon fontos szerepe van.

[00:21:09]Tehát hogyha vissza tudnánk venni valamennyit abból a 6-7 millió köbméterből, ami országszerte megtermelődik, akkor értelemszerűen lehetőség lenne arra, hogy a védett területeket valamilyen formában mentesítsük a a faanyagtermelés alól.

[00:21:25]És akkor itt visszajutnánk oda, hogy ezek a természetvédelmi szempontok, amik miatt ugye létrejöttek ezek a védett területek, ezek sokkal jobban tudnának érvényesülni.

[00:21:36]Tehát ez a ez a ez a hozamszabályozás, ez egy kulcskérdés.

[00:21:41]Itt nemzeti parki kollégákkal is, ha ha beszélek, akkor akkor elhangzik a részükről.

[00:21:46]Nyilván ezt számokkal érdemes alátámasztani, de hogy amióta létezik mondjuk az adott nemzeti park, azóta ugyanannyi faanyagot termelnek ki.

[00:21:53]Tehát valójában azok a célok, amik lényegében úgy lehetnének csak megvalósíthatók, hogy hogy nincs faanyagtermelés, tehát vannak olyan fajok, ugye növényállat és egyéb erdőben élő élőlények, amik számára nagyon fontos, hogy az az erdő az egy állandó valami legyen, ne kerüljön sor bizonyos időként a a letermelésére.

[00:22:17]Tehát itt ez ez egy elemi dolog.

[00:22:20]Tehát próbálok kikeveredni itt a gondolatmenetből.

[00:22:24]Tehát igenis fontos lenne, hogy legalább ezeken a kiemelt helyeken ne legyen akkora volumenő faanyagtermelés, mint mint a ami eddig volt.

[00:22:34]Egyéb csak itt visszakérdezek rögtön, mert ugye ezek a védett területek, vagy fokozottan védett területek sokszor erdőgazdálkodási szempontból nehezen megközelíthető helyek, nem?

[00:22:41]Tehát azért vannak bizonyos átfedések ebben, de mondjuk én a ilyen mátrai példákat láttam erre, tehát hogy ők azt mondják, hogy eddig is ami viszonylag érintetlen volt és fennmaradt ez a faji sokszínűség, biodiverzitás, ez annak volt köszönhető, hogy hát egyébként is macerás volt ott termelni.

[00:23:00]Ez általános, vagy ez egy tényleg egy ilyen hetségspecifikus kérdés?

[00:23:04]És valóban ez a hozam, ez érinté-e a védett és fokozottan védett területeken, vagy az esetleges ázónákban való fakitermelés, tehát hogy azt máshol nem lehetne-e megtermelni?

[00:23:18]Hát [torokköszörülés] először is az elejéről kezdeném, hogy az erdőkkel kapcsolatos társadalmi igények megváltoztak, és ezek magukban foglalják nem csak a természetvédelmi igényeket, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi és rekreációs igényeket.

[00:23:34]És manapság már a fa anyagközpontú erdőgazdálkodás helyett az erdelyi ökoszisztéma a szolgáltatások szélesebb spektrumát biztosító erdőkezelésre lenne lenne szükség.

[00:23:53]Azonban ennek az a nehézsége, hogy ugye ezeknek a különböző igényeknek a biztosítása konfliktusokat is szül, illetve jelen pillanatban az ezzel kapcsolatos feladatoknak a finanszírozását szinte kizárólag a faanyagtermelésből származó fedezet szolgálja.

[00:24:15]Ö sajnos el kell mondanom, hogy mi mindent megteszünk.

[00:24:23]például a parkerdő is, hogy ezeket a különböző ökoszisztéma szolgáltatások felé, ezeknek a pénzbeli ellentételezése felé el elmozduljunk, de sajnos legtöbb esetben falakban falakba ütközünk, és nagyon nagyon szükséges lenne, hogy értékeljük pén nem csak az szükséges, hogy ezeket az ökoszisztéma szolgáltatásokat pénzben értékeljük, de az is szükséges, hogy hogy ezeket vagy piacosítsuk, vagy bizonyos esetekben támogatások formájban kompenzáljuk az erdőket kezelők részére.

[00:24:59]Én egy picit szeretném a Laci mondandóját is, vagy talán visszakérdezve, de egyértelműsíteni, mert így nagyon ilyen fehérfekete alapon hangzott el, amit a Laci mondott.

[00:25:12]Én úgy gondolom, hogy ő úgy gondolja ezt a De ha nem, akkor majd Laci légy szíves jelezd, hogy alapvetően az ázónák esetében lenne szükséges a a az erdőknek, az erdők aktív kezeléseinek a felhagyása, de ezen kívül egyébként számos az úgynevezett retention forasterit, tehát a visszahagyás körébe tartozó dolgot lehet még az aktívan kezelt erdőkkel.

[00:25:39]Tehát a hogyha egy nemzeti parkot nézünk, akkor annak kell, hogy legyen egy ilyen magterülete a zónája a legértékesebb területek, ahol tényleg szerintem egy teljesen egyetértünk abban, hogy rá kell hagyni, rá kell bízni a természetre, hogy mit csinál.

[00:25:55]ezenfelül további sima védett területeken pedig természetközeli erdőgazdálkodást kellene folytatni a véleményem szerint, de természetesen valódi természet közeli módon ki kiegészítve olyan integratív elemekkel a visszahagyással, kíméleti területek visszahagyásával, habitott fák élőhelyfák visszahagyásával, amelyek kapcsolódva ezekhez a természeti övezetekhez, ázónákhoz biztosítják azoknak a fajoknak a jelenlétét, amelyek gyakorlatilag a nagyon idős öreg faanyaghoz, fákhoz kötődnek, vagy a háborítatlan területekhez kötődnek.

[00:26:40]És visszatérve a finanszírozási problémákra, tehát ebben igenis előre kell lépni ahhoz, hogy ezek a konfliktusok csökenjenek, és akkor hamarabb hamarabb megegyezésre lehet jutni, mert akkor nem lesz olyan erős kényszer a faanyag termelésen.

[00:27:02]De ugyanakkor azt gondolom, hogy a faanyag továbbra is egy fontos szolgáltatása az erdőknek, tehát egy olyan megújítható alapanyag, ami hogyha bölcsen használjuk fel, tartósan beépítjük, akkor tartósan hozzájárulhat a klímaváltozás enyhítéséhez.

[00:27:23]És természetesen mindig is lesz sajnos egyetlen kivágott fa sem, csak kiváló minőségű fából áll, hiszen vannak vékony ágak, amelyek óhatatlanul vagy a visszahagyva az erdőben oxidálódnak, illetve égnek el átvitt értelemben, vagy a lakosság bizonyos részeinek, akik fával fűtenek a a ö káháiban, de ezt is lehetne bölcsebb ben és hatékonyabban használni.

[00:27:51]És természetesen az itt képződő kivágott faanyagból akár holdfának is lehet nagyobb mértékben visszahni.

[00:28:01]Tehát én azt gondolom, hogyha ha kellő módon diverzifikáljuk a a az erdei ökoszisztéma szolgáltatásaiból származó bevételeket, és azt vissza vezetjük az erdőket fenntartókhoz, kezelőkhöz, akkor akkor sokkal bölcsebben tudjuk hasznosítani az erdőket, és sokkal kevesebb konfliktus lesz.

[00:28:24]Egyébként itt Gáborhoz fordulok, akinek van már ábrája is, és a köz ábrája.

[00:28:29]Igen.

[00:28:29]És egyébként mint mint a számok embere, hogy ugye itt elhangzott [torokköszörülés] ez a 40% 20% ilyenek, hogy a az ázón a kijelöléseknél van-e egyáltalán elképzelés arról, hogy ez hány százaléka-a lenne az erdőterületeknek, mert talán a a Hortobágyi Nemzeti Park az egyetlen, ahol ez azt hiszem rendeletileg vagy valamilyen formában megtörtént, hát ott ez nagyon alacsony százalék.

[00:28:56]Nyilván kevés az erdő a Hortobá.

[00:28:58]Igen, és ezért volt kevés a konfliktus is.

[00:29:02]Tehát akár a Balaton is ki lehetne jelölni házónákat, hiszen viszonylag kevés az erdő.

[00:29:07]De hogy ez erre van bármiféle KPI, mert ugye most olvastam a Tisza programját, abban például van, hogy a légszennyezettséget 95%-kal csökkentjük.

[00:29:18]Most nyilván ez kétféle megközelítés is van, hogy van egy abszolút ökológiai szemléletű, hogy annyi legyen ez, amennyi ökológiailag indokolt, de hogy ez ez azért ha financiálisan nézzük meg költségvetési szempontból, gazdálkodási szempontból, az jó lenne tudni, hogy mi lehet itt a célszám.

[00:29:34]Ön ökológusokkal elég sokat özk beszélgetek, sőt nagyon sok kutatásban együtt dolgozunk, tehát közös programjaink vannak.

[00:29:46]És én soha nem éreztem azt, hogy az ökológusok részéről túlzott elvárások lennének, hogy az erdők nagy része ázónába kerüljön.

[00:29:56]Pontosan arról beszéltünk az elején, hogy érdemes lenne ezeket a területeket tudományos alapossággal átvizsgálni, és ott utána szakértői szinten eldönteni, hogy mit hova teszünk.

[00:30:07]És akkor én azt gondolom, hogy nem kell nem kell azon vitatkozni, hogy mennyi, hanem akkor nagyjából ki fog alakulni, [torokköszörülés] és ott kellő mérlegelést fog fog kapni az a az a szempont, ami ami ott az alap adatterületen kellő prioritást.

[00:30:22]Gáborrból úgy érzem, kikívánkozik néhány szám azonban.

[00:30:27]é nem tudom tudod van-e nemzetközi elvárás ezel kapcsolatban, mert ugye itt arról beszélünk, hogy a nemzeti parkokkalkal kapcsolatban a minőségükkel kapcsolatban van egy egy nemzetközi elvárás és ennek nem feleltünk meg eddig és ennek a része lenne az, hogy azónál ki legyenek jelölve és hirdetve.

[00:30:42]Azt nem tudom, hogy erre van-e elvárás az IUCN-ben.

[00:30:49]Általánosan én én se tudok, illetve egy a német nemzeti parkokban ez 70% azóna.

[00:30:55]Igen.

[00:30:55]Hozzátéve, hogy általában a a kisebb nemzeti parkjaik vannak, mint mint nekünk, de és területi arány.

[00:31:01]Ugye az amerikai nemzeti parkoknál ott ez ez 90, tehát hogy gyakorlatilag a az alap skandináv nemzeti parkoknál ugyaní.

[00:31:10]Azt hiszem, hogy ez egy elég általános dolog, hogy a a nemzeti parkoknak a a jelentős része, a dereka az az a terület, ahol [torokköszörülés] nincs ilyenfajta gazdálkodás.

[00:31:18]a európai Uniós elvárások nem a nemzeti parkok területére mondják, hogy mennyi a kiválatos mérték a a természeti, úgymond természeti övezetek, hanem a a az adott szárazföldi özisztémának.

[00:31:34]és azt mondja, hogy ha az erdőketben tehát szárazföldi ökoszisztémák esetében ez a 10% lenne a kitűzött cél, tehát h gyakorlatilag akkor itt a 2 millió hektárnak a 10%-a relatíve könnyen kiszámítható.

[00:31:48]Egyébként pedig már jelenleg az aktívan nem kezelt területek, tehát a fajnyagtermelés nem szolgáló üzemmód területe az körülbelül 90 valahány 93000 hetár, de ezek között természetesen vannak fokozottan védett területek.

[00:32:07]Nagyrészt a fokozottan védett területek ebben vannak.

[00:32:09]Vannak sima védett területek, Natura, nem védett natura 2000 területek és olyan területek, amelyek egyik védettségi kategóriába sem tart.

[00:32:20]Tehát hogy tehát hogy mondjam?

[00:32:22]Tehát én azt gondolom, hogy teljesen fölösleges mondjuk azt mondani, hogy mi van a Yellowon Nemzeti Parkban, mert egy óriási hegységben, egy relatíve ritkán lakott területről beszélünk, vagy Alaszkáról, a német nemzeti parkoknál óriási mennyiségű erdőben, hogyha megnézzük, hogy az arányaiban a nemzeti park mennyit tesz ki, akkor jóval alacsonyabb százalék-ot kapnánk.

[00:32:48]Ugye előzetesen Gábor is említette, hogy a védettség szempontjából mi dobogós helyezettek vagyunk.

[00:32:55]Tehát azt gondolom, hogy ezt elsősorban szakértői tudományos alapon kellene igazán eldönteni.

[00:33:01]Sokkal fontosabbnak tartom egyébként, hogy mi folyik a védett erdőkben.

[00:33:06]És az szerintem egy nagyon komoly probléma, hogy hogy a vágásos erdőgazdálkodás a nemzeti parkokon belül az még jelen pillanatban kelleténél jóval magasabb arányú.

[00:33:20]És ezen kellene egy pillantás a térképre, és szerintem mindenki látja, hogy Magyarországon ez az ősvadon szemlélet nem nem működik.

[00:33:26]Tehát a nemzeti parkok védett és fokozottan védett erdei nem a vadon közepén lettek kijelölve.

[00:33:30]Nagyon sok, nem nagyon sok, de van néhány olyan hely, ahol a földön például, ahol a fokozottan védett terület az szántóval vagy gyeppel érintkezik.

[00:33:38]Nincs körülötte semmilyen poofferzóna, ami őt védenén.

[00:33:43]Szó sincsen arról, hogy hogy olyan hegység közepi helyeken lennének, ahol eleve nincs az erdőgazdálkodás is úgy érzi, hogy ott nincs létjogosultsága.

[00:33:52]Ez egy komoly ö hát ha tetszik érvágás, ha tetszik korlátozás, hogyha ezeken a jelentős területeken egyáltalán meg akarjuk szüntetni a gazdálkodást.

[00:34:02]De bocs, én még azt nagyon fontosnak tartom, hogy a fogalmakat tisztázzuk, mert hogy ugye ö a hozamot szerintem úgy abban az értelemben próbáltad bevezetni, hogy hogy ez gazdasági bevételt jelent.

[00:34:12]Ugye hát szerintem ez egy szimplán gazdasági kérdés, hogy a a az adott területen gazdálkodó mit vár el, vagy a gazdálkodó tulajdonosától, ha éppenségel állami erdőgazdaságról van szó, akkor a tulajdonos mit vár el tőle?

[00:34:28]Teljesen másfajta kérdés az, hogy ott milyenek a korosztályviszonyok, milyenek a a jelenlegi vágásérettségi viszonyok, honnan indult az a terület, amikor elkezdett olyan állapotú lenni, amilyennek most látjuk.

[00:34:39]Ez egy ez egy inkább biológiai kérdés.

[00:34:45]Hát igen, ezekről a területi dolgokról szerintem sokat lehet vitatkozni.

[00:34:47]azért a a azt azt felhoznám, hogy Európában is nagyon sok olyan nemzetip létezik, például Ausztriában is, akár a Dona UAuen, akár a Tayatá, ami mezőgazdasági területekkel körbe van véve, viszonylag pici, és mégis megpróbálják rá alkalmazni azokat az elveket, amik egyébként egy mondjuk mondjuk ezt a zónarendszert, és az a a zónának prioritást adni.

[00:35:19]Még még egy szempontot azért idehoznék.

[00:35:21]Ugye ez a zónakérdés egyelőre Magyarországon csak a nemzeti parkok esetében merül föl.

[00:35:24]Tehát azokban a értékes természeti területeinken, hogyha van már van itt térkép, akkor mutatom, hogy bocsánat, ez a ez a védett erdők fele a nemzeti park.

[00:35:33]Igen.

[00:35:33]Tehát, hogy hogy a hogy a meccsekben, a kőszegi hegységben, ahol vagy a zemplénben, ahol ugye nincs nemzeti park, hanem csak tájvédelmi körzet.

[00:35:41]Tehát akkor itt vagy a Mátrában Igen.

[00:35:43]Hogy hogy Máá a kedvenc helyedet is szóba hozzuk.

[00:35:47]Tehát ezek a helyszínek ugyanúgy megérdemelnék időzőjelben természetvédelmi szempontból, szakmai alapon is alátámasztható módon, hogy ezeken a helyeken is legyenek szabad szemmel látható a hagyományos erdőgazdálkodásból kivont területek.

[00:36:03]Tehát így lenne teljes a a kép.

[00:36:03]És én én azt gondolom, hogy itt nem érdemes arról vitát nyitni, hogy mennyire degradált ez a ez az ország, mert mert pont az a cél, hogy a a további degradálástól megmentsük ezeket a területeket, és és nagyon sok alkalmas is lenne rá.

[00:36:19]Egészen pici, tehát most a csáfordi erdőt hoznám föl példának, ami a Kisalföld szélén egy kis sziget és egy külön világ, hogyha oda bemegyünk.

[00:36:30]Tehát nem ördögtől való és nem megvalósíthatatlan akárhol az országban ezeket a szempontokat érvényesíteni.

[00:36:37]De akkor hadd kapcsoljak egy egy mondatereig vissza még a még ehhez a finanszírozási kérdéshez.

[00:36:41]Tehát én egyértelműen azt gondolom, hogy ez egy olyan fontos szelete a a az a a a társadalmi létezésünknek az erdők megtartása, hogy közpénzből, központi költségvetésből kellene támogatni akár a kezelőt, akár úgy általában az egész ágazatot.

[00:37:02]És akkor onnantól kezdve ezek az éles viták, amik sokszor ilyen ilyen gazdasági színezetet kapnak, ezek visszakerülhetnének a valódi szakmai platformra, és akkor tényleg meg lehetne azt vitatni, hogy jó helyen van-e az a kijelölés, hova kéne áthelyezni, mennyi fát lehet onnan kihozni és a többi, és a többi ebbe teljesen egyetértünk.

[00:37:24]Tehát ugyanezt mondtam én is, hogy egyrészt vagy a ökoszisztémaszolgáltatások piacosítása, vagy pedig ugye a támogatásokkal való kompenzálás a a megoldás, vagy ennek valamilyen kombinációja, tehát minden elképzelhető, csak értelmesen kell hozzáállni.

[00:37:42]Még egy fogalmat, bocsánat, ha szabad tisztába tenni, hogy nagyon fontos, hogy elkülönítsük a kezelést a gazdálkodástól itt részben laikusan, részben talán szándékosan elég masszívan összekeverik ezeket a fogalmakat.

[00:37:54]Nem az, hogy valami akár a természeti zónába kerül, az nem zárja ki azt, hogy bizonyos értelmű kezelést kapjon.

[00:38:00]Nagyon fontos látni, hogy hogy a a kifejetten gazdasági célú gazdálkodás az nem azonos az erdő valamilyen formájú kezelésével.

[00:38:11]Ebben lényegesen nagyobb tere van én szerintem ezeken a területeken, mint amit eddig kihasználtunk.

[00:38:16]És ezt szerintem egy kicsit át is vezet a további témákban, hogy milyen üzemmódokban lehet kezelni az erdőt, vagy hogy egyáltalán milyen formákat tudunk megvalósítani.

[00:38:23]A ugye most eléggé talán megváltozik az egész struktúrája, amiben ebbe ezzel működni fog, hogy hogy látjátok, hogy jogszabályi változásokra is szükség van, h nyilván a kijelölés az maga egy jogszabály, vagy egy rendelettel történik a zázónál kider kijelölése, vagy igazán, hogyha a mostani sz törvényeket megpróbálnánk tényleg a törvény céljának megfelelően alkalmazni és ezt csinálni, akkor az az elérhetné azt a ideális állapotot, amit akarunk, vagy itt tényleg hozzá kell látni, hogy itt ezt jogszabályagát itt látsam már, hogy ugye az erdőmérnökök, akiknek [nevetés] akikat a fejem, akiknek jogszabályt kell olvasni, annak ellenére, hogy [horkantás] másik területről érkeztek, ők ennek sose örülnék.

[00:39:15]La hát, hogy egy konkrét példát mondjak, ugye a a jelenlegi hatályos erdőtörvénynek a társadalmi vitája az 20089 táján volt.

[00:39:24]Tehát 2009-ben lépett hatályba ez a törvény.

[00:39:26]És ebbe kerülhetett bele egy olyan paragrafus, ami ami például az üzemmódokkal kapcsolatosan egy nagyon fontos előrelépés volt.

[00:39:35]Ez ez a paragrafus mondja ki azt, hogy hogy minden erdőtervezési körzetben egy bizonyos arányban el kell jutni a nemvágásos üzemmódokig, tehát hogy illetve azoknak egy bizonyos arányáig.

[00:39:48]És ez tulajdonképpen a a védett területek kezelése kapcsán is egy nagyon jó és hatásos előrelépés volt, hiszen választhatta, sőt kötelezően kell választania a gazdálkodónak ezek közül.

[00:40:02]Ugye miről beszélünk.

[00:40:04]Egyrészt ugye a a az úgynevezett faanyagtermelés nem szolgáló üzemmód, amikor a hát így így hétköznapi nyelven csak nagyon alkalmanként történik fahasználat az adott erdőben, ugye meredek, hegyoldalak satöbbi, van az örökerdő üzemmód, erről Péter majd én azt gondolom, hogy részletesen fog beszélni.

[00:40:23]Ugye ez egy nagyon régi hagyományú, nagyon sok lehetőséget magába foglaló az erdőt folyamatos ö folyamatosan megtartó kezelési mód.

[00:40:32]Ugye faanyagot termelünk úgy, hogy közben nem változik meg az erdőnek így a nagy képe, illetve van egy átmeneti lehetőség, ami a mostani vágásosból visz át.

[00:40:42]Na most a a jogszabályi változtatásra visszatérve, tehát jelenleg ez egy nagyon-nagyon szűk szeletére vonatkozik az erdőknek.

[00:40:50]ugye állami kell legyen, azon belül magas természetességű, illetve különleges rendeltetésű.

[00:40:57]Tehát itt ki van zárva lényegében az erdőknek egy köre ebből eleve, illetve na de bocs, a védett erdők pont nincsenek, azok nincsenek.

[00:41:06]viszont viszont itt itt van egy van egy ilyen lépcsőzetes százalékos bevezetési arány, ami ami tulajdonképpen egy nagyon kicsi, tehát hogyha önként nem vállalja az erdőgazdálkodó, hogy e fölé megy, akkor az egy viszonylag jelképes arányt tesz ki.

[00:41:26]Tehát bocsánat, tisztázzuk.

[00:41:27]Igen.

[00:41:27]Tehát első ciklusban, ami már lezajlott ugye, mert 2009-es a törvény, most már 26-ot írunk.

[00:41:33]Ez dombés hegyvidéken 20% volt az egyöde sikvidéken 10.

[00:41:37]Ez de mi volt az egyötöde a minek?

[00:41:38]Hogy itt aki elveszett?

[00:41:40]Annak az alapnak, tehát az állami tulajdonú védelmi rendeltetésű jó természetességi állapotú erdőknek, ahol ahol szakmai értelemben egyáltalán fölmerül az, hogy ezeket az üzemmódokat van értelme és lehet is bevezetni.

[00:41:53]Ezeknek a adott arányáról van szó.

[00:41:53]Ez Domb és hegyvidéken mondom az első időszakban.

[00:41:58]Az első 10 évben 20% volt, szívidéken 10, a másodikban 25 12,5 és a harmadikban pedig 1/3, illetve 15%.

[00:42:10]De vannak olyan körzetek, ahol ez mondjuk pár 100 és van olyan, ahol ahol nagyon nagyon nagy területet érint.

[00:42:15]Így van.

[00:42:15]Hát a ugye a vidékek ezek azért tipikusan ebbe nagyon beleesnek.

[00:42:19]Én én csak mindjárt csak nekem van egy ilyen komoly fenntartásom ezzel a megközelítéssel, ugye ez a másakijelölés is akár összekapcsolothatod, hogy most mi a cél itt?

[00:42:32]Ugye mer volt ez, hogy majd a társadalomnak van egy ilyen célja, hogy ez ökológiai szolgáltatást nyújtson, de hogy ugye itt Magyarországon mindig azt szokott elhangozni azért az erdészek részéről, hogy a mi erdőinket erdészek csinálták nagy részben.

[00:42:45]Tehát alacsony a természetességük ahhoz képest, ami mondjuk az amazonasz vagy vagy nem tudom én a Mátra észak, de hogy hogy ez ezért az erdészeknek dolgozik ebben satöbbi, hogy ez ezt fenntartsák.

[00:42:59]És az én meglátásom kicsit az, meg ami az EU-nak is a szándéka az volt, hogy az élőhely helyreállítása, ugye rekonstrukció ez nagyon sok forrást le lehetne hívni, hogy ahol nagyon rossz volt is akár a természetesség, ott is elkezdjük azt, hogy hát menjünk vissza abba az irányba, ahol ennek van igazán ökológiailag is értelme, hogy ott ott egy erdő működik.

[00:43:23]Tehát, hogy én én ezt is, mert ez is egy kérdés ugye, amit hogy jelöljük ki, hogy azokat a zónákat jelöljük ki, ahol amit érdemes védeni.

[00:43:32]De hogy ez egy ez egy nagyon komoly kérdés, hogy azokkat a zónákkal mi lesz, ahol érdemes lenne helyreállítani.

[00:43:38]Hát na tudod, a fenntartási tár pont erről beszélek és a a természethelyreállítási rendelet is pont erről szól.

[00:43:44]De én egyébként azt a fajta szólást, amit ugye elmondtál, hogy a egy kicsit én ezt úgy gondolom, hogy ez így nem igazán jó, hogy ha azt a gyerdész így mondja, én inkább úgy gondolnám, hogy az lenne a helyes megközelítés, hogy egy kellő önkritikával, de azért a szakmai eredményeket sem elfelejtve, hogy az erdőgazdálkodás Európában a és az egész világon is, de főleg itt Európában, hiszen itt született meg először Az erdészet mint hivatás akkor született meg, amikor az európai erdők a legnagyobb mértékben és a leggyorsabban fogytak.

[00:44:24]És természetesen az akkori tudás mellett az erdészek megpróbálták az erdőgazdálkodást fenntarthatóvá tenni.

[00:44:33]óhatatlanul ez valamilyen mértékben a természetesség csökkenésével járt, de ugyanakkor az, hogy az erdők ilyen mértékben megmaradtak, megőrződtek, abba, viszont már az erdély szakmának jelentős jelentős szerepe volt, hiszen tehát pont ezzel a kettősséggel kell látnunk ezt a dolgot.

[00:44:54]Tehát nem mi csináltuk az erdőket, de ahhoz, hogy hogy legalább ilyen mértékben fennmaradtak, az abban azért az erdőgazdálkodás vagy az erdészet mint hivatás jelentős szerepet játszott.

[00:45:08]Tehát én én nem szeretem ezeket a Nagy Zoló kijelentéseket, hogy mi csináltuk az erdőket, hanem inkább ezt a fajta kommunikációt helyezném előtérbe.

[00:45:16]De az is igaz valószínűleg, tehát hogy ez az új szemlélet, és pont az EU is erről beszél, meg a természethelyreállítása, hogy nem ez a marxista megközelítés van, ugye a vagy a mennyiség előbb-utóbb átmegy minőségbe, hanem [horkantás] itt azért arról az is egy fontos feladat, hogy most, hogyha már ezek az erdőterületek megmaradtak, hogy ezeknek a természetességét próbáljuk növelni.

[00:45:40]Visszatérve ugye onnan indultunk ehhez a kérdéshez, hogy jogszabály változása szükséges-e.

[00:45:44]Én azt gondolom, hogy igen.

[00:45:47]Tehát hogy az a jelenlegi jogszabályi környet az stabilizálja azt a helyzetet, amibenne vagyunk és ami a problémát szüli.

[00:45:52]Én azt gondolom, hogy itt jelentősen kellene változtatni a a jogszabályokon, de ugye legelőször valamiféle világos társadalmi elvárásokat kellene megfogalmazni, mert ugye jó esetben a jogszabályok mégis csak ezt konkretizálják szakmai síkokon is.

[00:46:09]Tehát, hogy hogy ahhoz, hogy a védettületeken, a nemzeti parkokban, az kijelölendő ázónákban, fokozottan védettek vagy bár akármilyen másféle módon jogilag megfogható területeken jelentősen másfajta kezelés legyen, vagy ne legyen kezelés.

[00:46:22]Ehhez változtatni kell a jelenlegi jogszabályi környezetet.

[00:46:27]Én nem tudom.

[00:46:27]Tehát az, hogy mennyire kell változtatni vagy nem, én csak a saját példánkat tudom elmondani.

[00:46:31]A parkerdőnél van közel 4000 hetár ázóna egy megegyezett terület, és az amióta ezekben megegyeztünk, aktív kezelés nincs mindenféle jogszabály nélkül, vagy a jelenlegi jogszabályok mellett.

[00:46:49]Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi jogszabályok mellett is lehetne megfelelő módon ezekhez a célokhoz alkalmazkodni.

[00:46:56]Itt partnerek kellenek, meg szándékkell elsősorban.

[00:47:04]És természetesen nekünk sem könnyű, mert az ott ott nem az ott ezeken a területeken nem kivágott fa az nem tud bevételeket hozni, de megteremtjük azok nagy nehézségek árán azoknak a annak a feltételeit, hogy ennek ellenére megfelelően működjünk.

[00:47:21]És áltozás mellett is nagyon fontos elsősorban a párbeszéd és az, hogy a a felek egyetértsenek a megfelelő célok végrehajtásában, megértsék egymás álláspontját.

[00:47:37]Úgyhogy én nem mondanám ki, hogy mennyi jogszabályváltozásra van szükség, mert szerintem valamilyen szempontból most is erre van lehetőség, de természetesen egy jog a jogszabályokat mindig mindig aktualizálni kell az adott helyzethez.

[00:47:55]Csak még egy visszakacsintás a 2008 körüli időszakra, a 2009-es erdőtörvényre.

[00:48:05]az örök erdővel és az átmeneti üzemmóddal kapcsolatos részletes szabályozás, hogy hogy kell azt csinálni, mert az, hogy bele lett téve a törvénybe, hogy márpedig ez itt így kell, meg ott úgy kell, hiányzott.

[00:48:17]Annak a részletes szabályai hiányoztak, hogy hogy kell ezt csinálni.

[00:48:22]Tehát tapasztalható volt az állam is, sőt a magánerdőgazdálkodók részéről is egy nagyon nagy bizonytalanság, hogy azért nem mertek belelépni, mert nem tudták, hogy mit várhatnak.

[00:48:37]2020 áprilisában szerencsére ezek a rendeletek megjelentek mind a kormányrendeletben, mind a végrehajtási rendeletben.

[00:48:43]És egy én úgy gondolom, hogy a a kép jelentősen tisztult.

[00:48:48]egyébként az is mutatja, hogy leginkább 2009 után a fanyagtermelést nem szolgáló területek nagyságrőtt, és pont az örökerdő kezdett el csak nagyon pici mértékben növekedni, mert senki nem tudta, hogy ez ezzel valójában milyen terhet vesz a nyakába.

[00:49:02]Mi hát inkább nem csinálok semmit, az egyszerűbb, mint hogy örök erő.

[00:49:04]Szóval ezt ez is ez is belejátszott többek között ezekbe a a de azért összefoglalva lehet látni, hogy a természet védelem vonata és az erdő gazdálkodás vonata azért nem egy expressz.

[00:49:18]Tehát hogy 2008 és 9-ben indult a társadalmi egyeztetés és 2020-ban [nevetés] én azt gondolom, hogy azért azért azt sem azt se felejtsük el, hogy mondjuk a parkerdő 2002 és 2026 között mondjuk 13000 hattár rökerdőüzemmód, ott 22%-át az erdőknek.

[00:49:40]A fanyagtermelés nem szolgáló erdők nagyságrendje eléri a 20%-ot.

[00:49:46]És most idén tavasszal további közel 3000 hektára örökerdő üzemmódú területet fogunk a hatóságokhoz üzemmódváltás kérelemben beadni.

[00:49:57]Ezzel az a a rökerdő üzemmód területe eléri a 16000 hektárt és a faanyagtermelés nem szolgáló területekkel együtt a területünk közel 50%-a már nem vágásos üzemmódban van.

[00:50:13]Bocsánat, a parkerdő ez ebben maximálisan kiviteles helyzetű az országon belül, még az állami erdőgazdálkodó között is azért ez legyen világos.

[00:50:23]Igen.

[00:50:23]Hát mert itt itt ugye járunk kirándulni több millió ember, mert a Péter itt dolgozik, meg még más egyebek miatt is.

[00:50:28]Bocs.

[00:50:28]Hát vol, tehát ez ezért is kérdezem én ezt a jogszabályi változást, meg a ezt a ezt a fajta szemléletváltást is, mert nyilván ez egy én szerintem azért szerencsés, hogy van, ahol már ez működött, van ahol már fölhalmazódott a szakmai tudás, mert így el lehet indulni ilyen irányba, tehát nem a 2008-as állapotban kellenek most nekivágni.

[00:50:49]viszont azt mindenféleképpen fontosnak látom, hogy erre legyen valamiféle egyrészt egy jogszabályi, hogy mondjam nyomás, másrésző pedig valamiféle gazdasági vagy ha már a társadalmi elvárás megfogalmazódott, és úgy érzem, hogy ez már azért részleteiben kezd kristályosodni, de hogy gazdaságilag is legyen egy költségvetési fejezet, egy jól kialakított támogatási rendszer, ami nélkül ezt azért lehet látni, hogy nehéz vég véghez vinni.

[00:51:16]Hát nagyon csak ugyanhez a ezekhez a gondolatokhoz expresszvonat meg satöbbi.

[00:51:20]Tehát ugye a amiről beszéltünk az elején, hogy egy nemzeti park az zónákból kellene, hogy álljon, ez szerepel az 1996-os természetvédelmi törvényben, csak ugye nem jöttek létre azok az alacsonyabb szintű jogszabályok, amik ezt ténylegesen a gyakorlatba átültették volna.

[00:51:38]Tehát tényleg nem nagyon siet, nem most idén 30 éves, úgyhogy jubileum mondok már számokat is.

[00:51:43]Bocs, de de én én én én én ugye itt a VVF Magyarországnál most már ide 20 éve dolgozom.

[00:51:49]Én emlékszem, hogy az elején nagyon nagy várakozással tekintettem a az együttműködés egyébként itt az asztalnál ülő két úrral is.

[00:51:57]Már azóta rengeteg minden körben csomó mindenről egyeztettünk.

[00:52:05]nagyon sok mindent tényleg jó irányba halad, csak rendkívül lassan.

[00:52:07]Tehát ennek és ezt azért tényleg nem lehet mással magyarázni, legalábbis én én egyre inkább nem nem tudom mással magyarázni, mint azokralkal a gazdasági kényszerítő erőkkel, amik bizonyos részén az országnak ugyanott tartják a a helyzetet, mint ahol volt, vagy nagyon minimális mértékben történt előrelépés.

[00:52:28]És valóban a Pilisi Parkerdő az egy kivétel ebből a szempontból.

[00:52:33]vannak az orszakban még máshol még akár magánterületen is olyan kezdeményezések, amik rendkívül példamutatók, de hát sajnos az ellenkezőjére is van példa.

[00:52:44]És akkor itt egy újabb szempontot hoznék be, hogy hiába csökkentenénk a a fatermelés, fakitermelésnek a volumenét, úgy általában országosan, hogyha a jogszabályokat nem igazítjuk így a a finom valósághoz, akkor még mindig előfordulhatna az, hogy a legesleértékesebb erdőfoltok is egyszer csak letermelésre kerülnek, mert sorra kerülnek, mert ugye olyan a a szisztéma, ugye ez erről Gábor tudna talán jobban tehát ez egy ezt egy ilyen gépezet ként kell elképzelni jogi és és tervezési szempontból engem netességgépezetként sem az erdőtervezést.

[00:53:20]Tehát az, hogy jelen pillanatban vannak még olyan erdők az országban, amik meglepő módon ugye nem lettek levágva és olyan magas korúak, ami ugye a szokásos vágáskor fölött van, ez tulajdonképpen egy ilyen rendszerhiba bizonyos értelemben.

[00:53:36]Talán ott azért behoznám, hogy vagy azt azért behoznám, hogy a már az 18-as70-es években megjelent első erdő törvényben is szó volt arról, hogy bizonyos helyeken nem kell levágni az erdőket, és ezeknek a maradékai közül még mindig van Magyarországon.

[00:53:51]Tehát ez ezt ilyen értelemben az erdély szakma javára kell írni, hogy hogy ezek megmaradtak, de ezek ugye nem minden esetben, tehát nagyon sok nagyon értékes erdő tűnt el akár az elmúlt néhány évben is.

[00:54:03]Egyébként ezt nem is értem, hogy amikor ott van, ott ül a természetvédelem az erdőtervezésnél, akkor ez hogy tud előíródni egy ilyen lehetőség?

[00:54:13]Előrülni nem szokott.

[00:54:13]A lehetősége van meg, amivel a gazdálkodó szabad akarata szerint él vagy nem a még használtokat illetően?

[00:54:19]akkor a lehetőségnek nem szabadna előíródni, hiszen ott van a természetvédelem, akkor vagy az nem mondta el a természetvéd, hogy gyerekek, ezt nem kéne levágni, és utána pedig érdekes módon kiderül, hogy nem kellett volna levágni.

[00:54:33]Tehát, hogy ez ez valahol azért azt gondolom, hogy itt a ez ez egy érdekes megfejtendő kérdés.

[00:54:40]Hát de én szerintem a a megfejtendő kérdés most csak, hogy ne ne nektek kelljen ezt elmondani.

[00:54:45]Most ugye mindenki ilyen leleplező videókat tesz ki és [nevetés] ki kipakolta nem tudom kicsoda.

[00:54:51]De hát ez egy ilyen egyszerű gazdasági érdekkel is leírható.

[00:54:55]Tehát most mindenféle gonosz szándék nélkül.

[00:54:57]Hogyha én nekem van egy, mit nem tudom én 160 éves bükfám.

[00:55:02]A természetvédelem erre azt, hogy hát ezt azért nem kéne kivágni, mert ez egy természetileg rendkívül érdekes valami, vagy nem tudom én bármilyen tölgyesem, amit nem kéne kivágni.

[00:55:14]Tehát én azt mondom, hogy ez a gazdasági érdekem.

[00:55:16]A természetvédelem az lehet, hogy nem tud annyira ellentartani valahol, mint mint ahogy ennek normálisnak kéne lenni, és akkor ez így levágódik.

[00:55:29]De hát egyébként, hogy zajlódhatna ez le?

[00:55:30]Szerintem a természetvédelem tudja azt mondani, hogy ez nem vágódhat le.

[00:55:34]És ezt egyébként kötelessége a hát nem tudja mondani sajnos.

[00:55:38]Tehát nagyon sok esetben tudja, máskor meg nem.

[00:55:41]De bocs, azért azt a a kijavítanálak, az nem rendszerhiba, hogyha egy levágható erdőn nincs levágva döntés kérdése.

[00:55:47]Nem véletlenül nem vágják le.

[00:55:50]Igen, ez egy feature, csak sok a bug.

[00:55:50]Ö ö igen.

[00:55:53][köhögés] Igen.

[00:55:54]Tehát [torokköszörülés] hogyha az kellően meg van alapozva, akkor igenis a természetvédelemnek megvan a joga, hogy azt mondja, hogy nem.

[00:56:03]Persze én ezt nem nem is vitatom.

[00:56:03]Én nem is vitatom.

[00:56:05]Tehát hogy itt megint arról van szó, hogy megvan a joga erre, de hogy valamilyen okból nem mondja íz.

[00:56:11]Tehát az erdő tervit tárgyalások alkalmával a természetvédelemnek az ütőkártjai most ilyen egyszerűen fogalmazva jóval gyengébbek, mint az erdőgazdálkodó.

[00:56:20]De mik ezek az ütőkártyák?

[00:56:22]a lyukszabályok, hiszen a az erdőtervezés egy döntéshozatali folyamat.

[00:56:26]Itt határozat születik, amely határozatokat a a társadalmi elvárás alapján a jogszabályok kell, hogy meghatározzák.

[00:56:31]És a ezért mondtam én az előbb, hogy alapvető sarkos jogszabályi változtatásokra biztosan szükség van, mert a jelenlegi jogszabályok ezt lehetővé teszik.

[00:56:39]Tehát, hogy ott ül a természetvédelem az autós kártyában gyakorlatilag a legalacsonyabb végsebességű autókkal, hogy nagyon hát azért ez jelentősen javult az elmúlt években, és ezt a számok teljesen egyértelműen bizonyítják, mármint a természetvédelem érdekérvényesítő képessége az az jelentősen javult.

[00:56:55]Bocs, még azért a a a vonat sebességére nézés, tehát 2006 óta van-e lehetőségünk üzemmódokat választani.

[00:57:03]Azelőtt csak vágásos üzemmód lett volna, ha egyáltalán ilyen kategóriákat használtunk volna.

[00:57:08]Azért azóta meg 10szereződött az örökerdő üzemmód, meg háromszorozódott a fanyagtermés nem szolgáló üzemmód.

[00:57:14]És ugye indulták hát a nullától a nullától indult és a valami a nullától akkor meg [nevetés] végtelen ez meg végtelen ez szereződött szereződött védett területen sőt fokozottan védett területen is van vágásos üzemmód és jogos az a az a kritika hogy ez így nincsen jól de azért lássuk ebben a az óriási szakmai előrelépést igen ehhez egyébként csak hogy hogy ez szemléletében és szerintem gondolkod odásában is azért mindenkinél bekövetkezik már ez a változás, amit szerintem talán Sipos Kati fogalmazott meg a legjobban, hogy amiket természet tolerált eddig ahogy amilyen módon bántunk vele és ahogy mondjuk erdőgazdálkodtunk, szerintem most már a klímaváltozásnak és az egyéb ilyen [torokköszörülés] abiotikus tényezőknek köszönhetően ezek a hibák megbosszulják magukat, tehát felgyorsultak ezek a folyamatok, és van egy nagyon jó ö oldal, ami egyáltalán nem erdészeti, egy kockázati tőke befektető csinálja, ez a speed and scale, ami e pontosan ezzel foglalkozik, nem csak a természetvédelem, de számtalan területen, hogy ahhoz, hogy valóban még értelmes lépéseket tudjunk tenni, azt milyen felkálázhatósággal és milyen gyorsasággal kell meglépnünk, hogy a végén még azt mondjuk, hogy ennek volt értelme, mert ezek, hogy a kaszkád elvett, ne csak mint vakitermelési évet, de ezek kaszkádszerű folyam folyamatok, amiket hiába mondhatjuk, hogy ez hát nem lassú, de nem elég.

[00:58:48]Tehát itt egyre fontosabb kérdés lesz az, hogy elég-e, amit most teszünk, és amit most nem teszünk meg, annak 10, 20-30 éves távban sokkal exponenciálisan nagyobb lesz a hatása, mint mondjuk a holocén elején volt, amikor még úgy [horkantás] nem annyira látszott, mondjuk a 70-es évek előtt a klímaváltozásnak a hatása.

[00:59:11]Úgyhogy ez szerintem egy megint egy másik kérdés, de térjünk át a az örökerdőre, amiről már itt sokat beszéltünk.

[00:59:21]A az első kérdésem szerintem az örökerdőről mi is sokat beszéltünk már itt a podcastban, de itt amit Laci is megfogja, egy-egy ilyen folyamatos erdőborítottságot biztosít.

[00:59:31]És ami másik fontos aspektus, hogy megpróbálja azért azt az erdőállapotot előidézni, ami mondjuk természetesen is előállna.

[00:59:41][zihálás] Ezzel Péterrel is voltunk egy remek túrán, ahol ott Mexikó pusztát mindenkinek javaslom, hogy tekintse meg, ahol sokat beszélgettünk erről, hogy vajon mindenhol lehet-e örök erdőt létrehozni.

[00:59:53]Tehát hogy vajon alkalmas-e rá minden erdőterület, hogyha majd egyszer kitűzzük, hogy 2050-ig nekünk ez egy ilyen KPI-unk, hogy Magyarország erdő területeinek 90%-át így műveljük bele, értve a csodálatos akácosainkat, papírnyarasainkat, nem tudom miket.

[01:00:13]A KPR-re nincs valami jobb szó?

[01:00:15]Célkitűzés.

[01:00:17]Hát a key performance indicatornek szokták ezt.

[01:00:20]Nezni ugye valamilyen szám, nem?

[01:00:23]V hát ez egy szám.

[01:00:23]Ez egy szám sajnos, de de hát szerintem fontos volna ilyen célokat kitűzni, mert a politika ezzel tudja lefordítani a társadalmi igényeket egy kicsit, vagy a vállalatok is.

[01:00:32]De hogy visszatérve a kérdésre, hogy ez az örökerdő üzemmód, ez mindenhol alkalmazható-e?

[01:00:39]Hiányzik-e ehhez valami?

[01:00:43]és céle egyáltalán, hogy mondjuk 90%-on ez legyen.

[01:00:46]Ha most mondtam egy számot egyébként, hát az örökerdő üzemmód ott alkalmazható, ahol a az a a területen lévő erdőtársulás és a termőhely megfelelően olyan állapotban van, hogy az ott a termész a az erdőtársolás fafajai meg tudják újítani magukat.

[01:01:04]Tehát mondjuk van magtermés, a magtermés öből származó magok ki tudnak csírázni, a csemete meg tud nőni, és utána az idős kivágott, kieső fákat tudja ez az önmegújulás állandóan pótolni.

[01:01:24]Tehát ott, ahol a termő olyan mértékben megváltozott, mondjuk ez különösen első, tehát elsősorban a síkvidéki alföldi erdőkre igaz, ahol már a csapadékösszeg, de ma alapvetően a a talajvízszint olyan mértékben megváltozott, az ez egyrészt a folyószabályozások a bocsorok, lápok lecsapolása ö és hát a szintén a a a a a csapadékeloszlásnak a megváltozása is okozza ezt, hogy ott már ezekről a ezeknek az erdőknek, ezeknek az őshonos erdőknek az önújítóképessége alapvetően sérült.

[01:02:07]És még egy nagyon fontos dolog van ott, ahol a vadállomány sűrűsége ezt lehetővé teszi, mert hiába van magtermés, meg lehulló magok, hogyha [torokköszörülés] csemete megered és folyamatosan le van rágva, akkor szintén lehetetlenné teszi.

[01:02:26]Alapvetően egyébként csak így durván azért a hegyvidékeink, dombvidékeink nagy részénél, ahol őshonos fafajok borítják a a területeket, azért az örökerdő üzemmód bevezetésére a a terep általában vagyis az adottságok megfelelnek.

[01:02:42]Természetesen lehet, hogy egy adott fázisban egy nagyon-nagyon öreg öreg erdőnél ez már nem a az alapvető opció, hanem ott esetleg várni kell, át kell vezetni valamilyen megoldással egy kicsit fiatalabb erdőbe, de mondjuk a nagyon öreg erdőknél még ugye az is opció, hogy hogy ott faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódot vezetünk be.

[01:03:05]Tehát alapvetően az a lényeg, hogy az önmegújulás működik-e, akár termőhelyi korlátok nem lépnek-e véletlenül fel, vagy a vadállomány akadályozza a term a az erdelyi ökoszisztéma működését.

[01:03:19]Bocsánat, muszáj kiegészítenem, hogy a reménybeli hallgatók világosan képben legyenek.

[01:03:24]Ugye Magyarország erdő területe jelenleg lényegében 100%-ban a vágásos erdőállapotot tüköröz.

[01:03:29]Azt nagyon fontos megérteni, hogy az üzemmód önmagában az egy jövőképe az erdőnek, egyfajta kezelési rezsimje az erdőnek, de egyúttal az erdő állapotát is jól jellemzi.

[01:03:42]Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyfajta erdőállapotot is jellemez, illetve előrevetít.

[01:03:47]És jelenleg az összes hazai erdő a nagyon kevés kivétel a szabályt erősíti.

[01:03:52]Az vágásos üzemmódban volt kezélve, és ezért vágásos állapotú, vagyis egykorú, homogén, minden szempontból homogén.

[01:03:59]És hát ugye az idősödése is az elmúlt évtizedekben zajlott markánsan.

[01:04:05]Tehát, hogy ebből az állapotból kell kiindulni, és akkor innen ezen kellene tudni változtatni.

[01:04:12]És ezért nagyon fontos az, hogy ezt a folyamatos erdőborítás biztosító egyéb üzemmódokat be tudjuk vezetni, mert hogy ez azon az alapproblémán, ahonnan kiindoltunk, hogy tudnélik jogos társadalmi problémát vett föl az, hogy jelentős vágásteheteket látnak az emberek, ezen kellene tudni változtatni és ezt kellene, hogy szolgálják a az egyéb üzemmódok.

[01:04:31]De mondom, ez egy nagyon fontos, nagyon nagyon alapvető sarkos szakmai fejlődést kell, hogy jelentsen, mert hogy a a gyökerek, ahonnan amikből táplálkozunk, ahonnan kiindultunk, az a vágásos üzemmódot és állapotot rögzíti.

[01:04:45]De hogyha mondjuk egy ilyen közös szakmai célkitűzés minimumot, vagy egy ilyen szakmai ideált kéne itt mindhármatoknak osztani, akkor azért az lehetne az, hogy a lehető [torokköszörülés] a tényleg a termőhelyi és egyéb korlátokat figyelembe a leghető legnagyobb területen legyen ilyen az erdőgazdálkodás.

[01:05:08]és próbáljuk ezt támogatni, ami már nem csak a ökológiai szempontból értékes, hanem szerintem a klímaváltozás szempontjából is rendkívüli kihívásokat jelent a vágásos üzemmódban ezek a nagy nap és hő hő légköri aszály által érített területeken az újulatnak a a kezelése.

[01:05:28]Hát itt egyébként talán talán az is megfogalmazható, mint egy ilyen kihívás, hogy az örökerdő üzemmódnak az alkalmazása az egyébként pont azokon a helyeken a legkönnyebb, vagy leg könnyebben bevezethető, ahol ahol az erdőket amúgy más szempontból pedig egy esetleg magára kellene hagyni.

[01:05:49]Tehát ugye ebből a 2 millió hektárból nyugodtan levehetünk mondjuk 8-900000 hektárt, ami faültetvény, kultúrdő, talán 1,1 millió hektár az, ami őshonos fafajokból áll zömmel, de ugye ennek is egy egy része az tényleg nem olyan állapotú, amiről beszélünk.

[01:06:09]És pont a nagy védett területeinken, tehát az őrségtől a Dunán túli középhegység, ugye most, hogyha egy nemzeti parkokot vesszük végig, tehát a a Balatonfelvidék, őrségi nemzeti park, Balatonfelvidéki nemzeti park, Dunai Poy, Bük satöbbi, satöbbi.

[01:06:29]Tehát ezeknek a területein koncentrálódnak azok a jó erdők, amiknek egy nagy részét És akkor a kippiáokra is mindjárt esetleg egy-két gondolat.

[01:06:42]Örülök, hogy átvetted ezt a szófordulatot, Laci.

[01:06:45]Nagyon tetszik.

[01:06:45][nevetés] Tehát, hogy hogy ez [torokköszörülés] ezek ezek között kell megosztani lényegében a a magára hagyalandó erdőket, illetve a a az örökerdő üzemmódban kezelt erdőket.

[01:06:55]És akkor itt ugye beszélünk mondjuk hát, hogyha veszek egy nagy levegőt mondjuk 600000 hektár olyan erdőről, ami amirő ami szóba jön, ebből [torokköszörülés] jó lenne hát, hogyha 10%-ot ugye beszéltünk róla, hogy az egy ilyen talán mindkét ágazat számára egy egy tolerálható nagyság rán, amit teljesen magára hagynánk, ugye 200000 hár erdő, akkor mondjuk 400000 hetár lehetne olyan.

[01:07:21]Most ez tényleg ilyen nagyon durva matek, ami amit viszont az örökerdő üzemmódban lehetne átvinni, hogyha olyan termőhelyekről van szó, olyan faállományokról, amik amik erre erre alkalmasak.

[01:07:33]És a probléma sem akadály és jelenleg ugye az örökerdő üzemmódú területeknek a nagyságrendját, ez te jobban tudod pontosan a 34000 34000 hektár.

[01:07:46]Igen, tehát jelen jelenleg ugye az országos erdőterület 155él száz-áról beszélünk, egy picit többről.

[01:07:53]Most ezt föl lehetne talán tornázni.

[01:07:54]Majdnem kettő azért, bocs.

[01:07:56]Maj majdnem kettő.

[01:07:58]De hát azért klímaszabályozási ökológiai szempontból tényleg itt itt azért a kicsi szák-ok azok nagyon szuperek, meg tényleg a hely helyi szempontból érdekesek, de itt azért azt is figyelembe kéne venni, hogy valamennyire hálózatos legyen a magyar természet, hogy ne csak ilyen foltok legyenek, ahol hát ezt tízszerére föl lehetne emelni.

[01:08:17]Ez szerintetek reális egyébként, hogy ez hát hogyha minden feltétel adott, akkor és tehát a fokozatosság elvét, tehát hogyha azt mondjuk, hogy mit várnánk mondjuk egy 30 40 év múlva mint célállapot, akkor azt gondolom, hogy mondjuk a magyar erdők 20-30%-án jó lenne, hogyha örökerdő üzemmód lenne megtalálható.

[01:08:46]ezen dolgozunk.

[01:08:46]Tényleg legalábbis mindenképpen azon dolgozok, hogy hogy ez már csak meg kell.

[01:08:51]Igen, de de így legalább van cél, tehát ez lesz dolgod, úgy érzem itt az elkövetkezendő idők.

[01:08:58]Így van.

[01:08:58]Így van.

[01:08:58]És azt gondolom egyébként, hogy nagyon sok nekhisséggel és akadállyal is szembesülni kell, amikor ezt az ember megpróbálja bevezetni.

[01:09:06]Tehát ezt én azt gondolom, hogy hogy a [torokköszörülés] a a kezeléssel megvalósított folyamatos erdőborítás jövője az alapvetően szakmai kérdés, mármint erdészeti szakmai kérdés.

[01:09:19]Hát ez itt itt jelentőset kell lépnie a szakmának.

[01:09:23]Szerintem jó úton halad.

[01:09:27]Az, hogy legyenek ténylegesen nem gazdálkodással nem érintett, tehát mondjuk természetvédelmi kezeléssel még esetleg igen, de gazdasági cél bevatkozással már nem érintett.

[01:09:37]Alapjában mondjuk azt, hogy érintetlen erdők ez egy más síkú probléma.

[01:09:39]Itt itt itt alapvető társadalmi elvárásnak, másféle társadalmi elvárásnak kellene érvényesülnie.

[01:09:47]Én szerintem ez nem egy szakmai kérdés.

[01:09:50]Ugye vannak már ilyenek, de azért itt nagyon sok problémával meg kell küzdeni.

[01:09:54]Hát védett területen, nemzeti parkokon belül is nagyon sok magánálkodó is van.

[01:09:58]Nem nem magától értetődő, hogy nekik be kell dobni a közösbe a az erdőterületüket.

[01:10:03]ö 10 20 k 15% idegenos fafajú ültetvény vagy vagy ültetvényszerű erdő van védett területen és natura területen belül is.

[01:10:15]Szintén ezeknek a jövőjével valamit kezdeni kell, de hogy hogy alapvetően én azt gondolom, hogy hogy a legfontosabb az az lenne, hogy ne üzemmódokban, ne kezelésekben vagy kezelés hiányában gondolkodjunk társadalmi szinten, hanem egy elvárt erdő állapotban, hogy értsük meg, hogy milyen állapotban vannak ma az erdők, és hogy mibe szeretnénk eljutni.

[01:10:35]ö ez egy sokkal szofisztikáltabb, értelmesebb ö megközelítést, mármint annak a célapotnak a megközelítését teszi lehetővé.

[01:10:42]Itt itt itt értelmes szakmai részletproblémákat lehet ennek mentén megfogalmazni.

[01:10:47]Nem csak úgy általában a levegőbe beszélünk, hogy hogy vágjuk-e fát, vagy-e ne vágjunk.

[01:10:52][torokköszörülés] Hol?

[01:10:53]Ezt viszonylag viszonylag könnyű megfogalmazni azért.

[01:10:55]Tehát most ez így így mondod nagyon bonyolultnak tűnik.

[01:11:00]Milyen KPI-ok mentél?

[01:11:00]Én én azt gondolom, hogy a a a legtöbb turista, aki mondjuk egy nemzeti parkba ellátogat, ő egy olyan tájat szeretne látni, ami nagyjából érintetlenséget ö magából, tehát nincsen nincsen tele vágás területtel.

[01:11:18]Tehát lényegében az örök erdő, a folyamatos erdőborítás az, amit egy egy átlagember is elvárhat szerintem egyébként joggal egy védett területen.

[01:11:29]Na most, hogyha egy picit belemegyünk, úgy hogy milyen mondanék egy számot majd ezzel kapcsolatban, hogyha hogyha már állományképről beszélünk, meg meg hogy milyen legyen az állomány belső meg satöbbi, meg a természetvédelem szakmai szempontjait is behozzuk, akkor nyilván az a cél, hogy minél természetesebb erdőkép felé haladjunk.

[01:11:48]Ennek is ugye az egyik pillére az, hogy a a vágásos erdőképtől meg a magától a vágás területek létrehozásától elmozduljunk.

[01:11:55]És ez ez mondjuk tényleg egy tolvonással elintézhető.

[01:12:00]Tehát abban teljesen egyetértek, hogy hosszú távon ezt az átmenetet megalapozott szakmai ismeretekkel, szakembereknek kell levezényelni, de az alapelvek szerintem nem olyan nagyon bonyolultak.

[01:12:12]Bizonyos helyekről a vágásos üzemmódot száműzni kell már, bocsánat a kifejezésért, vagy túllépni rajta, inkább úgy fogalmazom, meghaladni.

[01:12:23]Meghaladni.

[01:12:23]És ez ez ez szerintem mindenkinekelégítő, és ez a ez a legtöbb, hogy mondjam, laikus számára már egy már egy egy világ kép megváltozását már egy már egy óriási eredményt jelentene.

[01:12:35]Szerintem itt van egy alapvető ö szubjektív probléma.

[01:12:38]Mindenkinek sokkal szemetszúróbb egy vágásterülete, mint egy nem vágásterület állapotú erdő.

[01:12:42]Az hazai erdők 11-2%-a van a felújítás, a véghasznált felújítás állapotában mind az összeset beleértve a tarraott akácosokat, a felújítás alálló nemes nyarasokat is.

[01:12:54]Védett területen belül is van még ilyen sajnos ez 6-7% mondjuk, ami ebben az állapotban van és azért a 90 3 4 5 6 az nem, csak ez nem annyira szemetszúró.

[01:13:07]Azt az valami más módon kezelt, vagy éppen nem kezelt?

[01:13:11]Hát de a fiatalosról van szó, középkorú, tehát ha rá ránézünk ugye a mondjuk a Tarkörről a a Bükké Nemzeti Park, akkor látjuk, hogy az mint egy saktábla, úgy néz ki, hogy határvonalak vannak benne, hiszen erről van szó.

[01:13:22]Ez ezér igen erről beszéltünk eddig, hogy ez annak ellenére, hogy átérünk egy lesz egy üzemmódvántás, az eddigi vágásos üzemmódot fogja tükrözni az erdőkép még.

[01:13:32]Hát elég sajnos elég sok ideig, amit szerintem meg kéne érteni azt, hogy 20-30 év alatt azért ezek a határvonalak már elmosódnának, illetve nem kell keletkeznének újabb üres vágásterületek, vagy nem akkorák, az nagyon fontos.

[01:13:43]Pont pont a Budapest határain belül ugye az átalotó kezelt, tehát hogyha valaki fölmegy az Erzsébet kilátóba és ránéz mondjuk a HS1-re, akkor azt mondom, hogy ez olyan mint egy védett terület.

[01:13:53]Igen.

[01:13:56]I ilyet vár el egy átlagtista.

[01:13:56]Nem ezt tudjuk produkálni.

[01:13:59]Jel jelenteném.

[01:14:01][nevetés] Igen, igen, igen, igen.

[01:14:03]De bocsánat az a tehát, hogy ez ez meg nagyon szép, amit most a Laci elmondott.

[01:14:07]legyen minden idős erdő, szép erdő, csak hogy egy vágásos állapotú erdőről pontosan tudhatjuk, hogy az egy mesterségesen létrehozott és nem önfenttartó állapot.

[01:14:15]És az őserdő sem olyan.

[01:14:18]Tehát, hogyha elengedjük az erdőket, a az azt nem mondhatjuk, hogy az eddig hosszú évszázadokon keresztül vágásos módon kezelt erdők egyszer csak őserdők lesznek, és úgy is maradnak.

[01:14:29]De szerintem erről nem is beszélt Laci feltétlen minden területet el kéne engedni így, és erről lenne szó.

[01:14:34]Itt elhangzottak különböző számok egyébként, amivel ezt lehet csinálni.

[01:14:39]És szerintem ö én abban, tehát amit én hallok ebből, és próbálok egy ilyen valamiféle kompromisszumos összeegzést erről a részről adni, tehát az, hogy tényleg nagyon fontos lenne, hogy mi ez a cél, tehát hogy milyen állapotú erdőket szeretnénk látni, és utána szerintem ez egy folyamatos szakmai vita lesz, azért is, mert a körülmények is folyamatosan változnak és ez is egy olyan folyamat lesz, amit ritkán élünk meg, hogy most ebből a vágásos üzemmódból átmegyünk egy másik Lehet, hogy az örök erdőt is majd még fejlődik tovább, és még minden fejlődik és és még egy újabb üzemmódot kell bevezetni.

[01:15:17]De hogy ez szerintem egy nagyon jó megközelítés lenne, hogy legyenek tényleg ilyen ilyen szemp erdőképi és valamiféle területi elképzeléseink arról, hogy ezt hogy lehet megvalósítani, és hogy ehhez milyen forrásokra van szükség, milyen támogatásra, milyen ösztönzőkre és milyen szakmai háttérre, hogy ez valameddig elmenjen.

[01:15:35]És itt nagyon sok témánk van még, de egy én eggyel zárnám le ezt a mostani beszélgetést, és akkor remélem, hogy majd ezt folytatjuk.

[01:15:45]ö valamikor a közeljövőben ez, hogy ezt hogyan kommunikáljuk meg a társadalommal hogyan tartsunk kapcsolatot.

[01:15:53]És ugye erre talán a Pirisi Parkerdőnek van most eléggé közvetlen benyomása itt a Péterhalmi erdő [torokköszörülés] kapcsán, ami a abb ti is részt vettetek, ugye am egy ilyen szabadidős itt a budapesti erdészet területén található erdő volt, ahol ugye még most is megvan.

[01:16:16]Igen, mármint nem veszett el, nem veszett el.

[01:16:19]Tehát itt van még mindig ez az erdő, és ott indult el egy folyamat, aminek a a keretében ugye lezajlott egy társadalmi egyeztetés, hogy ezzel kapcsolatban mik a tapasztalataitok, mert ez csak még egy rövid, hogy ez általában szerintem ország szinten is egy óriási probléma, hogy hogyan kell jól társadalmi egyeztetni, tehát hogy ez azért nem volt egy ilyen nagyon divatos dolog az elmúlt hátom, hogy bocsánat, hogy Ma mindjárt átadom a szót, csak hogy történeti kontextusban legyen helyezve.

[01:16:52]A 2009-es erdőtörvény előírta a az erdőtervezéses döntéshozatali folyamat társadalmi egyeztetését, és ez zajlott is éveken keresztül.

[01:17:03]Tehát, hogy mielőtt a döntés megszületett volna, az ezelőtt fórumokat kellett meghirdetni és le vezényelni, ahol úgymond a társadalom szembesületett és kifejette a véleményét.

[01:17:13]Megszűnt a dolog nagyon jelentős részben az érdektelenség miatt.

[01:17:20]Hát részben amiatt csak ide egy, de lehet menjünk tovább akkor.

[01:17:23]Tehát alapvetően azt gondolom, hogy el kell jutni a lokális, tehát a magához a lakossághoz, mert ig igen ez megvon az erdőtervezésnél ez a bevonás, de valahogy valahogy a a az önkormányzatok szintjén ezek a dolgok nem akkor kezdenek valósággá válni, amikor a terveket meglátják, vagy ott vannak ezeken a megbeszélésen, amikor valami munka éppen elindul az erdőben, és akkor szokott robbanni a dolog.

[01:17:55]És tehát azokat a technikákat kellene sokkal jobban a az erdőtervezéseknél használni azokat a csatornákat, amivel amelyekkel a lakosságot közvetlenül be tudnánk vonni ezeknek a a erdőben tervezett munkáknak a megbeszélésére.

[01:18:20]Ugye itt az történt a Péteralmi erdőben, hogy terveztünk egy munkát, annak a jelölése ott megtörtént, és akkor kaptunk egy megkeresést, hogy hát ők nem értik, hogy itt mi történik és a többi és a többi.

[01:18:35]És akkor igen, el kellett ismernünk, hogy igenis szükség volt arra a folyamatra, ami ami ezután történt három, négy öt alkalommal terepen, de zár terembe is egyeztettünk a munkákról.

[01:18:52]És ez a ez az egyeztetés ez egyértelműen hasznos volt számunkra is, meg a lakosság számára, és ennek az eredményeképpen egy vállalható közös elképzelés valósult meg.

[01:19:02]az eredeti terveinket átalakítottuk, a lakosság megértette, sőt olyan közreműködések is kialakultak, ami még tovább megy a akár a a [horkantás] szigorúan vett erdészeti feladatokon is, mert például ökológus kollégák kiderítették, hogy az ott lévő ö borostyán ö faj az veszélyezteti vagy gyengíti az ottani erdők vízellátottságát.

[01:19:31]a nagy mértékű talajborítás miatt.

[01:19:33]Nem azért, mert hogy elszívná, hiszen nem szív el a fák fáktól a a fák kérgén keresztül nem szívja el a tápanyagokat vagy a vizet, hanem inkább arról van szó, hogy olyan sűrű rétegben fedi a talajt, hogy a jelenlegi megváltozott időjárási körülmények közepette tovább szárítja azt a termőhelyet, és emiatt aztán foltokban ez a kocsányos tölgyes már pusztul, hiszen nem egy jó vízellátású terület.

[01:20:02]Szóval, szóval ezek a együttműködések kellenek.

[01:20:05]Meg kell tanulnunk erdőgazdálkodóként közvetlenül a lakossággal kommunikálni.

[01:20:12]Ennek természetesen vannak technikai föltételei, közösségi média és a többi táblák használatai, és meg kell tanulnunk együttműködni velük, megérteni az ő gondolkodásukat és bevonni őket bizonyos a tervezésben is.

[01:20:27]Igen, az szerintem én ott ott látnám ennek a megoldását valamennyire, hogy amiről itt hosszan beszéltünk, hogy de hát mi a társadalmi szándék, így általában, hogyha egy törvényi módosítást le akarunk vezényelni, hogy ebbe tényleg mi most csináljuk ezt a klímatörvényes tervezetet, az nagyon sok társadalmi egyeztetés, civil szervezetek becsatornázása, az OE-nek, az országos erdészeti egyesületnek a a becsatornázása megtörtént, és nagyon macerás, de nagyon sok tanulsága van.

[01:20:58]Tehát nyilván van egy ilyen jogalkotói vagy jogalkotási folyamatba való bevonódás, hogy ennek tényleg legyen egy egy szakmai és társadalmi egyeztetése.

[01:21:09]És nyilván ebből szerintem az is ki tud esni, hogy mikor lényeges az, hogy legyen társadalmi egyeztetés, mert nyilván nem lehet minden erdőtervezésnél azt várni, hogy hihetetlen [torokköszörülés] érdeklődésre fog számot tartani.

[01:21:19]Főleg akkor, ha van egy olyan erdőtörvényünk, ami alapján azért nagyon rossz dolgok már nem tudnak történni.

[01:21:26]Hát ha ha betartjuk és megszületik és persze csak azért mondom, hogy ez nyilván sokkal hatékonyabb, hogyha ez jogszabályi szinten és az alapelképzelésben változik, mintogyha minden egyes helyen egyeztetnénk.

[01:21:40]viszont szerintem nagyon sok helyen érdemes egyeztetni pont amiatt ami ahol nagy a a társadalomnak vagy az ahogy a emberkörnyezettanzakció szám hogy itt valami már abból a szempontból is jó hogyha bevonjuk a lakosságot mer ez egy csomó mindent tanul és sajátjának fogja érezni ahol utána tartózkodik igen hát ahhoz hadd kapcsolódjak amit Gábor mondott hogy hogy tényleg a a 2009-es erdő törvényben ez a ez az ügyféli jogállás Az megillette például a zöld civil szervezeteket.

[01:22:11]Tehát én magam is voltam erdőtervi tárgyaláson.

[01:22:15]Itt ami egy egy hátrány, és ezt egyébként mások is így tapasztalták, hogy ugye az, aki kívülről esik be egy ilyen típusú nagyon [torokköszörülés] technikai egyeztetésre, és nincsenek megfelelő mennyiségű adatai, vagy nem látja át a teljes képet, az nem fog tudni érdemben belefolyni ezekbe az egyeztetésekbe.

[01:22:36]És itt egyébként a a Péterhalmi erdő esetében is, amit én egy nagyon-nagyon jó példának gondolok, és és tényleg azt gondolom, hogy minden szereplő a Pilisi Parkerdőt is természetesen beleértve, akik koordinálták ezt az egészet, ilyen egy egy ilyen nagyon jó ö tudást meg attitűdöt meg hozzáállást tett bele, tehát és az eredmény is ezt mutatja.

[01:23:02]De ugye ennek is egy fontos ilyen tanulási folyamata volt az, vagy vagy a vagy a folyamat közben egy fontos elem volt, hogy mindenki megkaphassa azokat az információkat, ami alapján el tudja a véleményét, vagy ki tudja alakítani.

[01:23:16]Tehát még itt egy ilyen viszonylag szűk körben is lehetett tapasztalni, hogy vannak, akik nagyon hamar megértették itt a kulcsproblémákat.

[01:23:22]volt a egy olyan kör, aki továbbra is ilyen nagyon fehéren, feketén, tehát borzasztó nehéz koordinálni egy ilyen szanaszét futó ö tudásokra alapuló ilyen konszenzuskeresést, de hát ez egyfajta ilyen ilyen demokrácia tanulás, meg egyébként a jogszabályokat is nyilván érdemes emellé igazítani, meg adott esetben akár valamiféle felkészítő tanfolyamot vagy lehetőséget tenni mellé, hogy hogy ez tényleg hatékonnyá váljon.

[01:23:52]Tehát akkor érdemes mondjuk 30 embernek leülni egy terembe, és egy konkrét erdőről elmondani a véleményét, hogyha ő arról az erdőről an pont annyit tud, amennyi amennyi egy ilyen vitához szükséges.

[01:24:07]Hát jogászként azért ezt mindig ez ez az ideális állapot lenne szakmailag, de hát azért a demokrácia nem így működik, hogy a [torokköszörülés] választásokon csak azt szavazhat, aki mindenről tökéletes információval és felkészültséggel bír.

[01:24:20]Hát ez a demokráciának mondhatni egy vakfoltja, hogy nem mindig a legédesebb kések a fiókban szeretelik a a nem demokrácia kenyerét.

[01:24:29]Bár ez nem választás, tehát Igen.

[01:24:29]Nem, de de szerintem a de a a társadalmi bevonódás is ilyen.

[01:24:37]Én azt gondolom, hogy erre azért minden lehetőség megvan.

[01:24:39]Ab azzal nagyon egyetértek, hogy ez egy közös tanulási folyamat.

[01:24:42]Nem csak nekünk erdészeknek vagy döntéshozatalban résztvevőknek kell tanulni, hanem a lakosságnak, a civil szervezeteknek is.

[01:24:49]Tisztázzuk.

[01:24:49]Az ügyféli jogállás most is megilleti a megfelelő civil szervezetet, részt vehet ebben a folyamatban.

[01:24:55]Elég ritka ez a, sőt nem elég, nagyon ritka ez a fajta részvétel.

[01:24:59]É a Péter egyetértek a az önkormányzatokat én kül kulcszerőnek gondolnám, hiszen ők elvileg egy helyi közösség érdekeit kellene, hogy képviseljék.

[01:25:08]szintén nagyon-nagyon ritka, hogy érdemel részt vegyenek döntéshozatali folyamatban, de hogy a lehetőség az megvan és az információ sincsen elzárva, mármint általában legalábbis ezekben a 10 éves ö távlatokban, az hogy egy konkrét beavatkozás pontosan mit jelent, az egy másik idő és térléptékű kérdés.

[01:25:25]De csak a példa kedvéért mindenkinek tudom ajánlani nyilvános erdőtérképünket.

[01:25:32]Nagyon sok mindent megtekinthet rajta az egész ország összes erdejéről.

[01:25:35]Mi annak ellenére, hogy az erdőtervezés, ahogy elmondta Gábor, nálunk is így folyik rá, minden évben az adott településen közigazgatási határain belül végzendő munkákat megküldjük az év elején a az illetékes önkormányzatnak.

[01:25:58]Sok esetben vannak olyan önkormányzatok, akik egyébként arról is megkérdeznek minket évközben, hogy hogy akkor ezek a munkák hogy kerültek végrehajtása.

[01:26:10]Ezekről beszámolunk, hogyha ilyen kérdés kérés jön felénk.

[01:26:13]Egy biztos, hogy ennek ellenére tapasztalunk olyat, hogy bizonyos helyeken a lakosság szembesül, hogyha valamit végzünk.

[01:26:24]És valószínűleg az a megoldás, hogy ebben a közösségi médiát jobban, az internetet, a közösségi médiát jobban használjuk.

[01:26:32]Erre például úl szerintem nagyon nagy lépés fejlődést jelentett itt a Budapest környezetében lévő erdők és a belsejében lévő erdők tekintetében ez a városi erdős honlap részünk, ahol lakosság megtalálja az egyes Budapest közvetlen közelében, illetve belsejében lévő nagyobb erdőfoltjainkat, és ott tapasztalhatja, hogy milyen jellegű kezelést szeret szeretnénk, véleményezheti.

[01:27:07]Ezeken a területeken szintén felméréseket végzünk, látogató számlálást, vélemény kutatást végzünk annak érdekében, hogy szembesüljünk azzal, hogy mi a az elvárása a környezőlakosságnak.

[01:27:24]Ez természetesen ez a legújabb idők fejleménye.

[01:27:27]Ezt még sokat kell tanulni.

[01:27:30]azért ez is egy komoly erőbefektetést igényel, amihez szintén források kellenek.

[01:27:35]Tehát azért az a ez a munka, amit a Péterhalmi erdőben csináltunk, ez egy nagyon-nagyon komoly munka volt, ami ami minket is kapacitásban is természetesen igénybe vett.

[01:27:45]És ennek ellenére is azt gondolom, hogy nagyon sokat tanultunk belőle, és nagyon megérte, mert azt gondolom, hogy ez a jövő zárásképpen csak egy ilyen rövid hát problématérkép, hogy ha csak a legfontosabb problémát, vagy a legnehez legnagyobb akadályt vagy a legnagyobb kihívást az elkövetkezendő mondjuk erdőléptekben, am 30 évre meg kéne jelölni, ugye ami most esetleg valamiféle szakpolitikai fordulat vagy más irányvé vé vételhez kéne.

[01:28:15]Én nekem csak, hogyha ilyen javaslatot tehetek, a pont ugyanúgy a VVFL közös projektünk volt, de a Magyar Hidrológiai Társaság kedvez kezdeményezte ezt, hogy lett egy ilyen nagyon jó szakmai minimum itt a víz ügyekben, amit az agrárium, a természetvédők, itt a a vízügy fogadott el, ami le kellett ülni.

[01:28:49]végigmenni ezzel, hogy mi az, amiben mindannyian együttér egyetértünk.

[01:28:50]Tehát, hogy lássunk egy olyan közös kiindulópontot, amit gyakorlatilag így a szakmai szervezetek nem vitatnak.

[01:28:56]Tehát, hogy egy olyan közös minimum, ami ami alá ne menjünk soha.

[01:29:01]És ez szerintem egy nagyon-nagyon jó üzenet volt akár a médiának, akár a polgároknak, hogy itt azért akiknek elvileg még érdek konfliktusaik is vannak, le tudtak ülnök és meg tudtak hirdetni egy olyan 12 pontot vagy 15 pontot, amivel amivel mindannyian egyetértenek, és ami valamennyire iránytű lehet arra, hogy milyen irányba kell menni mondjuk a hazai vízgaálkodásnak.

[01:29:29]Mik Mik a legnagyobb kihívások, vagy mit láttok, mint fontos tényező az elkövetkezendő 30 évben?

[01:29:35]Szerintem mindenki egyet mondjon.

[01:29:36]Tudom, hogy ezzel leszűkítem itt a de hogy egy ilyen prioritá.

[01:29:41]Jó, akkor kettőt.

[01:29:41]Kettő nagyon akkor már te tudod is melyik kettőt mondod.

[01:29:46]Igen, nekem is kettő jut eszembe, aztán, hogy ez az erdőközan kapcsolódik, szerintem ott is lehetne mond mondani egy vagy két paradigmaváltó lépést.

[01:29:56]Tehát nyilván az egyik az a biodiverzitás krízis, ami ami annak ellenére, hogy most a klímaváltozás sokkal inkább előtérben van, de ugye azt a biod, tehát a az élő világnak a romlása, pusztulása, amiről ugye magyarul itt így tudnám a biodiverzitás krízist körbeírni.

[01:30:15]Tehát ennek a megállítása vagy lassítása legalábbis ez ez az erdőgazdálkodásnak is egy fontos célkitűzése kell legyen a természetvédelemmel karöltve.

[01:30:26]Egyébként ez a probléma nem független a klímaváltozástól sem, tehát a klímaváltozás ezen még ront rengeteget, illetve a a a másik szempontnak az erősítése az a klímaváltozással szemben is egy nagyon jó megoldás felé vezetne bennünket.

[01:30:44]És hogyha az erdőre fordítom, akkor itt nyilván a a vágásos üzemmódból előrelépni.

[01:30:50]Most én nem akarok a már sokszor körbejárt irányokra megint visszatérni, de azért visszatérek.

[01:30:56]Tehát ugye a örök erdő, folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodás, illetve az erdőknek egyfajta magára hagyása.

[01:31:04]Én én azt gondolom, hogy ez a paradigmaváltás, ami a legnagyobb kihívás.

[01:31:12]Hát a környezeti változás az nyilvánvalóan egy nagyon komoly probléma, és nem a jövőbe tekintve feltételezzük, ha nem ránk rúgta az ajtót nagyon sok helyen.

[01:31:19]Ezzel nyilvánvalóan kell foglalkozni, de én azt gondolom, hogy ezt és minden mást, amiről eddig beszéltünk, a célok meg elérését, az állapot pontos tisztánását alapvetően befolyásoló probléma, a vadprobéma, amiről akartunk beszélni, de most nem volt idő.

[01:31:34]Ugye itt a vad jelentősen túltartott számban a mennyiségben van jelen a hazai erdőkben is, és borzasztóan rányomja a bélyegét az állapotára, a bennük zajló folyamatokra, vagy éppenséggel nem zajló folyamatokra.

[01:31:48]És ezt nagyon régóta tudjuk, és a probléma kicsit sem csökken.

[01:31:52]Szerintem először ezt kellene megoldani ahhoz, hogy egyáltalán tisztán lássuk, hogy milyen állapotok vannak, milyen folyamatokban bízhatunk.

[01:32:00]És ez a vadprobéma még megelőzi a környezeti változást is.

[01:32:04]Hiszán azt sem látjuk tisztán, hogy a környezeti változás mit okoz az erdejünkben, mert fölüléri az előbb említett valamit.

[01:32:12]Itt különösen egyetértve ezzel, amit előbb elmondott a Gábor, én is azt gondolnám, hogy a itt a paradigmaváltás az erdőkezelés finanszírozásában is nagyon szükséges lenne, tehát hogy az erdők fenntartásának ne csak a fajnaktermelés legyen az egyetlen bástyája, hanem itt sok sok bástyára van szükség.

[01:32:37]És azt is kiemelve, hogy a a faanyagról sem szabad lemondani, hiszen az az a jövőnek egyik egy fontos megújuló alapanyaga.

[01:32:50]És a másik pedig, hogy hogy amit szeretnék, hogy a a fejekdészeten belül egyre egyre modernebb, egyre egyre jobb tudásra tegyenek szert a szakemberek, és legyen párbeszéd.

[01:33:08]Tehát, hogy a korábbiakhoz képest, ahol sok-sok vita volt, érdemi párbeszéd legyen és előrehaladás, ne ne állóháború a a kérdésekben.

[01:33:18]Erre erre talán erre van a legnagyobb szükségük ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak.

[01:33:23]Ezért tudok bólogatni én is, de szerintem Laci is bólogatok én is, hogy ne maradjak ki itt a közös bólogatásból, úgyhogy verjött az asztalt.

[01:33:32][nevetés] Igen, nagyon-nagyon köszönöm mindenkinek a beszélgetést és hát nagyon remélem, hogy ezt folytatjuk majd itt is és más körben is.

[01:33:42]Köszönjük szépen.

[01:33:42]Köszönöm szépen.