Válasz Online 58:34

„Az öröklét elérhető lesz az ember számára” – Kömlődi Ferenc jövőkutató, transzhumanista

transzhumanizmusmesterséges intelligenciatársadalmi egyenlőtlenséginterjúközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
„Az öröklét elérhető lesz az ember számára” – Kömlődi Ferenc jövőkutató, transzhumanista
tl;dr
  • Kövér László a transzhumanistákat „Jézus gyilkosainak eszmei utódai"-ként említette; Kömlődi Ferenc szerint ez a transzgenderrel való összekeverésből fakadhat, a kettő teljesen különböző.
  • A transzhumanizmus lényege, hogy az evolúció nem ér véget az emberrel, és technológiákkal beleszólhatunk a sorsunkba, akár az élettartam meghosszabbításába is.
  • Kömlődi nem tekinti valláspótléknak a transzhumanizmust, inkább tudományos-technológiai alapozottságot lát benne, de elismeri a vallási párhuzamok létezését.
  • A legnagyobb társadalmi kockázat a technofeudalizmus: ha a feljavító technológiák csak egy szűk elit számára elérhetők, az drasztikusan növeli az egyenlőtlenségeket.
  • Kömlődi szerint a mesterséges intelligencia nem tudatos, csupán rendkívül kifinomult statisztika; a tudatosság definiálása nélkül a kérdés nem eldönthető.
  • Elismeri, hogy az MI-re való támaszkodás szellemi leépüléshez vezethet, de saját kreativitását segíti, és tudatos használat mellett nem lát benne problémát.
  • Az adatközpontok energiaéhségére megoldás lehet a moduláris atomerőművek alkalmazása, amelyek tisztábbak a jelenlegi megoldásoknál.
  • A transzhumanizmus a felvilágosodás örököse, szemben a „sötét felvilágosodás" autokratikus, CEO-királyságot hirdető irányzatával, amely hatással van az amerikai politikára is.
  • Elon Musk Mars-terveit tudományosan megalapozatlannak és kapitalista neokolonialista törekvésnek tartja, ahol technolibertariánus paradicsomokat hoznának létre.

    „Ők kezükben vannak, de ki is játszhatóak ellenük a technológiák." – Kömlődi Ferenc a technofeudális törekvésekkel szembeni ellenállás lehetőségéről.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A transzhumanizmus mint téma – a beszélgetés apropója

A podcast felvezetésében Stumpf András műsorvezető felidézte Kövér László házelnök három évvel ezelőtti parlamenti felszólalását, amelyben az akkori fideszes politikus azt állította, hogy "Jézus gyilkosainak eszmei utódai, akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak, vagy mint éppen napjainkban transzhumanistáknak nevezik magukat, ki akarják ölni az emberből az Isten utáni vágyat, a hitet."

Stumpf András elmondta, hogy ez a kijelentés adta az egyik apropóját annak, hogy meghívják Kömlődi Ferencet, akit talán az egyetlen "igazi magyar transzhumanistának" nevezett, hogy kiderüljön, "valóban sátánista-e, és ki akarja-e ölni a hitet az emberekből". A közvetlen alkalmat pedig a Könyvhét adta, ahol Kömlődi Ferenc Öröklétek című új könyve megjelenik.

Kömlődi Ferenc a bevezető kapcsán rögtön leszögezte Kövér Lászlóval kapcsolatban:

„Kövér Lászlónak a mentális szintjeit néha talán összekeverte a transzgenderrel, de lehet, hogy nem. Viszont a transzgender nézve ugyanolyan dehonesztáló, mint a transzhumanistákra, de a kettő nem ugyanaz." *

Hangsúlyozta, hogy a transzgender és a transzhumanizmus két teljesen különböző dolog, bár "nagyon áttételesen lehet párhuzamokat látni".

Kömlődi Ferenc útja a jövőkutatásig

Kömlődi elmondta, hogy ilyen szak nem létezik az egyetemen – ő eredetileg magyar-tibeti szakot végzett, klasszikus bölcsészdiplomát szerzett. Amikor a 90-es években megjelent az internet, elkezdett foglalkozni a cybervilággal, és 1999-ben megjelent "A fénykatedrális" című könyve a technokultúráról. Ennek anyaggyűjtése során találkozott először a transzhumanizmussal.

„A transzhumán egy mondatba összefoglalva, hogy az evolúció nem ér véget az emberrel." *

Később az Indexhez került, ahol technológiai témákról írt, majd egy mesterségesintelligencia-fejlesztő cég megbízásából elindította az első magyar MI-portált. 2005-ben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács hívta meg egy jövőkutató projektbe. 2006-ban egy 10 napos UNIDO-tanfolyamon vett részt Prágában, ahol "pecsétes papírt" kapott arról, hogy jövőkutató.

A transzhumanizmus alapgondolata és az öröklét kérdése

Kömlődi kifejtette, hogy a transzhumanizmus lényege szerint olyan technológiák állnak a kezünkben, amelyekkel beleszólhatunk az evolúcióba és a sorsunk alakításába. Ezekkel a technológiákkal új létformákat hozhatunk létre – például gépi entitásokat, szerves-szervetlen hibrideket –, és lehetővé válik az emberi élettartam meghosszabbítása. Az öröklét felcsillanása egy távolabbi opció.

Hozzátette azonban, hogy "mi még bőven meg fogunk halni", és ez inkább rossz hír. Az emberlét értelmezhetetlen a végesség nélkül – a döntéseink súlya szűnne meg, ha örökké élnénk.

„Egészen másképp kéne kalibrálnunk magunkat, ha egyáltalán nem őrülnénk meg egyből attól a tudattól, hogy örökké vagyunk." *

Kömlődi szerint a javító technológiák addig pozitívak, amíg az emberi szenvedést megszüntetik és az élet tartalmát kibővítik. Elképzelhetőnek tartja, hogy elérjük a 150-200 éves kort is, de a lényeg a minőségi élet. Ugyanakkor "semmi értelme" egy mai 80 év feletti öregkort az összes szenvedésével végteleníteni.

Vallási párhuzamok – a transzhumanizmus mint valláspótlék?

Laki Zoltán felvetette, hogy a transzhumanizmus és a kereszténység között párhuzamok fedezhetők fel: a jelenlegi biológiai test a bűnbeesés utáni tökéletlen állapotnak felel meg, a technológia mint megváltó elhozza a szingularitást, ami egyfajta eszkatonként visszavezet a paradicsomi állapotba – amit csak nem mennyországnak hívnak, hanem mondjuk "kultúrának" Iain M. Banks regényfolyama alapján.

Arra a kérdésre, hogy valláspótlék-e a transzhumanizmus, Kömlődi így válaszolt:

„Én nem érzem feltétlen valláspótléknak, tehát a tudományos technológiai alapozottságot érzem." *

Elismerte ugyanakkor, hogy léteznek vallási párhuzamok, akár a kereszténységgel, akár a buddhizmussal. Elmesélte, hogy egyszer vásárolt egy "transzhumanista olvasókönyvet", amiről kiderült, hogy egy egyházi konferencia anyaga, ahol a kereszténység és a transzhumanizmus viszonyáról beszéltek. Megjegyezte, hogy a pápa legutóbbi enciklikájában is szó esik a transzhumanizmusról, és az – Kövér Lászlóval ellentétben – nem elutasító hangnemben beszél róla.

Laki Zoltán kiegészítette, hogy Ferenc pápa nevesíti a transzhumanizmust és a poszthumanizmust is az enciklikában, és "elítően beszél ezekről mint ideológiákról", de valóban nem technológiaellenes. Az etikai vita szerinte ott húzható meg, hogy tökéletesíteni akarjuk-e az emberi állapotot a szenvedés csökkentéséig, vagy meg akarjuk-e haladni azt.

Agy-számítógép interfészek és a képességek feljavításának határai

Kömlődi beszélt a BCI (Brain Computer Interfaces) technológiákról, amelyeket két célra használnak: egyrészt elveszített képességek pótlására (például lebénult emberek kommunikációjának helyreállítása), másrészt a meglévő képességek feljavítására. Utóbbira már az amerikai hadsereg is végez kísérleteket.

Viccesen megjegyezte, hogy az első cyborg tulajdonképpen a "kampós kezű kalóz" volt a középkorban, jelezve, hogy ezek a folyamatok fokozatosak, nem drasztikus változások. Ahogy a természetes világ szintetizálódik, a nem emberi világ is egyre inkább élő jegyeket mutat – léteznek már olyan chipek, amelyekhez élő szöveteket vagy élő sejteket használnak fel. Ez egy "konvergencia" a két világ között.

Társadalmi egyenlőtlenségek veszélye – technofeudalizmus

Kömlődi hangsúlyozta, hogy a legnagyobb társadalmi kockázatot abban látja, ha a technológiákat csak egy szűk elit használhatja és élvezheti, míg a lakosság túlnyomó többsége ugyanúgy él, mint korábban. Ha a lakosság 1%-a rendelkezik feljavított képességekkel, azok hatalmas előnyben lesznek a 99%-kal szemben.

„Tehát neked azzal nincsen bajod, hogyha félig már gép és félig ember, csak mindenki lehessen félig gép és félig ember?" – kérdezett vissza Stumpf András. *

„Igen, igen, igen." – válaszolta Kömlődi. *

Arra a kérdésre, hogy miért lenne ez jó, kifejtette, hogy az ember megteremtette a mesterséges intelligenciát, ami fejlődik, és ez a fejlődés visszahat az emberre. Ezek a visszacsatolási hurkok egy "intelligenciarobbanás" felé haladnak, és minél több síkját érzékeljük a világnak, annál jobb nekünk.

Laki Zoltán rámutatott, hogy a technofeudalizmus kifejezés Janisz Varufakisztól, a görög közgazdásztól és volt külügyminisztertől származik. A mesterséges intelligencia területén néhány nagyvállalat – OpenAI, Google, Anthropic – kezében összpontosul a technológia, és ez a szűk elit a politikai elittel is "kéz a kézben" jár.

„A Trumpnak a beiktatása az gyönyörűen példa volt, hogy héten mindenki haptákba állt" – jegyezte meg Kömlődi. *

Kömlődi szerint ezeket a technológiákat azonban a szűk elit ellen is lehet fordítani aktivizmus és egyéb módszerekkel. Demokratizálni kell őket.

A mesterséges intelligencia tudatosságának kérdése

Laki Zoltán felhozta Richard Dawkins nemrég megjelent esszéjét, amelyben a neves tudós azt írta, nem tudja cáfolni, hogy a chatbot, amivel beszélget, tudatos lenne. Kömlődi határozott véleménye az, hogy a mesterséges intelligencia nem tudatos – intelligens bizonyos szinten, de részben "nagyon-nagyon kifinomult statisztikáról" van szó.

„Akárhányszor beszélgetek valamelyik chatbottal, ott nem érzek érzelmi kötődést, nagyon funkcionálisan használom." *

Stumpf András felvetette a filozófiai problémát: a tudatosságot csak saját magunkról tudjuk biztosan – mindenki csak saját magáról tudhatja, hogy tudatos. Ha egy gép tudatos lenne, akkor sem tudnánk megállapítani róla, mert csak az állítására hagyatkozhatnánk.

Kömlődi szerint először magát a tudatosságot kellene definiálni – hogyan keletkezett. Erre sok teória van, de kevés bizonyíték. Az ő felfogásában az ember nem gép, bár sok gépi összetevő van benne; ezek "ágensként" összejátszanak, és interakcióikból emergens módon kifejlődik a tudatosság, amibe kvantumjelenségek is közrejátszanak.

Laki Zoltán hozzátette, hogy van egy másik elmélet is, amely szerint alapvetően ugyanazt csináljuk, amit a nagynyelvi modellek – statisztikát végzünk, és odarakjuk azt a szót, ami a legmegfelelőbb. Az ember a valóságot "hallucinálja be" az érzékszervei által.

A mesterséges intelligencia kognitív hatásai és a szellemi leépülés

Stumpf András aggodalmát fejezte ki, hogy az MI-re való napi támaszkodás a kognitív képességek leépüléséhez vezethet, utalva arra, hogy a nagynyelvi modellek jobbak szövegértési feladatokban, mint az emberek 80%-a. Kömlődi elismerte, hogy az elmúlt 20 évben az emberiség szellemi kapacitásait tekintve nem emelkedő pályán van:

„Úgy lehet durvábban fogalmazni, hogy kezd elhülyülni az emberiség." *

Ugyanakkor saját tapasztalata szerint a mesterséges intelligencia a kreativitását segíti, gyorsabban dolgozik, és nem tud rosszat mondani róla. Hangsúlyozta, hogy tudatosan kell használni, tisztában kell lenni azzal, hogy "kőkemény számítások folynak benne", és semmiféle érzelmi kötődés nincs.

Elmesélt egy személyes anekdotát is: amikor a számítógépe nem indult el, a ChatGPT lépésről lépésre segített neki két óra alatt megjavítani.

„És ezt megköszöntem neki, mert úgy éreztem, hogy egy kis karbon elégetést ezért cserébe – nem gondoltam bele akkor a karbonégetésbe." *

Adatközpontok energiafogyasztása és moduláris atomerőművek

Kömlődi könyve utolsó fejezetének egyik fő témája az adatközpontok energiafogyasztása. Szerinte megoldást kell találni erre, és a tendencia az, hogy kevesebb adattal jobb modelleket kell létrehozni. Felvetette a kisméretű moduláris atomerőművek lehetőségét, amelyek pont meg tudnák termelni a szükséges energiát, és sokkal tisztábbak, mint a jelenlegi megoldások.

Laki Zoltán egyetértett abban, hogy az atomerőművek feleslegesen és károsan démonizált technológiák voltak az elmúlt fél évszázadban. Megjegyezte, hogy az amerikai kormány eközben új szénerőmű-projekteket jelentett be, amelyeket a szövetségi állam dollárszázmilliókkal támogat.

Geomérnökség és a klímakatasztrófa elkerülése

Stumpf András felvetette, hogy a geomérnöki technológiákkal kapcsolatban az "Istent játszás" veszélye merül fel, hiszen olyan komplex rendszerekbe nyúlnánk bele, amelyek minden következményét nem ismerjük. Kömlődi szerint egyre tökéletesebb számítógépes szimulációkkal előre lehet jelezni a hatásokat, és ezeket a technológiákat csak végszükség esetén – ami a század végére vagy akár előbb is bekövetkezhet – kellene bevetni.

Kömlődi hangsúlyozta, hogy nem ért egyet azzal, amikor a klímaváltozás kapcsán az egyéni felhasználót kulpabilizálják, miközben a vállalatok felelőssége sokkal nagyobb.

„Ez elenyésző ahhoz képest, amit a vállalatok fogyasztása." *

Laki Zoltán hozzátette, hogy a fogyasztók és a vállalatok kizárólagos hibáztatása helyett a kettőt együtt érdemes nézni, mert "ez egy szimbiózis", és a szabályozásnak is fontos szerepe lenne.

Transzhumanizmus és politikai irányzatok: Új felvilágosodás vs. sötét felvilágosodás

Kömlődi kifejtette, hogy a transzhumanizmus a humanista hagyományban gyökerezik – Pico della Mirandolát szokták "ős-transzhumanistaként" említeni, mert ő is azt mondta, hogy az emberi állapoton túl lehet lépni. A transzhumanizmus a reneszánsz és a felvilágosodás örökösének tekinthető.

Yann LeCun, a Meta egykori vezető MI-kutatója "új felvilágosodásról" beszélt egy Yuval Noah Hararival folytatott vitájában. Ezzel szemben áll az úgynevezett "sötét felvilágosodás", amelyet olyan gondolkodók képviselnek, mint Curtis Yarvin és a "penészbogár" becenevű Mencius Moldbug. Ők lényegében egy autokráciát, egy "CEO-királyságot" tartanának kívánatosnak a demokrácia helyett. Ez Peter Thiel irányvonala is.

Laki Zoltán rámutatott, hogy ez a gondolatkör komoly hatással van a jelenlegi amerikai kormányzatra, például az alelnökre, aki "nagyon furcsa egyveleget" alkot a sötét felvilágosodás és a katolicizmus hatásai alatt. Peter Thiel – aki maga is katolikus – számos transzhumanista projektet támogat.

Kömlődi reményét fejezte ki, hogy ennek az irányzatnak véget tud vetni valaki az ellenoldalon, és Kevin Newsom kaliforniai kormányzóban látja ezt a potenciált:

„Tehát én nagyon bízom benne, hogy 2028-ban ő lesz a demokrata jelölt." *

A világűr kolonizálása és a Mars-program

Kömlődi egyértelműen szkeptikus Elon Musk Mars-terveivel kapcsolatban. Szerinte a projekt tudományosan és technológiailag sem megalapozott, és a következő évtizedben biztos nem jut el ember a Marsra.

„A maszkkal szemben mindig szkeptikus voltam. Az első pillanattól kezdve ott valamilyen kis ördög mozgott bennem." *

Musk (és Jeff Bezos) esetében a világűr kolonizálása "egyértelműen egy kapitalista gondolat" – a kapitalizmus végtelen fejlődése véges erőforrásokkal találkozik, és ezért kell külső forrásokat keresni. Kömlődi szerint amíg a felfedezés vágya motiválja a világűrbeli terjeszkedést, addig nincs probléma, de amikor "neokolonialista gondolatisággal" kapcsolódik össze, ott már problémákat lát. Muskék "technolibertariánus kis paradicsomokat" akarnak létrehozni, ahol ők mondanák meg a "tutit" politikailag is.

Stumpf András felvetette, hogy a véges erőforrásokat inkább a földi éhezés megszüntetésére is lehetne fordítani. Kömlődi szerint a döntés nem egyszerűen a vállalatok kezében van, és bízik benne, hogy az új technológiákkal éppen a technofeudális törekvések ellen lehet tenni.

„Ők kezükben vannak, de ki is játszhatóak ellenük a technológiák." *

Demis Hassabis vs. Sam Altman – A "jó" és a "rossz" tech-vezető

Kömlődi különbséget tett a mesterséges intelligencia fejlesztői között. Szerinte nem minden technológiai vállalat "ördögtől való". Sam Altman (OpenAI) megközelítését az "abszolút üzletember-profit" jellemzi, míg Demis Hassabist (Google DeepMind) a "tudomány emberének" tartja, akit 20 éve követ, és aki szerinte az emberiség javára akarja a fejlesztéseket végezni. Utóbbit "abszolút vállalható figurának" nevezte.

Laki Zoltán ezen nem lepődött meg, jelezve, hogy ismeri Kömlődi álláspontját.

A könyv és a könyvheti programok

A beszélgetés végén Stumpf András elmondta, hogy Kömlődi Ferenc Öröklétek című könyve a 61-es standnál lesz kapható vasárnap a Könyvhéten, ahol a szerző 14 és 15 óra között dedikál. Emellett a Válasz Online kiadványai is dedikáláson vesznek részt: Bódis András és Ablonczy Bálint szombaton 17 órakor az Osiris standjánál.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Stunumf András: A műsorvezető neve az átiratban így szerepel, de a valós név minden bizonnyal Stumpf András (a Válasz Online újságírója). A kontextusból javítható.
  • Picoella Mirandolát: A reneszánsz filozófus nevének ASR-hibás felismerése. A helyes alak: Pico della Mirandola.
  • Jarwintól, Curtis Jarwintól: Curtis Yarvin amerikai politikai filozófus nevének többszörösen torzított változata.
  • penészbogár mercus: Mencius Moldbug (Curtis Yarvin internetes írói álneve) ASR-félreismerése.
  • Jan Leung: Yann LeCun, a Meta vezető MI-kutatójának neve hibásan felismerve.
  • a Griesal összeállt: Grimes (Claire Boucher kanadai zenész, Elon Musk volt partnere) nevének torzulása.
  • Kevin Juson: Kevin Newsom (máshol Gavin Newsomként ismert) kaliforniai kormányzó nevének félrehallása.
  • Harariva: Yuval Noah Harari izraeli történész nevének torzulása (a vitát Yann LeCunnal folytatta).
  • Melcius mod bug: Mencius Moldbug torz alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:09]Jézus gyilkosainak eszmei utódai, akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak, vagy mint éppen napjainkban transzhumanistáknak nevezik magukat, ki akarják ölni az emberből az Isten utáni vágyat, a hitet.

[00:00:26]Ezeket Kövér László osztotta meg velünk három évvel ezelőtt, majdnem három évvel ezelőtt.

[00:00:30]Köszöntöm a kedves nézőket és a hallgatókat itt a Válaszpodcast friss adásában.

[00:00:34]Én Stunumf András vagyok, valamint Laki Zoltán kollégám is itt van velem.

[00:00:38]Szervusz és üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:39]Azért gyűltünk itt ma össze, mert ezekről a bizonyos transzhumanistákról fogunk beszélgetni ma gyakorlatilag egy olyan emberrel, aki talán az egyetlen ma igaz igaz magyar transzhumanista, meg fogjuk tudni, hogyha minden igaz, hogy hát valóban sátánista-e, és ki akarja-e ölni a hitet az emberekből.

[00:00:56]Ez a célja.

[00:00:56]Mégpedig az apropó, az nem más, mintogy elindul a héten a könyvhét, és erre a könyvhétre megjelent Kömlődi Ferenc Öröklétek című könyve.

[00:01:05]Itt látható.

[00:01:05]Szervusz Feri.

[00:01:07]Közben köszöntünk.

[00:01:08]Sziasztok.

[00:01:08]Ö köszöntöm a válasz online hallgatóit, nézőit.

[00:01:15]Ez pont most jött ki a nyomdából ez a könyved, úgyhogy ha minden igaz, ezt a könyvhéten majd dedikálod is valamikor vasárnap, ugye vasárnap 2 és három között a 61-es standnál az a kiadónak a standja ott.

[00:01:24]Ha pedig itt tartunk, mielőtt belemegyünk a transzhumanizmus rejtelmeibe, elmondom, hogy a válasz online is fog dedikálni egyrészt a nemzet a hátizsákban című kiadványt, Ablonci Bálint kolléga, és a neraktákat, amelynek a címlapját már jól ismerik, hiszen rengetegszer felmutattuk ebben a podcastban, az pedig Bódis kolléga, ez pedig szombaton 5 órakor lesz az Oziris standjánált.

[00:01:45]Ennyit azért haza is beszéltem, és persze iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra, támogassanak minket, ha tudnak és így tovább.

[00:01:53]De egyrészt te jövő kutatóként vagy ismert.

[00:01:58]Erről beszélj egy kicsit, hogy ugye ilyen szak nincs az egyetemen, hogy jövőkutató.

[00:02:02]Úgyhogy ez mi a fenét jelent?

[00:02:04]Az ember, hogy él meg abból, hogy ő jövőkutató.

[00:02:05]Másrészt az Öröklét című könyvnek a hátterjéről, hogy ez a transzhumanizmus, ez neked miféle bogarad, miért olyan fontos, hogy még Kövér László is felfestette ezt az irányzatot, vagy minek is nevezzük, mint ellenséges legyőzendő valami ilyen hadakat?

[00:02:22]hogy előjáróban annyit mondanak, hogy Kövér László talán ismerve Kövér Lászlónak a a mentális szintjeit néha talán összekeverte a transzgenderrel, de lehet, hogy nem.

[00:02:35]Viszont a transzgender nézve ugyanolyan dehonesztáló, mint a transzhumanistákra, de a kettő nem ugyanaz.

[00:02:40]Ezt már már is le tudod szögezni.

[00:02:43]K kettő kettő nem egyáltalán nem ugyanaz.

[00:02:45]Nagyon áttételesen persze ugye minden mindennel összefügg, és nagyon áttételesen lehet párhuzamokat látni, de nagyon másról van szó.

[00:02:54]És hogy hogyan lettem jövőkutató?

[00:02:58]Ez elég érdekes.

[00:02:58]Ú, ugye ilyen szak nincs az egyen.

[00:03:02]Én annak idején magyar tibeti szakot végeztem, tehát ilyen klasszikus bölcsész ö diplomát szereztem.

[00:03:09]Aztán úgy amikor bejött az internet és nagyon nagyon érd érd érdekelt az a világ mindig érdekelt a hogy mely kommunikációs formák mutatnak leginkább előre.

[00:03:28]Internet ilyen film videóval foglalkoztam, aztán utána ugye amikor bejött az internet meg az egész cyber világ a 90-es években, akkor elkezdtem ezzel foglalkozni.

[00:03:39]Írtam is egy könyvet így a technultúrára a fénykatedrálisa 1999-ben jel jelent meg.

[00:03:45]Amikor anyagokat gyűjtöttem a fénykatatedrálishoz, akkor futottam bele a transzhumanizmusba, mint kaliforniai a transzhum egy mondatba összefoglalva, hogy az evolúció nem ér véget az emberrel.

[00:04:02]Ma viszont a kezünkben állnak azok a technológiák, amikkel beleszólhatunk az evolúcióba, a sorsunk alakításába, illetve ezekkel a technológiákkal létrehozhatunk új létformákat is, például gépi entitásokat, szerves szervetlen hib hibrideket, és ezek a technológiákkal lehetővé válik az emberi élettartam meghosszabbítása.

[00:04:32]Ugye itt a felsejlik a távolba az öröklét.

[00:04:35]Nem véletlen az a címe a könyvemnek, hogy öröklétek, de ez egy inkább távolabbbi opció.

[00:04:40]Tehát mi még bőven meg fogunk halni úgy a tudományos a text.

[00:04:47]Ez biztos, hogy rossz hír.

[00:04:47]Tehát ez nem lehet, hogy a lehető legjobb hír.

[00:04:48]Tehát az egész emberlét, mint olyan értelmezhetetlen a akkor, hogyha nem végességgel számolunk talán.

[00:04:54]Tehát, hogy a a súlya szűnik meg mindennek a minden döntésünknek.

[00:04:58]ö egészen másképp kéne kalibrálnunk magunkat, ha egyáltalán nem őrülnénk meg egyből attól a tudattól, hogy örökké vagyunk.

[00:05:06]Ez egy elég érdekes filozófiai kérdés azért, mert ugye nyilvánvaló ezek a javító technológiák mindaddig, amíg a emberi szenvedést megszüntetik, addig teljesen pozitív dolgok.

[00:05:17]Tehát úgy ugye és amíg a emberi élet tartalmat tartalmat kibővítik, tehát úgy gondolom, hogy nem, hogy elérhetünk 150-2000 évig is, vagy akár tovább is.

[00:05:33]A lényeg az, hogy így minőségi életet éljünk és 100%-osan saját magunk legyünk.

[00:05:37]Hogyha ezt a technológia megteremti, akkor áldásom rá.

[00:05:43]annak viszont, hogy nem nincs semmi értelme, hogy mondjuk úgy egy ilyen 80 felett egy mai 80 feletti öregkort az összes szenvedésével és bajával végtelenítsünk.

[00:05:56]És mondjuk, hogyha ez a öröklét megvalósulna, nyilvánvalóan teljesen másképpen kellene gondolkoznunk a földről, tehát annál a puszta ténynél fogva, hogy túl sokan lennénk.

[00:06:08]És ugye a eleve a kapitalizmus problémája, hogy ilyen végtelen növekedéssel számol véges környezetben.

[00:06:16]Tehát itt, de hogyha ez már nagyon hipotetikus, hogyha az örökléthez adottak a technológiák, akkor nyilvánvalóan adottak lesznek arra is a technológiák, hogy a világűrbe ne gyarmatosítóként, hanem felfedezőként kirajzunk és ott valahol megtelepegedjünk olyan területen, ami olyan bolygón, ami életre alkalmas.

[00:06:41]Ugye ilyenek vannak nyilván.

[00:06:44]Azért is, azért is érdekes ez, mert és azért is kértem Zolit, hogy jöjjön be, mert ő a nagy tudora minden ilyen nagy nemzetközi trendnek nálunk a válasz onlineál.

[00:06:52]De amikor ezeket hallod, ugye Magyarországon nem nagyon jellemző, talán tényleg a Feri az egyetlen, aki aki beleáll ebbe, és azt mondja, hogy ez eznek jó vége is lehet, és az jó, hogy hibrid lesz az ember meg a gép, és valahogy összeszövetkezik.

[00:07:03]Te azért elborzatsz, amikor ilyeneket kell hallgatnod?

[00:07:08]Ön nem borzadok el már csak azért sem, mert én például a science fiction irodalomnak a nagy rajongója vagyok és aztán szerintem Feri, te is írod a könyvben, hogy a jövőkutatás az egy olyan 15-20 éves időtávatig tud megbízhatóan előrejelezni, és utána inkább a science fiction íróknak a fantáziája mutatja meg sokszor, hogy mit hoz majd a a jövő.

[00:07:32]És a science fiction irodalomban ugye valamikor elborzasztó szándékkal festik föl ezeket a víziókat, valamikor pedig pozitív jövőképként felvázolva, de szerintem ezt minden olvasó akár egyénileg is leszűrheti, hogy mit tartana ebből kívánatosnak, meg mit tartana nem kívánatosnak.

[00:07:52]De ugye mivel nagyon lecsaptunk itt rögtön a közepébe az örökléttel, és nem akarok Kövér László nyomdokaiba lépni, de egy kicsit itt a vallási vonalhoz visszaveznék, mert az egészet elolvasva, meg azokat a pályákat végiggondolva, amiket amiket amiket ez a könyv végigjár, egy kicsit látni azért azokat a párhuzamokat, amiket a mondjuk a kereszténységgel föl lehet fedezni.

[00:08:23]Tehát ugye a ugye van a a jelenlegi testünk, amit a biológiai evolúció formált, ami egyfajta tökéletlen test, mint mint mint mint mondjuk a paradicsomi bűnbeesés utáni állapot.

[00:08:35]Tehát egy egy tökéletlen elhomályosult értelem satöbbi, de jön a technológia, mint megváltó és elhozza a a szingularitást, ami mondjuk egy ilyen eszkatonként eljuttat minket a paradicsomi paradicsomi állapotba, ahol örökké élünk.

[00:08:51]Csak mondjuk ezt nem mennyországnak hívjuk, hanem kultúrának, mint ahogy ugye az egyik öalmi példádban te is hozod ilyen banks nagy regényfolyama alapján.

[00:09:02]Kedvenc fiírom, de hogy látod ezt a párhuzamot, hogy van itt valami véletlen, vagy akár szándékos párhuzam is ezzel a ezzel a megváltás történettel?

[00:09:12]Röviden vallás pótlék-e a transhumanizmus?

[00:09:17]Én nem érzem feltétlen vallásportléknak, tehát a tudományos technológiai alapozottságot érzem.

[00:09:22]Aztán amikor átmegy ilyen nagyon eszkatológikus terepekre, ott és de ez ott ott már felmerülnek kérdések, és de viszont ezek már általában olyan távoli jövőt, tehát ezek már a beláthatatlan jövőben történ történnek.

[00:09:39]És ö én úgy gondolom, hogy jelenlegi állapotában a transzhumanizmus azzal igazolódott be, hogy ugye mesterséges intelligencia az már létezik.

[00:09:53]Nyilván nem itt egy nagyon fontos különbségtételt kell tenni, mégpedig a tudat, tudatosság és az intelligencia között, hogy a mesterség elérhetjük mi a szuperintelligenci, elérhető a szuperintelligenciaszint is nem feltétlen szükséges ahhoz, hogy tudatos legyen.

[00:10:11]Viszont azért nem ártana, hogyha tudatos lenne, mert akkor ilyen akkor etikusan lenne képes döntést hozni az a mesterséges intelligencia.

[00:10:18]De így visszatérve a kérdést, hogy igen, egyébként néha nehezemre esik kimondani, de léteznek vallási párhuzamok, tehát léte léteznek, de ezek nem olyan erősek, de itt akár még a buddhizmust is említhetnénk, vagy kereszténységet is.

[00:10:40]És egyébként egyszer pár évvel ezelőtt így megláttam egy ilyen transzhumanista olvasókönyv.

[00:10:49]Na mondom ezt megveszem gyorsan.

[00:10:51]Meg is vettem.

[00:10:51]Aztán amikor belelapoztam, hazanéztem, ez egy egyházi konferenciának volt a az ott ról szólt, az ott elhangzott előadások és egytől egyig arról szólt, hogy a kereszténység és a transzhumanizmus hogyan viszonyulnak egymásra.

[00:11:06]Hát így nem nagyon olvastam úgy, mert kicsit másra számítottam.

[00:11:09]De úgy láttam, hogy a amellett, hogy egy obligát bírálat, amellett úgy nem volt feltétlenül negatív.

[00:11:19]Tehát de például, hogyha a m pápának a mostani enciklikáját nézzük, amiben szintén a mesterséges intelligenciáról, amiben megemlíti a transzhumanizmust, ő se egy Kövér Lászlói attitűddel beszélt a transzhumanizmusról.

[00:11:33]Tehát úgy úgy úgy igen úgy úgy úgy beszélt, hogy igen, ez tehát nem egy kisöprendő teóriáról, hanem hogy a emberi szem, hogy addig látja a lét jogosultságát, amíg a ezekkel a technológiákkal az emberi szenvedés csökkenthető, megszüntethető, satöbbi.

[00:11:55]Ő ö a nem szeretem ezt a szót, hogy embernemesítés, mert akkor rögtön eugénika meg így ilyen tör történelmi negatív példákra gondolunk, de én úgy gondolom, hogyha mindenkinek a tehát hogyha a lehetőségünkben áll, hogy tényleg a betegségektől megszabaduljunk és léteznek olyan technológiák, akkor hajrá.

[00:12:17]Tehát Igen.

[00:12:20]És a pápa se mond nagyon mond mást, vagy mond mást.

[00:12:21]Zoli, te nagy tudora vagy egyébként a a Vatikán ügyeinek is, úgyhogy ebbe beleást rendesen.

[00:12:27]Igen.

[00:12:27]A transzhumanizmust sőt a poszhumanizmust is nevesíti az enciklika és elítően beszél ezekről, mint ideológiákról, de valóban nem technológiaellenes.

[00:12:39]Sem a mesterséges intelligenciát, sem a többi ilyen öksponenciális technológiát nem abóvó ellenzi.

[00:12:46]Szerintem a hogyha itt egy etikai vitába akarunk kezdeni, akkor akkor valahol ott lehet meghúzni a határt, hogy tökéletesíteni akarjuk az emberi állapotunkat a szenvedés a testi testi és lelki szenvedés csökkentéséig, vagy pedig meghaladni azt, és hogy hol húzódik eközött a határ.

[00:13:07]Ugye volt egy amerikai bioetikus, aki a terápia és a feljavítás közötti határvonalban jelölte ki azt, ami ami ami még támogatható, és ami már erőteljes etikai aggályokat vett fel.

[00:13:22]Nem ez a transzhumanizmus és a poszhumanizmus közötti különbség egyébként?

[00:13:25]Nem feltétlenül, de visz visz viszont a ugye ez a agyszámítógép interfaceeknél merül fel, a BCI technológiáknál, a Brian Computer Interfaces és ott ugye két célra használhatók ezek a technológiák.

[00:13:42]Egyrészt elveszített képességek pótlása.

[00:13:45]Tehát valaki lebénult és akkor újra megtanul írni vagy kommunikálni valahogy.

[00:13:52]A második szint a meglévő képességek feljavítása.

[00:13:54]Viszont már erre is vannak kísérletek a meglévő képességek feljavítása amerikai hadseregbe példá ilyen különböző hadi cél célokra.

[00:14:04]De egyébként itt van egy filozófiai kérdés, hogy a tényleg nem az ember az evolúciós folyamat végállomása.

[00:14:14]Ez így a transzhumanizmusnak is az egyik alapvetése.

[00:14:17]És ha nem az ember az evolúciós folyam, evolúciónak a végállomása, akkor az folytatható a más irányokba.

[00:14:23]És nyilvánvalóan amit mondtam, hogy így egyrészt a gépi entitások, másrészt az ilyen embergéppibridek.

[00:14:30]Tehát és most ne ilyen nagyon durva embergéphre gondoljunk, de ez ez is elkezdődött már.

[00:14:37]Hát vannak emberek, akiknek különböző csipek vannak beépítve, tehát már a pénzméte kerektől kezdve úgy ez rég sőt így azt viccesen szoktam mondani, hogy első ilyen első cyborg az a kampos kezű kalóz volt így még valamikor a középkorban.

[00:14:52]Tehát és ne drasztikus város, ne úgy képzékel, hogy egyik pillanatra a másikra ez ezek folyamatok.

[00:14:59]Tehát mire a végére érünk, hogy észre se vesszük.

[00:15:03]Hm.

[00:15:04]Más másrészt ahogy a ahogy a emberi világ, ahogy a természetes világ szintetizálódik, digitalizálódik, ezzel párhuzamosan a nem emberi világ is egyre inkább élő jegyeket kezd mutatni.

[00:15:21]Ugye itt itt megint az ilyen olyan csipek, amihez élő szövetek vannak felhasználva, vagy élő sejtek.

[00:15:29]Tehát ez egy konvergencia.

[00:15:33]Ühüm.

[00:15:33]Hát szerintem fontos azért elmondani, hogy ha azokról a technológiákról beszélünk, amikről te is írsz, hogy például agyhullámok kat közvetlenül billentyűzet bevitelre fordítani, ami mondjuk egy mozgásképtelen embernek a külvilággal való kapcsolatot jelentet jelentheti, vagy ugyanígy mondjuk egy műtag mozgatható művéktag vezérlésére alkalmas agy számítógép interface.

[00:15:58]Ez nincs olyan etikai keretrendszer, ami szerintem ezt jó jó ésszel jó józanésszel ellenezni tudná.

[00:16:03]A kérdés valóban az, hogy mi az, amikor amikor ezen túllépünk, és te szerinted van-e ilyen etikai határvonal, amit már te nem engednél meg, vagy vagy te nem tartanál kívánatosnak?

[00:16:14]Én társadalmilag látok ebbe beszéd, de ez a összes technológiával fennáll, hogy ugye most is ú ugye egyenlőtlenségek csak nőnek, nőnek nőnek, nőnek.

[00:16:25]Így lassan a úgynevezett technofeudodalizmusba lépünk át.

[00:16:30]És amit nagyon el kellene kerülni, hogy mondjuk egy szű egy egyre szűkülő elit használja, élvezze ezeket a csudajó technológiákat, míg a lakosság többi része, a túlnyomott túlnyomott többsége pedig ugyanúgy él, mint előtte.

[00:16:53]Tehát itt és itt itt van egy olyan veszély, hogy ugye ezekkel a technológiákkal lényegében, hogy különböző feljavított képességekkel hogyha a lakosságnak csak 1%-a rendelkezik, akkor azok nagyon nagy előnyben vannak azzal a 99%-kal.

[00:17:11]Tehát erre mindenképpen kell vigyázni így a jövőben.

[00:17:14]Tehát én a ez nem is tudom, hogy ez mennyire etikai etikai kérdés, de én ezt tartom így a leg leg fontosabbnak.

[00:17:24]Tehát neked azzal nincsen bajod, hogyha félig már gép és félig ember, csak mindenki lehessen félig félig gép és félig ember.

[00:17:29]Igen, igen, igen.

[00:17:30]És az miért jó nekünk, hogyha félig gépek leszünk meg félig emberek.

[00:17:33]Gondolom, úgy gondolom, hogy ugye ember megteremtette a mesterséges intelligenciát.

[00:17:36]A mesterséges intelligencia fejlődik.

[00:17:38]A mesterséges intelligencia fejlődése visszahat az emberre.

[00:17:43]Ezek ilyen visszacsatolási hurkok.

[00:17:44]Visszahat az emberre.

[00:17:44]Mi is valahogy intelligensebbek leszünk.

[00:17:52]A világot jobban érzékeljük által aztán hozzávesszük meg különböző szenzortechnológiákat satöbbi.

[00:17:56]Ez mi ezzel megint visszahatunk a mesterséges intelligenciára, ami még fejlettebb lesz.

[00:18:04]És így fokozatosan egy ilyen intelligencia robbanás felé haladunk.

[00:18:06]És én úgy gondolom, hogyha úgy a világot minél ö több világnak minél több síkját érzékeljük, észleljük, tudatosítjuk, megjelenítjük, az jobb nekünk.

[00:18:24]És egyébként ugye mondod, nem feltétlenül társadalmi kérdés, de az mondjuk mondjuk le ez gazdasági kérdés.

[00:18:29]Hogyha például azt nézzük, hogy a mesterséges intelligencia területén hogy alakul ez a ez az eloszlás, akkor egy elég egyenlőtlen elosztást látunk.

[00:18:38]Néhány nagy vállalat kezében összpontosul az a technológia, ami mondjuk napjainknak a legnagyobb technológiai forradalmát jelenti.

[00:18:48]Tehát talának, hogy már a technofeudalizmus szóval írod le ezt a jelenséget.

[00:18:53]Erre szerinted mi az adekvát reakció?

[00:18:57]Mert hogyha jól értem, akkor nem az, hogy egy nemet mondunk a technológiákra, hanem megpróbáljuk valahogy ezeket közösségesíteni.

[00:19:03]Igen.

[00:19:03]Mondjuk annyit pontosítanék, hogy a technofeudalizmus nem az én kifejezésem, az varufakisztól származik, a görög közgazdás és egy egykori külügy külügyminisztertől.

[00:19:15]És én úgy gondolom, hogy nyilván nyilvánvalóan ellenzem, hogy egy ilyen szűk elit kezében összpontosuljon minden.

[00:19:22]És viszont ezek a technológiák a szűkelit ellen is fordíthatók, tehát aktivizmus és ilyen különböző módszerekkel.

[00:19:32]Ühüm.

[00:19:35]Úgy és igen, ezt gondolom, hogy ellenük fordítható és demokratizálni kell őket mindenképpen.

[00:19:43]Tehát nem örülnék, hogyha most úgy a Open AI és a Google uralná a világot, de mondjuk ide vehetjük az Antropikot is.

[00:19:54]Ma ugye most már a Antropika így a legjobb a mesterséges intelligenciafejlesztésekben.

[00:20:02]Tehát a soha nem jó, hogyha egy ilyen szűk elit kezében összpontosul a hatalom, és ráadásul ez a szűk elit ugye a politikai elittel is kéz a kézben.

[00:20:14]Tehát a a Trumpnak a beiktatása az gyönyörűen pia példá volt igen hogy héten mindenki haptákba álltá.

[00:20:21]Igen, hogy így.

[00:20:21]Szóval ott szerintem amikor a varufakis azt látta a tapsolt.

[00:20:25]Biztos egyébként neked mennyire volt igazad még amikor nem volt mesterséges intelligencia legalábbis nem volt ilyen mindenki számára használható mint a chat GPT boom óta egy csomó van már ugye akkor te mondjuk ezelőtt 10 évvel ezt így megjósoltad valahol megmondtad hogy na igen, ez az irány, amiben mennek mennek a dolgok és egyszer csak lesz egy ilyen robbanás, vagy annyira azért nem voltál jó a generatív generatív mesterséges intelligenciát nem a mesterséges intelligenciát úgy igen, hogy a tudatosságtól mindig elkülönítette egyébként visszatérve az első kérdésedre, hogy hogyan lettem jövőkutató, érdekes volt, hogy ugye megjelent 99-ben a fénykatedrális könyvem a technokultúráról, aztán akkor elkeveredtem az indexhez, megker megkereselt az Új Péter, hogy írjak már nekik.

[00:21:10]Aztán ott ilyen technológiai témákról írogattam, kultúra technológia összefüggése.

[00:21:14]Aztán utá utána a egy mesterséges intelligencia fejlesztő cég keresett meg az ATI, hogy szeretnék, hogyha elkezdeni magyar első magyar mesterséges intelligencia portált, amit másod magammal csináltam, egy Laufer Laci nevű barátommal.

[00:21:34]És aztán utána 2005 elején a Nemzeti Hrközés és informatikai tanácsa, aminek akkor még Detreki Jákos istennyugosztalja volt a elnöke, megkeresett, hogy indítanak egy jövőkutató projektet, ilyen technológiai információs társadalom, technológiai táborat, amit Dömölki Bálintőt és Szegény Bálintot Isten nyugasztalja ő tavaly halt meg vezetett ezt a projektet ott ebbe öten voltunk Bálint együtt és hogy ez ilyen jövőkutatás volt, ilyen kutatómunkát végeztünk és két még Flepem is van arra, hogy jövő kutató vagyok, mert 2006-ban egy 10 napos tanfolyamra kiküldtek Prágába, egy Unidó tanfolyamra, és ott jövőkutat és ott ilyen pecsétes papírt kaptam arról, hogy jövőkutató is vagyok, tehát valahol megvan még az a papír.

[00:22:24]Tehát úgy tehát így így lettem jövőkutató úgy.

[00:22:27]De egyébként igen, de akkor meglepett vagy nem lepett meg ez a fajta chat GPT boom, és az, hogy gyakorlatilag azóta átalakított már egy csomó szakmát is, például a mienket is részben, az újságírást és szemben nézünk azért elég nagy kihívásokkal, mondjuk szöveggenálás terén elég jól tud működni ez a szerkentyű, vagy mi?

[00:22:48]Tehát, hogy ez téged meglepett vagy sem?

[00:22:53]Ez a szintű robbanás meglepett.

[00:22:53]Ez a szintű robbanás meglepett.

[00:22:55]Ugy ugyanakkor már a ugye a 2010-es évek közepén, amikor egyre több adat állt rendelkezésre és a tárolási és feldolgozási kapacitások is egyre inkább a végtelenbe kezdtek tartani.

[00:23:16]Tehát ez a big data jelenségbe bele volt kódolva, hogy valahogy fog jönni a mesterséges intelligencia.

[00:23:23]Tehát és akkor ugye a mélyt tanulásnak is végbent a forradalma, amit ami a gépi tanulást nagyon más dimenzióba helyezte.

[00:23:33]És aztán ezeknek logikus következménye volt, hogy valamilyen robbanás lesz, csak azt nem lehetett tudni, hogy milyen milyen robbanás.

[00:23:43]Tehát a nagy nyelvi modellek már voltak.

[00:23:48]egyébként így belegondolok, hogy én képgeneráló AI-t már a Jet GPT berobbanása előtt használtam már, tehát úgy ezek már léte léteztek akkor.

[00:23:58]Fordítógépek is, fordítógépek is.

[00:23:59]Hát egyébként én úgy mesterséges intelligenciáról így mindig azt szoktam mondani egy példaként, ugye a Google keresőból is ilyen mesterséges intelligencia volt.

[00:24:07]És ugye itt vámos Miklós akadémikust ném, aki ilyen régi nagyöreg volt, a mesterséges intelligencia, ő ő ő szokta azt mondani, hogy amikor a mesterséges intelligencia csak addig mesterséges intelligencia, amíg nem megy át a hétköznapokba.

[00:24:26]Miheest hétköznapi szinten elkezdjük alkalmazni őket, ezeket a technológiákat, már senki nem tartja mesterséges intelligenciának.

[00:24:35]pedig az, de akkor már senki se úgy viszonyul hozzájuk.

[00:24:39]És ennek nincsen veszélye azért, hogy többek között így a csomó embernek erről is Zoli is írt többször, legjobb cimborája, pszichológusa, legjobb barátja lett a chat GPT meg a romantikus partnere romant romantikus partnere a a Chat GPT.

[00:24:57]nézeteknek a nagy propagálója és képviselője azt kéne mondjad, hogy de jó, hát a gép meg az ember milyen szépen egymásra talált.

[00:25:03]Itt a itt a transzhumanista jövő már előttünk.

[00:25:04]Azért még is meglepődnék, hogyha ennek így örülnénk, vagy örülünk.

[00:25:11]Ennek ennek ennek én nem örülök és ugye a transzhumanizmussal is úgy igen transzhumanizmus, úgy elfogadom, mint filozófiát, viszont nagyon fontos, hogy mindennel kritikus mindenhez kritikusan viszonyuljunk.

[00:25:22]Tehát hogyha a transzhumanizmus baba az van valami, amire hülyeségnek tűnik, akkor azt ki kell mondani, hogy hülyeség.

[00:25:29]Tehát ez nem a transzhumanista pátkiáltványa.

[00:25:31]Nem, nem, nem.

[00:25:31]Olyan volt is egyébként amerikai transz és igen.

[00:25:34]El is indult a elnökjelöltség, az is benne van a könyvben.

[00:25:37]Igen.

[00:25:37]Ráadásul magyar emigránsok gyermeke a Hát tényleg, hogy is hívtak?

[00:25:41]Zoltán István.

[00:25:41]Igen, úgy még interjút is készítettem vele úgy, amikor Magyarországon járt.

[00:25:48]Úgy tehát hogyha a transzonizmus, ugye ez különbözteti meg szerintem a hittől a filozófiát.

[00:25:57]Tehát ugye a hit a h egy hitrendszerben hiszem, transzformációban nem hiszek, hanem úgy gondolom, hogy az elveinek a jelentős részével egyet tudok érteni.

[00:26:08]Nem teljesen meg nem mindennel, de úgy több transzhumanista elvvel ér tudok egyetértelményt úgyhért más ideológiát mondanánk más ideológiának a elvén.

[00:26:19]Jó, persze anarchiával, úgy társadalmi szinten az ember egyet tud érteni, meg úgy libertarianizmusból és bizonyos dolgokkal, de aztán úgy de azok már politikai filozófiák, és itt itt meg azért egy általánosabb filozófiáról van szó.

[00:26:38]Ja, ugye a mesterség és intelligencia témáján maradva, azért ne hallgassuk el azt a vitát, ami például napjainkban folyik arról, hogy intelligencia-e és tudatos.

[00:26:47]Mert ugye vannak olyan vélemények is, például Richard Dawkins írt erről egy essét néhány hete, hogy ő például nem tudja cáfolni azt, hogy az a chatbot, akivel beszélgeted, tudatos lenne.

[00:27:00]Milyen neked erről a véleményed?

[00:27:03]Nekem az a véleményem, hogy nem tudatos, tehát intelligens, igen, bizonyos szinten.

[00:27:08]Egyébként még úgy vannak ilyen egyes vélemények, és úgy nem is ördögtől valók ezek a vélemények, hogy ilyen nagyon-nagyon kifinom statisztikáról van szó összességében a amit ma mesterséges intelligenciák nevezünk.

[00:27:22]Nyilvánt a tanulás egy nagyon fontos tényező, de én én nem érzek akárhányszor beszélgetek valamelyik chatbe, ott nem érzek érzelmi kötődést meg ilyen nagyon funkcionálisan használom, hogy tudom, hogy mire, hogy és arra nem gondolok, hogy így ilyen pszichológusként, tehát te nem szoktad neki megköszönni, mikor kidob valami adatot, amit kértél tőle?

[00:27:44]Volt már olyan, hogy megköszöntem, persze.

[00:27:45]Ami persze egy csomó új karbon elégetésével.

[00:27:49]Igen, igen, igen.

[00:27:49]Ami nem tettem jót, de példa a múlt héten volt olyan, hogy így a nekem nem indult, és úgy ilyen fekete képernyőt látok, úgy minden fekete volt, ott valami programok összeakadtak.

[00:28:02]Aztán megnéztem, hogy a Google keresőbe, hogy mit csináljak, mit nem már úgy voltam, hogy na semmi semmivel nem működött.

[00:28:12]Aztán úgy voltam, hogy jó, akkor másnap megyek a Bék szerví, aztán majd elmondom, hogy azért megkérdezem a chat GPT-t.

[00:28:17]Aztán úgy lépésről lépésre úgy eltartott két óráig, de úgy úgy teljesen tökéletesen működik a a gép.

[00:28:24]Megszerelte neked a gépet.

[00:28:27]És ezt megköszöntem neki, mert úgy éreztem, hogy hogy hogy egy kis egy kis karbont el kell égetni ezért egy cserébe.

[00:28:35]Nem gondoltam bele akkor a karbonégetésre, de egyébként ha már karbanégetés, akkor azért amit úgy mindenhol megemlítek mostanában és egyre inkább és a könyvemben is a utolsó fejezetnek nagyon arról szól, hogy ugye ott a adatközpontokkal kell valamit kezdeni, mert így a adatközpontoknak a energiafogyasztása, tehát erre kell megoldást találni, mint ahogy arra is kell, hogy tehát ugye most az a tendencia, hogy minél több adatot használunk, a minél jobb modellekhez majd el meg el kell érni azt, hogy kevesebb alatta jobb modelleket létrehozni egy kicsit, hogyha még a pesszimista frakció zászláját vihetem, ha jól értem, te alapvetően optimista ember vagy a jövőben alap alapvetően optimista, de nem egy ilyen nem hurá optimista, csak simán optim simán optimista, de igyekszem tárgyalos lenni és ugye azt mondtad az előbb, hogy a mesterséges intelligencia most bármit is értsünk alatta, az az embert is intelligensebbé teszi, tehát ez összeadódik és új horizontokat nyit, de nem tartasz attól, amit arra azért szintén vannak jelek, hogy olyan szinten kezd el nagyon sok ember támaszkodni mindennapi feladatokban is a mesterséges intelligenciára, hogy ez a saját kognitív képességeinek a leépüléséhez is vezethet.

[00:29:58]Vagy például nemrég hallottam egy olyan statisztikát, hogy azzal, hogy a szövegértés és az olvasási szint az most a most újabb generációknál inkább esik, mint növekszik, a mai nagynyelvi modellek jobbak szövegértési feladatokban, mint az emberek 80%-a.

[00:30:20]Ugye azt mondom, hogy általános recept nincs.

[00:30:24]Tehát ilyen ilyen egyéni felhasználók van, tehát hogy mindenképpen tudatosan kell használni a mesterséges intelligenciát, és tisztábban kell lenni azzal most technológiai zsonglőrködés, zsonglőrképességek nélkül tisztában kell lenni azért, hogy a ott, hogy statisztikáról van szó.

[00:30:43]Tehát, hogy amikor téged megdicsér a mesterséges intelligencia, ott ilyen számítások, kőkemény számítások foynak benne, tehát semmiféle érzelmi kötődés nincs.

[00:30:56]És úgy gondolom egyébként, hogy sok esetben például ilyen labilis idegrendszerű embereknél, ők mesterséges intelligencia nélkül is ugyanolyan labilis idegrendszerűek lennének.

[00:31:10]Más, másrészt pedig kognitív képességek leépülése valahol a és még a könyvemben is említem valahol ez kutatásokkal is bizonyított, hogy most próbálom elkerülni, hogy nagyon drasztikusan fogalmazzak valahogy ugye a ugye elmúlt 20 évben az emberiség, hogy fogalmazzak úgy, szell szellemi kapacitásait tekintve nem egy emelkedőpályán van, hanem Nem ezt mondjuk úgy lehet durvábban fogalmazni, hogy kezd elhülyülni az emberiség.

[00:31:41]Úgy és ez azért kapcsolódik ahhoz, amit mondtál, és hogy a mesterséges intelligencia erre milyen hatással lesz.

[00:31:54]Hát nekem például így a kreatígy a kreativitásomat segíti.

[00:32:02]Ühüm.

[00:32:02]Tehát ugye képek, gyorsabban dolgozom, tehát képalkotás, tehát én én nem tudok rosszat mondani rá.

[00:32:13]Ühüm.

[00:32:13]Viszont egyet meg nem fogsz tudni mondani rá valami konkrét állítást, bár tettél egyet, de nem tudhatod igazából, hogy igazat mondtál-e vagy sem.

[00:32:20]Ez a nem tudatos.

[00:32:22]Ugye az, hogy tudatos, azt honnan a fenéből tudjuk?

[00:32:24]A mindenki csak saját magáról tudja, vagy feltételezi te is magadról, én is magamról, Zolis önmagáról, hogy tudatos, mert én mondjuk tudom, hogy nekem érzem, hogy tényleg fáj, hogyha belém böknek egy bökőt, tisztában vagyok vele, hogy hopp, ez nekem fáj, tehát én létezem valamilyen formában, tehát vagyok és vannak érzelmeim, érzéseim satöbbi.

[00:32:42]Ezt én magamról tudom, de már ebb se lehetsz egészen biztos, hogy nekem tényleg vannak ilyenek.

[00:32:47]Nem, hogy még egy egy gép, ami csak egy képernyőn találkozó valamiféle kivetülésével, ha tudatos lenne, sem tudnánk megmondani róla, hogy tudatos vagy nem.

[00:32:58]Állítana valamit, és vagy igaz, vagy nem.

[00:33:00]Tehát, hogy még, hogyha azz válna, sem tudnák megmondani.

[00:33:04]De most, hogy te azt gondolod, hogy nem az, mivel tudod megindokolni?

[00:33:06]Semmivel.

[00:33:08]Tehát simán lehet, hogy már régesség tudatos.

[00:33:09]Egyszerűen szerintem sose leszünk a birtokában annak a tudásnak, hogy megnézzük, hogy tényleg az-e, hiszen csak az állítására hagyatkozhatunk.

[00:33:17]Először ez először például a tudatosságot kellene definiálni, hogyan keletkezett a tudatosság.

[00:33:22]Na erre van sok teória, de bizonyítékok nagyon kevés.

[00:33:28]És ugye itt még bejönnek ilyen a a kvantum jelenségek is.

[00:33:30]Tehát szerintem egyébként a tudatosság az gépe-e az ember vagy sem?

[00:33:43]Ühüm.

[00:33:43]Az ember nem gép feltétlenül, viszont nagyon sok gépi összetevő van az emberben.

[00:33:48]És ez ezek ágensekként, ágens társadalomakként valahogy így összejátszanak különböző koordinálnak egymással és a interakcióikból valahogy emer emergálódik, tehát ilyen emergens módon kifejlődik a tudatosság.

[00:34:08]És ehhez még bejönnek kvantum jelenségek is.

[00:34:10]Figyelj, biztos ez, hogy így van?

[00:34:12]Mert én ezt így gondolom.

[00:34:12]Tehát erről több teória van a tudatosságról.

[00:34:17]És van egy másik is, ami meg azt mondja, hogy alapvetően ugyanazt csináljuk, amit ezek a nagynyelvi modellek.

[00:34:21]Mi statisztikát csinálunk a szépen, és és odarakjuk azt a szót, ami éppen a legmegfelelőbb abban a pillanatban.

[00:34:29]Pontosan ugyanúgy járunk el.

[00:34:29]Sőt, gyakorlatilag behallucináljuk a világot, ugye mi is így körberakjuk azzal az érzékszerveinkkel valahogy felfogjuk és leképezzük, de nem a valóságot látjuk és nem is azt adjuk vissza.

[00:34:38]Tehát valójában nem nagyon van különbség a nagynyelvi modell meg az ember működésmódja között.

[00:34:47]Kreativitás, érzelmek, szociális készségek.

[00:34:52]Direkt azt akartam, spiritualitás.

[00:34:54]Ezt ezt ezt szerettem volna egyébként kiprovokálni, hogy a transzhumanista a humanizmus mellett letegye a boksát és az ember mellett.

[00:35:01]De sikerült a transz a transzhumanizmusnak a humanista ugye a humanizmus szó az azért azért van benne, mert azért a humanista hagyományban is gyökerezik a transzhumanizmus.

[00:35:12]Ugye például a Picoella Mirandolát szokták úgy említeni, mint ős transzhumanistát, ugye aki ő is azt mondta, hogy az emberi állapot az pont állapoton túl lehet lépni.

[00:35:27]Tehát akkoriban még így voltak is problémája így a Vatikánnal Pikodella Mirandolának úgy, amikor ilyeneket mondott a a Lorenzo Fújkó idején, de hogyha azt ha az elmúlt 1000 év nagy eszmeáramlatainak a sorába akarjuk illeszteni, akkor a reneszánsz és a felvilágosodás az aminek az örökösének vallhatja magát a transzhumanizmus.

[00:35:55]És a mondjuk, hogyha valamilyen ellentéziskának alkotni, amit mondjuk nevezhetnénk ciszhumanizmusnak, akkor az pedig ezeknek a tagadását.

[00:36:04]Igen.

[00:36:04]Egyébként a könyvemben a első részben erről erről van is bőven szó.

[00:36:07]Ugye például én én új felvilágosodásnak hívom hívom ezt egyébként a Jan Leung a ő a metánál volt sokáig a tavaly új céget alapított ő a egyik legnagyobb gép gépi tanulvás guru.

[00:36:23]Ö és ő besz ő is beszélt a Harariva volt egy vitája és ő mondta, hogy ilyen új felvilágosodás lehet, és ezzel szemben van úgynevezett sötét felvilágosodás.

[00:36:37]Ezt egyébként így nem buta emberek képviselik, tehát a akikre le lehet vezetni, ők két nagyon komoly koponya.

[00:36:43]A egyik a járv a Melcius mod bug, a penészbogár mercus a most nem jarvin.

[00:36:58]Igen, igen.

[00:36:58]Ott a első fejezetben van eléggé az elején.

[00:37:01]Ennyire azért ne vesszünk le részletek, mer szegény nézők és hallgatók teljesen néz a Nickland.

[00:37:04]Ők fogalmazták meg, hogy tulajdonképpen itt egy olyan rendszerre lenne szükség, ami lényegében autokráciaként működne, de egy ilyen app egy ilyen CEOt működne a király, mert a demokrácia az úgy annyira nem jó.

[00:37:27]Viszont hát ez ez a Péter Tilnek az iránya is.

[00:37:29]Ez ezek az emberek a Péter til mögött.

[00:37:29]A Peter Til a a Jarwintól, Curtis Jarwintól vette át a az egészet.

[00:37:37]Igen, igen, igen.

[00:37:37]Ezt is egyébként Laki kolléga cikkeiből tudhatják az olvasók már, úgyhogy ez nagyon szuper, hogy hogy megvan.

[00:37:43]És az azért nem mindegy egyébként, hogy ezekről beszélünk, mert ugye a jelenlegi amerikai kormányra, például az alelnökre elég nagy hatása volt ennek a ennek a körnek.

[00:37:49]Tehát, hogy itt nem csak arról van szó, hogy itt egy budapesti stúdióban így beszélgetünk arról, hogy na vajon mi lesz a jövőben, hanem ezek a eszmeáramlatok, ezek olyan szinten meghatározzák a a napjainkat, hogy az al az Egyesült Államok alelnöki székében olyan figura van, aki ezeknek a hatása alatt, megközben a katolicizmus alatt is működik, ami egy nagyon furcsa egyeleg és a T esetében is.

[00:38:10]Nem tudom ezt hogy lehet összehozni.

[00:38:11]Itt most próbáltam a a TE nagyon sok transzumista projektet támogat.

[00:38:16]Hogy nem tud hogy lehet ezt így összehozni úgy ez én úgy van, ha már politikára mentünk át, és ugye a Kalifornia, én úgy úgy gondolom, hogy most végre látok egy valakit a ellenoldalon, aki úgy ezt ennek egésznek véget tud menni, mégpedig a véget tud vetni, és szerintem ő még az ilyen szilícium völgyi transzhumanista világtolsát a kaliforniai kormányzó, Kevin Juson.

[00:38:45]Igen, igen, igen.

[00:38:45]Tehát én nagyon bízom benne, hogy 202-ban ő lesz a demokrata jelölt.

[00:38:52]Ühüm.

[00:38:52]Mondjuk szerintem valahol pont ez a feszültség is azért benne van, hogy itt olyan milliárdosok képviselnek nagyon sok olyan transzhumanista projektet vagy gondolatot, akik egyébként a technudalizmusnak is a haszonélvezői.

[00:39:09]Tehát itt látok azért egy ellentétet, hogy olyan tehát a az élet meghosszabbításáér irányuló kutatások tekintés részét szilícium völgyi milliárdosok finanszírozzák azért, hogy a saját életükető meg példá ő ő aztán ő ő ő ő nála nagyon érzékeli, hogy nem akar meghalni, hogy ezt idéz.

[00:39:27]Igen, de azt már nem érzékelem nála feltétlenül, hogy ezt a ezt a technológiát a tömegekkel is szeretné feltétlenül megoszt.

[00:39:34]Ezt kell ezt ezt kell leérni, hogy olyan tömegekkel meglegyen osztva a technológia.

[00:39:37]De akkor k kell egy transzhumanista forradalom, amikor el kicsavarod a kezéből a Pétertnek, Kömlődi Ferenc odamegy és azt mondja, hogy na akkor a tömegeknek is a az örök életet vagy vagy ilyen ger gerilla technológiákkal.

[00:39:52]Tehát erre azért vannak módozatok, mint ahogy ugye az ilyen haktivizmus, hackervilág, hackervilág.

[00:39:56]Tehát itt ugye nem véletlen, hogy a biztonsági emberek mindig a hackkerek mög mögött járnak.

[00:40:06]Tehát jó, nyilván vannak jó hackkerek, rossz hackkerek, orosz hackkerek, koreai hackkerek, mindenféle hackkerek, de azért úgy úgy gondolom, hogy ennek a tradíciónak már ugye a 1970-es évek óta ez egy nagyon komoly tradíció, és úgy bízom benne, hogy úgy pozitív folytatás lesz.

[00:40:24]egyébként a könyvemben van is egy fejezet direkt ennek szentbe, hogy nem direkt annak nem akartam magyar címet adni, hogy the system.

[00:40:31]Ühüm.

[00:40:32]Tehát az erről szól.

[00:40:34]Igen.

[00:40:34]Ettől függetlenül meg ezt úgy nem volt képes soha az emberiség megvalósítani a technológiai haladást, márpedig ehhez az kell, amit te szeretnél, meg ami szerinted végül is üdvös, meg természetes folytatása az evolúciónak.

[00:40:45]Hát ahhoz ahhoz azt kell, hogy a technika fejlődjön.

[00:40:48]a technika kizárólag kapitalista körülmények között tud fejlődni, vagy pedig esetleg egy kétpóusú világrendben, amikor a nem kapitalista résznek is technológiailag nagyon fönn kell tartani a az az erejét, mert különben akkor igen, mert abba aztán a gazdasága beleropp, abba meg bele szokott roppani a gazdaságba.

[00:41:02]Szóval ez valahogy nem tűnik járható útnak az emberiség számára, csak úgy, hogyha kapitalista módon és akkor a Péter meg az Elon Musk az majd akkor örökké él és mindig kicserélik a saját vesélyüket.

[00:41:13]meg a Vladyimir Putyin, ugye erről beszélgettek Szicin Pingel Kínában, hogy akkor milyen jó lesz majd 120 évig élni.

[00:41:20]Na most ez nekünk, hogy mennyire lesz jó, én nem tudom, hogy hogy ezt ezt örüljünk-e egy ilyennek, mert általában az emberiség nem szokta tudni úgy megoldani, hogy tényleg nagy tömegeknek is akárcsak nézzük meg most.

[00:41:33]Tehát ami a mi rendelkezésünkre áll egészségügyben például kiknek áll rendelkezésére az, hogy mondjuk tényleg ki tudják cserélni a térdüket, hogyha éppen kell.

[00:41:40]Tehát, hogy ugyanakkor a mesterséges intelligencia mindenkinek a rendelkezésére ár ma már szinte mindenkinek.

[00:41:48]Tehát lényegében mindenki használhatja a chat GPT-től kezdve a ké képalkalmazásokig bármilyen mesterséges intelligenciát használhatsz, és mondjuk itt tényleg úgy elég, hogy applikáció le legyen töltve.

[00:42:03]Tehát ilyen apró lépésekkel azért csak haladunk úgy elő előrébb.

[00:42:06]Hát ennyiben igen, de ez azért nagyon távol van attól, amikor félig ember, félig gép figurák népesítik be a földbolygót, és azt se tudom, hogy az az miből működne, honnan lenne hozzá energia, miért lenne az jobb, vagy kivitelezhetőbb, működtethetőbb, mint az, hogy mi megesszük a húst.

[00:42:29]Ühüm.

[00:42:29]Hát mondjuk, hogy megesszük a húst, az nem vagyok vegetariánus.

[00:42:34]voltam vegetariános egyébként, de úgy nem bánnám, hogyha eljutnánk odáig, hogy nem kellene megennünk a húst.

[00:42:39]Tehát ez például csak egy példa volt, de mondjuk akor akkor a rist most mindegy.

[00:42:44]Tehát hogy Igen, igen, hogy annak meg kell napenergia, vagy valami, tehát hogy a a gépnek is kell az energia, magától nem működik semmi.

[00:42:51]Tehát a bolygót úgy is elpusztítjuk, nem?

[00:42:53]Hogyha ez a transzhumán jövő bekövetkezik.

[00:42:58]Ö transzhumanizmusnak vannak olyan technológiák, amikkel pont a bolygó elpusztítása megakadályozható.

[00:43:07]Tehát itt és nem itt nem csak a mesterséges intelligenciára gondolok, hanem ez ilyen különböző geomérnöki lehetős lehetőségekre.

[00:43:13]Ezek nem bizonyított technológiák, tehát ezek hipotetikus technológiák, regények is születtek róla, de nem csak regények, hanem így ezeknek a elmélete is ki van dolgozva.

[00:43:25]úgy rengeteg modellt készítettek rólak, és a a ez egy súlyos döntés, tehát hogy hozzányúljunk-e.

[00:43:39]Ugye itt a lényeg az, hogy például a elérni azt, hogy kevesebb napfény jusson például a földre, és akkor így a hőmérséklet csökken.

[00:43:46]Erre vannak technológiák, de az nincs még kiszámítva, hogy mik a hat a pontos hat.

[00:43:53]Tehát lehet, hogy ez egy területen, több területen ez pozitív, má a földnek más területén viszont negatív hatásai lennének.

[00:44:00]Erről meg kell valamilyen szinten győződni azelőtt, hogy használjuk ezeket a technológiákat, mert ez én úgy gondolom, hogy ezekkel a technológiákkal, hogy geomérnökséggel megmenthető a Föld.

[00:44:11]Ühüm.

[00:44:12]És a attól, hogy a klímaváltozás klímakatasztrófává menjen.

[00:44:15]Hát erről szól egyébként a 10.

[00:44:17]fejezete a könyvnek.

[00:44:19]Üüm.

[00:44:19]Muk érdekes módon ugye a fősodratú zöld szervezetek nagyon ellenzik ezeket a geomérnöki projekteket, mert felelőtlen beavatkozásnak tartják a a Föld légküri rendszerébe.

[00:44:31]Például ugye itt olyan technológiákról van szó, hogy csak konkretizáljunk is, hogy például araszollakat permetezünk a a légkörbe, amelyek a napfénynek egy nagyobb a stratoszférába, hogy ugye visszaverjék a napfénynek egy nagyobb részét.

[00:44:45]Igen, igen.

[00:44:45]Erről viszont én úgy mondom, hogy ezek a mainstream zöld formációk, ami nem mondanám azt, hogy nem járatták le magukat úgy az elmúlt 16 évben, így politikailag meg meg bár bármilyen szinten.

[00:44:59]Tehát jó, ettől még a gondolat az az lehet valid, hogy hogy mondjuk maguk, mint politikusok milyen figurák és hogy mit képviseltek meg meg hogy árulták el mondjuk az eredeti elveiket.

[00:45:08]Ettől függetlenül az eredeti gondolat az lehet jó.

[00:45:11]És tényleg azért van valami elég veszélyesnek tűnő abban, amikor így Istent játszana az ember, és te is mondod, hogy ezt előbb ki kéne próbálnunk, hogy nem nem kell, de belenyúlni olyan dolgokba, ami egy részét tudjuk, de hogy még milyen 1000er más dolgot indít el és és változtat meg, eddig még sose voltunk istenek.

[00:45:27]Te azt mondod, hogy ezzel az elképesztő big data meg nagy intelligencia növekménnyel, ami bekövetkezik, ezáltal lehetünk istennek.

[00:45:38]hogy lesz annyi információnk, hogy be tudjuk kalkulálni az összes ilyen változót, és mondjuk például a napfénynek egy részét ki tudjuk szűrni, és akkor tudjuk, hogy pontosan milyen változást fog ez hozni, minden rendben lesz, ami mondjuk ezelőtt még csak 10 évvel sem lett volna rendben.

[00:45:54]Ez András, erről meg meg kell győződnünk tapaszt, de akkor már késő meggyőző arra, hogy nem működik, akkor vége.

[00:45:59]elmélet elméleti, tehát olyan szimulációkat kell egy egyre tökéletesebb szimulációkat kell lefuttatni, tehát amibe lényegében minden minden faktort bele lehet vinni és amennyiben tényleg vészhelyzet van, akkor használni csak úgy nem, de a és ez a vészhelyzet viszont úgy bekövetkezhet úgy a század vége környékén század vége környékén, de még a még egyes elképzelések szerint előbb.

[00:46:30]Visz viszont én amibe nagyon támad nem értek egyet, amikor a egyéni felhasználót próbálják kpabilizálni, tehát itt a vállaltokon van igazából a tehát ők sokkal Ja, mármint, hogy a k klímakatasztrófával kapcsolatban, hogy a miért fogyaszt azt, nem tudom.

[00:46:50]Igen, igen, igen, igen.

[00:46:51]És mert ez elenyésző ahhoz képest, amit a vállalatok fogyasztása satöbbi, satöbbi.

[00:46:56]De ez n nyilván a ebb ilyen vállalati érdek is vannak, hogy téged, engem meg a Zolit kpabilizáljanak és ők meg igen mi is ott vagyunk, de azért ti inkább ti ti ne fogyasszatok nem tudom marhát.

[00:47:12]Igen, ne egy ilyen jó stakeet, mert akkor az azzal ölöd meg a világot.

[00:47:14]Ugye vegyük azt, például nagyüzemi állattartás például azt úgy nem lenne ördögtől való, hogyha megszüntetnénk valamilyen szinten.

[00:47:25]Igen, bár itt azért én most megint az ördög ügyvédjeként talán azt mondanám, hogy ugye a vállalatok sem alapvetően saját szórakoztatásukra bocsátanak karbont a levegőben, hanem mert mert én például szeretnék autót vezetni, meg marha húst enni, amit gazdaságos módon nagyüzemi állattartásból tudok megvásárolni.

[00:47:46]Tehát nem értek egyet én sem a kizárólag a fogyasztó kulpabilizálásával, de kizárólag a vállalatéval sem, mert a kettő kéz a kézben jár.

[00:47:54]Ez egymástól függő viszony, amiben minden mind a kettő kényelmesen mutogathat a másikra, miközben egyébként ez egy szimbiózis valahol.

[00:48:05]Itt mondjuk azért ugye szabályozásnak is fontos szerepe lenne, de hogyha arra gondolunk, hogy Egyesült Államok mostani elnöke mondjuk azt mondja folyamatosan, hogy Dria Baby Drill, akkor úgy igen, miről beszéljünk?

[00:48:20]Vagy például ugye tegnap jelentettek be új szénerőmű projekteket az Egyesült Államokban, amit dollár 100 milliókkal támogat a szövetségi Állam.

[00:48:31]Van még egy technológia, amiről úgy nagyon óvatosan beszél az ember, ugye ezek a atomerőművek és a a adatközpontok, mert ezen el kell gondolkozni nagyon a és el is gondolkoztak már így a nagyobb cégek, mert az ilyen kicsi moduláris atomerőművek ö azok pont meg tudják termelni azt az energiát, amire szüksége van.

[00:48:53]Igen.

[00:48:53]És az tiszta energia már amennyire már amennyire igen, de úgy sokkal tisztább, mint ami most működik.

[00:48:59]Csak erről erről ugye nagyon nem ez nem népszerű dolog persze atomet ebből szerintem szerintem pont nagyon egyet tudnánk érteni, hogy az atomerűmű az egy ö feleslegesen és károsan démonizált technológiáv technológia volt az elmúlt fél évszázadban.

[00:49:19]Igen, én én is ezt gondolom, de most ezért lehet, hogy meg leszek köveszve.

[00:49:24]Seb baj.

[00:49:24]Figyelj, hogyha nagyon-nagyon utálnak, akkor a az öröklé című könyv, öröklétech című könyvednek a hírét viszik, úgyhogy neked hát most most minden jó reklám.

[00:49:30]Viszont még azért ez az egész gondolat mellett engem bevallom el szokott borzasztani, amelynek csak amelyet csak részben képisz, de amelynek van köze tényleg az Ilonmaszkékhoz meg ezekhez a gondolatokhoz, hogy akkor majd a Marsot benépesítjük és akkor terraformáljuk a Marsot.

[00:49:45]Ugye a könyvedben is esik szó erről a erről az irányról, miközben egyszerűen tehát, hogy mi miért miért is kell embergép dolgokat csinálni, ha egyszer embereket tudunk csinálni, csak ágyba kell bújni egymással, és akkor lesznek emberek.

[00:50:00]Tehát hogyha éppen az kell, az kell, akkor azt megoldja a biológia elég régóta.

[00:50:04]Miért kell a Marsot megpróbálni valahogy légkört csinálni oda meg minden elképesztő energiával, meg befektetéssel, meg kutatással?

[00:50:13]hogyha egyszerűen csak így békén kéne hagyni ezt a földet és és teljesen élhető lenne, kicsit kéne odafigyelni rá, meg vigyázni.

[00:50:19]Most nyugodtan mondjátok el, hogy nagyon retrográd őskonzervatív hozzáállásom van, és abszolút nem vagyok való erre a világra, de tényleg miért van szükség ezekre a gondolatokra egyáltalán?

[00:50:32]Mondjuk a Elon Musknál és a Jeff Bezosnál a világűr kolonializálása az egyértelműen egy ilyen kapitalista gondolat.

[00:50:41]Tehát ugy ugye így a amit már előbb is mondtam, hogy a kapitalizmus ugye végtelen fejlődés és véges véges erőforrások erőforrások be kell szerezni kintről és ugye hogyha a föld erőforrásai kimerülőben vannak akkor úgy nézegessünk már úgy másfelé hogy honnan honnan lehetne beszerezni a dolgokat és mondjuk így a világűrre pont alkalmasnak tűnik ő ő náluk tehát Tehát én a még csak nem is a terraformálás, tehát mindaddig, amíg ez ilyen ezt fel a felfedezés vágya motiválja, addig még le is telepedhetünk és lehetőségünkbá.

[00:51:24]Addig semmi gond azzal, hogy le kolóniákat hozunk létre valahol, letelepszünk.

[00:51:28]De amikor mondjuk már így a ez egy neokolonialista gondolatisággal kapcsolódik össze, ott már problémákat látok.

[00:51:41]És a maszkéknál abszolút erről van szó.

[00:51:44]De miért is gond, hogyha odamegyünk, ott nincsenek marslakók, nem tudunk senkit elnyomni és kizsigerelni.

[00:51:47]Mi a gond a kolónia létesítése?

[00:51:55]az, hogy ugyanazt akarjuk megcsinálni esetleg a Marssal, mint amit a Földdel megcsináltunk.

[00:51:59]Tehát mondjuk ennek ennek van van egy olyan olvas olvasata is, hogy mondjuk itt a Földet már kisigereltük úgy tönkretettük, akkor helló föld, gyerünk tovább.

[00:52:07]Például ugyan elvont etikai dilemmaként az iskolához, hogy mi van, hogyha van mikrobiális élet a Marsom.

[00:52:16]Ühüm.

[00:52:16]akkor mi nem játszhatunk Istent, és akadályozhatjuk meg azt, hogy ott az a saját útján folytassa az saját evolúcióját.

[00:52:29]De egyébként ugye a maszkék nem csak ezt akarják, hanem őt ők a saját technolibertariánus kis paradicsomokat akarják létrehozni, ahol ők mondanák meg a tutit politikailag is.

[00:52:38]Ugye ez volt egy ilyen ö elképzelés, hát hogy ilyen vállalatként működjön gyakorlatilag a a ne ne országok legyenek, hanem vállalatok, és akkor kis kis részvényesek és nagy részvényesek nagyjából.

[00:52:53]Igen.

[00:52:53]Tehát egy ilyen társadalmi kísérletnek is tekintenék ők ezt szerintem.

[00:52:58]Mindenesetre abban én egyetértek, hogy a a felfedezés vágya az ott van az emberben.

[00:53:03]Tehát hogyha másért nem tudom például magamban is megmagyarázni azt a alapvető támogató hozzáállást ahhoz, hogy legyen holdbázis meg Marsbázis, akkor csak azt tudom mondani, hogy azért legyen, mert mert a Mars meg a Hold ott van.

[00:53:18]Ugye ezt a ezt a Mtestre mondta a Edmond Hillary, aki akitől megkérdezték, hogy miért akarta megmászni, mert ott volt.

[00:53:28]Igen.

[00:53:28]Aha.

[00:53:28]Jó.

[00:53:28]Közben az erőforrásaink ugye végesek, mint hogy a műsor időnk is persze, de hogy azért még erre térjünk ki, hogy döntenünk kell arról, hogy mire használjuk őket.

[00:53:38]Lehet Marsra, hogy akkor oda odamenjünk kifele, meg mondjuk lehetne arra, hogy ne pusztuljanak éhen egy csomóan a Földbolygón.

[00:53:45]Ö ezeket a döntéseket valakiknek meg kell hozni.

[00:53:50]Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy kormányok hozzák meg, de tényleg ők hozzák-e meg még?

[00:53:53]Mert szerintetek hogy áll most a ez a ez az utópia, amit a maszkék elvileg le is írtak, meg a teék, hogy akkor ők ezt ezt szeretnék?

[00:54:02]Jövőkutatót is kérdezzük így, hogy az következő évtizedben te számítasz arra, hogy ezek megcsinálják ezt, amit szerettek volna, és átveszik a hatalmat?

[00:54:09]Nem, nem, nem, nem, nem, nem fogják megcsinálni, mintogy a Marsra se jut el a következő évtizedbe az ember.

[00:54:17]Holdra nyilván igen, de az teljesen más.

[00:54:20]A Mars nem azt én amikor így a a masknak olvastam a te elő megjegyezni, hogy a maszkkal szemben mindig szkeptikus voltam.

[00:54:28]Tehát úgy a első pillanattól kezdve ott valamilyen kis ördög mozgott bennem.

[00:54:33]Aztán még így az végképp nem tetszett, amikor a Griesal összeállt, mert ugye a Grimesot úgy kedvelem, úgy tehát ez így és azt a Mars projektjét nem látom tudományos meg technológiai szempontból, semmilyen szempontból megalapozottnak.

[00:54:52]És de tudom, a maszkal már akkor szkeptikus volt, amikor még mindenki nagyon jókat mesélt róla.

[00:54:56]Egyszerűen úgy nem elég megalapozott.

[00:55:04]tudományosan.

[00:55:04]Tehát hogy és hogy következő évtizedbe, tehát marsra biztos nem fogunk eljutni.

[00:55:09]Én csak a földre gondoltam, hogy eljutanak eljutnak-e hatalomnak egy ennél még magasabb fokára, mint ahol most vannak az elképesztő mennyiségű pénzükkel és befolyásokkal?

[00:55:20]Remélhetőleg nem.

[00:55:20]Remélhetőleg nem.

[00:55:20]És pontosan ezek a új technológiákkal tehetünk azért, hogy ne jussanak el a arra arra a szintre.

[00:55:29]Ezt miközben ezek az új technológiák az ő kezükben vannak.

[00:55:34]Ő kezükben vannak, de ki is játszhatóak ellenük a technológiák.

[00:55:39]Tehát én ebből a szempontból úgy is is tehát úgy bár bármi bármi lehetséges, ugye, de nyilvánvalóan ez attól is függ, hogy milyen kormányok kerülnek haton.

[00:55:59]Tehát hogyha az a vonal megy, az a trumpi patrióta, szélső jobboldal, neofasiszta vonal továbbra is domináns, akkor nagyon sok rossz elképzelhető a maszkéknak, de nem csak a masknak, még a open AI-nak se nem tűnik, hogy olyan nagy probléma lenne, hogy a open AI összeálljon a Trumppal.

[00:56:23]Tehát mondjuk a antropic rész az kicsit kicsit más, de viszont az is elképzelhető, hogy tehát nem minden technológiai vállalat az ördögtől való.

[00:56:37]Tehát példá például a Google-ba a Demis Hasabis számomra egy abszolút vállalható figura, és őt már egy ilyen 10x éve követem, vagy 20 éve követem a pályafutását és szóval itt két megközelítés, a Semman és a Hassabis megközelítése.

[00:57:00]Egyik az ilyen abszolút üzletember, profit, minden.

[00:57:03]A másik viszont a tudomány embere.

[00:57:07]aki feltételezzük, hogy az emberiség javára akarja a fejlesztését.

[00:57:11]Tehát én ezt a haszabba sokkal inkább látom, vagy látom.

[00:57:16]Tehát itt oda akarok kilukadni, hogy a vállalat egy a nagy vállalatok se mind ördögtől valók.

[00:57:26]Azt hiszem, hogy ezzel Zoli is egyet tud érteni.

[00:57:29]Igen, ezen nem lepődtem meg.

[00:57:29]viszont nagyon szépen köszönöm, hogy bejöttél a stúdióba, és és elmesélted erre egy egy-két nagyon-nagyon apró részletét ennek a könyvnek.

[00:57:37]Még egyszer Öröklét Öröklétek Kömlődi Ferenctől.

[00:57:39]Vasárnap Vörösmarti tér ugyeor.

[00:57:45]61-es stand.

[00:57:45]Igen.

[00:57:45]A válaszosok pedig még egyszer mondom, Bódis András és Ablonci Bálint pedig szombaton 5-kor az Oziris standon fognak dedikálni a Fösmarti téren.

[00:57:55]Úgyhogy oda is várjuk önöket szeretettel, aki kollégának nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál és kérdéseiddel emelted a délután fényét.

[00:58:03]Szombaton és vasárnap tehát találkozunk a könyvhéten.

[00:58:05]Addig is vigyázzanak magukra.

[00:58:06]A viszontlátásra!