Válasz Online 45:07

Gyors eredményeket akar Hegedűs Zsolt

egészségügyfinanszírozásonkológiabürokráciaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Gyors eredményeket akar Hegedűs Zsolt
tl;dr
  • A magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottsága miatt a korszerű technológiák és gyógymódok csak késve vagy egyáltalán nem érhetők el a közellátásban.
  • A mammográfiai diagnosztika 25 éve szinte változatlan, a pontosabb 3D tomoszintézis hiánya miatt gyakran feleslegesen csonkító műtétekre kerül sor.

    „Gyakorlatilag az államiban megmaradt egy ilyen Trabant színvonal, ami annó 25 évvel ezelőtt volt." – Dózsa Csaba

  • Deák Pál Ákos intervenciós radiológus szerint a magyar orvosok tudása európai szintű, de a minimál invazív beavatkozások (pl. radioembolizáció) alig finanszírozottak.
  • Az egyedi méltányossági kérelmek bürokratikus rendszere hónapokig tart, mire elutasítják, így a betegek kiesnek a terápiás ablakból.
  • Dózsa Csaba rámutatott a paradoxonra: a drága, késői kemoterápiára van pénz, de a korai, olcsóbb és hatékonyabb minimál invazív beavatkozásra nincs.
  • A biztosítóból hiányzik a proaktív szemlélet, az orvosok kényszerülnek finanszírozási kódokat és szakmai anyagokat gyártani a fejlesztésekhez.
  • Bár van 8-10 sebészeti robot, a kapacitás a szükséges prosztataműtétek felét sem fedezi, így évente több ezer beteg nem kap optimális ellátást.
  • Az új kormány 500 milliárdos ígérete reményt kelt, az intervenciós radiológia fejlesztésére kész anyag mindössze 3-4,5 milliárd forintból országos hálózatot építene ki.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A magyar egészségügyi technológiai lemaradás általános helyzete

A beszélgetés kiindulópontja Orosz Éva egészségügyi közgazdász korábbi megállapítása volt, miszerint az elmúlt években mintegy 6000 milliárd forintot vontak ki a magyar egészségügyből azáltal, hogy a GDP-arányos közkiadások szintjét folyamatosan csökkentették. Ez a forráskivonás azt eredményezte, hogy Magyarország nemhogy közeledett volna a nyugati egészségügyi színvonalhoz, hanem számos területen leszakadt attól. Az egyik legkritikusabb következmény, hogy az új technológiák, gyógymódok és diagnosztikai eljárások csak késve vagy egyáltalán nem válnak elérhetővé a közfinanszírozott ellátásban, ami azt jelenti, hogy gyógyítható betegségek maradnak kezeletlenül.

Dózsa Csaba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) korábbi főigazgató-helyettese, egészségügyi közgazdász pontosította a „kivonásra került" kifejezést. Közgazdász nyelven a nominális összegek évről évre nőttek (2000, 2500, majd 3000 milliárd forint ment a gyógyító-megelőző ellátásokba), ám ez a növekedés elmaradt attól a pályától, amit az ország teherbíró képessége és az infláció indokolt volna. Ez az alacsonyabb növekedési pálya egy körülbelül 100 milliárd forintos éves elmaradást eredményezett a nemzetközi versenyben. Dózsa szerint ez a megszorítás és hiány „beleívódik az egész rendszerbe", és szinte bárhová nyúlnak, minden területen érezhető – legyen szó gyógyászati segédeszközökről, gyógyszerekről, diagnosztikai eszközökről, műtétes eljárásokról vagy éppen az intervenciós radiológiáról.

„Bárhova nyúlunk, mindenhol azt látjuk, hogy ez a megszorítás, ez a hiány, ez gyakorlatilag beleívódik az egész rendszerbe." – Dózsa Csaba *

A lemaradás nem csupán absztrakt adatokban, hanem konkrét esetszámokban is tetten érhető. Dózsa példaként említette, hogy bizonyos minimál invazív beavatkozásokból Magyarországon 10 millió lakosra vetítve 1000-et végeznek, miközben hasonló méretű országokban (például Csehországban) 2000-3000 ilyen beavatkozás történik, hasonló betegpopuláció és betegségkarakterisztika mellett.

Az elavult diagnosztikai eszközök problémája: a mammográfia esete

A műsorvezető konkrét példákat kért a technológiai lemaradásra, mire Dózsa Csaba a mammográfiai vizsgálatok helyzetét emelte ki. Mikola István minisztersége idején, 2000 környékén vezették be az analóg, egysíkú felvételt adó mammográfiás vizsgálatot. Az elmúlt közel 25 évben ez a technológia lényegében változatlan maradt a közfinanszírozott ellátásban, miközben a világ fejlettebb centrumaiban már régóta digitális mammográfiát, sőt 3D-s tomoszintézist használnak. A 3D-s eljárás sokkal pontosabban tárja fel a daganat helyét és típusát, ami lehetővé teszi a célzottabb beavatkozást.

Dózsa kiemelte: emlőrák esetén nem mindegy, hogy a teljes emlőt el kell-e távolítani, vagy csupán a kóros göböket lehet kivenni. A korszerű diagnosztika híján azonban ez a lehetőség gyakran elvész.

„Gyakorlatilag az államiban megmaradt egy ilyen Trabant színvonal, ami annó 25 évvel ezelőtt volt." – Dózsa Csaba *

A lemaradás nem csak a mammográfiát érinti: a kontrasztanyagos mammográfia, a nagy felbontású ultrahangos vizsgálati módszerek szintén hiányoznak. Ezek a precíziós diagnosztikai eszközök elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy a korai stádiumban felfedezett daganatokat hatékonyan lehessen kezelni – például intervenciós radiológiai vagy korszerű sebészeti módszerekkel.

A minimál invazív beavatkozások világa: az intervenciós radiológia

Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem docense, intervenciós radiológus részletesen bemutatta szakterületét, amely alapjaiban változtatja meg a daganatok kezelését. Az intervenciós radiológia olyan minimál invazív eljárásokat takar, ahol nem nagy sebészeti feltárással, hanem éren keresztül vezetett eszközökkel, vagy egy tűszúráson keresztül jutnak be a testbe, és ott onkológiai beavatkozást végeznek.

A radioembolizáció példája

A radioembolizáció során egy májdaganat esetében a lágyékhajlati artérián keresztül egy vékony katétert vezetnek fel a máj megfelelő területére, ahol mikroszkopikus méretű, sugárzó gyöngyöcskéket juttatnak a daganatba. A daganat sugárérzékenysége miatt elpusztul, anélkül hogy hagyományos sugárterápiás gépre kellene fektetni a beteget. A beavatkozás szuperprecíziós.

Deák elmondása szerint a Semmelweis Egyetem intervenciós részlegén dolgozó fiatal orvosok európai színvonalon képesek ilyen beavatkozásokat végezni, sőt az egész közép-kelet-európai régió oktató centrumának számítanak. A probléma a finanszírozásban és az adminisztratív akadályokban rejlik.

Az egyedi méltányossági kérelmek rendszere

Deák Pál Ákos részletesen ecsetelte a jelenlegi eljárás abszurditását. Nem az történik, hogy az egészségbiztosító egy új, hatékony és a beteg számára kevésbé megterhelő módszer hallatán azt mondaná: „köszönjük, finanszírozzuk". Ehelyett minden egyes beteg esetében külön egyedi méltányossági kérelmet kell benyújtani, amit egyenként bírálnak el. Az utóbbi időben egyre több az elutasítás. A folyamat így néz ki:

  1. Az orvoscsapat benyújtja a kérelmet.
  2. Körülbelül két hónap múlva – ha egyáltalán válaszolnak – hiánypótlási kérelmet küldenek, amelyben gyakran olyan friss vizsgálatot kérnek (például másnapi határidővel), amit a több hetes vagy hónapos várólisták miatt lehetetlen beszerezni.
  3. Mivel a hiánypótlás nem teljesíthető, néhány nap múlva megérkezik az elutasító levél.
  4. Mindez idő alatt a beteg daganata növekszik, kikerül az intervenciós radiológia számára alkalmas „terápiás ablakból", és már csak hagyományos, nagy nyílt műtétre vagy más, invazívabb beavatkozásra marad lehetőség.

„Most képzeljük el azt, hogy mi játszódik le a betegben, mi játszódik le a kezelőorvosban." – Deák Pál Ákos *

Különösen fájó, hogy ezeket a döntéseket az Onkoteam (onkológiai bizottság) támogatja, a sebész is egyetért a beavatkozás szükségességével, mégsem valósulhat meg a kezelés. Deák kiemelte, hogy a kollégái európai szintű tudással rendelkeznek, és az intézmény oktató centrumként funkcionál a régióban.

Termoablációs eljárások és a pajzsmirigygöbök kezelése

A termoablációs eljárások (rádiófrekvenciás hőkezelés, hidegkezelés) számos esetben alternatívát kínálnak a nyitott műtéttel szemben. Deák a pajzsmirigygöbök példáját említette: ezeket ma Magyarországon még mindig rengeteg esetben operálják, holott létezik minimál invazív kezelési mód (akár éren keresztül, akár termoablációval), amely után a beteg két óra megfigyelést követően hazamehet, és szinte azonnal visszatérhet a munkájához. A beavatkozás azonban jelenleg nem finanszírozott az állami egészségügyben, így csak szórványosan, gyakorlatilag a kórházak vesztesége terhére végezhető el.

„Az a tény, hogy van sok olyan beavatkozás, ami elvégezhető ilyen minimál invazív módszerrel, sőt akár kizárólag minimál invazív módszerrel." – Deák Pál Ákos *

Deák azt is megemlítette, hogy bár a közvélekedés azt gondolná, hogy ezek az eljárások olcsóbbak a hagyományos műtéteknél, ez általánosságban nem igaz. Az eszközök, a fogyóanyagok (például tűk, katéterek) drágák, és az intervenciós radiológia gyakran együttműködik a sebészettel és az onkológiával, nem pedig kiváltja azokat.

A robotsebészet helyzete Magyarországon

Dózsa Csaba a robotsebészet példáján keresztül mutatta be a technológiai lemaradás egy másik dimenzióját. A robotsebészet mintegy 10-15 éves késéssel érkezett meg Magyarországra. Jelenleg körülbelül 8-10 robot található az országban, amelyekkel évente mintegy 1000-1200 prosztataműtétet végeznek. A szakmai kollégium vezetőjének tájékoztatása szerint az éves új prosztatadaganatos esetszámhoz mérten legalább 2500 beavatkozásra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy több mint ezer embert nem a szakmailag optimális robotasszisztált műtéttel, hanem hagyományos, kevésbé precíz eljárással operálnak.

„Tehát minden évben több 1000 embert vagy alulkezeltünk, vagy túlkezeltünk." – Dózsa Csaba *

A robotok jelenléte tehát önmagában nem elegendő: a kapacitások volumene messze elmarad a szükségletektől. Dózsa szerint egy 5-6 éves, tudatos, projektszemléletű programra lenne szükség, amelyben a biztosító és a szaktárca együttműködve:
- meghatározza, mely centrumokban érdemes robotokat működtetni (nem kell minden megyei kórházba, nagyjából 10-12 centrum elegendő lehet),
- megszervezi a betegutakat (például Vas megyéből a fekvőbetegek egyik részét Győrbe, másik részét Zalaegerszegre irányítva),
- biztosítja a finanszírozást, a képzést és a szabályozást,
- megfelelő kódokat hoz létre az elszámoláshoz.

Az elektrokemoterápia esete a hiányzó eszközzel

Deák Pál Ákos egy másik, számára személyesen is fontos innovációról is beszélt: az elektrokemoterápiáról. Az eljárás lényege, hogy a daganatba precíz geometria szerint elektródákat szúrnak, majd áramot vezetnek bele. Az áram megnyitja a daganatsejtek membránját, így a beadott kemoterápiás szer – amely normál esetben túl nagy molekulájú ahhoz, hogy bejusson a sejtekbe – be tud hatolni. Az áram megszüntetése után a szer csapdába esik a sejtekben, és elpusztítja a daganatot. Magyarországon, egészen pontosan Szegeden, Közép-Kelet-Európában elsőként vezették be ezt a módszert, és komoly tudományos központ jött létre körülötte.

A Semmelweis Egyetemen rendelkezésre áll egy sztereotaxiás navigációs rendszer, amely segít a tűk rendkívül precíz elhelyezésében a test mélyén lévő daganatokban (például a májban 15-20 cm mélységben), ahol a bőrgyógyászok által használt vizuális kontroll nem működik. Azonban maga az elektrokemoterápiás készülék – amely mintegy 200 millió forintba kerül – hiányzik, mert nem sikerült rá finanszírozást szerezni az OEP-től vagy a NEAK-tól, és minden egyes kezeléshez további egyszer használatos tűkre van szükség. Deák megfogalmazása szerint két éve küzd azért, hogy ezt a módszert be tudja hozni az országba.

„Hiába van a technológia a kezünkben, hiába értjük mélységében a dolgot, de hogyha nincs rá elég [pénz]..." – Deák Pál Ákos *

A finanszírozás aránytalanságai és a rendszer paradoxonjai

Dózsa Csaba felhívta a figyelmet egy súlyos belső aránytalanságra. Egy olyan beteg, akinek a kezeléséhez éppen 1 millió forint hiányzik egy minimál invazív beavatkozáshoz, ha állapota súlyosbodik és a daganat előrehaladottabbá válik, bármikor szó nélkül megkap egy 3-4,5 millió forintos kemoterápiás vagy biológiai terápiás kezelést – tehát a súlyosabb, költségesebb ellátásra van pénz, miközben a korai, olcsóbb és hatékonyabb beavatkozásra nincs.

„Amivel elejét lehetne venni ennek a súlyosabb állapotnak, mint 1 millió Ft-ba kerül, vagy 800 000 Ft-ba kerül, arra meg nincs pénz a biztosítónál." – Dózsa Csaba *

Mi hiányzik: forrás, mechanizmus és proaktív szemlélet

A vendégek egyetértettek abban, hogy nem csupán pénzhiányról van szó, hanem a rendszer működési mechanizmusának alapvető hiányosságairól is. Dózsa Csaba egy tanulmányra hivatkozva kifejtette, hogy az egészségbiztosítóból hiányzik a proaktív, stratégiai szemlélet. Nincs meg az a politikai elvárás, hogy a biztosító „menjen utána" a problémáknak, keresse a legjobb, legkorszerűbb eljárási lehetőségeket, és rendelje meg azokat a szolgáltatóktól.

Egy jól működő rendszerben a biztosítónak észre kellene vennie, hogy például a Semmelweis Egyetem intervenciós részlege egy kiválóan fejlődő centrum, amely 2-2,5 millió ember ellátását biztosítja. Ebből kiindulva fel kellene tennie a kérdést: hogyan lehetne még öt ilyen centrumot létrehozni? Ehhez nemcsak forrást, hanem odafigyelést, szabályozást is biztosítani kellene – „pénzt, paripát, fegyvert" –, ahogy Dózsa fogalmazott. Le kell bontani az adminisztratív akadályokat (például az egyedi méltányossági kérelmek lassú és bürokratikus rendszerét), emelni kell a képzési és kompetenciaszinteket, meg kell teremteni az infrastrukturális hátteret, és csak ezután jöhet a finanszírozási kódok bevezetése és a megfelelő forrásallokáció.

Deák Pál Ákos személyes motivációját is megosztotta azzal kapcsolatban, hogy orvosként miért kényszerül finanszírozási kódokkal és egészségpolitikai lobbizással foglalkozni:

„Ha mi nem foglalkozunk, akkor senki. Vagy legalábbis eddig ez volt a gyakorlat, hogy ezt valakinek muszáj kézbe venni, mert nem történik semmi." *

A Magyar Radiológusok Társasága (MACIRT) rendelte meg azt a szakmai anyagot, amely a minimál invazív beavatkozások kódfrissítését és finanszírozási hátterének kidolgozását célozza. Deák szerint ez azért vált szükségessé, mert sem a minisztérium, sem a biztosító, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem foglalkozott érdemben a területtel. Ráadásul személyes érintettsége is van: a főnökétől rendszeresen megkapja, hogy az intervenciós részleg nagyon sokba kerül a jelenlegi, alacsony tarifák mellett.

A nemzetközi összehasonlítás és a hazai lemaradás dinamikája

Dózsa Csaba 25 évvel ezelőtti finanszírozói tapasztalataira visszatekintve megállapította, hogy az innováció akkor is téma volt – akkoriban például az invazív kardiológia, a katéterezés és a gyógyszerkibocsátó sztentek jelentették az újdonságot. Azonban most a technológiai változások legalább kétszer olyan gyorsan érkeznek (különösen a digitális technológiák és a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások, például a radiológiai leletezés terén), miközben a magyar egészségügy éppen az elmúlt 10-15 évben lassult be. A nagypolitika beszorította az egészségbiztosítót egy nagyon alacsony GDP-arányba, ahelyett hogy évi 15-20% mozgásteret biztosított volna az új eljárások befogadására.

A korábbi időszakban, amikor Dózsa maga is a finanszírozói oldalon dolgozott, léteztek olyan alkalmazási szabályok, amelyek lehetővé tették az új eljárások befogadását (például az első rádiófrekvenciás májkezelések vagy a gyógyszerkibocsátó sztentek esetében). A problémát most az jelenti, hogy az akkor befogadott 500 darab helyett ma már 5000-re lenne szükség, de a rendszer nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel.

„Az egészségügyet az elmúlt 10-15 évet nem visszafojtani kellett volna, hanem hagyni szépen növekedni maga [saját] pályán, ahogy ezt hagyták Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, Németországban, tehát talán még Csehországban is." – Dózsa Csaba *

Az 500 milliárdos ígéret és a versengő projektek

A műsorvezető megemlítette, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy múlt heti konferencián beszélt arról, hogy az új kormány 500 milliárd forinttal tervezi növelni évente az egészségbiztosító költségvetését, és ezt a forrást ilyen innovatív projektekre kívánják fordítani. Dózsa Csaba megerősítette, hogy az általuk készített szakmai anyag – amelyen fél éve dolgoznak Deák Pál Ákossal és csapatával – várhatóan két héten belül a miniszter asztalán lesz. Az anyag egy óvatos, konzervatív becslés szerint 3 milliárd forintos induló, majd 4,5 milliárd forintig terjedő többletfinanszírozási igényt fogalmaz meg, ami az 500 milliárdnak mindössze 1%-a. Ez a forrás lehetővé tenné a Semmelweis Egyetem centrumának teljes körű finanszírozását, illetve más intervenciós centrumok felfejlesztését országszerte.

Deák Pál Ákos hangsúlyozta: az anyag nem csupán egy pénzkérő lista, hanem egy komplex csomag, amely tartalmazza a szükséges kódokat, algoritmusokat, elszámolási szabályokat, valamint a minőségi mutatók, betegelégedettségi adatok és a kórházi ellátás rövidülésének nyomon követését is. Az intervenciós radiológia területén nagyjából 8-10 további centrum tudna bekapcsolódni a kevésbé speciális beavatkozásokba, így ténylegesen országos hozzáférést lehetne biztosítani. Kiemelte, hogy a finanszírozási kódok frissítése esszenciális feladat: sok beavatkozásnak már van valamilyen kódja, de ezek értéke (azaz a hozzájuk rendelt finanszírozás) elenyésző, így jelenleg ezek az eljárások gyakorlatilag ráfizetések a klinikák számára, még ha társadalmi és összellátórendszeri szinten költséghatékonyak is.

Dózsa megjegyezte, hogy a konferencián már láthatóvá vált a különböző szakterületek versengése a várható többletforrásokért. Példaként említette, hogy valaki egy cukorbetegség okozta súlyos szembetegség kapcsán állt fel és jelentette be: kész a program, leteszik a miniszter asztalára.

A magánegészségügy és a közfinanszírozás viszonya

A műsorvezető kérdésére, hogy vajon a magánegészségügyben nem érhetők-e el ezek a korszerű eljárások, a vendégek egyöntetűen nemmel válaszoltak. Deák Pál Ákos elmondta, hogy tudomása szerint az elektrokemoterápia például nem érhető el magánellátásban. Dózsa Csaba kifejtette, hogy a daganatos ellátás 91%-ban közfinanszírozási feladat Európában (az Egyesült Államok kivételével), és Magyarországon az Onkoteam-rendszer, illetve jogszabályi okok miatt a teljes ellátási vertikum nem is működhet magánellátásban. Bár egy-egy részleges vizsgálat (például tomoszintézises daganatkivizsgálás 25-30 000 forintért) vagy egyes kisebb beavatkozások (például strúmagöb-kezelés) elérhetők magánúton, ha a betegnél szövődmény vagy áttét jelentkezik, azonnal visszakerül a közfinanszírozott rendszerbe. A magánszektor tehát nem tud komplex ellátást nyújtani ezeken a területeken.

A tudás rendelkezésre áll, az eszközök importja megoldható

A beszélgetés egyik kulcsüzenete az volt, hogy a szürkeállományban nincs hiány: a magyar orvosok tudása, lelkesedése és innovációs készsége adott. Deák Pál Ákos elmondása szerint ők maguk hozzák haza a kongresszusokon látott új technikákat, és a csapatukban dolgozó fiatalok „a csúcsra viszik" az adott témát. Az is elhangzott, hogy a szükséges eszközök nagy része importtermék ugyan, de a gyártók és forgalmazók közép-európai disztribúciós hálózatai (amelyek jellemzően Varsóban vagy Prágában székelnek) lefedik Magyarországot is. Az ország benne van a „térképen", tehát ha megvan a finanszírozási keretrendszer, akár hónapokon belül el tudják látni a magyar piacot a szükséges eszközökkel.

A szükséges szemléletváltás: projektszemlélet és komplex programok

Dózsa Csaba összefoglalta a kívánatos jövőképet: az egészségbiztosítónak, a minisztériumnak és a többi érintett szervezetnek projektszemlélettel kellene rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy egy-egy területre (például az intervenciós radiológia fejlesztésére) fókuszált programokat kell indítani, konkrét felelősökkel, ütemtervvel, a betegutak megszervezésével. Ezt a munkát a szakmai anyagokkal és a centrumokban felhalmozott tudással már most is támogatni tudják.

Az új kormányzat részéről érkező jelzések – különösen az 500 milliárd forintos ígéret és a Hegedűs Zsolt miniszter által is említett projektszemlélet – okot adnak némi bizakodásra. Ugyanakkor a beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a valódi változáshoz nem elég a forrásbővítés: a szabályozási és finanszírozási környezet alapos átalakítására, a bürokratikus akadályok lebontására és a biztosító proaktív, stratégiai szerepvállalására is szükség van.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Inkeszter egészségügyi Közgazdásszal": A név valószínűleg félreismert, a kontextus alapján egy korábbi adás vendége lehetett Orosz Éva mellett. A helyes név nem azonosítható egyértelműen.
  • "sztereotaxikás navigációs rendszer": A kontextusból egyértelműen a sztereotaxiás navigációs rendszerről van szó, amely a tűk pontos pozícionálását segíti. A toldalék/féleírás javítva.
  • "OEBől vagy NEból": A beszélő valószínűleg az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) és a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) régi/új rövidítéseire utalt.
  • "Hegedű Zsolt": A kontextus alapján egyértelműen Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterről van szó, a névben egy betű eltérés történt (dű -> dűs).
  • "Mikula István": A kontextus és a mammográfiai program bevezetésének időpontja (2000 körül) alapján Mikola István volt egészségügyi miniszterről van szó.
  • "Szemelve Egyetem", "Samel Egyetem", "szemeszetem": Többször, többféleképpen torzítva szerepel a Semmelweis Egyetem neve.
  • "interciós adológia", "intervenciósai centrumok": Az "intervenciós radiológia" szókapcsolat torzulásai.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:09]Az utóbbi években 1000 milliárdokat vontak ki az egészségbiztosító pénztárából, és ennek nagyon komolyára van, mégpedig az, hogy az új technológiákat, az új gyógymódokat csak késve tudja megvásárolni az egészségbiztosító.

[00:00:23]Magyarán gyógyítható betegségek maradnak gyógyíthatatlanok.

[00:00:27]De melyek is ezek?

[00:00:27]Ezt fogjuk körbejárni a mai műsor két vendégével.

[00:00:30]Dózsa Csabával, Egészségügyi Közgazdásszal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábbi főigazgató helyettesével.

[00:00:40]Üdvözlünk a műsorban Csaba.

[00:00:42]Köszönöm szépen.

[00:00:42]Jó kívánok.

[00:00:43]És Deák Pál Ákost, a Szemelve Egyetem docensét.

[00:00:47]Üdvözlünk a műsorban.

[00:00:49]Szervusztok.

[00:00:49]egy gyógyító orvost, aki egy nagyon sajátos és modern szakterületet művel, amit úgy hívnak, hogy invazív radiológia.

[00:01:00]Magyarán egy gyógyító radiológusról mondhatnánk, hogy röngenorvosról van szó, de erről majd részletesen beszélünk a műsorban.

[00:01:07]Két fontos dolgot szeretnék még előzetesen mondani, mégpedig azt, hogy ez ez a sorozat a Magyarorvosi kamarával partnerségben készült, és szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani a nyomtatott kiadványainkat.

[00:01:21]Ezek közül az egyik a NER akták címet viseli, amely az Orbán korszak 50 legpiszkosabb ügyletéről szóló tényfeltáró riportokat tartalmazza.

[00:01:29]És ez azt hiszem ezen a forró napon különösen aktuális, hogyan éljük túl című kötetünk, amely a klímaváltozás magyarországi hatásáról szól.

[00:01:38]Bőrünkön érezzük.

[00:01:41]50 50 fok van még itt is benent is elég meleg.

[00:01:44]Szóval Orosz Éva volt az előző adásunk vendége Inkeszter egészségügyi Közgazdásszal, és ők arról beszéltek, hogy 6000 milliárd Ftot vontak ki a magyar egészségügyből az elmúlt években azzal a trükkel, hogy GD a GDP arányos közkiadások szintjét csökkentették, és ennek a következtében sokkal kevesebb pénz jut Magyarországon egészségügyre, mint a világ sok-sok országában, és nem közelebb került ünk volna a nyugati színvonalhoz, hanem sok szempontból leszakadtunk.

[00:02:19]És technológia ez volt az egyik kulcskfejezés, ami megragadta a figyelmemet, hogy nem tudunk megvásárolni olyan modelltechnológiákat időben, amelyek segítenék, javítanák a gyógyulási esélyeket, de ez azért így elég különösen és ködösen hangzik.

[00:02:36]Beszéljünk konkrétan Csaba, hogy milyen technológiákról van szó?

[00:02:38]néhány példát tudnál mondani, hogy milyen diagnosztikai lehetőségek maradnak ki, és milyen gyógyítási lehetőségek maradnak így ki a magyar egészségügyben.

[00:02:49]Még pontosítanám azt a megfogalmazást, hogy kivonásra került, hogyha közgazdás nyelven nominálisan nézzük az összegeket, hogy egyik évben 2000 milliárd volt, aztán 2500, aztán 3000 milliárd Ft ment be a gyöjtő megelőző ellátásokba, amiből a legtöbb ellátást finanszírozza az egészségbiztosító.

[00:03:07]Ez effektíven nem csökken, csak valóban a lehetőségekhez képest, ami az országnak a teherbíróképessége volt a korábbi években, még a gazdasági válság előtt, illetve az inflációs áthoz képest ez a növekedés, ez egy alacsonyabb pálya, és ez a különbség, amit amitől rosszíva a professzor asszonink ezt megbeszélhettek, hogy ez a különbség, ami pont már nekünk nem itt kéne tartanunk, hanem 100 mrel előrébb egy nemzetközi úgymond megmérettetésben, versenyben ben gyakorlatilag én most már 20 éve nem vagyok bent úgymond az aparátusban, viszont szakértőként és egyetem kutatóként nagyon sok területtel találkoztam.

[00:03:49]Ebben benne vannak gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, diagnosztikák, műtétes eljárások, vagy például az intervenciós radológiának a területei is.

[00:03:58]És két-három évente újabb és újabb területek kerülnek be ebbe a scope-ba, amit én is mint szakértő vagy elemző látok.

[00:04:06]És bárhova nyúlunk, mindenhol azt látjuk, hogy ez a megszorítás, ez a hiány, ez gyakorlatilag beleívódik az egész rendszerbe.

[00:04:14]Tehát ott lenne már az újabb generációs légzéstámogatóeszköz, az újabb generációs kötszer, a sokkal hatékonyabb beteg kímélő eljárások, amelyek őt úgy hívjuk, hogy minimál invazív beavatkozások.

[00:04:27]És ebből mondjuk 10 millió lakosan állunk végeznek 1000ret, de mondjuk Csehországban hasonló méretű országokban meg már két-3000ret hasonló populációban, hasonló beteg karakterisztikák mellett és ezekből látjuk azt, hogy hol lehetne már tartani.

[00:04:43]Erre utalhattak ugye?

[00:04:45]De most arra gondolsz, hogy bizonyos bizonyos beavatkozásokat, vagy arra gondoltok, hogy bizonyos beavatkozásokat nálunk még hagyományos műtéti módon nagy műtétisebb látnak el, vagy azt mondják, hogy nem is [torokköszörülés] tud műtéknél?

[00:04:56]Igen, de ugyanez az eszközökre is, tehát hogy hagyományos sokkal gyengébb minőségű kötszerekkel, gyógyszerekben talán kevesebb ez az elmaradás, de orvostech eszközök esetében diagnosztikában, műtéteknél sokkal jobb a az elmaradás.

[00:05:12]Ha a 20-2 év ezelőtt egészséghez képest nézzük, akkor van fejlődés, de azt nézzük meg, hogy körző országban, főleg európenes országban már milyen arányokat értek el egynapos sebészetben, lézeres szembűtétek területén, bármilyen másen akkor ez a ez a különbség ez óriásira duzza sajnos.

[00:05:30]És ez az elmúlt években még sokkal jobban kinyílt ez az olló.

[00:05:35]Akkor te pont egy ilyen területtel foglalkozol, ugye a a amiről beszéltünk, hogy nem nagyműtéti beavatkozás, hanem eren keresztül toltok be a testől vagy juttok be a testbe, illetve egy tűzúráson keresztül.

[00:05:50]És ez onkológiai beavatkozás mind.

[00:05:53]Igen, igen.

[00:05:53]Onkológiai beavatkozás.

[00:05:53]És a Szemel Egyetem ilyen szempontból némileg kivételezett és az én osztályom vagy az én részlegem meg egy másik szempontból kivételezett a a az osztályomra az jellemző nagyon sok fiatal dolgozik fiatal rettenetes tudásvágyal és tudáshséggel rendelkező ember dolgozik és hogyha eljutunk külföldre kongresszusokra akkor akkor biztos, hogy onnan valamit valaki haza akar hozni, valamilyen technikát, valamilyen új eljárást, valami mindenképpen megragad valakiben.

[00:06:35]A gyakorlat az, hogy ha ez megragad, akkor az az illető az biztos, hogy ezt a témát a csúcsra viszi.

[00:06:44]Tehát azt jelenti, hogy számos olyan területen, amiben aminek a finanszírozásában botladozunk, abban gyakorlatilag ezek a kollégáim európai színvonalon már tudnak beavatkozásokat végezni.

[00:06:59]Tehát ragadjunk ki egy példát.

[00:07:04]Ragadjunk.

[00:07:05]A mondjuk legyen a radioembolizáció.

[00:07:09]A radioembolizáció során egy, mondjuk egy májdanatot, ha kezelünk, akkor felkeresünk egy olyan tápláló eret, mondjuk megszúrunk egy lágyékhajlati artériát, ezen keresztül egy vékony csövecskét vagy drótocskát elviszünk a májnak arra a területére, amiért ellátja a daganatot is és a májnak azt az adott területét.

[00:07:32]És ide aztán egy vékony csövecskén keresztül ilyen mikro mikroszkópikus méretű gyöngyöcskéket juttatunk el, amikből sugárzás kerül a májszövetbe, és a daganat mivel nagyon sugáérzékeny, ezért elpusztul.

[00:07:50]Tehát nem egy hagyományos sugárterápiás beavatkozásra kerül, amikor egy nagy gébre [torokköszörülés] fektetik.

[00:07:55]Szuper precíziós módon ezt a beavatkozást például a a kollégáim el tudják végezni.

[00:08:01]egy csapat olyan szintre vitték ezt a dolgot, ugye a a kezdetben jól működtek, jól futott ez a dolog, megkaptuk a az egyedi méltányági kérelmet, hiszen minden beavatkozáshoz külön egyedi méltányossági kérelmet kell beadni név szerint az adott betegre.

[00:08:18]Tehát nem az történik, hogy az egészségbiztosító azt mondja, hogy hát köszönjük szépen, van egy új módszer, ez legalább olyan hatékony, mint a korábbi, de kevésbé fájdalmas megterhelő a beteg számára.

[00:08:29]Hát finanszírozzuk, hanem minden egyes betegnél be kell adni egy kérvényt, amit egyenként elbírálnak.

[00:08:36]Egyenként elbírálnak, és aztán vagy igent mondanak rá, vagy nemet mondanak rá.

[00:08:40]És mit mondanak?

[00:08:42]Hát mostanában nem Igen, igen.

[00:08:44]Mostanában nem sűrűsödtek a mostanában egyre sűrűsödtek igen a nem.

[00:08:49]Most képzeljük el azt, hogy mondjuk egy ilyen nem kapcsán, ami mondjuk a beadványunkat beadjuk, és mondjuk két hónap után esetleg válaszolnak rá, ha válaszolnak és mondjuk adnak egy hiánypótlási kérelmet, hogy akkor holnap utára kérjük a hiánypótlási kérelmet, egy friss vizsgálatot, egy olyat, amit nyilvánvalóan nem lehet két nap alatt el a több hetes hónapos várólisták kérni.

[00:09:15]Így van.

[00:09:15]Így van.

[00:09:15]majd miután képtelenek vagyunk két nap után beadni ezt a hiánypótlást, a negyedik nap megírják a válaszlevelet, hogy mivel nem történt meg a hiánypótlás, ezért nem támogatják a beavatkozást, illetve közben a betegnek, hogy a daganata, hogyha nő, akkor ki is kerül a kezetekből, mert nyilván az úgynevezett terápiás ablak, amiből amiből akkor már csak marad a laparoszkópos műtét, vagy nagy nyíltműtét, hogyha esetleg a darat méret.

[00:09:40]És most képzeljük el azt, hogy mi játszódik le a betegben, mi játszódik le a kezelőorvosban.

[00:09:46]A kezelőorvosban, aki aki gyakorlatilag erre tette föl a az életét.

[00:09:49]Az egész az egész a a az egész Onkotim ezt a döntést támogatta, hogy ez a beavatkozás, ezt mondta a sebész.

[00:09:59]Ezt mondta a sebész.

[00:09:59]Ezt mondta, így van.

[00:10:01]Így van.

[00:10:02]Tehát egy onkot döntés, minden beavatkozásunk onkot döntés alapján történik.

[00:10:06]És ennek ellenére nem valósul meg a kezelés.

[00:10:10]És mindezt olyan emberek végzik ezeket a beavatkozásokat, megint a kollégáimról beszélek, akik akik ő európai szinten, mondjuk az egész közép-kelet-európai régiónak az oktató centruma vagyunk.

[00:10:27]Tehát képesek lennénk arra, hogy ezt a világon a legmagasabb szinten tudjuk ellátni ezt a feladatunkat.

[00:10:34]És ilyen dolgok miatt egyszer nem tudjuk meg.

[00:10:37]És ez pénz vagy miért?

[00:10:37]Tehát nyilván nyilván az egészség amikor meghallottuk, hogy 500 milliárd jöhet be a rendszerbe, mi pont most egy fél éve dolgozunk együtt Ákossal meg a csapatával és mostan megvannak azok a számok, hogy egy ilyen óvatos, úgy hívjuk, hogy konzervatív becsléssel nagyjából olyan három milliárdal indulva esélyben olyan 4,5 milliárdig eljutva, mint többlet hozzáadott finanszál értékkel ki lehetne bővíteni egy ezt az egész terápiás teretet.

[00:11:08]Egyrészt a szemészetnek ezt a centrumát lehetne kompletten, tehát hogy mindenből megfelelő számba tudjanak végezni beatkozás és centrum szerűen más intervenciósai centrumok tehát [torokköszörülés] az országban tök az országban szépen ugye ezek a szigetek fel tudjanak nőni és a azt Ákos majd elmondja vannak olyan ablációs egyéb technikák amihez nem kell ennyire speciális centrum hanem még más 8-10 nem tudom hány ilyen is be tudnának tanulni hogy tényleg hozzáférésé tudjan műteni tehát alapvetően nem csak az hogy most hirtelen ide beöntenének mondjuk 5 milliárd Ftot, nem tudunkánk vele mit kezdeni.

[00:11:42]Ezért mi azon dolgozunk egy nekünk van egy egészségi közgazdálász és finanszási csapatunk Ákéknek az oroszakmai csapata, hogy melyek azok a kódok, algoritmusok, elszámolási szabályok, amin keresztül ezt a forrást értelmesen lehet betenni a rendszerbe, és egyébként hozzá lehet rendelni utána a minőségi mutatókat, betegelégedettséget, kórházi ellátás, hogy mennyivel rövidült, hogy lehet elkerülni később a az áttéteket, tehát a metasztatikus daganatokat, tehát a korai beavatkozással, korai terápiával, hogy lehet az egész folyamatot költsék attól könnyabbá tenni.

[00:12:19]Tehát ennek az útját keressük.

[00:12:20]Ez egyrészt ilyen finanszási algoritmusnak a pontosítása, szakmaieljárásendek, és akkor ott van az a az a mintacentrum, amit ugye elkössék építenek, aminek viszont a tudását meg ugye az országban értelzerűen tréningekkel, képzéssel, szakkonferenciákatkal tudják majd terjeszteni.

[00:12:39]Na, egy valamit nem értek.

[00:12:39]Tehát a azt lehet olvasni erről a az eljárásról és azt arról a hővel, illetve hideggel való kezelésről, amit amit említettél, amikor a daganatokat hőkezeléssel írtják ki az emberi szervezetből, hogy nem kell külön sugárterápia, nem kell kemoterápia, nem kell nagy sebészeti beavatkozás.

[00:12:58]Azt gondolná az ember, hogy ez egy olcsóbb eljárás, mint a hagyományos.

[00:13:03]Miért kell akkor hozzá ilyen sok?

[00:13:05]Ez ez bizonyos beavatkozásokra igaz, de ezzel általánosan nem igaz.

[00:13:07]Tehát mi a sebészettel is, az onkológiával is kiválóan együtt tudunk működni, és össze tudunk fogni, mert gyakran a akár a sebészeti beavatkozások, akár az onkológiai kezelések hozzáadódnak, tehát összeadódnak, szinergista hatásuk van a mi általunk végzett beavatkozásokkal.

[00:13:28]Az tény, hogy van sok olyan beavatkozás, ami elvégezhető ilyen minimál invazív módszerrel, sőt akár kizárólag minimál invazív módszerrel.

[00:13:36]Most hozzuk példának akkor mondjuk a pajzsmirigy, a strúmagöböknek a a kezelését, ami ugye a nyakon a a pajzsmirigy egy-egy ilyen göböt növeszt magából, az esztétikailők sem szép, nyelési zavart okozhat, nyaki diszkomfortérzés vagy akár rekedysséget.

[00:13:54]Ebből még mindig rengeteget operálnak Magyarországon, holott létezik nem is egy, hanem két módszer is arra, hogy ezt minimál invazív módon kez magyar lyuksebészeti módszerrel, ugye ne veszetjük ki még csak úgy se még csak úgy se, még csak úgy se éren keresztül is meg lehet kezelni, de termoablációs kezeléssel is meg lehet kezelni úgy, hogy gyakorlatilag nincsen felépülési idő, mert beteget megkezeljük, két órát megfigyeljük és hazamehet.

[00:14:21]Tehát technikailag így van.

[00:14:23]most is történnek nagyon szórványban, mert az utóbbi időben már egyáltalán az állami egészségügyben pajzsmér kezelést ugye nem tudunk végezni, mert nem kapunk rá finanszírozást.

[00:14:39]De megtehetnénk, és lényegében, ha ha a finanszírozásba ez bekerülhetne, akkor rengeteg kórházi napot spórolnánk, rengeteg olyan időt, amit a betegek betegállományban töltenek, hiszen akár másnap, de mondjuk, hogyha nagyon lazák vagyunk, akkor egy két-három nap pihenés után visszatérhetne a munkához.

[00:15:01]A kérdezhető mi hiányzik?

[00:15:01]A forrás egy dolog, a másik a mechanizmus.

[00:15:04]És erről most írtunk tanulmányt Kapos Gáborral volt kollégámmal a minisztériumban dolgoztunk együtt, hogy az a fajta proaktív stratégiai szemlélet hiányzik a biztosítóból, illetve az a politikai elvárás, hogy így vissák egyen a biztosító, hogy menjen utána, hogy mi a probléma és mi a legjobb, legkorszerűbb eljárási lehetőség.

[00:15:26]És van egy ilyen centrum, ami szépen fejlődik.

[00:15:29]Ennek ellenére is, hogy bizonyos konkrét tevékenységek ugye alulfinanszírozottak, mégis nagyon nagy fejlődés utat jártak be itt a szemeszetemnek ezen a részlegén.

[00:15:39]Ennek ellenére nem mondja azt a biztosító, hogy ez nagyon tetszik nekem, ti ellátok nem tudom két két és fél millió embert és akkor kéne még öt ilyen centrum és akkor mi kell hozzá, milyen feltételendszer.

[00:15:50]Ezt a minisztériumnak és az OEP-nek, hogy az egészségbiztosítanak együtt kéne kvázi megrendelni és hozzáadni a pénzparipa fegyvert.

[00:15:58]Az paripa az azt jelenti, hogy nem csak forrást adok, hanem egy odafigyelést is, szabályozást is.

[00:16:04]Tehát hogyha itt most akadályozott a beteg út, mert késleltetjük adminisztratívat, hogy több hetet aszoljuk a beteget, különböző utakon késő kerül onkot mellé késő hozzák meg a döntést.

[00:16:15]elveszítjük azokat a betegeket, akik még ilyen módon lehetne minimális módon beavatkozni, és ha átkerülnek abba a daganat szakaszba, amikor már csak a hagyományos műtét lehet őket kezelni, tehát adminisztratív akadályokat le kell bontani, képzés kompetenciaszintet emelni, hiszen az intervenciósó egy nagyon új szakma, keresi a helyét, keresi a az ágyait is néha ugye hát különböző ö [torokköszörülés] infrastruktális hátteret is.

[00:16:43]és utána jöhetnek a kódok, és jöhet a finanszírozás.

[00:16:46]Hát ez egy komplex beavatkozást igényel.

[00:16:47]És gyakorlatilag, hogyha nincs ez a szemlélete az ágazatnak, és ezt várjuk az új minisztériumtól, hogy előrementve keressi az utakat, a lehetőséget, hogy mit, hogy lehet sokkal komplexebben és ütőképesebben ellátni.

[00:17:00]De pont erről beszélt Hegedű Zsolt miniszter a múlt héten egy konferencián, hogy az 500 milliárd Ftnak, amit ugye megígért a az új kormány, hogy ennyivel növeli évente a az egészség biztosítónak a költségvetését, hogy a forrásokat, azokat ilyen projektekre fogják fordítani?

[00:17:23]Ez körülbelül 1%-át el is fogja vinni, és szerintem körülbelül két hét múlva is lesz az asztalán a csomag, tehát nagyjából odáig jutottunk már ennek a összerakásá.

[00:17:30]Ez egy nagyon bonyolult anyag egyébként, mert hát én kijegyzeteltem, mert nem tudom fejből, hogy hányféle beavatkozás van, valami ugye eljárásnév vagy ablációs eljárásnak, valami test vagy szervi elnevezés vagy epeutak kezelése.

[00:17:46]hogy erről tudsz még tulajdonképpen ez amé nagyon bonyolult beatkozás csomag, hogy legyen pénz így leegyszerűsítve a dolgot és és váljanak olyan beavatkozások, amelyek hatékonyabban gyógyítanak és kevesebb szenvedéssel finanszírozottak.

[00:18:01]Ezek a valóságban nagyon bonyolult szakmai kérdések, hogy ez és speciális kódok kellenek, mert most ugye mikroszinten ez úgy néz ki, hogy amit végeznek például itt is a a szemszét egy más ilyen ilyen minimál invazív módon, azok sokszor ráfizetések annál a klinikán és annál a kórháznál a társalmi szintjén és az egész ellátórendszer szintjén.

[00:18:25]Ezek hatékonyek, költséghatékony vatkozások, de jelenlegi összeések keretében ez csak a kórház vesztesége terhére tudja finanszírozni.

[00:18:32]Tulajdonképpen ebből akarunk kijönni.

[00:18:35]Az történik, hogy a szemelvesz egyetem számára minden egyes ilyen beavatkozás egy óriási kérdőjel.

[00:18:39]Ez finanszírozás, nem lesz finansz, ugye jó jól értjük a dolgot.

[00:18:43]Igen.

[00:18:43]Illetve ez a ez a kódfissítés vagy a kódoknak a megújítása, új kódok ö megtalálása, ez egy ez egy nagyon-nagyon tehát egy egy esszenciális feladat, mert tényleg sok beavatkozásnak már van valamilyen kódja, de ezek ilen finanszírozási kódokról beszélgetünk most.

[00:19:05]Igen.

[00:19:05]Finanszírozási kódja, de ennek a az értéke elenyésző.

[00:19:10]De Ákos, miért kell ezzel foglalkozni egy gyógyító orvosnak?

[00:19:11]Nektek nem az lenne a dolgotok, hogy ezt a kérdést nagyon sokszor feltettem magamnak.

[00:19:16]Igen.

[00:19:17]De miért?

[00:19:18]Azért, mert ha mi nem foglalkozunk, akkor senki.

[00:19:19]Vagy legalábbis eddig ez volt a gyakorlat, hogy ezt valakinek muszáj kézbe venni, mert nem történik semmi.

[00:19:25]Tehát ezt a munkát gyakorlatilag a macirt rendelte meg egy orvosszakmai társaság, hogy végre nem a minisztérium ment utána, nem a biztosító vagy a NNGK ugye nem népegési intézet ment utána, hanem gyakorlatilag egy orvos szakmai társaság, hogy hogy valahogy legyen már megoldoz a terület, mert ugye szembesülnek ez az óriási kihívással, látják a lehetőséget, látják a rengeteg több 1000er beteget és a kettő között azt az óriási hiányt, hogy a nem tudják összehozni a kapacitást, azt a kínát, amit ők tudnak nyújtani, az [torokköszörülés] rengeteg betege a kisormál az ellenátás.

[00:20:02]És persze személyes motiváció is van benne, mert én mindig megkapom a főnökömtől, hogy hogy nagyon sokba kerülünk.

[00:20:09]Sajnos így van.

[00:20:11]A mostani tarifákhoz képest ugye most Igen.

[00:20:13]Tehát sokba kerülünk.

[00:20:13]Persze, tehát nyilván, de én én azt szeretném, hogy hogy ez ne legyen szempont hanem hanem hanem legyen olyan finanszírozás, ami fenn tud minket tartani és amiből előnyt tudunk kovácsolni a a társadalom számára, és hiszen hamar visszaadjuk ezeket a betegeket a a normál életüknek.

[00:20:35]Itt tulajdonképpen a budapesti összes kórháznak egy innovatív orvosa, névadója, aki a korábbi időszakban a 20.

[00:20:44]század elején jellemzően valami olyan dolgot hozott be a magyar egészségügybe, ami hasonlít ahhoz jellegében, hatásában, amire ti készültek.

[00:20:52]De nektek nekik is így kellett ezt a dolgot csinálni, vagy ez most nem normális ez a jelenség, amivel szembenézünk?

[00:20:58]Csaba, én azt látom, én 25 évvel, 23 évvel ezelőtt voltam finanszírozó, felsővez felsővezetőben a minisztériumban.

[00:21:12]Akkor is beszéltünk technológiai megújulásról, innovációról, akkor jött be a katételezés, ugye a az invazív kardiológia gyógyszerkibocsátó szentek, tehát ott is innováció volt és azt gondolom, hogy ez most körülbelül a dupla sebességgel jön be, tehát a technológiák, főleg a digitális technológiák, meg most már ugye majd a mesterséges intelligenciával támogatott főleg radiológiában is például a leletezésnek a megoldása és egyéb más algoritmusok.

[00:21:40]Tehát most még gyorsabb jönnek be.

[00:21:42]Az a baj, hogy ehhez képest pedig pont az elmúlt 10 valányi évben most ugye visszatekintünk, meg pont belassult, vagy belassította a nagypitika az egészségügyet, az egészség biztosítót, beszorította ebbe a nagyon alacsony GDP arányba, ahelyett, hogy egy olyan mondjuk évi 15-20% mozgástéret adott volna, hogy a magyar egészség fel tudja szívni ezeket az újdonságokat.

[00:22:05]Tehát most sokkal jobb az a az a különbség, ami a technológiai lehetőségek és az évente rendelkezéselő köztás között van, mint amivel én mondjuk 21 év ezt szembesültem, mint amikor te mondtál nemet.

[00:22:15]És nem nem kellett sokat nemet mondani, mert mi csináltunk olyan alkasszákat, ahol bejöhettek ezek az eljárások.

[00:22:21]Az első RFA ugye radiofrekvenciás kezdéseket is abban az időben fogadtuk be, hogy ez a gyógyszerkibocsátó szent.

[00:22:29]beszéltünk 500 darabot, jó, befogadtuk, de most meg kéne belőle 5000.

[00:22:31]Tehát, hogy az egészségügyet az elmúlt 10 valányi most mondtam tudom a 15 évet, 20 évet nem visszafolytani kellett volna, hanem hagy hagyni szépen növekedni maga a pályán, ahogy ezt hagyták Ausztriába, Svájcba, Hollandiába, Németországba, tehát talán még Csehországban is.

[00:22:47]Lengyel meg a szlovák nem annyira jó példa, de a cseheknél ugyanígy hagyták ezt kinőni és hagyták fejlődni ezeket a területeket robotsebészettől kezdve mindenben gyakorlatilag ég és föld a különbség a magyar egészségű egészségügy között.

[00:23:01]És akkor van néhány dolog, [torokköszörülés] amit megkérdeztem előzetesen, mert mindig ezt halljuk, hogy hát igen, van ez a technológiai lemaradás, de el nem tudtam képzelni, hogy konkrétan miről van szó.

[00:23:08]Tehát van ez az egyik ilyen ellátási mód, és megkérdeztem tőled, hogy sorolj már fel nekem néhányat, hogy mi hiányzik.

[00:23:15]És például ilyeneket írtál nekem, megfejtettem magyarul, hogy mit jelentenek, hogy 3D mammográfia például, ami szintén nincs nincs, miközben más a világban, és már a a magánegészségügyben is ez egy bevett vizsgálati mond.

[00:23:31]Ez megint ugye arról szól, hogy Mikula István minisztersége idején be lett vezetve a az analóg egy síkú felvételt jelentő mammográfiás vizsgálat és az elmúlt h közel 25 évben senkinek nem tűnt föl, hogy ez egy így maradt.

[00:23:46]És közben a bárhova egy kicsit is fejltebb centrumba mész, egyrés csak digitális mammográfa, most már sokkal pontosabb képet csinál.

[00:23:55]A 3D-s tomográfia az pedig azt csinálja, hogy gyakorlatilag sokkal pontosabban tárja a feladaganatnak a helyét, meg a típusát, és utána megint ugyanaz, amiről itt is beszélünk, hogy [torokköszörülés] sokkal célzottabban lehet beavatkozni.

[00:24:09]Most ugye a hölgyek esetében ugye nem mindegy, hogy eltávolítják az emlőt, vagy vagy azt a pár göböt ugye megpróbálják kivenni és nagyon hatékony sebészeti módszerek is vannak, és ezek így el elszaladtak így a magyar egész mellé.

[00:24:22]Mikola István miniszterség volt 2000-ben kezdődött.

[00:24:28]Így van.

[00:24:28]És így ez elment így a hajó.

[00:24:28]És akkor itt körbenézünk, most olyan helyen vagyunk a városban, hogy itt körülbelül két utcánnyira van egy csomó magáncentrum, ahol egyébként ezek a korszerjárások többnyire elérhetők és akinek van pénze, az az már ilyen a hölgyek keresetében is, aki magába megy, csak szintézis 3D-s felvételt csinálnak már.

[00:24:47]És gyakorlatilag az államiban megmaradt egy ilyen Trabant színvonal, ami annó 25 évvel ezelőtt volt.

[00:24:51]És ezt én nem tudom, hogy hogy tudnak nyugodtan lefeküdni politikusok és és miniszterek és államtitkárok.

[00:24:58]mondom ciklusról ciklusra, hogy ilyen óriási ellátatlanságban is bajba vják a magyar lakosok.

[00:25:06]Igen, ezek konkrétan ember, emberi élet meg nyomorúság.

[00:25:08]Tehát az a fájdalom, a sebészeti ellátások, a csebkezelésben, a műtéti bevatkozásokban ez nyomorúság.

[00:25:16]Ez ez és akkor még a mammográfia terén nem csak ez az egy dolog van a kontrasztanyagos mammográfia nagy felbontású ultrahangos vizsgálati módszers szintén és ez ez a gyors diagnosztika ez mind meg precíziós diagnosztika pont ahhoz kell hogy jöhessen az interciós adológia meg ugye a az más típusú sebészetiások amivel nagyon gyorsan nagyon pontosan feltárt korai daganat sádiumot lehet nagyon hatékonyan kezelni így áll össze ez a ez a szó igen mert hogy ákos a mód szeretek kell csak pici daganatokat, korai fázisban felfedezett daganatokat lehet gyógyítani.

[00:25:51]Nem, nem, én ezt mondtam, akkor azt mondtá, de hogy az az a fókusz, nem az egyik fókusz.

[00:25:56]Hát, hogyha pajzsmilik daganatokról beszélünk, akkor igen, mondjuk ragadjuk ki ezt, hogy az azok azok 1 cm, illetve azalatti rossz indító daganatok.

[00:26:03]Ezeket valóban minimál invazív módszerrel ma már akár európai, akár amerikai ajánlásokat nézünk, lehet kezelni.

[00:26:10]Tehát ehhez se kell kivenni a pajzsmirigyet, vagy vagy levágni egy részét, nem kell hozzá nyitott műtét, hanem ezt rádió frekkvenciában meg lehet oldni az esetek legnagyobb részében.

[00:26:21]De a máj illetve a májal kapcsolatos termoablációs kezelésekben, ott bizony nem csak kis daganatokat lehet kezelni, hanem nagy daganatokat is.

[00:26:35][sóhajtás][zihálás] ö aminek van egy olyan indikációs köre, hogy azok a betegek, akik valamiért nyitott műtétre nem alkalmasak, bármilyen akár kardiológiai, akár pulmonológiai, bármilyen egyéb probléma miatt, vagy esetleg az életkorül, ne adj isten amiről még nem is beszéltünk, ami az egész világon létezik, hogy valaki betegként azt mondja, hogy én én nem a nyitott műtétet szeretném, hanem én másfajta megoldást szeretnék.

[00:27:01]Ez Magyarországon ismeretlen.

[00:27:03]Tehát még ma is találkozom számtalan olyan beteggel, aki hát igen, mondtam az endokrinológusomnak, hogy a a pajzsmirigyet, ezt a göböt ezt ezt minimál invazív módszerrel ezzel a rádiófrekvenciával meg lehetne kezelni.

[00:27:18]És akkor mi a válasz az endokrinus?

[00:27:18]Hát erről az eljárásról még nem hallottam, de ez kuruzslásnak hangzik.

[00:27:24]Kuruzslás.

[00:27:24]De hogy itt a itt volt egy kulcskfejezés, hogy amikor kardiológiai vagy más okokból nem lehet egy nagy műtétet elvégezni valakivel valakin Igen.

[00:27:34]És gyakorlatil nem is csak a műtét, hanem a felépülési idő utána az ágyhoz kötöttség, az immobilizáció.

[00:27:40]De hogy ti akkor is meg tudjátok ezzel a módszerrel operálni.

[00:27:42]Itt említetted a robotsebészetet.

[00:27:44]Hát egy kicsit vitatkoznék veled, hiszen mindenféle konferenciákon halljuk nagy büszkén, hogy megérkeztek a robotsebészeti, nem tudom gépek Magyarország, a robotsebészet maga Magyarországon 10 év késéssel vagy 15 körülbelül, mert itt megint erről beszélünk.

[00:28:00]Igen, de itt van.

[00:28:02]És hanyad hanyad részét tudjál látni annak, ami a szüksélet?

[00:28:04]Én csak a Proszata területet néztem meg az elmúlt mondjuk egy évvel ezelőtt adatot mondok.

[00:28:10]Nagy délrel durral van, nem tudom, nyolc vagy 10 robot.

[00:28:13]És akkor körülbelül 1000-1200 prosztatát tudnak megoperálni.

[00:28:18]És akkor beszéltem a szakmai kollégium vezetőjével, egy nagyon jó szakemberrel.

[00:28:22]Azt mondja egyébként a populációhoz az éves új prostat daganat előforáshoz képest megkéne olyan 2500.

[00:28:27]Tehát több mint 1000 embert ugyanúgy kétségek között hagyunk.

[00:28:31]Hagyományos nem olyan precíz műtéttel látunk el, mint amit a szakmai ajánlásokban mondjuk tőlünk nyugatra, satöbbi már robottal ajánlanak.

[00:28:40]És ez a gep és közben eltette az a 10-12 az azt jelenti, hogy folyamatosan minden évben több 1zer embert vagy alulkezeltünk, vagy túlkezeltünk, attól függ, hogy hogy nézzük.

[00:28:50]Tehát, hogy nem adekvát módon operáltunk és helyett ugye mindenféle másra lehetett költeni a közpénzt.

[00:28:55]Tehát ez a ez az óriási hogy mondjam [sóhajtás] feszültség, vagy ami legalábbis mondjuk bennem kialakul, hogy látom ezeket a különbségeket, a lehetőséget, és ehhez képest látom, hogy most hol tartunk.

[00:29:09]Tehát most már ott vagyunk, hogy mondjuk innen egy egy nagyobb növekedési pályával mondjuk öt-h éves tudatos szolgáltatás vásárlása, hogyha biztosító utána megy a dolognak a a szaktárcával együtt, hogy akkor hol vannak a centrumok, melyek azok a szerv tehát indikációk, ahol robottal lehet operálni.

[00:29:27]Nem kell mindent robottal operálni, de ahol a leghatékonyabb erre váltani, ez drágább.

[00:29:31]Ott primér szinten viszont, ahogy az Ákos is mondta, beteg oldalról rengeteg előnye lehet.

[00:29:36]És akkor utána menjen.

[00:29:38]És hogyha most 5-6 év van egy kitartóprogram és belekerül, megveszik a vasat, tehát az eszközöket, hogy finanszírozzák a betanulást, megszerzik hozzá beteg utat, mert akkor ilyen centrumból nem lesz 30 vagy 40, ahány mondjuk megyei kórházunk meg városi kórházunk van, hanem marad nagyjából egy tizenvalahány centrum, akkor a betegutat meg kell szervezni és akkor lehet növelni a műteti számot.

[00:30:03]akkor fog akkor leszünk nyugatok, itt vannak a robotok és egyébként mű működik is a rendszer.

[00:30:07]Tehát ez ez egy nagyon komplett beadás új robotok kellenek, ehhez még új eszközök kellenek, mert tulajdonképpen [torokköszörülés] ezek már megvannak, csak csak az egészet nem úgy használjuk, ahogy ahogy kell nem ez volumenébe kapacitása mindig nagyon nagy elmaradást mutat.

[00:30:21]azért mondani, hogy pár év nagyon intenzív tüsténykedés kell minisztérium oldalról és mögé tenni majd mindent, amit eddig elmondtam, szabályozás, oktatás és finanszírozás, megfelelő kódokat itt is, akkor utána utána ez majd talán fog működni és ráordjuk a beteget most szóval élve.

[00:30:40]Tehát ha mondjuk egy ilyen centrum van Győrben meg Zalegerszén, akkor Vas megyéből a felebeteget ide kell vinni, a másik felét oda megvesz megyéből, mert magától a beteg nem fog odatálni, hogy ilyen házorossal vagy ilyen szakorossal találkozik, aki azt mondja, hogy hát ez nem is érhető.

[00:30:53]Teht tulajdonképpen azt mondod, hogy a az egészségbiztosítónak, a minisztériumnak, meg a nem tudom én még milyen új egészségügyi szervezeteknek ilyen projektszemlélettel kellene rendelkezniük, és azt mondani, hogy ez a projekt ennek ez a neve és ezek a felelősök és megyünk előre.

[00:31:10]Igen.

[00:31:10]Zárkozzunk fel, vagy például vagy ebből a mintacentrumbó, amit nyelkösség működtetnek, hogy lesz országos program.

[00:31:18]Igen.

[00:31:18]Elhangzott egy egy kérdés, hogy hogy minden eszköz rendelkezésre áll-e?

[00:31:24]Az eszközök, azoknak jó része rendelkezésre áll.

[00:31:27]Én most már két éve küzdök azért, hogy be tudjak hozni az országba egy olyan daganatkezelő módszert, ami amit használnak már Európában.

[00:31:41]Egy egy nagyon-nagyon innovatív dolog, sőt már Magyarországon is van.

[00:31:48]Sőt, nem is szinte Európában elsőként, vagy biztos, hogy közép-kelet-Európában elsőként volt Szegeden az elektrokemoterápiának nevezett eljárás.

[00:31:58]Mit jelent ez?

[00:31:59]Nagyon-nagyon izgalmas dolog.

[00:31:59]Az a lényege, először bőrgyógyászok kezdték el használni.

[00:32:03]Az a lényege, hogy elektródákat egy nagyon szigorús, precíz geometria szerint bele kell szúrni a daganatba, illetve annak a környékére, majd áramot vezetünk a daganatba.

[00:32:14]Az áram megnyitja a daganatsjteknek a a membránját, tehát lyukacsos lesz tőle egy időre.

[00:32:23]Közben beadunk egy kemoterápiás szert, ami egy De csak oda nem nem beadunk vénesen egy olyan kemoterápiás szert, ami igazából nem nagyon hat a szervezetre, mert olyan nagy a molekula, hogy nem tud bejutni rendesen a sejtekbe.

[00:32:35]Viszont azokba a sejtekbe, amiket megnyitottunk árammal, oda be tudnak menni.

[00:32:40]Megszüntetjük az áramot, csapdába ejtjük a a kemoterápiás szert a daganatsejtekbe, és elpusztul a daganat.

[00:32:47]Suruzlás nagyon annak haz [nevetés] közeláll ahhoz.

[00:32:51]Igen.

[00:32:51]Most én is nagyon figyeltem, hogy mi lesz a vége.

[00:32:55]Ezt tudományosan bizonyított, kedves docensegeden hatalmas tudományt csináltak vele és egy nagyon-nagyon [torokköszörülés] komoly központot.

[00:33:05]Mivel most már rendelkezésünkre rá a Samel Egyetemen, sztereotaxikás navigációs rendszer.

[00:33:09]Ugye maga az eszköz, amelyik ezt csinálja.

[00:33:13]Nem, nem, nem ezt csinálja, hanem segít nekünk abban, hogy a tűket eszerint a nagyon precíz geometria szerint elhelyezzük.

[00:33:19]Nem csak a bőrben, ugye, hiszen a bőrgyógyász látja, hogy hová szúrja, de hogyha a májon belül mondjuk 15-20 cm mélységben van egy daganat, akkor azt nem lehet úgy becélozni, hogy pontosan geometria szerint ott legyenek ezek az elektródák.

[00:33:32]És a szterotaxes navigációs rendszer, ami van nekünk, az segíthet abban, hogy elhelyezzük eszerint a pontos geometria szerint a májban lévő daganatokban is.

[00:33:44]De mi hiányzik akkor még?

[00:33:45]Hát ez a szterxás navigációs rendszer megvan, de az elektrokemoterápiás készüléket egyszer nem tudjuk beszerezni, mert mert nem tudunk finanszírozást kicsikarni a az OEBől vagy NEból.

[00:33:59]Na Ákos, de mit nem tudtok magát?

[00:33:59]Az eszközt nem tudjátok meg?

[00:34:00]eszközt nem tudjuk meg vagy a működtés tetésére szolgáló pénzt és és is hiszen ugyanúgy egyedi mértel kérelemre kell kérni minden betegre és aztán vagy kapnak az emberek pénzt erre de mekkora nagy és akkor ilyen hullámokban látjuk azt hogy hogy most panaszkodnak Szegedről és hogy mekkora mekkora nagyságrendű összegekről beszélünk mondjuk az eszközbeszerzésnél az eszközbeszerzésnél hát azt hiszem hogy hat tű kerül nem tudom assiszem hát ilyen milliós nagyságrend tehát nem nem de az egy kezelés de mag az eszközkép maga maga maga a készülék az 200 millió Ft 200 és minden egyes kezeléshez más tűk kellenek és és új tűk kellenek a a kezeléshez persze tehát ez a baj hogy az egészségügyben tulajdonképpen minden nagyon drága akármiről beszélünk akármilyen eljárás régiről újról minden borzítjuk azt és ugye orosz év elemzés és kiderül, hogy nem hiába van az, hogy nálunk jóval gazdagabb országok, a GDP-jük 89 10%-át költik közpénzből egészségügyre.

[00:35:08]Tehát nem is az, hogy még a magánzsebből, nálunk meg ez a 4,5% körül van.

[00:35:13]Tehát, hogy hogy ezeket az eljárásokat a saját lakosságának, a Dán, a német, az osztrák, a Holland satöbbi, de már spanyol is, vagy az olasz is, a tudja, megveszi gyakorlatilag, tehát hogy nem hagyja az utca szélén árokparton ezeket a betegeket.

[00:35:33]Ez a kormányzati felelősség.

[00:35:35]Hát az, hogy drága az relatív, mert mert az emberi életnél mi van drágább?

[00:35:37]Vagy hát biztos ki lehet számolni közgazdaságiak, hogy mennyit ér Józsi bácsi.

[00:35:44]De megéri Józsi bácsi.

[00:35:46]Megéri, megéri ér de én úgy gondolom, hogy megéri.

[00:35:48]Pláne, hogyha Józsi bácsi nem is annyira Józsi bácsi, hanem mondjuk [torokköszörülés] Józsi, aki még tudna dolgozni mondjuk 20 évet.

[00:35:57]Az az lenne a következő fontos kérdés, hogy mintha ez mind az állami egészségügyben lenne ez a tudás, nem annyira a magánszektorban, hanem hanem Szegedet említetted Ákos, szerintem az egyetemről egyetemről van szó, hogy ugyanezt a tudást ezt meg lehet kapni a magánegészségügyben is.

[00:36:15]Tehát, hogy ez ez az innováció ez megvan már ott.

[00:36:20]bárki odamehet és megveheti magának, nem tudom én, 5 millió Ft-ért ezt a kezelést.

[00:36:27]Hát én úgy tudom, hogy nem.

[00:36:28]Én úgy tudom, hogy nem.

[00:36:32]és nem nem a tudáshiánnyal van probléma, hanem hanem a dolog komplexitása.

[00:36:37]Ez a ez a tehát a ez a én tudásom szerint, kivéve az annyira kapitalist országokat, mint az Egyesült Államok, gyakorlatilag minden európai országban ez közfinanszírozási feladat, tehát daganatos ellátás 91%-ban az közfinanszírozási feladat.

[00:36:57]egy rész mondjuk egy tomoszintézises, tehát egy ilyen daganatkivizsgálásra be tudsz menni, nem tudom én 25-300 Ft-ért.

[00:37:06]Egy konzultációt a igénybe lehet venni, de például onkot nem működik, nem működhet jogszabálylilag sem magánellátásban az állami kretek között kell lenni és pont azér a teljes vertikumát, amit a daganatos ellátás jelent, azt állami körülmények között, vagy hát társadalombiztosítás finanszásában lehet igazából igény venni.

[00:37:26]Ezzel semmi probléma nincsen.

[00:37:28]Egyébként a magánellálátásban bőven van elég sok minden másel lehet foglalkozni.

[00:37:34]Személyzeti ellátásra, bölgyózat kezelés, fogászat satöbbi.

[00:37:36]Tehát egy csomó minden van.

[00:37:38]Annyit lehet csinálni, hát elkezdted már mondani talán ugye a a sumakezelés, hogy arra talán van magánban ugye lehetőség, de azért mer ez egy lokális talán egyszerű beatkozás nem több millió Ftba kerül.

[00:37:50]Tehát egy-egy ilyen csipeg, ki tudnak csipegetni a magába egy-két dolgot, és az a pár száz ember, egy-két ember azt éppen ott megkapja, de ha annak már szövődménye van, áttítétja van, az megint rögtön esik vissza közben.

[00:38:01]Nem tudnak kompexálatás nem isuk.

[00:38:03]Persze, de hogy azért kérdezem, mert akkor tulajdonképpen a képlet elég egyszerű, mert az államnak magától kellene megvásárolnia ezeket az új innovatív eljárásokat, amiket ráadásul lelkes orvosok hazahoznak, megtanultak, hazahoztak, itt van nekünk a a tudás, csak a finanszív a szürke állományban abszolút nincsen hiány, sőt olyan cégekben sincsen hiány, akik akik az ötleteinkre, akik a a az igényeinkre mondhatni hogy hogy prompt reagálnak és és és ellátnak minket kvázi eszközökkel.

[00:38:41]Csak utána az rendben van, hogy megvan a generátor, de mindegyikhez kell egy új tű, minden beteghez kell egy új tű, amivel kezelünk.

[00:38:49]És ezek a fogyóanyagok azok, amikel kapcsolatban mi problémába ütközünk, mert hiába van a technológia a kezünkben, hiába értjük mélységében a a dolgot, de hogyha ha nincs rá elég, az most nagypolitikát olyan szempontból meg lehet érteni, hogy ezeknek a nagyon modern hightech dolgoknak a nem tudom 90%-a import termék.

[00:39:12]Tehát Magyarország az orszetnék a gyártás ipar nagyon lokális nagy néhány telet protézis van, szemlencsében van, de de ilyen teleteken szinte semmi gyártás, tehát import függőségünk van, nem olyan népszerű politiká nem a hazai KKV-kat támogatják, haai nagyipart támogatják ezzel, hanem hanem magyar beteget támogatják, de de valóban itt többnyire külföldi tulajdonosok vannak egyébként.

[00:39:38]Meg általában ezek a cégek úgy működnek, hogy van nekik egy ilyen közép-európai igazgatóságok, ezek többnyire Varsóba vagy cse vagy Prágába székelnek, és 8 10 121 országban forgalmazzak, és akkor nézik, hogy miért az Magyarországon ebből mondjuk 20 fogy, mikor Szlákába 200, Cseországban 1000 valamilyen eszközből vagy hasonló arányok vannak és ezek a disztribúciók ilyen ennyire ilyen óriási különségek vannak és akkor azért mondjadák, hogy gyakorlatilag a disztribúcios hálózatban mi benne vagyunk, tehát Magyarországra ott van a térképen szerencsé Tehát ha akarjuk egy gombnyomásra, ezek az eszközök itt vannak, vagy közbeszerzésben, vagy kórházi beszerzésben, tehát valamilyen mód, hogyha megvan a finanszási keretrendszer, akkor pár hónapon belül el tudják látni az egy piacot, mert a másik 20 országot is ellátják a környéken.

[00:40:24]Ilyen szempontból jó helyzetben vagyunk, hogy EU belül vagyunk, könnyű a forgalmazás, könnyű a regisztráció és ezeknek a termékeknek, hiszen az Európai Unióban regisztrált eszközökről van szó.

[00:40:34]Ennyi, hogy egy hajlandóság, hogy a magyar beteg érdekében hajlandóak vagyunk-e a korszerű tényleg megvásárolni.

[00:40:40]A gyógyszernél sokkal gördülékenyebb valamiért.

[00:40:44]Az az érdekes, hogy szerintem kis fel van borulva a zai rendsz.

[00:40:46]Ugye ez a beteg, akinek itt hiányzik 1 millió Ft ehhez a kezeléséhez, ha súlyosabb lesz a daganata, akkor bármikor szó nélkül három- négyszer 3-45 milliós kematerápiát és biogéterápiát meg fog kapni a súlyosabb állapotában.

[00:41:00]De amivel elejét lehet-e venni, ennek a súlyosabb állapotnak, mint 1 millió Ftba kerül, vagy 800000 Ftba kerül, arra meg nincs pénz a biztosítonál.

[00:41:09]Tehát egy belső nagyon nagy aránytalanság van, csak assz között.

[00:41:13]Ezt a műsort tulajdonképpen azért csináljuk, hogy megértsük, amikor amikor ilyen nagy számokat hallunk, hogy mennyi elkerülhető haláleset van Magyarországon, hány 10000, hogy hogy vissza tudjuk fejteni a a gyökereig, hogy hogy valójában ezek az okok, ezek ott vannak, amikor te egy olyan választ kapsz, illetve az a beteg nyilván, aki aki abban szenved és várja a megoldást, hogy nem nem lehetséges.

[00:41:37]Ugye tulajdonképpen itt kezdődik.

[00:41:40]Igen, a történet.

[00:41:43]Na most annyi a jó hír, hogy hogy úgy tűnik, hogy lesz valamennyi többlet pénz az egészségügybe.

[00:41:49]És ezen a már említett konferencián Csaba, te valami más program miatt azt hiszem nem voltál ott a elkezd élesbe lehetett látni, hogy hogyan lobbiznak a különböző területek, a különböző programok azért, hogy ebből az 500 milliárdból részesüljenek.

[00:42:06]volt éppen a valamilyen cukorbetegség által okozott nagyon súlyos szembetegség kapcsán állt fel valaki és mondta, hogy kész a program, leteszik a minisztérium azt találra és kérik, hogy mentsék meg ennyi meg ennyi embernek a a szeme világát.

[00:42:24]Szóval, hogy ilyen versengő programok jönnek most a követ.

[00:42:27]Remélem, hogy jó pozícióban leszünk mi is a az anyagunkkal, mert fél évnyi munka van benne, és és csak a kódolásban, tehát nem az orvos szakmában kódolásban.

[00:42:36]Igen, igen, csak a kódolásban, illetve ennek az anyagnak az összeállításában.

[00:42:40]Úgyhogy én nagyon bizakodó vagyok, mert ehhez az anyaghoz nagyon régen nem nyúltak.

[00:42:44]Részben azért, mert nem is nyúlhattak, hiszen sok olyan olyan technika van, sok olyan gyógyítási mód, ami ami ezalatt az idő alatt jött, és újabbak és újabbak.

[00:42:58]Itt volt az ideje.

[00:43:00]Itt a prioritás képes lobbisták vagytok tulajdonképpen, azt kell, hogy mondjam.

[00:43:04]nap végén majd meglátjuk, de reméljük gyakorlatilag én mondom nagyon sokféle szakértéssel fog otthon szakápolásfejlesztés, rehabilitációs lehetőségek akkor palliatív ellátás, hosszáltásfejlesztése és vannak ilyen technológia vezérelt terelületek is, amivel foglalkozunk, vagy az én szakértői csapatom foglalkozik.

[00:43:20]Mi magunk egy egy ilyen asztalnak a felét meg tudjuk tölteni ilyen doszékkal.

[00:43:24]Ugye előbb korábban beszéltünk, ez a mensi meg a lábakat program volt, és úgy ahogy van gyakorlatilag ez a 25-300-es éves többlethazás, ez így lebontható.

[00:43:33]Kit mikor vesztettünk el.

[00:43:36]Van akit lehet, hogy 30 éve mikor ugye elkezdett elhízni 30 évesen, és 60 éves korára már multimorbid és már akkor nem nagyon lehet megmenni.

[00:43:44]Erről 1000 problémája van.

[00:43:45]De van akit pedig csak tényleg egy egy úgymond hirtelen kialakuló daganatnál veszítünk el, mert időben nem megfelelő korán kezdjük ezen itt.

[00:43:55]Úgyhogy az a feladata a mindenkori tárcának, és most már ugye önálló egészségügy minisztérium van egy nagyon erőteljes népegési szemlélettel, viszont olyan szakemberek kerülnek be, akik akik profik és nagyon sokat letetek már asztalra.

[00:44:07]Van egy népegési programunk is egyébként 2023-tól, hogy a prioritásokat megfelelő helyre helyezzék.

[00:44:12]Mi az, amit primier prevencióval el lehet kerülni?

[00:44:15]Tehát egy életmódváltással lehet, de ha már a betegek odakerültek súlyosabb állapotba, akkor viszont ez a fajta úgymond minimál invazív szemlélet, aminek azt gondolom, hogy jönnie kell, és ide kéne azt gondolom, hogy sok forrást alokálni, hogy ezek hatékonyan el tudjanak terjedni.

[00:44:33]Hát köszönöm szépen, hogy itt voltatok.

[00:44:35]Ez volt a válasz extra.

[00:44:35]Az adás, mint az összes, közösségi finanszírozásban készült, ezért kérjük, hogyha tehetik, álljanak mellénk, és keressék fel a www.válasonline.hu/ támogatásoldalt.

[00:44:47]Köszönöm szépen még egyszer, hogy velünk voltatok.

[00:44:51]Köszönjük.

[00:44:51]Sen