Azbesztügy: újabb eltussolt botrány | Zöld Válasz Litkai Gergellyel és Bucsky Péterrel

[00:00:00]Ausztriában osztrákok között egyértelmű az, hogy Ausztria az az elhallgatásban a legjobb a világon, de valahogy ezt Magyarországon ezt így nem nagyon veszik komolyan, hogy ez tényleg milyen problémát okoz.

[00:00:10]És azért Ausztriában is egyre többen vetik fel azt, hogy ebben komoly változásra lenne szükség, hogy sokkal őszintében kibeszélni ezeket a problémákat.

[00:00:18]És itt különösen ezek a környezeti kérdések lehetnek akuttak, amiket tényleg elhallgattak nagyon hosszú ideig.

[00:00:26]Zöld válasz.

[00:00:29][zene] Litkai Gergellyel.

[00:00:36]Litkai Gergely vagyok.

[00:00:36]Eredeti családi nevünkön Leb, ami azért is érdekes, mert a rokonságunk nagy része Ausztriában él.

[00:00:45]Mi vándoroltunk be onnan az első világháborút követően remek ütemérzékkel.

[00:00:52]Minden évben megrendezik Bécs-ben a családi találkozót, ahol eddig mindig szégyenkezdtem, hogy Magyarországról származom.

[00:00:58]Pont ezért gondoltam arra, hogy Bucski Péterrel a G7 munkatársával kicsit végignézzük, hogy valóban van-e szégyenkeznivalónk.

[00:01:10][horkantás] Magyarországnak mindig is az volt a célja, hogy érjük utól Ausztriát.

[00:01:15]2016-ban azt mondta Matcsi György, hogy 2040-41-re fogjuk utolérni.

[00:01:21]2019-ben pedig már azt, hogy 2030-ra.

[00:01:25]Úgyhogy úgy látszik, csökkent ez a gap.

[00:01:29]Mi abból a szempontból fogjuk ezt az utolérést, vagy egyáltalán a vélt előnyt megvizsgálni, hogy fenntarthatósági szempontokból hogy áll valójában Ausztria.

[00:01:39]És itt a fenntarthatóságban nemcsak az ere gondolunk az ESG-ből, tehát a környezeti fenntarthatóságra, bár ez is ki fog derülni, hogy nem feltétlenül olyan jól, hanem az S-re, a társadalmi és a G-re, a governance lábára is az ESG-nek.

[00:01:56]Úgyhogy köszöntöm itt a stúdióban Bucski Pétert, akivel hát ezt a remek témát fogjuk körbejárni.

[00:02:06]Ő is nagyon lelkes rajongója az osztrák közéletnek.

[00:02:11]Péter, üdvözöllek a stúdióban.

[00:02:14]Én is üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

[00:02:16]Nekem csak egy negyed évben osztrák a felmenőim, úgyhogy kevésbé kell akkor majd szégyenkeznem, vagy örülnöm annak fényében, hogy miről tudunk beszélni.

[00:02:26]Igen.

[00:02:26]És hát rögtön te küldtél egy mottót, amit itt a németesek kedvéért németül ismetnék.

[00:02:31]Ugye ezt Kurpám, osztrák író és rendező mondta egy megemlékezésen.

[00:02:37]Imfergessen, Ferdengen und Fers Schweigen Warendi öser immerson váltiser.

[00:02:44]Tehát ennek az a lényege, hogy felejtésben, elfojtásban és elhallgatásban az osztrákok mindig is világbajnokok voltak.

[00:02:52]Az még ennek a az egész kis idézetnek a szépsége, hogy ő a felső ausztriai Föklabrukban született, amivel te is a G7-es cikkedben foglalkoztál.

[00:03:07]Ugye ott indult az ethernit gyár, ahol a mezotelióma ez a melhártya daganatok megjelenésének aránya, és az ehhez kapcsolódó halálozás többszöröse az osztrák átlagnak.

[00:03:21]Úgyhogy ezzel az első ügyünk, amivel fogunk itt foglalkozni, mivel te is a G7-en foglalkoztál, én is videóban, mert mindenféle posztokban és a Greenpeel közösen, ez a mostani asbest botrány, ami nem csak Magyarországot, ugye nyugat-magyarországot érinti, hanem Burgenlandot is elég erőteljesen.

[00:03:44]Hogyan jellemzi ezt mind a környezeti fenntarthatóság, mind az átláthatóság, vagy mondhatni a korrupciómentesség?

[00:03:54]Így van.

[00:03:54]Ez egy valóban egy tipikus osztrák ilyen botrány, amit az osztrákok mindent afférnak szafférének szoktak hívni.

[00:04:00]Soseem mondják azt, hogy itt valami korrupció történt, vagy valami nagy hiba történt.

[00:04:03]Hát ez egy ilyen kis hiba, ami éppen kiderült.

[00:04:05]Az azért érdekes nagyon ez az téma, mert mink nekünk ez nagyon új.

[00:04:10]Ugye arról szól, hogy itt rájött a Green Peace tulajdonképpen, hogy itt ezekben a bányákban azbester szennyezetkövet termelnek ki és hoznak mag ez a ez azter szennyezet, ez finom kifejezés, mert van ahol 100% volt a megvizsgált kőzetben az aszbestros.

[00:04:29]Így van.

[00:04:29]Ö de hogy ha egy kicsit messzebbről nézzük, ez egy 100 éves történet itt, hiszen itt a 1900 környékén kezdtek el ezt az eternit gyárat, ugye ott föklab rukma és hát azóta se nagyon beszélték ezt az osztálykesem, hogy ennek elég jelentős környezeti terhelése van.

[00:04:44]Tehát ugye ez a az Asbes Pala arról szól, hogy ez egy nagyon jó rostos anyag.

[00:04:49]Ebből nagyon jó kis tetőfedőt lehet készíteni.

[00:04:50]Ez ugye nagyon sok magyar háztartásban is még fent van.

[00:04:54]Addig olyan nagy baj nincsen, amíg nem törik el, és nem próbáljuk meg ezt leszedegetni vagy szögelgetni.

[00:05:02]De ugye itt az a probléma, hogy ezek a gyár, ami gyártotta ezt, ott maradt ez az óriási környezeti szennyezés.

[00:05:07]Egyébként ez mondjuk ott van nem messze ott Gunden környékétől ugye ahova ha legnagyon sok magyar is jár kirándulni, tehát ott azért ennek a mai napig érezhetők ennek az ipari termelésnek a nyomai.

[00:05:17]És egy másik gyár, aki egyébként már már másik tartományban van, tehát egy Styerországban, ott pedig ott pedig szintén ilyen nagy probléma akadt.

[00:05:27]Ez azért derült ki, mert hát szennyezet vegyi anyagokat égettek, amik semmilyen szabályozásnak nem feleltek meg.

[00:05:34]És hát keresték azt, hogy milyen hatás lehet ennek a rákos megbetegedésekre, és rájöttek, hú, hát itt nagyon sok rákos megbetegedés van, de hát ez az anyag nem ezt okozza.

[00:05:44]És akkor derült ki, hogy tulajdonképpen még itt az eternit gyárnak a a termeléséhez gyártottak, és hát ez ott maradt, és úgy elfelejtettek beszélgetni róla, és ez nem egy 10 évvel ezelőtti, hanem 100 évvel ezelőtti történetnek a a folyománya.

[00:05:58]Úgyhogy ez ez és tehát vannak ilyen illegális asbeszt tárolók, tehát gyakorlatilag fogták, rádobtak egy kis földet, szép zöld a teteje, és akkor vizsgálják ugye, hogy hát ez belekerülhet-e az ivóvízbe, vagy nem.

[00:06:11]Vannak olyan tanulmányok, amik szerint belekerülhetnek, mások szerint pedig nem.

[00:06:15]De ezek ahhoz képest, hogyha belegondolunk, hogy Magyarországon egy ilyen esetből azért nagyon kellemetlen és óriási probléma volt ugye a Vörösza kérdése, akkor azért elég alaposan körbejárt a magyar társadalom.

[00:06:27]Tehát itt a a a politikai vezetéstől kezdve a a tényfeltáró újságírógig meg hát csak mindenki a beszélgetésében, hogy hol vannak ilyen tárolók, milyen kockázatot okoznak, és hogy mit kellene ezekkel csinálni.

[00:06:41]Ehhez képest Ausztriában ilyenkor szépen inkább egy kicsit csöndbe maradnak, és nem foglalkoznak vele.

[00:06:45]És hát ugye Burgerlandban sem új ez a történet, hiszen 100 évvel ezelőtről vannak olyan kutatások, amik kimutatták rohoncon, mondjuk, hogy tízszerese a a Melhártya rákban meghaltaknak az aránya.

[00:07:00]Hát itt itt ők azt mutatták ki egyébként a tanulmányban, hogy tiszese a mellhártya plakkoknak az aránya.

[00:07:05]Tehát az, hogy milyen a halálozás, az azt én én utána néztem egyébként, hogy volt-e nyomonkövetés, de nem.

[00:07:12]Tehát itt maximum a tartományi rákstatisztikákból lehet követ következtetni arra, hogy itt is magasabb, itt valahol két több mint kétszerese a mellhártya ráknak a az aránya, de itt nem volt ebben egy utánkövetés.

[00:07:29]Hol?

[00:07:29]Ott a tanulmány végén ezt javasolja, hogy milyen jó lenne egy ilyen utánkövetés.

[00:07:33]Igen.

[00:07:33]És hát tulajdonképpen ugye azt látszott, hogy ezeknél a bányáknál azért elég nehéz feltételezni azt, hogy a véletlen műve, hogy ez több évtizedet, tehát legalább így a 90-es évek óta tudjuk, hogy fölhívták erre a figyelmet, hogy itt ugye asbest rétegek vannak.

[00:07:47]Ezt k körülbelül úgy lehet elképzelni, hogy van ebbe a a hogy ott van a kő, bizonyos rétegekben van nagyon sok azbest, de hát biztos lehet mindig találni egy-egy olyan követ, amiben nincs azbest.

[00:07:58]szépen elvitték a a környezetvédelmi szervekhez, ott megmérték, hogy jaj ebbe nincs az.

[00:08:05]Ezt ugye le kell adni mindig mintákat a bányáknak és hát senkinek nem jutott eszébe, mondjuk meglepetésszerűen is ellenőrizni, hanem ők adták le, amit így ki lehetett olvasni az osztrák íradásokból.

[00:08:15]És azért úgy látni kell, hogy ezek a bányák körülbelül ilyen 100 milliárd Ftos forgalmat bonyolítanak le.

[00:08:23]És hát azért az Burkállandban azért egy nem egy nagy tartomány, nem is olyan nagyon gazdag.

[00:08:27]Tehát, hogy itt főleg, tehát Ausztriában mérve és hát ez azért egy jelentős ipari termelésnek számít, és hát eléggé úgy néz ki, amit az osztrák híradásokból is lehet olvasni, hogy itt azért a ezeket a a tulajdonosokat ezek nagyon jóban voltak a a tartomány vezetésével, politikai vezetésével, és ennek elég jelentős szerepe lehetett.

[00:08:47]Tehát, hogy ahogy Magyar Péter fogalmazott, hát ebbe a korrupciónak bőven benne kellett lennie.

[00:08:52]De ha megnézünk osztrák híreket erről, ez a szó, hogy korrupció, vagy hogy itt valami nagy baj lehet a rendszerben, hogy hogy ilyen megtörténhetett, ilyen föl sem merül.

[00:09:02]Ugye arról van szó, hogy hát jaj ez kiderült, milyen rossz, hogy elveszítik emberek a munkájukat, mert hogy bezárták ezeket a bányákat, és hogy hát igen, vannak ilyen problémák, de hogy ezt majd valahogy meg fogjuk oldani.

[00:09:13]És egyébként a burgerlandi kormányzat végez ilyen méréseket is az asbest szennyezéssel kapcsolatban, és akkor ezeket nyilvánosságra hozták, hogy akkor hát nincs semmi gond, mert ahova mi kitettük ezeket a mérőeszközöket, ott nincsen ezzel probléma.

[00:09:27]Ugye szerintem elég egyértelmű, hogy egy ilyen szennyezésnél, ami eléggé bizonyos helyszínekhez kapcsolódik, hogyha három faluval arra is teszem ki a mérőberendezést, akkor valószínűleg jó eredményeket fog tudni mutatni.

[00:09:38]Igen, hát itt is van egy nagyon jó összehas összehasonlító táblázat az Ungiftig oldalon, ahol megnézték, hogy majdnem mindenhol esős időben vagy hóban mérték ezeket, és így is eléggé ijesztő adatok jöttek ki.

[00:09:53]De ami még nagyon meglepett engem, ugye, hogy Ausztriában nálunk sokkal korábban volt már azbesztilanum, tehát a 90-es években volt egy rendelet, az asbest ferordnunk, ami teljes mértékben, ami ebben a bányákban ugye szennyezőként megjönik, az az úgynevezett tremolit, ott betiltotta.

[00:10:13]Tehát ott van a fehér asbeszt, amire különböző termékcsoportokban volt csak tilalom.

[00:10:18]90-ben ezt teljesen betiltották.

[00:10:20]Ez utána jött egy jogszabály, amiben ezt átvette ez a chemikálien gezec, és utána hát az EU-s jogharmonizációnak köszönhetően jött ez a reach, ami azzal foglalkozik, hogy vegyiokat, hogy kell forgalomba hozni, mit én milyen megjelöléssel, hogyan és hát ebbe már bekerült az ilyen különböző jogszabályokon keresztül, amelyekből ugye a Reach is táplálkozott, az hogy a természetes eredetű Azbest, tehát ez a NOA Ez a Naturally occuring esbestos, hát az nem olyan rossz, tehát hogy az az végül is kikerült, vagy vagy egy ilyen joghézszerűen jelent meg ebben, de ez se azt jelenti, hogy ezt forgalomba lehetne hozni, hanem azt jelenti, hogy hát forgalomba nem igazán lehetne hozni, vagy ha valaki forgalomba hozza, akkor egy nagy ilyen halálfejet kell rátenni azzal, hogy rákeltő, amivel már nem lett volna szerintem olyan népszerű ez a kőzetanyag.

[00:11:20]És ami még viccesebb, vagy még szomorúbb ebben, hogy 1995-ben a szövetségi környezetvédelmi minisztérium mondta ki, hogy hát azbeszt rendelet alapján az ilyen bányászott azt is ugyanolyan veszélyes, és nem csak azokra, akik kibányásszak, hanem a lakosságra is, ahol ezt elhelyezik.

[00:11:40]Ennek ellenére 1995 óta, mintogyha jól számolok, 31 esztendeje volt.

[00:11:43]Semmi nem történt a ugye Ausztria egy szövetségi állam, tehát hogy van egy van a szövetségi minisztérium, és ugye megvan mindenben a a helyi tartománynak is a minisztériuma.

[00:11:56]És itt egy ilyen jogértelmezési vitta lépett föl Burgerland és a szövetségi kormány között.

[00:12:00]És hát Burgeran valahogy ezeknek a bányatársaságoknak kedvezőbb hát álláspontot tette magáévá.

[00:12:08]És ami elég érdekes, ha belegondolunk, hiszen ez az ott élőket érinti a legrosszabban, hiszen a bányászatból ez a azb ez kikerül a a környezetbe.

[00:12:17]Tehát akik a bányák környékén érik, nem tudják elkerülni ezt a a porszennyezést.

[00:12:21]És és hát a a szövetségi minisztérium írta le, hogy nem nincsen joghézag.

[00:12:27]Nem, ezt nem lehet így forgalomba hozni, és ezt nem lehetett volna, és ezért be is zárták ezeket a várnyákat.

[00:12:33]Tehát itt a a környezetvédelmi minisztérium veszekedett tulajdonképpen a burgerlandi task forceal avval avval kapcsolatban, hogy akkor most kinek is mi lenne itt a dolga.

[00:12:44]Igen, de hát ez 2026 már, tehát ez 95-ben egyszer már állást foglaltak, de azért eltelt 31 év, amíg igazán olyan durvább lépéseket tettek volna.

[00:12:52]De hogy ne csak ezzel foglalkozzunk, én hoztam azért, amikre lehet, hogy a magyar emlékezet már hát nem olyan élesen tekint vissza, inkább a muraúj síjelések, vagy nem tudom, egy szemeringen eltöltött, elköltött finom melanzs jut az ember eszébe.

[00:13:14]De hát azért itt éveken keresztül habzott a Rába, ami ugye szintén a Greenpeace Ausztria derítette föl, ugye, hogy a két bőrgyár, ugye Jenner Zorfi Smith és a Feldvaki Boxmark bőrgyára, ők tisztítatlanul vagy kevésbé tisztítva engedték be a naftalin szulfonátot és egyéb tenzideket.

[00:13:37]Tehát aki szerintem a nevük se ígér túl sok jót ezeknek a vegyületeknek.

[00:13:44]amitől egy ilyen sárgásfehér hab borította be az egész rápát, és teljesen tönkretette ugye azokra a szezonokra az a az teljes ökoszisztémát és a turizmust is a Rábán.

[00:13:58]Hát Magyarországon.

[00:14:00]Magyarországon.

[00:14:00]Igen, igen.

[00:14:00]Tehát de hát ez azért a jellemző mintázat, mert talán emlékeznek azok, amikor a Stharard mellett akart az osztrák begász vállalat egy a közvetlenül a magyar határ mellé egy szemétégetőt, ahol az uralkodó szélirány hogyhogy nem Magyarország felé fúj, [horkantás] és 325000 tonna kapacitású szemétégetőt terveztek oda, ugye így a határra, tehát ők azért érezték, hogy ez kinek legyen rossz.

[00:14:30]És végül az osztrák bíróságok és a környezetvédelmi hatóságok, a hiányos környezetvédelmi tanulmányok, ugye ezt Ufaak nevezik, miatt nem engedélyezték ennek a létek.

[00:14:44]Igen, itt különösen szembűnő az EU-s jogszabályok ismételt figyelembe nem vétele, hiszen amikor valamilyen nagy beruházást végzünk, akkor is am környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a szomszédos országot is be kell vonni, ami itt elmaradt.

[00:14:55]És ugye ezt az osztrákoknál hát, hogy mondjam, a kettős mércét szívesen alkalmazzák.

[00:15:02]Tehát amikor mondjuk a magyarországi atomerőművről van szó, akkor nagyon lelkesen kérik, hogy őket vonják be, hiszen érintettek, hiszen szomszédos ország vagyunk, és ők nagyon nem szeretik az atomerőművet.

[00:15:12]és azért ne ne épüljön sehol, és mindenhogy jogilag megpróbálják ezt akadályozni.

[00:15:16]Amikor viszont náluk van egyen beruházás, akkor akkor mindig elpróbálják játszani, hogy hát az nem is érinti, tehát hogy nem lehet azzal tenni, hát majd hát odafúj a szél így is, úgy is odafújna, megáll a határnál.

[00:15:29]És ugye ezek ez ez a nagyon érdekes, hogy ez a közbeszédben is, hogy hogy nem vált ki igazán problémát az, hogy egy szomszédos országot szennyezünk.

[00:15:38]Ugye azért hát történtek ilyen dolgok más országokból is, tehát mondjuk a Cianit szennyezésnél is, de hogy azért nehéz az, amikor amikor a szennyező nem akarja elismerni a szennyezését, és szerintem azért utaljunk vissza itt az Asbest probléma kapcsán, hát nem kért senki bocsánatot Magyarország, tehát ez egyértelműen egy egy Ausztriában elkövetett hát legyünk jó indulatok és mondjuk azt, hogy hiba vagy hibák sorozata.

[00:16:03]Hát mivel Szombathely város is büntetőfeljelentést tett, azért lehet, hogy többnek gondolják ezt egy aprócskahibát.

[00:16:12]Igen, de hát az osztrák szempontból akkor mondom, tehát hogy azért tényleg, tehát egy szomszédos országnak olyan és ezt környezeti, egészségügyi és anyagi kárt okozni, és ezután és inkább csak így a kimozgást próbálták.

[00:16:24]Tehát egyébként ez nem egy ritka dolog.

[00:16:27]Tehát azeknál az osztrák afféroknál ugye a a általában az szokott jeleni, hogy egy kisebb botrány, írogatnak róla, megjelenik a médiában, beszélnek róla, évtizedekig húzzák, húzódnak a jogi eljárások, majd a végén mindenkit, nem tudom, felmentenek, vagy kap egy felfüggesztettet.

[00:16:44]Tehát egyszer egy korábban jó pár éve írtam egy cikket, hogy 3000 milliárd Ftnyi síbolt vagyon kapcsán hát egy pár hónap börtönbüntetést sikerült kiosztani, amit után azért kedvezménnyel lehetett szabadulni.

[00:16:59]Tehát, hogy ez itt mind a környezeti, mind a gazdasági problémáknál mindig ez szokott lenni, hogy akkor egy kicsit ugyan elhallgatják, ugye, ahogy itt a mottó kapcsán is.

[00:17:08]És de egyébként az az érdekes, hogy ezt a Ausztriában osztrákok között egyértelmű, hogy Ausztria az az elhallgatásban a legjobb a világon, de valahogy ezt Magyarországon ezt így nem nagyon veszik komolyan, hogy ez tényleg milyen problémát okoz.

[00:17:21]És ugye nagyon nehéz kérdés arról beszélni, hogy akkor ez most miért, hogy ez korrupció ez csak egy társadalmi szokásrendszer, vagy milyen hagyományokból táplálkozik?

[00:17:33]És azért itt elég nehéz elkerülni az osztrák-magyar monarchia hagyományait.

[00:17:37]És ugye talán ezért is lehet, hogy szimpatikus nekünk Ausztria, mert azért mégis közös hagyományokra épülünk.

[00:17:40]De hogy tényleg ez egy egyre komolyabb probléma, és és azért Ausztriában is egyre többen vetik fel azt, hogy ebben komoly változásra lenne szükség, hogy sokkal őszintében kibeszélni ezeket a problémákat.

[00:17:53]És itt különösen ezek a környezeti kérdések lehetnek akuttak, amiket tényleg elhallgattak nagyon hosszú ideig.

[00:18:01]Igen.

[00:18:01]És csak, hogy azért a mintázatot is lát lássuk.

[00:18:05]Ugye a pinka folyó, ami szintén egy határvíz, tehát ami hozzánk érkezik, és ugye Magyarországnak ez a tragédia, hogy 95% a vizeinknek a határon túlról érkezik, ezért nagyon ki vagyunk szolgáltatva ennek.

[00:18:20]És ugye volt is egy megállapodás itt a korábbi környezetterhelések és szennyezések miatt Burgerland és Magyarország között.

[00:18:27]Ugye itt Magyarországon létesült egy szennyvíztelep.

[00:18:32]És ugye hát itt jelezték, hogy hát ez úgy működik, ez a szennyvíztelep, hogy az osztrákok a csapadékvizet ezt nem vezetik bele, tehát ott is mindenhol már, hogy különítsük el a csapadékvizet és a szennyvizet, hiszen ez egy olyan terhelés jelent, amikor kijönt a szennyvíz, hogyha egy óriási mennyiségű csapadékvíz érkezik.

[00:18:50]Hát megszületett erre a megoldás, mivel ugye tiltakoztak a magyarok így, hogy hát ez hogy gondolják, hogy a csapadékvizet is beküldik ugyanabba a rendszerbe.

[00:18:58]Ezért amikor nagyobb csapadék van, akkor lehet látni, hogy a kommunális szennyvizet is közvetlenül beengedik a pinkába azóta, mint egy kultúrált megoldás.

[00:19:06]De hát lehet látni, hogy a lajtát is teljes mértékben, ugye a Brooker Lejta, az egy híres iparváros, ilyen élelmiszeripari üzemek, ilyen technológiai hibák vagy túlterjelés miatt egy csomószor engedtek bele magas szerves anyagtartalmú vagy megemelkedett hőmérsékletű vizet a folyóba.

[00:19:28]Ez olyan oxigénhiányt, algodást és több kilométerre hoztam teljes halpusztulást okozott, ami nagyon hasonló egyébként a Tiszai Cánzennyezés eredményéhez.

[00:19:39]És ez ugye ez Mosonmagyaróváron is megtette a hatását.

[00:19:44]De hát ami nekem azért így a síjelőzésből egy ilyen kedvencem, ugye ez a tiroli és szalzburgi gleccserrombolások, ahol két gleccsert, a picát és az öcát gondolták, hogy ilyen dömperekkel így ledöntenek pár hegycsúcsot, hogy hogy így könnyebb lesz átsíelni az egyik helyről a másikra.

[00:20:06]Nem kell itt sokat felvonózni, de itt ilyen drónfelvételek voltak aztán ami alapján így a természetvédők is meg tudták győzni a lakosságot, hogy egy szigorúan vagy fokozottan védett területen nem feltétlenül dömperrel kéne a síelőknek utat nyitni.

[00:20:24][horkantás] De ami még szerintem egy nagyon összetett, és akkor utána átadom neked a szót további votrányok ügyéből, klagenfurti Hexaclor benzol környezeti katasztrófa, ami végül is úgy indult, hogy Linc mellett van ez a Donaukemi nevezetű csodálatos vegyipari cég, akinek nek volt egy hát egy évtizedekre visszanyúló ilyen depóniája, ahol veszélyes hulladékot hát én nem mondaném, hogy leraktak, hanem inkább elhelyeztek, vagy ez ilyen klórozott szénhidrogénekkel, ezzel CKV-kal volt terhelve.

[00:21:08]És hát itt ez így beszivárgott a talaj, vízbe, különböző környezeti terheléseket okozott a környéken.

[00:21:18]És hát akkor megszületett a nagy ötlet, [horkantás] hogy átalmatlanítsuk, égessük el ezt a hulladékot.

[00:21:24]És egyébként ezt Magyarországon is alkalmazzák, hogy bizonyos szennyezett mészkővegyületeket ugye cementgyárakban égetnek el, hiszen ott ma ilyen 1000 fokon is végbegy az égés ebben a kis forgókemencében.

[00:21:42]De hát itt ilyen biadékkal tüzeltek, ugye, hogy még egy kis támogatást is be lehessen erre húzni.

[00:21:47]És hát nem sikerült eltalálni a hőmérsékletet.

[00:21:49]ugye 800 fok alatt volt.

[00:21:53]Így ezek nem megsemmisültek, hanem az egész környéken a gölcsálban vagy görcs görcsit szálban szétszóródtak.

[00:22:05]És így utána néztem, hogy ez ez egy nagyon veszélyes ez a hexaclor benzol, tehát ez egy rákedt nagyon durva vegyianyag.

[00:22:15]És ezért 800 tonna tejet kellett megsemmisíteni, tehát ami egy kis gazdaságokat érintett ott végig nem tudom hány 100z tehenet, marhát kellett levágni emiatt, és azóta is így folyamatosan monitorozzák a lakosság vérében felgyűlt mérgező anyagokat.

[00:22:37]És utána ez még nem ért véget ez a sztori, mert azt hittem, hogy na hát akkor ez egy óriási felháborodás volt, volt büntetőeljárás is, nem túl súlyos következményekkel, de hát utána ugye ez mivel így nem sikerült elégetni, a nagy része ott maradt ennek a vegyiak, amiről mondták, hogy most egy teljesen új depóniát építenek, lefedik, nem tudom micsoda, de most ismét a csináltak vizsgálatot, és az ott lévő halakban ennek a szennyezőanyagnak ismét az egészségügyi határérték tízszerese volt mérhető.

[00:23:12]Igen, azért hogyha kicsit messzebbről nézzük, egész Európában egy probléma, hogy nagyon szeretnénk magunkra környezetbarátként, fenntarthatóként tekinteni és hát azért szeretnénk az ipari termelést is fönntartani, azért ez a kettő nehezen összeegyezthető.

[00:23:27]A leginkább ugye azt szokott a megoldást rakni, hogyha most a a az atomenergiából származó magas sugárzásű kiégett fűtőelemekre gondolunk, vagy bármilyen ilyen igen problémás, nagyon veszélyes ipari anyaggal, hát hogy akkor tároljuk.

[00:23:42]Utána szokott jönni a jó ötlet, hogy keressünk valami jó bányát.

[00:23:44]Ugye ebben a németek voltak nagyon nagyok, hogy a sóbányába levitték az atomszemetet, és hát mit ad Isten a só?

[00:23:50]Átmegy a víz, és hát kicsit elkezdett beomlani.

[00:23:53]Most szedhetik ki.

[00:23:54]És nagyon sok ilyen történet van egész Európában, fő Nyugat-Európában, hogy hogy régi bányákba levitték, akkor utána megpróbálják elégetni, hát akkor az bejön, az nem jön be.

[00:24:06]És akkor tehát így tologatják, és akkor szokott még jönni a jó megoldás, hogy elvisszük valahova Európán kívülről ott, mert le lehet borítani.

[00:24:15]Ugye ilyen is volt Ausztriában.

[00:24:17]Itt egy a Maláziában és délkelett- Ázsiába vittek így hulladékot újrafeldolgozásra.

[00:24:26]Tehát ez egy ugye a vámpapírokra beírjuk, hogy újrafeldolgozás, ott kirakják, aztán nem történik semmi.

[00:24:30]Vagy hát ugye egész fejlett világból ugye az elektronikai hulladék így jut el Afrikába.

[00:24:37]Tehát, hogy ezek olyan dolgok, amiket hát akkor már nem látjuk, akkor már minket nem zavar.

[00:24:42]És ugye nagyon nehéz lenne most könnyen mondhatja valamikát most, hogy összeszedtünk 15, 20, 30 akármennyi ilyen problémás esetet, de hát mindenhol van ilyen.

[00:24:54]Hogyan lehet azt megnézni, hogy akkor most Ausztriában a környezeti terhelés az mennyire magas vagy nem magas?

[00:24:57]Ugye erre elég jó lehet a a zöld lábnyomnak a a mérőszáma.

[00:25:04]Tehát ez arról szól tulajdonképpen, hogy az a az a az a fogyasztás és termelés az mekkora környezeti terhet okoz.

[00:25:12]Ez Ausztriában 21.

[00:25:14]legmagasabb a a világon.

[00:25:14]Tehát itt alapvetően mondjuk az Egyesült Államok Kína, akik ilyen brutálisan szennyező gazdaságokat csinálnak, és hát az ilyen olajmonarchiák, ugye, hogyha az olajfinomítás rengeteg energiát és szennyezőanyagot termel vagy igényel.

[00:25:29]Tehát, hogy azért Ausztriában tényleg van egy olyan probléma, hogy ők maguk is ilyen nagyon zöld országként és fenntarthatónak.

[00:25:34]Ugye ha megnézzük mindenhol csak bio zöldséget lehet vás gyümölcsöt vásárolni.

[00:25:41]Nagyon odafigyelnek erre másrészre de a bióhoz a bióhoz be kell, hogy szúrjam.

[00:25:46]Ugye a a ezt nehéz kihagynom, a Vahauban ugye volt egy óriási botrány.

[00:25:54]Ugye ez egy borvidék, aki már járt ott ilyen kis borpincékben, egy gyönyörű ugye szűkülő Dunavölgy, ahol hát emiatt ugye viszonylag nagy az esése ezeknek a területeknek, tehát nagyon meredek ezek a szőlölő területek.

[00:26:12]Hát és az osztrákok erre is megtalálták a megoldást, ugyanis helikopterről permetezték ezeket a területeket.

[00:26:22]Hát amiről kiderült, hogy nem annyira jó ötlet, mivel volt olyan eset, amikor 60% a permetnek a szomszédos lakóterületekre, erdőkbe és a olyan biogazdálkodóknak a földjeinre jutott ki, ahova hát nem feltétlenül szánták.

[00:26:39]És ugye a a bécsi, egy bécsi egyetem megvizsgálta azt is, hogy ebből úgy azt mondták, hogy hát ezek olyan gombaölőszerek egyébként, amiket ők permeteznek, ami hát mébarát, tehát a méhek szinte szeretik ezt.

[00:26:52]Sajnos azonban rájöttek, hogy mivel ugye ők rovarölőszerőket szereket is kijuttatnak, ezért ugye a úgynevezett koktélhatás jött létre.

[00:27:02]Tehát ezeket a gombaölőszereket kombinálva ezekkel a rovarölőszerekkel, egy ilyen halálos kombináció jött létre a méheknek, ami a helyi rovarpopulációkat teljes mértékben kiirtotta, de a biogazdálkodókat se kellett félteni, hogy ők ilyen réztartalmú permetezőszerekkel permeteztek.

[00:27:23]Ennek az lett az eredménye, ugye mivel ez egy rendkívül meredek terület, azért amit kijuttottak, ez az összeset bemosta lent a talajba, ahol teljesen kinyírta a talajéletet, és egy olyan nehéz fémszennyezést hozott létre, ami mindennek nevezhető, csak éppen nem biak.

[00:27:40]De hogy lássuk azért, hogy itt van előrelépés is.

[00:27:43]Azóta nem helikopterrel permeteznek, hanem drónokkal és GPS alapon jelenteni kell, hogy hol permeteztek, és nem lehet, hogy máshova is kijusson.

[00:27:53]Viszont ami egy jó hír, hogy nagy része a Wachanak azóta átállt már biogazdálkodása, tehát jóval kevesebb az olyan szereknek a kijuttatása.

[00:28:01]Tehát azért Ausztriában is van néha megoldás ezekre a problémákra, és nem nincs nem minden van eltussolva.

[00:28:08]De azért gondoljunk bele, hogy mi volt az, amíg eljutottak idáig, és milyen károkat lehet okozni és mivel.

[00:28:12]Erre azt szokták mondani, hogy könnyű Ausztriában biogazdálkodni, hogy olyan rossz minőségű a termőföld, hogy nagy különbség nincsen.

[00:28:19]De meg ugye itt még mindig fölmerül az, hogy a az osztrák bio szöldségek és gyümölcsök mekkora része, ami valóban Ausztriában termelt.

[00:28:29]Tehát, hogy azért ezeknek a nyomonkövetése sem egyszerű történet.

[00:28:30]De még egy a lábnyomhoz, ugye itt mondtad, most megnéztem mindenféle lábnyomát Ausztriának.

[00:28:38]Tehát ugye itt van ez a túllövés napja, ugye ezt szokták mondani, a World Oversoot Day, amikor azt úgy számítják ki, hogy menj egy országnak a biokapacitása, és ez hogyan viszonyul az ökológiai lábnyomához.

[00:28:52]Ugye mind a kettőt globális hektárban szokták kifejezni.

[00:28:57]És hát Ausztriában utoljára ez a Global Footprint Network szerint ez április 2 volt, amikor ugye felélik az összes biokapacitásokat.

[00:29:09]Ausztriának nagyjából négy földre lenne szüksége ahhoz, hogy így el tudja látni maguk magát.

[00:29:14]Viszonyításképpen a Magyarországnak ez a túllövés napja ez június 24-e.

[00:29:21]Így nekünk csak 2,1 földre lenne szükségünk, ami már jobb.

[00:29:25]Hát igen, de mi legalább ugye csökken lakosságban, tehát nekünk egyre nagyobb az esé még Ausztriában növekvő lakosság van, úgyhogy nekik egyre nehezebb lesz ezt elérni.

[00:29:36]Igen, de mondjuk, hogyha megnézzük a az osztrák ökológiai lábnyoma, az 5,9 globális hektár per fő, míg Magyarország csak 3,1.

[00:29:46]Úgyhogy ez a jólétből meg kevésbé vagyunk iparosodott ország.

[00:29:49]De hogyha az energiafogyasztást nézzük, a végső energia fogyasztást, amit olajtonna egyenértékben szoktak kiszá kifejezni, akkor Ausztriában ez 3,5 tonna egyenértékes.

[00:30:09]Magyarországon pedig 2,5.

[00:30:12]És hogyha még tovább megyünk, és ez utána már tényleg abbahagyom a számokkal való teljesen fölösleges dobálózást, ugye, hogyha az ÜhG kibocsátásokat nézzük, tehát az üvegházhatású gázkibocsátást, akkor ugye hát Magyarország 2023-ban már 5,6 tnánál járt.

[00:30:33]Most már közelítünk egyébként az öthöz, így a [nevetés] a hát a a repülőrajtnak köszönhetően Ausztriában ez jóval 8 tonna felett van.

[00:30:49]Van még én egyet hoznék be, csak ugye a hulladék kérdését ugye, hogy nálunk mindig van, hogy nem olyan jó ugye az újraűjtési arány, mint mondjuk Nyugat-Európában.

[00:30:56]Mondjuk ugye itt azért volt egy mohu átállás, ami ezt nem éppen segítette.

[00:31:02]Ausztriában körülbelül kétszer annyi hulladék képződik fejenként, tehát ott a enak a 400-nál 800 kg fejenként.

[00:31:07]Tehát hogy azért mindig amikor így arányokat nézünk, elfeledkezünk azokról a mennyiségi dolgokról is, amik nagyon számítanak.

[00:31:15]Tehát hogyha arányaiba nézzük, Magyarországon viszonylag magas a a az a hulladék, amit leteszünk lerakókba, de ha per fő per éves kilót nézünk, akkor az legalacsonyabbak között vagyunk Európában.

[00:31:26]Tehát, hogy ezekkel érdemes ugye ezt innen is nézni egy kicsit.

[00:31:30]És hát a földet nem a a meg hát az bioszférát nem a százalékok érdeklik, hanem azok a tonnák, kilók, amik amik lerakásra kerülnek.

[00:31:40]Valóban ezek a problémák olyanok, amik nem igazán vannak kibeszélve.

[00:31:42]hogyha megnézzük Ausztriá nagyon büszke rá, hogy hát az egyik legmagasabb a az áramtermelésben a a az ÜhG mentes.

[00:31:47]Tehát itt a ugye a hegyek miatt ugye a a víziierőművek sokat segítenek és napelem meg szél energés van.

[00:31:56]Bár pont a Magyarország felülnézve úgy látszik, hogy nagyon sok van.

[00:32:00]Ausztria többi részén egyébként nagy hiány van ezekből nem környezetvédelmi szempontokból nem akarják engedni az építést, merthogy csúnya.

[00:32:07]Ugye ezt az élbrendszert hallottuk a volt miniszterelnökünktől.

[00:32:12]Ö, és azért pont most Ausztriában ezt próbálnak, de hát ők körülbelül 90% fölött vannak így megújulóban ezen a téren, de azért az, hogy milyen sok energiát fogyasztanak, arról már kevésbé beszélnek.

[00:32:23]És ezek a problémák, ugye ezek mindig a féloldalas kibeszélés, de szerintem itt érdemes rá térni arra is, hogy például ez a vízierőmű milyen érdekes kérdés.

[00:32:34]Ugye a magyar rendszerváltás egyik legkardinálisabb kérdése, hogy hát a a bősnagymarosi víz lépcsőt sikerült megakadályozni.

[00:32:41]Ugye ennek elképesztően rossz gondolata van.

[00:32:44]Bárki erre szóba kerül, akkor hát ez egy borzasztó megalomán projekt lett volna, aminek nagyon kevés környezeti, vagy nagyon rossz környezeti hatások mellett kevés gazdasági használ volna.

[00:32:54]És hát erről készítettem egy mérnöki szemléletű podcastot korábban, és hát ilyen olvasói levelek is jöttek, hogy hát hát hogy lehet bármi jót mondani itt bárki a avval kapcsolatban, hogy a vízi erőmű.

[00:33:07]Hát ez borzasztó dolog.

[00:33:07]És hát bezeg Ausztriában, ahol gyakorlatilag a Duna egész szakasza vízi erőművekkel van végigrakva, és rengeteg folyó, ami egyébként nagyon jó ugye, hogy hogy fenntartható energiát tudjanak gyártani, de azért hát ennek óriási környezeti hátránya van.

[00:33:23]Tehát, hogyha belegondolunk, hogy amikor az egész Magyarországon tudjuk, hogy hát milyen csúnya dolog az, hogy elterelték a tunátt, és akkor oda a gátakat kellett építeni, és az milyen mesterséges.

[00:33:33]Hát ha belegondolunk Bécsbe sokkal hosszabb szakaszon egy mesterséges gátrendszerben egy van egy régi Duna, új Duna, és hogy ez egy teljesen mesterséges szakasz.

[00:33:44]Tehát itt ez így az egész területet bejárta a Duna kis mellékágon eredetileg.

[00:33:49]Ö, és hát ugye ez a a dolog, hogy ott azt látjuk, hogy hát szép zöld fűnő rajta, akkor az biztos fenntartható és és és szép.

[00:33:57]Még ha ha tudjuk egy kicsit ugye a saját házunk táján, akkor inkább a negatívabb dolgokat emeljük ki ezekből a dolgokból.

[00:34:08]Igen.

[00:34:08]És itt a szerintem még kiemelendő itt a környezetbarát áramtá termelésnél a szélerőművek.

[00:34:16]Ugye hát Burgerlandban ez ha valaki átmegy az autópá látja, hogy fú, hát mennyi szélerőműt, minden milyen zöld.

[00:34:22]De hát ennek ellenére nagyobb a széndioxid kibocsátás, vagy nagyon energiaintenzív gazdasága van azért Ausztriának.

[00:34:29]És ott a szélerőművek telepítésén azért nem mindig vették figyelembe például a természetvédelmi szempontokat, simán Natura 2000-es területekre, madárvonulási irányokba telepítettek szélerőműveket, ami azt jelenti, hát ott a a attól függ, hogy mekkora szélerőműnek ez a lapátja, de hát több 100 km/órával a kerületi sebességet, tehát ez ledarált parlagisasokat, rétisasokat, vonulómadarakat pedig csak annyi lett volna Van a feladat, amit mondjuk Magyarországon a VVF már javasolt is.

[00:35:04]Van egy nagyon jó projektjük, egy ilyen EU-án a Renew Land, hogy mik azok a területek, ahova biztos lehet, mert ott arra nem fog járni olyan madár, amit ez veszélyeztet.

[00:35:12]Ausztriában nagyon sok javaslatot terjesztettek elő, hogy hogyan lehetne az óriási madárpusztulást megakadályozni.

[00:35:22]Szerinted történt ebben a lépés?

[00:35:25]Nem, úgy sejtem, hogy nem.

[00:35:25]azért elég sok pénz van ebbe ahhoz, hogy ne történjen ilyesmi.

[00:35:30]Igen.

[00:35:30]És szerintem egy másik ilyen érdekes téma, ami ilyen számok tök jól néz ki, hogy Ausztriának a felszínbolítottsága 48%-ban erdő.

[00:35:42]Magyarországnak 22-25%, de 2030 ugye a 27%.

[00:35:45]Nem míg Magyarországon 90%-a vágásos üzemmódban van még mindig.

[00:35:52]És ez a folyamatos erdőborítás az eléggé alacsony még, és ez folyamatosan állunk át, de hát nem túl nagy ütembe.

[00:36:00]Viszont Ausztriában azért eléggé szigorúan szabályozott a Forst Gezet, ez egy 1975-ös törvény.

[00:36:07]A tarvágásokat, vagy ezt a vágásos üzemmódot, és ez szigorú hatósági engedélyhez kötött már fél hektár felett is.

[00:36:17]De hát azért hát az osztrákok se úgy vannak, hogy csak úgy megoldják.

[00:36:23]Hát ebből az egyik talán Murau környékén volt egy óriási probléma ebből, hogy hát lehet, hogy folyamatos erdőborítottság, de hát mit termeljünk?

[00:36:35]Lucfenyőt, hiszen a lucfenyő a legjobb a faaiparnak, nincsen benne évgyűrű, könnyen feldolgozható, szép, áktiszta, egyenes, mi más kéne?

[00:36:44]Hát ugye ez azért duplán a klímaváltozás miatt is nem volt túl hálás ilyeneket telepíteni, mivel hát ezek nem ez a talaj kö talajhoz közel helyezkedik el a gyökérzete így gyakorlatilag ezek kiszáradnak, majd megtámadja őket a betűző szó.

[00:37:02]óriási területeket kellett levágni, de hát emellett egy csomó helyen úgy telepítettek erdőt, ilyen monokultúrákat, amik véderők voltak meredek hegyoldalokon, amik sárlabinákat okoznak, ha ott nincsen erdő vagy villámárvizeket.

[00:37:22]És itt ezekben a völgyekben hát sikerült így gazdálkodni, majd amikor ugye megtámadt ezt a betűzőszó, ezt mind levágták és hát óriási ugye lavina, sárlavina és egyéb eltűnik a termőtalaj, tehát igen, problémák keletkeztek ebből.

[00:37:35]De hát ami szerintem a még felháborítóbb itt az osztrák botrány krónikában, az az volt, hogy nemcsak a saját erdőikből szerezték be ezeket a faanyagokat, hanem talán Romániának az egyik legdurvább környezetvédelmi botránya volt az osztrák fafeld fafeldolgozó cég, ami hát amellett, hogy ott legális is üzemeltet fűrészüzemeket, nagyon sok illegális fakitermelést is folytatott.

[00:38:14]Így van.

[00:38:14]Tehát őszintén szólva ez egy nagyon összetetten történet.

[00:38:18]A Schwejho Hófer cég történetéről van szó.

[00:38:20]Ugye itt amerikai környezetvédelmi ügynökség is nyomozott egyben az ügyben.

[00:38:26]Ez nagyon jól mutatja, hogy ezeket a környezeti kérdéseket milyen nehéz valóban bevasalni egy vállalaton.

[00:38:33]ők papíron FSC tanúsítvánnyal rendelkeztek, fenntarthatóak, nagyon szép zöld honlapjuk volt, mindent elmondtak magukról, hogy mindenre odafigyelnek.

[00:38:41]És hát valóban nem ők vágták ki ezt a fát, hanem egy olyan komplex beszállítói hálózatot építettek föl, aminek a végén mégiscsak a a Romániában kitermelt fenyőknek a 40%-a hozzájuk jutott el.

[00:38:57]Ugye erre mindig akkor lehet ugye hivatkozni, hogy hát mi nem tudtunk róla, mi a legjobb tudásunk szerint jártunk el, hát mi elvárjuk, de hát ha a partnereink nem tartják be.

[00:39:07]És hát itt tulajdonképpen a román környezetvédő aktivisták és civileknek a fellépése is kellett, kamerákkal követték ezeket a járműveket.

[00:39:16]Hát meg amivel lebuktak, az volt, hogy ugye a rönköket köbölik, úgy hívják, és ugye ők hát rövidebb rönköket számoltak el, mint amennyit ugye kitermeltek és de így végig, tehát az egész végig volt nevezetve, végig tagadtak, tehát hogy így el is tagadták ezt a problémát és hát így azt az illegális kitelmés az óriási probléma ugye a a kárpátokban.

[00:39:39]De hát végülis itt az FSC-ből 2017-ben ki is zárták őket tulajdonképpen.

[00:39:45]Hát utána megígérték, hogy ők nagyon jók lesznek, és tényleg fölszámolják ezt az egész történetet.

[00:39:52]Természetesen nevet váltottak.

[00:39:52]Ez mindig, hogyha valaki környezetvédelmi botrányba kavarodik, akkor ez az első számú feladat, hogy nevet váltunk és megéjük.

[00:40:00]HS Timber Group most éppen a nevük.

[00:40:04]És hát újabb botrányokba keveredtek.

[00:40:07]Meg le is zártak mindent egyébként Romániában.

[00:40:09]Igen, de de még két dolog ehhez, ami hogy én nem tudtam, hogy a pénzmosás mellett van ilyen famososás is.

[00:40:15]Ez a Timber Londring.

[00:40:20]az volt a lényege, hogy ugye ami illegális fát kitermeltek, azt bekeverték a legális rakatokba, és akkor onnan átpapírozva tudták ezt eladni, mintogyha ez egy ugye ez az FSC, ez a Forest Stewardship Councilnak a rövidítése, mintha az ő jóváhagyásukból ez fenntartható erdőgazdálkodásból származna.

[00:40:40]De azért, hogy az osztrákok is milyen nagyvonalóak, azért emlékszünk, hogy mennyire akadályozták ők Románia sengeni csatlakozását.

[00:40:51]És valahogy ez a kettő ügybe esett egymáson, amikor ott nagyon sok korrupciós vált fogalmazódott meg osztrák cégekkel szemben Romániában.

[00:40:57]És akkor hát ők pedig mondták, hogy akkor ők ők a románok olyan korruptak, hogy ők ne is csatlakozzanak akkor inkább.

[00:41:05]vagy akkor ez a Bulgária Románia ciprus kör volt és akkor mondták, hogy á ezek ne jöjjenek, ne jöjjenek ezek a nagyon korruptak, nem hallak korrumpfelni.

[00:41:18]Igen, ez nagyon nehéz kérdés.

[00:41:18]Ugyanis a korrupcióról van szó, akkor általában a transparencyek a jelentését szokták elővenni, ami nagyjából GDP szerint körorba rakja az országokat.

[00:41:26]Tehát, hogy így ugye minél gazdagabá egy ország, annál kisebb a korrupció.

[00:41:30]Nagyjából ennyit mond el ez a lista.

[00:41:32]és a korrupciónak nagyon sok formája van.

[00:41:37]Ugye ezek alapvetően nagyvállalati vezetők megkérdez megkérdezésével készülő listák.

[00:41:41]Tehát hogy nem tudom, nem biztos, hogy a korrupció minden formájáról és és megfelelő képet ad.

[00:41:48]Tehát ez egy szűk részben biztosan egy nagyon korrekt és és jó lista, de azért az a valós folyamatokat nem tudja elmondani.

[00:41:55]És talán ha már korrupció, ugye it Magyarországon szerintem a a hát mindenki tudja, hogy hát itt a közbeszerzések, útépítés, vasútépítés, ami a csöbön kifér, tehát ennél rosszabb nem lehet.

[00:42:08]És ugye mindenki ismeri a 7030-as világról szóló történeteket.

[00:42:13]És hát azért ha megnézzük, azért ez nagyon erősen kapcsolatban áll Ausztriával, hiszen azért a rendszerváltás után elég sok osztrák útépítő cég jelent meg, akik az Ausztriában már kiválóan működtetett rendszereiket felajánlották a magyar hát gazdasági és politikai elit számára használatban a legendárium szerint.

[00:42:35]És hát, hogy a 7030 is importmék lehetett.

[00:42:37]Ö ami nagyon érdekes, hogy ugye én korábban nézegettem így a közbeszerzési adatbázisokat és hát ugye hát itt a az Orbán kormány alatt ugye Mészáros, Lőrinc és Szí László cégei, miután ugye Simicska cégei kiestek, ők vittek el minden közbeszerzést, ugye hát ez volt a naharatíva és ez így is van.

[00:42:57]De ha [horkantás] az a legdurvább, ha megnézzük, van rosszabb, mint a NERnek a az építőipari közbeszerzése Ausztria, ahol tulajdonképpen hát volt ugyan, hogy évente ilyen pár százaléknyi munkát megkaptak neosztrák cégek.

[00:43:10]Ezek az osztrák cégek német és déltiroli alányvállalatai voltak.

[00:43:14]Teháty komolyan vehető építőipari cég Ausztriában nem kap munkát.

[00:43:19]Hát erre sok mindent lehet mondani, hogy tényleg Szlovéától, Csehországig, Szlovákiától, Romániáig, Magyarországaig vannak mindenhol ugye nálunk is cse meg szlovák cégek is dolgoztak, de magyar cégek is Romániában.

[00:43:33]Tehát erre egyszerűen nincs épeszű magyarázat, de ezt a témát senki soha nem vetette föl Ausztriában, hogy itt valami azért nem normális.

[00:43:40]És hogyha ugye azt, hogy gyakorlatilag Kartel van, hát ez ez egy mindenki tudja Ausztriában, csak hát nem beszél róla, mint HC Strakel ugye az FP-s politikusnak a az legendás ibizai videójában utalnék arra, hogy hát ez nagy botrányt váltott, de ugye az, hogy odaadja az oroszoknak a munkát majd.

[00:44:02]Igen.

[00:44:02]És cserébe azt hiszem a Cronite-unkba javasolta, hogy vásárolják be magukat, mert ő úgy gondolta, ha jól emléksz, hogy az orbáni modell ezt kíván üzenet.

[00:44:12]Igen, az orbáni modell az jó lesz, hogyha sajtón nála van minden.

[00:44:14]És ő kiszámolta, hogyha a Krónence ilyen orosz oligarchák tulajdonában lenne, és nem írna róluk olyan negatívan, akkor nagyjából 36 vagy 37%-kal növekedne az ő népszerűségük, ami hát azt hiszem egy megalapozatlan kalkuláció volt.

[00:44:30]Viszont mi is tudtunk modellt exportálni, nem csak igen tudtuk.

[00:44:35]Hát de végül is kiderült, hogy aki orosz oligarcha feleségnek gondolt, az nem orosz oligarcha feleség volt, hanem egy videófelvételhez volt egy remekül működő statiszta.

[00:44:48]Így van.

[00:44:48]Na de ebbe a videóban egyébként arra utalt, hogy hát akkor majd a Strabak helyett odaadjuk az oroszoknak meg hát másnak a a az építőberi munkákat.

[00:44:56]Egyrészt a Strabag azért harmadában orosz cég.

[00:45:00]Tehát Olga Erik Vaska a tulajdonosa, bár most nem gyakorolhatja éppen szegény a tulajdonosa jogaid, de hogy azért tehát odaadjuk, tehát hogy ez így föl se merült, hogy közbeszerzés és verseny, és ezen senki nem is akadt fönt, hogy mert mindenki tudja, hogy ez nem így működik.

[00:45:16]És hát most a versenyhivatal kihozott egy kisebb fajta elemzést.

[00:45:21]Itt a egy hosszabb időszakra ki kivetettek egy raza 200 millió eurós büntetést.

[00:45:28]Tehát, hogy azért ez ez az Ja, de hogy ne menék, hogy nem volt tendereztetés és csak hazai cégek, még a hazai cégek is karteelezek, de nem úgy, hogy csak a közbeszerzési útépítésbe, hanem mindenbe.

[00:45:40]Úgyhogy most egyébként nagyon izgalmas történet kezdődik, ugyanis bárki, aki ezekkel a cégekkel szerződött, az perelheti őket még polgári peres úton, hogy hát őneki drágább volt az építkezése.

[00:45:52]És hát azért a 200 millió euró az brutális összeg, ha belegondolunk.

[00:45:56]Ennek a nagy részét az itthon is ismert Strabag vállalhatta magára.

[00:46:01]Ők kezdetben együttműködtek a hatóságokkal, és azért 42 millió eurót kellett volna csak fizetniük.

[00:46:07]De kiderült, hogy az együttműködés során hát kicsedékenyek voltak, és néhány projektet kihagytak a abból, hogy min karteleztek, úgyhogy még kaptak 100 milliót erre.

[00:46:17]De hát itt tényleg annyira óriási ez az összegen 2 milliárd eurónyi munkát vizsgált meg a hatóság itt assiszem 2017-ig mentek vissza.

[00:46:27]Hát ezért itt van még pár évtized előtte.

[00:46:34]Tehát gyakorlatilag ugye itt tényleg az a probléma.

[00:46:36]És egyébként pont az a gránit csoport is, aki aki ö aki itt jelentősebb eszem én több 10 millió eurós büntetést kapott, az az egyik tulajdonosa annak a bányatársaságnak, ami Burgerlandben azbesztes történetben benne van.

[00:46:52]Tehát itt azért eléggé összefüggő szálak vannak.

[00:46:56]és hogy az én kedvenc szálamat is megpendítsem.

[00:47:01]Ugye itt felmerült, hogy Szíártó Péter ugye Lavrov külügyminiszterrel telefonozgat, és hát nagyon jó, ez semmi, ez semmi.

[00:47:14]Tényleg azt kell, hogy mondjam, hát hogy tényleg semmi.

[00:47:18]Itt az orosz oligarcha és az Ibiza botrány az még csak egy, mivel nem valós oligarcha volt, még csak tényleg egy kis színező.

[00:47:25]De hát a kedvencem, egyik hősöm a kettő közül, Karin Knisle, ő ugye külügyminiszter volt 2017-18-as években talán, és hát 2018-ban tartották az ő esküvőjét Stáerországban, ahol hogyhogy nem felbukkant maga Vladyimir Putyin is, aki esküvői táncot lejtett az osztrák külügyminisztere.

[00:47:53]Tehát ehhez képest egy il jött a gáz, jött a gáz.

[00:47:54]Jött, jött a gáz.

[00:47:56]Jött a gáz.

[00:47:56]Annyira jött a gáz, hogy ő Gerhard Schröderhez hasonlóan sikerült bekerülni a rossz nyelvt felügyelő bizottságába is, de hát utána hát nem nézték ezt túl jó szemmel még Ausztriában sem, és ő azt azt mondta, hogy neki ilyen de facto munkavállalási tilalma van, tehát ő így nem is tud dolgozni Ausztriában.

[00:48:17]Sőt, ugye hát bankszámlát sem tudott már nyitni valamiféle rejtélyes okokból, és halálos fenyegetéseket is kapott az orosz kapcsolata miatt.

[00:48:29]És ekkor először Franciaországba költözött, majd Libanonban telepedett le az osztrák külügyminiszter.

[00:48:36]Tehát azért mondom Szíátó Péter a kanyarban sincsen.

[00:48:38]És hogy föltegyük az íre a pontot, Libanonból orosz katonai géppel vitték ki Moszkvába, ahova végül költözött a póniait és egyéb házi állatait, ugye, hogy ne kelljen ezzel fáradnia egy speditőrnek a felbérlésével esetleg.

[00:48:55]És hát most egy orosz faluban ér, és a Gorki központnak az egyik elemzője, hogy a Gorkinak mi a rövidítése.

[00:49:06]Ugye sokan még a szovjet irodalom egyik nagyját sejtenék a háttérben, de nem.

[00:49:12]ez a Geopolitical Observatory for Russian Key issues, ami nem úgy tűnik, mint egy olyan think tank, amely a független és objektív orosz külpolitikáért lenne felelős.

[00:49:26]De még egy, aki azért Wgang Süsszel volt, kancellár is kikötött a rossz nyelvnél, tehát őt se felejtsük el.

[00:49:35]És egyébként ugye Karin Kensner SZP-s szabadságpárti ugye a szélső jobbos táborból, de a szocid táborból is akkor volt egy ilyen orosz bekötés.

[00:49:45]És utána Christzan Kern, egykori ÖBB vezér és kancellár, ő pedig az orosz vasútnál volt igazgatósági tag.

[00:49:54]Ők egyébként lemondtak a háború kezdete után, és egyébként volt egy ilyen szuper projektje az osztrák államnak és vasútnak, hogy összekötik bécset széles nyomtávú vasúton Oroszországgal.

[00:50:03]Ebből mondjuk Ukrajnát nem vették bele ebbe a tervezetbe.

[00:50:09]Szóval ez egy ilyen nagyon e az egy ismerős a Budapest Belgrád vasúti projekt.

[00:50:14]Hát azért megint csak kicsit merünk álmodni, tehát ahhoz képest, hogy Bécs Moszkva, tehát hogy így azért mégis csak nagyobb távú projekt, de tehát hogy azért ezek a történetek már eléggé ugye ilyen vörös lámpásak lettek volna.

[00:50:26]És hát ugye az orosz befolyásolásról, ha már beszélünk Magyarországon, tehát megint csak kanyarban sem vagyunk ahhoz képest, ami ugye Ausztriában van.

[00:50:35]Ausztriában egy olyan érdekes törvény van itt a hidegháborús időkben.

[00:50:36]Tehát 55-ben sikerült ugye Oroszországtól megszabadulni, vagy hát Szovjetuniótól megszabadulni a a az osztrákoknak azért cserébe, hogy akkor ugye négy megszállási terület volt, és akkor ugye hogy hogy a a visszakapták a teljes szabadságukat, és ezért cserébe azért adtak engedményeket.

[00:50:55]Többek között ugye ez egy kicsit eléggé kémközpont volt a hideg háborúban, és azért ezeken a törvényeken nem sokat változtattak.

[00:51:02]Tehát gyakorlatilag ugye a legtöbb hát a világ országaiban az a szabály, hogy tilos kémkedni.

[00:51:06]Ebből mondjuk Ausztria kivétel, mert csak Ausztria ellen, tehát hogyha más országok ellen kémkedik valaki, akkor azt nagyon szívesen megteti.

[00:51:14]Körülbelül ilyen 1000 orosz kémet sejtenek ugye Bécsben.

[00:51:16]Tehát hogyha valaki jött a belvárosban jár és akkor körbenéz ott az orosz követség körnek rengeteg nagy épület van és és ugye ebben benne van az, hogy azért ők elég szépen beépültek a a a az osztrák állam működésébe, különösen itt a a katonai területeken.

[00:51:35]És hát ami nagyobb publicitást kapott, ugye volt ez a wire card sztori, ami egészen döbbenetes.

[00:51:42]Az egyik legértékesebb német cég egy hát egy csaló cég volt, akinek a a Jan Marcelek volt a vezetője, aki jó orosz kémként tevékenykedett a nagyjából.

[00:51:52]Ezt ezt lehetett leszűrni.

[00:51:52]Ö, és hát neki volt egy osztrák kapcsolata, Egistto, Egisó ott, aki hát gyakorlatilag a vádirat szerint ugye most megy a a per folyamatosan ugye adatokat biztosítottak bárkiről, akinek kellett az oroszok színes egész ott életéből.

[00:52:11]Szóval ugye egész szólt az a durva, hogy a ő maga is egyébként a belbiztonsági és terrorellenes ügynökségnél a BFAuténál dolgozon.

[00:52:22]És hát az egyik egészen hát én nem nem isem, hogy ilyen megtörténhet, egy hihetetlen bizar ügy volt, hogy csónakáztak 2017-ben egy belügyminisztériumi rendezvényen, ahol három osztrák topdomata és minisztériumi vezető telefonja vízbe esett.

[00:52:41]Tehát ezzel milyen csónakázás lehet, ahol hirdem mindenkinek a telefonja vízgő durrant és megijedte.

[00:52:49]Igen, megijedtem.

[00:52:49]És ugye ezt az IT részneknek kellett volna ugye megsemmisíteni.

[00:52:53]Hát ezek bizalmas adatokat tartalmaznak, de valahogy ez Egisó ott kezébe került, aki rögtön kiküldte Moszkvába az FSB-nek.

[00:53:02]Hát valószínűleg ott volt a legjobb DTA recovery csapat, akik hihetetlen durva, szenzitív információkat tudtak ebből kinyerni.

[00:53:10]Hát igen.

[00:53:13]És hát folyamatosan ugye nézted, de nem tudom, tehát hogyha egy kicsit osztrákosra váltunk, akkor el kell mondanunk, hogy ez egy a fére, hogy nem el kell mondatunk, hogy egész rottot is megéleti az ártatlanság vélelme, ugyanis mondjuk Ausztriában az a helyzet, hogyha erről írnak az újságok, akkor azonnal beterlik őket.

[00:53:27]És hát folyamatosan egy podcastokban például úgy kell, hogy minden körülbelül minden gondolat után elmondják, hogy egész ottot megéleti az ártatlanság vélelme.

[00:53:39]Egisztó egó egó egó egztó.

[00:53:43]És és hát ugye ez tényleg azért egy nagyon érdekes történet, mert azért voltak már korábban is elég erős jelek avval kapcsolatban, hogy elég komoly gondok vannak itt a a akár a titkosszolgálatok és a az oroszok kapcsolata kapcsán.

[00:53:59]Ugye amikor az FPO szabadságpárt került kormányra, akkor és megkapták a belügyminisztérium vezetését, akkor mondjuk így annak az osztálynak annak a területért a a titkoszolgálatnál, aki a szélső jobboldali veszéllyel foglalkozott, annak így bementek a rendőröknek a szabadságpárthoz hűbb emberei, és így hát elvitték az összes adathordozót, tehát hogy így megesik, tehát hogy ezek tényleg ilyen banán köztársaságok okban is durva történetek lennének.

[00:54:33]Egyébként nagyon nem lett ennek se olyan nagy visszhangja és következménye.

[00:54:36]Tehát hogy ahogy Hófi Géza mondta, lakva ismeri meg az ember a másikat.

[00:54:41]Tehát így végül is őket nem lepték meg ezek az adatok.

[00:54:45]Így van.

[00:54:45]Tehát hogy ami nálunk ugye itt a választási kampány során kikerült telefonbeszélgetések és mondjuk a korábbi ilyen orosz-magyar kapcsolatok elég komoly vízhangot váltottak ki.

[00:54:55]Hát ennek a tényleg a turbóváltozata megy Ausztriában elég hosszú ideje, és ehhez kap ennek ellenére azért nincsenek olyan jelentős problémák.

[00:55:05]Különben még a Financial Times írta, hogy hát gyakorlatilag a az ott az oszrák ilyen katonai titkoszolgálok gyakorlatilag az FSB egyik nyugati ügyosztályának tekinthetők.

[00:55:16]Tehát hogy így ilyen viszhangja van Európában.

[00:55:18]ehhez ezzel kapcsolatban még sincs olyan nagy hát nem is tudom ez a Fergang Fergangen height beveltigunk vagy hát hogy nem akarják ezt annyira földolgozni igen és bár egis ott ott megilleti az ártatlanság vélelme azért az már egészen brutál volt 2019-ben a Tiergarten Berlinben megöltek egy csecchenen menekültet aki ugye ott Csen földön A akkor regnáló Putyin meghosszabbított karjaként szolgáló Kadirovnak nem volt túl jó barátja.

[00:55:56]És ott orosz ügynökök végeztek vele a Tiergartemben, és Egisztó ott telefonján megtalálták egy részletes hiba és sebezhetőségi elemzést, hogy hogyan kéne jól és gördülékenyen végrehajtani egy politikai gyilkosságot az EU területén.

[00:56:13]anélkül, hogy ö különbösebb ö buktatók előjönnének, ami azért egészen dermesztő ahhoz képest, amit mondjuk nem akarom bagatelizálni, amit Magyarországon történt, de azért lehet látni, hogy az osztrákok ebben sokkal feketeővesebbek már, mint mi.

[00:56:35]Hát nagyságrendekkel.

[00:56:35]Igen.

[00:56:35]De egyébként ez a Marceláek, aki ugye az oroszoknak dolgozott, ő is ugye Bécsből, vagy hát Bát főszlaubból tudott elmenekülni.

[00:56:42]ö Moszkvába, tehát hivatalosan eljött Münchenből Ausztriába, akkor még nem volt elfogadópancs, és akkor hát az osztrák hatóságok keze közül mit ad is Isten, kicsúszott és Minzbe tudott és onnan Oroszországba eljutni.

[00:56:56]Tehát akár lehet egy kis osztrák klub is lehet, hogy van már oszvában.

[00:57:00]Igen.

[00:57:00]KGB lábal közösség néha megisznak egy melanzsot ott.

[00:57:06]Igen.

[00:57:09]De zárásképpen, hogy a kedvenc témádra térjünk, ugye itt a fenntarthatóságak egyik fontos fokmérője a közösségi közlekedés és ö hogy például az az elképzelésünk, hogy hát az osztrákvasút mennyivel jobb, ami azért azért hát azért az nagyon [nevetés] nagyon megpróbáltuk ezt így cáfolni, de azért aki már utazott Ausztriában vasút azért látja, hogy abban útonérhetjük Ausztriát, ez egy kiváló utój őket most már az intercity szerelmények nálunk vannak nyárra a Balatonra, úgyhogy végül is ez ez egy jó hír.

[00:57:44]Hát 10 10 darab kis vagon, tehát igen, de hát egy kis egy csepnyausz.

[00:57:50]Ja, ezt mondhatjuk.

[00:57:55]Viszont ami ami érdekes, hogy a bécsi tömegközlekedés és a budapestit összehasonlítóval nem feltétlenül mi kerülünk ki ebből az összehasonlításból rossz.

[00:58:08]Igen.

[00:58:08]Én ezt azért tartom egy nagyon érdekes dolognak, hogy ugye milyen szerepe van a PR.

[00:58:11]A Bécsnek saját PR ügynöksé ugye a Bécs is egy viszonylag jelentős forrásokkal.

[00:58:15]Hát ebben mondjuk különbözik Budapesttől nagyon.

[00:58:17]Tehát ő nekik ugye mégis csak egy szövetségi tartomány, és akkor nekik azért nagyon sok pénzük van, és rengeteg pénzt költenek ugye arra, hogy hát elmondják, hogy Bécs jó hely, ami sok szempontból igaz is.

[00:58:31]És egy nagyon nagy szerepe van ebben a abban, hogy a közösségi közlekedés mennyire zöld, és ők mennyire szuperek, és ő minden jól működik.

[00:58:37]És ugye, hogyha valaki megnézi ezeket a modell sprint adatokat, akkor hát Magyarországon vagy hát Budapesten sokkal magasabb.

[00:58:45]Tehát hogyha jól emlékszem nálunk 43 nálak meg 35% és és ugye azért ezekbe és ilyen feltűnően sok Bécsben a sétálók aránya tehát hogyha az ember megnézi az összes ilyen európai országn én van meg a nagyvárosok meg ezeknek a modell spit adatait akkor az jön ki hogy hát turbó sétálók a a az osztrákok ugye így lehet ugye hogyha sok sétálót beleteszek akkor nem lesz olyan sok az autó tehát azért itt fölmerül hogy milyen módszertani különbségek lehetnek egyébként ez valóban egy probléma, hogy erre nincs egységes módszertan Európában, de nekem még a az a furcsa, hogy hát ugye ilyen tényleg ilyen győzelmi jelentéseket lehet olvasni arról, hogy Bécsben hogyan sikerül növelni a a közösségi közlekedés népszerűségét, ami valóban látszik, hogy sokat fejlesztik.

[00:59:30]Ugye most épül a hatodik-ötödik metró vonal, mert hogy az ötös hiányzott, és akkor a tényleg körülbelül annyi villamos is van, mint Budapesten, tehát hogy azért van meg hát ugye ami nálunk még kiépítés alatt áll, az a városi gyorsút, ez az SZN, az is működik.

[00:59:47]De hogyha a megnézzük a helyi Velinek a helyi BKK-nak a a BKV-nak a az adatait, akkor ugye azt látjuk, hogy nekik mondjuk van 20 milliárd férőhelyük, nekünk meg 16 milliárd, és mégis azt mutatják ki, hogy nekik kétszer annyi utasuk van.

[01:00:07]Hogy férnek föl?

[01:00:07]Hát igen, tehát hogy itt így ez jönnek egy olyan nagy számolási probléma, hogy egyszer tehát olyan sok utasnak kellene rajta lennie, ami ami így így így nem annyira működik.

[01:00:20]Ott lehet, hogy sétálnak mellette.

[01:00:22]ugye érdekes, mert utaszámokat adnak meg, de ugye minden országban, nem tudom így Kazachsztántól Portugáliáig elérhetők ezek, ugye ezek az utas kilométerek, ezek ugye Ausztriában hiányoznak.

[01:00:32]És ebből ugye elég nehéz megmondani, hogy akkor most az egy utasnak ugye a számításában, hogyha hátszáll, akkor duplán számolom-e, vagy nem számolom duplán.

[01:00:40]Szóval, hogy ezek a dolgok, hogy hogy itt így tényleg egy ilyen óriási siker sztorit csinálnak, ahogy ők milyen fenntarthatóak és zöldek, és mondjuk azt valóban látni kell, hogy fejlesztik, és hát egyre több utast tudnak azért bevonzani.

[01:00:51]Ez mindenképp siker, de azért nem biztos, hogy Bécs mondjuk Európában az a város, ahol a legjobban működő közösségi közlekedést tudják csinálni, vagy a legtöbb ember tudják elni, ami valószínűleg Prága meg Budapest, vagy akár Varsó is, ebben sikeresebb lehet.

[01:01:07]Viszont ők tudják a legjobban kommunikálni.

[01:01:09]Így van.

[01:01:09]Így van.

[01:01:09]Úgyhogy nem minden.

[01:01:12]Tehát mégis ha végiggondoljuk ezeket az egész történeteket, ugye Ausztriára gondol bárki Magyarországon, akkor ugye az, hogy magasabb életszínvonal, milyen szép szöld, fenntartható, az jut eszébe, és hogy ebben azért milyen fontos szerepe van annak a PR-nak és a kommunikációnak, az az megkérdőjelezhetetlen.

[01:01:29]Meg hát lehet, hogyha mi is egymás között mindig csak a pozitív dolgokról beszélünk Magyarországon, akkor nálunk sincsen annyi probléma.

[01:01:35]Azt hiszem, megtaláltuk a megoldást erre a kérdésre, Bucski Péterrel.

[01:01:42]Úgyhogy ha Ausztria nem is minden tekintetben fenntartható Magyarországnál, erről mindenféleképpen jobban kommunikál.

[01:01:49]De azért ha egy utolsó megjegyzést megengednek, legyünk óvatosak az osztrákokkal.

[01:01:55]Én csak tudom.