Nincs tökéletes választási rendszer – de lehet végre közös

[00:00:09]Jó napot kívánok!

[00:00:09]Ez itt a Válaszpcast.

[00:00:11]Én Benyó Rita vagyok.

[00:00:11]Ma a választójogi törvényről fogunk beszélgetni, de mielőtt ebbe belekezdünk, így a Hőkupola nagyon sokadik napján engedjék meg, hogy a figyelmükbe ajánljam bukazinunkat arról, hogy hogyan éljük túl.

[00:00:23]És hát nem csak most ezt a meleget, de az aszályt is és azt, ami az elkövetkező években, évtizedekben ránk vár, webshopunkban megtalálják.

[00:00:32]És hát akkor kezdjünk a mai témánkkal.

[00:00:35]A magyar választási rendszer az elmúlt másfél évtizedben folyamatos vitatárgya lett.

[00:00:40]A Fidesz 4-23ados győzelme után sokan azt is gondolták, a Fidesz olyan választási rendszert hozott létre, amelyben leválthatatlan.

[00:00:48]Erre az élet rácolt, és ma új forgatókönyvek vannak, hiszen új kormány van.

[00:00:53]Kérdés viszont, hogy akkor milyen választási rendszert alkossunk meg?

[00:00:58]Milyen egy jó választási rendszer?

[00:01:01]létezik-e egyáltalán objektíven jó választási rendszer, vagy pedig az adott helyzet, az adott ország, az adott társadalom szabja meg ezt.

[00:01:09]Mai vendégeim pedig ennek szakavatott ért értői, László Róbert, a Political Capital választási szakaértője és Szabó Andrea, politológus, egyetemi tanár.

[00:01:18]Köszönöm szépen, hogy itt vagytok és hát kezdjünk el ezzel, amivel én befejeztem, hogy van-e olyan, hogy objektíve-e jó választási rendszer?

[00:01:32]Fiatalkoromban egyetemista éveim elején a testvéremmel együtt DJ-ztünk.

[00:01:37]Nem tartott ez sokáig.

[00:01:37]Kábé arra volt elegendő, hogy újabb és újabb CD-ket vegyünk.

[00:01:41]Hát egy más világ volt.

[00:01:41]És a [horkantás] kedvenc kérésem, ami mindig jöttek oda emberek a pultasz, hogy tegyen be ezt, tegyen be azt, minden egyes bulin volt olyan, aki odajött azzal, hogy tegyél be valami jót.

[00:01:56][nevetés] És mer kábé csak azt hittam mondani, hogy nem, én rossz zenét játszom.

[00:02:00]Szóval most mi az, hogy tegyek be valami jót?

[00:02:01]Mindenki mást ért alatta.

[00:02:04]Most bármilyen hihetetlen, ilyen a választási rendszer is.

[00:02:05]Tehát amikor azt mondják, hogy miért nem lehet összeállítani egy ilyen tisztességes, igazságos, neutrális választási rendszert, azért, mert olyan nem létezik.

[00:02:15]Nincs tökéletes, hogyha lenne, akkor minden ország azt használná, de nincs ilyen.

[00:02:21]Tehát bármennyire is fájdalmas egy választási rendszer, az mindig a politikai érdekek és értékek mentén dől el, és igen igazodik egy ország kultúrájához, hagyományaihoz, nagyon sok mindenhez.

[00:02:33]Vagy csak adhok alakul úgy, amikor éppen egy politikai erő egymaga alakíthatja át az egész rendszert, és igyekszik saját magának kedvezni.

[00:02:41]És ez három választáson, három újabb választáson neki újabb kétharmadot hoz, aztán nem számol azzal, hogy ez nagyon csúnyán vissza is üthet, és akkor meg az ellenfelet juttatja egy még a sajátjainál is nagyobb kétharmados győzelemhez.

[00:02:56]Tehát nincsen tökéletes választási rendszer.

[00:02:58]El kell dönteni, hogy miről szóljon egyáltalán a politikai képviselet, milyen választásrendszert szeretnénk, mi a fontos benne, hogy arányosan leképezze a választóiakot, vagy stabil többséghez juttassa a mindenkori győztest.

[00:03:13]A kettő együtt is megvalósítható egyébként, de az valószínű, hogy akkor meg nagyon bonyolult lesz.

[00:03:18]És nem csak ezek a részei vannak egy választási rendszernek.

[00:03:21]megítéléseim szerintem megítélésem szerint, ha nem is fontosabb, de legalább ennyire fontos az, hogy hogyan szavazzunk külföldről, távolról, hogy ez fer legyen, ne leg ne legyen diszkriminatív, hogy mi legyen a nemzetiségekkel, hogy mi legyen a jelöltállítással, kampányfinanszírozás, ez a sok apró, unalmasnak tűnő elem, hogyha csak egy nincs a helyén, akkor az egészet el tudja torzítani.

[00:03:42]Tehát a nagy egészben kell gondolkodni.

[00:03:44]Nyilván a részletekről még beszélünk, vagy jobban bele is megyünk.

[00:03:47]Annyival had egészítsem ki, mielőtt válaszolsz Andi, hogy az, hogy most tudott a Tisza nyerni, azt mutatja-e meg nekünk, hogy igazából nincs baj ezzel a választási rendszerrel, hisz nem igazolódott be az a félelmünk, hogy ebben a választási rendszerben örök életre csak a Fidesz tud győzni.

[00:04:07]Hú, ez azért nagyon nehéz kérdés, mert én azok közé tartozom, akik 2022-ben a választásokat követően egy könyvben azt írtam, hogy ez a választási, mármint a Fidesz választási győzelme, ez lehetséges, hogy hosszútávú elköteleződését jelenti a magyar társadalomnak, és könnyen lehet, hogy ebben a választási rendszerben nehezen lehet legyőzni a Fideszt.

[00:04:30]És én ezt mind a mai napig vállalom, hogy szerintem ez így van.

[00:04:33]egy teljesen különleges állapotnak, úgy mondanám, hogy társadalmi koalíciónak kellett ahhoz létrejönni, hogy ezen körülmények között is sikerüljön leváltani a Fideszt, mert azért azt szögezzük le, hogy a 26-os választás sem fair nem volt, sem bizonyos értelemben szabad nem volt.

[00:04:56]Mindenki természetesen úgy szavazhatott ott, ahogy akart, de azért tudjuk, hogy milyen előzmények azok, amik ide vezettek.

[00:05:03]Tudjuk, hogy a költésekben, a választási költésekben, a kampányköltésekben tulajdonképpen 1000er az egyhez az arány.

[00:05:10]Az, hogy civileknek kellett kontrollt gyakorolni a falvakban.

[00:05:15]Ugye ne felejtsük el, hogy voltak mindenféle ilyen motoros reakciós csoport, hogy ne legyen akkora kirívó szavazatvásárlás, amelyik megváltoztatja az erőviszonyokat.

[00:05:26]Szóval csupa olyan dolog történt, amelyik azt jelzi, hogy valóban ez a választási törvény ez a Fideszre volt szabva.

[00:05:34]a Fidesz érdekeit szolgálta, és pehük lett akkor, amikor létrejött az a nagyon halvány, kicsike kis esély, amit valószínűleg nem kalkuláltak, hogy mi van akkor, hogyha egy belülről jövő ember csinál egy választási koalíciót egy pártban, egy olyan választási koalíciót, ahol baltól jobbig, liberálistól konzervatívig mindenki megtalálja magát, fiataltól idősig.

[00:06:00]Erre korábban nem volt példa, illetve volt példa, Fidesz hozta létre ezt a fajta koalíciót korábban, úgyhogy önmagában szerintem az, hogy 26-ban tudott győzni a Tiszapárt, nem teszi láthatatlanná és és nem kérdőjelezi meg azt, hogy az a bizonyos választási törvény az a Fidesz javára eldől választási törvény volt.

[00:06:25]És olyan szabályok voltak benne, amelyek mindenféle szempontból a Fideszt segítették.

[00:06:34]Ha most egy fehér papír van előttünk, márpedig most egy fehér papír van előttünk a kormány ígérete szerint, bár majd erről is beszéljünk, mert közben már itt alaptörvénymódosítás is lett, tehát kérdés, hogy mennyire fehér az a fehér papír, de hogyha így tekintünk erre akkor mi az például azok közül, amiket felsoroltál, Robi, amiben szerintetek kellene egy nemzeti minimum?

[00:06:57]Tehát mi az, ami ami valójában számít?

[00:07:00]Tényleg az arányosság számít.

[00:07:00]Tényleg az számít, hogy van-e kétharmad, vagy szinte soha nem lehet kéthmadot szav szerezni, hogy hogy kik azok, akik beléphetnek szavazóként például a fiatalok, mikortól léphetnek be.

[00:07:13]Szóval, hogy van-e három-négy olyan pont, amit először is tisztáznia kéne a társadalomnak önmagával, mielőtt a politikusoknak átadjuk a döntési jogot.

[00:07:27]Retente unalmas választási alapelvek van, vannak, amiknek meg kell felelni.

[00:07:31]Tehát igazából nagyon röviden ilyen egyszerű lenne a történet.

[00:07:33]A jelenlegi választási rendszer számos pontján nem felel meg a választási alapelveknek.

[00:07:39]Mindenki tudja például, hogy külföldről szavazás, van aki levélben szavazhat, van aki külképviseletről.

[00:07:43]Ez nincsen rendben.

[00:07:45]Ez egy diszkrimináció az alapján, hogy valakinek történetesen van-e magyarországi lakcí címe, vagy sem.

[00:07:51]Tehát választási alapelv, hogy mindenkinek ugyanolyan választójoga legyen, aki részt vá a választók gyakorlásához való egy előzférés.

[00:07:58]egy kicsit bonyolultabban, így is meg lehet fogalmazni, de hát én azt tanultam annak idején még nem is a választási szakértői szakirányon, hanem még korábban a politológiai szakirányon, hogy a választás tisztaságának egyes számú feltétele, hogy a hogy a névjegyzékeket tisztán, átláthatóan, precízen kell vezetni.

[00:08:13]Ez Magyarországon nagyon jól működött az elmúlt 36 évben, kivéve a levélben szavazók névjegyzékének esetében, ahol szándékosan úgy alkotta meg a törvényalkotó a rendszert, hogy azon hallottak ezrei idővel 100zrei, talán már 100z is, jó, azt talán nem, de 100zres nagyságrendben egészen biztosan voltak, halottak a levélben szavazók névjegyzékén, és az ő címükre is kiküldték a levélcsomagokat benne a a szavazólappal.

[00:08:39]Ez biztosan nem volt így rendben.

[00:08:42]Ezeket egyértelműen föl kell számolni.

[00:08:44]És ezek azok a az alapvető dolgok, amiket úgymond szakértői talajon állva is nagyon hangosan, jól artikuláltan el kell mondanunk, hogy ezek nincsenek rendben, és ha lesz egy új választási rendszer, ezeket mindenképpen rendbe kell tenni.

[00:08:55]az, hogy arányos versus többségi vegyes rendszerek, listák legyenek, területi vagy országos, zártlista legyen, vagy legyen beleszólás a választónak abba, hogy hogy ki az, aki előrébb kerülhet a listán, ki az, aki esetleg lejjebb menjen, milyen legyen a bejutási küszöb, egyáltalán kellenek-e egyéni választókerületek, ezeket mind-mind meg kell vitatni, és mindegyik mellett szólnak érvek, meg ellenérvek.

[00:09:20]Itt leginkább megint csak politikai érdekek és értékek mentén dől el a dolog, de mindegyik demokratikus.

[00:09:29]Mégis 36 év után, amiben már 10 választást lebonyolítottunk, azért mégis csak az a tapasztalat, hogy hát speciál kormányzati stabilitással olyan sok probléma nem volt.

[00:09:39]Mi vagyunk az egyetlen ország ebben az egész régióban, ahol soha nem volt előrehozott választás.

[00:09:45]Mindegyik kormány ki tudta tölteni a ciklusának a végét, és ebben a választási rendszernek óriási szerepe van.

[00:09:51]megnél konstruktív bizalmatlanság indítványnak, de az egy másik történet.

[00:09:56]Jó egyébként, hogy tehát, hogy az egy dolog, hogy stabil a kormány és hogy nyilván a gazdaságnak jó, meg a befektetőknek jó, hogyha kiszámítható, de feltétlenül jó-e, hogyha ennyire ki tudja húzni egy kormány a ciklust, akkor is, hogyha mondjuk akkor hozzuk ide két akár a megyesi bukását, akár Gyurcsány bukását, tehát amikor látható erős társadalmi válság van, nem feltétlenül jó.

[00:10:20]Igen, ilyen ilyen helyzetekben azt gondolom, hogy jobb lenne, hogyha rugalmasabban, könnyebben tudnánk váltani.

[00:10:25]Erre megvolt a lehetőség egyébként, de hogyha nem találtak volna olyan miniszterelnököt se 2004-ben, se 2009-ben, aki tovább tudja vinni a hátán azzal a parlamenti többséggel azt a parlamenti ciklust, akkor akkor eljött volna az előrehozott választás.

[00:10:39]Tehát ez nem lett volna lehetetlen még a [torokköszörülés] jelen felállásban sem, de valóban a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye miatt sokkal nehezebb ide eljutni.

[00:10:49]Szóval csak azt akartam ezzel mondani, hogy a stabilitást azt kipróbáltuk és tudjuk, hogy milyen.

[00:10:55]Kétségtelen sok-sok előnyével meg a említett hátrányaival együtt.

[00:10:57]Időszerű kipróbálni azt, hogy mi van az, ami mi van akkor, amikor jóval arányosabb a rendszer.

[00:11:03]És ennek valószínűleg van egy olyan nagyon örvendetes következménye, hogy a különböző politikai szereplők sokkal inkább a párbeszédre vannak ösztönözve, és ne ne arra, hogy eltiporják egymást.

[00:11:14]Már csak azért is, mert soha nem tudhatják, hogy kik lesznek azok a politikai szereplők, akiket a választói akorat majd koalícióra fog kényszeríteni, akkor is, ha egyébként nem annyira szeretik egymást.

[00:11:24]Úgyhogy időszerű elmozdulni ebbe az irányba, de azt nem gondolom, hogy csakis kizárólag a szintisztán listás ez a holland típusú választási rendszer lenne az az egyetlen tökéletes megoldás.

[00:11:34]azért valamilyen győztesterősítő elem az lehet benne, csak nem ennyire nem kell ilyen mértékig agyon premizálni a mindenkori győztest, mint ahogy az a jelenlegi választási rendszerünkben van.

[00:11:47]Szóval két alapelvet mindenképpen le kell szögezni.

[00:11:49]Az, hogy egyenlő és általános ez a választójog.

[00:11:52]Hogyha ez a kettő stimmel, akkor innentől kezdve kezdhetjük a részletszabályoknak a kidolgozását.

[00:11:59]egyenlő abban az értelemben, hogy minden választópolgár egyenlő módon járulhat az urnákhoz.

[00:12:04]Ez most szerintem sérül egyéb iránt.

[00:12:07]Tehát vannak állampolgárok, akiknek nem egyenlő a joga, azokra gondolok, akik mondjuk Nagy-Britanniában vannak ebben a pillanatban, Ausztráliában vannak ebben a pillanatban.

[00:12:20]Nekik adott esetben egy ausztrál állampolgárnak akár egy napot kell azért utazni, hogy leadjon egy darab szavazaton.

[00:12:26]Így van.

[00:12:26]Mármint egy Ausztráliában élő magyar állampolgárnak.

[00:12:29]Természetesen Ausztráliában élő magyar [nevetés] állampolgárnak.

[00:12:31]Igen, erre gondoltam.

[00:12:33]Ugye a románok vezették azt be, hogyha egy 100 fős közösség kéri, hogy márpedig ők szeretnének egy helyet abban a településen, ahol ők vannak, akkor bizony az államnak meg kell szervezni.

[00:12:47]Itt lehet vitatárgya, hogy hány fő legyen, az a mennyi lehet, hogy a 100 fő az kevés, lehet, hogy 500 fő, lehet, hogy 1000 f, nem tudom.

[00:12:53]De ez ezek vitakérdések.

[00:12:56]Ugye ez az egyenlő és az általános az, hogy mindenki élhessen a jogával.

[00:12:58]És ebből a szempontból érdekes ez a bizonyos aktív és passzív választójognak a kérdése.

[00:13:06]Az, hogy ugye az aktív az, hogy én szavazok, és a passzív az, hogy engem megválaszthatnak-e.

[00:13:10]És hát ugye, ahogy utaltál rá, itt most történt egy erős korlátozás.

[00:13:18]Ugye a törvény szerint 12 évben maximálják azt az időszakot, amíg egy parlamenti képviselő képviselő lehet, és utána nem választható ebben a pillanatban.

[00:13:28]Én azt gondolom, hogy ez az a pont, ami ténylegesen egy vita kérdése lehet, alkotmányjogi értelemben vitakérdés lehet.

[00:13:36]Nem tartom teljesen kizártak, hogy annak a bizonyos alaptörvény módosításnak ezt a pontját valóban vitatni fogja az alkotmánybíróság.

[00:13:45]Sőt, még azt sem tartom teljesen kizártnak, hogy ez a Európai Bíróság elé kerül, mert ez egy alapjogi kérdés, hogy hol van az a határ, ami korlátozható, és hol van az a határ, ahol nem korlátozható.

[00:13:57]Vannak olyan országok, ahol létezik ez a korlátozás.

[00:14:01]Nem tudom, hogy Magyarország ebből az értelemben eléggé érett-e, hogy értsék-e, hogy itt miről van szó.

[00:14:06]Itt arról van szó, hogy szerintem a döntéshozó hát világossá akarta tenni, hogy az elmúlt időszaknak a politikusait nem szeretné látni.

[00:14:17]Na jó, de akkor ez azt jelenti, hogy azon kívül, hogy kicsit odaszúrjon a volt parlamenti képviselőknek és hogy triggerelje a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőit, más hasznot vagy más célt nagyon nem szolgál.

[00:14:33]Elvileg van egy innovációs politikai innovációs célja.

[00:14:35]az a politikai innovációs célja, hogy mindig legyen utánpótlása és frissítése a politikai elitnek, hogy ne legyenek itt dinasztiák, akik kialakulnak és mit tudom én, évtizedeken keresztül.

[00:14:49]Két olyan politikus is van bent jelenleg a parlamentben, akinek az édesapja volt politikus, és egyszerűen fogta és átvette az ő helyét, vagy odan azon a helyen indult.

[00:14:59]Tehát, hogy itt már elindult egy ilyen dinasztia alapítási időszak.

[00:15:01]Ez nem biztos, hogy a demokrácia szempontjából jó.

[00:15:06]Tehát az innovációs részét értem.

[00:15:06]Az alapjogi kérdésekkel kell majd a jogászoknak meg vívnia egymás között a csatát, hogy ez valóban kiállja-e az alapjogén [horkantás] normákat.

[00:15:17]Még egy kérdést felvett ez.

[00:15:17]Ez a ki írja meg az új választójogi törvényt, meg ki írja meg egyébként az új alkotmányt?

[00:15:23]Ö, mert ugye azt is a kritikák között elhangzott, hogyha valóban az ígéreteknek megfelelően úgy is lesz új választójogi törvény, úgyis lesz új alkotmány, akkor miért kellett most azonnal [torokköszörülés] ezt a módosítást belerakni?

[00:15:38]Miért nem egy társadalmi vita, egy szakértői vita, egy parlamenti vita után történt ez meg?

[00:15:43]És akkor kérdés, kinek kell írnia ezt a törvényt?

[00:15:49]a tudósoknak, a politikusoknak, a hétköznapi emberek vannak-e akkor a tudás birtokában, hogy valóban egy társadalmi vita lefolytatható legyen, vagy akkor egy ilyen szörnyű hibrid is létrejöhet, mert mindenki mond majd valamit.

[00:16:05]Szóval kiírja ezt a törvényt?

[00:16:08]A kvalifikációt természetesen jogászoknak kell csinálni.

[00:16:09]Ez ez nem is kérdéses, de mielőtt eljutnak odáig, hogy nekiálljanak törvényt írni, kodifikálni, az előtt igenis egy szélesebb körű, minimum szakmai, de egy ennél szélesebb körű társadalmi vitárra is szükség volna a választás.

[00:16:25]Az egy olyan úgy, hogy nyilvánvalóan mindenkit érint, mindenki, aki magyar állampolgár és nagykorú, az szavazhat.

[00:16:31]mindannyian részesei vagyunk ennek.

[00:16:34]És tudom, hogy ez ilyen pejoratíven szokott hangzani, hogy mindenki a nem tudom, mi vagyunk a 10 millió szövetségi kapitány országa, most éppen 10 millió klímaszakértő vagyunk és amikor választásról van szó, akkor 10 millió választási szakértő.

[00:16:46]De itt azt gondolom, hogy a választás tekintetében tényleg mindannyiunknak egyformán számítania kell a a véleményének, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a hogy a laikusoknak kell a törvényszövegére vonatkozó javaslatot tenni, de nagyon is számít a véleményük azzal kapcsolatban, hogy mégis mit tartanak jónak vagy rossznak az ismert választási rendszerből.

[00:17:04]mi az, ami ő szerintük érdemes lenne változtatni, vagy megfordítva, hogyha van a kormányoldalnak javaslata, hogy mi ezt és ezt szeretnénk csinálni, arról kikéri a véleményét a a választópolgároknak.

[00:17:15]És ezt igenis el lehet magyarázni úgy, hogyha nyilvánvalóan nem mindenki, de azért a politika iránt érdeklődő választópolgárok döntő többsége ezt meg tudja érteni, és tudjon érvényes választ adni.

[00:17:28]Erre azért vannak jó módszerek, amikkel ezt ezt a folyamatot végig lehet csinálni, és a látszat ellenére nincs olyan sok időnk.

[00:17:36]Igen, valóban igazad van.

[00:17:36]Szóval azt kell látni, hogy a választási rendszer az a demokráciának az operációs rendszere.

[00:17:41]Ez olyan, mint a bármelyik operációs rendszer, amelyik akár a telefonunkon, akár laptopunkon van.

[00:17:45]ö valójában meghatározza az operációs rendszer, hogy hogy látjuk a világot, milyen módon használunk egy appot vagy bármilyen szoftvert.

[00:17:57]Úgyhogy a legfontosabb kérdés szerintem most az, hogy először egy alaptörvény és utána a választójogi törvény párhuzamosan a kettőt, vagy először a választójogi törvény és utána az alaptörvény.

[00:18:09]Valószínűleg először alaptörvény, bocsánat, alkotmány.

[00:18:11]Na igen, ez már önmagában egy zavaros kérdés, hogy majd hogy fogják hívni alkotmány.

[00:18:16]E nagyon sokszor mindig kijavítja az újságírókat Magyar Péter, hogy ez bizony alkotmány lesz.

[00:18:19]Az szerintem működhet a kettő akár eg egymás mellett is, de az biztos, hogy a kettőnek nagyon szoros kapcsolata van egymással, és tulajdonképpen az alkotmányban kell rögzíteni néhány alapelvet, ami majd a választási rendszerre vonatkozik, és a választási rendszer ezt fogja majd szépen rendbe tenni, és és egy és egy dobozba áttenni, meg hát megfelelő szabályokban átfordítani.

[00:18:42]Tehát itt attól tartok, hogy amikor a választási rendszerről beszélünk, akkor egy általánosabb kérdésről is ugye az alkotmányról is beszélünk, vagy legalábbis érintjük az alkotmány létrehozásának történetét.

[00:18:54]Ez azért nagyon fontos, mert hogyha az alkotmány létrehozásánál megtanítják az embereket, hogy hogyan kell ebbe a deliberációba beleszólni, akkor el fogják várni, hogy a második legfontosabb törvény a választójogi törvénynél is legyen, vagy a választási rendszert meghatározott törvénynél is legyen ugyanolyan típusú belaszólás.

[00:19:13]Ezért nagyon fontos, hogy hogyan fogják majd az alkotmányt létrehozni.

[00:19:17]Mi lesz az a deliberációs mechanizmus, amin keresztül hát ha jól tudom, akkor ez talán az ősz folyamán ez el is fog indulni, az az ígéret.

[00:19:28]Úgyhogy erre nagyon-nagyon kíváncsi leszek, mert ennek lesz következménye a választási rendszerre is.

[00:19:33]Ez a képviselői 12 év, ez mi nagyon sok mindent megmutat egyébként sok kérdést elénk tesz.

[00:19:42]például azt, hogy nem az derül-e ki már ebből a korlátozásból.

[00:19:47]És mondjuk figyelembe véve az elmúlt akár az utolsó választást, hogy mennyire inkább a pártok, mint az személyiségek számítottak az emberek végül behúzott Xénél, hogy egész egyszerűen már most arrafelé nyomja a rendszer a választási, az az leendő választási törvényt, hogy sokkal inkább egy listás rendszer legyen, ne számítson annyira az egyéni képviselet, maga a személyiség, hanem igazából az emberek úgy tűnik, mintogyha kimondták volna a szavazási hozzáállásukkal azt, hogy ők inkább jobban érdekli őket, hogy kik a pártok, mint kik az emberek.

[00:20:26]Látszik-e egy ilyen már, hogy azért emögött vagy az is felsejlik, hogy igazából lehet, hogy feleslegesen folytatjuk le ezt ezeket a vitákat, mert hogyha tisztán listás rendszer van, akkor nincs is ez a vita, hogy 12 év, nem 12 év, egyéni, nem egyéni.

[00:20:44]Ez már sok felmérés készült korábban.

[00:20:44]Mi is készítettünk hol a Médiánnal, hol a Závcel együttműködve.

[00:20:51]Arról, hogy mi hogyan is védekednek az emberek a választási rendszerről.

[00:20:52]Volt olyan része is, hogy mit tudnak róla, meg olyan is, hogy milyen attitűdje vannak ezzel kapcsolatban.

[00:20:58]És leginkább az derül ki egyébként, hogy mindent szeretnének egyszerre.

[00:21:02]Mindent [nevetés] is.

[00:21:04]Ez egy teljesen normális emberi dolog, hogy ja igen, az is nagyon jó lenne, meg az is jó lenne, meg meg még az is, de hogyha hogy ezek egymás mellett nem feltétlenül férlek meg, az az természetesen nincs meg.

[00:21:14]Tehát, hogy hogy igen arányosabb választási rendszert szeretnének, de hát az, hogy az én személyes kis személyes pátriában lévő érdekeket jelenítsék meg a parlamentbe, azt is szeretnék.

[00:21:27]Nem mondom, hogy a kettő lehetetlen együtt, de alapvetően a a kettő nem igazán fér össze.

[00:21:30]Nagyon kevesen tudták megnevezni a ténylegesen a saját egyéni választókerület tudják, hogy ki képviseli őket.

[00:21:38]Ez volt, hogy 25 volt, hogy ilyen emlékeim szerint 30-40% volt, attól függ, mikor volt a a az adatfelvétel.

[00:21:45]És a és nagyon sokszor az van, hogy összekeverik a polgármesterrel az egyéni kerületi képviselőt.

[00:21:52]Ez korábban még nehezebb volt, mert volt a kettő tényleg ugyanaz volt, de máshol meg nem.

[00:21:57]Szóval egyszerre szeretnék azt, hogy arányosabban képezel-e a választási eredménye a választói akaratot, és az, hogy hát azért ő személyesen mégis csak tudjon az arra az emberre szavazni, akit ő szeretne.

[00:22:07]Most ez a kettő tényleg nem összeegyeztethetetlen, csak akkor nem egyéni választókerületekre volna szükség, hanem mondjuk listákon belül azt mondani, hogy hogy azok nem zárt listák.

[00:22:16]Nem az van, hogy a pártközpont mondja meg, hogy ki van az első, második, harmadik helyen.

[00:22:19]Pontosabban megmondja, de én mint választó ezen tudok változtatni és azt tudom mondani, hogy hát miért a 17.

[00:22:24]helyre tettétek ezt a derékfiatal embert.

[00:22:26]Hát én őt szeretném feltétlenül látni még azon annak árán is, hogy a első helyen lévőket egy kicsit hátrébb, de ez akkor már egy előválasztást is feltételez, nem?

[00:22:35]Vagy valamilyen feltétlen nem feltétlenül ez Szlovákiában kiválóan működik.

[00:22:40]Ott vannak a pártlisták és beleszólhatnak a pártlistákon belül, hogy a a sorrendbe a választópolgárok.

[00:22:47]Hát a szlovákoknak ment, nekünk is menni fog.

[00:22:49]Ugyanúgy a román példa a távszavazással kapcsolatban 2016 óta több elnökválasztást és parventi választást lebonyolítottak vele.

[00:22:57]Kiválóan működik, csak le kéne kopíroznunk.

[00:22:59]Úgyhogy vannak nagyon jó példák előttünk, amik ezt működőképessé tudják tenni.

[00:23:05]Ami az arányosítást illeti, eddig annyi hangzott el, hogy soha többet alkotmányozó többséget senkinek.

[00:23:13]És ez ez rendben van.

[00:23:13]Ez egy jó cél egyébként.

[00:23:15]Nagyon-nagyon más hozzáállás, mint amit a Fidesz csinált és mondott.

[00:23:19]Tehát ő egyébként nem mondott mást a Fidesz, mint amit csinált.

[00:23:22]Ő azt mondta, hogy ez nagyon jól van így, hogy segíteni kell a kormányzati stabilitást még a jelenleginél is jobban, ne vesszen el egyetlen szavazat se.

[00:23:29]Ezzel magyarázták az úgynevezett győzteskompenzáció bevezetését, és azt tényleg a mindenkori győztest agyon jutalmazta.

[00:23:34]Itt most néhány héttel már a választás után arról hallunk, hogy igen, sok kéthmad volt, most nekünk van meg, de többet ez ne legyen.

[00:23:44]De ami a nem is a kétharmad ez igazán fontos, hanem hogy egyetlen politikai erő ne tudjon egyma hozzányúlni az alkotmányhoz és vagy a sarkalatos törvényekhez.

[00:23:52]Ezt nem csak a választási rendszeren keresztül lehet egyébként ezt ezt elérni, ezt a célt.

[00:23:58]Lehetne azt is mondani, hogy mondjuk két nem csak két kell ahhoz, hogy alaptörvényt módosítsunk, hanem ahhoz az ellenzék mindenkori ellenzéki képviselők legalább nem tudom 20%-ának a szavazata is szükséges.

[00:24:11]Ilyet is bele lehet írni az alkotmányba, és máris nem a választási rendszer kérdése ez.

[00:24:14]Tehát ha a kétados többség nem mindenható, akkor igazából ez nem is egy olyan fontos határérték, amit ne lehetne átlépni.

[00:24:21]De arról még egyelőre nem tudunk semmit, hogy ezt hogy szeretnék elérni.

[00:24:25]Annyit tudunk, hogy arányosítani akarják valamennyire a rendszert.

[00:24:30]Hugye ez azt jelenti-e, hogy csak lenyisszantjuk ezt a győztes kompenzáció néven elhíresült elemet a rendszerből, vagy megszűnnek az egyéni választókerületek, vagy megmaradnak, csak kevesebb lesz belőlük arányaiban, és több lesz a listás mandátum.

[00:24:43]Ezek mindmény nyitott kérdések még, és ezekről érdemes részletesen beszélni.

[00:24:49]Azt látni kell, hogy a magyar társadalmat az elmúlt 35 évben megtanították a vegyes rendszerre.

[00:24:53]Ne felejtsük el, hogy 90 óta Magyarországon vegyes választási rendszer van, vagyis mind a egyéni, mind a listás rendszer ott van párhuzamosan.

[00:25:02]Tehát a társadalom ezt ismeri, ezt a ezt a sokáig meg a kétfordulósat ismerte, aztán egy fordulósat, de a kétfordulós is vegyes rendszer volt.

[00:25:12]Tehát ebben az értelemben az a a választási rendszernek az alapja, ez a bizonyos vegyes rendszer, ez 90 óta létezik.

[00:25:19]Ahhoz, hogy egy teljesen új struktúrát, példágyet, amit a Robin mondott, megtanuljon, azért ahhoz kell egy kell egy választás, tehát kell egy olyan időszak, amíg ezt ezt egyszerűen megtanulják.

[00:25:30]Jól látszik, hogy a 2010-ben hozott választási rendszernél is a 2014-es választásban még azért nagyon sok volt a bizonytalansági tényező a társadalom részéről, akkor tanulták meg, hogy hogyan kell a szavazatokat optimalizálni.

[00:25:43]Tehát körülbelül azt mondja a szakma, hogy egy olyan választásnak kell eltelni, hogy a maga a választók is megértsék, mert azt azért ne várjuk el, hogy hozunk egy törvényt és másnap reggel tudni fogják, hogy mi van abban a törvényben, mert hogy tételesen mi van benne, az mi nem azt jelenti, hogy meg is értették ennek a logikáját.

[00:26:02]Tehát a 2030-as választás, ha akkor lesz a választ, tételezzük be, hogy akkor lesz a választás, ebből a szempontból egy nagyon érdekes, kritikus választás lesz, mert ha új szabályok mentén fog történni, akkor ez a politikai osztálynak is egy új, meg a társadalom számára is egy új helyzet jelent fog jelenteni ilyen utoljára, hogy teljesen új dolog legyen.

[00:26:24]1990-ben volt.

[00:26:27]Tehát ebben az értelemben 90 óta teljesen új rendszer nem volt Magyarországon, még akkor is, ha tudjuk, hogy 14-ben új választási törvény szerint szavaztunk.

[00:26:37]Még mindig visszatérek ehhez az alaptörvénymódosításhoz, mert ez még egy dolgot megmutat, amit egyébként most részben érintettél Robi azzal, hogy hogy mire mire használja egy kormánytöbbség a kétharmadot, vagy mire nem.

[00:26:49]Ugye a köztársasági elnök lemondatását alaptörvényben beíró egy mondat kapcsán az a félelem fogalmazódott meg, hogy egyrészt egyébként 2030-ig, amíg mondjuk nincs új alkotmány, vagy nincs új választójogi törvény, addig hányszor lehet majd ilyen egymondatokat beleírni, de hogy egyébként nem azt tanítja-e meg az összes következő politikusnak és pártnak és politikai rendszernek, hogyha szerzel magadnak elég hatalmat, akkor bármit megtehetsz akár egy mondattal, tehát ahogy most Sullyok Tamást, úgy akár egy társadalmi konszenzussal megválasztott következő köztársasági elnököt is újra lehet le lehet váltani, ha épp a többség így gondolja.

[00:27:39]Vannak-e olyan védőmechanizmusok, [torokköszörülés] amikről te beszéltél, azok már ilyen védőmechanizmusok-e?

[00:27:48]Ami meg tud minket védeni akár egyébként a 2030-ig terjedő időszakban, hogy teljesen önkényesen használja a kormány a kétharmadot?

[00:27:59]Egyelőre nincs.

[00:28:00]Nincs.

[00:28:01]És ez azért van így, mert 1989-90-ben a rendszerváltó vonatják egyszerűen nem gondoltak abba bele, hogy kétharmados többséget egyetlen politikai erő is szerezhet.

[00:28:10]Márpedig kétharmados többséggel jó formán bármit meg lehetett tenni.

[00:28:14]És erre egy idő után Orbán Viktor rájött, és onnantól kezdve az volt a mondás, hogy egyszer kell csak nyernünk, de akkor nagyon.

[00:28:20]És ez így is lett.

[00:28:20]És 2010-től kezdve gyökeresen át tudták alakítani a teljes közjogi berendezkedést.

[00:28:27]megtartva azt, hogy kéthmaddal bármit meg lehet tenni, megint csak nem gondolva arra, hogy nem csak ők tudják ezt a kéthadot megszerezni, hanem valaki más is.

[00:28:35]Most már ebben a 2026-30 közötti ciklusban csak a Tiszán múlik az, hogy egy ilyen önkorlátozó elemet belerak-e az alkotmányba a akár még a jelenlegibe, hát ez most már azért nem valószínű, vagy a a közeljövőben elkészülő új alkotmányba.

[00:28:53]Én abban bízom, hogy igen.

[00:28:57]De hát a hatalom az mindenkit meg tud szédíteni.

[00:28:59]Minél tovább van ott valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az önkorlátozást azt igyekszik kiatni a a rendszerből.

[00:29:07]Azért lehetünk mégis egy kicsit optimisták, mert bár most mindig a 17.

[00:29:11]alkotmánymódosításról beszélünk, valójában a 16-kal kezdődött a Tiszának az országlása.

[00:29:16]És mi volt az első alkotmánymódosítás, amit a a Tisza beletett az alkotmányba?

[00:29:21]az, hogy nyolc évnél tovább senki sem lehet miniszterelnök.

[00:29:23]Ez valójában nem mást korlátoznak ezzel, mint magát Magyar Pétert, mert senki másnak nincs esélye ennél hosszabb ideig a jövőre nézve miniszterelnöknek lenni.

[00:29:33]Tehát papíron Orbán Viktort zárja ki, hiszen neki már nem, hogy nyolc, hanem 20 éve is megvan.

[00:29:40]De hát meggyőződésem szerint a választópolgárok amúgy is gondoskodnak arról, gondoskodnának arról, hogy Orbán Viktor többet Magyarországon ne legyen miniszterelnök.

[00:29:47]Magyar Péternek viszont jelentudásunk szerint legalábbis esélye volna arra, hogy 2034-ben is eséllyel álljon oda a rajtvonalhoz, de pont az alkotmány fogja ebben őt megakadályozni, amit amit ők maguk alkottak meg, vagy pontosabban ez a passzus, amit amit beleemeltek.

[00:30:05]Tehát mivel ők így indítottak, én abban bízom, hogy azért még lesznek további önkorlátozó elemek ebben az alkotmányban, de hát az idő ezt még felülírhatja.

[00:30:13]Mielőtt nem mondta ki a szót, én a Robi, én ezt a szót írtam, hogy önkorlátozás.

[00:30:18]Teljesen maximálisan egyetértek azzal, hogy a jelenlegi hatalmat, amelyik anélkül is kétharmadot szerzett volna, hogy lett volna a rendszerben a győztes kompenzáció, tehát ez egy fontos dolog.

[00:30:32]Semmi sem korlátozza.

[00:30:36]volt a magyar történelemben már a rendszerváltás utáni történelemben egy olyan pártszövetség, az SZDS és az MSZP koalíció, amelyik egy ilyen önkorlátozó jelleggel azt mondta, hogy nem nyúl a választási vagy a az alkotmányhoz, pedig hát hozzányúlhatna, mert hát adott esetben ők ketten együtt kéthaddal rendelkeznek, de azt mondta, hogy ha jól emlékszem 4-5öddel lehet csak elfogadni alkotmánymódosítást.

[00:31:00]Ettől még az önkormányzati választási rendszert teljesen átalakították.

[00:31:02]De igen, ettől még igaz a része, amit elmondasz.

[00:31:06]Igen.

[00:31:06]Igen.

[00:31:06]Én nem várom a Tiszapárttól, hogy ők ezt most hirtelen ki fogják-e jelenteni, hogy akkor csak négy-ötöddel lehessen most már hozzányúlni az alaptörvényhez, amelyik annyira gránic szilátságú, hogy 17-es darab módosítás történt azóta, amióta el lett fogadva és alá lett írva.

[00:31:23]Én azt hiszem, hogy ez most már kifut úgy, ahogy van.

[00:31:25]És az a kérdés, hogy az új alkotmányt mikor fogadják el és milyen módon fogadják el.

[00:31:34]Vagyis a 2030-as választása valóban új, a nép által valamilyen módon elfogadott.

[00:31:41]Hát az ígéret az népszavazás.

[00:31:43]Igen.

[00:31:43]Népszavazás lesz-e vagy sem.

[00:31:43]Ha igen, akkor onnantól kezdve az a másik helyzet van.

[00:31:48]Az sem teljesen egyértelmű, hogy mikor vezetik be.

[00:31:51]Tehát az, hogy elfogadják, az nem azt jelenti, hogy most akkor holnap reggel érvénybe lép, hanem adott esetben lehet benne, hogy egy év múlva, két év múlva, tehát adnak rá egy felkészülési időt.

[00:32:03]Erre nagyon kíváncsi vagyok, mert ez közjogi értelemben is egy nagyon érdekes exess helyzetet tud létrehozni, hogy még a régi rendszer van, de már mindenki tudja az újat.

[00:32:11]Nem tudom, hogy mi a Tiszapártnak az érdeke.

[00:32:15]Az önkorlátozás mellett mennyire látható az, és ez majd átvezet oda is, hogy például behozzuk-e már a 16 éveseket a választ választásba.

[00:32:23]Szóval, hogy mennyire látszik az, hogy nem csak az önkorlátozás számít itt, hanem hogy a mostani választásra megmutatta a társadalom, hogy átalakult annyira, hogy hiába van egy kormánynak kétharmada, nem teszi föl négy évre a kezét a választópolgár, hanem épp azért, mert a ahogy Magyar Péter edukálta egyébként az elmúlt két évben a választóit, folyamatos beleszólást és folyamatos kontrollt akarnak gyakorolni.

[00:32:50]Tehát ez hozhat-e egy korlátozást?

[00:32:52]Igen.

[00:32:52]Én már régóta írom, hogy a magyar társadalomban bekapcsolt egy úgynevezett őrzőkutya, vagy őrkutyafunkció.

[00:32:59]Ezt azt mondja, úgy mondja az angol, hogy watchdog.

[00:33:04]És ezt a funkciót, ezt tulajdonképpen Magyar Péter kapcsolja be.

[00:33:06]Nem tudom, hogy tudatosan-e, tehát hogy tudatosan szándékában állt-e a magyar társadalomnak ilyen mértékű bevonása, de így sikerült, és innentől kezdve már evvel kell együtt élnie.

[00:33:17]Az nagyon világosan látszott már a választások előtti mindenféle kutatásokból, hogy a magyar társadalom politikai érdeklődése soha nem látott szintre emelkedett.

[00:33:27]Egész pontosan úgy kell ezt elképzelni, hogy az általam ismert legvala miért legmagasabb politikai érdeklődési szint 1989 novemberében a a akkor volt, amikor a nemzeti kerekasztaltárgyalások folytak és a négy igenes népszavazás lett előkészítve.

[00:33:47]2026.

[00:33:47]április 10-e környékén ekkora mértékű politikai érdeklődést mértek Magyarországon.

[00:33:52]Tehát ez a két végpont és a alatta egy ilyen ú alak van, vagyis egy teljesen bezuhant politikai érdeklődés.

[00:33:59]amióta megjelent Magyar Péter, és egész pontosan ezt inkább úgy lehet pontosítani, hogy amióta a kegyelmezési botrány kirobbant, fokozatosan hónapról hónapra növekedett a magyar társadalom politikai érdeklődése.

[00:34:13]És ami a nagyon érdekes, hogy a választások után az nem szűnt meg.

[00:34:18]Ugye nagyon érdekes, mindig azt láttuk korábban, hogyha van egy választás, akkor egy ideig még ugye a győztes összhúzás időszakában van egy magam magas politikai izgalom a társadalomban.

[00:34:29]és utána ez visszazuhan.

[00:34:31]Hát eznek most semmi jelet nem látjuk.

[00:34:33]Pedig nyár van és 36°ok.

[00:34:33][nevetés] Pedig nyár van és 36°ok.

[00:34:35]Evvel szemben azt látjuk, hogy a politikai tartalmakat ugyan szinte ugyanúgy fogyasztják az emberek, mint áprilisban vagy májusba.

[00:34:42]A podcastok nézettsége ugyanolyan, reméljük, ezért is ugyanolyan magas, mint korábban volt.

[00:34:49]A televíziók nézettsége is nagyon hasonlóan alakul, tehát egyszerűen nem akar a társadalomban ez a fajta izgalmi állapot lecsökkenni.

[00:34:58]És hát ugye most egy egy nemzeti összefogás is van, egy ilyen nemzetegyesítő ügyhatás is van, amelyik egyébként segíti ennek a megmaradását.

[00:35:04]A vízhiány, a energiahiány és a szárazság.

[00:35:10]Ettől függetlenül is a parlament átalakulása egy vita parlamenté, ugye az abszolút színház okán, az abszolút parlamenté, ez tovább növeli ezt a fajta kapcsolódást a politika és a társadalom között.

[00:35:25]Tehát én úgy gondolom, hogy ez bizonyos értelemben korlátozhatja Magyar Pétert, vagy arra ösztönöztheti, hogy minél jobban tanítsa meg az embereket arra, hogy neki van igaza.

[00:35:36]Hát majd meglátjuk, hogy a kettő közül melyik fog érvényesülni.

[00:35:42]A behoztam már a 16 éveseket, mert ugye a másik nagy változása ennek a mostani 2026-os választásnak, hogy sokat beszéltünk mi is róla, hogy soha nem látott mértékben aktivizálódtak és kapcsolódtak be a fiatalok.

[00:35:55]Ö sokan az egyensúly intézetnek évek óta van egy javaslata, hogy 16 éves korra vigyék le a választójogi korhatárt.

[00:36:03]Ugye ráadásul 16 évesen házasodni már lehet, szóval, hogy van egy csomó minden, amit lehet 16 évesen választani nem lehet.

[00:36:14]Most ebben az időpillanatban gondolhatja azt a Tisza is, hogy az nekik kedvez.

[00:36:22]De így van-e?

[00:36:22]Vagy itt is az lép be, hogy egy mindenkori fiatalitás, vagy egy mindenkori ö tehát a hosszútávú következménye az igazából pont amiatt, hogy a fiatalok lehet, hogy kritikusabbak, lehet, hogy innovatívabbak, ezért igazából olyan szempontból is jót tenne, hogy egy állandó vaccs dog is lehet, hogy jobban megjelenne.

[00:36:45]Itt nem hinném, hogy a közvetlen politikai haszonszerzés, ami motiválja Magyar Pétert, azért ez egy nagyon szűk választói csoportot jelent, hogyha nem tévedek ki ilyen egy évben ilyen kevesebb mint 100000 emberről beszélünk, most már ez csökken is ráadásul.

[00:36:59]Tehát a 16-18 év közöttiek, akiket ezzel be lehet majd hozni legkorábban 2030-ban, az kevesebb mint 200000 ember, inkább olyan 160-170 valami valami ilyesmi.

[00:37:08]Nem döntő a a választás végeredménye szempontjából.

[00:37:13]Persze előállhat olyan választási eredmény, amikor ez döntő, de nem túl valószínű.

[00:37:17]Ez szerintem inkább generálisan egy üzenet a fiatalabb ö politikai közönség irányában, hogy hát mégis csak van egy öregedő társadalom, a fiatalok egyre aktívabbak, és hát azt tényleg nehéz volna vitatni, hogy egy mai 16-17 éves se lényegesen többet tud a világról, mint 50 évvel ezelőtt egy akkori 16-17 éves.

[00:37:39]Tehát egyszerűen azért, mert sokkal több információ jut el hozzá.

[00:37:44]Hogy persze mennyire ér, mennyire tudja ezeket feldolgozni, mennyire hoz megfontolt döntést, ez már egy másik kérdés, de én se érzem azt, hogy pont 18-nál van az, hogy hirtelen mindenki megérik, és onnantól kezdve már rettentő megfontol döntést tud hozni, és 17 és fél évesen még ez nincs meg.

[00:38:01]minden ilyen határhúzás önkényes.

[00:38:01]Tehát soha nem fogjuk tudni azt mondani, hogy hogy akkor pont nem tudom 15 és 3yed évesen történik minden embernek az agyában egy olyan fejlődési szintlépés, ami miatt a választásra éretté válik.

[00:38:15]Nincsen ilyen.

[00:38:15]Önkényesen kell meghúzni mindig a határt.

[00:38:17]A 18-at egész egyszerűen megszoktuk, de nem nagyon szól érdemi érv az ellen, hogy hogy ez lehetne alacsonyabb is.

[00:38:24]I illetve hát az egy kockázat.

[00:38:27]Sokan mindig ezt a kérdést teszik föl, hogy jó, most levisszük 16-ra és majd 10 év múlva levisszük 14-re, majd aztán óvodások is szavazhatnak.

[00:38:35]Hát idáig nyilván, hogy akkor az öregektől mikor vesszük el a választójogat.

[00:38:39]Ugye ez a kommentő ezt szokták Igen.

[00:38:42]Igen, de arra van exakt válasz soha.

[00:38:44]Ez alapjog és aki felnőtt nagykorú állampolgár, nem veszünk el választójogot, csak nagyon nagyon nagyon kivételes esetekben, amikor a mentális képességet tényleg egyáltalán szem teszi lehetővé, vagy ha eltiltják a közügyektől.

[00:38:56]De egyébként nagykora állampolgártól választójogot nem veszünk el.

[00:39:00]Pont ez egyszerű.

[00:39:00]Az egy kérdés, hogy hol van a belépési szint, mert nyilván egy újszött nem lesz választó jogosult.

[00:39:06]Valahol a nulla és a 18 között meg kell húzni a a határt.

[00:39:11]Igen.

[00:39:11]Hát az a helyzet, hogy vannak nemzetközi példák, amelyek segítenek bennünket ebben az ügyben eligazodni.

[00:39:18]Európában, először Ausztriában vezették be a 16 évre levitelét a választójognak, és azóta több mint 10 év telt el.

[00:39:24]Tehát vannak kutatási eredmények, amelyek mutatják, hogy hogyan vált be ez a változás.

[00:39:32]Az a helyzet, hogy ezek a kutatási eredmények tulajdonképpen vegyes képet mutatnak, de nem abban az értelemben, ahogy ezt most majd gondolni fogjuk.

[00:39:40]Valóban a kezdet kezdetén, amikor ezt bevezetik, és az első választás történt, akkor nagyon magas volt a fiataloknak a az érdeklődése.

[00:39:48]Hát ez egy új újdonság volt, tehát volt egy újdonság ereje, de nagyon érdekes módon első pillanattól kezdve azt látták, hogy az egész ifjúsági korosztály aktivitással megnőtt ennek hatására.

[00:40:03]Tehát nem csak a 16-18 évesek, hanem a 20, nem tudom, 25 éveseké is.

[00:40:05]És amikor kicsit csökkent a 20-25 éveseké, akkor a 16-18 éveseké.

[00:40:13]Tehát önmagukban ez a két korév, ez nem meghatározóan másképpen működik, mint általában a fiatal szavazók, hanem együtt mozognak a fiatal szavazók, vagy emelkedik a fiatal szavazók aktivitása, vagy csökken a fiatal szavazók aktivitása, és a 16-17 évesek nem különböznek ettől.

[00:40:32]Ráadásul van egy olyan kísérlet is Európában, hogy nem rögtön az országgyűlési választásokon adják meg ezt a bizonyos küszöb határnak a levitelét, hanem az önkormányzati választásokon, sőt leginkább az EB választásokon.

[00:40:48]Tehát adnak egy tanulási folyamatot, hogy nézd meg, hogy mit jelent ez, próbáljál egy kicsit beletanulni, és utána jöhet az országgyűlési választás.

[00:40:58]De és akkor itt van egy nagyon fontos, de ezt meg kell előzni egy társadalmi vitának és az oktatási rendszert erre át kell állítani.

[00:41:07]Tehát segíteni kell abban a fiataloknak, hogy különböző órákon, akár állampolgári nevelés órán, akár nem tudom, osztályfőnöki órán bizony tanuljanak arról, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár, hogyha az ember állampolgárrá válik és részt vehet a közügyek intézésében.

[00:41:25]De azért van olyan ország, ha jól tudom, ahol az érettségi tárgyak között szerepel az állampolgári ismeret.

[00:41:32]Tehát az min hát egyébként Magyarországon is lehet állampolgári ismeretekből érettségiz félreértéselkelése véget.

[00:41:38]Tehát hogy ezt én nagyon fontosnak tartom, hogy ezt vitassuk meg.

[00:41:41]Én nem látok olyan generális indokot, amelyikre azt tudnám mondani, hogy ez megakadályozza a 16 vagy 17 évre való csökkentést.

[00:41:50]egyébként ez a másik kísérlet, hogy először 17-re viszik le és aztán 16-ra.

[00:41:55]Tehát egy kicsit fokozatot is tesznek.

[00:41:56]Görögországban például ezt csinálták, hogy először 17-re vitték le.

[00:42:00]Tehát megvan ennek a menete.

[00:42:03]A 2020 utáni ifjúságról azt tudjuk mondani, hogy ez egy abszolút új ifjúság, egy korábbival szemben sokkal átpolitizáltabb ifjúság.

[00:42:13]Nem csak Magyarországon, ez a világon így van.

[00:42:15]A 2020-as covidot ezt tulajdonképpen egy ilyen generációs szakaszhatártnak tekintjük, ahonnan más szocializációja van a fiataloknak, és másképpen tekintenek szerte a világban a politikára.

[00:42:28]Úgyhogy én én nagyon nagy szívvel tudom azt mondani, felvállalni és tudományosan megalapozni, hogy vigyük le.

[00:42:36]Legalább így biztosan utól tudjni Ausztriát.

[00:42:39][nevetés] Legalább így, legalább így ugye arra szocializált az elmúlt 16 év minket, meg azt mutatta meg, már te is mondtad Orbán Viktor is, meg a Fidesz is, hogy hogy nem nagyon van korlátja a hatalomnak, illetve, hogy a választójogi törvényhez, ha hozzányúlnak, akkor mindig úgy nyúlnak hozzá, hogy az nekik jó legyen.

[00:43:03]Teljesen utópisztikus dolog-e, hogy egy politikus, egy kormány az ne így álljon hozzá?

[00:43:10]Vagy elképzelhetőnek tartjátok, és látjátok-e azokat a folyamatokat, hogy hogy kifejezetten akár, ahogy mondtad a miniszterelnöki korlátot, hogy beépüljenek olyan védőmechanizmusok a rendszerbe, és mik azok a védőmechanizmusok, aminek muszáj lenne beépülnie ahhoz, hogy a választó azt érezze, hogy nem egy NER 2.0 nulla épül, hanem valóban mondjuk a a rendszerváltás ígéretét azt beteljesíti, és akár egy olyan választási rendszert is létre tud hozni a Tisza, amiben ő tud veszíteni, de akár négy-nyolc év múlva újra tud nyerni.

[00:43:49]Természetesen.

[00:43:49]Hát soha nem életbiztosítás egy választási rendszer.

[00:43:52]Ezt én soha nem vagyok ezzel népszerű, amikor elmondom, hogy a Fidesz persze minden egyes paragrafusán a választójogi törvénynek és a sőt a választási eljárási törvénynek is ordít róla, hogy magának próbált kedvezni, de nagyon sok olyan volt köztük, amin látszott, hogy hát igen, ez bizony visszaüthet majd egyszer valamikor a távoli jövőben, és látjuk, hogy 2026-ban ez el is jött, soha nem életbiztosítás.

[00:44:13]Tehát a az MDF és az SZDS 1994 előtt emelték föl négyről ötre a bejutási küszöböt.

[00:44:19]Ezt ma már nagyon kevesen tudják, hogy 90-ben még 4% volt a bejutási küszöb.

[00:44:23]Miért?

[00:44:26]Mert rettegtek attól, hogy a csúnya kommunista munkáspárt, vagy a csúnya náci miép, az be fog jutni a parlamentbe.

[00:44:31]Hát hogy máshogy is lehetne ezt megakadályozni, mintogy 1% ponttal megemeljék a küszöböt?

[00:44:35]Sikerült is.

[00:44:37]Egyébként 94-ben egyik párt se jutott be, igaz egyik sem végzett 4 és, és 5% között, de ez részletkérdés.

[00:44:41]Majd azzem mi történt később?

[00:44:43]Hát 98-ban a miép minden további nélkül megugrotta ezt az 5%-os küszöböt.

[00:44:47]Egyrészt majd 2010-ben az SZDS segítségét is élvező MDF 2,8%-kal kiesett a parlamentből.

[00:44:53]Tehát nagyon-nagyon hamar át tud alakulni az, hogy hogy egy intézkedésnek mi igen mi lesz az eredménye, és végül is ki lesz annak a kárvallottja.

[00:45:03]A Fidesznek se jutott eszében, hogy kétharmaddal valaha ők tudnak veszíteni.

[00:45:07]Ez egyszerűen nem volt a horizontjukon.

[00:45:09]És nem csak, hogy kétharmaddal veszítettek, hanem minden idők legnagyobb mandátum arányával veszítettek, minden idők legnagyobb részvétele mellett, minden idők legnagyobb listás szavazat számá száma mellett.

[00:45:24]Hikor nézzünk egy apró részletszabályt.

[00:45:27]Azt kérdezted, hogy ilyen blokkoló elemeket bele lehet-e esetleg tenni, ami önkorlátozás?

[00:45:31]Mondjuk bele lehetne tenni a kampányszámlát, mint olyan.

[00:45:33]Már nagyon régóta nagyon sokan követelik.

[00:45:35]Ritkán beszélünk már róla, mert most mindenki azzal van elfoglalva, hogy arányos versus kormányzati stabilitás, de hát egy rettentő fontos része az egész választási eljárásnak a kampány, mint olyan és jó kampányszabályokat alkotni.

[00:45:50]Na, az viszont tényleg egy elég összetett és nehéz feladat.

[00:45:51]Na, ott aztán végképp lehet nézni a külföldi nemzetközi példákat, de alapvetően az, hogy azt a magyar politikai kultúrára rá lehessen illeszteni úgy, hogy azok tényleg működőképesek legyenek, na az már egy tényleg nagyon bonyolult feladat.

[00:46:04]De a nulladik elem az az lehetne, hogy vezessük be a kampányszámla intézményét, akár ki is lehetne terjeszteni, hogy ne csak a hivatalos kampányidőszakban, hanem már egy évre visszamenőleg sokkal transzparensebben kelljen a pártoknak elszámolni a költéseikről.

[00:46:17]Na ez egy olyan dolog, ami rettentő népszerű lenne most.

[00:46:22]Aztán később könnyen lehet, hogy a Tiszának is nehézséget okozza ezeket tisztességesen betartani, és lehet, hogy a független állam állami számvevőszék, ha majd egyszer lesz ilyen, akkor a kormánypárti Tiszát fogja megbüntetni ezzel.

[00:46:35]Ön szeretnék ilyen elemeket látni a rendszerben.

[00:46:40]Egy másik hasonló elem az a szintén a kampány kampányhoz kapcsolódik, ez pedig a média jelenlét a kampányban, hogy ki mennyit és hogyan tud megjelenni.

[00:46:51]Nyilvánvalóan jól látszott az elmúlt 16 évben, hogy ezek a médiaszabályozások is mind a Fidesz érdekeit szolgálták.

[00:46:57]És az nagyon vicces volt, mikor még 22 előtt ki volt számolva, hogy hány percet lehet ott a Fidesz, az MSZP, az ellenzék meg a nem tudom kicsoda, és kimutatták, hogy kétségtelenül a választási kampányban percre pontosan ugyanannyi párt időpontot értak ott, de hát ugyanakkor az egész rendszer meg teljesen más volt.

[00:47:21]Tehát meg ott a kontextus is számított.

[00:47:23]Igen, a Republikonnak volt erre egy percre lebontott kutatása, és percre bár megvolt.

[00:47:28]De mondjuk a az ellenzéki párt csak negatív hírekben szerepelt, míg a Fidesz csak pozitív hírek.

[00:47:35]Hát ez megint arra példa, hogy lehet valamit agyon szabályozni, de azt mindig ki lehet majd játszani, és a politikai kultúra döntöm.

[00:47:41]Így van.

[00:47:41]Tehát a médiaszabályozás az idapcsolódik.

[00:47:44]Tehát ezt sose felejtsük el, hogy ön a választási törvény nem áll önmagában.

[00:47:49]nem csak az alaptörvényhez, az alkotmányhoz kapcsolódik, hanem a médiatörvényhez, a pártörvényhez kapcsolódik.

[00:47:56]Tehát az egy bonyolult szabályozást kíván, és nem önmagában a választási törvényben, abba is lehet persze korlátozóleket tenni, de valójában a környezet az, ami a legfontosabb, hiszen azt határozza meg, hogy összességében az emberek hogyan és miként találkoznak politikával.

[00:48:13]Ugyanakkor a plurális médiarendszerben, az internet világában ennek kicsit olyan nevetséges is, hogy itt akarjuk, mint a közszolgálati televíziónak a működését szabályozni, amikor podcastokból nem tudom, YouTube-ról vagy bárhonnan máshonnan egy csomó információhoz jutnak.

[00:48:30]Ez generációs elérés nyilván, tehát mondjuk az idősebb korosztálynak nyilván fontosabb, hogy mondjuk a hagyományos, analóg módon elérje a médiáját, mint mint egy új generációnak.

[00:48:42]Ez így van.

[00:48:42]De hogyha összehasonlítjuk 18-at, 22-t és 26-ot, akkor a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy az idősek körében is elkezdett eltolódni az információl és az információs szerzés egy plurálisabb irányba.

[00:48:57]Úgyhogy ez nem önmagában jelzi azt, hogy hogy csak televíziót és tehát az a fajta sztereotípia, hogy bizonyos szavazói rétegek csak a magyar egyet nézték és csak a Kossut rádiót hallgatták.

[00:49:09]Ez sajnos egyre kevésbé tartható, ahogy mentünk előre az időbe.

[00:49:13]Ez csak egy sztereotípja.

[00:49:13]Az elmúlt évek szintén fontos vitatémája volt, és kampányba újra és újra előkerült, sőt a DK külön kampányt épített a határon túli szavazókra, illetve az ő szavazati joguknak a megvonására, mondván, hogy az szavazhasson, aki itt is adózik.

[00:49:33]Mikola mondata óta meg a másik oldalról volt folyamatosan egy ilyen, hogy ha egyszer a határon túli magyaroknak állampolgárságot adunk, akkor ugye be lesz betonozva örök idékig a a Fidesz.

[00:49:45]A kettő között nyilván van valahol az igazság.

[00:49:49]Ennyi idő után szabad-e, kell-e hozzányúlni a határon túli magyarok szavazati jogához, vagy igazából az úgy jó, ahogy van, csak mindenki másnak is ugyanolyan jogokat kellene adni, mint amit már beszéltünk a Ausztráliától Németországig.

[00:50:08]Ez mindig egy nagyon megosztó téma volt, de látszik a tendencia, hogy ezt egyre inkább elfogadták az anyagországban élő magyarok is.

[00:50:14]Egészen addig, amíg minimális a beleszólásuk a külön magyaroknak a a végeredménybe, tehát jóval alacsonyabb a súlya az ő az ő szavazatuknak a magyarországi magyarokéhoz képest, illetve hogyha ezt a rengeteg anomáliát, ami ezzel jár, sikerülne felszámolni, akkor én biztosra veszem, hogy hogy ezzel teljesen meg tudna békélni a a magyar választói közösség.

[00:50:35]Ö mire gondolok?

[00:50:35]Már mi tettük a azt, hogy halottak voltak a levélben szavazók névjegyzékén, hogy az erdélyi szavazat begyűjtésre már külön szlang alakult ki, amit úgy hívnak, hogy szavazatzsákolás.

[00:50:47]Ez volt az a folyamat, ami az elmúlt választásokat jellemezte.

[00:50:49]Na most ez így nagyon-nagyon nincsen rendben.

[00:50:52]Nem megyek bele a részletekbe.

[00:50:53]Igazából mindenki tudja, hogy a levélszavazatok döntő többsége az visszaélés eredményeképpen került a a végelszámolásba.

[00:50:59]A levélszavazást el kell felejteni egy életre.

[00:51:01]Talán talán nagyon korlátozottan a azokban az országokban fel lehet tartani, ahol eleve tiltott a kettős állampolgárság, de sehol máshol ezt nem szabad megtartani.

[00:51:11]Ez teljesen nyilvánvaló.

[00:51:11]És már beszéltünk is róla, itt említetted, az általunk kezdeményezett vitának volt ez az eredménye, hogy a román példát kellene meghonosítani Magyarországon.

[00:51:19]És történetesen igen, azt, hogy bárhol a világon 100 ember jelzi, hogy helló, itt vagyunk magyarok, akkor itt itt helybe, kedves magyar állam, leszel szíves segíteni abban, hogy lebonyolítsuk a választást.

[00:51:31]Itt kell egy szavazókört létrehozni, és ne kelljen nekünk öt órát utazni a londoni nagykövetségre.

[00:51:35]Tehát ezt ha románok meg tudták oldani, akkor a magyarok is meg tudják oldani.

[00:51:39]Ez volna a jó megoldás.

[00:51:41]Az online szavazás nem, nem megyek bele a részleteibe.

[00:51:44]Meg tudják nézni a Telexen lefolytatott politika Capit által kezdeményezett vitát, hogy ez miért nem jó megoldás.

[00:51:52]Most tényleg ne menjünk bele.

[00:51:52]A választók tartalmára vonatkozóan pedig az, hogy ők listára szavazhatnak, egyéniben nem.

[00:51:58]Szerintem ez alapvetően rendben van.

[00:52:00]Mert az azzal mindenki egyetért, hogy hogy aki külhban él, azt a magyar parlament által hozott törvényeknek csak egy töredéke érinti.

[00:52:11]Tehát az, hogy miel ők jóval kevésbé érintettek a magyar törvényekkel kapcsolatban, ez indokolja azt, hogy az ő beleszólásuk is arányosan kevesebb legyen.

[00:52:21]Na de hát egyáltalán nem biztos, hogy itt egyáltalán megmaradnak az egyéni kerületek.

[00:52:24]Lehet, hogy tisztán listás rendszer lesz.

[00:52:25]Tehát ez e ez is egy olyan alap kérdés, amit előbb el kell dönteni, és csak utána tudunk arról beszélni, hogy mi legyen a külhani magyaroknak a a választójogával.

[00:52:34]Felmerült egy olyan ötlet még korábban, hogy most ugye listára szavazhatnak be, ami jól hangzik, de hát igazából magyar országi pártokra szavaznak.

[00:52:43]Tehát külhoni képviselet a magyar parlamentben az valójában nincs.

[00:52:47]Ugyanúgy nincs, ahogy 2010 előtt sem volt.

[00:52:49]Senki nem tudja, hogy hogy ki képviseli a külhani magyarságot a parlamentben.

[00:52:54]Leginkább senki.

[00:52:57]Ezt ki lehetne váltani azzal, hogy létre létrehozni egy darab egyéni mandátumot, és azért versenyhetnek a külhoni magyar szavazatokért azok a jelöltek, akik így elindulnak, és így akkor tényleg valaki a külhból ülne be a magyar parlamentbe, és pontosan az volna az ő feladata, hogy a külhoni magyar érdekeket képviselje.

[00:53:17]Megítélésem szerint ez egy szerencsésebb megoldás volna.

[00:53:22]Sok kérdést fölvett természetesen, de mindenképpen kivitelez kicsit hasonló lenne, mint a nemzetiségi mandátum, ha jól érikáért tekintve hasonló lenne, csak hát a magyarországi nemzetiségek választásán hát ha valami teljesen el van rontva, az az de ebben most megint csak igen.

[00:53:37]Arról nagyon sokat, arról nagyon sokat beszéltünk ebben a stúdióban Bódi Mátyással kiegészülve, úgyhogy azt ajánlom is a nézők figyelmébe, hogy keressék vissza, mert arról sokat beszél.

[00:53:46]Igen, de a logikája az valóban az lenne, hogy hogy akkor egy külön kiemelt képviselő az ezért azért szerzi meg a mandátumát, mert valamilyen speciális választócsoportot neki képviselnie kell.

[00:53:55]Szóval, hogy meg fog maradni a külhani magyarok választóga szerintem 100%.

[00:53:59]Ezt Magyar Péter világossá is tette, és igazán nagy vita ezzel kapcsolatban nincs is, de rengeteg ponton szorul korrekcióra, és hogyha ezt meg tudjuk lépni, akkor mondom, szerintem ebben ki tud alakulni egy hát ha nem is teljes, de nagyjából egy teljes társadalmi egyetértés, hogy ez rendben van.

[00:54:16]Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy a választók körében volt azért vita, hogy szabad-e külhonban szavazni az embereknek.

[00:54:25]És valóban a DK volt az a párt, amelyik ezt leginkább finanszírozta, és és volt erről szó az ő kommunikációjukba.

[00:54:34]Én azt hiszem, hogy a Tiszapárt győzelmével ez a kérdés eldőlt, mert a DK nem tudott olyan erőt maga mögé húzni, amelyik ezt a kérdést ezt hát olyan szintre emelte volna, amelyik hosszú távon ez befolyásolná.

[00:54:47]Én szerintem és ebben egyetértek, lesz a külhoni magyaroknak szavazati joga.

[00:54:51]Az a kérdés, szerintem ez egy alapkérdés, hogy minden Magyarországon kívüle élő embernek, aki állampolgársággal rendelkezik, azonos jogai legyenek, azonos legyen a szavazásnak az eredménye.

[00:55:06]Tehát, hogy így ne tegyünk különbséget ember és ember között, hiszen az szembegy a választójognak az alapkérdéseivel.

[00:55:13]Az, hogy technikájában ez a Robi sokkal jobban ért, és tényleg volt egy nagy vita ezzel kapcsolatosan.

[00:55:20]Én szerintem van olyan technológia, amelyik ezt a kérdést megoldja.

[00:55:25]Még egy fontos kérdés, és talán egyébként az önkorlátozáshoz is hozzákapcsolódik, hogy kell-e egy választási rendszernek azt segítenie, hogy a lehető legtöbb párt el tudjon indulni és be is tudjon jutni a parlamentbe?

[00:55:41]Vagy nem attól lesz demokrácia, demokrácia, hogy hogy sokszínű vagy sok párt van benne, hanem lehet mondjuk nagy gyűjtőpártokkal is jó demokráciát üzemeltetni.

[00:55:53]Szóval szerintetek egy ideális választási rendszernek elő kellene segítenie, hogy minél több párt el tudjon indulni, és nem csak el tudjon indulni, de be is tudjon jutni a parlamentbe?

[00:56:07]Hát azt hiszem, hogy a világon van két nagy ország.

[00:56:09]A az egyiket úgy hívjuk, hogy Egyesült Államok, a másikat, hogy Egyesült Királyság, ahol tulajdonképpen kvázi két pártrendszer van, és nehezen tudjuk még jelen állapotában is azt mondani, hogy azok ne lennének demokráciák, és az ottani választójogi szabályok azok nem ösztönzik, hogy túl sok párt kerüljön be a parlamentbe.

[00:56:29]Nem akadály, ez félreértés, tehát ez egy ez általában közkeletű félreértés, hogy akadályozná a pártok létrejött.

[00:56:36]nem akadályozza egyik helyen sem a pártok létrejöttét.

[00:56:39]Azt akadályozza, hogy ezek a pártok bejussanak a parlamentbe.

[00:56:43]Tehát ezt ketté kell szerintem venni ezt a két utat.

[00:56:47]Az Egyesült Királyságba is és az Egyesült Államokba is.

[00:56:49]Én szerintem ez egy demokráciaakép, tehát hogy a politikai elit és a társadalom hogyan gondolkodik arról, hogy mi egy választójognak a vagy a választási rendszernek a feladata, és hogy szüksége van-e a társadalomnak több pártra vagy sem.

[00:57:04]Ezt például egy ilyen deliberatív folyamatban kell kihordani magából a társadalomnak, hogy mit támogat valóban ezt a hollandrendszert, amikor virágozzék 1000 virág és nem tudom 40-50 darab párt is lehetséges.

[00:57:19]Vagy pedig az Egyesült Államok, illetve Egyesült Királyság irányában megyünk el, tehát az angolszá irányba és a kettő között van átmenet, akár mondjuk Németországot nézzük, akkor is.

[00:57:31]Tehát ezek tipikusan olyan kérdések, amik társadalmi egyeztetést kívánnak.

[00:57:37]Az, hogy a magyar társadalom mondja el, hogy ezzel kapcsolatosan mi a véleményem.

[00:57:41]Most jelenleg ugye négy parlamenti párt van a a parlamentben.

[00:57:43]A Tisza, a Fidesz, a KDNP és a Mi hazánk.

[00:57:49]Tehát lehetséges, hogy azt fogja mondani a társadalom, hogy mindenképp ez egy ilyen optimális ez a négy-öt párt.

[00:57:52]Ennél nem is kell sokkal több, úgyis csak veszekednek alapon.

[00:57:57]Meglátjuk, hogy mit fognak majd mondani, amikor egyeztetésre kerül a sor.

[00:58:03]Hát nagyon mást mondanának az amerikaiak és nagyon mást mondjuk az izraeliek, ahol több tucatpárt be tud kerülni a a parlamentbe, és nagyon egészen mini formációknak is óriási zsarolási potenciáljuk tud kialakulni, az sem biztos, hogy jó.

[00:58:17]Tehát az meg ugye a másik véglet, hogy az a kérdés, hogy dolga-e egy választási rendszernek ezt elősegíteni.

[00:58:24]Nem feltétlenül.

[00:58:24]Erre megint csak azt tudom mondani, hogy ez bizony politikai érdek és érték mentén dől el.

[00:58:31]Van, aki értékalapon azt mondja, hogy de bizony igen, a kispártokat segíteni kell, és akár még azokat a formációkat is, amelyek ezek az úgynevezett van partik, amik csak egyetlen egy ügyet tűznek a zászlóra, legyen az a marihuana legalizálása, vagy az eutanázia, és egyébként semmi másban nincsen álláspontjuk, ők ezt az együgyet akarják keresztülvinni, hogy hogy ilyen pártok, akik tényleg egy ügyre teszik fel az ő identitásukat, ezeknek feltétlenül be kell jutni a parlamentbe.

[00:58:57]Hát lehet mellette érvelni, meg lehet ellene is, mert aztán sok más nagyon fontos ügybe is nekik nyomkodniuk kell a gombot, és nem tudják a választók, hogy hogy egyébként milyen álláspontjuk van ezekkel a ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.

[00:59:10]Tehát itt azért felmerülnek ellen ellenérvek is, de az, hogy 5%, hát azt lehet lejjebb vinni, akkor máris színesebb lesz a paletta, többen valószínűleg bátrabban tudnak elindulni, de lehet, hogy ezzel elég mondjuk 3%-ra levinni.

[00:59:24]De hogyha megszüntetjük a bejutási küszöböt, az se jelenti azt egyébként, hogy akkor mindenki be fog jutni, mert létezik az úgynevezett implicit küszöb is, amit most nem mondom menjek bele a részletekből, hogy ezt hogy számolják ki, de az függ a listás helyek számától, hogy egyáltalán milyen teljesítményt kell ahhoz, hogy hogy bárki mandátumhoz tudjon jutni, függetlenül attól, hogy létezik-e egy ilyen explicit küszöb, vagy sem.

[00:59:46]Kicsit arra is gondoltam, hogy elő kellene-e segítenie-e magának a rendszernek azt, hogy ugye most azért ha végignézzük, akkor azért elég egyszínű a parlament.

[00:59:55]Tehát mondjuk nincs egy zöld párt, nincs egy liberális párt, nincs egy baloldali párt ma a parlamentben, sőt annyira nincsen, hogy lehet, hogy most nem csak a parlamentben nincsen, hanem még a egyáltalán a kialakására egyáltalán.

[01:00:13]Igen.

[01:00:13]Tehát hogyha egy választási rendszer meg tudott folytani pártokat, akkor mondjuk így tud-e egy választási rendszer ösztönözni pártokat?

[01:00:24]És tud-e össztönözni akár ilyen fontos kérdésekben, vagy a világban egyébként ismert baloldali liberális zöld, csak hogy a legismertebbeket mondjam, vagy az európai parlamenti palettát lefedő pártokat mondjam, tehát hogy tudja-e ösztönezni egyébként?

[01:00:41]tudja.

[01:00:41]Tehát ha azt mondja, hogy nem 5%, hanem három vagy kettő, akkor azok az asztaltársaságok, akik most arról beszélnek, hogy fú de jó lenne, ha mi pártot alapítanánk, hát úristen, 5%-ot mi soha nem fogunk elérni, és hirtelen az lenne, hogy ja, nincs is bejutási küszöb, vagy csak 1%, hát egy 50-80000 embert azért csak meg tudunk szólítani a mi ügyünkkel, akkor lehet, hogy ők bátrabbak lesznek, megjelennek hirtelen a nyilvánosságban, és máris-%-ot el tudják kérni, ami nem rossz eredmény, hogyha nem 5% a bejutási küzepel persze ösztönző az ő hatása ez mindenképpen tud lenni, de ez nem azt jelenti, hogy pont baloldali és pont liberális és pont nem tudom, zöld pártok fognak létrejönni.

[01:01:21]Fogalmunk sincs, milyen pártok fognak létrejönni.

[01:01:23]Ez ugye nem ettől függ, hogy milyen a a választói rendszer.

[01:01:25]Az nagyon szépen látszik, hogy nagyon komoly hiányok vannak ideológiai palattán a különböző típusú pártokból.

[01:01:34]Ez az elmúlt 35 évnek a következménye is, nem a 2026-os választásnak.

[01:01:40]A baloldali pártok egyszerű lejáratták magukat, és kimerült a baloldalnak a üzenete a társadalom irányában.

[01:01:48]Meg kell, hogy mondjam, hogy a baloldal nem csak Magyarországon van válságban, hanem szerte a világban válságban van.

[01:01:52]beleértve a Nagy-Netországot, és ott is nagyon súlyos válságban van a a Helyi szociáldemokrata párt.

[01:01:59]A zöld pártok érnek el részsikereket bizonyos országokba, de mondjuk speciál Közép-Európában kevésbé tudnak megtelepedni.

[01:02:09]Ki tudja ezután a nyár után, ez hogy alakul?

[01:02:11]Így van.

[01:02:11]Így van.

[01:02:11]És a liberális pártok pedig az nagyon érdekes egy ilyen amplitúdót mutatnak.

[01:02:16]Van, amikor nagyon kell a társadalom számára egy ilyen liberális elő elsősorban gazdasági értelemben, másodszor meg visszaszorulnak.

[01:02:25]Tehát itt is látszik, hogy ezen a téren is lehetne még Magyarországon tér.

[01:02:29]Ebben a pillanatban a Tiszapárt mindenki erről elfújja és elszívja a levegőt.

[01:02:34]Nincs hol, egyszerűen nincs politikai tér, ahova be tudnának lépni ezek az új pártok.

[01:02:42]Kétségtelenül, hogyha lenne egy új választási rendszer, ahol mondjuk levisszik a küszöböt 3%-ra.

[01:02:46]ezt tudná ennek ellenére ösztönözni.

[01:02:49]Egyelőre én nem látom a szándékot a pártok részéről, hogy nagyon szeretnének más pártokat beengedni a politikai térbe.

[01:02:59]Zárókörök jönnek.

[01:02:59]Két kérdésem lesz.

[01:02:59]Az egyik, kezdjük a negatívval.

[01:03:01]Látva az elmúlt három hónap működését, mi a legnagyobb félelmetek az új alkotmány és az új választójogi törvény kapcsán?

[01:03:14]Mi az, amit nem úgy láttok, mint ahogy gondoltátok, vagy ami egy ilyen vészcsengőként már most ott van, amire érdemes figyelni, és érdemes majd a társadalomnak oly irányú nyomást gyakorolnia, hogy az ne így legyen.

[01:03:29]Én nekem a gyorsasága az úgynevezett társadalmi egyeztetésnek az, ami egy figyelmeztető jel.

[01:03:36]Akár a 17.

[01:03:36]alkotmányódosítás kapcsán, akár az köztársasági elnök jelölés kapcsán az a fajta siég, ahogy megpróbálták ezt az egészet áthajtani, ez nekem egy figyelmeztető jel.

[01:03:47]Akár a választójogi törvény, akár az alkotmány, ez egy hosszú hónapokat, adott esetben éveket igénybe vevő, optimális esetben, hangsúlyozom, éveket igénybe vevő időszak.

[01:04:01]egy picit mintha türelmetlen lenne a mostani kormányzópárt, vagy a szavazótábora türelmetlen.

[01:04:10]De mondjuk kérdés, hogy a szavazótábor-e akkor, hogyha mondjuk a legutóbbi közvéleménykutatásban azonnal reagálva tudott csökkenni a Tisza támogatottsága itt pont az egyeztetés körüli anomáliáknak köszönhetően.

[01:04:24]Köszönöm.

[01:04:26]Én ezt akartam mondani, én ezt azért óvatosan kezelim, én nem feltétlenül gondolom, hogy ez így van, de ez egy nagyon komoly figyelmeztetőjel volt.

[01:04:36]Illetve az, hogy attól, hogy kinyitják a társadalmi egyeztetést, és azt mondják, hogy jó, hát akkor írjatok erre az email címre valamit, ez nem társadalmi egyeztetés.

[01:04:44]A társadalmi egyeztetésnek ugyanis megvannak a maga deliberatív szabályai, sőt szabályrendszere.

[01:04:51]Itt látok egy kis problémát ebben a pillanatban.

[01:04:55]Egyetértve ezzel, én ugye az időtényezőre hegyezném ezt ki, mert tényleg csak látszólag van sok időnk.

[01:05:01]Tehát ha visszafelé számolunk, 2030-ban már egy új választási rendszer szerint szeretnénk szavazni, illik legalább egyre szerintem inkább legalább másfél évet hagyni arra, hogy minden politikai szereplő erre fel tudjon készülni.

[01:05:12]Tehát 2028 vége felé már hatályba kéne lépnie.

[01:05:18]Ennek az egésznek a kodifikációja, és ugye nem egy törvényt érint, hanem rengeteget.

[01:05:21]Hát az alsó hangon fél év, de inkább egy, és máris 2027 végénél vagyunk.

[01:05:27]Az alig több, mint egy egy másfél év, ami hátra van.

[01:05:29]Na, ezalatt az idő alatt kellene mindent kitalálni, az alkotmányozási folyamatba is beleilleszteni azt, hogy milyen választási rendszert szeretnénk.

[01:05:36]Hátha még itt lesz egy népszavazás is a a magáról az alkotmányról, hogy ne feledkezzünk meg, hogy közben 29-ben lesz EP meg önkormányzati választás.

[01:05:46]Tehát tartok egy picit attól, hogy most azt gondolja a törvényalkotó, hogy még rengeteg idő van, és ennél sokkal fontosabb dolgokat kell megoldani.

[01:05:53]Tényleg fontosabb az EUs pénzeket hazahozni augusztus 31-ig, de hogy az egyeztetési folyamatot, azt szerintem be lehetne indítani még ennek az évnek a második felében szeptember-októberi kezdettel, minden további nélkül.

[01:06:04]Miért ne lehetne az igazi társadalmi egyeztetést megkezdeni mondjuk a távszavazásról, a jelöltállításról, a nemzetiségi képviseletről?

[01:06:11]Ezzel nem kell megvárni az alkotmányozási folyamatot.

[01:06:15]Ezeket a vitákat le lehet folytatni.

[01:06:17]Ha ez nem indul el időben, akkor az egész folyamat feltorlódik, és vagy az lesz, hogy nem is lesz igazi egyeztetés, vagy hogy nagyon adhok nagyon gyorsan zajlik a kodikáció, vagy ami a legrosszabb, hogy még 2029 végén fogadják csak el az egész választási rendszert szabályozó törvényeket.

[01:06:33]Ezt mind-mind jó lenne megelőzni.

[01:06:35]Most még minden esély megvan rá, hogy ezek mind ne történjenek meg, de vadóban vannak figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy hogy azért óvatosnak kell lenni, és és remélhetőleg az ehhez hasonló visszajelzéseket is jól fogadja a kormányoldal annak tekintetében, hogy nem nem érnek rá ezt a társadalmi egyeztetést, a szakmait minimum, azt még ebben a naptár évben meg kell kezdeni.

[01:07:01]És akkor a pozitív kör a végére, ha ti mondhatnátok meg, hogy milyen legyen a szíveteknek kedves választási törvény, akkor mi az a három-négy alappont, amit ti szeretnétek, hogy hogy mondjuk 2030-ban aszerint lehessen szavazni?

[01:07:19]Szeretném, ha a 16 évesek, vagy a jó kompromisszum 17 évesek is szavaz szavazhassanak, kettő vegyes választási rendszer legyen, tehát mind a két útnak meglegyen a rendszere.

[01:07:29]a a győztes kompenzációt, azt mindenképpen töröljék el, és sokkal átláthatóbb és sokkal tisztább legyen a kampányfinanszírozás.

[01:07:41]patetikusan fog hangzani, de engem a végeredménynél sokkal jobban érdekel az út, hogy olyan választási rendszerünk legyen, amire legalább a politika iránt érdeklődő közönség azt mondhatja, hogy igen, ebbe én is bele tudtam szólni, itt érdemi vita volt, meghallgattuk az érveket, ellenérveket, és ebből kijött valami.

[01:07:58]Nem lesz olyan, amivel mindenki elégedett.

[01:08:00]ilyen illúziónk ne legyen, de az egy óriási különbség lesz, hogyha úgy tekintünk a választási rendszerünkre, hogy ez a miénk, és nem úgy, hogy sötét szobában készült el.

[01:08:09]Én azt szeretném, hogy ez valósuljon meg.

[01:08:13]Csodálatos végszó.

[01:08:13]Nagyon szépen köszönöm László Róbert Szobó Andrea, hogy itt voltatok.

[01:08:16]Önöknek is nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

[01:08:19]Ez volt a Válaszpodcast.

[01:08:21]Én Benyó Rita vagyok.

[01:08:23]Viszontlátásra, viszontásra.