Felszámolják Orbán Balázs örökségét – vendégünk Feledy Botond és Rácz András
- A Magyar Külügyi Intézet a Bajza utcából a Naphegy térre költözött, mert az előző vezetés az orosz nagykövetséggel szembeni épületbe tette, ami biztonsági kockázatot és vállalhatatlan szimbolikát jelentett az új vezetés szerint.
- Az intézmény visszakerült a Külügyminisztériumhoz, és négy fő funkciót lát el: akadémiai kutatás, publikáció (az angol nyelvű folyóirat újraindításával), utánpótlásképzés és a nyilvánosság tájékoztatása.
- Az átvett intézetből szinte teljesen hiányzik az EU-s és balkáni szakértelem, a korábbi vezetés alatt a kutatói munka minősége helyett a mennyiségre (napi 10+ médiamegjelenés) és a félelemkultúrára épült a működés.
- Rácz András egyik első munkanapján egy fiatal kolléganő konkrétan engedélyt kért a megszólaláshoz, ami jól mutatja az előző rendszer dehumanizáló és kreativitásgyilkos légkörét.
- Az új vezetés megszünteti a szerző nélküli tanulmányok és a felelőtlen információkezelés gyakorlatát, és pályázatok útján, szakmai alapon tervezi újjáépíteni a kutatói állományt.
- A kutatóktól elvárt a belső anyagokban a kritikus szemlélet, nyilvánosan pedig felelős értelmiségiként megszólalhatnak, de a munkáltatójuk explicit kritizálása nem elvárható.
- A vezetők összességében pozitívan csalódtak az új kormány első három hónapjában, kiemelve a szomszédokkal való párbeszédet és a külpolitika depolarizációjának szándékát.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Magyar Külügyi Intézet költözése és az előző vezetés szimbolikus döntései
A beszélgetés elején Vörös Szabolcs rákérdez a Magyar Külügyi Intézet Facebook-oldalán feltűnt címváltozásra: az intézmény már nem a Bajza utcában, hanem a Naphegy téren található. Feledy Botond, az intézet új vezérigazgatója elmondja, hogy az intézetnek van egy régi épülete a Gellért-hegyen, a Bércre épült, amelynek felújítása még az előző vezetés alatt kezdődött, de nem fejeződött be, és várhatóan csak 2027-ben nyílik meg újra. Az előző vezetés azonban úgy döntött, hogy a felújítás idejére a Bajza utcába, közvetlenül az orosz nagykövetségre néző épületbe költözteti az intézetet.
Feledy szerint ez a döntés olyan szimbolikát hordoz, amellyel ők nem szerettek volna együtt élni, ráadásul közvetlen biztonsági fenyegetéseket is felvet. Rácz András, az intézet tudományos és kutatási ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese hozzáteszi: a Külügyminisztérium biztonsági és távközlési főosztálya annak idején „kézzel-lábbal tiltakozott” a költözés ellen, de ez mégis megtörtént. Az orosz nagykövetség nemcsak szemben van, hanem ugyanabban a tömbben a kereskedelmi képviselet is helyet kapott – ennél közelebb nem is lehetett volna költözni az oroszokhoz.
Rácz András kifejti, hogy az orosz nagykövetségek tetején lévő antennákkal rendszeresen folytatnak lehallgatási tevékenységet, akár nagy távolságra is. Példaként említi a San Franciscó-i orosz főkonzulátus bezárását, valamint azt, hogy Ausztriából néhány héttel korábban érkeztek hírek orosz diplomaták kiutasításáról, mert a nagykövetség „olyan jelhírszerzési (signal intelligence) tevékenységet folytatott, ami már túllépett a szokásos határokon”. Feledy hozzáfűzi: az előző külügyminiszter, Szijjártó Péter „hívogatta az orosz külügyminisztert bizalmas információkkal”, így kérdéses, hogy mit kellett egyáltalán erőszakkal lehallgatni, és mi került ki magától. Megemlíti azt az érdekességet is, hogy amikor a külügyi intézet elkezdett odaköltözni, az oroszok eleinte nem hitték el, hogy ez valóban megtörténik – trükknek gondolták.
Mire való egy külügyi intézet? Nemzetközi modellek és a magyar intézet funkciói
A műsorvezető arra kéri a vendégeket, fejtsék ki, szerintük mire való egy külügyi intézet, és milyen nemzetközi példákra szeretnék, ha az általuk vezetett intézmény hasonlítana. Feledy Botond elmondja, hogy a nemzetközi modellek nagyon színesek: van olyan intézet, amely parlamenti felügyelet mellett működik, és évente haladási jelentést készít a külügyi stratégiához képest, amit a parlamentben érdemben megvitatnak. A magyar külügyi intézet esetében most annak örülhetnek, hogy az intézmény visszakerült a Miniszterelnökségtől – ahol az elmúlt években a politikai igazgató alatt működött – a Külügyminisztériumba, vagyis a helyére.
Feledy hangsúlyozza, hogy az intézetnek van látható és nem látható munkája. A döntés-előkészítésben való érdemi részvétel kulcsfontosságú: ez egy horizontális munka, ami nem biztos, hogy egy minisztériumi adminisztráció természetes ritmusából következik. A diplomaták a Külügyminisztérium falain belül dolgoznak az adott ügyeken, az intézet kutatóinak pedig az a lehetősége, hogy megnézzék, ezek milyen további szakpolitikákba ütköznek, vagy lehetnek azokkal szinergiában. Az intézet az előkészítő szakaszban van, nem a végrehajtóban – a döntéseket a minisztérium hozza meg.
Rácz András részletesen ismerteti az intézet négy fő funkcióját. Az első a külpolitika-tudomány művelése, ami egy létező akadémiai diszciplína (International Studies). Egy nemzeti külügyi intézetnek jegyzett szereplőnek kell lennie az adott ország nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó műhelyei között. A második a tudományos publikációs tevékenység: a magyar nyelvű Külügyi Szemle folyamatosan működik, de az angol nyelvű Foreign Policy Review az elmúlt években egyszer sem jelent meg – ennek okát egyelőre nem tudják, de szeretnék újraindítani. A harmadik funkció az utánpótlásképzés: végzős hallgatók, fiatal kutatók bevonzása, képzése, ösztöndíjprogramok szervezése. Rácz külön kiemeli az orosz és posztszovjet térség kutatásának utánpótlási problémáit: „kétségbeejtően hiányzik az a két-három tucat fiatal, aki ebbe az irányba szeretne készülni”. A negyedik funkció a nyilvánosság tájékoztatása és a társadalom bevonása a külpolitikai vitákba – ezt nevezi Orbán Anita külügyminiszter „társadalmasításnak”. Rácz szerint a dezinformáció erősödése és az AI használat miatt egyre nagyobb szerepe van annak, hogy külpolitikáról olyanok beszéljenek, akik értenek is hozzá.
Az átvett örökség: csontvázak, temetők és meglepő felfedezések
Vörös Szabolcs arra kíváncsi, milyen állapotban van az intézet, amit átvettek – minden új vezető, aki a Fidesz-vezetéstől vett át intézményeket, „kipotyogó csontvázakról meg temetőkről” szokott beszélni. Feledy Botond szerint ez egy szervezetszociológiai jelenség: az előző rendszerben egymást erősíthették a negatív vibe-ok, és van egy alaphangulat, ami hol a szakmaiságról, hol az emberi viselkedésekről szól. Számára a legmegdöbbentőbb az, hogy az európai és a tagállamokkal, illetve az Európai Unióval foglalkozó szakértelem a házon belül „egyszerűen kihalt” – alig találnak olyan kutatókat, akik ezzel szenior szinten foglalkoznak, miközben Magyarország továbbra is EU-tagállam. Hasonló a helyzet a Balkán-kutatással is.
Elindul egy átvilágítás a költségvetéssel és a korábbi költésekkel kapcsolatban. Feledy megemlít egy konkrét esetet: egy meg nem nevezett egyházi felsőoktatási intézményben korábban vezető beosztást betöltő kutató két éven keresztül dolgozott az intézetnek, elvileg a közel-keleti kereszténység helyzetével kapcsolatos anyagokat kellett volna írnia. Az anyagokat végigolvasták, és „azóta sem tudom, hogy ezeket hogyan lehetett elfogadni és teljesítésigazolást kiállítani” – a szerződést megszüntették. Az igazán nagy meglepetéseket azonban valószínűleg még nem találták meg.
Rácz András két további meglepő dolgot emel ki. Az egyik a korábbi vezetés médiához való hozzáállása: egy év alatt több mint 2700 média-megjelenése volt az intézetnek, ami napi átlagban több mint 10 megjelenést jelent. Szerinte ez azt a benyomást keltette, mintha a külügyi intézet „Megafon 2 módjára” működött volna – ő inkább a munka minőségére optimalizálna, nem a mennyiségre. A másik meglepő dolog, hogy az angol nyelvű folyóirat kiadása leállt, és több mint másfél éve nem jelenik meg, miközben minden tudásuk és képességük megvan rá. A nemzetközi tanulmányokat angolul kell művelni, és nem érti, mi lehetett az érv a megszüntetés mellett.
„Mi volt arra az érv, hogy a magyar külügyi intézet ezt megszüntesse? Tehát, hogy ne adjunk ki angol nyelvű folyóiratot? Őszintén nem tudom.” – Rácz András *
Feledy hozzáteszi: a partnerektől érkező telefonmegkeresésekből érezni, hogy „egyszer csak megérkezett az oxigén”. A nyugati partnerek is érezték, hogy „csikorog” a magyar és európai érdekek artikulációja, most viszont nagy nyitottsággal várják őket. A TISZA Párt és a kormányzat optikája a nemzetközi térben tovább segítheti, hogy az intézet sokkal nagyobb körbe tudjon újra mozogni.
A Gladden Papp–Orbán Balázs–Philip Pilkington triumvirátus toxikus öröksége
A műsorvezető felidézi, hogy a 2010-es évek elején még szívesen járt fel a Bércre, mert minden területnek volt egy szakértője, akit meg lehetett kérdezni. Az évek során azonban a kutatók elmentek, és aki maradt, az sem állt szóba az újságírókkal. Külön kiemeli az előző vezetés – Gladden Papp amerikai-magyar kettős állampolgár vezérigazgató, Orbán Balázs politikai igazgató és Philip Pilkington vezetőkutató – által teremtett toxikus hangulatot, ami arra indított kutatókat, hogy még „az ellenségnek” is panaszkodjanak.
Feledy Botond szerint az ilyen típusú panaszok korábban többekhez is elértek. Úgy látja, az előző rendszerben a hatalmi kultúra „egészen döbbenetes szintre tudott leivódni”, és ez a külügyi intézetet sem kerülte el. Példaként említi, hogy volt olyan miniszter, aki megtiltotta, hogy köszönjenek neki, vagy nem szerette, ha vele egy liftbe szállnak. Ez a fajta dehumanizáló mikromenedzsment jellemezte az intézetet is. Rácz András a legelső munkanapjáról mesél egy sokkoló élményt:
„Fiatal kolléganő konkrétan engedélyt kért, hogy megszólalhasson.” – Rácz András *
Rácz, aki dolgozott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is, hozzászokott a fegyelmezett környezethez, de ez a „dermedt félelem” egészen más volt. A jelekből arra következtetnek, hogy a légkör nagyon-nagyon nem volt jó. Rácz hangsúlyozza: ő rendszert és struktúrákat szeretne építeni, nem kézivezérlést. Ne a legfelsőbb szinten kelljen eldönteni, hogy egy kutató elkezdhet-e dolgozni egy témán – legyen a kutatónak autonómiája. Intézményesített folyamatok kellenek a publikációk, rendezvények szervezésére, amelyek függetlenül működnek attól, hogy éppen ki ül a vezérigazgatói székben.
Az új vezetés egyik első intézkedése volt annak tisztázása, hogy a szabadság valóban szabadságot jelent – nem hívják fel a munkatársakat munkaügyben, nem írnak nekik Facebook-üzeneteket. Feledy szerint ez a fajta kreativitásgyilkos légkör vezetett oda, hogy a NER 16 év után megbukott: a terepről az információk nem mertek eljutni a vezetők elé. Rácz hozzáteszi: az államigazgatás felső szintjein mindenhol ez volt a helyzet, miután a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvény lehetővé tette az azonnali, indoklás nélküli elbocsátást bizalomvesztésre hivatkozva. Ez a kiszámíthatatlanság megölte a kreativitást.
„Ha folyamatosan attól kell rettegnie, hogy mikor rúgják ki, mert az épp aktuális főnöknek támad a fejében egy haránt impulzus – gondoljuk el, hogy akkor hogyan tud a nyomorult államigazgatási dolgozó jövőt tervezni, lakáshitelt fölvenni?” – Rácz András
Rácz külön kiemeli a szerző nélküli tanulmányok gyakorlatát, ami egy tudományos műhely esetében „a világon nincs”. Az ilyen publikációk esetében nem lehet tudni, ki a felelős, ha valami téves, dehonesztáló vagy jogellenes jelenik meg. Ez a gyakorlat biztosan véget ér.
Orbán Anita búcsúztató posztja és a diplomáciai gesztusok jelentősége
Vörös Szabolcs szóvá teszi, hogy Orbán Anita külügyminiszter július 31-én egy külön posztban búcsúztatta Gladden Pappot, megköszönve az elmúlt évek munkáját. Sokan ezt úgy fordították, hogy „az új magyar rendszerváltás külügyminisztere Orbán Balázs legjobb pajtását meleg szavakkal búcsúztatja”. Feledy szerint ez a civilizált elköszönés része, és hozzáteszi: az előző vezetésnek voltak érdemei is, például bevezetett egy projektalapú működést számonkérhető teljesítményindikátorokkal. Rácz András árnyalja a képet: a diplomácia egy olyan műfaj, ahol a gesztusoknak, a visszafogottságnak nagy jelentősége van. Példaként említi, hogy a távozó nagykövetek általában kapnak állami kitüntetést és búcsúfogadást – a finn nagykövet, Pertti Juhani Anttonen is kapott. Az, hogy valaki csak egy közös fotót kap, vagy kitüntetést is, nagyon is indikatív. Szerinte Papp esetében nem lett volna szabad „hidat égetni” Amerika felé, hiszen Pappnak JD Vance jó barátja.
Kiket lehet megtartani? A „Horthy-dilemma” és a megbocsátás határai
A műsorvezető felveti a közmédiából elbocsátott hírigazgató esetét, és azt kérdezi, hol van a megbocsátás küszöbe – ki az, aki maradhat a külügyi intézetben, és milyen szempontok alapján. Feledy szerint ez az egész kormányzatnak egyesével fel kell tennie a kérdést. Ők civilizáltan akarnak eljárni: nem absztrakt vonalat húznak, hanem leülnek beszélgetni az emberekkel. Vannak, akikről kiderült, hogy belső ellenálló szándékokat próbáltak érvényesíteni. Ezt a dilemmát „Horthy-dilemmának” nevezi: kivonulni Londonba és ott ellenállónak lenni egyszerűbb, mint otthon, kormányzaton belüli szereppel szabotálni.
Rácz András szerint nem lehet általános választ adni, mert rengetegféle helyzet van. Vannak egyértelmű esetek, amikor vállalhatatlan az együttműködés – ilyen volt a korábban említett külsős szerző esete is. A saját munkatársaknál figyelembe kell venni olyan faktorokat is, mint a védett kor. Alapvetően a teljesítmény alapján kell ítélni, és meg kell adni a fejlődés lehetőségét. A korrupció azonban vörös vonal: ha ilyenre bukkannak, ott nincs kegyelem.
„Nem hiszem, hogy létezne általános válasz. Meg kell nézni egyes eseteket.” – Rácz András *
Nemzetbiztonsági átvilágítás és a minősített információk kezelése
A műsorvezető felveti, hogy a kutatók valószínűleg látnak olyan anyagokat, amiket ő újságíróként soha. Rácz András elmondja, hogy ez egy koncepcionális vita a külügyi intézetek történetében. Tudatos döntés született arról, hogy az intézet épületében fizikailag nem lesz hozzáférés minősített információkhoz – ennek információbiztonsági okai vannak, és megkönnyíti a külföldi delegációk fogadását, vendégkutatók alkalmazását. A vezetőknek természetesen át kell menniük nemzetbiztonsági átvilágításon, de egy kutató esetében ez nem feltétlenül szükséges.
Rácz hozzáteszi: találtak nyomokat arra, hogy korábban minősített anyagokról „szó szerint fizikailag levágták a minősítést, azt a fejlécet, és akkor úgy ment ki az anyag”. Ez a felelőtlen információkezelési gyakorlat megszűnik. Szakmai szempontból is kérdéses, hogy jó-e, ha egy alapvetően nyílt forrásból dolgozó kutató hozzáfér minősített információkhoz – ez torzíthatja az értékelést, hiszen ugyanaz az információ duplán értékelődhet a döntéshozatalban.
Feledy Botond a szerb állampolgárnak tűnő kutatók kapcsán megjegyzi, hogy ez jól mutatja a konnektivitás ad hoc jellegét. Az intézet együttműködik a megfelelő szolgálatokkal, és ha valaki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, az nem fog velük dolgozni. Ugyanakkor szükség lehet olyan szenior vezetőelemzőkre, akik rendelkeznek átvilágítással, hogy le tudjanak ülni más minisztériumok vezetőivel beszélgetni – például a 15 éve hiányzó külpolitikai stratégia kidolgozásához.
Az intézet újjáépítése: pályázatok, kutatói hálózat és a humán erőforrás kihívásai
Vörös Szabolcs azt kérdezi, kikkel és mikorra tervezik az intézet újjáépítését. Feledy elmondja, hogy pályázatokat fognak kiírni – nem susmusban, hanem nyilvánosan. Az elmúlt napokban rengeteg életrajzot kaptak, ami részben a publikus personájuknak köszönhető. Ugyanakkor szelektálni kell, és szakmai alapon dönteni. Az ősz folyamán ez komoly munka lesz. Rácz András kifejezetten kéri, hogy senki ne küldjön „fű alatt” életrajzokat, mert az „urambátyám világ” és a politikai alapon történő kinevezések véget érnek.
„Nem az történik, hogy úgy teszünk, mintha véget ért volna, de valójában Móricz Zsigmond rokonának írjuk a második kötetét. Nem, komolyan gondoljuk.” – Rácz András *
Rácz megemlíti, hogy olyan emberek is küldenek ajánlásokat, akik az elmúlt öt évben nem szóltak hozzá, de most hirtelen megjelennek. Ezt tanulságosnak tartja. A műsorvezető borúlátó a humán erőforrás helyzettel kapcsolatban, de Rácz szerint a kétségbeesés nem segítene. Ha nincs szakértőjük egy témában, akkor abban a kérdésben a külügyi intézet nem fog megnyilvánulni. Ugyanakkor Magyarországon belül is óriási tehetségek vannak az egyetemi szférában, csak meg kell találni őket – erre lesz jó a pályázat. Az idővonal: szeptember elején még nem lesz teljesen feltöltött struktúra, január elejére remélhetőleg már jobban fog kinézni.
Feledy hozzáteszi: olyan életpályákban gondolkodnak, ahol valaki bejön három évre, aztán továbbmehet egy Bruegelbe vagy egy menő think tankbe, és megtartják a kapcsolatot. Ez a hálózatépítés tudatos munka. Rácz szerint akkor működnek jól a kutatói struktúrák, ha a korfa minden szegmense reprezentálva van – nem csak tehetséges fiatalokra, hanem szeniorokra is szükség van, akik terelgetni tudják a fiatalabb kollégákat. Régebben rendszeresen jöttek hivatásos diplomaták is az intézethez, ami a fiatal kutatóknak óriási élmény volt.
Kutatói szabadság, kritika és a nyilvános megszólalás határai
A műsorvezető arra kíváncsi, hogy a Külügyminisztérium alárendeltségében dolgozó intézet kutatói kifejezhetnek-e kritikát – akár a minisztérium felé küldött belső anyagokban, akár nyilvánosan. Feledy szerint két irányról van szó: az elemzőknek van akadémiai szabadsága, és a belső anyagokban kifejezetten elvárás, hogy a kritikus pontokat is behozzák. A jó politikus attól jó, hogy ezeket nemhogy elviseli, hanem igényli. Az új munkakultúra, ami a külügyminiszterrel érkezik, rájuk is kisugárzik.
„Nem szabad elhallgatnunk ezeket a dolgokat. Jól ismerjük a történelemből, amikor ez sikerült az amerikai szolgálatoknak, és elég csúfos világégések lettek ebből.” – Feledy Botond *
A nyilvános megszólalás kapcsán Rácz András elmondja, hogy természetesen továbbra is meg fognak nyilvánulni közéleti kérdésekben. Nem várható el, hogy valaki a saját munkáltatóját a nyilvánosságban explicit módon kritizálja – ez minden cégnél így van. De attól, hogy az ember felelős értelmiségiként leírja a véleményét a Facebookon, még nincs szó szájzárról. Ha elkezdenék korlátozni a megszólalást, az pontosan ugyanúgy megölné a kreativitást, ahogy az előző rendszer tette. Feledy hozzáteszi: mindketten tudatos döntést hoztak, hogy a korábbi publikus personájukat részben hátrahagyják, de sajtóháttérbeszélgetéseket fognak szervezni, ahol az újságírók eldönthetik, mit hoznak nyilvánosságra.
Rácz hangsúlyozza, hogy a Magyarország szomszédságában zajló háború miatt az ehhez értő kollégáknak meg kell szólalniuk – ez a felelősségük része. Nem lenne hatékony, ha minden egyes interjút a miniszterelnökkel kellene koordinálni. Feledy pedig kiemeli a depolarizáció fontosságát: az előző kormányzat a legszerencsétlenebb módon külpolitikai kérdésekből csinált fekete-fehér, sőt egyetlen árnyalatú kérdéseket. Ezeket vissza kell hozni a szakpolitikai viták szintjére – ez államérdek, demokratikus stabilitási érdek.
Az új kormány külpolitikájának első három hónapja: pozitív csalódás
Az utolsó kérdés arra vonatkozik, hogy az új kormány külpolitikája megfelel-e a várakozásoknak, és van-e olyan döntés, amit másképp tanácsoltak volna. Feledy Botond szerint három hónap nem hosszú idő, és az átadás-átvételek a mai napig tartanak. Számára fontos volt, hogy „ránéztünk a térképre és felismertük Magyarország szomszédait” – beszélni kell a szomszédokkal, mert a Tisza nem Magyarországon ered, a szomszédban háború zajlik, a lengyelekkel sikerült egy „négyszámjegyű viszonyrendszert elrontani”. A miniszterelnök a székesfehérvári beszédében is világosan elmondta: Közép-Európa és a Nyugat-Balkán prioritás.
A műsorvezető megjegyzi, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét „jól elfelejtette” a kormány ennek oltárán. Feledy szerint várjuk ki a végét – Szlovákiában választások jönnek, és a polarizáció kérdése ott is elő fog jönni. Az igazán izgalmas kérdés az lesz, hogy a határon túli pártok támogatási rendszere hogyan alakul át. A közép-európai fókusz mellett ott van az EU hétéves költségvetési kerettárgyalása, a kínai szankciók, az energetika – rengeteg nemzeti érdek került a felszínre, amikről végre lehet beszélni. Az intézet horizontális szemlélete itt tud majd hozzátenni, amikor prioritási sorrendet kell felállítani.
Rácz András összességében pozitívan csalódott. A balti államok példáját hozza fel: a 90-es évek első fele tele volt működési zavarokkal, mert teljesen új adminisztrációk jöttek létre. Ő sokkal rosszabbat várt, sokkal nehezebb átmenetet. Az autoriter rendszerek lebontása mindig zűrzavaros, de most „felszabadul egy tettvágy a társadalomban”, és rengeteg ember jól akarja csinálni a dolgát.
„Én sokkal rosszabbat vártam, sokkal nehezebb átmenetet vártam. Autoriter rendszerek lebontása az mindig nagyon-nagyon zűrzavaros. Én összességében eddig abszolút pozitívan lepődtem meg.” – Rácz András *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Hortg dilemmának” – Feledy Botond egy történelmi párhuzamot említ, ami valószínűleg a „Horthy-dilemma” kifejezés torzult alakja. A kontextusból (kivonulni Londonba vagy otthon maradni és belülről ellenállni) egyértelműen a második világháborús magyar ellenállás dilemmájára utal, de az ASR hibásan rögzítette.
- „Bércca” – Az intézet régi épületének helyszíne, valószínűleg a Gellért-hegyen lévő Bércre utal, de a pontos írásmód bizonytalan.
- „Deklett európai balkáni régió” – Feledy Botond szavaiban egy régió megnevezése torzult, a kontextus alapján valószínűleg a „Nyugat-Balkán” vagy „deklarált európai balkáni régió” lehetett, de pontosan nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:09]Ez itt a Válaszpodcast.
[00:00:09]Köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.
[00:00:10]Vörös Szabocs vagyok.
[00:00:13]Szolgálati közleményeink a műsor elején változatlanok.
[00:00:15]Az első, hogy kérjük, iratkozzanak fel YouTube és podcast csatornáinkra, lájkolják, kommenteljék, szuper köszönjék, vagy épp hypolják a tartalmainkat.
[00:00:23]Ha pedig támogatónként csatlakoznának lapunk közösségéhez, kérjük a válaszonline.hu/ támogatásoldalt keressék fel.
[00:00:32][horkantás] Második hirdetnivalónk, hogy továbbra is kaphatók a válasz offline számai.
[00:00:36]Ezúttal a negyedik a klímaváltozásról szóló, illetve a hatodik a neraktás kiadvány kapható egyben kedvezményes áron.
[00:00:43]Részletek a webshopban, a webshop linkje a leírásban.
[00:00:48]Ami pedig ezt a műsort illeti, külpolitikáról lesz szó, még közelebbről magyar külpolitikáról, még helyesebben a magyar külpolitika egy fontos intézményi hátteréről, a magyar külügyi intézetről.
[00:01:01]Ápril augusztus 3-án jelentette be ugyanis Orbán Anita külügyminiszter, hogy az intézet élére új vezetőt nevezett ki, Feledi Botondot.
[00:01:11]Az pedig néhány órával később derült ki, hogy Feledi helyettese Rác András lesz.
[00:01:17]Mik a terveik az intézettel?
[00:01:17]Egyáltalán mire való egy külügyi intézet?
[00:01:20]Ezeket mind megbeszéljük a következő nagyjából egy órában, mert hogy itt ül az asztalnál Feledi Botonda, Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója és Rác András, tudományos és kutatási ügyekért felelős vezérigazgató helyettes.
[00:01:33]Szervusztok!
[00:01:36]Szia!
[00:01:36]Köszönjük a meghívást!
[00:01:38]Egy diszkléert kell tennem a műsor elején.
[00:01:40]Olvasóink számára talán már kiderülhetett az elmúlt évekből.
[00:01:45]hallgatóink számára nem biztos, hogy Andrással mi elég sok közös utat csináltunk Ukrajnába, elég nagy érdemeket szereztél abban, hogy a válasz online-on azok a riportok elkészülhettek.
[00:01:56]Ezt innen is köszönjük.
[00:02:00]Köszönöm a lehetőséget.
[00:02:00]Na viccel azt hiszem, hogy ezek az utak ebben a formában talán itt végetértek.
[00:02:07]Ö, és innentől kezdve nekem a magyar külpolitikáért és a magyar közpénzekért aggódó adófizetőként kell kérdeznem ebben a műsorban.
[00:02:16]Úgyhogy nagyon helyesen ez fog történni.
[00:02:22]Az első kérdésem az lenne, fölmentem a Facebook oldalára a Magyar Külügyi Intézetnek, és nem tudom milyen kisebbséghez tartozom, amikor feltűnő lett, hogy már nem a Bajza utca a címetek, hanem a Naphegytér.
[00:02:39]Mi volt a helyszínváltás oka?
[00:02:39]Lehet, hogy ebből egy csomó minden más megfejthető és majd levezethető a későbbiekben.
[00:02:46]Ott hát mindenképp az íyencek közé tartozol, hogyha ezt kiszúrtad.
[00:02:50]A helyzet ugyanis az, hogy a magyar külügyiintézetnek van egy régi épülete.
[00:02:55]Ez a Bérccában, a Gellért hegyen van, amely még az előző vezetőség alatt egy felújításba elindult.
[00:02:59]Ez nem ért véget, és mi is várjuk majd valamikor 202-ben, hogy az épület újra megnyisson.
[00:03:07]Azonban addig az előző vezetés úgy döntött, hogy a Bajza utcába konkrétan az orosz nagykövetségre néző épületbe költözteti a magyar külügyi intézetet.
[00:03:17]Ez nyilván egy olyan döntés, ami olyan szimbolikát hordoz, nem szólva akár a közvetlen biztonsági fenyegetésekről, amellyel mi nem is szerettünk volna együtt élni.
[00:03:27]Ráadásul ugye ez nem a külügyminisztérium épülete.
[00:03:30]Tehát itt ugye az állam kezeli, vagyon kezelő ezeket az épületeket.
[00:03:34]kormányzat amikor érkezett, akkor így is, úgy is újraosztás volt.
[00:03:37]Tehát ez a lehetőség kialakult, hogy mi most a naphejtérre költözzünk, és legalább annyira úgy mindenkinek az az épület, mint amennyire mi újak vagyunk vezetőként ennek az élén.
[00:03:49]Ugye a nap a naphelytérre költözés kapcsán ugye ez a Bajza utcai korábbi épület, amikor odakerült a magyar körülügyi intézet a ugye a felújítás idejére a biztonsági és távközlési főosztály kül minisztérium belül egyébként kézzel lábbal tiltakozott az ellen, hogy az orosz nagykövetség közvetlen szomszédjába költözzön a külügyiintézet.
[00:04:10]Ezzel együtt ez megtörtént.
[00:04:12]Érdekesség egyébként, hogy ugye szemben van az orosz nagykövetség, ugye a Bajzautca, és ugyanabban a tömben viszont a kereskedelmi képviselet.
[00:04:18]Tehát ennél sokkal közelebb lenni költözni az oroszokhoz nem nagyon lehetett volna.
[00:04:26]Ugye egyébként azt kijelenthetjük, hogyha ránézünk azokra a szép nagy antennákra az orosz követség tetején a Bajza utconca meg az Andriási sarkán, hogy az orosz nagykövetség hallhatta, hogy mi folyik egy mégis csak állami intézményben a szomszédságokban.
[00:04:39]Ugye én nem vagyok sem biztonságttechnikai, sem távközlési szakember.
[00:04:44]A általánosságban azt lehet tudni az orosz nagykövetségekről illetve diplomáciai képviseletekről, hogy a tetejük levő antennákkal rendszeresen hallgatóznak meglehetősen nagy távolságra is.
[00:04:55]Amerikai példát mondva a san franciscoi orosz főkonzulátus bezárása mögött ez volt az egyik ok.
[00:05:00]De ugye a Ausztriából is jöttek néhány héttel ezelőtt olyan információk, hogy az osztrák kormány több orosz diplomatát utasított ki.
[00:05:08]Pont azért, mert a nagykövetség olyan jelhírszerzési signal intelligence tevékenységet folytatott, ami már ami már túllépett a szokásos határokon.
[00:05:17]Tehát én nem volnék nyugodt azonnak az antennán kapcsán.
[00:05:21]Stratégiai fenyegetettség ugye Brüsszelben is, hogyhogy nem pont az amerikai nagykövetség mellé került már a hideg háborúban az orosz nagykövetség.
[00:05:28]Ugyanakkor egy olyan korszakról beszélünk Magyarország történetében, ahol a előző külügyminiszter hívogatta az orosz külügyminisztert bizalmas információkkal, de egyvonalon.
[00:05:35]Tehát, hogy itt mi az, amit erőszakkal kellett lehallgatni, és mi az, ami kikerült magától, ugye ezt majd pont a ti munkátok fogja segíteni és a történészek munkája, hogy ki tudjon derülni.
[00:05:46]És még egy apróság, amikor elkezdett odaköltözni a külügyi intézet a Bajza utcába, van arról információ, hogy az oroszok eleinte azt hitték, hogy ez valami trükk.
[00:05:54]nem hitték el, hogy tényleg oda fog költözni a körügyiintézet, aztán mégis ez történt.
[00:06:02]Na hát a múlton nem csak emiatt szeretnék elidőzni, viszont még mielőtt itt arra rátérnénk, hogy pontosan milyen örökséget vesztek át, és hogy mik azok az anomáliák, amikkel az előző vezetés alatt a külügyi intézet működött.
[00:06:16]Talán nem haszontalan, ha elmondjátok, hogy szerintetek mire való egy külügyi intézet, mert ahhoz képest mégis csak tudunk viszonyítani, hogy mi volt idáig.
[00:06:28]Láttok-e bocsánat, kiegészítő kérdést, láttok-e olyan nemzetközi példát, amire esetleg szeretnétek, ha majd idővel hasonlítana az általatok vezetett intézmény?
[00:06:37]Ugye nemzetközi példákat látunk olyat is, ami egy kicsit a büdzsénken túl van, úgyhogy szerényebbnek kell, azt hiszem, ebben lenni, és inkább a régióban, esetleg hollandiáig eltekinteni, hogy hogyan működnek külügyiintézetek, és amennyire nem gondolná az ember, annyira színesek ezek a modellek.
[00:06:53]Tehát itt van olyan külügyiintézet, amelyik a parlamenti felügyelet mellett működik.
[00:06:57]Van olyan, amelyik tényleg évente tud produkálni tulajdonképpen haladási jelentést, hogy a külügyi stratégiához képest hol tart most ez és a parlamentben.
[00:07:05]Ezt érdemben megvitatják.
[00:07:07]Tehát a demokrácia jobb és még jobb példáit lehet látni egy teljesen egyszerű külügyiintézeti működésben is itt Európán az Európai Unión belül.
[00:07:14]Ezekhez képest a magyar külügyi intézet esetében most annak örülhetünk, hogy visszakerült a miniszterelnökségtől.
[00:07:21]ugye az elmúlt években ott volt a politikai igazgató alatt, visszakerült a külügyminisztériumba, tulajdonképp a helyére, ami persze nem jelenti azt, hogy ne dolgozhatna, és olyan információkat ne tudna kitermelni, ami az egész kormányzatot, vagy pedig más minisztérium érdekel.
[00:07:38]Ebben ugye van a látható és a nem látható munkája az intézetnek, tehát a nyilvános vagy nem nyilvános.
[00:07:44]Egyszerűbben fogalmazva nyilván a döntés előkészítésben nagyon fontos, hogy érdemben részt tudjunk venni.
[00:07:47]Ez az a horizontális munka, ami nem biztos, hogy egy minisztériumi adminisztrációnak a természetes ritmusából következik, és ezzel nincs is baj.
[00:07:54]Tehát ezért van ez ketté osztva.
[00:07:56]ö a külügyminisztérium falain belül a diplomaták dolgoznak a az adott ügyeken dosziékon és nekünk adódik az a lehetőség hogy megnézzük azt hogy egyébként ezek még milyen további policyba ütköznek vagy lehetnek azzal éppen szinergiában, és ezeket be tudjuk táplálni a rendszerbe és hát itt jön az a intézményi kihívás ami nem csak most tulajdonképpen ebben különböztök egy minisztérium műfőosztálytal ugye szintén hát az eszménykép szerint az ottani nyelveket beszélő és a témához és a régiókhoz hozzáértő emberek csatornáznák be a tudást a legfelsőbb döntéshozó.
[00:08:33]Ez egy munkamegosztás.
[00:08:33]Tehát ez egy munkamegosztás, amiben mindenki azt tudja csinálni, amihez egyrészt ért, másrészt ki van neki jelölve a a homokozója, hogy mit tehet.
[00:08:40]Mi nem hozhatunk meg olyan döntéseket, hogy mit fogunk képviselni.
[00:08:45]Ezt a minisztérium dönti el.
[00:08:47]Tehát mi az előkészítő szakaszban vagyunk, és nem az utána való végrehajtó szakaszban.
[00:08:50]Tehát ez egy nagyon pontos munkamegosztás, ami azt gondolom, hogy benne van a fejekben, de ezt átültetni a hétköznapba, úgyhogy nem volt ott az intézet.
[00:08:58]Úgyhogy Szírtó Péter után érkezünk meg egy olyan minisztérium struktúrába, ami azért nem a legjobb napjait élte az elmúlt években.
[00:09:06]Ez lesz az igazi kihívás.
[00:09:06]Tehát azt hiszem, hogy az emberek közötti kapcsolat az a bizalom, hogy mi bár az it külügyminisztériumhoz tartozunk, de mégis legyen beszélgetés akár osztályvezető és kutató között, tehát hogy ezeket be tudjuk indítani.
[00:09:18]Ehhez kell az a lendület, amit remélem, hogy be tudunk hozni még itt a friss optimista hangulatban.
[00:09:24]És ilyen modellekről meg feladatokról beszélve a nekem tényleg vannak ilyen ilyen ambícióim, hogy azokon a helyeken, ahol dolgoztam külföldön, megpróbálni hazahozni bizonyos jó gyakorlatokat, amik kiterjednek nyilván a az esetleges funkciókra is.
[00:09:40]Ugye a nem nyilvános, vagy a működés nem nyilvános része, tehát a döntés előkészítése erről bott beszélt.
[00:09:49]És ehhez tartoznak, tartozik számos nyilvános funkció is.
[00:09:51]Az első, és itt picit hazabeszélek, az a az a külpolitika tudomány művelése, mert ez az International Studies ez egy létező akadémiai diszciplina.
[00:10:03]Magyar ugye nemzetközi tanulmányoknak fordítjuk.
[00:10:05]Tipikusan egy nemzeti külügyi intézet az adott ország nemzetközi tanulmányokat művelői sorában vagy a nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó műhelyek között jegyzett szereplőnek kellene kellene lennie.
[00:10:18]Tehát külpolitika, tudomány művelés, tehát klasszikus tudományos munka, amit az ember nem feltétlenül egy főosztálynak ír, hanem hanem hosszabb távra célozva.
[00:10:28]Nyilván a publikációs folyamat is hosszabb, be review, visszaküldés, átdolgozás, hónapok.
[00:10:32]Tehát a külügyi szemlint folyóirat az egyébként létezik és működik folyamatosan, legalábbis a magyar nyelvű száma, de ugyanennek az angol nyelvű verziója, a Foreign Policy Review, ami egy idős a külügyi szemlével, ez az elmúlt években egyszer nem jelenhetett meg.
[00:10:46]Pontosan még nem tudjuk, hogy miért.
[00:10:47]Tehát most amikor beszélgetünk, ez ha jól számom, akkor nyolcadik munkanapunk.
[00:10:51]Tehát ilyen ilyen mélységben még nem vagyunk, hogy azt a döntést megtaláljuk, hogy a magyar külügyiintézet miért nem publikálhatott angol nyelven legalábbis folyóiratot jegyzett, ISSen számmal ellátott folyóiratot.
[00:11:04]Ezt szeretnénk újra indítani.
[00:11:06]Tehát tudományos funkció másik.
[00:11:07]A harmadik, amit sok intézet csinál különböző modellekben, az tulajdonképpen egyfajta utánpótlásképzés.
[00:11:17]Tehát bevonzani olyan végzős hallgatókat, fiatal kutatókat, frissen végzetteket, körülbelül pályakezdőket, akik gondolkoznak azon, hogy esetleg a külpolitikai diplomáciai meg az ehhez kapcsolódó pályákat választják, és akkor nekik adni képzéseket, felkészítéseket, tréningeket, és akkor ebbe majd aztán a fiatalok nyilván eldöntik, hogy mondjuk egy három hónapos ösztöndíj program után tényleg ezen a pályán képzelik-e el magukat, vagy nem.
[00:11:44]Ezt be kell számolni.
[00:11:46]Nyilván lesz egy pár ember, aki úgy dönt, hogy inkább mégse erre jön, de az utánportlásképzés ezzel együtt fontos, különösen egyébként a külpolitikai szakértői téren.
[00:11:53]Tehát a én a saját szakmámról tudok viszonylag meg vagy saját szakterületemről tudok viszonylag megalapozottan beszélni.
[00:11:59]Ez az orosz posztszovjet térség kutatása.
[00:12:05]Vagyunk néhányan, akik úgy dolgozunk itthon ezen a területen, hogy tudományos fokozatunk is van, de ez ezt egy kezemen meg tudom számolni.
[00:12:16]kétségbejtő hiányzik az a két-három tucat fiatal, aki ebbe az irányba szeretne készülni és ilyesmiről ír doktorit és azt ambicionálja, hogy valahol a magyar államigazgatás környékén dolgozzon ilyen területen.
[00:12:27]Én gyanítom, hogy már szak szakirányokon is ez van.
[00:12:30]Tehát ez a harmadik és a negyedik, amit szintén a legtöbb külügyi intézet csinál, nem mindegyik egyébként Németországban, ahonnan ugye hazaköltözöm, vagy hazajövök dolgozni, a német külpolitikai társasság az én munkahely volt munkahelyem.
[00:12:43]Ott az egyik fő feladatunk volt a nyilvánosság tájékoztatása.
[00:12:47]De van egy másik német külpolitikai intézet is, ugye ez SVP stiftung visan politic, ami nem nagyon kommunikált a nyilvánossággal sokkal kevesebbet.
[00:12:57]Tehát eltérő modellek vannak.
[00:12:59]A magyar modellben jellemzően a külügyiintézet feladata az is, hogy a nyilvánosságban zajló kőpolitikai vitákba bekapcsolódjon és bevonja a társadalmat.
[00:13:08]Ugye ezt nevezi Orbánt a miniszter társadalmasításnak.
[00:13:12]Ez korábban zajlott eltérő intenzitással.
[00:13:15]De különösen az orosz-ukrán háború, illetve a covid kontextusában meg ahogy a dezinformáció ugye egyre erősödik AI használatn meg hasonló következtében, egyre nagyobb szerepe lesz, vagy van annak, hogy külpolitikáról olyanok beszéljenek, akik remélhetőleg legalább valamennyire értenek hozzá.
[00:13:35]Fogunk még arról beszélni, hogy pontosan kikkel tervezitek újjáépíteni az intézetet, de még kanyarodjunk oda-vissza.
[00:13:42]Tudom, hogy a nyolcadik munkanapotok, amikor megjelenik az adás, már a kilencedik munkanapotok lesz.
[00:13:48]Mennyivel jobb lesz?
[00:13:49]Igen.
[00:13:49]Százalékokban kifejezhető növekedés, hogy minden új vezető, aki átvett intézményeket a Fidesz vezetéstől, a kipotyogó csontvázakról meg temetőkről beszél, ti mit találtatok?
[00:14:04]Mi az, ami hát legalábbis megütközést keltett, vagy vagy így vakartátok a fejeteket, hogy ez hogy lehetett?
[00:14:14]Ugye azt hiszem, hogy ez az egész egy olyan szervezett szociológiai jelenség, amit most beszélget más minisztériumba érkező csontvázkutatókkal le tudunk folytatni, hogy hogy érezni azt, ahogy valószínűleg az előző rendszerben egymást erősíthették ezek a negatív vibe-ok.
[00:14:30]És és tulajdonképpen van egy alaphangulat, ami ami fogadja a az érkezőket ezekben az intézményekben, ami ami helyenként hol a szakmaiságról szól, helyenként az emberi viselkedésekről szól.
[00:14:49]Ami ami biztos, és ami engem ugye Brüsszelből hazaköltözve leginkább szíven ütött, az tényleg az, hogy az európai és a tagállamokkal, illetve az Európai Unióval foglalkozó szakértelem a házon belül egyszerűen kihalt.
[00:15:08]Ö, tehát alig találunk olyan kutatókat, akik ezzel szenior szinten foglalkoznak, miközben Magyarország továbbra is, és még az előző órában is ugye EU tagállam volt és maradt.
[00:15:18]Tehát ez egy eléggé szembeötlő és furcsa voltja annak, hogy egy magyar külügyiintézetben ez a tudás nemhogy nem fejlődött tovább, hanem egy picit elsorvadt, ahogy a Balkánintézettel és a balkán kutatókkal is ugyanez történt.
[00:15:34]Tehát ez már tükörben válasz a következő kérdésed, hogy vajon mit akarunk megerősíteni és kikkel akarunk dolgozni.
[00:15:42][horkantás] Tehát ez ez egy olyan rész, ami ami tényleg m egyszerűen sérti a a nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érvényesíthetőségét.
[00:15:53]Az, hogy a klasszikus, amit minden hasonló szervezetnél elvárnak, hogy elinduljon egy átvilágítás a költségvetéssel kapcsolatban, a korábbi költésekkel kapcsolatban, ez itt is meg fog történni.
[00:16:03]Ez elindul.
[00:16:03]Mi is meglepő mennyiségű szerződést kell átnézünk.
[00:16:09]Tehát ez ez zajlik.
[00:16:12]Nyilván, hogyha itt olyat fogunk találni, ami ami mondjuk a különböző korábbi konferenciaköltésekhez kapcsolódi, ami ami itt is jól ismert Kft-kesztül zajlott, akkor meg fogjuk nézni és a külügyminisztériumnak a segítségével, akinek egyébként külön csapatai vannak erre, akkor ezeket fölfogjuk és föl kell tárni.
[00:16:33]De ilyesmi, hogy nem tudom 4 milliárdból működő Facebook oldal, mint ugye napokban kiderült, [horkantás] hogy a miniszterelnökéf nem dolgozott az intézetben, tehát azóta [nevetés] szeretnénk pályát módosítani.
[00:16:45]Igen, de hogy hogy ilyen ez az ilyen pofátlan méretű és és hivalkodó dolgok, amik amik így borulnak ki, az akkor nálatok egyelőre még nem látszik, vagy még nem néztetek át elégszerződést hozzá?
[00:17:01]Pillanattyilag most, amikor beszélünk, a megalapozott válasz az, hogy nem tudjuk.
[00:17:06]Bizonyos dolgokat már találtunk.
[00:17:06]Tehát például itt meg nem nevezendő egyházi felsőoktatási intézményben korábban vezető beosztást betöltő kutató kettő mint két éven keresztül dolgozott az intézetnek.
[00:17:22]Elvileg a közelkeleti kereszténység helyzetével kapcsolatos anyagokat kellett volna írnia.
[00:17:26]Végigolvastuk ezeket az anyagokat.
[00:17:28]Azóta sem tudom, hogy ezeket hogyan lehetett elfogadni és teljesítésigazolást kiállítani.
[00:17:32]Nyilván ezt a szerződést megszüntettük, de ez egy pici dolog.
[00:17:35]Ezeket át lehet nézni.
[00:17:38]Ez egy véges összeg volt, véges mennyiségű eredménytermék.
[00:17:40]Nyilvánvalóan nem szolgálta a közpénzekkel való felelős gazdálkodásnak a a céljait.
[00:17:46]Megszüntettük, kész.
[00:17:46]Az igazán nagy dolgok.
[00:17:49]Én én nem szeretem ezt a csontvázas temetős hasonlatot.
[00:17:51]Ez valószínűleg az ukrajnai tapasztalataink miatt van.
[00:17:57]De tehát az igazán csúf meglepetéseket el valószínűleg miért nem találtuk meg.
[00:18:02]Tehát megalapozottan neked azt tudom mondani, nem tudjuk.
[00:18:04]Ami a saját területemen nagyon meglepő abban, amit átvettünk.
[00:18:12]Az egyik az például a korábbi vezetésnek a médiához való hozzáállása.
[00:18:15]Egy év alatt több mint 2700 média megjelenése volt a külügyi intézetnek közösségi médiaposztok meg hasonlók.
[00:18:22]Hát mi ez, ha nem a társadalmiasítás?
[00:18:25]Hát figyelj fel, számoljunk.
[00:18:25]Tehát a 2700 az ugye azt jelentené, hogyha mondjuk nem az év 365 napjával számolunk, hanem csak mondjuk a munkanapokkal, az azt jelenti, hogy napi 10-nél több átlagosan.
[00:18:36]Biztosak vagyunk-e abban, hogy egy külügyiintézetnek az a feladata, hogy fladolja a nyilvánosságot, és a Csabból is ilyen nem tudom, ilyen Megafon 2 módjára a körügyiintézet folyjon?
[00:18:46]Én lehetséges, inkább a munka minőségére optimalizálnék, az outputok minőségére.
[00:18:53]nem pedig a mennyiségre.
[00:18:53]Ez például egy olyan dolog, amit amit ezekkel a számokkal elég meglepő volt szembesülni.
[00:19:00]A másik ilyen, ezt már röviden utaltam rá, az, hogy az angol nyelvű kiadvány készítése az leállt, és hogy a magyar külügyiintézet több mint másfél éve, ha jól emlékszem, nem ad ki angol nyelvű folyóiratot, miközben minden tudásunk és képességünk megvan rá.
[00:19:14]Tehát, hogy mi lehetett az az érv, ugye nemzeti nyelven fontos tudományt művelni.
[00:19:19]Ezt Széchenyi óta tudjuk.
[00:19:21]Az egész Tudományos akadémia megalállapítása részben azt a CT is szolgálta, hogy nemzeti nyelven is legyen tudomány.
[00:19:26]A magyar nyelvű folyóirat a külügyi szemle él és virul, létezik.
[00:19:30]Ez nagyon jó.
[00:19:30]De a nemzetközi tanulmányok, international studies, mint diszciplína, ezt angolul kellene művelni.
[00:19:38]Ezt angolul művelik a világon mindenhol.
[00:19:42]Mi volt arra az érv, hogy a magyar külügyi intézet ezt megszüntesse?
[00:19:44]Tehát, hogy ne adjunk ki angol nyelvű folyatot?
[00:19:48]őszintén nem tudom, igyekszünk majd megtalálni, hogy ez hogyan történt, és természetesen újra fog indulni a Fordin Policy Review.
[00:19:53]De mondom, nekem ez nagyon meglepő volt, hogy jé.
[00:19:57]És talán még egy apró adalék.
[00:19:57]Tehát ami tényleg ez alatt a pár nap alatt bejött telefonmegkeresés akár az intézet korábbi partnereitől, ezekben azért számos olyan van, ahol érezni azt, hogy egyszer csak megérkezett az oxigén.
[00:20:11]Tehát, hogy a partner, a nyugati partner is érezte, hogy azért ez csikorog.
[00:20:16]Vajon tényleg magyar és európai érdekeknek a megfelelő artikulációja zajlik-e az intézetben?
[00:20:21]És ehhez képest most azt látjuk, hogy hirtelen nagy nyitottsággal várnak minket a soron következő valamilyen eseményre.
[00:20:29]Zártajtós nyílt, mindegy.
[00:20:29]De hogy tehát nem csak intézményen belül, hanem kívül is van egy olyan pozitív hangulat.
[00:20:37]És nyilván itt a a Tisza Néppárt és a a kormányzat optikája a nemzetközi térben az az tovább segítheti azt, hogy akár az intézet is egy sokkal nagyobb körbe tudjon újra mozogni.
[00:20:51]Nagyon jellemző, hogy én 2010-ben kezdtem újságírást, és hát akkor tényleg nagyon szerettem följárni oda a Bérccába, mert úgy gondoltam, hogy [horkantás] nagyjából minden területnek van egy szakértője, akit meg lehet kérdezni, aki szabatosan mikrofon készen elmondja, hogy hogy mi van.
[00:21:09]Sőt, még a háttérben is lehet beszélgetni.
[00:21:11]És ahogy telt múlt az idő és az Éner korszakába érkeztünk, úgy hát részben elmentek ezek a kutatók, András is például és hát nem nagyon álltak már háttérben sem szóba az emberrel.
[00:21:28]Volt, aki viszont még azért tartott némi kapcsolatot.
[00:21:30]És hogy visszakössek a múltra, nagyon hangsúlyos volt az a anaszáradat, kritika, nem is tudom, hogy nevezzem, negatív attitűd, ami az előző vezetés, ugye Gladen Pappen, egy amerikai magyar kettős állampolgár vezette az intézetet, tehát hogy az a vezetési stílus, amit ő képviselt, Orbán Balázsal fölötte és egy bizonyos Philip Pilkingtonnek nevű csendesársával, aki talán vezetőkutató volt hivatalosan.
[00:22:08]Szóval, hogy ők hárman teremtettek valami olyan toxikus hangulatot, ami ami hát arra indított kutatókat, hogy még nekem az ellenségnek is erről így beszéljenek pár szót.
[00:22:22]Ezt kicsit meg tudjátok-e világítani, hogy hogy tulajdonképpen ez a trium virátus ez ez mit és hogyan csinált abban a pár évben, amikor ők disponáltak az intézmény fölött?
[00:22:35][horkantás] Az ilyen típusú megkeresések azt hiszem, hogy korábban azért tényleg elértek akár többetekhez is.
[00:22:42]Tehát ez egy ez egy létező m panasz ha kis hullám is, de létező kis hullám lehetett.
[00:22:51]a vezetőknek a mindenféle ideológiától független, mert ugye majd lehet arról is beszélgetni, hogy egyébként ezek mit jelentenek, de az, hogy egy menedzsment stílusan működik, amikor egy olyan kormányzatról beszélünk, ahol mondjuk ugye volt olyan gazdasági miniszter, aki megtiltotta, hogy köszönjenek neki, vagy volt olyan kulturális miniszter, zavarta, ez?
[00:23:13]Nem volt, tehát volt olyan másik miniszter, aki mondjuk nem szerette, hogyha vele egy liftbe beszállnak, és ez ez meg van tiltva.
[00:23:19]Tehát, hogy tényleg egészen döbbenetes szintre le tudott ivódni az a hatalmi kultúra, ami nem kerülte el, azt gondolom, a külügyiintézetet sem.
[00:23:27]És és ebben az a tehát bennem a mikrotörténész itt éled föl, hogy ez a 20-as30-as években hogyan nézhetedett ki, és hogy megy az, amikor tényleg ez a leszivárgás működik, hogy hogy ha neki szabad, akkor te is megcsinálod, és egyszer csak mindenki elkezdi megcsinálni ezt a egészen dehumanizáló lépéseket egy mikroanagedzsment szintjén is.
[00:23:52]Tehát az, hogy a munkatársakat hívjuk vagy nem hívjuk egy fél után.
[00:23:57]Tehát itt azért ugye rengeteg olyan apró dolog van, ami végeredményben azt eredményezi, hogy hozzádfordulnak akár még az előző érában emberek.
[00:24:06]Tehát azt hiszem, hogy ez mutatja azt, hogy az intézet abszolút nem ló ki ebből a sorból.
[00:24:10]És ez ami 16 év hatalmi ópiumfogyasztást jelentett, ez [horkantás] egyszerűen emberi természeteket azoknak a szintekezdő státusától függetlenül képes nagyon-nagyon lerombolni.
[00:24:22]Tehát akkor fordítok, volt egy kutatók fölé ültetett vezetőség, aki tulajdonképpen hát így megközelíthetetlen volt a az átlagkutatónak, vagy vagy szóval, hogy nem első volt az egyenlők közt, hanem hanem valami egész más.
[00:24:43]Ugye itt voltak még komolyabb belső konfliktusok is, amikor átkerült a külügyi intézet a miniszterelnökségre.
[00:24:50]Tehát ez sem egy konfliktusmentes időszak, hiszen volt ennek egy magyar vezetője is, aztán érkezett az általad említett új vezetőség, ugye külföldi személyekkel.
[00:24:59]Tehát amennyire ezt elkezdtük föltárni, itt azért komoly belső harcok is voltak.
[00:25:05]És ezekben viszont egyértelműen egyébként, ahogy az normálisan lenne, hát az új vezetőség érvényesítette a szempontjait és működését és azt a menedzsment szemléletet, amit egyébként egy nem európai menedzsment platformon keresztül behozott.
[00:25:20]Tehát ez ezek mind egyszer csak beszivártak az intézmény életében.
[00:25:25]Tehát a ezt szerintem a mi élek nem felejtem el legelső munkanapom, mint vezérigazgatóhelyettes, ugye múlt hét hétfő fiatal kolléganő konkrétan engedélyt kért, hogy megszólalhasson.
[00:25:37]Tehát én dolgoztam ugye az egykori Zényi Miklós nemzetvédelmi Egyetemen, az egy mégis csak egy katonai intézmény volt.
[00:25:44]Én szokva vagyok ahhoz, hogy fegyelmezett környezetben is kell vagy lehet dolgozni, és néha az a hatékonyabb.
[00:25:50]De ez, hogy itt itt fiataloknak valami olyan, én nem is tudom, mi erről a jó szó, dermet félelem, vagy valami ilyesmi.
[00:25:59]Tehát nem tudjuk, hogy milyen atmoszféra volt, de ezekből a jelekből, mint a Botond is mondott, hogy valamiféle ilyen fellélegzés kezdődik, azt azt sejtjük, és egyre pontosabban tudjuk, hogy nagyon-nagyon nem volt jó.
[00:26:12]Tehát ez az egyik dolog, ugye mondtad, hogy elsők az egyenlők között a vezetők, vagy vagy valami más.
[00:26:18]Azt látjuk, hogy elég elég erősen valami más volt.
[00:26:20]Ez egyik dolog.
[00:26:22]És a másik, és ez megint lehet, hogy a a német szocializációm, tehát lehet, hogy ebben tévedek.
[00:26:26]Én valami olyasmit szeretnék a saját tudományos területemen, hogy rendszert építeni és struktúrákat, tehát hogy ne kézivezérléssel működjön egy publikációs folyamat, ne a legfelsőbb szinten kelljen eldönteni, hogy egy kutató elkezdhet-e dolgozni egy témán, hanem hogy legyen egy kutatónak egy autonómiája, hogy igen, ezt ő érdekli, kezdj el összebogarászni, kezdj el írni, nézzük meg, hogy kijön-ne belőle valami, és legyenek intézményesített folyamatok arra, hogy mondjuk, hogyan születik meg egy cikk, kik Ki kezdeményezik?
[00:26:57]Kinézi át először, kinézi át másodszor, hogyan jut el a publikációig, hogyan szervezel rendezvényt.
[00:27:03]Tehát, hogy legyenek olyan intézményes folyamatok, amik jól működnek majd, ha odajutunk, amik jól működnek majd függetlenül attól, hogy éppenség, hogy éppen aktuálisan kiül a vezérigazgatói székben.
[00:27:15]Tehát, hogy ne ne arra legyen szükség, vagy ne az történjen, hogy az aktuális felső vezetés, mint ahogy ezt ezt látni véljük most már a múlt kapcsán, hogy abszolút kézivezérlés zajlik, mert a kézivezérlés az folyamatos intrusion, mihez magyarul, folyamatos beavatkozást jelent egészen apró dolgokba is.
[00:27:34]És amikor például elkezdtük mondani a kollégáknak, hogy az, hogyha valaki szabadságon van, az azt jelenti, hogy szabadságon van.
[00:27:43]Tehát, hogy nem fogjuk fölhívni munkaügyben, és nem fogunk fejkú üzeneteket írni.
[00:27:48]Nyilván vannak kivételek.
[00:27:48]Tehát hogyha megint visszaemlékszünk 2022 február 24-én hajnalra, meg az azt követő mondjuk 96 órára, szerintem egyikünk is se aludott különösebben sokat.
[00:27:58]Tehát épp aktuálisan ég a ház, akkor nyilván dolgozni kell, de ilyen tragédia az elég ritkán történik.
[00:28:03]Tehát amikor elkezdtük azt mondani, hogy mi egyébként úgy képzeljük a munkahelyi kultúrát, hogy van munkaidő, meg van szabadság.
[00:28:09]Ja, a munkaidében dolgozni kell, persze, mi is pontosan ugyan ezt tesszük, de az éjjel nappali rendelkezésre állás kötelezettsége békeidőben az az nagyon nehezen indokolható, sőt leginkább kerülendő.
[00:28:23]Tehát egy csomó ilyen dolog, ami amit remélhetőleg megtal.
[00:28:26]Tehát akkor láthatóan újdonságként hat, hogy nem kell föltenni a kezét a kutatónak, a beosztottjaitoknak, hogyha veletek kommunikálni akarnak, és hogy [nevetés] és hogy nyolc előtt és öt után nem fogják őket szavarni.
[00:28:43]És egy pillanatra képzeld el, hogy ez a egész kreativitásra hogy hat.
[00:28:44]Tehát amikor amikor egy ilyen kormányzat működik, akkor értjük meg, hogy hogyan is bukhatott meg a NER 16 év után.
[00:28:53]Tehát, hogy mindaz a hangulat, ami ezekből kiolvasható az MK-n túl is, ugye abból látszik, hogy egyszerűen a a terepről az információk nem mertek eljutni a a vezetők elé, vagy akár már középszintre.
[00:29:06]Tehát ez a működés ketté válik, és a kézi menedzselt top, és a részben kreatív beszállítók vagy gyalogos harcosok egyszer csak ugye egy akkora távolságot növesszenek maguk közé, ami már diszfunkcionális.
[00:29:18]Tehát ha ezt a hatékonyságot csak vissza tudjuk építeni az intézetben, és a kutatók besétálnak Andráshoz, és azt mondják, hogy márpedig az Albán flamingó forradalom kapcsán, vagy bármi egyéb kapcsán még szeretnének valamit mondani, hozzátenni, kis nagy elemzést írni, ez egy elképesztő kapacitást fog tudni felszabadítani, és ebben nagyon bízunk.
[00:29:39]És átfogalmazom, képzeld, hogy hogyan tud bármilyen kutatóintézet úgy működni, ha konkrétan a munkatárs nem mer megszólalni.
[00:29:45]Tehát az az hogyan hat a gondolkodásra?
[00:29:47]Amit egyébként a a nézők nem biztos, hogy tudnak, az államigazgatás felső szintjei mindenhol ez volt.
[00:29:53]Tehát amikor az előző kormányzat megváltoztatta a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvényt, és lehetővé vált az azonnali elbocsátásbizalom vesztésre hivatkozva, ez valamikor a 2010-es évek elején történt.
[00:30:05]Ugye normál esetben, korábban a magyar közigazgatás is ilyen volt, a nyugati közigazgatás meg most is ilyen, hogyha úgy döntesz, hogy az államigazgatási pályát választod, akkor az nyilván ez egy lassabb emelkedés, mintha mondjuk az üzleti szféában dolgoznál, de alapvetően egy kiszámítható jövőképet ad, és pontosan tudod, hogy maradva németnél, hogy beánterted hivatalnok leszel öt meg 10 meg 15 év múlva is.
[00:30:26]Tehát van egy kiszámítható jövőképed.
[00:30:30]Ha viszont erre rárakódik az, hogy bármikor elbocsátható vagy, de hogy tényleg bármikor, tehát kérdről szerdára, bármiféle érdemény dokloklás nélkül bizalomvesztésre hivatkozva, gondoljuk el, hogy akkor hogyan tud a nyomorult államigazgatási dolgozó jövőt tervezni, lakáshitelt fölvenni, bármi ilyesmiről gondolkodni, hogy neki milyen lesz a jövője, ha folyamatosan attól kell rettegnie, hogy mikor rúgják ki, mert ez épp aktuális főnöknek támad a fejében egy haránt impulzus.
[00:30:56]Tehát itt itt messze nem csak a külügyiintézetben volt meg ez a kultúra.
[00:31:02]Most most már lassan kezd látszani, hogy az államigazgatás többi része is is egy olyan rendszer, olyan intézményi kultúrában működött, ami elfolytotta a kreativitást, sőt büntette a kreativitást.
[00:31:14]Ez vezetett oda, hogy a Külügyi Intézet tudományos műhelyként szerző nélküli tanulmányokat publikált a saját honlapján.
[00:31:23]Most kivettör a kezemben, amit akartam volna mondani még korábban.
[00:31:24][nevetés] Nem, nem hát e ez volt, hogyha jól ismerjük.
[00:31:27]egymást.
[00:31:27]Ilyen a világon nincs.
[00:31:29]Tehát, hogy egy tudományos műhely szerző nélkül publikál dolgokat, ez ez nem létezik.
[00:31:34]Tehát na ez is véget fog érni.
[00:31:37]Tehát ha van egy ha van egy felelős szerkesztője egy kiadványnak, akkor az a szerkesztő [nevetés] a felelős, és ő állítja össze, és az ő neve természetesen szerepel.
[00:31:43]Egy tanulmánynak van egy szerzője, lehető több szerzője van, akkor őket kiírjuk.
[00:31:50]És nem az történik, hogy ilyen megfoghatatlan, senkihez nem köthető betűhalmazok megjelennek, amit igazából nem tűnik, hogy kit kell róla kérdezni.
[00:31:59]Kiérte a felelős.
[00:31:59]Ha valami olyasmi van benne, és sajnos volt erre példa, ha valami olyasmi van benne, ami explicite téves, esetleg dehonesztáló, jogellenes, mi egymás, akkor akkor hogyan lehet tovább menni mondjuk annak akit akit mondjuk jó hír nevében ért egy ilyen?
[00:32:18]Tehát a szerző nélküli publikációk műfaja, na ez biztosan végetért.
[00:32:20]létezik az államigazgatásban természetesen olyan anyag, ami amit ö nagyobb közösségek munkájának a végeredménye, de ezek nem nyilvános tanulmányok, nem jelenik meg egy honlapon, mint mint intézeti kiadvány, hanem ezek a belső memorandumok meg hasonlók, amiken nem feltétlenül van szerzőve, de egy nyilvánosság számára, alapvető nyilvánosság számára dolgozó, adófizetői pénzből működő külpolitikai kutatóintézetnél elfogadhatatlan az, hogy és nyilván mondom, ez véget fog érni, hogy szerző nélküli kiadványok jelenek meg.
[00:32:58]És ugye csak egy pillanatra gondoljunk bele, hogy nekünk meg kéne tudni szólítani még Andráson meg magunkon túl olyan embereket, akik Brüsszeltől, Berlinig, Stockholmtól, Madridig esetleg hazatérnek, és [horkantás] nyilván nem a fizetésel fogjuk őket tudni hazacsábítani.
[00:33:12]Meg tudjuk-e nekik azt ígérni, hogy a nevük mindig rajta lesz, és ezzel épül a karrierük akkor is, ha elhagyják, vagy hogy felvehetnek egy lakáshitelt?
[00:33:17]És akkor, amikor ebben főleg a az Unió területén komoly gond, hogy ugye kint egy leidership programot vezettem, oda 25-30 éves fiatalok jöttek, nyilván Magyarország, Olaszország, Spanyország messze messze túl volt reprezentálva, tehát lehetett érezni a dél és a keletnek a elvándorlását minden egyes semzterben.
[00:33:38]Haz fognak jönni akkor, amikor itt egyébként szinte egy kutatói bér majdnem egy gyakornoki bér gyakornoki ösztöndíójával egyenlő.
[00:33:44]Tehát ezek nagyon nagyon nagyon strukturális mély kihívások lesznek, amikkel akkor tudunk megküzdeni, hogyha nem materiális módon tudjuk ezeket legalább kompenzálni.
[00:33:53]Egy rendes kutatói hálózat tényleg a az intellektuális kihívást oda tenni mellé, és akkor fog ez tudni működni, mert ugye az országban sokkal több pénz a következő évben nem lesz.
[00:34:03]Csodálatos egyébként, hogy egy amerikai vezetése alatt szűnik meg az angol nyelvű publikáció a magyar külügyi intézetben.
[00:34:14]Pont azértok volt furcsa.
[00:34:15]És amennyire a kis buborékomban követtem némelyekben azért megütközést is keltett, hogy július 31-én Orbán Anita külügyminiszter egy külön posztban búcsúztatta Gladen Pappen előző külügyi intézet vezetőt, megköszönve neki az elmúlt évek munkáját és sok sikert kívánva a jövőre.
[00:34:36]Ez miért kellett?
[00:34:38]Visszakérdezek.
[00:34:38]Mi az alternatíva?
[00:34:41]Tehát hogyan köszönsz el egy olyan embertől, általában egy tudományos intézet vezetőjétől?
[00:34:48]Bocsánat, a miniszterelnökség alatt alá volt rendelve.
[00:34:50]Orbán Anitának nem lett volna kötelessége ezt a gesztust megtenni.
[00:34:56]Én azt gondolom, hogy ez a civilizált elköszönés.
[00:34:57]Tehát ez a civilizált elköszönés.
[00:34:59]Ö és egyébként hozzá kell tenni az előző vezetős minden gyengeség ellenére, hogy egyébként működési módban, hogy hogyan működik egy intézet belül mint struktúra, itt az előző vezetésnek voltak érdemei.
[00:35:13]Tehát az, hogy bevezetett egy olyan projektalapú működést, ahol mondjuk számonkérhető teljesítményindikátorok meg határidők meg ilyesmik voltak, ez korábban nem létezett ilyen struktúrált formában.
[00:35:24]Tehát ez ez nem annyira feketefehér, de mondom nyolcadik munkanapunkon vagyunk, egy csomó dolgot még nem tudunk.
[00:35:31]Valószínűsíthető egyébként, hogy a külügyminiszterasszony sem tudott egy csomó dolgot, amikor ugye erre bizonyosre sor került.
[00:35:36]De ezzel együtt azt hiszem, sőt elég biztos vagyok benne, hogy a diplomácia az egy olyan műfaj, ahol a gesztusoknak, a visszafogottságnak és és általában annak, hogy nem mondunk ki olyat, amiben nem vagyunk biztosak, és nem teszünk olyan gesztusokat, amiknek a megalapozottságában nem vagyunk biztosak.
[00:35:57]Ilyet nem célszerű csinálni.
[00:36:00]Oké, csak tehát ezt nem volt nehéz úgy fordítani, hogy a új magyar rendszerváltás külügyminisztere Orbán Balázs legjobb pajtását meleg szavakkal búcsúztatja.
[00:36:13]Szóval, hogy ez ez az egész, hogy mondjam intézményátvételtől ismerőben idegen?
[00:36:21]Szerintem több szinten kell ezt nézni.
[00:36:23]Értem, amit mondasz.
[00:36:23]Ugyanakkor most gondoljunk egy pillanatra bele, és lépjünk bele a cipőjébe a a kormányzatnak, aki egy olyan Magyarországot vesz át, ahol most megéltük az elmúlt két hét energia krízisét, miközben az Egyesült Államokban éppen azon gondolkoznak, hogy esetleg további energiaszankciókat vezetnek be.
[00:36:40]Tehát itt van egy bilaterális kapcsolat, van az Európai Unió USA kapcsolat is, amiben ugye alkotópartnerek vagyunk, és ezekben kell majd a külügyminiszternek mozognia.
[00:36:51]Tehát ő nem tud úgy beszélni, hogy ez hazai közönségnek, az meg külföldinek.
[00:36:56]Ezt ugye láttuk, hogy megpróbált Orbán Viktor is, meg sokan mások megpróbálták, ez sose fog működni.
[00:36:59]Tehát azt gondolom, hogy a külügyminiszter feladata a bilaterális és egyéb kapcsolatok kezelése, és ezeknek alesete az, hogy most itthon mi történik, mi nem történik.
[00:37:10]Tehát ebben értem a visszhangot, de azt gondolom, hogy a megítélése annak, hogy ez hosszútávon válik be a magyar diplomáciában, és hogyan tud együttműködni a jelenlegi kormányzat az amerikai adminisztrációval, ez magyar kulcsérdek.
[00:37:28]És vá most kicsit még kötöm az ebet a karóhoz, hogy mi az alternatíva.
[00:37:29]Hogyan szoktak például távozó nagyköveteket elbocsúsztatni?
[00:37:35]Ugye nyilván van a tiszteletére egy fogadás, és a távozó nagykövet kap egy állami kitüntetést.
[00:37:39]Ugye a legutóbbi távozó nagykövetek egyike Perti Johanni Antinen a volt fin nagykövet bucsúfogadás és kapott állami kitüntetést, mert tényleg ott a diplomácia nyelvében ez jelenti azt, hogy nagyon nagyra értékeli a magyar diplomácia azt, amit Antinen nagykövet csinált a magyar filmkapcsolatok fejlesztéséért.
[00:37:58]Ez egy olyan műfaj, ahol a hiány is sok szempontból indikatív.
[00:38:01]Tehát amikor valakitől elköszönünk és civilizáltan köszönünk el, mert ez egy ilyen műfaj, az is indikatív példa, hogy kap-e az illető kitüntetést, vagy nem.
[00:38:09]Van-e a tiszteletére fogadás, vagy csak egy közös fotó.
[00:38:13]Ez egy nagyon delikált szakma nagyon sok lépcsővel, és nem nagyon történnek benne véletlenek.
[00:38:21]Ö, nagyon rosszínulatú fordítása az a nem akarok tényleg ezen sokat lovagolni, de hogy de hogy szóval, hogy egy hidat égettünk volna fel a maga tábor felé, ami mégis csak Amerikát vezeti, és Papennek azért JD V jó barátja, egyszerűen nem engedhető meg, hogy tehát ez egy ki nem kényszerített hiba lett volna.
[00:38:44]Lehet meghívunk elemzőnek.
[00:38:46]Szegény válaszon lát most már a zen terheljük, mert akkor nem sokan maradnak, úgyhogy akkor ezt mégis visszavonom.
[00:38:50][nevetés] No komment.
[00:38:51]Tudományos fokozatom nincs, úgyhogy lehet, hogy az új stábbba már nem férek be, de nagyon jó átkötés a az új stáb kérdésére.
[00:39:01]Most, hogy egy miniszterelnöki komment miatt persze tagadják, hogy amiatt, de mindenesetre egy nappal később a közmédiától elbocsátották a hírhadó kinézet főszerkesztőjét.
[00:39:12][zihálás] Ismét felmerült az a dilemma, hogy hol van a megbocsátás küszöbbe, hol van az a vonal, ami alatt az ember az elmúlt 16 éves tevékenységét nézve oké, és ami fölött vállalhatatlan, és el kell küldeni, és nem kaphat ebben a kormányban semelyik intézményben pozíciót.
[00:39:41]A magyar kilügyiintézet az elmúlt években, ezt kársz építeni, az Orbán Balázsféle külpolitikai doktrinának az egyik zászlóvivője volt.
[00:39:47]Említetted András, hogy hány ezer interjúban én már nem is tudtam különbséget tenni, hogy az alapjogokért központ valamelyik szakértőjét hallom-e, vagy a valamelyik battyányi alapítvány által fizetett másik intézményt, vagy az állami külügyi intézet szakértőjét, mert végül is én ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy ugyanannak az orgonának a különböző sípjai, de a melódia a végén ugyanaz lesz.
[00:40:17]Szóval, szóval, hogy tényleg Orbán Balázs konnektivitás elméletét, huszárvágásait, ki tudja miét visszhangozta, mert ezt kellett visszhangozni a külügyi intézet, elméletnek egy kicsit korcsú azért kutató csapata.
[00:40:35]Ö ti meghúztátok-e már a saját vonalatokat a tekintetben, hogy ki az né?
[00:40:42]Nyilván nevek neveket nem fogunk említeni, de ki az, aki maradhat és pontosan milyen szempontok alapján?
[00:40:48]Hú, ez szuper izgalmas kérdés, és azt gondolom, hogy ezt ráadásul nem, tehát az egész kormányzatnak mindenhol egyesével föl kell tennie.
[00:40:54]És ebben a tehát amit Andrással magunk közt kimondtunk, az pont az, hogy civilizáltan akarunk eljárni.
[00:41:01]Tehát nem arról van szó, hogy egy nagyon absztrakt vonalat húzunk, hanem hajlandóak vagyunk beszélgetni az emberekkel, amit hála Istennek meg is tehetünk, hiszen nem akkora ez az intézet.
[00:41:12]Tehát itt megtehetjük azt, hogy tényleg leülünk emberekkel, akik elmondják, hogy ők mit láttak, mit tettek.
[00:41:20]egyébként van, ahol például előkerült, hogy milyen típusú belső mozgásokat tudtak azért előidőzni azok a ellenálló szándékok, amelyek megjelentek most akár abban, hogy valaki hozzádfordult, akár abban, hogy a házon belül valamilyen folyamatot kihol akaszt meg.
[00:41:38]És innentől jön ugye ezt talán elkeresztelhetjük a a Hortg dilemmának, tehát hogy kivonulni Londonba és ott nagy ellenállónak lenni úgy, hogy egyébként nem lőnek rád a németek, csak védenek a briteket egy fokkal egyszerűbb á Merkölcsileg integrán teljesen, miközben otthon megpróbálni mondjuk egy kormányzaton belüli szereppel valamilyen módon szabotálni, az egy másik történet.
[00:42:03]Mit gondolunk erről?
[00:42:03]Ez szerintem nagyon-nagyon nehéz generálisan húzni a vonalat, és pont ezért ezek a beszélgetések, amiket elkezdtünk és folytatunk, ezekben emberről emberre kell tudnunk megnézni, hogy ki az, akiben a bizalom helyreállítható.
[00:42:20]És ugye ha tovább visszük, én kifejezetten félnék attól, ha lenne egy általános válasz arra, hogy kinek lehet megbocsátani, és kinek nem, mert rengetegféle különböző helyzet van, és még egy csomó dolgot nettó nem tudunk.
[00:42:37]Tehát igen, el kell beszélgetni emberekkel.
[00:42:42]Ezek a beszélgetések időbe tellenek.
[00:42:42]Nem is mindig olyan eredménnyel végződnek, ahogyan leülünk beszélgetni.
[00:42:46]Tehát a a végén lehet, hogy más a vég kifejlett.
[00:42:51]Nyilván vannak esetek, amikor egyértelműen vállalhatatlan az illetővel való együttműködés folytatása, és akkor az végetér.
[00:42:57]Volt már ilyen.
[00:42:58]Az előbb mondtam egy ilyen esetet.
[00:42:58]Igen.
[00:43:00]Tehát a vállalhatatlan minőségű tanulmányok.
[00:43:02]Na ezt befejezzük.
[00:43:02]Tehát ilyenek is, ilyenek is vannak, de ugye egy külső szerzőről volt szó.
[00:43:07]saját munkatársak esetében ott ott számos olyan faktor van, ami még esetleg az illető személy anyagában sem feltétlenül van benne, vagy vagy nem teljesen van benne.
[00:43:19]Tehát én nagyon félek az általános válaszoktól, hanem meg kell nézni azt, hogy pontosan milyen helyzetben van az illető.
[00:43:28]Mondok még egy példát.
[00:43:28]Védett kor.
[00:43:31]Tehát ugye valaki mintogy nyugdíjba vonulás előtt már ugye öt év ugye ez a bizonyos védettkor határa védett korban lévő személyt munkajogilag is bonyolultabb elbocsátani, arról nem beszélve, hogy hogy az illetőnek mondjuk milyen esélye lenne lesznek a jövőben.
[00:43:48]És persze lehet azt mondani, hogy de hát nem szociális foglalkoztató.
[00:43:49]Jó, mindenki gondoljon bele mondjuk a saját védett korban levő rokonai helyzetébe.
[00:43:56]Ez egyik dolog.
[00:43:56]A másik, hogy mindenkit alapvetően a teljesítmény alapján kell és célszerű megítélni, hogy az emberek képesek fejlődni.
[00:44:03]És valójában egy csomó esetben nem tudjuk, hogy hogyan fog tudni dolgozni egy kutató, hogyha ez szabadabb légkörben dolgozhat.
[00:44:10]Hát eddig tényleg, mint a kuktán a fedő, így le volt nyomva a kreativitás.
[00:44:16]Tulajdonképpen nem meglepő, hogy hogy igen-igen gyartam minőségű anyagok is születtek.
[00:44:21]Egy csomó esetben simán elképzelhető az, hogy az illető, ha egy rendes alkotói folyamat, peer review, többször elolvasunk egy cikket, közösen gondolkodunk rá, hát lehet, hogy sokkal jobb teljesítményre lesz képes.
[00:44:33]Tehát meg kell adni a fejlődés lehetőségét, és nem azt akarom is máshol, hogy nincsenek vörös vonalak, a korrupció az vörös vonal.
[00:44:43]Tehát ha ilyen esetre bukkanunk majd mondom nyolcadik munkanap nem tudjuk, ott ott nyilván nincs kegyelem, mert nem lát, mert a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményének az az egyszerűen nem felelne meg.
[00:44:55]De a kutatók esetében, tudományos munkatársak esetében, meg néha az adminisztratív munkatársak esetében is nem hiszem, hogy létezne általános válasz.
[00:45:03]Meg kell nézni egyes eseteket.
[00:45:06]Igen, idők.
[00:45:09]nemzetbiztonsági átvilágítás például fog kelleni, merthogy én úgy képzelném külső szemlélőként, hogy azért az ott kutatók látnak olyan anyagokat, amiket én mondjuk újságíróként soha nem fogok.
[00:45:22]Ez egy koncepcionális vita volt egyébként a külügyiintézetektől.
[00:45:24]a külügyiintzett történetét végigkíséri, hogy hogy a munka munkavállalóknak legyen-e hozzáférésük ugye szaknyelven minősített anyagokhoz, hogy az intézetben magában legyen-e hozzáférés, tehát legyen olyan távközlési eszköz, olyan számítógép, amin ilyesminket lehet olvasni.
[00:45:42]Itt nagyon tudatosan az a döntés született, hogy nem.
[00:45:46]Tehát ha belegondolsz, akkor egy kutatóintézet épületében, hogyha van minősített anyaghoz hozzáféres, ennek van egy csomó információ biztonsági követelménye.
[00:45:54]El elzárva kell tartani azt a gépet, zsilipelni kell az épületben.
[00:45:59]Onnantól minősített információ van egy épületben, akkor jóval bonyolultabb külföldi delegációkat fog adni.
[00:46:05]Sokkal zűösebb az, hogy mondjuk jöhet egy vendégkutató három hónapra, vagy akkor folyamatosan az épület részét le kell választani.
[00:46:13]Úgyhogy az a döntés született, hogy a külügyiintézet épületében fizikailag nem lesz hozzáférés minősített információkhoz.
[00:46:18]Nekünk mint vezetőknek nyilván át kell menni a nemzetbiztonsági átvilágításon.
[00:46:24]Ez normális követelmény.
[00:46:26]Tehát nekünk lesz, vagy hát ugye van lesz hozzáférésünk ilyen információkhoz, de egy kutató esetében egyáltalán nem biztos, hogy szükséges.
[00:46:36]Egyáltalán biztos, hogy az illető akarja.
[00:46:40]És nyilván ameddig nincs átvilágítás, addig nem fog hozzáférni ilyesmikhez.
[00:46:43]Pont tehát megszűnik az a gyakorlat, ami korábban egyébként létezett.
[00:46:46]És bizonyos nyomokat mi is találtunk erre, hogy például minősített anyagokról szó szerint fizikailag levágták a minősítést, azt a fejlécet, és akkor úgy úgy ment ki az anyag.
[00:46:56]Tehát ez a fajta felelőtlen információ kezelési gyakorlat nyilván megszűnik.
[00:47:01]Az pedig ugye megint ez egy szakmai és kicsit ilyen ilyen elemző értékelői kérdés is, hogy jó-e az, ha egy alapvetően nyílt forrásból dolgozó kutató az hozzáfér minősített információkhoz?
[00:47:15]És képzeljünk el egy interjúhelyzetet.
[00:47:18]B tehát én dolgoztam olyan munkahelyen, ahol volt hozzáférésünk ilyesmi.
[00:47:20]Ez az egy állandó stresszforrás, hogy akkor azt most elmondhatom vagy nem, akkor ez minősített volt.
[00:47:27]Nem is emlékszem, most akkor mi legyen.
[00:47:28]Nagyon könnyen bele lehet csúszni hibába.
[00:47:30]És ráadásul ha egy most ha egy kutató úgy ír meg egy nyilvános elemzést, hogy közben a fejében ott van egyébként, amit a minősített anyagban látott, akkor az az információ, amit ő becsatornáz, az részben átfed azzal az információval, amit mondjuk a nemzetbiztonsági szolgálatok csatornáznak be, hiszen ő is olvasta azt az anyagot, és hiába nem írt róla, mennyi nem hülye, de azért ott van a fejében, hogy ő ezt látta.
[00:47:53]És ilyen módon, amikor ez a nemzetbiztonsági szolgálatóktól jövő információ, meg kutatóktól jövő információ mind bemegy a döntéshozatali központba, az az adott minősített információ, amit a kutató is látott, az lehet, hogy duplán értékelődik.
[00:48:08]Ez torzítja az értékelést.
[00:48:11]Tehát azt nagyon-nagyon nehéz lenne szétválogatni, hogy egy alapvetően nyilvános forrásokból dolgozó kutató gondolkodását hogyan befolyásolná az, hogy a minősített is hozzáférne, és ez mennyire torzíthatná az értékelést.
[00:48:25]Tehát ez ez egy komoly szakmai vita.
[00:48:25]Ezt rengeteg európai külügyintézet lefolytatja saját magában.
[00:48:29]Van olyan modell, ahol van hozzáférés.
[00:48:33]Nálunk nincses és nem is tervezünk ezek változtatni.
[00:48:35]egyéni szintű hozzáférés nyilván a vezetőknek van, meg ugye a nemzetbiztonsági átvilágítás, aztán befejezem, az nem is csak a hozzáférésről szól, az a megbízhatóságról is szól.
[00:48:44]Tehát, hogy nem jelentünk kockázatot Magyarország nemzetbiztonságára nézve.
[00:48:53]Teljesen normális, hogy át kell minket világítani.
[00:48:55]Másképp kérdezem egy picit.
[00:48:55]Akkor ugyanezt végiggörgettem a csapatunk menőpont a oldalon a külügyi intézet honlapján.
[00:49:06]Normálisabb otthon szerinted az, hogy EU-val foglalkozó kutató, ahogy mondtad, nincs.
[00:49:10]Ellenben van két szerb, de hogy szerb állampolgárnak tűnő kutató a csapatban.
[00:49:16]Tehát ez mi?
[00:49:18]Hát ez jól mutatja a konnektivitásnak a elég adhok jellegét.
[00:49:20]Tehát az, hogy van szerb, vagy van éppen más nemzetiség a harmadik világból, tehát az Európai Unión kívül harmadik országokból, ez az egyik része a az, hogy valóban a az anyagkészítésben milyen súlyokat állítanak be, amire utal az, hogy ez vajon lehet-e nemzetbiztonsági kockázat, ebben az intézet eddig is és ezután is együtt fog működni a megfelelő szolgálatokat.
[00:49:44]Tehát ez nem is kérdés.
[00:49:46]Hogyát azt nyilván nem fogjuk tudni visszafejteni még ebben a percben, hogy az előző érában, ahogy ez volt [torokköszörülés] a Kis Szilárd ügyben, meg számos ismert oknyomozó újságírós ügyben, hogy volt jelentés arról, hogy valaki kockázat, és ennek ellenére elfogadták-e mondjuk az intézeti jelenlét.
[00:50:01]Ez engem is érdekelne.
[00:50:01]Ha lesz, vagy volt ilyen ügy és erről tudomást szerzünk, az nyilván megérdemli majd a sajtó figyelmét, de az, hogy együttműködünk a szolgálatokkal, és ha bárki ilyen szinten kockározatot jelent, az nyilvánvaló nem fog velünk dolgozni.
[00:50:18]De hozzáteszem, van még egy réteg, tehát amit András mond arról, hogy inputoljuk és hogyan érnek össze a tudások az állami gazdagás különböző ágaiban.
[00:50:24]Ez ugye egy probléma, de egy másik kérdés, és ez felveti azt, hogy egyébként a kettőnkön kívül legyen-e még egy olyan vezetőelemzői szeniorgárda, akik mégis rendelkeznek átvilágításra, de nem azért, hogy olvasgassanak, hanem hogy le tudjanak ülni a többi átvilágított minisztérium vezetővel beszélgetni.
[00:50:41][horkantás] Tehát az, hogy mi mondjuk a külügyi stratégiáról tudjunk beszélgetni a bemrak parton, ahhoz egyszerűen kell, hogy a kollégák rendelkezzenek átvilágítással.
[00:50:48]Pont ezért a generál megbízhatóság végett, merthogy 15 éve nincs külpolitikai stratégiája az országnak.
[00:50:54]Ráadásul van hatályos, csak a éged.
[00:50:57]Hát 2011 azért most gondoljunk vissza, hogy mi az, amit 2011 óta a kávéfőződ megvan, vagy tehát, hogy mi mi az, ami 2011 óta veled van, mert szerintem nagyon kevés dolgot tudnánk mondani.
[00:51:06]Én múltkor találtam néhány pólót, amit még Törökországba vettem, az azelőtt erről származik, és meglepődtem, hogy bírják, de azért azt elképesztően hosszú idő.
[00:51:13]No hát ezt nem nektek kell mondani, meg a hallgatóknak se a válasz online-on, hogy az ukrajnai hadszintértől kezdve a teljes amerikai Brexit Trump adminisztrációk, tehát hogy nyilvánvalóan ez ez finoman szólva nem hatályos, és a régióban mindenki másnak sikerült egyébként 2020 után is hozzányúlni a tollal a saját külügyi stratégiájához.
[00:51:35]Amit ígértem, hogy kikkel tervezitek ezt az ambíciót megvalósítani, azt azt most tenném föl.
[00:51:43]Tehát feltéve, hogy ez a csapatunk menőpont lehet, hogy pár hónapon belül kicsit máshogy fog kinézni.
[00:51:51]Ö tényleg honnan tervezitek, nem tudok jobbsz, összegerebezni azt a gárdát?
[00:51:59]Mert ha én így körülnézek, akik nem tudom, a régi külügyi intézetből elszegődtek ide-oda mindenféle intézetekbe, külföldre mentek, szóval, hogy hogy ez egy emberpróbáló feladat összetrombitálni őket.
[00:52:13]Mit lehet mondani azoknak, akik már külföldön egzisztenciát építettek, vagy éppen egzisztenciaépítésben vannak?
[00:52:23]Említettétek a posztszovjet térséget, a Balkán térséget?
[00:52:25]Legalább három kutatót tudok mondani, aki mondjuk szenior kutató lehetne a külügyiintézetben, de külföldön van, mert hát ilyen-olyan okokból távozni kényszerült.
[00:52:34]Szóval, hogy tényleg kikkel és mikorra.
[00:52:42]A jó, hogy a válasznak van egy könnyű része, merthogy pályázatokat tervezünk kiírni.
[00:52:46]Tehát nem azt szeretnénk, hogy susmusba menjen az a történet, hogy te ismered azt, és akkor hátha ha fölhívjuk, akkor hajlandó eljönni.
[00:52:55]Tényleg szeretnénk megnézni azt, hogy pontosan mire van igény házon belül, és utána ki fogjuk írni, hogy márpedig ide egy junior, ide egy senior, oda pedig egy kutatócsoportvezetői pozíciót is meg tudunk nyitni.
[00:53:06]A reménység tényleg az, hogy akár a európai térségen belülről tudunk hozni magyarokat, akik az emlegetett okok miatt hajlandók bevállalni ezt hozzánk hasonlóan.
[00:53:14]Tehát ez szerintem egy fontos reklámhelye részi is, hogy egyszerűen ki fogjuk tenni a honlapra is, közösségi médiára is, hogy kiket keresünk.
[00:53:25]Ez valószínűleg egy elképesztően nagy feladat lesz, mert csak az elmúlt hat napunkban, hét napunkban térti vevénnyel is kaptam életrajzot.
[00:53:33]Az összes social média felületen kaptam életrajzot, és hát emailben pedig ugye hegyek jönnek.
[00:53:39]Nyilván ez a publikus personánknak is köszönhető, és azt gondolom, hogy van egy lendület abban, hogy pont mi érkeztünk meg az intézetélére, és szívesen dolgoznának emberek velünk.
[00:53:49]Pedig hát ugye nem is ismernek minket, lehet, hogy mi is húsebbők vagyunk.
[00:53:50]De a az elképzelés az, hogy lenne egy jó hangulat, ennek örülünk.
[00:53:54]De ezt szelektálni kell, tehát hogy tényleg egy egy szakmai szelekcióban bízunk és ezt végig kell vigyük.
[00:54:00]Azt hiszem, hogy az őszünkben ez egy nem kis munka lesz, hogy ezeket valamilyen módon normálisan processzáljuk, mert egyszerűen ha körbenézel, azért nincs is olyan nagyon sok hely, ahol Magyarországon most külpolitikai jellemzők el tudnak helyezkedni.
[00:54:13]Tehát néhányan nyilván bemehetnek HSVokba ide-oda és akkor egy picit érintik ezt a területet, vagy elmentek akadémiába és valameddig ott elnavigálnak, amíg esetleg nem mennek el a piacra.
[00:54:26]De tehát egy picike ország vagyunk.
[00:54:29]Mondjuk ugyanez Brüsszelben nyilván nagyon máshogy nézett ki, és ott tudsz ugye intézetből intézetbe ugrálni.
[00:54:34]Tehát egy egész másik karrier lehetőség ez a történet, ahogy mondjuk az angolsz 100zász világban az, hogy bemész egy külügyi intézetbe, az predesztinálja, hogy te akkor majd az adminisztrációba diplomataként betérhetsz, és lehet, hogy később újra visszamész egy intézetbe.
[00:54:46]Na, ez az ökoszisztéma itt nagyon kezdetleges állapotban van, tehát ezen dolgozni kell, de azzal, hogy pályázatot írunk itt, tényleg szeretnénk azt mutatni, hogy keressük a legjobbakat, és pont tegnap találkoztunk olyanokkal, akik egyébként még egy jóval korábbi pályázati körön bekerültek, és hogyhogy nem, hát abszolút európai szintű kutatók lettek.
[00:55:05]Tehát, hogy hogy ez egy működő, jó modell, és annak idején, amikor a kitekintőt indítottuk, ugyanígy működött a gyakorlói pályázaton.
[00:55:12]Ugye több 100 ember átment, és néhányan megmaradtak.
[00:55:16]Köztük egyébként volt olyan is, aki korábban intézetvezető volt.
[00:55:18]Tehát, hogy ez egyszerűen működik, és szeretnénk, hogy ebbe hí híni is tudjunk.
[00:55:25]És ugyanebből az is következik, és most egy picit kihasználom itt a műsor adta a lehetőséget.
[00:55:28]Mindenkit arra szeretne kérni, hogy ne küldjön fű alatt életrajzokat, meg ne gondolja azt, hogy mindenféle asztalatti megoldás lesz.
[00:55:36]Kollégák, lesznek pályázatok, arra lehet majd jelentkezni.
[00:55:38]Tehát tényleg a lehető legváltozatosabb csatornákon kapunk kapunk életrajzokat meg ilyen kísérőleveleket, hogy ez a nem tudom most improvizálok, de hogy általán iskolai osztálytársunk voltunk és akkor izé nem, tehát ez nem így fog eldőlni.
[00:55:53]Tehát a az uram bátyám világ meg az, hogy hogy politikai előítás alapján kerülnek be emberek szakmai pozíciókba, ez végetér.
[00:56:03]És nem az történik, hogy úgy teszünk, mintha mintha végetért volna, de valójában Morry Gigmond rokonokjának írjuk a második kötetét.
[00:56:09]Nem komolyan gondoljuk.
[00:56:13]Arról pedig ez szerintem neked lesz izgalmas dilemma majd egy következő podcasthoz.
[00:56:17]Tehát, hogy olyan emberek küldenek ajánlásokat életrajzokkal, akik az elmúlt öt vagy akár több évben nem szóltak hozzám, de most hirtelen megjelennek.
[00:56:26]Sok barátod lett.
[00:56:26]Igen.
[00:56:27]Tehát ez világos.
[00:56:27]Átéltem már ezt annak idején, tehát hogy van ennek egy hatása, de az, hogy veszed azt a lendületet, hogy elküldöed valakinek, akihez hát valószínűleg tudatosan nem szóltál hozzá, és akkor most azt várod, hogy egyébként egy ennyire nehéz helyzetben hirtelen [zihálás] megnyíljanak a csatornák.
[00:56:45]Ö ez nem tudom, hogy pontosan mit mond el a lelki állapotáról az országnak, és és hogy kell ezt kezelni, vagy hogy ez az emberi természet sok ezer éves működéséből következik, és nekem nem kéne meglepődni, de azt hiszem, hogy ezt tanulságos így megélni, és aztán meglátjuk, hogy majd a memuárjainkban mit kezdünk ezzel.
[00:57:05]Nekem nem tűnik úgy, hogy ti kétségbe lennétek esve a humán erőforrás problémák miatt.
[00:57:10]Én én bevallom, egy kicsit borulátó vagyok.
[00:57:12]Tehát ha most nekem föl kéne hívnom, vagy podcastba be kéne hívnom X témáról és X régióról bárkit, hát nagy problémákba vítköznék.
[00:57:23]Figyelj, a megint visszakérdezek, hogy segítene, hogyha kétségbe lennénk esve?
[00:57:27][nevetés] Jellemzően nem.
[00:57:30]Úgy mint a Rác Andrási válasz.
[00:57:30]Igen, de nem tényleg.
[00:57:32]Tehát, hogy mennyiben segítene az, hogyha ha fűhöz fával szaladgálnánk, hogy úristen, nincs ember, és nem tudunk megszólalni erről erről vagy arról.
[00:57:39]a lehető legrosszabb, amit valaki tehet ebben a műfajban, hogyha nincs szakértője, akkor olyasmiről kezd el ő maga beszélni, ami ez nem ért.
[00:57:47]Tehát, hogy ha nincs képesség valamire egyelőre, akkor abban a kérdésben a külügyintézet nem fog megnyilvánulni, mert nem tudna szakmai véleményt mondani.
[00:57:56]És az adófizetők felé az a felelősség, hogy amit mondunk, az lehetőség szerint megalapozott legyen.
[00:58:02]És egyébként, hogy hogyan lehet megszólalókat találni, hogy egyébként Magyarországon belül is óriási tehetségek vannak az egyetemi szférában, csak egy csomó embert nem látunk.
[00:58:11]Én nagyon szerencsés vagyok.
[00:58:13]Én az Ötvös kollégiumnak lehettem tagja, ugye az ELTE szakkollégiuma, és időnként el szoktam járni szakkollégiumi konferenciákra, vagy legalábbis el vagy vagy ha nem tudok elmenni, akkor elolvasom a konferenciakiadványokat meg ilyeneket, hogy lássam, hogy kik azok, akik feljövőben vannak a saját saját területemen.
[00:58:30]Hihetetlen intellektuális kapacitás van szerte az országban.
[00:58:32]Meg kell találni ezeket az embereket.
[00:58:34]És én nem gondolom azt, hogy mindenkit ismernék, meg keveset is voltam itthon, meg minden.
[00:58:40]Erre lesz jó a pályázat.
[00:58:42]Igen, szeptember elején még nem lesz teljesen felállt és feltöltő struktúra.
[00:58:46]Január elején remélhetőleg már majd jobban néz ki.
[00:58:48]Tehát kérdezted a timeline több hónap minimum.
[00:58:51]És annyit tennék még hozzá, ugye kint megint a Jezsuita a vezetőképző tapasztalatai alapján megérkeznek fiatalok, vagy hát hozzámkép ugye fiatalok, de 25-35 éves emberek.
[00:59:03]egy olyan elképzeléssel a a munkaerőpiacról, ami nagyon ritkán volt átfedésben a valóság nagyobb szeletével.
[00:59:09]És azt hiszem, hogy amikor keresünk mondjuk egy junior kutatót, vagy akár egy szenioroktatót, akkor ezek életpályákba illeszkednek.
[00:59:15]Tehát nem embereket keresünk, akik az intézetből akarnak nyugdíjba menni, ahogy mi se innen fogunk gondolom nyugdíjba menni.
[00:59:23]Tehát innentől kezdve az, hogy egy ilyen tárgyaláson az a közös reflexió megengedett legyen és a munkakultúra része legyen, hogy te most bejössz ide három évre, aláz három évre, de nem hűségesküt kérünk, hanem azt, hogy most ebben a szakaszban ezt csináljuk meg együtt, és eldöntjük akár évenként, vagy a harmadik évén, hogy ki merre megy, hova mész, milyen jó, ha te tovább tudsz menni egyébként a Brügelbe, vagy egy menő tinkt tankbe valahol a világban, és tartsuk meg a kapcsolatot, és beszélgessünk.
[00:59:50]Hát ennek lenne a legnagyobb értelme, ezt be kell hozni.
[00:59:53]Ez részben egyébként azért az elszelett kutatóknál megvan, de ezt a hálózatot megint csak tudatosan kell építeni.
[00:59:59]És akkor itt egy egészen másik körről fogunk tudni beszélgetni a külügyi intézetnek az alumniáról a legtágabb értelemben véve.
[01:00:04]ami egy picit szervezetileg érdemes ehhez hozzátenni, akkor működnek jól kutatói struktúrák, hogyha van bent, tehát hogy a ha a korfának minden szegmense reprezentálva van, tehát nem csak tehetséges fiatalokra lesz szükség, hanem olyan szeniorokra is, akiknek feladatuk lesz, hogy igen, a fiatalabb kollégákat egy picit lehet terelgetni, néha kapcsolatrendszerrel segítve, néha csak abban, hogy hogy átnézzük a tanulmányt és beleírunk ilyeneket.
[01:00:32]Réhi külügyintézetben rendszeresen jöttek hozzánk dolgozni hosszabb, rövidebb időre hivatásai diplomaták, akik ugye éppen átsipeltek az intézeten.
[01:00:39]Nekem fiatalkutatóként óriási élmény volt, amikor egy ilyen szenior diplomata a saját maga szakmai szemével átolvasta az anyagomat, kihúzta a felét, mert hogy nem releváns, és beleírta azt, amit a döntéshozó szeretne látni, és az ember így elolvassa.
[01:00:53]Ja, hogy ezt így is lehet.
[01:00:55]Tehát, hogy ez a fajta, hogy a a szeniorok tanítgassák a fiatalabbakat, terelgessék, erre törekednénk, hogy valami ilyen struktúra jöjjön létre.
[01:01:05]Részben azért is mondtam az elején, rendszert próbálunk építeni, olyan rendszert, ami ahol aztán majd akik most fiatalok, 10 év múlva ezen a pályán maradnak akár itt, akár máshol, majd akkor segítik azokat, akik akkor fiatalok.
[01:01:16]Ezt így föl kell építeni ezt az egészet.
[01:01:20]Abba kapaszkodnék most bele, amit mondtál, hogy amit a döntéshozó olvasni szeretne.
[01:01:24]Ti ugye a Külügyminisztérium alárendeltsége vagytok, lesztek, vagyunk, abszolút vagyunk.
[01:01:30]Döntés, előkészítő, elemző anyagok gyártása a minisztérium felé is, ha jól értem a feladatotok lesz.
[01:01:39]Van-e helye kritikának?
[01:01:39]Föl lehet-e ezt küldeni?
[01:01:45]Számíthatunk-e arra, hogy egy problémás külpolitikai döntés esetén, ha behívjuk ide a munkatársatokat, és föltesszük neki a kérdést, hogy szerinte ez így rendben van, és ha a magánvéleménye az, hogy nincs rendben, akkor itt mikrofonmal is azt fogja mondani, hogy szerintem ez nincs rendben.
[01:02:00]Ugye két irányról beszélgetünk.
[01:02:03]Az egyik, hogy mit mond majd az elemzőnk, és az elemzőknek van akadémiai szabadsága, és egy másik kérdés, hogy mi mit írunk le nem nyilvános anyagban, és hogyan tudjuk ezt a döntés előkészítésből becsatornázni.
[01:02:13]Ugye az utóbbi nagyon izgalmas, mert azt gondolom, hogy talán pont ez az, ami a miniszterelnökségi évek alatt nem biztos, hogy mindig működött.
[01:02:20]Tehát ebben az a mandátum, hogy mi tényleg hozzuk be azokat a pontokat, amik kritikusak lehetnek, nehezek lehetnek, nem biztos, hogy a korábbi döntési irányokkal mindig korrelálnak.
[01:02:33]Pont ez a kérés.
[01:02:33]Tehát a azt gondolom, hogy a jó politikus az attól jó politikus, hogy ezeket nemhogy elviseli, hanem igényli.
[01:02:40]És ebben az az a új munkakultúra, ami érkezik a minisztériumban, az új körügyminiszterrel, hála Istennek ránk is ki fog sugározni, és ez egy elvárás.
[01:02:50]Tehát nem szabad elhallgatnunk ezeket a dolgokat.
[01:02:53]Jól ismerjük a történelemből, amikor ez sikerült az amerikai szolgálatoknak, és elég csúfos világégések lettek ebből.
[01:03:00]Tehát, hogy ebben most egy nagyon jó helyzetben indulunk.
[01:03:02]Ö és ha ezt sikerül még emberileg körbem bástyázni és tényleg egy rendszeres beszélgetést kialakítani nem csak miniszterel, hanem egyéb szinteken is, az lesz a az lesz az az ideális helyzet, amiben az intézet működése egyébként is el van képzelve, tehát hogy ennek így kéne működnie.
[01:03:16]A kutató pedig bejön hozzátok, és nyilván rengeteg [horkantás] ponton el fogja tudni mondani, hogy innen is lehet nézni, onnan is lehet nézni, és ebben benne lesz az a kritikai lehetőség, ami nagyon távol áll attól a propagandaigénytől, amit korábban néha láttunk.
[01:03:34]Csak azért kérdezem, mert ugye be mondtad a közéleti personát kettőtökkel kapcsolatban.
[01:03:40]Ugye neked volt egy heti hírleveled a Partizánon, meg külpolitikai műsorod.
[01:03:44]Hát azért kritikát ott is lehetett fölfedezni.
[01:03:47]Hát András 68000 követője a Facebookon, hát ők meg rendszeresen ehhez szokhattak.
[01:03:55]Tehát úgy is kérdezhetném, hogy marad-e a Facebookodon a vicces autóhirdetés meg a szintén vicces ám de néha szörnyű pozt szovjet zene, vagy továbbra is azért számíthatunk arra, hogy közéleti kérdésekben megnyilvánulsz, mert megnyilvánulhatsz.
[01:04:14]Abszolút megnyilvántok persze.
[01:04:14]Tehát azt várni nyilván nem megalapozott, hogy valaki a saját munkáltatóját a nyilvánosságban explicit módon kritizálja.
[01:04:23]Ez nem a szólásszabadság megsértése.
[01:04:25]Azt a a cég és alkalmazottak sem kritizálják a saját vállalatukat a nyilvánosságban.
[01:04:32]A és nagyon furcsa lenne egyébként, hogyha ez ha ez mindenhol működ, hogy ha ez ennek az alternatívája működne, de az, hogy az ember felelős értelmiségén adott esetben a saját Facebookjá leírja a saját véleményet, miért ne?
[01:04:43]És nyilván nagyon tehát az ember a gazdag Ferenca volt doktori témavezetőm, várjál, hogy miért ne?
[01:04:51]Azért ne, mert mertogy tehát látjuk, hogy egy miniszterelnöki kommentre rúgnak ki embereket.
[01:04:56]Szóval, hogy hogy ezért hát én szerencsére nem vagyok miniszterelnök, úgyhogy ez nem az én problémám.
[01:05:02]Olyan értelemben, hogy a a kommentelői oldalról a volt doktori témavezetőm, Gazdag Ferenc tanította ezt, hogy ha az ember egy kicsit elbizonytalanodik, általában segít, hogyha elolvassa munkakörű leírását.
[01:05:14]Az enyémben is benne van, hogy munkaidőn kívül is nyilván úgy kell viselkedni, ami az intézet jó hír nevét nem rontja.
[01:05:22]Tehát nem fogok anyázó kommenteket írni.
[01:05:24]Szép, surprise, eddig sem írtam annyázó kommenteket, de ha mondjuk véleményem van valamiről, miért nem mondhatná az ember felelős értelmiségeként?
[01:05:32]Tehát én nem látok ilyen korlátozást, és és nem gondolom, hogy lesz ilyen korlátozás, tegyük hozzá céltalan is, mert hogy ha elkezdjük korlátozni, nyilván az egy szabály, hogy az illető a saját munkahelyét a nyilvánosságban nem kritizálja.
[01:05:46]De ha elkezdjük explicite korlátozni azt, hogy jobb, ha meg se szólalsz, vagy csak ugye, mint az előző rendszerben, ilyen bulletpokkal mentek az emberek tévén meg rádióadásokba, és meg volt írva, mit mondhatnak, és mit nem.
[01:05:57]Ha ilyen korlátozásokat vezetnénk be, akármi, akár az államigazgatás más része, pont ugyanúgy megölnénk a kreativitást, ahogy az előző rendszer megölte a kreativitást.
[01:06:09]Tehát egyszerűen nem volna az nem elegáns ez dolog, de még csak nem is volna hatékony ilyen típusú korlátozás.
[01:06:18]Ide kapcsolódik, hogy bocsánat csak megfordítom gyorsan, mert tehát tényleg az a cél, és nyilván Andrással mindkettőnknek ez egy nehéz döntés volt, hogy azt meg tudjuk mondani, hogy ezt a típusú publikus personált teljesen ott tudjuk-e hagyni.
[01:06:34]És ez egy ez ez egy döntés.
[01:06:34]és aláírtuk azt a szerződést, amit aláírtunk, hogy igen, munkaidőnk kívül is civilizáltan viselkedünk, és nem fogunk nem fogunk olyan kritikákat gyakorolni, amit lehet, hogy korábban mondjuk gyakoroltunk az előző kormányzattal szemben a saját felületeinken, de azokat a sajtóháttérbeszélgetéseket, amin remélem te is ott leszel és a munkatársaitok is ott lesznek, és mindenki, aki sajtóként képes működni ott lehet, azokat viszont mi szeretnénk megszervezni nektek, és utána ti eldöntitek, hogy azoknak mely elemeit fogjátok kritikaként megjelenteni az adásokban, és mely mely elemeket nem.
[01:07:09]Tehát ilyen szempontból mi ebben a láncszalatban most arrébb csúszunk, és ezt tudatosan felvállaltuk.
[01:07:13]És viszont ismerve azt, hogy nálatok milyen típusú működések vannak, azt gondolom, hogy ebből egy nagyon jó együttműködés lehet.
[01:07:24]És bocs, és ez nem jelenti azt, hogy megússzuk a problémás eseteket.
[01:07:26]Tehát lehetséges, most teljesen hipotetikus példát mondok, tehát hangsúlyozom, az nem a valóság, de ha lenne egy kollégánk, aki elkezd a saját oldalára masszívan oltásellenes tartalmakat posztolni, hát az egy érdekes dilemma.
[01:07:44]És ez megint odavezet vissza, hogy nincs általános válasz.
[01:07:46]Tehát akkor lehet, hogy el kell kezdeni beszélgetni arra, hogy hogy miért gondolja így, vagy mit remélz elérni, vagy el lehet-e érni másképp azt, amit tervez elérni.
[01:07:56]Tehát nem nem tudok neked általában szabályt mondani arra, hogy a kollégákon mostantól lesz-e szájzár vagy nem lesz 100zár.
[01:08:03]Azt szeretném, hogy ne legyen százjzár, de előfordulat olyan helyzet, hogy ezt végig kell gondolni.
[01:08:06]Őszintén nem tudom, hogy mik fognak előfordulni, de a munkaszerződést úgy egyébként tehát, hogy a munkáltatójáról a nyilvánosságban senki nem fogalmaz meg névvel kritikát, ezt mindenki alá fogja írni, mint minden normális helyen.
[01:08:21]Ti hogyhogy nyilatkozhattok?
[01:08:24]Százzáról jut eszembe, tehát miért ülünk itt a stúdióban?
[01:08:29]Nem, hanem hogyhogy van erre úgy tűnik, hogy valamennyire szabad mandátumotok.
[01:08:36]Én nem láttam, nem tudom Kapitány István interjút, az egy hetes vagy két hetes vagy nem tudom mióta tart az energetikai krízis.
[01:08:42]Ő így nem szólalt meg.
[01:08:42]Tehát ez ez nekem így eléggé sok mindent elmond.
[01:08:49]Ne kérdezzétek, hogy hány minisztériumhoz van beadva interjúkérelem a miniszter felé, tehát küzdünk, maradjunk annyiban.
[01:08:57]Hát azért tehát tegyük helyre azt, hogy picit másosuljunk ebben a játszmában, tehát hogy megtisztelő összehasonlítást, de [nevetés] mi egy mi egy picike állab Zrt-nek a a vezetése lettünk, és ebben a minőségben viszont megkaptuk pont az emlegetett szép társadalmasítási feladatot.
[01:09:12]Tehát az, hogy mi tudjunk beszélgetni veletek, ez cél.
[01:09:14]Ö és ugye most nem arról beszélgettünk, amiről nem beszélgethetünk, hogy a magyar külpolitika holnap milyen kanyart vesz.
[01:09:22]Erre nem vagyunk felhatalmazva.
[01:09:22]Ezeket a döntéseket meg kell hozni a minisztériumban, de arról, hogy az intézet hogy működik meg azon a szinten, amin mi tudunk mozogni, arról mindig fogunk veletek szívesen beszélgetni.
[01:09:32]És van még egy eleme ennek, és ez picit patetikusan hangzik, de azért talán nem teljesen lényegtelen.
[01:09:36]Ugye a Magyarország szomszédságában 2014 óta zajlik ez a háború, 22 óta ez egy nagy léptékű háború.
[01:09:43]Az, hogy az ehhez értő kollégák megalapozottan elmondják, hogy mi történik, azt gondolom, ez a felelősségünk része is.
[01:09:53]Tehát vannak kollégáink, akik főállásban a posztszovjet térség folyamatait követik, egy olyan térség folyamatait, ahol az az ott zajló háború közvetlenül hat Magyarországra is.
[01:10:04]Azt nagyon-nagyon hatékony, talán ez nem jó szó.
[01:10:07]Tehát nagyon nem volna hatékony, ha ennek úgy kéne működnie, hogy minden egyes kolléga minden egyes interjúját központilag koordinálni magával a miniszterelnökkel.
[01:10:17][torokköszörülés] Muszáj valamiféle autonómiának lennie, különösen olyan kérdésekben, ahol tényleg felelősséggel szólalhatunk és szólalnunk kell, hogy meg kell szólalnunk bizonyos kérdésekben.
[01:10:30]És már a a patetikus indukoknál tartunk.
[01:10:34]Azért szerintem mind a hárman rengeteg olyan tanulmányt olvastunk, ahol az van részletesen leírva, hogy a demokratikus stabilitást hogyan veszélyezteti a polarizáció.
[01:10:42]Tehát a politikai törzs kreálása harmadik országok érdeke által hogyan szedi szét a demokratikus működést.
[01:10:47]Az, hogy vannak emberek, akik tudnak a depolarizáción dolgozni.
[01:10:51]És ugye az előző magyar kormányzat a legszerencsétlenebb módon pont külpolitikai kérdésekből csinált fekete-fehér, sőt egyetlen árnyalatú kérdéseket, hogy ezeket vissza tudjuk hozni a társadalmi nyilvánosságban szakpolitikai viták szintjére, legalább néhányat, és meg tudjuk szabadítani ettől a tehertől ezeket a kérdéseket.
[01:11:14]Ez államérdek, tehát ez gyakorlatilag most tényleg demokratikus stabilitási érdek.
[01:11:18]Ebben a kettőnk szerepe nyilván a helyi értéken kezelendő.
[01:11:24]Ebben mind nagy emberne vagyunk.
[01:11:25]Meg a tény, hogy most itt ültünk veled, és te is erre vagy kíváncsi, és remélhetőleg nagyon sokan fognak még tudni erről beszélgetni kutatóktól szakkollégiumokig.
[01:11:33]Tehát ez egy nagyon nem alábecsülendő feladat, mert ha nem csináljuk meg, akkor annak nagyon jól tudjuk, hogy milyen következményei lehetnek.
[01:11:42]Utolsó kérdés.
[01:11:45]mondtad, hogy magyar külpolitikát és a a közelgő kanyarokat azt nem tudod kommentálni.
[01:11:50]Ami viszont eddig történt, azt talán lehet már valamennyire értékelni.
[01:11:59]Megfelel-e az elvárásaitoknak, vagy a reményeiteknek?
[01:12:02]Vagy az, amit mondjuk április előtt gondoltatok, hogy esetleg április után történhet az, ami azóta történt?
[01:12:10]És ha már a kritika kifejezéséről is beszéltünk, van-e olyan, ami ami esetleg problémás, vagy ha már akkor is külügyi intézetvezetők lettetek volna, akkor másképp tanácsoltátok volna a döntéshozóknak?
[01:12:25]M [horkantás] kormányzati szinten azért a három hónap nem egy nagyon hosszú táv, és látva azt, hogy az átadás átvételek a mai napig tartanak, nehéz azt mondani, hogy teljesen felállt az az irány, amit meg kell tudnunk ítélni.
[01:12:36]Ami nekem fontos volt a döntésben is, az az, hogy egyszerűen ránéztünk a térképről és felismertük Magyarország szomszédait.
[01:12:42]Tehát, hogy vannak szomszédaink, akikkel beszélni kell.
[01:12:46]Beszélni kell, mert a Tiszafolyó az nem Magyarországon ered.
[01:12:48]Tehát itt itt rengeteg olyan kérdés van a szomszédban háború zajlik a lengyelekkel sikerült egy négyszámjegyű viszonyrendszert elrontani.
[01:12:57]Tehát hogy ezek nagyon-nagyon fontos hívószavak, hogy itt vagyunk Közép-Európában, vannak szomszédaink, van közép-európai összefogásra lehetőséges.
[01:13:05]Ezt csináljuk.
[01:13:05]Azt gondolom, hogy ezt a miniszterelnök elég világosan elmondta már a székes-fehérvári beszédben is, és aztán később sokszor elismételte.
[01:13:10]Ez egy teljesen világos prioritás, amelyhez hozzácsatlakozik a Deklett európai balkáni régió.
[01:13:18]Hát és jól elfelejtette a Benes ügyet ennek oltárán.
[01:13:20]Nekem egy kicsit úgy tűnik.
[01:13:23]Szerintem várjuk ki a végét.
[01:13:23]Ugye az sem utolsó, hogy Szlovákiában egyébként választások jönnek.
[01:13:27]Tehát megint csak odajutunk el, hogy a polarizáció vajon mikor szabad és mikor nem szabad, hogy a belpolitikai érdekek felülírják a külpolitikai érdeket.
[01:13:34]Most ez a szlovák oldalon egy kicsit előre fog szaladni menthetetlenül.
[01:13:40]Itt azt hiszem a az igazán izgalmas kérdés az lesz, hogy megnézzük, hogy a határon túli pártok támogatási rendszere majd hogyan fog átalakulni és ez mennyire lesz versenyképes.
[01:13:48]Ugye ezt azért a szlovákiai magyaroknak egy komoly komoly feladat lesz.
[01:13:53]Tehát ha látjuk ezt a közép-európai fókuszt és ehhez rájon az, hogy egyébként Európában most zajlik a hét éves költségvetési kerettárgyalás plusz rengeteg a magyar ipart húsbavágó módon érintő tárgyalás a kínai szankcióktól energetikáig, akkor azért itt nagyon sok izgalmas nemzetérdek egyszer csak fölkerült a felszínre, amikről végre lehet beszélni.
[01:14:13]És ezekben az igazán izgalmas, és ahol az intézet horizontális szemlélet tud majd hozzátenni, az igazán izgalmas kérdések, amikor kénytelenek vagyunk prioritási sorrendet felállítani, mert dönteni kell, és ez lesz a politikus feladata, hála Istennek.
[01:14:26]ö mi ebben majd okoskodhatunk, de ez egy iszonyatos nagy politikai felelősség lesz, amiben az előző rezsim egyértelműen a hatalmon lenni, nem lenni érdekrendszerin kívül mást nem nagyon akart beszámítani.
[01:14:38]És egyébként nagyon röviden, hogy mit vártunk, vagy ehhez képest mi lett, érdemes visszaemlékezni, mikor a balti államok függetlenné váltak és teljes lusrációt csináltak, vagy hát ők azt gondolták, hogy teljes lustrációt csináltak, mondjuk egy Herman színű így is megtörtént, de mindegy.
[01:14:51]A 90-es évek első fele a balti államok külpolitikájának történetében tréfásabbnál tréfásabb működési zavarokkal van tele, mert hát teljesen új adminisztrációk jöttek létre, 21 néhány éves miniszterek szaladgáltak fel a világban, nyilván elrontottak dolgokat, mert ez a ez a tapasztalat meg a meg a rutin hiánya.
[01:15:12]Én valami hasonló forgatókönyvektől féltem, úgyhogy összességében én azt látom ebből a három hónapból azzal, hogy egy szóval nem állítom, hogy nincsen rengeteg probléma.
[01:15:22]De én sokkal rosszabbat vártam, sokkal sokkal nehezebb átmenetet vártam.
[01:15:26]Autoritár rendszerek lebontása az mindig nagyon-nagyon zűzovtékben is látjuk, mondtuk a balti példát.
[01:15:34]Én összességében eddig abszolút pozitívan pozitívan lepődtem meg.
[01:15:37]Részben egyébként valószínűleg azért is lehet ez a ez a pozitivitás, mert mert felszabadul egy tettágy a társadalomban.
[01:15:44]Ez mérhető egyébként, és egy csomó ember tényleg jól akarja csinálni, és együtt él azzal, hogy ja, lehet, hogy még adott esetben nincs egy fizikailag egy főosztály leülhet, van ilyen államigazgatási szerv, majd megoldódik.
[01:15:57]Tehát összességben ez a három hónap nekem egy nekem egy kifejezetten pozitív csalódás.
[01:16:01]Én sokkal beszéstebb voltam.
[01:16:04][horkantás] Ez a végszó az adásban.
[01:16:08]Kedves nézők, kedves hallgatók, az elmúlt bő egy órában az újjá alakuló Magyar Külügyi Intézet két vezetőjével, Feledi Botonnal és Rác Andrással beszélgettünk az intézmény örökségéről, az arról a múltról, amit ők átvettek, a tapasztalataikról és a jövőbeni terveikről.
[01:16:26]Köszönöm, hogy itt jártatok.
[01:16:29]Mi köszönjük.
[01:16:31]Ez a műsor, mint portálunk mindent tartalma közösségi finanszírozásból készült el.
[01:16:34]Kérjük, ha támogatónként mellénk állna, a válaszonline.hu/támogatásoldalt keresse fel.
[01:16:40]Jövő héten ismét Válaszpodcast.
[01:16:41]Mára köszöni figyelmüket Vörös Szabolcs.