„Példátlan pusztulást láttam” – így van esélyünk a hőség és a kiszáradás ellen
- A beszélgetés résztvevői Jakab Gusztáv paleobotanikus-természetfotós és Rác Lajos környezettörténész; téma a 2022 óta tartó, halmozódó dél-alföldi vízhiány és ökológiai válság.
- Gusztáv áprilisi terepbejárásai alapján figyelmeztetett: a természetes élőhelyek állapota rosszabb, mint 2022-ben, a talajvízszint másfél métert zuhant, tavasszal alig volt vízfelület.
- Rác Lajos szerint az 1540-es aszály súlyosabb volt, de egyetlen év; a mostani helyzet 2022 óta tartó megaaszály, amelynek végpontja ismeretlen.
- Jakab Gusztáv: az elmúlt 11 700 évben nem volt hasonlóan globális, gyors, ekkora mértékű felmelegedés; a korábbi klímaesemények lehűlések vagy regionálisak voltak.
- Az alföldi ökoszisztémák szétesnek: domináns fűfajok kihalás szélén, invazív fajok (nagyvirágú tóalma, jukka) terjeszkednek; a Békési Nagy-Sárréten az 1880-as évek óta nem látott élőhelypusztulás.
„Nagyságrendileg a maradék vizes élőhely az most szűnik meg. Ökológiai katasztrófa, minden patetikus túlzás nélkül, ami jelenleg zajlik ezeken a területeken.” – Jakab Gusztáv
- A vízvisszatartási próbálkozások csak oázisokat hoznak létre; a csatornáktól egy méterre már száraz a táj, ezért Gusztáv sürgeti a védett területek csatornahálózatának felszámolását.
- A gazdák és vadállatok helyzete drámai: az öntözési igények mintegy 90%-át elutasítják, a szénahozam töredékére esett, az erdészetek konténeres vízzel itatják a vadakat.
- Rác Lajos civil kutatócsoportot szervez „Etelka projekt” néven, hogy állapotfelmérésen alapuló ajánlásokat és forgatókönyveket dolgozzanak ki.
- Lajos szerint a politika érdemben nem foglalkozott a kérdéssel, a figyelem ciklikus; a bűnbakkeresés erősödik, például a jégeső-elhárítást vagy a meteorológusokat okolják.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A válság előre látható volt – Gusztáv áprilisi figyelmeztetése
A beszélgetés apropóját az adja, hogy Jakab Gusztáv paleobotanikus és természetfotós 2026 áprilisában a saját természetfotós oldalán figyelmeztetést tett közzé. Ebben arról írt, hogy a halmozódó vízhiány és a hosszú csapadékhiányos tavasz nyomán katasztrófa előtti állapotok tapasztalhatók, a helyzet rosszabb, mint a 2022-es rekordaszály idején volt. Gusztáv hangsúlyozta, hogy a jóslat nemcsak bejött, hanem az akkori várakozásait is felülmúlta a nyár.
„A természetes élőhelyek állapota egyértelműen jelzi a fenyegetés mértékét. A helyzet rosszabb, mint 2022-ben.” – Jakab Gusztáv áprilisi bejegyzéséből idézve *
Gusztáv elmondta, hogy tavasszal végzett terepbejárásai során, mintegy 250 km gyaloglás után jutott arra a következtetésre, hogy a folyamatok kifutása nagyon rossz lehet. 2022-ben még volt mit visszatartani: a csatornákban, mélyedésekben állt a víz, és csupán egy hűvös, száraz április vezetett el a katasztrófához. 2026-ra azonban a pusztákban már április közepén szinte alig volt természetes vízfelület, csak kiásott gödrök alján lehetett vízfoltokkal találkozni. Ráadásul a talajvízszint addigra másfél métert zuhant a térségben. Gusztáv ekkor már tudta, hogy ha egy-két hőhullám („hőkupola” – az év újszava) bekövetkezik, „kő kövön nem marad”.
Megaaszállyá áll össze a sok rossz év – a tartalékok megszűnése
Jakab Gusztáv hangsúlyozta, hogy jelenleg nem egyetlen aszályos évről, hanem több éven átnyúló, halmozódó hatású megaaszállyal van dolgunk (a kifejezést Pinke Zsolttól vette át, akinek mindketten agrártémájú dolgozatának bírálói voltak). A téli csapadék önmagában nem elegendő: 2026-ban ugyan januárban nagy mennyiségű hó érkezett, de utána két hónapon át alig esett, és a talaj gyorsan elveszítette a nedvességet. A természetes élőhelyek – különösen az alföldi szikes laposok – feltöltődéséhez jelentős téli és tavaszi csapadékra volna szükség, ez azonban egyre ritkábban adott, így gyakorlatilag nincsenek tartalékok.
Meddig nyúlnak a mérések? – A „mérések kezdete óta” kelepcéje
Rác Lajos környezettörténész elmondta, hogy amikor a hírekben „a mérések kezdete óta” kifejezés szerepel, az legtöbbször 1901-től értendő, mert Szentimrey Tamás addig végezte el a magyarországi adatsor homogenizációját. Bár Budán már 1780-tól vannak hőmérsékleti észlelések, a csapadékadatok csak 1841-től állnak rendelkezésre, és ezek története nagyon kalandos, illetve az észlelési körülmények folytonos változása miatt csak korlátozottan használhatók.
A kérdésre, hogy volt-e már hasonló aszály, Lajos emlékeztetett, hogy a Réthly Antal-féle időjárási eseménygyűjteményt sokszor pontatlanul idézik. A forrásokat nem Réthly Antal maga gyűjtötte, hanem 1948 után, a szerzetesrendek feloszlatásakor elbocsátott, filológiailag jól képzett papok és szerzetesek fordították le latinból és németből. Ráadásul a korabeli forrásokban sok a toposz, a súlyosságot jelző retorikai fordulat, amelyet nem szabad szó szerint venni („embert ettek” – ez egy toposz, hangsúlyozta Lajos).
Történeti párhuzam: az 1540-es megaaszállyal
Rác Lajos egyértelművé tette: az 1540-es megaaszály súlyosabb volt a mostaninál. Akkor 11 hónapon át nem esett érdemi csapadék Közép- és Nyugat-Európában. A hőhullám is jelen volt, és a mostanihoz hasonlóan téli aszály előzte meg. Lajos elküldte a szerkesztőknek a Pfister és Wanner európai klímatörténeti könyvének francia fordítójától kapott diagramot, amely az 1540-es eseményt szemlélteti. A mostanival ellentétben akkor azonban egyetlen évről volt szó, amelyet egy viszonylag csapadékos időszak (a kis jégkorszak keretei közt egy melegebb fázis) követett, így a rendszer regenerálódhatott. A mai válság lényege éppen az, hogy 2022 óta folyamatos a hiányhelyzet, és nem tudjuk, meddig tart.
„1540 [az aszály] 2,3-2,4 fokkal melegebb volt, mint a referenciaidőszak átlaga, de ez egy év volt. […] A mai helyzetben 2022 óta benne vagyunk egy olyan helyzetben, ami nem tudjuk, hogy meddig fog tartani.” – Rác Lajos *
Lajos megjegyezte azt is, hogy a boszorkányüldözések kézikönyvének (Malleus Maleficarum) kiadásai szorosan követték a nagy krízisidőszakokat, így az 1540-es évek hőmérsékleti görbéjén is látszik a társadalmi stressz. Emellett egy erdélyi párhuzam: amikor a török megszállás idején Erdélybe mediterrán növények (pl. gránátalma) érkeztek, az Szabó T. Attila hipotézise szerint egy 1520–1560 közötti meleg időablaknak volt köszönhető, amely lehetővé tette e fajok megtelepedését, majd később pincékben teleltették át őket.
A paleobotanikus perspektívája: ennyire globális, gyors felmelegedés nem volt az elmúlt 11 700 évben
Jakab Gusztáv a holocén (az utolsó jégkorszak utáni, mintegy 11 700 éves időszak) éghajlattörténetét vette alapul. Kiemelte: az utóbbi 150 évben vannak ugyan mérési adataink, a távolabbi múltra azonban proxy (helyettesítő) adatokból következtethetünk (jégfúrások, üledékvizsgálatok, pollenanalízis, árvaszúnyog-fejtokok izotópvizsgálatai stb.). Bár ezek az adatok nem éves, hanem inkább évtizedes felbontásúak, mára elegendő mennyiség gyűlt össze ahhoz, hogy globális trendeket mutassunk ki.
Gusztáv nyomatékosította: a jelenlegi felmelegedéshez hasonló, globális, gyors és ilyen mértékű esemény nem található a holocénben. Azok a gyors változások, amelyeket a múltból ismerünk, vagy visszahűlések voltak (pl. a 8200 éve történt 8.2K esemény, amelyet egy észak-amerikai olvadékvíztó – Agassiz-tó – kitörése váltott ki, és közel 160 évre visszarántotta az európai klímát), vagy regionális száraz-hideg periódusok (ilyen volt a 4200 évvel ezelőtti esemény is, amelyet sokáig a kora bronzkori társadalmak összeomlásával hoztak összefüggésbe, de ma már inkább csak időbeli egybeesésnek látják).
A 8.2K esemény és a 4.2K esemény sem analóg a mostanival, mert egyik sem volt globális, és egyik sem melegedéssel, hanem lehűléssel járt. Gusztáv ezzel nem mond ellent Rác Lajos 1540-es párhuzamának, mert az az aszály egyetlen – igaz, nagyon súlyos – év volt, és regionális jelenségnek tekinthető.
„Az elmúlt 2000 évben hasonlóan globális, ilyen gyors, ilyen mértékű felmelegedés ilyen sebességgel nem volt, és az elmúlt 11 700 évben sem volt. […] Ami viszont a mostani nagy aszály mögött van, az egy globális folyamat.” – Jakab Gusztáv *
Hangsúlyozta, hogy a mai éghajlati átrendeződés az egész Földön megfigyelhető: melegszik az atmoszféra és az óceánok, emelkedik a tengerszint, a jégtakarók drámai ütemben fogynak. Azok az érvek, hogy „volt már ilyen, majd elmúlik”, veszélyes kibúvók, amelyek gátolják a szükséges beavatkozásokat.
Az 1863-as nagy aszály tanulságai és a modern összehasonlítás
Gusztáv utalt rá, hogy 1863 nem egyetlen év, hanem egy négy-öt éven át húzódó aszályos időszak volt (az ő korábbi írásaival szemben most már jobban ismeri a hátteret). Az osztrák klímatörténész, Karl Huszlinger kutatásai nyomán tudjuk, hogy ez is inkább egy hűvös éghajlati esemény volt, a kis jégkorszak utózöngéje, amelyet nagy mennyiségű sarki jég felhalmozódása, egy La Niña esemény és egy kisebb vulkánkitörés is felerősített. A felszínen hasonló jelenségek – kiszáradó talajfelszínek – jelentkeztek, de a kiváltó okok alapvetően mások voltak.
Rác Lajos hozzátette: az 1863-as aszálynak kimutatható hatása volt a kiegyezésre, mert világossá tette mind a magyar, mind a birodalmi vezetés számára, hogy az ilyen válságokat csak együttműködve lehet kezelni. A hatvanas évek után indultak be a vízügyi és meteorológiai szervezeti kutatások is. A mostani helyzetben viszont hiányzik a történelemből ismert politikai felismerés és konszenzuskényszer.
„Példátlan pusztulás” a terepen – a növényzet és az élőhelyek drámai átalakulása
Jakab Gusztáv szerint jelenleg az alföldi ökoszisztémák újraszerveződése, szétesése zajlik, hasonlóan ahhoz, ami a nagy éghajlatváltozások (pl. a jégkorszak vége) idején történt: fajok halnak ki, új fajok jelennek meg, a korábbi életközösségek felbomlanak. Ezt a folyamatot szemléletes hasonlattal érzékeltette: mintha egy Lego-űrhajó darabjait folyamatosan elveszítenénk, és a szomszéd gyerek más elemeket hozva valami egészen újat építene a helyén. A pusztákon nyílt talajfelszínek, lékezett gyepek alakulnak ki, ahonnan a korábbi domináns fajok eltűnnek.
Megdöbbentő példák sokaságát hozta:
- Réti ecsetpázsit: az alföldi üdébb szikes gyepek domináns fűféléje. Míg 15 éve elképzelhetetlennek tűnt, hogy visszaszorulhat vagy kihalhat, ma valóban a kihalás szélére sodródott.
- Pusztai csenkesz, veresnadrág csenkesz – a szárazságtűrőnek vélt fűfélék is eltűnőben vannak.
- Ugyanakkor egyes őshonos fajok kitörnek korábbi élőhelyeikről és más társulásokat is meghódítanak. Ilyen a magyar sóvirág, amely már nemcsak a szikes utak mentén, hanem löszgyepekben is tömegessé válik, vagy a ligeti zsálya, amely hasonlóképpen jól viseli a szárazságot.
- Az invazív fajok sokkszerű terjeszkedése is látványos. Gusztáv kitért a nagyvirágú tóalma (dél-amerikai vízinövény) esetére, amely Békés megyében már több tíz kilométer hosszan benőtte a csatornákat, tönkretéve a vizes élőhelyeket, és ha kiszabadul a Hármas-Körösön keresztül máshová (már Békésszentandrásnál is észlelték), akkor a horgászatot, az öntözést és a turizmust is súlyosan veszélyeztetheti.
- Jukka-invázió: korábban azt hitték, a jukka csak vegetatívan terjed, mert nincs meg a beporzója; mára gyaníthatóan megérkezett a jukkamoly, és a növény robbanásszerű expanziója figyelhető meg.
- A kaktuszok megjelenése a Duna–Tisza közi homokhátságon Gusztáv szerint inkább egzotikus érdekesség, nem a legsúlyosabb fejlemény; a valódi gondot az invazív vízinövények és a gyepalkotó fajok pusztulása jelenti.
Gusztáv felhívta a figyelmet, hogy ezek a fajok gyakran csak egy apró küszöbtényező átlépésére várnak, hogy ökológiai szerepük radikálisan megváltozzék, ezért a kisebb, ártalmatlannak látszó megtelepedéseket sem szabad félvállról venni.
A vízvisszatartás dilemmái: oázisok a sivatagban
Rác Lajos szerint a magyar válság szíve a vízkérdés, és ahogy a reformkor nagy programja a vízrendezés (lecsapolás, vízelvezetés) volt, a 21. századé a vízvisszatartás kellene legyen. Ez azonban messze nem valósul meg. Az egyik alapvető probléma, hogy a különböző szakmai és társadalmi csoportok – vízügyesek, természetvédők, gazdák – nem állnak szóba egymással, amit Lajos személyes tapasztalatai is alátámasztanak: a „kollégák olyanokat mondanak egymásra, amiért régen megkéseltek volna”.
Jakab Gusztáv a már létező vízvisszatartási próbálkozások (Vizet a tájba program, árasztások) kapcsán kijelentette: ezek csak oázisokat hoznak létre, és a valóságban a táj döntő része „sivatag” marad. Drónfelvételeket készített olyan helyszíneken, ahol a csatorna púposra van töltve, de a víztől egy méterre ismét kopár, száraz a táj. A kötött, szikes talajokon a víz hatótávolsága mindössze egy méter körüli a csatornáktól, ahogy ezt talajvízfigyelő kutak mérései is igazolják.
„Ez úgy néz ki, mintha Egyiptomot látnánk egy öntözőcsatornával. Ahova a víz kiszaladt, ott zöld, tőle egy méterre már sivatag van.” – Jakab Gusztáv *
A Hortobágyon egy 20 éve árasztott területet vizsgálva tapasztalta ugyanezt a jelenséget. Az árasztások ugyan segítik a kétéltűeket, madarakat, ökológiai folyosóként működhetnek, de a talajvízszint érdemi emelésére, a táj egészének rehabilitációjára nem képesek. A Körösökön meglévő duzzasztók sem hoztak érdemi javulást: a folyóktól 100 méterre lévő holtágak is kiszáradtak.
A csatornahálózat felszámolásának sürgetése
Gusztáv rámutatott, hogy a természetközeli területeken – Natura 2000 gyepterületek, mocsarak, hullámterek – még mindig folyik el a víz, mert a 100-150 éves csatornahálózat akadálytalanul elvezeti azt. A legfontosabb és legsürgősebb feladatnak nem a szántóföldek kivonását vagy nagyívű vízpótló rendszerek kiépítését tartja, hanem a meglévő csatornahálózat felszámolását a védett és természetközeli területeken. Mint mondta, a Hortobágyi Nemzeti Parkban és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület tevékenységében már több mint 1000 km egykori csatornát számoltak fel, és ezt a példát kellene kiterjeszteni országosan.
„Ne a szántóföldekkel kezdjük már, hanem természetközeli területekkel! A Natura 2000-es gyepterületeken, vizes élőhelyeken folyik el a víz. Az elmúlt 100-150 év csatornahálózata bele van húzva a tájba, és el kellene kezdeni ezt felszámolni, hogy legalább ne a talajvizet csapoljuk ilyen aszályos időszakban.” – Jakab Gusztáv *
Ez a munka Gusztáv becslése szerint még akkor is legalább 10-15 évig tartana, ha minden szükséges forrást biztosítanának. Szerinte az 1 millió hektár szántó kivonásáról szóló vita hamis dilemma, mert azonnal ellenállást vált ki a gazdákból, és eltereli a figyelmet a gyorsabban megvalósítható, természetvédelmi intézkedésekről.
A gazdák és a vadállatok drámai helyzete
Jakab Gusztáv a gazdákkal folytatott beszélgetéseiből is idézett:
- Egy dévaványai gazda mondta neki tavasszal: „Ha kihajtom a teheneimet, sírva fognak fakadni.” Amikor vizet igényelt a vízügytől a legelőire, azt a választ kapta, hogy nem tudnak oda vizet kijuttatni.
- Az öntözési igényeknek Gusztáv szerint mindössze kb. 10%-a teljesülhet; az esetek 90%-ában az elutasítás a válasz.
- Egy Bucsa környéki gazda arról számolt be, hogy a lekaszált széna tápértéke minimális, korábban hektáronként 7-8 körbálát takarított be, most 0,7-0,8 a hozam – elegendő csupán arra, hogy a jószág éhen ne haljon.
- Még a nemzeti parkok saját állattartásai is súlyos gondban vannak, noha erről keveset beszélnek.
- A válság nemcsak a haszonállatokat érinti: augusztusban a közösségi médiában terjedt, hogy az erdészetek már a vadállatok itatására is konténeres vízszállítmányokkal vonulnak ki, mert a természetes vízlelőhelyek, mélyedések mind kiszáradtak.
Birtokkoncentráció és tájhasználatváltási kényszer
Rác Lajos kiemelte, hogy Magyarországon a birtokkoncentráció ma nagyobb, mint 1935-ben volt, amikor a népi írók szomorú képet festettek a vidékről. A mezőgazdasági területek túlnyomó része nagybirtokosok („agrárvállalkozók”) kezében van, akik a 4-500-600 mm csapadékra optimalizált gazdálkodást folytatnak olyan körülmények között, ahol idén a Dél-Alföldön alig 180 mm esett. Ez a szakadék fenntarthatatlan, és rövidtávon két lehetőség van: vagy vizet kell juttatni ezekre a területekre, vagy át kell állítani a tájhasználatot a realitásokhoz.
Lajos felidézte, hogy a Hektár podcast egyik adásában egy gödöllőn végzett agrárvállalkozó 2025-ben arról beszélt: „Fiúk, hat éve nem termett a kukorica.” 2026-ban ugyanebben a műsorban más szakember, Berent Ferenc így fogalmazott: „A rulettkeréken a pirosra tettem, és amikor ránéztem, csak fekete volt.” Gusztáv hozzátette: a bevett vetési terveken és a hagyományos növénykultúrákon kívül sok gazdálkodónak nincs szakmai tudása vagy alternatív mintázata a váltásra, pláne, hogy a gazdatársadalom elöregedett, és Magyarországon a gazdák mindössze 20%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel – szemben a németországi 80%-kal.
A mintagazdaságok sorsa is elrettentő: a kishantosi modellgazdaságot (amely képzéseket is szervezett és bemutatta a fenntartható gazdálkodást) felszámolták, ami tovább rombolta a bizalmat az alternatív utak iránt.
Politikai és társadalmi bénultság – az Etelka projekt, az együttműködés hiánya
Rác Lajos bejelentette, hogy civil kutatócsoportot szervezett a dél-alföldi probléma kezelésére. A csoport, amelyet házon belül egyelőre „Etelka projekt” néven emlegetnek (utalva Dugonics András regényére), a következő tagokból áll:
- Kozák Péter, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője („klasszikus vízügyes”);
- Tögyesi Csaba, aki 2026-ban bekerült azon 25 kutató közé, akik a legtöbbet tették a Föld megmaradásáért;
- Magyar Kitti, agrármérnök, gazdálkodó, a Zöld Gerilla meghatározó alakja;
- Kállai Ernő, a 2007–2011 közötti kisebbségi ombudsman, jogász-szociológus;
- Vasár Gábor, földrajzos, aki a természet- és társadalomtudományokban, valamint területi tervezésben is jártas;
- valamint terveznek bevonni egy klimatológust is.
A csoport célja egy állapotfelmérésen alapuló, politikai diskurzusra alkalmas ajánlási lista és forgatókönyv-csomag összeállítása. Lajos hangsúlyozta, hogy az alapkérdés nem az, hogy meg kell-e csinálni, hanem hogy a szükségletek (vízigény) és a realitások (rendelkezésre álló víz) közti szakadékot miként lehet kezelni, és ez időben rendkívül sürgős.
Ugyanakkor Lajos szkeptikus: az elmúlt 16 évben a politika nem foglalkozott érdemben a kérdéssel, a szakértelmiség ki van éheztetve, le van gyengülve, és együttműködési problémákkal küzd. Ráadásul a közvélemény figyelme ciklikus – ahogy elmúlik a közvetlen krízis (pl. egy árvíz levonul vagy megérkeznek az őszi esők), a téma a hetedik-nyolcadik oldalra kerül.
„Át kell lépni az árnyékunkat, és szóba kell állni azokkal is, akikkel talán nem esik könnyen szóba állni, merthogy ezeket a problémákat csak együtt tudjuk megoldani.” – Rác Lajos *
Civilizációs emlékezetvesztés és globális időérzékelés
Lajos az Dipesh Chakrabarty klímafilozófus által megkülönböztetett globális (emberi) és planetáris (geológiai) idő fogalmát idézte. Jelenleg a társadalom szinte csak a jelenben és a közeli jövőben gondolkodik, elveszítette a kapcsolatát a távoli múlttal és a távoli jövővel. Konkrét példái e civilizációs emlékezetvesztésre:
- Miskolcon 2010-ben egy nagy áruház épült az ártérbe, majd mindent elöntött a víz.
- A vörösiszap-katasztrófa (2010) helyszínén a tározó gátja pontosan a Torna-patak instabil medrére épült, és ott rogyott meg.
- Szegeden a kézilabda-aréna egy olyan helyre épült, amely a Tisza egykori oldalágának (Kis-Tisza) a medrét és ártéri zónáját érinti.
Társadalmi reakciók – bűnbakkeresés és szorongás
Jakab Gusztáv a saját élményeit is megosztotta: 2022-ben még sokkolta az, amit látott, órákig bámult maga elé, de mint mondta, „mindenhez hozzá lehet szokni”. Ami 2022-ben sokkolt, az mostanra normalitássá vált. A klímaváltozás ténye ma már nem szorongást, hanem konkrét félelmet vált ki az emberekből – például amikor a Duna-parton látják az alacsony vízszintet, már nem szoronganak, hanem megijednek a valóságtól.
Rác Lajos személyes tapasztalata is beszédes: egy klíma nélküli irodában dolgozik, napjait alsógatyában, két ventilátor mellett tölti, és éppen azok a témák váltak a legégetőbb politikai kérdésekké, amelyeket azért választott, hogy elkerülje a politika kereszttüzét. Így most kényszerből vállal szerepet a nyilvános diskurzusban és a civil kutatócsoport szervezésében.
Gusztáv amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a társadalmi reakciók gyakran bűnbakkeresésbe torkollnak: tavaly Széchenyi István és a vízügy volt a céltábla, idén a meteorológusok és a jégeső-elhárítás került előtérbe. Ő maga is tapasztalt ellenséges hangulatot egy gyulai előadása során, amikor a globális klímafolyamatokat hangsúlyozta a helyi jégkár-elhárítás szerepe helyett.
„Amikor az egész világban ilyen krízishelyzet van, akkor ne a helyi jégkár-elhárítást tegyük ezért felelőssé. […] Nincs olyan gomb, ami visszafordítja ezeket a dolgokat. Le lehet állítani a jégeredszert, állítsák le, nem lesz minden a régi ettől még.” – Jakab Gusztáv *
Rác Lajos röviden visszautalt az 1360-as évek példájára: Nagy Lajos király idején, egy elhúzódó aszály sújtotta az országot, de az uralkodó azonnal megtiltotta a gabonakivitelt, és vámmentes belső kereskedelmet hozott létre a regionális hiányok kiegyenlítésére. Ez is mutatja, hogy a politika képes (és képes volt) gyors kríziskezelésre – de ennek ma nincs nyoma.
A szemléletváltás szükségessége és a remény morzsái
A beszélgetés végén Gusztáv azt hangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség a polgárok részéről is: amíg az emberek attól félnek, hogy egy vizes élőhelyen szúnyog vagy bűz lesz, addig a vízügyi szervek sem fognak változtatni gyakorlatukon. Ugyanakkor a folyamatok már elindultak: a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület munkája és a nemzeti parkok néhány mintaterülete azt bizonyítja, hogy természetközeli körülmények között a vízvisszatartás működik. A léptéket kell drasztikusan növelni.
A műsorvezető felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió új „rewilding” (visszavadítás) kezdeményezése forrást is biztosíthat e munkához, ami legalább elvi lehetőséget teremt a nagyobb léptékű beavatkozásokra. Gusztáv viszont felhívta a figyelmet a természetvédelmi területek katasztrofális állapotára: a Békési Nagy-Sárrét peremén olyan szintű élőhelypusztulást látott idén, amilyet utoljára az 1880-as évek lecsapolásai idején írtak le. Ahol nincs külön nemzetiparki vízpótlási program, ott gyakorlatilag befejeződik a nagy lecsapolás – a maradék vizes élőhelyek is megszűnnek.
„Nagyságrendileg a maradék vizes élőhely az most szűnik meg. Ökológiai katasztrófa, minden patetikus túlzás nélkül, ami jelenleg zajlik ezeken a területeken.” – Jakab Gusztáv *
A beszélgetés zárásaként mindkét vendég azt vallotta, hogy a helyzet súlyossága ellenére a proaktív alkalmazkodás és a közösségi cselekvés jelenthet kiutat, nem pedig a bűnbakkeresés vagy a tagadás.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Medmax szerű repettesre száradt alföldi tájat” – valószínűleg „Mad Max-szerű repedésekre száradt alföldi tájat”, de az ASR torzítása nem oldható fel teljes bizonyossággal.
- „kiződőt a határ” – a szövegkörnyezet alapján „kizöldült a határ”, de nem egyértelmű.
- „Car Huslinger” – nagy valószínűséggel „Karl Huszlinger” osztrák klímatudósról van szó, pontos név nem ellenőrizhető.
- „Vasár Gábor” – a földrajzos neve bizonytalan, lehetséges, hogy „Vásárhelyi Gábor” vagy más.
- Az 1540-es aszály bemutatásához Rác Lajos egy diagramot küldött, mely „Pfister és Wanner” könyvéhez kapcsolódik; az átiratban „Fister Vanner”, később „Fister Wner” szerepel – a két szerző (Christian Pfister és Heinz Wanner) összevonásából keletkezhetett.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:09]Hogyan éljük túl klímaváltozás és alkalmazkodást Magyarországon címmel jelentettük meg egy évvel ezelőtt az ökológiai és vízhelyzetről szóló kiadványunkat.
[00:00:20]Medmax szerű repettesre száradt alföldi tájat és tevekaravánokat pakoltunk a címlapra.
[00:00:26]És sokan ezt akkor kritikával illették, merthogy túlzó.
[00:00:32]Aztán megérkeztünk 2026-ban.
[00:00:35]Mi történik a tájjal és az ökoszisztémával?
[00:00:36]Mennyire példátlan ez a helyzet, és milyen alkalmazkod alkalmazkodási stratégiák működhetnek?
[00:00:43]Ezekről szól a mai műsorunk.
[00:00:43]Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat.
[00:00:45]A válaszonlán stúdiójában Borbás Barna és köszöntöm két kiváló vendégünket, Rác Lajos környezettörténészt.
[00:00:52]Szervusz Lajos!
[00:00:55]Szervusz!
[00:00:55]Én is köszöntöm a nézőket és a hallgatókat is.
[00:00:57]És Jakab Gusztáv paleo botanikust, biológust és nem utolsósorban természetfotóst.
[00:01:02]Szervusz!
[00:01:04]Szervusz!
[00:01:04]Én is köszöntöm a nézőket és a hallgatót, és köszönöm a lehetőséget.
[00:01:09]És köszönöm, hogy megint ezt a beszélgetést összehozhattuk.
[00:01:11]Amikor ennek a kiadványnak, amire az előbb utaltam, a bemutatóját szerveztük, akkor szintén veletek volt egy egy ilyen kisebb kerekasztalbeszélgetés, de annyira hát súlyosnak ítéltük ezt a helyzetet ugyanazoknak a kérdéseknek a szempontjából, amelyekről akkor beszéltünk, hogy úgy gondoltuk, hogy ezt most folytatjuk, nem megismételve, hanem inkább kiegészítve és felhív a figyelmet, hogy ez a kiadvány továbbra is elérhető nálunk.
[00:01:37]Tehát a a leírásban látható linken megrendelhető.
[00:01:41]Mindkettőtöktől vannak [torokköszörülés] benne anyagok.
[00:01:46]És akkor hadd kezdjem egy április 18-ai idézettel.
[00:01:48]Ez így hangzik: Katasztrófa előtti állapotok, habár kiződőt a határ, komolyak a figyelmeztető jelek, a halmozódó vízhiány és a hosszú csapadékhiányos tavasz következtében a szárazság jelei már most látványosak.
[00:02:01]A természetes élőhelyek állapota egyértelműen jelzi a fenyegetés mértékét.
[00:02:08]A helyzet rosszabb, mint 2022-ben.
[00:02:13]Ez Gustávnak a a fotós oldaláról, természetfotós oldaláról származik.
[00:02:20]Azt kell, hogy mondjam, hogy ez a jóslat nem, hogy bejött, hanem talán a te akkor rögzített elképzeléseidet is felülmúlta.
[00:02:27]Honnan volt látható április közepén, elején, hogy ennyire rossz lesz a helyzet Magyarországon?
[00:02:32]Hát őszintén szólva józan paraszt ésszel is belátható volt a helyzet annak, aki nem Budapestről szemléli a dolgokat, hanem kintjár terepen vidéken.
[00:02:42]Én a szokásos köreimet futottam így tavasszal.
[00:02:45]Ugye én ilyenkor óriási területeket járok be, hogy az alföldi területeknek az ökológiai állapotát térképezzen fel.
[00:02:53]és Dévaványa Szeghalom térségében ekkor kezdtem el a terület bejárásaimat, aztán körülbelül 250 kmes gyaloglás végénésre sikerült befejeznem ezt a munkát, és óriási változást láttam 22-höz képest, meg a korábbi évekhez képest is.
[00:03:14]Tehát nem kellett ahhoz Nostradamusznak lenni meg üvegggömb, hogy hogy lássam azt, hogy ez ez ennek a kifutása nagyon rossz lehet.
[00:03:24]Ugyanis 22-ben még azt láttam, amikor az emlékezetes aszály, első nagy aszálykatasztrófa volt az utóbbi években, hogy még volt mit visszatartani.
[00:03:33]Volt víz a csatornákban, volt víz a mélyedésekben, csak bejött egy nagyon száraz és mellette egyébként még akkor áprilisban hűvös időszak, és az elvezetett a 22-es aszálykatasztrófához.
[00:03:49]Most még ez sem volt.
[00:03:52]Tehát most április közepén már gyakorlatilag a pusztákban alig lehetett vízfoltokkal találkozni, csak kiásott árkokban és és mélyedéseknek mesterség és mélyedéseknek gödröknek az alján.
[00:04:07]És emellett ugye tudtam azt, hogy vagy vagy ugye tisztában voltam azzal, hogy a térségben egy másfél k métert esett a talajvíznek a szintje.
[00:04:15]Ha így fut neki a természet a nyárnak, és bejön egy-két hőhullám, egy ilyen megtanultok idén, vagy mindenki megtanulta a hőkupola kifejezést, akkor itt kőkövön nem maradt.
[00:04:29]Ezt már áprilisban lehetett látni.
[00:04:30]Aztán szerencsére enyhült a helyzet, de mégis csak bejött.
[00:04:35]Ezzel azt akarod mondani, hogy most tanultam egy kifejezést nemrég Pinke Zsolttól, aki Lajosnak volt talán doktorandusza, aki agrá bírálója voltam a dolgozatainak.
[00:04:43]Igen.
[00:04:45]Igen.
[00:04:45]Tehát neki van egy környezettörténeti és egy talajos Igen.
[00:04:49]egy agráros és egy történeti.
[00:04:51]Igen.
[00:04:51]És ő úgy nevezte ezt a helyzetet, amiben vagyunk, hogy mega aszály.
[00:04:54]Tehát ez a több éven átnyúló halmozódó hatású aszály.
[00:04:59]Te azt mondtad, vagy arra gondoltál áprilisban, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy annyi csapadék visszapótlódjon, hogy ebben ne legyen katasztrófa, vagy pedig a különböző predikciókból, klímamodellekből már lehetett látni, hogy ami jön, az túltesz például 2022-n?
[00:05:19]Itt tudni kell azt, hogy a természeti rendszereknek, legalábbis az alföldi pusztában, ahhoz, hogy feltöltődjön a talaj, ahhoz fel megtejenek vízzel a szikes laposok, szikes mélyedések, ehhez nagy mennyiségű téli csapadékra, meg utána tavaszi csapadékra van szükség.
[00:05:39]valamennyi téli csapadékunk volt, de a tavaszi már elmaradt, és látszott, hogy pillanat alatt a talaj fölveszi ezt a nagy mennyiség, nagyon mennyiségű, vagy váratlanul érkezett, azem januárban volt ugye ez a nagyon mennyiségű hó leérkezett, de utána körülbelül két hónapon keresztül semmi nem volt, és szépen innen eltűnt, és így futottunk neki aztán a nyárnak.
[00:06:01]Nincsenek gyakorlatilag tartalékok, nincsenek, nincsenek.
[00:06:04]Azzal, hogy pontosan mi történik a tájban, arról mindjárt beszélünk, de van itt egy hát állandóan előbukkanó kérdés, ami környezettörténeti, és most Lajoshoz fordulok, de majd a paleobotanikai tapasztalataidra is szükség lenne.
[00:06:18]Az összes híradásban, ami mostanában a hőmérsékleti rekordokról, illetve legkisebb vízszintekről, folyókban, tavakban volt szó, mindenütt oda kellett tenni, hogy a mérések kezdete óta.
[00:06:29]Tehát ugye amikor hőmérsékleti rekord van, akkor akkor ezt ugye ez ezek nem teljes történelmi idősorokra értendők, hanem a mérések kezdete óta.
[00:06:38]Most ezért élénk viták vannak azzal kapcsolatban, hogy volt-e már ilyen, tehát hogy átéltek-e már az emberi civilizációk ilyen hát gyorsaságú és mértékű felmelegedést?
[00:06:52]Lajos, átéltek vagy nem éltek át?
[00:06:57]Mielőtt erre válaszolnék, még a Gusztávra szeretnék reflektálni.
[00:06:59]Most nemrég voltam a Alsó Tiszavidéki vízügyi igazgatóságon Kozák Péternél, és ő mondta azt a bombót, hogyha Szegedre kiírnánk azt, hogy Szevia és dél Alföldre, hogy közép-mongolia, akkor semmi baj nem lenne, mert nagyjából azokat a fizikai feltételeket tapasztaljuk meg.
[00:07:15]Na most a műszeres észlelések, a rendszeres műszeres észlelések Magyarországon 1780-ban kezdődtek.
[00:07:22]Tehát a hőmérsékleti idősor az 1780-tól áll rendelkezésre Budán, merthogy ott kezdődtek az észlelések.
[00:07:29]Nagyszombatról helyezték át ide a meteorológiai obszatóriumot.
[00:07:32]Viszont nagyon kalandos és nagyon sanyarú sorsa volt ezeknek a ezeknek a az észlelőtábláknak, ahova fölvitték ezeket az adatokat.
[00:07:41]Ennek köszönhetően, hogy ennek következtében csak 1841-től vannak csapadék adataink.
[00:07:45]Ez az első dolog.
[00:07:45]A második dolog, amikor a a hallgatók azt hallják meteorológusoktól, hogy a műszes részlelések kezdetétől számítva az nem 1780-at jelenti, hanem 1901-et.
[00:07:59]Ennek az az oka, hogy Szent Imrei Tamás addig végezte el, valószínűleg ennek matematikai, statisztikai okai voltak, addig végezte el a homogenizációját.
[00:08:07]A homogenizáció azt jelenti, hogy úgy állítják a úgy korrigálják az idősornak a mindenfajta változó fizikai körülményeiből származó eltéréseit, a hely, a kitettség, a földrajzi viszonyoknak a befoly hatása, vagy a épített környezetnek a hatása.
[00:08:24]Ez nagyjából a 20.
[00:08:26]század elejéig korrigálható volt.
[00:08:29]Tehát amikor olvassuk ezeket a híreket, vagy halljuk ezeket a információkat, vagy a műszeres mérések kezdete óta, akkor ez gyakorlatilag a 20.
[00:08:37]század elejét jelenti.
[00:08:39]És akkor hogy állunk azzal, hogy tehát akkor ez nem egy olyan elképesztően nagy időtáv.
[00:08:43]Tehát mi van azzal?
[00:08:43]Például itt ennél az asztalnál is volt már olyan beszélgetőtársam, aki azt mondta, hogy a RLI antal időjárási események és elemi csapások Magyarországon című többkötetes művét, ha valaki felüti, akkor azért bőven talál ilyesmiket, hiszen ugye ő ezt kiterjesztette.
[00:09:01]Tehát ott ott nem 1901-től, hanem ha jól emzem, ott is valahogy az 1700-as évek elejétől nézte a az időjárási eseményeket Magyarországon.
[00:09:10]Tehát ezzel hogy állunk?
[00:09:13]Hát ez egy alapvető probléma, amikor a természettudósok történeti forrásokhoz nyúlnak, ugyanis hát rétli meteorológus meteorus, de réti meteorológus volt, de azt viszonylag kevesen tudják, hogy ezeket a forrásokat nem ő gyűjtötte.
[00:09:25]Nagyon hosszú és kalandos élete volt, többek között ebbe belefért az 1920-as években a török meteorológiai szolgálatnak a megszervezése Kemá lát kihívására legmagasabb polgári külföldi polgári török kitüntetéssel rendelkezik.
[00:09:41]tényleg nagyon kalandos élete volt.
[00:09:43]Viszont magát a forrásokat nem ő gyűjtötte, hanem ugye ő valamikor 1948 környékén nyugdíjba vonult.
[00:09:50]96 évesen halt meg 1970 76-ban.
[00:09:56]Igen.
[00:09:56]És lényeg az, hogy a Szent István társulatnak volt az elnöke és ugye '8-tól rossz idők kezdődtek a az egyházak számára és nagyon sok szerzetes és paper veszítette a a munkáját.
[00:10:07]És tulajdonképpen ez idézőjelbe téve kapóra jött Ritlinek, ugyanis ezeket a filológiailag jól iskolázott szerzeteseket, papokat maga köré gyűjtötte, és tulajdonképpen az a stáb, aki ezeket a forrásokat összegyűjtötte, lefordította magyarra latinból és németből az esetek döntő többségében, ez egy filológiailag iskolázott stáb volt, és tulajdonképpen ennek a rendezését végezte el a rétti.
[00:10:36]Nyilván ő is végzett levéltári kutatásokat, de a töredékét annak, ami belekerült ebbe a gigantikus gyűjteménybe.
[00:10:42]Ezzel most azt mondod, hogy végülis ezt ezt ne úgy olvassuk, mint szigorú tényirodalmat.
[00:10:47]Nem.
[00:10:47]Na most azért azért sem, mert hogy az emberek másképpen gondolkodtak.
[00:10:49]Tehát én már többször eldicsekedtem, amikor voltam nálad podcastban, hogy én a tradicionális világnak a a végét még sikerült elkapnom, és megtapasztaltam azt, hogy a a szóbeli kultúra az hogyan működik.
[00:11:02]Ö vannak toposzok, vannak fordulatok, amelyek nem feltétlenül a megtörtént valóságra vonatkoznak, hanem a helyzet súlyosságát jelölik.
[00:11:10]Emlékszem, írtam egy tanulmányt Ervár Konyi Ágnesnek 1993-ban megjelent gyűjteményes kötetében.
[00:11:16]És akkor az Ági néni mondta, hát akkor nekem ugye Ági néni volt közben hozzá.
[00:11:23]Igen.
[00:11:23]Igen.
[00:11:23]És mondta, leírtam, hogy hogy az egyik éhin edéi éhin kapcsán embert tettek, és azt mondta, hogy ez egy toposz.
[00:11:30]Ez egy toposz.
[00:11:30]Ezt nem kell komolyan venni, mert az emberek ebben a korban, hogyha valamit valaminek a súlyosságát akarták hangsúlyozni, akkor azt mondták, hogy ez annyira súlyos volt.
[00:11:39]És ezek mögött az esetek döntő többségében valódi információ és valódi esemény nem volt.
[00:11:44]Tehát amikor az ember forrásokat olvas, különösen a jelzőket vagy a a párhuzamokat tekintve, nagyon óvatosan kell bánni.
[00:11:52]Nagyon óvatosan kell bánni ezekkel.
[00:11:53]De ettől függetlenül ugye a kérdésednek az volt a magja, hogy volt-e ehhez hasonló.
[00:11:58]volt, volt természetesen, csak nagyon ritkán nagyon ritkán fordultak elő ehhez hasonló helyzetek.
[00:12:04]Egészen pontosan tudható, hogy az 1540-es mega asá az nagyobb volt, mint a mostani.
[00:12:09]Elküldtem neked, talán majd lesz lehetőség betenni a podcast beszélgetés mellékletébe egy egy diagramot, amit a Fister Vanner könyvnek a francia fordítója küldött át nekem.
[00:12:21]Az ez az európai 1000er éves klímatörténet könyve, amit te fordítot klíma társadalom Európába, és utána jelent meg a francia fordítás, tehát sikerült megelőzni a franciákat és és igen igen nemzeti büszkeség.
[00:12:34]Hát nem feltétlenül azért, de de úgy általában a kis nemzet, nagy nemzet és a a francia fordító megkeresett, és azóta is időnként üzeneteket váltunk, és lájkoljuk egymásnak a macskás képeit.
[00:12:48]Tehát intenzív szakmai kapcsolatot sikerült ilyen módon kialakítani.
[00:12:50]És az 1540-es aszály, amikor 11 hónapon keresztül érdemi nem esett Középés Nyugat-Európába, ez ennél súlyosabb volt 11 hónapon keresztül.
[00:13:03]11 hónapon keresztül.
[00:13:03]És mindent hozta hozott, ami a amit ami ami ami a mostani aszály körülményei között megtapasztalható.
[00:13:11]Tehát ho azokat az alacsony vízszinteket, hozta az infrastruktúrának a leépítését, hiszen nem lehetett szállítani gabonát, és mást sem, nem működtek a vízimalmok.
[00:13:20]Ö tehát beállt egy olyan válsághelyzet, egy olyan havária helyzet, ami teljesen hasonlított a mi mi viszonyainkhoz, azzal a nem elyagolható különbséggel, hogy ez egy tradicionális társadalom volt, amely alapvetően azért vidéki emberekből állt, akik valamiféle alternatív túlélésiér lehetőséget kereshettek.
[00:13:39]De ha megnézzük azt, ami nagyon fontos dolog, hogy 2008-ban globálisan az emberiség több mint fele 2008-tól kezdődően városokban él, ez nálunk Magyarországon a 1980-as vál szav nép népszavazás alkalmával billent át ez a mérleg.
[00:13:55]Jelenleg már 70%-a a magyar népességnek városokban él, tehát rá van utalva arra az infrastruktúrára, ami ugye azt jelenti, hogy ha vizet szeretne, akkor megnyitja a csapat.
[00:14:04]Ö, és hogyha bármi mást szeretne, akkor az infrastruktúra támogatására kell hagyatkoznia.
[00:14:10]Nagyon érdekesek voltak egyébként az 1540-es éveknek a menekülési technikái.
[00:14:16]Tehát ezekről mindjárt beszélünk, csak egy egy dolog, mert utána még a paleó szempontok is érdekesek.
[00:14:21]Szóval ez párosult egy olyan típusú hőhullámmal is, tehát az az aszály és a hőhullám együtt teszi elviselhetetlené azt, amiben vagyunk.
[00:14:32]Ezt a kihívást tapasztalták 1540.
[00:14:32]És ráadásul abban is hasonlított a mostani helyzethez, hogy egy téli aszály előzte meg.
[00:14:39]Tehát ez nagyon fontos dolog, hogy ugye októberben vetik át el a gabonát, ami a túlélésnek az alapvető feltétele.
[00:14:46]Tehát ahhoz, hogy rossz legyen, minden rossz legyen, ahhoz kell egy téli aszály is.
[00:14:50]Nálunk most ez azért súlyos, mertogy nem egy évről, egy év vagy két év történetéről van szó, hanem 2022 óta benne vagyunk egy olyan helyzetben, ami nem tudjuk, hogy meddig fog tartani.
[00:15:02]Ühüm.
[00:15:02]Gustáv, a paleobotanikai perspektíva az sokkal nagyobb, mint 1540.
[00:15:09]Amikor a példátlanságról beszélünk, akkor te neked mik ötlenek föl?
[00:15:14]Amivel érdemes itt foglalkozni, az az elmúlt 11700 év, amit ugye holocén időszaknak is hívunk.
[00:15:20]A jéghorszakban gyökeresen más állapotok voltak, óriási hihetetlen klímafluktuációkkal, ami mai szemmel már elképzelhetetlen istenments, hogy hasonlók legyenek.
[00:15:33]A holocén viszont általánosságban, és ez kicsit ellentmond az eddig elmondhatottból, de viszonylag kiegyenlített klímával volt jellemezhető, amiben voltak kisebb-nagyobb klímafuktuációk, amiket mi kisebb-nagyobb lehüléseknek, szárazságoknak, meleg hideg eseményekként éltük meg.
[00:15:52]De mielőtt válaszolnék erre a kérdésre, hogy ugye onnan indultunk ki, hogy ilyen már volt.
[00:16:03]Ühüm.
[00:16:03]És vajon volt-e már ilyen?
[00:16:03]Ahz először azt az ellenmondást kellene megnézzük, illetve azt a problémát kellene egy kicsit körüljárjuk, hogy miért olyan nehéz erre válaszolni.
[00:16:16]Itt az adatforrásokat kell megvizsgálni.
[00:16:19]Ugye Lajos elmondta azt, hogy Magyarországon több kissé több mint 100 éve foljanak rendszeres mérések és azóta kiterjedt megfigyelő hálózat, időjárási klíma megfigyelő hálózat van nem csak Magyarországon, hanem az egész világban.
[00:16:35]Nemcsak a lég levegőhőmérsékletét figyeljük meg, hanem nézzük az óceánok, értelemszerűen nem Magyarországon.
[00:16:41]Az óceánok vagy akár Magyarországon a vizeknek a hőmérsékletét, nézzük a talajoknak a hőmérsékletét, nézzük a krioszférának, tehát a jégtakarónak a változásait, kiterjedéseit.
[00:16:53]Tehát nagyon sok mindent tudunk.
[00:16:56]Nagyon komoly idő adatsoraink, nagyon komoly adatbázisaink vannak ilyen szempontból.
[00:17:04]Ö de ez csak az utolsó mondjuk 150 évre rendelkezünk ilyen mértadatokkal.
[00:17:11]Viszont minket azért, ha ez a erre a kérdésre válaszolni akarunk, hogy volt-e már hasonló, akkor nem mért adatokra, hanem laboratóriumban generált, előállított adatokra vagy szerzett adatokra is szükségünk van, amit a leginkább úgynevezett proxi klíma vagy proxi adatoknak hívunk, ami úgy néz ki, helyettesítő helyettesítő adatok, ami úgy néz ki, egyszerű konyhányelven megközelítve ezt a problémát, hogyha egy rétegben részarvascsontot találunk, akkor gyanítja a laikus is, hogy nagyon hideg lehetett.
[00:17:45]De ennél azért pontosabb adatokra lenne szükségünk, hogy meg ítéljük ezt a kérdést, hogy volt-e már hasonló esemény a múltban, mint amit most látunk.
[00:17:58]És ezekhez robbanásszerűen fejlődő tudományos technológiai laborlehetőségeink vannak.
[00:18:05]izotópvizsgálatok, például grönlandi jég jégpajzsban végzett fúrásokból, vagy mondjuk itt Magyarországon paleobotanikai adatokból statisztikai vizsgálatokból hőmérsékleti adatokat előállítani, vagy vagy paleontológiai vizsgálatokból is, például tavakban, hegyvidéki tavakban élő árvaszunyúnyagoknak, ugye ez ami most a kellemetlenséget okozza a Balaton környékén, ezeknek a fejtokját megőrzi az üleds akkor recens vizsgálatokból, jelenlegi vizsgálatokból tudjuk, hogy a különböző árvaszonyok, fajok milyen vízhőmérsékletet kedvelnek nyáron.
[00:18:43]És akkor ebből lehet következtetni a múltbeli klímának a változásaira.
[00:18:48]Nálunk is a tanszéken folynak ilyen jellegű vizsgálatok.
[00:18:54]Jó, de mi ezzel a probléma?
[00:18:58]Hát az, hogy ezek nem olyan típusú adatokat generálnak, vagy nem olyan típus adatokat szolgáltatnak nekünk, mint amit a jelenlegi mérések produkálnak.
[00:19:07]Esetleges egy egyrészt azért nem ugyanolyat, mert nem évről évre Igen.
[00:19:12]Vagy akár szezonálisan vagy napos adatokat meg pláne nem tudnak szolgáltatni, hanem az idősálán nézni, ugye itt különböző időskálákról van szó.
[00:19:21]Nem éves átlaghőmérsékleteink vannak, hanem mondjuk néhány évtizedes, legjobb esetben néhány évtizedes adataik vannak, amik nem a éghajlatti egy-egy extrém évet mutat mutathatunk ki, hanem általános trendeket lehet ezzel kimutatni.
[00:19:43]Ö viszont ez van, és ez ezzel tudunk ezzel tudunk dolgozni.
[00:19:50]Ebből ismerjük a trendeket.
[00:19:51]Na most robbanásszerűen nő a mennyiség ezeknek az adatoknak, és azért azt lehet mondani, hogy a minőséget azért mennyiséggel lehetne kompenzálni, és hogyha egy hasonló klíma változás lett volna a múltban, tehát hogy legalább 1 Cus fokos eltérés globálisan és tehát az egész földön előfordulna, akkor Most már ez ebből a nagy mennyisé adatból ki lehetne szűrni ilyen változásokat.
[00:20:27]De nem tudtok kiszűrni.
[00:20:28]De nem lehetett eddig.
[00:20:28]De és ez most a holocére ez ez a holocre ez a holre igaz.
[00:20:32]Vannak nagyon hirtelen változások.
[00:20:35]És akkor mondok konkrét példákat, ami egyetlen egy olyan esemény van, ami közel globális volt.
[00:20:41]Ez az úgynevezett 8200 BP év esemény.
[00:20:44]Itt érdemes talán ezt a BP évet egy kicsit definiálni itt ugye before present.
[00:20:50]Tehát a mondhatjuk úgy, hogy 8200 évvel ezelőtti ez a 8.2k Igen.
[00:20:57]8.2K esemény.
[00:20:59][torokköszörülés][horkantás] Ugye ez a present, ez nem a mai napot jelenti, hanem 1950-et.
[00:21:04]Amikor ugye a atomrobbantásoknak, nukleáris kísérleteknek a csúcsán olyan mennyiségű radioaktív izotóp került a környezetbe, ami akadályozza ezeket a izotópos kormhatározási módszereket.
[00:21:16]De egy a lényeg.
[00:21:18]Ezt a 8200 BP év eseményt, ezt elég pontosan ismerjük már.
[00:21:22]Gyakorlatilag szinte az egész Földről ki lehetett ezt mutatni.
[00:21:27]Viszont ezzel az több baj is van, amiért nem analógiája a jelenlegi változásnak.
[00:21:32]Az egyik legnagyobb baj, hogy ez egy hirtelen lehülés volt, ami körülbelül 160 évre visszarántotta főleg az északi atlantikumnak, illetve Európának a klímáját egy hát egy olyan két-3 czius fokkal, mondjuk Grönlandék meg egy olyan egy másfél fokkal Európá.
[00:21:48]Ez sem volt teljesen globális esemény, de közel annak mondható, ennek pontosan tudjuk a a hátterét.
[00:21:55]Volt egy úgynevezett Agasisó Észak-Amerikában.
[00:21:59]Ezt ne keresse senki a térképen, legfeljebb ős földrajzi térképeken kereshetjük ezt a tavat.
[00:22:04]De aki mondjuk látta a Jégkhorszak című mesefilmet, nagyszerű mesefilmet, az eb ennek láthatta egy kicsit ilyen elferdített sztoriját.
[00:22:14]Ugye itt az volt, hogy egy óriási kiterjedésű olvadékvisztó alakult ki körülbelül 8000 évvel ezelőttig.
[00:22:23]Ez megvolt Észak-Amerikában, és akkor megtalálta ez a tó a lefolyását az Atlanti óceán északi része felé, és egy ilyen özönvízszerű, hatalmas nagy áradással kitört az a az é az Atlanti óceán északi részére.
[00:22:39]És ez lefékezte az amokot, lefékezte a bukuá északatlanti bukuáramlást, ami körülbelül egy 160 évre megtorpant.
[00:22:51]Ühüm.
[00:22:52]És aztán szépen minden visszarendeződött a korábbi állapotban.
[00:22:54]De ez egy nagyon komoly lehülést okozott.
[00:22:55]Ühüm.
[00:22:58]Azután [torokköszörülés] van egy időben egy egy közelebbi esemény is, amire gyakran hivatkoznak úgy, mint mint a történelem egyik nagyítójára.
[00:23:03]Ez a 4200 BPV esemény.
[00:23:07]Most már ugye nem kell újra definiálnunk ezt a ezt a dolgot, ami ugye a kora bronzkori társadalmakban okozhatott egy törést újabban, viszont a régészeknek már az az álláspontja, hogy hát ez rég korábban egy divatos magyarázat volt, de valószínűleg csak egy időbeni egybeesésről volt szó, mint mint ok-okozati kapcsolatról.
[00:23:28]Ez volt a Holoci időszaknak a legnagyobb mega aszája, megadraut.
[00:23:33]Ugye eventnek mondják ezt.
[00:23:36]Akkor viszont egyenesítsük ki az ellentmondást, vagy valamit kezdjünk ezzel, mert ugye Gusztár, te most azt mondod, hogy hogy sok évezredes történelmi messzességbe kell mennünk, hogy a mostani változáshoz hasonló intenzitású eseményt találjunk.
[00:23:49]Viszont Lajos, te azt mondtad, hogy az 1540-es évek azok használatók analógiaként.
[00:23:56]Akkor most mi van?
[00:23:56]Na most az a helyzet, hogy a kettő nem mond ellent egymásnak.
[00:23:59]Tehát mi igen jó barátságban vagyunk a Gusztában, úgyhogy meg fogjuk találni a kompromisszót.
[00:24:03]Mind a kettő jól járjunk.
[00:24:05]A 1540-es az a mit promotáltam diagramot 2,3-2,4 fokkal melegebb, mint a nem tudom a referenciaidőszaknak az átlaga, de ez egy év volt.
[00:24:17]Egy kettő ugye a kiségkorszak alatt történt, ami egy csapad viszonylag csapadékos időszak volt.
[00:24:22]Tehát a tartalékok, amiről itt a Gustá beszélt az elején, azok föl voltak töltve.
[00:24:27]Egy normális évben föl voltak töltve.
[00:24:30]Nagyon érdekes egyébként most a jéger kapcsán ez előkerült.
[00:24:32]Ebbe az időbe adták ki, illetve 18 15.
[00:24:34]század végén a boszorkányok pöröje című kézikönyvet, ami annak az eldöntésére szolgált, hogy ki boszorkány, ki pedig nem vallatás és mindenfajta kínzások révén.
[00:24:48]És pontosan ki lehet mutatni, hogy amikor vannak krízisidőszakok többek között 1540-be, akkor újra és újra a hőmérséklet alakulását követi a könyvnek a kiadása.
[00:24:58]Ez egy nagyon érdekes ilyen indikátor.
[00:25:00]Egy az egyik dolog.
[00:25:00]Tehát ez egy egy év volt.
[00:25:02]Egy év volt, és előtte utána ami történt, az többé-kevésbé kiegyensúlyozta.
[00:25:06]A másik, ami nagyon érdekes dolog, ezt nem tudom igazán pontosan bizonyítani, ez egy inkább sejtés.
[00:25:12]matematikában én egy TTK-s vagyok félig meddig vagy nagyobb részt és TTK-s kollégiumban matematikusokkal éltem együtt.
[00:25:18]Tehát rám, hogy mondjam a gondolkod nagyon nagyon nagyon sok ragadt és felszínes természetesen, mert el nem mélyedtem a dologba és ugye a matematikában van ilyen, hogy sejtés.
[00:25:29]Még egyetemista voltam.
[00:25:29]Életem első nagy ösztöndíját kaptam meg Prátóba, és utaztam Firenzébe, és onnan mentem tovább Prátó, ott van Firenze közelébe és utaztam, és hát ugye franciául próbáltam kiművelni magam, és egy francia újságot olvastam, fölszállt egy úriember és elkezdett velem franciául beszélni.
[00:25:45]Hát nagyon kínlódtam.
[00:25:47]Mi mikor előtt a népszabadságot, áttértünk magyar nyelvre.
[00:25:51]Ő Szabóté Attila volt a Szabóé Anna költőnek a a papája, akivel aztán elkezdtünk beszélgetni klímáról, és ő mesélte el, hogy amikor jön a török megszállás, akkor megjelenik Erdélyben is, ami hát egy hűvösebb helye a Kárpátmedencének, megjelennek a meditárán növények, gránátalma, más ilyesmi.
[00:26:09]És a dolog azért érdekes, mert globálisan 1520 és 1560 között a kiségkorszak keretei között egy viszonylag meleg időszak volt.
[00:26:20]És a Szabói Attilának az volt a hipotézise, hogy ez az időablak alkalmas volt arra, hogy megvesse a lábát, és aztán tényleg levitték a gránátalmát a pincébe, hogy meg ne fagyjon.
[00:26:28]De szóval ez ez még ide egy ilyen apróság.
[00:26:30]A másik dolog, amit szerintem érdemes itt az elején elmondani, a Deep Shakbaratinak van egy van egy ilyen klímafilozófiai munkája, amiben két fajta időt különböztet meg.
[00:26:41]Azt mondja, hogy két fajta idő van.
[00:26:42]Van az embernek az ideje, ezt úgy hívja, ez a globális idő.
[00:26:45]annak köszönhetően, hogy az ember gyakorlatilag benépesítette és megszervezte a globális hálózatokat.
[00:26:49]És van a planetáris idő, ami tulajdonképpen a geológiai, biológiai evolúciós folyamatokat jelenti.
[00:26:55]Na most a most, amiben itt vagyunk, az tulajdonképpen két fajta most.
[00:27:00]Az egyik a globális időnek, az ember idejének a mostja, a másik pedig a a planetáris időnek, aminek sokkal nagyobb az idő pedig mélysége, a mostja.
[00:27:08]Na most ez a két idő, vagy ez a két fajta világ, ez összefonódott mindenféle módon, különösen a a az antropocénben, amikor az ember már geológiai hatású erővé vált, és képes néhány évtized alatt elégetni azt a több milliós fosszilis energiamennyiséget, ami rendelkezésre áll.
[00:27:26]Na most a a Dipes Csakatinak az a az a megoldóképlete erre, hogy tulajdonképpen az adhat esélyt a az ember számára, mert a a globális világnak a fókuszában az ember és az ember érdeke válnak.
[00:27:37]De hogyha ha használjuk a planetáris időt, a planetáris gondolkodást is, akkor tulajdonképpen a világhoz való viszonyunkat decentralizáljuk, és hogy ha erre képesek leszünk, akkor meg fogjuk úszni, ha nem leszünk képesek, akkor viszont nem.
[00:27:52]Ez jó.
[00:27:52]Én azt mondom, hogy térjünk vissza azért még erre a kis témára.
[00:27:54]Úgy érzem a válaszodban, hogy egy picit félreértettél.
[00:27:59]Rendben.
[00:27:59]Akkor nézzük meg.
[00:28:01]Bárkivel előfordulhat.
[00:28:01][nevetés] Én nem azt mondtam, hogy nagyon vissza kell menni ahhoz, hogy hasonlót találjunk.
[00:28:06]Igen, hanem arra akarok kilyukadni, hogy ha nagyon visszamegyünk, se találunk hasonlót a mai nap, maihoz.
[00:28:13][torokköszörülés] Ugyanis ezek az események, mind a 8200 BPV esemény, mind a 4200 év esemény nem jó analógiának a mostani változásra, mert hogy lehülés volt.
[00:28:24]Lehülések voltak.
[00:28:24]A 4200 BPV esemény is egy száraz hideg esemény volt.
[00:28:29]Ühüm.
[00:28:29]És ráadásul a 4200 éves esemény sem globális.
[00:28:33]Tehát azok a események, amiket itt emlegetünk, például az 1863-as is egy regionális eset volt.
[00:28:39]Tehát amikor azt mondják itt, az egyik vendéged is említette ezt, hogy volt már hasonló.
[00:28:46]Persze ha azt né, ha csak szemellenzősen Magyarországot nézzük, akkor volt már Magyarországon hasonló, de nem Magyarországot kell nézni.
[00:28:56]Ühüm.
[00:28:56]Tehát ez olyan, mintogyha azt mondám, hazajön a gyerek és azt mondja, hogy megbuktam matematikából.
[00:29:05]Hú, hát nem tanultál rendesen.
[00:29:05]Aztán kiderül, hogy az iskola összes gyereke megbukhat matematikából, akkor azért rágondolkozunk, hogy nem biztos, hogy a gyerek a hibás.
[00:29:13]Tehát kicsit körül kell nézzünk, hogy körülöttünk mi folyik.
[00:29:16]Ühüm.
[00:29:17]Mennyire globális az az esemény, ami itt most Magyarországon zajlik.
[00:29:19]És ez a mostani felmelegedés bizony globális.
[00:29:24]Tehát azt lehet mondani, hogy az elmúlt 2000 évben hasonlóan globális ilyen gyors, ilyen mértékű felmelegedés ilyen sebességen nem volt.
[00:29:34]Nem volt.
[00:29:35]És az elmúlt 10000 évben, vagy 11700 évben sem volt.
[00:29:38]Ami gyors események voltak, azok regionálisak voltak.
[00:29:40]Tehát voltak hasonló gyors események, de azok mind regionálisak voltak, vagy leülések voltak, mint a 8200 BP év esemény, de nem tudunk kimutatni ehhez hasonlót a múltban, tehát példa nélküli, analógia nélküli az, ami most folyik, tehát az, amikor valaki arra hivatkozik, hogy volt már itt hasonló, ez kibúvó.
[00:30:03]Ez egy nagyon könnyű mentség arra, hogy hogy miért nem teszünk meg mindent azért, hogy megakadályozzuk, vagy legalább lassítsuk ezeket a folyamat, illetve a volt már ilyennek a meghosszabbítása, az az, hogy elmúlik, tehát hogy hát hétszűk esztendő meg nem tudom, és akkor majd majd vége lesz, mert hát volt már ilyen, hogy nem tudom, kiszáradt a Velencei tó, meg hogy nagy aszály volt az Alföldön, majd jövőre vége.
[00:30:27]És hogyha itt megemlítettem a ezt a 1863-as, ami nem 63-ban volt, hanem egy négy-öt éven keresztül húzódó esemény volt, kicsit meg kell kövessem a olvasóimat is, mert pár éve még azt írtam róla, hogy nem tudjuk, mi volt ennek a hátterében.
[00:30:46]Most egy kicsit jobban beleástam magam a nemzetközi szakirodalomba.
[00:30:52]és egy Car Huslinger nevű osztrák pécsi klímatudós bizony nagyon jól feldolgozta az elmúlt 200 évnek a száraz eseményeit és kiderült az is inkább egy egy hűvös klímaesemény volt.
[00:31:09]Tehát korán sem olyan meleg volt, mint mint mai nap, hanem ez egyfajta utózöngélye volt a kis jégkorszaknak, és valószínűleg az lehetett ennek a hátterében, hogy nagy mennyiségű sarki jég halmozódott fel, rekordméretű sarkég halmozódott fel az északi féltekén.
[00:31:28]Ráadásul bejött egy lanin esemény a Csendes Óceánon.
[00:31:30]Nem ez volt a meghatározó, de rásegített.
[00:31:32]és még egy kisebb vulkánkitörés is volt.
[00:31:34]És emiatt Közép-Európában, Ausztriában is és és Magyarországon is hasonló viszonyokat lehetett látni, mint nálunk.
[00:31:45]Ráadásul ekkor már ugye a lecsapolások első lépései után vagyunk, és nem véletlenül kezdte el a helyi tiszenti lakosság is a lecsapolásokat színi.
[00:31:55]Ők csak ezt látták.
[00:31:55]Tehát van egy olyan lépés, ami azért azonos.
[00:31:59]Tehát ez a kiszáradó tavasszal kiszáradó talajfelszínek, azok mindkét eseménynél, mind a 22-es legutóbbi nagyszárazságnál, mind az 1863-as nagyaszálynál jelentkezett, de a globális vagy a regionális háttere az teljesen más volt.
[00:32:16]És ez az igazán ijesztő és figyelmeztető, hogy ami viszont a mostani nagy aszály mögött van, az egy globális folyamat.
[00:32:25]Ühüm.
[00:32:26]Azt az egész földön lehet figyelni.
[00:32:26]És itt nem csak arról szó, hogy melegszik az atmoszféra, hanem melegednek az óceánok, emelkedik az óceánoknak a vízszintje, a jégtakarók döbbenetes mértékben fogynak, és láthatóan elkezdett a Földnek a éghajlati rendszere átrendeződni.
[00:32:47]És ennek a része az a szárazság, amit most láttunk.
[00:32:52]1863-ban még ilyenről nem volt szó.
[00:32:55]Ühüm.
[00:32:55]Lajos, mi neked ez volt?
[00:32:57]Egy apró megjegyzésem lenne, csak tavaly hivatkoztam a egykori szakdolgozómra, Kis Kis Andira, aki ugye azóta Bécsbe távozott számos környezettörténész kollégámmal együtt, tehát a többség az már Kalandvágyból külföldön él.
[00:33:11]És neki időközben megjelent.
[00:33:14]Tavaly hivatkoztam rá, amikor ugyancsak a Husztával együtt beszélgettünk egy tanulmányára, ami a 14.
[00:33:20]századtól a 2022-es aszáig elemzi a különböző szárazságokat, és arra következtetésre jutott és áradásokat is, hogy az áradások soha nem okoztak problémát.
[00:33:30]Azokra volt egy menedzsment, amit amivel le lehetett ezeket vezetni.
[00:33:34]A nagyszárazságok viszont mindig megütötték a korabeli gazdaságot.
[00:33:35]A tradicionális viszonyok között is megütötték és hát most is megütik.
[00:33:41]Tehát, hogy van egyfajta folyamatosság ilyen szempontból.
[00:33:44]Tehát hogyha valami kockázat, akkor akkor az itt a Kárpátmedencében az a szárazság.
[00:33:48]Ühüm.
[00:33:50]Abszolút.
[00:33:50]És és az alkal még még egy dolog, hogy ugye ezt is megbeszéltük a múlt alkalommal, de hát nem lehet elégszer elmondani.
[00:33:57]Ugye a Fister Wner könyvnek az egyik fő következtetése, hogy 1988-ban becsukódott egy ajtó, átbillent egy átbillenési pont és egy teljesen új klímával állunk szembe, amihez nincsenek analógiáink.
[00:34:09]Erről beszélte Gusztáv is, hogy nincsenek analógiáink.
[00:34:13]Tehát nézünk, mint a halaszhatyorba, és próbálunk okosak lenni, vagy próbáljuk kikövetkeztetni, hogy mire lehet fölkészülni.
[00:34:19]Bizonyos trendek láthatóak, de itt itt alapvetően fontos.
[00:34:25]Most voltam a Ördögkatlan Fesztiválon Valuk Tibornak egy előadásán, és és ő beszélt arról hosszan, hogy az egyik legnagyobb problémája jelenleg a magyar társadalomnak a tudásnak a leértékelődése.
[00:34:37]Itt pedig arról van szó, hogy folyamatosan monitor monitoringolni kell, együtt kell működnie olyan embereknek, akik egyébként normális esetben nem nagyon állnának szóba egymást, mert egymással más nyelvet beszélnek, más infrastruktúrából jöttek, másképpen gondolkodnak.
[00:34:52]Tehát olyan kihívások előtt vagyunk emberileg is, meg szakmailag is, amire én azt gondolom, hogy magyar társadalom elég mérsékelten van fölkészülve.
[00:35:01]Egyműsársadalom, együttműködés vagy kihalás ez a jelszó, de ezzel még erre az alkalmazkodásra még egy kicsivel később térünk rá.
[00:35:08]De most megbeszéltük azt, hogy ilyen hosszú kanyarokkal meg lehet, hogy tudományosan, de végül is megállapítottuk, hogy lényegében mindenki hülyeségeket beszél.
[00:35:15]Most elnézést a konyhanyelvért, aki azt mondja, hogy erre analóg, erre ennek megfelelő események a múltban már történtek a klímában.
[00:35:23]Viszont a Gusztáva a terepi tapasztalataid érdekelnének.
[00:35:29]aki olvassa a akár olvasta ezt a nyomtatott lapot, akár nálunk a tavalyi riportokat, ahol elkísértünk téged déla földön több helyszínre dokumentálni a az ökoszisztéma átalakulását, vagy esetleg ismeri a fotós oldaladat a Facebookon, azt tudja, hogy miről beszélek.
[00:35:46]Meg amit említettél már az előbb, hogy elég gyakran járod a pusztákat és dokumentálod azt, hogy mi történik.
[00:35:53]Engem most az érdekelne, mert legutóbb megbeszéltük, hogy mik a fő tapasztalataid, de 22-höz és akár tavalyhoz képest is van-e olyan változás, vagy olyan típusú megerősödés, vagy vagy bármilyen hát új trend, amit megállapítottál, ami kiolvasható, aki olvassa a tájat, a növényzet változását, annak egyértelmű.
[00:36:18]Próbáljuk ezt ezt is egy kicsit most nem a ökológus szemszögéből nézni, hanem a paleökológus, a paleobotanikus szemszögéből.
[00:36:28]Jégkorszakvégi változások utána mi történtek, és ez hogy helyezhető be, vagy ez a mostani változás hogyan helyezhető el ebben a hosszú folyamatban?
[00:36:39]Tisztában kell lenni azzal, hogy amikor jelentős éghajlati változások zajlottak a földön, például a jégkorszak végén, akkor azt tapasztaljuk, hogy az addig meglévő biomok vagy ökoszisztémák elkezdenek felbomlani.
[00:36:56]Ez részben abból áll, hogy fajok halnak ki, vagy ritkulnak meg.
[00:37:02]bevándorló újfajok jelennek meg, és valami egészen új szerveződik a romokon, a maradványokon, és ezek ez az átalakulás eredményezi a jelenle vagy eredményezte a jelenlegi ökoszisztémának a kialakulását.
[00:37:19]Most milyen tanulságok vannak ebből?
[00:37:21]Jelenleg ugyanezt látjuk az Alföld, és ez egy nagyon ijesztő dolog.
[00:37:27]az, hogy nagyon komoly olyan fajcsoportok, fajok halnak ki, vagy szorulnak vissza, amire 10 évvel ezelőtt nem is gondoltunk volna, hogy ebből, hogy ilyen egyáltalán bekövetkezet.
[00:37:39]Mindjárt mondok erre konkrét példákat.
[00:37:42]Tehát gyakorlatilag jelenleg az ökoszisztémáknak egy újraszerveződése, egy átrendeződése zajlik.
[00:37:47]Mondok erre egy egy képszerű hasonlatot.
[00:37:51]Ezt valahogy úgy képzeljük el, mintogyha mondjuk karácsonykor a gyerek megkapja a legót, csillaghajót, űrhajót tud belőle kirakni.
[00:38:00]Aztán egy-két év alatt a darabjai elkezdenek elveszni.
[00:38:02]Az 1edét a gyerek elszórja a mindenfelé, és már nem tudjuk megtalálni, és már nem tudja azt a űrhajót újra kirakni, de átjön a szomszédgyerek és ho egy átmegyünk terápiába egyébként valami mást.
[00:38:20]mást más legarabokat, és kiraknak valami egészen újat belőle.
[00:38:24]Tehát most egy ilyen fajta átszerveződi, egy újraszerveződés zajlik.
[00:38:27]Mit látunk?
[00:38:30]Akkor mondjak konkrét példákat.
[00:38:33]Ugye arról van szó, hogy a szárazság és valószínűleg a nagy hőstressz miatt is a fajoknak egy része ezt már nem bírja.
[00:38:44]És ezt látjuk a alföldi területeken, hogy elkezdenek felnyílni a gyepek, elkezdenek új csupasz nyílt talajfelszínek, lékek, lyukak kialakulni ezekben az ökoszisztémákban.
[00:38:59]És ezt a helyi fajok, vagy akár betelepülő fajok kezdik el ezeket a helyeket elfoglalni.
[00:39:07]Mondok erre egy-egy példát.
[00:39:07]Megdöbbentő az, hogy például az a eddig szárazságtőrőnek gondolt fajok is elkezdenek kihalni.
[00:39:14]Pusztai csenkesz, Veresnadrág csenkesz, ezek a domináns fűfajok az Alföldi szikes és és löszpusztákon.
[00:39:22]vagy az e vagy a réti ecsetpázsit, ami az üdépszikes gyepeknek a a domináns tömeges faja.
[00:39:27]Ha valaki nekem azt mondja egy 15 évvel ezelőtt, hogy a réti ecsetpázsit a kihalás szélére sodródik, vagy legalábbis nagyon visszaszorul az alfö pusztákban, akkor bolondnak fogom, vagy bolondnak gondoltam volna, de most ezt látjuk.
[00:39:43]És akkor mi mi jön be helyette?
[00:39:46]Néha nagyon látványos ez a jelenség.
[00:39:49]Például a Camilla hihetetlen mennyiségben virágzik.
[00:39:51]Facebook oldalamon lehet erről gyönyörű drónos felvételeket is látni.
[00:39:56]És ami az utóbbi, csak hogy válaszoljak a kérdésre is most már forduljunk rá a válaszra.
[00:40:01]Ami látszik az utóbbi években, hogy néhány olyan őshonos faj, ami jól meghatározható helyet képvisel foglalt el az ökoszisztémában, az most elkezdi onnan kitörni és más élőhelyeket is elfoglalni.
[00:40:18]Például egy ilyen mindenki által vagy sokak által ismert faj a magyar sóvirág.
[00:40:24]Ismerős lehet, mert már itt Budapest környékén is a sózott utak mellett a mesgyében egyre jobban szaporodik.
[00:40:29]De az utóbbi egy-két évben megfigyeltem azt, hogy már a löszgyepekbe is tömegessé kezd válni.
[00:40:36]Miért?
[00:40:36]Azért, mert egy extrém módon szárazságtűrő fajról van szó.
[00:40:41]Tehát nem szikesednek el a löszgyepjeink, hanem ezeket a felnyíló területeket el tudja foglalni a sóvirág, vagy mondjuk a ligeti zsája, ami egy hasonló őshonos elterjedt fajunk, nagyon jól bírja a szárazságot, de hogy mondjak idegenekről is kevésbé örömteli, de nagyon látványos példát.
[00:41:03]Például ilyen a nagy virágú tóalma, ami egy dél-amerikai vízinövény, brutális mértékű szaporodásra képes, meg növekedésre képes, akár napi 10 cm-t képes növekedni ez a növény.
[00:41:17]és Békés megyében, főleg Békés megyének a keleti részén, tehát ugye Békés város, Tarhós, Vésztő környékén már több 10 km hosszúságban beborította teljesen a csatornákat.
[00:41:31]És ez óriási veszélyt jelent.
[00:41:34]Óriási veszélyt jelent.
[00:41:34]Ugyanis, hogyha kiszabadul innen, itt gyakorlatilag már tönkretette az helyi vizes ökoszisztémákat.
[00:41:40]Ha ezekről a helyekről kiszabadul, de már tudjuk, hogy lent van már Békés Szent Andrásnál is egészen a hármas körösön ez a növény, akkor az idegenforgalmat, beírta a horgászatot, az öntözési lehetőségeket a mezőgazdaságban tönkre fogja tenni.
[00:42:00]Márpedig most itt tartunk.
[00:42:00]Tehát gyakorlatilag azt lehet látni, hogy hogy van az élőlényeknek a csoportja, ami honos, ős honos nálunk, és most kitör egy új élőhelyre, egy új okoszisztémába, átalakítva a régieket.
[00:42:12]Meg itt vannak ezek az átkozott jövevények, és ezek is csak szinte mondani, hogy térdelő rajtban várták a lehetőséget.
[00:42:22]Ühüm.
[00:42:22][torokköszörülés] Lehet, hogy csak arra volt szükség, hogy kiszelektálódjon egy olyan állomány, egy néhány olyan példány, ami ki tudott törni ebből a korábbi megszokott élőhelyéről.
[00:42:31]Hol?
[00:42:34]Mire, mi az, hogy meg korábbi megszokott élőhely?
[00:42:36]Például a hévizítónak a kifolyója.
[00:42:39]Ott él ugyanez a nagy virágú tóalma.
[00:42:42]Hát ha bekerül a Balatonba, meg a Balaton környéki víz vízfolyásokba, hát akkor nem fognak örülni sem a horgászok, sem a turizmusból élők.
[00:42:48]Tehát komoly átalakulásokat lehet látni.
[00:42:54]Közben mondom a azoknak, akik most YouTube-on követik ezt, hogy szokásunktól eltérően meg is mutatunk a fotóidból néhányat tudunk illusztrálni.
[00:43:02]Tehát azért van az, hogy néha itt a képre rá rátesszük.
[00:43:03]De akkor ezek szerint azt mondod, hogy nem is az a legemblematikusabb, hogy mogy te is közöltél egy bejegyzést talán egy hónappal ezelőtt, hogy a Dunna Tisza közi homokhátságon megjelent a kaktusz és egészen látványos ilyen kaktusztelevények láthatók, hanem hanem ezek, tehát például az ilyen vizes élőhelyek mellett található invazív fajok.
[00:43:29]Tajonen a kaktusz az egy ilyen egzotikus érdekesség, amivel lehet sokkolni a a nézőket, de tulajdonképpen nem ez a lényeg.
[00:43:37]Nem cáfolnom kell.
[00:43:37]Akkor még egyszer elmondom, hogy mi a probléma.
[00:43:41]Jó, ezek a növények csak a startpisztoly eldördülésére várnak, és lehet, hogy csak egy apró kis olyan tényező kell, ami amiután át tudnak törni.
[00:43:53]Mondok erre egy példát.
[00:43:56]Például fotót raktam fel a Jukkának az inváziójáról.
[00:44:00]Néhány évvel ezelőttig az ökológusok úgy gondolták, botanikusok úgy gondolták, hogy hogy a Jukka az egy ilyen kultúreliktum, az egykori tanya, ahol Jukkát láttunk, ott valamikor tanya volt, és a tanyaudnak a nyomát őrzi annak a lyukkának az előfordulása.
[00:44:15]Miért?
[00:44:15]azért, mert nem tud szaporodni Magyarországon csak vegetatívan ez a növény.
[00:44:19]Tehát, hogy a töve valahova odakerül szeméttel, hulladékkal kidobva, akkor az meggyökeresedik, de nem tud magról, nem tud ivarosan szaporodni, tehát nem lesznek termései.
[00:44:28]Miért?
[00:44:30]Azért, mert nincs itt a beporzó szervezete a lyukkamy.
[00:44:31]Na most gyanítjuk azt, hogy most már megérkezett a lyukkamy is.
[00:44:36]Bár erről rovarászokat kell megkérdezni.
[00:44:38]És ezeknek a a az invázióknak a hátterében, amikor tényleg brutálisan terjed ez a növény, már valamilyen tényező ö tehető felelősség.
[00:44:48]Tehát erről beszélk, hogy elég egy apró nansz.
[00:44:51]Ühüm.
[00:44:51]Hogy egy olyan populáció megjelenjen, ami aztán robbanni tud.
[00:44:53]Tehát a kaktusz is most kérdeztem helyi szakembereket, azt mondták, hogy nem olyan vészes még az.
[00:45:00]Talán sziklagyepekben nagyobb gond van vele, de én azért nem hagynám meg ezeket az állományokat, mert lehet, hogy éppen ez, ahogy hagyjuk, kiszelektálunk vagy meg egy olyan állományt, vagy megteremtünk egy olyan lehetőséget, amikor már tud aklimatizálódni, és ki tud innen lépni.
[00:45:17]Ühüm.
[00:45:17]Vagy akár egy újféle élőhelyet, úgy mint a sóvirág, vagy a vagy a ligeti zsája, amik ugye helyben voltak, de ezzel az alkalommal, ezzel a lehetőséggel élnek.
[00:45:28]Ühüm.
[00:45:28]Beszéljünk az alkalmazkodásról.
[00:45:31]A most már talán a nagy kép azzal, hogy mi történik velünk, az az nagyjából talán a fejekben a helyére került.
[00:45:38]Lajos, te írtál egy cikket a Mi közöltük a válasz online-on július közepén.
[00:45:42]Ez egyébként egy az én cikkemre reflektált.
[00:45:49]És most én idézem ezt a cikket.
[00:45:51]Tehát kicsit a beter fele megyünk, de abloncibányt szoktam mondani, hogy ez az SZDS-esedés.
[00:45:57]Tehát a hát ez ez meg előít ítéletes gondolkodás, de túl magunk elegánsan civilizációs leépülésünk állás.
[00:46:05]Inspiráljuk egymást, maradjunk abogy inspiráljuk egymást.
[00:46:07]Nagyon szép megfogalmazás volt.
[00:46:07]Tehát civilizáció leépülésünk ellenszere a vízkérdés megoldása.
[00:46:11]Mi ezt a címet adtuk a te nem ezt nem pont ezt a címet adtad, de hogy lényegében Igen, én a Nincs Kilincs, ami ugye lélektani szempontból egy érdekesebb választás lett volna.
[00:46:20]csak túl irodalmi volt.
[00:46:22]Tehát, hogy az a cikknek a az egyik lényegi mondása, hogy ami a reformkornak a vízrendezés volt, tulajdonképpen a az Alföld víztelenítése felé, vagy a vízlevezető gyakorlatok elterjesztése felé, tehát első nagy lépés, aminek a második lépése a Kádárkorszakban nagyjából 60-as években a belvízcsatorna rendszer kiépítése volt.
[00:46:44]Tehát ami ennek a korszaknak a víz rendezés volt, napjainknak a víz visszatartás kellene, hogy legyen.
[00:46:49]Na most ez akkor július közepén egy teljesen hát még egy beláthatónak tűnő krízis időszakban.
[00:46:58]Tehát akkor még mondjuk volt víz a Dunában meg hasonlók.
[00:47:02]Tehát hogy elmondható még az, hogy tartjuk, tudjuk tartani a léptéket azzal a változással, azzal az ütemmel, ami ami ami történik.
[00:47:14]És és igen, meg lehet fogalmazni ilyen nagy programokat, mint ami mint például ami a a vízrendezés volt a refontkorban, vagy akár a vízvisszatartás lehet a 21.
[00:47:24]században, vagy vagy itt itt ez már veszett fejszele.
[00:47:29]Hát általában amikor én ilyet csinálok, hogy emberekhez fordulok, vagy emberekkel beszélgetek, mert hogy ez nem a természetem szerint való, akkor általában el vagyok keseredve.
[00:47:37]Tehát nekem ezek a amikor összeszedem magam és próbálok valamiféle struktúrált, jövőképet összerakni, ez az elkeseredés lelki állapotába szokott szokott bekövetkezni.
[00:47:48]Az életrajzam ebből a szempontból jól központozható a különböző időben bekövetkezett elkeseredésekkel.
[00:47:54]Az elkeseredésem alapvetően abból táplálkozott, mert azt gondolom, hogy ahhoz, hogy itt bármit is tudjunk tenni, ahhoz nagyon különböző szocializációjú, nagyon különböző szakmai hátterű embereknek kellene együttműködniük.
[00:48:06]Tehát ez az első dolog.
[00:48:09]Tehát idáig az történt, erről beszéltünk a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával is, hogyha az államigazgatásnak valamily valamilyen problémája támadta a területi tervezéssel a a környezetvédelmi, szóval általában a természeti környezettel, akkor megkereste a szakigazgatási szervezeteket, leginkább a vízjügyet, aki félkatai rendszerként működött, kiadta a parancsot, azok meg csináltak rá valamit.
[00:48:33]Na most ezt nem lehet csinálni.
[00:48:34]ahova jutottunk, az annak a bizonyítéka, hogy ez ez zsákutca, sőt annál is rosszabb.
[00:48:39]Ez egy lejtő.
[00:48:39]Ez egy ez egy nagyon jól f kizsírozott lejtő.
[00:48:44]És az első dolog, hogy te tudjunk tenni valamit, ahhoz ezeket az embereket össze kell hozni.
[00:48:48]Én ezt nagyon sok helyen elmondtam, hogy össze kellene hozni ezeket az embereket.
[00:48:51]Ráadásul ugye én sehova se tartozom, tehát én egy ilyen interdiszciplináris mezőbe mozgok, és ennek köszönhetően mindenkivel van egyfajta jó kapcsolatom.
[00:49:00]Ö, és ezek az emberek, a vízügyesek, a természetvédők, a környezetvédők, a gazdák általában el szokták mondani az őszinte véleményüket.
[00:49:10]Hát valószínűleg részint a gyökértelenségen miatt, részint pedig hát nem ébresztek bennük intellektuáis szorongást és hát olyan dolgokat mondanak a többiekre, amiért hát a 20.
[00:49:19]század első felében nálunk csökmönn késeltek.
[00:49:22]Tehát nagyon nagyon nagyon rossz a a megítélés.
[00:49:24]Ö, és én ezt elmondtam, hogy ezeket az embereket le kéne ültetni, és és semmi nem történt ebben az ügybe azóta se.
[00:49:32]De most akkor a mondjuk ki, tehát a a vízügyes az agráal, a politikus, a kutatóval, a gazdákodó, az oló környezetvédő nem állnak szóba egymással.
[00:49:40]Érdemben nem állnak szóba.
[00:49:42]Most sem, most sem.
[00:49:42]Én úgy látom, hogy van néhány demonstratív sajtótájékoztató, de hogy de hogy de hogy funkcionálisan nem állnak szóba egymással.
[00:49:49]Úgyhogy én úgy döntöttem a múlt héten, tehát ez abszolút friss dolog, hogy a Délalföld, Alföld ügye összehozok, lehívom a intellektuális és és személyes kreditjeimet, összehozok egy egy kutatócsoportot.
[00:50:00]Jelenleg hatan vagyunk, heten leszünk még egy klimatológus kollégát meg kell győznünk a törekvéseink helyességéről.
[00:50:07]Ö és nagyon heterogén a társaság, és van benne természett és társadalomtudós is.
[00:50:14]Ugye Kozák Péter, akit már itt emlegettem a beszélgetésünk elején, ő az alsó Tiszavidéki vízügyi felügyeletnek a vezetője.
[00:50:20]Ő egy klasszikus vízügyes, nagyon kiválóan képzett, jól ismeri a terepet.
[00:50:24]Tögyesi Csabát talán nem kell bemutatni.
[00:50:26]őt beválasztották idén a globálisan a 25 kutató közé, aki legtöbbet tett a föld megmaradásáért.
[00:50:35]Magyar Kitti, aki eredeti, végzettségét tekintve agrármérnek, de egyébként gazdálkodó és hát olyan patinán szervezetekbe tölt be vezető és hangadó szerepet, mint a zöld gerilla, amit amit neked is van szerencséd ismerni.
[00:50:47]Ö és Kálai Ernő, aki a 2007 és 2011 között a kisebbségi ügyek országgyűlési biztosa volt.
[00:50:57]Tehát van politikai tapasztalata egyfelől, másfelül pedig jogászvégzettséggel rendelkező szociológus.
[00:51:02]És végül Vasár Gábor, aki egy polihisztor, tehát egy olyan földrajzos, aki jó a természet és a társadalomtudományokban, és ráadásul rendelkezik területi tervezésre vonatkozó tapasztalatokkal.
[00:51:14]Ö na most hát nyilván minden ilyen szervezetnek választani kell egy jó nevet.
[00:51:19]Ezzel még adósak vagyunk, ezért így praktikusan házi használatra ugye mivel vagy szegediek vagyunk, vagy szegedi kötődésűek, ezért Dugonics András regénye kapcsán az Etelka projektnevet adtam ennek a dolognak.
[00:51:31]Valószínűleg ez változni fog, vagy legalábbis azt gondolom, hogy csak akkor emelem ezt jogerőre, hogyha a többségi akarat mellette lesz.
[00:51:37]Ö de ö ebbe a ebbe a tebe megpróbálunk összerakni egy olyan állapotfelmérést, egy és egy olyan ajánlási listát, vagy forgatókönyv konstrukciókat, ami ami ami alkalmas arra, hogy hogy politikai vitát folytassanak róla, és és mögé lehessen rakni egy egy alkalmaste egy politikai döntésnek a a kapcsolás.
[00:52:01]Akkor mi az Etelka projekt első megfogalmazható hát mondjuk javaslata vagy javaslat iránya, ami ebből hát még nem találkoztam a érintettekkel, tehát csak a saját véleményemet tudtam ilyen módon elmondani, illetve amit amit olvastam tőlük.
[00:52:16]Tehát itt tulajdonképpen a a realitásokat és a a törekvéseket kell szinkronba hozni.
[00:52:22]Tehát ha ránézünk példán a koka az Alföldnek a a a csapadékmérlegére, és ránézünk arra, hogy akik ott élnek, milyen tevékenységet folytatnak, tehát úgy nagyjából az Alföldön olyan tevékenységek folynak, ami 500-600 mm csapadékra vannak optimalizálva.
[00:52:38]Idáig 180 mm esett a Délalföldön.
[00:52:40]Tehát a gap, ami a kettő között van, azt valahonnan elő kell teremteni.
[00:52:45]És nyilvánvalóan vagy meg kell mondani, hogy honnan teremtik elő, vagy pedig hozzá kell igazítani a realitásokhoz azokat a tevékenységeket, amit az alföldön folytatnak.
[00:52:55]És ezt nem lehet halasztani.
[00:52:57]Tehát itt az az alapvető probléma, hogy hogy időben rettenetesen vagyunk.
[00:53:02]Beszéltem itt az előbb a globális meg a a planetáris időről.
[00:53:04]Elveszítettük a kapcsolatunkat a a múltunkkal és a jövőnkel, a távoli múltunkal és a a távoli jövőnkel jelenleg.
[00:53:11]egyetlen dimenzió létezik a jelen és a közeli jövő.
[00:53:15]És hogyha valamit megoldottunk, gondolj arra, hogy amikor 2024-ben áradt a Duna, mi történt egy hónappal azután, hogy levonult az árvíz a Boris ciklon szeptember a Boris ciklon semmi.
[00:53:27]Teljesen kikerült a átkerült a hetedik-nyolcadik oldalra minden tekintetben.
[00:53:31]És mi fog történni, hogyha megérkeznek az őszi elsőkre?
[00:53:34]Isten adja, hogy megérkezzenek, akkor akkor ez az emlék ez el fog halványulni.
[00:53:39]Tehát itt itt itt itt az a rettenetes a dologban, hogy hogy nem törődünk a múltunkkal már nem, hogy mondjam, a politikai értelemben, hanem a múltunk az is, hogy hogyan használták ezt a területet, milyen jó gyakorlatok voltak erre vonatkozóan.
[00:53:54]Gondolj abba bele, hogy ilyen dolgok történtek meg.
[00:53:55]Ugye 2010-ben Miskolcon egy nagy áruház beépítettek az ártérbe, és úszott minden.
[00:54:03]Ugyanebbe az évben történt a a vörösi szabkatasztrófa, amit a tornapataknak a a medrére építettek rá, és ott rogyott meg a a a fal, ahol ahol a tornapataknak ez az instabil medre volt.
[00:54:15]Vagy jelenleg, hogy konkrét szegedi példát mondjak, a kézilabda arénát, azt a azt egy részint, egy mederbe, részint a zártérbe építették bele.
[00:54:25]Ög Szeged a szabályozások előtt több ágra szakadt Szegednél, és a kis Tiszta, ami egy ilyen oldalága volt 100 mre nagyjából a a főmedertől, azt érinti a a Pixegednek a csarnoka.
[00:54:38]És tehát, hogy hogy elveszítettük ezt a fajta gondolkodást arra vonatkozon, hogy mi volt itt korábban, mi volt itt korábban.
[00:54:44]Azt gondoljuk, hogy ezzel a technológiai aparátussal, amivel rendelkezünk, bármit meg lehet csinálni, ami egy hülyeség, ami egy nagyon költséges hülyeség.
[00:54:52]Itt akkor a az agráriumot említetted az előbb, és és itt megint tudunk kapcsolódni, mert a egyrészt az a cika a Pink Zsoltal, amire nemrég utaltam, az nagyjából 1 millió hektáron sürget az Alföldön tájhasználatváltást.
[00:55:09]Tehát ami azt jelenti, hogy nagyon sürgősen főleg a mély mélyefekvésű területeken be kellene fejezni azt a fajta szántást, művelést, ami ami hát ugye a már csak az általadan csapadékhelyzet miatt is ellehetetlenül, de amikor Gusztával voltunk tavaly terepi riporton, akkor hát én ilyen állapotú napraforgót és kukoricát gyakorlatilag életemben nem láttam.
[00:55:31]Én nem vagyok abba a ligában, ahol ti a az Alföld ismeretbe.
[00:55:33]De hát ez tehát elképesztő volt.
[00:55:37]Tehát ott bontottuk ki a kukoricacsöveket, és volt olyan, ahol egyetlen szem volt a a gyakorlatilag megsült kukoricacsövön.
[00:55:47]Tehát, hogy hogy akkor te is amellett érveltél, hogy hogy tájhasználatváltásra van szükség.
[00:55:53]És ez ahogy dokumentáltuk, ez spontán módon zajlik is, tehát felhagynak egy csomó területet, de ezt valahogy hát valamit ezzel kezdeni kellene, nem?
[00:56:03]Egy apró megjegyzésem lenne, csak én rendszeres nézője és inkább hallgatója vagyok a Hektár podcastnak, mert általában hallgató Griek Dániel Agrár.
[00:56:12]Így Így van, így van, így van.
[00:56:14]Egy nagyon jó podcast egyébként.
[00:56:15]Kiváló podcast.
[00:56:15]Na most ugye ha nézzük ugye két dolog, amit írtam egyébként a a cikkemben is, hogy Magyarországon elképesztő a birtokoncentráció.
[00:56:25]Tehát hogyha mezőgazdasági szereplőkről beszélünk, akkor radikálisan van egy-két csoport.
[00:56:31]Vannak a nem politikai értelemben vett kisgazdák, és vannak a agrárvállalkozók.
[00:56:35]Ez két különböző liga.
[00:56:35]Na most akkora a birtokoncentráció, hogy nagyobb, mint 1935-ben volt, amikor szomorú dolgokat írtak a a népi írók erről a helyzetről.
[00:56:45]Ö, tehát igazándiból az esetek döntő többségében az agrár vállalkozókkal kell valamiféle, mert ugye ők rendelkeznek a a területek legnagyobb részével valamiféle de folytatni.
[00:56:54]Na most a hektárnak a hektárnak a a beszélő fejei van egy nagy ágyúk.
[00:57:01]Ez a ez a címe.
[00:57:04]Lehet, hogy óvatosabb kellett volna, de ne szóljunk bele.
[00:57:06]Más más podcastoknak a tvá el el el kiságyúknak vagy közepes ágyúknak.
[00:57:12]Ö, tehát lényeg az, hogy ö a az egyik ö hát nagyon jól képzett egyébként Gödölnő végzett agrárvállalkozó mondta, hogy fiúk, hat éve nem termett a kukorica.
[00:57:23]Ez tavaly hangzott el.
[00:57:25]Most szerintem jó lesz a kukoricatermés.
[00:57:27]És hát ugye idén hallgattam a következő podcastot, kíváncsi voltam, hogy mire jutottak a mesterek.
[00:57:34]És és akkor elmondta ezt ezt nem is ő mondta, ezt egy másik a Berend László nagyon kiváló ö agrár Ferenc.
[00:57:41]Berend Ferenc Ber, Berent Ferenc, bocsánat.
[00:57:42]Berent Ferenc.
[00:57:43]És ő mondta azt, hogy hát az történt, hogy a rulett keréken a pirosra tettem, és amikor ránéztem, akkor csak fekete volt.
[00:57:53]Gusztáv megoldásokról van szó.
[00:57:54]Akkor első évben még én is, fú le kukorica tönkrement, fotóztam jobbrólbról, megjelentek róla fotóim.
[00:58:03]Második évben már csak a mobiltelefonomat vettem, mert idén már elő se vettem a telefonomat, de én nem tudom a gazdákat olyan vehemensen színi.
[00:58:12]Mutatni kellene nekik valami járható alternatívát.
[00:58:15]Ők is a családjukat akarják eltartani.
[00:58:17]Olyan dolgot csinálnak, ami fenntarthatatlan.
[00:58:22]Ez nem kérdés.
[00:58:22]olyan dolgot csinálnak, ami nekünk is adófizetőknek sok pénzbe kerül, és olyan dolgot csinálnak, amik károsítják a környezetet, de mutatni kell nekik valami olyan alternatívát, vagy akár több alternatívát, választási lehetőséget, hogy csináld ezt, támogatni fogunk ugyanúgy, ahogy megkapod a területalapú támogatást, ha állatot tartasz, vagy cirkot termesztetsz, vagy van például korai kukoricafajta, Szegedi gabona kutatóknál azt termesd, még mielőtt bejön a nagy aszá és szárazság az termést fog neked hozni.
[00:58:59]Erre adunk támogatást, többi kukoricára nem fogunk neked adni.
[00:59:04]Tehát valami alternatívát fel kell neki mutatni.
[00:59:06]Nem lehet csak az, hogy színi őket, hogy hogy milyen hülye, hogy már négy éve nem termett a kukoricája, és még mindig ugyanazt csinálja szerencsétlen.
[00:59:14]Ő is valahogy boldogulni próbál.
[00:59:18]És az van a vetési tervben.
[00:59:19]Igen.
[00:59:20]Ami alapján kapja a támogatá.
[00:59:20]Sokszor nincs is meghozzá a szakmai tudásuk, hogy változtassanak, mert egy jelentős részüknek van egy egy Aranyka Lászos gazda végzettsége, de nincsen mondjuk felsőoktatási tapasztalata a felsőfokú végzettsége, hogy esetleg más termesztési rendszerekben is is otthon legyen.
[00:59:37]Tehát meg kell adni a segítséget a gaz egyébként ennek részén az oka, hogy előregedett a gazdatársadalom.
[00:59:43]Tehát azért ugye Magyarországon 20%-a végzett a gazdáknak valamilyen fölsőfokú intézménybe, Németországban 80%.
[00:59:50]Tehát ez egy nagyon nagy gap a kettő között.
[00:59:55]És a a különbség az azokba a korcsoportokba nagyon erős, ahol ugye hát idősek a a gazdák, és alkalmas nem tudják kinek tovább adni a nehezen működhető.
[01:00:04]A másik dolog egyébként ezt a hektárban is szokták emlegetni, a mintagazdaságokat.
[01:00:08]Ugye Kishantost a múltkor is sikerült szóba hozni.
[01:00:10]A kishantosho az gyakorlatilag mintagazdaságként működött, és szerveztek képzéseket is, és hát úgy beszántották őket, mint annak a rendje.
[01:00:21]Nem is csináltak kedvet másoknak ahhoz, hogy ilyet ilyen ilyen ilyennel próbálkozzanak.
[01:00:25]Ühüm.
[01:00:25][torokköszörülés] Ühüm.
[01:00:25]A másik az, hogy bocsás meg, szemléletváltásra van szükség, és itt nem feltétlenül a gazdáknak vagy a vagy a vízügynek a szemléletváltásáról beszélek, hanem a polgároknak, közvéleménynek kell megváltoznia, hogy mit vár el a vízügytől, mit vár el az agráriumnak a vezetőitől, és utána pedig nyomást gyakorolni, hogy azt igenis akkor csinálják meg.
[01:00:47]De amíg a polgárok megijednek attól, hogy létesüljön egy vizes élőj valahol, mert ott szúnyog lesz például.
[01:00:56]Na ugye ilyeneket hallani, vagy büdös lesz, mocsárszag lesz, akkor a vízügy az azt fogja csinálni, amit eddig csinált.
[01:01:03]Mindenesetre szemléletváltásra van szükség, amit most csinálunk, amit én most látok, és ez is az utóbbi néhány évnek a tapasztalata, mert azért megnéztem néhány helyen a vizet a tájba programnak a árasztásait is.
[01:01:14]Hát ezt úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy oázisokat gyártunk kis léptékben.
[01:01:21]A vizet a csatornába tartjuk, vagy elárasztunk egy területet nyáron, amikor sercegve szárad fel, mert olyan meleg van, és a maradékvíz pedig rögtön elszivárog a felszín alá, ami persze valahol hasznosul, csak éppen hatása nem lesz.
[01:01:36]Berakhatunk olyan képeimet, drónnal fotóztam ilyen helyszíneket, kis túzás púposra van töltve a csatorna, és egy sivatag folyik keresztül.
[01:01:46]Ühüm.
[01:01:48]mintha Egyiptomat látnánk egy öntöző csatornával.
[01:01:52]Fotóztam olyan helyszínt is a Hortobágyon, amit már körülbelül 20 éve árasztanak, tehát nem a mostani program keretében.
[01:02:01]Látszik, hogy ahova a víz kiszaladt, ott a víz valamennyire zöld, tőle 1 mre már sivatag van.
[01:02:06]Tehát ábrándokat kergetünk.
[01:02:09]Sokszor itt arról van szó, ugye az a az a elgondolás, ami valahol persze részben akár helyes is lehet, hogy ha megtöltjük a csatornákat, meg árasztunk, akkor ezzel pótoljuk a felszon alatti vízkészleteket és akkor majd kizül a táel.
[01:02:25]Igen.
[01:02:26]Meg kell nézni a drónfelvételemet, hogy ez nem így van.
[01:02:28]Lehet egy homoktalajon vagy egy tőzeges talajon ez működik, de az alföldi kötött talajú, székes talajú területeken, és m nem csak drónfotókon látszik, de végeztek ilyen jellegű talajvíz vizsgálatokat is.
[01:02:40]Kut talajvízfigyelő kutakban nézték, hogy a csatornától milyen távol van.
[01:02:44]Mit gondolsz, tippelj?
[01:02:47]Mondj egy számot.
[01:02:47]Hány méter, ameddig kimutatták a a csatornának a hatását.
[01:02:51]Ne számoljun sokan négy na vagy még annyi se?
[01:02:54]Egy Ühüm.
[01:02:57]De ha 4-5 m, akkor is ez a fajta hozzáállás ez nem fog működni.
[01:03:01]Tehát amikor azt mondjuk, hogy vizet a tájba és a csatornába vizet tartunk, amire én azt mondom, hogy egyébként ez lenne a minimum a víz ügy részéről.
[01:03:10]Ez nem egy óriási eredmény.
[01:03:13]Ühüm.
[01:03:13]Ühüm.
[01:03:14]Tehát nem az óriási eredmény, hogy valaki a 100 mt le tudja futni, hanem az, hogyha mondjuk 10 másodpercen belül van.
[01:03:19]Igen.
[01:03:19]Ti a Timár Gáborral volt tehát közölt volt tanulmányszinten is megírtátok, kérjük az adatokat.
[01:03:26]Igen.
[01:03:26]Tehát hogyha ez ez egy olyan sikeres beavatkozás.
[01:03:30]Nem nem ezt egyébként önkritikusan el szokták mondani, hogy ezek oázisok megfeljebb.
[01:03:36]Amik persze fontosak.
[01:03:36]Én nem azt mondom, hogy nem fontos oázisokat létesíteni, mert a kétőeknek és madaraknak ez egy utolsó menedék, vagy a vízinövényeknek meg ökológiai folyosó esetleg.
[01:03:47]Igen.
[01:03:47]Akkor is körülötte a táj sivataggá vált.
[01:03:50]És ugye amit itt sok sokan ugye ez egy veszélyes téma.
[01:03:54]mondják, hogy be kell fejezni a folyókon a duzzasztóműveknek a létesítését, és majd ez megoldami problémát.
[01:04:03]Ühüm.
[01:04:04]Mit old meg?
[01:04:04]Kérem, jöjjenek ki, nézzék meg, hogy azokon a területeken, a Körösvidéken, ahol duzzasztás folyik, ott mit oldott meg, semmit nem oldott meg.
[01:04:13]Az öntözést lehet megoldja.
[01:04:13]Ühüm.
[01:04:15]Kukoricatáblák [torokköszörülés] öntözését.
[01:04:16]Már 40 fokban már az is kérdéses, hogy hogy mit érnek el vele, de például tudok fotókat mutatni.
[01:04:24]Gyomaendrőd környékéről felvizen, ott, ahol a békészent Andrási duzasztó miatt csurik tele van még most is a a hármas körös ennél a vízszínnél, mert a vízügy visszatartja a vizet.
[01:04:36]A folyótól 100 mre a holtág már ki van száradva, mert nincs összekötve a folyóval, tehát nem emeli meg olyan mértékben a talajvíz szintjét, hogy még a holtágban is megmaradjon í.
[01:04:48]Ez hullámtéri terület, tehát nem mentett oldal kint valahol távol a folyótól.
[01:04:53]Ez közvetlenül ott van a folyóparton.
[01:04:56]Üüm, csak hogy a a konklúziód, hogy így egy mondatban össze legyen kevés az, hogy a csatornákba föltöltögetjük a vizet, az a típusú táji vízpótlás vagy vízvisszatartásra lenne szükség, ami ugye egy csomó magánérdeksérelemmel járhat, mert területek vannak, de hogy hogy tehát, hogy az a valami, ez a semmi nagyjából.
[01:05:16]Na most meglettek a tétek téve, tehát hogyha néztétek, hogy milyen adatok forognak a a nyilvánosságba, ugye megvolt ez a be lettolva az 1 millió hektár.
[01:05:27]Tehát hogy azt ki kell vonni a szántóföldi termelésből és valami módon a a vízpótlás irányába kell elmozdulni.
[01:05:35]A Raskó György, aki azért egy meg hangsúlyos szereplője a a magyar agráriumnak, ő megtette ő is a tétjeit, mondta, hogy max 100000.
[01:05:42]Tehát jelenleg ezek ezek a tétek vannak az asztalon.
[01:05:46]Itt szerintem ez egy hamis dilemma itt.
[01:05:49]És és szerintem besétálnak sokan a a csapdába azzal, hogy szántóföldeket kezdünk el kezdenek elemlegetni, mert akkor ez egy rögtön egy ellenállás vált ki a gazda társadalom, hogy adjam oda a szántommat.
[01:05:59]Valaki ebbe belemegy, valaki nem.
[01:06:01]De könyörgöm, itt van a Magyarország 22%-a Natura 2000-es terület, nemzeti parki terület, és folyik el róla a víz.
[01:06:10]Néhány mintaterületet meg lehet nézni, ahol a nemzeti park visszatartja vizeket.
[01:06:15]Gyönyörűek, de a többi területen még nemzeti parki meg natura 2000-es gyebterületekről, mocsarokból folyik el a víz.
[01:06:22]Árterekből a hullámtérben nem tudjuk föltölteni a holtágat.
[01:06:27]Tehát könyörgöm, ne a szántóföldekkel kezdjük már természetközeli terület.
[01:06:32]Sokszor ezeknek a határait se ismeri a a ismerik az áramlások meg a a vízmozgások.
[01:06:37]Tehát lehet, hogy egy natura 2000-es terület úgy határos valamilyen magánterülettel, hogy hogy a vízvisszatartást azért nem tudják megcsinálni rajta, mert megint beleütköznek abba a problémába, amiről előtte beszéltünk.
[01:06:48]Tehát, hogy nagyon közel vannak.
[01:06:51]A legnagyobb probléma nem az, hanem az, hogy az elmúlt 100 évnek a vagy 150 évnek a csatornahálózata bele van húzva, és el kellene kezdeni ezt a csatornahálózatot fölszámolni, hogy legalább ne a talajvizet csapoljuk ilyen aszályos időszakban.
[01:07:04]Ezt például a Hortobágyi Nemzeti Parkban, mondjuk a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület kiválóan csinálja, tehát ott már 1000 km feletti egykori csatornahálózat van fölszámolva és biztosítva a területeknek a vízellátása.
[01:07:20]Ezt kellene kiterjeszteni.
[01:07:23]Tehát nem valami olyanról beszélek, ami ami egy egy illúzió.
[01:07:25]Ezt már csinálják sokan Magyarországon vagy a vagy a vízőrzők is ilyesmivel próbálkoznak.
[01:07:30]Ezt kellene a Natura 2000-es gyebterületeken és vizes élőeken kiterjeszteni.
[01:07:36]Ez se kis munka, mert szerintem ez is egy 10-15 évig minimum, ha minden pénzt megadunk, ez is eltart.
[01:07:42]És akkor majd utána el lehet gondolni, gondolkozni mondjuk 15 év múlva, hogy szántókkal is foglalkozzunk, hogyha már valakinek ez a mániája.
[01:07:51]De mondom, szerintem ez egy csapdahelyzet, vagy szántókörról 1 millió hektar szántóról beszélünk.
[01:07:56]Egyén egyébként ez érdekes dolog, mert hasonló dilemmában az Egyesült Államokban is kerültek.
[01:07:59]Van egy kedves kollégám, akinek a könyvét lefordítottuk még a 2010 vagy 11-ben jelent meg a Jocnél 20.
[01:08:06]század környezettörténetéről.
[01:08:09]És hát ugye az amerikaiak mindazokat a hibákat rövidebb történelemmel rendelkező nemzetről van szó, azokat a 20.
[01:08:15]századba követték el, majd igyekeztek korrigálni.
[01:08:17]Tehát ilyen például a folyók túlszabályozása is.
[01:08:19]És a a Joe mesélte, hogy a rehabilitációnak magasabb volt a költsége, mint a szabályozásnak.
[01:08:25]Tehát, hogy hogy ez ez nem olcsó játék.
[01:08:27]Tehát ezt ezt tudni kell, hogy hogy a a rekonstrukció az mindig többe kerül, vagy legalábbis megvan a fenyegetése annak.
[01:08:33]És hogyha ilyet mondasz egy labilis költségvetéssel rendelkező politikai hát, hogy mondjam politikusnak, akkor ő nem fog fölállva tapsolni.
[01:08:45]Tehát valami módon valami val valami tehát el kell kezdeni.
[01:08:47]Tehát én én azt gondolom, hogy egy kicsit olyan helyzetben vagyunk, mint a finek voltak a második világháború után, hogy nagyon nagy szarban vagyunk, hogy egészen implicit módon fogalmazzak és bizonyos dolgokban meg kéne állapodni.
[01:09:01]Akkor máris mondom a forrását.
[01:09:01]Európai Uniónak most indult el egy revidening nevű kezdeményezése, ami azt jelenti, hogy visszavadítjuk a területeket és visszaadunk területeket, és ennek ehhez forrást is lehet találni.
[01:09:18]Ezt el kell kezdeni.
[01:09:18]Tehát mondom, én csak így hasonlőtésre egy 10-15 évet mondok csak arra, hogy a natúra 2000-es területeket, ahol nem alternatíva a vízvisszatartás, hanem hogyha kötelességünk lenne a természeti állapotokat nem hagyni, leromlani, vagy minimum, de legalább javítani ezeken az állapotokon.
[01:09:35][torokköszörülés] Ugye itt az elején elhangzott, hogy én évi 250 km-t is legyalogolok ezeken a területeken, ezeknek a naturálás területeknek a a állapotfelmérésén dolgozok, és nem azt látom ezeken a területeken, hogy javulna az állapot.
[01:09:53]Idén például a sárrétnek, az egykori nagy sárrétnek, a békési nagysárrétnek a peremét jártam be.
[01:10:01]olyan szintű élőhelypusztulás zajlik ezeken a területeken jelenleg, amik az 1880-as évek végén zajlottak a nagy sárét lecsapolásától ná.
[01:10:15]Tehát amit mondjuk Borbás Vince 1884-ben leírt Nysárét pusztulása kapcsán, azt most szemmel láthatóan meg lehet figyelni erről is egy fotó fotókat akkor be lehet itt mutatni.
[01:10:27]Tehát nagyságrendileg a maradék vizes élőhely az most szűnik meg.
[01:10:31]Ökológiai katasztrófa minden patetikus túlzás nélkül, ami jelenleg zajlik ezeken a területeken.
[01:10:39]Gyakorlatilag csak ott maradt meg víz, ahol a nemzeti parkoknak külön programja van.
[01:10:46]De mi mi ennek az oka?
[01:10:46]ennek a vízhiány, nagyon katasztórofális vízhiány, ami gyakorlatilag befejezi azt, tetézi azt a fajta lecsapolási programot, meg vízrevezetési programot, amin dolgoztunk.
[01:10:58]De gyakorlatilag most sikerül idézőjelben befejezni a a nagy lecsapolásokat.
[01:11:03]Most még a maradék is megszűnik, de ennek a vízjányon túl nyilván az is azok, hogy ahol van forrás, mármint pénzügyi forrás, ott meg tudják csinálni azokat a ilyen természet átalakító per helyreállító beavatkozásokat, amik amik ökológiailag mégis csak arra mutatnak, amit az előbb te is mondtál, hogy a mit kéne csinálni, és ami mintatület szinten zajlik, nem?
[01:11:25]Elég sok gazdával beszéltem.
[01:11:25]Volt olyan, aki azt mondta, hogy teljes mszélességgel hozzanak vizet, ő árasztja kija a területeit.
[01:11:31]Idézem a gazdát, azt mondta, hogy ha kihajtom a teheneimet, sírva fognak fakadni.
[01:11:36]Egy Dévaványai gazda mondta nekem idén tavasszal, és amikor megigényelte a vizet a vízügytől, akkor azt a választ kapta, hogy nem tudnak neki vizet biztosítani oda oda nem tudnak vizet kivinni.
[01:11:48]És ha jól tudom, javítsatok számomró, hogy körülbelül a ígényléseknek talán egy 90%-ára ez a válasz.
[01:11:54]Igen.
[01:11:54]K 10% alatt van.
[01:11:58]Tehát a szándék megvan, tehát ne szidjuk, ne bántsuk a gazdákat.
[01:12:00]Ők iszonyatos nagy bajban vannak.
[01:12:02]Főleg a főleg az állattartók most már kifogyna, kifogynak a a kifutnak a tartalékikból.
[01:12:09]Itatni nem tudnak.
[01:12:11]Nem tudnak itatni, nem tudnak enni adni.
[01:12:13]A másik gazda Bucsa környékén, ez a nem a ukrajnai Bucsa, hanem a Békés Megyei Bucsa elmondta nekem.
[01:12:21]Úgyhogy ha most nézi, akkor átadom az üzenetet, amit amit megígértem neki, hogy gyakorlatilag az a lekaszált széna, amit ő be tud takarítani a gyeb területeiről, az arról, hogy éhen ne halljon a jószág.
[01:12:33]Tápértéke nincs, nagyon rossz minőségű.
[01:12:38]Korábban hektárról hét-nyolc körbála szénát tudott betakarítani.
[01:12:42]Most egyet se.
[01:12:45]Üüm.
[01:12:46]Tehát 0,7 0,8-ra jön ki.
[01:12:46]Így nagy átlagban.
[01:12:49]Ühüm.
[01:12:49]Nagyon nagy bajban vannak az állattartó gazdák, nemcsak a kis termelők, hanem még a nemzeti parkok is.
[01:12:57]Csak erről nem szívesen beszélnek.
[01:13:00]Ühüm.
[01:13:00]Ühüm.
[01:13:00]Ühüm.
[01:13:01]Hát gyakorlatilag ennek a teteje számomra az volt, amikor a héten Litkai Gergelynek az oldalán megláttam azt a vadállatitató programot, hogy az erdészetek most már a vadállatokat is, mert most ugye haszonállatokról beszéltünk.
[01:13:12]Ö igen, igen.
[01:13:15]Tehát, hogy hogy köbös kockákkal mennek ki és és tesznek az itatóba, mert a természetes vízoljásokba, gyakorlatilag miedésekbe már nincsen víz.
[01:13:22]Tehát a vadállatoknak is ez egy ez egy probléma.
[01:13:24]Itt a a vége fele, tehát hogy azt a mondatot felírtam, hogy ha kihajtom a teimet, sírva fognak fakadni.
[01:13:33]Tehát, hogy szerintem ez egy mottó ennek a ennek az én találtam ki ezt, hogy tehát nyilván most nem az én ötleteim vagy meglátásaim az érdekesek itt, de amikor egyszer erről írtam, akkor az egy tehát hogy hogy szerintem nincsen más következtetés, csak az, hogy az alkalmazkodást fel kell gyorsítani minden területen, mert az a változás, ami körülöttük zajlik, az különben egy idő után szó szerint gyilkos lehet.
[01:13:55]És most a társadalomtudós énedet kérdezem Lajos, aki hát analógiákkal, történelmi előzményekkel foglalkozott, mert tudjuk azt, hogy bizonyos népvándorlásoknak a kiváltó oka az például egy lokális klímaváltozás lehetett, de hát az mégse opció, hogy mondjuk így ugye a testületileg felállunk és akkor elköltözünk nem tudom én a Európának olyan részeire.
[01:14:17]Bár most Európa eléggé rossz állapotban van, de mondjuk nem tudom Norvégiában, hogy nem olyan jó hely az nem nem nagyon drága.
[01:14:23]Nem, nem csak drága, hát azért hideg, tehát hideg nyár, de ez most nem tudsz érvelni szerintem Magyarország.
[01:14:32]Franciaország az nem hideg.
[01:14:33]Franciaország nem hideg, de Norvégia voltam ott, voltam ott, de hideg meg hát ugye északra mész, akkor nem nagyon kell fel a nap.
[01:14:40]Tudom, tudom.
[01:14:40]Én hiányozni.
[01:14:40]Igen, én én ezt Izlandon tapasztaltam, de most nem akarom ilyen ilyen vicces irányba elvinni ezt a dolgot, hanem hanem hogy tehát hogy az előbb említetted azt az indiai klímateoratikust, akinek ezzel kapcsolat Igen.
[01:14:53]voltak megletes hogy valami fogódzót, hogyha keres az ember, hogy hogy tehát például azt is olvasni most, hogy a politika semmiképpen se szugerálja azt az üzenetet, hogy bármin is túl vagyunk, hogy bármilyen takarékosságot abba lehet hagyni, hogy mondjuk a víz az mostantól bár pár napig egy kicsit takarékoskodtunk meg az árammal, de most most már azért folyadható.
[01:15:13]Tehát hogy ezek nem jó üzenetek, de mégis csak valami ilyesmit kell közvetíteni, hiszen a a ami fele megyünk, az ezt követeli meg, ha én jól értem.
[01:15:23]Igen.
[01:15:23]Na most a helyzet az, hogy az, hogy mit csinál egy ilyen környezeti válsághelyzet, az attól függ, hogy mennyire ellenálló a társadalom, milyen tartalékai vannak a társadalomnak, milyen a szervezett cselekvés.
[01:15:35]És mondanék egy nagyon régi példát.
[01:15:36]1360-as években, ez régen történt, volt egy elhúzódó aszályhelyzet a Kárpátmedencébe.
[01:15:45]És hát nyilván nem olyan eszközei voltak sem a kommunikációnak, sem a politikai szervezett cselekvésnek, mint manapság.
[01:15:52]viszont a viszonylag jó állapotban volt az ország.
[01:15:55]Ugye ez a ez a Nagy Lajos király uralkodásának a az Anzsuknak az időszaka és lényeg az, hogy azonnal lépett a kormányzat és elrendelte egyfelől a gabonakivitelnek a teljes megtiltását, másfelől pedig ugye ez a középkori világ az úgy nézett ki, hogy nem a külső határok voltak a fontosak, hanem a belső határok, a városok közötti határok, a különböző birtokhatárok, és ott voltak a vámállomások más egyéb, és ezeket teljesen sem megszüntették, tehát hogy létrehoztak egy egy [torokköszörülés] vámmentes belső kereskedelmet annak érdekében, hogy a regionálisan működő hiányokat, azokat ki tudják üszöbölni.
[01:16:34]Tehát a politikának nagyon súlyos felelőssége van e tekintetben, hogy hogy segítsen abba ebben a helyzetben megtalálni azt a először rövid távon a a kárenyhítésnek a megfelelő módozatait, hosszabb távon pedig az alkalmazkodásnak a módozatait.
[01:16:48]Vagy hát eml említette a Gusztáva 1963-at követő 63-asra aszáj és az azt k 1800 bocsánat itt jönnek mennek [torokköszörülés] az évszázadok és egy 100 év ide vagy oda ez nem számít tehát az 1863-as aszályt és és utána is az történt hogy tulajdonképpen az 1863-as asszálynak kimutatható hatása volt a kiegyezésre tehát szembe került mind a magyar establishment mind a birodalmi establishment azzal hogy hogy ilyen típusú problémákat azokat csak együtt tudnak megoldani.
[01:17:21]Egyébként erre erre a birodalmi esztablisment rárakott még egy, hogy is hívják ott egy kampányt, aminek ugye az volt a lényege, hogy lehetett látni, hogy már a monarchia nem annyira népszerű, és akkor legyen ez nem a Habszurgok monarchiája, hanem legyen egy dunai monarchia.
[01:17:35]Tehát, hogy a dolognak ez is egy érdekes vonatkozása.
[01:17:38]Ráadásul ugye a 60-as évek után indultak meg olyan kutatások mind a vízügy keretei között, mind a meteorológusok körébe, amelyek arra vonatkoztak, hogy hogy lehet ezeket a helyzeteket felmérni, az általa okozott hatásokat.
[01:17:52]Tehát, hogy hogy voltak rá pozitív válaszok.
[01:17:54]Tehát én a mostani helyzetben amiért csináltam a kvázi az Etelka projektet is, hogy pontosan ezt hiányolom.
[01:18:00]Ö ugye hát a elmúlt 16 év azzem ez a megfelelő kontextus, ahogy a magyar politika történet ezekkel a időszakokkal szokott foglalkozni, az ezzel nem foglalkozott.
[01:18:10]Ezzel nem foglalkozott.
[01:18:12]Tehát tulajdonképpen az a fajta magyar szakértelmiség, ami potenciálisan sorompóba állítható ilyen kérdéseknek az értelmezésébe per megoldásába, az ki van éheztetve.
[01:18:22]ki van éheztetve, le van gyengülve, együttműködési problémákkal küzködik.
[01:18:31]Tehát egy olyan helyzetben vagyunk, ahol át kell lépni az árnyékunkat.
[01:18:32]Át kell lépni az árnyékunkat, és szóba kell állni azokkal is, akikkel akikkel talán nem esik nagyon könnyen szóba állni, merthogy ezeket a problémákat csak együtt tudjuk megoldani.
[01:18:45]Ühüm.
[01:18:46]Deák András energiapolitikai szakértő, amikor lezárták a hormózi szorost, és őt intenzíven elkezdték hívni műsorokba, hogy mondja el, hogy mi történik, ő azt mondta, hogy ő nem esik pánikba.
[01:18:58]Ő tulajdonképpen egész kutatói karrierébe arra várt, hogy valaki lezárja a hormózi szoros, mert végleg meg lehet nézni, hogy mi történik.
[01:19:04]Itt zárásként én egy személyes lennék kíváncsi arra, hogy mindketten alföldi emberek vagytok.
[01:19:11]Gusztáv szarvasról, te Szegedről jöttél.
[01:19:13]a gyakorlatilag ennek az egész ökológiai krízishelyzetnek, talán így fogalmaztál, a a leg legkitettebb területéről, hogy nagyon érdekelne, hogy ti hogy élitek meg ezt konkrétan ezt a nyarat, ami ami gyakorlatilag most már hónapok óta címlapon tartja ezt a témát.
[01:19:32]Tehát, hogy van még az a fajta hozzáállás, amit a De Andrástól idéztem, hogy ez még kutatóilag így érdekes tud lenni, vagy inkább a pánik jelei és a hát klímaszorongásnak mondják, ezt nem szedtem ennyire, de nem akarom ennyire pszicholóizálni.
[01:19:47]Szóval, hogy hogy személyesen hogy érint ez titeket?
[01:19:51]Gusztáv, kezdjem én.
[01:19:52]Ö 2022-ben sokkolt néha szó szerint, ha látottak.
[01:19:57]Tehát volt olyan fotózás, miután hazamentem és órákig csak bámultam magam elé, hogy uramisten.
[01:20:05]Ühüm.
[01:20:06]Ez a klímaváltozás.
[01:20:06]De hát minden hozzá lehet szokni.
[01:20:08]Tehát most már úgy tűnik, hogy ami 22-ben még egy egy sokkoló helyzet volt, az mostanára normalitássá vált.
[01:20:16]Hozzá kell mindannyiunknak szokni.
[01:20:19]Tehát itt itt az, hogy most problémázunk ezen meg meg szorongunk ezen, az nem fog minket segíteni.
[01:20:25]Ühüm.
[01:20:28]Tehát meg kell azt nézni, hogy ki mind a saját életét, akár egy gazda, a gazdaságát hogyan tudja alakítani.
[01:20:33]Tehát túl kell ezzel lendülni.
[01:20:35]Ez jobb nem lesz.
[01:20:39]Ez ugyanilyen lesz, vagy még rosszabb.
[01:20:41]Tehát gondolkozni kell, el kell gondolkozni alkalmazkodásnak a lehetőségein.
[01:20:45]Ami viszont egy kicsit sokkol engem és zavar, azok a társadalmi reakciók.
[01:20:52]Tavaly, hát folyamatos bűnbakkeresés volt tavaly a bűnbak Széchenyi István és a vízügy idén a meteorológusok és a a jékár elelhárítás.
[01:21:01]Nem akarok abba belemenni, hogy ez most ennek most mennyi az alapja, de könyörgöm, nem bűnbakokat keressünk már, főleg nem nem minősíthetetlen hangnemben.
[01:21:12]Ühüm.
[01:21:12]Tehát én is tartottam előadást két hete Gyulán, és és támadó hangnemben viszonyultak néhány a felém, azért, mert elmondtam a klimatikus hátterét ennek a jelenlegi helyzetnek, és nem voltam hajlandó a a jégerről túlzottan túl sokat beszélni, mert ugye próbáltam a helyén kezelni ezt a dolgot.
[01:21:36]Tehát amikor az egész világban ilyen krízishelyzet van, akkor ne a egy a helyi jégkár elhárítást tegyük ezért felelőssé.
[01:21:43]Az, hogy most kell vagy nem kell, az egy más téma.
[01:21:47]De azért próbáljunk már meg emberek maradni és kulturáltan beszélni a másikkal, nem fenyegetőzni meg meg elfogadhatatlan hangnemben ühüm [torokköszörülés] beszélni a másikkal.
[01:21:57]Tehát ez az, ami egy kicsit ijesztő.
[01:21:59]Tehát az, hogy az emberek próbálnak valamiféle könnyű magyarázatot adni erre az egész helyetre, hogy lekapcsoljuk azt a gombot, és akkor majd el fog múlni, és minden a régi lesz.
[01:22:14]Nincs olyan gomb, ami visszafordítja ezeket a dolgokat.
[01:22:18]Le lehet állítani a jégeredszert, állítsák le, nem lesz minden a régi ettől még, mert nem ez az alapvető oka.
[01:22:26]Ennek sokkal komolyabb okai vannak.
[01:22:28]Tehát el kell ezen gondol, el kell engedni ezt a dolgot és és megpróbálni valahogy alkalmazkodni ehhez a helyzethez.
[01:22:35]Tehát te azt mondod, hogy mondjuk személyesen egy szorongást az győzhet le, hogyha valaki proaktívan gondolkodik azon, hogy rendben van, akkor én a saját életemben, szakmámban, hatásterületeimen tudok alkalmazkodni?
[01:22:48]Szorongás.
[01:22:48]Na, én ezt nem tudom, szorongásnak nevezzem-e.
[01:22:50]Tehát amikor kimegy valaki Dunapartra, akár Budapesten, és látja az alacsony viszit, ő már nem szorong, hanem megijed.
[01:22:57]Igen.
[01:22:57]Ühüm.
[01:22:57]Mert szembesült a valóság.
[01:22:59]Szorongani nem létező dolgoktól, vagy vagy olyan félelmektől szoktunk, amit nem ismerünk igazán.
[01:23:06]Itt itt az emberek már már már az embereket már az sokkolja, hogy látjuk és itt van a nyakunkon ez a helyzet, de ezen túl kell lépni.
[01:23:13]Ühüm.
[01:23:15]Megfelelő alternatívákat kell felmutatni és elfogadni ezt a helyzetet, amibe amibe került Magyarország meg az egész emberiség.
[01:23:25]Ühüm.
[01:23:25]Lajos.
[01:23:25]Mindezzel egyetértek, amit a Gusztá mondott, ami a nekem a személyes részem.
[01:23:29]Ugye egy olyan irodába dolgozom, ahol nincsen klíma.
[01:23:33]Tehát gyakorlatilag úgy néz ki a munkanapom, hogy reggel bemegyek, bekapcsolom a két ventilátort, ami két oldalt van, a számítógép és jobb és bal oldalán, és levetközök alsó gatyára.
[01:23:44]Ebből már voltak kellemetlenségeim, mert ezt most nem kérjük.
[01:23:47]Hát mertogy utóvizsgázni jött valaki, és kérdezte, hogy itt lesz-e a vizsga.
[01:23:52]Mondtam, hogy szerintem nem.
[01:23:52]Na mindegy.
[01:23:54]Tehát lényeg az, hogy hogy ülök ülök az irodámba és és hát ugyanazzal foglalkozom, ami amivel mindig is foglalkoztam, és amivel azért kezdtem el foglalkozni, merthogy én el akartam kerülni, hogy hogy ilyen, hogy mondjam, a a az érdeklődés keresztűzében lévő témákat, mint a politika bármilyen módon is érintsem, és utánam jött a valóság.
[01:24:16][horkantás] Ö, és itt találtam magam Alsó gatyában, mint az előbbiekből kiderült, egy olyan téma vizsgálata közben, amely a legfontosabb politikai témává vált időközben, és és olyan dolgokat csinálok, amit egyébként saját terveim között nem szerepelt, hogy egy civil kutatócsoportot hoztam létre, aminek az irányítója vagyok.
[01:24:37]Hát macskámat nem tudom elirányítani hatékonyan, de hát megteszem, amit rajtam múlik, mert mert mert nem mást nem vállalja látható módon.
[01:24:47]Ühüm.
[01:24:47]Na hát köszönöm, hogy ezt is meg tudtátok osztani.
[01:24:50]Én rengeteg mindent tanultam ismét ebből a beszélgetésből.
[01:24:54]Köszönöm nektek ismét, hogy eljöttetek.
[01:24:56]Köszönöm, hogy ebbe a nagyszerű kiadványba, ami nálunk továbbra is elérhető nyilatkozatot, képet és és tudást adtatok.
[01:25:04]Ö folytatni fogjuk még ezt a témát.
[01:25:07]Nyilvánvalóan az egyik legfontosabb terület ez nálunk is.
[01:25:09]Kérem a hallgatókat és a nézőket, hogy lájkolják, kommenteljék ezt az adást.
[01:25:18]Segítsenek eljutni minél több emberhez ezzel a témával, illetve ezekkel a az üzenetekkel.
[01:25:21]A válaszonline összes többi tartalmához hasonlóan ez a műsor is közösségi finans finanszírozásból készült.
[01:25:28]Kérjük, h hogyha tetszett az adás, akkor támogassák munkánkat.
[01:25:30]Ennek részletei a leírásban látható linken, illetve a válaszonline.hu/ támogatásoldalon találhatók.
[01:25:38]Köszönöm a figyelmet.
[01:25:40]Borbás Barnát hallották.