Bizonyítjuk, hogy Mohács valójában a helytállás pillanata – előrendelhető az új Válasz Offline!

[00:00:09]Köszöntjük a nézőket és a hallgatókat a Válasz online stúdiójában Borbás Barna és Zsuppán András kolléga.

[00:00:14]Szia!

[00:00:16]Köszöntöm a nézőket.

[00:00:17]Óriási örömmel és várakozással jelentjük be, hogy készül és saját oldalunkon már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk a válasz offline legújabb száma.

[00:00:25]Ez a kiadvány a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáról, az éppen ezekben a napokban 500 éve történt mohácsi csatáról szól.

[00:00:35]Nem voltak loszerek.

[00:00:38]A helytállás pillanata, Mohács újraírt története.

[00:00:41]Ezeket a talán elsőre megdöbbentőnek hangzó sorokat írjuk címként a borítóra, melyet YouTube nézőink most láthatnak is.

[00:00:50]Hallgatóinknak pedig a leírásban linkeljük, hogy miért nem voltak loszerek a mohácsi síkon csatát vesztő harcosok.

[00:00:57]Hogy hogyan gondolkodjunk történelmünknek erről az elképesztő tragédiájáról?

[00:01:04]És hogy miért hat ez szinte közvetlenül napjainkig?

[00:01:06]Ez mind benne lesz ebben a könyvújság formátum kiadványban.

[00:01:11]Nagyjából úgy fog kinézni, mintogyha történelmi példát kellene mondani, mint a honfoglalásról és a magyar őstörténetről szóló lapszámunk is kinézett.

[00:01:20]Tehát ez a bukazin formátum, amit továbbra is tartunk.

[00:01:22]És még egyszer ismételjük, hogy ez most előrendelhető a leírásban látható linken keresztül, de mivel ez a kiadvány tartalmazza majd az 500.

[00:01:32]évforduló emlékezetpolitikai körítését, vagyis konkrétan a az ezekben a napokban megtartott ünnepségeknek, megemlékezéseknek is az értékelését.

[00:01:43]Ezért a megjelenés időpontja november, tehát ez egy technikai tudnivaló, hogy a most megrendelt kiadványok novemberben kerülnek majd GLS-zel vagy más formátumban olvasóinkhoz.

[00:01:54]És még egy szempontból elképesztően különleges ez alapszám, ugyanis a téma súlyára és fontosságára tekintettel összefogásban készült.

[00:02:01]A válasz online szerzői mellett a korszak vitán felül legjobb kutatói írták, akik közül most stúdiókban köszöntjük Varga Szabolcs történészt.

[00:02:12]Szervusz!

[00:02:13]Sziasztok!

[00:02:13]Köszönöm szépen a meghívást!

[00:02:16]ilyen nagyon hosszú felvezetés után végre eljutottunk hozzád, és szeretném megemlíteni, csak felvillantva koránt sem teljes ABC rendű felolvasást tartva, hogy Bzabó János, Sudár Balázs, Najman Tibor, Ctót Norbert, Kasza Péter kutatók, történészek, hadtörténészek mind benne lesznek ebben a kiadványban különböző írásokkal, különböző megközelítésekkel.

[00:02:39]Tehát egy ilyen allin felfogásban működik ez a dolog.

[00:02:43]És hát természetesen köztük te is, aki az utóbbi időben sokat sokszor megnyilatkoztál már, de ez is természetesen egy teljesen egyedi megszólalás lesz.

[00:02:53]Nézzük át először az alapkérdést.

[00:02:58]Úgy konferáljuk fel és úgy beszélünk erről a kiadványról, mint amely vitán felül a magyar történelem egyik kulcspillanatáról, legfontosabb momentumáról szól.

[00:03:08]Miért állíthatjuk megalapozottan, hogy ez tényleg az, hogy ez a vereség, ahol hát az történt, hogy az átlagnál jobban kikaptunk a töröktől.

[00:03:16]Ez egy kulcspillanat a magyar történelemben.

[00:03:21]Azt hiszem, azért beszélünk így róla, föl se téve azt a gondolatot, hogy vajon nem gondolkozhatnánk erről másképp, mert így szocializálódtunk, mert a Mohácstól eltelt 500 év alatt majdnem minden történelmi eseményt ide vezetünk vissza.

[00:03:35]Tehát hiába ha beszélünk 1000er éves magyar történelemről, ez markánsan két felé válik.

[00:03:41]A az előző 500 évnek nincsen relevanciája a jelenünkre.

[00:03:44]Tehát néhány zárványt leszámítva, őstörténet, honfoglalás, tehát amiből következtetünk a a jelen szépségére, kinnyaira.

[00:03:52]Minden, amiről ma beszélünk, és valahova visszautalunk, az Mohácsra megy vissza, vagy egy olyan Mohács utáni eseményre, aminek viszont áttételesen szintén Mohácson van a bölcsője.

[00:04:04]És szerintem ez így alakult.

[00:04:08]Tehát, hogy ezt nem biztos, hogy nem gondolhatnánk másként, de ez annyira erős a magyar közgondolkodásban, a történelemtanky is ezt a képet erősítik meg, hogy ettől nem fogunk eltérni az 501.

[00:04:21]évfordulón is.

[00:04:21]És hát igen, voltak nagy vereségek korábban is.

[00:04:26]Ugye Muhi jól ismert, Muhi abból a szempontból hasonlatos Mohácshoz, hogy az ország területén nagy vereség, de Muhinál életben marad a király.

[00:04:34]Egy, kettő, ez mégis csak egy mongol bevásárló turizmusnak tekinthető, mert egy év múlva hazamennek.

[00:04:45]Na, Mohácsnál ott marad a király, és Szulmán még ugyanogy hazamegy, de már az ajtóba megáll, és valójában az ajtó félfának támaszkodva nézelődik továbbra is Buda felé.

[00:04:58]Olyannyira, hogy 15 év múlva tartósan vissza is tér.

[00:05:00]És hát ez 150 évnyi kényszerű összebbútorozást jelent.

[00:05:03]Ebben meg más.

[00:05:07]Te a két cikkedben, ami nálunk megjelent, ugye ez két beszédnek a szerkesztett formája.

[00:05:10]Az egyik egy mohácsi évfordulós beszéd volt két évvel ezelőtt, a másik pedig most a nagyharsányi csata, második mohácsi csatának az évfordulójára jelent meg nálunk.

[00:05:22]kísérletet tettél arra, hogy hogy valamelyest mégis csak átértelmezd ezt a nagyon erős hagyományt, ami a Mohács fogalomhoz, a Mohács helynévhez kötődik, és és nyilván azt a részét nem értelmezed át, hogy valóban ez egy ez egy meghatározó cezúrája a magyar történelemnek, de azt igen, ahogy erről gondolkodunk manapság, és ahogy erről gondolkodtunk az elmúlt évszázadokban, évtizedekben.

[00:05:45]De hogy látod, mik a mik a kulcspontjai annak, hogy ez a Mohács hagyomány kialakult, és hol javasolsz te egy radikális szakítást ezzel?

[00:05:55]Óvatosan fogalmaznék radikális szakítással.

[00:05:57]Maga az, hogy idáig belül eljutottam, az a több év olvasásnak köszönhető.

[00:06:02]Alapvetően a kollégák eredményeiből jött az, hogy erről már nem lehet úgy beszélni, legábbis én nem tudok úgy beszélni, ahogy én magam is tanultam.

[00:06:10]A, hogy ez a kép, ez egy sokszínű kép volt, tehát hogy valójában Moácsot ötféleképpen is el lehetne mesélni a kezdetektől fogva.

[00:06:20]Egészen a lapidáris rövidségű történetmesél augusztus 29-e, szerdai napraett, a magyarok kikaptak a törököktől, és meghalt a királypont.

[00:06:32]Ez is egy történet.

[00:06:34]És akkor ebből nem következik semmi.

[00:06:36]Aztán az is, amikor azt mondjuk, hogy hát igen, jött egy sokkal nagyobb ellenség, legyőzött bennünket, meghalt a király, az árváz maradt trónt megszerezte Habsburg Ferdinán, és lám lám ebből egy csodálatos Habsburg aranykor született meg a 19.

[00:06:53]század elejére, mikor az 1820-as években voltak ilyen hangok, le is írták őket.

[00:06:58]Ö ha nincs 1849 meg a 1920 meg a tehát hogy itt megállunk, akkor ez egy aranykor kezdeteként is elmondható.

[00:07:08]Elmondható úgy is, hogy igen, volt egy korabeli magyar nemesség, amelyik a vérével adózott alapvetően sokszor nevében, de itt most gyakorlatban is fölvállalta.

[00:07:18]Kiálltak egy sokkal nagyobb ellenség ellen, vállalták, amit vállalniuk kellett.

[00:07:24]Nagyon sokan meghaltak közül, de teljesítették a küldetésüket.

[00:07:26]Ez egy hősi történet.

[00:07:28]És ez is lehetne egy darab a mohács értelmezés.

[00:07:34]És azt gondolom, hogy am és nagyon máshogy kellene beszélni szerintem Erdélyben.

[00:07:38]Nagyon érdekes, hogy Erdélyben ugyanúgy beszélnek Moácsról, miközben hát az alapélmény hiányzik, hiszen nincsenek erdélyi túlélők, akik hazamentek volna a Moácsi csattából, mert oda se érkeztek.

[00:07:50]Nekik Szapolyai János ugyanúgy egy áruló Erdélyi Vajda a kezdetben, aztán végül is a a nagyon szeretett erdélyi fejedelemség alapjainak a lerakója, mégis csak ő meg a szapolyai dinasztia.

[00:08:03]Ezzel együtt nem lett átkeretezve a mohácsi csata pillanatnyilag, miközben a 17.

[00:08:09]században azért nagyon más mohácskép élt ott, hiszen nekik ez egy más történetté vált, mint ami a a királyi Magyarország többi területén.

[00:08:17]Szerintem a reformkor, a 19.

[00:08:21]század az, ahol ezek a széttartó emlékezetek letisztulnak, satnyulnak is, vagy egyszínűbbé válnak, egyre sötétebbé is, kikopnak belőle a magasztos nagyon sok minden értelmezési rész kikopik belőle, és lesz belőle egy egyen fekete 1849 után, ahogy itt most elbántak velünk világosnál, úgy bántak el velünk Mohácsnál.

[00:08:47]És azért van világos, mert Mohács is.

[00:08:50]És valójában 1920-ra ez össze is áll.

[00:08:53]Tehát nem kell nagyon megoldásokat keresni az emberek fejében, vagy aki erről gondolkozik, mert készen áll, ahogyan kell elbukni.

[00:09:04]Belső árulás, külső árulás, alkalmatlan elit, hogy ki miért alkalmatlan, azt már lehet cizellálni.

[00:09:12]Társadalmi egyenőtlenségek, hiszen itt a paradság, ott a nemzetiségekkel nem tudtunk megegyezni.

[00:09:16]Amúgy meg a a a szegénypaszti rétegeket nem sikerült fölemelnünk a a választójogig.

[00:09:22]Tehát, hogy összeáll az a minta, amivel ezeket a vereségeket meg tudjuk magyarázni.

[00:09:27]Ha úgy tetszik, a vereség kultúrájába ragadunk bele ezzel a magyarázattal, mert minden egyes túlélési pillanatban ezekre a mítoszokra, ezekre a magyarázatokra szükség van.

[00:09:39]Tehát igen, biztosra veszem, szükség volt 15272829-ben valahogy feloldani magunkat.

[00:09:45]meg 1849 után is megmagyarázni, hogy miért nem én vagyok a felelős, hanem valaki más.

[00:09:50]De ha sikerül ebből a traumából kigyógyulni, akkor ezek a színek visszak nyerhetnék a a frissességüket, akkor lehetne egy távolságtartással nézni már Mohácsra is, meg világosra is, de hát úgy kerülünk föl, mintha még minden nap ezt a csatát meg kéne vívni.

[00:10:11]Tehát ez a hogy hátha most és hátha most más milyen lesz a végeredmény a miközben 500 éve történt.

[00:10:19]De hogy ez a 19.

[00:10:19]századi gondolkodás a nemzetről, a nemzet aranykoráról, a nemzet felemelkedéséről és a nemzetek bukásának a a típusairól, meg a rárakodó akut traumák azok, amelyek Mohácsot kiemelik és ott is tartják.

[00:10:36]Nincsen.

[00:10:38]Tehát nem busogunk azért 1241 kapcsán muhi.

[00:10:42]Úristen, évente beledőlni a kardunkba, hogy ú már megint muhi nincs.

[00:10:47]De Mohácsnál van.

[00:10:48]Ühüm.

[00:10:49]Azért amit mi kiteszünk a borítójára, annak a kiadványnak, aminek az apropóján most beszélünk, ez a nem voltak loserek és a helytállás pillanata.

[00:10:56]Ennyi műhelytitkot talán elárulhatunk, hogy ezen azért a a történész csapat egy részével sokat ötleteltünk, hogy pontosan mi az a megfogalmazás, ami ami ebben oké, és ami ami kifejezi azt az újszerűséget, ami a ti megközelítésetekben benne van.

[00:11:13]És azt hiszem, hogy ezzel a címmel egyébként elmentünk a leg a falig, tehát hogy azt még ilyen formában a mondom a létező kutatásokból, amelyek évtizedek óta újra és újra írják részében és nagyjából egészében is ezt a történetet, benne van, hogy ez a helytállás, ez nem a fekete nap, hanem a helytállás pillanata.

[00:11:33]De akkor ahhoz, hogy eljussunk eddig a végpontig, nekem nagyon furcsa volt tanulmányozni azt, hogy a a a kezd a kezdet kezdetén közvetlen a csata után már hogyan beszélnek erről nyugati szerzők Zömel egyébként Német és Cseh anyanyelvi területen.

[00:11:54]Tehát és akkor csak, hogy egy konkrét példát mondjak.

[00:11:56]Én úgy tudom, hogy a a bécsi Johannes Kuspiniánus nevű szerző az első, aki megírja ennek a csatának a történetét.

[00:12:04]És ebben már ott van a legesleelső interpretációban a a magyarok nem is az, hogy alkalmatlansága, hanem gyakorlatilag a bűne abban, hogy hogy ahogy hagyták meghalni a királyt, ahogy ezt az egész csatát, ahogy kiálltak.

[00:12:22]egy olyan felelősségkeresés világlik ki ebből, ami utána végig végigmegy más szerzőségeken is, és ennek próbálnak magyarok ellentartani.

[00:12:30]De hogy tehát én ilyen felelősség keresést, had ne mondjak közeli politikai eseményt, hogy mikor láttam utoljára, de mondjuk április 12 után is, amikor nem tudom, tehát amikor Borbás Marcsi felelős a a politikai vereségér, az hasonló ahhoz, mint amikor nem tudom melyik szerzőség belemegy, hogy Mária királyni ágy udvarrában levő kénnők, vagy nem tudom ilyenek, nem tudom ilyenek voltak-e.

[00:12:51]Ez egyébként érdekes.

[00:12:52]Szóval, hogy hogy miért van az, hogy ez mennyire tipikus, hogy hogy ez az elképesztő felelőssékeresés, és ennek mi a a szerepe a későbbi emlékezet alakításában?

[00:13:03]Az ami már ott 1526-ban elindul.

[00:13:07]Szerintem ez egy teljesen emberi dolog.

[00:13:10]Gárdonyi Gézának az egri csillagokában nagyon izgalmas, hogy felmerül a Mohácsi csata.

[00:13:13]Mindig csak beszélnek róla.

[00:13:13]Üüm és mindig van, hogy felteszi-e valaki a kérdést, de de ki és a kérdés mindig ugyanaz.

[00:13:21]Ki a felelős?

[00:13:21]a mohácsi csattáért.

[00:13:23]És erre az a válasz, hogy mindig nem az, aki kérdezi, de a válasz erre az, hogy ti.

[00:13:29]És ak a a beszédhelyzettől függ függően ti, ti, ti, de nem én.

[00:13:35]És szerintem az, ami a Mohácsi csatáról a történetírói szövegekben kezdettől fogva megjelenik, az már ez a TI, mert Kuszminiánusznak is azért azt a kérdést föl lehetett volna tenni, hogy hát mesterem, Bécs azért annyira nincs messze, neked honfitársaid itt voltak a Mohácsi csatában és meghaltak Mária királyné udvart, a közös udvartásból saját pénzen érkeztek ide, ismerünk ilyen személyeket.

[00:13:59]Te esetleg merre jártál?

[00:14:02]vagy a a többiek úgy a az osztrák örökös tartományokból.

[00:14:06]Tehát az amikor azt mondja, hogy ti magyarok, azzal rögtön azt is mondja, hogy nem mi a akik esetleg még ott lehettek volna.

[00:14:16]De Brodaric István kancellár, szemtanú, aki szintén erre válaszol, megírja, hogy nem, nem mi.

[00:14:22]Tehát, hogy ez mi ott voltunk.

[00:14:24]Tehát mi azért nem lehetünk felelősek, mert mi ott voltunk.

[00:14:26]Mi életveszélyben voltunk, és Istennek tudható be maga a vereség, meg az is, hogy ki halt meg, meg ki nem, de nem nekünk.

[00:14:35]És valójában a forró krumpli van körbedobálva, a mi nem.

[00:14:40]És akinél van, az rámutat valakire, mint a játékban, hogy de te.

[00:14:46]És egy zárójel, ez nincs kibontva, nincs végiggondolva, mármint történészi oldalról sem.

[00:14:53]És de kell róla beszélni túlélő csehek beszámolóiból.

[00:14:57]Azért azt látjuk, hogy ez a sereg nem egységes.

[00:14:59]Érthető?

[00:14:59]Tehát, hogy és igenis vannak benne problémák, nyelvi problémák, etnikai.

[00:15:05]Tehát ezt képzeljük el, amikor különböző emberek összeverődnek, férfiak 300-en a nem kakaót isznak, és közben vagy mindenki meg fogja magyarázni, hogy miért neki van a legjobb helyen a a az ő ülőhelye, meg az ő állóhelye a csatába, meg ki fogja megmondani a csatarendet?

[00:15:28]És visszatérő vád a túlő csek részéről, hogy hát a magyarok nem hallgattak meg minket.

[00:15:32]magyarok mentek a saját fejük fejük után, minket kiállítottak a csatérren a a legrosszabb helyre.

[00:15:37]Ez a nem számított, hogy velünk mi lesz.

[00:15:41]Aztán még jól el is vesztették a csatát.

[00:15:43]Tehát, hogy ránk nézve nagyon kevés pozitív hang van a túlélő cseh és német beszámolókban, és valószínűleg Kuszpiniánusz azért ebből csipeget már akkor, tehát hogy nem alaptalan az ő vádja, hanem ő ebből építkezik.

[00:15:57]De ugyanakkor az is látható, hogy a magyarok pedig azt a részét felejtik el ennek a képnek, hogy valójában egyáltalán nem voltunk magunkra hagyva ebben a történetben.

[00:16:08]Tehát a a ugye a magyar önképnek ez egy fontos elem, hogy a nyugat minket mindig magunkra hagy ezekben a küzdelmekben.

[00:16:18]Ez Mohács esetében hogy jelenik meg a valóságban?

[00:16:20]Hát azt látjuk, a mohácsi csatában részt vett személyek kutatásában van egy markáns cseiléziai morva jelenellét.

[00:16:29]Az már egy ilyen humanista leegyszerűsítést, hogy a Mohács az a magyarok és a törökök harca.

[00:16:36]Amennyire nem a törököké, mert az oszmán hadsereg jelentős részét mondjuk szerbek meg bosnyákok alkották, úgy a magyar sereg sem etnikailag magyar, hanem a magyar király vezetése alatt összegyűlt egyébként közöttünk is vannak, hogy közösséget vállalva, de hogy szerbek, horvátokról tudunk ebben a seregben.

[00:16:55]Van osztrák, van született német, van egy itáliaink, van egy német alföldünk, és tényleg van lengyelünk, és nagyon sok cseerületről érkező konkrét nevünk.

[00:17:04]Ez egy legalább jagelló sereg, ami túlnyúlik a Magyar Királyságon etnikailag és területileg, és szerencsésebb lenne így beszélni róla.

[00:17:15]De az se baj, ha csak legalább mögé gondoljuk, amikor magyar seregről szólunk.

[00:17:21]Ugye amikor ezt a ezt a címet kerestük ehhez a kiadványhoz, akkor ugye elsőben a hibáztatás hagyományával akartunk szakítani.

[00:17:29]Tehát azt, hogy hogy azok, akik ott vannak ezen a mezőn, azok valamiképpen hibásak azért, ami Magyarországgal megtörtént.

[00:17:36]Tehát nem a tragédia súlyát akarttuk kisebbíteni, hanem hanem ezzel a hagyománnyal akartunk tulajdonképpen leszámolni.

[00:17:42]De ugyanakkor a te első évfordulós beszédedre már, ami ugye elindított egy komoly vitát a Mihas Hasábinkon, sok érdekes írás született ennek kapcsán, és az egyik visszatérő kritika az volt, hogy hogy ez egy determinisztikus megközelítés, mert nagyon leegyszerűsítve végső soron mégis csak azt az álláspontot képviselitek, és ezt fogadtuk el tulajdonképpen mi is, hogy itt egy jóval nagyobb erő, egy egy korabeli szuperhatalom áll szemben.

[00:18:14]a az egyébként nem jelentéktelen korabeli magyar és csek királyság haderejével, de hogy végső soron az erőviszonyok olyan mértékben aszimmetrikusak voltak, hogy ez a ez a háború ez nem volt legalábbis hosszútávon biztosan nem volt megnyerhető a jagellók számára.

[00:18:33]Erre pedig azt mondják sokan, hogy ez bizony így a történelmet leegyszerűsíti és kiveszi belőle az egyéni tehetségnek, a képességnek, a Hunyadi János szerű óriási egyéni tetteknek a lehetőségét.

[00:18:49]A determinizmus azt jelentené, hogy azért történt így, mert nem történhetett volna másképp.

[00:18:56]Ezzel a váddal nehéz vitatkozni.

[00:18:59]Mert akkor De vegyük számba a lehetőségeket.

[00:19:02]Én azt mondom erre, és azért álltam értetlenül a kezdet kezdetétől a ezzel a váddal szemben, merthogy ez szerintem szó sincsen, hanem arról van szó, amit elmondtál, hogyha a eljutunk a a forrásokig és összerakjuk tényleg a egyáltalán számok szintjén, mekkora ez, mekkora az, mennyi bevétele van ennek, mennyi bevétele van annak, mennyi hadsereget tud kiállítani ez, mennyit Hát akkor igen, akkor az olyan döntő erőfölény az oszmán birodalom részéről, hogy lehetnek erkölcsileg képzettségben, tudásban, bármilyen jó a másik oldal, ezt nem tudja ellensúlyozni.

[00:19:46]Ez az egyik a és ez nem determinisztikus, hanem hát ezek az erőviszonyok, vagyis végkövetkeztetése, amit végül is egyszerűen igazol az, amibe is következik.

[00:19:56]A másik, hogy a történettudomány azért puzzle darabokból építkezik, tehát nem nincs a zsebünkben a bölcsek köve, nincs egy bekészített CD videó Moácsi csatáról, vagy Prodaricnak egy ilyen öregkori visszaemlékezése.

[00:20:14]Nincs ilyen.

[00:20:14]Puzzle darabok vannak a kezünkben, adatok, amiből egy csomó hiányzik.

[00:20:18]És azt értelemszerűen, hogy teljes kép rajzolódjon ki a történet, a történetíró, aztán a történész a saját tudása alapján kiegészíti.

[00:20:28]De sokkal inkább tudjuk azt megmondani, hogy hogyan nem történhetett biztosan, mint azt megmondani, hogy hogyan történhetett biztosan.

[00:20:36]Úgyhogy szerintem az erre a a legpontosabb válasz, hogy a legvalószínűbb következménnyel járt a az az erőkülönbség, ami Mohácsi Vereségben meg megmutatkozik.

[00:20:49]Tehát, hogy azt sokkal nehezebb lenne megmagyarázni, hogy ilyen ilyen erőviszonyok közepette miért győzünk.

[00:20:56]Szerintem azt egyszerűbb, hogy hogy miért veszik.

[00:20:59]Tehát azt mondod, hogy a legvalószínűbb dolog történt, de elvileg nem zárod ki annak az esélyét, hogy természetesen akár más is történhetett volna.

[00:21:04]nagyon szerencsés esetben.

[00:21:07]Másképp is történhetett volna.

[00:21:07]És ez az, amit a kritikusok azt gondolom nem nem gondolnak végig.

[00:21:13]Persze, hát ha Suzulejmán valahol a drávába fürdik egyet, elkapja az örvény, és hogy ott marad, vagy egy vérhas végez vele a hadjárat során valamikor augusztus közepén, akkor az a hadsereg megáll, hazamegy.

[00:21:28]Aztán ha kitör egy jó utódlási harca az oszmán birodalomban, akkor nem jönnek 27-ben sem, meg 28-ban.

[00:21:35]Tehát, hogy akkor az fordíthatott volna ezen a dolgon.

[00:21:40]De az is lehet, hogy egy évvel később egy másik szultán alatt ugyanúgy ideérnek, és ugyanez a helyzet van.

[00:21:44]És lehetett volna a másik oldalon is szerencsésebb csillagzat, kivétel Habzúr Ferdinánnak, mert ugye a Habzúr jagelló örökösödés szersződés értelmében Ferdinán is meghallhatott volna, és akkor az neki szintén még nincs fia.

[00:22:02]Legidősebb fia pont 27-ben születik meg.

[00:22:05]Hát akkor ki örökli ezt a szerződés értelmével Lajos.

[00:22:07]Tehát ha 1523-ban Bubópest is elviszi Habzur Ferdinandót, akkor az osztrák örökös tartományok főhercege második Lajos lesz.

[00:22:14]Vagy Jagello Zsigmondról tudjuk, hogy nagybeg pont ugyanebben az időben, 1523-ban halálhírét keltik.

[00:22:23]Az ő unokaötöcse és legközelebbi rokona, második Lajos.

[00:22:28]Tehát ha nagyon szerencsés a csillagzat a ha és ha esetében, akkor 1526-ra egy lengyel cse magyar királyság, osztrák főhercegség élőételez.

[00:22:42]Azt gondolom, hogy ez azért ez már sanszosabb, tehát hogy nincs Európában 1526-ban másik olyan állam egészen ibériai félszigetig elnézve, amelyik ezt a a sulejmáni hadsereget fel tudta volna tartóztatni.

[00:22:55]nincs ilyen.

[00:22:57]Ha itt kellene ugyanezekkel a földrajzi viszonyokkal, logisztikával megvívni ezt a a küzdelmet, de ez a konglomerátum már egy esélyt adott volna arra, hogy ennek a csatának valami más színezete legyen, akkor már van valami hátország, akkor már tehát akkor nem csak csehek vannak, hanem lengyelek.

[00:23:15]Hát igen, azért nekik is ide kell érni.

[00:23:17]Tehát nem véletlen, hogy se országból se könnyű augusztus végére ideérni több 100000 katonáról tudónk, akik Székesfehérváron vannak a csata pillanatában, Győrnél vagy Pozsonyban vannak, mert ekkorák a távolságok, mert ez egy asszimmetrikus háború is volt 150 éven keresztül.

[00:23:33]Az oszmánok jöttek áprilisba, ideértek nyárra, ősszel hazamentek.

[00:23:38]Hunyadi János téli hadjárata nem szól másról.

[00:23:40]ősszel összegyűlünk, elmegyünk télen, amikor nem kell a szultáni hadsereggel farkasszemet nézni, visszafoglalunk, amit visszafoglalunk, aztán visszamegyünk.

[00:23:49]Nem találkoznak ezek a seregek általában.

[00:23:50]De 1526-ra elfogy közültünk a tér, és ránk kényszeríti az oszmán birodalom a saját háborúját, a tavasszal és nyáron megvívott háborúkat, amiben nem tudunk megoldást találni, mert mi annyira az aratáshoz vagyunk kötve, mert ez az európai logisztika.

[00:24:09]És na ezzel már lépéshátrányban vagyunk.

[00:24:11]Tehát nem biztos, hogy Tirolból ideértek volna azok a katonák, vagy valahonnan Krakkótól északra fekvő területről, de ez már akkor is más esélyt teremtett volna.

[00:24:21]Tehát, hogy van, ha, de ezek nem következtek be.

[00:24:24]Ön Buzás Gergely régésszel folytattam egy beszélgetést a a te két írásodról, és ő azt a visegradi Múzeumnak a az igazgatója, és ő azt az érdekes kritikát fogalmazta meg, hogy azt mondta, hogy most persze ez leegyszerűsítés lesz, elnézést kérek tőle mindjárt előzetesen, de azt mondta, hogy az a baja ezzel az egésszel, amit ti képviseltek, hogy nem veszi figyelembe azt, hogy valójában volt olyan megfelelő stratégia, amivel esélyesen ki lehet védeni egy ilyen oszmán támadást.

[00:24:52]Nem szabad mezei csatát vállalni az oszmán szultáni hadsereggel szemben, mert az valóban csak ezt az eredményt hozhatja, hogy ezt valóban bizonyította is akár az elmúlt évszázad több ilyen ütközete.

[00:25:02]Ellenben az oszmán szultáni hadserek is beletört a bicskája a nagy erő nagyobb erődített városokba, bécroma például.

[00:25:09]Tehát, hogyha a magyar sereg ezt a csatát nem vállalja föl, hanem védi Budát, a király nem teszi ki magát ennek a kockázatnak, hogy ott maradjon a csatamezőn, akkor nem következik be a Magyar Királyság összeomlása, és tulajdonképpen legalábbis előfordulhatott volna egy olyan helyzet, amiben az 1529-es bécsi hadjárathoz hasonló érdemben eredménytelen szultáni hadjárat vonul ki Magyarországról.

[00:25:35]Hát csak nézzünk rá a térképre, hol van Bécs és hol van Mohács.

[00:25:37]Szerintem pont ez a különbség.

[00:25:40]Nincs hov Buda volt a kérdés.

[00:25:43]Igen.

[00:25:43]Buda.

[00:25:43]Tehát hogy Budem, hogy Budáig engedni?

[00:25:46]Igen.

[00:25:46]Budáig engedni csatafavállalás nélkül és megvédeni Budát.

[00:25:48]Kivárni, amég bejön az ősz, haza kell menni.

[00:25:54]Számítógépes játékokba tudom elképzelni ezt a gondolkodást, bocsánat.

[00:25:56]Tehát ahol ezt a megoldható, mi Buda.

[00:25:58]És ezt Buzás Gergely tudja a legjobban.

[00:26:01]Buda nem vár 1526-ban.

[00:26:05]Ha az, akkor megvédik.

[00:26:05]Ebből a ebből a budai rezidenciából el kell menekülni, mert azok a bástyák és falak, amik aztán 1540-ben, 41-ben is, valójában 42-ben is ellen tudnak állni különböző ostromoknak, azok Szapolyai János idején épülnek az 1530-as években.

[00:26:21]Nincsen hátországa Nándorfehérvár ele után a magyar királyságnak, aminek a hát nekivethetné.

[00:26:30]Hát Péter váradot kell egy rohamléptekben felépíteni rosszabb körülmények között, mint Tándorfehérvár, de az is akkor is három hétig 26-ban kiállja a az ostromot, de ez ennyire jó.

[00:26:46]És mögötte nincsen semmi.

[00:26:46]Újlak egy bosnyák királyi rezidencia, ha lehet ezt mondani, fantasztikus helyen van.

[00:26:51]Nyolc nap az oszmán hadsereg számára.

[00:26:53]Az ez az oszán hadsereg elfoglalta Nándorfehérvárt, ami egy korabeli mariol.

[00:27:01]Elfoglalta a Rodos óriási véráldozatok árán, ami véráldozatot egy év alatt pótolt, tehát hogy mintha mi sem történt volna a cseregbe.

[00:27:08]Azért szigeten partra szállni, amit johanniták védenek, ezt is behúzza ez az oszmán hadsereg.

[00:27:16]Ez az Oszmán hadsereg mezei csatában hasonló nagyságú seregeket megvert Közelkeletten háromszor is.

[00:27:24]Tudja azt, hogy hogyan védekezési és támadási és azt mondod, hogy annak is, hogy mondjuk ez a Médium regném, tehát ez a Buda Visegrád Esztergom erődjei védekeznek, a király pedig nem vállal csatát, a mezei sereg nem vállalt csatát, hogy ez egy nem volt egy reális stratégia?

[00:27:42]Senkinek nem volt reális stratégia.

[00:27:45]Második Lajos kapcsán írják 1526 nyarán, mert fölmerült.

[00:27:49]Tehát mindaz, amit most fölvetnek kritikában, az 26 nyarán végig zongorázza a korabeli editét.

[00:27:54]Elit, odamenjen a király, ne menjen oda.

[00:27:58]Legalább annyian mondták, hogy ne menjen oda.

[00:28:00]Nem megy oda, nem megy oda a sereg sem.

[00:28:02]Tehát, hogy a a királyi hadjárat egyik sajátossága, hogy akkor vonul hadba a saját országa területén a nemesség személyesen a csatába, egy vesz részt a hadjáratba, ha a király ott van.

[00:28:16]Hiába úgy nem lehet királyi hadjáratot hirdetni, hogy a király nincs ott.

[00:28:19]Innentől kezdve neki a hadjárattal kell tartania.

[00:28:21]És azt is tudják, hogy a csatában életveszélyben lesz.

[00:28:23]Fölmerül a csatá jöjjön a hadijáratban, de a csatában ne vegyen részt.

[00:28:27]És egy óriási vita van a Haritanácsban, amit a király Lajos a végén látjuk a dütől felrobbanva azt mondja, hogy jól van, látom, hogy a fejemet akarjátok, és addig nem mentek csatába, amíg én nem vagyok itt.

[00:28:39]Akkor is, ha ez az én fejembe kerül, hát itt leszek.

[00:28:42]De ti is?

[00:28:44]Hány éves volt ekkor?

[00:28:45]20 20 éves.

[00:28:46]20 éves.

[00:28:46]És ez miért van, hogy soha egyetlen habzudinak nem kell semmilyen semmi személyes kockázatot vállalnia?

[00:28:49]Ez engem már csak így a jelenből a nyugat és közép-Európa viszonya és mi magyarok és osztrákok lelkét illetően hosszú az egyéb sérelmeket.

[00:29:06]Haberdán maradjon ott a csatéren.

[00:29:08]Hazur Ferdinán nem, de ötödik Károly például ott van, ott van Páviánál, ott van Mülbergnél, tehát hogy azért a nekik máshogy rossz.

[00:29:16]Tehát most erre nem tudok mit mondani.

[00:29:18]Jó volt ez a Kárpátmedence nagyon sok felől 500 éven keresztül.

[00:29:22]Tényleg ezek nagyon stabil határok.

[00:29:24]És erről szerintem fontos lenne még, hogy ne felejtsünk el beszélni, hogy hogy miért érthető mégis a mi mohácskervünk az európai államok története szempontjából egy biztos.

[00:29:33]Ezek stabil határokkal rendelkező ország.

[00:29:36]Ö ami amihez hozzátartozik, tényleg sok sok minden pozitívum is.

[00:29:43]Hát egy délről érkező ekkora oszmán birodalom az úgy nem volt belekalibrálva valamikor Gézafejedelem idején, tehát hogy ez a nekünk ezt dobta a gép, de hát a lengyeleknek meg egy egész keleti nyitott határt.

[00:30:00]Tehát, hogy azért nem tudom, hogy emiatt érdemes-e keseregni, de hogy visszatérve az alapkérdésre, mert ez fontos, amit a a Gergely és általa te felvetettél, mire esküszik fel a királyok koronázásakor?

[00:30:17]Az ország határának a megvédésére.

[00:30:20]Tehát, hogy hol a határ?

[00:30:21]Hát hol a határ?

[00:30:21]A határ nem ugocsa, tehát meg nem a pilis szívcsakrája, hanem a határ az a szerémség.

[00:30:25]És és látszik jól, hogy azok a katonák lázadnak fel, mert felmerül az is, túl nagy az ellenfél ereje, vonuljunk vissza, az is fölmerül még olyan nagy az, és ezt Tomori mondja, olyan nagy az ellenség, akivel szembe kell nézni, hogy most kössünk békét.

[00:30:40]Tehát ott van 20000 katona körülötte, és ő akkor még mindig azt mondja, hogy kössünk békét.

[00:30:43]Na ezek mind lekerülnek a napirendről.

[00:30:45]Ühüm.

[00:30:47]Mert azt mondja a visszavonulásra a bácsi, a szerémi, a Baranyai, a Csongrádi Nemes, hogy hahó.

[00:30:52]És az én birtokommal mi lesz?

[00:30:55]Igen.

[00:30:55]Hát ugye ez ezel ez magába foglalja azt a feltételezést, hogy az ország közepét végigdúja a török teljes egészében.

[00:31:03]Ő nem lesz boldog attól, hogy Budát megvédik vagy Győrt, mert az ő birtoka, az ő hazája, az ő pátriája az itt van délen.

[00:31:10]Az nem számít.

[00:31:10]Az már nem az országnak a része.

[00:31:11]Na és arról szólnak a 26 nyári beszámolók, amikor már lehet tudni, hogy a fő célja az oszmánoknak Buda, hogy lehet, hogy a az ország túléli ezt az évet, de a király nem biztos, hogy túléli.

[00:31:23]politikai értelemben, mert királyként nem fogja tudni megvédeni az ország területét, és szakadás lesz belőle, elveszti a királyi méltóságát.

[00:31:33]És van egy harmadik, amit ide kell képzelni, azt látjuk a szüleimáni hadjáratból, amiben azért van ködös pont, hiszen nincs kicakkozva, hogy hova is, mer miért odamennek.

[00:31:44]Meg akarnak ütközni Magyar Király seregével.

[00:31:49]Tehát hova?

[00:31:49]Tehát kihúzódhatna ő, hogy így menjenek Budára, és akkor én valahol eltűnök Zalaegerszeg környékén, de nem utánam mennének.

[00:31:58]Tehát, hogy a Szuneimán csatát akart vállalni a magyar királlyal, le akarta győzni és vazallusi békére akarta kénzíteni.

[00:32:05]Valószínűleg ez a ennek a hadjáratnak a legvalószínűbb célja.

[00:32:09]Ebből a szempontból a legnagyobb kudarlejmán számára Lajos halála.

[00:32:12]Nem volt kivel vazallusi békét kötni, amire ő épített.

[00:32:17]De ez nem tehát, hogy ezt azért megoldották utána Szapolyain keresztül.

[00:32:22]Hát szapoya keresztül a félországgal.

[00:32:25]Tehát hogy ez meg már a a következményekhez tartozik hozzá, hogy neki Lajos lett volna a legjobb.

[00:32:31]A aki ki tudja, hogy hogy tudta volna ezt az egészet eltáncolni, mondjuk a sógorai felé, hogy szuverén király vagyok, Sulejmán felé meg, hogy vazallus vagyok.

[00:32:42]Tehát, hogy egy személyben azért ekkora kognitív diszonanciát nehéz áthidalni, főleg ha az látható is.

[00:32:50]Úgyhogy ezek ezek azok a dilemmák.

[00:32:52]Szerintem mindezeket a a felmerülő kritikákat végigzongorázták 26-ban, és a A és B döntésekből a végén már csak egy-egy A lehetőség maradt, és abból lett az, hogy egy 26-28000 fős csereg augusztus 29-én I Lajos királyi zászlaja alatt csatát vállal a 81000 katonával bíró sulejmáni hadsereggel szemben.

[00:33:20]azért ez egy ilyen kényszerpályán a katasztrófába, nem?

[00:33:22]Tehát, hogy de pont erről ez a lényeg, amit kimondtál, a kényszerpálya, hogy úgy beszélünk erről az időszakról, mint a miért nem vonulunk ide meg oda, meg miért nem ássuk be magunkat, meg miért nem jönnek, nem tudom, gripenek felülről, mintha bármi bárhogyan dönthettek volna akkor, de pont a döntési lehetőségek fogytak el 1526-ra.

[00:33:45]onnan indul az egész gondolat, hogy békét is akarok, meg az ország egységét is meg akarom őrizni.

[00:33:49]Ez a Magyar Király elitnek a határozott célja.

[00:33:51]És 1521-ben sajnos kiderül, hogy béke, vagy területi egység, mert a területi egységet csak háborúval tudom megvédeni egy olyan ellenféllel szemben, ahol vajmi kevés reményem van a sikerre, hogy elfogynak a nincs valójában tehát egy olyan saktábla, amibe mint a paraszt annyit tud lépni mindenki.

[00:34:15]Ühüm.

[00:34:15]Ühüm.

[00:34:16]Azért ez elképesztő, hogy ez gyakorlatilag egy vaterlói csata, méretű csata, amiről beszélünk.

[00:34:19]És csak hogy még az erőviszonyokhoz egy adalék, hogy 150 évvel később egy sokkal legyengültebb törököt is teljes keresztény európai összefogással, sőt még orosz összefogással sikerül kitolni innen.

[00:34:34]Tehát hogy Na igen.

[00:34:38]Ne ne bocsánat, ez nagyon fontos, amit mondasz.

[00:34:40]Egy az oszmán birodalom nem gyengébb, mint a szlemáni.

[00:34:43]Ezt hozzá kell tenni.

[00:34:44]Az nem gyengült meg.

[00:34:44]Az az közelebb áll 1683-ban az Oszmán birodalom, hogy elfoglalja a Bécset, mint 1529-ben.

[00:34:51]Üüm.

[00:34:54]De a Szentgotárdi csata mutatja meg igazából azt, hogy Európa tényleg francia katonák vannak ezen az oldalon, nem azon.

[00:35:02]Ühüm.

[00:35:02]Itt van mindenki, aki itt lehet, és azt a csatát nem nyerjük meg.

[00:35:04]Ebből érthető meg a vesselényi féle összeesküvésnek nevezett magyar előkelők katasztróf összeomlása, hogy úristen, mindent beleadunk, apait, anyait beleadunk, és Szent Gothárnál mi vonulunk el, és érsekujúvárat mi veszítjük el, ami hol van Budához képest érsekujvá fönn fenébe, hogy erre ennyit tudunk, ha mindent összekaparunk, ennyit tudunk.

[00:35:28]Itt marad ez 1000 évig így fog maradni.

[00:35:30]Igen, és ebből a szempontból még ehhez az egész problémagóshoz baromi érdekes, hogy milyen állapotban volt az ország, ami 1526-ban csatát vesztett, mert a hogy a ti kutatásotoknak egy ilyen vitára ingerlő és számomra nagyon érdekes pontja, hogy ti a jagellók országát azt nem mondjá azt, tehát hogy a hagyományos magyar közgondolkodásban az van benne, hogy itt volt a a hunyadíjaknak az erős gazd gazdag és még csatákban is sikeres királysága.

[00:36:03]Majd jön ez a ez a hanyatlás, aminek csak csupán egy végpontja 1520.

[00:36:07]Ti egészen mást állítotok és hogyha egy Szent Gothárdot említed, tehát ha jól emlékszem pár évvel korábban Mohácshoz képest Száva Szentemeternél egy masszív oszmásereget megállít ez a királyság.

[00:36:23]Tehát, hogy akkor a kérdésem az, hogy mennyire vérz, hogy ebben vérzette ki, gazdag volt-e és erős volt-e mondjuk a hunyadiakhoz képest az, ami utána következett.

[00:36:35]Ez a magyar királyság gazdag, csak ugye a korszakváltás, ez egy nagyon izgalmas, hogy 1990-ben nem azt mondta mindenki, nem ez lett ezzel helyen lekommunikálva, hogy rendszerváltás, ott a vége, itt meg teljesen új.

[00:36:49]30 év távlatából már a fogalmat is megkérdőjelezik, hogy nem történt semmilyen váltás.

[00:36:56]A módszerváltás.

[00:36:57]Hát mód most már azt mondják, módszerváltás.

[00:36:59]És hát kiderül majd az idő eldönti, vagy így választod arra, hogy április 12-én vajon mi történt a az ország életében.

[00:37:08]Nincs olyan, hogy átállítom az órát egyik pillanatról a másikra.

[00:37:11]1490-ben meghal Mátyás király.

[00:37:14]Ennyi történik.

[00:37:17]Most hasonlóan zajlik az élet tovább, mint Mátyás életében.

[00:37:19]Annyi, hogy a törvénytelenségekből egy kicsit visszavettek, mert a ezt ígérte Ú László és kicsit valahogy több affinitása volt a törvények megalkotásához, meg betartásához is, mint Mátyás, aki az utolsó 10 évében azért mutatott ilyen paranójás jeleket.

[00:37:36]De ezzel nem akarom a nagy királyunkat lehúzni.

[00:37:38]nem változik érdemben a az ország teljesítőképessége, bevételei szerkezete 90 után, de mégis kivérzik, kivérzik abban a határmenti háborúban, ami miatt egy nagyon hosszú határszakaszon végvárakat kell fenntartani.

[00:37:56]Ilyen nincsen Európában máshol nincsenek ilyen várak.

[00:38:00]Nem kell évi 6000, aztán évi 10000 katonát folyamatosan évi 12 hónapba fizetni ide.

[00:38:06]Iszonyatosan drága a katona.

[00:38:09]Tehát, hogy ez a elképzelhetetlen, ha békeidő van, és ez az 1510-es évek még békeidő a Magyar Királyságban, kifizeték a katonák ceghét, kifizetik a várakra, nem az, hogy újak építésére, csak a várak renoválására, fenntartására fordított összeget, a magyar királyi vagy állami bevételek 60%-át csak és kizárólag tokkal vonóval ez elvitte, úgyhogy még sehova máshova egy árva petákot nem tettek bele.

[00:38:36]Szávaszem 1523.

[00:38:40]Nagy három részletben egy harmadakkora magyar sereg megver egy 11-12000 fős bosnyák határmenti szandzsákbégnek a seregét.

[00:38:50]Ez nem a szultáni hadjárhat.

[00:38:53]Ott több 1000er áldozatról beszélünk, itt 700.

[00:38:55]És erre a 700 katonára mondja a szomori, hogy ezeket én sose tudom pótolni.

[00:39:00]Na, így vérzik ki az ország 1526-ra, hogy nem találsz bele katonát, és már nincs annyi pénzed, hogy be tud tömködni azokat a lyukakat.

[00:39:09]1521 után szintén készül egy tervezet.

[00:39:12]Mennyi várba, mennyi katonát kellene mennyi pénzért beletenni?

[00:39:16]Nincs annyi pénz az országban, amennyiből csak ezt fenn tudom tartani.

[00:39:21]Ühüm.

[00:39:22]Egy hadjáratnak, és ez fontos, egy hadjáratnak is komoly költségei vannak.

[00:39:27]Az 1526-os hadjárat katonákat fölfogadni, fizetni, lovak, min mindennel együtt az a magyar teljes állami költségvetést elvette.

[00:39:36]Azért várnak tavasszal, azért nem tud Lajos elindulni, nincs pénze rá.

[00:39:40]A fuggerektől kell szereznie, meg a pápai segéppénznek kell beérkeznie, hogy legyen katona körülötte, akivel el tud menni, hogy ez a ez a kivérzetésnek ez az ország békeidőben tök jól elkaristol.

[00:39:55]Tehát hogyha a többi európai államhoz nézzük, hogy így éli a rendes életét, függetlenül attól, hogy buggyant királya van-e, vagy egy nagyon tehetséges királya, mert ez ezek azért jó a demokrácia, hogy egy buggyant nem tesz tönkre mindent, hanem korlátozott károkat okoz.

[00:40:14]És ez már működik a demokrácia hiánya ellenére a a középkori Európában is.

[00:40:20]Nem ezen múlik.

[00:40:20]Tehát hogy visszatérve, mert hogy ez a alkalmasabb a király, jobb a hadvezér, nincs jobb leakasztható hadvezér 1526-ban Tomori Pálnál.

[00:40:29]Nem ideális.

[00:40:29]Tehát Tomori amikor elnyeri ezt a tisztséget, tudja, hogy mit kap a nyakába, és azt mondja, hogy nemhogy nem vezettem ennyi katonát, de még nem is láttam együtt ennyi katonát.

[00:40:41]És jön szembe egy olyan oszán hadsereg, amelyik tényleg katonái nagy része tudja azt, hogy az ellenfél 50000 fővel áll fel ellenem, akkor én mit fogok csinálni, a mellettem levő alakulat mit fog csinálni, a harmadik mit fog csinálni?

[00:40:54]Képben vannak.

[00:40:54]Tehát itt nincs hol megtanulni, hogy egy 300-es sereg, hogy hogy álljon föl azok, akik egyik csehül beszél, de magyarul biztosan nem.

[00:41:04]A másik az egy nagyon tüti szerb nyelven beszél.

[00:41:06]ellemen a némettel nem fog szót érteni.

[00:41:08]Na most ebből kellene valami hadsereget összegyúrni.

[00:41:15]Fölteszem a legesleunalmasabb kérdés számodra, de muszáj föltenni, mert hogyha az ember kommenteket olvas mondjuk a moácsi csatával kapcsolatban, akkor ez garantáltan vissza fog jönni különböző szinteken megfogalmazva.

[00:41:25]De hát ez mégis csak a de ha megérkezett volna Szapolyai az erdélyi sereggel, akkor egész másként alakult volna.

[00:41:31]És akkor innen ugye el lehet menni azokba az irányokba, amik ugye konspiratívak, hogy direkt nem érkezett meg.

[00:41:36]El lehet menni azokba az irányokba, hogy sima alkalmatlanságról van szó, mert nem kapott egyértelmű mutasításokat, satöbbi, satöbbi.

[00:41:43]Tehát egyrészt két ez mind két kérdés.

[00:41:45]Az egyik az az, hogy miért nem érkezett meg Szapolyai?

[00:41:49]Volt-e konspiráció, vagy nem volt konspiráció?

[00:41:51]A másik pedig az, hogy számított volna-e, ha megérkezik Szapolyai.

[00:41:55]Akkor most képzeljétek el azt, hogy én innen fölállok, kimegyek és Cétót Norbert ül be ide a helyemre, aki kollégám és barátom, és ezt nagyon szépen megírta, és nemsokára meg is fog jelenni.

[00:42:05]Erdély 1526-ban mozgósítás új, eddig nem használt számadáskönyvek alapjai tekintetében.

[00:42:15]És kiadványunknak is szerzője, tehát fontos.

[00:42:18]Igen.

[00:42:18]Igen.

[00:42:19]Szerző szerzőtársad.

[00:42:21]Igen.

[00:42:21]És ez nekem megtiszteltetés.

[00:42:24]Ez az erdélyi sereg 1521-ben ideért egyszer.

[00:42:28]Szeptember 13-án ért bátára Szapolyajai János.

[00:42:31]Ágyukat hoznak magukkal.

[00:42:33]Ez egy nagyobb sereg, amit összeszednek.

[00:42:35]Tehát a szászokra kirónak 5000 katonát fegyverezzetek föl, amennyit persze nem tesznek meg, de hogy az is egy olyan soha nem látott a katonamennyiség, amit most elvárnak az erdélyiektől, hogy a Vajda vezetésével jöjjön ide.

[00:42:50]fizikailag nem tud ideérni, de sosem ért ide augusztus 22.

[00:42:53]Tehát ezt a csatát valójában túl korán vívták meg.

[00:42:58]Erről Szapolyai mondta is, hogy ne ne várjatok meg, csak hát Szulmánnak nem szólt, hogy te is várjál meg, ne gyere közelebb addig.

[00:43:03]És hogy mekkora a tehát lehetett volna ennek csatafordító jelentősége.

[00:43:10]Ez az erdélyi sereg, aki János fajdával 1526 nyarán ott van, ez 5000 főnél nem több.

[00:43:16]Azok Frangepán Kristóf a másik noturikus későnk a másik sorsfordító figuránk, csak róla nem tételezzük föl, hogy áruló lett volna, neki 450 katonája volt Zágrábnál augusztus 29-én.

[00:43:33]Összesen azt lehet mondani, 6-7000 katona van úton.

[00:43:36]Ezzel elérhettük volna 35000 fős hadserege létszámot is.

[00:43:39]A továbbra is 81000 fős oszmán hadsereggel szemben.

[00:43:47]Ez nem csatafordító fölé, hanem ez ez több 1zer áldozat itt.

[00:43:53]Ühüm.

[00:43:53]Ühüm.

[00:43:54]Ezekről a részletekről egyébként rengeteg adalék lesz még a a kiadványunkban.

[00:43:59]Tehát most kérdezhetné a az olvasó, hogy de hát akkor most mi mit tudunk még írni?

[00:44:03]De mind a királyról, a királynéról, az egész folyamatról, ahogy eljutunk idáig, az ország, tehát ezek is számomra teljesen új kutatási eredmények, hogy micsoda gazdagság volt, és annak milyen forrásai voltak az oszmán oldalon, és ezzel mit látunk szemben a keresztény oldalon, vagy hát speciálisan a Magyar Királyság oldalán.

[00:44:25]Tehát erről nagyon nagy ezeket nagyon szépen megírjátok, és mi is, amit tudunk, ehhez hozzáteszünk.

[00:44:31]Viszont itt most váltsunk az évfordulóra, ugyanis most amikor ez a az adás megjelenik, ennek az adásnak a a hetében van konkrétan a csata 500.

[00:44:42]évfordulója.

[00:44:44]És azért elég komoly uram, benne vagytok a így történészek, meg te is látod azt, hogy hogy mik voltak az előkészületek, és és hogyan hogyan zajlik ez a megemlékezés.

[00:44:58]A hogy volt ez elképzelve?

[00:44:58]És mi lesz ebből a valóság?

[00:45:04]Hát alapvetően én történészként tudok erről nyilatkozni, hogy mondjuk körülbelül 2018-ban ugye ránéztük a naptárra, hogy ez nyolc év különböző állami pályázatok vagy akadémiai pályázatok révén kutatóintézetek azért jutottak forráshoz, hogy a tudományos munkák elkészüljenek.

[00:45:23]abból egy része szerintem úgy nagyjából meg is valósul, vagy a hetekben nyomdába kerül, tehát szaktanulmányok, tanulmánykötetek, színes albumok, monográfiák, tehát hogy szerintem a a maga a tudomány és nem is csak a történettudomány, irodalomtudomány, néprajztudomány ugyanúgy hozzátette ez vastagon a magáét, nem beszélve a régészetről és az antropológiáról, hogy ez egy ez egy tudományos szempontból szerintem ez sikeres emlékév.

[00:45:52]Tehát hogyha ha nem kell magyarázkodni semmilyen rajtunk kívülálló dolgokért, akkor azt mondhatjuk, hogy amit lehetett megcsinálni ennyi idő alatt, azt nagyjából ötször ennyi pénzből se tudtuk volna megcsinálni, mert energia nem volt rá, meg kapacitás, emberi kapacitás.

[00:46:08]Ebbe aki aki tudott, kollégák, fiatalabb kollégák, nagyon sokan, levéltárosok beleálltak.

[00:46:13]Ez egy nagy villants fel ebből néhányat, csak így címszavakban, és ami benne lesz a mi kiadványunkban is, ezekből a kutatási eredményekből, akár rekonstrukciókból, nem tudom én, mit lehet még elmondani.

[00:46:27]Van egyszer egy hangsúlyos csatératási rész.

[00:46:29]Ez az, ami legrégebb óta zajlik.

[00:46:32]Négyesi Lajossal indult.

[00:46:32]Bertó Gábor, Janusz Pannoniusz Múzeum mostani igazgatójának a vezetésével, hatalmas közösségi régészet fémkeresősök bevonásával zajlik mind a mai napig.

[00:46:44]Módszertanilag is úttörő szerintem, amit csinálnak.

[00:46:47]több ezer hadilelet az, ami előkerült.

[00:46:50]És ezáltal nekik köszönhetően a azon a nagy tájon, amit mi most ha Mohácsról kiállunk a mezőre és végignézünk, le lehet határolni, hogy hol szajlott biztosan a Mohácsi csatának valamelyik része, hol meg nem.

[00:47:03]És ezzel hat-hét csata rekonstrukciót ki lehet húzni a listáról, hogy az biztosan nem jó.

[00:47:09]Ez szerintem egy nagy dolog.

[00:47:13]Nagy dolog az is, hogy az öt ismert tömegsírból kettőt feltártak a szegedi Tudományegyetem antropológusai utolsó csontmaradványig.

[00:47:20]Teljesen járatlan utakon kellett végigmenni.

[00:47:23]Nem volt ilyen jellegű munka, nemhogy a Kárpátmedencébe, de Európában sem.

[00:47:27]Most meg ha csatér vagy tömegsír feltárásról van szó, akkor őket fogják hívni világszinten konferenciákra, mert tudják, hogy ezt hogy kell csinálni.

[00:47:39]Ezeknek az eredményei is elkészült tudományos munkában is.

[00:47:41]Nagy összegző még szerintem hátra van, de elkészült tudományos ismeretterjesztő filmben is.

[00:47:48]Az arcok a sírból című alkotás révén, tehát hogy a nagyközönség számára is érthető nyelven lefordítva.

[00:47:54]Ez is egy nagy eredmény, amit azt gondolom ide tehetünk.

[00:47:59]Soha ilyen módon kutatva magyarországi kistérség, mint a Mohácsi, nem volt, hogy 500 évvel ezelőtti patakmedreket bújtak, régi térképeket, amit csak lehetett, előszedtek.

[00:48:11]Földrajztudósok, néprajzosok, milyen jellegű fafajok lehettek azon, milyen jellegű művelés.

[00:48:19]Szerintem semmiről nem tudunk olyan sokat, mint a mai boy Zrt.

[00:48:21]Földjeéről.

[00:48:27]Ez is nekem, aki ezeket olvassa, de de nem értet laikusként olvassom mondjuk a geográfusoknak a munkáit, akkor is azt mondom, hogy nagyon értékesek a az ő dolgaik.

[00:48:39]És hát nagy kérdés, hogy ezekből mi tud átszivárogni a nagy közönség felé.

[00:48:44]Szerintem most ez a a kulcs, hogy a a héten lesz szerintem a beszélgetésünk megjelenése másnapján egy kötetbemutató a Pázmányon.

[00:48:55]Ez az elmúlt öt év tanulmány kötetei egybe és hát 113 tanulmány 1900 oldalon.

[00:49:03]Az egy hardcore, tehát hogy az 7 kg.

[00:49:05]A ha papír papírmennyiséget nézünk, valaki ezt át fogja nyálazni, de szerintem nagyon kevesen lesznek úgy, mint én, aki szerkesztőként mindet el kellett, hogy olvassam.

[00:49:17]Érthető, de hogy a nagy kérdés, hogy ez hogyan fog átcsepegni egy szűrőn, hogy ebből valami fennakadjon a társadalmi közbeszédben a válasz offline-on keresztül.

[00:49:30]Hát ez teljesen egyértelmű.

[00:49:32]Ez így van.

[00:49:32]Igen, a válaszófalán és ezek a azok a a podcastok, amire nem volt lehetőség 10 évvel ezelőtt, nem tartott ott a technika, meg nem is gondolta senki vasalás vagy éppen futás közben, hogy ő podcast podcastokat hallgasson.

[00:49:47]Ez meg van egy, hogy is mondjam, pezseg az élet.

[00:49:51]Tehát, hogy és ezen nagyon sok emberhez elérnek mégis ezek.

[00:49:54]Csak le kell tudni fordítani a azon a nyelven elmesélni, ahogy ez az ő számára értelmezhető.

[00:50:02]Ez a tudományos része a dolognak.

[00:50:02]De közben azért az átlagembert legalább annyira foglalkoztatja az is, hogy az adott napon, az az évforduló napján, ami ott történni fog, az mi?

[00:50:11]Illetve hát azért volt itt egy kiállítást terv, amiben te benne voltál elég erősen, és ami nem valósul meg erről.

[00:50:21]Ugye mi magunk is írtunk már cikket, tehát ez nem egy nem egy nagy titok az olvasók számára, hogy ez az egész kiállítás elbukott, de azért légyszíves foglald össze, hogy maga maga az évfordulós nap és ennek a kiáltásnak a sorsa ez hogy ment félre?

[00:50:36]A az évfordulós napot azt még nem tudom, hogy félrement-e, arról valószínűleg augusztus 30-án okosabbak leszünk, és fogunk is majd inni róla.

[00:50:42]Igen.

[00:50:44]És kell is.

[00:50:44]Szerintem ez egy fő próbája azért a mostani kormányzatnak, tehát hogy ez a hogy tudja ezt megcsinálni.

[00:50:50]Szerintem ez az idei október 23a előestéje ilyen szempontból vidéken megszervezni.

[00:50:56]Tehát hogy azért ebben van log van sok minden buktató meg hát azért nem voltak kézforgató könyvek a fiókban április 12-én este betárava, hogy mi ez a 29-e program, mi ezt így terveztük.

[00:51:11]Nem nagyon futott elérni.

[00:51:11]Most ehhez képest szerintem egy kármentés az, ami zajlik.

[00:51:15]Ez az én privát véleményem azzal együtt, hogy ebben mindenki a lehető legjobbat akarja.

[00:51:20]A mohácsi városvezetés, amelyiknek volt egy saját elképzelése, de akik alapvetően mindig kívülálltak a mohácsi megemlékezéseket, legyen valami a főtéren, a fogadalmi templom előtt, délelőtt, meg legyen este egy kultúrfitness, a a maga a megemlékezés meg majd az emlékhelyen történjen, amihez alapvetően nincs közünk.

[00:51:40]Ez egy kétpólusú volt az elmúlt 50 évben folyamatosan.

[00:51:42]És már érdemes megnézni az 1980-as évek augusztus 29-i plakátjait.

[00:51:48]Tehát, hogy valahogy igyekeztek mindig olyan koncertet szervezni.

[00:51:52]Korda Gyuri bácsi nem tudom hányszor volt nyolc augusztus 29-én Mohácson, aminek azért nincs sok köze magához a a hát tragédia tragédia mondjuk Igen.

[00:52:02]Meg reptér reptér.

[00:52:02]Tehát a a és nem ő őt karikírozva, de a városnak nehezen esettle talán azt mondjam, hogy hát ebben most nekik többet kell vállalni.

[00:52:13]azért kell többet vállalni, mert az emlékhelyen nem készültek el azok az építkezések, amivel megtörténhetne minden szépen.

[00:52:20]A kapuját újrafestve kinyitja az emlékhely, kinyit a az új látogatóközpont épületében az újá.

[00:52:29]Pont mi nem készült el?

[00:52:29]Tehát mi készült el és mi nem készült el ebből a dologból?

[00:52:32]A nemzeti emlékhely teljes megújítása volt terítéken az elmúlt években, amibe beletartozott új épületeknek is a kialakítása.

[00:52:42]Egy a az emlékhelyen, ha bemegyünk, akkor az az ellenkező oldalon egy emlékkápolna, amilyen korábban nem volt.

[00:52:49]Ez egy maradandó dolog altemplomi résszel azért, hogy lehessen hol eltemetni a tömegsírból fölszedett embereknek a a maradványait.

[00:52:58]Ez elkészült.

[00:52:59]Ez úgy elkészült, hogy augusztus 29-én ott délután lehet temetést ünnepélyes keretek között végrehajtani zárt körben, mert az egész terület viszont nem készült el, és nem kaptak használatba vételi engedélyt, ami miatt nem lehet ráengedni több 1zer embert az emléket.

[00:53:18]És akkor ki a zárt kör ebben a helyzetben?

[00:53:21]Hát ezt az arra hivatottak majd megmondják.

[00:53:23]Katonai tisztelet adással fog megtörténni.

[00:53:25]Biztosan a honvédelmi miniszter.

[00:53:28]Jelen lesz a díszszázad, jelen lesz a feltárásban résztvevő antropológusok, akik kísérik ezeket a sírokat, mint akik a legtöbb időt töltötték el a csontokkal, biztosan jelen lesznek.

[00:53:39]Lesz egyházi jelenlét, lehet, hogy lesz nagyon magas kormányszintű jelenlét.

[00:53:48]Körülbelül így meg valószínűleg ennek lesz egy közvetítése.

[00:53:49]De hát hogy mégis csak lehet az emberbe hiányérzet, aki azt aki azt gondolta, hogy én ott itt szoktam meg, egy, aki már volt többször kettő, a másik, hogy 500 évfordulóra ez készüljön el.

[00:54:01]Hát Magyarországon azért mégis az a normális, hogy évfordulóra semmi nem készül el.

[00:54:07]Tehát konkrétan a nemzeti emlékhelynek a kapuja nem lesz megnyitva az évfordulón az emberek előtt, és utána sem még egy darabig.

[00:54:14]Amennyire tudom, sajnos ez a helyzet.

[00:54:16]Igen.

[00:54:16]Amég a amivel a legjobban megcsúsztak, ez maga a látogatóközpontnak a az épülete.

[00:54:21]Tehát nem azért nem készült el a kiállítát, hogy a kiállítás az épület miatt nincs.

[00:54:29]a kiállítás tervei azok már régóta készek és dobozban vannak, de az épülettel történt annyi faramuci helyzet, mert ezt dobálták a leginkább az elmúlt években, hogy ez indult az agrárminisztérium, hogy egy kézben van, mint a a nemzet Dunadáva nemzeti Park minisztériumi fön fenntartója a felettes szerv, és akkor ők ezen a helyen valósul meg a beruházás, akkor itt a kiállítás meg az épület meg minden.

[00:54:54]Aztán fenn Budapesten változás történt, és minden állami építkezés egy Lázárféle minisztériumhoz került, akik valószín nagyjából egy budit nem voltak képesek egyébként fizikailag megoldani, de mindent akartak ilyen kis gömbő módjára, de ők ezt elvitték, aztán nem is történt vele semmi.

[00:55:14]Pont annyi ideig nem történt vele semmi, ahogy már ne is lehessen megvalósítani.

[00:55:19]És tavaly októberben, tehát hogy nyolc hónappal, kilenc hónappal a átadás előtt, és azért az augusztus 29e az nagyjából azért mindenki számára ismert volt.

[00:55:30]Akkor indult el az első kavágás egy több mint 2000 nm hasznos alapterületű kiállításnak a vadi új zöld mezős épületéhez.

[00:55:42]Lehet, hogy ez Kínába befejezik, én nem tudom.

[00:55:45]Hát legalább annyi esélye volt a sikernek, mint Mohácsnál annak idején, ugye?

[00:55:48]Tehát a körülbelül ha valami leképezi szerintem a Mohácsot, mint a az a ez az elkés, tehát hogyha ami rendszereken átévelő Mohács szint, tényleg mi van, ha ez egy ilyen performatív geg, hogy így kiderül eg egy előkerül egy íaslap, hogy amit nem lehet megcsinálni, azt nem lehet megcsinálni csinálni.

[00:56:03]Kész.

[00:56:05]Hát igen, de hát akkor nem a determinizmus vádját húzzuk magunkra.

[00:56:11]Akarták, akarták, aztán ez lett belőle.

[00:56:13]nem akarom elbagatelizálni.

[00:56:15]Meg tényleg azt gondolom a felelősök megkeresése meg majd augusztus 30-a után azért mégis csak egy ilyen normális elvárás, hogy akkor ez most nézzük is meg, hogy miért történt így.

[00:56:28]De hát ennek köszönhetően úsz el, és onnantól viszont kényszer már megint a kényszerpálya, kényszerpályára került minden, mert ha van emlékhely, akkor van egy bejáratott ritus, mindenki tudja a helyét, nem okoz problémát 50 egyszerre megszervezni, egy más léptékű, de mégis csak ismert esemény.

[00:56:46]de hogy teljesen újra kellett ezt az egészet gondolni egy egyébként tökéletesen feldult Mohács belvárosában, ahol meg szintén nem gondoltak arra, hogy ebből egy országos megemlékezésnek lesz a központi helye.

[00:57:00]Úgyhogy szerintem most ott nem alszanak éjszakánként, hogy abból mi lesz augusztus 29-én.

[00:57:07]Hát ezzel kell most együtt élni.

[00:57:10]Elsülhet mindez jól, és kívánom, hogy ne süljön el ebből egyik programelem sem rosszul.

[00:57:15]A méltósága meg lesz adva.

[00:57:17]augusztus 29-én a város főterén mégiscsak lesz egy ökumenikus mise a magyar főpapság részvételével.

[00:57:23]Lesz egy valószínűleg miniszterelnöki beszéd, lesz a a koporsók beszentelése, lesz egy emléktáblamegáldás magán a fogadalmi templomon belül.

[00:57:39]és utána viszik ki majd délután ezeket az az emberi maradványokat valahogy megfelelő körülmények között az emlékhelyre.

[00:57:47]Lesz egy csataújrajátszás, amilyen szintén nem volt korábban, és bízunk benne, hogy nagyon látványos lesz, meg izgalmas, nagyon készülnek a hagyományőrzők.

[00:57:58]És ez egy mezőn lesz a az emberek és a város között, vagy ez hol lesz?

[00:58:02]Szerencsére a ne a mezőn lesz, de az emlékhelyen túl, ahova egy darab út vezet be.

[00:58:07]Tehát, hogy azért ember logisztikus legyen a talpán, aki ezt az egészet összerakja, de hát azért gondolkoznak rajta biztos sokan régóta, hogy ennek a módját megtalálják.

[00:58:15]Mondom, ez is nagyon jól is elsülhet, és lesz este egy eddig még senki által nem látott Mohácsról szóló rokopera bemutató is a Mohács város főterén.

[00:58:26]Nagyjából én ezekről tudom, de hát hogy tudok körülbelül ugyan ugyanúgy a a honlapról tájékozódom, ami két napja működik.

[00:58:37]És a te kiállításod valaha meg fog valósulni?

[00:58:40]Senki nem mondta, hogy nem.

[00:58:40]Nem az én kiállításom.

[00:58:41]Egyébként dolgoztam benne Sudár Balázsdal és Bzabó Jánossal kezdtük.

[00:58:47]A pécsi Paziri Kft.

[00:58:47]Van benne folyamatosan a mint kiállítás tervezői oldal.

[00:58:53]Azt gondolom, hogy magam nevében beszélek.

[00:58:56]Ez nekem még jó is.

[00:58:56]Azért jó, mert egy csomó eredmény az még most zárul, vagy most érkezik be, ami bekerülhet a kiállításba.

[00:59:05]Ez volt az én kérésem, hogy minél később kelljen lezárni az utolsó Ez megvalósult maradéktalanul.

[00:59:12]Igen.

[00:59:12]Nem mondom, hogy az én kezem volt benne, de az én kezemre játszik a dolog, mert ha most nincs rajtunk ez a kényszer, mert ezt el kell engedni.

[00:59:21]Újra azt mondom, ez a nem rajta múlt, hanem rajtuk meg rajtatok meg a tin ti vagytok a felelősek, de hogy ha 27-ben ez megnyíl és vállalható lesz, akkor ezt 28, 29, 30-ban és 2042-ben se fogja senki megkérdezni, hogy de 2026 augusztus 29-ére miért nem készült el?

[00:59:43]H és ebből még lehet jó.

[00:59:44]Tehát a az alapkérdésedre a válasz, hogy még nem veszett el minden, aztán dönthetnek bárhogy a a döntéshozók augusztus 30-a után.

[00:59:58]Az sem foglalkoztat, mert nem rajtam múlik.

[01:00:01]Nem voltak lúzerek.

[01:00:01]A helytállás pillanata, Mohács újraírt története.

[01:00:04]Ez szerepel tehát az új éppen most készülő, már előrendelhető kiadványunk cím negyedében, amit most a YouTube nézőink megint ismét láthatnak.

[01:00:15]A leírásban látható linkek között ez tehát előrendelhető, megjelenés novemberben, ugyanis mint ahogy a műsor elején hangsúlyoztuk, ez a kiadvány tartalmazza az emlékévnek egyfajta értékelését.

[01:00:30]benne lesz a most következő megemlékezések, illetve azok következményeinek taglalása is.

[01:00:38]Köszönjük szépen Varga Szabolcs történésznek, hogy itt volt és elmondta mindezt.

[01:00:43]Most egy nagy képet adtunk, és majd ahogy közeledünk a kiadványunk megjelenéséhez, más történész kollégáid is a vendégeink lesznek körül az asztal körül, és részenként is átbeszéljük majd ezt a rendkívül tanulságos és tényleg elképesztően fontos magyar történelmi pillanatot.

[01:01:06]Hallgatóinkat, nézőinket buzdítom a feliratkozásra, illetve a támogatásra, mert minden többi tartalmunkhoz hasonlóan ez a podcast is közösségi finanszírozásból készült.

[01:01:15]A támogatás részletei a válaszonline.hu/ támogatásoldalon találhatók.

[01:01:20]Köszönjük a figyelmet.

[01:01:23]Zsuppán Andrást és Borbás Barnát hallották.