Mi, „hülye keletiek” járnánk legrosszabbul egy AfD-kormánnyal – Prőhle és Hettyey a német helyzetről
- A Válaszpodcastban Prőhle Gergely és Hettyey András a szász-anhalti választást elemzi, ahol az AfD 44 százalékkal földcsuszamlásos győzelmet aratott, 78 százalékos rekordrészvétel mellett.
- Nyitótéma: Magyarország mintegy tíz orosz diplomatát utasít ki – Prőhle szerint komoly lépés, mögötte Oroszország EU-n belüli zavarkeltő szerepe áll.
- A fiatalok radikalizálódnak: a 18–24 évesek 40 százaléka AfD-re szavazott; a párt szavazóinak 30 százaléka korábban nem szavazott.
- Az AfD tisztán populista, elit- és antipluralista párt, radikális örökséggel, de csúcsjelölte (Siegmund) a konszolidáció, a „kinyújtott kéz" politikája felé mozdul.
- Az „olcsó orosz gáz" mítoszát szedik szét: az energia a német iparköltségek legfeljebb 10 százaléka volt, a kivétel a vegyipar, amely részben már kivándorolt.
- Prőhle bírálja a tűzfal-politikát és a betiltási ötleteket: a radikális pártok varázsának elvesztéséhez kormányzati felelősség kell, nem kirekesztés.
- Lehetséges, hogy az AfD a Wagenknecht-féle BSW-vel (5,3%) alakít kormányt – páratlan szélsőjobb–szélsőbal együttműködés; a CDU inkább az ellenzéket választja.
- Merz helyzete stabil, mert nincs alternatíva; a gond a bátor, népszerűtlen reformokat vállaló politikusi karakter hiánya és az AfD „váltópárt"-pozíciója.
- Merkel öröksége: hármas függés (USA–Oroszország–Kína), spóroláspolitika következményei és tartalmilag üres kereszténydemokrácia.
- Magyar vonatkozás: az AfD Euróból és schengenből való kilépési terve Magyarországot is érintheti; egy stabil, prosperáló Németország a magyar érdek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Válaszpodcast 2026. szeptember 10-én publikált adásában Vörös Szabolcs a hétvégi szász-anhalti tartományi választást jártja körül két vendéggel: Prőhle Gergellyel, volt berni és berlini nagykövettel, egykori helyettes államtitkárral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programigazgatójával, valamint Hettyey Andrással, az Andrássy Egyetem docensével. A beszélgetés kezdetén szó esik a friss magyar külpolitikai fejleményről, akit俄国 diplomaták kiutasításáról, a fő témák pedig: az AfD földcsuszamlásos győzelme, az orosz-német kapcsolat mítosza és realitása, a német tartományi választások súlya, a tűzfal-politika kérdése, a lehetséges kormányalakítás, Merz kancellár helyzete és a Merkel-korszak öröksége.
Orosz diplomaták kiutasítása – a nyitó magyar külpolitikai tét
A műsorvezető felveti: Orbán Anita bejelentésével a hírek szerint mintegy tíz orosz kémet utasít ki Magyarország. Prőhle Gergely szerint ez „nagyon komoly lépés" – minden diplomáciai kiutasítás az, és mindig azt kell megkérdőjelezni, miért éppen most érett meg a döntés:
„Ez egy nagyon komoly lépés. Minden diplomáciai kiutasítás nagyon komoly gesztus, mindig azt kell átgondolni, hogy miért csak most, vagy mi vezetett oda, hogy betelt a pohár." – Prőhle Gergely *
Prőhle felvillantja a mögöttes stratégiai dilemma logikáját is: vagy annyira tart egy ország Oroszországtól, hogy egyáltalán nem meri kiutasítani az embereit, vagy pedig elég erős ahhoz, hogy vállalja a következményeket. A műsorvezető tréfásan megkérdezi, örül-e a „martonyista vonal jeles képviselője" a lépésnek – Prőhle válasza: a konkrét okról nincs értesülése, „örömöt más események kapcsán szoktam érezni".
„Aggasztónak tartom ezt a fejleményt is, és nem azért, mert kiutasítottuk őket, hanem mert Oroszország szemmel láthatóan az Európai Uniós tagállamokban egy olyan szerepet játszik – és erre Németország most a legeklatánsabb példa –, ami aggodalomra ad okot." – Prőhle Gergely *
Hozzáteszi: ha valakik nem azt csinálják, amire a diplomáciai mandátumuk szól, hanem mást is, akkor őket ki kell utasítani.
Miért fontos egy tartományi választás? A német föderalizmus
Hettyey András körüljárja a magyar hallgató számára szokatlant: Németország 16 tartományból (Bundesland) áll, amelyek jelentős, évszázados kulturális, nyelvi, történelmi sajátosságokkal bírnak.
„Egy bajor és egy hamburgi között sokkal nagyobb a különbség, mint egy Békés megyei és egy Győr-Moson-Sopron megyei között." – Hettyey András *
A tartományok főként belpolitikai területeken rendelkeznek kompetenciával – közlekedés, kultúra, oktatás, egészségügy, belbiztonság, egy kicsi gazdaságfejlesztés, infrastruktúra –, míg külpolitika, biztonságpolitika, gazdaságpolitikai nagy döntések szinte teljesen szövetségi hatáskörben vannak. A tartományok a szövetségi felsőházban, a Bundesratban is képviseltetik magukat, amely számos törvény elfogadásába beleszólhat. A beszélgetés ironikus mellékszála: ugyanazon a héten a magyar miniszterelnök a megyei közgyűlések feleslegességéről beszélt a parlamentben, miközben Németországban a „kvázi megyei szint" komoly politikai tét.
Prőhle kiegészíti: a nyugat-német alkotmányos alapítók (a szövetségesek segítségével) éppen a föderalizmussal tették konszenzusorientáltabbá a rendszert – minden politikusnak mérlegelnie kell, mennyire támadja élesen a lokális ellenfelét, hiszen az a szomszéd tartományban épp a saját pártjának koalíciós partnere. Ebből a kényszerből „ki lóg ki" az AfD: mivel a tűzfal miatt eddig teljesen ki volt rekesztve a hatalomból, ez az önfegyelmező gátlás nem fékezi a radikális nyelvhasználatát.
Szász-Anhalt: kis tartomány, európai kulturális múlt
A választás helyszínéről elhangzik: mindössze 2–2,1 millió lakosú tartomány, fővárosa Magdeburg. Prőhle feleleveníti a kultúrtörténeti súlyát: a magdeburgi dómban nyugszik I. Ottó császár, aki 955-ben a Lech-mezei csatában verte meg a magyar kalandozó hadakat (újratemetése szeptember 1-jén volt); itt van Wittenberg, a lutheri reformáció bölcsője; Halle, a pietizmus gyökerei és Georg Friedrich Händel szülővárosa; Dessau, a Bauhaus központja; valamint Quedlinburg és Halberstadt, komoly középkori szellemi központok.
„Az európai kultúrának egy olyan bölcsőjéről beszélünk, aminek a kisugárzása valaha jóval nagyobb volt, mint ma." – Prőhle Gergely *
Prőhle arra is felhívja a figyelmet, hogy a német pártválasztás régi mintája – a protestáns tartományok inkább szociáldemokrata, a katolikus régiók (Rajna-vidék, Bajorország, Baden-Württemberg) inkább kereszténydemokrata – a jelenlegi pártrendszeri átalakulásban megbomlott.
Kelet és Nyugat: a „keletnémet" identitás mint konstrukció
A beszélgetők szerint ma már inkább nem beszélhetünk nyugati lenézésről. Prőhle emlékeztet: az újraegyesítésnél a nyugatnémet rendszer lényegében „rá lett tolvva" a keletiekre – ez volt kitalálva, hiszen a Szövetségi Köztársaság koncepciója eleve az egészet, az egyesítendő Németországot célozta. Ugyanakkor a volt NDK-terület maga sem volt organikus egység: teljesen mesterséges, sztálinista határhúzás (1945–49) rakott össze türingiaiakat, szászokat, észak-németeket, Mecklenburg-Elő-Pomeránia lakóit és kelet-berlinieket.
„Kicsit sok levet nyomunk ki ebből a kelet-németország citromból." – Prőhle Gergely *
A „mi itt keletnémetek vagyunk, ezért mások vagyunk" identitást – amelyet részben az AfD-hez közeli körök nyomnak – erősen konstruáltnak tartja, amely az NDK-t tartja tovább életben a szívekben; véleménye szerint ez nem pozitív eredmény. A regionális identitás létezése („extra Bavariam non est vita") önmagában nem motiváló erő a folyamatokban.
A választási eredmény és a rekordrészvétel
A szeptember 6-i választáson 78 százalékos részvétel született (2021-ben 60 százalék volt) – a vendégek szerint ez is az uralkodó establishment elleni demonstrációt jelzi, egy nálunk ismert mintát követve. Az eredmények: az AfD 44 százalékkal nyert, a CDU második (17%), a zöldek 9, a baloldal 8 százalékot kapott (a pontos szociáldemokrata eredmény az átirat alapján nem rekonstruálható), míg a Die Linke-ből korábban kivált Wagenknecht-szövetség (BSW) épphogy, 5,3 százalékkal bejutott.
Hettyey kiemeli az AfD választói bázisának átalakulását:
- A párt szavazóinak 30 százaléka négy évvel korábban nem szavazott – közöttük első választók.
- „Igazán riasztó szám": a 18–24 évesek 40 százaléka AfD-re, 20 százalékuk Die Linke-re voksolt – a fiatalok radikalizálódása két irányban mutat.
- Az AfD emellett 20–25 százalékot szívott el a CDU-tól, és minden párttól – még a zöldektől is.
A kampányról a vendég a Magyar Péter-féle országjáráshoz hasonlítja az AfD csúcsjelöltjét, Ulrich Siegmundot, aki gyakorlatilag „felszántotta" a tartományt: rengeteg kampányesemény, kézfogás, kötelező szelfik, egy jókedvű, laza, „csúcstartó mosolyú" figura, aki a támogatóival Simpson-motorkerékpáros konvojt alakított – ez a stílus sok embert tudott elvinni az urnához.
Mi az AfD? Populizmus, radikális örökség, konszolidációs próbálkozások
Hettyey szerint a párt besorolásánál a „szélsőjobboldali" címke önmagában kevés: a pártban vannak kemény, egykori náciként/neonáciként számon tartott figurák, ám a tankönyvi meghatározás szerint ez egy tisztán populista párt.
„A megszólalásainak 70 százalékát fel lehet fűzni arra a gondolatra, hogy itt vagyunk mi, a nép, a homogén nép (...) és mi vagyunk szemben a távoli, arctalan, az elefántcsonttoronyba visszahúzódó elit Berlinben, akiket le kell hoznunk a földre." – Hettyey András *
Ez az antipluralizmus és elitellenesség vegytiszta populizmus – és a populizmus önmagában lehet demokratikus keretek között is.
Prőhle szerint a puszta szélsőjobboldalizás „szellemi lustaság", de nem lehet nem észrevenni a harmadik birodalmi szókincset egyes pártvezetőknél. Ugyanakkor a szász-anhalti csúcsjelölt, Siegmund inkább a konszolidáció irányába mozdul: a „kinyújtott kéz politikáját" képviseli – mindenkivel együttműködnek, aki elfogadja a német és a tartományi érdek elsőségét. Prőhle felhívja a figyelmet egy gyakran elfelejtett tényre: az AfD viszonylag friss formáció, 2013-ban nyugat-német közgazdászprofesszorok alapították az euró és az EU egyes lépéseit béklyónak tartva a német gazdaságra – és minden fiatal mozgalomhoz hasonlóan rájuk rakódtak a mozgalmárok. A pártok evolúcióját a zöldek és Joschka Fischer példáján (a tornacipős kövek-hajigálótól a mellényes külügyminiszterig), valamint Giorgia Meloni és Marine Le Pen „középhúzásán" illusztrálja: ezek a formációk próbálnak befelé húzni, miközben visszaesések és vadhajtások kísérik a folyamatot, hiszen a radikális szavazót megtartva kell a radikális retorikát levetkőzni.
Az orosz szál: „jobb a békesség" és a gázár-mítosz
Az AfD oroszviszonyát a vendégek árnyaltan bontják. Rámutatnak: a pártvezetők elítélték a 2022-es ukrajnai támadást (az egyik vendég élcelődik: „ezt Szijjártó Péter is megtette" – nem magas léc), ám a párt programja az ukrajnai uniós támogatás kudarcát hirdeti, pragmatikus viszonyt, a kapcsolatok helyreállítását és az orosz energia visszavételét követeli. Hettyey szerint ez életidegen politika: Oroszország a napokban Lipcsénél hajtott végre komoly drónincidenst, miközben Németországot folyamatosan hibrid eszközökkel támadja – „szonódolni" a kapcsolatépítésről ennek tudatában „minimum nagyon-nagyon furcsa". Szerinte az orosz vonal az anti-establishment logikával keveredik: azt mondják, amit a berlini mainstream éppen az ellenkezőjét – ahogy a Fidesz is kicsit ilyen volt –, anélkül, hogy a valóságtartalom bárkit érdekelné.
Prőhle hozzáteszi: az orosz diverzió jelen van Németországban és Európában, a szuverenista pártok támogatói között jelentős orosz érdekeltségek vannak (szerinte ez „többszörösen bizonyított"). A német gazdasági siker képletét így foglalja össze: olcsó orosz nyersanyag + nyugat-európai technológia – ezt az amerikaiak (már Trump első elnöksége alatt is az Északi-áramlat ellen) sosem nézték jó szemmel, miközben a német keleti politika (különösen az SPD differencia-specifikája) az újraegyesítés eszköze volt: nyugaton Mitterrand és Thatcher gyanakvását kellett lefegyverezni („annyira szeretem Németországot, hogy örülök, ha kettő van belőle"), kelet felé pedig a változás-through-közeledés politikája nyugtatta meg a szomszédokat. Prőhle szerint az AfD érvelése mögött egy rejtett taktika is hallható: az orosz túlerő és brutalitás (nyílt utcán ölnek orosz titkos szolgák Németországban is) miatt egyesek szerint „jobb a békesség" – miért küldjünk fegyvert Ukrajnába, amikor a szövetségi hadsereg (Bundeswehr) gyalázatos állapotban van? Ezt a szemléletet a magyar „orosz barátság" utóbbi évtizedével is párhuzamba állítja, amelynek mérlegét szerinte majd alaposan meg kell vizsgálni.
A beszélgetés legvitatottabb része az „olcsó orosz gáz" narratíva bontása. A vendég egyike (a saját bevallása szerint ChatGPT-t is segédül hívva) sorra szedi szét a mítoszt:
„Az jön ki, hogy marginális szerepet játszott az orosz gáz- és olajár a német gazdaságban." – Hettyey András *
Az érvek: Oroszország nem kedvességből adta olcsóbban a gázt (2013–15 körül volt, hogy a norvégnál drágább volt); az energia a német ipar költségeinek legfeljebb 10, a legtöbb szektorban 5 százaléka alatti tétele; a 2022 utáni megtakarításokat Németország többszörösen megfizette (az energiaárcsökkentő támogatás 35 milliárd euró, az ukrajnai támogatás ennél is több). Egyetlen kivétel a nagy vegyipar – Szász-Anhaltban is fontos ágazat (a leunai vegyikombinát a kommunista időkben az európai vegyipar egyik központja, Wolfen pedig az ORWO-filmek hazája) –, de épp ezért a vegyipar jelentős része az Egyesült Államokba és Kínába költözött. A másik vendég kiegészíti: az Északi-áramlatot a lengyelek is tiltakozásuk jelezték, mert közvetlen kötötte össze Oroszországot Németországgal; a gáztározók most messze nem töltöttek úgy, mint korábban, ebből pedig gátlástalanul csinálnak érzelmi kampányt („cső felrobbantva, északi áramlat, tározó félig telve – ó, azok a drága orosz elvtársak, hátha most is szeretnek minket"). Ellentörténetként említi: a Gazprom a 2010-es évek végén megvette a legnagyobb német gáztározót, és 2022 őszén, miközben a többi tározó 60–65 százalékos töltöttségű volt, a Gazpromé 5 százalékos – pontosan tudta az orosz állami cég, hogy a támadás utáni drágább gázra számítanak. Szerinte minden ilyen egyszerű történet oda-tehető az „az olcsó orosz gáz nekünk jó" szlogenhöz – és meglepő, hogy CDU-politikusok nem mondják el Magdeburgban vagy Berlinben.
A kampány és a társadalmi hangulat
Hettyey sorolja a kampány fő üzeneteit: a migráció (bár részben szövetségi hatáskör, a menekültek támogatásáról a tartományok döntenek), a „Berlinnek egyet bemosunk" szlogen, az orosz energia visszahozatala, a szankciók „hülyesége", az ukrán vendégmunkások hazaküldése és a külföldön élő németek hazahívása a munkaerőhiány pótlására (mint mondja, ezeknek a programoknak a hatékonyságát „Magyarországon is ismerjük"), valamint a drága energia.
Prőhle szerint viszont a választói motivációk listáján az első helyen nem a migráció, hanem az ország gazdasági helyzete állt (21 százalék): a németek már az évek óta tartó stagnálást érzik a bőrükön. A szövetségi kormány tavasszal ugyan elindított reformokat (nyugdíj- és adóreform), de az lassan ment, mert „két loser párt" koalíciója kormányoz (az SPD történelmileg legrosszabb, a CDU második legrosszabb eredménye után, amikor mindenki profilírozni akar). Téma volt még az infrastruktúra állapota – a vonatok 220-nal mennek, de nem pontosan –, az oktatás (a friss PISA-eredmények egész Európában romlottak, Németországot pedig külön negatívan emeli ki a migrációs hátterű gyerekek gyalázatos integrációja), miközben Szász-Anhaltban a lakosság mindössze 7 százaléka migrációs hátterű (30 százalékuk szír, 10 százalékuk afgán, a többi ukrán, lengyel – „föl sem tűnik"). A hullát mégis elmozdította az érzelem: 2024. december 20-án a magdeburgi dóm melletti karácsonyi vásárba hajtott bele egy migrációs hátterű ember (zavaros motivációval, akár az AfD ellen is) – a szimbolikus helyszín miatt hatalmas érzelmi terhet cipelt. Mindehhez jött augusztusban a Spiegel címlapja: Siegmund portréja „Németország legveszélyesebb embere" felirattal.
Az establishment válasza: Spiegel-címlap, tűzfal, betiltási ötlet
Prőhle – megjegyezve, hogy „régi heti válaszos szerzőként" óvni szeretné a magyar sajtópiacot ettől az utcától – keményen bírálja a német elit reakcióját. A Spiegel-lapszám szerinte a tűzfal-logika tükörképe: helyette tartalmi különbségeket kellett volna hangoztatni (az AfD kiléptetné Németországot az euróból – a német maradványhatalom egyik letéteményeséből –, a schengeni együttműködésből, ami a határmenti régiókat sújtana; az AfD adócsökkentést ígér minden területen: alacsonyabb áfa, társasági adó, vagyon- és öröklési adó eltörlése; a nyugdíjakat a jelenlegi 48 százalékos átlag-arányról 70 százalékra emelné – ígérgetés ellenszámolás nélkül). Ehelyett „felháborodásversenyek" zajlottak a náci beszólásokon és azon, hogy Alice Weidel pártelnök külföldön él, vagy azon, hogy az alkotmányvédelem figyeli az AfD-t – és felmerült a betiltás:
„Kapsz egy hatalmas pofont vasárnap az ellenfeledtől, és utána jön a dobogód, hogy esetleg be kéne tiltani az ellenfelet." – Prőhle Gergely *
(Ehhez a mondathoz az Újpest–Ferencváros párhuzamot hozza fel.) Hozzáteszi: pártot betiltani Németországban nagyon komplikált – ezt már egyszer megpróbálták a Republikánus Párttal –, egy 44 százalékos támogatottságú párt betiltásának felvetése pedig „polgárháborús viszonyokat eredményezhetne".
A tűzfalat – vagyis hogy az AfD bármekkora eredményt is ér el, ne kapjon semmi szerepet, még parlamenti vezetőhelyeket sem – Prőhle így minősíti:
„Ez a tűzfal-dolog, ha nagyon élesen akarok fogalmazni, gyakorlatilag a demokrácia pofonverése." – Prőhle Gergely *
Szerinte itt az idő, hogy a pártnak adjanak kormányzati felelősséget – alig kétmilliós tartományban, nem a 20 milliós Észak-Rajna-Vesztfáliában vagy Bajorországban, még kevésbé szövetségi szinten:
„A radikális pártok varázsának elvesztéséhez mindig az az út vezet, hogy hirtelen szembe jön a valóság (...) és ebbe bizony bele lehet bukni." – Prőhle Gergely *
Ezt látták 2000-ben Ausztriában (Schüssel kancellár és az FPÖ), és látják Meloni olaszországi kormányzása alatt is: az európai uniós és az államigazgatási valóság – „egy aktát el kell tolni az asztal egyik végéről a másikra" – gyorsan lehúzhat bárkit, és „akkor tök mindegy, mit mondtak a sörsátorban".
Kormányalakítás: AfD és BSW egymásra találása?
A tartományi parlamentben 83 hely van, 42 kell a többséghez, az AfD 39 mandátumhoz jutott – a kézenfekvő partner az öt képviselőt szerző Wagenknecht-szövetség (BSW). A műsorvezető találóan „a szélsőjobb és a szélsőbal násztáncaként" említi ezt. Prőhle a választás estéjén a német közszolgálati televízióban azt látta: a BSW szász-anhalti vezetője és Alice Weidel „nagyon mélyen egymás szemébe néztek – és úgy tűnt, van kémia", hiszen a BSW számos tartalmi álláspontban osztja az AfDét (a szélsőségek összeérnek). Szavai szerint „elég nagy pénzt tenne rá", hogy a BSW így vagy úgy segíteni fogja Siegmund miniszterelnökké választását – és szerinte ez a polgári pártoknak (CDU, SPD) is jobb kimenet, mint egy minden fajta szárnyat magába tömörítő „hurkakoalíció". Nem zárja ki, hogy a BSW be is lép a kormányba – egy Európában példátlan, szélsőbal–szélsőjobb egymásra találás.
Hettyey némileg szkeptikus: a német gazdaság idén várhatóan 1,3 százalékot nő, a kormány pedig az eladósodás árán szórta ki az infrastruktúra-pénzeket – a környezet nem kedvez, Szász-Anhalt sem lesz kivétel. „Fel van adva a lecke ennek a teljesen tapasztalatlan pártnak." A CDU az elmúlt 48 óra nyilatkozatai alapján belátta: inkább engedje el a kormányzást, rendezkedjen be ellenzékbe – ha ugyanis az AfD–BSW kormányzás nem váltja be a hirdetéseket, az ütőkártya lesz a régi pártok kezében. Hettyey legszomorúbb tapasztalata a német establishment „általános tanácstalansága": antifasiszta felhangú közhelyek mögé bújnak, olajat öntenek a tűzre, valós válaszok helyett – miközben az AfD-vel szembeni kritikus kérdéseket sem teszik fel. A hétvégi eredmény szerinte nem is „cezúra", mert várható volt; reméli, hogy elindul a gondolkodás a „betiltsuk/ne tiltsuk, fasiszták/nem fasiszták" dugóján túl: pontosabban járó vonatok, jobb oktatás, szigorúbb társadalmi integráció, következetesebb kiutasítások, jobb gazdaságfejlesztés és adócsökkentés kell – „és más kell, hogy legyen a kancellár, mint gyakorlati, közeljövőbeli eldöntendő kérdés".
Belebukhat-e Merz? A bátor politikusi karakter hiánya
A műsorvezető rákérdez: belebukhat-e Friedrich Merz a választási eredmény miatt, hiszen a CDU-ból is elhangzott, hogy mennie kell. Hettyey szerint nem, mert nincs jobb alternatíva – nem látszik ütőképes, fiatal, lendületes figura, és strukturális problémákkal állnak szemben. Az alapprobléma szerinte: a német politikusok nem merik a választókat rossz hírekkel terhelni.
„Én várom azt a német politikust, tök mindegy, hogy melyik pártból, aki tiszta vizet önt a pohárba, és végre megmeri terhelni a választókat a nem annyira jó hírekkel." – Hettyey András *
A példákat ő maga adja: Kohl a 80-as években a NATO-fegyverkezési döntést vitte végig a milliós tüntetések ellenére, Schröder az EU keleti bővítését – mindkettő népszerűtlen, de karakteres döntés volt. Hettyey idéz: „nem jön vissza 1971, amikor 6 százalékon nőtt a német gazdaság" – és ez Franciaországra és Magyarországra is igaz; korszakhatáron vannak, csak a politika nem követte.
Prőhle árnyalja: az utolsó látványos „bátor" lépés Schröderé volt, aki hét évnyi kormányzás után, a saját pártjával és a szakszervezetekkel szembeni küzdelemben vágta meg a szociális kiadásokat – repülőrajtot adva a német gazdaságnak, majd elveszítve a hatalmat. Erre jött Merkel, akinek első 8–12 éve ebből táplálkozott, míg a covid és a migráció következményei nem vágták nyakon a sikertörténetet. A bénultság magyarázata szerinte: ma már a „váltópárt" az AfD – ha bármelyik nagy párt népszerűtlen reformot hoz, a jutalmat az AfD aratja. Ehhez jön a konstrukciós fragilitás: konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal le lehet váltani a CDU frakcióvezetőjét (a beszélgetésben Torsten Frei neve hangzik el, akit „szívünknek kedves, mert Ulm, egy dunamenti város polgármestere volt") – ám ahogy Kohl 1982-ben, itt sem lehet egy parlamentben megválasztott kancellárral tartósan kormányozni egy évnél tovább választások nélkül, és ha nincs gyors népszerűségi ugrás, jön az AfD. Ezt senki nem akarja – ezért nem mernek nagyot lépni.
Merkel öröksége: hármas függés és leépült állam
A beszélgetőpartnerek szerint a hanyatlás jelei – pontatlan vonatok, lezáródnó hidak, leépült hadsereg – Merkel spóroláspolitikájának késleltetett következményei (a vendég megjegyzi: a honvédelmi tárca formális felelőseként „nagyszerűen vitte végig" ezt Ursula von der Leyen), amelyek rövid távon nem látszanak, két-három év múlva viszont előállnak – így a magdeburgi merénylő és a vegyipar kivonulása is ebbe a csomagba tartozik. Ugyanakkor árnyalják: benne van a Scholz-korszak (három év) is; a 2015-ös migrációs politikát utólag nyugodtan nevezhetjük elhibázottnak, de a spórolásnak is volt értelme – aki spórol, olcsóbban jut hitelhez, és Németország eladósodottsága így is kisebb, mint Franciaországé. Vannak a személyeken túlmutató strukturális okok: Kína felemelkedése, a globálisan drága energia (a norvég, a katari és az amerikai is drága – nem csak az orosz), és a demográfia.
„A 16 év Merkel-korszak idején kialakult egy látványos hármas függés: biztonságpolitikai az Egyesült Államoktól, energetikai Oroszországtól – a Merkel-korszak végén 38–45 százalék volt a földgáz- és kőolajbehozatalban – és kereskedelmi Kínától, elsősorban az autóiparon keresztül." – Prőhle Gergely *
Prőhle felhozja Wolfgang Schäuble példáját, aki pénzügyminiszterként a „sváb háziasszony" elvét követve a covid előtti utolsó német költségvetést egyensúlyban tartotta egy hatalmas országban – ennek az lett az eredménye, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában le kellett zárni egy völgyhidat, mert „perceken belül összedőlhet", és a vasút sem tud pontosan járni. Politikai oldalról pedig: Merkel – protestáns, elvált, gyermektelen, keleti, atipikus kereszténydemokrata – a pragmatizmus mestere volt, ám az embereknek ideológiára, látható profilra is szükségük van. A egyházakból kilépők drámai növekedése és a szekularizáció idején nem találta meg a német kereszténydemokrácia vonzó, fiatalokat megszólító tartalmi identitását: személyében rokonszenves és erőt sugárzó lehetett Európa-szerte, „de jövőbemutató és fiatal generációkat megszólító semmiképpen sem".
Magyar vonatkozások: zárógondolatok
A műsorvezető zárókérdése: hol helyezkednek el a skálán – a „barnavihart" vizionáló össz-európai tragédiateoretikusok és a „16 tartományból az egyik választott, kit érdekel" pozíció között. Hettyey magyar szemüveggel inkább az aggódó oldalt választja: az AfD céljai közé tartozik az euróból és a schengeni együttműködésből való kilépés, és az is, hogy Németország ne vegyen igénybe uniós kohéziós és regionális forrásokat – amelyekből Magyarország nem kis mértékben profitál. Mivel a legfrissebb szövetségi felmérésekben az AfD 30, a CDU mintegy 20 százalék körül mozog, nem kell hatalomra kerülnie ahhoz, hogy kárt okozzon:
„Ha az AfD ebből nyeri a politikai tőkét, hogy milyen sokat fizetünk be a hülye keletieknek, akkor máris a CDU is mást fog gondolni [az EU-büdzsébe való befizetésekről]." – Hettyey András *
Prőhle álláspontja árnyaltabb:
„Ez az egyik szemem sír, a másik meg üveg." – Prőhle Gergely *
Szerinte a választói akaraton nem szabad keseregni, hanem tudomásul kell venni – és jó, hogy ez egy viszonylag csekély tétű, alig kétmilliós tartományban történik. Rámutat: Alice Weidel igen nagy frekvenciájú jelenléte az elmúlt évek magyar közéletében magyar szempontból is káros volt; az AfD pedig még sokáig nem fogja „fújni a passzátszelet" szövetségi szinten, amely Magyarország számára elsősorban releváns. Magyarország érdeke egy stabil, gazdaságilag prosperáló Németország – és az, ami Szász-Anhaltban történik, hozzájárulhat a tisztánláshoz: kikkel is van dolgunk, mit akarnak pontosan, és hogy tudnak-e konszolidációs útra lépni. Végszóként: „rajta, most ott kormányozzanak – és lássuk, hogyan befolyásolja ez a nagy német politikai térképet."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A vendégek neve az átiratban „Prőleg Gergely" és „Hettyei András" alakban szerepel – a helyes alak Prőhle Gergely, illetve Hettyey András (az „Andrási Egyetem" pedig Andrássy Egyetem).
- A pártlistás eredmények torzan hangzottak el: „a CDU 17, szOCdemek zöldek 9%, baloldal 8" – a szociáldemokraták és a zöldek pontos, elkülönített eredménye nem rekonstruálható.
- „20%-a egyébként a deinkére" – valószínűleg a Die Linke pártot jelenti (a 18–24 évesek 20%-a).
- „Pizza eredmények" – PISA-mérésekre vonatkozik.
- „regsics csökkentés, amit be kellett vezetni... 35 milliárd euró" – valószínűleg a 2022 utáni energiaárcsökkentő támogatásról (áragyeka) van szó; a pontos név torzult.
- „Ponthalban az a Lajna" – valószínűleg a leunai (Leuna) vegyikombinátról van szó; az átirat alapján nem egyértelmű.
- „orvó filmek hazája, Wolfen" – az ORWO-filmgyárra utal.
- „a két hölgy a Dilinkének a szász-anhalti vezetője meg Alice Weidel" – bizonytalan, hogy a BSW (Wagenknecht-szövetség) vagy a Die Linke helyi vezetőjéről esik szó; a beszélgetés kontextusa (BSW–AfD együttműködés) a BSW vezetőjét teszi valószínűvé.
- „a Uri Sigmund / Úri Zigmund / Ulrich Zigmond" – egyértelműsítve: Ulrich Siegmund, az AfD szász-anhalti csúcsjelöltje.
- „Torsten Fry... Ulm, tehát egy dunamenti város polgármestere volt" – a név valószínűleg Torsten Frei; az „Ulm" városra vonatkozó állítás az átiratban így hangzott el, annak pontossága nem ellenőrizhető az átiratból.
- „mit mondott az AFD-ből a 16. X Józsi Szászország halt külsőn a 33–45 közvekről" – értelmezhetetlen szakasz; kontextusból egy AfD-s politikus náci korszakról (1933–45) szóló idézetes botrányára lehet következtetni.
- „ez, amit a németek cumútunknak hívnak" – értelmezhetetlen német kifejezés; a mondat értelme (a rossz hírek közlésének választói lenézése) a kontextusból rekonstruálható.
- „ráécítjük ezt a béget" – értelmezhetetlen szórvány.
- „30%-ot nyaldossa az AFD támogatottsága" – „30% körül van/mozog" értelmezésben használtuk.
- „frankfurti vagy szárvidéki" – a „szárvidéki" feltehetően sváb régióra utal, bizonytalan.
- Több külföldi név torz alakját javítottuk a kontextus alapján: „Sziártó" → Szijjártó Péter; „Merc/Mercár" → Friedrich Merz; „Solz" → Scholz; „Sröder" → Schröder; „Colt" → Kohl; „Sajble" → Schäuble; „Urszula von derlen" → Ursula von der Leyen; „George Melone" → Giorgia Meloni; „Süsszel" → Schüssel; „Miteran/Techar" → Mitterrand/Thatcher; „Jóska Fiser" → Joschka Fischer; „Weel" → Alice Weidel; „BSV/BSZ" → BSW.
- Földrajzi nevek: „SAS Anhalt / 100 Anhalt / Saxenhalt / Saksanán / Szászanban / Sánc" → Szász-Anhalt; „Lechymező" → Lech-mezei csata; „Quedlinburg, Halberste" → Quedlinburg, Halberstadt; „Bundeszrád / Bundesztág" → Bundesrat / Bundestag.
- A „martonyista vonal" kifejezés a kontextus alapján Martonyi János egykori külügyminiszterre tett utalás a vendég egykori minisztériumi munkája kapcsán; az átirat alapján nem tisztázható tovább.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:09]Ez a Válaszpodcast.
[00:00:09]Köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.
[00:00:11]Vörös Szabolcs vagyok.
[00:00:13]Mai adásunkban a hétvégi világra szóló németországi tartományi választásról lesz szó.
[00:00:17]Ám előtte két szolgálati közlemény.
[00:00:19]Kérjük, hogy iratkozzanak fel YouTube és podcast csatornáinkra.
[00:00:23]Lájkolják, kommenteljék, szuper köszönjék, hypeolják a tartalmainkat.
[00:00:28]Ha pedig csatlakoznának lapunk támogatói közösségéhez, kérjük a válaszonline.hu/támogatásoldalt keressék fel.
[00:00:35]Másik hirdetnivalónk, hogy már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk a Válasz offline legújabb száma.
[00:00:42]A kiadvány, az 500 éve vívott Mohácsi csatáról szól majd.
[00:00:45]Részletek a webshopunkban, link a leírásban.
[00:00:47]Most pedig akkor Németország.
[00:00:50]A válaszp válaszpodcast két vendége, Prőleg Gergely volt Berni és Berlini Nagykövet egykori helyettes államtitkár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézetének programigazgatója.
[00:01:01]Szervusz!
[00:01:04]Szeretettel köszöntőlek téged is, meg a hallgatókat nézünk, illetve Hettyei András, az Andrási Egyetem docense.
[00:01:10]Szia!
[00:01:11]Szia Szabocs, köszönöm szépen a meghívást.
[00:01:14]Részben mondtam csak igazat.
[00:01:15]Németországról is lesz szó, de Gergely mint volt diplomatát és volt nagy követet.
[00:01:19]muszájab megkérdezzelek a tegnapi, azaz a keddi fejleményekről, Orbán Anita által bejelentett kiutasításokról, ugye a hírek szerint 10 orosz kémet küldünk haza.
[00:01:29]Mennyire komoly lépés ez a magyar külpolitikában?
[00:01:35]Ez egy nagyon komoly lépés.
[00:01:35]Minden minden ilyen diplomáciai kiutasítás az egy nagyon komoly gesztus.
[00:01:40]Ugye mindig azt kell átgondolni, hogy miért csak most, vagy miért most, vagy mi vezetett oda, hogy most már betelt a pohár és megtettük ezt a lépést.
[00:01:53]És ami még érdekesebb, és ez már kicsit átvezet egyébként a Németország témához, meg az AFD orosz viszonyhoz is, hogy egyáltalán Oroszországgal szemben milyen milyen taktikai álláspontot képviselünk, mert a stratégiai az adott esetben furcsa mód mindig lehet ugyanaz, és pedig az, hogy igazából tartunk tőle, de hogy annyira tartunk tőle, hogy ki se merjük utasítani az embereiket.
[00:02:19]ö vagy pedig nem tartunk tőlük annyira, hogy kiutasítsuk és ennek a következményeit hagyjuk, hogy érvényesüljenek.
[00:02:28]Szóval egy zűrzavaros sztori és hogy mondjam, kicsit se szeretnék intimistáskodni, fogalmam sincs a dolog hátteréről, de általában ezek a ezek a mérlegelések szoktak lezajlanni.
[00:02:44]És mint a martonyista vonal jeles képviselője, örülsz ennek?
[00:02:52]tekintettel arra, hogy a konkrét okról nincs értesülésem, ezért nem tudom, hogy mi vezetett ide.
[00:03:00]Én örömöt más események kapcsán szoktam érezni.
[00:03:06]Én aggasztónak tartom a ezt a fejleményt is, és nem azért, mertogy kiutasítottuk őket, hanem mertogy Oroszország szemmel láthatóan az Európai Uniós tagállamokban egy olyan szerepet játszik, és erre Németország mostga a legeklatánsabb példa, ami aggodalomra ad okot.
[00:03:25]És ennek az aggodalomnak az egyik kifejeződése az, hogy ezt ilyen módon manifesztáljuk.
[00:03:30]És ha azt gondoljuk, hogy valakik nem azt csinálják, mint amire a diplomáciai mandátumuk szól, hanem mást vagy mást is, akkor őket kiutasítjuk.
[00:03:44]Akkor tényleg Németország lépjünk egy kicsit hátrébb és kezdjük az alapoknál.
[00:03:49]András, el tudnád-e mondani, hogy tulajdonképpen mit szabályoz, vagy mire van hatással az ott élők életében egy tartományi választás?
[00:03:57]Ez ugye magyar szemmel egy kicsit furcsa, mert pont azon a héten vagyunk, amikor a magyar miniszterelnök a megyei közgyűlések feleslegességéről beszélt a parlamentben.
[00:04:10]Ott ezek szerint a kvázi megyei közgyűlések nem annyira jelentéktelenek.
[00:04:15]Nem jelentéktelenek.
[00:04:15]Ugye Németország egy nagy ország, sokszínű, heterogén, és ezek a különböző tartományok, amikből ugye összesen 16 van Németországban, ezek részben nagyon-nagyon nagy múltra tekintenek vissza.
[00:04:28]Külön nyelvjárással a németen belül, külön sajátosságokkal, történelmi, kulturális, étkezési sajátosságokkal.
[00:04:40]Úgyhogy azt gondolom, hogy ezeknek van abszolút létogosultsága, és egy Bajor és egy Hamburgi között sokkal nagyobb a különbség, mint egy Békés megyei és egy őrmosopron megyei között.
[00:04:50][horkantás] Ezeknek a tartományoknak igazából elég komoly jogosultságai vannak bizonyos szakpolitikai területeken, ahol nem nagyon van azok az igazán fontos területek külső szemmel, magyar szemmel nézve, mondjuk külpolitikában, biztonságpolitikában, gazdaságpolitikában sokkal kevesebb, gyakorlatilag semmi kompetenciájuk nincs.
[00:05:11]Viszont tartományon belül ezek a tartományi kormányok, parlamentek tudnak szabályozni olyan dolgokat, mint közlekedés, mint kultúra, mint oktatás, mint egészségügy, belbiztonság, egy pici gazdaságfejlesztés, gazdaságpolitika, infrastruktúra, közlekedéspolitika.
[00:05:32]Ezekben van alapvetően ezeknek a tartományoknak kompetenciája.
[00:05:34]És ugye képviselve vannak a Német Parlament felsőházában, a Bundesrádban, nem a Bundesztág, amit ismerünk a sok-sok képviselővel, hanem ez a tartományokat tömörítő parlament felsőháza, ahol minden tartomány képviselve van, és annyi embert, annyi annyi képviselőt küldhet oda, annyi politikust küldhet oda, amennyi az adott tartományban éppen a kormánykoalíción hatalmon van.
[00:05:58]Tehát minden tartománynak van egy saját miniszterelnöke, saját kormánya, saját parlamentje, akik Berlinben is jelen vannak, és a Bundesrát bizony számos törvény be törvény elfogadásába beleszólhat.
[00:06:10]Nem csak a parlament alsóház, hanem a bundeszrát is, a felsőház is dönt fontos kérdésekben.
[00:06:18]Mondtad, hogy milyen különbségek vannak elég nagyok, mondjuk egy Bajor meg egy Hamburgi között.
[00:06:23]A 100 anhalti az a német összet tudatban ő ő milyen ember?
[00:06:31]Ugye az ottani választásról lesz ő a műsorban.
[00:06:33]Tehát egy kicsit írjuk körül a ter nehezen definiálható.
[00:06:35]Annyit viszont fontos elmondani, hogy majd mindjárt kiderül az is talán, hogy milyen, de nagyon kevés, mert hogy mindössze 2 millió vagy 2,1 millióan vannak.
[00:06:51]visonylag kis tartományról van szó.
[00:06:51]Amit még hozzáfűznék az András által elmondottakhoz, hogy nyilvánvalóan óriási mentalitásbeli különbségek vannak az egyes régiók között.
[00:07:02]És itt a a München Hamburg összehasonlítás teljesen valid, de ugyanakkor amikor arról beszélünk, hogy volt egy Nyugat-Netország és egy Kelet-Netország, ez is önmagában fontos, de például a német választási térkép nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy az inkább protestáns hátterű bundeszlándok inkább szociáldemokrata választók voltak, és az inkább katolikus hátterünk, Rajnavidék, Bajorország, Bádenwürtenberg az pedig inkább keresztény demokrata választó volt.
[00:07:37]Ez ugye megbomlott ebben a mostani pártstruktúrát érintő átalakulásban.
[00:07:44]Erről is majd érdemes beszélni, ami a lényeg, hogy SAS Anhalt ugye nagyon kicsi, de hogyha csak felvillantok néhány kulturális kultúrtörténeti adalékot, ugye a főváros a Magdeburg, aminek a dómiában fekszik, az az első Ottó császár, akinek az első az újratemetése egyébként most volt szeptember 1jén, aki 955-ben a magyar kalandozó hadakat elverte Lechymezőnél, de itt Itt van például Wittenberg, ugye a a routeri reformáció bölcsője.
[00:08:18]Itt van, itt van Halle, ami a pietizmus, tehát a pietista protestáns gondolkodásnak is a bölcsője.
[00:08:24]És egyébként Georg Friedrich Hend szülővárosa, de ott van Dessa ugye ami a progresszív kulturális felfogás és a Bauhaus nak a a bölcsője.
[00:08:37]Tehát azt gondolom, hogy a Quedlinburg, Halberste ugye nagyon komoly középkori szellemi központok.
[00:08:45]Tehát a az európai kultúrának egy olyan bölcsőjéről beszélünk, aminek a kisugárzása valaha jóval nagyobb volt mint ma.
[00:08:52]Ugyanakkor mentalitás történeti szempontból mégis benne van egy olyan fősodorban, amiért érdemes rá odafigyelni.
[00:09:01]És még a föderatív berendezkedésről annyit, hogy ugye az alapító atyái a németországi szövetségi köztársaságnak ezt úgy találták ki, és ebben segítettek neki a szövetségesek, hogy evvel a föderatív berendezkedéssel voltaképpen az egész politikai rendszert sokkal inkább konszenzusorientáltabbá tették, mintha egy központosított hatalom jött volna létre, mint amilyet mi a gyakorlatból ismerünk.
[00:09:30]Tehát minden politikusnak valamilyen szinten át kell gondolnia, hogy mennyire élesen támadja a lokális ellenfelét, miközben lokális ellenfele az ő párttársának koalíciós társa a szomszéd tartományban.
[00:09:46]És ebből lóg ki az AFD, a most győztes AFD.
[00:09:50]Hiszen azáltal, hogy ők eddig a az üvegplafon vagy tűzfal vagy karantén miatt ki voltak rekesztve a politikai hatalomból, ezért ez a fajta ez a fajta gátlás nem nyomja őket radikális nyelvhasználatban, offenzivitásban, ezért mások, mint a többiek.
[00:10:11]Úgy kérdezném akkor a az előzőt, hogy mondjuk egy nem tudom frankfurti vagy szárvidéki az az lenézi a shtaltit.
[00:10:18]Ez még van, hogy azok ott az osszik, azok olyan furák.
[00:10:26]Talán lenézésről már nem beszélnék.
[00:10:28]Egyrészt azért, mert ugye az újraegyesítés során nagyon sokan, ugye ez az egyik problémája a keletieknek, hogy a hogy a a nyugat németek gyakorlatilag a rendszerüket rájuk tolták.
[00:10:42]És ez de hát ez így volt kitalálva.
[00:10:44]Ugye mindig elfelejtjük, hogy ez a Bundesz Republic Dcsland ugye ez a németországi szövetségi köztársaság.
[00:10:48]Ezt rosszul is fordítják általában Magyarországon.
[00:10:53]Igen.
[00:10:53]Németet pedig az aduernek pont ez volt a fejében, hogy ez most a bundeszrepublika az egész nagyémetországon belül, aminek azonban az a perspektívája, hogy egyszer majd egyesül, és akkor a többi is bundeszrepublik lesz.
[00:11:07]Ugye ez az, ami a keletieknek fáj.
[00:11:11]És nagyon sokan mentek át ilyen kormányzati pozíciókba, és ezt egyébként most se tudjuk majd kizárni az AFD kapcsán.
[00:11:19]Tehát lenézésről nem beszélnék.
[00:11:22]Nyilván van egy olyan lokális vagy regionális identitás, ami hát mindenkit a a hogy mondjam, tehát ez az extra hungáriám nonestvita.
[00:11:31]Ez extra baváriám nonestvita ugyanúgy létezhet, de azért nem hiszem, hogy ez motiválna a dolgokat.
[00:11:39]És a Kelet-Netország, Nyugat-Netország szembenálláshoz annyit hadd mondjak el, hogy az egykori NDK területe az nem volt egy organikus egység, tehát egy teljes mértékben mesterséges határhúzás.
[00:11:53]Rakott össze türingiaiakat, szászokat, észak-németeket, Mcklenburg előpomerániát, kelet berlinieket.
[00:12:01]Tehát ezt ott találta ki Sztál, vagy hát a a hogy a történelem 45-49-ben így hozta létre.
[00:12:06]Nem volt egy szerves egysége annak, hogy kelet-németország ezekkel a határokkal.
[00:12:14]És 40 évig létezett ez a nagyon kiváló NDK, de majdnem 40 év már listeltóta.
[00:12:18]Tehát kicsit sok levet nyomunk ki ebből a kelet-Netország citromból, mintogyha még a a keletnémetek maguk mind nem tudom ilyen exknak tekintenék magukat.
[00:12:30]Egy egy Sasanti és egy és egy Brandenburg köz szintén rengeteg különbség van.
[00:12:35]És ez a regionális identitás, amit próbálnak bizonyos részben AFD-hez közálláó körök nyomni, hogy mi itt keletnémetek vagyunk, aki ezért és ezért más, és mi így és így másképp gondolkozunk, ez egy nagyon erősen konstruált valami, ami picit az NDK-t hagyja tovább élni így a szívekben meg a lelkekben, ami azt gondolom, hogy nem egy pozitív eremény.
[00:12:55]Akkor a hétvégi események ugye szeptember 6-án volt a választás, 78% volt a részvétel.
[00:13:01]Ez 2021-ben 60% volt, tehát elég jelentős különbség.
[00:13:07]Ugye az AFD nyert 44%-kal, második helyen a CDU 17, szOCdemek zöldek 9%, baloldal 8,séss abból korábban kivált Wagenknecht szövetség épp, hogy bejutott 5,3%-kal.
[00:13:27]Kezdjük ott, hogy részvétel.
[00:13:31]Ez tényleg brutál.
[00:13:31]Mi is ismerjük áprilisból ugye, hogy ez a 78% ez mit jelent?
[00:13:36]Hogy fordulhatott ez elő ennyire aktívak, vagy most érezték a tétet, vagy nem tudom?
[00:13:44]Hát ugye a bizonyos bizonyos áthallás most függetlenül a győztes párt ideológiai vagy eszmei hátterétől mindenképpen van.
[00:13:52]ugyanis a valamilyen módon az uralkodó establishment elleni demonstráció volt az, ami motiválta a a s anhaltiakat, mint ahogy tudjuk, hogy a a magyarországiakat is.
[00:14:05]És ugye azáltal érdekes az az összeállítás, ami azt mutatja, hogy az AFD honnan hozta a választóit, tehát mitől tudott megduplázódni.
[00:14:15]Na most 30%-a az AfD választóknak az olyan választó, aki nem szavazott négy évvel korábban.
[00:14:23]Ezek között vannak első választók, és ez egy igazán riasztó szám, hogy a 18 és 24 év közöttieknek a 40%-a szavazott az AFD-re, 20%-a egyébként a deinkére.
[00:14:38]Ez mutatja, hogy az ifjúság radikalitása vagy radikalizmusa az milyen módon manifesztálódik.
[00:14:47]És a a ugyanakkor hozott, ha jól emlékszem, 20-25%-ot a CDU-tól, de minden pártól, még talán a zöldektől is k-3 százal-ot.
[00:14:55]Tehát ez a fajta establishment, ellenesség és a a rendszerkritika, ami megfogalmazódik, ez az, ami ezt a választási részvételi arányt indokolja, és különösen a a az AFD-nek ezt a képességét, hogy meg tudja őket szólítani.
[00:15:15]Akkor talán még egy hasonlóság, hogy miért voltak ennyien [torokköszörülés] szavazni nálunk meg ott valami hasonlót, mint a a Magyar Péter országjárása láttunk Saxenhaltban is.
[00:15:25]Ugye a Uri Sigmund az IFD csúcsjelöltje, vagy hát jelöltje, miniszterelnök jelöltje azért felszántotta ezt a tartományt.
[00:15:34]Rengeteg kampányeseményen vett részt mindenhova, vagy majdnem mindenhova.
[00:15:38]Nálunk ismert Simpson motorkerékpáron érkezett számos támogatóval.
[00:15:43]Így egy ilyen nagy nagy sort képezve a motorbiciklikkel.
[00:15:49]Tehát azt gondolom, hogy ez egy érdekes trend, amit mostanában látunk, hogy úgy tűnik, hogy a a több a több kampányesemény a kezek megrázogatása, mindenhol kötelező szelfik, a az olyan fedett pályás világ csúcstartó mosolya, ami ennek az Úri Zigmundnak van.
[00:16:07]Mindig jó kedvű, mindig laza.
[00:16:09]Ez szerintem ez talán ez is magyarázza, hogy sok sok ember be tudott vonzani egyszerűen és és elvitte, el tudta őket vinni az urnához.
[00:16:19]Itt varjuk el azt a szálat, hogy tulajdonképpen az AfD az szerintetek micsoda, milyen milyen párt, hogy írnátok körül.
[00:16:28]Sokan mondják rá, hogy szélső jobboldali, aztán ezek kruttikusai rámondják azokra, akik ezt mondták, hogy hát ez ez egy ilyen szellemi lustaság le szélső jobboldalizni.
[00:16:37]ö szélsőségesnek talán szélsőséges, de hát jobb középről elszívni, nem tudom, 30%-ot.
[00:16:44]Szóval, hogy egy szélsőséges pártnak ez ritkán sikerül.
[00:16:49]Szóval ti hova sorolnátok be ezt a pártot?
[00:16:53]Létezik-e még egyáltalán az a regionális meghatározottság, hogy keleten jól szerepelnek, nyugaton meg kevésbé?
[00:17:02]Szerintem hallgassuk meg a tudományos érvelést, aztán majd én színezem.
[00:17:07]Ö a szerintem sz szerintem mondhatjuk, hogy szélső jobboldali, tehát vannak vannak benne kemény egykori náci neonáci figurák is.
[00:17:19]Nem kevés.
[00:17:19]Talán ezen lehet vitatkozni, mer tehát hogy a többségében és jobb oldali szerintem igen, de ami ami vegy tisztán tankönyvi eset az AFD, az a az a populizmus.
[00:17:30]Tehát egy klasszikus populista párt a megszólalásainak 70%-át fel lehet fűzni arra a gondolatra, hogy itt vagyunk mi, a nép, a homogén nép, ugye, ahol mindenki egységes, és nagyjából ugyanazt akarja.
[00:17:43]Mit akarunk?
[00:17:45]A józanész politikáját, mintha mindannyi mindannyiunk józanészeszet ugyanaz lenne.
[00:17:49]És mi vagyunk szemben a távoli arctalan mink mondjam?
[00:17:55]elhatárolódó, az elefántcsontorja visszahúzódó elit Berlinben, akiket le kell hozzunk arság földjére, és meg kell mutatnunk nekik, és be kell mosnunk nekik egyet.
[00:18:07]Úgyhogy ez az antipluralizmus, tehát hogy itt egy homogén 100 anhal 100ország anhalt van, plusz ez az elitellenesség, ez vegytiszta populizmus, ami szinten a hallgatókra bízom, hogy ki mennyire szimpatizál ezzel.
[00:18:22]önmagában lehetnek aránylag demokratikus pártok és populisták.
[00:18:28]Én is azt gondolom, hogy hogy a tisztán lepopulistázás és és szélső jobboldalizás az valahol egy szellemi lustaság jele.
[00:18:37]Ugyanakkor viszont kicsit kiegészítve azt, amit az András mondott, tehát ugye nem lehet nem meghallani a harmadik birodalom szókincsét bizonyos bizonyos párt vezetők esetében, miközben a párt országos vezetői, de azt hiszem, hogy ez az Ulrich Zigmond nevezető egyébként, ha nem is mosóport, de kölnivíz vagy illatósítószer ügynök és így is viselkedő miniszter minterelnök jelölt pedig próbál konszolidáció konszolidáció irányába elmenni.
[00:19:13]Ugye erről szól ez a mostani ugye a kinyújtott kész politikája, tehát hogy ők mindenkivel hajlandóak együttműködni, akik elfogadják, hogy elsődleges a a német és a tartományi érdek.
[00:19:25]Egy valami biztos, ugye egy viszonylag friss politikai formációról van szó.
[00:19:30]Ezről ritkán szoktunk beszélni, de ezt igazából nyugat-német közgazdász professzorok alakították 2013-ban azzal a meggyőződéssel, hogy az euró és egyáltalán az Európai Unió bizonyos lépései azok béklyót kötnek a német gazdaság lábára, ami adott esetben még itt ott igaz is lehet, hisz volt az egésznek a célja a masrich szerződésben, meg történelmi összefüggésben mindenképp.
[00:19:58]És erre rakódtak rá ezek a különböző mozgalmárok, akik között valóban vannak szélső jobboldaliak.
[00:20:03]Na de minden ilyen fiatal mozgalom, és itt akár csak a a másik oldalon a zöldekig visszamehetünk, tehát ugye a tornacipőben köveket hajigáló Jóska Fisertől nem is vezetett olyan nagyon hosszú út a háromrészes öltönyben, külügyminiszterkedő Jóska Fiserig.
[00:20:23]Tehát ugye ezek a ezek a pártok, ezek így alakulnak.
[00:20:27]És hát látjuk ezt más szélső jobboldalinak nevezett pártok esetében is.
[00:20:32]George Melone Olaszországban, vagy akár Marine Le Pen politikai csoportosulása mind-mind próbál valahogy behúzni középre, és ebben a folyamatban vannak visszaesések, vannak vadhajtások, vannak állandók, hiszen mégis csak meg kell ugrani azt valahogy, hogy megtartom a radikális szavazókat, de közben pedig ezt a radikális szóhasználatot mégis csak próbálom valahogy levetkezni ebbe a mátrixba Az orosz pártiság az hogy érkezik meg?
[00:21:06]Nem lustaság-e szintén egy mondattal vagy egy szóval leosz pártizni az AFBt?
[00:21:13]Egy picit igen, egy picit igen, mert azért el elítélték a pártvezetői 22-ben Ukrajna megtámadását.
[00:21:20]Hát ezt Sziártó Péter is megtette.
[00:21:22]Igen, ez persze nem egy magas lét, amit amit mondasz.
[00:21:25]Ez jogos.
[00:21:30]De teljesen egyértelmű, hogy ugye olyanokat mondanak a a programban, hogy Ukrajna uniós támogatás elbukott, hogy Oroszországa pragmatikus viszonra kell törekedni, vissza kell állítani a kapcsolatokat, újra orosz energiát kell venni.
[00:21:44]Tehát én azt gondolom, hogyha az orosz pártiságtól nem is egy jó kifejezés, de az biztos, hogy egy teljesen életidegen a mai szituációban, a mai Oroszország viselkedéséhez képest egy teljesen életidegen politikát visznek, méghozzá nagyon hangosan, talán picit ilyen NDK nosztalgiára is építve, mert teljesen egyértem, hogy Oroszország semmiféle területen nem érdekelt abban, hogy hogy jól menjen Németországnak vagy 100ország haltnak éppen ellenkezőleg ugye nem egy hete nem régebben, mint 10 napja történt egy nagyon komoly drón incidens lipcsében.
[00:22:19]Tehát amikor folyamatosan támadja Oroszország hibrid eszközökkel, Németországot, akkor arról szonóolni, hogy nekünk vissza kell építeni a kapcsolatokat Oroszországa és tőlük kell energiát venni, tehát adjunk nekik jó sok pénzt, még többet is, mint 22 előtt, azért, hogy folytathassák ezt a külpolitikát.
[00:22:37]Az azért minimum nagyon-nagyon furcsa.
[00:22:40]Tehát ha ha azt meg kell mondanom, akkor azt mondanám, hogy ez az orosz vonal egy picien ez keveredik az NT establishmenttel, amit amit Gergely mondott.
[00:22:49]Tehát egy picit talán a Fidesz is kicsit ilyen volt, hogy úgy úgy megnézzük, hogy mit mond a mainstream, és akkor az ellenkezőit kell mondani, aztán majd hozzágyártunk különböző megakolásokat.
[00:22:59]De ezeknek a megakolásoknak a logikus meg a valóságban, hogy mondjam, meggyökereződő, hogy mondjam, realitását, életszerűségét, ezt nem nagyon kell vizsgálni, csak jó hangosan el kell kiabálni, hogy mi a pont az ellenkezőt mondjuk, amit az okosok Berlinben.
[00:23:16]Én talán ezt valamivel kiegészíteném, kapcsolódva ahhoz, amit a beszélgetés elején mondtam a a az orosz diplomaták kiutasításával kapcsolatban.
[00:23:24]Tehát az, hogy a az orosz diverzió az jelen van Németországban, különösen és általában Európában, és az, hogy a a, hogy is mondsam csak, szuverenista pártok támogatói között jelentős számban vannak különböző orosz érdekeltségek, ugye ez is többszörösen bizonyított dolog, ami a az AFD érvelésében is ugye ez a ez az egész német orosz kapcsolat ugye azért Németországban nem véletlenül hivatkoztunk rá Magyarországon is nagyon sokat.
[00:24:00]Ugye egy valamit le kell szögezni.
[00:24:03]Tehát az európai gazdaság sikerének hosszúhosszú évtizedeken és a német gazdaságénak különösen az volt a kulcsa, hogy az olcsó orosz nyersanyagokhoz hozzáraktuk a jól működő nyugat-európai technológiát, és aztán ezt próbáltuk meg piacosítani.
[00:24:24]Na most ugye ez nem tetszett se az amerikaiaknak.
[00:24:27]Emlékezzünk vissza, hogy még az első Trump érában hogy tiltakozott az akkori akkor is már ereje tejében lévő Donald Trump az északi áramlat megépítése ellen.
[00:24:40]És azt se felejtsük el, hogy azért ez a fajta a keleti politika, ami különösen a német szociáldemokratáknak volt egy differenciaspecifikája, ugye ez végsősoron a német újraegyesítéshez vezető út egyik fontos eszköze volt.
[00:25:00]hiszen mi volt a a sikeres nyugat-német külpolitika legfőbb eszközrendszere, hogy sikerült pacifikálni azokat, akik nyugatról gyanakodtak a németekkel kapcsolatban?
[00:25:14]Ugye Miteran mondta, hogy vagy vagy Techer, hogy annyira szeretem Németországot, hogy örülök, ha kettő van belőle.
[00:25:20]és egyúttal sikerült Kelet felé is olyan megnyugtató lépéseket tenni evvel a változás, közeledés által politikával, ami ami végül is odavezetett, hogy mindenki elfogadta a a német újraegyesítést.
[00:25:35]Na most ebben a mostani helyzetben pedig én azt gondolom, hogy nem nem az orosz barátság ez ez ehhez persze fűződhetnek ilyen ilyen pillanatnyi politikai érdekek, de én azért azt a taktikai megfontolást nem vonnám ki az érdeklődésünkből, hogy vajon nem az van-e sok esetben, hogy az orosz túlerő és az orosz befolyásnak a a lehetősége az bizonyos értelemben egy adott otság.
[00:26:09]Tehát nem nem gondolom, hogy hogy minden körülmények között hatékonyan lehet fellépni az ellen, hogy hogyha az oroszok valamit nagyon nagyon akarnak, mert a a brutalitás, az eszközökben való nem válogatás az az látjuk, Nyílt utcán megölnek embereket Németországban is orosz titkos szolgák.
[00:26:33]Tehát, hogy akkor és én ezt hallom egy kicsit a az AFD érvelése mögött is, jobb a békesség.
[00:26:42]Igazából nem kell nagyon battogni.
[00:26:42]Miért kell nekünk fegyvert szállítani Ukrajnába?
[00:26:47]Miért gondoljuk mi, akiknek maguknak sincs elég fegyverük?
[00:26:49]Mertogy ugye a német hadsereg igen gyalázatos állapotban van.
[00:26:54]Miért kell nekünk most oda fegyvert szállítani?
[00:26:59]Mire jutunk ezzel?
[00:26:59]Tehát ugye itt itt van egy áthallás a korábbi kormányzati politikával.
[00:27:08]Szerintem azt is érdemes lesz majd előbb-utóbb alaposan megnézni, hogy ez a bizonyos orosz barátsága az elmúlt 10-16 évben mit jelentett.
[00:27:16]De most én Németországban vagy az AFD részéről inkább ezt érzem, hogy azt mondják, hogy jobb a békesség, és akkor talán nem küldenek drónokat a lipcsei reptérre.
[00:27:28]Itt it hadd hadd hadd vitat meg k érdekesebb vagy izgalmasabb had hadd vitatkozzak akkor hátradőlök itt orosz gázon tehát az az egyik amit amit implikál ez hogy az olcsó orosz gáz az európa versenyképessége ez milyen fontos volt.
[00:27:44]Azt ugye implikálja, hogy az oroszok valamiért kedvességből, közismert jófejségükből markánsan olcsóbban adták volna a gázukat nekünk, mint a második legol, mint a egy picivel drágább következő versenytárs.
[00:28:00]De ez nem így van.
[00:28:01]Ez nem így van.
[00:28:01]Hát nem akarom ezzel senkit sem mi se tennénk így, hogy direkt 25%-al olcsóbban adjuk a gázunkat az Amcsikhoz képest, norvégokhoz képest.
[00:28:10]Olcsóbban adták néha pár százalékkal.
[00:28:13]volt jó pár év 2013-15 körül, amikor drágább volt az orosz gáz, mint a norvég gáz.
[00:28:18]Én egy picit kutakodtam, és ugye korunk mindent tudó eszközéhez, a chat GPT-hez fordultam.
[00:28:25]Ezt hallgatóknak itt mindjárt be is vallom.
[00:28:27]És nem akarom hosszan a számokat sorolni.
[00:28:30]Az jön ki, hogy marginális szerepet játszott az orosz gáz és olaj ára a német gazdaságban.
[00:28:38]Tehát nem különösebben energiaintenzív a a német ipar.
[00:28:40]Itt a a maximum 10%-a a német ipar költségeinek energia.
[00:28:45]Tehát 90% nem energia, de a legtöbb szektorban 10% alatt van, 5% alatt van.
[00:28:51]Itt most egy 20%-os növelkedés az árban nem akkora nagy különbség.
[00:28:59]De mondom nem a nem a számuk lennének a lények, hanem hogy hogy nem egyszerűen nem játszott ez olyan komoly szerepet.
[00:29:05]És amit megspórolt Németország, az 22 után nagyon sokszor megfizette.
[00:29:10]Megfizette az ottani regsics csökkentés, amit be kellett vezetni, mert hirtelen nagyon drága lett a gáz, az 35 milliárd euró volt, hogy a számot bedobjak.
[00:29:16]És a Ukrajna támogatásának a költsége még sokkal több annál, tehát még nem volt ennyire drága az olcsó orosz gáz, mint mint amit Németország meg egész Európa játszott el 22 előtt.
[00:29:27]Úgyhogy én én azt gondolom, hogy hogy ennek a szerepe egy nagyon-nagyon túlrajzolt és nyilván az oroszgáz szállításában érdekelt körök által túlrajzolt dolog, nem csak Németországban.
[00:29:43]És ezeket a számokat, ha én ezt össze tudtam szedni 16 perc alatt, akkor akkor csodálkozom, hogy egy CDUS politikus miért nem áll ki, akár Berlinben, akár Magdeburgban, és mondja el ugyanezeket a mondatokat, hogy gyerekek, ha visszajön az orosz gáz, amit az Aft mond, hogy milyen jó lesz nekünk, nem lesz jobb nekünk.
[00:29:59]Nyilván egyes szektorok van, ugye nagy vegyipar, 100ország Anhaltban, annak jót tenne, mert azért az olaj különösen hát ugye nem véletlenül ment el a vegyipar jelentős része időközben az Egyesült Államokba meg Kínába.
[00:30:11]Tehát Ponthalban az a Lajna ugye, ami hát a a az európai vegyiparnak volt egyik központja a kommunista időszakban, vagy ugye az orvó filmek hazája, Wolfen, ugye ezeket mind ismerjük még már az idősebb generáció.
[00:30:29]Tehát ugye ott az, hogy hogy ez az orosz orosz kőolaj, tehát én nem nem véletlenül nem emlegettem a az energiaárat.
[00:30:36]csupán ugye az, hogy annak idején megépítették ezt a ezt a fránya északi áramlatot, ami ellen a lengyelek is tiltakoztak, hiszen ez volt az, ami közvetlenül kötötte össze Oroszországot Németországgal.
[00:30:50]És azok a hírek most, hogy például a ugye ezt mi is mindig értesülünk róla, hogy vajon a a gáztározók mennyire vannak feltöltve, hogyha a téltábornok támad, akkor mennyire vagyunk erre felkészülve.
[00:31:03]És ugye ez most Németországban, hogyhogy nem?
[00:31:08]Hát messze van attól, hogy annyira fel legyen töltve, mint ahogy az előző években volt.
[00:31:13]És ezt mind érzelmileg meg lehet meg lehet lovagolni.
[00:31:16]Cső felrobbantva, északi áramlat tározó félig telve.
[00:31:22]Ebből lehet egy olyan érzelmi szituációt előidézni, amikor valaki azt mondja, ó, azok a drága orosz elftársak, hogyha most is még szeretnének minket.
[00:31:35]És ezt csinálják gátlástalanul.
[00:31:37]Igen, igen.
[00:31:37]De hogyha megint CDUs lennék, akkor megmondanám a másik történetet is.
[00:31:41]Ez pedig az volt, hogy a GASPROM megvette a legnagyobb német gáztározót 2010-es évek végén.
[00:31:46]És mit ad Isten, amikor jött a 22-es támadás?
[00:31:49]A többi német tározó töltöttsége ősszel az olyan 60-65% volt, ha jól emlékszem, a legnagyobb németi, a legnagyobb német tározója a Gasprom kezében 5%-os volt.
[00:32:00]Tehát hülyék lett, pontosan tudta az orosz állami Gaszprom, hogy nem kell feltölteni ezeket, jól szívják majd, megvegyék majd a támadás után valószínűleg sokkal drágább mi orosz gázunkat.
[00:32:12]Tehát minden ilyen igazából az orosz gáz nem is jó beszéd mellé oda lehet rakni ezeket a nagyon egyszerű történeteket, de hadd hozzak egy egy de bocs, csak még mielőtt itt elvesznénk, nem vagyok kampács kampánytanácsadó, de annál a mondatnál, hogy az olcsó orosz gáz nekünk jó, lényegesen bonyolultabb és cizelláltabb egy ilyen történetet elmesélni, még úgy is, ha nem tudom, címszavakban teszi ezt az ember.
[00:32:40]És nem akarok belevágni a szavág azért nem vagyok politikus, csak csak muszáj egy kicsit haladnunk, de ehhez kapcsolódna, hogy a kampány az tulajdonképpen miről szólt, ami végül ugye az AFD-nek ehhez a 44%-ához vezetett.
[00:32:57]Említetted, hogy Urich Zigmund az egy Simpsonnal szántotta fel a a tartományt, de hogy mi volt specifikusan ennek a régiónak szánt üzenete?
[00:33:04]Igen.
[00:33:04]Hát a migráció mindenképp nagyon-nagyon fontos téma volt.
[00:33:11]Bár ez is részben szövetségi, tehát összeett hatáskör, de a tartományoknak van elég komoly kompetencia abban, hogy milyen támogatásokat nyújt az ottani menekülteknek.
[00:33:21]Ez egy nagyon nagy téma volt.
[00:33:23]Úgy általában a Berlinnek egyet bemosunk.
[00:33:28]Téma fontos volt, hogy mi miatt, még egyszer a migrációk miatt.
[00:33:30]akkor a orosz energiát visszahozni, szankciók, hülyeség, ukránok ukrán vendégmunkások menjenek haza.
[00:33:37]Akkor az, hogy őket hogy lehet pótolni a sok ottani vendégmunkás, akikből egyébként a legtöbb Lengyelországból jön, az az, hogy haza kell hívni a németeket külföldről, és ők jöjjenek Saksanán dolgozni.
[00:33:48]Ezt Magyarországon is ismerjük, mennyire sikeresek ezek a projektek.
[00:33:51]Akkor általában nyilván a Drága Energia is egy fontos szerepet játszott, és akkor hagyok párat Gergelynek.
[00:33:58]Igen.
[00:34:00]Ugye van egy általános német életérzés, hogy régen minden jobb volt.
[00:34:03]Na most ez persze ezekben az új tartományokban ez mondjuk elég nehezen értelmezhető, de én se beszélnék NDK-s nosztalgiáról.
[00:34:16]Inkább van egy olyan általános érzés, és érdekes egyébként a választási motivációkat megnézni.
[00:34:20]Ott első helyen nem is a migráció, hanem az ország gazdasági helyzete áll 21%-kal.
[00:34:29]Tehát azt érzik a németek, hogy ez a most már talán negyedik vagy ötödik éve tartó stagnáció, ez most már tényleg az ő bőrükre megy.
[00:34:38]Tehát ugye most az elmúlt évek, elmúlt évben vagy elmúlt hónapokban gyakorlatilag, hiszen ez tavaszi fejlemény, a szövetségi kormánynak sikerült bizonyos reformlépéseket bevezetnie, nyugdíjreform, adózási reform és a többi és a többi.
[00:34:53]De ugye nagyon lassan ment ez, és ezt a nagyon sok vita övezte, ami abból eredt, hogy ugye szövetségi szinten is két loser párt kötött koalíciót.
[00:35:04]Az egyik a legrosszabb választási eredményével.
[00:35:06]az SZPD a történelemben, a másik meg a második legrosszabb választási eredménnyel.
[00:35:13]Mi sülhet ki ebből, mint állandó vita, hisz mindenki profilírozni akarja magát.
[00:35:17]Tehát ugye a gazdasághelyzete, aztán az infrastruktúra állapota, vasutak ha mennek, akkor jó, akkor mennek 220-szal, de nem jönnek pontosan.
[00:35:26]Ugye ez is másképp volt régen.
[00:35:28]Az autópályák állapota, ami mondjuk Keleten tekintettel arra, hogy mindegyik vadi új gyakorlatilag, tehát nem igazán szempont, de mégis az infrastruktúra és még valami az oktatás.
[00:35:41]És ha ezt hozzá megnézzük, például most jöttek ki a hétvégén a Pizza eredmények, és ugye ott egész Európára nézve, és ebben sajnos mi is benne vagyunk, a gyerekek olvasási szokásai, matematikai készsége, ez sokkal, de sokkal rosszabb, mint a 10 évvel ezelőtti mutató.
[00:36:00]Egy valami Németországot kiemeli még negatív értelemben ebből.
[00:36:05]Ez pedig az, hogy a migrációs hátterű gyerekeknek az integrálódó képessége az gyalázatosan rossz.
[00:36:14]Tehát, hogy a a a közoktatásban nem sikerült ezt az integrációs lendületet oly mértékben bevinni, hogy hogy a tényleg azt érezzék az emberek, hogy a a viszonylag alacsony számok ellenére, hisz 100 Anhaltban van 7%-nyi migrációs hátterű ember, ennek, ha jól emlékszem, 30%-a szír, 10%-a afgán, a többi ukrán, lengyel, tehát föl se tűnik igazából.
[00:36:43]Tehát ha a számokat nézzük, ez nem olyan vészes, de ne felejtsük el, hogy 2024.
[00:36:47]december 20-án volt az a merénylet a magdeburgi dóm mellett, ugye ezek mind ilyen szimbolikus helyszínek, amikor egy migrációs, hátterű ember, aki ugyan már évtizedek óta Németországban él, hajtott bele a tömegbe, és a motivációja az igazából ilyen zavaros volt.
[00:37:09]Tehát nem lehetett tudni, hogy most ő az AFD ellen, vagy nem, tehát ilyen zűrös sztori volt, de mindegy.
[00:37:15]migrációs hátterű ember belehajt a karácsonyi vásárba.
[00:37:18]Ugye ennek olyan érzelmi töltete van, hogy ez az, ami a gazdasági állapot mellett tényleg, ahogy András is mondta, a a választást érdemben befolajyásoltak.
[00:37:28]volt egy nagyon jellemző momentum, vagy legalábbis nekem emlékezetes volt augusztusban a Spigel című hetilap egyik címlapján ott virított a leendő tartományi miniszterelnök azzal a szöveggel, hogy Németország legveszélyesebb embere.
[00:37:49]Szóba került már itt a mekkora különbség van az egyes régió között és vég egy hamburgi székheű hetilap, tehát nyilván az egy sajátos nézőpont onnan.
[00:37:59]De hogy nem egy nagyon jellemző reakció a az úgynevezett establishmenttől, hogy rásítjük ezt a béget, hogy ő a legveszélyesebb, és akkor meg jajveszékelünk három hét múlva, hogy történelmi győzelmet ért el.
[00:38:14]Szóval, hogy ez ez szerintetek minek a tünete volt most médiakritikába itt, ha kérhetem, ne menjünk bele.
[00:38:24]Ez pedig ez egy az nagyjából közös vessző paripánk azért, hogy a német politikai értelmiségi elit az elmúlt évtizedekben azért nem minden területen járt az élen, amikor a trendek és a a jó döntések, jó hozzáállások megtalálásáról van szó.
[00:38:46]Ezek a ami spigel lapszám, ami valóban nagy vihart kavar, ez annak, azt gondolom a tükröződése ennek a ennek a tűzfalnak, amit az AfD köré vontak a többi pártok, tehát hogy nem állunk velük össze se tartományi szinten, se szövetségi szinten.
[00:39:00]Különösen a CDU hangsúlyozás, hiszen ő lehetne az, aki összeáll egy jobboldali párttal.
[00:39:08]Én azt gondolom, hogy hogy a sok hiba közik az, hogy szerintem tartalmi területen kellett volna sokkal határozottabban kihangsúlyozni a különbségeket, és nem ezeket a stílusbeli kicsit ilyen ilyen ki az erényesebb, ki háborodik fel jobban, mit mondott az AFD-ből a 16.
[00:39:25]X Józsi Szászország halt külsőn a a 33-45 közvekről, hanem egyszerűen azt jobban kidolgozni ezeket a történeteket, hogy hogy orosz barátság, komolyan mondjátok ezt?
[00:39:38]az Oroszország még folyamatosan átvert minket az elmúlt 20 évben, vagy elmondani, hogy az AfD ki akar minket léptetni az euróból, a német maradékági erőnek az egyik letéteményese az euro.
[00:39:50]Az AFD ki akar titeket vezetni a sengeni együttműködésből, amit ő fejre állna a határmenti német régióknak a gazdasága megint lehetne sorban állni a határnál.
[00:39:59]Nem beszélve a kecskeméti Mercedes gyárba szállított alkatrészek.
[00:40:03]A magyar szempontokat is ne is hozzuk ide.
[00:40:05]Mit akar az AFD?
[00:40:05]Mindent csökkentünk.
[00:40:08]Elmondom, hogy mit szeretnének csökkenteni csak adóterületen.
[00:40:10]Alacsonyabb áfa, társasági adó, minden legyen alacsonyabb.
[00:40:15]Vagyonadó, örökkősödési adót meg eltöröljük, mondta az AFD.
[00:40:16]A nyugdíjak nívója az ugye azt jelenti, hogy aki nyugdíj maj Németországban, az az abban bízhat, vagy azt tudhatja, hogy a jövedelmi átlagának a 48%-át kapja meg nyugdíjasként.
[00:40:28]Erre az AT elmondta, hogy hogyha ők lesznek hatalman, akkor 70% lesz.
[00:40:32]Tehát az ígérgetés, végtelen ígérgetés, semmiféle ellenszámolás, hogy akkor hol akarnának bevételt növelni.
[00:40:38]Én azt gondolom, hogy ezekről lehetett volna többet beszélni.
[00:40:42]Egy teljes mértékben felelőtlen, demagóg és külpolitikailag hibás stratégiát folytat az AFD.
[00:40:47]Ehelyett jöttek ezek a felháborodás versenyek a a náci beszólásokon, meg hogy a a Weel a pártelnök külföldön él, hogy ki milyen, mennyire veszélyes, és hogy a ugye a az alkotmányvédelem, tehát az elhárítás figyeli a szélsőséges afd-t, és hog be kéne tiltani.
[00:41:06]Ugye van egy nagy vita arról, hogy esetleg be kéne tiltani az AFD-t.
[00:41:09]Nagyon ügyesen tegnap egy CDUs politikus dobta be megint egy nem is jelentéktelen tartományi miniszterelnök, aki lehet, hogy a Mercú tudja, hogy tehát ez nagyon rosszul veszi ki magát, amikor kapsz egy hatalmas pofont vasárnap [horkantás] az ellenfelettől és utána keddobód, hogy akkor esetleg be kéne tiltani az ellenfelet, és akkor így a így a az Újpest is még nyerne a Ferenc Szaros ellen.
[00:41:30]Ön azért nem tartózkodnék a média kritikától, mert a azt gondolom, hogy úgy is, mint régi heti válaszos szerző, meg úgy is, mint a régi barátja a szerkesztőségnek, én azt gondolom, hogy a azok után, hogy valóban ezeket teljesen joggal ho a András, azért a baloldal szellemi vakságát és egy kicsit a az erre rákapcsolódó sajtó szolgalelkűségét azért néhány szóval mégis csak illetni kéne és óvni mindenkit a magyar sajtópiacon, hogy ebbe az utcába valaha is bemenjen.
[00:42:11]Ugyanis itt ez a fajta leegyszerűsítés és itt a betiltás az az ezek közül a a legabszurdabb, hiszen betiltani Németországban egy pártot az egy nagyon komplikált dolog.
[00:42:25]És ezt már egyszer megpróbálták a republikánusnak nevezett párttal ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság meghozza ezt a döntést, ahhoz nagyon sok grémiumon kell átmenni, és nagyon sok olyan feltételnek kell megfelelni, hogy ez hogy ez bekövetkezhessék.
[00:42:42]Na most ugye egy párt, aminek akárcsak tartományi szinten 44%-os támogatottsága van, ott ezt fölvetni, ez polgárháborús viszonyokat eredményezhetne.
[00:42:56]Nem véletlenül.
[00:42:56]A másik pedig az, hogy és én itt szeretnék rögtön átvezetni a kormányalakítási esélyekbe.
[00:43:03]Ez a bizonyos tűzfal dolog, ez ha nagyon élesen akarok fogalmazni, ez gyakorlatilag a demokrácia pofán verése.
[00:43:15]Tehát, hogy lehet olyat mondani, akár szövetségi, akár tartományi szinten, hogy akárhány szavazatot kap egy párt, legyen az bármennyire egészében vagy részleteiben veszélyes, ott semmiféle, még csak parlamenti vezetőhelyeket se adunk nekik, mert oly mértékben távoltartjuk őket mindentől.
[00:43:36]Nekem meggyőződésem az anélkül, hogy bármiféle öröm töltene el a az AFD 100 anhalti győzelme kapcsán, hogy igen, itt az idő, oda kell nekik adni a kormányzást, és addig jó, míg egy viszonylag jelentéktelen, alig két milliós tartományban fogják kipróbálni azt, hogy ők mennyire képesek kormányozni, és nem a 20 milliós észak-krajna Weszfáliában vagy a gazdaságilag erős Bajorországban van vagy ne adj istent szövetségi szinten.
[00:44:10]Tehát a a radikális pártok varázsának elvesztéséhez mindig az az út vezet.
[00:44:17]Ezt láttuk 2000-ben Ausztriában, ugye Süsszel kancellár vezetésében az FP-vel, amikor vagy látjuk most Melónival, vagy látjuk most melónival, amikor hirtelen szembe jön a valóság, és ez lehet Európai Uniós valóság, vagy lehet az az államigazgatási valóság, hogy egy aktát el kell tolni az aszt asztal egyik végéről a másikra, és ebbe bizony bele lehet bukni, és akkor aztán tök mindegy, hogy mit mondtak ezek a radikális figurák a piactéren, vagy a sörsátorban.
[00:44:48]kormányalakítást említettél, az biztos, hogy az AFD fogja kormányozni Sánc-ot, mertogy ugye 83 hely van a szövetségi parlamentben, tehát 42 hely kéne, ebből nekik 39 van.
[00:45:03]Kézenfekvő lenne a Wagenknecht szövetség, aminek öt van, tehát két párti koalíció nyugodtan lehetne.
[00:45:10]Ez előállhat-e?
[00:45:12]Tehát ö elnézést a hallgatóktól nagyon leegyszerűsítve, a szélső jobb és a szélső balnak valamiféle násztánca, vagy ha ez nem sikerül, akkor mindenki más összetolható-e?
[00:45:27]Mondjuk a CDU a utópárt linkével, NDK-s utópárt linkével elég fura lenne.
[00:45:33]Az tolhatod, de az semmire nem elég.
[00:45:36]Igen.
[00:45:36]Szóval itt a a Szóval akkor hogy lesz ez?
[00:45:39]A Vasnap este ugye együtt néztük a a választási eredményeket, és ott a két hölgy a Dilinkének a szászországi sországi anháti vezetője meg a Alice Weidel ugye azért nagyon mélyen egymás szemében néztek a a német közévében, és azért eléggé úgy tűnt, hogy ott van egy kémia, mert tartalmi területen a számos dolog, amit elmondtam, azt a BSV is osztja, csak egy ilyen szélső baloldali, de hát tudjuk, hogy ugye a szélsőségek azok összeérnek, nem egy egyenes vonal, a jobb, hanem és hát az establishment ellenességb establishment ellenesség.
[00:46:13]Úgyhogy én most arra tennék elég nagy pénzt, hogy hogy így vagy úgy különböző trükkök vannak erre, de de [horkantás] a BSZ segíteni fog, hogy megválasszák tartományi miniszterelnöknek ezt az úri Zigmundot.
[00:46:25]Szerintem ez lenne egyébként a hagyományos polgári pártoknak is, például a CDUSPD-nek egy jobb kimenete, mint összeállni egy ilyen nagyon vegyes felvágottba egy ilyen hurkakoícióban, amiben minden benne van.
[00:46:38]széléső, vagy hát a bal oldaltól közép és jobb oldal, és akkor próbálják meg, ahogy Gergely mondta, sok sikert fussanak neki a tartomány kormányzásának, hogy aztán bemegye-e a kormányba bűnnisz, vagy nem, vagy kívülről támogatja, erről lehet tárgyalni, meglátjuk, hogy ez hogy lesz.
[00:46:54]Szerintem egyébként be fognak menni a kormányba, el tudom képzelni.
[00:46:56]Tehát egy ilyen egész furcsa, soha nem látott szituáció, csak hogy a nézők ezt értsék.
[00:47:02]Talán Európában se nagyon tudnék így most, hogy egy szélső balos meg egy szélső jobbos párt egymásra találjon.
[00:47:07]Ö ú Úgyhogy én is némleg szkeptikus vagyok ennek a sikerével kapcsolatban, [horkantás] főleg, hogy Németországban gazdaságilag nem mennek azért jól a dolgok.
[00:47:18]És most úgy lesz 1,3%-os növekedés idén, ami szintén nem egy borzasztó erős eredmény, hogy a rengeteg pénzt vett kézbe a német kormány, és szórta ki infrastruktúrafejlesztésre és egyebekre eladósodás árán.
[00:47:33]Ez nagyon javulni nem fog.
[00:47:33]Valószínűleg 100 országán halt se lesz kivétel.
[00:47:36]Úgyhogy fel van adva a lecke ennek a teljesen tapasztalatlan pártnak.
[00:47:41]De akkor logikus lenne a két egykori nagypárt részéről, hogy akkor jól csináljátok, ha ennyit pofáztatok róla, akkor tietek.
[00:47:49]Komikus nem lenne, mert minden, tudod, minden politikus hatalmon szeretne inkább lenni.
[00:47:52]De azt hiszem, hogy belátták.
[00:47:55]Nekem úgy tűnik a a nyilatkozatokban elmúlt 48, hogy a CDU is belátta, hogy ezt ezt ezt inkább el kell engedni.
[00:48:01]és be kell rendezkedni az ellenzéki pozíció.
[00:48:03]Jó, de akkor ha ne talán nem sikerülne annyira jól az AFD meg a szélső balkormányzás a a következő években, mint ahogy ezt megígérték, az egy ütőkártya a régi pártok kezében, hogy ha ezt akarjátok, akkor persze szavazzatok rájuk, de hát a mi időnkben azért jobb.
[00:48:22]Erről van szó, és a ami ami engem tényleg megriaszt, és ezt már évek óta figyelem, és tényleg jó barátaim a politika legkülönbözőbb térfeleiről.
[00:48:35]Tehát a legszomorúbb tapasztalatom az az általános tanácstalanság.
[00:48:42]Tehát amikor bemenekülnek a teljesen közhelyes politikai álláspontjaik mögé, amik általában ilyen antifasiszta felhangú szólamok, és nem látják, hogy ez a taktika vagy stratégia, ez folyamatosan olaj a tűzre, miközben a nagy társadalmi problémákra valós válaszokat nem adnak, és a valóban kritikus kérdéseket az AFD-vel kapcsolatban pedig nem teszik föl.
[00:49:11]föl.
[00:49:11]Tehát ez a fajta ideológiai nem is tudom megátalkodottság, ez ez csak kontraproduktív lehetett eddig, és most is az.
[00:49:23]Ezért amikor most azt mondják, hogy ez egy ceza, nem tudom egyébként, hogy miért, mert ez várható volt, tehát hogy ez most miért egy olyan meglepetésszerű cezúra.
[00:49:31]Ön nagyon remélem, hogy hogy elkezdenek azokon az eszközökön gondolkozni, ami túlmegy azon, hogy betiltsuk, ne tiltsuk, betiltsuk, ne tilrtsuk.
[00:49:43]Fasiszták, nem fasisizzták, kicsit fasisizzták, nagyon fasisizzták.
[00:49:45]Ez ez sehova nem vezet.
[00:49:48]gyakorlati válaszokat kell adni, pontosabbak kell legyenek a vonatok, jobb kell legyen az oktatás, társadalmi integrációt szigorúbban kell venni, kiutasításokat következetesebben kell folytatni, gazdaságfejlesztést, adócsökkentést jobban kell csinálni, és akkor majd lesz eredmény.
[00:50:10]És más kell, hogy legyen a kancellár, mint gyakorlati közeljövőbeli eldöntendő kérdés.
[00:50:15]Belebukhat-e Friedrich Mercárnapi eredménybe?
[00:50:20]Igen.
[00:50:20]Ugye erre utalsz ezzel a kérdéssel, hogy hogy ugye hangok azért előkerültek a CDU-ból és környezetéből, hogy hogy Mercinek mennie kell.
[00:50:27]Én nem gondolom, mert [torokköszörülés] nem hiszem, hogy az alternatíva jobb lenne, bárki legyen is az.
[00:50:32]Nem nagyon látszódik, nagyon ütőképes, fiatal, lendületes figura.
[00:50:35][horkantás] Nem hiszem, hogy alatta népszerűbb lenne hirtelen a CD USPD.
[00:50:40]Még egyszer mondom, strukturális problémák vannak a német gazdasággal.
[00:50:44]Nem lesz jobb a következő, vagy picivel most rövidtávon jobb lehet, de azért nem sokkal.
[00:50:48]Ö és én az alapproblémát viszont ott teljesen mindegy, hogy mersz vagy nem.
[00:50:53]Abban a abban a problé vagy ott látom a a kutyátással, hogy nem merik a német politikusok elmondani, vagy rossz híre kell, mondjuk úgy rossz híre kell terhelni a választóikat.
[00:51:04]Tehát azok a dolgok, amiket részben Gergely felsorolt, amikre szükség lenne, adócsökkentés, adó vonatok pontosabban járnak, ehhez pénz kell.
[00:51:11]pénz pedig nincs annyi, mint régen.
[00:51:13]Tehát én várom azt a német politikust, tök mindegy, hogy melyik pártból, aki tiszta vizet önt a pohárba, és végre megmeri terhelni a szegény, szerintem erre egyébként fogadók és szavazókat, hogy fii, gyerekek, nem jön vissza 1971, amikor 6%-on nő nőtt a német gazdaság, de ez ugyanígy igaz Franciaországra, meg Magyarországra is.
[00:51:33]Tehát itt egy korszakhatáron vagyunk, vagy már rég benne vagyunk az új korszakban, csak ezt m nem követte a politika.
[00:51:38]És még mindig úgy teszünk, meg úgy tesznek Németországban is, mintha ezt itt itt lehetne jobb kommunikációval, meg még több pénzzel be lehetne ezeket a problémákat temetni.
[00:51:48]Különböző okok miatt ezeket egyre kevésbé lehet betemetni.
[00:51:51]Tehát egy igazi politikai karakter egy picit azért a régiek ilyenek voltak.
[00:51:55]Tehát a CO az csinált népszerűtlen dolgokat.
[00:51:58]A Schröder csinált népszerűtlen dolgokat.
[00:52:00]Két dolgot fel kiemelek.
[00:52:01]A keleti bővítés, majd az EU keleti bővítés, amibenek mi is részei voltunk, az nem volt népszerű Németországban.
[00:52:07]Skolröder végigvitte a 80-as években a a fegyverkezés politikája Szovjetunial szemben milliók tüntettek a K ellen, hogy ne telepítsen az USA nuk ukrais fegyvereket a a szegény szovjetekkel szemben meg a keleti blokk nyújtsuk ki a kezünket.
[00:52:24]Ugyanúgy végighúzta a Smith is, meg a Kancellár is.
[00:52:27]Tehát ez, amit a németek cumútunknak hívnak, hogy hogy merjük megterhelni a nem annyira jó hírekkel a szegény kis választókat.
[00:52:34]Ez pic választók lenézése és ehhez a politikához vezet, és ebből nem látom, hogy bármelyik nemet politikus akár a Merc vagy a potenciális utódja ezen ezen változtatni tudna.
[00:52:45]Tehát várok egy ilyen bátor tiszavizet a pohárba.
[00:52:49]Egy egy egy különbség van talán András, teljesen igazad van ebben, de ugye az utolsó alkalom, amikor ez valóban látványosan működött, az az volt, amikor ha jól emlékszem, hét évnyi kormányzás után a látván a német gazdaság nyomorúságát Sröder kancellár szembenve a saját pártjával és a szakszervezetekkel meghozta azt a gazdaságpolitikai döntéssorozatot, ami gyakorlatilag megkurtította a szociális kiadásokat, és hát, hogy mondjam, repülőrajtot segített adni a német gazdaságnak.
[00:53:26]Ebbe Gerhard Sröder belebukott.
[00:53:29]És ki jött erre?
[00:53:29]Ugye Angéla Merkel jött erre, akinek a kormányzásának első 8-10 talán 12 éve ebből táplálkozott, és aztán csak a a covid vágta igazán, illetve a bevándorlás először annak következményei, meg a covid vágta igazán nyakon ezt a fajta tendenciát.
[00:53:53]A probléma az, hogyha most valaki ezt a lépést megteszi, akkor itt nem a CDU jön, ha ezt az SZD teszi, vagy nem a az SZD jön, ha a CDU teszi, hanem az AFD jön tekintettel arra, hogy hogy ők lettek a váltópárt.
[00:54:10]És ezért van ez a bénultság, hiszen nem mernek nagyot lépni, mert abban a pillanatban tudják, hogyha új azt mondod új kancellár, lehet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal meg lehet tenni a CDU mostani frakcióvezetőjét, aki egyébként szívünknek kedves, mert Ulm, tehát egy dunamenti város polgármestere volt, Torsten Fry.
[00:54:34]De ugye ahogy annak idején 82-ben Helmut Colt is, nem lehet egy így parlamentben megválasztott kancellárral tartósan kormányozni, egy éven belül ki kell írni a választásokat.
[00:54:46]Ha viszont ez az ember nem tud egy év alatt nagy népszerűségi változást hozni, akkor pedig jön az AFD.
[00:54:57]Ezt pedig senki nem akarja.
[00:54:59]Merkel neve elhangzott.
[00:54:59]Szerintetek az, ami most előállt, vagy az a problémahmaz, amit meg tudott az AFD lovagolni, az mennyire az ő öröksége?
[00:55:10]Tehát hogyha egy politikus spórol, mert nem akar eladósodni, akkor előbb-utóbb a vonatok nem fognak pontosan járni, mert ahhoz meg befektetni kell, meg pénzt kell belepumpálni.
[00:55:26]Ahhoz, amikor egy politikus spórol, akkor előbb-utóbb a hadsereg le fog gatyásodni, előbb-utóbb lepottyannak a vadászgépek, előbb-utóbb nem lesz utánpótlása a seregnek, előbb-utóbb tényleg borzasztó állapot gyengül a cybervédelem, kérvédelem.
[00:55:41]Igen.
[00:55:41]Nagyszerű, hogy ezt Urszula von derlen vitte végig ezt a vagy hát ő volt a tulajdonképpen a a formális felelőse ennek a dolognak.
[00:55:52]Szóval, hogy nyilván az ő kancellársága alatt rövidt távon ezek nem gyűrűznek be.
[00:55:58]Ezek nem olyan dolgok, hogy egyik napról a másikra jelentkeznek, viszont két-három éven belül előáll.
[00:56:02]Tehát a magdeburgi merénylő, a pontatlan vonatok, a vegyipar kivonulása.
[00:56:11]Tehát hogy ez mennyire Merkel csomagja, amit itt a utódjaira hagyott.
[00:56:21]Hát egyrészt benne van a Solz kormány is, ugye azért volt itt három év Solc kormány is.
[00:56:27]Másrészt nyilván Merkel is benne van, tehát a migrációs politika 2015-ös azért azt utólag elhibázottnak, nyugodtan lehet elhibázottnak tartani.
[00:56:37]A spórolást azért nem lennék annyira meggyőződve, mert mert azért annak vannak előnyei is, tehát hogy ki milyen kamatok mellett tud eladósodni, az többek közhöz az határozza meg, hogy ki mennyire spórol, és aki spórol, az olcsóbban jut hitelhez.
[00:56:50]És az, hogy most Németország eladósodottsága sokkal kisebb, mint a franciáké, azért az egy nagy érték még így is, hogy most nagyon még így is, hogy most azért a a keményen felvettek hitelt.
[00:57:01]Ö amit erre lehet mondani azért az az, hogy itt vannak ö egyes személyeket meghaladó strukturális okok is.
[00:57:08]Tehát Kína ö felemelkedése az, hogy az energiaárak globálisan drágák.
[00:57:14]Tehát oké, hogy az orosz gázn ról beszélünk, de a fő probléma az az, hogy a Norvég is drága, meg a Katar is, meg az Amcsi is.
[00:57:22]Ez az igazi probléma.
[00:57:24]És hát a demográfia, ugye arról tudtam, ha nem Merkel tehet, bár neki nincsenek gyerekei.
[00:57:30]De értitek mire gondolok?
[00:57:30]Tehát ez egy ez nyilván személyek által okozott problémáknak a halmazat, de vannak benne ilyen nagyon mély strukturális okok is, és ezeknek a kombinációja az, amiben nem csak Németország van.
[00:57:43]Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a problémák, demográfia, eladósodottság, tartósan gaz, lassabb gazdasági növekedés, ezek azért kis hazánkat is el fogják érni.
[00:57:53]És csak erre mondom, hogy ezt érdemesen elkezdeni pötyögtetni a a hallgatóknak.
[00:58:00]Én azt gondolom, hogy nagyon evvel fején találtad a szöget, Szabolcs, mert azért a 16 év Merkel korszak idején ugye kialakult egy látványos hármas függés, egy biztonságpolitikai függés az Egyesült Államoktól azáltal, hogy gyakorlatilag bedöntötték a német hadsereget, hosszan lehetne a számukat sorolni, hogy ott az hogy épült le.
[00:58:25]egy energetikai függés Oroszországtól, hiszen a Merkel korszak végén ez már 3845%-os volt földgráz földgáz és kőolajbehozatal szempontjából, és egy kereskedelempi függés Kínától, ahol elsősorban a a az oly nagy és érzékeny autóipar, amiáltal mi együtt sírunk és együtt nevetünk német testvéreinkkel, egy olyanfajta függőségbe került, hogy nagyon nehéz, nagyon nehéz ebből kitörni.
[00:58:57]Ugyanakkor ott van az egyébként fároszként világító CDU-s politikus Wolfgang Sajble, aki pénzügyminiszterként ha nem is a svábházi asszony, de a svábházi úr példáját követte, és valóban ugye a covid előtti utolsó német költségvetés az szuficites volt.
[00:59:19]Gondoljunk csak bele ebben a hatalmas országban.
[00:59:21]Na most ezek után nem csoda, hogyha hogyha az infrastruktúra arról kiderül, hogy a le kell zárni az egyik legnagyobb autópályán Észak-krajna Vesztváliában a völgyön átvezető hidat, mert perceken belül összedőlhet.
[00:59:35]Tehát hogy lehetett idáig eljutni?
[00:59:38]Hogy lehetett, hogy lehetett oda eljutni, hogy a vasúti pályák nincsenek olyan állapotban, hogy a vasútak pontosan járhassanak.
[00:59:47]Tehát ez az egyik am és a másik ugye a gazdasági gazdaságpolitikai, de a másik pedig a politikai szempont.
[00:59:52]Tehát ugye Merkel a protestáns, elvált, gyermektelen, keleti, tehát atipikus német keresztény demokrata.
[01:00:03]Ő mestere volt ennek a gyakorlatiasságnak és a a pragmatizmusnak.
[01:00:08]De ugye látjuk azt, hogy az embereknek azért valahol ideológiára is szüksége van.
[01:00:12]Tehát az, hogy legyen valami látványos karaktere annak a keresztény demokráciának, és ha már ugye evvel a keresztény jelzővel amúgy is bajban vagyunk, mert látjuk, hogy Németországban milyen drámaian nő az egyházakból látványosan kilépők száma, és egyáltalán a a szekularizáció milyen méreteket ölt, akkor elmulasztotta megtalálni a német keresztény demokráciának azt a a savabors át differenciapecifikáját, amivel vonzerőt tud az emberekre gyakorolni.
[01:00:49]Miért válasszák az emberek a CDU-t?
[01:00:51]Miért válasszák?
[01:00:51]Ugye ez evvel a gyakorlatiassággal, amit ő képviselt, ugye ez lehetett személyében rokonszenves, és a gyakorlat vagy a tapasztalat miatt erőt sugárzó, akár Európa szerte is, de jövőbemutató és fiatal generációkat megszólító semmiképpen sem.
[01:01:15]Összegző utolsó kérdésem.
[01:01:19]Ti a számegyenes melyik részén vagytok, vagy az inga melyik felén?
[01:01:26]Az egyik az, aki hát mi is most egy órát beszéltünk, 100 halt egy két milliós tartomány hétvégi választásáról, tehát akik ebből össze-európai tragédiát vizionálnak és barnavihart és nem tudom micsodát, vagy a túlvégen, hogy [horkantás] most 16-ból az egyik német tartomány választott, puff, hát na van ilyen, kit érdekel, menjünk tovább.
[01:01:54]Hát a magyar, ha ha a magyar szemüveget veszem fel, nem az összeuró, nem a portugált vagy a Spanyolt, vagy egy ilyen fiktív össze-európait, akkor azért úgy inkább a az aggodalmasabb felére esnék, mert mert magyar szempontból, és talán erről is essen szó, tehát ezek a javasolt ötletek, amiket említettem, hogy euróból való kilépés, engemől való kilépés, és még egyre szeretném a a hallgatók figyelmét felhívni.
[01:02:19]Nem, az AFD azt mondja, hogy nem kellenek uniós támogatások, nem a kohéziós regionális alapokra, amiből Magyarország nem kis mértékben profitál.
[01:02:31]Ha ez Németországban teret nyer, és most itt a szövetségi szintre gondolok, arról a legfrissebb felmérésekben 30%-ot nyaldossa az AFD támogatottsága, a CD-unk meg inkább már 20 fele van, akkor ez nekünk egy közepesnél jóval nagyobb probléma lesz.
[01:02:49]És nem kell feltétlen hatalomra kerüljön az AFD.
[01:02:51]Tudjuk ezt, hogy ezek együtt mozognak ezek a pártok.
[01:02:52]Tehát akkor jobban megkérdez minél erősebb az AFD, annál jobban meg fog kérdőjeleződni a CDUM- belül.
[01:02:58]Mondjuk ez a kérdés, hogy mennyit fizessünk be az Európai Unió köz következő közös büdzséjébe.
[01:03:02]Mi azt szeretnénk magarként, hogy minél többet, de hát ha ez nem népszerű otthon és az AFD ebből nyeri a politikai tőkélyét, hogy milyen sokat fizetünk be a hülye keretieknek, akkor máris a CDUS-s is mást fog gondolni.
[01:03:14]Úgyhogy én aránylag én aránylag inkább az aggódó vonalhoz tartozok.
[01:03:21]Kérgel.
[01:03:21]Én azt tudom mondani, hogy ez az egyik szemem sír, a másik meg üveg, mert a ez a fajta aggodalom, ez nyilvánvalóan benne van az én gondolkodásomban is.
[01:03:34]Ugyanakkor viszont tényleg azt gondolom, hogy itt az ideje, hogyha van egy választói akarat, azon nekünk nem keseregni kell, hanem tudomásul kell venni.
[01:03:44]És tényleg az a jó, ha most itt 100 annban, ahol ismétlen viszonylag cseké a tét, ezt itt tudjuk ö tudomásul venni.
[01:03:52]És egyébként pedig, és ugye visszatekintve arra, hogy az elmúlt években Alice itt igen nagy frekvenciában volt jelen a magyar közéletben.
[01:04:08]Én azt gondolom, hogy ez azért volt magyar szempontból is káros, mert bármi is lesz a az az AFD-vel, azért nagyon sokáig szövetségi szinten, ami Magyarország szempontjából elsősorban releváns, ők még nem fogják tudni fújni a Passzátszelet.
[01:04:28]Tehát én azt állítom, hogy mi egy stabil, gazdaságilag prosperitást mutató Németországban vagyunk, érdekeltek.
[01:04:37]Ez, ami most Szászanban történik, ez talán hozzájárulhat a tisztánáshoz, hogy kikkel is van dolgunk, mit is akarnak ők pontosan, hogy tudnak a konszolidáció útjára lépni, ha akarnak.
[01:04:50]Tehát rajta tessék most ott kormányozni, és akkor lássuk meg, hogy ez a nagy német politikai térképet miképpen befolyásolja.
[01:05:03]Ez már a végszó.
[01:05:03]Kedves nézők, kedves hallgatók, a Válaszpcast adását látták, hallották Németországról, a Szanhalti tartományi választásról, az ottani AFD előretöréstől előretörésről, ennek lehetséges országos következményeiről, meg egy kicsit a magyarországi orosz kémügyről.
[01:05:21]Vendégeink Prőle Gergely és Hetty András voltak.
[01:05:24]Köszönöm, hogy itt jártatok.
[01:05:26]Én is köszönö.
[01:05:26]Köszönöm szépen.
[01:05:27]Ez a műsor, mint portálunk minden tartalma közösségi finanszírozásból készült.
[01:05:31]Kérjük a támogatónként mellénk állna a válaszonline.hu/ támogatásoldalon keresse ennek a részleteit.
[01:05:37]Köszönjük, ha feliratkoznak csatornáinkra, lájkolják, kommentelik, szuper köszönik és hypolják a tartalmainkat.
[01:05:43]Jövő héten ismét Válaszpodcast.
[01:05:46]Addig is köszönöm a figyelmet.
[01:05:49]Vörös Szabolcs vagyok.