Az elfelejtett tudás, mely meghosszabbíthatja az életünket – Pándics Tamás a Zöld Válaszban

[00:00:00]Valójában a a kármentesítés az nem azt jelenti, hogy az utolsó molekulányi szennyezőt is eltávolítjuk, hiszen ez szinte lehetetlen.

[00:00:06]Valójában egy célmentesítési határértéket határozunk meg, ami az elfogadható kockázat szintjén áll meg.

[00:00:15]És mi itt a célérték?

[00:00:15]Mi lehet a célérték?

[00:00:18]Hát ugye Asbest esetében magát a környezeti kibocsátást, az emissziót, azt meg tudjuk szüntetni.

[00:00:26]Tehát itt két út van.

[00:00:26]Föllapájtoljuk vagy lefedjük.

[00:00:30]Zöld válasz [zene] Litkai Gergellyel.

[00:00:38]Köszöntök mindenkit.

[00:00:38]Ez a zöld válasz.

[00:00:39]Én Litkai Gergely vagyok és mai vendégünk Dr.

[00:00:41]Pándics Tamás a SOTE Népegészségtani Intézetének tanszékvezető főiskolai tanára, köze környezetegészségügyi szakértő.

[00:00:50]És ma egy egészen speciális területről fogunk beszélni.

[00:00:55]Arról, hogy a környezetünk, amit nagyrészt azért magunknak teremtettünk, milyen hatással van az egészségünkre.

[00:01:02]Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:06]Hát én köszönöm a meghívást.

[00:01:08]És feliz izgalmas témákra.

[00:01:08]Hát elsőként próbáltam egyáltalán összegyűjteni azt, hogy hát a környezetünk milyen hatással lehet az egészségünkre.

[00:01:19]És én összeállítottam egy ilyen tipposzlopot, nem tudom, hogy mi lehet az.

[00:01:24]Most én gondolnék a légszennyezettségre.

[00:01:26]Én itt lakom a nyolcadik kerületben, tehát gondolom a sot és ilyen szempontból itt a úgyhogy ebbe a zónába akkor a hőhullámok, ami most különösen aktuális, ugye ez a vörös kód van most, vörös riasztás, akkor az ivóvíz, ami mindig elő szokott kerülni, ugye vagy a nitrátterhelés, vagy akkor az olmos csövek, [horkantás] akkor az allergének, én mint ilyen szénanáthás szerintem hozzát ami egyébként nagyon alulértékel, de mégis nagyon-nagyon durva.

[00:02:02]A beltéri levegőminőség pont itt volt nálunk vendég a KSGSz elnöke Ágostany Csaba, aki beltéri levegővel foglalkozik sokat, és ő mondta, hogy ez is egy nagyon-nagyon alul hát kommunikált itt Magyarországon.

[00:02:17]Én a vegyianagokat itt erről már nagyon sokat beszéltünk itt, hogy a a háztartásunktól kezdve egészen tényleg az ipari terhelésig mennyi mindennek vagyunk ittéve, hogy nyár van UV-sugárzás, hogy ez is egy jelentős közegészség környezetegészségügyi környezetegészségügyi kockázat szintén.

[00:02:39]Miket említenél még itt a Miss Hát kiváló a lista egy picit súlyoznám, viszont a sorrend is nagyjából stimmel ebben a formában.

[00:02:45]Ugye a csak a levegő kapcsán egy picit fontos azt hangsúlyozni, hogy ugye a környezetegészségügy, mint szaktörnyezeti hatásokat vizsgálja az ember egészségre, illetve van egy intervenciós része, amit nagyon fontosnak tartok, és ezen a szemüvegen keresztül szemlélem a világot és ezt a szakmát, tehát hogy mit tudunk azért tenni, hogy ezek a hatások vagy az adott szinten kevésbé hassanak az emberi szervezetre, vagy pedig magukat a hatásokat próbáljuk a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni, és legjobb, hogyha kettőt egyszerre tesszük.

[00:03:13]Valahol tudjuk ezt csökkenteni.

[00:03:15]Mondjuk a Berté levegő az egy ilyen van, ahol ugye nagyon hosszú távon tudunk csak befolyásolni mondjuk a klímaváltozás inkább adaptációról beszélünk, mint közvetlen azonnali intervenció, hiszen a a klímaváltozást nem tudjuk rövid távon befolyásolni.

[00:03:30]hosszútávon remélhetőleg igen.

[00:03:33]Viszont a talán a környezet környezeti hatások kapcsán azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy környezetegészségük kapcsán szinte csak az épített környezetről beszélünk, hiszen a az egy átlagos hazai lakos, vagy akár egy európai lakos az idejének 90%-át épített környezetben, és az ember is beltéri környezetben tölti.

[00:03:54]Tehát amikor levegőről gondolkodunk, akkor elsősorban a behertéri levegőről gondolkodunk.

[00:03:57]Ezt igyekszem minden mind oktatásban, minden napi munkában ezt nagyon erőteljesen hangsúlyozni, hogy hogy ez az, ami ami tulajdonképpen érdekes az egészségünk szempontjából.

[00:04:09]Természetesen a kültéri levegő befolyásolja beltérlevegőt is, viszont azért a a beltéri környezetben nagyon-nagyon sok egyéb szennyező van jelen, amely amely hozzáadódik még a kültérből bejutó szennyezők hatásához.

[00:04:21]Hát nagy átlagban szoktam mondani, hogy fele fele.

[00:04:23]Tehát nagyjából a szennyezőknek az egyik fele az kintről, a másik fele pedig beltérben keletkezik.

[00:04:28]És ezt teszi ki a Magyarországon a a környezeti egészséghatásoknak a közel 90%-át.

[00:04:35]Tehát ilyen ilyen nagyságrendben érdemes gondolkodni.

[00:04:36]Tehát hogy a még ebben az is benne van, ha beltérben dohányzunk.

[00:04:39]Gondolom ilyen ilyen szempontból a szakmán bonyolult, de egyútal egyszerű is.

[00:04:42]Tehát a környezeti hatásoknak a a közel 90%-a a levegő és ennek a 90%-nak a 90%-a a beltéri levegő.

[00:04:50]Tehát úgyhogy és ezt ezt követi a a környezeti zaj.

[00:04:54]Ennek a hatása régóta ismert, viszont valóban Magyarországon egy hanyagolt tématerület.

[00:05:01]Ezt az elmúlt néhány évben igyekeztünk pótolni, tehát megjelent egy kiadványunk a környezeti zajról, amely tulajdonképpen összefoglalja az összes ezzel kapcsolatosan tudható dolgot az elmúlt néhány évtized és a legújabb WHO járások alapján.

[00:05:18]Ez a zene honlapján található meg ez a kiadvány, és ez összefoglalja azt, hogy mit kell tudnunk jelenleg a környezté zaj egészséghatásáról.

[00:05:26]Igen.

[00:05:26]Én a környezeti zajról akkor szembesültem, hogy talán a a MTVS-nek és a Zöld Ombutsmannak volt egy konferenciája a reptéri zajkibocsátásról.

[00:05:37]Igen.

[00:05:38]És akkor ott, hogy ez milyen konkrét betegségeket okoz.

[00:05:41]Tehát nem csak az, hogy rosszul érezzük magunkat meg zavaró, hanem tényleg itt a magas vérnyomás keringésű még a diabétesz is felmerült, ami az ajtól keletkez, főleg a keringési megbetegedések, ugye, és tehát ennek kapcsán ez sajnos egy nagyon hanyagol téma volt.

[00:05:55]Tehát itt a magyarországi közegészségügyi intézményi átszervezések elmúlt 30 évében ez így e csak így eltűnt a a feladatrendből, és ezt most igyekszünk visszacsinálni.

[00:06:05]Tehát az elmúlt néhány évben ezt a témát újra felvettük a prioritások közé, hiszen mind az oktatásban, mind a mindennapi munkában, hiszen nagyon sok a lakossági megkeresés valóban fontos téma, valóban voluminózus egészséghatásról beszélünk és azokat az a tudás, ami ebben a kérdésben felhalmozott az elmúlt évtizedekben, hiszen ebben ebben már van magyarországi tapasztalata, és vannak a 70-es 80-as évekből származó hazai eredmények is és vizsgálatok.

[00:06:32]ezeket ezeket újra magunkévá kell tenni és újra ott folytatni, ahol az elődök abbahagyták.

[00:06:37]Illetve hát a kutatás az folyt tovább ebben az időszakban is.

[00:06:39]Tehát szerencsére az egéssügyi világszervezeten keresztül azért nagyon-nagyon széles hozzáférésünk van ezekhez a tartalmakhoz.

[00:06:49]Igen, de ez a beltéri levegő, ez nagyon megdöbbent, hogy 90%.

[00:06:50]És mondjuk mi onnan ismerjük egymást, hogy az MTA-nak volt egy ilyen témapja, ahol azbestről volt szó, és itt is ugye azbesznél nem csak most ugye tudjuk, hogy ez az Oladi Plató meg ez a nem tudom hány helyszínen a kültéri levegő minőség, de amikor ez bejut a lakásba, behordjuk vagy bemegy, akkor ott okoz igazán problémát, hiszen ott töltjük időnknek a nagy részét.

[00:07:15]Így van.

[00:07:15]Így van.

[00:07:15]Tehát ez egy nagyon fontos.

[00:07:17]Tehát, hogy tulajdonképpen azt érdemes érteni a az összes környezeti hatásnál, hogy hogy a a fő mozgatórója ezeknek a környezeti hatásoknak az expozíció, tehát a kitettségnek az időtartama és a helyszíne, tehát ez egy nagyon-nagyon fontos és a mértéke.

[00:07:27]Tehát valójában ezek azok a tényezők, amelyek számítanak és hát ebből adódóan, hogyha az időnknek a 90%-át beltében töltjük, akkor nyilvánvalóan az a az az igazán fontos környezeti közeg, amely masszívan hatással bírul az egészségünkre.

[00:07:40]Amúgy az ajterhelést is itt szenvedjük el.

[00:07:44]Tehát [horkantás] [zihálás] igen, hát akkor végülis a egészségünk kulcsa egy jó ablak, nem?

[00:07:49][nevetés] Ami az aj szempontjából igen, az aj szempontjából igen, de hát hogyha nem jön be rajtak semmi kívülről és nem szellőztetünk és feléljük a benti oxigént, az a legjobb tulajdonképpen.

[00:08:02]Hát valójában a másik fontos kulcsa a bertiri környezetnek, ha már ennél a témánál tartunk, a kiváló szellőztetés.

[00:08:09]Ühüm.

[00:08:09]Tehát kevés az a beltéri levegőminőségi probléma, amit egy jó szellőztető berendezéssel megfelelő szellőztetése gyakorlat ne lehetne megfelelő, hogy kell jól szellőztetni.

[00:08:17]Nem hittem volna, hogy ebben a podcastban eljutunk idáig, tehát ez a gyakorlati tippek, hog a a helyes szellőztetés.

[00:08:26]Hát ugye ez mérettől, lakástól, elhelyezkedéstől, bent lakóktól nagyon sok mindentől függ.

[00:08:31]ezzel kapcsolatosan számos szakmai anyagunk van, ami nagyon pontosan leírja, hogy hogy hol, mikor, milyen gyakorisága, milyen mértékű szervezőztetés fontos.

[00:08:38]Ha elkészül egy ingatlan, ugye ezt elkészül egy lakás, akkor a mai mai technológiai szinten már azért nagyrészt a a megfelelő mechanikus száztető berendezések beépítésre kerülnek és külön figyelni kell, hiszen az ablaknyitás ugye nyilván egy egy jó jó megoldás lehet, csak azért vannak olyan helyzetek, amik olyan gyakran kéne ablakot nyitnunk, amilyen gyakran nem lehet.

[00:09:03]És amiatt a mechanikus szellőztetés egy nagyon fontos kiegészítője a az épületgépészeti elemeknek, amelyre kevesen szoktak gondolni.

[00:09:12]De mit tudunk kiszellőztetni?

[00:09:14]Mi mi mi, amit ki kell szellőztetni?

[00:09:14]Hát a beltéri környezetben nagyon sok olyan szennyező keletkezik a különböző burkolatokból, lakstextíliából, különböző ép építési anyagokból, tehát festékekből, sok minden egyéb beltérben található tárgyból, tehát egy asztalok ugye bútorok felületen nagyrészt műanyagfolja található különböző oldószerek tudnak a levegőbe jutni.

[00:09:41]Tehát a beltéri környezetben tapasztalatok szerint leggyakoribb ez a különböző ragasztóanyagokból származó oldószerek, formardehid és sok minden más egyéb még a levegőbe kell, amit amit nagyon fontos kiszellőzni és kiszellőztethető, tehát egy megfelelő szellőzés ennek a koncentrációja kellően alacsony szinten tartható, de ugyanígy a szellőztetésre tudjuk a páratartalmat csökkenteni, nagyon sok lakásprémája, nagyon magas páratartalom, ez ugye penészedéshez vezet, hogy a mi egyébként a lakásban, ami magasnak számít, hogyha van akinek van egy ilyen egyszerű hőmérője, ami rajta van a pára tart tartalombérő, akkor mi az, amire azt mondjuk, hogy egy ilyen trópusi vagy mit tudom?

[00:10:16]Hát amikor befordulunk a 60% felé az már nagyon sok.

[00:10:19]Tehát, hogy de de azért alapvetően a a páratartalom kapcsán ez a rendszeres szerőztetés, ez megszokta oldani a problémát.

[00:10:25]Viszont itt nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy hogy amikor konyhát tervez valaki, akármely meglévő konyhát használ, vagy éppen egy akár egy új ingatlanbal tervez egy konyhát, ott azért a a pára elszívó egy nagyon fontos eszköz, illetve a fürdőszobák manapsán úgy épülnek, hogy nincs ablakuk.

[00:10:43]Tehát tehát ilyen szempontból párelszívás a fürdőszabában szintén egy nagyon-nagyon fontos kérdés.

[00:10:49]illetve hát a felújítás után azért meg kell várni, amíg megszárad a fal, hiszen egy kiváló nyílányzáró, mondjuk, ahogy erről említett, egy kiváló nyílászáró nagyon sokat tesz hozzá az ingatlan zajterhelésének a csökkentéséhez.

[00:11:02]Benttartja a páratet.

[00:11:02]Amiatt a a mechanikus szellőztetés az egyre elkerülhetetlenebb az ilyen felépítésű típusú lakások, amelyek manapság készülnek.

[00:11:11]Igen.

[00:11:11]Hogy ebben a műsorban olyan drámai dolgok szoktak lenni, nem?

[00:11:13]De hogy ilyen praktikus dolgokat tudjuk általában a legtöbbet tenni azért, amire nem is gondolunk, de hogy ugye ha így környezetegészségügyileg gondolkodunk, akkor a konferencián hallottam ezt a kifejezést, hogy ez a környezetegészségü tolerálható többet kockázat, megnéztem, ez acceptable access lifetime risk az angol szakirodalomban, vagy latinul, mint ugye jogász, de mininimis kockázatnak szokták ezt mond hogy hogy ez micsoda, és mennyi ebből a tolerálható egyáltalán.

[00:11:47]És mit jelent ez, hogy tolerálható?

[00:11:50]Így van.

[00:11:50]Így van.

[00:11:50]Tehát ehhez nagyon messziről kell indulnunk, hogy eljussunk eddig.

[00:11:53]Ez tulajdonképpen az utolsó lépése a a kockázatértékelési folyamatnak.

[00:11:57]Amihez viszonyítk ez a ez a a viszonyítás alap tulajdonképpen, amikor kiszámoljuk valamilyen környezeti hatásnak a kockázatát, és ugye a kockázatokat érdemes számszerűsíteni, hiszen így van haszn.

[00:12:08]Tehát talán lenne érdemes indítani a gondolkodást ebben a kérdésben, hogy mi a különbség a veszély és a kockázat között.

[00:12:14]Tehát itt szokt ez az első olyan pont, ahol nagyon nagyon fontos érteni, hogy hogy a veszély az egy minőségi fogalom, tehát egy egy adott kellemetlen, rossz negatív hatás amelynek a bekövetkezésének a valószínűségét a kockázat fogja megadni.

[00:12:32]Tehát, hogyha nagyon leegyszerűsítjük a kérdés, ide most érkeztem, átjöttem egy zebrán, ugye veszély az, hogy elüthet egy autó, de annak a kockázatát viszont meg lehet adni pontosan, hogy milyen valószínűséggel fog ez bekövetkezni, és akkor eldöntem, hogy átmerek-e menni a zebrán, vagy sem.

[00:12:44]De ugyanilyen a a repülés kérdése, hogy veszélyes-e a repülés.

[00:12:48]Nagyon veszélyes, hiszen ha lezuhan a repülő, kevesen szokták túlélni.

[00:12:52]Viszont mekkora kockázata annak, hogy lezu van, minimális.

[00:12:54]Tehát tehát ebből adódóan nagyon jellemző, hogy általában a ha felületesen vizsgálunk egy környezeti kockázatot, akkor sokan hajlamosak vagyunk a veszély mentén végiggondolni.

[00:13:06]Például egy hatás rákeltő vagy vagy valamilyen egyéb káros hatása van, de valójában a valójában itt a a kockázattal érdemes igazán foglalkozni.

[00:13:17]Ez ez adja meg, hogy ennek az adott veszélynek van-e jelentősége az életünkben, vagy nincsen.

[00:13:21]És ezt a célt szolgálja a kockát becslés, ahol számszerűsítjük a a veszély bekövetkezésének valószínűségét.

[00:13:26]És maga a társadalmilag elfogadható kockát, ezt Magyarországon általában így szokták idézni.

[00:13:33]Tehát ez a bevett megfogalmazás, ennek az a társadalmilag elfogadható kockát, aminek a pontos megnevezését ezt nagyon helyesen mondtad.

[00:13:40]Tehát ez a tulajdonképpen ez a teljes élethosszra számol többlet kockázat valójában.

[00:13:47]Ez a ez a fogalom, ez nem csak a közegészségügyben létezik, hanem ez az összes létező ipari, egészségügyi és egyéb technológiának a része.

[00:13:52]Hiszen ez alapján számolják ki, hogy egy-eg egy adott akár mondjuk autóipari fejlesztés, akár egy egyéb ipari fejlesztést, de akár mondjuk egy egészségügyi technológia, az alkalmazható-e mekkora kockázata.

[00:14:04]És nagyjából ezt vesszük alapul ezt a ezt az értéket, ami azt jelenti, hogy hogy [horkantás] 1 millióból egy felhasználót, egy érintettet érhet valamilyen káros egészséghatárs, hogy ez mire vonatkozik, ezt ugye mindig esetileg meg kell adni, hogy ez mi milyen mi is az a káros hatás, amire ezt mi kiszámoljuk.

[00:14:22]És emiatt a kockázatbecslés ez egy nagyon komplex feladat, mert sokszor 5, 10, 15, 20 különböző eshetőségre kell ezt kiszámolnunk, és hatásokra kell ezt kiszámolnunk.

[00:14:32]Tehát a leegyszerűsítve van ez az össz halálozás, az összdaganatkockázat, ami ugye nagyon-nagyon sok különböző káros hatást egyesít egy egy kategóriában, de ez kiszámolható akár betegség típusonként, hogy melyik betegségek esetében mekkora mértékű a a kockázat, és hogy kire hat, mert hogy ez is egy és itt ágazik szét a a kockád és nagyon sok különböző kisebb ágra, hogy gyerekre hat, felnőttre, dohányosra, bizonyos várandósokra satöbbi.

[00:15:02]Tehát ebből adód és ez ez a kockázat ugye 10 mínusikon, tehát egy az 1 millióból, tehát az még egy tolerálható.

[00:15:08]Tehát ez amit amit úgy tartanak a szakemberek.

[00:15:11]Tehát azt nyilván azt társadalommal nem beszélték meg.

[00:15:12]Tehát hiába hívek társadalmilag elfogadható kockázatnak, de azért ez egy kellően kicsi kockázat.

[00:15:17]Élethosszig számoljuk, ugye, tehát egy teljes élettartra számoljuk, és ez többlet kockázat ugye és ez az a kockát mérték, amit amit úgy gondolnak a a szakértők, hogy ez ez egy nagyjából már egy elfogadható kockáti szint.

[00:15:32]A munkai kockázat az egy az egy nagyságrenden nagyobb lehet.

[00:15:35]Ezt ezt a jogszabályok is így tartalmazzák.

[00:15:37]Tehát az a 10 mínus 5-en, tehát 100000-ből egy munkavállalót érhet legfeljebb valamilyen káros egészséghatás egy adott hat vagy 1 millióból 10-et.

[00:15:49]Vagy egy millióból 10-et.

[00:15:49]Így van.

[00:15:49]Ez nem jelenti azt természetesen, hogy ez a cél, hogy igen, hogy meglegyen a szám.

[00:15:55]És ez nagyon fontos, mertogy mertogy a kötelezettek, akik akik ugye a saját tevékenységüket különböző jogszabályi szabályozási keretek között végzik, akkor nagyon sokszor félreértelmezik ezeket az értékeket.

[00:16:05]Tehát itt valójában a cél a nulla.

[00:16:10]És ha és amennyiben a technológia nem teszi lehetővé, mert nem jutottunk meg el technológiai szinten addig, hogy ezt ezt lényegesen csökkentsük a határok, tehát határt mindenképp el kell érni.

[00:16:20]Viszont viszont senki nem tiltja meg, hogy messze a határ alatt legyen a kockát.

[00:16:24]És ez a cél, tehát egy folyamatos kockát csökkentési ciklusban kell dolgoznunk.

[00:16:27]Tökéletes példa Magyarországon a vízhigéné.

[00:16:29]Tehát ahogy Magyarországon a vízhigénés kockatok kezelődnek manapság, tehát volt egy több évtizedes időszakunk, amikor úgy úgy terveztük a vagy a szakemberek úgy tervezték a víz megfelelő vízszolgáltatás higiénés kontrollját, hogy hogy tulajdonképpen a csapokon, végpontokon, hogy nevezzük, hogy a mintát vettek és megnézték, hogy egy adott határértéktáblához, ami ugye belrészt igazítva lett a társalom meg elfogadhat a kockát szintjéhez, ahhoz képest, hogy viszonyul az az azot eredmény.

[00:17:01]Csak hát a technológia sokkal többet tesz rá többé manapság.

[00:17:02]És Magyarországon szinte az első között vezette be a vízbiztonsági tervezés fogalmát, ami egy kockázatalapú szemléletmód, ami azt jelenti, hogy közel 15 éve üzemel Magyarországon ez a fajta megközelítés, ahol a vízművek értékelik a saját kockázatukat.

[00:17:18]Tehát ebbe keletkezik egy leírt dokumentum, amit saját maguk is látnak és rendszeresen követni tudnak.

[00:17:26]a számszerűsítés módjai, hogy hogyan határozták meg a kock és hogy tudják utána folyamatosan ezt visszaellendőrizni és nekik saját magukhoz kell j képest kell javulniuk, tehát folyamatosan ilyen kockát csökkentő ciklusban kell dolgozniuk.

[00:17:38]Tehát nem akkor akarunk beavatkozni, amikor már rossz a a vízminőség és már elértük a társra meg elfogadtuk a kockádzet, hanem hanem valójában egy folyamatos kockátsökkentő ciklusban dolgoz.

[00:17:48]Mondjuk ha láttuk, hogy itt azért a víz az a jóval a beltéri levegő után kullog így.

[00:17:53]De mondjuk a hazai, főleg ezért főleg ezért, mert ezt Igen, ez a emiatt a minőségbiztosítás miatt, de hogy mondjuk ha megnézzük, hogy itt ami föl szokott merülni, amit az elején, hogy ez az arzénos, nitrátos van még az olmozott olmozatlan víz, akkor a mikroműanyagok ugye merül föl, amit egy egy ideig nem is mértek egyáltalán, hogy mennyi van, meg az örök vegyületek, mindenféle BFA meg ilyenek, amik vannak benne.

[00:18:21]Hogy most hol tartunk ebben egyébként?

[00:18:23]Tehát miket mérünk, miket szűrünk, mikről tudunk egyáltalán.

[00:18:28]Igen, egy nagyon fontos kérdés a ö ugyanis ezzel kapcsolatosan nagyon nagy a lakosság figyelme, hiszen a vízfogyasztás egy napi tevékenység, tehát mindenki napi szinten több alkalommal fogyaszt folyadékot jobb esetben, tehát szerencsés, hogyha kellő folyadékbevitelünk van minden nap.

[00:18:44]Viszont és emiatt a lakosság talán jobban szembesül az ezekkel a kockázatokkal, hogy jobban átgondolja ezeknek a hatását, még a levegő hatása talán nem annyira tudatosan.

[00:18:53]És és ennek kapcsán nagyon fontos ezt hangsúlyozni Magyarországon a az ivóvízkifogásoltság mértéke nagyon-nagyon alacsony nyilvánvalóan ugye a mai világban, amikor egy valaki felháborodottan ki küld egy fotót a a Facebookra arra, hogy már megint barna volt a víz egy településen, ezt szerettik az emberek általánosítani, hogy hát igen, nálam is volt már egyszer valaha barna víz, vagy én is éreztem már egyszer kellemetlen szolgát satöbbi.

[00:19:17]Ez egy ez volumenét tekintve egy nagyon-nagyon pici része a a vízszolgáltatási problémáknak, egy nagyon-nagyon alacsony a kifogásoltság.

[00:19:28]Tehát a vízszolgáltatással kapcsolatosan leszámítva azt a helyzetet, amikor vízmű tájékoztatja a lakosokat, hogy hogy a víz olyan összetevőt, olyan szennyezőt tartalmaz, amely már halad ugye a a társadalmag elfogadható kockás szintje felé, amit ugye határértékáblákban is rögzítenek, akkor kap tájékoztatást erről.

[00:19:45]Tehát olyan olyan helyzet nehezen elképzelhető, amikor a lakos úgy fogyaszt egy egy kifogásolt ivóvizet, hogy ő arról nem tud.

[00:19:53]Most az ivóvíznél van egy probléma, amit amit fontos ismerni, hogy természetesen nem szeret az ember nem átlátszóút, tehát esztétikailag nem megfelelő vizet fogyasztani, vagy érezhet kellemetlen szagokat alkalmanként.

[00:20:07]Viszont ez nem egyenlő az egészségkáros károsító hatásokkal, hiszen a legtöbb ilyen esztétikai problémának semmilyen érdemi egészséghatása nincsen.

[00:20:15]Természetesen a vízszolgáltatónak olyan vizet kell szolgáltatnia, ami kellemesen elfogyasztható, tehát kellemes hőmérsékletű Igen.

[00:20:25]Az egészséges, de gyomorforgató víz az lehet, hogy nem cél.

[00:20:28]Igen.

[00:20:28]Viszont viszont nem szabad társítani a kettőt egymással, hiszen hiszen a azok a szennyezők, amelyek valójában problémát jelentek, azok nem láthatóak és nem érzékelhetőek.

[00:20:35]Ugye, ahogy említetted, a az azért az egyik ilyen nagy problémánk, hogy én azt szoktam mondani, hogy hogy valójában a honfoglalóseink nagyon jó helyre hoztak minket.

[00:20:46]Nem nagyon van tornádó, árvizek sem túl gyakoriak, földrengés még ritkább.

[00:20:50]Azért geológust hozhattak volna magukkal, mert ugye Európában az arzén szempontjában legkitettebb területen élünk.

[00:20:57]Ez egy geológiai szennyező amely tulajdonképpen nagyon nagy munkával és nagyon nagy költségekkel távolítható el a az ivó ivóvízből.

[00:21:04]Ugye Magyarországon több évtizedig zajlott az ivóvízminőség javító program, amely úgy nagyjából 2015 vége felé már elérte a a célját.

[00:21:20]És és eljutottunk odáig, hogy hogy néhány technológia megbicsaklás leszámítva tulajdonképpen az az arzén mentesítés vagy a kellőszintre csökkentés az Magyarországon elérte a célját.

[00:21:31]Nagyon nagy munka volt, nagyon nagy befektetést igényelt, nagyon nagy szakmai tervezést igényelt a feladat.

[00:21:35]Az egy óriási feladat volt a a vízművek számára, viszont nagyon-nagyon ritka a határérték feletti arzén koncentráció.

[00:21:47]A nitrát, amit említett, ez egy másik kérdés.

[00:21:49]Ugye itt valójában a nitrát szennyezésnek kitett víztestek azok általában nem azok, amelyekből az ivóvizet nyerjük.

[00:21:58]Tehát ez tehát ritká ritkák azok a a vízszolgáltatók, akik nitrát problémával szembesülnek.

[00:22:05]Ez inkább lehet amúgy különben egy-két technológiai jellegű probléma, amely ez ezt okozhatja.

[00:22:13]Magyarországon nagyon ritka az ilyen típusú kifogásoltság az ivóvíz esetében, és ez természetesen a fogyasztóknak azonnal jelzik, hiszen itt van egy kockázati kör, tehát a a csecsemők és a a kisgyermekek ilyen szempontból jelentősebben kitettek, mint a felnőtt lakosság, hiszen náluk nagyon súlyos tüneteket okozhat és megbetegedést okozhat.

[00:22:34]Viszont összességben elmondható, hogy hogy az ilyenfajta kémiai szennyezők az ivóvízben nagyon-nagyon ritkán okoznak manapság kifogásoltságot.

[00:22:41]A mikrobiológiai szennyezés szintén egy viszonylagosan ritka jelenség, viszont nagyon nagy publicitást szokott kapni, tehát ez nagyon fontos.

[00:22:50]Nem főleg ilyen kórházakban, amikor ugye nem tudják a na ez egy külön történet.

[00:22:53]Tehát ugye amikor egy egy érzékeny populációt érint a kockázat, és azért mondtam, hogy a kockázat becsés kockázat számításnál ugye a a fogadófél, aki elszenvedi a kockázatot, attól is függ, hogy valójában meg milyen mértékű a kockázat, hiszen a hiszen a Igen, mert utoljára ez a Székesfehérvári kórház volt talán, ahol ez hosszan zajlott, ez a Így van.

[00:23:14]Az pontosabban az volt az a az a helyzet, ami már nagyon nagy médiafigyelmet kapott.

[00:23:18]viszont a azt tudni kell, hogy a a különböző nagy ivóvizes infrastruktúrák, például a kórházak esetében nagyon nagy vízhálózatokról beszélünk.

[00:23:30]Itt [horkantás] valójában a pangú szakaszok jelentik a nagy problémát, hiszen óriási pavillon rendszeri kórházaink vannak, amelyek vízszolgáltatás szempontjából nem ideális létesítmények.

[00:23:40]Tehát ebből adó nagyon sok olyan pangovú víz szakasz van, amely segíti azt, hogy tulajdonképpen mikrobiológiai növekedés történjen, és ebből adód a a mikrobiológiai minősége romlik el a víznek, ami egy érzékeny, tehát egy sérülékeny populációt érintve nyilván súlyosabb hatásokat okoz, mint mondjuk egy egészséges populáció esetében, akár mondjuk egy otthoni környezetben.

[00:23:58]De még két kérdés volt.

[00:24:00]Ugye itt a p ezek az örökelügyeletek, hogy tudom én, a amit talán a Gortexnek ez a ö vízlepergetőanyaga, amik egy viszonylag stabil szerkezetű anyagok, és ezért örökvegyület, mert ugye nagyon nehezen lép reakcióba a környezetével, és akkor ráadásul halmozódik sok mindenben.

[00:24:18]Valami ilyen inert, mit tudom, mint a teflon, hogy lenyeljük és kijön.

[00:24:20]De nem biztos, hogy egészséges teflont tenni egész nap ennek ellenére.

[00:24:25]De hogy ezt most már nagyon sok helyen elkezdték vizsgálni, nézni itt Magyarországon is.

[00:24:30]Tehát tehát Magyarországon zajlik jelenleg a az ezzel kapcsolatos monitoring programa.

[00:24:36]Ez egy uniós kötelezettség.

[00:24:36]Tehát hogy itt a megközelítés ennek a kérdésnek az ugye, hogy először megnézzük az összes magyarországi vízbázisb vízszolgáltató nev, hogy jelent-e egyáltalán problémát, és ahol ez egyértelműen megtalálta és jelent problémát, ott kell hosszú távonú monitorozni.

[00:24:51]Ahol nincs, ott ott nyilvánvalóan sokkal ritkábban érdemes [horkantás] ránézni erre.

[00:24:54]Igen, de mondjuk ez érdekes, mert pont a Greenpeace mondta, ami nekem csináltak egy ilyen vizsgálatot, hogy borokban vizsgálták, és ott az nagyon jó ilyen szempontból, mert évjáratok vannak, és lehet látni, hogy évről évre ugye ez a PFA szennyeződés nő.

[00:25:09]Hát igen, igen, csak az nagyrészt egy technológiai, illetve részben környezeti, részben technológiai szennyezés.

[00:25:15]Tehát itt azért jó vízhálózatnál ez egy picit máshogy működik.

[00:25:17]Tehát ilyen értelemben nem érdemes ezt erre erre extrapolálni, erre a forrásra.

[00:25:24]Tehát valójában inkább vizet, mint bort.

[00:25:25]Ebből.

[00:25:27]Ez egyértelmű.

[00:25:27]Igen.

[00:25:27][zihálás] Igen.

[00:25:30]Bort iszunk és vizet prédikálunk.

[00:25:33]Jó, de akkor visszatérve még ugye a mikroműanyag azt is most már nézik szerintem, nem?

[00:25:37]Tehát azt is monitorozzák.

[00:25:39]Így így van.

[00:25:39]Viszont ennek a vízszolgáltozás szempontjából túl nagy jelentősége nincsen.

[00:25:41]Tehát itt a inkább a a felszíni vizekben jelenik meg.

[00:25:44]Tehát a a felszíni vizekben viszont elmondható az, hogy tehát ritkán van olyan helyzet, amikor a a környezető ökológiai hatás szétválik a humán egészséghatástól, de a mikromanyag erre egy nagyon jó példa.

[00:25:58]Óriási ökológiai károkat okoz, viszont humán egészség szempontjából egy alacsony kockázatú anyagról beszélünk, ami viszont nem igazán ananóműanyagokra, amíg nem tudjuk, hogy mit gondoljunk róluk, tehát nagyon gyű, amik átjutnak a sejtfalon is.

[00:26:11]Így van.

[00:26:11]Tehát ez egy ez egy három nagyságrendel kisebb méretű méksagszemcsét jelent, ugye és és ebben az ebben az esetben azért még bőségesen hiányoznak kutatási információk.

[00:26:21]Azért azt hozzá kell tenni, hogy a a 2000-es évek vége felé itt Magyarországon is végeztünk kiter kutatásokat nanonanyagokkal kapcsolatosan és láttuk a számos olyan sajátság volt, ami nagyon riasztó és hát feltetően a nanom ményagok esetében is valami hasonlót fogunk látni.

[00:26:34]Tehát azért van elképzelésünkre, hogy mennyire problémás szennyezőről beszélünk ebben az esetben.

[00:26:43]Akkor azt hiszem ezt a vízkérdést, ha nem is veséztük ki teljesen, de még nagyon sok minden van, amiről szerintem hát a víz víz kapcsán egy dolgot említenék még, ami örök kérdés, és lehet, hogy itt a a hallgatók, nézők egy picit jobban tudják értékelni majd ezt a ezt a helyzetet.

[00:26:58]Az ólom kérdés, ami egy olyan típusú szennyező, amely nagyrészt nem a vízbázisba és a vízszolgáltató oldaláról kerül a a csapvizünkben, hanem az épületen, lakáson belüli csőhálózatból, és az ott megmaradt még ólomvezetékek azok, amelyek amelyek ezt okozzák, illetve a nem megfelően kiválasztott csaptelep, vagy nem ellenőrzött és engedél nem rendelkező csapta, hiszen Magyarországon csak hatósági engedély ilyen rendelkező vízzel érintkező anyagot lehet forgalomba hozni.

[00:27:30]Tehát minden egyes az utolsó csavarig, amit elhelyezünk egy víz hárózatban engedélyel kell rendelkeznie, tehát megvizsgáljuk a a laboratóriumban, hogy milyen kioldás.

[00:27:38]De ez érdekes, mert technológiailag egy jól elhelyezett plusz elemmel egy ilyen gyakorlatilag egy galván elemet tudunk létrehozni otthon és akkor szépen elkorodál, hogy ez a temur temur rendel csaptá 200 Ft-ért és akkor és viszont az ólom kapcsán nagyon sokat tehetünk azért, hogy ez a szennyezés megszűnjön és nagyon fontos azt hangsúlyozni, itt valójában a a csövek cseréje az ami az elsődleges teendő.

[00:28:02]nagyon nagy tömegben forgalmaznak ivóvíz utótisztító vagy kisvíztisztító berendezéseket, amelyek közül jó néhány van, ami valóban nagyon ügyesen eltávolítja az olmot.

[00:28:10]Csak azt látni kell, hogy valójában a végleges megoldás az a szaladts csőszakasznak az eltávolítása.

[00:28:18]Lehet, hogy olcsóbb.

[00:28:19]És itt egy picit a hát összességében biztos, hogy olcsóbb, tehát hogy a csak sokszor egyszerűbb egy egy ilyen megoldást, mint mondjuk a a lakást szétszedni.

[00:28:28]És a ugye azért a csőcsár azért néha elég elég komoly beavatkozásokkal jár.

[00:28:32]Viszont itt nagyon fontos az ólom kapcsán hangsúlyozni, mert itt tartunk a társam elfogadható kockád szintjén, hogy ez a ez a az expozíció, ez a kitettségi szint, amit akár mondjuk egy határérték környéki ólom kitettség okoz az ivóvízben, ez már messze a társadalom elfogadható kockád szintje alatt van.

[00:28:51]Ezt nagyon sokszor félre szokták érteni, hogy hogy az ólom esetében is azt a módszert alkalmazzuk, mint mindenhol máshol, hogy szeretnénk eljutni a társral meg elfogadható kockát szintjéig, de hogyha alá tudunk menni, akkor addig megyünk alá, ameddig lehet, és amíg technológiák elképzeltő.

[00:29:05]és az ivóvíz ólom esetében ez ilyen, hiszen a két ké és csak, hogy itt lássuk a nagyságrendeket, mondjuk itt a levegő minőségről, amiről beszéltük, hogy mi az, amit már számszerűsítettetek, vagy ami olyan, amit azt lehet mondani, hogy ennek ennyi a többlett kockázata, mert nagyon nehéz nyilván mint helyzetfüggő de hogy nagyságrendileg ez hogy néz ki?

[00:29:28]Tehát hogyha én vettem egy bármilyen asztalt és azon alszom és belélegzem a formaldehidet egész nap itt egy korboncnok akkor akkor mi lesz?

[00:29:41]Hát ha nagyon továbblegt tartósabb leszek, nehezebben bomlok le, vagy tényleg ez jelentős egészségkárosod?

[00:29:47]Ezek jelentős, tehát ezek nagyon jelentős.

[00:29:48]Tehát a formalit kapcsán egy rossz időpontban, lakásban elhelyzet, mindjárt kitérek le, mi az a rossz időpont.

[00:29:53]rossz időpontban elhelyezett jelentős kibocsátását emisszióval rendelkező mondjuk asztal esetében vagy bármilyen bútor esetében.

[00:30:00]A formaadit koncentráció az akár a a társadalmeg elfogadható kocká szintjének a többször esé is meg tudja haladni, vagy akár nagyságrendileg is meg tudja haladni.

[00:30:10]Tehát ilyen ilyen mértékekről beszélünk.

[00:30:11]Ugye nyilván ez majd idővel csökkenni fog, tehát az nyilván nem egy nem élethosszig fog fennállni ez a formad kibocsátás.

[00:30:16]Azt a butorok általában egy ilyen hat-nyolc hét alatt adják le az a nagyobb részét ezeknek a érdemes használt bútort venni ezek szerint más szempontból.

[00:30:26]És akkor itt kanyarodnak egy nagyon picit erre az időbeliséghez.

[00:30:27]Ugyanis ezt pont a múlt héten éreztem úgy, hogy ezt most már muszáj kiírnom magamból ezt a kérdést.

[00:30:34]is írtam egy kis szöszönetet erről, hogy hogy tele volna a népegészségügy, közegészségügy elfelejtett tudással ö amely korábban tudtunk, és aztán az alkalmazása megszűnt, és most újra felfedezzük úgymond.

[00:30:47]És a bútor az egy ilyen volt.

[00:30:49]Én hát egy olyan intézményben is dolgozom, amely 100 éve van ugyanott, és ugyanazt csinálja és 100 éve vizsgálja lakókörnyezetet is.

[00:30:57]Tehát szó szerint 100 éve idén.

[00:30:57]És és ez az és ugye itt létezett egy olyan szabályozó a 90-es évek elejéig, ami előírta azt, hogy hogy a bútorokat a gyártást követően huzamosabb ideig egy raktárban szellőztetni kell, majd ezt követően értékesíthetőek.

[00:31:17]Na most próbáljuk meg manapság egy ilyen lapraszerelt bútoráruházban.

[00:31:19]Ezt hogyha az ember talál egyen bútortal, nemves a bútorlapok, akkor azért nem a lapraszerelés jelenti a kockázatot, tehát hogy miután összeszerel nem utána kezdjel a kibocsátás, de hát hogy levesszük a polcra még nedves bútvarlapot és tehát hogy ezekkel lehet, hogy lehet, hogy egy napal előtte gyártották egyébként én pont most írtam erről, hogy hosszú bejegyzést itt a műanyagokról is egy és a levegőmunkacsoportnak pont most 20 éves az a kiadványa, ami a velünk érd érő vegyianagok vagy mérkő, vagy nem tudom mi volt a címe.

[00:31:46]És abban például teflónál írta le ugyanez a a szellőztetés hiányában, hogy egy nagyon sok madár pusztult el, amit bent tartottunk ezektől a elpárolgó vagy kijutó környezetbe kijutó anyagokról.

[00:31:59]És most itt erről azt kell tudni, hogy a beltér ilyen típusú illékonyszerves vegyületekről, hogy ezek borasztan hajtják előre a különböző krónikus légúti megbetegedések valószínűségét.

[00:32:07]Tehát ez az egyik végpontja tulajdonképpen a ennek a hatásnak.

[00:32:11]viszont ugye amiatt Magyarországon nagyon sok krónikus légúti megbetegedéssel élő él és lakik ilyen lakásban, ahol ilyen kitettség előfordulhat.

[00:32:19]Ezt nagyon fontos említeni, hogy hogy asztmás gyermekeknél vagy akár krónikus obstruktív légúti betegeknél, tehát COPD-s betegeknél az ilyenfajta rossz beltéri levegőkörnyezet a rohomok, illetve a a az ilyen fellángulásoknak a gyakoriságát jelentősen megnöveli.

[00:32:35]Tehát itt ennek van egy akut hatása, és az ami el szokott maradni a gondolkodásunkban, ez úgy képzeljük el a környezeti hatásokat, ugye, hogy hogy összeadódik a sok kicsi vagy éppen nagyobb hatás, majd 10 20 30 40 éve később keletkezik valamilyen betegség ebből.

[00:32:49]Viszont a már betegséggel rendelkezőknél nagyon közvetlen, direkt és szinte azonnali hatásokkal kell számolnunk.

[00:32:55]Tehát hogyha vesszük egy bútort egy ideig tároljuk máshol, biztosan biztos, hogy a legjobb tényleg a használt bútorvásárás, vagy tehát nem ok nélkül végezték az iskolák, meg nem csak technikai okokban végezték nyáron például a a felújítását, tisztasági festését, bútorcserét, hiszen ebben az időszakban sokkal hatékonyabban tudnak szellőztetni, sokkal gyorsabban eltávoznak ezek az anyagok.

[00:33:16]Tehát tehát van egy csomó olyan régebbi tudása ö itt alapvetően, és ezek olyan tudások, amelyeket a 60-as-70-es években gyakorlatilag iskolai épületekben mértek ki, aztán utána ezt megismételtük a 90-es években, megismételtük a 2000-es években.

[00:33:32]Tehát ezek ezek sok évtized rendelkezésre álló információk, amelyekre újra és újra visszakanyarodunk, és újra és újra felfedezzük úgymond ezeket a kockázatokat, amelyeket már nagyon régóta ismerünk.

[00:33:43]És most a ugye az Asbes konferencián találkoztunk, hogy ott volt egy előadásod erről, hogy itt mi ugye ez a kockázat.

[00:33:50]Ugye itt mértek magas koncentrációt is kültéri levegőben.

[00:33:54]Most már azért vann a beltéri levegőmérések is, ahol lehet látni, hogy azért ezek is túllépték a határértéket.

[00:34:05]Hogy itt itt mik a kockázatok?

[00:34:05]És ugye itt az volt a nagy különbség, hogy itt azért nem arról van szó, hogy ez aztnek van egy ilyen egészséges, tolerálható mértéke, hanem ugye a főleg ez az, ami bekerült ide, és ilyen szempontból geológiailag is jól választottunk, hiszen Magyarországon nincsen természetesbest, ezért viszonylag könnyen kikövetkeztethető, hogy ez nem itthonról kerül a levegőbe az utakra és az otthonokba, hogy itt itt tényleg mi ez a kockázati szint És hogyan függ össze ez a az anyaggal, a kitettséggel, és hogyan lehet tenni ellene már most is?

[00:34:44]Hát akkor ezen a példán talán elmondanám, hogy mik azok az alapvető elemei a kockázati értékelésnek.

[00:34:47]Ez nagyon jó példán ezen keresztül is lehet érzékelni majd a problémát.

[00:34:51]Ez hogy miért nem egyszerű kérdés azbesz kérdésem, de ugye amúgy semmilyen más vagy kérdése nem egyszerű ilyen szempontból.

[00:34:57]Tehát, ugye a maga a kockázat az ugye a a indul egy kibocsátással, tehát valahonnan származik egy adott anyag, amely káros egészséghatásra bír vagy bírhat.

[00:35:08]Jelen esetben, hogy az útfelületről ez az emisszió, tehát van egy bizonyos mértékemisszió, ez jelen esetben kiporzás, felporzásból származik.

[00:35:18]Ebből keretkezik egy adott koncentráció, ami azzné azért bonyolult, ugye ezt ezt emissziónak hívják, hogy ez ez egy környezeti koncentráció, ami viszont az Asbest esetében borzasztóan sok mindentől függ.

[00:35:31]Tehát függ ugye egyrészt attól, hogy a a kőzet milyen mennyiséget tartalmaz belőle, milyen fizikai hatások érik ezt a kőzetet, időjárási hatások, és befolyásolja ezenfelül magának a kőzetnek az állapota.

[00:35:43]Tehát például a szombathelyi esetben, amiről itt szó van, itt nagyon sok ilyen nagyon-nagyon rossz állapotú, tehát fizikai értelműen rossz állapotú kőzetről volt szó, ami önmagában már nagyon-nagyon alkalmas arra, hogy levegőbe jusson nagy mennyiség.

[00:35:57]Tehát valószínűleg ezeket az óriási koncentrációkat azok a szakaszok okozta.

[00:36:01]Nem mindenhol ilyen a kőzet, viszont azok a szakaszok, ahol ilyen kőzetek, nagyobb volt a forgalom, jobban aprózódott, nagyobb tö bányászott, tehát maga valószínűleg az alapanyag is már másfajta volt.

[00:36:12]Tehát ugye ezt a vizsgáltak mutatták, hogy hogy van egy voltak ilyen szakaszok, ahol ahol kifejezetten rossz állapotú, de mondjuk, ha ennek a kockázatát nézzük, azt, hogy valaki egy ilyen környéken nő, az nagyságrendileg mihez hasonlítható?

[00:36:27]tát, hogy innen indul a kérdés, amikor kértő ez a környezeti koncentráció, és ugye az az a probléma az az esetében, hogy ez borzasztóan ingadozó, tehát ilyen időpillanatokat mérünk, vagy mérünk egy 24 órás szakaszt, ugye ez volt az első, de utána jön egy nagy eső, és akkor így van, de akár a 21 is óriási ingatozások tudnak lenni, hiszen az egy szálas anyag viszonylag hosszú szálakról beszélünk, nagyon sajátos formájuk van, tehát ez nem egy gáz, ami ugye viszonylagosan egységesen terjed akár például, hanem ez ez egy szilárdanyag, amely ami ilyen szempont nagyon sajátos viselkedést mutat.

[00:36:59]Viszont hogyha van egy kvázi átlagos koncentrációnk, amiből kiindulunk, akkor utána a következő lépés az, hogy a receptor, tehát akire ez hat, ugye az ő esetében az expozíciót meghatározzuk, ugye a kitettség mértékét.

[00:37:11]És ugye ez attól függ, hogy mekkora emberről beszélünk, hányszor vesz levegőt, hol vesz levegőt, tehát beltérben, kültérben, mennyi időt kültérben, órón keresztül, vagy szájon keresztül?

[00:37:24]Így van.

[00:37:24]Bőrön keresztül.

[00:37:26]úzettíósató könyveken, ami azt jelenti, hogy végigondoljuk hogen lehetőség van engem az az én is foglalkoztam úgy ezzel sokat, hogy vannak ezek a viselkedésalapú mérések, tehát az se egy az se mindegy egyáltalán, hogy most én ott lassan átsétálok egy szélcsendes időben satöbbi, vagy biciklizem, focizom, bármilyen viszont itt látni kell azt, hogy a kockázatbecsés az sosem lesz teljesen pontos.

[00:37:47]Tehát ez nem egy nem egy olyan típusú feladatvégzés, amely vagy számítás, ami ami tű élesenre is nagyon pontos.

[00:37:54]Nem is viszont vannak olyan elemei az expozíciónak, akkor nem is biztos, hogy annyira érdekes, hogy mennyire vagyunk pontosak.

[00:38:00]Hiszen ugye, hogyha egy átlagos lakos perceket tölt a kültérben, és amúgy az egész napját meg beltérben tölti, akkor az, hogy a kültérben én mennyire pontosan tudom megbecsülni az ő expozícióját, az jobb nagyon pici részét fogja adni majd a kockázatnak.

[00:38:10]Az az egy kérdés, csak hogy ezt is tisztázzuk, hogy mondjuk, ha én egy rövid időt töltök ezzel az anyaggal, ami mondjuk ott van, de nagy koncentrációban, akkor ez hogy viszonyul, vagy mit tudom én, ahhoz, hogy én 50 éven keresztül dohányzom?

[00:38:28]Hát sok nagyságrendel alattam van, tehát hogy az ötött, hogy három-4 négy nagyság.

[00:38:32]Viszont ha kettőt kombinálom, ez ott is elhangzott, hogy ez a legjobb, amit tehetünk, hogyha abbahagyjuk a dohányzást, mert a kettő kombinációja viszont egé eléggé nagy kockátnevek.

[00:38:42]Tehát valójában a beltéri környezet érdekes, és az a szerencse a szerencsétlenségben, hogy a a beltéri környezetben viszont azért elég nagy hatás tudunk lenni arra, hogy milyen mennyiségű azbesz legyen.

[00:38:51]Tehát nyilván valamennyit behord az ember a cipőjével, ruhájával, de ezeket lehet a végletekig csökkenteni megfelel takarítással.

[00:38:57]Tehát a beltéri környezet hangsúlyoztam az előadásomban is, hogy a beltéri környezet gondozása igen-igen nagy mértékben mellett tudja csökkenteni az expozíciót, méghozzá olyan mértékben, ami már messze a társra meg elfogadható kocká szintje alatt van.

[00:39:12]Viszont ugye azt fontos ismerni, hogy a a daganatkockátok esetében, tehát vagy ezt elmondtam, természetesen tudunk társadalra meg elfogadott kockázat szintet meghatározni, de egyéni kockázbecslés ez nem alkalmas.

[00:39:24]Ugyanis itt az ösztársadoramra számolunk, tehát nagy tömegre számolunk és ez egy átlag valójában.

[00:39:30]viszont egy daganat kialakulásának a marnizmusa az sajnos olyan, mint egy orosz rulet, hogy valójában vagy az első molekula fogja okozni a problémát, vagy a a 100 mumodik, nem tudjuk, de átlagosan azt tudjuk mondani, hogy átlagpopulációra egy adott koncentráció milyen hatással van, tehát feltétlenül milyen hatással fog bírni majd.

[00:39:50]És akkor itt itt térnék még ki egy olyan dolog, ami óriási vitát váltott ki, és hát kicsit provokatívra sikerült az eloldásnak ezen része, ami ugye a az Asbesz határértékről szól.

[00:39:58]Ugyanis ez nem egy egészségügyi határérték, ugyanis a Asbes kapcsán egyrészt azt nagyon-nagyon fontos hangsúlyozni, hogy hogy a nagyon leegyszerűsített jogszabályi klasszifikáció, amit ugye sokan véleményeztek is ott, hogy tulajdonképpen ez egy picit leegyszerűsíti a a geológiai és egyéb részeit a kérdésnek.

[00:40:17]Itt hat különböző típust határoz meg, és erre egy darab koncentrációt.

[00:40:23]Na most típusonként sokszor két-három nagyságrendi különbség van ugyanolyan koncentrál kockázatban.

[00:40:28]Tehát eleve nem tud egészségügyi határérték lenni egy darab számérték, ami a hat teljesen különböző és amúgy arányít meg nem adó módon határozza ezt meg.

[00:40:37]Másrészt pedig, hogyha adott azbesz típusokra számolunk, akkor sincs egy sem, amelyik tulajdonképpen akár a közelébe jár ennek a ennek a határértéknek.

[00:40:45]Tehát messze.

[00:40:45]Tehát önmagában ez a fajta környezeti koncentráció, ez egy technológiai határértéknek szánták feltehetően.

[00:40:50]Nem is így idézi a jogszabály, mint egészségügyi határérték, hanem mint határérték, tehát környezeti határérték, mert tapasztalati úton az tudható, hogy a településeken úgy nagyjából ebben a nagyságrendbe esik az átlagos azbeszkitettség mindenféle többlet forrás nélkül.

[00:41:07]Tehát amikor nincsen ilyen mondjuk egy osbesz tartalomú kőzetúburkolat még hozzá, akkor nagyjából ebben a tartományban van.

[00:41:13]Viszont ez a koncentráció az messze fölötte van a társadalom meg elfogadható szintnek.

[00:41:17]Ezt hangsúlyoztuk, hogy jó, jó.

[00:41:18]Tehát ez egy viszonyítási alapnak nem rossz ez az 1000, merthogy mer egy szám.

[00:41:24]Igen.

[00:41:24]És tapasztalatilag ez alatt szokott lenni a településekent a viszonyítási alapnak jó ez, hiszen tehát nem tudunk attól elvonatkoztatni, hogy települési környezet szennyezett azbest alapvetően is, hiszen számos egyéb forrása van, vagy volt azbesznek.

[00:41:35]És amúgy ilyen értelműen ez is egy örök vegyület.

[00:41:38]Tehát nem fog eltűnni a környezetben, legfeb kihígul, vagy éppen mondjuk elsüllyed a talajfelszín satöbbi, de de valójában ez sem tűnik el, tehát nem bomlik le.

[00:41:46]Tehát ilyen szempontból nem tudunk attól elvonatkoztatni, hogy nem fogunk tudni érdemben sokkal ez alá koncentráció alá jutni.

[00:41:53]De ez ez akkor is ettől még nem megnyugtató.

[00:41:56]Ettől meg nem megnyugtató.

[00:41:56]Így van.

[00:41:56]és a cél az, hogy a végletekig csökkentsük ezt a koncentrációt.

[00:42:01]És ami még felmerült itt ugye, hogy egy kicsit a konkrétumok felé haladjunk, hogy neked, mint ugye a közegészségügyi intézményrendszer egyik oszlopos tagjának, hogy mi a tapasztalata, hogy egy ilyen krízist, ami még nem volt, van egy nagyon jó környezetvédelmi törvényünk egy csomó végrehajtási rendelette, hogy ilyenkor mit kell csinálni egyáltalán, mert ugye ezért nagyon sok majd utána rátérünk más kárhelyekre is, amik nagyon nagy problémát jelentene, de hogy mit kéne csinálni, mert azért én mint jogász, ezt elolvasom hát és ebben nagyon-nagyon egyszerűen le van írva, hogy hány napon belül nagyon-nagyon rövid, általában nyolc nap haladéktalanul, tehát nagyon-nagyon rövid határidőkkel kellene így cselekedni.

[00:42:44]De hát aki követte az illatos úttörténetét, vagy aki követett más ilyen kárhelyeket, azért nem azt látja, hogy a környezetvédelmi törvényt, ami egy eléggé hülye biztosan megírt jogszabály hajtanák végre, hanem hát így mindenki elkezd vizsgálódni, utána megy a kicsit az aktatogatás, megpróbálják megtalálni, hogy kié lehet, akkor az néha sikerül, néha nem.

[00:43:05]Utána akit megtalálnak, annak nem örülnek.

[00:43:07]Tehát, hogy ez nagyon nem úgy működik, ahogy ezt így elképzelnénk.

[00:43:11]Hát én nem vagyok jogász, de jogszabályokkal is dolgozom, tehát én orvos vagyok és emelet környezettudományi szakember, tehát az de azért amennyire én látom a a jelenlegi jogi kereteket, ezek ezek nagyon jól reprezentáljik azt, hogy mi is lenne a teendő és kinek mi a dolga ebben a rendszerben.

[00:43:31]Inkább az volt a kérdés, hogy megtalálták-e az emberek, hogy mi a feladatuk ebben a rendszerben, de ezek a jogszabályok, azt azért tudni kell a a szennyezett területekre vonatkozó szabályozókra, ezek nagyon pontosan kieszelt olyan szabályok, amiket nagyon pontosan és elsősorban szakemberek írtak ebben a formában.

[00:43:45]Még dolgoztam együtt azokkal a a akik akik ezt a jogszabályt készítették, és ez alapvetően az unión belül uniós országon belül nagyon egyformán működő rendszer.

[00:43:58]És ezekhez tartozik egy óriási, tehát nagyon-nagyon széleskörű szakmai dokumentum anyag, ami még kiegészíti jogszabályt, hogy egész pontosan ezt hogy kell végrehajtani egészen addig, hogy úgynevezett kármentesítésű füzeteknek hívták ezt a jogszabály megjelenés egy időben adták ki, ami tulajdonké tartalmaz az egész pontosan, hogy kell kockát, becsetést végezni, miket kell megmérni pontosan.

[00:44:16]Ezér Igen.

[00:44:18]Tehát itt nem arról van szó, hogy itt úristen, mit kell ilyenkor csinálni, mert megvannak a füzetek, megvan a jogszabály, csak meg [torokköszörülés] kellett volna találni mindenkinek a héteben.

[00:44:26]Így van.

[00:44:26]és ez megtalálható.

[00:44:28]Nyilván ilyen típusú szennyezés, tehát és most újra visszatérek az előző gondolathoz, tehát azt ilyen ilyen mértékű környezeti expozíciójával több évtizedre nem szembesültünk.

[00:44:38]Tehát tehát egész egyszerűen azt azért nem szabad elfelejteni, hogy én egy picit könnyebb helyzetben vagyok, mert két olyan helyen dolgozom, ahol ugye az összes ilyen különleges és amúgy ritkán előforduló kérdéssel is napir szinten kell foglalkoznom, hiszen ide csorognak össze ezek a kérdések.

[00:44:53]viszont, viszont azt meg tudom érteni, hogy valaki, aki gyakorlatban dolgozik, nem minden nap találkozik mondjuk ilyennel, és nem biztos, hogy az ő életében volt ilyen időszak, amikor egy környezeti azbest szennyezéssel kellett neki foglalkoznia.

[00:45:06]Viszont alapvetően, hogy mit kell tenni, az nem tér el egyik ilyen szennyezett terület esetében sem.

[00:45:10]De most konkrétan itt mit lett volna célszerű tenni, vagy hát nem is azt mondom, hogy célszerű, hanem jogszerű mondjuk.

[00:45:16]Hát ez ilyen szempontból ezek történnek, ezek a folyamatok.

[00:45:18]Tehát itt itt valójában ö talán azt azt érdemes itt hangsúlyozni, nem biztos, hogy hogy ez kívülről látszik pontosan, hogy hogy éppen ki mikor mit csinál ebben a helyzetben, de azért itt nem nem kanyarodott el a helyzet semmilyen szempontból a a de mondjuk csak tényleg, hogy mi mi az első lépés, vagy minek az első logika szerint ugye az az elképzelés, hogy egy ilyen ilyen bármilyen kárhét, tehát mindegy, hogy most az szennyezésről beszélünk, vagy akár említetted az illatos utal sok minden más egyéb.

[00:45:46]Tehát az első k első felad minden esetben a KR felmérés.

[00:45:50]Tehát keletkezett egy környezeti kártétel, amiről tudunk, hogy keletkezett.

[00:45:54]Két helyről tudjuk tudni.

[00:45:56]Tehát egyrészt vagy valamilyen újdonsült kárhely keletkezett, felborult egy vasúti kocsi és kiömlött 5 köbm nyersolaj satöbbit.

[00:46:03]Ezek nem ritka esetek.

[00:46:05]Tehát szemben látható, hogy felborul egy kamion és valamilyen egyszer kiömlik.

[00:46:08]Tehát ezek tehát történik egy esemény, amben jól látható, hogy szer született egy ilyen típusú szennyezés.

[00:46:15]Ez az egyik.

[00:46:15]A másik pedig vannak úgynevezett ilyen történelmi kártételek Magyarországon, amit az rendszerváltás előtt üzemelő, nagyrészt az előtt üzemelő szennyező üzemek okoztak.

[00:46:27]Ezeknek a felmérése ezek ez nagyjából a 90-es évek, 2000-es évek elejére úgy nem teljes mértékben feltehetően teljes mértékben megtörtént.

[00:46:35]Az igazi motorja ugye ennek érdekes mód az volt, amikor a amikor távoztak a a 90-es évek elején a szomszédos ország csapatai.

[00:46:48]Akkor még is szomszédos ország.

[00:46:48]Igen.

[00:46:48]És és felhagyták a laktanyákot.

[00:46:53]nagyon-nagyon sok üzemanyagtartály okozta, tehát hibás, nem teljesen záró üzemanyagtartály okozta különböző ásványolajszennyezés mentén indult el a folyamat, tehát nagyon jelentős igen körzeti kártételt hagytak maguk után és ennek mentén ezzel párhuzamosan a különböző ipari létesítmények kártételeit is elkezdték regiszterbe venni, és kialakult az úgynevezett OKKP az országos környezeti kármentesítési program, ami tart tartalmaz egy listát, ami szerintem egy nagyon fontos dolog, főleg egy olyan országban a a az intézményrendszereket nagyon gyorsan és nagy tempóba szervezik, de legalább a lista megvan, tehát hogy nem tud elkallódni ilyen értelemben, mert hogy van egy van egy fix feladatlista úgymond, ami priorizál is, tehát a a legsúlyosabbaktól halad a kevésbé súlyos, tehát humán egészséget, illetve környezeti károkat kevésbé okozó szennyezésekig.

[00:47:44]És a feladattól és a terv az volt a 2000-es évektől, hogy ez 2000-ben készül ebben az állapotában.

[00:47:52]hogy hogy a lista tetejétől az aljáig haladunk tovább és történik a környezeti kármentesíté ez a másik hely onnan tudhatjuk hogy létezik egy szennyezett és példá az illatos út az szerepel ezen a listán tehát tudjuk azóta hogy ez egy ez egy létező kárhely aminek aztán persze még sokféle aspektusát lehet vizsgálni milyen szennyező egész pontosan tényleg minden szennyezőt megtaláltak annak idején amikor ezt felmérték ezt a kárhelyet de valóban innen is ismerhetjük ez a két forrása van annak hogy honnan tudhatjuk hogy történt egy szennyezés [horkantás] és hogyha tudjuk hogy megtört történt a szennyezés, akkor a kárfelmérés az első fontos kérdés, ahol a különböző de ez most zajlik, azt hiszem, tehát azért kormányhivatal, ez a kormányhivatalok végzik ezt bejelentések alapján környezetvédelmi hatósági funkció, hogy elrendelje a a kárfelmérésnek az elvégzését és a kárfelmérés ad majd egy képet arról, hogy milyen szennyező, milyen mértékben, hol található, tehát melyik környezeti közegben, és milyen típusú kitettséget tud okozni, tehát hogy a milyen úton ezt a listát megnézzük, akkor ezen ez az asbest az elég elől van, hogyha úgy néz hát ugye ezt a listát úgy képzelték el a működését tekintve és itt tulajdonképpen az asbest valójában előzött mindenkit a listán, tehát hogy a hogy hogy priorizálnak és akkor kie egész fogy is a lista és ki is egészül, hogyha keletkeznek új kárhelyek ezzel.

[00:49:06]De itt az tulajdonképpen egy ilyen külön kezelt és nagyon tehát kárhelyek szempontjából, hogyha megvizsgáljuk a kérdést, azért egy eléggé tempósan felgöngyörűített esetről beszélünk.

[00:49:17]Tehát nagyon remélem, hogy itt maga hát gyorsabban, mint az illatos út.

[00:49:21]Igen, de hát valószínűleg azt mondjuk nem nehéz megelőzni.

[00:49:24]Igen, igen, igen.

[00:49:25]De de valójában a tehát ilyen értelemben azért azért ilyen szempont nagyon tempósan halad a folyamat.

[00:49:29]Nagyon remélem, hogy itt a a konkrét kárenyítési és kockát csökkentési lépések, azok most már célegyenesbe kerülnek, és és halad a folyamat.

[00:49:42]Viszont itt nagyon fontos, hogy a kárfelmérés követően készül egy kármentesítési terv.

[00:49:48]Itt azt fontos viszont hangsúlyozni, és ez megint egy olyan kérdés, ami nagyon-nagyon sokszor félrecsúszik, és sokan félreértelmezik a kérdést, vagy nem teljesen értik ezt a kérdést.

[00:49:57]hogy hogy valójában a a kármentesítés az nem azt jelenti, hogy az utolsó molekulányi szennyezőt is eltávolítjuk, hiszen ez szinte lehetetlen.

[00:50:03]Tehát nagyon kevés az a az a környezeti szennyező, egy ilyen környezeti kártételnél, ahol a teljes szennyező mennyiséget el tudjuk távolítani, hanem itt valójában egy célmentesítési határértéket határozunk meg, ami az elfogadható kockázat szintjén áll meg.

[00:50:21]Tehát azt jelenti, hogy a társadalom meg elfogadható kockázat szintjét vesszük alapul.

[00:50:25]És ebből visszafelé számolva kiszámoljuk azt, hogy a mi az a környezeti koncentráció, ami még ilyen értelemben tolerálható a társadalom szempontjából.

[00:50:33]És nagyjából ez szokott lenni az a célérték, ami ami a a célja a kármentesítés.

[00:50:38]Eddig szeretnénk eljutni majd.

[00:50:41]És mi itt a célérték?

[00:50:41]Mi lehet a célérték?

[00:50:44]Hát ugye Asbest esetében magát a környezeti kibocsátást, az emissziót, azt meg tudjuk szüntetni.

[00:50:52]Tehát itt két út van.

[00:50:52]föllapátoljuk vagy lefedjük.

[00:50:55]Tehát ez a két megoldás létezik.

[00:50:56]Mind a kettőnek ugyanaz a végeredménye, hogy a kez hát igen, itt a lefedése az az mindig egy kicsit nagyobb problémát jelent, ugye, mert akkor utána föl kell bontani az utat, ahogy lefedjük, az már egy kevésbé probléma.

[00:51:07]Tehát a tehát valójában a a az, hogy hogyan kezdjük az asbest szennyezett területeket, ezt ugye a 70-es80-as évben nagyon jól megtanulták a az adott szektorban dolgozók.

[00:51:16]És van egy nagyon pontos, tehát külön csak azbesztről van egy jogszabály, ami ami nagyon-nagyon pontosan pontokba szedve leírja, hogy mit hogyan kell csinálni.

[00:51:24]Tehát megmérték pontosan, hogy mit hogyan kell viselni, védőruhát, a hogy védjük a környezetet, az környéken élőket satöbbi.

[00:51:31]Tehát ez egy nagyon jó körülhatárolt tevékenység.

[00:51:32]És akik ilyen ilyen anyagokkal dolgoznak, ők eszerint élnek.

[00:51:36]Ez ez szerint végzik a munkájukat.

[00:51:38]Tehát ilyen szempontból a a lefedés és a felszedés között inkább egy hát ezt sokszor említettem, hogy inkább van egy ilyen pszichés tényező, tehát a lakosok nyilván nem biztos, hogy hogy hogy nyugodtak úgymond inkább, hogy nyugodtak emiatt, hiszen ott a kvázi most tudatos számukra, hogy ott van ez a szennyező, de azért azt fontos hangsúlyozni, hogy azért a a világon azért nagyrészt inkább elfedést szokták választani, tehát ritka az, amikor fölszedik, de otért a világon ez viszonylag ritka, nem, hogy a lakott területen ilyen mértékű kitegség egyik kárhelyen.

[00:52:09]Igen, most már igen, most már igen.

[00:52:12]De hát korábban is ilyen bányavárosok voltak, nem?

[00:52:14]Ahol ez előfordult.

[00:52:17]Változó, tehát nagyon változott.

[00:52:17]nagyon sokféle különböző úton, módon került azt a környezetbe.

[00:52:21]Tehát régen azért az ipari vezeteket nem küítették el annyira célzottan alakú vezetektől, tehát sokféle expozíció kibocsátás történt ilyen szempontból nagyon 1000erféle módon és ezerféle mennyiségben.

[00:52:35]Tehát ilyen szempontból egy ilyenfajta asbeszten szennyezett küzet nagyon sokszor amúgy arra használják, hogy autópálya alapban rakják meg ehhez hasonlók.

[00:52:43]Tehát azért ezt azt tudni kell, hogy az ilyen fajta nagy tömegű ö szennyezőt, amely tulajdonképpen környezetben inert, tehát tehát nem várunk semmilyen környezet hatást, hogyha eltemetjük, akkor ezeket azért nagyrészt nagyrészt utak alapjában szokták elhelyezni, hiszen az iszatos tömege miatt, tehát ezt ez célszerű ilyen módon elhelyezni, hogy kiporzás ne tudjon történni.

[00:53:05]Viszont viszont azért nem akarunk hegyet építeni belőle.

[00:53:10]A másik, ami felmerül, ugye itt ez a kárhelylistánk, hogy mik azok a kárhelyek most, hogyha ezt a általad említett listát nézzük, amik jelentősek, vagy került-e most fel rá olyan, ami pont most olvasom a szövőgyár utcai helyszínről, ugye, ahol az ovit bezárták, és akkor most a ott a kutakban most már megint problematikus a hát ezek ismert kárhelyek, tehát az illatosút is rajta van, a Szövőgyár utcai kárhely is rajta van, tehát ezek ismert kárhelyek.

[00:53:39]Szövőgyár utcában ott mi történt, vagy ott mi volt a tehát ott alapvetően a szövőgyár utcával kapcsolatosan ugye azt érdemes tudni, hogy ott egy első körben üzemanyagás vagyó rajszennyezés volt, amelyet első körben észleltek és emiatt került fel a a kármentesítési listára.

[00:53:56]majd ezt követően a a telek értékesítési célja után, hogy mindenki ismeri jogszabályt és alkalmazza is.

[00:54:04]Tehát ugye készítettek egy új kárfelmérést, tehát hogy a hát ilyen értelemben ezt tehát ebben a szektorban ezt a jogszabát azért nagyrészt tudják és alkalmazzák is megfelelő módon.

[00:54:14]Tehát elkészült egy új kárfelmérés, ami viszont azt mutatta, hogy sok más szennyező is van mellette.

[00:54:20]Tehát olyan szennyezők, amik ugyanazon a telephelyen csak más technológiából származóan keletkeztek.

[00:54:23]És ezek a ezek a szennyezők ezek ezek azok, amelyek most a gondot jelentik.

[00:54:29]Itt a kárfelmérés most zajlik, tehát hogy most még a a kárfelmérési zárójelentést a most fogják majd elfogadni.

[00:54:39]Tehát emiatt ezt ezt majd közzé fogják tenni, hogyha ez ez elfogadásra került, ezt mindenki el tudja majd nézni, el tudja olvasni.

[00:54:46]És akkor ezzel kapcsolatosan lesz majd a következő feladat a a kármentesítési terv, hogy milyen módon fog végrehajtódni majd a kármentesítése ennek a ennek a szennyezésnek, ahol van egy telephely, ahol maga a szennyezés keletkezett, és hát sajnos a a szennyezők nagy része Magyarországon a a talajvízbe szokott jutni.

[00:55:06]Ühüm.

[00:55:06]és a talajfelszín oldaláról a legtöbb szennyező talajvízben és az első vízzáró rétegig szokott eljutni általában és utána a talajvízből haladt tovább az iratos úton is ugyanez a probléma de számos egyébkárhén ugyanez történik és és erre már azért kifejez kifejlesztett technológiák léteznek sok évtizeddel amelyekkel ezt azt megfelelő hatékonysággal tudják majd kezelni de mondjuk ilyen mik a legnagyobbak most mik a top tételeink ezen a listán hát ezt nehéz megmondani így ilyen ilyen módon deát érdemes megnézni a listát hogy szerepelnek ugye a egy egymás után Ezek ugye komplex kárfelmérési anyagok alapján határozták meg sok szempont szerint egészségügyi szempont az egyik legfontosabb de de azért vannak ugye egyéb szempontok nem elhanyagolható ugye az ökológiai környezet az egy másik nagyon fontos ez hogy egymás mellett fut ez a kettő két szempont vízbázist érin például vagy jövőben tervezett vízbázist érint mondjuk az adott szennyezés egészen addig hogy kör hogy természetvédelmi terület vagy akár még műemléki terület tehát ezek a szempontjai, mert szerente az OKKP lista szelektál, hogy mi az, ami elő elől letaláz, mi az, ami ház.

[00:56:11]Hát akkor mindenkinek jó olvasást kívánunk ehhez a listához.

[00:56:14]Hát valójában nagyon hosszú a a kárhelyek listája és ugye itt az alapvető terv az volt a a annak ére amikor létrejött ez a szabályozó és ez a ez a rendszer, hogy hogy minden évben egy adott forrás mennyiség rendelkezésre és akkor így feldolgozódik tulajdonképpen egymás után a a lista és ez rendelkezésre állt ez a forrás.

[00:56:33]Hát hogyha visszanézünk, ugye erre vannak nyilvánosan elérhető adatok.

[00:56:34]Ez nem feltétlen az én asztalom, de de a környezetvédelmi területen dolgozók tólából lehet olvasni erről írásokat és lehet látni ugye ezzel kapcsolatos forrásokat, hogy tehát sokan összegyűjtötték ezeket az információkat és elolvasható ezért inkább arra utal, hogy ezek a források nem nagyon álltak a múltban rendelkezésre.

[00:56:51]Milyen meglepő?

[00:56:53]És tehát emiatt hát nekünk ugye ez nagyon nagy problémát jelent, hiszen ugye itt alapvető lakosságvédelmi kérdések merülnek fel, amit amit végeredményben akármentesítés fog megoldani.

[00:57:04]Tehát addig viszont csak az adott helyzethez képest tudom a lakosság egészségét védeni, vagy hát megmondom, hogy mi az, amivel kockázatot tud csökkenteni addig, amíg fenn ár a szennyezés.

[00:57:15]És hogyha azt nézzük, hogy mondjuk környezetegészségügyi intézményrendszerünk, mert mond a környezetvédelmit úgy azért nagy lából áttekintettük, most már lesz önálló minisztérium, lehet, hogy még saját hatóság is az ilyen kiemelt ügyeknek, de mondjuk környezetegészségügyileg most miből áll az intézményrendszer?

[00:57:30]Tehát aki ezzel foglalkozik, hogy ez egy több 100 fős csapat, akik akik éjjel nappal ezen vannak, korlátlan forrásokkal gondolom, vagy nem?

[00:57:42]Hát valójában az intézményrendszer Magyarországon ugye nem tér el érdemben a környezetvédelmi intézményrendszernek a logikájától.

[00:57:52]Tehát a kormányhivatali szinten találhatók a népegészségügyi osztályok főoszták.

[00:57:56]Ez a népegészségügyhöz tartozó terület, tehát ez egy részterület a népegészségügynek egy elég nagy része, hiszen a a környezeti betegségter Magyarországon a hát attól függ, hogy mennyire szorosan vagy bőven számoljuk, ilyen 16 és 20%-a a teljes betegségtehernek.

[00:58:11]Tehát itt nagyon fontos azt nézni, hogy itt nem feltétlenül ugye a 21.

[00:58:13]században egy egy első világbelű országban már nem a halálozáson keresztül szeretném értékelni a hatásokat, hanem a az elvesztett egészségben töltött életévek, illetve a korai halálozás, ez a két olyan tényező, amely ami érdekes lehet számunkra.

[00:58:27]Tehát ezen ezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk ezt a kerest, ez egy ez egy jelentős beteg és betegségter, másrészt pedig befolyásoltó betegségterher.

[00:58:34]Tehát nem olyan, mint egy genetikai betegségteher, ahol azért nagyon szűkösek a lehetőségeink, hogy mit tudunk tenni egy adott betegért.

[00:58:39]Itt ez egy befolyásoltó betegségte.

[00:58:44]Igen.

[00:58:44]Ez talán most volt egy ilyen szám, szokták publikálni a hogy a rossz levegőminőség miatt ugye mennyi Európában ugye 400000-es nagyságrendű voltán, ami a megelőzhet vagy elkerülhető halálon.

[00:58:56]De hát most nyilván ebből is nagyon sok ilyen statisztikát lehet gyártani.

[00:59:00]Rés ez rendszeres kritikám ugye a és ezt el is mondom ugye én WHO környezet egészségügyi kockát kezelési központját vezetem és és egy úttal a Magyarországot képviselem az egészségügyi világszervezetkörnyezet és egészséma körű különböző bizottságaiban.

[00:59:12]És ez egy rendszeres kritika, hogy ilyen darabszámra szeretnek meg egész Európára.

[00:59:18]És hát az a baj ugye, hogy a döntéshozók az adott országban azt mondják, hát igen, hát ennyien halnak meg, de nem nálam.

[00:59:23]Tehát, hogy a tehát ezt ez fontos fontos tulajdonképpen adott ország vonatkoztatva és inkább százalék-ban megadni, hogy mekkora része a betegségernek.

[00:59:30]Azért én is így mondom tulajdonképpen 16-20%-a teljes betegségernek, mert mert egy kicsit azért talán közelebb tudjuk hozni magunkhoz ezt a kérdést.

[00:59:37]De hát ugye pont egy Telex interjúban miniszterelnökünk ugye elmondta, hogy hogy 13700 fős korai halálozást okoz Magyarország levegőszen, tehát ennyire közszályon forgó kérdésről beszélünk, hogy már a magas szintű politikai szereplők is megemlékeznek ezekről a hatásokról, ami egy nagyon érdekes kérdés ilyen szempontból, hogy ennyire nyilvánvalóvá vált ennek a hatásnak a jelentősége.

[01:00:02]És a korai halázás az eszem meg egy jó mutató, hiszen ez ez kifejezi azt a azt a mértékű betegségterhet, amit amit ez okoz.

[01:00:15]Úgyhogy tehát alapvetően a a környezeti hatások, egészséghatásokat ugye visszatérve az intézmény rendszerre, a népegészségügyi osztályok, illetve főosztályok kezelik, tehát a járásokban, illetve a megyékben.

[01:00:27]Ezek sokszor nagyon egyszerű, szűk, kisebb problémák, amelyeket ott helyben az adott szabályozók mentén tudnak orvosolni.

[01:00:33]Tehát akár egy vízminőség probléma, ugye akár egy kisebb-nagyobb helyib jellegű szennyezés, vagy bármi egyéb ehhez hasonló kérdés, ezt ugye helyi szinten érdemes kezelni, hiszen ők ők vannak közel az adott helyez, ők tudják felmérni azt a helyzetet, hogy mi történt.

[01:00:49]Ők tudnak ott helyben információt gyűjteni, és és ők intézkednek ilyen ilyen értelemben.

[01:00:56]Az ő szakmai hátterüket adja a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, ami ugye egy központi intézmény és ö az intézmény az, amely tulajdonképpen a módszertani, szakmai és bizonyos esetekben a hatósági feladatokat is ellátja még ezen felül szélesebb körül kérdésekben, és rendszeres képzésekkel sok akár eseti tanácsadással ha szükséges, akkor módszer fejlesztésre, ha szükséges, akkor jogszabálytervezéssel és sok minden más egyébbel segíti a munkát, hiszen sok olyan új kockázat keletkezik, ahol ahol valójában az adott jogszabályi jogszabályi rendszer nem gondolt, vagy nem állt még fen korábban ez a kockázat.

[01:01:40]A jó példa a legionál szabályozás, ami amit ugye az elsők között alakítottunk ki Magyarország itt Európában, hiszen ez egy olyan jelentős vízhálózati kockázat, főleg egészségügyi intézményekben, amelyek amelyek vizsgálandóak, de ugye mindenféle nagy épületben, nagy víz vízellátó hálózattal rendelkező épület épületben ez egy megszüntethető, csökkenthető kockázat, és amúgy számot tevő betegségterhet okoz.

[01:02:05]Igen, pont az egyik kollégánk kapott el legionellát.

[01:02:11]Most akkor azt gondolom kell jelenteni meg akkor elvileg a szakorvos vagy körzető orvos jelenti, bejelentik azt, hogy ez hol a valószínűség lesz a gyármai kivizgálás, am kollégáim majd kimennek, mintát vesznek a vízhálózatba, tanácsot adnak, megnézik, hogy mi volt a forrás, amkább változtatni.

[01:02:25]Tehát tehát valójában az egy ilyen proaktív tevékenység ilyen értelemben.

[01:02:29]Tehát a tehát itt a a megelőzés a fő cél, tehát hogy a következő helyzet, ilyen helyzet már ne forduljon elő.

[01:02:34]És egyébként azt számszerűsítettétek, hogy mondjuk mennyi az a költségvetés, amit ti felhasználtok nagyjából, és mennyi az, amennyi mondjuk megelőzhető kár lenne, ugye a amíg a munká, az egészségügyi költségek, direkt költségek mindig ez szokott lenni, hogy ez a én a természetvédelemben sem vagyok ennek nagy híve, hogy akkor számoljuk ki, hogy ez mennyi ökoszisztéma szolgáltatás lenne, mert azért ez nagyon, hogy mondjam, egy kicsit elemberteleníti a dolgot, hogyha azt mondjuk, hogy de hát Hát most nekünk 10 milliárd a költségvetésünk, de elkerülhetnénk 300 milliárd kárt attól, hogy valaki beteg, meghalt, korábban, kiesik a munka.

[01:03:14]Hát ebben a kérdésben azért átadnám a staféapotot egészség gazdaságtannal foglalkozóknak, hiszen azért ez egy nagyon sokrétű kérdés.

[01:03:19]Tehát a tématerületenként nyilván mi is rá szoktunk nézni ezekre a ezekre a számításokra, de azért itt is nagyságrendi a különbség általáb tehát a tehát hogy gyakorlatilag a a környezet és egészség témakörben befektetett megelőzésre szánt források azok sokszorosan térülnek meg.

[01:03:36]Tehát a viszont ez nem egyenletes.

[01:03:38]Tehát ezt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy hogy van az a szintje az infrastrukturális fejlesztéseknek, amikor már egy adott egységnyi befektett összeg töredékkockát csökkentést eredményez.

[01:03:50]Tehát a vízigiénél errefele haladunk.

[01:03:52]Tehát azért a vízigén azért van annyira hátul a a prioritási, mármint a a betegségteher listán, hiszen ott nagyon messzire jutottunk, tehát nagyon messzire jutott a a vízhigénél ilyen értelemben, és nagyon jelentősen sikerült csökkenteni a víz által okozott kockázatok, hiszen ne felejtsük el, hogy a a világháború után tehát országon a a környezeti betegségteher az közel 40% volt, és ennek túlnyomó többségét a víz rossz minőség iúzatta.

[01:04:23]Tifusz járványok zajlottak Budapesten, tehát sose csak ilyen 20% alatt van.

[01:04:28]Hát hát a teljes betegségterhre számolva ugye a 100%-at beszél az összes betegségterhet, akkor akkor nincs nem tudok nem tudok egész százalékban megadni a a víz víz.

[01:04:36]De hogyha az összes ilyen betegséget nézzük, amikről beszéltünk, akor az Igen, töredék így is, tehát nagyon pici, mert ez itt tehát technolóiailag már szerintem eljutottunk egy olyan pontra, hogy már nagyon nehéz jelentős, tehát pontosabban óriási költségekkel lehet nagyon pici betegségterhet megtakarítani.

[01:04:52]Tehát inkább a fenntartás és a megfelelő üzemeltetés.

[01:04:56]Ez viszont nem viszont egy nagyon fontos, itt is vannak ilyen aránytalanságok ebben ebben a rendszerben, tehát viszont ez nem igaz a a különböző épületeken belüli vizes infrastruktúrára, ahol viszont bőségesen van mit tennünk, és a befektet források azok bőségesen meg tudnak térülni, akár egy ólomcsi, akár egy kórházi vízhálózatmodernizálás, ezek ezek óriási tehát a kórházaknál számoltuk ki például azt, hogy a hogy milyen elképesztő antibiotikum költséget tudnak megtakarítani azzal, hogyha nem lenne a vízben, hogyha a víz által okozott kórházi fertőz hiszen a kórházi fertőzések 40%-át a kórháziívó víz adja.

[01:05:31]Nem a megívás, hanem ugye a a vízpermet, ami keletkezik ugye zuhanyzásnál ugye csapetében, tehát a vizes infrastruktúrnák okozzák a a közel 40%-át a a kórházi fertőzéseknek.

[01:05:47]És végül zárókérdés, hogy mire lenne szükség, hogy több mérésre, több szakemberre vagy környezettudatos polgárokra, hogy mi mi lenne itt a cél?

[01:05:57]Hát erre mind szükség lenne, viszont ami talán nagyon fontos, hogy hogy gondolatisságba kéne egy picit változnunk, mert mert valójában a a környezeti hatások túlnyomó többsége nagyon egyszerű módon csökkenthető, és a nagy részet a betegségterek túlnyomó többségét úgy tudnánk megtakarítani, hogy valójában alig igényelne a ráfordítást.

[01:06:13]Míg ugye egy kórház infrastruktúra modernizálás az iszonyatos összegekbe kerül, addig mondjuk az, hogy kinyitom az ablakot és szellőztetek, az meg semmibe.

[01:06:22]És azért a legjobb példám erre a beltéri környezetben a a különböző iratosítók, használata, ami kimutatható számot tevő betegségterhet okoz, gyermekeknek asztmásra satöbbi.

[01:06:32]Tehát a ezeknek a termékeknek a megnem vásárlása fogja fogja okozni a betegségtehercsökkenést.

[01:06:40]Tehát a tehát nagyon-nagyon egyszerű ilyen beltéri környezeti változások már óriási hatásra bírnak.

[01:06:46]Picit jobban odafigyek a lakókörnyezetemre.

[01:06:51]Ö nedves takarítás, szellőztetés, fölösleges vegyszerek kiiktatása a beltéri környezetben.

[01:06:56]Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek nem kerülnek pénzbe.

[01:06:58]Tehát valójában, sőt kevesebb pénzbe kerülnek, hogyha nem nem hordok hozza 40-50 féle háztartási vegyszert, és és ott éljük az életünk 90%-át.

[01:07:07]Tehát valójában ott van a legnagyobb expozíció.

[01:07:12]Emiatt nagyon fontos azt érteni, hogy itt a gondolatiságban kéne változni.

[01:07:14]Hát azért jöttem ma ide szívesen egy picit beszélgessünk erről a kérdésről, hiszen a lakosság szemületformálása tudná a legtöbbet hozzátenni ehhez a területhez.

[01:07:23]Természetesen igényel beruházást is a kérdés, és nyilván igényel számos kormányzati hatóság és egyéb lépést is, viszont a a legnagyobb lépést a lakosság tudja megtenni a saját szemletmód változtatásával, illetve az egészség értésével és a környezeti egészség értésével.

[01:07:41]Igen.

[01:07:41]Hogyha össze kell foglalnom, ha össze kell foglalnom a beszélgetésünket egy mondatban, akkor a szellőztetés az új kardió.

[01:07:47]Lehet így talán akár ezt is mondhatjuk.

[01:07:50]Igen, hát nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[01:07:53]Szerintem nagyon tanulságos volt, és megint az derült ki, hogy hát nagyon kis lépésekkel nagyon sok mindent lehet elérni, de azért vannak olyanok is, amik hát forrásigényesek, de ezek is nagyon megtérülnek, úgyhogy köszönöm szépen.

[01:08:07]És köszönöm a lehetőséget.