Drasztikusan nő a leégett területek nagysága: így előzzük meg az erdőtüzeket

[00:00:00]ami egy kicsit új Magyarországon, hogyha bármerre megyünk és körülnézünk, akkor szeptember eleje van még igazából csak az ősz elején kéne, hogy legyünk, de már augusztus elején bizonyos fafajok, hársak, nyarak ledobták a lombjukat, vagy ami még kockázatosabb, koronába rajta száradt a lomb.

[00:00:17]Tehát, hogy olyan állományokba is fel tud menni koronaszínbe most a tűz ebbe az extrém aszályos időjárásba, ahol korábban nem találkoztunk vele szakmai.

[00:00:28]Zöld válasz.

[00:00:30]Litkai Gergellyel.

[00:00:36]Köszöntöm a kedves hallgatókat és nézőket.

[00:00:38]Ez a Zöld válasz.

[00:00:38]Én Litkai Gergely vagyok, és a mai adásban az erdőtekkel foglalkozunk, azoknak a keletkezésével, hát optimális esetben megelőzésével és a legrosszabb esetben eloltásával.

[00:00:55]És ehhez azt hiszem a hazai szakma nagyjait sikerült megszerezni, és nagyon köszönöm, hogy elfogadták a meghívásomat.

[00:01:02]Így tőlem távolodva Dr.

[00:01:06]Nagy Dániel a Névich erdészeti főfelügyelője, deceni Péter a név erdőfelügyelője, erdőtűzszakértő és dr.

[00:01:14]Restás Ágoston egyetemi tanár, az NKE katasztrófavédelmi korának egyik tanszékvezetője, akik itt összegyűltek mellettem.

[00:01:26]És ami elindította ezt a gondolatmenetet nálam, hogy egyáltalán az erdőtüzekről veszessünk, az három dolog volt.

[00:01:32]Az egyik, hogy én is önkéntes tűzoltó vagyok, ugye, és volt gyakorlatunk, és azért lehet látni, hogy ott a Mátrában is elég durva a helyzet, vagy ott Eger környékén is volt most egy nagy erdőtűz.

[00:01:49]A másik az európai erdőtűzhelyzet, amiről az itben vitatkoztak, hogy hát ez nem is a legnagyobb erdőtűzszon, ami eddig volt, de aztán kiderült, hogy valahogy Oroszországot hozzáadták a statisztikákhoz, és ez kicsit javított a helyzeten.

[00:02:02]illetve a harmadik pedig, hogy egy tök jó cikk jelent meg a G7-en.

[00:02:10]Itt a tüzifa kapcsán.

[00:02:10]De most nem a tüzifával fogunk foglalkozni, bár itt ebben a podcastban már nagyon sokszor érintettük, hanem azt a felvetést járnánk majd körben, hogy tényleg ami az erdőben marad, holdfa, faanyag, abból valóban nem hasznos tüzifa lesz, hanem egyszerűen erdőtekben ég el, és ott nem csak magát a vegetációt pusztítja el, hanem a talajban is jóvá tehetetlen károkat tud okozni.

[00:02:35]Úgyhogy ennek [horkantás] a cikknek a szerzője Dániel volt, aki szerintem nagyon jól körbejárta ezt a témát, és én is erre egy próbáltam én is utánajárni mindenféle vonatkozásának ennek.

[00:02:47]És én nekem a az első kérdésem, hogy tényleg elég, tehát ez a hogyha ott hagyjuk, akkor az tuti elég minden.

[00:02:57]Nem ég el minden szerencsére.

[00:02:57]Ugye függ a biomassa nedvesség tartalmától és az erdőállománytól is.

[00:03:02]Ugye a cikk arra a felvetésre reagált, hogy igen vagy nem, tehát abszolút nem vágunk fát.

[00:03:09]Ez volt egy másik cikkben a megállapítás, hogy nem kell fát vágni és mindent ott kell hagyni holdfaként.

[00:03:15]És én erre írtam le azt, hogy sokkal több szempontot kell megnézni.

[00:03:20]Tehát önmagában az, hogy széndioxid kibocsátás szempontjából vizsgáljuk a fakitermelést vagy a tüzifa felhasználást, ez nem elegendő, mert vannak más olyan erdővédelmi szempontok is, amit ezzel együtt meg kell nézni.

[00:03:33]Vannak olyan helyek, ahol abszolút nem szabad fát vágni, fokozottan védett területek, olyan nemzeti parki területek, de hogyha általában kimondjuk, hogy ne vágjunk fát az erdőbe, mert az széndioxid kibocsátásilag jó, akkor kimondhatjuk azt is, hogy ebben az esetben növekedni fog a tűzkockázat.

[00:03:51]Én azt pedzegettem ebben a kis kis gondolatmenetemben, és nem biztos, hogy jó, hogy hogy azért nem mindenből lesz itt tényleg, hogy a nedvességtartalom milyen ajnövényzet, hogy vékonygaljak, vastaggaljak.

[00:04:06]És ugye én is a szakirodalomban nem találtam erre egyértelmű kutatást, ami azt mondja, hogy vagy az A, vagy a B, igaz.

[00:04:16]Tehát ebből is valószínűleg az a jó megközelítés, hát ez termőhelytől, helyzettől, tűzszontól függ, de hogy az általános megállapítás az volt, hogy ahol mondjuk intenzívebb erdőművelés zajlik azokban az erdőkben, ott több az a apró gaj, ágmaradvány satöbbi, hogyha ezt nem viszik el, amúgy sokkal tűzöszélyesebb, tehát ami a mondjuk egy ajnövényzett tűzből, vagy egy ilyen nem tudom, egy vegetációs tűzből, ami egy erdőszélen keletkezik, gyorsabban át tudja vinni, és akár ebből koronatűz alakulhat ki.

[00:04:50]Tehát amikor a fáknak a lombkoronája is ég már.

[00:04:54]Ugye azok a tanulmányok, amik ott behivatkozásra kerültek, azok elsősorban Észak-Amerikából származnak, ahol a fakitermelés módszerek másak, tehát ott egy ilyen loging slash nevű állomány is vissza tud maradni.

[00:05:04]Pont ezt a vékony anyagrészt szokták visszahagyni Magyarországon.

[00:05:10]Én úgy gondolom, hogy ha azt mondjuk, hogy márpedig nem vágunk fát és mindent visszahagyunk, akkor többféle szakpolitikai oldalról jön ez a kockázat.

[00:05:19]Az egyik az, hogy meg fog nőni a könnyű biamassza mennyisége is, és nem biztos, hogy az az állományszerkezet fog kialakulni, amit látni szeretnénk.

[00:05:26]A másik az, hogy már most is nagyon magas a magánerdőgazdálkodásban rendezetlen területeknek az aránya.

[00:05:33]És ezt látjuk egyébként a Mediterrán régióban is, ahol egy kicsit elnéptelenedett a vidék, elköltöztek, mások vesznek nyaralót.

[00:05:42]Hogyha ott nem folyik gazdálkodás nagyon nagy kiterjedésű erdő és mezőgazdasági területen, akkor megnő a biomassza mennyiség.

[00:05:49]És nem csak a vastag biomassza mennyisége nő meg.

[00:05:51]Ugye az Európai Uniónak volt egy tanulmánya, ott 10 cm fölött vizsgálták, hogy az a holdfa, ami amit érdemes visszahagyni, hanem a könnyű biomassza is megnő, és ez növeli a tűzkockázatot.

[00:06:03]Ez nem jelenti azt, hogy a védett erdőkbe a tűzvédelemre hivatkozva el kell távolítani a holdfát, vagy éppen bármilyen nagyobb dimenziójú fa kivágását, ez önmagába indokolja.

[00:06:15]A másik szempont, ami amit érdemes megfontolni, hogyha kizárjuk a fakitermelést, és azt mondjuk, hogy márpedig sehol nem lehet fát fágni, ahol erdő van, hogy azok az emberek, akik a saját területükön addig mondjuk gyebbgazdálkodást folytattak területalapú támogatás fejébe, ők azért végzik el az erdőtelepítést, mert egyszer majd 60-80 100 év múlva ebből szeretnének jövedelmet szerezni, és hogyha kizárjuk ezt a jövedelemszerző lehetőséget, akkor ott fogják hagyni az erdőket.

[00:06:47]Tehát, hogy ez nem egy önmagába vizsgálható szempont, de figyelembe kell venni ezt az erdőtűzkockázatot.

[00:06:54]Ö ökológiailag egyébként lehet egy jó egyensúlyt létrehozni, mert itt azt arra is hoztam ugye, hogy van egy ilyen állítás, hogy azért sok a holdfa, ami visszamarad.

[00:07:04]Ugyanakkor ökológusok meg akik így ezt vizsgálják, azt mondják, hogy hát ez a magyar erdőkben kevesebb, mint mondjuk ezeknek a kis szapros szilofág rovaroknak kéne ahhoz, hogy ők jól érezzék magukat ebben.

[00:07:15]És tudom, hogy ez ilyen furcsán hangzik, hogy most leég-e pomáz, vagy jól érzi magát a cincért, de hogy van egy jó egyensúly ebben, tehát hogy itt át kéne alakítanunk az erdőket, hogy természetesebbek legyenek ebbe az irányba, mert nyilván ez nem fog úgy, hogy magára hagyjuk és akkor majd úgy nő.

[00:07:34]De hogy mi lehet a jó egyensúlyi arány ahhoz, ami egyrészt tűzmegelőzésileg is működőképes, és másrészről pedig tényleg ökológiailag is jó lehet.

[00:07:44]Van ilyen vagy itt megér olyan, mint a vízgaálkodás, hogy valamelyik ujjunkba bele kell harapnunk?

[00:07:50]Nem gondolom.

[00:07:50]Önmagában, hogyha hótfát hagyunk vissza az erdőkbe, mi a saját családi erdőinkbe is egész sokat szoktunk visszahagyni, az pozitív az ökoszisztémára és ugye növeli az erdő ellenálló képességét is.

[00:07:59]Ilyen ökölszabályokat szerintem nem lehet mondani, hogy akkor itt most 10 köbmt ott 20 köbmt ott 30-at, hiszen ez az erdő állapotától is függ.

[00:08:08]Ezért veszélyes adott esetben nyugat-európai erdőkkel összehangsolítani mondjuk köbméter alapon, hogy akkor ők ott 40 köbmétert hagynak, de lehet, hogy az 1000-ből hagynak 40-et, és itt pedig lehet, hogy az egész erdő állományban van mondjuk 200, és abból a 20 az lehet, hogy sokkal több akár arányában is.

[00:08:27]Tehát megvan a szerepe.

[00:08:27]És hogyha például egy védett erdőtöm van, akkor ott lehet, hogy az is elegendő, hogy bizonyos sávokban például úgynevezett biomasszapásztákat alakítunk ki, ahol például nem hagyunk olyan nagyon sok holdfát, és ezzel esélyt biztosítunk arra, hogy ha mégis egy nagyobb erdőtűz alakul ki, akkor legyen hol védekezni, legyen olyan terület, ahol a tűztenitása csökken, mert ugye a vastagabb holdfánál nagyon sok helyen leírja a szakirodalom, hogy azzal nincs probléma, mert lassabban adja le a nedv vességartalmát, de azt is leírja akár ez az uniós tanulmány is, meg a modellszámítások is, hogy azért mondjuk 1000 óra után a vastagabb holdfák is kiszáradnak, és egy intenzívebb tűzbe, ami jelenleg is Magyarországon ki tud alakulni, bizony már ezek is teljesen száraz és meggyulladásképes biomasszaként vannak jelen a területen.

[00:09:20]És ez egy 4-5 hektáros tűznél kisebb problémát okoz, de egy 50 hektárnál nagyobb, vagy akár 1000 hektáros erdőtűznél, ahol az is feladat, hogy ez a sok tűzfészek is eloltásra kerüljön később akár az utómunkáknál.

[00:09:33]Ez egy jelentős kihívást okoz, tehát más a holdfának a megítélése a normál klimatikus viszonyok között.

[00:09:39]És most egy kicsit át kell gondolnunk, ugye jelenleg például nyáron van olyan hell 20 mm esett, nagyon száraz volt a tavasz, és már a múlt nyáron is csak a szokásos csapadék 40%, tehát 40%-kal kevesebb csapadéunk volt.

[00:09:55]Tehát egy nagyon hosszan tartó, hosszú aszály van, minden száraz, de még egyszer ismétlem, ez nem azt jelenti, hogy nem kell és nem szabad holdfát hagyni az erdőben.

[00:10:06]Igen.

[00:10:06]Hát nyilván a védett területek, fokozottan védett területek, vagy nemzeti parki területek ebből úgyis másként lesznek kezelendők, de ez egy fontos tanulság azért, hogy emlékszem még Donald Trump volt az, aki hát ezt így viszonylag leegyszerűsítve, hogy gerebjézzenek ugye az erdőkben, mert Finnországban gerebjéznek, vagy nem tudom, Skandináviában gerebjéznek, talán ez volt az ő megközelítése.

[00:10:29]De hogyha azt nézzük, én sok Erdésszel beszélgetek azért, tehát ott a Mtrában például voltak ilyen fajta kísérletek, hogy hát ott vannak nagy fenyvesek, egyben lábon száradt fenyőtömbő, hogy ezekkel mit lehet csinálni.

[00:10:45]Én erre más ötletet nem hallottam nagyon, és ezek tényleg nagyon veszélyesek, és óriási tüzeket tudnak okozni, amik akár a szomszédos településeket, vagy a szomszédos erdőtömböket is magukkal tudják vinni.

[00:10:59]Én úgy gondolom, hogy ezeket a fenyőtömböket az erdőgazdálkodók egy bizonyos ütem szerint elkezdték átalakítani.

[00:11:05]Ennek elég jelentős költsége van.

[00:11:08]És hát sajnos az elmúlt egy-két évben az időjárás se segít minket.

[00:11:12]Tehát például az őszi és tavaszi erdősítéseknek a 80%-a az kipusztult az aszályba.

[00:11:18]Ugye ott egy másik fafajt, lehetőség szerint őshonos fafajt kell bevinni, el kell ültetni, és ezeknek is nagyon magas a tűzkockázata, de ami egy kicsit új Magyarországon, hogyha bármerre megyünk és körülnézünk, akkor szeptember eleje van, még igazából csak az ősz elején kéne, hogy legyünk, de már augusztus elején bizonyos fafajok, hársak, nyarak ledobták a lombjukat, vagy ami még kockázatosabb, koronába rajta száradt a lomb.

[00:11:45]Tehát, hogy olyan állományokba is fel tud menni koronaszintbe most a tűz ebbe az extrém aszályos időjárásba, ahol korábban nem találkoztunk vele szakmailag.

[00:11:56]Most hogy látják, hogy hogy változik így a klímaváltozás hatására?

[00:12:01]Tehát egy egyáltalán erre voltak ilyen súlyos kockázatelemzések.

[00:12:07]Tehát ami most ugye ez az idei nyár, ugye ezért lehet látni, hogy az erdészetben ez a halmozódózá és és erre jönnek rá ezek az extrém események.

[00:12:13]Ezt nagyon nehéz azért előrejelezni.

[00:12:16]Hát most amit megjelent, hogy 125 év legszárazabb és legmelegebb, ha nem is legmelegebb, de legcsapadékmentesebb nyara volt, és utána a második legmelegebb, így az átlaghőmérsékletet tekintve.

[00:12:31]Erre hogy lehet modellezni, vagy erre hogy lehet felkészülni akár erdészként, akár hát tűzoltóként?

[00:12:39]Hát ugye [torokköszörülés] a erdészeti kutatás kutatások nagyon régóta vannak.

[00:12:44]A legelső ilyen kutatások azok a a Kanadában voltak még az 1930-as években, ahol megpróbáltak kidolgozni egy egy tűzbeszélyességi indexet, ami ami amivel az volt a céljuk, hogy hogy nagyjából mindenféle erdőállományra alkalmas legyen, és kizárólag meteorológiai paraméterek alapján meg lehessen azt mondani, hogy különböző időtávokon a különböző biomassa vagy különböző mérető biomassza darabok azok hogyan válhatnak tűzveszélyessé.

[00:13:14]És ez ezt úgy hívják, hogy Fire Weather Index, amit egyébként az Európai Unió is adaptált a a tagországok területére.

[00:13:19]Így mi is ezt elkezdtük használni, mert jó jó néhány év és Dániellel csináltunk is több ilyen vizsgálatot erre vonatkozóan.

[00:13:32]Most legutóbb a 2011-től néztük meg ennek az indexnek a az értékei hogyan változtak Magyarországon a évszakonként vagy akár évenként.

[00:13:42]És kicsit így visszacsatolva Holfára még annyit szeretnék elmondani Bóhoz arra, hogy hogyan a könnyű biomasszának hogy alakul a vagy hát hogyan válik ez tűzveszélyes.

[00:13:54]És pont ennek a ennek az indexnek pont az a lényege, hogy ők egy olyan biomassza modell dolgoztak ki, ami azt vizsgálja, hogy a különböző méretű biomassza daraboknak hogyan tud változni a nedvességtartalma.

[00:14:04]Elsősorban a páratartalom csapadék és kis mértékben a hőmérséklet hatására és így négy fő csoportot külnítenek el.

[00:14:12]Ezt ilyen nagyon gyakorlatihasan egy órás, 10 órás, 100 órás és 1000 órás biomassza típusokra különtik el.

[00:14:19]hogy ez azt jelenti, hogy ilyen időtávon tud kiszáradni olyan mértékben a különböző mérté biomassza, amitl ő már hogyha ő meggyullad, akkor fönn tud maradni a az égés.

[00:14:31]És ugye a mi szempontunkból ugye az egy és a a 10 órás biomassza, vagy legalábbis korábban azt gondoltuk a korábbi évekre visszamenleg, amikor megnéztük, hogy a tüzek és a index értékei között vannak-e össze van-e összefüggés, és akkor akkor az látszott, hogy az egyes 10 órás biomassza vagy egyes 10 órás index, részindex az, ami így jól mutatja azt, hogy mikor alakulhatnak ki tűzvesz, tehát biomassza szempontjából tűzveszélyes időszakok.

[00:14:56]De de ahogy néztük 2011-től 25-ig a különböző évjártokat, akkor azt látni, hogy 2018 környékén volt egy volt egy törés abban a trendben, ami korábban azt mutatta, hogy egyrészt mikor kezdődik a tűzszon, illetve azt, hogy hogy mikor vannak a mikor vannak mondjuk a nagy kiterjedésű tüzek, és hogy hogyan van akkor egyáltalán a tűzszonnak a a mintázata.

[00:15:28]És ebből ebből az látszik egyébként is az az egy ilyen nagyon érdekes mintázat, hogy Magyarország az európai ország tagországhoz képest, hogy Magyarország gyakorlatilag korábban két tűzszon volt, hogyha szabad így mondani.

[00:15:42]Az egyik volt egy tavaszi időszak, amikor amikor a mondjuk a mezőgazdási munkákkal összefüggésben keletkeztek tüzek, és az bevándorolta az erdőbe.

[00:15:50]És van egy amik és akkor itt nagyon sok tűz volt, de mondjuk egy kicsit kisebb kiterjedésűek és nyáron volt ugyan kevesebb tűz, de ott ott tudtak kialakulni nagyobb nagyobb méretű tüzek, ugye, ahol már esetleg a a hosszan tartó szárászság miatt ugye kontrollási problémák alakulhatnak ki a a tűzoltás során.

[00:16:14][sóhajtás] és hogy a hát hogy a tűzkockatot ugye és emellett hogy hogy metológiai kockázatokat kell vizsgálni akkor mikor azt nézzük, hogy hogyan kő a tűzveszély.

[00:16:24]Emellett az ugyan statikus kockázati elemeket is érdemes megvizsáljunk, tehát azt, hogy hogy a mondjuk hol helyezkedik el az a adott erdőtet, vagy nem csak erdőtelt vegetáció, mert itt ig igen ezt az elején még talán lehet érdemes tisztázni, hogy mi ugyát mi az erdőtűznek a fogalma, mertogy ugye többféle statisztikát is lehet találni akár a hatóság honlapján vagy a az uniónak a különböző honlapjain.

[00:16:51]A tehát a mi statisztikáink azok a mi a tűzoltósággal össze van kötve a mi adatbázisunk, tehát mi azt pontosan tudjuk, hogy hány olyan esemény volt, ahol ők erdőtűzhöz ö vonultak, illetve hát az Uniónak a még vannak olyan egyrészt mi ezt közzétesszük az Uniónak az erdőtűz információs rendszerében, de láttam több olyan magyarországi cikket is, ahol a az Uniónak egy olyan statisztiká hivatkoznak, ahol egyébként műholdas méréssel határozza meg a Unió Kutatási központja egyébként hol voltak erdőtűzek, tehát hogy hogy ezek között lehet nagyságrendbeli különség is, illetve egyáltalán abban, hogy mit hívunk erdőtűznek, és az is egy ilyen kicsit ilyen magyar sajátosság, hogy alapvetően amióta a mi gyűjtünk adatokat erre és jogszabály alapján tesszük ezt, azóta mi kezetek óta a európai erdőtűzfogalmat használjuk, ami ami részben lefeli azt, hogy egyáltalán milyen fával bíott területet tekintünk.

[00:17:50]erdőnek.

[00:17:50]És ugye ebben van jelentős eltérés a különböző tagország között, hogy egy mediterráni országban már egy mondjuk egy 2 m magas fél hektáros mondjuk egy ilyen makiás vagy egy ilyen val val valami hasonló meditárni fajabból jutott, ami már erdőnek minőség nálunk egy kicsit ilyen értelemben szigorúbb a az erdőtörvény, de hogyha megnézzük a mi statisztikáinkat akkor és ott látunk benne, hogyha csak a tűzesítek számát nézzük, akkor is érdemes azt nézni, hogy nem nem feltétlenül tehát a ott amit lát átumszám, tüzeszámokat, azoknak csak egy része keletkezett a a hatóság által nyilvántartott erdőteleten, de van olyan további fával boyított terület is, ami egyébként a az európai fogalm szerint erdőnek minősül.

[00:18:32]És akkor így amikor azt és akkor akkor most mielőtt elveszünk a statisztikában, tehát hogy akkor van a az erdőtűz, Igen.

[00:18:43]az európai értelemben vett erdőtűz, ami végülis a magyar értelemben vett erdőtűz.

[00:18:47]Ez a lényege a dolognak, hogy így leegyszerűsítsem a hallgatóknak, akik az erdőtűzstatisztikákban nem annyira járatosak.

[00:18:56]Igen.

[00:18:56]Ja.

[00:18:56]És hogy akkor itt hogy milyen más számot lehet látni mondjuk, hogyha valaki itt itt Magyarországon szerintem ezeket látjuk.

[00:19:02][torokköszörülés] Hát a Igen, igen, de ugye a az Uniónak van olyan statisztikája is, ahol a műholdak által észlelt tüzeset számokat mutatják, és ugye a műholdak azok ugye nagyon picit, tehát ilyen egy hektár vagy fél hektáros tüzeket nyilván nem tudnak detektálni, mert ugye nincs olyan Ja és akkor ami mondjuk itt bekerül a mert a tűzoltóság jelentette, az nem feltétlenül kerül be a műholdas rendszerbe.

[00:19:24]Igen, igen, igen.

[00:19:24]Ugye ugye mivel, hogy mi itt a tüzeset, tehát a vonulási számok alapján kell nézni, ugye akkor ná az azok a a elszörnyű elszörnyedést okozó számok, hogyha megnézzük, hogy év éves szinten ugye itt, hogyha az erdőn, tehát az összes szabad tüzet nézzük, akkor ez ilyen 5 és 10000 közötti éves szinten.

[00:19:44]És mondjuk ebből az erdőtűz az olyan 500 és 1000 közötti számot mutat évente, és ami még egy ilyen szintén magyar sajátosság, hogy a ezeknek a magyarországi erdőtűzeknek a [horkantás] 30%-a az ilyen fél hektár, vagy még az alatt annál is kisebb.

[00:19:59]K kicsit igen a itt a visszatérve, hogy fel lehet-e készülni egyáltalán a a ilyen nagy fokú változásokra, de ugye azért pozitív dolgok is történtek, csak itt beszélgettem én is előtte tűzoltókra, és mondták, hogy azért régen ezek a tarlóégetésből származó tüzek azért az egy egész szezont elvittek, tehát hogy egész nap vonultak a tűzoltók, mert mindenki így kicsit meggyújtotta a tarlót, és akkor vitt magával elég sok mindent.

[00:20:30]De hogy ez azért javult, viszont lehet, hogy a tűzintenitás az viszont durvább lett amiatt, hogy ilyen hosszú száraz időszakok vannak.

[00:20:38]Tulajdonképpen az, hogy most egy pillanatban milyen a tűzeszélyességi index, vagy hogy milyen körülmények alakulnak ki.

[00:20:44]Az nem biztos, hogy szorosan összefügg mondjuk a klímaváltozással.

[00:20:48]Nyilván itt inkább tendenciákat kellene nézni, és hogyha a globális tendenciát nézzük tűzoltó szempontból, és ami számomra nagyon fontos, hogy annak ellenére, hogy mindig a tüzek számának növekedéséről beszélünk, ez a nemzetközi statisztikák alapján nem föltétlenül igazolható.

[00:21:05]Az viszont igen, hogy a leégett területek nagysága az drasztikusan növekszik.

[00:21:10]És mint tűzoltó számomra még fontosabb az, hogy a a növekvő leégett területekhez, hogy ha megnézzük, hogy mennyi oltási költséget rendelünk, mennyit kellett költeni azért, hogy azokat a egyre nagyobb leégett területeket el tudjuk oltani, annak a költsége még drasztikusabban növekszik.

[00:21:31]Úgyhogy nyilván ez egy számos kérdést felvett az eddigi tűzoltótika hatékonyságával kapcsolatban, vagy egyébként arra vonatkozzon, hogy hogyan tudunk mi is ezekre a kihívásokra választ adni.

[00:21:50]Nyilván, hogyha az adott pillanatra vetítem, van egy ökölszabály, hogyha 30 cus fok fölötti a napi hőmérséklet, a páratartalom, ami egy roppant fontos tényező, és a mai napon még a tűzoltó taktikában ez Magyarországon nem kap elég hangsúlyos szerepet, ha az 30% alatti, illetve ha a szélsebesség 30 km/ó fölötti, akkor szoktuk mondani, hogy térdre imára, mert akkor a jelenlegi eszközeink hatékonysága az drasztikusan csökken.

[00:22:24]Úgyhogy amikor a tüzek elleni védekezésről beszélünk, akkor az első szempont annak ellenére, hogy én főleg tűzoltó szempontból próbálom megközeleni ezt az egész kérdést, mégis én magam is amellett teszem le a voksot, hogy a megelőzésnek óriási fontossága van.

[00:22:37]A másik, hogyha már kialakult a tűz, nem sikerült úgy megelőzni, hogy ne keletkezzen.

[00:22:44]Most mindegy is, hogy a keletkezési ok az mi volt.

[00:22:47]A másik nagyon fontos, hogy a lehető legkorábban tudjuk készlelni.

[00:22:52]A jelenlegi rendszerben.

[00:22:55]Gyakorlatilag a tűzoltóság most megvárja azt, hogy valaki bejelentse a tüzet, és majd utána beindul a szokásos protokoll, kiérkeznek és megkezdődik az oltás.

[00:23:04]Na most a civil bejelentés és a tűz keletkezése közötti idő, hogyha ez túl sok, akkor a tűzoltók mire kiérkeznek, akkor gyakorlatilag a rendelkezésre álló eszközök, mindegy, hogy humán vagy a tartályban lévő víz, az nem elegendő ahhoz, hogy azt a tüzet kezelni tudjuk.

[00:23:24]Úgyhogy második szempontként én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy korai előrejelző vagy tűzdetektáló rendszerek legyenek.

[00:23:30]Ebben én nem gondolom, hogy föltétlenül a hagyományos módszereket kellene követni.

[00:23:41]Tűztorony.

[00:23:42]Tűztorony.

[00:23:42]Ugye emlékszünk Soprón, ha már így az erdészetről beszélünk, a Soproni tűztorony.

[00:23:47]Ezt nem nekünk kellett kitalálni, hanem a dé nagyapáink, nagyszüleink is tudták ezt, hogy ha nem is építettek a templomtoronyba, fölmentek is, ott nézték, hogy ha gabona lángra kap.

[00:24:01]Nyilván nem egész évben, hanem bizonyos időszakokban, amikor már nagyon ott tartott a gavona, hogy hogy kenyér legyen belőle, akkor márpedig volt szolgálat, hogy figyelték, és ha gyorsan észlelték, akkor meg tudták akadályozni.

[00:24:16]Ha késő észleljük a tüzet, akkor gyakorlatilag nincs annyi erőforrásunk, hogy ezt meg tudjuk akadályozni.

[00:24:25]És hogy lehet észlelni?

[00:24:25]Én láttam egy dokumentumfilmet, nagyon szeretem a dokumentumfilmeket, és abban talán eg németek próbálkoztak ezzel az elektronikus orral, ugye ami olyan PM2 és vers vagy 10-es vagy nem tudom milyen ilyen füst részecskéket érzékel, és akkor nagyjából jelzi egy erdő részetnél, vagy egy erdő területnél, hogy hú, itt valami füst van.

[00:24:47]Nem tudom, hogy egy szalonna sütésre, aki vonal után az egész tűzoltóság az mennyiben jó, de én én ilyet láttam, hogy milyen milyen mondjuk épkézlábab ötletek vannak.

[00:25:00]Én nagy kritikusa vagyok ennek a megoldásnak.

[00:25:02]Kaptam már olyan fejleszt EU támogatással fejlesztési projektet bírálni, hogy hogy nem tudtam pozitívan értékelni a kapott eredményeket.

[00:25:13]Ö nyilván itt a stúdióban is van küstérzékelő, és ez zárt térben egy teljesen normális és egy hatékony megoldás.

[00:25:21]De azért azért, mert ez a módszer zártérben jól működik és biztonságban érezhetjük magunkat, ez nem igaz nyílt térre.

[00:25:30]Valami más fizikai jellemzőt kellene keresnünk ahhoz, hogy egyébként hasonló hatékonysággal a tüzet észlelni tudjuk.

[00:25:38]Itt nagyon gyakran felmerül a hőkeráknak az alkalmazása.

[00:25:43]Viszont figyelembe kell venni azt, hogy a holvá elhelyezzük a hőkamerát, mondjuk egy torony tetejére.

[00:25:52]Több kilométer távolságra keletkezhet a tűz, és nyilván általában így is történik.

[00:25:57]És azt a néhány négyzetméteres tüzet hőkamerával, hogyha nincs a közvetlen látótávolságon, nem zavarja semmi, akkor rendben van.

[00:26:09]Mondjuk, hogy észelhetjük, de ez valójában nincs így, mert maga az erdőt takarja el.

[00:26:14]Viszont a füst az mindig fölemelkedik a koronaszint fölé, és ez többnyire vízgőzből álló egy ilyen füst elegy, gázelegy.

[00:26:24]És ha azt nézzük, a sötét háttér előtt lévő fehér vagy fehére szürkés füst, az nagyon jól kontrasztol, és sima kamerával is jól elkülöníthető.

[00:26:40]A környezetétől is úgy lehet érzé tüzet érzékelni.

[00:26:42]kell tenni ezeket a kamerákat, mert nekünk most volt a gyakorlaton ugye ez minden most már ilyen katasztrófavédelmi minden megyei vagy vármegyei most már nem tudom éppen melyik van kirendel vagy értem van egy drónos egység ugye akiknek van lehet vele embert keresni lehet erdőtüzeknél azért az nagy segítség lehet de most pont az emberkeresésnél 40 fokban volt a gyakorlat nagyon mókás volt hogy azért lehet látni hogy kicsit piros mo de hát az egész piros.

[00:27:15]Tehát amire ugye optimalizálva volt ez az egész, hogy hát itt egy egy erdőben azért vagy egy szabad területen azért nem leszek ilyen hővérsék.

[00:27:23]Hát akkor azért elég furra, de hát tűzre az még például tök jó.

[00:27:28]Én a hőkera alkalmazását inkább másodlagosnak tartanám.

[00:27:31]Elsősorban a vizuális.

[00:27:33]Igen.

[00:27:33]A sima.

[00:27:33]Én meg vagyok róla győződ.

[00:27:35]És ez is drónnal.

[00:27:37]Nem, nem.

[00:27:37][torokköszörülés] Nagyon jó volt a kérdés, mert épp arra akartam utalni az előbb, hogy a klasszikus megoldásokat az óriási költségek miatt én nem föltétlenül támogatnám minden esetben.

[00:27:47]Tehát ha arról van szó, hogy mondjuk az egyik legveszélyeztetettebb megye, Bácskiskum megye is teleraknánk ilyen kamerákkal, az bizony több 100 millió Ft-os költséget jelentene.

[00:28:00]Viszont ma már vannak olyan korszerű eszközök, amikor nagyon helyesen, kockázat alapon határoznánk meg, hogy mikor van szükség arra, hogy körbetekintsünk a az adott területünkön vagy az erdő fölött.

[00:28:14]És ezt egy drónfészekből indított drónnal nagyon könnyedén meg lehet oldani.

[00:28:17]Nyilván most nagyon leegyszerítjük a képletet, és aki ezzel foglalkozik, az egész szépen, augusztus 20 gyakorlatilag.

[00:28:24][nevetés] Igen, mondhatjuk.

[00:28:27]Nyilván ezt, ahogy említettem, hogy ezt optimalizálni kell.

[00:28:32]Nem szabad hagyni, hogy csak a klasszikus terminológia, csak a klasszikus módszerek érvényesüljenek, mert annak a költsége nyilván az is drasztikusan növekszik, és az új korszerű eszközök lehetőségeit kell megkeresni arra, hogy optimalizálva tudjon kiszolgálni bennünket, és valóban hatékonyan szolgálni a tűzvédelmet.

[00:28:52]Igen, de ez nagyon sok ilyen adaptációs technikánál előjön így a klímaváltozás kapcsán, hogy most már potenciálisan olyan nagyok a károk, ugye amit itt is hangzott, hogy sokkal nagyobb az oltási költség is, hogy a megelőzés re fordított költség az egyre jobban megéri.

[00:29:07]Ugye ez sajnos a klímaváltozásnak egy ilyen szomorú hozadéka, hogy ilyenekből is érdemes invesztálni, amiben mondjuk korábban nem volt, nem érte meg.

[00:29:16]Tehát van egy, elnézést, van egy ilyen megelőzési paradoxon, tehát hogyha valahol jól működik a az erdőtűzmegelőzés, például itt is elhangzott, hogy Magyarországon kisebb tüzek keletkeznek.

[00:29:28]Ez részben azért van, mert jól képzettek és gyorsak a tűzoltóink.

[00:29:35]És hogyha jól csináljuk a megelőzést, kevesebb a tűz, akkor előfordulhat, hogy azt hiszik a döntéshozók, hogy a megelőzéssel nem kell annyi pénzt költeni, mert ha belegondolunk, azért akár sajtó szempontjából a megelőzés sokkal ritkábban kerül bele a médiába.

[00:29:49]Tehát hogy amikor sokszor a magyar média is az erdőtűz problémával foglalkozik, az akkor van, amikor már nagyon nagy erdőtek vannak, akár nálunk, akár [horkantás] máshol.

[00:30:00]Az, hogy készítjük elő a tűzpásztákat, vagy adott esetben milyen egyéb megelőzési beavatkozásokat kell tenni, azért az egy kevésbé mutatható, ám de költséget jelentő dolog.

[00:30:11]És a korai észlelésnél is ez a megoldandó probléma, hogy ezek a drónfészekből emelkedő drónok, ezek tudnak működni bizonyos helyeken akár tornyokra is rá lehet rakni.

[00:30:20]Ott ilyen bürokókratikus akadályok szoktak lenni, hogy nem szeretném, hogy odarakd, mert ez az én tornyom.

[00:30:26]Tehát, hogy ezeken túl kell tudnunk lépni, de utána valakit oda kell tudni ültetni, mert hogy nézze, hogy nézze is, mer hogyha jön egy riasztás, mondjuk az már a ri ha már jön riasztás, az nagyon profin meg van szervezve, de vannak olyan esetek, amikor viszont ki kell szűrni a hibás riasztásokat, hogy akkor ne vonuljon a szer, ahogy el is hangzott korábban, mert ugye lehet a vízgőzt sok mindenki bocsájthatja, lehetnek olyan területek is, ami hibás.

[00:30:52]Ezt egyébként a lengyelek és a németek már a 70-es éves években ilyen tév kamerával egész jól bejátszották, de erre valószínű erőforrást kell majd biztosítani, hogy Bácskiskumban, budapesti agglomerációban, illetve más magas kockázatú területeken ezt a korai észlelési rendszert működtessük.

[00:31:11]Ö nagyon érdekes egyébként, mert ez a AI-os képfelismerés, képelemzés, ez én csak így a rák diagnosztikában ismerek elég sokakat itt Magyarországon, akik ezzel foglalkoznak.

[00:31:23]Tehát ugyanaz a logika sok szempontból.

[00:31:25]Tehát ez lehet, hogy ezt a hogy valaki nézze, ezt egy előbb-utóbb ki tudja váltani.

[00:31:30]Talán nem tudom, hogy erre mennyire mennyiben haladunk ebbe az irányba, vagy mennyiben megbízható.

[00:31:37]Ez szerintem olyan drasztikus a fejlődés, hogy egyszer csak megérkezik és meg lesz oldva az a probléma.

[00:31:44]Ö, hogy ez mikor következik be, nem tudom megjósolni, de az AI szerepe az vitathatatlan a a tüzek érzékelésében, megelőzésében, detektálásában, a kockázat meghatározásában, az azt gondolom, hogy hogy vitathatatlan lesz a jövőben.

[00:32:01]De itt már arról beszéltünk, hogy hogyan előzzük meg mondjuk tűzfászták kialakításával, vagy hogyan észleljük, ha tűz van.

[00:32:07]Tehát azért azt lehet látni, hogy a tüzeknél azért mi emberek vagyunk, akiktől ez keletkezik.

[00:32:14]Tehát az erdők egyelőre még nagyon ritkán gyulladnak ki maguktól, hogy ott csak ott egy erdő és hirtelen így gondol egyet és már régis.

[00:32:23]Ez a sivatagi sóban láttam utoljára ilyet, amikor a nem tudom, szövőmadár fészkén valami vízcseppen ugye pont úgy sütött át a nap, hogy az fókuszálta, mint egy lencse, és akkor kigyulladt a fészek.

[00:32:37]Tehát azért ennek nagyon kicsi az esélye itt Magyarországon.

[00:32:40]És ugye néztem a statisztikákat, ugye vannak egyébként ami szerintem tök jól működik Magyarországon, hogy működőképes dolgokról is beszélünk, hogy ezek a megyei tűzmegelőzési bizottságok szerintem azért nagyon szerintem profin működgetnek, működnek.

[00:32:56]És ugye ott egy ilyen viszonylag bevett adat az, hogy Magyarországon a a az itt keletkező erdőteknek a 99%-a valamilyen emberi okhető.

[00:33:10]Nyilván van a villámcsapás még ezenkívül, tehát mint egy ilyen gyakori ok.

[00:33:15]Tehát a villámcsapásokban azért nagyon nagy tüzek ritkán lesznek.

[00:33:18]Talán nem, mert ott belecsapál egy nagy fába, az kigyullad, leég és akkor általában esik is, ha már villámlik.

[00:33:24]Tehát a páratartalom meg tudom, hogy ez nagyon általános, de hogy azért inkább arra próbálom azt szerelni, hogy inkább abban, hogy valaki bográcsozik, vagy a másik kedvencem a mezőgazdasági gép melletti dohányzás, amikor csak valaki elpattint egy csikket vagy nem tudom én, ugye elég szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a mezőgazdasági géppel hogy lehet így forgolódni, ugye, hogy készítsünk mindig, amikor aratás előtt egy ilyen tűzpásztát közel az országúthoz, meg nyilván nagyon szépen ez le van írva.

[00:33:53]a tűzvédelmi előírásokban, de ami mégis engem elgondolkodtatott, itt elolvastam debreceni úr tanulmányát, ami szerintem egy nagyon-nagyon informatív és izgalmas olvasmány volt.

[00:34:06]Ő 2011 és 20 között 63175 tűzoltói beavatkozást igénylő vegetációt vizsgált meg az adatlapok alapján.

[00:34:18]És ebből az jött ki, hogy 51556 esetben ismeretlen volt a tűz keletkezésének az oka.

[00:34:29]És én én rögtön ugye, mint nagy AI rajongó, hát próbáltam, írtam a a Cloud-nak, hogy gyűjtsön más ilyen statisztikai adatokat, amit csak talál tanulmányokban.

[00:34:43]És itt volt a legegyszerűbb, hogy Kenka tartományban 2020 5-ben 36 vizsgált tűzből.

[00:34:52]3% volt, ami ismeretlen volt.

[00:34:56]Katalóniában 437 tűzből 51.

[00:34:59]Ugye így Castilla Lamancában egy évtizedben 2200 vizsgált tűzből 17% volt.

[00:35:07]Portugáliában 20% alatt van.

[00:35:12]És talán ez az egyik legtanulságosabb, mert ott ugye a 80-as években ez 80% fölött volt, tehát egy elég magas arány volt.

[00:35:20]Az EU átlag az 19 országot nézve ez az Efis Fire database szerint 50% volt, és Magyarországon meg ez 81,6 ugye egy ilyen adatdömping után, hogy ez miért baj, vagy baj-e, hogy csak ennyit tudunk, vagy tényleg itt tényleg minden benne van az adatbázisban, és ezért van olyan tűz is, ahol nem is vizsgálják, mert hogy most kijöjjön egy felügyelő a tűzolságtól, aki örül, hogy él, és megnézem minden tüzet, az nem biztos, hogy reális, de hogy ez jó-e így és hogyha hogy lehetne, hogy ez jobb legyen, és miért lenne jó, ha jobb lenne?

[00:35:57]Ezt próbálom így a logikailag levezetni.

[00:36:01]Hát igen, mindenki jobb lenne, hogyha csak hogyha több esetben lehetne megmondani azt, hogy milyen jó volt a valós tűzok.

[00:36:07]Egyébként most még, hogyha plusz a még a 20-tól 25 még a követ a elmúlt öt évet is hozzátesszük, akkor meg még rosszabb helyzet, mert akkor már 78000 tűzesett, és abból 18000 az erdőtűz.

[00:36:19]De azért igen.

[00:36:21][torokköszörülés] És eb ez ugye több mindenre lehet használni a azt az adatot, hogy egyébként milyen okból keletkeznek a tüzek, és hogyha azt hozzávesszük, hogy az milyen országrész, milyen milyen időszakban, milyen körülmények között keletkezett, akkor az az sok mindenben segít.

[00:36:36]Meg arra lehet építeni szakmai paneleket, akár a kommunikációt, vagy vagy erdőművelési módszereket.

[00:36:42]És igen, [torokköszörülés] ez ez ez kicsit sok volt, és ilyen értelemben a több európai országban is ez probléma volt.

[00:36:49]És néhány évvel ezelőtt a Európök kutatási központjának az eritusz munkacsoportja végzett egy olyan tanulment, hogy összegyűjtötték a tagországban, hogy egyáltalán hogy alakul náluk a statisztika.

[00:37:02]és amit itt elhangzott, ezek így nagyjából ülnek is, illetve megnéztek azt, hogy hogy milyen tűzok vannak, hogy legyen egy lehessen egyáltalán egy egységes sémát kialakítani arra, hogy hogy amikor lerögzített az ott egy adott lapon egy tűzesetet, akkor ott ott egy egy ilyen étlap volt ugyan váztani, hogy akkor ez ott ez ez meg ez volt a tűzok, ami arra jó, hogy összehasonlítatók legyenek a tagországoknak, illetve tagországon is az egyes évjáratok.

[00:37:29]És igen, ez nálunk is, ezt mi is észrevettük.

[00:37:30]Ezt ezt Dániel még egy korai tanulmányában már ezt részletesen kifejtette, és ott ugye még a jog j következményekhez is kapcsolódhat ugye, hogy igen, mert ez szerintem azért mindig fontos, hogy csak így jogászként mondom ugye, hogy mindig szokták mondani a büntetőjogban, és a legfontosabb az, hogyha legyen következménye és viszonylag gyors idő és viszonylag sok embert fogjanak el, nem azt, hogy 10 évre itt éljék, sokkal jobb az errettés, h őt egyáltalán felelősségre vonják azért, amit hát hogy én az gyűjtés részem az, hogy akkor az esetleg majd ő megvilágítja a jogi részét, de hogyha adatgyűjtési szempontból nézzük, ugye akkor egy sok egyrészt, hogy egy ugye van egy szabályzat arra, hogy a tűzoltóságnak tűzoltosság hogyan rögzíti az adatlapra a tűzokat.

[00:38:16]I illetve azért azért próbáltunk ebben annyi annyit annyit fejlődni, hogy a ezután eus tanulmány után mi ezt leegyeztettük a katasztrófédelem és azóta adaptáltuk ezt a tűzok sémát.

[00:38:24]És egyébként most van egy pici fejlődés, mert az a három év vagy négy év, amióta alkalmazzuk, azóta már lement 60%-ra ugye kicsit alá az ismeretlen tűzoloknak a száma.

[00:38:36]De ez de ez egyébként ez nem azért van, mert a tűzolta egyébként nem tudja megmondani azt, hogy ott az adott tűz az miért keletkezett, hanem arra szabály, tehát azt nagyon viszonylag szigorúan szabályozza a a tűzoltóságnak az első, hogy milyen esetekben kell tűzvizsgálatot indítani.

[00:38:52]És ahogy említettem, ugye nálunk a tüzeknek a majd 30-40%-e az olyan kis pici, amikor egy lapáttal elcsapkodják, és akkor ott igazából ott volt egy adatlapot fölvettek, hogy itt jártam.

[00:39:07]elottam és akin ott egyből a valami egymézögíteni ahol van tűzvizsgálatott az egy hosszodalmasabb folyamat és ott nagyrészt ugye föl is lehet föl is lehet deríteni.

[00:39:21]Köszönöm, hogy a tűzoltós oldalról elmondtad, mer nagyban megkönnyíted a dolgomat, hogy a kollégákat megvéded, hogy nem azért, mert egyébként nem tudnák megállapítani, hanem nyilván a környezet olyan, mint a motiváció, mint pedig, ahogy elmondtuk, hogy ezek a kis területű tüzet területet érintenek, akkor lehet, hogy maga a hosszabb oknyomozás az akár költségoldalról is sokkal nagyobb teherz.

[00:39:47]Valószínű szét kell választani.

[00:39:49]Igen, ez azért összetettebb dolog.

[00:39:52][torokköszörülés] en ismeretlen tűzok, mert hogyha azt mondja a protokol, hogy bizonyos egyéb eljárási következményei vannak, hogyha én megjelölöm azt, hogy itt ezt valaki hanyaggondatlanság, vagy hogy ezeket előszedjük.

[00:40:06]Igen, ez történt, és utána nekem még tűzvizsgálatot kell csinálni, feljelentést kell tenni, és a a pici tüzet azért ne relativizáljuk, ugye, mert azért egy 5000 nmes tüzet eloltani 40 fokba, az is nagyon nehéz.

[00:40:16]És azért van mákunk, mert ügyesek a kollégák és eloltják.

[00:40:23]Mindenki védi a kollégá.

[00:40:23]Olyan jó érzés.

[00:40:26]Köszönöm szépen.

[00:40:26]A mer sokszor együtt töltja azt Erdész, természetvédelmi őr mindenki, mert ilyen szempontból amikor van egy erdőtűz, szerintem ez a legjobb példa arra, hogy mindenki tud együtt dolgozni, mert aki egy ilyen erdőtűzben már volt, az tudja, hogy ott ott nagyon egymásra vagyunk utalva.

[00:40:40]De a megoldás az az lenne, mert ugye a statisztikákra lehet építeni a megelőzést, meg a különböző megelőzési beavatkozásokat.

[00:40:46]És erre volt is már egy kezdeményezés, hogy vélelmezett tűzok néven be lehessen úgy xelni azt, hogy vajon, mert nagyon sok minden oko lehet ez eldobott cigicsik, lehet bogás, ott hagyott tábortűz.

[00:41:02]Van olyan, amit nem is gondolna az ember, amikor beszorul a fékje a tehervonatnak, amit régen krampácsoltak.

[00:41:08]azul, akkor meghúzza a szikrát, végül akár több kilen vannak ilyen tüzek, lehet látni néha a képüket is a a sí mellett indulva.

[00:41:19]És hogyha ennek nincs ilyen nagyon sok bürókratikus, adminisztratív következménye, azt ma jelenteni kell a már főtájé, akkor ezt be lehet ezt ezt akkor be lehet írni a statisztikába, és ezzel mi tudunk számolni, és bizonyos esetekben meg nagyon komoly tűzvizsgálatot folytat le a tűzoltóság.

[00:41:35]Tehát szerintem így a statisztikákat ilyen szempontból a helyükön kell kezelni.

[00:41:39]Az egyik az egy ilyen közigazgatási, szabálysértési jogi, büntetőjogi, a másik meg egy ilyen tűzmegelőzési célú statisztika kell, hogy legyen.

[00:41:47]És ebben egyébként a terepen dolgozó erdész és tűzoltó kollégák partnerek.

[00:41:51]Tehát már amikor egyik tűztől vonul az ember a másikhoz, és még papírozni is kell, akkor az nem a legnépszerűbb feladás.

[00:41:59]Hát de most nem kell papírozni, mert minden digitális szín.

[00:42:02][nevetés] De én azt most az maradjon meg, amit Péter említett, hogy van azért előrelépés, és hogyha ebbe az irányba megyünk, akkor ezek a most csúnyának tűnő statisztikák szépen javulni fognak.

[00:42:16]Igen, de szerintem ez nagyon fontos.

[00:42:18]Tehát én azt látom, én én nekem erre nem őszintén nem gondoltam rá, hogy milyen jó, hogyha tudjuk, hogy mitől keletkezett a tűz.

[00:42:24]Tehát hogy mert azt gondolnák, hogy biztos mindenki eldobálja a cigit, és akkor ebből van a baj.

[00:42:30]De hogy nagyon sok minden más van, amit utána lehet kommunikálni, hogy ezt ne csináld, vagy hogyha látszod más csinál ilyet, akkor szóljál rá.

[00:42:37]Vagy az iskolákban, mondjuk el a gyerekeknek, vagy nem tudom én üdülőkörzetben, mondjuk a mátrában beszéljünk arról, hogy mi lehet ennek az oka, mert akkor ez nagyban hatékonyabbá teszi a kommunikáció.

[00:42:49]tavaszi időszakban egyébként az egyik legjelzőbb ugye amikor nagyon tetszik a gyerekeknek vagy a lakosságnak, hogy van a nyárfa helyés, ugye az ki lehet próbálni, hogy milyen gyorsan fut a tűz, [torokköszörülés] és akkor utána baj van.

[00:43:01]Vagy egyébként kétre vezett, amikor Vasmegyében volt ez a nagy 1000 hektáros tűz, ott egyébként abból keletkezett a tűz, és az le is van írva a kollégáknak a tanulmányában, hogy egy százúzót küldtek ki ott, hogy csináljon rendet, és ugye ott ilyen kabicsos talaj van, és a százúzó ugye szikrát vetett, és a tallóról betergyott egy feny erdőbe, és aztán azt az egész tömbet utána elpusztította sajnos ez a tűz, de hogy hogy ő és azt is látjuk, azt ő ugye szerencsére Az is már most már több mint másfél évtizeden működik, hogy a tűzoltóság koordinátával rögzíti azt, hogy hogy hol történt az a tűzeset.

[00:43:40]Tehát most már elég jól lehet azt egyébként ténomatikai módszerekkel elemezni, hogy hogy hol kell kezdtek tüzek, milyen milyen milyen időszakban, vagy vannak olyan országrészek, ahol egyébként visszatérő probléma ez.

[00:43:50]Tehát, hogy most már ezek nagyon, tehát nagyon sokan adat van egyébként ezeken az adatlapokon, amiből lehet következtetéseket levonni, hogy merre kéne fejlődnünk.

[00:44:03]Egyébként én nekem nagyon érdekes, hogy ez csak szubjektíven így élem meg, vagy ez objektíven így is van, hogy a tűzgyújtási tilalom az valahogy mindig sikeresebb, mint a vízkorlátozás, nem?

[00:44:15]Tehát, hogy vagy ne kiabáljuk el, mert akkor megint a megelőzés megelőzéséről lesz szó, hogy át ez nem is kell, ez a tűzgyújtási tilal.

[00:44:25]Talán azért kezdenek belefáradni az emberek most az ilyen hosszabb száraz időszakban.

[00:44:30]hogy hogy mégis csak próbálnak gyújtani.

[00:44:32]Aki látott már egy erdőtüzet, tehát azt látjuk például Bácskiskumban, akik már nagyon veszélyes tüzet láttak, akár a tanyán élők, ők nagyon odafigyelnek.

[00:44:41]Én úgy látom egyébként, hogy a turisták is és az erdőlátogatók is ezt egyre jobban elkezdték betartani most így, hogy pereg az erdő és ropog, talán mindenki mindenki hamarabb érzi.

[00:44:54]Van szerepe a tűzgyújtást tilalomnak, tehát tényleg odafigyelnek az emberek.

[00:44:59]azért kisebb könnyítéseket kapott az erdőtörvény, hogy a cserkészábor se halljon éhen.

[00:45:04]Tehát zárt tűzterű szikrafogóval ellátott ilyen üstházba például lehet melegíteni dolgokat, vagy mindenkinek szoktuk javasolni ilyenkor, hogy vegye elő a gázgrillt, vegye elől a villanygrillt, és szerencsére sokan hallgatnak is a az információra, tehát hogy ezt mindenkinek köszönjük Magyarországon, hogy segít benne.

[00:45:25]Igen, az erdőben azért villanygrillhez elég nagy aksit kell vinni.

[00:45:29]Végülis addig elh elégeti azt a kalóriát, amit ott elfogyasztanak.

[00:45:33][nevetés] Nem mindig az erdőben keletkeznek.

[00:45:35][horkantás] Tehát hogy ugye viccel viccelek.

[00:45:35]Értem, értem.

[00:45:39]De most eljöttünk a azt hiszem a legizgalmasabb részéhez a beszélgetésnek, hogy hát hogyan oltjuk el ezeket a tüzeket, mert szerintem ez mindenkiben az van.

[00:45:55]Így beleég a a retinájába, meg ezek a történetek, hogy majd jön a nagy kanader gép, amelyik ott fölszippantja a vizet, és akkor ilyen odafordul, kidobja a vizet, visszaszáll, és ezt csinálja egész nap.

[00:46:11]vagy ezek a nagy, nem tudom, ilyen Airbus meging gépek, amik meg van töltve ezzel a piros retardáns anyaggal, és akkor azt ledobja, és akkor így tehát azért aki már így volt erdőtűzoltásban, hát általában egy szikracsapóval, vagy ott áll a füstben és szív ás ugye, vagy ami még a van ez a háti puttony permetező, ami hogyha motoros, az egészen csodálatos már, mert nem kell egész nap pumpálni a dolgot.

[00:46:37]De elsőként ami Ágostonnak egyébként szakterülete, vagy amivel nagyon sokat foglalkozott, és az elkezdtem olvasni és hát letehetetlen a ez a légi tűzoltásnak a a kérdései.

[00:46:54]Ugye amit most Magyarországon láttuk most több helyen is ezt ott dédestolságnál ugye ez a két két helikopter is részt vett a beavatkozásbant hogy ez mennyiben hatékony, mert én tudom már mi erre a válasz de hogy ez ez tényleg hatékony, vagy mire lehet jól használni.

[00:47:17]Igen, a korrekt válasz az az, hogy az ottl függ.

[00:47:18]Igen, [horkantás] hogy mennyire hatékony a a tűz azt, hogy hogyanjuk el, ez nagyban függ, hogy milyen taktikát választunk, hogy milyen a tűz intenzitása.

[00:47:29]Nyilván számos dolog domboldalon, hegyoldalon milyen a talaj, milyen erdőt kell oltani, vagy milyen vegetációt kell oltani, nagyban függ a hatékony oltás.

[00:47:42]De ugye a légi tűzoltást tekintjük, a a tűzoltás, ha úgy tetszik, a koronájának az az égköve, hiszen az az nagyon jól mutat mindenütt, bárhol is nézünk egy riportot róla, és csak zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy minden egyes komoly tűzről készült riportban a légitűzoltás legalább egy snitt erejéig fog szerepelni.

[00:48:00]Tehát ez azt jelenti, hogy roppant látványos.

[00:48:05]elég férfias is azért nagy sebességgel egy nagy berepülve a füstbe veszélyeket vál és itt szoktam mondani a hallgatóimnak hogyha hölgyek vannak közöttük hogy szeretnék-e, hogyha olyan pilóta lenne a férjük, mert ez a világ legveszélyesebb, egyik legveszélyesebb foglalkozása.

[00:48:28]minden évben veszítünk el pilótát.

[00:48:30]Nyilván most nem hazai környezetre gondolok, hanem nemzetközi vonatkozásban.

[00:48:34]Nekem is van olyan volt vagy egy pilóta ismerősöm, akit konferenciáról nagyon jól ismertem, és a következő konferenciában nem volt, és Ausztráliában esett le egyébként.

[00:48:47]Hárman haltak meg sajnos.

[00:48:47]Tehát a világ legveszélyesebb, egyik legveszélyesebb foglalkozása.

[00:48:52]És akkor pontosan ezek a a tulajdonságok vagy jellemzők, amik itt említésre kerültek, hogy alacsonyan repülnek nagy sebességgel, a szárnya beleér a a füstbe, megy a lángnyelvek nyaldossák a gép alját, kanyonokba repülnek bele.

[00:49:09]azért lássuk be, hogy ezek a gépek, amikor oltóanyaggal vannak tele, akkor közel a maximális felszálló súly közelében vannak, és úgy manőverezni olyan helyeken azért az nem egyszerű.

[00:49:25]És számos esetben emiatt történik, elvesztik a az orientációjukat, és és a füstbe repülve beleakad a szárny, vagy egyszerűen a gép teljesítménye nem elég, hogy abból a helyzetből kikeveredjen.

[00:49:37]Sokat beszélek róla, de megpróbálok a lényegre koncentrálni, hogy miért nem hatékony ez a légi tűzoltás jelenlegi módja.

[00:49:48]Megpróbálom nagyon egyszerűen levezetni.

[00:49:50]Ahhoz, hogy a tüzet el tudjuk oltani, a tűz intenzitásához mérten kell egy fedettségi szint az oltóanyagnak, ami annyit jelent, hogy 1 négre mennyi mennyiségű oltóanyagot bocsátunk ki.

[00:50:01]Ez lehet már 0,4 kg/ nm, de a legnagyobb mennyiség az körülbelül 5 kg, aminél körülbelül meg kellene, hogy álljunk.

[00:50:13]Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy 6 kg-tól vagy 5 kg-tól többet egy kifejlett erdő levélzetére nem tudunk több vizet tenni.

[00:50:22]Ezt az erdészek meg tudják erősíteni.

[00:50:28]És hiába teszünk többet, az le fog csorogni, és nem vesz részt a hűtésben.

[00:50:35]Tehát az egyik, hogy mennyi a fedettségi szintje az adott területnek.

[00:50:37]A másik pedig az, hogy milyen széles a nedvesített zóna.

[00:50:40]Ökölszabályként el tudjuk fogadni azt, hogy a láng hosszúságához mérten, hogyha duplálja a nedvesített zóna szélessége, akkor és megvan a fedettségi szint, akkor az elfogadható hatékony tűzpásztának, védelmi vonalnak.

[00:50:58]Na most amikor látjuk, hogy ezeken a nagy repülők kibocsátják az oltóanyagot, akkor roppant látványos, hogy hogy a kieresztés után szinte szétrrobban a levegőbe.

[00:51:10]De ez a látszólagos robbanás az azt is eredményezi, hogy a talajra érve a szórásképe az oltóanyagnak az roppant hektikus.

[00:51:19]Van, ahol a szükséges oltóanyag többszörösét találjuk, ha megmérjük.

[00:51:24]És van olyan hely is, ahol sokkal kevesebbet, mint amennyi elég lenne ahhoz, hogy a tüzet elolts egyébként nyilvánvaló, amikor vízzel oltunk, vagy lehet habképzőanyagot hozzákeverni, de am ez a piros cucc az micsoda?

[00:51:37]Igen.

[00:51:37]Ez ammóniumfoszfát, ammónium polifoszfát alapú vegyületek.

[00:51:40]Ezeket is be kell keverni vízzel.

[00:51:43]Most ott tart hál istennek már a szakma, hogy körülbelül 15%-os bekeveréssel azt mondjuk, hogy kellően hatékony ez a vörös egyébként ez nem vörös, a természetes színe, ilyen sárgás, fehéres valami, de azért, hogy el tudják különíteni egymástól a kibocsátott oltó a a zónákat, ezért vasoxiddal szennyezik szándékosan.

[00:52:07]És ez a színező anyag a vasóxidés.

[00:52:09]Igen.

[00:52:09]És akkor lehet látni, hogy itt már bement és akkor jön odajött a következő.

[00:52:14]De ezeknek nem az a feladata főként, hogy eloltsák a tüzet, hanem lehatárolják, vagy ez tűzoltása és tűzpászta készítése egyaránt.

[00:52:20]Jó, ha vizet használunk, akkor szoktunk direkt tűzoltást végezni, tehát akkor nagy energiával a tűz frontjára öntjük, engedjük ki a vizet, hogyha ha retardást használjuk, ezt a csúnya vörös anyagot, akkor előtte valamilyen távolságra ki lehet bocsátani.

[00:52:36]Ennek egyébként még az is a jellemzője, hogy ez kiszáradás után is megtartja az oltási hatékonyságának a jelentős részét.

[00:52:45]Tehát nem a víza a fő tényező abban, hogy ez hatékony.

[00:52:50][horkantás] Ö és tehát amikor ezt a vörösanyag kijön, egymás mellé tesszük, akkor kialakítható az a védelmi vonal, amivel azt feltételezzük, hogy a tűz meg fog állni.

[00:53:04]Viszont itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a egy ököl számokat fogok mondani, hogy amikor légi tűzoltásul beszélünk, és ezt az vörös anyagot bocsátjuk ki, úgy számolunk, hogy 1 km frontvonalnak a az oltása az 40 millió Ft, átszámítva a magyar pénzzel, olyan 40 millió Ftba kerül.

[00:53:28]Amikor egy ausztrál vagy egy egy kaliforniai tűzoltóparancsnok dönt arról, hogy egy nap hat nc esetleg 10 ilyen fordulót kér, akkor ő bizony egyetlen egy személyként egy nap akár 400 millió Ft-ról is dönthet.

[00:53:42]Ez akkora hatalmas összeg, hogy és látjuk, hogy a klímaváltozás vagy bármi miatt is nagyon nehéz megfogni a kifejezetten nagy tüzeket, hogy mind a média, mind pedig a a a lakosok egyszerűen kifogásolják ezeket az összegeket, és a légi tűzoltásnak a hagyományos módjait manapság egyre nagyobb kritika éri.

[00:54:06]túl sokba kerül, és aki azt várja, hogy megvédjék, nem elégedett a a az eredményekkel.

[00:54:18]Visszatérve itt arra a kérdés, ez a tűzpászta, ez így többször elhangzott, hogy így ugye ez az arra szolgál, hogy ami ég, azt elválasszuk attól, ami nem ég, hogy ne gyulladjon ki, hogy ilyen viszonylag egyszerűen fogalmazzuk, nem?

[00:54:32]Ha jól emlékszem, az az a lényeg, hogy amilyen magas a lángának a duplája nagyjából, vagy a vagy a szélesség, olyan széles, mint amilyen ugye van a lángnak egy ilyen láng hossza is, meg egy láng magassága is.

[00:54:45]És ugye attól függ, hogy a láng hossz mekkora, hogy milyen széles tűzpásztát képz, mert ugye az a az a lényeg, hogy ha az egyik oldalára odaér a tűz a tűzpásztának, akkor ne égjen át.

[00:54:54]Itt sokféle trükk van, főleg így, hogy most egyre intenzívebbek a tüzek.

[00:54:59]Tehát hogyha ezt a biomassamentes sávot, amit ugye elég drága fenntartani, többször is meg kell tárcsázni, adott esetben oda betelepülhetnek invazív növények, kombináljuk úgynevezett zöld tűzpásztákkal, tehát a amerikai vagy angol szakirodalomban ugye ez firebreak és fuel break, tehát a biomassza pászta néven van.

[00:55:21]Tehát hogyha az előtte lévő szakaszon csökkentjük a korona záródását, hogy ne koronatűz érjen oda a pásztához, hogyha amiről a a cikkben is szó volt, vagy említetted, hogy akár ellenőrzött égetéssel, akár más módszerrel a könnyű biomassza mennyiségét csökkentjük, akkor ez a tűzfront ez le fog lassulni.

[00:55:40]Tehát nincs arra pénzünk, hogy mindenhol 20 m széles, és annyi termőföldünk se, hogy mindenhol 20 m széles biomasszaamentes területeket tartsunk fönt.

[00:55:49]De azt meg kell lépni Magyarországon is, hogy a nagyobb összefüggő erdőtömbökbe, kockázatos területeken tényleg tájhasználati léptékbe végiggondoljuk, hogy hol alakítjuk ki ezeket a biomassza pásztákat.

[00:56:04]Az adott esetben lehet egy gyep beékelése.

[00:56:06]Ezt egyébként akár menekülőterületnek, tehát ilyen biztonsági zónának is lehet használni később tűzoltásnál, másrészt vissza fogja lassítani a tüzet, tehát a koronatűzzel nem nagyon tudunk mit csinálni.

[00:56:19]Azt valahogy a biomassza menedzselésével kell megfognunk.

[00:56:21]Tehát hogyha gondolunk erre a két klasszikus háromszögre, ugye, hogy mi kell a tűzhöz, hogy legyen ők oxigénhető anyag és a megfelelő hőmérséklet.

[00:56:30]És ugye igen, ez itt így a ez itt így a biomassa.

[00:56:36]És hogy mi befolyásolja a tűzterjedést, ugye az időjárás, a biomassza és a domborzat.

[00:56:41]Most az időjárást meg a domborzatot annyira nem tudjuk befolyásolni.

[00:56:46]Mi az, amin tudunk segíteni, az a biomasszaviszony.

[00:56:48]Tehát, hogy ott tudunk az erdőtűzoltásnak segíteni megelőzéssel mi erdészek.

[00:56:54]Tehát és köszönjük így szépen, mert ha jól működik, akkor látható, ha jól működik.

[00:57:02]sokat segít.

[00:57:02]És innen még visszább térve, ugye amit erről szó volt itt a tűzoltásnál, hogy ez azért egy nagyon élő erőig igényes, tehát egy nagyobb tűz, mert én ez ezért is csinálom ezt az adást, hogy azért az emberek figyelmét is felhívjam arra, hogy ők maguk is tudnak tenni.

[00:57:21]Nem csak azért, hogy nem gyújtják föl az erdőt, és nem nem bográcsoznak a lábon száradt feny közvetlen közelében, hanem ugye legyünk aktív, tudatos, kompetens polgárok és csatlakozzunk önkéntes tűzoltóegyesületekhez, mert ez pont olyan tevékenység, ami nagyon hát most lehet látni itt a akik ott vannak a a pomázi, nem tudom én a kismarosi nagymarosi önték.

[00:57:49]Hát én mindig követem őket Facebookon.

[00:57:53][horkantás] Hát van miről posztolniuk.

[00:57:54]Nagyon durva, hogy mennyi meló van ezzel.

[00:57:57]De hogy azért ez fontos, mert azért a katasztrófavédelemnek se végtelennek a tartalékai, az erdészek sincsenek azért olyan nagyon sokan, hogy egy ilyen káresetnél ne kellne el a segítség.

[00:58:11]Úgyhogy ezt ezt innen is szerintem üzenhetjük, hogy csatlakozzanak ötékhez, önkéntes tűzoltóegyesületekhez és támogassák őket, mert ez nagyon fontos szerintem, de hát lehet mást is tenni az ügyben, aki így gondolja.

[00:58:31]És elnézést még egy ez még ez még nagyon fontos szempont, hogy hogy említettem, hogy hogy a tavaszi időszak az amikor egy nap nagyon sok tüzeset van, és azt egyébként már többször tuzót a kollégák is elmondták, hogy ez azért is nagy probléma, mert amikor mondjuk erdőtet vagy egy tarlót a tűzóta, akkor lehet, hogy közben van egy lakástűz, vagy egy baleset, és ők kint vannak sok kilométerre a lakótől, miközben oda kell érni egy emberéletnek a mentéséhez.

[00:58:57]Tehát ez is egy fontos szempont lehet.

[00:59:00]Fel vagyunk-e készülve erre egyébként, hogy ilyenek lesznek a tűzszonjaink, hogy készülünk fel erre, milyen gyakorlatok vannak, amikben részt vesznek itt a az érintettek, vagy és még egy kérdés, hogy milyen olyan projektek voltak.

[00:59:19]Most én egyről tudok, például ott talán a Büki Nemzeti Partnál volt egy ilyen interreges, ahol mindenféle ilyen ez a merítőtartályt ilyen szereztek be, amiből ugye itt a légit tűzoltáshoz tudnak mindenfélét meríteni.

[00:59:33]De mik vannak, hogyan készül erre általában a katasztrófavédelem is a mondjuk nébik vagy az erdészek?

[00:59:42]Hát az erdész vannak közös közös vannak közös gyakorlatok is.

[00:59:48]Gyakorlatok.

[00:59:48]Igen.

[00:59:48]És azok a leghasznosabbak.

[00:59:49]Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk.

[00:59:53]Van, vannak ebben élenjáró megyék.

[00:59:53]Tehát például Bácskumban évtizedes kapcsolat van már ilyen közös tájékozódási gyakorlat.

[01:00:00]Tehát, hogy aki most furcsán mondva egyszer nagyon megégette magát ezzel az erdőtűz dologgal, ott mind az erdész oldal, mind a tűzoltó oldal úgy gondolom, hogy látja annak a fontosságát, hogy az erdészeti terepjáróképesség és munkagép képességet, hogy lehet a tűzoltóással és a tűzoltószerek vízszállítási kapacitásával összhangba hozni.

[01:00:20]Nagyon fontos, hogy megelőzési projektjeink is voltak.

[01:00:25]Tehát például az uniós támogatás ez a Firefe, ami arra hívta föl a figyelmet, hogy kevesebb tüzünk keletkez kezzen, illetve annak is voltak ilyen tréning részei.

[01:00:35]Eszközben szerintem Magyarországon nagyon sokat fejlődtünk.

[01:00:37]Itt az itt ülők már így 20 éve küzdünk azzal, hogy hogy azért az erdő és vegetáció tűzoltás más eszközöket igényel.

[01:00:46]És ami az öténél most természetes, hogy hogy ne csak lapát legyen, hanem gerebje meg puttonyfecskendőből használható meg tűzcsapó meg déltömlő.

[01:00:56]Ez ez nem volt mindig ilyen evidens, de ebben nagyon jó lépések történtek szerintem.

[01:01:02]És az erdészetekből is egyre több ismeri föl azt, hogy pont a gyors beavatkozás érdekében ameddigre kiér a akár az öte, akár a nagypiros tűzoltóautó, hogyha az erdésterepjárón is van egy 4-500 les ilyen kis gyors beavatkozó szett, akkor legalábbis a méret növekedésén nem biztos, hogy el tudja oltani az Erdész vagy természetvédelmiőréga, de a méret növekedését meg tudja akadályozni.

[01:01:27]Tehát, hogy fejlődünk és ha körülnézünk, akkor erre szükségünk is van.

[01:01:32]A paradigmaváltás majd ilyen ellenőrzött égetés ellentűz, az majd egy nagyobb ugrás lesz.

[01:01:38]Tehát hogy az még előttünk van, de nem fogjuk tudni megkerülni, mert a klasszikus vízzel oltásos technikáknak most lassan elérjük a határát, tehát nem fogjuk semmit.

[01:01:48]Ezeket egyébként kis szervezi?

[01:01:48]Tehát ez a katasztrófavédelem, vagy ez a nép irányából jön, vagy a nem tudom most éppen a és és a katasztrófavirának megvan a kérdési rendje, és abban rendszeresen szerepelnek az erdőtűzoltási gyakorlatok is.

[01:02:02]Vannak közös gyakorlat gyakorlatok erdőtű szempontjából nyilván az erdészettel, de más típusú gyakorlatoknál nyilván a társzervek azok ugyanúgy a katasztrófavédelemnél rendszeresen képben vannak és folyamatos az együttműködés velük.

[01:02:21]Amit a Dani említett, én kifejezetten javasolnám az ellenőrzött tüzeknek az alkalmazzását.

[01:02:27]Ez nyilván környezetvédők ezt más nem feltétlenül, mert pont most a amit én is megosztottam ebben, ott talán Valkólyának és Bádi Andrásnak is volt erről egy nyilván nem az erdőben az irányított tűz, hanem mondjuk a a mindenféle olyan dúsabb vegetációjú területeken, amik ebben sok üzemanyag tud felhalmozódni, ott ők is szerintem emellett tették le a voksot, hogy ez nem lehet annyi, mert sokkal nagyobb kockázatot jelent, és nem feltétlenül van akkor ökológiai kára, és ők az ökológiai kutatóintézetről mondták ezt.

[01:03:03]Igen.

[01:03:03]Hogyha egyre többet tudunk róla, akkor nyilván előjönnek ezek a lehetőségek, de amíg nincs elegendő háttértudásunk, [torokköszörülés] addig inkább félünk tőle és maradjon úgy, ahogy eddig volt.

[01:03:12]Az új technológiák alkalmazása az mindenképpen előtérve kell, hogy kerüljön.

[01:03:17]Nyilván itt szóval kerültek a a kézi szerszámok, hogy ez korábban nem volt teljesen általános, hogy mindenkinek van többnyire annyi van, amennyire szükség van.

[01:03:25]Tudjuk, hogy bár az előbb a a tűzoltás egyik szélső értékéről beszéltünk, amikor a levegőbőljuk a tüzet, de valóban úgy van, hogy a a tüzek döntő többsége, a kisméretű tüzek kéz szerszámokkal kell, hogy eloltsuk, és az nagy élő igénnyel élő erőigénnyel bírnak.

[01:03:44]Így jönnek szóba az ötnek a szerepe, amely kifejezetten én is csak megerősíteni tudom, hogy minél többen legyünk, annál könnyebb lesz.

[01:03:53]kevesebbet kell majd egy embernek oltani.

[01:03:56]Úgyhogy ezek a lehetőségek előttünk vannak.

[01:03:59]Ha már projektekről esett szó, szeretném megemlíteni, hogy van tudomásunk olyan Európai Unió által támogatott fejlesztés, ami légitűzoltást próbálta hatékonyabbá tenni.

[01:04:10]tudok olyan kezdeményezésről, amely a drónok most már nem megfigyelésre való alkalmazását, hanem tűzoltásra való [sóhajtás][zihálás] képesség növelését célozza, és nagyon szép magas pontszámot adott, sajnos nem került támogatásra.

[01:04:29]Ön a hallgatóimtól nagyon sok ötletet begyűjtök még akkor is, hogyha első hallásra ö kicsit furcsának tűnik, de hogyha nincs benne hogy is fogalmazzok, ha ha logikailag egyébként az úgy tűnik, hogy megvalósítható, akkor nézzük meg, hogy szakmailag az hozhat-e hasznot.

[01:04:48]És nyilvánvaló, hogyha a szakmai hatékonysága igazolható egy hallgató által hozott ötletnek, akkor meg kell vizsgálni ö financiális oldalról, tehát hogy gazdasági gazdaságossági szempontból is hatékony lesz-e az eszköz, és nyilvánvaló, hogy a jogszabályokkal illeszthető-e.

[01:05:09]És most azért mondtam mindegyiket, mert mindegyikre tudnék példát mondani mondani.

[01:05:14]És még zárásképpen ugye a mi ö most itt nagyon az országhatárokon belül maradtunk, de hát azt lehet látni, hogy most már mi azért korábban is volt erre példa, hogy egy országnak ugye, hogy ezeket a tüzeket megfékezni képesek legyenek, azok a képességek, hogy nem elegendőek.

[01:05:36]És erre ugye eddig is segítettek egymásnak a tagállamok.

[01:05:39]Ennek is volt egy EU-s kerete, de most ez kicsit olyan előrelépett ez a resk EU, vagy ugye Res-ból valamilyen úgy érzem az EU-ban nagyon szeretik a szóvicceket.

[01:05:53]Amik Igen, [nevetés] igen.

[01:05:53]Ez a ez a közös bennünk az EU-val, de hogy hogy ennek mi a lényege, hogy működik és hogy segítenek egymásnak ilyenkor?

[01:06:06]a tagállamok mondjuk tűzoltóságai vagy katasztrófavédelmi szervezetei.

[01:06:11]Hát akkor én is akkor majd átadom, hogyha gondoljátok, hogy nyilvánvaló az eddigi beszélgetésből is, hogy a komoly erdőtek olyan erőforrás igénnyel bírnak, amelyet egy tagországnak a a gazdaságos bírná el jó szívvel, mondjuk így.

[01:06:29]Viszont ezek az eszközök akkor kerülnek alkalmazásra.

[01:06:31]egy viszonylag nyilván ez a ez az időszak ez egyre inkább kitolódik, de mégis csak egy viszonylag jól meghatározott időszakra fókuszálható, vagy viszonylag jól előrejelezhető a már korábban említett tűzveszélyességi indexek segítségével.

[01:06:47]Hogyha ezt elfogadjuk és ar abban gondolkodunk, hogyha mindenki beletesz egy kicsit és ha valahol baj van, akkor sokkal többet tudunk oda koncentrálni, az mindenkinek olcsóbb lesz.

[01:07:02]És azt gondolom, hogy ilyen irányba történt elmozdulás.

[01:07:08]Egy közös légifotta fejlesztés elfolyik az EU-ban.

[01:07:10]Jelenleg úgy emlékszem, hogy hat Kanader gép beszerzése fog indulni, és emellé még helikopterek beszerzése is.

[01:07:21]És ezek valamelyik tagállamban állomásozak.

[01:07:23]Szerintem azt hiszem most Románia az első az első volt igen egy helikoptert kapott Románia és azt a legutóbbi szerbiai tűznél alkalmazták is.

[01:07:31]Úgyhogy megvolt az első bevetés, úgyhogy az EU is nagyon büszke arra, hogy élőben igazolódott a feltevés.

[01:07:39]Igen.

[01:07:39]Igen.

[01:07:39]Nem de összességében azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó elgondolás.

[01:07:44][sóhajtás] De hát ez időben el fog húzódni.

[01:07:45]Egy Kanadernek a költsége olyan 40 milliárd Ft.

[01:07:54]Kérek megerősítést.

[01:07:56]Én most az airtratot néztem, az eggyel olcsóbb ugye az egy Igen, igen.

[01:07:59]Tehát horrorösszegbe kerülnek ezek a repülők.

[01:08:01]Sokkal jobb, hogyha inkább az üzemóra költséget mondom.

[01:08:05]Egy Kanadernek az üzemóra költsége az 8 millió Ft óránként, és azt valakinek elő kell teremteni.

[01:08:11]Hát egy tűzoltóhelikopternek is mondjuk 2, n milliók között.

[01:08:17]Igen.

[01:08:17]Annak abban 4 köbm víz megy bele, vagy mennyi valami ilyen?

[01:08:22]A a mostani 4 km nem megy bele.

[01:08:22]A Bambi baket határozza meg ugye, mert az mindig kisebb, mint a maximális terelhetősége, vagy a payódja.

[01:08:31]Ö két 2,5 tonnás bambiboketek állnak most rendelkezésre.

[01:08:38]Az 2000 l víz.

[01:08:38]Ez már nem kevés.

[01:08:41]Igen.

[01:08:42]De kiterjedt erőtűzeknél viszont nem sok.

[01:08:46]Igen.

[01:08:46]Hát összevetés nem egy nagyobb mostani ilyen szernek egy tűzoltóautónak az van 4000 lő.

[01:08:54]Igen.

[01:08:54]Igen.

[01:08:54]Vízszállítóknak.

[01:08:56]Igen.

[01:08:56]Annak több.

[01:08:56]Igen, igen.

[01:08:56]Hát hogyha az uniós együttműködésben majd még ott lehet előrelépni, és ebbe azért tudunk tanulni az Egyesült Államoktól vagy az angolszász országoktól, hogy ott a az irányítási rendszer, az úgynevezett incident commandisztem, az egységes.

[01:09:10]Tehát az ilyen több ügynökséges együttműködésnek ott nagyon jól megvannak a hagyományai.

[01:09:14]Ezek egyébként akár itthon is a vagy Európában is a NATO irányításban vannak elemek, de az, hogyha nem csak légi, mert a légi személyzet azért közös nyelvet beszél, angolul sincs gond, de hogyha a földi erőkkel is együtt akarunk működni, akkor kell egy ilyen minimális képzési sztendert, hogy mindenki ugyanazt értse a különböző taktikák alatt.

[01:09:33]És az irányítási rendszert is nagyon hamar meg kell érteni, mert ugye hogyha máshova megy az ember beavatkozni, és ott más az irányítási mechanizmus, akkor ez nehezíti.

[01:09:44]Tehát, hogy néha a segítségnyújtást mondjuk a az Egyesült Államokhoz képest, ahol a Államok között a hotsot klukkat meg egyéb alakulatokat is nagyon flexibilisen tudják mozgatni.

[01:09:55]Európában nekünk ez egyrészt a nyelv, ami egy kis nehézséget jelent, illetve az eltérő szervezeti és képzési felépítés, de ebbe is már szép lassan lépegetünk, hogy hogy akár földi alakulatokat, tehát hand crewkat is lehessen segítségként küldeni.

[01:10:09]Vannak tagállami együttműködések, például a német tűzoltók korábban jártak le Spanyolországba, Portugáliába önkéntes tűzoltó őrsmennyiségbe gyakorolni, és hát sajnos szükség is lett rá, hogyha az idei nyári szezont nézzük.

[01:10:26]A riskó egyébként a földi személyzet alokálására is nyújt fedezetet.

[01:10:34]És akkor itt ezt úgy kell elképzelni, hogy itt lesznek, akik mondjuk erre vannak felkészítve a hazai Igen.

[01:10:40]Az úgy van, hogy ugye minden, tehát ez is olyan mint hasonló, mint a NATO egy picit, hogy hogy minden tagország fölajánlhat egységeket és akkor amikor a Brusseli központban ugye ez a európai vagy polgárvéd mechanizmusnak hírek egyébként ezt a jó jogi keretet, amiben ez történik, és hogy minden tagország föl tud ajánlani egységeket, és akkor amikor egy tagország segítséget kell, mint most Franciaországban is volt, vagy ugye Szerbia mondjuk nem tagország, de ott is volt, de hogy a Franciaország az jó példa, akkor ott a brüsszeli parancsnokság dön dönti el, hogy akkor honnan tud behívni egységeket, mert akkor tudják, hogy annak az egységnek milyen a felszereltsége és akkor ugye azt tudokáltunk erre valak ilyen egység, akik már többször voltak kint külföldön.

[01:11:22]Igen.

[01:11:22]Illetve hát a brüsszeli parancsnokságon is van az OK föl kolléga, aki oda van delegálva, és akkor ő ott ismeri a hogy kit ki tud a folyamatot.

[01:11:30]Igen.

[01:11:30]Tehát tagország Igen.

[01:11:32]És ez tényleg egy ilyen nagyon jó eszköz, mert mesélték francia tűzoltok, hog Lengyelországtól kaptak segítséget, és az volt az első problém, amikor megérkeztek az üdvözetés után, hogy nem mehet a csatlakozó és hogy például ilyet is szabványosítanak most és most nagyon adott lapok vannak, hogy a fogadó országban milyen eszközök vannak és akkor úgy tud menni a az egység, mert egyébként van egy konver konverter, akkor ez működik.

[01:11:55]Csak erre készül készülni kell.

[01:11:57]Igen, csak jegyezzük meg, hogy a mostani szerbiai tűznél magyar tűzoltók is részt vettek négy járművel voltanként, de tavaly például észak macedúi tűznél is kint voltakotové.

[01:12:09]Igen.

[01:12:09]Tehát rendszeres a magyar segítségnyújtás.

[01:12:14]Tényleg utolsó utolsó kérdés, hogy nyugodtan hátradőlhetünk-e, hogy azt mondhatjuk, hogy minden rendben.

[01:12:23]Ezt ugye nehogy ezt mondja bárki, mert ugye elhangzott, hogy ez a legveszélyesebb, ami történhet.

[01:12:30]illetve, hogy mi lenne az a talán legfontosabb intézkedés vagy intézkedéscsomag, amire szükségünk lenne ahhoz, hogy még jobban felkészültek legyünk, vagy tudjuk annak a változásnak az ütemét követni, amit hát magunk idéztünk elő.

[01:12:46]Így, így menjünk.

[01:12:46]Jó, én akkor egy kicsit úgy tehát erdőről már beszéltünk, mire figyeljünk, tűzgyújtástilalomerdőtűz.hu.

[01:12:55]Sok info fen van.

[01:12:55]Ami Magyarországot most egy kicsit elérte, az a településkörnyéki tüzek, tehát hogy ezt hívhatjuk határterületi tűznek vagy Wildlandeland Ban interfac-nek, hogy egy kicsit a saját környékünkre figyeljünk oda tűzkockázatilag.

[01:13:10]Ugye most több olyan tűz is volt, ami kicsit erdőbe égett, kicsit ilyen cserjés vagy köznapi nyelven bozótos és megközelített lakott területeket.

[01:13:20]Tehát a a kertünkbe is próbáljunk arra odafigyelni, hogy ne hagyjunk túl sok éghető biomasszát ugye a házunk körül és a környezetünkben is figyeljünk arra, hogy az ilyen nagyon megnőtt biomassza mennyiségek azok a településekre is kockázatot jelenthetnek.

[01:13:35]Tehát, hogy én ezt szeretném mindenkitől kérni, hogy mindig amikor tüzet használ, akkor gondolja végig, hogy hogy fogja eloltani.

[01:13:42]Ne gyújtson olyan helyen tüzet, ahol ezt nem tudja eloltani, és a saját környezetében is gondoljon ezekre a szabályokra.

[01:13:49]Igen, itt a tüzifáról beszéltük.

[01:13:50]Ugye itt a tüzifatárolásnál merült föl, hogy hát ne a a ház mellé tornyozzuk fel feltétlenül, ahol jobban szárad, ami egy légszennyezésileg szuper ötlet.

[01:14:00]De hát, hogy ez a természetben ritkán keletkezik egybe ennyi biomassa, mint amit mi oda föl tudunk rakni a ház mellé.

[01:14:06]Hogyha egy tűz lesz, akkor lehet, hogy érdemesebb egy kicsit messzebb pakolni.

[01:14:11]Igen.

[01:14:14]A hát én a megrelőzési keretrendszerre szeretné a főnöfet, ott tudunk szerintem abban tovább lépni, hogyha a kockázatértékelésre van vannak alapozva a különböző intézkedések.

[01:14:25]Egyébként erre van is az AU-nak módszertan.

[01:14:27]Most nagyon nagyon fölgyorsult az utóbbi három- négy évben a ilyen szempontú együttműködés is a tagországok, illetve az eri bizottság részéről, és is egy ilyen modellt kidolgoztak, amit egyéki minden tagország tudna a saját szervezet rendszerért adaptálni, ahol a kockát értékesből kiindulva lehet a hat vagy hét kapcsolódó szakterületnek a legalább minimum koncepcionálisan lefektetni azt, hogy hogyan lehet alkalmazkodni, vagy merre lehet tovább fejlődni.

[01:14:58]Ha én a mentőtűzánt, a beavatkozást preferálom, ennek ellenére én is egyetértek azzal, hogy a megelőzésnek óriási szerepe van.

[01:15:05]Hogyha a megelőzés nem sikerült, akkor szerintem legyen információnk minél hamarabb a keletkezett tűzről.

[01:15:12]Ehhez egy korai előrejelző vagy tűzdetektáló rendszerrendszerek kellenek.

[01:15:16]nem a klasszikus és hagyományos költségekkel bíró, hanem a kor adta lehetőségeket használva egy korszerű, optimalizált rendszerre lenne szükség.

[01:15:27]És nyilvánvaló, hogy ha már a tüzet sikerült detektálni, akkor a lehető leggyorsabban írjunk ki, és az adott tűzhöz mérten legyenek olyan eszközeink, amit azt tud hatékonyan tudjuk eloldani.

[01:15:46][horkantás] Hát nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, és mindenkinek jó munkát kívánok és esőt szerintem leginkább.

[01:15:53]Köszönjük az esőt várjuknak.

[01:15:53]Köszönjük szépen.

[01:15:55]Köszönjük szépen.