Válasz Online 50:24

Sok kkv-nak jobban fájna, mint Mészároséknak – észrevételek a vagyonadótervhez

vagyonadóadópolitikaköltségvetésmagyar pétertisza pártközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Sok kkv-nak jobban fájna, mint Mészároséknak – észrevételek a vagyonadótervhez
tl;dr
  • A Válaszpodcastban Borbáss Barna Antal György vagyonkezelővel és Radnai Károly adótanácsadóval beszélgetett a vagyonadó-tervezetről; mindketten kritikus, de konstruktív álláspontot fogalmaztak meg.
  • A kiindulópont két ellentmondó politikai nyilatkozat (Magyar Péter: igazságtétel, Orbán: káros) – a vendégek szerint mindkettő demagóg, szakmai kérdésről van szó.
  • A tervezet: 1 milliárd forint fölötti nettó vagyon után 1%, 100 milliárd fölött 15%, globális vagyonra, visszamenő hatállyal, vagyonkezelő struktúrákra is kiterjedően.
  • A magyar adórendszer valós aránytalansága a közvetett adókból (áfa) fakad; igazságos adórendszer nem létezik – az igazságosságot az újraelosztásban kell keresni.
  • A legnagyobb vesztes a KKV-szektor: a hozamérték-módszer (négyszeres szorzó) meg nem keresett jövedelmet adóztat, ami osztalékkiszívásra és cégeladásra ösztönöz.
  • A várható bevétel (200–300 milliárd forint) jelképes, az adminisztráció viszont rendkívül nehéz – ezért bukott meg a vagyonadó sok országban.
  • Az exit-adó ütközhet az EU szabad mozgás-jogával; a vagyonkimentés és az ingatlanpiaci kínálatnövekedés várható következmény.
  • Radnai alternatívákat javasolt: progresszív felső szja-kulcs, adókedvezmények jövedelmi korlátozása, társasági adó emelése – mind egyszerűbben adminisztrálható.
  • Konkrét módosítási javaslatok: a hozamérték-számítás kivevése és az 1 milliárdos határ felemelése (kampányban 5 milliárd volt az ígéret).
  • A társadalmi vita lezárása előtt még van idő a módosításra – a minisztérium állítólag dolgozik is a javaslatokon.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Válaszpodcast adásának témája a múlt héten társadalmi vitára bocsátott vagyonadó-tervezet és az igazságos közteherviselés kérdése. A műsorvezető, Borbáss Barna vendégei Antal György, az Apelszó vagyonkezelő igazgatósági tagja, valamint Radnai Károly, az Anderszen adótanácsadó vezérigazgatója. A beszélgetés kiindulópontja két egymásnak ellentmondó politikai nyilatkozat: Magyar Péter miniszterelnök a vagyonadót igazságtételi folyamatként keretezte, Orbán Viktor pedig kifejezetten káros intézkedésnek nevezte. A két vendég szakértői szemszögből, túlnyomórészt kritikus, de konstruktív álláspontot fogalmazott meg.

A kiindulási politikai keret: két demagóg álláspont

A műsorvezető azt kérdezte, melyik vendég melyik állásponttal azonosul. Mindketten egyikkel sem.

Radnai Károly szerint mindkét nyilatkozat „nagyon demagóg", és a legnagyobb probléma, hogy ez szakmai kérdés, amelyet a politika beszélve „nem a dolgok igazságát fogjuk feltárni, hanem mindenkinek azt a részét, ami abból tetszik neki". Az adótanácsadói tapasztalat szerint „általában nem jó", amikor a politika beleszól egy adótörvénybe.

Antal György politikai szövegként kezelte a kijelentéseket, és szélesebb kontextusba helyezte a kérdést: a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése nem magyar probléma. Az elmúlt 50 évben exponenciálisan nőttek a vagyoni különbségek minden társadalomban, társadalomon belül és a társadalmak között is – Amerikában állítólag olyan vagyoni különbségek vannak, mint 100–150 éve utoljára. A kérdés szerinte nem az, hogy van-e valóságtartalma az egyenlőtlenségek növekedésének (van), hanem hogy mit lehet ezzel kezdeni.

Ehhez Kornai János egy kb. 45 éve írt, „Health of Nations" című tanulmányát hozta fel, amely a gazdasági problémákat a gyógyszerkönyv logikája szerint járta körül – tünet, diagnózis, kezelés, hatás, mellékhatás –, és kimutatta, hogy minden beavatkozásnak van ára: ha a növekedést serkentjük, elszabadulhat az infláció vagy a hiány; ha a hiányra vigyázunk, nő a szegénység; ha vagyonadót vezetünk be, nő az egyenlőség, de együtt jár teljesítményvisszafogással és vagyonkimentéssel.

„A politika az erőforrások fölötti diszponálásnak a művészete." – Antal György *

A tervezet főbb paraméterei

Radnai Károly ismertette a jogszabálytervezet technikai részleteit:

  • Mi számít vagyonnak: minden, aminek van értéke – pénz, ingatlan, céges vagyon, műtárgy, bármilyen használati tárgy –, ebből le kell vonni a tartozásokat (pl. hitelt, kölcsönöket). A nettó vagyon lesz az adóalap.
  • Kulcsok: az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon 1%-kal, a 100 milliárd forintot meghaladó rész 15%-kal adózna (a vendég szó szerinti közlése szerint; a hallgatók számára a lényeg, hogy progresszív jellegű).
  • Éves adó, visszamenő hatályú szerkezet: a jogszabály december 15-én lépne hatályba, hogy a december 31-i vagyoni állapotot már adózhassa – így 2026-ban egy 15 napos adóév lesz, amelyet 2026-ban és 2027-ben kell bevallani és megfizetni.
  • Globális jelleg: nem csak a magyarországi vagyon tartozik az adóköri vagyonba, hanem az adóalanyok egész világon fekvő vagyonelemei is – ebben természetesen a kettős adóztatási egyezmények erősen befolyásolják, hogy mit lehet ténylegesen megadóztatni.
  • Ki az alany: magánszemélyek, plusz a vagyonkezelési struktúrák – bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és vagyonkezelő alapítványok, nem csak a magyar, hanem a külföldiek is.
  • Cégek és tulajdonosok: a cégek maguk nem lesznek adóalanyok, viszont a tulajdonosaik igen. Ez problémákat vet fel: aki 100%-os tulajdonos, annak a cég információi elérhetők, de aki 10–25%-os kisebbségi részesedéssel több cégben tulajdonos – vagyonos embernél ez jellemző –, annál nem feltétlenül hozzáférhetők a szükséges adatok. Ezért a cégeknek is lesz adatszolgáltatási feladata.

Az aránytalanság kérdése és az „igazságos adórendszer" illúziója

A műsorvezető felvázolta a kormányzati oldal politikai narratíváját: a múlt másfél évtizedben a vagyonosabb rétegek a kedvezményezettek között voltak (egykulcsos adó, rezsicsökkentés, családi adózás), a gazdaság nehéz helyzetben van, a vagyonadó pedig választási ígéret volt – tehát senki nem mondhatja, hogy erről ne szóltak volna előre.

Radnai Károly abban lát igazságtartalmat, hogy a magyar adórendszer aránytalan, de nem a személyi jövedelemadó, hanem a közvetett adók, elsősorban az áfa miatt: aki fogyaszt, a jövedelme nagy részét áfaként is kifizeti. A gazdagok ugyan abszolút értelemben többet fogyasztanak, de jövedelmükhöz képest kevesebbet, így arányaiban kevesebb adót fizetnek. Ugyanakkor leszögezte:

„Nincsen igazságos adórendszer. Mindenkinek a szubjektív értékítélete határozza meg, hogy mit tekint igazságosnak." – Radnai Károly *

Szerinte az igazságosság keresését az adóbeszedésnél el sem kell kezdeni, mert a végeredmény az lesz, hogy „senki nem fog fizetni adót, mert mindig kiszokott derülni, hogy mindenkinek igazából az az igazságos, hogy ő már eleget fizetett, de a másik fizessen többet". Az igazságosságot nem az adórendszerben, hanem az állami újraelosztásnál kell keresni.

Radnai a magyar adórendszert 40 éves evolúció eredményeként írta le: az 80-as évek végén nagy progresszív adókulcsokkal indult a rendszer, de ez nem bizonyult hatékonynak a magas jövedelemelkerülés miatt, és a politika fokozatosan megtalálta azt, hogyan tud valójában adót szedni. Cikkes megfogalmazásban:

„Minden társadalomnak olyan az adórendszere, amit megérdemel." – Radnai Károly *

Ezért – tette hozzá, hogy ez cinikusnak hangzik – a skandináv adórendszert nem lehet Magyarországra ráültetni, mert más a társadalom, máshogy reagál rá.

Mennyit is fizetnek valójában? A vagyon–jövedelem különbség

A műsorvezető példát kért: egy 2 milliárdos adóalap esetén az 1 milliárdot meghaladó rész után 1%, azaz 10 millió forint éves vagyonadó jár. Radnai szerint ez nem sok, és inkább érzelmi kérdés – utalva Bojár Gábor nyilatkozatára, miszerint ha ez oktatásra megy, akkor tessék. Antal György is hangsúlyozta a vagyon és a jövedelem megkülönböztetését: a jövedelem az, amit megkeresnek, a vagyon az, ami az évek során felhalmozódott. Ha valaki a vagyonból költ, az az aktuális jövedelmi viszonyaihoz képest aránytalanul soknak tűnhet, és a rossz években – amikor a vagyon fogyni is tud – ugyanúgy meg kell fizetni az adót.

A lényegi kérdés szerinte nem az, hogy kinek ez sok vagy kevés, hanem hogy mi történik, ha nem fizetik be: hogyan reagálnak az adózók, milyen nemzetgazdaságilag káros folyamatokat indít el ez, és megéri-e. Lehet, hogy kiderül, hogy a felháborodás elhalkul, mindenki megfizeti, és „nemzetgazdaságilag mindenképpen jobb lesz", mert egységesedik az adókötelezettség. De ha nem sikerül, fennáll a kockázat, hogy a káros folyamatok visszafordítása nagyon nehéz.

Kimentési kísérletek és az exit-adó

A kormányzati kommunikáció szerint meg akarják akadályozni, hogy bizonyos oligarchák vagy vagyonos emberek külföldre mentsék a vagyonelemeket. A pénzügyminisztérium gyorsan jelezte, hogy lesz úgynevezett exit-adó: megadóztatják, ha valaki elhagyja az országot, és utána is kell majd vagyonadót fizetni. Radnai Károly azonban rámutatott: az EU-ban van olyan esetjog, amelyen más országok már átestek ezen a problémán, és ez szabályozza, hogy a szabad letelepedést és a szabad mozgást nem lehet korlátozni.

„Azt nem lehet azt mondani, hogy akkor váltatsz országot, ha nekem kifizeted a vagyonodnak a x%-át." – Radnai Károly *

Antal György a klasszikus magyar paradoxont idézte: régen azt mondták, a magyarok „svéd szolgáltatásokat és olasz adómorált szeretnének együtt". Ő maga a széles adóbázisra és relatíve alacsony adókulcsokra épülő rendszer híve, és szerinte az elmúlt 16 évben sok minden „fehéredett" a magyar gazdaságban éppen az alacsony kulcsok miatt. Személyes példát is hozott: Londonban dolgozó lánya, aki hasonló szektorban dolgozik, arányaiban sokkal több adót fizet, mint a magyar gazdagok – ott az adók sokkal magasabbak, és a hozamadó-mentes, tartós befektetési számla (ISA) évi 20 000 fontra van korlátolva, ami Angliában nem sok pénz.

A KKV-szektor: a valóságos legnagyobb vesztes

A vendégek szerint a legnagyobb vitát és turbulenciát nem a milliárdosok, hanem a KKV-szektor generálja. A pénzügyminisztérium sem tudja pontosan, hány alanya lesz az adónak – a becslések 10 000 és 30 000 között mozognak (az átiratban az utolsó szám torzult). Nagyon lapos az érintetti kör, de éppen ezért a leginkább érintettek azok, akik nem tudnak kimaradni, és nehezen tudják kitermelni a kötelezettséget.

A kulcsprobléma a hozamérték-számítás: a cégeket nem a nettó eszközértékük (eszközállomány mínusz kötelezettségek) alapján adóztatnák, hanem egy hozamérték-módszerrel: az előző három év adózott eredményét kb. hattal megszorozzák, kétharmados súllyal – tehát gyakorlatilag egy négyszeres szorzót kapnak az előző évi eredményre. Radnai Károly:

„Ő ezt úgy fogja értelmezni, hogy igazából a következő négy-öt évért adóztatják, amit ő még meg se keresett." – Radnai Károly *

Ez kontraproduktív, mert a vállalkozó azon fog fizetni társasági adót és személyi jövedelemadót, amit még meg sem keresett, miközben neki még be kell majd tennie az energiát, hogy ki is termelje azt. Antal György kiegészítette: az adó arra készíti a cégeket, hogy kiszedjék az osztalékot, mert csak jövedelemből tudják fizetni – miközben a nemzeti érdek az lenne, hogy a pénz a cégben maradjon, forgassák, beruházzanak. Az EU-s nomenklatúra szerint KKV-nak számító, pár tízmilliárdos cégek a magyar kisember szemében már nagyok, és úgy érzik, „a jövőjüket élik föl".

A műsorvezető – félretéve a „kommunista sapkát" – elismerte, hogy a tervezet cizellált, jó jogszabály, de felvetette: lehetne úgy módosítani, hogy ne célozza így a KKV-szektort. Radnai szerint erre van megoldás, és a KKV-knak „nincs problémája azzal, hogy a létező, megfogható vagyonok után adózzanak" – a gond a meg nem keresett, a cégbe belevizionált érték adóztatása. Két konkrét javaslat:

  1. A hozamérték-számítás kivevése a rendszerből – ez a probléma nagy részét megszüntetné.
  2. Az 1 milliárdos határ fölfelé emelése – ezzel nagyságrendileg csökkenne az érintettek száma.

Utóbbinál szóba került, hogy a kampányban 5 milliárd forintos határról indult az ígéret, ami végül 1 milliárdra csökkent. Radnai szerint egyszerű választási matematika állt mögötte: ha 3 millió szavazót akarnak, és ez viszonylag keveseket érint, az jó deal – kampányban többet megengedhet magának egy párt, mint kormányon. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen egyértelmű választási ígéretet meg kell valósítani; a kérdés az, hogyan. A svájci minta (amire a miniszterelnök hivatkozott) sem szerepelt a kampányban – ez utólag merült fel.

A bevételi oldal: jelképes összeg, aránytalan adminisztrációs teher

Radnai Károly számszerűen is elemezte a tervezetet. A közgazdászok becslése szerint évi 200–300 milliárd forint költségvetési bevétel várható – „hát az marhára nem sok". Összehasonlításképp: az egészségügyi célra szánt plusz 500 milliárd forintnak szeretne lenni a következő évben, tehát a vagyonadó ennek körülbelül a fele vagy kevesebb.

Egy 50 milliárdos vagyonnal rendelkező vállalkozó példáján számolt: ebből a szabályok szerint kb. 25 milliárd cégérték, plusz ingatlan és likvid vagyon. A kérdés, hogy ez a vagyon kitermeli-e az évi kb. 490 millió forintos vagyonadót. Az ő tanácsadó cégük ezért már most készíti az ügyfeleket:

„Ez olyan, mint a cunami, vagy valami hasonló természeti jelenség. Erre fel kell készülni. Elszaladni nem biztos, hogy lehet." – Radnai Károly *

A reagálási lehetőségek egyike a vagyonstruktúra átrendezése – olyan formára, amelyik ki tudja termelni a vagyonadót.

A másik nagy kérdés a fizetési mód: ha valakinek 200 milliárdja van értékpapírszámlán vagy bankszámlán, az „semmiből" fizet. De az átlag vagyonosnak nem pénzben áll a vagyona, hanem céges vagyonban vagy ingatlanban – mindkettő illikvid, tehát osztalékként kell kivenni a pénzt, vagy vagyonrészeket kell pénzre váltani. Radnai számít arra, hogy az ingatlanpiacon is eltolódás lesz: a spekulatív, beruházási jelleggel tartott ingatlanok megjelennek a piacon, mert a tulajdonos likviddé akarja tenni őket – vagyis kínálat növekedés várható.

Az adminisztrációs oldal is problémás: az adóhatóság kb. 50 000 milliárd forint bevétel fölött disponál (a műsorvezető javította: a vagyonadó ennek mindössze 0,4%-a), de ha az ellenőrzési kapacitás jelentős részbe az vagyonfelmérésre megy el, az nagyon nagy probléma. Ez az egyik fő ok, amiért a vagyonadó sok más országban is elbukott: rendkívül nehezen adminisztrálható adó.

Alternatív utak: mit lehetne helyette?

Radnai Károly saját számításai alapján több hatékonyabb alternatívát is felsorolt:

  • Progresszív felső jövedelemadó-kulcs: a költségvetési és KSH-statisztikák alapján kb. 2,5 százalékpontos emelés – azaz egy 17,5%-os felső kulcs az 1 millió forint fölötti jövedelmekre – kb. 200 milliárdos bevételt hozna, és az adminisztrációja „egyszerűszerű", sokkal egyszerűbb.
  • Adókedvezmények átalakítása: a három-négy gyermekes anyák adókedvezményét jövedelmi (nem rászorultsági) korlátokhoz kötni – pl. 3-5 millió forintos jövedelem fölött megnyirbálni – több bevételt hozna, mint a vagyonadó, és könnyebb adminisztrálni.
  • Társasági nyereségadó emelése: a jelenlegi 9%-os kulcs emelése is szóba került – egy klubest-látogató vállalkozó szerint ezzel szemben nem tiltakozna. Radnai szerint valószínűleg ezt is meg fogják emelni, csak „másokból fogják megemelni".

A politikai akadályokra Antal György hívta fel a figyelmet: ha a háromgyerekes anyák adókedvezményéhez nyúlnak, az úgy tűnik, hogy „megint rámutattunk egy csoportra". Ezzel szemben:

„Sokkal könnyebb eladni a vagyonadót és milliárdosokat megadóztatni, mint azt mondani, hogy a három gyerekes anyától elveszem ezt az adókedvezményt." – Antal György *

A vagyonadónak tehát „nagyon mélyen megállapozott politikai racionalitása" van, a lakosság körében erős a támogatottsága, és sokan „mészáros-adóként" élik meg – vagyis eszközként a NER-oligarchák megvágására. Antal György viszont leszögezte:

„Az adó az nem büntetés... az adóztatás az nem arra van kitalálva." – Antal György *

A különadók előzménye: magunkat csapjuk be

Radnai Károly a különadókat hozta fel párhuzamként: azok is „politikai termékek" voltak – adóztassuk a bankokat, a multinacionális közmű- és telekomcégeket, „mindenkit, akire rá lehetett mutatni". Hosszú távon nagyon kontraproduktívak voltak. A banki különadó példája: a bankok ugyanolyan gazdagok maradtak, viszont minden költségüket áterhelték a fogyasztókra – vállalatokra és magánszemélyekre –, ettől a bankolás sokkal drágább lett Magyarországon, és a magyar cégek versenyképessége romlott.

„Magunkat csapjuk be azzal, hogyha így kinézünk bizonyos társadalmi csoportokat vagy cégcsoportokat, hogy nekik azért van pénzük, akkor tőlük [kell szedni] – mert ezekre ők reagálnak." – Radnai Károly *

Hasonló példa a globális minimumadó: a politikusok által szeretett termék egy rettenetesen bürokratikus, nehéz szabályrendszert eredményezett, amelyben valójában sehol nem fizettek többet a nagy vállalatok, viszont sokkal többet kell adminisztrálni – és mivel az EU magára nézve szigorúan betartatja, az Unió versenyképességét is rontotta, miközben Amerika és Kína szépen kioldalazott belőle.

Generációváltás, családi vagyonok, versenyképesség

Radnai Károly a magyar KKV-szektor egyik legnagyobb strukturális problémájára mutatott rá: előregedett, a tulajdonosok már ki szeretnének lépni, de még viszik a cégeket. Sok cég csak azért működik, mert az alapítója még viszi. A vagyonadó irracionális döntésekre késztethet:

„Túlélte a covidot, túlélte az ukrán háborút, túlélte az energiaválságot. Ez három olyan ütés volt neki öt éven belül, hogy köszönöm szépen, ezt a negyediket már nem kéri, és csinálja valaki más." – Radnai Károly *

Két forgatókönyv: jobb esetben eladja a céget – de ekkor jön a jogszabály egyik legnagyobb kritikája, hogy a külföldieket máshogy adóztatja, mint a belföldieket: egy cseh vagy lengyel KKV felvásárolhatja, ezzel a magyar KKV-szektor erodálódik. Rosszabb esetben abbahagyja, mert nincs vevő: „a hatos szorzó nagyon szép szám, de én itt Jászberényben, az autószerelő műhelyemben egy hármas szorzót is soknak tartok" – és lehet, hogy senki nem akarja megvenni.

Antal György a családi vagyonok egybentartásáról beszélt: a családi alapítványok és vagyonkezelő struktúrák éppen ezt szolgálják, mert egy vállalkozás egyben erősebb, mint szétszórva – menedzsment szempontjából is célszerűbb. A vagyonadó szándékon túli hatása viszont az lesz, hogy az emberek szétszórják a vagyont különböző családtagokra, ezzel a családi vállalkozás kontrollja is szétmegy. Nemzetközi példaként említette a Rockefeller családot, amely egyben tartotta a vagyont, és ma is a legnagyobbak között vannak – míg a hasonló időszakban indult Vanderbilt-család már sehol sincs. Hozzátette: a magyar top 100-as vagyonlista sokkal kisebb, mint mondjuk a cseh, és a legális, rendezett vagyonfelhalmozásnak társadalmi célja is lenne.

Radnai a magyar gazdasági szerkezet egészségtelenségére mutatott rá: a munkavállalók 60–65%-a KKV-knál dolgozik, de a gazdasági teljesítményben csak 30–40% a részarányuk – termelékenységi probléma, amelyen a vagyonadó nem segít, sőt ellenkező hatású, mert rontja a motivációjukat. „Őket sokkal inkább felkarolni kellene."

Zárógondolatok: mit érdemes elkerülni?

A záró körben a műsorvezető azt kérdezte, mi az a rossz következmény, amelyet a társadalmi egyeztetés lezárása előtt még érdemes lenne elkerülni. A válaszok:

  • Antal György: nem szabad büntetni a legális vagyonfelhalmozást; valamit ki kell találni az induló vállalkozásokkal, startupokkal kapcsolatban, amelyek tőkebevonási szakaszban vannak, de még nem termelnek jelentős jövedelmet; és a szabályozásnak a családi vagyonok egybemaradását kell támogatnia, vagy minimum nem akadályoznia.
  • Radnai Károly: elsősorban az állami újraelosztáshoz nyúlna – az adókedvezmények rendszeréhez, hangsúlyosan a személyi jövedelemadóban, jövedelmi alapon meghatározott korlátokkal. Ez nagyobb érintetti körrel, de sokkal hatékonyabb újraelosztást jelentene. Ha pedig muszáj a vagyonadó, akkor a hozamérték-számítás kivevésével „a problémáknak a 90%-át megszüntetnénk".

A műsorvezető zárásában kiemelte, hogy a vendégek konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, „mely után most intenzíven dolgoznak a minisztériumban" – vagyis a társadalmi vita lezárása előtt még van idő a módosításra.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az érintetti létszám becsléseknél az átirat „10000, 20000, 300" alakot tartalmaz – az utolsó szám valószínűleg csonka (feltehetően 30 000), a kontextus alapján ezeres nagyságrendű becslésekről van szó.
  • Az adóhatóság bevételére az átirat „50000 milliárd Ft" alakot ad; a műsorvezető utána „fél%, 0,4%" korrekciót mond, ami arra utal, hogy a szám nagyságrendje a szövegben nem egyértelműen rekonstruálható.
  • Több helyen az „eszi" szóalak szerepel (pl. „egykulcsos esziával", „magasabb eszi a kulcs"), amely a szövegkörnyezet alapján az SZJA (személyi jövedelemadó) torz alakja.
  • Az „exitx" kifejezés az exit-adó (kivándorlási adó) ASR-torzulataként értelmezendő.
  • A „100 milliárd fölötti rész 15%-kal adózna" kitétel az átirat szó szerinti közlése; a tényleges kulcsszám (esetleg 1,5%) az átirat alapján nem ellenőrizhető.
  • A „Jázmerényben" szóalak valószínűleg „Jászberényben" torz alakja.
  • A „kompország" kifejezés az átiratban szerepel, jelentése a szövegkörnyezetből nem egyértelműen rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:09]A fogyasztási adók túl magasak, a vagyoni jellegű adók túl alacsonyak Magyarországon, miközben a vagyoni egyenlőtlenségek folyamatosan növekedtek.

[00:00:18]A kormány meg fogja akadályozni, hogy bizonyos oligarchák vagy vagyonos emberek kimenekítsék külföldre a vagyonelemeiket.

[00:00:26]Versus a baloldaliak gyűlölik a világ mostani leosztását.

[00:00:31]Ha büntetjük a munkaadókat azért, mert felhalmoznak, mert cégeik vannak és sikeresek, akkor egy idő után ezek az emberek nem vagy jóval kevesebb munkát fognak adni.

[00:00:42]A vagyonadóval kapcsolatos pengeéles nyilatkozatok ezek az előbbi Magyar Pétertől, utóbbi Orbán Viktortól származik.

[00:00:50]Erről a múlt héten társadalmi vitára bocsátott új adónemről és az igazságos közteherviselés Mibenlétéről szól a Válaszpodcast adása.

[00:01:02]Köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.

[00:01:02]A stúdióban Borbáss Barna és köszöntöm két kiváló vendégünket, mindenek előtt Antal Györgyöt, az Apelszó vagyonkezelő igazgatósági tagját.

[00:01:12]Szervusz!

[00:01:14]Szervusz B!

[00:01:15]És Radnai Károlyt, az Anderszen adótanácsadó vezérigazgatóját.

[00:01:18]Szervusz!

[00:01:21]Szervusz!

[00:01:22]Mindjárt kezdünk, de előbb két szolgálati közlemény.

[00:01:23]Először is csomagban kedvezménnyel továbbra is elérhető két sikerszámunk.

[00:01:28]Az egyik a ne rakták, ha nagyon populista és a vendégeinkhez nem méltó megfogalmazással élek, akkor ennek a témának több alanya található meg ebben a kiadványban.

[00:01:39]és a az idén különösen aktuális klímaváltozásról és alkalmazkodásról szóló számunk, mely nekem különösen fontos.

[00:01:49]Szóval, hogy ez a két szám kedvezménnyel a webshopunkból elérhető link a leírásban, és nagyon bíztatom továbbra is hallgatóinkat, nézőinket, hogy iratkozzanak fel csatornáinkra, kövessenek minket és nyomják meg, ha YouTube-on vannak, akkor a csengőgombot is.

[00:02:04]Nos, tehát tisztázzuk akkor a a az alapokat.

[00:02:11]Kivel értetek egyet a felvezetőben idézettek közül?

[00:02:15]Tehát a vagyonadót egy fajta igazságtételi folyamatba keretező Magyar Péter miniszterelnökkel, vagy azt egy kifejezetten káros intézkedésnek leíró Orbán Viktorral?

[00:02:31]Jó, köszönjük szépen a a kellemes helyzetet, hogy akkor ebbe a ebbe a keretrendszerbe raktál bennünket.

[00:02:37]Szerintem egyikkel sem értünk egyet.

[00:02:40]Vagyis hát én magam részéről azt tudom mondani, hogy egyikkel sem értek egyet.

[00:02:43]Mind a kettő nagyon demagóg és a legnagyobb probléma ezzel az egész problémával, hogy ez egy szakmai kérdés.

[00:02:48]És és hogyha a politika beszél róla, akkor akkor nem a dolgok igazságát fogjuk feltárni, hanem mindenkinek azt a részét, ami abből tetszik neki.

[00:02:56]És hát ez a adótanácsadóként egyébként azt erre sok évtizedes tapasztalatunk van abban, hogy mi történik egy adótörvénnyel akkor, amikor a politika beleszól.

[00:03:09]általában nem jó.

[00:03:09]És itt is tehát, hogy ebben az egész vagyonadó problematikában van nagyon sok igazságtartalom, és mindenkinek van valamilyen igazsága.

[00:03:19]De az a probléma, hogy az egy szakmai kérdés kellene, hogy legyen.

[00:03:22]Ühüm.

[00:03:22]Ühüm.

[00:03:22]Igen.

[00:03:22]És mindjárt innen fogunk tovább menni, de hadd kérdezze meg Antal Györgyöt is, hogy túl demagógak és azonosulásra alkalmatlanok ezek az idézetek, vagy van bennük igazság?

[00:03:33]Ez ezek ugye politikai szövegek, tehát ezeket helyi értékükön kell kezelni.

[00:03:35]Én azt gondolom egyébként, hogy azért a világba kinézve ez nem egy magyar probléma.

[00:03:41]Ühüm.

[00:03:42]Tehát azért a azért az nagyjából teljesen nagyjából világos, hogy amikor az elmúlt 50 évben exponenciálisan növekedtek a vagyoni különbségek minden társadalomban, társadalom belül és az egyes társadalm között is.

[00:03:51]Tehát azt mondják, hogy Amerikában most olyan vagyoni különbségek vannak, amik mondjuk 100-150 évvel ezelőtt voltak utoljára.

[00:03:58]És ez igazából növekszik.

[00:03:58]És egyébként meg ugye azt is lehet látni, hogy a világ országaiból ugye egy pár ugye egyre gazdagabb, és egyébként meg a legtöbbé egyre szegényebb.

[00:04:04]Az mondjuk simán lehet egyébként, hogy a szegényebb országok is egyre kevésbé szegények, de azért a vagyoni különbségek nagyon növekednek.

[00:04:11]Ez az egyik.

[00:04:11]Tehát ez az állításnak ez az egyik része.

[00:04:13]Ez ez mindenképpen van erős valóságtartalom.

[00:04:17]A másik kérdés az az, hogy ugye hogy ugye mit lehet ezzel a dologgal kez mit lehet ezzel a dologgal kezdeni?

[00:04:23]És szokásom szó szívén egy jó kitérő választ fogok adni.

[00:04:25]A egyetemista voltam.

[00:04:27]Tehát én ez körülbelül 45 évvel ezelőtt volt a Kornainak a valóságban egy nagyon nagyon nagyon nagyon jó írása.

[00:04:32]Az volt a címe, hogy Health of Nations ez ugye ez az Eli Smithnek a könyvére volt egy utalás Well of Nations és a kornai azt vette végig, hogy akkor gazdasági probléma anomália arra arra arra mik a különböző megoldások.

[00:04:46]És az egészet ugye a nagy a gyógyszerkönyvnek az alapján vette végig.

[00:04:50]Tehát, hogy hol tehát hogy tünet, diagnózis, a kezelés, hatás, mellékhatás.

[00:04:57]És akkor így vette végig, vette végig ezt az egészet, és azt mondta, hogy például, hogyha növekedést akarok serkenteni, ugye azt lehet persze, de akkor ugye el elszabadulhat az infláció, elszabadulhat az állami költségvetési hiány.

[00:05:08]Ha viszont a költségvetési hiányra akarok vigyázni, akkor visszafogom a növekedést, növekszik a szegénység.

[00:05:14]Ugyanígy az adóztatásnál megemelem a jövedelemadó típusú adókat, vagy akár a vagyonadókat, akkor ugye valamennyire növekszik az egyenlőség, de ugye ez teljesítmény visszafogásra, vagyonkimentésre mindenfélével együtt jár.

[00:05:25]Én azt gondolom, a politikában az a szép, hogy a politika az az erőforrások fölötti diszponálásnak a a művészete.

[00:05:33]És ugye ezt nagyon sok minden meghatározza.

[00:05:34]Világnézet, praktikus helyzet és a költségvetési hiány.

[00:05:39]Na hát nagyon szép bevezetőt adtatok, és ne is rejtsük vég alá, hogy mindketten hát konstruktív kritikusai lesztek ennek a ennek a témának.

[00:05:45]Úgyhogy a beszélgetés úgy fog kinézni, hogy én játszom majd a hát a kommunistát, hogy hogy nagyon és hát ti pedig ehhez kapcsolód fűztek lábjegyzeteket.

[00:05:55]De még még mielőtt ebbe konkrétan belemennénk, legyünk tekintettel azokra a nézőkre, hallgatókra, akik úgy olvasták a szalagcímeket meg a leadeket, tudnak arról, hogy van egy ilyen vagyonadó tervezet, de ez körülbelül úgy él a fejükben, hogy vannak itt a gazdag emberek, akiknek milliárdos bankbetéteik és megtakarításaik és vagyonelemeik vannak, és hát majd ez így így így akkor így rájuk vonatkozik.

[00:06:19]Ö kérlek szépen, hogy egy-egy bővített mondatban írjátok körbe, hogy kikre és milyen típusú vagyonelemekre vonatkozik ez a most társadalmi vitára bocsátott tervezet.

[00:06:30]És itt hangsúlyozom, hogy azért van ez a műsor, mert ma még tart ez a vita.

[00:06:33]Tehát ez úgy fog kinézni, hogy a pénzügyi minisztériumban meghallgatják ezt az adást, és akkor itt születnek majd akkor kezdjük akkor Károly.

[00:06:40]Tehát mi mi pontosan a az, hogy vagyon?

[00:06:44]A vagyon az minden lehet, aminek van értéke.

[00:06:47]Tehát ez nyilván a pénz leginkább, de minden ami pénzben egyébként kifejezhető.

[00:06:52]Ingatlan, céges vagyon, műtárgy, bármilyen használati tárgy, igazából bármi, amit meg tudunk fogni.

[00:06:58]És ebből kell levonni egyébként azokat a tartozásokat, mondjuk például a hitelt, kapott kölcsönöket, amit pedig azért kaptam, hogy abból vegyek értéktárgyakat.

[00:07:10]Nyilván ez akkor ez nem az én pénzem.

[00:07:14]És ennek a nettó eredménye lesz az, ami a vagyonadó alapja 1 milliárd Ftos értékhatáron felül, tehát hogy az ezt meghaladó nettó vagyonrészek.

[00:07:23]Így van.

[00:07:23]Így van.

[00:07:23]És akkor a az 1 milliárd Ft fölötti rész az 1%-kal, a 100 milliárd Ft fölötti rész pedig 15%-kal adózna.

[00:07:30]Ez egy éves adó lenne.

[00:07:34]És egy hát egy jogtechnikai különlegesség, hogy december 15-én lépne hatályba a jogszabály.

[00:07:38]annak érdekében, hogy a december 31-i állapotot már tudja adóztatni.

[00:07:43]Tehát 2016-ban egy 15 napos adóévünk lesz, és ezt ennek az adóját kell majd 2000, bocsánat, nem 16, 26-ban és 2027-ben kell majd bevallani és megfizetni.

[00:07:55]Ühüm.

[00:07:55]György ehhez a ugye azt is fontos megemlíteni, hogy nem csak a magyarországi vagyon tartozik ebben a vagyoni körben, hanem ugye ez egy globális globális adó abban az értelemben, hogy hogy a hogy az adó, hogy az alanyainak az egész világon felelhető vagyárgjaira is vonatkozik.

[00:08:11]Természetesen, hogy ebből mit lehet megadóztatni, mit nem ez ugye az kettős adóztatási egyezmények erősebb, hogy befolyásolni fogják.

[00:08:18]Ühüm.

[00:08:18]És akkor a cégekről ejtsünk még szót, hogy hogy jönnek, hogy viszonyulnak a cégértékek.

[00:08:21]A ugye a cégek maguk nem lesznek az adó alanyai, viszont a cégek tulajdonosai igen.

[00:08:26]És ez egy egy sor problémát ez felvet, mert egy csomó olyan információra szükség lesz, ami a cégeknél megvan, de a tulajdonosnál nem feltétlen.

[00:08:35]Nyilván, hogyha abból indulunk, hogy valaki 100%-os tulajdonosa egy cégének, akkor az a közvetlen irányítása alatt van.

[00:08:40]De hogyha mondjuk valaki egy ilyen kisebbségi részesedéssel 10-25%-os tulajdonnal rendelkezik, és ez mondjuk egy vagyonos embernél azért ez jellemző, hogy nem egy, hanem több cégben is tulajdonos, akkor ott neki nem feltétlenül lesznek azok az információk hozzáférhetők, ami a cégnél van.

[00:08:57]Tehát itt még egy adatszolgáltatásra szükség lesz.

[00:09:02]Tehát itt a cégeknek is lesz ezzel dolga.

[00:09:04]Ühüm.

[00:09:05]Ugye a nem, tehát ugye a vagyonadónak ugye ez egy személyövetel személyadó típusú adó, tehát hogy magánszemélyek az alanyai plusz a vagyonkezelési struktúrák, tehát a bizalami vagyonkezelési jogviszonyok, illetve a vagyonkezelő alapítványok, és nem csak a magyarok, hanem a külföldiek is.

[00:09:21]Ühüm.

[00:09:21]Akkor nézzük meg, hogy mi ezzel a probléma.

[00:09:23]A kiinduló helyzet az, és én most mondom a politikai narratívát, és akkor majd ti a megfelelő szakértői módon kezelitek ezt.

[00:09:30]Tehát, hogy itt van mögöttünk egy laza másfél évtized, amikor a vagyonosabb rétegek, mondjuk úgy, hogy kedvezményezettjei voltak a a vagy mindig mindig ott voltak a preferált csoportok között az egykulcsos adóval.

[00:09:44]Rájuk is vonatkozott ugyanúgy a rezsicsökkentés, az nem volt egy differenciált dolog, családi adózás.

[00:09:48]És még lehetne sorolni, hogy mi mindennek voltak inkább a kedvezményzetjei.

[00:09:52]Ugye látjuk, hogy gazdaságilag egy nehéz helyzet van.

[00:09:56]Mi mást mondhatna a politika, mint azt, hogy most kérjük szépen azokat a csoportokat, akik mondom inkább a kedvezményezett oldalon voltak, és és akiknek inkább van mit a közösbe adni, hogy adjanak a közösbe, pláne úgy, hogy ez vastagon a választási ígéret része volt.

[00:10:14]Tehát senki nem mondhatja azt, hogy erről ne szóltak volna előre.

[00:10:18]Na, tehát hogy ez az érvelésbokor, ez ezzel ehhez ti hogy álltok?

[00:10:22]Károly?

[00:10:26]Szerintem abban van igazságtartalom, hogy hogy aránytalan a magyar adórendszer, és hogy hogy nyilván vannak olyan társadalmi csoportok, akik a megélhetésekhez képest sokkal nagyobb részben fizetnek adót, de ennek nem feltétlenülne a személyövőemadó, hanem a közvetett adók a az áfa azokkal.

[00:10:44]Tehát, hogy itt jön ki az aránytalanság, hogy aki egyébként fogyaszt és fogyasztásra költ, ott ő Áfát is fizet, és akkor ő a jövedelmének egy elég nagy részét ki fogja fizetni, hogyha mondjuk elkölti a teljes jövedelmét.

[00:10:57]Még egyébként a kritika az, hogy a gazdag emberek pedig ugye sokkal többet tudnak megtakarítani, kevesebbet fogyasztanak, tehát már ők is arányaiban többet fogyasztanak, de a jövedelműhözképest kevesebbet, tehát végeredményben jövedelműhözképes kevesebb adót fognak fizetni.

[00:11:12]Tehát itt van egy olyan adánytalanság, de én szerintem egy fontos dolgot azért szögezzünk le, és ezzel nem biztos, hogy népszerű leszek, de hogy a a az adórendszerben az nagyon félrevisz, hogyha keressük az igazságosságot.

[00:11:29]Mertogy mert hogy nincsen igazságos adórendszer.

[00:11:31]A mindenkinek a a szubjektív értékítélete határozza meg, hogy mit tekint igazságosnak.

[00:11:38]Ö valószínű, hogy neked van egy értelmezésed arról, hogy mi az igazságos, de a te szüleidnek már valószínűleg teljesen más lesz az igazságos.

[00:11:49]Vagy egy vagyonos embernek, vagy egy nagyon szegény embernek.

[00:11:51]Tehát ebben nem nagyon nehéz társadalmi igazságot találni, hogy mi a a az igazságos.

[00:11:58]Ezért ezt a vitát érdemes el se kezdeni, és arról érdemes beszélgetni, hogy hogyan lehet jól hatékonyan adót szedni, mert az államnak alapvetően az a feladata, hogy legyenek bevételei.

[00:12:09]És ha igazságosságot keresünk, akkor azt nem a adórendszernél érdemes keresni, hanem az állami újraelosztásnál.

[00:12:17]És itt itt a félreértés általában abban van, hogy már az adóbeszedésnél is keressük az igazságosságot, de az a az nagyon az azzal az a probléma, hogy akkor a végeredményben valószínűleg senki nem fog fizetni adót, mert mindig ki szokott derülni, hogy a mindenkinek igazából az az igazságos, hogy ő úgy gondol, hogy ő már eleget fizetett, de a másik fizessen többet.

[00:12:37]És akkor akkor az nem lesz egy hatékony adórendszer.

[00:12:40]Tehát, hogy hogy ezért nagyon veszélyes abba belenyúlni, hogy igazságiassági alapon keressük, hogy hogy mit adóztassunk és mit ne adóztassunk.

[00:12:50]A magyar adórendszernek van egy 40 éves története.

[00:12:53]Ez egy ilyen evolúció volt.

[00:12:57]Voltak illúziók meg ideák, ahogy elindult az mondjuk a 80-as évek végén nagy progresszív adókulcsokkal, és ezek nem tűntek túl hatékonynak, mert nagyon magas volt a jövedelem elkerülés, és szépen lassan a politika kezdte megkeresni azt, hogy oké, akkor ha így nem tudok adóztatni, akkor hogyan tudok adóztatni?

[00:13:17]És ennek kialakult egy rendszere.

[00:13:19]Tehát ez az elmúlt 40 év és most egy kicsit csúnyán akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy minden társadalomnak olyan az adórendszer, amiatt megérdemel.

[00:13:29]Ez most nagyon cinikus és erősnek hangzik, de hogy ezért különböznek nagyon az adórendszerek.

[00:13:33]Tehát azért van az, hogy mondjuk Skandináviában működik egy adórendszer, azt nem lehet Magyarországra ráültetni, mert más a társadalom, máshogy reagálnak rá.

[00:13:40]És ezért alakult ki az hosszú évek során, hogy olyan az adórendszerünk, amilyen, mert mert ez tűnt hatékonynak, mert még egyszer az a feladata az államnak először is, hogy megteremtse azokat a bevételeket.

[00:13:54]Tehát, hogy a a vagyonadó körüli vita azért visz félre először is, merthogy egy kijelölünk egy pici társadalmi réteget.

[00:14:04]Hát persze ezzel a választók széles rétegei tudnak azonosulni, hogy az a kevés ember fizessen sokkal többet.

[00:14:13]De hogy nem biztos, hogy ettől lesz ez a rendszer hatékony.

[00:14:16]Oké, akkor ez csak két megjegyzés, és mindjárt Jönnek adom a szót.

[00:14:18]Tehát egyrészt, hogy mindenkinek olyan adórendszere van, aminek megérdemel.

[00:14:22]Így fogad hát vagy amire szavazz, csak hogy visszautaljak arra, hogy ez tényleg kint volt az első ígéretek között.

[00:14:28]És a másik pedig az, hogy úgy fogalmaztál, hogy hogy ez a kicsi réteg fizessen sokkal többet.

[00:14:34]Akkor nézzünk egy példát.

[00:14:34]Tehát ha mondjuk én én egy két milliárdos adóalapról beszélek, akkor ott mennyi vagyonadót fizetek egy év alatt?

[00:14:44]A két milliárdon egyébként az 1 milliárd utáni 1%, tehát 10 millió Ft.

[00:14:48]Azért ez az sok, tehát hogy ez nem sok.

[00:14:51]Tehát ennyit betenni a közösbe.

[00:14:51]Ha nekem Bojár Gábor is azt hiszem úgy fogalmazott, hogy ha ez oktatásra megy, akkor tessék, ez olyan sok.

[00:14:59]Ez valószínűleg ez egy érzelmi kérdés.

[00:15:01]Tehát ezzel egy egyet tudok érteni, hogy amikor ilyen vagyonokról beszélünk, akkor ez a pár millió Ft ez sokkal inkább az érzelmekről szól.

[00:15:07]De azért nagyon fontos az, hogy különböztessük meg a vagyont meg a jövedelmet, mert a jövedelem az az, amit megkeresek, a vagyon az, ami megvan.

[00:15:17]Tehát ami a az évek során felhalmozódott.

[00:15:19]Hogyha a vagyonból veszek el mindig szépen, akkor akkor az lehet, hogy a az éppen aktuális jövedelmi viszonyokhoz képest meg aránytalanul sok tud lenni.

[00:15:29]Ühüm.

[00:15:29]És hogy nem csak arra kell gondolni, hogy vannak jó évek, amikor mindenkinek 10-15- 20%-os hozamai lehetnek, hanem vannak rossz évek is, amikor egyébként a vagyon az fogyni is tud.

[00:15:42]De akkor is meg kell fizetni ezt a vagyonadót.

[00:15:44]De hogy itt megint csak el akarok onnan, tehát hogy hogyha ezt így kezdjük el méricskélni, hogy kinek ez sok meg kinek kevés, akkor az félrevész, mert azt kell méricské, hogy oké, hogy én azt gondolom, hogy azt mindenki be tudná fizetni, de mi történik akkor, hogyha nem fizetik be, vagy milyen reakcióik lesznek, hogyha nem fizetik be?

[00:16:03]Tehát, hogy és hogy ez az, amit ilyen ilyen pragmatikusan kell megközelíteni, mert mert hogy érzelmileg persze mindenki tud azzal azonosulni, hogy akkor ők fizess fizessenek többet is.

[00:16:15]Inkább azt kell ilyenkor mérlegelni, hogy mi történik akkor, hogyha mondjuk nem fizetik be, miért nem fizetik be, hogyan fognak erre reagálni, és az egyébként nemzetgazdaságilag milyen káros folyamatokat tud elindítani, és ugye megéri-e?

[00:16:32]Mert lehet, hogy egyébként az a válasz, hogy megéri.

[00:16:36]Tehát, hogy lehet, hogy hogy az fog kiderülni, hogy nagy tömegben, hogy igen, vezessük be.

[00:16:40]Igen, lesznek olyanok, akik ennek megpróbálnak ellenállni, akik nem akiknek nem tetszik.

[00:16:46]Most mindenki nagyon hangos, de lehet, hogy az fog kiderülni, hogy az elhalkul és és végeredményben meg fogják fizetni, és mindenkinek jobb lesz.

[00:16:54]Nemzetgazdaságilag mindenképpen jobb lesz, mert akkor egy egységesedik az adó ö kötelezettség.

[00:17:03]De hogyha meg nem sikerül, akkor meg fennáll az a kockázat, hogy dolgokat nagyon nehéz visszacsinálni.

[00:17:08]Tehát hogyha ha ha elindulunk egy úton, akkor nagyon nehéz azt mondani, hogyha már elindulnak káros folyamatok, hogy akkor jaj, bocs, nem így gondoltam, gyertek vissza, mert mert nagyon nehéz vissza is jönni.

[00:17:22]Tehát, hogy és itt most nem az illegális dolgokra kell gondolni, hanem hanem mondjuk például mi történik akkor, hogyha gazdag emberek illetőséget váltanak, tehát hogy elhagyják az országot, akkor és akkor itt nyilván megjelent ezzel kapcsolatban már nagyon gyorsan a reakció pénzügyminisztérium részéről, hogy lesz úgynevezett exitx, tehát meg akarják adóztatni azt is, hogyha valaki el akarja hagyni, illetve hogy akkor is kell majd további vagyonadót fizetni, hogyha elhagyta az országot.

[00:17:50]volt, de ahogy a Gyuri is mondta, hogy vannak nemzetközi egyezményeink, amik azért ez e ezt szabályozzák, illetve az Európai Unióban is van egy olyan esetjog, ami már korábban ezeken már más országok is átestek ezen a problémán, és ezt szabályozzák.

[00:18:05]Tehát, hogy nem lehet a szabad letelepedés vagy a szabad mozgást azt korlátozni.

[00:18:10]Tehát hogyha valaki országot akar az Európai Unión belül váltani, akkor azt megteheti.

[00:18:13]Azt nem lehet azt mondani, hogy akkor váltatsz országot, ha nekem kifizeted a vagyonodnak a x%-át.

[00:18:18]Ühüm.

[00:18:18]Ö és akkor ha ezek a folyamatok elindulnak, akkor viszont ezek részben visszafordíthatatlanok.

[00:18:27]É, igen, igen.

[00:18:27]Antal Győrnek ehhez kiegészítés nagyon alakban abszolút egyetértek, inkább kis inkább színesít színesíteni a képet.

[00:18:34]Való igaz egyébként ugye nagyon régóta régen mondták azt, hogy Magyarországon az emberek svéd szolgáltatásokat és olasz adómarát szeretnének együtt szeretnének együtt megélni.

[00:18:45]Ez a kompország abszolút persze tehát ezek ezzel nem vagyunk meglep ilyet mondani én magam egyébként a minél egyszerűbb tehát a széle széles adóbázis és relatív alacsony adókulcsoknak vagyok a híve és ebből a szempontból azért az elmúlt 16 évben nagyon sok mindenben fehéredett fehéredett a magyar gazdaság pont azért mert alacsonyak voltak az adókulcsok értem egyébként a a az egykulcsos esziával kapcsolatos kritikákat és lehet hogy egyébként a tanó talán alacsolya mint indokolt lenni ebbe nem ebbe most nem szeretném belemenni Mert felnellek a De a az nagyon érdekes, a lányom az egy hasonló cégnél dolgozik kint Londonban, mint ami mint a mi dolgozunk, és ő egyébként nagyon furiózus adóügybe.

[00:19:27]Tehát ő azt mondja, hogy ő arányaiban a jövedelméhez képest sokkal több adót fizet, mint a Magyarországon a gazdag emberek.

[00:19:32]Tehát ő azt mondja a ebben a szektorban dolgozva, hogy hogy hát azért álljon meg a menet.

[00:19:37]Szóval és egyébként ott sokkal-sokkal magasabbak az adók.

[00:19:41]Tehát tehát ott is van egy ilyen van egy ilyen TBS szerű dolog, és ott assiszem évi 20000 fontra van korlátozva a TB TB tartós befektetés számla, aminek ugye a hozam ugye aminek a hozam adómentes, hogyha öt évig bent van a pénz, tehát ott is vannak hasonló konstrukciók, de ott ilyen éves ilyen 20000 fontot lehet betenni, ami nem a nagyon sok pénz, főleg angliában.

[00:19:59]Ez az egyik.

[00:19:59]A másik a az is való igaz egyébként, hogy az ügyfeleink azok, tehát a mi is azt látjuk a magyar vállalkozói szektorban, hogy egyrészt nem feltétlenül hétek a szemüknek.

[00:20:11]Hozzáteszem azt, hogy a magyar vállalkozói szektornak a jelentős része azért erősen vár várta a kormányváltást.

[00:20:16]Tehát ugye ezt éreztük.

[00:20:16]Ezt el is mondtam a korábbi interjúban, hogy itt volt egy ilyen típusú várakozás.

[00:20:19]Ez egyik a másik pedig az az, hogy nagyon-nagyon különbözőek a a megjegyzések ebbe a dologba.

[00:20:24]Egészen vannak nyomdfestéket mérsékletelen tűrő kirohanások ebben a ebben ebben a kérdésben, de azért de azért nagyon sokan mondanak olyasmikat, amiket Bojár Gábor mondott, hogy persze tudjuk, hogy Magyarországon alacsonyak az adók, meg hogy meg hogy a munkab munkabérterhek ugye azok sokkal nagyobbak, mint egyébként a tökéjövedelmeknek az adói.

[00:20:45]Tehát azért ez ugye ugye ez egy ez ugye akkor ez van valami ilyesmit kell és ugye az alternatíva egy magasabb eszi a kulcs illetve egy magasabbt ahol lenne meglátjuk de tulajdonképpen ez egy újabb adókulcs tehát hogy hogy nem de facto nem ez történik de tulajdonképpen ez van nem tehát hogy most bizonyos vagyon fölött ott van még ez a két kulcs.

[00:21:04]Tehát hát ha ha bizonyos ha egy meghatározott szögből nézed ezt az egész dolgot, akkor ez akár ez egy akár akár ez egy mit tudom én vagy egy ta és eszi emelés is lehetne.

[00:21:16]Tehát voltaképpen az ha az összeadó terhelését nézed a vagyonoknak, illetve a jövedelmeknek, akkor valami ilyesmi.

[00:21:22]Tehát, hogy azt továbbra is, csak hogy ezt még segíts, mert az előbb a Károlynak ez volt kommentárja megérteni, hogy mi is a probléma azzal, hogy mondjuk ilyen polgári vagyoni szintről nézve, hogy a hogy ezek után a milliárdok után egy illetve más5él%-ot be kell fizetni.

[00:21:38]Tehát én azt látom, hogy egy csomó közgazdásznak az a problémája, hogy ez összességében kevés.

[00:21:41]2 kően 300 milliárd Ftos éves költségvetési bevételt írnak.

[00:21:48]Hát az marhára nem sok.

[00:21:48]Tehát ez egy jelképes dolog.

[00:21:49]Most legyünk nagyon őszinték, tehát csak a az egészségügyi plusz az 500 milliárd Ft szeretne lenni a következő.

[00:21:57]Tehát ez annak kevesebb vagy körülbelül a fele, hogy mi tehát hogy mi mi is mi mi is akkora probléma ezekkel az egy és más%-okkal befizetés hajlandóság szempontjából?

[00:22:08]Hát ugye ez az, hogyha elkezdünk számolgatni, mondjuk van egy 50 milliárdos 50 milliárdos vagyon valakinek vállalkozó, ebből úgy ebből úgy úgy úgy hüvékú szabály szerint körülbelül 25 milliárd mondjuk a cégérték, és akkor van ezenkívül ingatlan meg valami valami likvid vagyon.

[00:22:25]Most az a kérdés, hogy ennek a hozama az kitermeli a 40 a 49 milliárdnak az 1%-át, tehát az évi 490 millió Ftot.

[00:22:33]Ez az egyik kérdés, ha szerencsésen van összerakva, és egyébként mi ezt mondogatjuk az ügyfeleinknek, hogy akkor ez most jön.

[00:22:40]Ez olyan, mint ez olyan, mint a csunami, vagy valami hasonló természeti jelenség.

[00:22:44]Tehát erre fel kell készülni.

[00:22:47]Elszaladni nem biztos, hogy lehet.

[00:22:47]Tehát ugye valamit kell ezzel a dologgal csinálni.

[00:22:50]Az egyik dolog az az, hogy átszerelem a vagyonzerkezetet, tehát olyan formában szerelem át, és ugye igazából mi ezt csináljuk, amely amelyiknek van annyi, amelyik ki tudja termelni ezt a ezt a méretű ezt a méretű vagyonadót.

[00:23:04]Károly, igen.

[00:23:05]a tehát hogy a a mellékhatások, tehát hogy nyilván a ha bevezetünk egy új adót, akkor arra ne számítsunk, hogy hogy minden marad a régiben, tehát hogy bármilyen új adónak a bevezetése során a a az adózók azok erre reagálnak.

[00:23:19]És ez a kérdés, hogy hogyan fognak reagálni.

[00:23:23]Az egyik és ezek a ezek a nem várt anomáliák, ami miatt szerintem sokaknak fenntartása van.

[00:23:32]És a legnagyobb vitát ezek a céges vagyonok fogják generálni, mert szerintem ha abból indulunk ki, amit te mondasz, hogyha valakinek van 200 milliárd Ftja, akkor neki most miből áll megfizetni azt a 2 milliárd Ft vagyonadót?

[00:23:46]És hogyha valóban, hogyha ez most egy mértékpapírszámlán vagy egy bankszámlán van ez a 200 milliárd Ft, akkor ez semmiből nem áll.

[00:23:55]De hogy nem ez az átlag.

[00:23:55]Az átlagnak, akiknek főleg akiknek nagyona van, azoknak nem pénzben áll a a pénzük, hanem vagy a céges vagyokban, vagy az ingatlanban, egyik sem liquid.

[00:24:05]Tehát mind a kettőből valamilyen módon ki kell majd venni a a pénzt.

[00:24:09]ö vagy osztalék formájában ki tudja venni a pénzt, vagy bizonyos vagyon elemeit pénzre kell váltani.

[00:24:16]Tehát, hogy én számítok arra, hogy hogy ez egyébként például akár az ingatlanpiacon fog egy egy eltolódást okozni, hogy olyan ingatlanok, amelyek eddig spekulatív jelleggel, beruházási jelleggel tartva voltak, ezek meg fognak jelenni a piacon, illetve lesznek olyan és ez mit okoz ez?

[00:24:36]Ez felhajtja az árakat vagy lefele?

[00:24:38]a kínálat fog megjelenni.

[00:24:40]Tehát nyilván az abban van a pénze, akkor attól szabadulni szeretne, hogy hogy likviddé tegye, merthogy csak viszi a pénzt.

[00:24:47]Tehát, hogy ez ez valószínű, hogy ilyen is lesz, illetve a a céges vagyonoknál van egy van egy kérdés, és hogy megint csak tehát én nem akarom-e a megvédeni a vagyonadót, vagy vagy azt mondani, hogy hogy ez alapból rossz.

[00:25:02]Itt igazából csak árnyalni szeretném a képet, hogy hogy nagyon sokszor arról beszélünk, hogy a 200 milliárdos meg a 20 milliárdos meg a 10 milliárdos történt, de hogy hogy a nem tudja a pénzügyminisztérium sem pontosan, hogy hány alanya lesz ennek az adónak.

[00:25:19]Ühüm.

[00:25:23]Becslések vannak.

[00:25:23]Valaki azt mondja, hogy 10000, valaki azt mondja, hogy hogy 20000, valaki azt mondja, hogy 300, nem tudják.

[00:25:29]Ö tehát, hogy hogy nagyon lapos a a az a rész, akiket már érint, és valamilyen módon valamilyen kötelezettséggel fog érinteníteni.

[00:25:39]Van ebben egy érzelmi rész, tehát hogy emberek ebből általában ki akarnak majd maradni, ami valószínű elindít egy igazodást, de lesznek lesz az a kör, aki meg aki meg nem tud ebből kimaradni.

[00:25:53]Ö viszont viszont nagyon nehezen is fogja tudni kitermelni ezt a kötelezettségét.

[00:26:00]Tehát ez az a klasszikus KKV szektor.

[00:26:03]Tehát ők ők ők azok, akik akik egyébként most a leghangosabbak is lettek.

[00:26:10]Tehát nem a vagyonosok lettek a nagyon hangosak, hanem a KKV szektor, akiket ez váratlanul ért.

[00:26:18]Akik mondjuk ez az 5-10 milliárd Ft-os vagyon, akiknek a a vagyona nagyrészt maga a céges vagyon, és hogy miért tartják ők ezt egyébként igazságtalannak, merthogy ők is igazságtalannak tartják.

[00:26:34]hogy a cégeket azt nem aszerint adóztatnák meg, hogy mennyi a nettó eszközértéke, tehát mennyi az eszköz állománya és levonjuk belőle a kötelezettségeket, hanem van egy úgynevezett hozamértékszámítása.

[00:26:46]és nagyon leegyszerűsítve vesszük az előző három évnek az adózott eredményét, és megszorozzuk körülbelül hattal, és ez kétharmad súllyal, tehát hogy mondjuk egy egy négyszeres szorzót fog kapni a az előző évi eredménye, és hogyha neki mondjuk éppen volt egy jó éve, vagy egy jó három éve, akkor fog kapni egy elég nagy értéket, és ő ezt úgy fogja értelmezni, hogy igazából a következő négy-öt évért adóztatják, amit ő még meg se keresett.

[00:27:17]És ez nagyon kontraproduktív tud lenni, mert mert mert azt fogja érezni, hogy hogy annak ellenére, hogy neki ebbe még bele kell tenni az energiát, hogy azt neki ki kell termelnie, azon fog fizetni majd társasági adót, személyövedelemadót, még meg se kereste, de már megadóztatják.

[00:27:33]És tehát a KKV szektárnál ez okozza igazából a legnagyobb turbulenciát, nem az, hogy egyébként ha van pénze, akkor őbb az 1%-ot ki tudja fizetni.

[00:27:43]Akkor ennél maradjunk egy pillanatra, mert én is, ahogy előbeszélgettem a ehhez a témához, csodálatos klubes sorozatunk van, ahol épp tegnap olyan emberekkel tudtam találkozni, akik erre a fajta KKV körre elég erős rálátással vannak.

[00:27:58]És ha egy kicsit leveszem ezt a ezt a kommunista sapkát, és azt mondom, hogy hogy tehát, hogy itt vannak vállalkozók, akiknek ugye az lenne a az egy mondjuk úgy ösztemzeti érdek is, hogy bentartsák a pénzüket a cégben, azt tehát ne ez az állandóan osztalékban mindent kiveszünk, és utána a balin elköltjük arra, hogy fűszoknyás lányok félkókuszdióba donperin szolgálnak föl és akkor ugye, mert ugye ez a képzet, hogy ezt szeretné megadóztatni, de itt nem ez történik, hanem az történik, hogy bent van forgat atják, gondolkodnak rajta satöbbi, hogy lehetne akkor akkor fogjuk azt mondjuk azt, hogy ez itt egy javaslat megfogalmazható, hogy ez az egyébként nem egy tehát ezért ez egy cizellát törvényjavaslat.

[00:28:38]Én amennyire bölcsészként meg tudtam ezt érteni, hogy lehetne tovább cizellálni úgy, hogy ezt a ezt a bizonyos KKV szektort ne célozza így és mondjuk egy pozitív kimenete legyen mindkettőtől kösz a kérdés, de mondjuk Antal Györg a van még van még egy tehát igazából itt a az adó megfizetésének is megcsolabban is vannak problémak és pont ez amit mondtál, tehát ugye arra készíti a cégeket, hogy kiszedjék az osztalékot, mert végül is végül is ugye valamiféle jövedelemből tudót fizetni, és ugye az egy folyamatosan visszatérő panasz.

[00:29:08]És ugye megint ez a EU szab EU-s nomenklatúrában KKV, de ugye egyébként a magyar kisember számára ugye ezek azért nagy cégek, ez így pár 10 milliárdos cég azért az most már nagynak számít az EU-ban meg nyilvánvalóan nem az.

[00:29:21]Tehát ugye itt itt ők azt mondják, hogy akkor a jövő jövendő beruházások meg a meg a meg egyáltalán felhalmozott vagyon, tehát a végülis a jövők jövőjüket élikk föl.

[00:29:32]Jó.

[00:29:32]És akkor hogy csináljuk úgy, hogy hogy ne így érezzék?

[00:29:33]Lehetne úgy olyan módszerhez nyúlni, úgy, hogy van vagyonadó, de a KKV-knak vagy ennek a méretű cégeknek nem hát valami valam valamiféle kivételeket akár a startupoknak valamiféle kivételt, tehát hogy a most induló vállalkozásokb itt mindenféle csak ugye itt megint ugye az a baj, mint a Károly is mondott, hogy hogyha elkezdek kivételeket csinálni, akkor ugye annak annak ugye nem lesz vége.

[00:29:54]És egyébként a pénzügyi minisztérium többé-kevésbé világosan megmondta, hogy ühüm, hogy hogyha ők kinyitnak egy ajtót, akkor ott ledől az egész váfa.

[00:30:03]Ezzel egyetértek.

[00:30:03]Először is szögezük, hogy tényleg egy nagyon jó mindenségű jogszabály született, tehát hogy hogy a most, hogy ez nyilván egy politikai akarat volt mögötted, de hogy a pénzügyi minisztérium megtette azt a maximumot, hogy tényleg egy nagyon nagyon főleg az elmúlt 16 évnek a jogszabály minőségével összevettve, hogy eg egy egy jó jó jogszabálytervezett született, de hogy pont erre a problémára szerintem van megoldás, mert mert azzal szerintem a KKV-knak sincsen problémája, hogy hogy hogy a a létező megfogható vagyonok után adózzanak.

[00:30:35]A probléma az van, hogy a meg sem keresett majd tehát a cégbe belevizionált értéket érték után kellene fizetniük.

[00:30:44]Tehát hogyha ezt kivennék ezt a hozamértékszámítást, akkor valószínűleg, hogy a problémának egy igen nagy részét azt megszüntetnék.

[00:30:55]A másik mód, ahogy lehetne egyébként a problémát mérsékelni, az nyilván az egy milliárdos határnak a fölfele emelése, mert mert akkor nagyságrendileg csökkennek a az érintetteknek a a száma.

[00:31:08]Ez egy nyilván egy politikai kérdés, tehát hogy ebbe én nem akarok belenézni, hogy ez ez politikailagnek milyen ára van, hogy amikai választási kampányban tényleg ezt ígért a Tiszta, hogy bocs ott azt hiszem 5 milliárd volt milliáról indultunk.

[00:31:20]5 milliárdról indultunk, és aztán ez lement 1 milliárdra.

[00:31:24]Aha.

[00:31:24]Ennek mi lett az oka?

[00:31:26]Egyszerűen nagyobb a a Nem tudom, de én azt gondolom, hogy ott egy egyszerű választási matematika volt, hogy azt mondták, hogy szeretnék 3 millió szavazót, és ez mondjuk 300 embert érint, akkor Ühüm.

[00:31:39]akkor ez egy jó jó deal, és nyilván egy választási kampányban többet megenged egy politikai párt magának, mint amikor aztán kormányra kerül, és valamit meg kell tennie.

[00:31:46]De hogy hogy hogy azzal azzal egyet tudok érteni, meg tudok azonosulni, hogy egy egy ennyire egyös választási ígéretet meg kell valósítani.

[00:31:58]Az a kérdés, hogy ezt hogyan valósítjuk meg, mert hogy igazából ennyi hangzott el, hogy 1 milliárd Ft és 1%, de hogy az az 1 milliárd, hogy jön ki igazából abbikai mozgást érten hogy ezeket hogyan számoljuk.

[00:32:08]Így van.

[00:32:10]Hogyan számoljuk és mondjuk hoz hozzá értékszámításról nem volt szó mondjuk a a választási kampányban.

[00:32:14]És én én ezt de hozzátesz hozzáteszem, ez a hozzámértékszámítás ügye ez a svájci minta.

[00:32:19]Tehát amit a miniszterelnök mondott egy pár héttel ezelőtt, hogy akkor a svájci minta így van.

[00:32:23]De az arról se volt szó a választási kampányból szerintem a svájci, tehát a ezek ezek mind utána merültek fel.

[00:32:32]És akkor itt érdemes azt megnézni, hogy mi a cél.

[00:32:34]Tehát az a cél, hogy valósítsuk meg ezt a politikai ígéretet, és egyébként valóban egy egy valós igényt, hogy a vagyonosok vegyék ki nagyobb részben a a közterviselésből a részüket.

[00:32:45]Ez a cél, vagy az a cél, hogy ebből nagyon sok költségvetési bevételt szeretnénk generálni.

[00:32:53]És akkor ez egy ez egy fontos forrása lesz az állam működésének.

[00:32:55]És hogyha ha a második kapja a fókuszt, akkor jön fel az a kérdés, hogy na jó, de ez egy hatékony megoldás, mert hogy azért azt látni kell, és ezért bukott el a vagyonadó annyi más országban is, hogy ez egy nagyon nehezen adminisztrálható adó.

[00:33:13]És itt most nem is feltétlen csak a arról van szó, hogy akarnak-e fizetni, hanem hogyan kell felmérni ezt a vagyont, és ezt hogyan tudja ellenőrizni az adóhatóság.

[00:33:22]Az adóhatóságnak nagyon sok feladata van.

[00:33:25]körülbelül 50000 milliárd Ft bevétel fölött disponál, és ebből a vagyonadó 200 milliárd lenne.

[00:33:33]Tehát ez egy 4% a a az össz bevételének, de hogyha ez elviszi a egyébként a a működésének egyébként pedig a nem tudom a 20%-át, merthogy az ellenőröknek ezzel kell foglalkozni ahelyett, hogy akkor akkor ez egy nagyon nagy probléma lesz.

[00:33:52]Bocsánat, fél%, nem kevés 0,4 0,4%.

[00:33:58]Tehát hogy ez egy ez egy ez egy hatékonysági kérdés, hogy megéri-e feláldozni az adóhatóság energiáját ennek az adminisztrálására, mint mondjuk és amit mondjuk Gyuri, te is mondtál, hogy mi történik akkor, ha megemelem a tagókulcsot, mi történik akkor, hogyha megemelem az SI kulcsot.

[00:34:16]És itt most nem arra kell gondolni, hogy az SI kulcsot mindenkinek megemelem.

[00:34:19]Ühüm.

[00:34:19]hanem és akkor visszaküdtöok oda, hogy hogy ez mi az állami újraelosztásnak a a feladata?

[00:34:23]Tehát, hogy a a kettő-három, négy gyermekes anyáknak az adókedvezménye azt, hogyha lehet, hogyha rászorultsági vagy jövedelmi korlátokhoz kötnénk, akkor gyerekek életkorához, vagy a gyerekek életkorához, akkor sokkal több bevétele származna az államnak, mintogyha mint ebből a 200 milliárról.

[00:34:46]És ezt sokkal könnyebb adminisztrálni, hogy hogyha behozunk egy progresszív adókulcsot nagyon magas jövedelmeknél.

[00:34:52]Én csak így teljesen magamtól számolgattam a a költségvetési bevételek és a KS statisztikái alapján, hogy mi történne akkor, hogyha mondjuk az 1 millió Ft fölötti jövedelmeket egy magasabb adókulcsal kellene adóztatni, mennyi kell ahhoz, hogy ez a 200 milliárd Ft bejöjjön?

[00:35:10]és körülbelül 2,5%, tehát egy 17,5%-os felső kulcsot kellene bevezetni az 1 millió Ft fölötti jövedelmekre ahhoz, hogy ez a 200 millisztrálása 1zerszerel egyszerűbb.

[00:35:23]és hogy nyilván azt most ez megint egy igazságossági kérdés, hogy akkor ez most igazságos az 1 millió Ft feletti jövedelmeket jobban adóztatni, mint mondjuk a vagyonosokat.

[00:35:34]De hogy nekünk mi a fontos végeredményben az, hogy az államnak több bevétele legyen és az állami újraelosztásnál jusson el az a pénz oda, aki aki egyébként rászoruló.

[00:35:44]Tehát, hogy ne adjunk rezsitámogatást a a gazdagóknak, ne adjunk adókedvezményeket a gazdagoknak.

[00:35:51]Te is mondtad a TBS-t, hogy hogy ez csomó országban például felülről korlátos, hogy mennyi az, tehát hogy hogy csomó minden máshoz és nyúlhatna az állam, ami sokkal hatékonyabb.

[00:36:04]És igazából ez a ez a kockázata ennek a kérdésnek.

[00:36:07]Igen.

[00:36:07]Hát itt a itt ez egy politikai probléma lesz.

[00:36:09]Tehát nem egyszerűen nem emelheted meg ezt a ezt a az 1 millió feletti adókulcsot, mertogy ugye az az volt a mondás, hogy a lakosságot nem, tehát hogy mi miközben értem, amit mondasz, és akkor mert most mondtál tök sok egyébként használható javaslatot, és tegnap a pont a klubestünkön az egyik kedves törzslátogatónk mondta azt, hogy amit már említettetek az előbb, hogy hogy például ott van a társasági nyereségadó, annak most a mértéke 9% tehát hogyha egy társasági vagy hogyha egy vá egy vállalkozás társasági alapja adóalapja 100 millió Ft, akkor akkor kedvezmények nélkül 9 millió Ft, hogy például ezt meg lehetne emelni.

[00:36:55]Ő mondta ő, hogy ez ellen nem tiltakozna.

[00:36:59]Tehát vannak még várhatóan egyébként meg is fogják emelni, de ezt másokból fogják megemelni, merthogy egyébként az adórendszerünknek vannak más problémái is, mert ahogy a vagyonadó is egy olyan hogy mondjam, egy ilyen politikai termék, a a korábban a különadók is, a az is, meg a különadók is ilyen politikai termékek voltak, hogy adóztassuk meg a bankokat, a nemzet a multinacionális közműcégeket, a a telekom cégeket, mindenkit, aki aki akire így rá lehetett mutatni, és nem megy el.

[00:37:27]És ugye ezek hosszú évek alap lehet látni, hogy nagyon kontraproduktívak voltak, merthogy nagyon rossz folyamatokat indítottak el.

[00:37:34]Tehát mondjuk például a banki különadó az az megint csak hasonló, mint a vagyonadó.

[00:37:38]Ezzel mindenki egyetértett, hogy a bankok nagyon gazdagok, adóztassuk meg őket jobban.

[00:37:41]Mi lett ebből?

[00:37:44]Hogy a bankok ugyanolyan gazdagok maradtak, viszont minden költségüket átterhelték a a fogyasztókra, tehát a vállalatokra, illetve a magánszemélyekre.

[00:37:52]Ettől Magyarországon sokkal drágább lett a bankolás, és a magyar cégeknek a versenyképességét rontotta végeredményben azt, hogy vannak vannak ezek a tranzakciós illetékeink meg a banki különadóink.

[00:38:01]Tehát, hogy magunkat csapjuk be azzal, hogyha így kinézünk bizonyos társadalmi csoportokat, vagy vagy cégcsoportokat, hogy nekik azért van pénzük akkor tőlük, merthogy ezekre ők reagálnak.

[00:38:16]És ugye ettől nem lesz jobb a közterviselés.

[00:38:19]Ühüm.

[00:38:19]Igen.

[00:38:19]Antal György.

[00:38:20]A ugye mit ugye Károly mondta, hogy ez egy politikai természetesen az persze és ugye van a ugye nagyon erős támogatottsága van a lakosságban a vagy odaadónak és az emberek ezt nagyon nagyon-nagyon sok ember ezt egy ilyen büntiként élik meg.

[00:38:32]Tehát ezt ugye sokan ugye amit te is mondtál, hogy ezt ilyen mészáros adóként élik meg.

[00:38:35]Tehát hogy igazából a neres oligarchákat lehetne ezzel megvágni.

[00:38:39]De én azt gondolom egyébként, hogy az adóztatást és a és a és a és a tehát az adó az nem büntetés, tehát ez egy nagyon fontos dolog, és nem is szabad úgy, nem is szabad úgy kezelni.

[00:38:50]Ugye az ebből szerzeti ország ezt tudják, az ebőlvészelt, tehát de ez nem arra van, tehát az adóztatás az nem arra, az nem az nem arra van kitalálva.

[00:38:58]Ühüm.

[00:38:59]A és és még ahhoz, amit Károly az előbb mondott, hogy hogyan lehet még igazságosabb a a közteherviselés, mondjuk mérsékelt politikai kockázatokkal, mert az előbb mondtad, hogy rámutatunk csoportokra, hogy akkor ti ti és tiet fizettek be.

[00:39:11]Ugye ez így működött a az orbár rendszer, hogy akkor fizessenek a multik meg fizessenek.

[00:39:17]De ugye az a probléma, hogyha most azt mondjuk, hogy a három gyerekes anyák adókedvezményét kezdjük el hegezgetni, akkor meg az úgy fog tűni, hogy akkor megint rámutattunk egy csoportra, hogy három gyerekes anyák ti tőletek veszünk el.

[00:39:29]Ez így megint tehát ennél sajnos jobban fog kinézni az, hogy azt mondjuk a a egy milliárd fölötti vagyonokra, hogy akkor tessék.

[00:39:38]Azért azért ugye az világos, hogy a vagyonadónak van egy nagyon nagyon mélyen megállapozott politikai racionalitása, tehát sokkal könnyebb eladni a vagyonadót és milliárdosokat megadóztatni, mint a mint mint ugye azt mondani, hogy akkor a a három gyerekes anyától elveszem ezt az adókedvez.

[00:39:54]Na és akkor megoldható-e, hogy igazságosabb közteherviselés, meg jobb több adóbevétel, ugye ez is cél, de miérsékpolitikai kockázat?

[00:40:01]Ez a szaltó mortál, ez lehetséges-e?

[00:40:07]Hát ez szerintem ez ilyen ez ilyen próbacs dolog.

[00:40:09]Tehát ezeket meg ezeket megpróbálják, ha működik, működik, ha nem működik, majd kitalálnak valamit más.

[00:40:14]De például a ezzel egy egyet tudsz érteni, hogy például a társasági nyereségadóhoz hozzá lehet nyúlni, valószínűleg hozzá is fognak, mint ahogy mondta Károly.

[00:40:24]Mik még a lehetőségek?

[00:40:25]Hát ezt tehát Tao Tao Sia ugye az ember nehéz helyzetben van, mert ugye felkoncolják a saját ügyfelé mond szerintem akárt is fel fogják egyszer előbbutó koncolni.

[00:40:35]Szóval majd együtt megyünk a de ez semmilyen módon nem célj együtt megyünk a együtt megyünk a vesztőhelyre.

[00:40:40]A ez jó cím.

[00:40:42]Nem, nem, nem.

[00:40:42]Ez nem.

[00:40:45]Hát azt majd megjuk a tehát ezekkel ezek ezekkel valami ilyesmikkel lehet.

[00:40:51]Tehát Ühüm.

[00:40:52]Ühüm.

[00:40:53]Én a azt meg bocsánat, bocsánat.

[00:40:54]De ugye ugye azért az az a realitás, hogy akinek nagyon nagyon nagyon nagyon sok pénze van, az sokkal kevésbé érzi meg még akár a magasabb adót is, mint akinek egy kicsit kevesebb.

[00:41:05]Én a vagyonadónál azt a párhuzamot mondnám, van például ez a globális minimum adó, az is egy hasonlóan a politikusok által egy nagyon szeretett termék volt, hogy fizessenek több adót azok, ak a nagy vállalatok, illetve azok az országok, aki ahol nagyon alacsony adókulcsokkal operáltak, azok most adóztassák meg jobban ezeket a cégeket, hogy ne lehessen itt ezelől elbújni.

[00:41:27]És és aztán az lett ennek az eredménye, ez egy rettenetesen bürókratikus, nehéz szabályrendszer lett.

[00:41:32]Az lett az eredménye, hogy igazából sehol nem fizettek többet ezek a vállalatok, viszont sokkal többet kell adminisztrálni.

[00:41:38]És mivel azt az Európai Unió aztán magára nézve meg nagyon szigorúan be is tartatja, hogy még az Európai Uniónak a versenyképességét is rontotta.

[00:41:45]Mert utána egyébként a többi Amerika, Kína meg ebből nagyon szépen kioldalazott.

[00:41:50]Ö itt a vagyonadónál is ugye ez a kérdés, hogy megérje-e egy politikai ígéretért, mondjuk például a KKV szektorunkat így megadóztatni, nem lesz ez kontraproduktív, és hogy hogy hosszú távon, tehát hogy nyilván rövidtávon megéri, egyrészt a politikai tőke miatt, másrészt valószínűleg tényleg az lesz, hogy a következő évben lesz 200 milliárd Ft bevétel.

[00:42:10]De mondjuk mi történik akkor, hogyha ha utána már csak kevesebb, tehát ez az adóbevétel elkezd sorvadozni, csökkenteni?

[00:42:17]Tehát, hogy ez egy akár egy ilyen lassan ölő méreg is tud lenni, hogy hogy elindulnak olyan folyamatok, amik egyébként meg nem szeretett volna se a gazdaságpolitika, se a társadalom, de bekövetkeznek, merthogy reagálnak rá az adózók.

[00:42:34]És hogy ezek egyébként nem fogják-e mondjuk például a magyar gazdaság teljesítményét visszavetni.

[00:42:38]Egy nagyon rövid példát mondok, csak tényleg, tehát hogy nagyon sok olyan és szerintem Gyuri neked is a az ügyfélkörödben számtalan ilyen például generációváltás előtt álló tehát a magyar KKB szektornak az egyik legnagyobb problémája, hogy előregedett, hogy olyan tulajdonosai vannak, akik már kizeretnének ebből lépni, de még viszik.

[00:43:03]És nagyon sok olyan cég van, ahol a cég attól működik még, mert az alapítója még viszi, de hogyha ő elveszti a motivációját, akkor akkor lehet, hogy ő egyébként hoz egy irracionális döntést, mert lehet, hogy azt kellene mondania, hogy hát oké, megfizettem a vagyonadót, csinálom tovább, mert a számok alapján megéri.

[00:43:22]De azt fogja mondani, hogy ő most már túlélte a covidot, túlélte a ukránh háborút, túlélte az energiaválságot.

[00:43:29]Ez három olyan ütés volt neki öt éven belül, hogy köszönöm szépen, ezt a negyediket már nem kéri, és csinálja valaki más.

[00:43:37]Mi fog történni?

[00:43:37]Jobb esetben eladja és valaki átveszi ezt a céget.

[00:43:42]Ebben az esetben, és ez az egyik nagy kritika ezzel az egész jogszabálal szemben, hogy a külföldieket máshogy adóztatja, mint a belföldieket.

[00:43:48]Jön egy külföldi KKV, egy Cse, egy lengyel KKV, aki ezt felvásárolja.

[00:43:53]Ezzel a magyar KKV szektorunkat erodáljuk.

[00:43:56]A másik a rosszabbik forgatókönyv, hogy abbahagyja, mert nincsen rá vevője, mert azt fogja mondani, hogy a hatos szorzó az egy nagyon szép szám.

[00:44:04]De én itt Jázmerényben, az autószerelő műhelyemben én egy hármas szorzót is soknak tartom, de lehet, hogy senki nem akarja megvenni tőlem.

[00:44:13]Napén nem lesz felvevő.

[00:44:15]Pers ez ez egyébként ez ez egyébként nagyon így van.

[00:44:18]Tehát ez egy nagyon gyakori félreakció, főleg ebben az idősebb generációban, hogy akkor most már most akkor tényleg elegán van eladja, és abszolút igen, ez versenyhátrány is lehet a magyar vállalkozói szektornak.

[00:44:28]Bocs.

[00:44:28]És még egy ugye a ugye mi tehát ugye nálunk az nekünk a narratívan hosszú évek óta meg úgy egyáltalán mi azt gondoljuk és azt komolyan is gondoljuk, hogy igazából a családi vagyonoknak az egybentartása, egyben tartása cél, ugye ezt szolgálják a családi alapítványok, a vagyonkezelés, különböző vagyonkezelő struktúrák, ezek a dolgok.

[00:44:48]Ugye abból kiindulva, hogy ugye a család, tehát ugye egy vállalkozás, ha egyben van, akkor az egy erősebb valami, mintogyha szétszórják menedzsment szempontjából is sok célszerűbb.

[00:44:55]Na most nyilvánvalóan és nem szándékot, hanem ez lesz a szándékon túli hatása az ilyen vagyonadó típusú dolgoknak, az emberek elkezdik szétszórni a a különböző vagyonokat, különböző vagyonokat különböző családtaglagokra.

[00:45:06]A ugye ezzel ezzel ugye szétmegy a családi vállalkozásban a kontroll is.

[00:45:10]Ugye nagyon tipikus nemzetközi példák vannak ezzel kapcsolatban.

[00:45:13]hogy ezt a ez ugye ami a Rockefeller család ugye egybe tartotta a vagyont még most is ott vannak az első tehát ugye a a nagyon nagy tehát családot nézve a nagyon nagy vagyonok között a van derb család ami ugye körülbelül ugyanabba az időszakba indult hát most már sehol sincsenek tehát és nekünk ugye igazából ez volt a ez volt a célunk meg azt gondoljuk ez a nemzetgazdaság szempontjából is a helyes dolog hiszen hogyha megnézzük megnézzük a top 100-as listát annak a tetején van egy-két ilyen nagyon kiemelkedő ember de a magyar top 100-as lista az sokkal-sokkal kisebb mint mondjuk a csephát igazából igazából egyébként valamennyi a társadalmi cél is lenne a a legális rendezett vagyon felhalmozás.

[00:45:48]Egyetlen egy gondolatot még had tegyek hozzá, tehát hogy nagyon egészségtelen egyébként a a gazdasági szerkezet Magyarországon.

[00:45:54]Tehát annak ellenére, hogy a hogy a munkavállalóknak a 60-65%-a KKV-knál dolgozik, egyébként a gazdasági teljesítményben 40 30-40% a magyar KKV-k részaránya.

[00:46:07]Tehát itt van egy termelékenységi probléma.

[00:46:08]Ezen nem fog segíteni ez a vagyonadó.

[00:46:11]Tehát, hogy hogy pont ellentétes lesz a hatása, hogy ez még rontja az ő motivációkat.

[00:46:15]Tehát őket sokkal inkább felkarolni kellene.

[00:46:21]És ez az egyik legnagyobb veszélyes.

[00:46:21]Itt jön be az a kérdés, hogy megírja-e az adóhatóságot, az ő kapacitásukat erre áldozni, illetve egy ilyen nagyon szenzitív érintetti kört így adóztatni, ahelyett, hogy egyébként más megoldásokhoz nyúlnánk.

[00:46:36]Összefoglalva akkor zárókérdés.

[00:46:38]Nagy és köszönöm, hogy ilyen szakmaian és higattan tudtatok erről beszélni, de hogyha mondjuk a laikus hallgatónak most így le kell cizellálni ezt a a témát, akkor mi lenne az a az egy hát konkrét javaslat, amit amitől, mert ugye én bennem ez úgy kristályosodott ki, hogy maga ez egy politikai ígéret volt, nem ördögtől való a vagyonadóztatás, de például ami a KKV, ahogyan a KKV szektorhoz nyúl, vagy ahogy a családi vagyonok feldarabolásához vezethet.

[00:47:11]Ez például rossz következmény.

[00:47:15]Mi az a fő ilyen rossz következmény, amit el kéne kerülni, amiért egy társadalmi egyeztetés végén, aminek hangsúlyozom most a végén vagyunk, ezt mondjuk még meg lehetne változtatni és eltolni egy kicsit más jobb irányba a Györ technikai meg ugye ez a Károlynak a szakterületén technikai megoldásokba nem szeretnék belemenni, de de én azt gondolom azt gondolom egyébként, hogy hogy azért biztos, hogy nem kéne büntetni a a legális vagyon nagyon fontos a legális vagyon felhalmozást a vagyonarabod.

[00:47:46]biztos, hogy valamit kell csinálni a a az indulóvállalkozásokkal vagy a a startup szerű dolgokkal, tehát amik ugye már tőkebbevonási szakaszban vannak, de még egy darabig nem fognak nem fognak jelentős jövedelmet termelni.

[00:47:58]Valamit valamit ki kell találni azzal, hogy akkor a vagyonak egybe egybemaradását azért ez inkább támogassa, vagy minimum ne akadályozza a szabályozást.

[00:48:09]Tehát ezek a dolgok.

[00:48:11]És hát ugye a versenyképesség, versenyképesség.

[00:48:14]Jó.

[00:48:14]Tehát az ugye azért messz messzévezető az nem adókérdés, tehát hogy edukációs kérdés 1000er minden dolog ott meg kéne tanítani maj külön külön adást több külön adás.

[00:48:22]Igen, igen.

[00:48:26]Én sokkal inkább az állami újraelosztáshoz nyúlnék, és ez az adókedvezmények rendszeréhez, és itt hangsúlyosan a személy jövedelem adóban ö én hahoz nyúlnánk, akkor nyilván nagyobb lenne az érintetti kör, mint a mint a vagyonadóval érintettek, de de egy sokkal hatékonyabb újraelosztás, és nyilván a a és nem rászorultság, hanem jövedelmi alapon határoznám meg, tehát hogy lenne, mit tudom én, egy 3 millió 5 millió millió fortos jövetelem fölött egyébként ezeket a adókedvezményeket egyébként meg lehetne nyirmálni.

[00:49:02]De hogyha meg muszáj a vagyonadó, akkor még egyszer mondom, ezt a hozamértékszámítást ezt kivennénk, akkor valószínűleg a a problémáknak a 90%-át azt kivennénk.

[00:49:11]Ühüm.

[00:49:11]Vagyonadóról igazságos közteherviselésről, adórendszerről szólt a válaszpodcast.

[00:49:16]Köszönöm Anta Györgynek és Radnagy Károlynak, hogy itt voltatok és segítettetek tisztában látni, illetve hát konkrét javaslatokat is megfogalmaztatok, mely után most intenzíven dolgozzak a minisztériumban.

[00:49:29]Kérjük, hogy lájkal, hozzászólással, szuperköszönettel segítsék munkánkat.

[00:49:32]Ha tehetik, csatlakozzanak a válasz online támogatói köréhez, hiszen ez az adás, mint minden nálunk nézhető, hallgatható és olvasható, látható tartalom, nem állami pénzből és adókból, hanem közösségi finanszírozásból készül.

[00:49:46]A támogatás részletei ennek a műsornak a leírásában találhatók, ahogy a kiadványainkhoz tartozó webshop is.

[00:49:56]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:56]Borbás Barnát hallották.