Válasz Online 1:00:19

Ha nincs kormányváltás, Magyarország IMF-lélegeztetőn lenne – Madár István a költségvetésről

matolcsy györgyköltségvetésgazdaságpolitikaadópolitikakormányváltásközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Ha nincs kormányváltás, Magyarország IMF-lélegeztetőn lenne – Madár István a költségvetésről
tl;dr

TL;DR

  • Vendég és téma: Madár István makrogazdasági elemző a Válaszpodcastban; a fő téma a 2027-es költségvetés és a magyar gazdaság állapota, emellett a Matolcsy-ügy.
  • Matolcsy-botrány: a vendég szerint Európában példátlan, „fekete-afrika szintű" korrupció; a piacoknak már nem meglepő, nemzetgazdasági léptékben nem írná át a gazdaságot.
  • Finanszírozhatóság: a kormányváltás esélye mintegy 10 000 milliárd forint forrást hozott; kormánypártcsere nélkül az ország „lélegeztetőgépen" lett volna, most viszont a tartalékok csúcson, a hozamok esnek.
  • Költségvetés: a látszólagos 1000 milliárdos kiigazítás valójában 3000 milliárd elvétel és 2000 milliárd adás – „fölbruttósított" szerkezet, amelynek vannak nyertesei, így nő az elfogadottsága.
  • Nem klasszikus megszorítás: a csomag nem üt vissza erősen a növekedésben, fő kockázat a vállalati terhek (társasági adó, bank-, reklám-, vagyonadó) bevételi hatása.
  • Rendszerváltás részleges: a 14. havi nyugdíj, az anyák SZJA-mentessége és az adóstop megszűnik, de a rezsicsökkentés és a családi kedvezmények maradnak; az adórendszer átalakítása még várat magára.
  • Rezsi: az ár-stop el van térítve, az MVM-veszteséget ÁFÁ-n keresztül fizetjük meg; a kivezetés szerinte pár hónappal korábban is megérte volna.
  • Szerkezeti gondok: a magyar cégek túl kicsik, a termelékenység és az emberi tőke (funkcionális analfabétizmus, alacsony felsőoktatási részvétel) a legnagyobb hosszú távú probléma.
  • Új kormányzat működése: a Pénzügyminisztérium jól vizsgázik, de a többi tárcánál még nem látszik az átalakulás – „nagyon az elején járunk" a folyamatnak.
  • Összkép: a 3%-os növekedési cél dicséretes visszafogottság; a stabilitás önmagában érték, de nem elégséges feltétel a felzárkózáshoz.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Válaszpodcast vendége Madár István makrogazdasági elemző, a Portfolio főmunkatársa; a beszélgetést Laki Zoltán és Borbás Barna vezeti. A fő téma a 2027-es költségvetés és a magyar gazdaság állapota 2026 októberében, de az adás elején röviden szó esik a Matolcsy György elleni büntetőeljárásról is.

A Matolcsy-ügy: példátlan léptékű korrupciós botrány

Az adás felvétele napján hallgatják ki Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit „jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás büntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanúja miatt" idéztek elő. Madár István szerint Európában példátlan, hogy egy ország első számú pénzügyi intézményéből ilyen szinten tűnjön el pénz – hasonlóra csak 2018-ban, Lettországban volt példa, ott is hivatalban lévő jegybankelnökkel.

  • Az elemző szerint az ügy „fekete-afrika szintű korrupciónak tűnik", és a nyilvánosan ismert korrupciós ügyek közül ez volt a legnagyobb léptékű – részben azért, mert nem egy kkv-hoz vagy magántőke-alaphoz, hanem az ország egyik legfontosabb intézményéhez kötődött, így ez sértette leginkább a Magyarországról kialakított image-et.
  • Az ügy jól dokumentált: készült ÁSZ-jelentés, a sajtó évekig nyomon követte az alapítványok ügyeit, és a jelenlegi jegybanki vezetés is tett bejelentést, anyagokat továbbított az ÁSZ-nak és a rendőrségnek.
  • A piacok számára szerinte ez már nem meglepő, inkább „kipipálás": a pénz, ami elveszett, nem jön vissza, de nemzetgazdasági léptékben nem írná át a gazdaság működését. Inkább közvetett jelzés lehet, hogy a korrupció csökkentése „talán tényleg halad valamennyire" – ami annál feltűnőbb, hogy ehhez képest korábban „olyan látványosan állt minden".

„Ha ezt így valaki elmondaná… az alapján azt mondhatjuk, hogy ez mondjuk ilyen fekete-afrika szintű korrupciónak tűnik." – Madár István *

Falnak megy a gazdaság, vagy gyorsulás jön?

A beszélgetés két idézettel indul: Orbán Viktor volt miniszterelnök zárt körben azt mondta, hogy „ha valami csoda nem történik, a gazdaság falnak megy", míg Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetési tervezethez 4,9%-os hiányt, 2,4%-os növekedést és 3%-os inflációt prognosztizál visszafogott növekedés után gyorsulással.

Madár István elemzése:

  • A választások felé közeledve a hazai gazdaságpolitika iránti bizalom folyamatosan apadt a finanszírozók körében; évente 4–6000 milliárd forint friss forrást kellett bevonni, régi adósságot újrafinanszírozni. „Ha ez a helyzet, akkor ebből előbb-utóbb baj van."
  • A kormányváltás esélyének növekedésével mintegy 10 000 milliárd forint forrás érkezett a „Tisza-bet" spekulációra (változás, EU-pénzek visszatérése, euró-bevezetés, konvergencia).
  • A következtetés: „Magyarország, ha nincs választáson kormánypártcsere, mára lélegeztetőgépen lenne" – valószínűleg nem tudta volna biztosítani az ország fizetőképességét.
  • Ehhez képest most a magyar állam likvid pénzügyi tartalékai történelmi csúcson vannak, és míg egész Európában emelkedtek az állampapír-hozamok, Magyarországon jelentősen estek – látványos divergencia a magyar finanszírozhatóság megítélésében.

„Falnak mehetett volna, de attól nagyon messze eltávolodtunk." – Madár István *

Ugyanakkor ő is hangsúlyozza: a költségvetést rendbe kell rakni, pénzt kell kivonni a gazdaságból, ami az eddigi tapasztalatok szerint nem szokott jót tenni a növekedésnek.

A költségvetési csomag szerkezete: „fölbruttósított" átrendezés

  • A hivatalos számok: az idei hiány 7,5% körüli, ami 4,9%-ra csökken. Mivel az idei év választási év volt, rengeteg egyszeri kiadással, a jövő évi hiány valójában kb. 6%-ról indul – ami „még mindig óriási, nagyon magas".
  • A kormány kb. a GDP 1%-ának megfelelő, kb. 1000 milliárd forintos kiigazítást hajt végre, de a tényleges csomag ennél sokkal nagyobb: összesen 3000 milliárd forintot von el (adóemelésekkel és kiadáscsökkentéssel), miközben 2000 milliárdot ad oda adócsökkentések és béremelések formájában.
  • A „NERTelenítés" (túlárazott közbeszerzések, fölösleges beruházások, propagandakiadások befagyasztása) önmagában is 100 milliárdokat hozott; csak a kommunikáció-közmédia-koncessziós tételekből kb. 800 milliárd jön ki.
  • Az elemző szerint ez a „fölbruttósított" szerkezet politikai gazdaságtanilag racionális: így a csomagnak vannak nyertesei és csak mérsékelten érintett vesztesei, ami növeli a társadalmi elfogadottságot. Ráadásul a szegényebb csoportoknak adott pénzt elköltik, míg az elvont forrás egy része megtakarításból származott – így a fogyasztás növekedése ellensúlyozza a negatív keresleti hatást.
  • A „baloldali csomag" jelzőre: sok, az elmúlt másfél évtizedben „elfelejtett", nagyon rossz jövedelmi helyzetű társadalmi csoport kapott 10–15%-os béremelést, és egyes csoportok még így is elégedetlenek, mert többre számítottak.

Megszorítás-e? A kockázatok

Madár István szerint a „megszorítás" nem közgazdasági fogalom: akkor hívják annak, ha a kiigazítás látványosan fájdalmas, recessziót és inflációs spirált okoz. A mostani csomag szerkezete – óvatosan fogalmazva – ennél könnyebb:

  • A Pénzügyminisztérium nemzetközi kiigazítási programokat tanulmányozott, és az alapján olyan csomagot igyekeztek összeállítani, amelynél a növekedés 3% fölött maradhat.
  • Fő gazdasági kockázat: a vállalati szektort érintő új terhek – társasági adóemelés (bár az Magyarországon alacsony), bányajáradék, bank- és biztosítói adók, reklámadó, valamint az újfajta vagyonadó, amiből nem tudható, hogy valóban befolyik-e a tervezett bevétel. Ez a következő negyedévekben derül ki.
  • Az inflációt csak mérsékelten lökheti fel: nincs áfa- vagy jövedékiadó-emelés, nincs „durva infláció-elszárítás" típusú elem.
  • Korábbi csomagokkal (Bokros-, Gyurcsány-, Matolcsy-csomag) összehasonlítva: azok hirtelen, kapkodva, kevés felkészültséggel születtek, ezért voltak nagyobbak a növekedési és életszínvonal-áldozatok.

Rendszerváltás a gazdaságpolitikában?

A műsorvezetők kérdésére – látszik-e a költségvetésen a rendszerváltás – az elemző vegyes képet rajzol:

  • Visszavételek: a 14. havi nyugdíj továbbépítését leállították, az anyák személyijövedelemadó-mentességét erős korlátok közé szorították, az adóstop kivezetésre került. A Tisza-kormány „helyesen" mondja azt, hogy amire nem volt költségvetési fedezet, azokat a Fidesz-ígéreteket nem hajtja végre.
  • Ami maradt: az ÁFA nem csökkent, a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények futnak tovább; az adórendszer egészének átalakításáról nincs szó.
  • Történeti kontextus: a 2010 utáni „munkaalapú társadalom" politikája – transzferek munkajövedelemhez kötése, teljes foglalkoztatás – sokáig helyes volt, mert a magyar foglalkoztatottság rendszerváltás óta elkeserítően alacsony volt. De a 2010-es évek második felére elérkezett ahhoz a szinthez, ahol már csak strukturális eszközökkel lehetett volna tovább menni – onnantól kellett volna váltani: progresszív személyi jövedelemadóra, a tőke- és munkajövedelmek, illetve a fogyasztási adók új egyensúlyára.
  • Az egykulcsos, fogyasztásra épülő rendszer egyre igazságtalanabbá vált: a jövedelemegyenlőtlenség csak addig csökkent, amíg a foglalkoztatás nőtt. Most az átlagjövedelem és a medián közötti rés akkora, hogy „a társadalom egyharmada keres az átlagjövedelem fölött, a kétharmada alatta".

„Amikor valamit egy gazdaságpolitika tíz évig elszabotál, az lehet, hogy a következő tíz-húsz évre meghatározó a gazdaságban." – Madár István *

Rezsicsökkentés: a legemblematikusabb szent tehén

  • Az együttes csökkentés (gáz, áram, vízközmű) valójában el van térítve a piaci ártól, és az MVM veszteségét „adóforintokból" fizetjük meg – csak nem látjuk, mert ÁFÁ-ból fizetjük ki.
  • Az első években a rezsicsökkentés nem került pénzbe az államnak, mert a piaci ár egyezett a lakossági árral; ahogy a világpiaci energiaárak emelkedtek, egyre nagyobb veszteséget hordozott, és nem ösztönöz megtakarításra.
  • Az elemző óvatosan, ellenőrizetlen statisztikaként említi: állítólag 1988-ban reálértéken a villanyszámla jelentősen magasabb volt, mint most – ami arra utal, hogy „valószínűleg tényleg nem ez az igazi ára ennek a dolognak".
  • A kormány a jelenlegi energiaárak és lakásállomány mellett nem látja megléphetőnek a változtatást; a miniszterelnök szerint a lakásállomány energiahatékonyságának javítása után, egy-két év múlva vagy a ciklus folyamán lehet továbblépni. Az elemző szerint a nagyon fájdalmas döntéseket „nagyon lassan és óvatosan" tolja ez a kormányzat is – ebben hasonlít az előzőre. Az ár-stop kivezetése szerinte pár hónappal korábban is megérte volna.

Béremelések: elég-e a kétjegyű emelés?

A közalkalmazotti (rendőr, ápoló, tanár) béremelésekre kérdésre az elemző óvatos:

  • Közgazdaságilag a béremelés javulás az előző állapothoz képest, de ez hosszú távú folyamat: a tanárszakma sem lett népszerű az elmúlt évek bérrendezésétől sem, pedig ott az „egészen lehetetlenül alacsony bérszint" már közeledett az elfogadhatóhoz.
  • Fontos lenne a perspektíva: több évre előre meghirdetett bérpálya, ne pedig egyszeri emelés után négy évnyi elfelejtés. Történelmi példa: 2002-ben 50%-os tanárbéremelés volt, majd négy évig nem kaptak emelést.
  • A 2027 utáni évekről egyelőre csak a deficitpályát ismerik (2030-ra 3% alatti hiány, euróövezeti csatlakozási feltétel); az EU-nak kiadási pályát is tartalmazó hosszú távú tervet kell benyújtani, ez hamarosan többet elárul.
  • Óriási elmaradások vannak az állami alrendszerekben – bérekben, hálózati infrastruktúrában, víziközmű-hálózatban, mezőgazdasági infrastruktúrában –, ahová mindenhova kellene pénz.

Hol vannak a tartalékok? Ballasztok az állami gazdálkodásban

  • Kamatkiadás: a magas fajlagos kamat és a régiós viszonylatban magas államadósság miatt rengeteget költ az állam kamatokra; ez lassan csökken, de 3–4 év múlva már sok száz milliárd forint szabadulhat fel, ha a GDP 4–5%-a helyett „csak" 3%-ot kell kamatra költeni.
  • Diszkrecionális támogatások: a „keleti nyitás" címén, hatástanulmány nélkül osztogatott, akár 100 milliárdos nagyságrendű direkt beruházástámogatások gazdag cégeknek – ezt a kormány láthatóan nem folytatja.
  • Közbeszerzések: a közbeszerzés a GDP kb. 13%-a (útépítéstől a tűzijátékig, A4-papírtól a jogi tanácsadásig). Van olyan vélekedés, hogy 30%-os túlárazás – ez valószínűleg túlzás, de vannak területek, ahol „szinte nulla munkával milliárdok tűnnek el". A hosszú távú szerződéseket újratárgyalni évről évre, „lendületesen" kell haladni.
  • Háttérintézmények: felesleges, csak pénzkifolyatást szolgáló szervezetek („sóhivatalok", kamuközvéleménykutatások) felszámolása – de a nagyságrend csak szisztematikus átnézés után derül ki.
  • Az újraelosztási arány (a költségvetés által be- és kiáramoltatott pénz) kb. 47% – a műsorvezetők felhozzák a „50% fölött kommunizmus" mondást, az elemző viszont óvatos: nincsenek kőbevésett határok, és a mérés módja is kérdéses (adókedvezmény vs. transzfer).

Gyárbezárások és a lejárt növekedési modell

  • A korábbi gyárnyitások állami pénzzel „felnőgzatott" külföldi működőtőke-befektetések voltak; a mostani bezárások (jellemzően a járműiparban) viszont a globális értéklánc-krízisekhez kapcsolódnak: a tulajdonosok döntenek, nem az állam.
  • A „keleti nyitás" ellenére Magyarország a keleti piacokon alulteljesített; az „újraiparosítás" kihirdetése óta pedig az ipar súlya a gazdaságban folyamatosan csökken.
  • A munkaerőhiány miatt már nem az a kérdés, hova tegyenek kevésbé képzett embereket, hanem hogy a meglévő munkaerő hogyan lesz hatékonyabb – „ez egészen más logikát igényel".
  • A termelékenységi lemaradás egyik fő oka: a magyar cégek túl kicsik. Ha a KKV-szektor méretstruktúrája Ausztriához hasonló lenne, az a gazdaságot jelentősen magasabb fejlettségi szintre repítené. Miért nem nőnek a cégek? NAV-félelem, a „NER elveszi" élmény, hiányzó belső tudás, növekedési hajlandóság hiánya – ezeket mind vizsgálni kell. A kitörési pont: hazai tulajdonú középvállalatok növekedése felvásárlással, egyesüléssel, erőforrások koncentrálásával.
  • A magyar gazdaság valójában fejlett, ezért a növekedés „sziszifuszi munka": „Forma 1-es versenyautókon néhány századot csiszolni az alkatrészeken" – intézményi finomhangolás, nem látványos áttörések.
  • Példaként említi az osztrák és szlovén középvállalati szektort, amelyek kis piacok ellenére jól teljesítenek.

Emberi tőke: a legnagyobb hosszú távú gond

  • A lemaradás az általános iskola elejétől kezdődik: a nyolcadik osztályt befejező diákok közel 30%-a funkcionálisan analfabéta, az értő olvasást nem tudja magabiztosan.
  • Miközben az EU-ban folyamatosan nő a felsőoktatásban részt vevő fiatalok aránya (a 25–29 éveseknél kb. 45% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya), Magyarországon ez több tíz százalékponttal alacsonyabb, stagnál vagy enyhén csökken.
  • Az egyetemek már most „tömegképeznek", és nem tudnak prémium képzést nyújtani, mert „nem elég jó hozzá az alapanyag" – ami inkább romlik, mint javul.
  • Rövid távon segíthet a felnőttképzés, átképzés, a munkaerőpiaci rugalmasság javítása, de ez évek-tí évek folyamata. A kormányzat 2030-ig 3%-os növekedést céloz – az elemző szerint ez „dicséretes visszafogottság", jelezve, hogy a gazdaságpolitika érti: nagy csodák nem lesznek.

A Pénzügyminisztérium és az új kormányzat működése

  • Az elemző óvatos az összehasonlításban: Nagy Márton gyakorlatilag nemzetgazdasági miniszter volt, így nem pontosan vethető össze Kármán András pénzügyminiszterével, akinek a tárcája elsősorban az állami gazdálkodás őre; a gazdaságpolitikát a gazdasági és energetikai minisztériumnak kellene csinálnia.
  • A PM a költségvetéssel „jól vizsgázik", és mögötte áll a nagypolitika támogatottsága – de ez csak „szükséges, nem elégséges feltétel" a magyar sikerhez.
  • A többi tárcánál még nem látja a nagy átalakulási folyamatokat: vannak, ahol kulcsállamtitkárok távoztak, máshol nem sikerül betölteni államtitkári pozíciókat. „Nagyon az elején járunk ennek a folyamatnak" – az elemző nem túl optimista, de szerintem muszáj lenne, mert a hosszú távú vízió nem oldható meg azzal, hogy a PM levigzi a hiányt 3% alá.
  • Ha az irány tart, az már önmagában érték: stabilitás, nem gyengülő forint, nincs inflációs kiugrás, nincs megszorító és élősködő csomagok váltogatása.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Matolcsi György" / „matolcsi MNB ügy": az átiratban következetesen torzult alak, a kontextus (volt jegybankelnök, MNB-alapítványok) alapján Matolcsy Györgyként értelmezve.
  • „Tiszabetnek hívtuk": valószínúan „Tisza-bet"-nek (Tisza-bet spekuláció) értelmezett torz alak.
  • Több helyen töredezett, szóismétléses szakaszok (pl. a foglalkoztatási reformról, a növekedési modellről szóló részek), ezek értelme a szövegkörnyezetből rekonstruálható, de szó szerinti hűség nem garantált.
  • „1988-ban reál értékben a villanyszámlánk magasabb volt": a beszélő maga is jelezte, hogy ellenőrizetlen, másoktól hallott statisztika.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:09]gyorsulva emelkedik, vagy falnak megy a magyar gazdaság?

[00:00:11]Van-e rendszerváltás a költségvetési politikában?

[00:00:14]Lesz-e elég fedezet mindenféle béremelésekre, és léteznek-e levághatatlan szent tehenek?

[00:00:22]Gazdasági kibeszélőt tartunk a Válaszpodcastban.

[00:00:24]Szeretettel köszöntjük a hallgatókat és a nézőket.

[00:00:27]A stúdióban Borbáss Barna, illetve Laki Zoltán kolléga.

[00:00:31]Szia!

[00:00:32]Szia!

[00:00:32]És én is köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:35]Vendégünk pedig, hogy valaki értsen is a témához, Madár István, makrogazdasági elemző, a portfólió munkatársa.

[00:00:43]Szervusz!

[00:00:44]Sziasztok!

[00:00:44]Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:47]Az eredeti műsortervben ez nem szerepelt, de a mivel nagyjából adásunkkal egy időben hallgatják ki Matolcsi György volt jegybankelnököt, idézem, jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás büntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétsége, gyanúja miatt.

[00:01:04]Ezért hát alapvetően költségvetésről beszélünk, de egy oldalvágást azért erre tegyünk.

[00:01:08]Az lenne a kérdésem, hogy mennyire példátlan az, hogy hát mégis csak egy egy jegybankelnököt, még ha nem is hivatalban levőt, őrizetbe vesznek és meggyanúsítanak.

[00:01:23]Azt tudjuk, hogy volt már erre példa.

[00:01:26]Tehát Lettországban 2018-ban megtörtént ráadásul hivatalba levő jegybank elnökkel, én más példáról nem tudok.

[00:01:32]és hogy ennek egyáltalán milyen üzenete van a nem tudom, hogy szokták ezt mondani, hogy a piacok felé, vagy szóval így így gazdaságilag ez ez rossz üzenet, ez épp hogy jó üzenet.

[00:01:43]Mit olvasnak ki ebből azok, akik kiolvasnak bármit az elemzők között?

[00:01:49]Ugye az biztos példátan Európában, hogy mondjuk egy Nemzeti Bankból, az ország első számú pénzügyi intézményéből ilyen szinten tűnik el a pénz.

[00:01:57]Tehát ilyen szempontból biztos, hogy az, hogy emiatt tartóztatnak le egy jegybanki vezetőt, vagy az első számú vezetőt, voltvezetőt, az biztos, hogy példátlan, mert nem nagyon van.

[00:02:07]Tehát, hogy ha ezt így valaki elmondaná, elmagyarázna, hogy mi történt az alapítványokban, és a sajtó többek között ti is ugye azért gyakorlatilag szinte élőben, az elmúlt években ezt nyomon követtétek, az alapján azt mondhatjuk, hogy hogy erre azért ez mondjuk ilyen fekete-afrika szintű korrupciónak tűnik.

[00:02:23]Tehát, hogy ez alapján gondolom nincs semmi meglepetés abban, hogy hogy elindultak nagy nehezen a fogaskerekek.

[00:02:33]egyébként szerintem a piacot ez annyira már nem izgatja, hiszen ugye ez a múlt, tehát az a pénz, ami ebben elveszett, az elveszett, ez nem jön vissza valószínűleg egy nagy része, de ha visszajön, az se olyan léptékű nemzetgazdaságilag, hogy alapjaiban írná át a gazdaságnak a a működését.

[00:02:44]Hiába beszélünk 100 milliárdokról, és igazából legfeljebb abban lehet egy kis ilyen mutatvány, hogy azért egy kicsit ilyen értetlenség lebegte körül ezt az MNB-s ügyet, hogy mintha ez lenne a legyértelműbb ügy talán az összes ilyen korrupciós ügy közül, ami az elmúlt éveket nyomasztotta, és ehhez képest olyan látványosan állt minden.

[00:03:05]Most meg hirtelen nagyon meglódultak a a fogaskerekek.

[00:03:10]Emiatt azt gondolom, hogy talán a a piac is azt mondja, hogy aha, akkor ez a fajta ilyen korrupció mentesítés vagy korrupció csökkentés az azért talán tényleg halad valamennyire, de ezért ez nagyon közvetett hatás.

[00:03:21]Nem minném, hogy ezt a piacok különösebben egyébként a egy kipipáláson kívül bármiben is így díjaznák vagy büntetnék.

[00:03:30]Ühüm.

[00:03:30]Ha már említed, hogy a sajtó ezt nyomon követte, ezúton is, vagy itt is ajánljuk a Nerakták című kiadványunkat, mely hát továbbra sem vesztett aktualitásából a leírásban látható linkeken megrendelhető.

[00:03:40]Csak még egy kérdés ez.

[00:03:43]Tehát azt mondod, hogy ez volt a csúcs talán így így a gazdaságot figyelő vagy a tehát így egy átlag ember, aki tájékozódik a magyar helyzetről, hogy ez a az MNB ügy volt a a csúcs.

[00:03:54]De hogy te amiket forrásoktól hallasz, vagy beszélget itt ott az ember folyosón, szóval, hogy ez volt a várakozás is, hogy ebben és az értetlenség, amit mondasz, hogy tégint van egy feketeafrikai típusú bankkirámolás, most mondjuk ki explicit.

[00:04:11]Tehát tehát tehát mondjuk ez ez tényleg a top hármas ügy.

[00:04:12]Ezt meg tudod erősíteni?

[00:04:15]A mérét nem tudom megítélni nyilván a többi ügyre is le kéne látnom pontosan olyan szempontból, hogy ez a ez a szerintem a leginkább idézőben átvilágított ügy.

[00:04:24]Ebben ászjelentés volt, voltak volt egy csomó nagy papírokkal aláasztott történet, ami aminek a jogszerűsége hát finoman szólva is vitatható.

[00:04:34]Illetve hát a jegy az aktuális jegybanki vezetés tett ez ügyben bejelentést, bejelentést.

[00:04:38]Így van.

[00:04:38]ugye ászelentés készült az aktuális jegybank is vezetés is közzétett dolgokat meg továbbított anyagokat az ásznak illetve a rendőrségnek is talán tehát volt ennek egy egy elég azt úgy fogalmazzen inkább hogy ami nagyon egyértelmű és nyilvános történet abból szerintem ez volt a legnagyobb léptékű ráadásul pont azért mert egy nem egy nem tudom kekvához magántőke alaphoz kötődik hanem az ország egyik legfontosabb intézményéhez ezért ez szerintem ilyen szempontból a leginkább sértette a Magyarországról kialakított imageet, hogy hogy ezt is lehet egy ilyen területen.

[00:05:13]Úgyhogy ilyen szempontból volt szerintem a legkényesebb.

[00:05:17]Na jó, hát akkor meglátjuk, hogy meddig jut a kihallgatás és mik lesznek a következmények.

[00:05:23]A térjünk rá akkor a ennek a műsornak a fő témájára.

[00:05:26]a költségvetés, illetve hát az ország gazdasági helyzete ebben a pillanatban 2026 októberében.

[00:05:30]Két idézetet hoztam, hogy nagyjából betájoljuk, hogy milyen vélemények keringenek a politikában arról, hogy hol tartunk.

[00:05:41]Orbán Viktor volt miniszterelnök köcsén zárt körben beszélt elég erős szavakkal, a következőket mondta.

[00:05:45]A gazdaság szereplőitől kapott információk szerint biztosnak mondhatjuk, hogy ha valamicsoda nem történik, a gazdaság falnak megy.

[00:05:54]Ennek eredményeképpen a kormány dezintegrációja sokkal gyorsabb lehet, mint azt mi gondoljuk idéző idézett véget.

[00:06:02]Tehát ez egy politikai táboron belül keringő meggyőződés, hogy gyakorlatilag összeomlás közeleg.

[00:06:08]Magyar Péter viszont most a költségvetési tervezet kommunikációjakor ugye még konkrétan nem látjuk a tervezetet, tehát adásunk felvétele előtti nap este ment el a költségvetési tanácsnak, és valamikor a hóvégén láthatjuk a konkrét Exceltáblákat.

[00:06:24]Visszafogott növekedés után gyorsulás, tehát gyorsuló növekedést vár.

[00:06:27]A 27-es számok konkrétan 4,9%-os költségvetési hiány, 2,4%-os gazdasági növekedés, 3%-os infláció.

[00:06:36]Na most a a a kérdés egyszerűen az, hogy milyen állapotban van a magyar gazdaság, falnak megy, vagy pedig hát egy visszafogott növekedés után emelkedő pályára áll.

[00:06:50]Ugye nagyjából fél éve vanak a választások, tehát ha bármilyen oknál fogva falnak menne, az valószínűleg azért még részben legalább a az előző kormásara lenne.

[00:06:58]Tehát erre azért ennyit azért megjegyeznék.

[00:07:00]Szerintem még egyelőre a egyelőre az ellenzéki narratív az ilyen szempontból szerintem nem konzisztens, de egyébként vissza lehet menni egy pillanatra oda.

[00:07:08]Tehát ugye azt kell látni, hogy a választások felé közeledve a hazai gazdaságpolitika idánti bizalom folyamatosan apadt a finanszírozóink felől.

[00:07:18]Minden évben 4-5 6000 milliárd Ftot kellett bevonnia friss forrásként a költségvetésnek magyarán.

[00:07:26]Szóval valakit rábeszéljön, hogy adjon nekünk hitelt, plusz hitelt.

[00:07:30]A régit meg meg kellett újítani.

[00:07:30]Tehát egy óriási mennyiségű államadósság, friss államadósság kibocsátás terhe nyomta folyamatosan a kormányzatot.

[00:07:36]És az tipikus, hogyha ez a helyzet, akkor ez előbb-utóbb tudjuk, hogy ebből baj van.

[00:07:42]És most ugye ha csak valaki megnézi, hogy mi van a francia meg a az amerikai köt állampapírpiacon, és milyen idegesség van azzal kapcsolatban, hogy hogy vajon ezek a nagyon fejlett országok tudják-e magukat rendesen finanszírozni és milyen áron, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy és figyelembe vesszük azt, hogy a ahogy az kormányváltás esélye nőtt, és annak az eséje, hogy a fogyóban levő gazdaságpolitikai bizalmat azt valaki újnak új új szereplőnek kell majd megadni, aki talán sok szempont ból európai irányba viszi a dolgokat és ezzel növeli a gazdaságpolitika mozgáset erre bejött vagy 10000 milliárd Ft forrás erre a spekulációra ezt Tiszabetnek hívtuk a választás előtt és után akkor azt lehet mondani hogy ma Magyarország ha nincs választáson kormányzócsere kormányzópártcsere akkor csak ahogy néz elnézzük a költségvetés helyzetét a fogyatkozóbizalmat az egekben levő hozamokat meg ahogy azóta a nemzetközi hozamok mentekor magyar Magyarország mám fölélegeztetőgépen lenne.

[00:08:43]Tehát valószínűleg Magyarországon nem nem tudták volna biztosítani a fizetőképességét az országnak.

[00:08:48]Ehhez képest most azt látjuk, hogy és ez nem egy ilyen kortest beszéd, én csak a számokból tájékozódom, hogy a magyar állam likvid pénzügyi tartalékai azok történelmi csúcson vannak.

[00:08:58]Pont azért, mert ugye a a bejövő pénz, amelyik arra spekulál, hogy itt lesz majd valami változás, visszajön az EU pénz, lesz euró bevezetés, elindul egy konvergencia, csökkenni fog a hiány.

[00:09:11]Erre óriási mennyiségű forrás jött be, és a magyar gazdaságnak a finanszírozhatósága, és különösen a magyar állam finanszírozhatósága az óriásit javult.

[00:09:19]Mindenhol egész Európában jelentősen emelkedtek az állampényhozamok, Magyarországon meg jelentősen szakadtak.

[00:09:25]Ez 26-1 arányban néz ki az Európai Unióban.

[00:09:27]Tehát nagyon látványos a az a divergencia, ami a magyar megítélés miatt a magyar finanszírozhatóság és a magyar finanszírozási környezetben jelentkezik.

[00:09:38]Tehát ilyen szempontból, hogy falnak megy-e az ország, vagy nem, vagy a gazdaság, az az a válasz, hogy hogy falnak mehetett volna, de attól nagyon messzi eltávolodtunk.

[00:09:47]Egyébként ugye értjük a dolgot, tehát hogy nyilván ettől még ott van a feladat, hogy a költségvetést rendbe kell rakni.

[00:09:53]Ez mindig egy nehéz ügy.

[00:09:55]Pénzt kell kivonni a gazdaságból.

[00:09:57]tetszik, nem tetszik.

[00:10:00]Meg kell valahogy oldani azt, hogy ne ennyi hitelt vegyen föl évről évre az állam.

[00:10:04]És ez összességében az eddigi kiigazítási tapasztalatok szerint ez nem szokott a gazdaságnak jót tenni.

[00:10:10]Most ugye a mostani jótfogárról majd biztos fogunk beszélni, de emiatt igazából azt lehet mondani, hogy az a fajta ilyen kor ellenzéki reménykedés, hogy hátha a gazdaság rosszabbul fog menni, és akkor lehet mutatni mutogatni majd a kormányzat felelősségét, azt egyik oldalról értem politikai racionalitás oldaláról, de azért azt gondolom, hogy nagyon messze vagyunk egyébként ettől az állapottól, tehát ahhoz azért nagyon-nagyon sok hibát kellene most hirtelen elkövetni, hogy ez bekövetkezzen.

[00:10:38]Ugye azt, hogy a a költségvetést rendbe kell rakni, ez minden ország minden kormánya számára minden költségvetés idején egy dilemmát jelent, hiszen úgy kell egyensúlyban tartani az államháztart államháztartást, hogy nem emeljük a közterheket, de mondjuk többletforrásokat biztosítunk azokra a célokra, amelyeket a kormány fontosnak tart.

[00:11:00]És ez mindig egy dilemma.

[00:11:01]Nyilván a mostani kormánynak is egy dilemma volt, különösen a az örökölt helyzet fényében.

[00:11:07]viszont hogyha meghallgattuk a miniszterelnöknek a hétfői beszédét, nem tudom te végighallgattad-e, vagy az azóta napvilágra került számokat, akkor van egy olyan érzés, hogy talán mi mintogyha az átlagnál könnyebb lett volna ez a ezt a feladványt megoldani idén, mert pusztán a én ezt így neveztem, hogy a költségvetésnek a nertelenítésével, amit ugye Magyar Péter úgy írt körül, hogy a túlárazott közbeszerzések leállítása, fölösleges beruházások leállítása, korrupciós csapok elzárása az állami kommunikációra, propagandára költött milliárdoknak a befagyasztása, hogy pusztán ezzel is 100 milliárdokat lehetett találni.

[00:11:56]Tehát könnyebb volt ebből a szempontból a dolga ennek a kormánynak, mint általában egy kormánynak van.

[00:12:02]Ugye nézzük a számokat.

[00:12:02]Ugye hivatalosan 7,5% körül lesz az idei hiány és ez megy le 4,9.

[00:12:07]Ez látszólag elég sok.

[00:12:07]Hogyha azt is hozzávesszük, hogy valóban a könnyebbséget azt jelenti részben, hogy az idei egy választási év és a választások előtt rengeteg ilyen egyszeri pénzkiáramlás volt, ami egész egyszerűen azért, mert nem lesz még egyszer.

[00:12:23]Ühüm.

[00:12:23]Ezért valójában a jövő évi hiány az inkább olyan hatról indult, ami még mindig óriási, tehát még mindig nagyon magas.

[00:12:29]De ha innen nézzük, akkor körülbelül az az 1 GDP 1%-át kitevő kiigazítás, amit végrehajt a kormány, az nagyjából 1000 milliárd Ft.

[00:12:35]És valóban igazad van, hogyha azt nézzük, hogy mennyi az, amit azt mond a kormány, azt mondja a kormány, hogy ezt meg megspórolja saját magán, akkor ez az idei év áthúzódó hatásaival meg a jövő évi intézkedésekkel együtt közel 2000 milliárd Ft.

[00:12:49]Sőt egyébként, hogyha csak az csak ezt lecsupaszítom és azt mondom, hogy nem számít bele az ilyen fogyókúra jellegű dolog, hanem tényleg amiket te emlegettél, ezek a emblematikus ilyen közbeszerzések, koncessziók és sorol kommunikáció, komunikáció, ezeket sorol, abból is majdnem kijön ennyi.

[00:13:06]Tehát olyan annak az emlékeim szerint ilyen 800 milliárd körüli körüli összege volt.

[00:13:11]Tehát, hogy hogy ehhez képest ugye megnézzük az egész programot meg a költségvetést, akkor ennél sokkal-sokkal nagyobb mérete van.

[00:13:18]És a nagyobb méret az abból fakad, hogy nem az történt, hogy 1000 milliárd Ft-ot megspórolt valahol saját magán máshol a kormány, hanem 3000 milliárd Ftot próbál meg valahogy részben adóemeléssel, részben kiadáscsökkentéssel könnyíteni a költségvetés mozgás terén, vagy szélesíteni a költségvetés mozgás terén.

[00:13:41]és 2000 milliárdot pedig elköltött pluszba valamikre.

[00:13:43]Tehát mondjuk úgy, hogy fölbruttósította ezt az egész történet.

[00:13:47]Tehát nem egyszerűen egy ilyen primár hiánycsökkentés történt, hogy hát 1000 milliárdal valahogy az kiadáscsökkentése adóemelésen megoldjuk a dolgot, hanem valójában ezt -nus 2000 plus 3000 milliárdos csomaggal ért el.

[00:14:01]2000 milliárdot odaadott különböző adócsökkentések, béremelések formájában egy bizonyos társadalmi csoportoknak, és 3000 milliárdot pedig részben saját magán, részben másokon spórolva meg elvont, megszerzett ahhoz, hogy ezt meg tudja oldani.

[00:14:15]Ugye miért van ez?

[00:14:17]Ugye az egyik ok az, hogy vannak nyilvánvalóan ennek, és ezért mondják ugye néha, hogy ez egy baloldali csomag, mert hogy a nagyon sok olyan az elmúlt másfél évtizedben elfelejtett társadalmi csoport volt, ami amely amiknek tényleg eléggé rossz jövedelmi viszonyai voltak, és azok jól hallani, hogy még most is elégedetlen egyik másik csoport, hogy nem elég még az a 10-15%-os béremelés, merthogy merthogy ennél többre számítottak, merthogy annyira rossz szerintük a helyzetük, és valóban megnézve nagyon sok sok helyen tényleg rendkív alacsonyak a bérek.

[00:14:48]Tehát az egyik az, hogy azért próbálta meg a kormány így kimozogni a dolgot, hogy egyben a a kiigazítással együtt bizonyos részben választási ígéretet, részben ilyen szakpolitika alapon is indokolható elmaradt dolgokat is valahogy megpróbáltak megcsinálni.

[00:15:04]A a másik ügy az az, hogy ha csak simán ez és ugye ez politikai gazdaságtani szempontból is jó, mert hogyha 1000 milliárdot simán kivonz a gazdaságból, akkor mi történik?

[00:15:17]Lesz egy csomó panaszkodó ember, meg egy csomó ember, aki vagy azért panaszkodik, mert nem kapott semmit, vagy semlegesen érintette ez az egész történet.

[00:15:23]Így viszont van egy csomó nyertese a csomagnak, meg vannak vesztesei, akikre lehet mondani, hogy eddig eddig jól jártak, vagy nem annyira jártak rosszul, mint a többiek.

[00:15:32]És ezzel mondhatjuk azt, hogy az egész csomagnak a támogatottságát, valószínűleg társadalmi elfogadottságát tudja növelni egy ilyen típusú fölbruttósított átrendezés, jövedelem átrendeződés.

[00:15:45]A másik, ami nagyon fontos, hogy ha kivonsz a gazdaságból 1000 milliárdot, akkor bármilyen módon vonod ki.

[00:15:51]Lehet, hogy ha improduktív költésekből mondod ki, akkor is valahol azért a gazdaságból az hiányozni fog, és ez a gazdaságnak a működésében, a gazdaság lassulásában fog ezt testet tölteni.

[00:16:02]És hogyha viszont megcsinálod ezt a fajta jövedelem átcsoportosítást, hogy kifejezetten a a szegényebb társadalmi csoportoknak adsz pénzt, ők ezt elköltik.

[00:16:13]És hogyha ezt ugye olyan helyekről veszed el, a amik nem elköltésre mentek volna, hanem valamilyen módon megtakarításra, akkor ezáltal a várható gazdasági folyamatokba belép még egy jelenség, hogy meg növelni, növekedni fog a fogyasztás.

[00:16:28]És ezzel kicsit ellensúlyozni tudod azt a fajta negatív keresleti hatást, hogy egyébként meg nettó módon 1000er milliárdal mégis kevesebbet nyomsz bele a gazdaságba, mint szoktál.

[00:16:38]És ez a ez ez tulajdonképpen így, tehát ilyen elosztási szempontból, ígéretek szempontjából, politikai, gazdaságtani racionalitás szempontjából meg a konjunktura szabályozás, tehát a a kiigazításnak a a gazdasági költségessége szempontjából is ez tűnt egy értelmes megoldásnak.

[00:16:58]Ugye említed, hogy jövedelem átcsoportosítás történik, tehát vannak nyertesei, meg vesztesei a költségvetésnek.

[00:17:04]hogy a a vesztest azt a portfóliós kollégád úgy írta le, mint egy milliárdos vagyonnal rendelkező bányászati vállalkozó, akinek a felesége 40 év fölötti, két gyerekük van, és éppen kicsúsznak az otthonstart program keretéből.

[00:17:20]Ö eléggé szűk leszűkítek valójában gondolom azért ennél egy tágabb körről van szó, de de mégis mit lehet tudni erről a erről a körről, akik a vesztesei lesznek és hogyha meg opusz részvénybe fektette a megtakarítást, még ezt tegyük hozzá.

[00:17:37]És ugye a alkalmazhatjuk-e mondjuk ennek a körnek a leírására azt az M betűs szót, amit általában a költségvetési kiigazítások után mindenkor jellenzék használ.

[00:17:49]Ugye ez a megszorítás?

[00:17:53]Igen.

[00:17:53]Ugye a első kérdésedre a választ, hogy ez pontosan milyen módon történik, és mondjuk második, hogy megszorítás.

[00:18:04]Ugye a megszorítás az nem nem egy közgazdasági fogalom.

[00:18:06]Ugye, hogy költségvetési kiigazítás az egy leíró jellegű dolog, hogy csökkentjük a költségvetés hiányát.

[00:18:12]Ühüm.

[00:18:13]Megszorításnak akkor szoktuk hívni, ha ez valamiért a lakosság számára látványosan fájdalmas, a gazdaságot nagyon rosszul érinti, emelkedik tőle az infláció, visszaesik a gazdaság akár recesszióba is, és és ezáltal nagyon látványos hatásai vannak a költségvetésnek, akár ilyen spirális helyzetben, hogy visszaesik a gazdasági aktivitás, és ezért nem is éri el a költségvetési kiigazítás, a megszorítása, a maga vált hatását a költségvetési egyensúlyra, mert ugye eltűnik a bevételek egy része, a gazdasági aktivitás csökkent enése miatt.

[00:18:43]Ilyen értelemben szerintem a mostani gazdasági csomagnak a szerkezete, de ezt nyilván óvatosan kell mondani, hogy a második napon, az úgy tűnik, hogy ennél kszerűbb.

[00:18:54]Ugye mi hozzá vagyunk szokva az ilyen típusú kiigazításokhoz, amikor a magyar gazdaságban általában ki kellett igazítani az elmúlt időszakokban, és mindenféle csomagokat kellett bevezetni.

[00:19:04]Ugye Bokros csomagtól, Gyurcsáncsomagon állt, Matolcsi csomagig, minden volt itt az elmúlt években, akkor ezeket általában nagyon hirtelen kapkodva és elég kevés földülemlett tudás mellett tették meg a az illetékesek, és ezért az ez ehhez kötődő növekedési hatások és életszínvonalromlás az nagyobb volt talán annál, mint ahogy meg lehetett volna csinálni egy ilyen csomagot.

[00:19:27]Én azt gondolom, hogy az a PM-ről azt tudjuk, hogy önmaga mondta el, hogy ők vizs tanulmányoztak költségvetési kiigazítási programokat, megnézték azoknak milyen a szerkezete a világban, és az alapján azt tapasztalták, hogy lehet olyan kiigazítást csinálni, ami amibel akár 3% fölött marad a gazdasági növekedés.

[00:19:47]Egész egyszerűen azért, mert a a körülé köréje épülő pénzügyi bizalom, a gazdasági szereplők általános hangulata az nem romlik annyit, hogy hogy ez a gazdaságot egy ilyen egy ilyen recessziós pirába vigye be, vagy egy ilyen kiigazítási, megszorítási spirálba.

[00:20:04]Én nekem az az érzésem, hogy szerkezetileg ez egy ilyen csomag, legalábbis van rá, volt rá törekvés, de vannak nyilván kérdőjelek.

[00:20:10]Ugye az egyik kérdőjel az nyilván az, hogy például ilyenek, hogy a magyar magyar adórendszerben eddig ismeretlen vagyonadóból valóban befolyik-e például annyi, vagy hogy jól látszik, hogy ennek a csomagnak a az egyik vesztese az a vállalati szektor bizonyos része.

[00:20:26]Ugye egyrészt a társasági adóeléssel mindenki egy kicsit, de a társaságiadó az egyébként nagyon alacsony Magyarországon, tehát valószínűleg ez egy elviselhető általános teheremelkedés, de emellett ugye van egy csomó a bányajáradék, a mit tudom én, a bankok is kapnak valamit valószínűleg a biztosítók is reklámadóbal, a médiá, tehát hogy van egy csomó terület, ahol ahol az ahol ez okoz okoz tehernövekedést, az egy nagyon nagy kérdés.

[00:20:54]És erre várjuk majd a választ nyilván a következő negyed években, hogy kiderül, hogy hogy reagál rá a gazdaság, hogy ez okoz-e valamiféle visszaesést a fejlesztésekben, a gazdaság, az üzletmenetben, a a beruházási tervekben.

[00:21:08]Ezt még egyelőre nem tudjuk.

[00:21:08]Talán ez az egyik ilyen látható gazdasági kockázata ennek a csomagnak.

[00:21:13]A az is úgy tűnik, hogy részben a fogyasztási élinkítés és részben néhány apróság miatt talán az inflációt egy picit meglöki, de úgy tűnik, hogy az a fajta ilyen durva infláció elszállás, ami ilyenkor szokott lenni, mert áfát emelünk, meg jövedéki adott, meg egy csomó dolgot emelünk, ami az inflációt nagyon megdobja.

[00:21:32]Ilyen ilyen természete nincs a mostani csomagnak.

[00:21:33]Úgyhogy, úgyhogy ebből a szempontból talán, talán azt lehet mondani, hogy az inflációra is visszafogottan fog hatni, meg a növekedésre is.

[00:21:41]Ha már úgy általában nagy vonalakban beszéltél a költségvetés természetéről, akkor engem az nagyon érdekelne, hogy hogy látszanak-e jelei az úgynevezett rendszerváltásnak ezen a költségvetési bejelentésen.

[00:21:53]Tehát valahogy úgy tanultuk meg az elmúlt 16 évben, javíts ki, de nekem ez alakult ki, hogy az ormán rendszer vagy kormányok gazdasági politikája az nagyjából úgy nézett ki, hogy van egy Európa rekorder fogyasztási adó, tehát az Áfa, amivel rengeteg pénz, a legtöbb pénzt gyűjti be a költségvetés.

[00:22:14]Van egy egykulcsos, inkább középosztály, felső középosztálynak kedvező adó van.

[00:22:20]És és akkor vannak ezek az ilyen folyamatos stimulálások, tehát belenyúlunk, különadókat vetünk ki, ársapkákat rakunk, felülről fűtjük, folyamatosan, csapágyasra járatjuk a beruházásokat, hogy hogy pörögjön ezzel néha elképesztően elszabaduló infláció.

[00:22:37]Azt amit megpróbálunk visszakorrigálni.

[00:22:41]Tehát egyrészt ez a túlstimulálás, másrészt ez a világosan látszik, hogy kik voltak a preferált csoportok, de egyébként abb abban az értelemben meg ügyes, hogy a fogyasztási adót senki nem veszi észre.

[00:22:51]Tehát a a az a mondjuk a hangulatom vagy az elégedetlenségen nagyon sokáig nem látszódott például az, hogy Európa rekorder áfa van.

[00:22:59]Látszik-e ebben a költségvetésben, hogy hogy itt rendszerváltás van vagy lesz?

[00:23:04]Mert például Tölgyesi Péternek az volt a nagy kritikája, hogy hát itt az Ormánrendszer gazdasági programjai futnak tovább, rezsicsökkentés fut tovább, családi adókedvezmények ilyen megmagyarázhatatlan szintre emelve, skálázva.

[00:23:17]Tehát te ezt hogy látod?

[00:23:17]Mit olvasol ki ebből?

[00:23:20]Szerintem nagyon vegyes a kép, és egy részére annak, amit fölvetettél, még nem is tudunk válaszolni, csak néhány év lefutása után.

[00:23:26]De hogyha megnézzük ugye például az AD stopot most kivezették a 14.

[00:23:31]havin nyugdíj továbblépését azt leállították a anyák eszánmentességét azt erős korlátok közé szorították tehát látszik, hogy vannak visszavételek a korábbi programokból.

[00:23:43]Ugye régebben mindig az volt a kérdés, hogy hogy tudja azt megcsinálni a a Tiszakormány, hogy végrehajtja a saját választási ígéreteit, közben vissza visszavágja a költségvetési hiányt, és meg végrehajtja a Fidesz választási ígéreteit is.

[00:23:54]Most ebből látszik, hogy az utóbbira mondja azt egyébként helyesen, de mindenre igaz az, ami éppen kial költségvetési forrásba kerül, hogy ezekre nem volt fedezett, úgyhogy ezeket nem hajtja végre.

[00:24:07]És ugye ez ilyen szempontból lehet változás.

[00:24:10]Az is lehet változás, amit mondtam, hogy voltak bizonyos elfelejtett társadalmi csoportok, amelyek amelyek nem voltak nagyon kedvezményezettjai az elmúlt évek akár év egy másfél évtized gazdasági növekedésének.

[00:24:23]És ott és ott most valamiféle ácsoportosítás az irányukban megvolt.

[00:24:27]Ugyanakkor nyilván az adórendszer egészének a megváltoztatásáról nincsen szó.

[00:24:30]az Áfát sem kezdte el senki csökkenteni.

[00:24:32]És azt tegyük hozzá, hogy egyébként a második világháború után általában a modern gazdaságok adórendszerében a fogyasztást terhelő adóknak a dominanciája az nagyon jellemző.

[00:24:43]Mindegy, mindenhol.

[00:24:43]Ö az igaz, hogy mi ebben is egy kicsit túltaltuk a biciklit, de azzal, hogy lehetett egy csomó módon megfékezni az áfacsalásokat új technológiai eszközökkel, ezzel tulajdonképpen azért nem volt feltétlenül tragikus az adórendszernek ez a része.

[00:25:01]Ugyanakkor valóban igaz az, hogy általánosságban is, nem csak azzal, hogy egy-egy elfelejtett társadalmi csoport, közalkalmazotti réteg járt nagyon rosszul az elmúlt másfél évtizedben, hanem valóban volt egy olyan törekvés, hogy márpedig én a, ugye azt munkaalapú társadalomnak hívták, de ez a közgazdászok fejében úgy csapódik le, hogy egy olyan gazdaságpolitikát folytatott az előző kormányzat, amelyik kifejezetten a munkára való ösztönzést szolg célozta azzal, hogy akkor lehetett bizonyos transzfereket elérni, például gyerektámogatá kedvezményeket és egyebeket, ha szerezett valaki jövedelmet.

[00:25:34]Ennek volt is tehát teljes foglalkoztatottságot többek között van.

[00:25:38]Egy nagyon fontos dolog volt 2010-ben.

[00:25:40]Egyébként már előbb elkezdődött ez a munkaerőpiaci reformfolyamat, de és és folytatódott is utána is, merthogy ebben óriási lemaradása volt a magyar gazdaságnak a rendszerváltozása óta és a magyar gazdaságban a dolgozók száma, az aktívak száma az elkeserítően kevés volt.

[00:25:54]És az, hogy ezt így ki kellett kerekíteni valahogy és erre gyúlt rá az egész adórendszer, ösztönzési rendszer, a transzerek kitalálása, az egyébként nagyon sokáig helyes volt.

[00:26:06]Csak, hogy ugye valamikor a 2010-es évek közepén, de a második felében legalább világossá vált, hogy Magyarország elérte azt a fajta foglalkoztatottsági, aktivitási szintet, amiután már igazából csak nagyon nehezen lehet tovább növelni a foglalkoztatottságot, azt is mindenféle ilyen strukturális hosszútávú dolgokkal, amik amik amik amik nem nem így kezelhetők, mint hogy ki hogyan kapjon transzfert az államtól.

[00:26:31]És onnantól kezdve azt gondolom, hogy kellett volna váltani a az egész elosztási rendszeren.

[00:26:38]Nem feltétlenül az, hogy most az áfát veszed vissza, de mondjuk az, hogy progresszív legyen a személy jövedelemadód, hogy hogy a a tőke munkaajövedelmek adójában valami valami vagy a fogyasztást és általában a munkavedelmeket terhelőadók és a tőkejövedelmek terelőadókban valamiféle új egyensúly teremcsére, ezekben mind-mind lehetett volna csinálni valamit.

[00:26:59]Ez annan is látszott egyébként, hogy amire nagyon büszke volt az előző kormány, hogy a a kormányzása alatt csökkent a a jövedelemegyenlőtlenség, az addig volt igaz, amíg ez a foglalkoztatás nőtt, mert azzal, hogy behoztál valakit és tudott dolgozni és szerzett jövedelmet, addig valóban a az elosztásnak az egyébként jövedelemegyenlőséget növelő hatása az, hogy nincsen progresszív adód, hogy mindent a fogyasztáson ad adó keresztül adóztatsz meg, a szegények az összes jövedelmüket elküldtik, tehát mindent megadóztatszfával, a gazdag ember meg beteszi bankba, abból kap majd valami kamatjövedelmet, majd csak azt költi el.

[00:27:34]Tehát, hogy emiatt igazából egy nagy egyre inkább igazságtalanná és egyre inkább a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő ö rendszerré alakult ez át.

[00:27:43]Olyannyira, hogy mostanra az van, hogy az átlagjövedelem és a medián jövedelem közötti különbség az akkora, hogy a medián, aki ugye középen van, pontosan ugyanannyi ember van fölötte meg alatta, az az sokkal-sokkal lejjebb van, mint az átlagjövedelem, amit ugye nagyon fölhúznak a nagyon gazdagok.

[00:27:59]És emiatt azt lehet mondani, hogy hogy az átlagjövedelem fölött igazából a társadalom 1egyharmada keres csak, a kétharmada meg alatta.

[00:28:08]És és ezért ezekben majd lassan lehet változást elérni, ha van rá politikai szándék.

[00:28:13]Ezt nem tudom, de mindenesetre azok, amik dolgok, amik eddig történtek, azok alapján úgy tűnik, hogy hogy legalábbis tovább vinni ezt a fajta politikát biztos nem akarja a Tiszakormány.

[00:28:26]Még maradva a annál a témánál, hogy történt-e rendszerváltás a gazdaságpolitikában, ugye amit úgy neveztél, hogy a sajátjai mellett még a Fidesz választási ígéreteit is végre kell hajtania a kormánynak, vagy legalábbis van egy ilyen politikai elvárás.

[00:28:42]Ugye sokan szenteheneknek nevezik ezeket a dolgokat, amiket Barna is említett.

[00:28:50]És ugye em mondtad, hogy néhány területen ebben már történt visszalépés, például az anyák eszi mentessége terén.

[00:28:58]Ugyanakkor más területeken, például a rezsicsökkentésben pedig semmi nem történt.

[00:29:07]Ugyanakkor látsz jeleket arra, hogy itt is legalább előkészítő lépések történtek ahhoz, hogy majd a jövőben ezen lehessen változtatni.

[00:29:15]Ugye miniszterelnök utalt arra, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben és a jelenlegi lakásállomány mellett ezt még nem lehet meglépni, de ha mondjuk sikerül a a lakásállomány energiahatékonyságát jelentősen javítani, akkor majd ebben is egy év múlva, két év múlva vagy valamikor a ciklus folyamán tovább lehet menni ezen a rendszerváltozási úton.

[00:29:38]Igen, ez az együttsökkentés az egy nagyon emblematikus dolog.

[00:29:39]Ugye nagyon sok területen van, nem csak a gáz meg fűtésáramon, hanem hanem az elektromos áramban, a vízközműben és egy csomó mindenben.

[00:29:48]Ugye hát ez nehéz ügy.

[00:29:48]Tehát ugye itt valójában való igaz az, hogy el van térítve az ára a piaci ártól, és ezt valahogy a adóforintokból finanszírozzuk meg.

[00:29:58]Tehát az nem igaz, hogy nem fizetjük ki egyébként ennek az árát, mert kifizetjük, csak nem látjuk, mert Áfából fizetjük ki mondjuk az MVM-nek a a tehát az energia, az állami energiacégnek azt a veszteségét, ami azon keletkezik, hogy hogy ő olcsóbban adja az államot a vagy a gázt a a lakosságnak.

[00:30:16]Nyilván ez az érdekes történelmi párhuzam, hogy most azt mondták, hogy a jelenlegi energetikai helyzetben ezt nem tudják megcsinálni.

[00:30:23]Amikor annak idején bevezették, már akkor is elég kedvező volt a helyzet.

[00:30:28]A következő egy évben meg még kedvezőbbé vált.

[00:30:29]Olyannyira, hogy egyébként az az úgynevezett rezsicsökkentés az az első éveiben semmiféle pénzbe nem került az államnak, mert valójában annyi volt az energiaár, a piaci energiaár, amennyiért kapta a lakosság is az á az energiát.

[00:30:43]Utána viszont valóban, ahogy ugye ez az egész világgazdaság fölboldult, és ez energiaárak elkezdtek emelkedni, a egyre inkább veszteséget hordozott ez magába.

[00:30:52]nem ösztönöz megtakarítást a spórolásra.

[00:30:55]Valakitől hallottam ezt a statisztikát, nem ellenődiztem le, úgyhogy csak nagyon óvatosan zárójelben mondom, hogy 1988-ban reál értékben a villanyszámlánk az magasabb volt, mint most jelentősen.

[00:31:08]Tehát, hogy így, hogy így ha belegondolunk abba, hogy mindent elektromosság üzemeltet, de egy átlagos háztartás havi 10000 Ft-ból ezt megoldja, akkor akkor érezhetjük azt, hogy valószínűleg tényleg nem ez az igazi ára ennek a dolognak.

[00:31:20]A a a gáznál ismerjük a helyzetet, ugye újra 90€ fölött van a a TTF gázár, tehát az is nyilvánvalóan egy komoly vesztesége a a az MVM-nek, de az jól látszik, hogy a a kormányzat az sok szempontból akár kommunikációs fogásában, akár fölfogásában is azért hasonlít az előző kormányzásra.

[00:31:39]Ugye azt mondja, hogy a nagyon-nagyon fájdalmas dolgokat, azokat csak nagyon óvatosan és semmiféle ilyen nagy reformhévvel, reformlendülettel nekive nem kell megoldania.

[00:31:50]Ha elbíri a gazdaság, akkor ezeket csak addig kell feszíteni, ami amíg érdemes.

[00:31:55]Most láthattuk, hogy mondjuk a az árésop az kivezetésre került.

[00:31:59]Szerintem azt pár hónappal korábban kellett volna, akkor még politikailag is jobban megérte volna.

[00:32:06]De összességében szerintem ez a nagyon-nagyon lassan haladás, és az, hogy ez annyira lassan haladás lesz, hogy bizonyos területeken megállunk és nem lépünk a kívánatos irányba, vagy majd csak lassan és fokozatosan, ezt meg még természetesen nem tudjuk.

[00:32:17]Ez majd a következő éveknek az eredménye lesz.

[00:32:24]Voltak vesztesei az előző kormánygazdaságpolitikájának, ugye említetted a közférában dolgozókat.

[00:32:27]Ugye az ő esetükben most egy hát vagy jelentős, vagy éppen, hogy túl túlságosan alacsony, de mindenesetre egy kétszemjegyű béremelést tartalmaz az új költségvetés.

[00:32:42]A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben szerinted elég lesz-e hoz, hogy legalábbis a a ezeknek a szakmáknak a a más ágazatokba való munkaherő áramlását megállítsa?

[00:32:57]Tehát mondjuk arra elég lesz-e, hogy a rendőr, ápoló, tanár satöbbi hiány legalább ne súlyosbodjon, vagy esetleg akár arra is, hogy újra vonzóvá váljanak ezek a pályák?

[00:33:11]Hát erre nyilván nagyon nehéz válaszolni, mert ha csak ha csak simán közgazdászként azt mondanám, hogy nyilván emelkedett a bér, ebből következően az alap az előző napi állapothoz képest ez egy javulás, és ez ez segíthet.

[00:33:23]Ugyanakkor nyilván ez egy hosszútávú folyamat, tehát láthatjuk, hogy még a azért a tanárszakma se lett tőletesen népszerű attól, hogy az elmúlt években azért valami legalább ott elindult, és ott valami valami bérrendezés azért azért már folyamatban van, és már az az egészen lehetetlenül alacsony bérszint azért csak-csak közeledett a a az elfogadhatóhoz.

[00:33:45]Tehát szerintem látni kellene a a belső hangulatot, meg a ezeknek a területeknek a ezeket a szubjektív szempontjait.

[00:33:52]Mert azt gondolom, hogy egyébként önmagában az, hogy az állam az valamit már ezen a területen lépett, az azért segít.

[00:33:59]Nyilván itt ilyenkor azon lehet elgondolkodni, hogy esetleg ha majd egy ilyen hosszútávú költségvetési pályát megalapozó intézkedéssorozat is ismertté válik, akkor lehet azt megmondani, hogy például esetleg van-e benne akár olyan, mint a tanárbérek korrekciója, ugye, ami amire amire volt négy évre előre meghirdetve, hogy azt hogyan kell végrehajtani, hogy hogy itt is esetleg van-e olyan, hogy hogy valami perspektívát kínálunk, és nem az, hogy most akkor egyszer kaptak béremelést, és akkor utána elfelejtjük ők őket megint négy évre, mert nem fér bele a költségvetésbe.

[00:34:32]Ugye erre is van történeli, például nem tudom mennyire emlékeztek rá, 2002-ben ugye a a volt a volt egy azonnali nagyon durva kiköltekezés a szót a kormányzat.

[00:34:43]Így van.

[00:34:43]És akkor 50%-os tanárbéremelés volt, ami akkor egy ilyen elképesztően nagy dolognak történt.

[00:34:47]Majd négy évig nem kaptak további béremelést, és a költségvetése nagyon állt helyre egyébként.

[00:34:52]Tehát, hogy most nagy kérdés, hogy ehhez képest mennyivel tudatosabb a tervezés.

[00:34:56]Ez szerintem egyébként nemsokára ki fog derülni, mert az Európai Uniónak le kell adni egy kiadási pályát is tartalmazó hosszútávú tervet.

[00:35:05]Mi most a következő három évről, tehát a 2027 után következő három évről igazából csak a deficitszámokat ismerjük, amiről azt tudjuk, hogy bekorrigál 2030-ra a 3% alatti szintre, ami egy ilyen euróvezeti csatlakozási feltétel.

[00:35:19]De egyébként h ezt hogyan éri el, hol tud még kiadásokat növelni, hol tudna dolgokat csinálni, azt még nem tudjuk.

[00:35:26]És azért azt lássuk, hogy őrületesen nagy elmaradások vannak.

[00:35:32]Tehát nem csak a bérekben, hanem hálózatos infrastruktúrában, különböző egyi egyi a gazdaság szinte minden területén, ahova mindenhova jó lenne, ha lenne pénz.

[00:35:43]És és azt ez részben értékválasztási kérdés, meg mozgástértelentési kérdés, hogy hogyan lehet ezt megcsinálni.

[00:35:49]Ugye sokan mondják azt, hogy hát nagyon-nagyon fontos lenne, hogy végre a különadókat is kivezessék, mert azok a cégek azok meg vannak folytva, akik ellenek különadóval vannak, emiatt nem tudnak bért emelni, domnik a szolgáltatási színvonaluk, satöbbi.

[00:36:01]De igazából az a az egy költségvetés számára csak annyi, hogy jó, akkor mostantól nincs nem tudom én, biztosítókat sújtó adó, akkor azt kihúzzuk a költségvetésből, keresni kell rá valami más fedezetet a kiadásainkra.

[00:36:13]Tehát, hogy itt azért nagyon-nagyon sok feladat van, és ennek a feladatnak a a mozgástér bőv, szükséges mozgástér bővítésnek az eleme ez az Euro sztori, amivel azt gondoljuk, hogy hogy lehet valamit segíteni mondjuk a piac türelmén, hogy milyen gyorsan csökkentjük a hiányt, hogy milyen olcsón finanszírozzuk meg, vagy milyen drágán.

[00:36:32]És ezzel lehet valami mozgástet teremteni hozzá, hogy ezek az elkerülhetetlenül végrehajtandó intézkedésekre legyen elég idő, meg legyen elég pénz.

[00:36:39]És hogyha már azt mondtad, hogy az összes állami alrendszer lényegében ki van éhezve, és és a a víziközműhálózat felújítására ugyanúgy rengeteg pénz kellene, mint bizonyos mezőgazdasági infrastruktúrák.

[00:36:53]Tényleg elképesztő.

[00:36:53]Tehát a volt már erről szó, de mégis hol van a legtöbb tartalék?

[00:36:58]Mert az látszik, itt van most ez az 1000 milliárdos, csak hogy konkrét számot mondjak, amit már az elején mondtál.

[00:37:06]Igen.

[00:37:06]Tehát 1465 milliárd Ftos kiadás csökkentésre készül.

[00:37:08]Most a kormány és ebből a konkrét kiadáscsökkentő lépés, tehát amit magán spórol meg, ez az 1020 milliárd.

[00:37:14]De de hol látszik a legtöbb tartalék, hogyha még közben illene kivezetni a szektorális különadókat meg ezeket a azok ezeket a rendszermaradványokat?

[00:37:26]Ugye azért látjuk, hogy a költségvetésnek egyébként az újrelosztási mértéke, tehát hogy mennyi pénzt szed el a gazdaságból és mennyit rossz vissza, az nem kicsi.

[00:37:34]47% Igen.

[00:37:35]Körülbelül annyi ugye nagyon azt mondják, 50% fölött kommunizmus van.

[00:37:40]Igen, bár azt is hozzá kell tenni, hogy most gondolj bele, hogyha mondjuk adócsökkentésben adsz valamit, vagy vagy mondjuk direkt transzfertként, ha adócsökkentésként, akkor csökken az újra elosztásod, mert nem szed be, de ha beszeded adóba, majd visszaadod, mondjuk például gyerekek után járó adókedvezmény versus családi póték.

[00:37:55]Tehát, hogy ez nem nem nincsenek ilyen kőbevés számok, hogy mikortól van kommunizmus.

[00:37:59]Szerintem Ja, jó, ez egy bomó.

[00:38:01]Tudom, tudom, tudom.

[00:38:03]A franciák is lehet, hogy kommunisták egyébként.

[00:38:05]Igen.

[00:38:05]Ott ott ott ott most néztem a tüntetésünk miatt, hogy majdnem 60%, tehát biztos, hogy magasabb magasabb.

[00:38:10]Igen.

[00:38:10]Az ilyen skandináv szinten van.

[00:38:12]Igen.

[00:38:13]Igen.

[00:38:13]De hogy hol van?

[00:38:13]Ezért azt tudjuk, hogy lehetnek ott olyan területek, ahol sokat költünk.

[00:38:18]Ugye egy ilyen dolog az, hogy biztosan a kamatkiadás.

[00:38:20]A magyar állam elsősorban a az átlagosan magas fajlagos kamat miatt, de egyébként az az régiós viszonylatban magas államadósság szint miatt is rengeteget költ arra, hogy a korábbi adósságaidra fizesse a kamatot.

[00:38:35]Ez sajnos csak lassan fog csökkenni, de a h két- három négy év múlva ez már azért 100 milliárd fort, sok 100 milliárd Ftba fejezhető ki az, hogy már nem a GDP 4-5%-át kell elkölteni kamatkiadásra.

[00:38:50]Tehát ez úgy ahogy van elmegy gyakorlatilag arra, hogy a módban mássz elköltöttük, hanem mondjuk a 3%-át.

[00:38:56]Ez egy óriási különbség tud lenni, de ez lassan lassan érik be.

[00:39:00]Aztán van ilyen, ugye azt tudjuk, hogy folyamatosan nagyon nagy divat volt különböző ilyen egyedi diszkrecionális intézkedésekkel néhány 10 milliárdot odavágni különböző cégeknek keleti nyitás címén, és akkor tőkevonzó képességet javítandó mindenféle érdemi hatástanulmány nélkül osztogatni a pénzt nagyon gazdag cégeknek azért, hogy idejöjjenek összeszerelni.

[00:39:23]Ez például az jól érzékelt, hogy ezt nem akarja a kormány csinálni.

[00:39:28]ezek az ilyen típusú gazdasági kiadásokban szintén van van tér.

[00:39:32]Láttam azt is a a az a hogy valóban nekik ezt a koncessziós és közbeszerzési kiadások lefaragásának ugye a közbeszerzés az a magyar GDP-nek körülbelül 13%-a.

[00:39:42]Tehát az, hogy az állam megrendel vagy megvásárol valamit és azt elkölti meg beruház meg végrehajt bizonyos tevékenységeket, az körülbelül a GDP 13% ebbe az útépítéstől a tűzijátékig minden ami közbeszerzés.

[00:39:56]Igen.

[00:39:56]Minden így van.

[00:39:58]szolgáltatásoktól a az A4-es papírbeszerzésig minden.

[00:40:02]Ez ebben vannak olyan vélekedések, hogy van egy 30%-os túláldozás.

[00:40:05]Ez valószínűleg ez nem kevés valószínűleg ez kicsit ilyen exhas szám, tehát hogy azt mondjuk, hogy ennyi, de lehet, hogy van, ahol hát láttunk olyan területeket ugye, ahol ilyen sok-sok milliárd Ft ment ki azonnal a rendszerből kormányzati kommunikáció például meg lehet, hogy van, ahol tényleg piaci alapon működik az egész.

[00:40:25]És ezeknek ugye egy része hosszútávú szerződés.

[00:40:27]Ott is oda lehet menni, és az állam ilyenkor fölhatalmazva, hogy ez majd odam menjen, és és azt mondja, hogy akkor most ezt újratárgyaljuk azonnal.

[00:40:35]De de azért nyilván minden szerződést föltárni nem egy nem egy év.

[00:40:37]És itt azt gondolom, hogy itt évről évre kell fontolva, haladva előremenni.

[00:40:41]Pontosan nem is fontolva, de lendületesen haladva.

[00:40:44]És amit idén nem sikerül újratárgyalni, és a jövő évi költségvetés nem könnyíti ki, azt azután az informatikai beszerzésektől a jogi tanácsadásig rengeteg területen hallunk arról arra információkat, hogy hogyan hogyan áramlott ki oda olyan rengeteg pénz, hogy ilyen szinte nulla munkával milliárdok tűnnek el.

[00:41:01]Ezeket ezeket meg viszont nagyon-nagyon aprólékos munka mindet föltárni és akkor mindegyikből visszaszedni azt a néhány milliárdot, ami ami könnyíti a kö.

[00:41:10]Azért érdekes, amit mondasz, mert nem azt mondod, hogy mit tudom én, mint a vagyonadó, hogy itt vagyonadó 200 milliárd más beccsek, hanem hogy ki tud még tekerni magából ez az állami rendszer olyan, hogy le tud dobni olyan ballasztokat, ami érdemben, tehát így strukturális szinten van rá hatása.

[00:41:30]Tehát ez az ez az állítás?

[00:41:32]Én azt gondolom, hogy van ilyen, vannak ilyen ballasztok.

[00:41:34]Tehát hogyha hogyha az idei évet néz, vagy bocsánat, a jövő évi 27-est évet nézzük, tehát amit idén idén most eddig bejelentettek, akkor azt lehet mondani, hogy igazából ugye beszéltünk erről, hogy ez ennek a csomagnak, ennek a nagy költségvetésnek igazából nagy része újraátrendezés, hogyha azzem talán te mondtad is, hogy igazából ezt meg lehetett volna oldani.

[00:41:52]Úgyhogy az azt az egy sort megnézzük, hogy azt azt az 1000 milliárd Ftot az állam megspórolja kommunikáción, közmédián és az előbb elsoroltakon, akkor igazából kész lett volna az egész.

[00:42:02]Tehát az a az a kérdés, hogy mennyi muníció van még ebben, mennyi feladat, mennyit lehet ezen még spórolni.

[00:42:06]Ez a kiadásoknak a állami feladatoknak a szisztematikus átnézését is jelenti.

[00:42:13]Felesleges háttérintézmények megszüntetését, amelyek gyakran csak ilyen pénzkifolyatást szolgáltak.

[00:42:18]De erre nyilván anekdotikus információi mindenkinek vannak, mindenki el tudja mondani, hogy mi az a sóhivatal ott, amelyikbe magasan fizetett emberek gyártották a propagandaagot, vagy vagy mi az a másik intézmény, amelyik csak kamuközvéleménykutatásokat csinált.

[00:42:33]Tehát, hogy ezeket ezeket lehet sorolni, de az, hogy ennek a nagyságrendje mi, az csak egy szisztematikus átnézés után jön ki.

[00:42:40]Mi itt így kívülről mondogathatunk ilyen okosakat, de ha csak a nagy számokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy igen, a nagy számokban, amikor ezeket a kiadásokat ilyen általunk belátható ilyen struktúrába rendezi, mondjuk az Eurostat vagy a PM, akkor látjuk, hogy vannak olyan területek, ahol nemzetközi összevetésben a GDP több százalék pontjával többet költünk, mint mondjuk a régiós átlag, vagy a vagy az uniós átlag.

[00:43:03]Ebből következik az, hogy valószínűleg ott, ha csak nekünk nincsenek ezzel kapcsolatban valami nagyon nagyon extrém különlegességeink, akkor ezeket meg lehet spórolni.

[00:43:12]Ugye az egyik ballaszt, amit említettetek, az a keleti, vagy sokszor nem keleti, de mindenesetre külföldi nagyvállalatoknak nyújtott direkt beruházásztönző támogatás volt, amelyek néha akár 100 milliárdos nagyságrendet is elértek.

[00:43:32]És ugyan mondhat, hogy ezeknek a haszna megkérdőjelezhető.

[00:43:35]Egy olyan haszna mindenképpen volt, hogy a külgazdasági és külügyminiszter az előző kormány alatt gyakorlatilag heti rendszerességgel vágta át a szalagját valamilyen gyártócsarnoknak, és jelentette be, hogy hány új munkahely jön létre az adott városban vagy régióban.

[00:43:50]És ugye április óta nem nagyon vannak ilyen szalagátvágások, sőt a az ellenzéki média kifejezetten gyárberuhá gyárbezárásokról, leépítésekről tesz közzé összeállításokat, mert volt néhány ilyen.

[00:44:08]hogyha ehhez hozzávesszük a vállalati szektort érintő új adóterheket, vagy éppen a munkahelyteremtő nagyvállalkozók ra újonnan kivetett vagyonadót, akkor hogy látjuk, hogy lehet-e ennek egy ilyen hatása, hogy mostantól gyárbezárások és nem gyár megnyitásokkal lesznek tele a gazdasági rovatok?

[00:44:29]Igen, azt megkülönböztetném, azt fontos megkülönböztetés, hogy a gyárnyitások azok kifejezetten ilyen állami pénzből fölgyorsított meg megnógatott ilyen ilyen külföldi működőtőke befektetések voltak.

[00:44:42]A mostani gyárbezárások, amiket eddig hallottunk, azok egyébként valamennyire ezzel pont összefüggnek, mert az erőltetett ilyen ilyen ipari összeszerelő tevékenységek behozata törvényszerűen jár azzal, hogyha az adott tágazatban valami globálisabb krízis válság nehézség van, akkor ott végignézik az értékláncot és elkezdenek csupogatni gyárakat.

[00:45:01]Ugye Magyarországon tipikusan a járműgyártás az egy ilyen terület.

[00:45:05]Tehát ezek nem azért csuktak be, mert az állam kifejezetten nem szerette volna, hogy ők termeljenek tovább, hanem azért, mertogy egyszerűen a tulajdonos így döntött, és ilyen döntések biztos lesznek még a jövőben is, hogyha hogy a gazdaság helyzete változik.

[00:45:18]Ugye az, hogy hogy ebből kirajzolódik-e valami új gazdaságstatégia, azt nem tudom.

[00:45:25]Az biztos, hogy ha megnézitek, ugye az két dolgot hallgattunk, keleti nyitás meg újraiparosítás.

[00:45:33]A keleti nyitás ellenére Magyarország a keleti piacokon alulteljesített, tehát az export növekedésünk még azt se érte el, amit más területekre, vagy amit elvártunk volna.

[00:45:43]Tehát mindenféle erőlködés az ilyen szempontból nagyon komolytalan volt.

[00:45:47]Ennek egyébként ezt egyébként látták azok, akik ezértek már előre is, hogy ezzel ez lesz az újraiparosítás.

[00:45:52]Meg, hogy behoztunk egy csomó csomó gyárat, amelyek alacsony hozzádott értékű összeszerelő tevékenységet csináltak.

[00:45:59]Amióta meg lett hirdetve az újraiparosítás mint cél, azóta az ipar súlya a gazdaságban csökken.

[00:46:08]Előtte is csökkent, de azóta is csökken.

[00:46:10]Tehát, hogy ez ezekkel biztos valamit kell kezdeni, és újra kell gondolni, hogy van-e értelme ilyen irányba menni.

[00:46:17]Ö főleg úgy, hogy ugye most már azért a munkaerőhiány miatt nem arról beszélünk, hogy hova tegyünk még embereket, esetleg viszonylag kevésbé képzett embereket, ahol még őket tudják alkalmazni, hanem arról beszélünk, hogy ez a meglévő munkaerő állomány tudna hatékonyabb lenni, hogy tudna egyik gyárból a másikba elmenni, vagy abban a gyárban hatékonyságot növelve ő értékesebb tevékenységet folytatni, és ezzel a gazdaságot segíteni és a gazdaság öszteljesítményét növelni.

[00:46:41]Ez majd egy egészen más logikát igényel.

[00:46:44]Az előző gazdaságpolitikának úgy láttuk, hogy ez már meghaladta a képességeit, hogy az újnak lesz-e, azt nem tudjuk, mert erre még szerintem nincsenek, nincsenek ér, hogy tudja ösztönözni, hogy termelékenyebb legyen ugyanaz az összeszerelőüzem, ami eddig is összeszerelő üzüzem volt?

[00:47:00]A az egyik megoldás az, hogy ha megnézzük, hogy a magyar termelékenység lemaradás miből fakad, az például az, hogy nagyon kicsik az üzemeink.

[00:47:08]Tehát hogyha csak simán annyi történne, hogy a kis és középvápárati szektorban minden egyes ilyen részméret szegmensben a hatékonyság ugyanannyi lenne, mint most, de ennek ezeknek a részméreteknek a a az arányai úgy néznének ki, mint Ausztriában, akkor az a magyar gazdaságot nagyságrendel repíteni, vagy nem nagyságrendel, de jelentősen repíteni egy magasabb fejlettségi státuszba.

[00:47:31]Tehát egyszerűen azt például meg kell nézni, hogy a magyar gazdaságban miért nem növekednek a cégek.

[00:47:38]Mert a növekedés az természetszerűen hatékonyság javítással jár, javulással jár, hiszen ezek a cégek élesebb versenyben vesznek részt, exportképesek, nagyobb üzemméret, nagyobb kevesebb fix költséggel ezeket lehetne sorolni.

[00:47:48]Ezek mind-mind azt mutatják, hogy ezek hatékonyabbak tudnak lenni, de Magyarországon ez nem történt meg.

[00:47:54]hogy azért nem történt meg, mert ugye tudjuk ezeket is, hogy jön jön a NAV, meg a meg a NERS elveszi, és akkor az nem jó, vagy hogy vagy egyszerűen a cégek valamiért nem tudnak nőni, mert nem is akarnak, vagy nem képesek rá, mert nem nem halmozódott föl elég elég belső tudás.

[00:48:12]Ezt mind meg kell nézni, de az biztos, hogy ez az egyik kitörési pont, tehát az, hogy hazai tulajdon is és középvállalat növekedjen akár a másik tovására.

[00:48:20]Tehát lehet, hogy kevesebb vállalkozás kell föl akár fölvásárlással, egyesüléssel vagy egyszerűen csak egyiknek a megszűnésével és az előforrásoknak a nagyobb cégbe való beterelésével.

[00:48:29]Ez ez biztos, hogy az egyik legfontosabb kitörési pont, legalábbis jelenség szintjén ennek kell történnie, hogy az a cég az mitől lesz egyébként versenyképesebb.

[00:48:37]Az több tudás, nyelvtudás, menedzsmentképességek javítása.

[00:48:42]Ez a az az a szomorú helyzet, hogy magyar gazdaság az valójában fejlett.

[00:48:49]a szó világgazdasági értelmében, és egy fejlett gazdaságban sokkal nehezebb megtalálni azt, hogy mitől nő tovább a gazdaság.

[00:48:56]Ugye azt szokták mondani, innovációvezérletnek kell lenni.

[00:49:00]Nem elég már valamit átvenni a külföldtől, hanem valami újat kell kitalálni, vagy azt, amit a külföldtől átveszel, azt valamér hatékonyabban kell tudnod csinálni.

[00:49:08]Megnézzük a szlovén meg az osztálygazdaságot, aligalig tudnák mondani világhírű szlovén meg oszták cégeket, de csomó ilyen kicsi úgynevezett nispiacokon viszont így jobban megnézve azt látjuk, hogy ott vannak az osztály középvállalatok meg a szlovén középvállatok, amik tök jól elvannak egyébként.

[00:49:25]Tehát hogy valamilyen utat kellene Magyarországnak is tennie, csak hogy ehhez mit tud hozzátenni az állam?

[00:49:32]Hát például egészséges meg képzett munkaerőt.

[00:49:33]Most számoljuk ki, hogy mennyi idő alatt lehet egészséges és képzett munkaerőt csinálni.

[00:49:36]És nézzük hozzá azt, hogy azt a két statisztikát mondjuk, hogy hogy zuhan a pízateszteredményünk.

[00:49:43]Még most is meg nézzük hozzá azt a statisztikát, hogy miközben az egész Európai Unióban folyamatosan nő a fiataloknak a felsőoktatásban részt vettek aránya, úgy emlékszem, hogy a 25-29 évesek, tehát akik már kikerültek az iskolapadból, azoknak a felsőfokú végzettségek aránya az az 45% körül van.

[00:50:01]A magyar az meg több 10% ponttal ennél alacsonyabb.

[00:50:04]Szinten van és jó indulatóan stagnál, ha nem akarom azt mondani, hogy enyhén csökken.

[00:50:08]Tehát, hogy ezek ezeken biztos nagyokat kell fordítani, és ezek ezek nem egy egy meg két év.

[00:50:15]Tehát azért ilyen szempontból azt lehet mondani szerintem, hogy az, hogy valamikor voltak olyan történelmi időszakaink, amikor 4-5%-os tartós növekedésre volt képes ez a magyar gazdaság, dacára annak, hogy ezeket a dolgokat, ezeket ugyanúgy elszenvedtük.

[00:50:28]Az az szerintem az ahhoz elfogy elfogyott a muníció.

[00:50:30]Tehát nem véletlen, hogy a kormányzat is, ha jól láttam, akkor azt mondta, hogy 2030-ig föl lehet tortázni a GDP növekedést 3%-ig, ugye?

[00:50:41]Tehát azért ez egy dicséretes visszafogottság.

[00:50:43]Úgy tűnik, hogy az érti a gazdaságpolitika, hogy itt azért nagy csodákat nem lehet csinálni.

[00:50:47]említetted, hogy egészséges és képzett munkaerőt kell biztosítani.

[00:50:52]És azt ugye te magad is sokszor említetted, hogy az a növekedési modell, ami pusztán az emberek számára dolgozó emberek számának a növekedésére épült, ez kifulladt már csak azért is, mert egyszerűen elfogyott az ember.

[00:51:05]Ráadásul ugye minden évben 100zes nagyságrendben csökken azoknak a fiataloknak a száma, akik belépnek a a munkaerőpiacra a demográfiai trendek miatt.

[00:51:19]Hogy lehetne?

[00:51:19]Látsz-e arra jeleket, hogy akár az új költségvetésben is, mondjuk az oktatási képzési alrendszereknek a finanszírozásában, hogy hogy ehhez hozzányúl-e a kormány, vagy van-e szándéka arra, hogy ehhez hozzányúljon, hogy hogy képzett munkaerő álljon a rendelkezésre egy ilyen folyamatosan szűkülő demográfiai helyzetben?

[00:51:44]Hát egyelőre fogadkozásokat hallunk, ahogy ti is, én most különösebben ebbe a költségvetésbe ebbő ezzel kapcsolatban nagy dolgokat nem látok.

[00:51:51]És ugye azt fontos látni, hogy a magyar munkaerő képzettségében vagy képzésében, az emberek képzésében, hogy így mondjam, ne mondjak mindig munkaerőt, ebben a a lemaradásunk az az általános iskola legelejétől kezdődik.

[00:52:06]Tehát az, hogy a nyolcadik osztály után úgy lép ki a iskolából egy diák, a diákok közel 30%-a, hogy funkcionálisan alfabéta, tehát az értve olvasást azt nem nem tudja magabiztosan.

[00:52:20]Az az ez egy nagyon ijesztő dolog.

[00:52:22]Tehát, hogy hogy ebből mikor lesz az, hogy sokkal több ember végzi el az egyetemet, főiskolát és felsőfokú végzettséget kap, ahhoz ugye ezt az alsó részt is azért valahogy javítani kell, hiszen azért most is folyamatosan az a panaszkodás, hogy a hogy a a az egyetemek már most is tömegképeznek, és hogy és hogy nem tudnak olyan nagyon érdemi minőségi prémium elit képzést csinálni, mert hogy mert hogy nem elég jó hozzá az alapanyag.

[00:52:49]Most ez az alapanyag, ez azért inkább romlik, mint javul az elmúlt évek tapasztalatai alapján.

[00:52:54]Tehát, hogy hogy ez ez egy hosszú évek folyamata, amíg ez amíg ez amíg ezt amiben tudunk érdemi előrelépést csinálni, de persze addig is lehet segíteni felnőtt képzéssel, átképzésekkel, lehet a munkaerőpiacon még azért a rugalmasságot javítani, de a de az egy komoly most kell azzal szembenézni, hogy amikor valamit egy gazdaságpolitika 10 évig, öt évig elszabotál, az lehet, hogy a következő 10 2030 évre meghatározó gazdaságban.

[00:53:19]És amit még ezzel kapcsolatban akartam mondani, hogy képet, hogy hogy ugye úgy kell ezt valahogy elképzelni, hogy mi azért alapvetően fejlett gazdaság vagyunk, viszonylag jó technológiával állítunk elő értékeket a világba, de hogy hogy ebből hogy tudsz tovább növekedni, az azt kicsit úgy kell elképzelni, hogy hogy ugyanaz a tőke meg munkaerő akar több értéket előállítani.

[00:53:44]Ez egyrészt nyilván függ attól, hogy kitalálnunk-e új dolgokat, meg függ attól, hogy ezt a tőkét meg ezt a munkaerőt az egész gazdasági intézmény rendszere többek között az állam csiszolja össze.

[00:53:55]Ugye amikor a négy öökrös szekérből átlépünk a két üütemű autóba, az nagyon látványos, amikor a amikor betereli Kína az összes agrár vagy az agrármunkásának a nagy részét a városba, gyári tömegtermelésbe, az nagyon látványos.

[00:54:13]Amikor itt vagyunk, ahol mi, akkor arról beszélünk, hogy Forma 1-es versenyautókban néhány század millimétert kellene csiszolgatni alkatrészeken, meg ki kéne találni egy ügyesebb fubókát, mert az még jobb lesz.

[00:54:23]Tehát sziszfuszi munka, intézmények átalakításáról szól.

[00:54:26]Szerintem ebben vannak jó meg rossz jelek is az új kormányzat részéről.

[00:54:30]Tehát én azért még annyira nem látom ennek az új államigazgatásnak a a fedgeteges felállását és mindennel söpő energiáját.

[00:54:38]Tehát nagyon sok helyen azt látom, hogy kifejezetten komoly probléma van azzal, hogy hogyan tud ez a ez a ez a kormányzat hatékonyan működni.

[00:54:44]Mi most itt inkább elsősorban ugye a pénzügyminisztériumról beszéltünk a költségvetés kapcsán az szerintem ilyen szempontból kimogaslik így a a letett eredmények tekintetében a többihez képest.

[00:54:56]Ugye vannak olyanok, ahol már kulcsállamtitkárok távoztak, máshol vannak hírek arról, hogy még fognak, hogy nem sikerül betölteni államtitkári pozíciókat.

[00:55:03]Tehát, hogy azért itt még itt még azért nagyon az elején járunk ennek a folyamatnak.

[00:55:09]De azt kell, hogy mondjam, hogy ahogy mondjuk az euró egy ilyen szép távlati cél, vagy egy ilyen horgonya annak, hogy hogy kellene a gazdaságot irányítani ahhoz, hogy ne ne válságról válságra fejlődjünk, és nem mindig visszaessünk ugyanoda, ahol voltunk, hanem folyamatosan ugyanígy egy kicsit hosszabb távú személet kell ahhoz is, hogy hogyan tud a magyar gazdaság újra sikeressé válni.

[00:55:29]Akkor egy zárókérdés ez, mert ez ez nagyon érdekel, hogy hogy látod a az előző, tehát valamennyire azért gondolom a Nagy Mártonféle gazdaságirányítással is láttátok, hogy hogy működik, voltatok vele kapcsolatban.

[00:55:42]most egy kibontakozó Kármán pénzügyminisztériumról is kedvezően nyilatkoztál, de szóval, hogy hogy a úgy úgy jellemezték nekünk, hogy a a Nagymárton az az új habony volt az Orbán mellett, hogy tulajdonképpen mint ahogy a kőpolitikát is, a gazdaságpolitikát is tulajdonképpen az Orbán irányította, és az egész rendszernek az volt a problémája, hogy nem voltak autonóm szereplők a a rendszerben, akik akik bizonyos a rendszerek fölött disponáltak, hanem hát Hát egy ilyen egy ilyen teljes központ volt.

[00:56:13]Most te milyen jeleket látsz, hogy tényleg funkcionálisan jobb ez a pénzügyi vezetés, mint a mint az előző volt és ez a központosított ilyen ilyen parancsértettem rendszerben működő szisztéma, ez változni látszik-e?

[00:56:29]Ki diktálta ezt a költségvetést, hogyha erről vannak információk?

[00:56:34]Tehát, hogy a az azért nehéz az összehasonlítás, mert ugye maga a pénzügyminisztérium alapvetően az állami gazdálkodásnak az őre.

[00:56:42]Nyilván azon keresztül nagyon sok mindenre közvetlen meg közvetett kihatása van, de azért a gazdaságpolitikát egy csomó más szakminisztérium kiemelten a a gazdasági és energetikai minisztérium kell, hogy csinálja.

[00:56:53]Nagymáton mondjuk vele összehasonlítható, összevethető szerintem, mert hogy ő ugye gyakorlatilag nemzetgazdasági miniszter volt.

[00:57:01]Tehát, hogy ez ebből a szempontból szerintem nem jó az összehasonlítás.

[00:57:06]És hogyha azt nézem, hogy a többi területen, a többi szaktárcánál egyelőre milyen milyen intézkedések jelentek meg, vagy születtek meg, akkor még egyelőre nem látom azt a nagy hát nem mondom, hogy reform, de ilyen nagy átalakulási vagy ilyen újragondolási folyamatokat.

[00:57:24]Ezeket ezeket de hát nyilván ezeket meg is kell majd szülni.

[00:57:26]Mondom én szerintem még még ez még ettől odébb vagyunk.

[00:57:28]Én ebben még nem vagyok olyan nagyon optimista, hogy ez hogy ez bekövetkezik, de nagyon muszáj lenne, mert a az egész többé éves elképzelést, a víziót, hogy hova szeretnénk eljutni mondjuk négy év múlva fejlettségben, euróérettségben, gazdasági stabilitásban, termelékenységben, hatékonyságban, versenyképességben, azt nem elegendő azzal megcsinálni, hogy majd a pénzügyminisztérium leviszi 3%-ra a költségvetési hiányt.

[00:57:52]Ennél ehhez nyilván sokkal több kell.

[00:57:53]Az meg már valószínűleg nem csak az ő kompetenciájuk, hanem mindenki másé is.

[00:57:59]De pusztán ezzel a költségvetéssel, amit még ugye nem látunk, csak a bizonyos részleteit, úgy tűnik, hogy jól vizsgázik maga a Kármán András vezette pénzügyminisztéri.

[00:58:08]Szerintem igen.

[00:58:08]De ami talán még fontosabb, hogy egyelőre szerintem megvan mögötte a a nagypolitika támogatottsága.

[00:58:14]Valószínűleg a többi minisztériumnak is valamilyen módon el kellett fogadnia ezt a ezt az irányt, és majd meglátjuk, hogy következő éve is ugyanígy kitartanak mellett.

[00:58:24]Ha kitartanak, akkor legalább ez az irány, hogy a gazdaság az gazdaságpolitika és ezen keresztül a gazdaság a stabilitás irányába megy el.

[00:58:31]Folyamatosan lehet abba hinni, hogy ástabilitás lesz, hogy a forint nem fog folyamatosan gyengülni, hogy nem lesznek őrületes inflációs kiugrások meg költségvetési élítő és megszorító csomagok váltogatják egymást.

[00:58:43]Tehát hogyha ebben már előrelépünk, az már nagyon jó, de ez egy ilyen szükséges, de nem elégséges feltétel a magyar sikerhez.

[00:58:52]A 2027-es költségvetésről, a béremelések fedezetéről, levághatatlan vagy levágható szent tehenekről szólt a válaszpodcast.

[00:59:01]Köszönjük szépen Madár István, makrogazdasági elemzőnek, a portfólió főmunkatársának, hogy itt volt, és segített tisztában látni, azt hiszem, hogy mindannyiunknak ezekben a kérdésekben.

[00:59:11]Nézőinknek és hallgatóinknak ismét felhívom a figyelmét a Válasz online, illetve ennek a podcastnak a támogatási lehetőségeire, hiszen ez a műsor, mint portálunk összes többi tartalma nem egy költségvetési sor által keletkezik, hanem közösségi finanszírozásból.

[00:59:29]A ennek részletei, a támogatás részletei a válasonline.hu/ támogatásoldalon olvashatók.

[00:59:34]Zárásként is ajánlom a az offline kiadványainkat, speciálisan a neraktákat, melyben hát elég bőséges háttéranyag olvasható, például a műsor elején tárgyalt matolcsi MNB ügyhöz is.

[00:59:48]Köszönjük a figyelmet.

[00:59:51]Laki Zoltánt és Borbás Barnát hallották.