A háttérhatalom nem csinál se esőt, se aszályt – kutatók a JÉGER-ről, HAARP-ról, klímamérnökségről

[00:00:10]Emberemlékezet óta nem jegyeztek fel annyi időjárási szélsőséget, rekordot, mint az elmúlt években.

[00:00:14]Hőség, aszály és szélrekordok a világ egyik felén, településeket leradírozó villamárvizek a másikon, megváltozó évszakok, rekordmagas óceáni hőtartalom.

[00:00:29]Rengeteg ember fejében született meg a gondolat, hogy ez nem lehet természetes, hogy ilyesmi egyszerűen nem történhet magától.

[00:00:36][horkantás] Gyanús jeleket, hihetetlen összefüggéseket gyűjtöttek.

[00:00:41]Úgyhogy ebben a műsorban módszeresen számba vesszük ezeket, és értékeljük is őket kiváló szakértő vendégeink segítségével.

[00:00:49]Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat a Válaszonline stúdiójában Borbás Barna és köszöntöm két vendégünket.

[00:00:55]Goda Zoltán környezetmérnököt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi karának adjunk tusát.

[00:01:03]Szervusz!

[00:01:04]Sziasztok!

[00:01:04]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:06][horkantás] És Varga Győr geográfust, a Hunrán Csillagászati és Főtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát.

[00:01:12]Szervusz!

[00:01:13]Sziasztok!

[00:01:13]Én is köszöntök mindenkit.

[00:01:15]Mielőtt elkezdjük, ismételten arra kérjük a nézőket és a hallgatókat, hogy amilyen csatornán csak tudnak, iratkozzanak fel a Válasz Online podcastjainak felületén, illetve keressék kiadványainkat.

[00:01:26]Éppen van egy témába vágó egész véletlenül, akit érdekel ennek a területnek a teljes tágabb kontextusa a hogyan éljük túl klímaváltozás és alkalmazkodás Magyarországon című tavalyi bukazinunkban megtalálja.

[00:01:40]Ebben olyan megalapozó összeállítások, tudományos beszélgetések és ismeretterjesztő cikkek vannak, amik ennek az egész témának tényleg a a legtágabb kontextusát megmagyarázzák.

[00:01:57]És akkor kezdjük egy nagyon rövid és egyszerűnek tűnő nyitókérdéssel.

[00:02:03]Miért nem esik elég eső?

[00:02:03]Zoltán, hát kérdés, hogy mi [horkantás] ez, hogy elég sokkal kevesebb esik, mint korábban esett.

[00:02:12]Ugye ezt tapasztalhatjuk.

[00:02:14]Körülbelül az elmúlt öt-h év, amikor sorozatosan aszályos éveket kell megtapasztaljunk.

[00:02:18]Talán 2023 volt az egyetlen olyan év ebben a sorozatban, amire azt lehetett mondani, hogy átlagosan sikerült.

[00:02:24]Talán Dunán túlon egy kicsit még átlag fölötti volt.

[00:02:26]A többi az mind jóval átlag alatti.

[00:02:29]Hogy mennyi ez a jóval?

[00:02:31]Hát most körülbelül a halmozott csapadékhiány az most már meghaladja a Magyarország éves csapadékát.

[00:02:37]Tehát egy teljes évnyi mennyiség tűnt el.

[00:02:41]Hány milliméterről beszélünk?

[00:02:42]Olyan 500-600 mm körül.

[00:02:42]Ez területenként változik.

[00:02:45]A legcsapadék szegényebb, a legrosszabb helyzetben lévő, a leginkább sújtott terület az a homokhátság.

[00:02:52]Továbbra is [horkantás] nagyon összetett a kérdés a miértekre, ha ami értekre keressük a választ.

[00:02:57]Nagy térségi folyamatok változnak meg.

[00:02:59]Tehát azt is, azt is észre kell venni, hogy nem csak Magyarországot sújtja ez a jelens jelenség, hanem tulajdonképpen egész Európát.

[00:03:07]Csak amíg Európa egyes tá tájain sokkal több csapadékból lett kevesebb, abból addig nálunk a kevésből lett még kevesebb.

[00:03:15]És ezt sokkal fájdalmasabban fájdalmasabban érezzük.

[00:03:20]De de látni kell azt, hogy mind az iériai félszigeten, mind Franciaországban, mind a egész D-Európában, és tulajdonképpen Európa nagy részén most már évek óta jóval átlag alatti a csapadék, ami ami egy évben összejön.

[00:03:34]Ez ez tulajdonképpen mind leginkább nagy térségi folyamatok átalakulásának, tehát olyan olyan légkördamikai folyamatok indultak el és zajlanak most is.

[00:03:44]Tehát nagyon fontos, ezek még nem zajlódtak le, amik tulajdonképpen azt eredményezik, hogy egyre kevesebb csapadék jut a kontinensre, és egyre inkább és egyre tovább dominánsak azok az anticiklonok, amik még a felhőképződést is megakadályozzák, nem hogy a csapadékképződést.

[00:04:01]Akkor Varga Györgyhöz fordulok.

[00:04:03]Mi az az anticiklon?

[00:04:03]És mi itt a probléma?

[00:04:05]Hogyha felnézünk az égre és felnéztünk ezen az állatmód aszályos nyáron, akkor is láttunk felhőket.

[00:04:10]Mi nem esik ki abból az eső?

[00:04:14]Az anticiklonok során azért egy magas nyomású légköri képződmény alakul ki a kárpátmedence, illetve Európa szerte számos térség fölött.

[00:04:22]Ezek azok az időszakok, amikor a felhőképződéshez nem alakulnak ki azok a kellő feltételek, feláramlások, amelyek létrehozhatnák az esőfelhőket.

[00:04:31]Amiket látunk mi felhőket ilyenkor, azok azért jellemzően a magasabb légkörben találhatók.

[00:04:39]Felső troposzféra az az időszakosan azért még nedves tud lenni.

[00:04:45]A relatív nedvessége kicsit magasabb.

[00:04:46]Ott megjelenhetnek olyan felhők, amelyek viszont csapadékképződés tekintetében, számunkra teljes mértékben így relevánsak.

[00:04:53]De az, hogy tényleg Európa szerte megfigyelhető, az a folyamat, hogyha megnézünk éves adatsorokat, mind-mind kimutatható, hogy az alacsony, illetve középszintű felhőknek a mennyisége, a annak a kiterjedése, az folyamatosan csökkenőben van.

[00:05:11]Ühüm.

[00:05:11][torokköszörülés] Akkor itt had szúrják be egy kérdést.

[00:05:12]Mindenki, aki odafigyelt az általános iskolában meg a gimnáziumban, az tudhatja, hogy ami itt például a Kárpátmedencébe kiesik csapadék, an az általában mediterrán eredetű.

[00:05:22]Tehát ott történt a felpárolgás, ott gyűlt össze a légkörben a a víz, így leegyszerűsítve, és utána azt hát különböző légköri áramlások hozzák el a Kárpátmedence fölé.

[00:05:33]Pontosan fogalmaztam, nem fogalmaztam pontosan.

[00:05:37]és hogy ez a tulajden, ez állt le, vagy lassult le, vagy módosult ez a folyamat, tehát nem jön a Mediterráneumból elég esőfelhő le egyszerűsítve.

[00:05:46]A folyamat egy kicsit összetettebb.

[00:05:46]A Kárpátmedencét elérő csapadékok eredetére vonatkozóan azért az Atlanti óceán térsége is számot tevő mennyiséget szolgáltat.

[00:05:55]A mediterrán térségből tudnak megjönni ténylegesen azok a mediterrán ciklonok, amik masszívabb mennyiségű csapadékot tudnak hozni, de nem feltétlenül nyáron.

[00:06:05]Ühüm.

[00:06:05]Viszont [torokköszörülés] arra én úgy gondolom, hogy kicsit jobban számítottunk, hogy ősszel meg fognak jelenni ezek a ciklonok, és noha nem kell feltétlenül egy Boris ciklonra gondolni, ami a múltban azért nagyon masszív áradásokat is tudott okozni, és nagy szerencséje volt akkor a Kárpátmedencének, hogy elkerülte úgy amennyire ez a 24 szeptemberi nagy dunajáradás.

[00:06:27]Igen, igen, igen.

[00:06:27]Aminek nem kellett volna sok, hogy a Duna vízgyűjtője sokkal többet kapjon belőle.

[00:06:33]Ühüm.

[00:06:33]Ezek ezek ezek elkerülték a Kárpátmedencét, de ahogy a Zoltán is elmondta, a Földközi tenger térségében is nagyon száraz időszakokon vagyunk túl, illetve ténylegesen az egész észak félteként számos olyan régiót találunk, ahol nagyon-nagyon nagy a szárazság.

[00:06:49]És akkor még az, hogy ezt a felvezető blokkot lezárjuk, Zoli még hozzád.

[00:06:51]Tehát ugye sok elmélet vagy sok elképzelés, amikről majd most a műsor nagy részében beszélni fogunk, az éppen onnan ki, hogy ugye a az óceán és a tengerfelület adott, tehát az nem úgy néz ki, mint ami nagyon kevesebb lenne, és nem úgy néz ki, mintogyha az ottani napsütéses órák száma az csökkenne.

[00:07:13]Tehát a párolgás adott azokon a területeken, az Atlanti óceánál és a Mediterráneánban.

[00:07:20]Tehát még egyszer, miért nem lesz ebből csapadék?

[00:07:22]Itt azért, mert a vízpára csak az egyik összetevője ennek a csodálatos képletnek, amit légkörnek nevezünk.

[00:07:30]Ahhoz, hogy meginduljon a felhőképződés, ahhoz az kell, hogy ez a vízpárra, ez a párás légtömeg olyan környezetbe kerüljön, ahol meg tud indulni a kondenzáció.

[00:07:38]Ez ugye jellemzően egy hűvösebb, hidegebb környezet, ami a légkör magasabb részein, hát jellemzően a troposzféra középső részétől kezdődik nagyjából.

[00:07:49][horkantás] Ehhez az kell, hogy ez a ez a párás levegőtömeg, ez fel tudjon emelkedni ebbe a régióba.

[00:07:54]Az anticiklónokra pont az ellenkező irányú áramlása jellemző.

[00:07:59]Tehát ott föntről lefelé lefelé áramlik a levegő.

[00:08:01]És éppen ezért megszorul mondjuk ez a párás levegő.

[00:08:04]Nagyjából a tengszinten képtelen felemelkedni a párás levegő.

[00:08:08]Nem fog tudni megindulni a kondenzáció.

[00:08:10]A környezeti körülmények hírján nem fog tudni megindulni a felhő és a csapadékképződés.

[00:08:15]Tehát nagyon fontos, hogy a pára az elengedhetetlen feltétele a felhő és csapadékképződésnek, de nem az egyetlen.

[00:08:23]Ez mellett egy sor másik szorzata is van ennek a képletnek.

[00:08:27]Jó, akkor erre még visszatérünk, de [torokköszörülés] akkor nézzük meg a nagy témáink közül az elsőt, és talán lesz, ha jól számolom, négy.

[00:08:35]Úgyhogy majd próbálom beosztani az időt, hogy mindennel tudjunk foglalkozni.

[00:08:41]Az 2026 egyik hát legtöbbet ismételt kifejezése az időjárással kapcsolatban az a jéger.

[00:08:46]És itt most nem a népszerű alkoholtartalmú italra gondolunk természetesen, hanem az országos jégkármérsékl jégkármérséklő rendszerre.

[00:08:55]És akkor most hadd idézek egy felvetést, melynek forrása Vázsonyi László mezőgazdasági vállalkozó, agrárvállalkozó, aki sokat szerepelt a médiában.

[00:09:05]Lehet, hogy találkozhattak is vele a nézők, hallgatók.

[00:09:09]egy az egyik nyilatkozatában így fogalmazott.

[00:09:12]Itt az idő, hogy visszatekintsünk, milyen csapadékviszonyok voltak 2017 10 és 17 között, amikor nem működött a jéger, vagyis ez a jégkermérséklő rendszer, vagy legfeljebb regionálisan Magyarországon.

[00:09:26]Illetve nézzük meg 2018-tól 2025-ig a csapadékviszonyokat, amit látunk, nem lehet a véletlen műve.

[00:09:37]Ha megnézzünk egy Kaposvárt és egy Szolnokot, akkor mindenhol csökkent a csapadék, még nyugat-magyarországon is, de négy-5ször nagyobb a csökkenés az ország középső részén.

[00:09:47]Idézet vége.

[00:09:49]Tehát először egy alapozó kérdés, Varga Györgyhöz szól a kérdés.

[00:09:54]Hogy néz ki egy ilyen berendezés, ami a jéger berendezés, mit csinál ez a nem tudom a lokálisan mit okoz?

[00:10:03]És ennek van-e mi?

[00:10:06]Mindegy, pont ennyi.

[00:10:06]Tehát először is pontosan mi ez a jégenrendszer?

[00:10:10]A jégenrendszer ugye a jégkármérséklésre szolgáló rendszer.

[00:10:13]Ezeknek a rendszereknek a kialakítása már azért bőven sok-sok évtizeddel ezelőtt elindult.

[00:10:19]Ide magának a légkörfizika alapjainak a kialakulása is, magának a tudományterületnek a kialakulása is, az nagyban hozzákapcsolódik magának a az aerosol felhőinterakció kutatásához.

[00:10:34]Tehát ezek az apró részecskék, amelyek lényegében a vízpárán kívül nagynagyon nagyon szükségesek ahhoz, hogy ténylegesen felhőképződjenek.

[00:10:42]És amikor erre ezek a kutatások elkezdődtek, akkor nyilvánvalóan előkerültek azok a gondolatok, hogyha már innentől kezdve már felhőket is tudunk gyártani lényegében, hiszen apró részecskéket tudunk a légkörbe juttatni, akkor onnantól kezdve talán át tudjuk alakítani úgy, hogy kedvezőbbek legyenek számunkra azok a feltételek, amelyekben élnünk kell.

[00:11:02]És magának a jégkármérséklésnek a gondolata is ekkor merült fel, hogyha mi ezekből a szemcsékből valamilyen úton, módon a felhők megfelelő részébe juttatunk többet, akkor talán elérhetjük azt is, hogy ezekből az apró szemcségből ezek részt részt fognak venni magában a jégmag képződésben.

[00:11:21]Ezek jégmagok és a jégképződésben szerepet fognak játszani.

[00:11:26]És ha többet juttatunk be egy adott vízgőztartalommal rendelkező térrészbe, akkor úgy gondoljuk, hogy kisebb részeskék fognak majd képződni.

[00:11:32]És ez a jégkármérséklés kapcsán egy remek gondolatnak tűnt.

[00:11:36]Kisebb részecskék lesznek.

[00:11:38]Magának a kinetikus energiának a lecsökkenése is teljesen egyértelműen következik ebből, hogy a kisebb részecskék kisebb becsapódással jelennek meg, illetve nem is feltétlenül szilárdhalmaz állapotbak fognak kihullani.

[00:11:51]Tehát akkor úgy képzeljük el, hogy hogy vannak ilyen részecske kijuttató gépek.

[00:11:56]amiket így hát ezzel bombázzák a a felhőket lényegében.

[00:12:00]Akkor kérdés, hogy milyen anyagot juttatnak ki, és milyen magasra.

[00:12:05]Ez ez egy nagyon jó kérdés.

[00:12:05]Ezeknek a korábbi vizsgálatokban elsősorban azért repülőgéppel juttattá ki, olykor rakétákkal.

[00:12:11]A hazai jégerrendszer tekintetében pedig ez a talajgenerátoroknak nevezett lényegében az ezüstyadi daetonos oldatának az elpároloktatásával, elfüstölésével jár ez a folyamat.

[00:12:22]És ezeket próbálják meg bejuttatni a felhőnek a megfelelő részébe.

[00:12:29]És ez a legnagyobb kihívás lényegében ebbe a folyamatba, hogy ezt az égetés lényegében el kell kezdenünk nagyjából három órával azelőtt, hogy odaér egy olyan légtömeg, amely potenciálisan jégkárt fog okozni, ahol jégeső kialakulhat egyáltalán.

[00:12:45]És utána aztán, hogy azok a felszálló szemcsék, azok eljutnak-e a felhőnek egy adott részébe, vagy egyáltalán kialakulnak-e olyan konvektív folyamatok, amelyek ezeket felszállítják azon kívül, hogy az égés során mondjuk felfeljutnak?

[00:12:58]Ühüm.

[00:12:59]Az már egy nagyon jó kérdés.

[00:12:59]És hogy a felhőnek pont az a részébe jutnak-e, vagy nem, az már egy másik.

[00:13:03]Na, akkor nézzük meg a először is a maga a cél az teljesül-e, tehát ez tényleg mérsékli a jégkárt, ez bárhol dokumentált, leírt, vagy esettszerűen megfigyelt?

[00:13:17]Mit tudunk erről?

[00:13:18]Zoltán, hát hogyha erre nagyon könnyen lehetne válaszolni, akkor már szerintem teljesen egyértelmű [torokköszörülés] eredmények birtokában lennénk.

[00:13:25]Az a helyzet, hogy nagyon nehéz vizsgálni ennek az eredményeit.

[00:13:29]azért nehéz vizsgálni, mert ugye kellene kellene egy egy vakminta, tehát meg kellene tudnunk nézni, hogy ha nem csináltunk volna semmiféle beavatkozást, akkor mekkora jégszemség keletkeztek volna.

[00:13:41]És azt sem tudunk, hogy hogy két hasonló zivatart hasonlítunk össze, hiszen akkora eltérés van, akkora különbségek lehetnek zivatar és zivatar között, hogy tulajdonképpen az összehasonlítása az az nagyon-nagyon nehéz.

[00:13:55]Van egy nagyon-nagyon erős feltételezésünk, hogy a jégelhárításnak ez a módja hatékony.

[00:14:02]Hogy mennyire hatékony, azt azért nagyon nehéz megmondani.

[00:14:04]Most van egy egészen friss kutatás, ez 2025-re datálható.

[00:14:10]Svájcban vizsgálták konkrétan azt, hogy mi történik akkor, hogy különböző módszerekkel, elsősorban repülőgépekről ilyen ezüstódított kondenzmókat juttatnak a felhőkbe, és tapasztalták azt, hogy maga a hatékonyság, ami kimutatható volt például a a jégszemség méretében, számában és magában akár a csepképződésben is, ott [horkantás] ott sikerült kimutatni egy egyértelmű hatékonyságot.

[00:14:37]Meg kell hagyni, hogy ez itt a hatékonyság az egy néhány százalék-os tartományba esett.

[00:14:42]Tehát egy nem egy túl erős tartományba esett.

[00:14:44]De azt is meg kell hagyni, hogy ezek nem zivatarfelhők voltak, hanem rétegfelhőkben, tehát Svájc fölött rétegfelhőkbe juttatták ki ezt az anyagot, és ott vizsgálták.

[00:14:54]Tehát az biztos, hogy valamit csinál, az biztos, hogy működik.

[00:14:58]Most az, hogy ez hány százalékkal mérsékli mondjuk a jégkárt, azt azt nagyon-nagyon nehéz megbeszélni.

[00:15:03]És akkor de azt akkor jól értem, hogy azért ezek a talajgenerátorok, amennyire én fotókon láttam, nem filées eszközök.

[00:15:08]Az egész infrastruktúra kiépítése az tök nagy beruházás.

[00:15:14]És akkor ilyeneket mondotok, hogy nehéz megragadni néhány százalék-os hatékonyság.

[00:15:20]Tehát most ez tök komoly, hogy kiépült egy rendszer, amiről tudományos publikáció átfogóan nincs, és ilyen eseti megfigyelésekben azt lehet mondani, hogy néhány százalék-os hatékonyságú.

[00:15:32]Az a helyzet, hogy nincsenek olyan számaink, amit sokkal erősebben lehetne támasztani, mert még az sem megoldás egyébként, amivel konkrétan ezt a szakaszt fedezte vagy vezetted fel, hogy ugye vizsgáljuk meg a 2017 előtti meg a 2017 után, ez sem megoldás.

[00:15:45]Azért nem megoldás, mert közben a feje tetejére állt az éghajlatunk jégertől teljesen függetlenül is.

[00:15:52]Tehát a 2010-es évekre azt szoktam mondani, azok klímaoptimumnak tűnnek a mostani aszályos időszakhoz képest.

[00:15:57]Tehát hogy hogy akkora különbség van az időjárásunkban, akkorát változ, hogy nincs referenciánk, amihez össze tudnánk hasonlítani.

[00:16:06]Minden abba mutat, tehát ezt mondtam, hogy van egy nagyon erős feltételezésünk, hogy a jégkármérséklés az működik.

[00:16:12]És itt a mérséklést azt nagyon szeretném aláhúzni, tehát el nem hárítja a jeget, teljesen nem oldja meg a problémát.

[00:16:18]Ö és tényleg nem tudnék konkrét számokat hozzárendelni, mert nagyon-nagyon olyan kevés tanulmány létezik, aki egyáltalán el tudott odáig jutni, hogy konkrét számokat rendeljen hozzá.

[00:16:34]De egyébként vizsgálták nem csak azt is, hogy hogy milyen hatékonyságú lehet a jéghármséklés, hanem konkrétan azt is, hogy okozhat-e aszájt.

[00:16:42]Na ez ez oké, akkor bocs, hadd tegye csak azért vágok közben, mert ugye ez a ezt ennek a rendszernek a működését Magyarországon 2026 nyarán leállították, és azért állították le, mert egy akkora társadalmi nyomás volt az illetékes minisztériumon.

[00:16:54]Aláírásgyűjtés.

[00:16:54]A az említett Vázzsonyi László, ha jól emlékszem, több mint 1000 400-1500 gazdálkodótól, zömmelgazdálkodótól, nem kizárólag gyűjtött aláírást.

[00:17:05]A az egész gazda társadalom ellene fordult ennek a rendszernek, mert volt egy olyan hát megérzésük, és mégis csak ők vannak a terepen, bocs, tehát hogy ők ezt valahonnan biztos tudják, hogy összefüggés van az aszály és ennek a rendszernek a működése között.

[00:17:23]Most megbeszéltük, hogy van összefüggés a rendszer működése és a jégkármérséklés között.

[00:17:29]Most Varga Györgyhöz fordulok.

[00:17:30]Van-e összefüggés az aszály és ennek a rendszernek a működése között?

[00:17:35]Igen, hát a minisztériumnak is ez volt egyébként az első kérdése, mert feltett három kérdést.

[00:17:40]Ebből kettő valid volt, egy pedig az aszályra vonatkozott.

[00:17:42]És arra igazából nagyon könnyű válaszolni, hogy nincsen hatása a jégernek az aszályra.

[00:17:49]Azt honnan tudjuk?

[00:17:49]egyáltalán abból kifolyólag, hogy nem csak ott sújtja egész az egész észak kiféltekét, egész földünket, az aszályos időszak, ahol működnek talajgenerátorok, vagy egyáltalán valah valami hasonló jégkármérséklőrendszer.

[00:18:04]Ismerjük azokat a folyamatokat, én úgy gondolom, amely az aszály hátterébe áll, és mind-mind abba az irányba mutat, hogy ez mind összeköthető a jelenleg zajló éghajlatváltozási folyamatokkal.

[00:18:12]És nem is súlyos bitja, bocs.

[00:18:15]Tehát, hogy nem az van, hogy oké, hogy nem ez okozza, de hogy hát a elhangzott, hogy a homokhátságon a legsúlyosabb a helyzet.

[00:18:23]Mi van, ha ott sok ilyen talajgenerátor van?

[00:18:26]Elő előkerülnek ilyen térképek arra vonatkozóan, hogy hol található ez a közel 1000 darab jégkármérséklő rendszerbe kapcsolt talajgenerátor.

[00:18:36]Ezeknek az eloszlása teljesen egyenletes az ország területét tekintve.

[00:18:41]Ha viszont megnézzük mondjuk a történelmi csapadéktérképeket, akkor ugyanaz a csapadékmintázat rajzolódik ki.

[00:18:47]Noha ugye a mennyiségek lelecsökkennek, de mégis csak azt látjuk, hogy a dunán túli térség az mindig is csapadékosabb volt, mint úgy, mint mondjuk a homokhátság térsége.

[00:18:57]És akkor jönnek még azok az elméletek ezzel kapcsolódóan, hogy hát igen, mert a nyugatról érkező csapadék zónákat, felhő rendszereket megszórják a jégerrel, és akkor onnantól kezdve ott kihullhat esetleg a csapadék, és utána nem éri el már az Alföldet.

[00:19:11]De ugyanezek a hangok azt is mondják, hogy amikor meg az Alföld fölött érkezik a felhő és a jéger működik, akkor meg elszállítódik messzire a csapadék.

[00:19:22]Szóval teljes ellentmondásban vannak ezekkel a dolgokkal ők, amikor ezeket állítják.

[00:19:28]Azt viszont én teljes mértékben meg tudom érteni, hogy a gazdáknak valamilyen magyarázatra van szükségük, hiszen ténylegesen egzisztenciális válságot okozott nagyon sokaknál ez a brutális folyamat, ami jelenleg zajlik az egész világon.

[00:19:40]És ez teljes mértékben egybe esik azzal az időszakkal, amikor kialakították az országos szintre a jéger rendszert.

[00:19:48]De ez egy olyan folyamat volt, amilyet már egyébként a elmúlt évtizedekben akár Franciaországban is láthattunk, hiszen akkor is volt egy jéghajlati változás, és akkor meg a francia bortermelők az állattenyésztőkkel csapot csaptak össze, amikor a borászatok mellett a szőlőtőkéket úgy védték, hogy kialakítottak hasonló rendszereket.

[00:20:05]És akkor az állattenyésztők azt mondták, hogy emiatt lett aszáj, de az is egy olyan globálisan megfigyelhető éghajlati, nem tudom, szintlépéshez kapcsolódott megint, amikor az egész világon megjelentek ezek a folyamatok.

[00:20:19]Ühüm.

[00:20:20]Ott összefoglalva akkor tehát kétféleképpen lehet cáfolni ennek a jégerrendszernek az aszály okozó hatását.

[00:20:28]Az egyik, hogyha ugye globális, tehát hogyha kinyitjuk a perspektívát, látjuk, hogy független attól, hogy valahol van ilyen rendszer vagy nincs, az aszály nem válogatott például Európában 2026-ban.

[00:20:38]A másik pedig az, hogy azért nézzük meg, hogy ezüst jodid.

[00:20:45]Tehát ha csak úgy teljesen logikus, laikusként elképzelem, hogy mennyire tartom jó ötletnek ilyen vegyületek kipermetezését az éterbe könsebb hatástanulmányok vagy tudományos megalapozottság nélkül, akkor hát azért nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy ebből kibontsak elméleteket.

[00:21:04]Zoli, ez önmagában nem okozhat nem lehet semmilyen járulékos, szándékolatlan következménye annak, hogy ez ez kikerül a légkörbe.

[00:21:18]Most az aszályról vagy hát az aszályról vagy egyéb vagy környezetvé?

[00:21:22]Mind a kettő.

[00:21:24][torokköszörülés] Ugye azt is nagyon, tehát még egy gondolatra maradva az aszály kérdésnél, azért ezt vizsgálták, tehát ez nem a magyar gazdákba merült fel 2026 elején, hanem hanem ez tulajdonképpen már az ezret fordulón például Kanadában kezdtek el gazdák azért tiltakozni, hogy az ezüst jodiddal történő jégkármérsékli az aszályt okoz.

[00:21:44]Tehát szó szerint ugyanez 25 évvel ezelőttüm és ott vizsgálták ennek a kérdését, és ott ott azért vannak nagyon erős eredményeink.

[00:21:54]eredményeik, mert ez végülis a kanadieké tudjuk azt, hogy hogy nem sikerült szignifikáns eltérést kimutatni a az aszály és és tulajdonképpen a a a csapadék jég jégkármérséklés között.

[00:22:09]Utána ez megismétlődt egy jó 10 évvel később a már említett Franciaországban, ahol szintén tiltakoz tiltakoztak gazdák, és ott is tudományos kutatások vizsgálták, és eddig soha nem sikerült nem szignifikáns, de minimális összefüggést sem mutatni az aszály és a jégkármérséklés között.

[00:22:26]Ühüm.

[00:22:26]A környezetvédelmi kérdései is vizsgálták már ennek a annak a dolognak, hiszen mégis csak valóbani, ahogy te is mondod, kijuttatunk a környezetbe egy begyületet, egy kemikáliát, ami aztán jó eséllyel a csapadékkal együtt fog kiülepedni, és például beszivárog a talajba.

[00:22:46]És ennek azért lehetnek következményei, környezeti következményei.

[00:22:51]Viszont összességében az, amit mondjuk akár egy év során kijuttatunk ebből az anyagból, az annyira elhanyagolható, hogy hát bőven bármilyen környezeti határérték alatt, igazából nagyjából ugye a kimutatási határérték közelében tudjuk ezt detektálni, mondjuk a talajban vagy a a talajnedvességben.

[00:23:15]Ühüm.

[00:23:15]Gyuri, neked környezetvédelmi aggályod egyébként van ezzel a rendszerrel?

[00:23:21]Nyilvánvalóan maga az alap elgondolás, hogy valamit kijuttatunk és aztán nem tudjuk, hogy hova kerül, az járhat ilyen gondolatokkal is.

[00:23:28]De nyilvánvalóan én is láttam már azokat a jelentéseket, illetve ö rendelkezés rendelkezésre álló publikációkat nem csak a hazai jéger tekintetében, hanem amit Spanyolországba készítettek, illetve más országokban, hogy semmiféle ilyesmi határértékhez, akár közelálló dúsulást sem tudtak megfigyelni.

[00:23:48]Ühüm.

[00:23:49][torokköszörülés] egyébként magának a jéggernek a hatékonysága tekintetében, hogyha valaki csak simán figyelembe veszi azokat a mennyiségeket, hogy hány szemcsét jutathatunk ki egyáltalán, hiszen ezek azért számszerűsíthetők azokból az adatokból, amik rendelkezésre állnak, hogy mekkora mennyiséget használtak fel ebből az ezüstgyoditból, illetve ennek az oldatból.

[00:24:06]És hogyha ezt mindet elégetnénk, és minden egyes részecske eljutna oda a felhőbe, ahova ahova tervezték, és utána mindegyikből egy-egy jég szemcse kialakulna, akkor az a szám, hogyha összevetjük csak azzal a csapadékmennyiséggel, amit így nagyjából meg tudunk becsülni, hogyha ismerjük a Kárpátmedencébe kihulló csapadék mennyiségét, ki lehet számolni egy bizonyos hibahatáron belül, hogy hány csepp hullik le, akkor igazából közel sincsenek egymáshoz azok a ezek az értékek, nagyságrendnyi eltérések vannak akkor is, hogyha minden egyes ezüstjodid részt venne ebbe a folyamatba.

[00:24:44]De mivel tudjuk, hogy annak még a töredéke sem jut el a felhőnek a megfelelő zónájába, innentől kezdve még kisebb számokról van szó így százalék-os tör százalék tört része alatt.

[00:24:55]Most meg látjuk azt, hogy mennyi hiányzik a csapadékból.

[00:24:57]Ühüm.

[00:24:57]Jó, akkor még egyszer, és ezt most már akkor lezáról, hogy aszályokozó hatása nem bizonyítható.

[00:25:05]Egyébként a jégkármérséklő hatása is csak mérsékelten a kijuttatott mennyiség légköri szinten elhanyagolható.

[00:25:15]Ezzel együtt még arra kérlek, hogy mondj valamit, hogy itt idéztem egy gazdálkodót, aki mozgalmat is szervezett ez ellen, de voltak szakértők is.

[00:25:22]Tehát például vagy szakértőnek, tehát ott van Pártai Lucsia, aki hogyha valaki emlékszik a 90-es évek időjárás jelentéseire, akkor ő volt ennek az egyik képernyőse.

[00:25:33]Ő ezt a mozgalmat megvédte, és ő a saját szakmai hátterével beállt mögé, hogy igenis ez nem biztos, hogy frankó.

[00:25:42]azt segíts tisztába tenni, hogy ez most egy tudományos vita, mert ti nagyon azt mondjátok, hogy ez hát tulajdonképpen nincs ebben semmi látnivaló, de hát itt nem csak szerencsétlen kétségbeesett gazdálkodók vannak, hanem még meteorológus is.

[00:25:59]Igen, találkoztam én is Pártai Lucsiának a bejegyzéseivel, illetve válaszoltam is neki.

[00:26:06]Abból is aztán lett viszonylag nagyobb médiavízhang is.

[00:26:09]Igen, ez lehet visszakereshető, hogyha bárkit érdekel.

[00:26:12]és lényegében tételesen lehetett cáfolni azokat az állításokat, amiket ott ő felhozott.

[00:26:17]De én nem gondolom, hogy ez egy azt reprezentálja lényegében, hogy a tudományon belül ezzel kapcsolatban ilyen mértékű vita van.

[00:26:27]a vita, illetve magának az, hog a bizonytalanságokat audományos publikációk is mi mind megjelenítjük, illetve magának a tudományos narratívának is, annak a az egész folyamatnak a hátterébe a vita áll és a bizonytalanságoknak a beismerése.

[00:26:42]Viszont hogyha ezeket a bizonytalanságokat így ennyi ilyen szinten meglovagolják, akkor a társadalomban viszont pont ez fog kialakulni, hogy azt fogják látni, hogy a tudósok már megint semmit nem tudnak.

[00:26:52]Ühüm.

[00:26:52]És ezért lényegében, hogyha a szakmai szintekről vagy a szakma képviselőinek egyes tagjaitól ilyen visszhang kerül vissza, az az számunkra nem túl jó.

[00:27:04]Ühüm.

[00:27:06]Most ti kutatóként mit mondanátok jövőre?

[00:27:08]Ez induljon el újra ez a rendszer, vagy ne induljon el ez a rendszer?

[00:27:12]Tehát mi lenne a javaslatotok?

[00:27:16]Nem döntéshozóként, csak javaslatként?

[00:27:18]Zoli, hát én legalább részben elindítanám, de úgy tudom, hogy részben el is indul, hiszen nem minden megyében állították le, [torokköszörülés] csak néhány megyében.

[00:27:24]Viszont nagyon-nagyon határozottan támogatok nem csak egy kutatást a hazai égkármérséklésnek a a egyrészt a hatékonyságát vagy bármilyen környezeti hatását vizsgálva, hanem tulajdonképpen egy folyamatos kutatást látnék szívesen.

[00:27:43]ezen a ponton megszakítjuk adásunkat, és rendhagyó módon egy utólagos kiegészítést teszünk.

[00:27:47]Ugyanis nem sokkal adásunk felvétele után jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos, friss kutatásokon alapuló állásfoglalása a jégenrendszer működésével kapcsolatban.

[00:28:00]Most röviden ezt ismertetem.

[00:28:02]Az agrártárca felkérésére Bozó László meteorológus vezetésével készült vizsgálat szerint a jéger nem felelős az elmúlt évek aszájaiért, és nincs bizonyíték arra sem, hogy érdemben csökkentené a lehulló eső mennyiségét.

[00:28:19]Ugyanakkor a rendszer eredeti célját illetően is komoly kétségek vetődnek fel.

[00:28:23]A rendelkezésre álló adatok alapján a jégkárok mérséklésében sem mutatható ki 10%-ot meghaladó hatás.

[00:28:29]A szakértők a környezeti kockázatokat is vizsgálták.

[00:28:33]A korábbi talajmintákban nem találtak mérhető ezüst felhalmozódást, de további célzott ellenőrzéseket javasolnak.

[00:28:45]Az akadémia emellett szigorú szabályozást sürget.

[00:28:47]az időjárás módosító rendszerek működését bejelentéshez, az újak engedélyezését pedig előzetes hatásvizsgálatokhoz kötni.

[00:28:57]Tehát összefoglalva a jelentés legfontosabb tanulsága, hogy a jéger nem okozza a problémát, amivel vádolják, de azt sem sikerült igazolni, hogy számot tevően megoldja azt, amiért létrehozták.

[00:29:11]Tehát ez a kutatás lényegében nem ellentmond, és még csak részleteiben sem módosítja azokat az elmondottakat, amiket szakértőink ebben az adásban ismertettek, sőt lényegében minden ponton alátámasztja azokat.

[00:29:27]Tehát abszolút adom a gazdáknak a az aggájait, és abszolút megértem őket.

[00:29:33]Csak nagyon fontos, hogy ezt tudományos alapon vizsgáljuk, ugye a tudomány szabályait követve vizsgáljuk meg ezeket a ezeket a kérdéseket.

[00:29:40]Ehhez viszont szerintem az kell, hogy legalább legyen valamilyen összehasonlítási alapunk, tehát valamilyen szinten ezt ezt mindenképpen működtetni és üzemeltetni kéne, és megtalálni azokat a módokat, hogy hogy tényleg tudjuk vizsgálni, hogy hogy azokat a azokat a kérdésekre megkapjuk a választ, amik teljesen joggal merülnek fel egyébként mind a gazdákban, mind a lakosságban.

[00:30:05]Jó, menjünk át a következő témára, ami majd ez ki fog derülni, hogy részben kapcsolódik a az előzőhöz.

[00:30:08]A idézek három, a hát [horkantás] a Facebookon meg egyéb felületeken nagyon gyakran visszavisszatérő történetet.

[00:30:19]Az első, kínai hatóságok 2008-ban, ez az olimpiai éve több mint 1100 rakétával juttattak felhő magvasító anyagot a légkörbe, hogy a csapadék még az olimpiai stadion elérése előtt kihújjon.

[00:30:34]És lásd csodát, a megnyitó esőmentes volt.

[00:30:37]Tényleg.

[00:30:37]Erre bárki emlékezhet, aki követte.

[00:30:39]Második történet.

[00:30:41]Az Egyesült Arab Emírségek is rendszeresen alkalmaz felhő magvasítást a csapadékképződés elősegítésére.

[00:30:50]2024 áprilisi Dubai áradásokat, ez ugye eleve furcsa képzett társasítás, duai áradás, tehát nem igen, tehát hogy volt egy Dubai áradás 2024-ben.

[00:30:58]Sokan ezzel magyarázták.

[00:31:03]És a harmadik történet, az Egyesült Államok titkos programja észak-vietnámban és Laosban a monsunesők fokozásával próbálta járhatatlanná tenni a katonai utánpótlási útvonalakat.

[00:31:13]Ez az Operation Pop nevezetű sztori, ha valaki találkozott vele, 1967 és 72 közötre datálhatóan, tehát hogy mint az eső, mint katonai fegyver jelenik itt meg.

[00:31:29]Na most a első ugye a felhőmagvasítás, amiről beszélünk, az első kérdésem, megtörténtek-e ezek az esetek?

[00:31:36]Tehát a a rakétákkal megállított kínai eső, a Dubai mesterséges áradás és a az Operation Popont.

[00:31:47]Igen.

[00:31:47]Tehát, hogy mit tudunk ezekről?

[00:31:50]Gyuri, [horkantás] Pekingben volt olimpia.

[00:31:52][nevetés] Igen, meg nem esett az eső, ez is biztos.

[00:31:56]Viszont én úgy tudom, hogy tényleg próbálkoztak ezzel.

[00:31:58]hogy valamilyen módon tényleg jó idő legyen.

[00:32:01]Akkor a kettő között viszont összefüggés az továbbra sem került szerintem kimutatásra.

[00:32:08]Az, hogy megpróbálták annak a hatásmechanizmusát tekintve szerintem egyáltalán nincsenek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy ténylegesen ez okozta azt, hogy akkor nem volt.

[00:32:16]Ühüm.

[00:32:16]tényleg foglalkoznak ezekkel a kérdéskörökkel számos országban, és ebbe beletartozik Kína is, akár a közelkeleti Közelkelet térsége, vagy az Egyesült Államok is.

[00:32:29]Ühüm.

[00:32:29][torokköszörülés] Ühüm.

[00:32:29]Ühüm.

[00:32:29]Ezek a folyamatok, ezek ezek már évtizedek óta érdeklik a kutatókat, illetve onnantól kezdve a katonákat is lényegében.

[00:32:37]Ők is szeretnék valamilyen úton, módon uralni az időjárást, hogyha azt azt kézben szeretnék tartani és felhasználni például olyan célra, mint amit meg is próbáltak Vietnámban.

[00:32:47]És az Operation Pop az egy tényleg létező elgondolás volt, hogy akkor akkor kicsit több esőt zúdítsanak le a Vietkongra.

[00:32:58]Ühüm.

[00:32:58]Ühüm.

[00:32:58]Zoli, mindhárom eset megtörtént.

[00:33:01]Ez vitathatatlan.

[00:33:02]A Pekingi olimpiánál azért azt tudni kell, hogy mi szerepelt az előrejelzésekben, és hogy aztán mi lett ennek az eredménye, mert ez a esni fog, aztán nem esett.

[00:33:12]Ez így nagyon-nagyon le van egyszerűsítve.

[00:33:13]Tök jól hangzik, csak nagyon leegyszerűsített.

[00:33:15]Valójában az előrezésekben az szerepelt, hogy kis valószínűséggel gyenge csapadék várható az olimpia megnyitójára.

[00:33:25]Ezért a kínaiak azon voltak, hogy ezt a ezt nullára csökkentsék ennek a valószínűségét, méghozzá úgy, hogy felhő magvasítással a csapadékot még az olimpia területére érve a felhők adják ki magukból.

[00:33:38]És ez meg is történt.

[00:33:40]Valóban voltak gyenge záporok a környéken, de hogy ezek nincs össze megint csak nincs összehasonlítás alapunk, hogyha mindenféle beavatkozástól mentesen zajlott volna le ez a folyamat, akkor mi történt volna?

[00:33:51]Lehet, hogy pontosan ugyanez történt volna, de az 1100 rakéta az igaz, és ezek tén rakéták, tehát lőtt lehet így rakétákat lőni.

[00:33:59]Az a helyzet, hogy semmi mást információnk nincs, csak amit a kínőiak adnak.

[00:34:04]Ők meg szeretik azért nagyon felnagyítani ezeket a tevékenységeiket.

[00:34:08]Ezt azért tudjuk.

[00:34:10]Lehet, lehet, hogy igaz.

[00:34:10]Elképzelhető, hogy akkora energiákat fektettek ők az olimpiának a sikerességébe, hogy aztán a megnyitót is így tényleg körberakétázták.

[00:34:21]Én el tudom hinni, el tudom fogadni, hogy ez így történt.

[00:34:25]Dubai eset az egy nagyon érdekes kérdés megint, hiszen itt két két állítás hangzik el, csak nincs köztük összefüggés.

[00:34:31]Az Egyesült arabélyiségek valóban végez felhőmagasítást.

[00:34:37]Szeretném aláhúzni, hogy ők nem ezüst jodiddal teszik mindezt, hanem jellemzően valamilyen hidroszkópos anyaggal, például sóval történik náluk a felhőmagvasítás.

[00:34:45]És valóban volt Dubában egy hatalmas nagy esőzés.

[00:34:48]ezen a bizonyos, ha jól emlékszem, áprilisi napon, amikor több mint 100 mm csapadék hullottolt Dubában, talán ilyen 125 körüli, de voltak a környéken olyan területek, ahol meghaladta 200 mm-t a csapadék, csak hogy a saját jelentésük alapján ők aznap az égvilágon semmiféle ilyen tevékenységet nem végeztek, tehát ez a csapadék, ez magától hullott, és nem is volt meglepetés, hiszen az előrejelzések már napokkal korábban jelezték azt, hogy a térségben rövid idő alatt szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék húhat le, és az árvíz, a villámárvíz kockázata is szerepelt az előreérzésekben már napokkal korábban.

[00:35:30]Éppen ezért, tehát egy ilyen szituációban miért tennének bármi ilyesmit, hogy ezt még fokozzák, hogyha egyáltalán lehet ezt fokozni?

[00:35:37]egyébként vannak nekik saját vizsgálataik arra vonatkozóan, hogy milyen hatékonyságú lehet ez a ez a felhő magvasítás, illetve a csapadék fokozása.

[00:35:49]És ezt általában ilyen 10-12%-ra teszik.

[00:35:53]Ühüm.

[00:35:53]Akkor itt most tegyünk egy oldalvágást.

[00:35:54]Mi az a felhőmagvasítás?

[00:35:56]A felhőmagvasítás tulajdonképpen fizikailag szinte teljesen ugyanaz, mint amit a jégernél beszéltünk.

[00:36:01]Tehát a jégkármérséklés.

[00:36:05]Arról van szó, hogy valamilyen kondenz magokat juttatunk a felhőbe, és akkor arra a csapadékképződés könnyebben és gyorsabban megvalósul.

[00:36:12]Ugye a vízről tudni kell, hogy hogy elég hektikusan [torokköszörülés] szeret viselkedni, például nem feltétlenül szeret megfagyni 0 fokon.

[00:36:20]Egy mínus1 fokos felhőnek körülbelül a fele az még folyékony halmazállapotú víz, úgymond túlhűlt víz.

[00:36:27]hogyha sikerül ezeket a túlhűlt vízcseppeket mondjuk így mesterségesen befolyásolva összeszedni, akkor elvileg hatással lehetünk mind a csapadékhullásra, mind pedig ugye a már említett jégkeréklésre.

[00:36:40]És tulajdonképpen ez történik Dubában is meg általában az arab minirségekben, hogy így igyekeznek beavatkozni a a felhő és csapadékképződésbe, hogy kondez magukat juttatnak.

[00:36:52]mondom ott ott által ez valamilyen só vagy a hosszúanyagot jelent, tehát nem nem ezüstodítot, vagy nem feltétlenül csak ezüstyodítot jelent, de ezen a bizonyos napon, amit ugye olyan sokat emlegettek akkor is, meg azóta is, egyáltalán semmiféle ilyen beavatkozás nem történt, mert eleve az volt az előzésekben, hogy hatalmas nagy csapadék várható és magas a villámárvíz kockázata.

[00:37:14]Ühüm.

[00:37:14]És az Operation Pop ez is szintén egy olyan dolog, ami megtörtént.

[00:37:18]Ez egy nagyon-nagyon jól dokumentált, legalábbis az amerikaiak, az amerikai hadsereg az összes ilyen beavatkozásokat nagyon-nagyon jól dokumentálta.

[00:37:27]Tehát van mögötte egy óriási nagy erős dokumentáció.

[00:37:28]Viszont a megint csak hiányzik a visszamérés, hogy persze ők beavatkoztak, az eső meg esett, de hogy milyen összefüggés van a kettő között, arra még a mai napig sem nagyon tudnánk módszertant kidolgozni, hogy ezt hogyan tudjuk bírni.

[00:37:44]Hát még ugye a 70-es évek elején, tehát ők nagyon jól ledokumentálták, hogy hány repülőgép szállt föl, hány ezek az, ha jól emlékszem, ilyen bomba szerű képletekkel szórták szét ezeket az anyagokat ott a felhőkben, és utána valóban esett eső, de anélkül is esett volna eső.

[00:38:05]Most, hogy mennyivel több eső esett, ezt ezt még ők nem is nem is vizsgálták.

[00:38:09]Tehát a dokumentációk nem tartalmaznak olyan adatokat, amik ezt vizsgálták volna, hogy hogy szerintük ez mennyivel növelte meg a csapatig.

[00:38:17]Ők csak dokumentálták, hogy felszálltak a repülők.

[00:38:20]Ennyiszer szétszóltak, ekkora mennyiségű anyagot, az eső megesett.

[00:38:24]Ühüm.

[00:38:24]Gyuri, akkor azt segíts megírtani, hogy túl azon, hogy mi volt ezeknél a konkrét eseteknél maga a felhőmagvasítás, ez a show kondensz.

[00:38:33]Fú, h most bele fogok gabajyodni ezekbe bölcsészként, de hogy szóval így ahogy erről itt szó volt, ez elméletileg működik, ha jól értem.

[00:38:39]Tehát, hogy hogy le lehet írni képletekkel, hogy ez működik, de a gyakorlatban kísérleti szinten tudunk vagy nem tudunk így mesterségesen esőt előidézni felhőmagvasítással?

[00:38:52]Igen, hát a felhőmagvasítás, ahogy itt el is hangzott, hogy csinálhatunk belőle csapadékot is, meg csapadékot meg felhőket tudunk oszlatni vele.

[00:38:58]Szóval meg kell különböztetni ezeket a folyamatokat, hogy most mit szeretnénk elérni.

[00:39:04]Viszont azt is tudjuk, hogy az időjárási folyamatokban két-egy forma helyzet nem nagyon alakul ki, ezért leginkább numerikus szimulációkkal, tehát számítógépes modellekkel tudjuk megközelíteni ezeket.

[00:39:17]Amit a legjobban látunk, talán az, hogy ezek a felhőmagvasítási munkálatok során talán az a téli, hegyvidéki környezetben repülőgéppel elvégzett rétegfelhőket, mtámadó folyamatok azok, amelyeknél talán a legtöbb csapadékot elő lehet állítani.

[00:39:36]Az Egyesült Államokban ilyennel azért tényleg kísérleteznek.

[00:39:41]Arra vonatkozóan vannak adataink, hogy ott havazást azt ezekbe a térségekbe előelő lehetett állítani, de ezek is néhány százalék-os értékek ilyen esetekben is.

[00:39:52]Ühüm.

[00:39:52]A felhőoszlatás tekintetében, illetve magának ez az összes beavatkozásnak a tekintetében azért megjelennek azok a gondolatok, hogy magával az éghajlatváltozással kapcsolatosan milyen folyamatokat tudunk majd esetleg mérsékelni.

[00:40:08]Hiszen hogyha ezeket a felhőket mi itt fel tudjuk oszlatni, amot pedig többet tudunk belőle csinálni, akkor talán a besugárzási folyamatokat is tudjuk módosítani, illetve hogyha magasabb a troposzféra magasabb rétegeibe kialakuló fátyolfelhőkre, a szíruszokra gondolunk, akkor azokból pedig minél kevesebbet szeretnénk látni, hiszen azok olyan hatásokkal bírnak, mint például az üvegházhatású gázok, hogy ugyan a beérkező sugárzást megszűrik, de nem olyan mértékben, mint amennyire a kib menő hősugárzást visszatartják.

[00:40:41]Ühüm.

[00:40:41]És hol tartanak ezek a kutatások?

[00:40:43]Tehát ugye azt veszem ki a szavaidban, hogy speciális körmiek között, tehát magasységi körmények között speciális hát időjár, vagy hogy mondjam hőmérsékleti körmények között ez lehetséges, de egyéb helyzetekben nem.

[00:40:59]Ez így van egyébként, hogy megfelelő időjárási körülmények, megfelelő földrajzi térség, illetve megfelelő aeroszolforrás bejuttatási mód mellett elérhetők néhány százalék-os értékek, de erre vonatkozóan ténylegesen csak számítógépes modelleredmények állnak szinte rendelkezésünkre, hiszen nem nagyon tudjuk összehasonlítani azt az állapotot egy olyan referenciaállapottal, amely a beavatkozás nélkül történt volna.

[00:41:25]Ühüm.

[00:41:25]Ühüm.

[00:41:25]De elképzelhető-e az, hogy mondjuk egy néhány éven belül a közelebbi vagy mérsékelten távoli jövőben ez akkorát ugrik technológiai vagy bármilyen háttér miatt, hogy hogy el tud ragaszkodni a speciális körülményektől és és hirtelen tud majd akár mesterségesen nagyobb esőket előidézni.

[00:41:51][horkantás] Elképzelni sok mindent el lehet, de ez például én ahogy látom, minél mélyebbre ássa bele magát valaki ebbe a témába, egyre jobban felfedezi azokat a bizonytalanságokat, amiket ismerünk ezzel kapcsolatban.

[00:42:02]És hogyha ezeket a bizonytalanságokat csak önmagukban nézzük, már akkor látjuk, hogy itt a beavatkozás az azért súlyos problémákat tudna okozni, de nem úgy ráadásul, hogy egy olyan éghajlati körül olyan helyzetben vagyunk, hogy az éghajlatváltozás ténylegesen két lábal rúgta ránk az ajtót, és olyan átalakulási folyamatok zajlanak mind a légkörben, mind az óceánokban, mind a szárazföldeken, amelyeket még egyelőre próbálunk csak megérteni.

[00:42:30]Ühüm.

[00:42:30]Ühüm.

[00:42:30]Jó, Zoli, szerinted lesz ebből valaha valóság, ami még most ugye azt mondjátok, az a közös vélemény, hogy ezek nem bizonyított összefüggések, illetve hát nem létezik még olyan technológia, ami ezt ilyen módon, ahogy a példákban volt, teljesítetni tudná, de elméletileg lehet.

[00:42:48]Igazából az elmélet az megvan mögötte, viszont ezt átültetni a gyakorlatban nagyon nehéz.

[00:42:54]Egyrészt egyébként a nekem így [torokköszörülés] ránézés az a tapasztalatom, hogy az elmúlt évek során sokkal több ö tiltó, korlátozó szabály született akár az Unióban, akár az USÁban, akár többfelé a Földön, amíg bármiféle időjárásmódosítási folyamatot korlátoznak, vannak vagy vagy akár teljesen meg is tiltják.

[00:43:16]Nagyon fontos, hogy amit ha amikor ma időjárásmódosításról beszélünk és túllépünk a felhőmagosítás, jéghárítás jéghármérséklés kérdésén, akkor bármiféle további ez a geoengineering, ez is ugye egy felkapott szó lett mostanában.

[00:43:34]Ez ez a mai napig jó részt 90%-ban a laborfalai között történik, és számítógépes számítógépes modelleknek a a platformján történik, és ezek között bármiféle telepi terepi vizsgálat, terepi eredmény az elenyésző.

[00:43:49]Tehát gyakorlatilag szinte egyáltalán nincsenek terepi tapasztalataink.

[00:43:53]Főleg azért egyébként, mert azért mégsem a gonosz háttérhatalom irányítja ezeket, és azok a kutatók, akik ilyesmivel foglalkoznak, azok azért nagyon jól tudják, hogy ez nagyon nagyon vékony jég az időjárásba beavatkozni.

[00:44:12]Éppen ezért hát nagyon szigorú szakmai és etikai feltételei vannak annak, hogy egyáltalán kivigyünk egy gondolatot a terepre és megnézzük, hogy ott hogy viselkedik.

[00:44:21]Még mindig kicsiben, de ott kint a terepen.

[00:44:24]Ühüm.

[00:44:24]Na, akkor nézzünk meg még egy hát egy új felvetést, amit szintén egy rendkívül virális módon terjedő szöveget fogok most idézni, ami ezen a nyáron a Facebookon több hát talán több 10 vagy több száz embernek a falán megjelenhetett.

[00:44:44]Irán hét évig nem kapott esőt, a folyók kiszáradtak.

[00:44:47]Az úr miató, a Föld egyik legnagyobb sóstava eltűnt.

[00:44:50]A világ idézőjelesen klímaváltozásnak nevezte.

[00:44:56]Nem klímaváltozás volt, hanem frekvenciafegyver.

[00:45:00]Az Egyesült Arab Emírségekben elrejtve felhővető tornyok, légköri radar, technológia, amelyet arra terveztek, hogy elfogja az esőfelhőket, mielőtt azok elérnék iránt, és a csapadékot a sivatagba terelje.

[00:45:14]Szó szerint lopják, elterelik a vizet az égből.

[00:45:18]Mint egy kis részt kihagyok.

[00:45:21]Aztán megtámadták a meteorológiai állomásokat, mármint az irániak.

[00:45:26]És érdekes, 48 órán belül megnyílt [torokköszörülés] az ég idézet vége.

[00:45:32]Tehát ugye amit itt körbeír ez a ez a poszt, ez a bizonyos High Frequency Active Aurora Research Program Harp.

[00:45:41]Ezt így kell ejteni egyáltalán?

[00:45:43]Mondjuk Igen.

[00:45:43]Tehát ez a Így is.

[00:45:44]Igen.

[00:45:44]Na most először is megtörtént ez az eset, tehát a hét éves iráni csapadék kimaradás, mely után egy meteorológiai állomás megtámadását követően elered az eső.

[00:45:56]Egy és kettő, hogy ezt tulajdonképpen ez a ez a minden ezt nagyon sok helyen visszatér harp, ez ez egy tudományos fogalom.

[00:46:02]Létezik-e ez a technológia, Gyuri, hát a Harp tényleg előkerül sok fele, de most most éppen szárazságot okozott.

[00:46:13]Van amikor földrengést, van amikor hurrikánokat, nem tudom mi minden jelenik meg a közösségi médiába ezzel kapcsolatban.

[00:46:21]Ez lényegében [torokköszörülés] egy az Egyesült Államok területén, de Alaszkában található harp állomásról szóltak régebben még a történetek, amelyet igazából lényegében ténylegesen katonai háttérrel kezdtek korábban alkalmazni, és innentől kezdve már nagyon-nagyon felkelti egyes konteós közösségeknek az érdeklődését, hiszen azt már, hogyha katonák, akkor már biztos valami titkos emberiség ellenes összeesküvésről van szó, de ez lényegében az ionoszféra kutatására vonatkozott.

[00:46:50]Szóval a légkörnek egy sokkal magasabban található rétegére vonatkozóan végeztek kutatásokat, amelyben az időjárási folyamatok tekintetében nem nagyon sok olyan folyamat zajlik le, amely például Iránban, ami egy az én földrajzi ismereteim szerint azért mégis csak egy ilyen viszonylag szárazabb térsége a világnak, hogy ott bármilyen fajta időjárási eseményt tudna létrehozni.

[00:47:18]Az, hogy most ehhez még bekapcsoltak számos más harpot így szerte a földön, és erre belülről is jelentek meg térképek itt, ott, hogy mennyi van már belőle, ezzel kapcsolatban is azért vannak fenntartása ezek most ténylegesen léteznek-e vagy nem.

[00:47:33]Azt viszont tudjuk, hogy Iránban voltak árvizek, viszont nem csak a hazai társadalom van de szerte a világon már ez az időben egymást követő események ok-okozati láncá való összefűzése egyre jobban megjelent a közösségi médiába.

[00:47:47]Noha ennek semmilyen alapja nincsen.

[00:47:51]Ühüm.

[00:47:51]Zoli, való tényleg létezik a harp, csak nagyon fontos ezeket megvizsgálni, hogy mit csinál, és egyébként meg milyen teljesítményen.

[00:48:00]A Harpnak egyébként, ami ugye egy alaszkai antennarendszer és a Ferb Ferbank egyetemnek a a kezelésében van jelenleg az a feladata, hogy a az egészen magas légkör, tehát az ionoszféra szabad elektronjait tudja mondjuk így valamilyen szinten mozgatni és befolyásolni.

[00:48:20]Hogy el tudjuk helyezni egy kicsit, hogy hogy mire képes ez az a adótorony rendendszer és mire nem.

[00:48:25]Ennek a csúcsteljesítményét, tehát amikor tényleg nyíl a gázon üzemeltetik, az olyan 3,6 MW.

[00:48:31]Ehhez képest mondjuk a lakitegi lakihegyi adótorony az meg 2,s fél mégsem rettegünk a tövében attól, hogy hogy elfújja körülöttünk a nem tippeket akarok adni a kontelósoknak, de hogy de hogy attól mégsem félünk.

[00:48:43]A másik pedig az, hogy ez körülbelül ugye a néhány MHz-es frekvenciában tud képes bármilyen rádióhullámot leadni.

[00:48:56]Most hogyha én mondjuk a csapadékot szeretném valahogy megrezegtetni, mondjuk ez használva ezt a furcsa kifejezést, [horkantás] akkor biztos, hogy egy olyan olyan frekvenciatartományt választanék, amit a víz jól elnyel.

[00:49:10]Ez pedig mondjuk a nagyjából a mikrohullám környékén van, ami ugye egy jó legalább egy nagyságrenddel nagyobb.

[00:49:18]Tehát az a gaherz-es tartomány.

[00:49:19]Ugye a csapadékradarok is jellemzően az 5 és 6 GHz közötti tartományban vizsgálják a csapadékhullást.

[00:49:27]Tehát egész más tartomány tehát egy nagyságrendi külön, tehát 1000 zeres különbség van ugye Mahz és GHz között.

[00:49:37]Tehát nem is abban a tartományban ad bármilyen rádióhullámot, hiszen az a feladat, hogy szabad elektronokat mozgasson, nem az pedig, hogy vizet oszlasson, vagy hozzon létre éppen, tehát mi éppen mit társítanak hozzá.

[00:49:51]Tehát nin megint az okokokozati összefüggés hiányzik.

[00:49:53]Nincs nincs meg a kauzalitás a kettő között.

[00:49:54]Úgyhogy úgyhogy nem a Harp az nem képes ilyesmire.

[00:49:59]Nem lehet vele vizsgálni sarki fényt, lehet vele rádióhullámokat kibocsátani, ezt lehet utána mérni is, hogy hogyan verődnek vissza mondjuk az ionoszféráról ezek a rádióhullámok, de időjárás befolyásolá sajnos nem alkalmas.

[00:50:12]Akkor azt mondjátok, hogy a azt faktum, hogy vannak tornyok, tehát van egy antennarendszer Alaszkában, faktum, hogy ezzel az ionos szférában, tehát ez ugye nagyon leegyszerűsítve, ez egy sokkal magasabb szféra, mint ahol a csapadékképzelős történik.

[00:50:25]Ott átmeneti módosításokat vagy rezegtetéseket lehet elérni.

[00:50:32]Tehát ez faktum, de ez ugye lejjebb, tehát például a csapadékképződés szintjén nem fejt ki hatást, de akkor pontosan milyen hatást fejt ki, tehát minek csinálják ezt az egészet?

[00:50:41]Gyuri, nem tudom, hogy ennek a katonai kutatásnak olyan ág ága volt-e egyáltalán, amelyet mondjuk az én saját kutatásaim kapcsán ö láthattam volna.

[00:50:54]Én nem tudom pontosan, hogy most mi zajlik ennek a hátterébe az, hogy most a rádióhullámoknak a nagy távolságú terjedése tekintetében, vagy ezeken az elektromosan töltött részecskéknek a vizsgálatának pontosan mi volt a célja?

[00:51:08]Ezt nem tudom.

[00:51:08]Ü Zoli, ugye [torokköszörülés] az ionoszféra az körülbelül 100 km, a földfelszín fölött mért 100 kmes magasságtól kezdődik.

[00:51:17]Oda azért elég nehezen jutunk föl.

[00:51:20]Oda nem tudunk fölengedni egy meteorológiai ballont, mert ilyen magasságba képtelenek a meteorológiai ballonok fölemelkedni.

[00:51:28]Ha följuttatunk oda és rakétát, akkor az legfeljebb mondjuk átszáguld rajta, ráadásul meglehetősen nagy költségekkel jár.

[00:51:35]ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk mondjuk az ionoszféra összetételéről, vagy gáz összetételéről, hiszen ott már teljesen más a légkörösszétele, mint a már említett alsó régióban, mondjuk a főleg a troposzférát, esetleg a sztratoszférát jelenti.

[00:51:51]Tehát ha az ionoszférát akarjuk vizsgálni, akkor azt jellemzően, és olcsón szeretnénk megtenni, azt jellemzően valami földi berendezéssel tudjuk leginkább vizsgálni.

[00:52:01]Tehát azt tudjuk megnézni, hogyha kibocsátunk különböző rádióhullámokat, azok hogyan verődnek vissza az ionoszférából, és akkor ebből lehet például olyan következtetéseket levonni, hogy milyen gázok alkotják ezeket a ezeket a a rétegeket, mi mekkora szabad elektronoknak a száma, ezek hogyan viselkednek, van-e valamilyen időbeni változás?

[00:52:26]Mutat-e évszakos változást, mutat térbeli változásokat?

[00:52:28]követi-e münk az évszakos az éjszakoknak a járását.

[00:52:33]Tehát tulajdonképpen ez egy olyan berendezés, hogy a Földről tudjuk vizsgálni egy olyan réteget, ahovan nagyon-nagyon nehéz feljuttatni bármit is, akár egy műszert.

[00:52:42]Ühüm.

[00:52:43]Egyébként az eredeti posztban említett tényanyag, vagyis hogy Irán mi volt, hét évig nem kapott esőt, ez egyébként így nem igaz.

[00:52:52]Tehát ezt én amikor olvastam, akkor megnéztem, hogy egy itt egy 2021 és 25 közötti tényleg elképesztően hosszú ideig tartó megasszályt fel lehet vázolni Irán esetében, de ez nem jelenti azt, hogy itt nem esett csapadék, csak hogy nagyon kevés csapadék esett.

[00:53:09]És természetesen, vagy hát nem természetesen, ez csak úgy a tényként rögzít, csak hogy nem történt olyan, hogy megtámadtak egy meteorológiai állomást, és utána kizúdult a csapadék.

[00:53:17]Tehát erre adatolható tény nincs.

[00:53:20]Viszont akkor ezt lezárva egy utolsó kérdés, hogy hogy 2026 nyarán rengeteg helyen lehetett látni olyan térképeket, amik azt mutatták, hogy a Kárpátmedence körül, amikor itt mi hát nagyon súlyosan szenvedtünk az aszálytól, akkor megjelentek bizony ciklonok, és voltak csapadékesemények tőlünk délebbre és nyugatabbra is, de itt nem.

[00:53:45]És akkor előjött az a felvetés, hogy hát mi van, ha ezt valami megállítja?

[00:53:47]És most tök komolyan kérdezem mindenféle, nem akarom én ezt az egészet karikírozni, de olyan pillanatfelvételeket, és ezek, ha én jól láttam, nem módosított képek voltak, hanem tényleg azt mutatták, hogy bizonyos ciklonok mintha gyanúsan megálltak volna a Kárpátm szélén.

[00:54:02]Ezek ez így volt, nem így volt?

[00:54:05]Mit mit lehet erről elmondani, Gyuri?

[00:54:08]voltak ilyen pillanatfelvételek, illetve ezeket mi is megnéztük azért alaposabban, és láttuk, hogy mikor lett kiragadva az a pillanatfelvétel.

[00:54:17]Az egyik, amelyik nagyon-nagyon sok helyre eljutott, és aztán persze mindenféle tényellenőrzésen is átesett és megbukott, az például azt mutatta, amikor tényleg elhagyta az a felhő a kárpátmeden vagy a hazánk területét, és tényleg elég jól kirajzolódott az országhatár lényegébe, amit akkor sikerült elcsípni egy jó kis print screennel, viszont előtte pont fölöttünk volt.

[00:54:43]Szóval ilyen szempontból az a nagyon soká sok helyen megjelent kép az pont nem azt mutatja, amikor hogy a felhők nem jutottak be a Kárpátmedencébe, hanem éppen azok kimentek onnan.

[00:54:53]Ühüm.

[00:54:53]Ühüm.

[00:54:54]De nagyon sok ilyen radarképet azért el el lehet csípni.

[00:54:57]Ühüm.

[00:54:58]Tehát ügyes pillanatfelvétele gyakorlatilag bármiben bizonyítható.

[00:55:01]Ez ez teljesen így van.

[00:55:01]viszont azért a kárpátmedencében az is megfigyelhető, hogy ez egy medence és teljesen más jellegű éghajlat vagy csapadékképződési folyamatok fognak lezajlani, mint tőlünk keletre vagy nyugatra.

[00:55:13]A az Alpokba, illetve a kárpátok térségében az a felhőképződés az tök más, mint a medence belsejébe.

[00:55:21]És elő előfordulnak olyan időszakok, amikor tényleg szárabbak vagyunk.

[00:55:25]Ühüm.

[00:55:25]Ühüm.

[00:55:25]Jó, erre lesz majd egy a zárókérdésnél egy felvetésem, de nézzük meg az utolsó pontját ennek a a amit így témánként végig szerettem volna menni.

[00:55:38]Ez talán a leg [torokköszörülés] régebbi és ami a legutóbbi nyarat illeti, a legelkeseredettebb hát ilyen komment volt, amit itt most idézek, és ez a legrövidebb is.

[00:55:48]Megdőlt.

[00:55:51]Ma ismét megdőlt a hőségrekord, és én felnéztem az égre.

[00:55:55]A csíkok, a fehérség, ez nem lehet véletlen.

[00:56:01]Ugye ezt Camprailnek szokás nevezni, tehát hogy azok a a repülőgép kondenscsíkok, amik egy nagyobb forgalmi napon behá behálózzák, vagy kirajzolnak bizonyos mintázatokat az égen, azok hát akkor jó, tehát tegyük fel a kérdést, hogy ezek pontosan micsodák, tehát mi van ezekben?

[00:56:19]És van-e ezeknek bármilyen időjárásmódosító hatása?

[00:56:23]Zoli, ugye konzsíkokról tudunk beszélni.

[00:56:25]Tehát ugye a a repülőgépek kerozinnal működnek, és ez a kerozin most már egy ilyen jó hatásfokú hajtómű után égés terméket hagynak maguk után, ami jó részt vizet jelent szerencsére.

[00:56:40]Régen egyébként, ha megnézzünk ilyen régi felvételeket, elképesztő mértékben tudtak füstölni meg kormbolni ezek a repülőgépek.

[00:56:47]Ma már szerencsére ez nincs így, hanem nagyon nagy hatékonysággal égetik el az üzemanyagot széndioxiddel és vízzé.

[00:56:54]Mind a kettőnek egyébként van negatív hatása, ezt szeretném hangsúlyozni, de a amit a Ctrl Kontreo állít, hogy valamiféle [horkantás] plusz vegyianyagokat akár kevernek az üzemanyagba, hogy attól függetlenül juttatnak ki, ennek az égvilágon semmi valós, nem hogy valóság alapja értelmesen sok van.

[00:57:12]Az viszont tény, hogy a hatékonyabb hajtóművek tényleg több vizet égetnek, tehát tényleg több vizet juttatnak föl a a repülőgépek ide a mondjuk a magas troposzférába.

[00:57:25]És az is igaz, hogy a légifalom az az utóbbi évtizekben jelentősen megnőtt.

[00:57:32][horkantás] Ezért ha valaki azt állítja, hogy több kondenszcsík van, mint 20-30 évvel ezelőtt, azzal teljesen egyet tudok érteni.

[00:57:39]Ez valóban így van.

[00:57:39]Tényleg több kondenscsík van.

[00:57:41]És ezek az ég ezek a kondenscsíkoknak van kimutatható éghajlat befolyásoló hatása, de ettől még ezek továbbra is csak kondenscsíkok, továbbra is csak jégből vannak, tartalmaznak valami minimális kormot.

[00:57:56]Ugye a széndioxidot azt azt a széndioxid tartományát az égisstermékeknek azt nem látjuk.

[00:58:01]kijáramló vízpárában a az ott jellemzői mínusz 60-70 fokba azonnal megfagy különböző hosszúságú kondensíot hagy maga után a tehát ez ezért fehér és ezért látjuk mert Igen.

[00:58:14]Igen.

[00:58:14]Ugyanazért fehér, amiért a hó is fehér.

[00:58:17]Ühüm.

[00:58:17]Tehát gyakorlatilag víz jégről van szó.

[00:58:20]És ugyanígy nagyon gyakran fel szokott merülni ellenérnek, de hogy miért van az, hogy látom, hogy az egyik repülőgép mögött azonnal eltűnik a kondenscsík, a másik mögött pedig órákig fenn marad.

[00:58:31]Erre azt szoktam példának hozni, hogy a a légkörünk az nem egy homogén valami.

[00:58:34]A légkörünk az egy nagyon összetett, hullámzó tényleg 100 m szintülönbséggel is jelentősen változhatnak a a környezeti körülmények, mind a hőmérséklet, mind a páratartalom.

[00:58:49]És egy olyan légkörű rétegben, ahol eleve nagyon magas a páratartalom, ott sokkal tovább fenn tudnak maradni ezek a kondenscsíkok.

[00:58:57]Tehát ekkor van, amikor látok egymás szinte egymás mellett két repülőgépet repül, és egyik mögött van, másik mögött nincs.

[00:59:03]500 m szint különbség van a kettő között, és ennyire változnak a környezeti körülmények.

[00:59:07]És hog ezt el tudjuk egy kicsit körül képzelni a mi világunkban is ezt a szituációt, bárhol bárki él Magyarországon, bármelyik városban, ilyenkor ősszel szoktak megjelenni ezek a sekélyködök.

[00:59:18]Mikor megjelennek [torokköszörülés] az első őszi ködök, és akárhol is élünk a a bármelyik városban, megvannak azok a klasszikus helyek, ahol legelőször jelennek meg ezek a seködök, hogy ott a Tescónál vagy a benzinkútnál, megvannak ezek a helyek, és és ugyanaz a város, és 100 m-rel később meg nincs köd, meg előtte sincs köd, csak pont ott abban a Foldban van köd.

[00:59:41]Hát nagyjából így kell elképzelni ezt is, hogy hogy 500 mrel lejjebb sem maradnak meg a kondenscsíkok, mert mondjuk ott szinte alig van párra tartalom a légkörben.

[00:59:53]Abban a sávan, abban a rétegben, abban az 500, 600, 700 m vastag rétegben, ott nagyon magas a páratartalom, ezért ott könnyen és tovább megmaradnak a kondenszcsíkok, és ha még följebb megek, ott ott megint eltűnnek.

[01:00:04]Nagyjából ezt így kell elképzelni.

[01:00:08]Az emberekben viszont az is felmerülhet, hogy ténylegesen sokkal tovább megmaradnak ezek a csíkok.

[01:00:12]És ezt nem lehet feltétlenül csak azzal magyarázni, hogy ö sokkal többet a repülő, hiszen egy repülő után a hosszan megmaradó kondenscsíkoknak a gyakorisága is megnőtt egy az elmúlt években.

[01:00:25]És ezekből a csíkokból aztán a szíruszfelhőkhöz, a fátyolfelhőkhöz nagyon hasonló, illetve azok a teljes mértékben megegyező légköri képződmények fognak kialakulni, amelyeknek a fűtőhatása az teljesen egyértelmű.

[01:00:42]hiszen hogyha a repülésnek csak azt a nettó éghajlati hatását vesszük, amely származhat ugye a széndioxid kibocsátásból, mint üvegházhatású gáz kibocsátás, illetve a kondenscsíkok képződéséből, akkor azt látjuk, hogy sokkal nagyobb, nem sokkal, de nagyobb a kondenscsíkokhoz kapcsolódó melegítő hatás.

[01:00:59]És ennek a hátterében egyébként az áll, hogy a magasabb troposzférában, troposzféra magasabb régióiban egyre gyakoribbaká váltak azok a régiók, ahol jégre vonatkoztatva telített vagy túltelített lett már a légkör.

[01:01:13]És itt sokkal könnyebben meg is fognak maradni azok a kondenscsíkok, amelyek ugye a repülőgépekből kiáramló vízgőzből, illetve koromrészecskékből képződtek.

[01:01:26]Ühüm.

[01:01:26]és ezeknek [torokköszörülés] a melegítő hatása is egyértelmű, illetve ezeket ténylegesen meg tudjuk figyelni a saját szemünkkel, hogy egyre gyakrabban láthatunk hosszan megmaradó kondenscsíkokat.

[01:01:36]És a szegény embernek van egy kondenszcsíkja, amit a természetes folyamatok során is meg tud figyelni, hiszen hazánk térségét egyre gyakrabban érik el mondjuk a szaharai porviéros események is.

[01:01:48]Amikor megérkezik az a meleg légtömeg, ami nagyon-nagyon sok jégképződésre nagyon alkalmas részecskét, apró agyag szemcsét tartalmaz, vagy kvarczemcsét, amelyen ugyanezek a folyamatok zajlanak le.

[01:02:01]És hogyha megjelenik a szaharai por, akkor azt is láthatjuk, hogy az elmúlt években egyre kifejezettebb szíruszképződési folyamatokat is beindult.

[01:02:10]Ez is megjelenik azért a közösségi médiába, de ez inkább azért a tudományos oldalakon, hogy ez a szírusz pajzs fog kialakulni, amely nem csak a Kárpátmedencét, hanem olykor fél Közép-Európát beteríti.

[01:02:20]Megjön a szaharai por, sokkal fényesebb, fehér felhők jelennek meg hatalmas kiterjedéssel.

[01:02:29]És ennek vannak egy olyan gazdasági következményei, hogy akkor bizony a fotovoltaikus, tehát a napelemes energiatermelés is be tud dőlni.

[01:02:36]Ühüm.

[01:02:36]Tehát akkor összefoglalva, ahogy mind a ketten azt mondjátok, hogy ennek paradox módon van egy ilyen, tehát van hatása a klímára egy kondenscsík jelenségnek, csak nem úgy, tehát nem adalékok meg ilyesmi, ugye ez nem bizonyítható, ezt mondjuk ki, de azért, mert az üvegházgáz és mert az a felhőképződés, amit mondasz, ez egy melegítő hatás, ezért összességében tehát azt is mondod, hogy mivel sokkal több lett ebből, hiszen a repülérés a fapados járatokkal, meg egyáltalán az egésznek a hozzáférhetőségével a repülésen töltött órák száma elképesztően megnőtt az elmúlt évtizedekben, ezért ez már egy, hogy is mondjam, geológiai léptékű faktor is lehet abban, hogy hogy hat a klímára.

[01:03:24]Geológiaak azért nem mondanám, egy viszonylag fontos összetevője ennek a rendszernek.

[01:03:28]Viszont azt azt nem szeretném mondani, hogy amikor több a kondenscsík, akkor emiatt van melegebb.

[01:03:35]Ühüm.

[01:03:36]Az azt látjuk, hogy több a repülő, több az olyan feltétel kialakulása, amikor ezekből a kondenscsíkokból hosszan megmaradó kondenscsík vagy szíluszfelhő tud kialakulni.

[01:03:45]Ennek viszont abban a pillanatban nem lesz olyan melegítő hatása, hanem ez a melegítő hatászés sokkal jobban fog megjelenni abban, hogy az éves, évtizedes időskálákon látjuk a melegedést, illetve a melegítő hatás a kondenszsíkokhoz kapcsolódóan egy nagyon érdekes éjszaka fog kialakulni, hiszen akkor nem fogja lecsökkenteni a besugárzást, hiszen nem süt a nap az éjszakai oldalon, viszont a hővisszatartás ugyanúgy meg fog jelenni.

[01:04:10]Ühüm.

[01:04:10]Tehát az egy érdekes, az is egy érdekes jelenség, hogy hogy ha a légkör részecsketartalmának csökkenése ö az bizonyos körülmények között csökkent az óceáni felmelegedést.

[01:04:21]Tehát ezt azt hiszem talán a a koronavírus járvány idején figyelték meg, ahol ugye hát le kellett, hogy álljon a a repülés és akkor volt egy ilyen negatív következmény, hogy mivel kevesebb részecske volt, ami ha úgy tetszik visszaveri a augárzást, ezért ez hatással volt az óceáni melegedésre.

[01:04:44]Ezt aláírod, vagy nem írod alá?

[01:04:47]Most nem teljesen egyértelmű számomra, hogy melegedés vagy a hűtőhatás, de hogy van az aeroszolnak, tehát ezeknek az apró részecskéknek, amelynek döntő vagy nem döntő, vannak természetes forrásokból származó hányada, illetve vannak az antropogén kibocsátásokból, tehát az emberi légszennyezésből származó hányada.

[01:05:04]Ennek az aeroszó részecskének, tehát magának a légszennyezésnek van egy hűtőhatása, hiszen ténylegesen a beérkező napsugárzás mennyiségét le tudja csökkenteni.

[01:05:14]Viszont arra szerencsére már rájöttünk, hogy a légszennyezés az brutálisan káros, és évente 7 millió ember korai halálozásához fog vezetni globálisan, és mindenféle fajta levegőkörnyezeti beavatkozásokat tettünk.

[01:05:27]Innentől kezdve ez a maszkoló hűtőhatás viszont elkezdett csökkenni a rendszerből.

[01:05:32]Ühüm.

[01:05:35]És még ehhez a üvegházhatású gázokhoz, illetve számos más pozitív visszacsatolási mechanizmushoz kapcsolódó felmelegedési folyamatok fel fognak erősödni, hiszen kivettünk egy hűtőhatást ebből a rendszerből.

[01:05:47]Ühüm.

[01:05:47]Ühüm.

[01:05:49][horkantás] Összességében ez a van-e [torokköszörülés] bármilyen előzmény még, vagy bármilyen sztorielem abban, hogy hogy az emberek ugye gyanúsnak tartják a kondenszcsíkokat, ami még nem tudom [torokköszörülés] tudományosan nem en nem annyira vizsgált.

[01:06:08]Szóval mennyire tudjuk a következményét annak, hogy tényleg már boldog boldogtalan nagyon olcsón repülhet és nagyon megnőtt ez a típusú terhelés.

[01:06:18]Tehát mi az, ami leginkább még kutatásra szorulna ebben szerinted?

[01:06:20]Zoli nagyon fontos az az a azt a kérdést helyesen látni, hogy bármi történik a légkörben, rövid vagy hosszú távon, az mind nagyon-nagyon szoros összefüggésben van az éghajlatban.

[01:06:33]Ez lehet egy természetes folyamat is, vagy lehet egy olyan antropogén hatás is, mint a légiközlekedés.

[01:06:39]Az, hogy a repülőgépek már már csak az, hogy ott repülnek, és ne is húzzanak maguk után kondenscsíkot, ne jelenjen meg a kondenscsík, de vízpárát bocsátanak ki, növelik a vízpára tartalmát a felső troposzférának, már ennek is van önmagában éghallat módosító hatása.

[01:06:54]Viszont az hajlamosak vagyunk, arról mindig megfeledkezni, mikor üvegházhatású gázokról beszélünk, mindig a széndioxzid út mindenkinek eszébe, de az egyik legerősebb üvegházhatású gáz az a vízpára.

[01:07:03]Tehát azzal, hogy mi vízpárát juttatunk a a magas légkörbe, a troposzféra magasabb régiójába, azzal [horkantás] azzal tulajdonképpen fokozhatjuk annak a a régiónak a a felmelegedését.

[01:07:18]És és ahogy Gyuri is mondta, a kondenszcsíkoknak ez a hűtőfűtő hatása, van egyszer egy sugárzás mérséklő hatása, hiszen kvázi árnyékolják a a földet, visszavernek valamekkora sugárzást a a világűrbe, a napból érkező sugárzásnak valamekkora részét visszaverik, de egyúttal [horkantás] az alulról érkező jellemzően infravörös tartományú sugárzást is visszafogják.

[01:07:41]Most a sugárzási mérleg az összességében pozitív.

[01:07:45]Tehát összességében azt mutatták ki, hogy a kondenscsíkok azok jellemzően inkább melegítik a az éghajlatunkat.

[01:07:52]De nagyon fontos, amit egyébként te is mondtál, hogy ez ez nem egy akut jelenség.

[01:07:56]Tehát nem azért van ma 42 fok, [horkantás] teszem föl azt egy nyári napon, mert mert kondenszsíkok vannak az égen.

[01:08:04]Ez egy hosszútávú hatás jellemzően.

[01:08:07]Az, hogy nálunk kánikula van, az, hogy nálunk aszály van, az nem hozható összefüggésbe a kondenscsíkokkal sem, hanem sokkal inkább azokkal a már az beszélgetés elején emléket említett nagy léptékű légköri folyamatokkal.

[01:08:23]Ühüm.

[01:08:23]szóba került már mind a ketten szóba hoztátok a geoengineering kifejezést, ami hát tuliken az időjárás módosításnak vagy az ebbe való mérnöki beavatkozásnak egy ilyen egy ilyen összefoglaló műszava, és szóba is kerültek erre ezzel kapcsolatban a kutatások vagy módszerek.

[01:08:40]Ezekből csak egyet nézzünk meg, amiről szintén volt a sajtóban meg mindenféle beszélgetésekben szó.

[01:08:48]Ez a bizonyos SRM, vagyis Solar Radiation Modification, az az a napsugárzás módosítása.

[01:08:53]Tehát látva azt, hogy miben vagyunk, a felmelegedést, az egyre keményebb nyarakat és a mindenféle megdőlő rekordokat, nagyon sokan teszik föl azt a kérdést, hogy bele tudunk-e ebbe, hogy tudjuk-e ezt valahogy úgy módosítani, hogy közben ugye tehát az életmódunkon ne változtassunk meg a tehát hogy hogy minden mehessen tovább úgy, ahogy eddig, de valahogy mégis módosítsuk ezt a pályát.

[01:09:18]Na most ez a napsugárzás, módosítás, ez elmélet, részben gyakorlat, ez hol tart?

[01:09:25]Zoli, egyelőre szinte teljesen elmélet.

[01:09:28]Ugye az elmélet az arról szól, hogy hogy ugye a beérkező, tehát ha napon nem tudunk állítani, mert nincsen rajta egy állítógomb, és a telefonomra se reagál, tulajdonképpen [horkantás] azt tud azon tudunk változtatni esetleg elméletben, hogy mekkora sugárzás éri el a földet a napból.

[01:09:47]És am már említett, tehát hogyha mondjuk szépen elméletben beburkoljuk fehér felhőkkel az egész bolygót, akkor azok a fehér felhők nagyszerűen vissza fogják verni ennek a sugárzásnak egy jelentős részét, tehát kevesebb sugárzás éri el a földet, tehát kevésbé melegzik jobban a földfelszín.

[01:10:07]Elméletileg így az éghajlatváltozásnak a hatása, globális felmelegedés is csökkenthető.

[01:10:13]Ez nagyon jól hangzik elméletileg, és van rengeteg most most már mondhatom azt, hogy rengeteg olyan olyan [horkantás] tudományos kutatás volt, ami egyrészt laborkörülmények között, másrészt pedig a számítógépek szimulációjában vizsgálta annak a annak a hatását, hogyha mondjuk a stratoszférában szétszórunk valamiféle olyan anyagot, ami képes arra, hogy visszaverje a napsugárzásnak egy legalább egy részét, annak milyen hatása lehet a Földre.

[01:10:39]azért kell, hogy legalább a sztratoszféráig fölvigyük, mert hogyha csak a troposzférában, ahol egyébként a repülőgépek is közlekednek, szétszórunk bármit is, az az viszonylag gyorsan kiülepszik, és azért ez elég költs bármilyen ilyesmi, az nagyon költséges mul mulatság lenne, úgyhogy [horkantás] a stratoszférában már sokkal nehezebben ülepszik ki bármi is, de tulajdonképpen az, hogy odáig eljussunk, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósítsuk, tényleg kivigyük terepre ezeket és és utána ezeket tudjuk valahogy mérni egy akár egy kisebb vagy nagyobb területen.

[01:11:14]Itt itt még nem igazán tartunk.

[01:11:16]Egyrészt, mint említettem volt, ezt nagyon szigorú szabályok kötik, tehát kutatásetikai szabályok többek között.

[01:11:24]Meg hát egy sok olyan ország van, ami kifejezetten megtiltotta ezeknek a az ilyen módszereknek a a gyakorlatias terepi alkalmazását.

[01:11:37]Mások pedig nagyon szigorúan korlátozzák.

[01:11:38]Tehát eleve eleve nem lenne könnyű ezt kivinni terepre.

[01:11:41]Ö nem nagyon.

[01:11:46]Tehát gyakorlatilag egy-két olyan eset van, am például a a tenger felszíne közelében, tehát még csak nem is a stratoszférában, hanem tenger közelében próbáltak ilyeneket létrehozni, de de nagyon gyerekcipőben jár még ez a dolog.

[01:12:01]Ühüm.

[01:12:01]Gyori, módosíthatjuk a napsugárzást, vagy sem?

[01:12:03]Valaha.

[01:12:05]Valamennyire így is, úgy is módosítjuk, de hogy ilyen léptékben az biztos nem.

[01:12:09]De ez az egész kérdéskör egyébként rendkívül érdekes, és ennek is megvannak a természetes [torokköszörülés] analógiái, hiszen hogy csak arra gondolunk, hogy az emberiség történelmét hányszor alakították azok a nagy vulkánemények, amikor bizony a sztratoszférában már feljutottak ezek az apró részecskék, és akár néhány évre eltüntették ténylegesen a nyarakat.

[01:12:30]1815000 volt a nyár nélküli év, de akár a francia forradalomhoz is köthetők olyan események, amelyek szintén összeköthetők nagy vulkáni kitörésekkel.

[01:12:39]Igen.

[01:12:39]Tehát az Indonéziában kitör egy vulkán, kijut nem tudom hány millió tonna valami a légkörbe, és akkor ez igen.

[01:12:46]Ezek a szulfátazolok bejutnak a stratoszférába, és onnantól kezdve néhány évre mérhetően le tudják csökkenteni a besugárzást.

[01:12:53]Ez az egyik gondolata ugye a sztratoszférába injek, tehát a aeroszolok kísérletének.

[01:12:57]A másik pedig az, amikor egyik másik módja ennek a Solar Radiation Managedzsmentnek, [torokköszörülés] amikor mondjuk a tengeri felhőket szeretnénk egy kicsit dúsabbá tenni, és sórészecskéket permeteznek például a tengeri régiókba.

[01:13:13]Ez is a másik módja, vagy egyáltalán a korábban a kondensíkok kapcsán is előkerült szíruszfelhőket szeretnénk valamilyen úton, módon vékonyítani, vagy akár el is tüntetni, hiszen ahogy beszéltünkról, azok meg fűtőhatásúak.

[01:13:27]De ezek mind-mind gyerekcipőben járó kísérletek, illetve elméletek.

[01:13:32]Erre vonatkozóan mi is benne vagyunk kutatásokban, illetve európai nagy konzorciumba, hogy pontosan azt vizsgáljuk, hogy ezeknek milyen problémái vannak ezeknek a beavatkozásoknak.

[01:13:42]azon túl, hogyha mondjuk valaki elkezdi, nem lehet tudni, hogy ki fogja folytatni, és hogy mennyi idő múlva lesz az, hogy a széndioxid kibocsátásunk ugyanúgy az egekbe van, amely ahhoz vezet, hogy az óceánok tovább fognak savasodni, és hirtelen megtűnik ez eltűnik a rendszerből ez a némi besugárzás csökkentő hatás, akkor aztán elkövetkezik az, amire nem sokan várnak.

[01:14:07]Ühüm.

[01:14:07]Hát az elmúlt nagyjából egy órából az derült ki, hogy ezek az elméletek, különböző kis történetek, vagy nem igazak, vagy nem úgy igazak, vagy annyira gyerekcipőbe járnak, hogy hogy egyszerűen nem lehet azt elmondani egyikről se Camptratől a jégerig, hogy ezek okoznák a a az aszályt, a felmelegedést vagy bármilyen időjárási szélsőséget.

[01:14:32]Elnézést kérünk kedves nézők, hallgatók, nem tudunk ilyen leegyszerű, vagy ti nem vendégeink nem tudtak ilyen jó könnyen megfog megfogható és egyszerű magyarázattal [torokköszörülés] szolgálni, bárcsak így lett volna, de hogy a zárókérdésre rá kanyarodjak, ez lehet, hogy egy kicsit, hogy mondjam, filozófikus lesz, hiszen nagyjából egy órája arról győzködjük a a minket követőket, hogy az ember így ilyen módon nem tud beavatkozni a az időjár árásba.

[01:15:02]Miközben a tudomány pont azt harsogja, hogy de éppen az a probléma, hogy úgy avatkoztunk be például kibocsátással és egyéb szennyező tevékenységgel, hogy annak hatása, annak a következménye mégiscsak részben vagy egészében az a változás, amitől mindannyian szenvedünk.

[01:15:25]Tehát amikor mi ezt a a kiadványt kiadtuk, ugye azt írtuk a címlapra, hogy klímaváltozás és alkalmazkodás Magyarországon, például megkaptuk azt a kritikát, hogy nem a klímaváltozás a probléma, hanem a klímaváltoztatás, merthogy önmagától is egy felmelegedő periód, tehát emberi tényező nélkül is egy felmelegedő periódusban lenne a bolygó.

[01:15:46]Gondoljunk a jégkorszakra, gondoljunk arra, hogy most is vannak jégsapkák, és hogy egyébként is egy egy ebből a jégkorszakból kifele menő periódusban lennénk.

[01:15:56]Ha ezt így ti kutatóként a saját területeteken, hogy látjátok, hogy hogy végsősoron mekkora ebbe az egészbe, amiben most benne vagyunk, az emberi tényező, tehát mennyire van klímaváltoztatás.

[01:16:12]Nem így, ahogy megbeszéltük ezt a műsorban, hanem hanem [torokköszörülés] más léptékben, máshogy, és mennyire az anyatermészet okozza ezt velünk.

[01:16:22]Gyuri, igen, az tény, hogy jelenleg egy interglaciálisban élünk.

[01:16:28]Jelenleg akkor, hogyha úgy vesszük az a korábbi glaciális eljegesedési periódusból jövünk ki, de hogyha csak azokat a természetes folyamatokat vesszük, amelyek az elmúlt évek, évtizedek vagy elmúlt évszázad időjárását, mondjuk úgy éghajlatát alakították, azok azért mégis csak egy nagyon stabil hőmérsékleti állapotot eredményeztek volna.

[01:16:51]Sőt, lettek volna olyan évek, amik az átlag alatt lettek volna, olykor az átlag fölött.

[01:16:57]Ehhez képest amit látunk, az egy brutális melegedés.

[01:16:59]Szóval vannak olyan évek, amikor az emberi hatások a jelenlegi melegedésnek több mint 100%-át okozzák, olykor meg csak mondjuk 98%-át.

[01:17:09]Szóval az én olvasatomban teljesen természetes, vagy teljesen egyértelmű, hogy az antropogén hatások ebben a markáns, domináns folyamatok.

[01:17:18]Ühüm.

[01:17:18]Zoli, nagyon nehéz [torokköszörülés] feldolgozni ezt a ezt a helyzetet, hogy hogy valóban az ember ekkora hatással van a földre.

[01:17:26]egy ekkora hatalmas nagy bolygóra, ami ugye rendelkezik egy egy ilyen egy ilyen nagyon összetett kaotikus és dinamikus rendszerrel, mint a mint a saját légköre, hogy igen, erre most már egyértelműen kimutatható hatással vagyunk, és hogy a globális felmelegedást, felmelegedést legalább részben mi okozzuk, nagyobb részben mi okozzuk.

[01:17:45]És mindeközben pedig kis porszemek vagyunk ezen a bolygón, akik akik nem képesek arra, hogy hurikánokat hozzanak létre.

[01:17:52]Nem vagyunk képesek arra, hogy viharokat osztassunk, vagy ciklonokat osztassunk fel.

[01:17:55]És senki sem képes arra, hogy kiszárítson mesterségesen egy egész országot, vagy a vagy vagy a Kárpátmedencét.

[01:18:03]Ez ugye elsőre ellentmondásnak tűnhet, de valójában, hogyha megértjük a mögöttes folyamatokat, megértjük azokat a fizikai jelenségeket, amiket az egész egész mögött most már elég sok helyen tudományosan alá tudunk támasztani, akkor azért érthető meg látható, hogy mi a különbség a a kettő között, hogy hogyan történik az, hogy egyszerűen a az életmódunk, a kibocsátásunk az, ami hozzájárul a bolygó légkörének a hőmérsék változásához, De jelenleg nincs olyan technológia a kezünkben, amivel komolyabb időjárásmódosítással vagyunk képesek.

[01:18:39]Azt szoktam mondani, hogyha létezik egy háttérhatalom, ami képes lenne kiszárítani mesterségesen a Kárpátmedencét, az nem velünk foglalkoz, hanem inkább a Marsot terreformálná, hiszen akkor már nagyjából ott tartana fejlettségi szintben.

[01:18:51]Ühüm.

[01:18:52]jégerről, felhő magvasításról, harpról, campailről és hasonló elméletekről és gyakorlatokról beszélgettünk ebben az adásban.

[01:19:03]Nagyon köszönöm két vendégemnek, Varga György geográfusnak és Goda Zoltán környezetmérnöknek, hogy mindezt elmondták.

[01:19:11]És hát reméljük, hogy ha sújt még minket, és valószínűleg sajnos sújtani fog időjárási szélsőség, akkor ennek a az erről való társalgás az az megmarad egy racionálisabb, tudományközpontúbb és észszerűbb szinten, hiszen megoldásokat is csak úgy fogunk találni, hogyha a diagnózisunk helyes.

[01:19:34]Olvasóinknak, hallgatóinknak, nézőinknek ismét felhívom a figyelmét erre a kiadványra, melyben mondom konkrétan errő ezekről a témákról is, de az egész tágabb kontextusról rengeteg információt megalapozottan olvashatnak.

[01:19:47]Ennek a kiadványnak a megrendeléséhez a linket elhelyeztük a leírásba.

[01:19:53]Hívunk, bátorítunk minden olvasót és hallgatót, hogy támogassák munkánkat, hiszen a válasz online összes tartalma és benne ez a podcast is közösségi finanszírozásból készül.

[01:20:03]A támogatás részletei a válaszonline.hu/ támogatásoldalon találhatók.

[01:20:08]Köszönjük a figyelmet.

[01:20:10]Borbás Barnát hallották.