Hogyan menekítik a NER vagyont? 💸
A Válságstáb gazdasági műsorában Nagy Imre és Pitter Gábor közgazdászok, valamint a műsorvezető a magyar államadósság kamatfizetési terheit, a norvég alap civil szféra finanszírozásának lehetőségét, a munkaerőpiaci kihívásokat, valamint a NER-vagyon menekítésének módszereit elemzik. A fő megállapítások: Magyarország GDP-ének 4%-át kamatokra költi (EU-átlag 2,53%), amit Kapitány István pénzügyminiszter csökkenteni szeretne; a Tisza kormány 92 milliárd forintot kaphat a norvég alapból civil szervezeteknek; a vendégmunkások behozatalának tilalma munkaerőhiányt okozhat, de lehetőséget ad az inaktív munkavállalók bevonására; az oligarchák vagyonmenekítése készpénzátutalásokon, magántőke alapokon és eszközértékesítéseken keresztül történik, amit nehéz nyomon követni.
A beszélgetés során világossá válik, hogy a gazdasági problémák összefonódnak: a kamatteher korlátozza a költségvetést, a munkaerőhiány a termelést, a demográfia pedig hosszú távon mindent befolyásol. A vagyonmenekítés pedig nem csupán morális, hanem gazdasági kérdés is – a kiáramló pénz nem áll a gazdaság szolgálatára.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A magyar kamatteher és annak csökkentésének lehetőségei
A műsor központi témája a magyar államadósság kamatfizetésének súlya. Kapitány István pénzügyminiszter Facebook-posztjában rámutatott, hogy Magyarország GDP-ének évi 4%-át költi kamatokra, amely az Európai Unió legmagasabb értékei közé tartozik. Az EU-átlag mindössze 2,53%, így az 1%-os különbség évente 1000 milliárd forint megtakarítást jelenthetne.
„Magyarország GDP-nek évi négy%-át fizeti kamatokra, ami az Uniónak az egyik legmagasabb értéke" – Kapitány István *
A kamatszintek alapvetően a befektetői bizalom függvénye. Ahogy az egyik beszélgetőpartner egy kávéházi analógiával illusztrálta: egy ismeretlen személynek magasabb kamatot kell ígérnie, mint egy jól ismert, megbízható embernek. A Tisza-kormány megválasztása után azonnal csökkent a magyar tízéves forint államkötvény kamata 6,5%-ról 5,92%-ra – mindössze 0,58%-os csökkenés, amely azonban óriási összegeket jelent az éves kamatfizetéseken.
A Fidesz utolsó időszakában a helyzet kritikussá vált. 2025 júniusában 600 millió dollár értékben bocsátottak ki dollár-denominált kötvényt 6%-os kamattal – rendkívül magas kamat, amely 2035-ig terhelni fogja az államháztartást. Februárban további 1,2 milliárd dollár értékben értékesítettek ebből a kötvényből, szintén magas kamattal.
„6%-os volt az eredeti kamat dollárban. Annyira kellett a pénz, hogy kiadtunk 600 olyan olyan hitelt vettünk fel, aminek dollárban 6% a kamata. Ez egy óriási nagy kamat." – Pitter Gábor *
A norvég alap és a civil szféra finanszírozása
A norvég alap (pontosabban az EGT alap, amelyet Norvégia, Izland és Liechtenstein hozott létre) 92 milliárd forint lehetséges támogatást jelentene a magyar civil szféra számára a 2021–2028-as időszakban. Ez a korábbi 77 milliárd forintos támogatás helyett lenne, amelyről a Fidesz-kormány lemondott, mert nem akarta, hogy az Ökotárs Alapítvány osztaná szét a pénzt.
Az alap célja a civil társadalom, demokrácia és emberi jogok megerősítése az EU 15 legszegényebb tagállamában. Az egyik beszélgetőpartner szerint ez nem pusztán altruista adományozás, hanem hosszú távú befektetés: ahol fejlettebb a civil társadalom és demokrácia, ott jobb a gazdasági teljesítmény és hosszú távon az egész unió jól járhat.
„Ahol fejlettebb a civil társadalom és fejlettebb a demokrácia, ők azzal járnak jól, hogyha a 15 legszegényebb országban ezek a szférák szintén elkezdenek emelkedni" – Nagy Imre *
Az új kormány várhatóan nyárig megegyezik Norvégiával a feltételekről. A beszélgetésben felvetődik, hogy a civil szféra számos területen (kultúra, szociális munka, felzárkóztatás) hasznosan tudná felhasználni ezt a támogatást, feltéve, hogy átlátható és tisztességes elosztási mechanizmusok alakulnak ki.
Munkaerőpiaci kihívások és a vendégmunkások tilalma
A Tisza-kormány június 1-jétől megtiltaná a nem uniós országokból érkező vendégmunkások tömeges behozatalát. Ez a döntés azonban komoly gazdasági kockázatokat rejt magában, mivel az elmúlt években a magyar gazdaság jelentős mértékben alapozott a külföldi munkaerőre.
A munkanélküliség februárban 4,8%-on volt (10 éve nem látott adat), márciusban 4,5%-ra csökkent. A Tisza programja szerint 400 000 inaktív munkavállalót lehetne bevonni a munkaerőpiacra – főként bölcsödei korú gyerekeket nevelő anyákat, nyugdíjhoz közelálló nőket, és más marginalizált csoportokat.
„A bölcsödei korú gyerekeket nevelő anyáknál azokról beszélünk, akiknek lehetősége nincs. Például szívesen dolgoznának, meg kell is a családi kasszában a munka, vagy a fizetés, ami onnan származik, de nincs lehetőségük bölcsébe vinni a gyereket." – Nagy Imre *
Az egyik beszélgetőpartner azonban pragmatikus aggályokat fogalmaz meg: az egészségügyi szektorban katasztrófális az ápolóhiány, és ezt nem lehet csak hazai munkaerővel megoldani. A drasztikus tilalom blokkolhatja a kulcsfontosságú szektorok átszervezését. Ráadásul a demográfiai helyzet kedvezőtlen – több az elöregedő, munkaerőpiacot elhagyó népesség, mint az újbelépő.
A kamatstop és a hitelfelvételezés kockázatai
A 2022 óta érvényben lévő kamatstop mintegy 16 000 hitelszerződést érint (az állomány 26%-a), 848 milliárd forint tartozást. Ez nem jelent kamatmegbocsátást, hanem időben való elnyújtást – a fel nem számított kamatot később hozzáadják a törlesztőrészlethez.
Az egyik közgazdász rámutat az erkölcsi dilemmára: a kamatstop azokat jutalmazza, akik változó kamatozású hitelt vállaltak (magasabb kockázat), míg az fix kamatot választók végig magasabb kamatot fizetnek. Ez torzítja a piaci folyamatokat.
„Az indokolatlanul sok előnyt biztosít annak, aki magasabb kockázatot vállalt. Itt a portfólió cikkében is ezt láttam. Ez az intézkedés előnyt biztosít annak, aki magasabb kockázatot vállalt." – Pitter Gábor *
A hosszú távú megoldás a kamatszintek csökkentése lenne – ha az alapkamat csökken, a változó kamatozású hitelek terhe is enyhül, és a kamatstop kivezetése kevésbé fájó lesz.
A NER-vagyon menekítésének módszerei
A műsor második felében a vagyonmenekítés gyakorlati módszerei kerülnek terítékre. Az egyik beszélgetőpartner szerint a Fidesz-kormány váratlanul bukott meg a kétharmados vereséggel, így nem volt ideje megfelelően „biztosítani" a szerkezeteket.
Készpénz-transzferek: A számlapénz kivonása a cégből az első lépés. Ezt követően a pénz magántőke alapokba vagy más cégekbe kerülhet, ahol nyomkövetése nehezebb. A beszélgetésben említik, hogy a Mészáros Lőrinchez tartozó Envirotis Holding Zrt. 4,4 milliárd forintot utalt át a Status Next magántőke alapjába.
Eszközértékesítés: Egy másik módszer a cégek gépeinak értékesítése. A beszélgetésben konkrét példa: a Mészáros-csoport tatai és oroszlányi cégei 300 millió forint értékben szállítottak el gépeket. Ez a pénz így „cash"-ként jelenik meg, amely később könnyebben mozgatható.
„Ha van egy olyan cég, ahol azt feltételezzük, hogy korábban csak a magyar pályázati rendszer nyertese volt, és innen származott a jövedelme, és azt gondolja a cég, hogy a jövőben ez már nem lesz így, akkor mit tud csinálni? Elkezdi eladni a gépeket. Ezek 100 milliós tételek." – Pitter Gábor *
Célországok: A vagyonmenekítés leggyakoribb célpontjai az Egyesült Arab Emírségek (Dubaj), Szingapúr, és bizonyos esetekben az USA. Ezekben az országokban:
- Lényegesen alacsonyabbak a készpénz-ellenőrzési limitek
- Nem olyan szigorú az adatszolgáltatás az EU-nak
- Nincsenek kiadatási megállapodások
- A pénzmosás elleni szabályok kevésbé szigorúak
Az EU-n belül a pénzmosás gyanúja esetén a bankok 4 napra zárolhatják a számlákat – ez azonban elegendő idő az oligarcháknak a pénz továbbítására.
Jogi felelősség: Az egyik közgazdász figyelmeztet a vezetőtisztségviselőkre: ha kiderül, hogy vagyont sikkasztottak vagy indokolatlanul alacsony áron értékesítettek eszközöket, akkor a vezetőtisztségviselő teljes vagyonával felel. Ez visszamenőleg 2 évre vonatkozik.
A vagyonmenekítés gazdasági hatásai
A vagyonmenekítés rövidtávon hűti a gazdaságot – a pénz nem kerül beruházásba, munkahelyteremtésbe vagy fogyasztásba. Hosszú távon azonban pozitív hatása lehet: ha a jogellenes vagyonfelhalmozás leáll, egy normálisabb gazdaság alakulhat ki.
Az egyik beszélgetőpartner azonban pesszimista: az elmúlt 16 évben az államadósság nem csökkent, a költségvetés romokban van, a mediánbérek nem emelkedtek jelentősen – így a kiáramló pénz még nagyobb lyukat üt a gazdaságon.
Fenntarthatóság és gazdasági növekedés
Az egyik hallgatói kérdésre válaszolva az egyik közgazdász a gazdasági mutatók elavultságáról beszél. A jelenlegi GDP-alapú mérési módszerek nem veszik figyelembe a környezeti és társadalmi költségeket. Egy zárt világban végesek az erőforrások – előbb-utóbb fizikai korlátokba ütközünk.
„Ma a közgazdaságtan egyik alapkérdése az, hogy azok a gazdasági mutatók, amiket eddig használtunk, azokat egyre többen azt mondják, hogy elavult, hiszen azért azt látnunk kell, hogy egy zárt világban élünk, végesek az erőforrások" – Nagy Imre *
A beszélgetésben hangsúlyozzák, hogy a fenntarthatóbb gazdasági filozófiák még nem terjedtek el, de hosszú távon elkerülhetetlenek. Az emberiség vagy tudatosan kezd el kormányozni, vagy a fizikai korlátok fogják megzabolázni a fejlődést – utóbbi fájdalmasabb lesz.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kubik kubikos" – a beszélgetésben szereplő személyek neveiről szóló vita során elhangzott, de kontextusa nem világos
- „Brückner Gergely a telextikében" – valószínűleg egy hírről van szó, de a teljes kontextus hiányzik
- „Radnai Márk" – a beszélgetésben egy példaként említik, hogy egy takarítónő unokájának a kiskutyáját sétáltatta, de ez egy hipotetikus, értelmezhetetlen szituáció
- „Podmaniczky Mozgalom" – az átiratban nem szerepel egyértelműen, csak említésre kerül
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:04]Hallgatom.
[00:00:05]A mészáros cégek gépeket adnak el.
[00:00:07]Kapitány csökkenteni a kamatokat 92 milliárd civileknek.
[00:00:13]Hívjátok össze a válságstábot.
[00:00:40]Sziasztok!
[00:00:40]Ez a Válságstáb, a Fókus Stúdió gazdasági elemzőműsora, és itt van velem Nagy Imre Közgazdász.
[00:00:46]Sziasztok!
[00:00:47]és Pitter Gábor, közgazdász tartalomgyártó.
[00:00:50]Helló!
[00:00:50]Sziasztok!
[00:00:51]Sziasztok!
[00:00:51]Az olyan jól hangzik, hogy tartalomgyártó itt a néztem az ötötm, és ott is mindenféle ilyen dupla neveket mondanak.
[00:00:58]Ez most divat, mert akkor én is kitalálok valamit.
[00:01:01]Én én pont elhagyni akartam már.
[00:01:01]Ezt átadom neked, hogyha gondolod.
[00:01:03]Nem, én nem valami másra gondoltam, de nem tudom.
[00:01:08]Na mindegy.
[00:01:09]Adjátok le a listát, hogy kit hogy hívjak.
[00:01:11]Jó, hát ha szabadon választható, akkor jó.
[00:01:13]Választok én is jobbat.
[00:01:15]Kubik kubikos.
[00:01:15]Ja, a fiúk elárulták, hogy annyira reflektálni most nem szeretnének, úgyhogy viszont akkor immediat stressz, ha nektek is megfelel.
[00:01:23]És akkor hát Nagy Márton helyett most Kapitány István percek, aztán majd meglátjuk, hogy ez ez így ugyanúgy tud-e stabil kezdés lenni, mint ahogy Nagy Márton.
[00:01:33]Reméljük, hogy ilyen pozitív érekkel igen.
[00:01:35]Mindenesetre egy Facebook posztjában írt arról, hogy Magyarország GDP-nek évi négy%-át fizeti kamatokra, ami az Uniónak az egyik legmagasabb értéke.
[00:01:45]És az volna a célja nyilván a Tisza kormánynak, hogy leszorítsa, ami évente akár 1000 milliárd spórolást is jelenthet a költségvetésnek.
[00:01:55]Hogy lehetséges ez?
[00:01:55]Mármint, hogy nem a spórolás, azt értem, hanem maga ez a leszorítás, tehát mind múlik, mit kell hozzá csinálniuk, hogy működik ez.
[00:02:05]A múltkor egy kicsit kiakadtam, hogy úgy érzem magam, mint aki állandóan ismétlő magát.
[00:02:09]Azt hiszem, erről is beszélgettünk már.
[00:02:12]Tudás anyja, tudod?
[00:02:14]Így van.
[00:02:14]Repetíció matter stúdió, vagy hogyha jól emlékszem, ugye a az államok azok külső forrásokból tudják a hiányukat finanszírozni.
[00:02:23]Tehát ahhoz, hogy azért valamiféle ö kamatot kelljen fizetnünk, ahhoz valamiféle hitelállománynak kell lenni.
[00:02:32]Tehát tehát az állam fölvesz valahonnan hitelt.
[00:02:34]Ennek a hitelnek van egy kamata, és ezt a kamatot kell visszafizetni.
[00:02:39]Általában államkötvények formájában és egyéb formában veszi föl, de rövid lejáratóhitelekként is, meg mindenféle állampapírral finanszírozzuk ezt a monstrumot, amit görgetünk itt magunk előtt.
[00:02:50]Az, hogy mennyi kamatot kapunk, az nagyon sok mindentől függ.
[00:02:52]Ö de lényegében az a gazdaság teljesítményét méri, hiszen egy nagyon-nagyon stabil gazdaság, amivel hosszútávon lehet tervezni, ott viszonylag olcsón lehet ezt finanszírozni.
[00:03:05]Tehát a kamatok azok alacsonyak, és emiatt a kifejezetett kamatköltség az az nem olyan jelentős tétel, mint Magyarországon, ahol ez 4% fölött van az állam háztartással kapcsolatban.
[00:03:21]Ugye nagyon sok tényező belejátszik ebben a Gábor majd biztos el fogja mondani, hogy a az irányadó kamat, tehát a jegybanki alapkamat és így tovább és így tovább.
[00:03:29]De én azt gondolom, hogy főleg az a fontos, hogy a hit abban, hogy egy gazdaság mennyire stabil, az szabja meg azt, hogy milyen alacsonan lehet a kamatokat tartani.
[00:03:42]Utána pedig az, hogy milyen alacsony kamatot fizetünk, az szabja meg, hogy mennyi adósságszolgálatot kell fizetnünk.
[00:03:47]azért azt szeretném fölhívni a figyelmet, hogy itt csak a kamatról beszélünk.
[00:03:51]Tehát tehát csak a kamatról beszélünk, mert a hitelt azt persze vissza kell fizetni, de azt általában úgy szokott történni, hogy a hitelre veszünk föl új hitelt, tehát általában csak a kamat mint költség jelenik meg.
[00:04:01]A hitel az nem jelent költséget.
[00:04:06]Igen, így van.
[00:04:06]hogyha van egy nemzetközi befektető, mondjuk legyen az magánszemély, cég, akkor megnézi, hogyha állampapírba akar fektetni, hogy melyik ország melyik állampapírja mennyi kamatot fizet majd neki.
[00:04:19]Ugye ez nekünk kvázi bevétel, de hitel is, mert a kamat, tehát vissza kell fizetnünk azt, amit kaptunk ettől a befektetőtől, és kamatot is kell ráadni, csak hogy tovább egyszerűsítsem ezt a dolgot.
[00:04:31]Na most, hogyha itt vagyunk mi Magyarország és azt mondjuk, hogy mi mindössze 2%-ot vagy 1%-ot fizetünk az állampapírjaink kamatára, akkor az a befektető, aki mondjuk nem tudom, Luxemburgban nézegeti ezeket az országos kamatokat, azt fogja mondani, hogy ez nekem nem feltétlen éri így meg.
[00:04:53]Nem nem biztonságos nekem akkor meghiteleznem ezt az országot.
[00:04:56]És valóban, ahogy Imre mondta, egy hit, egy bizalmi kérdés áll emögött, hiszen azt teszi kockára a befektető, hogy ő visszakapja-e azt a pénzt, ráadásul kamatostul visszakapja-e egy olyan országban, ahol ahol a gazdaság nem stabil, ott joggal fél egy befektető, hogy az a pénz, amivel ő meghitelezte ezt az amúgy nem túl stabil országot, ott ugye nagy a kockázata, hogy nem fogja visszakapni a pénzt és a kamatot.
[00:05:21]hogy itt számszerűsítsük egy kicsit a dolgokat, az EU országokban az állampapírok után fizetendő kamatoknak a mértéke az a GDP-nek olyan 2,sés53%-a átlagban.
[00:05:35]Nálunk 4%.
[00:05:35]Ugye ez az 1% különbség milyen kevésnek hangzik, de itt 1000 milliárdos tételekről van szó.
[00:05:44]hogyha erre vetítjük ki az 1%-ot, és ez egy rendszeres kamatfizetés, van ugye havi negyedéves, fél éves, éves, akkor ezek óriási összegek.
[00:05:51]Na most van egy 10 éves forint államkötvény, aminek a kamata a választások előtt hat 6,5% körül mozgott.
[00:06:01]És amikor a Tisza megnyerte a választást, akkor ugyanennek a papírnak rögtön 5,92%-ra csökkent le a kamata.
[00:06:11]Ennyit jelent az, hogy gazdaságilag stabilabbnak látják-e a jövőt a befektetők, mert akkor másként áraznak, és akkor más kamatra is hajlandóak fizetni.
[00:06:25]Ez már egy%áz-os csökkenés jelentett.
[00:06:28]Akkor szóval mondok még egy példát.
[00:06:30]A Fidesz utolsó időszakában már nagyon látszott a költségvetésen ütött seb, és nagyon kellett a pénz arra, hogy a kampány és ez a befoltozása ennek a költségvetési juknak ez sikeres legyen.
[00:06:46]Tavaly 2025 júniusában kibocsátottak dollár kötvényt az államadósságkezelő.
[00:06:52]Ugye ez azt jelenti, hogy bár forint, tehát hogy forintban denominált országban élünk, dollárban kibacsátják a kötvényt.
[00:06:58]egyébként Euro Swap ügylet van mögötte, tehát ezt még euróra is váltják majd.
[00:07:03]Na most ebből akkor rengeteget adtak el.
[00:07:07]6%-os volt az eredeti kamat dollárban.
[00:07:10]Annyira kellett a pénz, hogy kiadtunk 600 olyan olyan hitelt vettünk fel, aminek dollárban 6% a kamata.
[00:07:16]Ez egy óriási nagy kamat.
[00:07:20]És hogyha ez nem lett volna elég, akkor idén februárban zártkörű értékesítés keretében rábocsájtottak még erre a költvényre.
[00:07:29]Még mindig kellett a pénz, és ugyanerre a kötvényre még 1,2 milliárd dollárnyit eladtak ebből.
[00:07:36]Most számoljuk, hogy 1,2 milliárd dollárnak a 6%-os kamata, mondjuk, ha még lejjebb is ment a rábocsájtásnál, akkor 4%-os kamata.
[00:07:45]Nem ment lejjebb, de lehet, hogy nem ment lejjebb.
[00:07:46]Nem ment lejjebb.
[00:07:46]Szóval, hogy ezt még baromi sokáig fogjuk fizetni, hiszen fix kamatot adtunk meg rá.
[00:07:51]2035-ig ezt a hitelt Magyarország fizetni fogja.
[00:07:58]Ami nagyon-nagyon magas kamat, és kapitány István jól látja, hogy ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, ezeknek a kamatterheknek a csökkentése az elengedhetetlen.
[00:08:06]Legalább le kellene húzni az EU-s átlag szintjére.
[00:08:08]3,53% az már nagyon jelentős megtakarítás jelent az országnak.
[00:08:15]Gondolkoztam közben, hogy milyen egyszerű példán mutassuk be, hogy mit jelent az, hogy az ország iránti bizalom, és hogy miért kell ezért többet fizetni.
[00:08:23]Tételezzük föl, hogy ülsz egy kávéházban, és iszod a napi kávédat.
[00:08:27]Nálad van a pénztárcád, és ül melletted két úriember, aki mind a ketten otthon felejtették a pénztárcájukat, viszont megitták a kávéjukat, tehát fizetni kéne.
[00:08:37]Az egyik a Róchild báró, a másik egy XY ismeretlen valaki.
[00:08:45]Nagyjából mind a kettő elmondja, hogy kicsoda?
[00:08:47]Kinek adnál szívesebben kölcsön, kiben hinn kinek hinnéd el azt, hogy vissza fogja fizetni a kávéárát.
[00:08:51]És ugyanez van az országoknál is.
[00:08:55]Persze sokkal átláthatóbban és vizsgálhatóbban, de Magyarország nem a Róchild Báró szerepében volt az elmúlt időszakban.
[00:09:08]Hát igen, egyébként ez csak így eszembe jutott menet közben, aztán lehet, hogy nem nem tudjátok, de hogy hány ilyen futóhitel le lehet körülbelül?
[00:09:15]Hát nyilván gondolom pontos számot erről nem tudunk, de meg lehet ezt tudni, mert az állat akk-nak fel kell menni a honlapjára, és akkor mindig látjuk, hogy mennyi a kint lévőségünk.
[00:09:25]De ezt összegben vagy most én most egy darabszámra gondoltam?
[00:09:26]Darabszámra nem, mert darab mindenre meg lehet, tehát az névértéke van az állampil, arra lehetne szerintem levetíteni.
[00:09:34]Hát én nem szoktam, de hát gondoljunk bele, hogyha csak ebből az egy dollár kötvényből és ez dollár egy darab, ebből 1,2 milliárd dollárt adtak el, akkor mennyi lehet a forintként lévőség?
[00:09:45]Szóval a magyar finanszírozásnak nagyon jelentős része a a külső finanszírozás, de akkor gondolom európai szempontból is ebbe ebbe is gatyamód állunk.
[00:09:56]Hát azt ugye az államadósságnál lehet megnézni, mert ez a szám ez beleszámít az államadósságba, és annak láttuk az elmúlt időszakbeni alakulását.
[00:10:03]Igen.
[00:10:03]Na viszont akkor valami kis vidámságbár egyébként ez is eredetileg pozitív hír abban az értelemben, hogy ők ebben reménykednek.
[00:10:10]Meg hát szerintem mi is reménykedjünk ebbe, mert nyilván az lenne a jó, hogyha hogyha lejjebb lehetne csökkenteni.
[00:10:17]Na, viszont egy kis vidámság, vagy legalábbis én tökre örültem neki, hogy úgy tűnik, hogy a az úgynevezett norvég alap, amiből akkor azt hittem, hogy Koala született a debreceni állatkertben, vagy bár és az hí híradó sztályba nyomjuk lesz mag annak is örülnék.
[00:10:31]Lesz magyar panda az állatkertben.
[00:10:31]De jó lenne.
[00:10:34]De miért panda van mindig?
[00:10:34]Mármint, hogy miért nincs egyébként?
[00:10:36]Kajában Kina nem bízik bennünk, tehát nem ad nekünk pandát.
[00:10:42]Pedig tök jók a gazdasági kapcsolataink.
[00:10:44]Hát igazán ide elküldhetnének egyet a Budapest Belágrád vonalon.
[00:10:47]Így van.
[00:10:47]Bocs, visszakanod az előző hírhez, Kínában is adtunk el állampapírt.
[00:10:49]Azokat panda kötvényeknek nevezzük.
[00:10:51]Képzeljétek el.
[00:10:53]Azt hittem, hogy pandát.
[00:10:55]Pandát, csak hogy csak, hogy legalább névlegesen meglegyen ez az élmény, hogy van pandánk.
[00:10:59]Igen, most már van pand van panda.
[00:11:00]Na, szóval nem tudom, mi született az állatkertben.
[00:11:04]Biztos bármi születik az állatkertbe, az cuki.
[00:11:06]Szóval legközelebb majd hozok ilyet Imrének, hogy mi született.
[00:11:08]De szerintem az is, az nem cuki, de tök jól ír, hogy hogy úgy tűnik, hogy meg akar egyezni a norvég alap az új kormánnyal.
[00:11:17]Ugye egy ilyen kis gyors emlékeztető, hogy annak idején 77 milliárd Ftról azért mond mondott le a magyar kormány, mert ebből a 77 milliárdból, ha jól emlékszem, 4 milliárd volt az, amit az úgynevezett ökotársalapítvány osztott volna szét civil szervezeteknek, és ők nem akarták, hogy az Ökotárs Alapítvány ossza ezt szét, hanem azt akarták, hogy a az egész 77 milliárdot azt a kormány ossza szét.
[00:11:44]Most ennek mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy ez miért történt így.
[00:11:48]Mindenesetre így nem kaptunk ebből a pénzből.
[00:11:50]Most viszont a 2021-2028 közti időszakra 92 milliárd Ftról lenne szó, amit hát én most egyre nem látom nagyon nagy akadályát, hogy megkapjuk.
[00:12:02]Tehát gondolom, vagy nem tudom, én nem nem tudom elképzelni azt, hogy ebbe a hibába most még egyszer beleessenek, hogy akkor ne az meg ne ez meg nem tudom, hanem örülni kell neki, hogy kapunk pénzt.
[00:12:11]Mindenesetre a kérdés az az, hogy mennyire számít a szerintem eléggé legagyásodott civil szférának, meg ilyen megtoldva ezzel, hogy ti milyen területekre adnátok ühüm ezekből a pénzekből.
[00:12:24]A történelmi hűség kedvéért?
[00:12:24]Ugye ez a norvég alap, ez azért jött létre, mert Norvégia kötött egy egyességet az Európai Unióval, hogy a piacok használata miatt, illetve a kereskedelemben tett kölcsönös engedmények miatt, ugye ő nem tagja az Európai Uniónak, tehát nem fizet kvázi semmiféle hozzájárulást az Európai Unióhoz, viszont a piacokat használhatja, majdnem ugyanazokkal a kondíciókkal kereskedhet, tehát valamiféle hozzá fizetnek azért, hogy külső tagként mégiscsak csatlakozhatnak ide.
[00:13:00]És mi annak idején sikeresen összevesztünk velük, mint a nyuszika a fűnyíróval, hogy a fűnyíródat.
[00:13:11]És aztán mi ugye azt mondtuk, hogy ez nekünk jár, ők meg azt mondták, hogy ez nem jár, ez adható.
[00:13:16]És aztán ezen összeatkoztak.
[00:13:18]De azért azt tudni kell, hogy mindig annak van igaza, aki adja a pénzt, mert mert a másik csak ugrabugrálhat, hogy akarom.
[00:13:24]Úgyhogy így jutottunk el ide.
[00:13:27]Az, hogy mire lehetne fordítani, rengeteg mindenre lehetne fordítani.
[00:13:32]Azt gondolom, hogy ma a civil szféra ki van szárítva annyira, hogy bármilyen kis pénz, bármire jó lenne a kultúrától kezdve a a szociális dolgokig nagyon-nagyon sok fele nagyon-nagyon jó helye lenne annak a pénznek, csak meg kell találni azokat a csatornákat, amiken tisztességesen, átláthatóan ezeket el lehet juttatni a címzetteknek.
[00:13:56]nyárig elvileg megegyezhet a magyar, az új magyar kormány ö Norvégiával ezzel kapcsolatban.
[00:14:02]Ez 92 milliárd Ftot jelentene, ahogy mondtad te is.
[00:14:08]Na most még egy szerintem egy-két dolgot erről az alapról, erről az EGT alapról érdemes elmondani.
[00:14:14]Ugye a szuverenitás védelemnek az egyik ilyen zászlós hajója volt az, hogy akkor ez az ökotársalapítvány ne kapjon ne kapjon pénzt, mert attól tartanak, hogy ilyen civil szerveződés Igen.
[00:14:29]Igen.
[00:14:29]civil szerveződések ezt a pénzt a Fidesz ellen használnák majd fel.
[00:14:34]Na most ezt az alapot ezt Norvégia, Izland és Ltenstein hozta létre egyébként együtt.
[00:14:41]De Norvégia adja bele a legtöbbet.
[00:14:41]Én úgy tudom, ezért lett ez a norvég alap magasan magasan.
[00:14:44]Igen, mint 97%.
[00:14:44]Igen, igen, igen.
[00:14:47]Tehát azért azért nevezzük a köznyelvben norvég alapnak.
[00:14:49]A Igen.
[00:14:50]Na most így a az uniós együttműködés keretében ugye a civil társadalom, demokrácia, emberi jogok megerősítése és ilyen dolgokra adományoznak pénzt a 15 legszegényebb EU tagállam között osztanak szét.
[00:15:02]És mi ebben benne vagyunk ebbe a 15 legszegényebb EU tagállamb.
[00:15:06]Hát tudjuk jó, azért tegyük hozz egy 27-ből, de de amúgy igen, nem csak hogy nem a nem a mi helyzetünket akartam javítani, de szerintem ha belegondolunk a 27-ből 15 az tök sok, szóval hogy igazából tök sok országnak adnak akkor.
[00:15:19]Ez így van.
[00:15:19]Igen.
[00:15:19]És akkor itt ugye kicsit szemben állítva ezzel a szuverenitás kérdéssel, miért ad valaki pénzt szegény országoknak, hogy ilyen területeket, a civil szférát így fejlesszék.
[00:15:30]Ez egyébként nem csak egy puszi pacsi ajándék egy másik országtól, hanem ezek az országok, ahol fejlettebb a civil társadalom és fejlettebb a demokrácia, ők azzal járnak jól, hogyha a 15 legszegényebb országban ezek a szférák szintén elkezdenek emelkedni, hiszen mi egy gazdasági unióban vagyunk benne, meg egy politikai unióban vagyunk benne, és hosszútávon nekik is az az érdekük, hogy felzárkózzanak hozzá.
[00:15:59]Juk ezek a szegényebb tagállamok, így tudnak ők is fejlődni.
[00:16:05]Ezt ezt fordította szembe tulajdonképpen a Fidesz akkor, amikor azt mondta, hogy valójában ők a Fidesz kormány megbuktatásának elősegítésére adják a pénzt a civil társadalomnak.
[00:16:17]És szerintem ez nagy hiba volt nem elfogadni ennyi pénzt.
[00:16:19]Hát most a tisztel úgy érzed a tiszteltől nem tart.
[00:16:24]Majd meglátjuk, hogy hogy kik és hogyan kapják meg ezt a pénzt.
[00:16:30]De szerintem is jó jó helye lesz a magyar civil szférában közel 100 milliárd Ftnak.
[00:16:34]egyébként hozzáteszem, hogyha még végtelenül kritikus lennék a a Tisza kormánnyal, mármint hogy szélsőségesen kritikus, tehát most direkt fogalmazok így, akkor is azt gondolom, hogy a racionalitások találján nagyon tudják olyan szervezeteknek adni, amik barátik, mert ahhoz még nagyon korán vannak, tehát nem nagyon tudják máshogy szerintem elosztani.
[00:16:55]Szerintem vannak olyan orgányumok, akik két perc alatt meg ideologizálják neked, hogy miért van rossz helyen.
[00:16:59]Az na jó, ezt nem kétlem.
[00:16:59]Én most Én most De Jó, de ők mindent, tehát hogy nem nem kell, hogy igazság alapja legyen valaminek, mert találnak egy takarítónőt, akinek az édesanyjának az unokájának a kiskutyáját sétáltatta a nem tudom, Radnai Márk.
[00:17:13]Szóval, hogy és akkor akkor tehát, hogy nyilván ezekről el tudok képzelni dolgokat, de hogy hogy így a realitás talaján egyszerűen én nem tudom elképzelni, hogy ne normális szervezetekhez kerüljön-e, és nem a hurá optimizmusom, hanem egyszerűen még nem alakult ki ilyenfajta urambátyám rendszer egy éő alatt.
[00:17:31]És egyébként majd az elosztásnál szerintem most lehet egyébként hát nem tudom különbözni attól, amit a Fidesz csinált.
[00:17:39]Tehát, hogy itt szerintem ha civil társadalmat jutalmazzuk ezzel a pénzzel, és lesz olyan az előző kormányhoz közeli civil alap, ami nem csak arra törekedett, hogy mondjuk propagandisztikusan tolja előre a Fidesz, akkor én örülnék annak, hogyha ebből részesülne akár ilyen csoport is.
[00:18:00]kérdés, maradt-e még egyáltalán ilyen csoport, de reméljük, igen.
[00:18:03]Hát azért maradt.
[00:18:03]Amikor ugye arról beszélgettünk, hogy miért adja komoly gazdaságfilozófiai viták meg tanulmányok születnek arról, hogy ahol a civil társadalom fejlett, ott a gazdaságteljesítő képessége sokkal jobb, mint ott, ahol a civil társadalom nem működik.
[00:18:22]hogyne.
[00:18:23]És ezen lehet vitatkozni, de a tények azt mutatják, hogy a civil társadalom fejlesztése az nagyon-nagyon hosszú áttételeken keresztül, nagyon hosszú időn keresztül, de visszahat a gazdaságra, és nem véletlenül adják ezt.
[00:18:38]Szeretnék, hogyha ez a amit úgy hívnak, hogy Európai Unió, vagy Európa, inkább nézzük tágabb körben, az az valamiféle fejlődési pályán végig tudjon menni.
[00:18:48]Nem biztos, hogy olyan, mint Amerika.
[00:18:50]De szerintem egy sokkal fenntarthatóbb és sokkal normálisabb pályán.
[00:18:54]Hát egyébként, hogyha csak ilyen józanparasztésszel végiggondoljuk, és most nyilván ez nem minden civil szektorra, vagy minden minden ilyen szektorra igaz, de hogy például azok a azok a kis ilyen tanodák meg nem tudom, akik felzárkóztatással foglalkoznak ilyen leszakadó térségekben, ott ott szerintem hogy egészen egészen logikus az, tehát hogy rengeteg dologban igen, csak hogy ilyen konkrét példát mondjak, tehát nyilvánvalóan egy az a település, ahol van tanoda a szegény gyerekeknek, meg ahol nincs.
[00:19:26]ahol van, onnan több jó jobb eséllyel mennek tovább, mondjuk jobb munkaerőpiac, tehát hogy csak ilyen nagyon leegyszerűsítve.
[00:19:33]Na hát akkor már munkanélkül iség, ha már ha már ilyen ezzel zártók.
[00:19:35]Azért írtam magamnak, hogy rég nem látott adat, mert ugye hát munkaalapú társadalom, óriási foglalkoztatottság, ezt hallgatjuk 16 éve.
[00:19:46]De hogy most ez egy magas adatnak számított a február, mert 4,8 volt, márciusban 4,5-re mérséklődött.
[00:19:54]A tisztapárt június 1jétől elvileg megtiltaná a nem uniós országból érkező vendégmunkások tömeges behozatalát.
[00:20:00]Ezt nyilván majd jogszabály fogja rögzíteni, hogy ez a tömeges behozatal ez mit jelent, mert egyelőre erre találgatni tudunk, hogy mi minősül annak.
[00:20:09]Tehát, hogy hogy látjátok ezt így egyben, mert hogy közben meg van az, hogy magasabb hozzáadott értékű munkahelyet akarnak teremteni, de azért vannak itt gyáraink.
[00:20:24]Tehát most ezt főleg szerintem rövid távon, hogy lehet értékelni, mert hosszú távot lehetne tippelgetni.
[00:20:30]Nagyot vállalt a Tisza azzal, hogy hogy leállítja a vendégmunkások behozatalát, mert az elmúlt években a magyar gazdaság erre nagyon jelentős mértékben alapozott.
[00:20:43]hogyha ezt kihúzzuk, ezt a beáramlást, egyébként szerintem is kár lett volna eleve erre alapozni, hogyha kihúzzuk most a a munkaerőpiac talpa alól ezt a szőnyeget, akkor valóban nagyon komoly munkaerőhiány alakulhat ki.
[00:20:57]De arról szó, arról kezdődhet végre egy értelmes diskurzus, hogy hogy lehet erre a munkaerőpiacra behozni hazai szereplőket.
[00:21:08]És a Tisza úgy számol a programjában, hogy 400000 bevonható munkavállaló van a munkaerőpiacon.
[00:21:16]Bocsánat, de ez csak egy ilyen keresztkérdés, hogy ez a ez a munkanélküliekből nem Na igen, kérem, de mindjárt ráí.
[00:21:23]Inaktívak, igen, inaktívak.
[00:21:24]És tulajdonképpen kinyílik az a diskurzus, hogy ezek ezek kik, ez a 400000 ember, hogy lehet őket bevonni a munkaerőpiacra.
[00:21:31]Egyelőre egyébként a mint mindenre a Tisza ugye azt válaszolja, hogy majd kormányra kerül és utáni időszakban fogja ezeket kifejteni.
[00:21:39]Én nagyon várom, hogy ezek megtörténjenek, de most van annak az ide, hogy legalább vitázni lehet róla.
[00:21:45]Ugyanis ez kinyit olyan kérdéseket is, hogy kik azok a legkönnyebben bevonható inaktív csoportok a munkaerőpiacra.
[00:21:52]Köztük szerepel például a bölcsődei korú gyerekeket nevelő anyák, hogy egy példát mondjak.
[00:21:58]Ühüm.
[00:21:58]És akkor ebből rögtön tovább lehet menni arra, hogy a bölcsődei férőhelyek bővítése az a munkaerőpiacon milyen pluszt jelentene.
[00:22:06]Ez egy példa.
[00:22:06]Ott van például a nyugdíjhoz közelálló nők esete.
[00:22:11]Ugye a Nő 40 nevű kedvezménynek valamiféle átszabásával akár az is elképzelhető, hogy olyan nők, akik amúgy is szeretnének dolgozni a 40 év ledolgozott munkaviszonyuk után, valami típusú kedvezménnyel kerüljenek vissza a munkaerőpiacra, akár a munkaadói, akár a munkavállalói oldalon jelentkező kedvezménnyel.
[00:22:34]és még sorolhatnánk olyan csoportokat, akik jelenleg inaktívak, de van egy nagyon fontos tényező ebben, az a demográfia, ami nagyon-nagyon nem támogatja ezt a a folyamatot, és valószínűleg majd a a hosszútávú megoldásban ez egy kikerülhetetlen kérdés lesz, hogy a hogy ugye azok, akik kiesnek a munkaerőpiacról, azoknak a mennyisége az egyre nagyobb, és ugye folyamatosan növekszik.
[00:23:01]Ö valószínűleg ez mindennek, mint mindennek egyébként a demográfia az egy az egy alapja.
[00:23:07]Ennek is ennek a kérdésnek is alapja, hogy ezt hogy fogjuk tudni megoldani.
[00:23:11]De az tény, hogy most februárban volt egy 4,8%-os 10 éve nem látott munkanélküliség.
[00:23:19]Ez némileg csökkent márciusra 4,5%-ra.
[00:23:26]De ezt a ezeket az inaktív munkavállalói csoportokat azonosítani kell, be kell vonni a munkaerőpiacra.
[00:23:33]Máskülönben ez a döntés, hogy vendégmunkás nem jöhet be, az komoly problémákat okozhat.
[00:23:37]Bocsánat, csak egy kicsit kötekedjek.
[00:23:39]Szóval, hogy a bölcsédei például anyáknál én amennyire tudom, az a rendszer, hogy bölcsődében akkor adod a gyerekedet, ha van munkáltató igazolásod.
[00:23:46]Tehát, hogy most akkor azokról beszélünk, akik tehát akik mondjuk lehet, hogy tudnák adni a gyereküket bölcsödébe, de mondjuk nem találnak munkát, vagy nem tudják visszacsatornázni.
[00:23:59]Nem, azokról beszélünk, azokról a településekről például, ahol az, hogy behordja az anyuka a bölcsödébe a gyerekét, az drágább neki, vagy elviszi a fizetésének a 60-70%-át.
[00:24:08]Szóval nagyon sok ilyen terület van vagy egyszerűen nincs bölcsöde és kénytelen otthon maradni.
[00:24:15]De most ez tényleg csak egy példa a bölcsődei férő.
[00:24:19]Ez egy nagyon komplex kérdés.
[00:24:19]Akartam valamit, ami így az az inaktivitást jellemzi, de inkább azokról van szó, akiknek lehetősége nincs.
[00:24:25]Például bölcs szívesen dolgoznának, meg kell is a családi kasszában a munka, vagy a fizetés, ami onnan származik, de nincs lehetőségük bölcsébe vinni a gyereket.
[00:24:35]Azért azért közkedem mer hogy ahogy így mondod, szerintem az már mindenkinek a fantáziáját kinyitja, hogy hány ilyen anya van, mert akkor az óvodáról már nem is beszélve, ahol nincsen munkáltatóigazolás, de még mondjuk mit tudom gyes még jár, gyed már nem, de gyes még igen.
[00:24:48]Szóval akkor viszont igen, az már egy az már egy más csoport.
[00:24:50]A Fidesz nagyon szépen behúzta egy egyirányú utcába a népességet, és elkezdte ezt az alacsonyan képzett viszonylag egyszerű munkát végző embereket kitermelni.
[00:25:06]És ebből ki kellene jönnünk, hiszen azt mondtuk és állandóan azt hangoztatjuk, hogy magasabb hozzáadott értékű munkák fele kéne terelni az embereket.
[00:25:15]Csak ez nem lesz egyszerű, mert azt a tudásbázist, ami ehhez szükséges, azt fel kellene építeni.
[00:25:22]Tehát ez az első dolog, ami azt gondolom, hogy ez ellen hat.
[00:25:25]A második, ami tényleg ez ellen hat, az a demográfia.
[00:25:28]Sokkal kevesebb az újbelépő munkaerő, mint amennyi kifele megy a nyugdíjal, vagy a szerencsétlen módon a az elhalálozás miatt.
[00:25:37]hogy plasztikus példát mondjak, nagyon gyorsan lépni kellene például az egészségügyben, hiszen katasztrófális ápolóhiány van.
[00:25:44]És ezt nem lehet így megoldani, mert segédápolót még így úgy, ahogy föl lehet venni, hiszen ahhoz nem kell szakképzettség, de szakképzett ápolót már nem nagyon lehet találni, hiszen azok vagy kiörögtek, vagy eltűntek a rendszerből, elmentek nyugatra, akik eddig dolgoztak, és szükség lenne rájuk ahhoz, hogy egy akut problémát megoldjunk.
[00:26:10]Tehát azért itt pragmatikusan visszatérünk a múltkor kedvenc szavadra, már lepedett pragmatikusan kell ezt az egészet megközelíteni, és azt kell mondani, hogy igenis ahogy azért évekkel ezelőtt meg még most is látjuk mondjuk a fellettebb országokban, bizonyos szakmákra, bizonyos hiánytevékenységekre igenis külföldi munkaerőt kell toborozni.
[00:26:33]Én nem gondolom azt, hogy óriási probléma lenne, hogyha mondjuk Fülöp szigetekről importálnánk 5000 szakképzett ápolót, aki csak angolul beszél, de legalább valaki ápolja azokat az embereket, akik ma egyszer akikre akikre ma egyszer néznek naponta a kórházakban.
[00:26:52]Tehát az annál biztos jobb az, hogy van, aki legalább megcsinálja az ágyát, még ha beszélgetni nem is tud vele.
[00:26:59]Tehát én azt gondolom, hogy azért ez a fajta drasztikus kicsit fafejű kijelentés, hogy akkor most ezt megszüntetjük, az az egy nagyon egyszerű válasz egy nagyon-nagyon bonyolult problémára.
[00:27:15]Úgyhogy amikor azt mondtátok nekünk, hogy mindig frideszkitikusok voltunk, most elmondom, hogy itt én már a Tiszát se nagyon értem.
[00:27:22]Tehát hogyha a helyükben lennék ennél, sokkal jobban meggondolnám, hogy hogyan közelítik meg ezt a kérdést, mert ez az összes többi kulcsproblémát ö hogy mondjam, blokkolhatja, tehát például az egészségügy vagy egyéb olyan területeknek az átszervezését, amire ők most föltették a lapjukat.
[00:27:43]Én most annyival kiegészíteném, hogy ugye ők azt mondják, hogy hát, hogy uniós országba jöhet, de hogy ez csak egy ilyen feltételezés, hogy gondolom ahhoz olyan béreket kéne, versenyképes béreket kéne.
[00:27:58]Az azért az vicc lenne, hogy azt gondolni, hogy majd a német ápolók eljönnek Magyarországra.
[00:28:01]Tehát akartam mondani, hogy hogy vagy a német bussofőr?
[00:28:05]Na jó, de keletebbről se jönnek el azért a Kelet-Európából se jönnek el azért a pénzért, amiből mondjuk egy Fülöp szigeteki munkásá jön, azt gondolom.
[00:28:13]Szóval, hogy ez egy teljesen másik bérszint.
[00:28:14]És azért mondtam fülöbb szigetek, mert ők még legalább keresztények nagy része, tehát az még egy kulturálisan talán közelebb is áll hozzánk.
[00:28:21]Nem, nem kell attól rettegni, hogy mindenütt mecsetek épülnek.
[00:28:25]Igen.
[00:28:25]De egyébként milyen jó, hogy rávilágítottál erre, milyen érdekes, hogy hogy függ össze a a egy munkaerőpiaci kérdésről beszélünk, és akkor hogy jön be az oktatás, hogyha a magas hozzáadott értékű munkákról beszélünk, hogy jön be az egészségügy, hogyha a demográfiáról beszélünk.
[00:28:38]Tehát itt ők minden mindennel így összefügg.
[00:28:42]És azért fontos, hogy a programot is úgy kell majd szerintem elindítani, hogy ezeket együtt nézzük, ne pedig külön-külön.
[00:28:50]Hát azt is meg azért tényleg az van, hogy még mindig itt vannak ezek a gyárak, ahova szintén egyelőre nem látom, hogyha nem lehet munkaerőt behozni, akkor ki fog elmenni dolgozni ilyen bé.
[00:28:59]Ráadásul sok gyárezek közül most fordul termelőbe, tehát hogy ott lesz egy nagyon megemelkedett munkaerő igény, amiket amit ki kell majd tudni szolgálni, és nem nagyon látok én se más lehetőséget, mintogy ehhez kell majd külső bevonás, de egyébként egy országnak, ha belegondoltok, ugye a fejlett országoknak szokott a sajátja lenni az, hogy azokat a munkákat, amit a helyiek nem végeznek el, oda behoznak külföldieket.
[00:29:24]Csak nálunk a Fidesz egy kicsit fordítva indította el a folyamatot, mert nem vártuk meg azt, hogy Magyarországon már mindenki jól keressen és mindenkinek legyen munkája, hanem előrementünk és olyan mennyiségben hoztuk be a vendégmunkásokat hogy rekordáramlás, miközben még bőven lett volna helye a magyar munkavállalóknak is, csak egy bérszínvonalat kellett volna kialakítani.
[00:29:50]Igen.
[00:29:50]A portfólia cikk egy szerintem, tehát hogy illetve Gábor szerint, mert ők őt állt.
[00:29:53]Haha.
[00:29:53]De szerintem is persze lényeges témáról írt.
[00:29:55]Tehát ugye tehát érdekes egyébként, hogy valahogy mindig amikor beszélünk a különböző stopppokról, ez úgy elfelejtődik.
[00:30:03]Pedig fontos pedig fontos igen, hogy 2022 óta érvényben lévő kamatstoppal élünk és a portfóliók adatai szerint az intézkedés jelenleg mintegy 16000 hitelszerződést érint.
[00:30:17]Ez a teljes állománynak a 26%-a.
[00:30:20]Hát azért ami majdnem majdnem a harmada.
[00:30:22]Mindegy, 848 milliárd Fyi tartozás ez.
[00:30:27]Tehát, hogy kiket érinthet ez pontosan, mi történhet a kivezetés esetén.
[00:30:30]És egyáltalán én elgondolkodtam azon, hogy hát ez ez nagyon hosszú időszégy év.
[00:30:38]Tehát, hogy mit mit kezdjen egyfelől vele a Tisza, meg milyen száriók vannak mindenre?
[00:30:43]Azt érdemesem először tiszta szerintem, hogy ez a kamatstop, ez az adósra nézve mit jelent.
[00:30:49]És így nagyon sokan összekeverik azt intézkedést azzal, hogy ez az adósnak ez valamiféle elengedése a a később felgyűlő kamattartozásának, de nem erről van szó.
[00:31:04]Szóval, hogy ezeket általában most nem tudom, hogy ennél az esetnél hogy van, de ezt egy ilyen gyűjtőszámlára külön teszik, és azt fokozatosan később neked hozzáadják a törlesztő részletedhez.
[00:31:14]Ugyanúgy, tehát az időben elnyújtást jelent, de a pillanatban segítséget jelent ez a kamastop intézkedés.
[00:31:19]De már minden árszabályozó intézkedés körbejártunk ebbe a műsorba az árésstoptól a benzinárstoppig, és megállapítottuk azt, hogy a beavatkozások a a piac folyamataib ezek az állami beavatkozások, ezek nagyon nem egészségesek.
[00:31:34]Na, ez itt hatványozottan igaz, mert itt konkrétan havi törlesztő részletben mérhető az, hogy mit fog okozni egyes családoknál, hogyha ezt majd kivezetik.
[00:31:46]Márpedig kivezetésre előbb-utóbb szükség lesz.
[00:31:49]Nekem van egy dilemmám ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy amikor valaki hitelt választ magának, akkor eldöntheti, hogy ő milyen kockázatot vállal, mégpedig azt abban dönt, hogy ő alacsonyabb kamatot kér a jelenben, de az a kamat az nem fix.
[00:32:08]Mondjuk kap 3%-ot kamatra, viszont az, aki meg végig fix kamatot kért, az sokkal magasabb kamaton lesz neki fixálva.
[00:32:16]És én azt gondolom, hogy az indokolatlanul sok előnyt biztosít.
[00:32:21]Itt a portfólió cikkében is ezt láttam.
[00:32:23]Ez az intézkedés előnyt biztosít annak, aki magasabb kockázatot vállalt.
[00:32:29]És egyébként itt visszatérhetünk a piac természetes folyamataira.
[00:32:35]Nagyon rossz ezt kimondani, de sajnos aki kockázatot vállalt a hitelfelvételnél, és ezt sose szívja meg, az egy indokolatlan előy azzal szemben, aki meg magasabb kamatot vállalt, és és neki meg végig kell fizet, és nem igen, neki végig kell fizetni, de hogyha ebbe belenyúlunk, akkor ebbe hol lesz az igazság?
[00:32:53]Ez egy nagyon nehéz kérdés.
[00:32:53]Itt most van 21000 olyan adós, aki aki lebeg ebben a kérdésben, és akinek valószínűleg meg fog emelkedni a törlesző részlete, hogyha ezt kivezetik, de talán 10% a legtöbb esetben 10%-nál jóval nagyobb törlesztő részletemelkedést ez nem fog eredményezni majd remélhetőleg, mert az utóbbi hét évben már nem volt jellemző az, hogy változó kamatozású hitelt vett fel valaki.
[00:33:21]az ilyen öt éves kamatperiódusú hitelek is szépen elkezdtek csökkenni, és inkább a végig a futamidő alatt végig fix hitelek lettek a népszerűek, tanulva a svájci frank hitelből, bár ott az árfolyam volt a legnagyobb probléma, tanulva a hitelválságokból, tehát ugye a pénzügyi kultúránk szépen lassan majd kinövi magát és felzárkózunk oda, hogy amikor hitelt veszünk fel, akkor sem szabad a az alacsonyabb kamat miatt kockázatot vállalni, de aki meg vállalta a kockázatot, annak valahol ténylegesen vállalnia kell majd ezt a dolgot.
[00:33:57]És én nem akarok az adósok ellen beszélni félre, ne értsetek.
[00:33:58]Csak a ez a piac természetes működése, nem?
[00:34:01]Imre, de mit?
[00:34:04]Ez a fél természetes működése.
[00:34:04]Csak arról is beszélgettünk már, amikor a devizakárosultakról beszélgettünk, hogy a men a felelőssége, kinek hogyan oszlik meg a felelőssége, és akkor is elmondtuk, hogy van a az államnak egy felelőssége, van a bankoknak egy felelőssége és van a hitelfőknek egy-egy felelőssége.
[00:34:21]És ezt valahol azért az államnak kell tudni valamiféle ugye szabályozó szerepben ezeket a felelősségeket valahogy jól elosztani egymás között.
[00:34:34]Itt is azért azt gondolom, hogy az állam nem mint mint jó koordinátor, hívjuk koordinátornak próbálta ezt terelgetni, hanem hagyta, sőt ösztönözte azt, hogy vegyenek föl az emberek hitelt.
[00:34:51]Aztán amikor rájött, hogy baj van, pont azért, és látjuk mennyire összefügggenek a dolgok, ez akkor kezdett el baj lenni, amikor a hitelkamatok elkezdtek elszállni.
[00:35:00]Az infláció elkezdett fölfele menni, elkezdtek a hitelkamatok volt, úgyhogy azt hiszem 19%-os államkötvény is volt.
[00:35:08]Igen.
[00:35:09]Elkezdtek a hitelkamatok elszállni.
[00:35:11]Abban a pillanatban ezek a változó kamatozású hitelek elkezdték bedönteni a családi kasszát.
[00:35:16]Valamit kellett lépni.
[00:35:18]Hát akkor mit csináljunk most?
[00:35:18]Akkor megint csináljunk egy egy ilyen hogy mondjam a faék egyszerű megoldást, és és próbáljuk meg kezelni ezt a kérdést.
[00:35:28]Aztán ez valahogy így maradt, mint a szamáron fül.
[00:35:31]Úgyhogy ebből is látszik, hogy gondolkodni kéne előre, és akkor ez sokkal sokkal jobban és sokkal hatékonyabban meg lehetne oldani még akkor is, hogyha egy pillanatnyi előnyt beáldoznánk.
[00:35:46]De a hosszútávú nyereség az ez sokkal több lenne.
[00:35:48]És én azt gondolom, hogy ehhez már szerintem nem biztos, hogy hozzá kellene nyúlni a Tiszának.
[00:35:55]Sokkal inkább fontosabb lenne az, hogy a a kamatokat kezdje elfele vinni, mert abban a pillanatban már sokkal kevésbé fájna egy kivezetés.
[00:36:04]Tehát most gondoljuk végig, hogy hogy fixen le lehetett fixálni mondjuk 4%-os hitelre.
[00:36:08]változóban most tartunk 6-8% között mondjuk, vagy van a a ugye a szabadfölhasználású hitelek, az lehet, hogy 10 is, de ha elkezd menni az alapkamat és ezfele húzza azt a 10%-ot lehúzza hatra, akkor ezt a 2%-ot már az állam sokkal könnyebben elkezelgeti, mint azt a hatot, amit kellene neki kezelni.
[00:36:31]Tehát visszatértünk az első kérdésre, amit a kapitány is mondott, ami az államnak fáj, az fáj a magánszemélyeknek is.
[00:36:37]Úgyhogy ezt jó lenne minél előbb, hogyha ezt meg lehetne oldani.
[00:36:42]Egyébként meg ha hitelt vesztek föl, akkor legyetek nagyon körültekintőek, ne vegyetek föl devizahitelt, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz az árfolyam.
[00:36:52]Már nem is nagyon van talán hát elvét.
[00:36:54]Így van.
[00:36:54]Erről is beszélgettünk.
[00:36:54]Ne vegyetek föl változókatozású hitelt.
[00:36:59]Próbáljátok meg befixálni.
[00:36:59]egyébként ne vegyetek fő hitelt mindenféle szarral, mert mert nem kell.
[00:37:04]Tehát tehát inkább próbáljatok meg takarékoskodni, és a kettő ötvözetét csináljátok.
[00:37:09]Úgyhogy alapszintű állampolgári ismeretek.
[00:37:12]És itt azért visszakanyarodnék, minden adásban visszafogok, hogyha ez feljön, hogy ugye az a pénz, ami az MNB alapítványos lopásban érintett összeg, az eredetileg a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi kultúra fejlesztésére szánt összeg volt.
[00:37:28]Erre hozták létre a Padmély Alapítványt.
[00:37:30]Tehát pontosan ilyen összegekből lehetne országos szinten teljes lakosságot érintő képzéseket, oktatásokat, felvilágosító anyagokat készíteni, hogy ne ne essenek az emberek ilyen hibába.
[00:37:46]Budapestet kicsit eltoljuk, ott van két kérdés, de hátha következő adásokra bővül ez.
[00:37:51]következő nem lesz Budapesten.
[00:37:57]Mindenesetre még van egy ilyen hát azér átfogóbbnak nem nevezném, de egy kicsit ilyen egy körös téma szerintem, amit ti is érzékeltek és nagyon fut most, ami történik a Nerrel.
[00:38:06]És akkor most nem a politikai politikusokra gondolok konkrétan, hanem ugye nagyon sok olyan hír jelent meg, hogy vagyonmenekítés történik.
[00:38:16]Ennek voltak elég extrém.
[00:38:21]Bocsánat, csak ez a ez mi én most már lassan kapcsolok né.
[00:38:23]Ez a Mi történik a merrel.
[00:38:25]Ezen gondolkoztam, hogy úristen, mi történik a merrel?
[00:38:30]Hát vagyont menekítenek.
[00:38:30]Mondjuk a pont a Brückner Gergely a telextikében azért ezt a bécsi repülőt, ha jól emlékszem, ő volt, azért utcáfolgatta, hogy többen is szó, az nem túl valószínű.
[00:38:39]mindenesetre attól még zajlik és zajlott a választás előtt is ilyesmi.
[00:38:45]Úgyhogy először is én arra kérlek benneteket, hogy tirtelen látsunk ebben, hogy egyáltalán milyen módokon lehet ezt csinálni.
[00:38:53]Szóval, hogy hogy mi a módja annak, hogy itt vagyok, mint Nerolig Garcha, és nem akarom, hogy lenyúlják, elvegyék, zárolják, nem tudom hova vagy nem a hova, hováról majd még egy kicsit külön, de hogy utalok, repülőztetek, nem tudom, hajóztatok, mit csinálok és mennyire legális ez.
[00:39:13]Nem voltam még Nerolig Garki pénzt menekül, de vannak ötleteim.
[00:39:15]De mondjad meg.
[00:39:17]Nem, nem, nem.
[00:39:17]Csak majd a technikáját elmondja a Gábor.
[00:39:19]Nem csak azon gondolkodom, hogy én nekem szentmeggyőződésem, hogy a a nert, ez a fajta földomlásszerű győzelem, ami azért nem volt olyan, nem múlott olyan sokon, az teljesen váratlanul érte, és nem voltak erre fölkészülve.
[00:39:40]azt nagyon jól tudták volna kezelni, hogyha egy minimális vagy egy kicsit nagyobb győzelem, de nem kétharmaddal nyer a Tisza, mert attól kezdve olyan törvényi biztosítékrendszer működött volna, ami abszolút kikezdhetetlenné tette volna ezeket a struktúrákat.
[00:39:59]Itt struktúrákról beszélünk.
[00:40:01]Tehát arról beszélünk, hogy hogy ezek az utak a kvázi törvényben leszabályozott módon folytak, csak a csak a a megvalósításukba nyúltak bele mindig.
[00:40:13]És és ha ezt nem bolygatják meg, és mondjuk nem kezd a az ügyészség ténylegesen elkezdeni kutakodni, hogy miért így írták ki, volt-e valami mondjuk egy pályázatnál miért így írták ki?
[00:40:26]Volt-e valami ráhatás, hogy így kellett kiírni?
[00:40:30]És hogyha valaki ezt elkezdi elénekelni, akkor akkor ott bukta van, de bíztak abban, hogy ezt nem tudják megcsinálni, mert nem lesz kétharmad, nem tudnak törvényeket módosítani.
[00:40:38]És most ez nagyon váratlanul jött nekik, és most kapkodnak.
[00:40:47]Azt nem tudom, hogy a készpénzzrel mit kezdenek, mert ugye azért több útja módja van.
[00:40:51]Hát azért a számlapénzt azt valamilyen formában ki lehet vinni, de az ott azért a problémák ott kezdődnek, hogy először ki kell venni a cégből.
[00:41:00]És azért itt is láttunk már bakikat.
[00:41:02]Tehát amikor a Mészáros Lőrinc kiveszi úgy a cégből a pénzt, hogy nem is ő a tulajdonos és osztalékra hivatkozva ki utaltatja magának, azért ez elég izgalmas későbbi kérdéseket vet föl.
[00:41:12]És utána ugye ez a pénz elmegy a Mészáros úr számlájára, és a Mészáros úr kiutalja a nem tudom milyen számlára, majd onnan tovább tartatja a Kalmán szigetekére.
[00:41:24]És azért ezt nehéz onnan visszaszerezni.
[00:41:29]Persze ha a Mészáros úr egy cellában ücsörög és rászólnak, hogy megfelezzük az 500 évedet, hogyha ez visszajön, akkor lehet, hogy visszajön.
[00:41:40]Tehát azért vannak utak vissza, csak azért már az egy bonyolultabb dolog.
[00:41:44]És ugye van a kész pénz, ami még ennyire se nyomon követhető, bár a világ egyre inkább azért azt is szereti nyomon követni.
[00:41:52]Tehát azért az nekem is egy kicsit túlzásnak tűnik, hogy repülőszám hordják ki a készpénzt, de azért biztos, hogy vannak ilyen ötletek, mert mondok egy példát.
[00:42:02]Bizonyos nagyon sikeres vállalkozók elkezdték megszüntetni a számláikat, és az összes pénzt a a Mészáros Bankba kezdték el utalni.
[00:42:11]Hm.
[00:42:11]És ott megnőtt a olvastam valahova, hogy megnőtt a készpénzforgalom.
[00:42:14]Mi ennek a az oka?
[00:42:17]Ha most elmegy az ember és vesz egy autót, akkor a autókereskedésben ki van írva, hogy 1 millió Ft fölötti készpénzt nem fogadnak el, bármilyen értékű autót veszel, és mindent számlapénzzel kell utalnod és rendezned, ami ugye teljesen, azt gondolom természetes is, és tehát azért valahol az átláthatóságot azt azt így lehet fönntartani.
[00:42:41]Ha van egy haver bankom, ami viszont elkezdi nekem kiadni a pénzt, és és ez a készpénz, főleg ha devizában megjelenik, akkor ezt azért viszonylag könnyen tudom úgy transzferálni, akár mondjuk egy autóval, hogy elindulok, vagy vagy repülővel, hogy aztán ezt egy olyan országba be tudjam tenni a bankba, ahol nem kérnek semmiféle igazolást arról, hogy honnan van.
[00:43:06]És attól kezdve már nehéz ezt nyomon követni, mert ezt, mert azért még egyszer, ha öt számlán keresztül is vezetem, és elkezdenek számon kérni, akkor azt és ott van a pénz valahol, mert azt látjuk, akkor azt el lehet kezdeni valahogy visszagubancolni.
[00:43:23]De ha ezt fölvettem és azt mondtam, hogy végigjártam, az összes kaszinót, azt elvertem, azzal már nem nagyon lehet mit kezdeni, miközben lehet, hogy valahol csücsül.
[00:43:31]Hát ezt hívják pénzmosásnak, ugye tulajdonképpen ugye Magyar Péter azt mondta, hogy információkat kaptak arról, hogy hogy egyes számlákról óriási összegek mennek kifelé, hagyják el az országot.
[00:43:48]És ilyenkor a bank az köteles a nap felé egy bejelentést tenni, hogy pénzmosás gyanúja áll fent, és az összeget zárolhatják, de valami nevetségesen kevés időre négy napra zárolhatják.
[00:44:02]e90 naék azért egy elegendő idő arra hog problémát jelens annak aki tényleg kizetné menekíteni a vagyonát mert Adira bőven feláll a Tiszakormány, valószínűleg ez a vagyon visszaszerzési hivatal is feláll ma joguk.
[00:44:17]Hát most még semmi.
[00:44:17]Tehát nem a nem a Tiszának, a NAVnak.
[00:44:20]Hát hogyha a törvénybe van foglalva akkor van.
[00:44:22]Tehát, hogy de nincs most még nincs ugye törvénykezési jog, tehát nehéz lenne így.
[00:44:27]Na most, hogy erre utasíthatja-e Magyar Péter a NAVO?
[00:44:28]Azt nem nem gondolom, hogy egy telefonnal ez meg lehetne oldani.
[00:44:36]Hát Orbán Viktor se utasíthatná a NAV, az azért tisztázzuk.
[00:44:38]Tehát ez nem í nem így működik, csak mindenki ütíthet bárkit, csak nem biztos, hogy az lesz.
[00:44:45]Igen.
[00:44:45]Szóval egy úgy néz ki, hogy nem lesz így.
[00:44:47]Nem lesz ez a 90 napos dolog.
[00:44:50]Na most azért négy napot várni, az nem olyan megterhelő szerintem egy oligarchának arra, hogy a pénze egy magyar számláról máshova menjen.
[00:44:55]Ezt a bécsi szálat, ezt azért zárják ki sokan, mert aki pénzt szeretne eltüntetni az országból, az nem Európai Uniós országból fogja ezt valószínűleg elindítani, mert vannak közös pénzügyi szabályok az EU-val, ugyanilyen pénzmosási szabályok, nagyösszegű átutalásokra satöbbi.
[00:45:14]Én a bankba dolgoztam, akkor tud akkor úgy volt, 10 millió Ft fölötti összeget például nem lehetett befizetni a kasszába, hogy te jöttél 10 millió Fttal, hanem egy hivatalos papír kellett arról, hogy honnan származik az összeg, forrást kellett igazolni.
[00:45:30]Ez egy EU szabály egyébként, tehát mindenhol így van a pénzmosás megelőzése miatt.
[00:45:37]Milyen módszerek léteznek?
[00:45:37]csak csak egy kíváncsiságból tehát hogy de milyen mi munkáltatói igazolás nem adásvételi szerződés vagy ingatlaneladásból származik mi van ha munkabérből akkor a akkor a munka akkor kell egy igazolás erről hogy nekem az munkabérből származik hát de készpényzbe kapod a fizetésed hát nem de például mi most nem akarok itt nagyon izéket eldugva de van otthon úgy van nem fizetheted be nem tudod a forrásat igazolni tehát úgy, hogy én ezt elmondom hogy így szépen a kis béremből 10-200 Ftoként féeram A Mészáros Vinc Mészáros Vrinc is elmondhatja, hogy a munkéréből tett össze mondjuk 1 millió 1 milliárd dollárt nem fogják neki valószínűleg elhinni.
[00:46:17]Milyen milyen módszerek léteznek inkább erre?
[00:46:19]Hát sajnos látunk olyan beindult folyamatokat, például a Mészáros Lőrinchez tartozik egy olyan cég, ami környezetvédelmi és hulladék gazdálkodással foglalkozik, a az Envirotis Holding Zrt.
[00:46:33]Ühüm.
[00:46:33]Na most a magyar hang megírta, hogy a megelőző napokban 4,4 milliárd Ftot átutalt ez a Zrt.
[00:46:38]Mészáros Lőinc Status Next környezetvédelmi magántőke alapjába.
[00:46:44]Sokat beszéltünk a magántőke alapokról.
[00:46:46]Milyen remek módja annak, hogy azt azt a pénzt onnan ott így valahogy elrejtsék, vagy úgy adminisztrálják, hogy nagyon nehéz legyen utána felgöngyelíteni annak a az eredetét?
[00:46:57]De emellett arról is írtak, hogy és ez is, hogy miből lehet pénz.
[00:47:00]Ha van egy olyan cég, ahol azt feltételezzük, hogy korábban csak a a magyar pályázati rendszer nyertese volt, és innen származott a jövedelme, és azt gondolja a cég, hogy a jövőben ez már nem lesz így, akkor mit tud csinálni?
[00:47:16]Elkezdi eladni a gépeket.
[00:47:16]Ezek 100 milliós tételek.
[00:47:19]És például ez a cég a csoport vagyonelemeinek értékesítését így megkezdte, és a tatai, illetve oroszlányi cégeitől 300 millió Ft értékben szállítottak el gépeket.
[00:47:32]Azt már nehéz lesz utána valahogy így vissza bizonyítani, hogy ez a cég korábban közbeszerzéseken nyert, és akkor hol van a pénz?
[00:47:41]Gépekbe fektettük, de a gépeket már eladtuk, ott van a cash.
[00:47:43]És akkor hogy hova megy ez a pénz?
[00:47:46]Ö, arról majd esetleg a következő kérdésben tudunk beszélni, de például a magántőke alap, a cégek közötti utaztatás, az mind jó módja a pénzelrejtésnek.
[00:47:55]Ha meg CASről van szó, értéktárgyról van szó, műtárgyakról, aranyról, hát arra meg ott van ugye a fizikai utaztatás a konténer.
[00:48:06]Arra azért fölhívnám minden vezetőtisztségviselő figyelmét, aki bármilyen cégben ilyen szerepet tölt be, hogy amikor majd arra kerül a sor, hogy elszámoltatás lesz, és kiderül, hogy a a cég vagyonát egyoldalúan eljátszotta olyan ügyfeleknek, akiknek mondjuk nem lett volna erre joga, vagy egy esetleges fölszámolás elől ől kimenekítette a pénzt a teljes vagyonával felel a vezetőtisztségviselő.
[00:48:41]Tehát azért nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondanak neked, és ezt végirehajtod-e, mert két évig visszamenőleg te teljes vagyonoddal felelsz azért, amit teszel.
[00:48:53]Tehát ilyenkor, amikor elkezded eladni az eszközöket, és kiderül, hogy azokat áron elül eladtad valakinek, és ezt mondjuk a nem egy baráti felszámoló, hanem mondjuk egy kritikus felszámoló kezdi el piszkálni, akkor nagyon gyorsan a bíróság előtt kell tudni elmagyarázni, hogy miért adtam el egy 100 milliós exkavátort 5 millió Ft-ért.
[00:49:17]meg miért utaltam át egy magántőke alapnak, amikor az nem is volt tulajdonos, és kaptam tőle egy számlát, vagy egy vagy egy fizetési ígérvényt, vagy egy fizetési kérelmet.
[00:49:26]Tehát azért ezek izgalmasak, és nem mindenütt a Mészáros Lőrin síla rá, hanem egy csomó olyan ember, aki aki ebből kevésbé részesül.
[00:49:37]Tehát azért erre nagyon vigyázatok, mert ez izgi lesz.
[00:49:39]Igen, de közben tudod, hogy mi a magyar megoldás általában erre, hogy mire odaérünk, már az ő nevén gyakorlatilag nincs is semmi.
[00:49:49]Vagy arra van jogi megoldás?
[00:49:50]Hát én értem, de azért azért az sem jó, hogyha ha hónapokig vagy évekig jársz a bíróságra és utána lehetendő szabadságvesztésre ítélnek.
[00:49:58]Tehát nyilván nyilván ez nem igen, mert sikkasztottál, vagy én nem tudom mit csinál.
[00:50:03]Tehát tehát azért ezek ezek izgalmasak.
[00:50:07]Vigyázzunk.
[00:50:07]Jó, vigyázzunk ezzel.
[00:50:09]Tippek és trükkök, ner oligarchák.
[00:50:09]Nem, pont, hogy az ellenző környezete tudom, tehát hogy milyen célországokról van szó, és miért ezek a célországok?
[00:50:19]Most nyilván nem kérem, hogy az összeset, bár egyébként felsorolás szerve még azt is lehet, de hogy nyilván nem kell mindent egyesével megindokolni, de hogy hogy mi a közös metszet ezekben, és miért jók?
[00:50:29]Nyilván egy párat azért mindenki hal, tehát ha más nem Dubajt biztos, tehát hogy az Egyesült Arab Emírségek azért egy úgynevezett öbölmenti országok.
[00:50:37]Igen, így szokták őket gyűjtőnéven hívni.
[00:50:42]Ugye Dubaj, Szaudarábia, Egyesült Arab Emírségek, de akkor ott van még egyébként Szingapúr ilyen egzotikus országok, egy közös mindenképpen van bennük, hogy teljesen más pénzügyi szabályok vonatkoznak rájuk, mint az Európai Uniós pénzügyi szabályok.
[00:51:00]Tehát ott például egyáltalán nem olyan szigorú a készpénz ellenőrzés, hogyha a számlára szeretnénk betenni.
[00:51:07]egyáltalán nem olyan könny olyan szigorú a a mások a limitek, tehát eleve milliárdokkal magasabb ö összegeknél kapcsolnak be azok a jelzőlámpák, amik itt már rég bekapcsoltak volna.
[00:51:20]És hát egy nagyon fontos dolog, hogy adatokat is sokkal kevésbé adnak át annak az országnak, akik ezt kérvényezi.
[00:51:27]Egyrészt nem csak embert nem adnak ki, ha nincs megegyezés a két ország között, nincs kiadatási egyesség, másrészt adatot is adatot se adnak ki a saját pénzügyi szabályaikra hivatkozva.
[00:51:39]Mi lehet Célország?
[00:51:41]Ugye nem kell feltétlen keletre menni, ha ebben a rendszerben már azért vannak összefonódások például az USA és Magyarország között is.
[00:51:50]Tehát hogyha például azt nézzük, hogy kiutazott a Forg vezetője, sőt nagyon sok magyar vállalkozó Orbán Viktorral és tárgyaltak kint mondjuk a a republikánus üzleti körökkel, akkor a ha születtek olyan megállapodások, amiket mi nem tudunk, például az is egy alkalmas hely arra, hogy jogilag tisztán odaérkezzenek pénzek.
[00:52:15]Ezeknek a vizsgálata szintén nehéz lesz.
[00:52:19]Minden ami az EUN kívüli az egy sokkal sokkal hosszabb és sokkal nehezebb vizsgálatot követel, de összefoglalva, ahol nincs kiadatás, ahol nehéz információt kérni, ahon magasak a limitek és ahol nem kérnek semmit a befizetésre.
[00:52:31]Ezek szerintem célországok.
[00:52:35]Így van.
[00:52:35]Tehát ugye azért az ez egy meglepő állítás, de teljesen így van.
[00:52:37]Az Amerikai Egyesült Államok az abszolút ilyen egyoldalú kommunikációt folytat.
[00:52:43]Ő szeret tudni mindig mindent az ő állampolgárairól.
[00:52:48]Tehát hiszen ott adóztatási kérdés az, hogy hogy egy amerikai állampolgár mekkora jövedelemre tesz szert máshol, és ezért nagyon sok mindent meg is követel.
[00:52:59]viszont vis a visszolgáltatás az nagyon gyér és és nem hiszem, hogy hogy főleg most, de azért amúgy sem jellemző, hogy nagyon-nagyon szívesen ad ki információt mondjuk Amerikába élő magyar állampolgárról.
[00:53:18]Egyszerűen nem jön vagy nem történik meg ez az információtadás.
[00:53:22]Tehát lassan Amerika nagyobb titkokat csinál, vagy inkább mondjuk azt, hogy nagyobb adminisztrációs akadályokat gördít ezelő az adatszolgáltatás elé, mint mondjuk Svájc régebben.
[00:53:33]Tehát Svájc ma már sokkal rugalmasabban és sokkal átláthatóbban próbál működni, mert hát azért ő csak körbe van zárva az Európai Unióval, tehát amik Amerikára ez nem jellemző.
[00:53:45]Tehát tehát ott azért ez belejátszik.
[00:53:48]Igen.
[00:53:48]Én is azt gondolom, hogy hogy nagyon fontos az, hogy azért a nagyságrendek azok teljesen mások.
[00:53:55]Tehát gondoljuk el, hogy mi itt óriási pénzekről beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy 1 millió euró vagy vagy 10 millió euróval valaki szaladgál, és ez már a magyar köztudatban nagy pénznek számít, hiszen az már 10 millió euró az több milliárd Ft.
[00:54:14]Miközben az arab országokban teljesen jellemzős a Tiktokon látni, hogy bemegy egy táska pénzzel és vesz 500000 euróér egy autót, vagy én nem tudom, iszonyatosan sok készpénz ér, és kutya nem szól érte, hogy ha készpénz nem játszik nálunk.
[00:54:30]Í van.
[00:54:30]Sőt örülnek neki, mert ott ez mozgatja a gazdaság egy részét.
[00:54:32]Tehát azért ott ezek a pénzek nem olyan nagyságrendek, amik úgy alapjaiban, ahogy a Gábor mondta, megszólaltatnák a csengőt, megvonják a válukat, jöttek a kicsik játszani, tehát kábé igen.
[00:54:49]És és ennyi.
[00:54:49]úgy egészében ránézve nyilván az tök fontos, hogy nem tudjuk összeadogatni.
[00:54:53]Egyébként szerintem azt sem tudnánk összeadogatni, hogy mi az a vagyon, ami így ott van ezeknél az embereknél, ami nem is tudom ilyen szabad felhasználású, tehát már már ilyen költőpénzként gondolunk rá.
[00:55:03]Hát nagyságrendről talán tippelgetni lehetne, de szerintem nincs sok értelme.
[00:55:09]Mindenesetre az, hogy alapvetően az országból vagyonokat visznek ki, milyen hatása lehet a gazdaság egészére?
[00:55:20]van-e egyáltalán hatása, vagy csak rossz az optikája simán 16 év után ennek, mert nem ezt szeretnénk, hanem hanem nyilvánvalóan nyilvánvalóan mást, de de hogy mégis van-e valamiféle hatása a gazdaságra, és ha igen, akkor mi?
[00:55:39]Hát van, persze, hogy van.
[00:55:39]Tehát amikor a cash kiszívódik a a gazdaságból, márpedig ez cash, hiszen ezek a pénzek való vagy a számlán, vagy a trezorokban valahol ott vannak, akkor azért ez nem tesz jót a gazdaságnak.
[00:55:53]Egy ideig azért ez jelentősen hűteni fogja a gazdaságot, hiszen nem arról az fog történni, hogy elköltik itthon és beruházássá, munkabéré vagy én nem tudom mivé válik, hanem valahol messze hasznosul.
[00:56:05]Ez rövidtávon nagyon rosszat tesz, de de hát szerintem egyrészt majd meg kell mindent tenni, hogy ezt visszajöjjön, vagy amennyit csak lehet, vissza lehessen szerezni, de hosszútávon ez nagyon jót tesz, mert végre ezek a fajta tőke, fölhalmozások megszűnnek, és egy normális gazdaságban attól kezdve nem kell szégyelni azt, hogy hogy valaki gazdag lett, nem pedig összelopta a vagyonát.
[00:56:37]Ez nem hangzik szépen, amit most mondok, de lehet, hogyha mindezek a vagyonkimentések úgy történnének, hogy az államadósságunk az elmúlt 10 évben drasztikusan lecsökkent, hogy a költségvetés nincsen romon, hogy a mediánbérek jelentősen emelkedtek, lehet kevésbé lenne fájó ez a dolog, de hát a gazdaságból hiányzik ez a pénz, tehát hogyne hogyne érintené, tehát hogy ez konkrétan ezek a pénzek és ez demagóg, de nyilván be tudnának tömködni olyan lyukakat a gazdaságba, amik óriásiak.
[00:57:12]Így aztán még fájóbb a dolog.
[00:57:12]Nyilván mondjuk szerintem ez ilyen önsorsrontás, tehát nyilván, hogyha minden úgy működne idealisztikusan, amit mondtál, akkor nem biztos, hogy lennének ilyen emberek, és akkor lehet, hogy megszavazták volna a Fideszt, mert akkor valami tök jól csinál.
[00:57:26]Így van.
[00:57:26]Nyilván ezek összefüggő dolgok.
[00:57:28]Igen, igen.
[00:57:28]Csak így szépítve egy kicsit.
[00:57:28]Na, gyorsan.
[00:57:31]Hát azért ez ez önsorsrontáson gondolkoztam.
[00:57:34]Nekem 16 évemet vette ezel.
[00:57:36]Tehát inkább csak sors rontott.
[00:57:39]Mindannyian 16, tehát a más sorsát is rontotta.
[00:57:41]Tehát azért ez én most a saját sorsukra gondoltam.
[00:57:45]Saj azért az azért annyira nem sírok.
[00:57:48]Hát így nem.
[00:57:48]De akkor sírnánk, hogyha mindent nagyon jól csináltak volna.
[00:57:52]Hát akkor meg nem buktak volna meg.
[00:57:53]Igen.
[00:57:53]Hát ezért mondom.
[00:57:53]Na igen.
[00:57:55]Kérdéspercek, kérdésórák.
[00:57:55]Küldjetek még kérdéseket.
[00:57:58]Ezt mindig elmondjuk.
[00:57:58]Várjuk szeret.
[00:58:00]Egyszer majd csinálunk csak kérdés.
[00:58:01]kérdezz felek műsort is.
[00:58:01]Igen, mert egyébként így gyűlnek, de azért fogynak is, szóval nyugodtan írjátok.
[00:58:08]Persze, mert kihúzol mindig csak azt húzom ki, amire válaszoltatok.
[00:58:12]Sziasztok.
[00:58:12]Igen, ez Gábor kérdésem.
[00:58:12]Most megyek sorrendbe.
[00:58:15]Nekem olyan kérdésem lenne a válságstábhoz, hogy a titkosított energiaszerződéseknél a titkosítást feloldani, és ha kiderül, hogy nem a piacinak megfelelő esetleg túlárazott szerződést kötöttek, akkor milyen szinten kell egy ország volt kormányát elszámoltatni bíróság elé állítani?
[00:58:33]Nem vagyok jogász, de próbáltam a kérdésre úgy válaszolni, hogy előtte utánanéztem ezeknek a dolgoknak azért, és az azért rögtön kitűnik a kérdésből, hogy olyan, hogy egy kormányt elszámoltatni ilyen nem létezik.
[00:58:47]Szóval személyeket lehet elszámoltatni, illetve pozíciókat, hivatali pozíciókat lehet elszámoltatni, de olyan, hogy a a kormányt elszámoltatjuk, olyan olyan nem létezik.
[00:58:59]Na most a titkosított szerződések például az energetikai megállapodásoknak a az esetében ugye jogi eljáráshoz kötött dologról van szó.
[00:59:06]Mikor lehet jogi felelősségre vonni valakit?
[00:59:09]Akkor, hogyha hivatali visszaélést követett el, korrupció veszélye elfent, vagy hűtlen kezelés eset elfent.
[00:59:20]Vannak még más bűncselekmények, amiket ide lehet sorolni, de ezek a tipikusak ebben az esetben, ezek a legfenszíbbek most.
[00:59:25]Na most ez azért nagyon nehéz, mert az, hogy egy szerződés nem piaci áru, hanem jóval rosszabb az országra nézve, az önmagában még nem bűncselekmény.
[00:59:38]Ha tudják bizonyítani azt, hogy szándékos károkozás történt, vagy jogellenesen jutott előnyhöz valaki, akkor válik ez a dolog bűncselekménnyé.
[00:59:48]Na most, hogy ki és hogyan indíthat eljárást, még azt próbáltam itt összeszedni.
[00:59:51]Ugye van az ügyészség, akik büntetőeljárást indíthatnak, van a parlament, aki vizsgálóbizottságot állíthat fel, és valószínűleg ez fog történni.
[01:00:01]Van az állami számvevőszék, és vannak más ellenőrző szervek, és hát ott van még egyébként a nemzetközi szervezetek, tehát például az EU-s pénzek is érintettek a dologban, akkor az EU ezzel foglalkozó szervezetei is beszállhatnak ebbe a dologba.
[01:00:18]elszámoltatás az csak konkrét jogs, akkor lehetséges, ha konkrét jogsértést bizonyítanak be.
[01:00:23]Ezt nem lehet az egész kormányra, hogy a Fidesz követte el, hanem pozíciókra és és személyekre kell kell ezeket elindítani.
[01:00:35]Hosszú ideig tart.
[01:00:35]Nehéz beletenni ezeket a gyorsítófolyosókat, de nem lehetetlen.
[01:00:40]És hát gyakorlatilag ha ez elindul, akkor ezeken a lépésekön kell végigmenni.
[01:00:47]És azért előbb-utóbb el lehet érni a legfelsőbb sintig tehát Sárközi is elment és bevonult a börtönbe, mint a Tényleg Nikolás Sárköz a a francia miniszterelnök is egyszer csak ment a Rabumillal és mondta, hogy élete legrosszabb éjszakája volt az a kettő, amit bent.
[01:01:06]Hát én ennyire optimista nem vagyok, hogy odáig eljutunk, de bizonyos szintekig viszont optimista vagyok, hogy eljuthatunk.
[01:01:11]Tehát, hogy Orbán Viktort én sem látom még a várlottak padján, mert dolog, hogy mi mit gondolunk, de hogy mi bizonyítható, az egy külön dolog.
[01:01:21]De vannak vannak olyanok, akiknél szerintem ezek a típusú példáhi visszaélés bebizonyítása adott esetben könnyebb lesz.
[01:01:30]Nem szeretnék most neveket mondani.
[01:01:32]Na, szerintetek a folyamatos gazdasági növekedési kényszer nem fogja jobban tönkretenni a környezetet, az emberi életet, teret?
[01:01:42]Vagy ennek már úgy is mindegy a válasz?
[01:01:44]Igen, úgy is mindegy.
[01:01:44]Rövid, de nem akarom elviccelni a kérdést.
[01:01:50]Teljesen jogos a kérdés.
[01:01:50]És azt gondolom, ma a közgazdaságtan egyik alapkérdése az, hogy azok a gazdasági mutatók, amiket eddig használtunk, és erről is beszélgettünk már, hogy a gazdaság, hogy mérjük, hogy hogyan fejlődik a gazdaság, azokat egyre többen azt mondják, hogy elavult, hiszen azért azt látnunk kell, hogy egy zárt világban élünk, végesek az erőforrások, tehát a föld erőforrásai végesek.
[01:02:14]És egy idő után ha ezeket elkezdjük végtelenül kihasználni, akkor beleütközünk majd egy természetes falba, ami ugye összeroppanthatja az ilyen alapú gazdaságunkat, hiszen hogyha mondjuk megszűnik a mondjuk egy egyszerű példát, mondjuk nem lesz több vas, és nem tudjuk 100%-ig reciklálni a vasat, akkor egy után már nem tudunk vasból termékeket csinálni.
[01:02:36]Tehát a vasra épülő társadalmunk az össze fog onnani.
[01:02:38]Ezért is nagyon fontos az, hogy ma már vannak olyan gazdasági filozófiák, amik sokkal inkább a fönntarthatóságra, illetve az emberi jólétnek a a gazdasági kiszolgálásáról beszélnek.
[01:02:52]És ezek ma még nem fenszik, tehát nem nem így élünk, és valószínű, hogy az én életem már nem is így fog telni, de nagyon bízom benne, hogy ezek egyre egyre hogy mondjam, egyre divatosabbá válnak.
[01:03:10]Nem azért, mert mert hogy mondjam, a ezt fékevesztett fejlődést ezt meg kell zabolázni, hanem azért, mert ha nem teszik, akkor egy idő után sajnos maga a fizikai korlátok fogják megzabolázni.
[01:03:25]Tehát valószínű, hogy azt már előre lehet látni, hogy az a fajta fenntarthatatlan fejlődés, amit próbálunk diktálni, az az előbb-utóbb korlátokba fog ütközni.
[01:03:36]Márpedig azért jobb neki nem nekimenni 100-zal egy betonfalnak, hanem mondjuk előtte elkezdeni és kormányozni és megpróbálni kikerülni még akkor is, hogyha ez mondjuk a fejlődésnek a rovására fog menni.
[01:03:52]De nem vagyok optimista, ez fájdalmas lesz, és nagyon-nagyon sok áldozattal fog járni, míg eljutunk odáig, hogy mondjuk kiderül az, vagy tudomásul veszik vesszük, hogy a a klímakatasztrófa az igenis nagyon komoly gazdasági következményeket fog hozni, amit jobb lenne előre kezelni, nem pedig egy Medmax világban élni utólag.
[01:04:18]Na hát ragadt-e bennetek még valami?
[01:04:21]Mivel kapcsolatban?
[01:04:21]Ugye általában nem általában ezt mindig általában kérdezem.
[01:04:26]Ja, jó.
[01:04:26]Nem, de az lehet erre való reflexió is, meg az öttel előtte lévőre is, vagy csak egy általános gondolat a világról?
[01:04:30]Azt gondolom, ez tipikus példája volt annak, hogy hogy mennyire mennyire összetett a világunk, hogy mennyire egymásra épülnek a dolgok, és kihúzunk egy téglát, ahogy tégláról téglára bontjuk le ezt a a rendszer rendszert, és akkor lehet, hogy még másik három tégla kiesik, és bajba leszünk.
[01:04:53]Tehát tehát ez egy nagyon-nagyon bonyolult rendszer és nagyon figyeljetek oda, mert nagyon izgalmas időszak jön.
[01:05:00]borzasztóan izgalmas időszakön.
[01:05:02]Ilyet nagyon-nagyon ritkán lesz alkalmatok megélni, és remélem, hogy több 10 vagy 20 vagy 50 vagy 100 évig fogtok élni teljesen nyugodt, békés körülmények között, de ez most nem az lesz, ez most egy nagyon izgalmas, nagyon érdekes, nagyon viharos időz.
[01:05:20]Populens az mindenesetre azt tanácsoljuk, hogy mi ezt biztosan követni fogjuk, úgyhogy ti is kövessetek minket, hogy képbe legyetek, és mivel egy képbe hozunk titeket.
[01:05:30]Háhá.
[01:05:34]Oké.
[01:05:35]Hát gondol, megvártam még lereagálod.
[01:05:37]Na, ennyik voltunk mára.
[01:05:37]Nézzetek minket legközelebb is.
[01:05:39]Sziasztok.
[01:05:41]Sziasztok.
[01:05:42]Sziasztok.