Ha nem lépünk, kiszárad az ország! 🏜️🇭🇺

[00:00:05]Hallgatom.

[00:00:06]Az idei volt az évszázad legszárazabb áprilisa.

[00:00:08]3000 milliárd hiányzik az aszálykezelésből.

[00:00:13]Hívjátok össze a válságstábot.

[00:00:37]Sziasztok!

[00:00:37]Ez a Válságstáb, a Fókusstúdió gazdasági elemzőműsora, és majd vendéggel készültünk nektek, Dr.

[00:00:44]Samu Andreával, a VVF élőfolyók programnak a szakértőjével, és itt van velünk újra Pitner Gábor, közgazdász.

[00:00:49]Az első dolog, amivel a a Magyar Péter kormánya indított, ugye az első kormányülésen, az az aszály kérdése.

[00:00:59]Úgyhogy mi is ezzel fogunk ma foglalkozni, és hogy miért fontos, egy kicsit most még hátrébb lépve indítanék.

[00:01:06]Ugye ez szerintem egy elég általános állítás, hogy hogy Magyarország egy mezőgazdasági agrárország.

[00:01:14]Én arra lennék kíváncsi, hogy hogy tényleg ez egy valódi gazdasági erősségünk, vagy inkább csak egy ilyen történelmi önkép.

[00:01:20]lett mára mindez.

[00:01:23]Sziasztok!

[00:01:23]Köszöntöm én is a hallgatókat.

[00:01:25]Először is az, hogy agrárország, ugye ezt többféleképpen lehet értelmezni, tehát hogy mit jelent valójában az, hogy agrárország, ezt lehet egyfajta identitásként értelmezni, valóban gazdasági szempontból, de akár tájhasználati szempontból is.

[00:01:37]A gazdasági szempontból ma igazi agrárszágoknak elsősorban a fejlődő országok tekinthetők, hiszen Magyarországon is, bár az OECD országok átlagához képest a GDP nagyobb részét teszi ki a mezőgazdaság, de de azért ez még mindig nem akkora arányú, hogy hogy mondjuk igazi agrárországnak tekintsük magunkat.

[00:01:59]viszont én azt gondolom, hogy hogy akár történelmileg, vagy a történelemből kifolyólag is, meg abból kifolyólag, hogy azért Magyarországon a tájhasználat nagy része az mégiscsak a a mezőgazdaság foglalja el, tehát hogy elsősorban gabonatermesztésre berendezkedett szántóföldi művelést folytatunk nagyobb részt.

[00:02:22]És szerintem ilyen értelemben ugye a vidéki társadalomnak egy egészen jó része aposztrofálja magát valószínűleg, vagy köti magát ilyen identitáshoz, hogy akkor mi most agrárország vagyunk, de összességében tehát, hogy tényleg több szempontból megközelítve én azt gondolom és főleg gazdaságilag azt gondolom, hogy hogy nem nem tehát a klasszikus értelemben nem vagyunk agrárország.

[00:02:44]Hát először is köszönjük szépen tényleg, hogy itt vagy.

[00:02:47]Meg tök jó, hogy tudunk erről beszélni, mert ugye nem véletlen, hogy az újonnan megalakult kormánynak is így az első legfontosabb intézkedés csomagjában ott szerepel ez a az aszálykezelési kérdés.

[00:02:58]Ugye Magyar Péter ki is adta a megfelelő minisztériumnak, hogy dolgozzanak ki egy cselekvési tervet.

[00:03:02]Ez azért jól mutatja, hogy komoly probléma van amiben lépni kell.

[00:03:06]Ez az agrár ország kérdés szerintem egyébként a magyar néplélekkel valahol így találkozik, hogyha visszatekintünk a múltba, ami teljesen érthetően abból fakad, hogy ugye a magyar termőföldnek a jó minősége, a napsütéses órák száma itt a a Kárpátmedencében ez mindig ilyen nagy büszkeség a a magyaroknak, illetve hát azért ugye ott a szocializmus idején kialakult erőszakos iparosítás előtt valóban nagyobb volt a szerepe a a a gazdaságban a a mezőgazdaságnak, de azért, hogy a realitásoknál maradjunk, amit így tök jól felvezettél, hogyha számokat nézünk, ugye a magyar GDP-nek jelenleg olyan 3-4% közötti részét teszi ki az agrárium, ami hát igen elenyésző, hogyha összehasonlítjuk egyébként más nagyobb egységekkel ebben a szeretben, hát a az ipar azért 20%, és ahhoz képest a három-né 4%-os mezőgazdaság nagyon kicsi.

[00:04:10]Ugye most a gazdasági növekedésünk az első negyed évben az olyan 1,7%-os és hát ennek is legnagyobb részét a szolgáltatások adják.

[00:04:20]Kiegyensúlyozott a a magyar gazdaságban a az agrár szektornak a a szerepe, de nem nevezném számot tevőnek, sajnos vagy nem sajnos.

[00:04:32]egyébként valóban, hogyha nemzetközi kitekintést nézünk, akkor azok az országok, ahol ugye az iparosodás még nem ment olyan szinten végbe, mint itt Európa közepén, ott ott sokkal erősebbek az agrár az agrár kilátások.

[00:04:42]Keletebbre megyünk és Ukrajnát Ukrajnáról beszélünk, és itt a magyar gabonát hoztuk fel.

[00:04:49]Ugye a gabona exportunk Ukrajnához képest azt hiszem jelentősen eltörpül.

[00:04:55]Szóval, hogy de mehetnénk egyébként még keletebbre.

[00:05:00]Fehérroszország, Oroszország óriási nagy agrár exportőrök.

[00:05:03]Ehhez képest Magyarország nagyon kicsi szereplő ezen a piacon.

[00:05:07]Szóval ebből van egy történelmi önkép.

[00:05:10]Én is azt hiszem, a Pinke Zsolt kiváló kutatásaiból megtudhatjuk, hogyha utána nézünk, hogy valójában ugy ez a kérdés már át fog egy kicsit vezetni az aszályhoz, hogy minden mellett ugye a legnagyobb tájhasználó tényleg a a mezőgazdaság, és hogy hogy miért probléma az, hogy gyakorlatilag egy ilyen gabonatermelő búzabánya vagyunk, ugye ezt szokták mostanában mondani népszerűen, hogy hogy hogy tényleg arra használjuk a földeket, még azokat is, amelyek nem erre valók, hogy hogy azt az öt-héle gabonát megtermeljük, mondjuk exportra.

[00:05:46]És mindemellett ugye szükség lett volna, sőt lett volna lehetőségünk legalább háromszor a 19.

[00:05:51]századi polgárosodás a szocializmus és a rendszerváltozás után, hogy egy kicsit változtassunk, mert ugye azt szokták felhozni igen nagy problémának, hogy a magyar mezőgazdaság egyszerűen nem termel hozzáadott értéket, tehát hogy csak nyersanyagot exportálunk, nyersanyagot termelünk és és hogy igazából így nem nagyon tudtunk versenyben maradni pont a nagyobb gabona exportőrökkel, mint amit említettél, akár Ukrajna is, de a más is.

[00:06:15]és hogy ez nem csak ennek nem tett jót, tehát hogy egyszerűen lemaradtunk ebben a versenyben, hanem igazából a klímaváltozással együttjáró tájszerkezetromlás, meg ahogy használjuk ezt a ezt a tájat, most már itt említetted a napsütéses órák számát, és így magamban egy kicsit mosolyogtam, mert ugye ez van így belénk kövesedve, hogy hú, jó idő van, akkor ez azt jelenti, hogy süt a nap ezerrel, és hogy viszont most már ugye ez egyre kevésbé kellemes, hogyha úgy tetszik, és hogy és hogy így az agrárium ehhez sem igazán alkalmazkodott per pillanat, tehát hogy ez nagyon szépen átvezet ahhoz, hogy hogy egyik oldalról hogyan hogyan jutottunk el ehhez a nagyon súlyoszályproblémához, ahol most tartunk.

[00:06:58]A hozzáadott érték alatt egyébként ott mit lehet mit értesz a a gabonatermesztésben?

[00:07:02]Itt ilyen technológiai kérdésekben maradtunk le, tehát hogy a aratásvetés export technológiája, vagy mi mi lehetett hozzáadott érték?

[00:07:12]Nem, igazából én arra gondolok, nem elsősor, illetve gondolok technológiára is, de nem a megtermelésnek a technológiájára elsősorban, hanem hanem inkább arra, hogy mondjuk abból a a gabonából azok abból állítsunk elő valamilyen terméket, ami mondjuk valamilyen ilyen prémiumabb termék, mondjuk olaj például, most csak erre gondolok, és hogy ebből ugye lehetne egy csomó példát felhozni, de a legjobb példa erre azt hiszem a a tavalyi évnek a tejválsága, tudom, hogy most nem gabona, de az is talán ide tartozik, hogy hogy ugye nagyon sok termelő csak tejet állít elő, ahelyett, hogy hogy segítenénk, vagy meglenne nekik is az a tudásuk ahhoz, hogy előállítsanak valamilyen termékeket.

[00:07:52]Igen.

[00:07:52]És hogy ezeket azt a gabonából ugyan lehet vezetni.

[00:07:55]Így van.

[00:07:55]Igen.

[00:07:55]És hogy például Lengyelországot szokták felhozni erre, mint egy kiváló példa, akik ezt meg tudták ugrani, és hogy ők most igazán sikeresek a mezőgazdasági termelésben.

[00:08:06]És miől nagyon távol vagyunk egyébként?

[00:08:08]Hát most nagyon komoly változásokat kellene foganatosítanunk, de nem csak emiatt, hanem hanem épp a a szóban forgó aszáj miatt is.

[00:08:16]Úgyhogy igen, úgyhogy egy komplex kérdés, tehát de de és igazából nagyon sok ágazattól kíván hát nem is azt mondanám, hogy áldozatot, hanem hanem egyfajta nyitottságot arra, hogy most már aztán kezdjük el csinálni, hogyha nem tettük meg 10 éve, akkor tegyük meg most és minél gyorsabban.

[00:08:31]Nem csak most, eleve sokat hallottunk az elmúlt években Magyarországon az asztálys.

[00:08:38]Egyre egyre súlyosabbak ezek a helyzetek.

[00:08:41]Nekem mindig a tehát van egy példa, ami eszembe jut, ahol szerintem ez nagyon előkerült, amikor a ezt például neked is mondtam telefon, hogy az M1-en volt ez a porfúvásos baleset.

[00:08:51]Igen.

[00:08:51]És akkor akkor nagyon bekerült szerintem a köztudatb meg a a médiába, hogy ebbe bizonybizony velejátszott a az aszály kérdése is, hogy egy ilyen óriási tömegkarambó volt egyszerűen annyi port fújt az útra a a szél, hogy nem láttak a a vezetők.

[00:09:05]Tehát, hogy mi a helyzet jelenleg, és hogy mennyire érkeztünk fordulóponthoz alapvetően ebben a kérdésben, mennyire vagyunk meg akár megkésve.

[00:09:14]Bocs, csak mondtad gyorsan csak két dolgot, amit én it is itt a felkészülés alatt olvastam, és aztán át is adom a szót, hogy hét balatonnyi mennyiségű víz tűnt el a magyar talajból.

[00:09:23]Nekem ez ütötte meg a szememet így elsőre.

[00:09:25]A másik pedig az, hogy 1901 óta ez volt a legszárazabb április az idei, a 2026-os.

[00:09:29]Ezek az elég félelmetes adatok.

[00:09:33]Így a nagyközönségnek meg mindenkinek mondjuk 2022-ben tűnt föl először, hogy baj van.

[00:09:38]Tehát, hogy de ez nem 2022-ben kezdődött, ugye nyilvánvalóan, hanem már a 2000-es évektől is legalább a fele aszályos év volt, tehát hogy nagyon sok aszályos évet tartanak számon, és valahogy ez a kumulált szárazság, valahogy ez adódott össze egészen annyira, hogy 2022-ben már a úgy a bőrünkön éreztük ezt, hogy hogy akár már ugye termésieseket is okozott, már ugye az előbb a mezőgazdaságról beszéltünk, hogy ott a kukorica nagyot bukott abban az évben, tehát Legalább 60%-os volt a termésiesés, és már ugye jelentős szemmel látható GDP veszteséggel is járt.

[00:10:13]Szóval, hogy ez egy hosszabb folyamatnak az eredménye és ugye ehhez hozzájárulnak globális folyamatok is.

[00:10:20]Tehát ugye egyrészt ugye hogyha beszélünk ugye a klímaváltozásról, akkor ugye nem lehet elmenni nyilván ugye a globális széndioxid kibocsátás mellett, ugye, ami az egyik részét alkotja, tehát hogy ez hogyan befolyásolja a légköri folyamatokat.

[00:10:35]A másik pedig az, hogy hogy mi mit csinálunk a ebben az országban most ebben az esetben, vagy ebben a régióban, vagy akár a kontinensen is.

[00:10:42]Elég hasonló folyamatok zajlottak és zajlanak le egyébként szinte a világon mindenhol és és igazából a ugye szokták azt mondani, hogy a klímaváltozás az egy vízgazdálkodási krízis.

[00:10:56]É iss így van, mert ugye ebben mutatkozik meg igazán, hogy hogy akkor a víznek az eloszlása például ugye hogyan alakul.

[00:11:03]Ugye a klímaváltozás alapvetően ugye ez szerintem sokszor elhangzik, hogy nem feltétlenül azzal jár, hogy csökkennek majd a csapadékösszegek akár itt a a Kárpátmedencében is, hanem igazából az lesz a kérdés, hogy hogy hol lesz az a csapadék, mikor esik le, és hogy amikor leesik, akkor képes-e mondjuk azt a a talaj befogadni.

[00:11:23]Tehát alapvetően ami még ide hozzátartozik ugye, hogy hogy a az úgynevezett 19.

[00:11:29]század végi vízrendezések meg 20.

[00:11:32]század eleji, azok ugye hatalmas nagy hatást gyakoroltak végülis erre a tájra.

[00:11:39]Tehát ugye a Magyarország ugye klímazonálisan egy olyan ország, hogy itt eleve kevesebb csapadék hullott le, mint amennyi elpárolgott.

[00:11:45]Tehát, hogy egyfelől ugye ma Magyarország 1,7 fokos melegedésnél tart.

[00:11:50]És ugye az, hogy melegebb a levegő, az ugye rögtön azt eredménye, hogy ez a párolgás ez ez mindjárt magasabb lesz, és ugye ez is szárító hatással van a talajra.

[00:12:00]Viszont régen amíg ugye ezek a folyószabályozások nem voltak, addig a folyók ezt némileg pótolni tudták.

[00:12:06]Tehát azzal, hogy elsősorban ugye tavasszal jöttek az árvizek, és ugye szétterültek a az akkoriban még igen széles ártereken, ez ez tudta tölteni a talajvizeket, meg ugye a a talajvízkészleteket is, tehát hogy az ami a a felszín alatt van.

[00:12:23]És ugye ez volt az egyik olyan dolog, ami ami miatt most ott tartunk, ahol tartunk, hogy a folyókat ugye jobbára kiegyenesítették, levágták ugye a kanyarulatokat és ugye töltéseket emeltek a folyók mellé és ugye ezáltal a folyókat a korábbi komplex vízrendszer helyett egy ilyen kvázi csatornába kényszerítették és ezt hívják ugye ilyen vízelvezető vízrendezésnek és ugye mindemellett még megépítettek egy csomó belvíz csatornát, mert ugye hogyha az ártereket a szántóföldi művelésre akarták használni, akkor el kellett érni, hogy a az úgynevezett belvizek azok sem maradjanak ott.

[00:13:02]Így épült meg ez a 48000 km hosszúságú csatornahálózat Magyarországon, ami ez az egész csomag így elérte azt, hogy gyakorlatilag a felszínen kiszárítottuk szépen lassan az országot.

[00:13:14]Mindemellett ugye, hogy a felszínről elvezettük a vizeket, emellett pedig a felszín alatti vizeket kezdtük el túlhasználni.

[00:13:22]Tehát, hogy most én olyan számokat is hallottam, hogy hogy a ez ilyen féligmeddig illegális vagy illegális használatú furt kutak, azok azokból gyakorlatilag több 100z van az országban.

[00:13:36]És ugye fogalmunk sincs, hogy hogy ők mennyi vízkivételt tesznek meg, de a de azt látjuk, hogy a talajvízszint az mennyivel csökken jelenleg.

[00:13:46]És és ugye például ugye homokhátságon nagyon sok helyen vagy sok termelő akár már fel is hagyott a termeléssel, mert egyszerűen a növények, főleg azok, amiket eddig termesztettünk, azok nem is érik már el a talajvízszintet, ugye a gyökerükkel, tehát hogy így képtelenek hm nem nem tudnak működni úgymond.

[00:14:02]És ugye ez nagyon sok helyen probléma, hogy hogy gyakorlatilag ami a folyókon érkezik víz, az is kimegy az országból, de most már a folyók, mivel eddig ugye az energiájukat a kanyargásra és a hordalékszállításra használták, most arra használják, hogy mélyítsék a medrőket, és ezzel még el is szívják a a talajvizet.

[00:14:22]Tehát, hogy ez egy ez egy ez egy olyan komplex probléma, ami ugye egyrészt áll a felszín alatti vizek problémájából, amit ugye nem is látunk, tehát nem is olyan könnyű elképzelni, hogy ott mi történik.

[00:14:31]Ugye ezeket általában azt csinálják, hogy talajvízkutak vannak, mérik, hogy ott milyenek a vízszintek, és akkor valamilyen modellezést próbálnak csinálni.

[00:14:40]Ugye ehhez szükséges még az alapkőzetről valamilyen információ, hogy hogy ott annak milyen a porozitása, hogyan engedi át ezeket a vizeket.

[00:14:45]És akkor ezeket a vízáromlásokat próbálják meg modellezni, hogy ott mi történik.

[00:14:50]És ugye ehhez jönnek hozzá, ehhez jön hozzá ez a felszíni vízrendezés, meg még a légköri folyamatok is.

[00:14:56]És és hogy ezért rettenetesen komplex ez a probléma, mert mert ugye ezekkel a dolgokkal nagyon sokféle ágazat foglalkozik, ugye a saját berkein belül.

[00:15:07]És most ugye odáig jutottunk, hogy hogy most már ugye egyre inkább arra van szükség, hogy ezt az összes tudást összetegyük, mert olyan komplex cselekvési terv kidolgozására van szükség tegnap, ugye, amivel tényleg el tudunk indulni most azonnal a a afelé, hogy hogy változtassunk ezen a a tájhasználaton.

[00:15:28]Tehát, hogy hogy ugye alapvetően nem várhatjuk azt, hogy csak a vízügy oldja meg ezt az egészet, mert nem tudja.

[00:15:34]Tehát, hogy amik az ők vagyonkezelésükben vannak, tehát mondjuk a csatornahálózatok meg a a folyók például, tehát azon belül ők tettek, vagy tesznek, vagy elkezdtek tenni lépéseket, de ehhez kevés ehhez már kevés, tehát hogy nagyságrendekkel kevesebb vizet tudnak visszatartani mondjuk a csatornákban, mint amennyi a felszín alól hiányzik a sok balatonnyi víz.

[00:15:54]Így ugye ebben mindenképp be kell haszn szállnia a a mezőgazdaságnak is, hogy ezt ezt valahogy meg lehessen oldani.

[00:16:02]Amikor ezek a folyó elterelések és töltésépítések voltak, akkor egyébként hogy így azért nem látták ezt előre, mert még a klímaváltozásnak a hatásaival egyáltalán nem számoltak.

[00:16:10]Ezért tűnt jó ötletnek.

[00:16:12]részben nem számoltak vele.

[00:16:12]Ö részben ö ugye akkoriban nagyon nagy igény volt ugye európai szinten a a gabonára, tehát hogy mindenképpen át akartak állni a gabona exportra.

[00:16:23]Akkor is voltak már, akik látták de nem hallgattak rájuk.

[00:16:28]Tehát, hogy ez mindig úgy van, hogy a legelején a mondjuk úgy, hogy van a az a kisebbség, aki aki már sejt valamit, és viszont a többség ugye még úgy van vele, hogy ez jó lesz így.

[00:16:37]De de a van még egy dolog egyébként, amit ami talán kevésbé van a köztudatban, hogy a klímának van egyfajta ilyen ciklikussága.

[00:16:47]Tehát egyébként is vannak csapadékosabb és tehát hogy amikor nem az emberi kibocsátásokról meg széndioxid mennyiségekről beszélünk, hanem van egy olyan fajta ciklikusság, hogy vannak csapadékosabb és és szárazabb időszakok.

[00:17:01]És akkoriban pont ez a 19.

[00:17:01]század idején pont egy csapadékosabb időszak volt, tehát hogy valószínűleg ők ugye akkoriban azért még jóval kevesebb adattal rendelkeztek, nem voltak olyanok az előrejelzések, tehát hogy az biztos, hogy volt egy csomó dolog, amiről nem tudtak.

[00:17:18]Ráadásul csapadékosabb időszak volt, tehát hogy akkoriban valóban tűnhetett úgy, hogy ez mindig így lesz, és most már ez sose fog megváltozni, csak ugye akkor még nem látták, hogy mi jön.

[00:17:29]Tehát, hogy ez még így szerintem ilyen értelemben rendben van, de de most azért már szerintem egy egy az egy fél fél évszázaddal már látjuk, hogy hogy mifelé haladunk, és hogy ahhoz képest még mindig nagyon lassan mozdulunk a a megoldások irányában.

[00:17:44]Ezt akartam kérdezni, hogy nem nem tudom, hogy ez mennyit tesz idézőjelbe hozzá, vagy inkább úgy mondom, hogy veszel ebből a helyzetből, hogy mondjuk egy valagaksi gyárat ide telepítetünk, amiről most nem is kell nem is az kell a működéset mutass be, csak egyszerűen ugye mindenhol lehet hallani, hogy ezek milyen szinten vízigényesek.

[00:18:01]És ez mennyire rontott az elmúlt években egyébként az alaphelyzeten, vagy ez csak egy kis százalék-át teszik, és túlhypoljuk ezt a kérdést?

[00:18:10]Igazából az biztos, hogy hogy önmagában ugye az ipari vízkivételek az egy nagyon fontos szelete szintén ennek a ennek az egész vízgazdálkodási kérdésnek.

[00:18:20]Ugye hogyha elindulunk mondjuk akár csak Pakstól, ahogy ahol már ugye most probléma a kis vízszintek miatti hűtővíznek a mennyisége meg a hőmérséklete is, tehát ugye ez most már ugye minden évben ott van az asztalon, hogy hogy ezzel is kell kezdeni kell valamit.

[00:18:37]És ugye egyéb, nyilván egyéb ipari területek is olyanok, hogy részben ugye az sem biztos, ez az ő számukra is egyfajta kitettség és sérülékenység.

[00:18:44]Nem véletlen vannak már olyan térképek ugye a a azoknak a vállalatoknak a számára, akik vízigényes beruházásokat kívánnak foganatosítani, hogy nézzék meg ezt a térképet, mert jelenleg ugye nem mindenhol biztosított az, hogy stabilan lesz elegendő mennyiségű víz a működéshez.

[00:19:02]És ilyen értelemben az akkumulátorgyárak is problémásak.

[00:19:05]Én azt hiszem, vagy azt gondolom, hogy sok helyen ezeket felül is fogják vizsgálni.

[00:19:12]Lehet, hogy elsősorban ugye itt most vízminőségi szempontból legelőször, és de én aztán azt gondolom, hogy sorra fognak kerülni a a vízkivételek is, tehát hogy megvizsgálják azt, hogy akkor akkor honnan mennyit fognak kivenni, mikor fognak kivenni.

[00:19:25]De de én azt gondolom, hogy hogyha hosszabb távon ugye nem sikerül változtatnunk ugye a vízgazdálkodáson, akkor az ipar az az eléggé kitett lesz ennek.

[00:19:36]Ez most inkább kicsit részben hozzászól, és majd Andrea egészíti ki.

[00:19:38]Tehát ugye úgy szólt a kérdés, hogy lehet-e az oszály a következő évék egyik legnagyobb gazdasági kockázata Magyarország számára, és hogy milyen ágazatokra van ez hatással, mekkorák már most adott esetben a veszteségek.

[00:19:52]Igen.

[00:19:52]És mennyire lesz med megszerű a jövőnk akár ilyen infláció szempontból, mert azt megtanultuk meg a nézőink is most már, hogy ugye olyan nincs, hogy egy valami inflálódik, tehát hogy minden mindennel összefügg és hatással van egymásra.

[00:20:07]Igen.

[00:20:07]Hát a gazdaságban ezek nagyon erősen összekapcsolódó dolgok.

[00:20:08]Ugye azt bár megbeszéltük az előbb, hogy a teljes növekedésnek apró szeletét teszi ki, de az ilyen átgyűrző hatásokon keresztül viszont az egész gazdaságra hatással van a a mezőgazdaság, annak ellenére, hogy 3% a teljes súlya.

[00:20:24]És valóban azt már lehet látni, hogy az élelmiszerinfláció az a pont, ahol a lakosság leginkább találkozik ennek a a káraival.

[00:20:34]Most gondoljunk bele, hogy azokb a továbbgyűröző hatásokba, hogyha egy termelő ugye árat kénytelen emelni, mert a termésel nem lett megfelelő, mennyiségű vagy minőségű, akkor akkor onnantól kezdve az ő átvevője milyen árakkal kalkulál majd, akkor van egy logisztikai része a dolognak, tehát hogy azt az árút el kell juttatni ugyanazért a pénzért A-ból B-be, de közben a termelői oldalon a költségek megnövekedtek, vagy a bevételek csökkentek.

[00:21:06]És akkor itt van egy egy export kérdés is ugye, hogy hogy ebben a magyar képességek hogy fognak majd versenyezni, hogyha egyáltalán nincsen termés.

[00:21:15]És itt olvastam egy érdekes adatot egyébként, hogy nagyon sok mezőgazdasmégi termék esetében, de majd mindjárt belemegyünk úgyis a megoldásokba.

[00:21:26]És hát szeretnék majd erről beszélni, hogy tulajdonképpen két héten múlik minden ebbe nagyon sok zöldség esetében, vagy nagyon sok termény esetében.

[00:21:36]Két hete van a kukoricának, a kapásnövények közül ugye a kukorica nagyon megszenvedi ezt a dolgot, de a a napraforgónál is másfél hét van, amikor ezzel ezzel így lehet haladni.

[00:21:49]gazdasági hatásairól egyébként mondom az élelmiszerinfláción keresztül kell szerintem megvizsgálni ezt a kérdést leginkább ugye láttuk azt hogy hogy nem is kell ahhoz feltétlenül súlyos időjárási körülmény, hogy el tudjon szállni az élelmiszerincia, mert a egyrészt van egy geopolitikai helyzet, amiben nagyon érzékeny most ez a a piac.

[00:22:12]Tehát hatnak rá a logisztikán keresztül például olaj olajárváltozások.

[00:22:14]Na most hogyha ezek még párosulnak azzal, hogy egy nagyon aszályos időszakban mondjuk a termény nagy része elvész, akkor az jelentős elrobbanást idézhet elő.

[00:22:26]Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter.

[00:22:29]Ezt hadd szúrjam be, hogy te mit szóltál, hogy ez lett a neve.

[00:22:31]Ugye ezt elmondta Gajdos László, hogy hogyó után.

[00:22:35]És szerintem ez sokaknak a szívét megdobogtatta.

[00:22:38]Nagyon örültem neki, tehát hogy nyilván szerintem az emberek többsége rajong getenboróért, de legalábbis látta néhány filmjét, minimum egy-kettőt, vagy így gyerekkorából emlékszik, és és hogy igazán szerintem nagyon tiszteletre méltó, hogy már 100 még 100 évesen is filmet forgat, és hogy még mindig tényleg 90 fölött is bőven van szellemi és fizika fizikai energiája arra, hogy hogy még mindig felszólaljon a környezet védelmében.

[00:23:04]és hogy én ezt nagyra becsülöm, tehát hogy ilyen értelemben őt példaképnek választani szerintem egy egy jó dolog.

[00:23:11]Hát ez biztos, hogy nagyon nagyon szép az üzenet és szerintem többen örültünk neki.

[00:23:15]Na, tehát hogy cselekvési tervre kérte föl Magyar Péter Gajdos Lászlót és ugye először is vízügyi koordinációs központ felállítását tervezi.

[00:23:27]Ez ugye az első kormányülésen kiderült, illetve az uniós KEHOP programból 257 milliárd Ftnyi vízügyi fejlesztést indítaná el.

[00:23:35]Külön megdobogtatja a szívem, hogy szakmai szervezetek bevonásával.

[00:23:39]Mik lennének szerintetek a a legsürgetőbb kérdések?

[00:23:47]Mert ugye vízmegtartásról már érintőlegesen beszéltünk, de nyilván itt itt szerintem érdemesebb erre kitérni.

[00:23:54]Milyen, tehát, hogy mire elég ez a 257 milliárd Ft, és egyáltalán tehát, hogy hogy mik a legfontosabb pontok, mert én ahogy érzékelem, azért itt nagyrészt a vízmegtartás kérdése az, ahonnan el kéne indulni.

[00:24:06]És elég-e ez a 257, tehát mire elég?

[00:24:09]És mi mi a további Ühüm.

[00:24:11]vonzata?

[00:24:11]Az MTA-nak volt most egy rendezvénye a napokban, és ott elhangzott, hogy a tavalyi államháztartáshi hiány felét kellene ahhoz rákölteni, hogy hogy helyre hozzuk, ami azt jelenti, hogy ez egy ilyen 3000 milliárd körüli összeg, és hogy mondjuk úgy, hogyha ekkor azt azt hiszem az hangzott el, hogy ha ekkor az államháztartás hiányy, és annak csak a felét kell rákölteni nagyjából, az nem is olyan sok relatíve nyilván, de de azért a 250 milliárd a 3000 milliárdhoz képest erre erre akartam célozni.

[00:24:41]Igen, hogy tehát hogy ez arra azt mondanám, hogy indulásnak jó, tehát hogy így beindítsuk a dolgokat, de hogy de hogy azért erre még kell szánni, és hogy hogy így bevezetésnek egy kicsit, tehát hogy én azt hiszem, hogy hogy ez talán azért is nem oldódott még meg, mert ugye a ez az egész vízgazdálkodás is egy olyan dolog, vagy egy olyan stratégiai tervezést és megvalósítást igényel, ami ugye a kormányzati ciklusokon túlnyúló dolog, és hogy emiatt nem egy hálás felteszem egy politikusnak ebbe energiákat fordítani, mert nem lesz holnapra csodamegoldás, pláne ugye az egész régióban, ami annyira eltérő adottságokkal rendelkezik, és és hogy ugye most már muszáj eljutni oda, hogy hogy legyen ez tényleg egy mondjuk egy kormányzástól független cél, egy nemzeti minimum, hogy a vízgazdálkodást alakítsuk végre a a klímaváltozásthoz úgy, hogy képes legyen ellenállni és csökkenteni azokat a hatásokat, amik most érik a az egész rendszert.

[00:25:40]És akkor most bocsánat, de még egy egy gyors egy kér mielőtt még elmennénk tételesen, csak így annyit hadd szúrjak be, hogy hogy az elmúlt 16 évben ilyen látszatintézkedéseken túl, amik én ahogy olvasgattam, egy részük még talán rontott is a helyzeten, tehát hogy történt bármi érdemi, vagy teljesen a nulláról indulunk lényegében?

[00:26:01]történtek dolgok egyébként.

[00:26:01]Ö nem elég, ami történt, de hogy elindultak kezdeményezések, de ugye ami a legfőbb rákfenéje volt szerintem az elmúlt évtizednek, az az, hogy hogy tényleg nem volt egy prioritás, hogy ezt kezeljék, és ennek megfelelően nem volt egy olyan intézmény, aki aki erősen koordinálta volna a szakmai szervezetek bevonásával ezt az egész kérdést.

[00:26:28]És ilyen értelemben dolgoztunk már megoldásokon mi is, mások is, kutatók is, de hogy részben ugye hiába próbáltunk meg mi együttműködéseket kialakítani és jobbnál jobb stratégiákat gyártani, meg jobbnál jobb mintaterületeket, hogyha utána ugye ezt az állami akarattal nem tudtuk összehangolni, tehát hogy nem volt egy erős állami akarat, ami ami ezt így irányította és véghez vitte volna.

[00:26:50]De ugye a jó hír az az egyrészt, hogy hogy rendelkezünk már olyan tervekkel, amik amikből ki lehet indulni, és amik amiket, hogyha összerakunk, szerintem egy elég jó stratégia és cselekvési terv állítható össze.

[00:27:04]másrészt, ami szintén hát nem is tudom, mindegy, nevezzük egy jelenségnek.

[00:27:11]Tehát az történt ugye, hogy mivel semmi sem történt, ugye így nagyon sok ember rájött arra, hogy hogy nem várhatja az államtól, hogy valami történjen, és ebből nőtt ki a vízőrző mozgalom például, és hogy én ezt nem gondolom egy rossz dolognak olyan értelemben, hogy hogy kinőtt belőle egyfajta társadalmi felelősségvállalás, hogy végre nem az államtól várok mindent, hogy hogy adja a sült galambot a számban, hanem hanem ezek létrejöttek, ezek a civil mozgalmak, és ők elkezdtek saját hatáskörön belül dolgokat tenni.

[00:27:44]is odvezet az első korányülés, hogy megnézzék a a munkáját ugye ezeknek a vízőrszőknek.

[00:27:49]Szerintem ez is egy egy jó gesztus, és hogy hogy elég sok ilyen mondjuk nevezzük gerilla akciónak történt, tehát hogy ezek apró dolgok, amiről azt azt mondhatnánk, hogy oké, még országszinten vagy pláne globális szinten nem ér semmit, de lokális szinten nagyon is sokat javítanak ezek az apró pici beruházások, és és nekünk is, meg a nemzeti parkoknak is, de még a a vízügynek is vannak már olyan projektjeit, amiben vannak mintaterületek, amire konkrét modellezés, tervezés történt például, hogy ott, hogyha ha holnap bekopogna valaki, hogy akkor most nem tudom holnap el kéne kezdeni valamit megvalósítani, akkor lehet, hogy azt mondanám, hogy olyanok is vannak, amit holnap el lehetne kezdeni, meg olyanok is, amire még szükségünk lenne mondjuk még egy-két hónapra, hogy hogy kész legyenek az engedélyes tervek, de el lehetne vele indulni.

[00:28:39]Például ugye a Tisza völgyre ugye már nagyon régóta a koncsos professzorék a műegyetemről készítettek ugye olyan terveket, hogy melyek azok a mé mélyárterek, ahova ki lehet engedni a a vizet, tehát hogy ahova ma már most is ki lehetne enged engedni.

[00:28:58]És ehhez ráadásul igyekeztünk olyan terveket is kidolgozni, hogy a tájhasználatot hogyan kéne változtatni.

[00:29:04]Tehát hogyha mondjuk, hogyha meg akarjuk tartani a szántóföldi művelést, akkor milyen kultúrákat kéne ahhoz használnunk, hogy ezt lehessen?

[00:29:09]Tehát, hogy ugye beszéltünk már itt a kukoricáról sok szó esett, tehát a az ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet készített nekünk egy tanulmányt nem olyan régen, hogy akkor mit lehetne termeszteni ezeken a helyeken, ami tűrné a víz időszakos jelenlétét, tehát hogyan hogyan tudnánk alkalmazkodni a víz jelenlétéhez.

[00:29:25]És ugye az jött ki például, hogy hogy ugye az őszi vetések, hogyha számolunk a tavaszi áradásokkal, akkor mondjuk az őszi vetések azok azok nem működnének, de mondjuk működnének olyan késői, vetésű akár ilyen hibrid rövid rövidtenyészidejű kukoricafajták, amik amiket el lehet vetni még akkor is és még úgy is lehet aratni.

[00:29:44]vagy a kölest emelték ki például, hogy az is, az is egy nagy potenciálú növény, és hogy van több ilyen is egyébként.

[00:29:51]A lényeg az, hogy ne nem szabad állandóan ugyanahoz az öt-h gabonafajtához ragaszkodni.

[00:29:57]Sőt, a ciroknak is ugye egyre megnő a szerepe, tehát hogy van van ilyen is.

[00:30:01]Szóval, hogy ezek is ezek is előrehaladott állapotban vannak.

[00:30:06]Aztán készítettünk már olyan tanulmányokat is, ami például ugye a homokhátsági mintaterületeken célzott vízpótlással, hogy hogyan lehetne regenerálni azokat a területeket.

[00:30:17]Ugye egyrészt a talajvízszintet egy kicsit emelni, másrészt pedig segíteni azoknak a kicsi vizes élőhelyeknek, amik ezektől a felszín alatti áramlástól függenek.

[00:30:27]Tehát, hogy a jelenlétük vagy a fennállásuk ugye rengeteg ilyen szikes meg lápos élőhely tűnt el például ugye a Duna mentén is és az elmúlt mit tudom én 50- 100 évben, de ilyen 1000 fölötti, tehát hogy így tényleg nagyon sok és ugye ilyen értelemben nagyon sokat vesztünk, sokféle fajt vesztünk ugye, akik ezekhez kötődnek.

[00:30:47]Tehát, hogy hogy ezt is az MTA rendezvényen hallottam, ott volt egy kis tavas ö kutató, és ő így elmondta, igaz, hogy ő a városi tavakkal foglalkozott, de hogy mennyi faj kötődik akár csak egy pár négyzetméteres kis tóhoz is.

[00:30:59]Tehát, hogy ezek borzasztó fontos ilyen refúgiumok vagy ilyen menekülési területek ezeknek a a fajoknak.

[00:31:05]Ö, és ugye a vízügy is készül ugye a maga módján egyelőre a saját hatáskörében ugye azzal, hogy hogy ők is változtattak már a csatornák üzemrendjén, tehát nincsen már vagy legalábbis nem alkalmazz nem alkalmazzák akkora mértékben mondjuk az elő az úgynevezett előrítést, amivel ugye leengedték a csatornákból a vizet, mert mindig várták, hogy majd jön a tavaszi áradás, és akkor majd mindent elönt, de hát ugye nem jön igazából.

[00:31:31]Ugye említettem már ugye a projekteket, illetve azt is, hogy hogy 30 napraemelték a belvíztűrési kötelezettségét a a gazdálkodóknak.

[00:31:43]Tehát régen az volt, hogyha jött a belvíz, akkor ugye jött a panasz, hogy azonnal vezessék el a vizet, és akkor szerencsére most már ezt is tűrniük kell, legalább egy darabig.

[00:31:51]Ö, aztán ugye készülnek jogszabályi változások, tehát hogy pont most készíti elő a jövő nemzedékek szószólója, a Bándt Gyula a jogszabály módosítási javaslatai, tehát hogy egyáltalán a jogi környezet is, hogy alkalmazkodni tudjon a a vízmegtartás koncepciójához, meg a meg az egész tájhasználat és vízgazdálkodás változ változásokhoz.

[00:32:15]És ugye ilyen értelemben lesznek ennek is olyan elemei, hogy például a tulajdonosoknak lesz egy egy úgynevezett ilyen tűrési kötelezettsége, ami amiért ugye nyilván szintén ugye például változtatni kell a támogatási rendszereken, mert ugye nem várható el az, hogy most néhány ember viselje azt, hogy a köznek jó jó legyen, ha úgy tetszik.

[00:32:33]Már most is megjelentek a közös agrárpolitikában bizonyos olyan támogatási lábak, amik támogatják ezeket.

[00:32:39]A lényeg az, hogy hogy készülőben vannak ezek a dolgok, és és hogy már össze kéne ülni, és és össze kéne rakni ezeket a ezeket a meglévő tudásokat, hogy hogy haladhassunk előre.

[00:32:51]És amúgy szerintem úgy tűnik, hogy efelé fogunk menni.

[00:32:53]Gábor én is néztem a az intézkedési terveket, és azok azért elég bízhatóak, de nagyon ilyen kis rövidtávú vagy ilyen felületi intézkedések gondolom, hogy ez egy am mondtál te is kormányciklusokon eltívelő terv kéne, hogy legyen.

[00:33:07]Csak egy csomó dolog van, amit nem értek ebbe, és hogy tök jó lenne, ha elmagyaráznád, hogy például ugye a az elmúlt napok csapadékának a megfogására itt négy főpontot emeltek ki.

[00:33:18]Az egyik a holtigak és a harmadlagos művek, belvízcsatornák feltöltése, hogy ott miből töltik fel ezeket, és pontosan mi az, hogy mi az, hogy harmadlagos művek.

[00:33:31]Ugye ezeket a csatornarendszereket, amiket ugye kiépítettek, ott általában az van, hogy a az elsődleges és még talán a másodlagos csatornák azok még a vízügy kezelésében vannak, még mondjuk a harmadlagosak, azok már általában önkormányzatok, vagy magánszemélyek, vagy vízgazdálkodási társulatok, tehát hogy ezeket általában ők kezelik.

[00:33:49]és hogy ilyenkor, amikor ugye megnövekedett csapadékmennyiség van, akkor akkor azt azt próbálják meg, hogy hogy minél minél akár a folyókból kivezetve is, akár szivattyúzva is mikor, hogy van lehetőség, hogy minél inkább feltöltsék ezeket a ezeket a vonalas létesítményeket, ami jó egyébként, tehát hogy ez is egyfajta vízpótlás.

[00:34:10]viszont ugye itt mindig az a lényeg, vagy ezt szoktuk hangsúlyozni, hogy önmagában a a csatornarendszerekkel nem lehet megoldani a az egész kérdést, mertogy az a terület, amit el kéne látnunk vízzel, meg az a hiányzó talajvízkészlet, amit vissza kéne töltenünk, az az így sok, tehát hogy hogy is mondjam, az egér és az elefánt, hát még annál annál is súlyosabb, tehát hogy egy ilyen egészen töredéke annak, amit ebbe vissza tudunk tartani, annak mint amire szükség volna.

[00:34:38]Tehát ehhez egyszerűen nem tudjuk azt megúszni, hogy hogy ne adjunk oda területeket arra, hogy el legyenek árasztva, vagy akár tározva, legyen ott víz.

[00:34:48]Ühüm.

[00:34:48]Az ökológiai célú célú vízpótlás az az, amiket mondtál a kis területekre, ahol ahol azért van rá szükség, hogy a helyi ökoszisztéma fenn tudjon maradni, vagy épülni tudjon.

[00:34:59]Így van.

[00:34:59]Igen, tehát ennek is van több fajtája is, vagy több verziója is.

[00:35:01]És általában most mondok egy példát, ugye például a Sziget közben ugye, ahol ugye nagyon mesterséges ott az a mellékágrendszernek a szabályozása, ugye a a bősi erőmű miatt, ott ugye azt nevezzük ökológiai célú vízpótlásnak, hogy amikor vagy engednek egy mesterséges irányított árasztást, vagy megpróbálják a vízsebességet növelni azért, hogy a az összes mellékák fel tudjon töltődni vízzel, és ugye nyilván az azokhoz kapcsolódó vizesök szisztémáknak szüksége is van erre, meg hogy túl tudják élni onnantól kezdve az egész évet.

[00:35:38]Tehát, hogy ez például egy ilyen ökológiai célú vízpótlás.

[00:35:39]Szóval igen, igen.

[00:35:42]a vizes élőhelyek világos ez is szerepel a a programpontokban.

[00:35:45]Meg az is, hogy hogy itt ugye vannak magántulajdonosok, akiknek van egy program, vizet a tájba program, hogy ez pontosan mit takart, hogy ők most vizet szerettek volna, vagy azt szerették volna, hogy ne árasszák el a földjeiket vízzel?

[00:36:00]Ö igen.

[00:36:00]A vizet a tájba az úgy lett meghirdtetve, hogy aki önkéntesen már most felajánlaná, tehát hogy ez még szerintem akkoriban meghirdették, amikor még még talán nem is volt támogatott az, hogy hogy vízmegtartás legyen azon a területen.

[00:36:15]Aha.

[00:36:16]És és hogy ők felajánlhatták a területüknek valamely részét arra, hogy oda kivezesse a vízügy a vizet.

[00:36:21]és és tulajdonképpen ennyi, hogy ott elszikkasztották, tehát hogy ott ott az ugye be tudott szivárogni és és elég sok felajánlás érkezett.

[00:36:31]Ugye egyetlen, hát egyetlen nem túl kis probléma van ezzel ugye, hogy jelenleg mivel mivel nincs rá kötelezettség, ezért hogyha az van, hogy mondjuk egy ember azt mondja, hogy márpedig az ő földjét ne öntsék el, de az ő földje útba esik annak, aki megszeretné, akkor akkor vagy nagy költséggel lehet megoldani, vagy nem lehet megoldani.

[00:36:53]És hogy ugye emiatt erre is egyszerűen koncentrálni kell, hogy tőlünk nyugatra azt hiszem, hogy van úgy is, hogy mondjuk elég, hogyha a 80%-uk a beleegyezését adja, és akkor annak a maradéknak tűrni kell.

[00:37:05]De a lényeg az, hogy azt hiszem, hogy körülbelül 76 gazdálkodónak a földjét tudták így így elönteni az elmúlt egy évben.

[00:37:12]Szóval az is valami így elindult, de még nem kiforrott a rendszer, mondjuk így.

[00:37:18]Szóval ugye az emberek nem is feltétlen vannak tisztában azzal, hogy milyen területek alkalmasak erre.

[00:37:23]Tehát, hogy például egy domboldalt ne ajánljanak fel, mert ilyen is előfordult, mert ugye oda nyilván senki nem tudja fölvezetni a vizet.

[00:37:28]Ott azt egészen másképp kell megközelíteni, ugye nyilván egy dombvidéki vagy egy hegyvidéki vízmegtartást, mint egy síkvidéki t gondolom magyar szó is az Alföld az ami a leginkább kritikus ebben a tekintetben, nem?

[00:37:41]Így van.

[00:37:41]Igen.

[00:37:41]Igen.

[00:37:41]Igen.

[00:37:42]Ugye azt is írják, hogy építenek vagy újítanak zsilipeket, fenéklépcsőket, amikkel hatékonyabban tudják kormányozni és visszatartani a többlet vizet.

[00:37:49]ezzel a folyókhoz kapcsolódó építkezés.

[00:37:53]Ö nem csak, de igen, de elsősorban ugye erre is azzem jobb, hogyha példákat mondok, mert mert úgy talán jobban kiderül.

[00:38:01]Szóval például volt egy projektünk a a Dráván, amelynek az egyik mellékága az év nagyobbik részében állt most már szárazon, mert ugye a dráva is ugyanúgy, mint a többi folyó, így ő is mélyebbre vágjta magát, és így van és így elszakadt ugye a mellékágától.

[00:38:16]És ugye itt az történt, hogy a mellékákba beépítettek egy olyan fenéküszöböt, ami tulajdonképpen egy ilyen egy ilyen kőszórás jellegű ilyen olyan alacsony, nevezzük gátnak, ami normál, közép vagy nagy víz idején még el van lepve, tehát nem látszik.

[00:38:34]Kisvíz idején viszont képes arra, hogy ugye, hogy az ő szintjével megegyező vízmennyiséget visszatartson.

[00:38:41]volt egy ilyen ugyanilyen például ilyen műtárgyakat hogy mondjak más még szén a drávamenti, lankóci erdőbe történt négy-öt ilyen kisebb ugyanilyen kis betonműtár, tehát hogy furcsán hangzik, hogy beton, de összességében tudjuk mi is használni a a beton tárgyakat, ugye, hogyha az egy úgymond egy olyan célra van, vagy úgy van megoldva, hogy azt jól lehessen használni.

[00:39:05]Tehát ezek a kisebb műtárgyak beépítésre kerültek az erdőbe, és ez például segít annak, hogy a a az az az erdő is tovább maradhasson vízborítás alatt.

[00:39:15]Tehát, hogy itt egyszerűen ezek a műtárgyak azt hivatottak, vagy azt a célt szolgálják, hogy tovább maradjon egy területen víz.

[00:39:20]Vagy ugyanúgy a van egy minaterületünk érdnél, ott a Belicai Sziget nevű régi sziget, és ugye ott a töltés az az nagyjából ugye a mellékágnak a a vonalában megy.

[00:39:32]Ö itt jelenleg nincsen esélyünk arra, hogy a mellékágat visszacsatoljuk, mert szintén annyit kéne kotorni, vagy 5 mt kéne kotorni, és még ott is csak azt térnénk el, hogy még az is csak leszívná a talajvizet, ezért ott is a területen vannak régi ilyen mélyedések, vagy régi csatornamaradványok, és hogy ezeken voltak zsilipek, és hogy ma már így tönkre vannak menve, tehát hogy így tényleg ilyen széttöredezett állapotban van az egész, és hogy mi is kidolgoztunk egy olyan megoldást a Műszaki Egyetem kutatóival, hogyha mondjuk jön egy nagyobb árvíz, akkor hogyha ezeket a zsilipeket rendbe hozzuk, akkor egyszerűen nem engedi ki a vizet a területről.

[00:40:10]Ehhez persze még más módosítások is kellenek, amit magukban a a folyóban is el lehet végezni, hogy több víz vagy gyakrabban kijusson arra a területre.

[00:40:19]És ezek a zsilipek arra jók, hogy ne engedjék kifolyni, tehát hogy ott szikkadjon el a területen.

[00:40:23]Igen.

[00:40:25]Tehát a szivacs jellegét növeli a a tájnak.

[00:40:27]És még az utolsó, amit írtak itt a nagy összefoglalóban, hogy bevezetjük az öntözési vízhasználat menetrendjét.

[00:40:34]Ez gondolom eddig is volt már valamilyen szinten.

[00:40:36]Ez a gazdálkodókra vonatkozik.

[00:40:38]Ki mikor milyen mennyiségben öntözhet?

[00:40:41]Nem, igen.

[00:40:44]Bár ugye alapvetően ugye mindig az van, hogy az öntözést az az egy ez egy kritikus kérdés, mert ugye az öntözés az egy kicsit ugyanolyan, mint a vagyis ez a csatornákhoz kapcsolódó problematika, hogy egyszerűen nem lehet megoldani azt, hogy mindenkinek a földjét öntözni tudjuk.

[00:40:58]Tehát, hogy én én azt hiszem, hogy olyan számokat hallottam, hogy jelenleg a a területeknek a 3-45%-át tudják csak öntözni, és ezt max ilyen 6-nyolcra lehet felemelni.

[00:41:07]Tehát, hogy egyszerűen ez egy ez egy töredéke a az egésznek, és hogy ezért jobb megoldás az, hogyha minimum a már mély jártéri területeket el tudjuk önteni, mert akkor ugye a alulról ugye a talajvízkészleteket tudjuk feltölteni.

[00:41:19]Plusz ráadásul ugye az a probléma, hogy ugye az öntözés már általában akkor jelentkezik, amikor már beköszönt a nyári időszak, amikor már egyszerűen tehát, hogy a talajvízkészlet sem tud pótlódni, és ugye csak felülről tudunk öntözni, és hogy hogy egyszerűen ezeket a kérdéseket ugye nem akkor kell megoldani, hanem leginkább egy szezonnal korábban, tehát hogy ősszel télen, akkor lehet célzott vízpótlásokat alkalmazni, vízvisszatartásokat, tározásokat, ilyen olyan nem olyan.

[00:41:47]És ugye akkor lehet ráhatni arra, hogy egyszerűen a talajvízszint növekedjen.

[00:41:50]És ugye szoktuk ezt a hangzatos dolgot mondani, hogy alulról öntözés.

[00:41:55]Ugye ezt jelentené azt, hogy hogy a tényleg nagyon alacsonnyan lévő talajvíz szintjeinket tudjuk annyira emelni, hogy azt a növények majd a vegetációs periódusban hasznosítani tudják.

[00:42:06]Tulajdonképpen 257 milliárd Ftból felállítanak most egy egy szakmai szervezetet, egy vízügyi fejlesztéssel, és akkor ezek lesznek az első feladatok.

[00:42:16]Te ezt hogy látod, hogy mind pénzben, mind időben ez így reális ez a tervezet?

[00:42:21]Én azt hiszem, hogy ugye azt szokták emlegetni itt is, hogy most ugye kell tervezni ugye egyrészt rövid távra, hossz közép és hosszú távra és ugye rövid távon el kell kezdeni minél inkább ugye ezeket a dolgokat, amiket most mondtunk.

[00:42:33]Tehát, hogy itt itt el kell kezdeni egyrészt a ezeknek a kicsi pálot vagy mint a területeknek a vízvisszatartásának a megvalósítását.

[00:42:40]el kell kezdeni, ahol lehet ugye ezeket a célzott felszín alatti vízpótlásokat ö el lehet kezdeni akár még a a most azon gondolkozom, hogy mi az, amit gyorsan lehet megvalósítani.

[00:42:55]Tehát hogy minél több helyen ugye a a talaj az nagyon fontos ugye, hogy a talaj egyrészt takarásban legyen, tehát hogy minél kisebb legyen a párolgási veszteség, ugye, ami szintén hozzájárul, ami ami csak annyit jelent, hogy mindig legyen fedve a talaj.

[00:43:07]Tehát ugye ez az úgynevezett regeneratív mezőgazdaságnak a az egyik sajátja.

[00:43:11]Hogyha árhullám jön, akkor azt tartsuk vissza.

[00:43:14]Sőt, el kell gondolkozni azon, hogy ugye mivel annyira esőre alapoztuk a az egész mezőgazdaságunkat, vagy így mindenünket, hogy mik azok a lábak, amiket itt gyorsan lehet használni.

[00:43:24]Ugye a szennyvíztisztítóknak a tisztított vizét lehet használni.

[00:43:28]Van, ahol már most is használják.

[00:43:29]ö a csapadékvizeket ugye ezt városi szinten is ugye hogyha fel tudjuk fogni minél többet így van pontosan tehát hogy ne betonárkokba vezessük el hanem tartsuk meg szikkasszuk el tehát hogy hogy ezek mind apró dolgok és a lakosságnak az együttműködését is igénylik viszont én azt hiszem hogy hogy a lakosok is egyre szívesebben kapcsolódnak be ilyen ilyen programokbal hogyha meg vannak szólítva igazából tehát hogy ezeket amiket nagyon gyorsan el lehet kezdeni ezeket el kell kezdeni hogy ilyen mondjuk úgy, hogy tűzoltás jel jellegűen ne kerüljünk rögtön nagy bajba.

[00:44:02]És akkor emellett ugye párhuzamosan dolgozni kell a közép és hosszú távú megoldásokon, ami majd mit tudom én egy 50 év múlva azt tudjuk mondani, vagy 30 vagy legalább 20, hogy hogy oké, kezd helyre, tehát hogy hogy megfordul ez a tendencia, ez a mostani és hogy kezd helyre állni a a az egész vízgazdálkodásunk.

[00:44:20]Azért ez ijesztően hosszú vol.

[00:44:23]Igen, még a 20 is.

[00:44:23]Nem, igen.

[00:44:24]Itt mentél lejjebb, mert hogy gondolom mellette meg tovább melegszik a a légkör.

[00:44:27]mellette, tehát hogy egy versenyfutás az idővel, nem?

[00:44:29]Ö abszolút így van, csak ugye azt is szokták mondani, hogy nem túl biztató, de ugye nem két perc alatt tettük tönkre, hanem hát igen, hanem volt rá egy évszázadunk és helyrehozni sem olyan gyors, csak egyszerűen én azt gondolom, hogy minden mellett, hogyha ezeket folyamatosan csináljuk így egyeztetve, akkor akkor ez működni fog.

[00:44:49]És még egy dolgot azért mindenképp úgy úgy voltam vele, hogy ezt ezt így szeretném így elmondani, hogy hogy ugye nagyon egy ilyen mondjuk úgy, hogy marginális téma szokott lenni a folyóknak, amit már emlegettem, ugye ez a hordalékgazdálkodása, tehát hogy ez egy ez egy olyan alapvető dolog, amit szintén legalább annyira elhanyagoltaktunk, mint mondjuk a felszín alatti vizeknek a kérdését, hogy ugye a folyókból egyszerűen hiányzik a a hordalék, és ugye emiatt emiatt van a medermélyülés is, emiatt miatt ugye szívja el a szívják el a folyók a talajvizeket, és emiatt nem tudnak sokszor most már kilépni ugye az árterekre, tehát hogy még akkor is, hogyha jön valami kisebb árvíz, egyszerűen nem tud annyit emelkedni a vízszint, hogy hogy kijöjjenek ezek a vizek.

[00:45:32]És hogy emiatt ugye a a Műegyetem kutatói Baranya Sándor vezetésével dolgoznak azon például, hogy hogyan lehet nem a víztereket megemelni, mert mindig előjön az, hogy akkor na majd akkor víztérem emelé és duzzasszuk föl a vizet.

[00:45:48]ép majold aémáinkat, de nem fogja megoldani, hanem hanem igazából azon kéne dolgozni, hogy hogy legalább ahol lehet, hogyan tudjuk a a medret magát visszaemelni.

[00:45:58]Tehát, hogy erre is vannak most már világszerte módszerek, hogy hogy ne a ne a vizet emeljük, hanem egyszerűen a medret próbáljuk meg, ahol lehet legalább visszatölteni, meg ahol lehet ahol lehet ugye holtágakat, mellékágat visszacsatolni.

[00:46:09]Tehát, hogy hogy vannak így erre is megoldások, és hogy hogy tényleg inkább a vízrendszert próbáljuk meg visszaállítani, sem mint egy újabb megoldással egy ilyen egyfajta optimumot létrehozni, mert nincsen ilyen jellegű stabilitása a klímában.

[00:46:22]Plusz nincs annyi tározási kapacitás sem, hogy hogy azzal majd megoldjuk a problémáinkat.

[00:46:28]kevés idő maradt, csak azért csapjunk át szerintem abban, hogy mi, hogy így maga a mezőgazdaság ilyen víz gazdálkodási körülmények között, hogy alakul, de már érintettél dolgokat, tehát hogy más típusú dolgokat kéne termeszteni, tehát hogy ezen a ezen a vonalon, tehát mondjuk aki ezzel foglalkozik, ebből él, vagy akár generációk óta, tehát hogy mire mire készüljön, mert szerintem azért itt amit mondtál, hogy látszik, hogy már van egy bevonódás, de hogy muszáj alapozni arra, hogy a társadalom is ezt elfogadja.

[00:46:54]És egy egy fogalmat írtam fel, és át is adom a szót.

[00:46:56]A hazai vetésszerkezet heterogenitásának növelése.

[00:47:00]Jelents bármitőt is.

[00:47:04]Ezt most nagyon jó, hogy előhoztad, mert ezt még nem érintettük bizony, hogy hogy azért itt most már néhány generáció óta van egy olyan tudás, ami ugye elsősorban a szántóföldi művelésre alapszik, vagy azon alapul.

[00:47:18]És hogy hogy ez az, amit amit nehéz, vagy újra kell tanulni azoknak, akik ezzel foglalkoznak, hogyha ha tehát, hogy ha nagyon ragaszkodnak, ezt már említettem ugye a szántóföldi termeléshez, akkor azt kell megtanulni, hogy ugye mi az, ami ami elviseli legalább időszakosan a víz jelenlétét, vagy hogyan vessek úgy, hogy hogy elkerüljem azt, hogy amikor mondjuk vízborítás van azon a területen.

[00:47:38]Tehát most beszéljünk elsősorban azokról a területekről, amiket amiket vissza lehetne tehát át kéne alakítani mindenképp a tájhasználatot.

[00:47:48]Ugye korábban a Magyarországon a Magyarország területének közel a negyede volt ártér, tehát hogy ez elég sok.

[00:47:54]Tehát hogy ez most ez szinte eltűnt, tehát hogy nagyon nagyon kevés ártéri területünk maradt, és hogy ugye ezek a területek, ezek szinte mint szántók most jelenleg.

[00:48:03]Tehát, hogy ezért beszélek erről, mert ez egy ez egy lényeges elem, és hogy ugye mivel régen a folyók is ide tudtak kiönteni, ezért ezeknek hatalmas szerepe van a tehát, hogy ezek ebben az ellenálló képességben.

[00:48:13]Na és akkor szóval, hogy ez biztos, hogy abban segíteni kell a gazdálkodókat, hogy hogy meg kell velük ismertetni, hogy mondjuk melyek azok a növények, amiket lehet termeszteni, mikor, hogyan lehet termeszteni.

[00:48:24]Aztán ugye emlegettük a jogszabályi környezetnek az átalakulását.

[00:48:27]Tehát nagyon sok mindent kell leszabályozni, mert most is ugye nincsenek egyszerűen meg azok a jogi folyamatok nagyon sokszor, amit amiket ilyenkor át kell vinni, hogy mondjuk eljusson az ember egyfajta engedélyig, és hogy nagyon sokszor ilyen szürke mezőbe mozgunk, és hogy nagyon sokszor a hivatalok nem mernek lépni emiatt, mert ugye nincsen precedens arra, hogy akkor hogyan lehet, mit tudom én, egy patakot kisléptékű vízmegtartó megoldásokkal segíteni, ugye, hogy újra újra legyen vízmegtartásunk.

[00:48:55]Tehát, hogy nagyon nagyon nagy szükség van a jogi környezet átalakításra, vagy tudásmegosztásra a gazdálkodókkal, ugye, tehát hogy így a a tudásukat újra bővítsük.

[00:49:03]Eszközparkot is adni kell nekik, tehát hogy nagyon sokszor, hogyha ha ténylegesen váltani akarunk egyik kultúráról a másikra, akkor új technológia kell, új új minden, tehát hogy ebben is muszáj segíteni őket.

[00:49:16]Tehát, hogy egy ilyen nagyon átfogú támogatási rendszerre van szükség, ami tudásból áll, eszközből, technológiából.

[00:49:23]Bocs, csak hogy így belekérdezek, tehát hogy hogy ugye gondolom valamiféle támogatási rendszer azért van, tehát tulajdonképpen akkor végül is csak át kell alakítani, de a forrás az adott esetben már mondjuk mondjuk akár költségvetés szerintem meglehet erre és egy átalakítást igényel, vagy vagy azért lényegesen több forrást kell hozzárendelni mindehhez.

[00:49:39]Ö most ugye itt az EU's agrárpolitikáról beszél, beszéltem elsősorban, tehát hogy ez ugye uniós szintről érkezik, és ugye abban vannak ilyen agrárkörnyezetgazdálkodási programok, amiken belül most már lehet arra pályázni, hogyha az ember sőt, aki ezekben részt vesz, azt hiszem, büntetik is azért, hogyha ha levezeti a vizet.

[00:49:58]De vannak tényleg olyan lábai ennek, hogyha megtartjuk, akkor akkor akkor ezért ez legyen tényleg jutalmazva, mert ugye eddig még büntetve volt inkább.

[00:50:10]Aztán ugye, hogy azzal is kell ugye ösztönözni őket, hogy hogyha olyan olyan kultúrákat vetnek, ami mondjuk a aszály sújtott, tehát hogy hogy az elmúlt nem tudom hány évben emiatt ugye már terméskiesés volt, akkor akkor arra ne adjunk kompenzációt, hogyha a következő évben is ugyanazt ülteti, és ugyanúgy kipusztul.

[00:50:26]Szóval vannak ilyen úgymond negatív ösztönzők is.

[00:50:31]Úgyhogy elsősorban szerintem tehát, hogy van az államnak is egyfajta feladata, ami ami a jogi részét illeti.

[00:50:36]Van aztán ugye a vízügynek is feladata, mert ugye ez nem nem fog könnyen menni mindenhol, tehát hogy mindenhol nyilván más megoldásokra lesz szükség.

[00:50:45]Tehát van van, ahol szükség lesz lehet szivattyúzásra, van ahol szükség lesz a mellékágak visszakötésére, valahol szükség lesz azért célzott vízpótlásra, és hogyha még mindig nem elég.

[00:50:53]És lesz maguknak a a gazdálkodóknak is feladata ezzel, hogy hogy ezt a a régi új táj használatot megszokják, elfogadják.

[00:51:05]Sőt, ugye a az állattartást sokszor szokták preferálni, mert ugye akkor vissza lehet térni mondjuk gyepesítéshez, és akkor ugye ott az állatok tudnak legálni.

[00:51:11]És a másik az, hogy hogy igen, tehát hogy itt a mezőgazdaságnak önmagában is meg kellene újulni, és el kéne mennie felé a amit beszéltünk a hozzáadott értékű termelés felé.

[00:51:23]Ja, meg a persze bocsánat, a a regeneratív talajművelés azt azt, mert az nagyon fontos.

[00:51:27]Igen, baromi összetett dolog, de nekem csak így az hangzik ebből el, hogy nagyon sok mindenben le vagyunk maradva.

[00:51:33]Tehát erre az elmúlt 16 évben nem fordítottunk sem elég időt, sem elég figyelmet és hát nem elég pénzt, azt hiszem.

[00:51:40]Hát meg a szakmai szervezetek szerintem egy jó része ebből ki volt hagyva ezekből a döntésekből, hogyha mint ahogy egyébként ez minden területre nagyjából igaz volt.

[00:51:50]Van-e valami, ami bennetek ragadt így idő szint?

[00:51:54]Hát szerintem most így kiderült, hogy tudnánk erről beszélni még egy órát, de azt hiszem, hogy időszűkében ezt nem tudjuk megtenni.

[00:51:58]viszont nagyon hasznos volt, azt hiszem, így a vízgazdálkodásban ritkán merülünk el így, de hát ez egy égető kérdés itt a jelenben.

[00:52:06]Én nagyon remélem, hogy nektek is sokat segített, főleg Andrea, nem mi, illetve Gábor Gábor hozta a számot, főleg Andre egyetértek.

[00:52:13]Igen, igen, igen.

[00:52:14]Úgy érzem, hogy már így is túl sok információval terheltek titeket, szóval, hogy így azt hiszem, hogy egyelőre ennyi elég lesz.

[00:52:21]Igen.

[00:52:22]Úgyhogy nagyon köszönjük, hogy itt voltál.

[00:52:24]Gyere máskor is.

[00:52:24]És köszönjük, hogy ti pedig néztetek minket.

[00:52:28]Sziasztok.

[00:52:41]เ