Nehéz helyzetben a fiatal generáció 🏠💶
- A nyuszi motorok 2,8 milliárd forintos ügye a rendszerszintű korrupciót és a társadalmi apátiát szimbolizálja.
- A devizahiteles törvény rekordgyorsan született, de csak felfüggeszti a pereket; a felelősség háromoldalú, és érdemi rendezés még várat magára.
- Az alacsony infláció mögött valójában a kereslet zuhanása áll, mert a háztartások kimerültek, és a reálbér-növekedés csak szűk rétegeknél jelentkezett.
- Az erős forint súlyosan hátráltatja az exportőröket és a turizmust, ezért a kamatcsökkentés és a 380–400 forintos euróárfolyam visszaállítása sürgető.
- A lakáspiacon a keresleti támogatások felhajtották az árakat, de a fizetőképes kereslet kimerült; az alku már 4–8 százalékos, és a középosztály folyamatosan lecsúszik.
„a középosztály csúszik lefele. […] akinek van, az már megvette az összes lakását 100 évre előre.” – Imre
- Az ukrán dróngyártás technológiai fordulata lehetővé teszi orosz létesítmények támadását; a háború lezárására most lehet Putyinnak a legjobb alkupozíciója.
- Magyarország az ukrajnai újjáépítésben legfeljebb logisztikai szerephez juthat, mert hiányzik a versenyképes magyar tőkésréteg.
- A koncessziós szerződések támadhatók nem teljesítés vagy feltűnő értékaránytalanság miatt; a 35 éves futamidő uniós jogba is ütközhet.
- A vendégmunkások kizárása hibás, mert ők a munkaerőpiac fél százalékát sem teszik ki; a valódi problémát a jövedelmek igazságtalan megoszlása okozza.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetésben Imre, a közgazdász vendég és a műsorvezető (Gábor távollétében) aktuális gazdasági és politikai kérdéseket vesz végig. A tematikus blokkokat gyakran egy-egy friss hír vagy botrány indítja, de a párbeszéd mindig a rendszerszintű összefüggésekre, a hosszú távú folyamatokra és a személyes tapasztalatokra futtatja ki.
Állami beszerzések és a „nyuszi motor” esete
A műsor elején a felek egy konkrét ügyön keresztül mutatják be a magyar közbeszerzések visszásságait: Hankó Balázs (volt) minisztériuma egyedi, játék „nyuszi motorokat” szerzett be. A tranzakció legfontosabb adatai:
- A minisztérium darabonként kb. 15 400 forintért vásárolta ezeket a műanyag játékmotorokat.
- A piaci tapasztalatok szerint az ilyen termékek újonnan, kiskereskedelmi forgalomban nagyjából 5 000 forintba kerülnek, használtan pedig 1 000–2 000 forintért beszerezhetők.
- Imre becslése alapján a gyártótól nagy tételben rendelve 1 000 és 2 000 forint között lehet az egységár (a műanyag alapanyag aktuális, enyhén emelkedő ára mellett).
- A teljes ügylet végeredménye elérte a 2,8 milliárd forintot.
„Hankó Balázs Minisztériuma 15 400 Ft-ért vette át Balásy Gyuláktól.” – műsorvezető *
A beszélgetők felháborítónak tartják a történteket, ugyanakkor megjegyzik, hogy a közvélemény ingerküszöbét egyre nehezebb átütni – az emberek elfáradtak a botrányoktól, és sokszor már csak legyintenek. A humorosnak tűnő ügy így válik a rendszerszintű korrupció és a társadalmi apátia szimbólumává.
A devizahiteles törvény és a régi sebek
Rekordgyorsasággal megszületett a devizahitel-károsultakat segíteni hivatott törvény. Imre technikai lépésként értékeli, amely a folyamatban lévő perek (köztük precedens értékű eljárások) felfüggesztésével időt ad a felelősségi arányok tisztázására. A cél az, hogy a jogviták rendeződéséig a végrehajtásokat is felfüggesszék.
- A felelősség Imre szerint háromoldalú: az állam, a bank és a hitelfelvevő is hibás, amíg ezt százalékosan nem állapítják meg.
- A vagyonnyilatkozatok vizsgálatakor kiderült, hogy a TISZA-s képviselők között is van devizakárosult – ez a nagy számok törvénye alapján nem meglepő, de ellentétben a korábbi Fidesz-képviselőkkel, akiknél ilyen ügy nem vált láthatóvá.
- A beszélgetés felidéz egy megrázó esetet: egy hölgy a Fideszre szavazott, mégis elvesztette a házát és a munkáját. A jelenségre a Stockholm-szindróma pszichológiájával reflektálnak.
- Szóba kerül Lázár János társasházi kivásárlási akciója is, ahol egy kitartó lakó a Fidesz szavazójaként hadakozik a miniszterrel.
„rekordgyorsasággal megszületett a devizahitel károsultakat segíteni szándékozó törvény.” – műsorvezető *
A probléma lényege, hogy kétévtizedes elhúzódó ügyről van szó, ahol a politikai kommunikáción túl a valós, érdemi rendezés még várat magára.
Megtorpant infláció – erős forint, gyenge kereslet
Az infláció 1,8 százalékra csökkent, az éves átlagot 2,6–2,7 százalékra teszik a szakértők. A felszínes magyarázat (erős forint → olcsó import → alacsony árindex) helyett Imre inkább a keresleti oldalra helyezi a hangsúlyt:
- A korábbi magas infláció felemésztette a lakossági megtakarítások és a keresetek jelentős részét.
- A reálbér-növekedés főként a jobban fizetett, bejelentett állásokban koncentrálódott (pl. az állami szférában); az alacsonyabb bérkategóriákban és a mikro-, kisvállalkozásoknál alig volt emelés.
- Sok munkavállaló bizonytalan, fél az állásvesztéstől, ezért visszafogja fogyasztását – ez fékezi az árak emelkedését, de egyben a gazdaság természetes élénkülését is.
A másik oldalon az erős forint (350 forint körüli euróárfolyam) súlyos exportproblémákat okoz:
- Az autóiparban a 380 forintos euróval kalkuláló cégek 5–7 százalékos árfolyamveszteséget szenvednek el, ami elviszi a 3–5 százalékos profitmarzsot és növeli a veszteséget.
- A magyar mezőgazdasági export világpiaci versenyképessége zuhan, mert az erős forint mellett a hatékonysági problémákat sem leplezi tovább a devizaárfolyam.
- A vendéglátóiparban és a turizmusban a drága forint miatt a külföldi vendégek elmaradhatnak. A Balatonon egy sör ára elérheti vagy meghaladhatja az amszterdami szintet, ami csökkenti a beutazó turizmust.
„az infláció csökkenése miatt nagyon erős keresletcsökkenés van. […] az emberek kevésbé élnek jól, mint pár évvel ezelőtt.” – Imre *
Imre szerint a jegybanknak és a kormánynak rövid időn belül meg kellene egyeznie egy kamatcsökkentési pályáról, hogy a forint visszakerüljön egy egyensúlyi 380–400 forintos sávba – ez egyszerre segítené az exportőröket és nem ellehetetlenítené az importőröket. A kormányinfón Magyar Péter is jelezte a kamatkörnyezet lazításának szándékát, és a Vargával (vélhetően a jegybanki vezetővel) való együttműködés is kedvezően alakul. Az infláció csökkenése észérveket ad a kamatvágás mellett, a további késlekedés viszont stagnálásba taszíthatja a reálgazdaságot.
Lakáspiac: a keresleti támogatások kudarcai
A lakáspiacon második hónapja mérséklődnek az árak Budapesten (májusban 0,7 százalékos csökkenés), miközben vidéken tovább drágulnak. A számok mögött azonban súlyos szerkezeti feszültségek húzódnak:
- A tavaly bevezetett otthon start jellegű támogatások brutális keresleti lökést adtak a piacnak – az építőipari kapacitások és a használtlakás-kínálat ezt nem tudta felszívni, ezért egy év alatt 15–20 százalékkal nőttek a lakásárak.
- Az ingatlanközvetítők szerint a kínálati árak egyre kevesebb tényleges adásvételt takarnak; aki valóban vásárolni akar, az már 4–8 százalékos alkut érhet el, szemben a korábbi 3–5 százalékkal.
- Azok a háztartások, akik ki tudták használni a kedvezményes hiteleket, már „megvették az összes lakásukat 100 évre előre”, így a fizetőképes kereslet kimerült.
- A középosztály fokozatosan lecsúszik: az az alsó-középosztályi réteg, amely korábban családi segítséggel, kalákában építkezett, ma már nem rendelkezik sem tőkével, sem ilyen hálózati támogatással. A gyerekek, unokák generációja még kedvezőtlenebb helyzetben van.
- A fiataloknak szóló politikai ígéretek mögött nincs meg a szükséges önerő és a stabil jövedelem, hiába lenne papíron elérhető hitelkeret.
„a középosztály csúszik lefele. […] akinek van, az már megvette az összes lakását 100 évre előre.” – Imre *
A megoldást a kínálati oldal erősítése jelenthetné: állami bérlakásprogram és új lakások építése. Bár terv szintjén ez szerepel a kormányzati kommunikációban, a gyakorlati megvalósítás lassú. Példaként a századelőn Vekerle-telepet sikerült felépíteni; a mostani felelős – vélhetően Vitézy Dávid – még bizonyításra vár. A lakóközösségekben egyre gyakoribb az önszerveződő felújítás (pl. közös festés), ami a forráshiányra adott racionális válasz, de nem pótolhatja a strukturális beavatkozásokat.
Orosz–ukrán háború: a dróngyártás fordulata és a lezárás esélye
A műsor második felében az orosz–ukrán háború gazdasági és technológiai tanulságait elemzik. Az ukrán dróngyártás robbanásszerű fejlődése mára lehetővé teszi, hogy Oroszország belső infrastruktúráját – például energetikai létesítményeit – is rendszeresen támadják. A hátország biztonságának megrendülése, az utánpótlási vonalak sérülékenysége és a szankciók együttesen komoly gazdasági nehézségeket okoznak.
Imre a háború szakaszolásával mutatja be a két hadviselő eltérő stratégiáját:
- Oroszország a nagy létszámú, hagyományos utánpótlásra épülő, lassú felmorzsoló taktikát választotta, bízva a tartalékok fölényében.
- Ukrajna ezzel szemben a tudásba és a technológiába fektetett: drónok, olcsó elfogó rendszerek, hálóvető fegyverek – mind azt a célt szolgálják, hogy a kisebb embertömeg technológiai fölénybe kerüljön.
„ma ott tartunk, hogy […] Szent Péter vár [Szentpétervár] külvárosát lövik.” – Imre *
Ez az aszimmetria mára olyan pontra jutott, hogy miközben Oroszország hadigazdasága elszívja a munkaerőt és az erőforrásokat a civil szektortól, az ukrán technológiai fejlődés kezdi túlszárnyalni az orosz nyers erőfölényt. A tanulság Imre szerint gazdaságfilozófiai: a munkaerő-intenzív, olcsó összeszerelő modell – amelyet Magyarország is évtizedekig követett – előbb-utóbb eléri a telítettségét, míg a tudásalapú befektetések hosszabb távon hiperbolikus növekedést hoznak.
Az ukrán innovációknak hatalmas kereskedelmi potenciálja van: a háborúban kikényszerített, a nyugatinál tizedannyiba kerülő elfogórakéták és drónok a nemzetközi fegyverpiacon is átrendezhetik az erőviszonyokat (Amerika jelenleg a drága Patriot-rendszereket adja el, miközben Ukrajna olcsó alternatívákat fejleszt).
Lezárás és újjáépítés
A háború lezárása körül óvatos optimizmus tapasztalható, de a felek hangsúlyozzák, hogy a jelek ellenére nem biztos a gyors béke. Oroszországban szeptemberben választások lesznek, ám a rendszert nem lehet választásokon leváltani. A gazdasági nyomás (benzinhiány, anyaghiány, növekvő társadalmi elégedetlenség) azonban arra kényszerítheti a vezetést, hogy keresse a kiutat – Putyin jelenleg talán a legerősebb alkupozícióban van, és most érdemes megegyeznie.
- Az újjáépítésben hatalmas érdeklődés van külföldi befektetők részéről (mezőgazdaság, ritka földfémek, logisztika).
- Magyarország számára leginkább logisztikai előnyök származhatnak (pl. Záhony átrakókörzetként felértékelődik), de komoly technológiával rendelkező magyar cégek hiányában az érdemi részvétel korlátozott – Imre szerint az Orbán-rendszer egyik nagy bűne, hogy nem jött létre versenyképes magyar tőkésréteg.
- Egyedi együttműködési példa lehetne a Gyermelyi tésztavertikumhoz hasonló vertikális integráció kiépítése Ukrajnában, ahol a magyar innováció és az ukrán nyersanyag találkozik, de ma ilyen kezdeményezést nem látni.
Az Uniós csatlakozás kérdésében Imre szkeptikus: egy tűzszünet nem egyenlő a békével, és egy ingatag megállapodásra nem lehet tagfelvételt alapozni. Az EU-n belül is ellenállásba ütközhet Ukrajna integrációja, különösen a mezőgazdasági szubvenciók újraelosztása miatt, amely már most is feszültséget okoz (pl. Franciaországgal). Ugyanakkor egy 30 milliós ország felvétele hosszú távon biztonságpolitikai és katonai-technológiai előnyöket is hozhat.
Koncessziós szerződések – hogyan lehet kiszállni?
Egy nézői kérdés nyomán szó esik arról, milyen jogi lehetőségek vannak a magántulajdonban lévő, állami koncesszióba adott szolgáltatások (autópálya, hulladékkezelés, kaszinók) szerződéseinek felülvizsgálatára. A válasz Imre részéről nem jogászi, de logikai keretet ad:
- A szerződések titkosak, ezért csak hipotetikusan lehet beszélni a megszüntetésről.
- Az üzemeltetési leírásokban általában rengeteg pont szerepel; ha ezekből a koncesszor nem teljesíti valamelyiket, jogalap lehet az újratárgyalásra.
- A „feltűnő értékaránytalanság” jogintézménye is bevethető – ha az állam nevében aláíró személy olyan szerződést kötött, amely jelentős és aránytalan hátrányt okoz az államnak, a szerződés érvényteleníthető, és az aláírók személyes felelőssége is felvethető.
- A műsorvezető hozzáteszi, hogy a 35 éves futamidejű koncessziók önmagukban ütközhetnek az uniós jogba (létezik felső határ a koncessziók időtartamára), így könnyen lehet, hogy már emiatt is támadhatók.
„a jogászok azok tudjuk, hogy mindenről bebizonyítják, hogy létezik vagy nem létezik, méghozzá ugyanarról.” – Imre *
Munkaerőpiac, szociális juttatások és a vendégmunkások kérdése
Egy másik nézői kérdés arra vonatkozik, hogy a Tisza-kormány által beígért szociális juttatások növelése nem fogja-e csökkenteni a munkavállalási kedvet, és ha ehhez társul a vendégmunkások kiszorítása, akkor hogyan lehet elérni a kitűzött foglalkoztatási célokat.
Imre szerint a szociális támogatások miatti önkéntes munkanélküliség túldimenzionált félelem:
- A segélyekből élők szűk réteget alkotnak; a munkavállalók döntő többsége dolgozik, és a szociális juttatások éppen az alacsony keresetű, dolgozó alsó-középosztály számára jelentenének valódi könnyebbséget.
- A családi pótlék évek óta nem emelkedett (jelenleg kb. 12 500 forint), az összege önmagában nem helyettesíti a munkabért.
- Aki eddig sem dolgozott, nagy valószínűséggel ezután sem fog; a strukturális munkanélküliséghez más okok (pl. rossz közlekedési kapcsolatok) vezetnek.
A munkaerőhiány valóság, és nem korlátozódik a gyárakra:
- A kkv-szektorban, a vendéglátásban, az egészségügyben is óriási gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya (ápolók, szakácsok, felszolgálók).
- A mérnöki (pl. mechatronikai) pályán is kevés a jó szakember.
A külföldi munkaerő adminisztratív kizárása (bizonyos küldő országok esetében júliustól) Imre szerint hibás lépés. A kb. 26–28 ezer vendégmunkás a négymilliós munkaerőpiacon fél százalékot sem tesz ki – nem ők nyomják le a béreket. A példaként említett élelmiszeripari nagyvállalat közel 100 milliárdos árbevétel mellett olyan alacsony bérköltséggel dolgozott, hogy az üzemi eredménye meghaladta a teljes bérkiadást. A valódi probléma tehát nem a vendégmunkások jelenléte, hanem a jövedelmek igazságtalan megoszlása a tulajdonosok és a munkavállalók között.
„Amerika hosszú távon fönn tudja azt tartani, hogy ilyen polarizáció jön. Ott előbb-utóbb nagy baj lesz. […] Európában pont ez volt a jó, hogy sikerült valamiféle egyensúlyba tartani.” – Imre *
A beszélgetés vége Európa társadalmi modelljének megőrzése mellett szól – ha a jövedelmi egyenlőtlenségek túlzottá válnak, a versenyképesség átmeneti növekedését hosszú távú társadalmi robbanás követheti. Ennek jelei már ma is látszanak (pl. a populizmus erősödése).
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Egy egy darab vész forgalm, csak példaként jó, hogy így lehet nyerni egy bukócen.” – a „vész” szó valószínűleg „tőzsdei” vagy „értékpapír” lehet a szövegkörnyezetben (bennfentes kereskedelem példája), de nem egyértelmű, így a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
- „Alyat mi is vettünk.” – a kontextus (cipővédő vásárlása) alapján valószínűleg „azt”-ot jelent, de a toldalék eltér; a szóalak így nem javítható egyértelműen.
- „Ö nem is szeretnék a a Zoli, az Esbíro Zoli babérjaira törni” – a két névforma (korábban „bíró Zoltán”, itt „Esbíro Zoli”) nem azonosítható egy közismert közéleti szereplővel; nem dönthető el, hogy ugyanarról a szakértőről van-e szó, és a helyes névalak sem ismert.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:05]Hallgatom.
[00:00:06]Lezárhatja a háborút az ukrán dróngyártás.
[00:00:07]Megtorpant az infláció.
[00:00:10]Túlárazták a nyuszi motort.
[00:00:13]Hívjátok össze a válságstábot.
[00:00:37]Sziasztok!
[00:00:37]Ez a Válságstáb, a Fókus stúdió gazdasági jellemző műsora, és ma Imre van csak itt velem, közgazdász.
[00:00:45]Sziasztok!
[00:00:46]Gábor igazoltan hiányzik a mai adásról.
[00:00:49]Van-e bármi, amit megosztanál velünk így az elején, vagy immédias stresszt csapjunk bele?
[00:00:54]Hát neked nincs új hír a névszaváról?
[00:00:57]Nem, minden rendben van.
[00:00:58]Hát minden rendben nincsen.
[00:01:02]Új hírem, új hírem sincsen.
[00:01:02]Egyelőre lebeg a bárda a fejünk fölött.
[00:01:06]Jó, akkor sortoljátok a népszavát.
[00:01:06]Jó, mert valószínű, hogy nem lesz belőle már semmi, úgyhogy biztos nagyot lehetne használni a népszavar részvények eladásán határidősen.
[00:01:16]Hajne bárkinek.
[00:01:19]Így van.
[00:01:19]Nem minősül üzleti befektetési tanácsnak.
[00:01:23]Igen, mert nincs senkinek így van.
[00:01:23]Egy egy darab vész forgalm, csak példaként jó, hogy így lehet nyerni egy bukócen.
[00:01:31]Igen.
[00:01:31]Tehát hogyha mondjuk mondjuk ez most a nyertem ben ha benfendesen tudod, mint a Mollnál, hogy történik valami a Na jó, de az bűncselekmény.
[00:01:39]Elkapták őket.
[00:01:39]Nem, nem kapták el őket.
[00:01:41]Na jó, várjuk ki a végét.
[00:01:41]Azóta volt egy kormányváltás.
[00:01:44]Oké.
[00:01:44]A népszava is, hogyha valaki tudta volna, hogy be fogják zárni, akkor előtte elad határidősen egy csomó részfényt, utána meg alacsony áron visszaveszi, és hatalmasat kaszál.
[00:01:57]Na, más szenvedésénből tudunk tanulni.
[00:01:59]Ez mindig pontosan.
[00:01:59]Szerintem akkor viszont csapjunk bele.
[00:02:02]Bár itt volt előtte egy beszélgetésünk arról, hogy a nyuszi motorok azok azok a motorok-e, amikről szó van, vagy pedig a nyuszi alakú motor, a nyuszi motor.
[00:02:12]De nem jutottunk ebben dőlőre, úgyhogy írjátok meg kommentben.
[00:02:16]Én nem tudom, én nekem amikor a nyuszi motorokról beszélnek, akkor nekem mindig a Playbug, mert én nekem van van Igen, van egy csomó playboyom, amiben a nyuszik motorokon ültek.
[00:02:30]Jaj.
[00:02:32]Úgyhogy lehet, hogy azért nyuszi motor.
[00:02:34]Jó, nekem nem tudom, nekem az ugrott be, hogy van volt ilyen nekünk volt ilyen kutyás, tehát kutyaformájú, meg meg láttam nyuszi formájút is.
[00:02:40]És hát van ez a klasszikus kismotor, amiről egyébként pillanatokon belül szól ez.
[00:02:45]Arra most mondtam is, hogy csak egy jó anyai tippet tudok adni, hogy akinek van kisgyereke, mindenképp használtam vegye, mert kopott a kereke, és nem tud annyira elszágultani vele a gyerek.
[00:02:55]Én ezt a tanácsot kaptam annak idején, és bejött.
[00:02:58]életmódt tanácsadásba megyünk át.
[00:03:01]Igen.
[00:03:01]Na de gazdasági frontra vissza.
[00:03:05]Tehát a hír az alapvetően az, hogy ezeket a nyuszi motorokat, pontosabban darabjukat, Hankó Balázs Minisztériuma 15,4000 Ft-ért vette át Balási Gyuláktól.
[00:03:17]Én csak annyit fűznék hozzá, hogy használtan pár 1-2000 Ft-ért, újonnan elméletileg ilyen 5000 Ft körül lehet ezeket kapni.
[00:03:24]Az jutott eszembe, hogy nem olyan régen nekem van egy csomó unokám, szám szerint hat mint fiú, és nálunk nagyban kellnek el a nyuszi motorok, és engem a feleségem megbízott, hogy menjek ki, és a piacon lehet ilyeneket kapni, és próbáljak meg különböző színű nyuszi motorokat vásárolni, mert mert hát mindegyik unokának más színű kell.
[00:03:44]És akkor kimentem, és néztem, és tényleg olyan 5000 Ft körül volt a a nyuszi motor darabja.
[00:03:50]És akkor ott mondtam, hogy hát 5000 mondtam, hogy én hármat vennék.
[00:03:55]Azt mondta, na jó, a három akkor az 10.
[00:03:57]Körülbelül ez volt az alkú pozíció.
[00:03:59]Most itt nem tudom, vettünk 15000 darabot, vagy én nem tudom mennyit.
[00:04:04]Hát 2,8 milliárd volt a vége most már nem tudom hány darabra.
[00:04:07]Úristen, de a vége ebben benne volt a felmatricázás.
[00:04:10]Oké.
[00:04:10]Na, az nem volt rajta, tehát mi nem raktunk rá matricákat, de de körülbelül azért el tudom képzelni, hogyha itt e több ezres darab számra vesszük a gyártótól, akkor ennek mennyi lehet az áram?
[00:04:21]Mennyi?
[00:04:21]Hát mondjuk a piaci 5000.
[00:04:24]Hát én azt gondolom, hogy hogy 1000 a a gyártótól 1000 és 2000 Ft között lehet attól függ éppen, hogy a most a mű műanyagok ára megy fölfele, mert ugye a a kőolaj az emelkedik, de nem hiszem, hogy sokkal több.
[00:04:36]Tehát akkor úgy érezed, hogy túlárazták ezeket a nyuszim motorokat?
[00:04:41]Persze, de hát mit mit nem árasztunk túl, vagy mit nem árasztak túl?
[00:04:43]Tehát én már tényleg arra leszek kíváncsi, hogy hogy most ezen így mosolygunk, ami közben nyilván felháborító, de hogy hogy mi lesz, ami már legközelebb átüti egy mondjuk egy MMB ügy után úgy Isten igazán az ingerküszöböttán.
[00:04:56]Az enk a botrány az szerintem ilyen volt.
[00:05:00]Ezeknek mindnek át kéne ütni az ingerküszöböt, csak valahogy az ember elfárad, és azt mondja, hogy már csak legyint, és azt mondja, hogy csak már legyen vége.
[00:05:08]Vegyetek hozzá cipővédőt, mert a Jaj, igen.
[00:05:12]Igen.
[00:05:13]A életmód tanácsok, mert az nagyon gyorsan tönkre tud menni a cipőorra, mert valahogy lekopik.
[00:05:19]Húz, mert húzzák.
[00:05:20]Igen.
[00:05:20]Igen.
[00:05:20]Úgyhogy igen.
[00:05:21]Alyat mi is vettünk.
[00:05:21]Igen.
[00:05:21]Ami majdnem annyi, mint már egy új nyuszi motor.
[00:05:25]De kis így van.
[00:05:26]Jól van ez így bama mama, hogy hívják ezt műsorát hallottátok?
[00:05:31]Rekordgyorsasággal megszületett a devizahitel károsultakat segíteni szándékozó törvény.
[00:05:35]Azért mondom, hogy rekordgyorsasággal, mert azért tulajdonképpen erről már múlt héten is ugye szó volt, és most már meg is szavazták, de lényegében felfüggesztik a azokat az eljárásokat míg meg nem születik valami megoldás, ha én jól értelmeztem ezt a törvényt.
[00:05:54]kicsit szerintem abból az ért oldalról próbálj meg értelmezni kérlek ami történt, hogy nyilvánvalóan itt oké, hogy vannak zajló perek, de most ez hogyan segítség, kinek segítség?
[00:06:03]Én már láttam olyat is, hogy a bankok is valamilyen formában jól járhatnak esetleg ezzel.
[00:06:10]Tehát miről is van szó most konkrétan?
[00:06:13]Hát én azt gondolom, hogy ez ez egy technikai lépés, és nem kell ezt túlértékelni.
[00:06:17]Ezzel szerintem időt akartak nyerni, vagy időt akartak adni arra, hogy hogy ténylegesen azok a perek, amik próbaperek vagy különböző eljárások, amik itthon a Kúriánál meg a mit tudom milyen bíróságon, a nemzetközi bíróságon zajlanak, azok azok érik el a nyugvópontot.
[00:06:34]Az más kérdés, hogy van, aki azt mondja, hogy ez nem túl jó, mert már a megszületett precedens értékű perkben is fölfüggeszthetik például azt a pert, ami a ami a visszaigénylést, tehát mondjuk a a rossz tájékoztatás miatti visszaigénylést megakadályozhatja, de én azt gondolom, ez egy technikai kérdés.
[00:06:57]Egyszer már végigjártuk ezt.
[00:06:57]Én nem merülnék el ebben bővebben.
[00:06:59]Ugye lényeg az, hogy itt beszéltünk arról, hogy ez sok mindenkinek a hibája.
[00:07:04]Benne van az állam, a bank és a hitelfelvevő.
[00:07:10]És most azt gondolom, hogy amíg amíg ezeket nem tisztázódnak pontosan, hogy kinek milyen a felelőssége, és ezt százalékosan valahogy megállapítják, addig megpróbálják legalább a végrehajtásokat megállítani, hogy azért ne vegyék el hetente ezektől az emberektől a házat, ami azért kellemetlen tud lenni.
[00:07:28]egyébként érdekes, hogy vagy nem tudom te láttad-e, de a hogy vagyonnyilatkozatok között, amit most ugye a képviselők benyújtottak és sokan szemléztek is, tiszások között van deviza károsult egyébként, tehát hogy a nagyszámok törvénye alapján, csak hát vicces, hogy mondjuk a fideszeseknél lehet, hogy tévedek és van, de nem rémlik ilyen.
[00:07:48]Hát a a között a kevés között, aki maradt egyébként meg biztos van Fidesz hívő.
[00:07:52]Én ugye a hát hívő biztos nem is tudom valamelyik videóban láttam, hogy ő Deviz károsult volt, mi hogy él, mondta, hogy nagyon jól él, mi történt vele, elvették a házát, elvesztette a munkáját, de csak a Fidesz.
[00:08:04]Ez egy hölgy volt, valamelyik videóban láttam, nem az Ádámikéba, de elég megrázó volt, hogy ugye van az a társasház, ahol a Lázár elkezdte kivásárolni, és van egy lakó, aki kitart, de ő is a Fideszre szavazott elméletileg, miközben a Lázárral hadakozik, hogy ne megtarthassa a annak idején beszélgettünk róla, hogy a nagyon az a Stockholm szindróma az egy nagyon kemény pszichés, tehát egy idő után ragaszkodunk a a rabszolgatartóinkhoz, viszont megtorpant az infláció.
[00:08:36]olyannyira, hogy 1,8%-ra csökkent.
[00:08:39]Az idei évet pedig átlagosan 2,6 2,7 közé teszik a szakértők.
[00:08:46]Mit gondolsz, hogy mit lehet ebből kiolvasni?
[00:08:49]Kicsit azért én kivetíteném az infláción túl, mert nyilvánvalóan nem tudom, ki az, aki ne örülne annak, hogy csokken az infláció, de a gazdaság egészre nézve ez mit vetíthet előre?
[00:09:01]Lehet sok elemzést olvasni arról, hogy miért csökken az infláció.
[00:09:03]A a fő számokat értelmezve nagyon sokan azt hozzák föl, hogy ugye erős a forint, és erre majd szeretnék evvel a témával kapcsolatban visszatérni.
[00:09:15]Tehát erős a forint, a az erős forint miatt az import beszerzések értéke csökken.
[00:09:20]Tehát valószínű, hogy csökkennek az importáruk többsége, de ez biztos, hogy érezhető a kőolajnál, mert a ott az erős forintnál, hogyha nem 400-ér, csak 350-nél vásárolunk eurót, akkor akkor olcsóbban vásárolhatjuk meg az olajat.
[00:09:40]Bár ugye ennek sem biztos, hogy így van értelme, mert ugye fix árunk van, de de azért az látszik, hogy a az energiahordozókon meg jó pár dolgon jelentős csökkenés van, vagy nincs növekedés, inkább mondjuk így.
[00:09:59]Én azt gondolom ezzel szemben, én egy kicsit mást gondolok.
[00:10:04]Én úgy érzem, hogy az infláció csökkenése miatt nagyon erős keresletcsökkenés van.
[00:10:11]Tehát én nem a kínálati oldalnak a a bőségét és az emiatti árversenyt emelném ki, hanem azt, hogy a nem bővült, szerintem nem bővült annyira a kínálati piac, sokkal inkább és erről is beszélgettünk, az emberek kevésbé élnek jól, mint pár évvel ezelőtt.
[00:10:33]az infláció megette, az a magas infláció, ami akkor volt, megette a keresetek nagy részét.
[00:10:38]És hiába volt egy reál bérnövekedés.
[00:10:40]Az a reál bérnövekedés abban a szektorban volt, ahol van bér.
[00:10:45]Tehát balos bérviszonyok vannak.
[00:10:47]az alacsonyabb bérkategóriában szerintem nem volt nem volt olyan nagyon nagy ö minimálbérnövekedés sem, illetve nagyon-nagyon sokan félnek attól, hogy elveszítik a munkájukat, hiszen az érződik, és akkor majd mindjárt visszatérünk egy kicsit az árfolra, hogy a vállalkozások azok egyik napról a másikra élnek.
[00:11:13]Emiatt nagyon sok helyen én nem hallottam bérnövekedésről.
[00:11:16]Tehát a az átlag bérnövekedés azt nem tudom, hogy milyen szektorban realizálták.
[00:11:20]Valószínű, hogy az állami szektorban realizálták.
[00:11:22]És akkor itt jön a az, hogy mennyire bonyolult és összetett a gazdaság.
[00:11:27]Az infláció az most már lehetővé tenné, hogy elkezdjék csökkenteni a kamatlábakat, mert mert nem kell ilyen magas kamatot tartani ahhoz, hogy hogy ennyire erős legyen a forint.
[00:11:44]viszont elkezdik csökkenteni a kamatlábakat, akkor ugye én azt gondolom, hogy hogy elkezdhetne növekedni egy kicsit a gazdaság természetes módon is, nem csak mondjuk az EU-s pénzekre várva.
[00:11:54]Másrészt Magyarország egy nyitott gazdaság, és az amíg most az importőrök lubickolnak abban, hogy olcsón vásárolhatnak euróért dolgokat, addig az exportőrök fulldoklanak.
[00:12:10]Mondok két példát.
[00:12:12]Az autóiparban borzasztó problémát jelent, hogy hogy aki mondjuk számolt egy 380-as euróval, az most 5-7%-os árfolyameszteséget szenved el.
[00:12:23]És az pont annyi, hogy megette az 3-5%-os profitmarzsát, és egyébként még a veszteségét is növeli, de ugyanez vonatkozik arra is, hogy a a magyar exportnak mondjuk a magyar mezőgazdasági exportnak versenyeznie kéne a külföldivel.
[00:12:46]Exportról beszélek.
[00:12:50]És ilyen erős forintnál nagyon nehéz versenyezni.
[00:12:54]bármiféle külföldi árval.
[00:12:57]Ráadásul úgy, hogy nem is vagyunk nagyon versenyképesek.
[00:13:00]Tehát ebből a szempontból segített egy ideig a gyenge forint, elrejtette azokat a hatékonyságbeli problémákat, amivel a magyar gazdaság küzködik.
[00:13:10]Ez most nagyon erősen elő fog jönni.
[00:13:12]És emiatt a bizonytalanság miatt én úgy érzem, hogy mindenki próbálja egy kicsit beszűkíteni a keresletet, tehát nem akar annyit költeni.
[00:13:22]Ez viszont ahhoz vezet, hogy az infláció lefele megy.
[00:13:26]De én azt gondolom, hogy a kormánynak nagyon-nagyon rövid időn belül egyességre kéne jutni a jegybankkal, és elkezdeni a kamatot csökkenteni és a forintot visszavinni egy normál Marsba.
[00:13:40]Én a 380 és a 400 Ft közti tartanám olyan egyensúlyi helyzetnek, ahol a az exportőrök egy kicsit föllélegezhetnének, és az importőrök meg nem dobják be a törölközőt.
[00:13:52]Tehát csak mondok egy példát, a vendéglátóiparban is óriási problémát fog okozni, hogy egy csomó külföldi azt mondja, hogy túl drága lett Magyarország, és nem fog eljönni, és nem fogjuk a Balaton látni azt a rengeteg hollandot vagy valakit, aki Balaton amúgy is drága, de hogyha még ráadásul az euró is nagyon olcsó lett, akkor ők nagyon drágán tudnak eurót váltani, mármint nekik drágán.
[00:14:16]Innentől kezdve nekik drágább lesz egy sör a Balatonon, mint Amszterdamban.
[00:14:23]akkor miért jönninek el?
[00:14:24]Ühüm.
[00:14:24]Most nem vagyok 100%-ig róla meggyőződve, de idefele éppen kormányinfó volt, mikor jöttem a buszon, és minthogyha valami olyasmit mondott volna pont a Magyar Péter, hogy ugye a kamatkörnyezetet szeretnék csökkenteni.
[00:14:38]Biztos ők is tudják, csak óvatosan kéne meg hát a Vargával valahogy már nagyon szeretik egymást.
[00:14:43]Úgy láttam, a múltkor már nagyon jót beszélgettek, tehát akkor egyezek már meg, hogy valami kezdjenek el valami látható csama kamatcsökkentési pályát fölvázolni, és akkor szerintem mindenki boldog lesz.
[00:14:55]Az euró is beáll arra a normál szintre is.
[00:14:57]Oké.
[00:14:59]Vargával kapcsolatban eleve sok megosztó történetet olvassuk.
[00:15:01]Vagy hát nem történetet, de hogy még mindig egy jó szakember szerintem tudja, hogy tehát szerintem nem feküdhet ennek keresztbe szerintem.
[00:15:09]Tehát nem hiszem, én nem én nem érzékeltem az eddigi kommunikációkból azt, hogy neki az volna a terve, hogy keresztbefekszik.
[00:15:15]Sőt, hát ugye azt mondta, bár a politikában mindenki mond, amit akar, de azt mondta, hogy alapvetően támogatni.
[00:15:23]Hát igen, szeretné a kormány de hogy a jegybank az inflációt kell, hogy kezelje, az infláció megy lefele, tehát nincs olyan logikai meg észérve, ami azt mondhatná vele, hogy nekit akkor is magas kamatokat kell fönntartani.
[00:15:34]Lakáspiac.
[00:15:37]Mi az?
[00:15:37]Mindig eszembe jutnak a külön előző adások, és mindig elmondtuk, hogy baj lesz, baj lesz.
[00:15:41]Hát baj van.
[00:15:41]Most megint most most kezd viszonyalni a fagyi.
[00:15:46]Hát pedig csökken, ugye.
[00:15:46]De mondjuk ez tök fontos, hogy lassult a drágulás.
[00:15:52]Budapesten májusban 0,7%-kal lettek olcsóbbak a lakások, ami egyébként ilyen viccesen hangzik, mert hát szóval, hogy egy ilyen mértékű, tehát egy 70 milliós lakásnál a 0,7% szó, hogy aki meg tudta venni 70 millióra, az 0,7%-kal kevesebbért is megtudja, de persze tök jó.
[00:16:10]És hogy második hónapja csökkennek az árak, viszont ez Budapestre igaz, tehát vidékre nem, ott megdrágolnak a lakások.
[00:16:17]Mi az összkép most?
[00:16:17]Amikor erről beszéltünk, akkor elmondtuk, hogy a lakásproblémát nem lehet egyoldalú lépésekkel megoldani.
[00:16:26]Nem lehet csak olyan támogatásokkal megoldani, ami a keresletet növeli.
[00:16:33]Megint visszajutottunk ugyanoda, ahova az infláció, mert ha nő a kereslet, akkor és nem változik a a piac nagysága, tehát nincs több eladandó lakás, vagy nincs nem nem annyi épül, amennyi ezt a keresetet föl tudná szívni, bár nem sokkal több épül, mert egy csomó ki is kerül a piacról, akkor ez a piac törvényei szerint áremelkedéshez fog vezetni.
[00:16:58]Ez bekövetkezett, tehát ugye bevezették tavaly ilyenkor, vagy egy kicsit hamarább, nem tudom pontosan mikor.
[00:17:06]Az otthon startra gondolsz.
[00:17:09]Igen.
[00:17:09]És az szerintem adott egy óriási rúgást a lakáshároknak.
[00:17:12]Mindenki pillanatok alatt beépítette azt, hogy bizonyos négyzetméter árig meg bizonyos nagysáig el lehet adni.
[00:17:19]És az a nagyság rendig az összes lakására 15-20%-kal nőtt.
[00:17:25]Tehát az elmúlt egy évre, ha visszamenjünk, akkor akkor a lakásárak 15-20%-kal nőttek.
[00:17:29]Az a 0,7%-os csökkenés az csak azt jelenti, hogy mondjuk márciusról, áprilisra csökkent 0,7%-kal.
[00:17:40]Tehát ez a borzasztó erős növekedési görb csak letört, és most már nem ilyen ütemben növekszik tovább, hanem megállt a növekedés, mert egyszerűen kedesú csak Budapesten igen, vidéken még növekszik, csak ugye a ha megnézzük és mögé nézünk a számoknak, akkor az ingatlan közvetítők elmondják, hogy ezek a a kínálati árak, és nagyon-nagyon kevés vagy egyre kevesebb üzlet kötődik.
[00:18:03]Tehát aki aki aki ténylegesen akar vásárolni, az nagyon jó alkókat tud kötni, mert az eddigi 3-5%-os alkupozícióból bekerült a 4-8%-os alkupozícióba most már a a piaci vagy a kínálati árak.
[00:18:25]Tehát azért azt jelenti, hogy hogy elfogytak azok az emberek, akik ki tudták használni ezt a hitelt.
[00:18:33]Más lehetőség nincs az embereknek.
[00:18:35]egyébként továbbra sincs túl sok pénze, tehát akinek van, az már megvette az összes lakását 100 évre előre.
[00:18:41]Tehát elkezdett elfogyni a ez a kereslet, aki ezt meg tudta tenni.
[00:18:48]Nem lett jobb a lakás összetételünk, tehát a portfólió az nem változott.
[00:18:54]Mostantól kezdve egy ilyen stagnáló, kicsit ide-oda hullámzó piacra lehet számítani.
[00:19:00]És akkor is mondtuk, hogy majd egy idő után, ha lesz valós gazdasági növekedés és lesz reálbérnövekedés ténylegesen a teljes szférában, akkor majd elkezdi utóléregetni.
[00:19:13]De hát az még évek, úgyhogy most sikerült szerintem egy rövidtávú érdekkel hosszú évekre visszavetni a lakásvásárlási lehetőségeket.
[00:19:25]Ráadásul sikertelen érdekel, vagy hát hát akinek sikerült így venni, az nem ezt mondja, de most a politikai részé ja az nem nyertek vele.
[00:19:32]Ez igaz.
[00:19:32]Tehát ebből a szempontból ez nem volt egy sikeres befektetés.
[00:19:39]Így van.
[00:19:40]A részükről.
[00:19:40]Hát azért ez elég szomorú egyébként, tehát hogy most pont ezen gondolkodtam, hogy szerintem tehát mondjuk az a középosztály, akit most középosztálynak hívunk, szerintem még ő is nagyon nehezen engedheti meg magának ezeket a lakására.
[00:19:53]Kö a középosztály már nem engedheti meg magának.
[00:19:56]Hát igen.
[00:19:57]Tehát a középosztály, erről is beszéltünk, a középosztály csúszik lefele.
[00:20:01]Amit mi középosztálynak hívunk, az ugye a deciliseket, ha nézzük, az a a héttől a négyig vagy háromig, azt sajnos elkezdtek lefele csúszni, és nekik ez az ez az ingatlanár már elérhetetlen.
[00:20:18]Főleg úgy, hogy arról is beszéltünk, hogy hogy a középosztály egy része az az úgy jutott ingatlanokhoz régebben, hogy családi segítséggel meg olyan kalákába fölépített kádárkockákkal meg egyebekkel, amik amik akkor még egy elérhetőbb alternatívát jelentettek.
[00:20:38]Ma már ezek nincsenek meg.
[00:20:40]Tehát ma már nagyon-nagyon kevés kalákában fölépülő lakásról beszélhetünk, mert mert már nem ez a módi, meg hát közben azért az üzemanyag azok is, de a az alapanyag is borzasztóan elmentek.
[00:20:58]Közben a középosztály gyerekei meg unokái kezdenek el abba a korba élni, ami ami akiknek lakás kéne.
[00:21:07]Csak ugye elmondtuk akkor, hogy a középosztály akkor elköltötte a pénzét, meg hitelt vett föl, és nem tudott most már nem a kifizette a hitelt, de nem volt arra ideje meg pénze, hogy összeszedje azt a támogatást, amivel a következő generációt el tudta volna indítani.
[00:21:27]Úgyhogy a gyerekek fele másan rossz helyzetben vannak, az unokák meg teljesen rossz helyzetben vannak.
[00:21:31]Ezért érzem én azt mindig nagyon hamisnak, amikor a fiataloknak azt mondják, hogy persze, persze milyen sok támogatás van, vegyél lakást.
[00:21:43]Nem, hogyha nincs önerőd, nincs meg az a biztosállásod, akkor nem tudsz.
[00:21:48]Hiába vehetnél föl 100 millió hitelt, mire?
[00:21:53]Hát igen, nem fedezi a a béred, nincs meg az a tartalékod, nem tudod kifizetni az önerőt.
[00:21:59]Tehát ezek ilyen politikai lózungok.
[00:22:02]Hát vagy ha még az meg is van, de mondjuk utána kiürül a kassza, szerintem az is egy veszélyes helyzet.
[00:22:09]A mai 30 alatti generáció nagyének nincs meg ilyen háttereme.
[00:22:14]Hát én hátnem kéne a 30 felettinek se feltétlenül.
[00:22:16]Lehet, lehet, hogy ott nő valamennyit az arány, de nem annyira amennyit kéne.
[00:22:19]Nagyon furcsa lesz, amit mondok, de kicsit vidámabb vizekre vezünk.
[00:22:25]Persze ez, de ez se baj, mert ugye azt azt meg láttuk, és arról is beszéltünk, hogy hogy ennek is van megoldása.
[00:22:31]El kell kezdeni élkíteni a kínálati oldalt, állami lakásokat, bérlakásokat építeni, és akkor ez elkezdi visszarángatni az elugaszkodott á tervben van elvileg.
[00:22:45]Gyakorlatilag ugye jussunk el odáig.
[00:22:47]Igen, jussunk, lássunk.
[00:22:49]Igen, mert azért rades egy bérlakásépítési program azért nem annyira könnyű, mint egy devizahit törvény stop, vagy nem tudom.
[00:22:58]Ha vekerlének sikerült, márpedig egész jól sikerült, akkor miért ne sikerülne a nem tudom ki a felelős neki a majdnem a Lázárt mondtam, de már nem ő a infrastruktúráért felelős.
[00:23:06]Nem tudom.
[00:23:08]Nem, mert az építésé az a az a vitézé.
[00:23:12]Nem igen, akkor a vitézinek sikerülni fog, az biztos.
[00:23:14]Mindenesetre azért lehet be szerintem ebbe lehet, mert lehet, hogy erre lesznek megnyíló uniós források, és pont nekünk nemrég volt egyébként lakógyűlésünk és éppen ezen gondolkodtunk, hogy érdemes-e várni mondjuk energetikai pályázatokra az uniótól, mert hogy nekünk kazánfűtéses a ház és hát elég öreg.
[00:23:32]A másik egyébként ezt is egy érdekesség, hogy hogy mondta a közös képviselő, hogy egyre egyre több olyan lakóközösség van, ahol bizonyos munkálatokat bevállalnak.
[00:23:43]Mi is most úgy került szóba, hogy 600000 Ftértos ajánlatot kaptunk volna egy előtéri fesztésre.
[00:23:49]Úgy döntöttünk, hogy kifestjük mi.
[00:23:52]Hát a festéssel nincs is baj, de mondjuk, hogyha a függőfolyosót kell megjavítani, mert életveszélyes, akkor az akkor azért nem nem javasolnám senkinek, hogy saját magat.
[00:24:00]De szerintem ez is egy érdekes dolog, nem?
[00:24:02]Hogy hogy ezt mondta, hogy egyre több ilyen van, hogy általában a festés, mert az amit könnyen el tudnak végezni, hogy összefog a ház, és inkább azt mondják, hogy kifestenek ők, mert tizedannyiba kerül.
[00:24:14]Szóval vannak érdekes dolgok, ami mármint, hogy pozitív, de most tényleg pozitív és vidám.
[00:24:17]Vidám, vidám, nagyon vidámak vagyunk, de hogy azért az meglepő lesz, amit mondok, hogy mit gondolok vidámnak, mert az oroszuk rá háború, az nagyon vidám.
[00:24:27]Nem, nyilván nem az oroszukrá háború, hanem hogy szivárognak olyan hírek, hogy lehet, hogy valami fény van az alagút végén, és közeledhet a az orosz-ukrán háborúnak a lezárása.
[00:24:37]Nyilván azért ez nem egy ilyen egyértelmű történet, hogy akkor az biztosan be is fog következni.
[00:24:43]Az vannak jelek.
[00:24:43]Erről ezekről fogunk beszélni.
[00:24:49]Az egyik ilyen az ugye a gazdasági része mindennek, úgyhogy Imre ezt majd szépen kifejti, de a röviden röviden rövid lényege az az, hogy az ukrán drógyártás egy olyan szintet ért el, amivel képes Oroszország belső infrastruktúráját is támadni, tehát például energetikai létesítményeket, amennyire én ezt jól értettem.
[00:25:11]És azért a szankciók mellett ez elég komoly gazdasági nehézségeket okoz, illetve utánpótlási problémákhoz, tehát mint mint példá üzemanyag meg szerintem azért emberi erőforrás szempontjából is problémákhoz vezetett.
[00:25:24]És hát mondjuk egyébként érdekes, hogy Oroszországban szeptemberben lesznek választások, de mondjuk én azért nem tennék rá nagy téteket, hogy a hogy ne nem a Putyin lesz ott újra az elnök.
[00:25:37]Tehát azért ezt az bíró Zoltán kifejtette, hogy azért az nem nem egy olyan rendszer, ahol választáson le lehet őt váltani.
[00:25:43]Mindenesetre az biztos, hogy a rezsimnek az önfenntartása az valószínűleg előbbre való adott esetben, mint a háborústak én gondolom.
[00:25:53]De mindenesetre, hogy hogy néz ki ez így gazdasági oldalról?
[00:25:55]Tehát mi az, amit lehet látni?
[00:25:57]Mi az, ami esetlegesen odavezethet, hogy valakik meggyőzik Putyint, hogy nem biztos, hogy érdemes ezt a háborút tovább folytatni?
[00:26:06]Hát nem tudom, hogy valaki meggyőzi Putytint.
[00:26:08]Abban kevésbé hiszek, hogy valaki meggyőzi.
[00:26:12]Ö nem is szeretnék a a Zoli, az Esbíro Zoli babérjaira törni, mert mert ő tényleg kívülbelülről ismeri ezt a rendszert.
[00:26:21]Én csak utána tudtam olvasgatni, meg talán keresgélni, hogy hogy mi a az érdekes.
[00:26:29]És megpróbáltam megérteni, hogy hogyan épülhetett föl ez a háború, mert azért ennek voltak különböző szakaszai, amit hogyha végiggondolunk, akkor elkezd érthetővé válni, hogy hogy miért jutottunk el idáig.
[00:26:44]Ugye ez az egész úgy indult, hogy hogy villámháború és a és ledobták a orosz deszantosokat Kiev közelében, hogy hogy Belusz felől pillanatok alatt oda fognak érni a a izék.
[00:26:58]És szerencsétlenek ott várták, hogy majd jönnek a az orosz tankok meg a belaruszok, és hát nem értek oda három nap alatt, mert ugye Putyinnak azt mondták, hogy ezt három nap alatt ezt lesöprik ezt a korrupt bábállamot, és utána megkapja a látszat függetlenségét, és Belarusz 2-ként működik tovább.
[00:27:21]Ez ugye nem sikerült, és elkezdett kialakulni egy állóháború, aminek aztán lett egy látványos része, hogy akkor elindították az offenzívát ugye keletről az oroszok, és elég nagy területeket viszonylag elég gyorsan elfoglaltak, és elkezdődött Ukrajnának a a területi megszerzés két megyéről volt szó, ugye, és azokat egyre nagyobb arányban elfoglalták.
[00:27:51]majd lelassult ez a dolog, és és Ukrajna valahogy magához tért, és akkor ott Harkov környékét meg egyebeket visszavette, de ott Donyac környékén azért elég sok területet elfoglaltak az oroszok.
[00:28:08]És egy kicsit akkor beállt a háború, és minden két fél azt mondta, hogy akkor most már az eddigi állásokat valahogy megerősítette, és elkezdődik a lassú egymás fölrése.
[00:28:21]És ebben nagyon érdekes volt a két különböző taktika, ami megvalósult, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon érdekes gazdasági tanulságokkal is bír.
[00:28:30]Ugye az oroszok azt mondták, hogy ők sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkeznek.
[00:28:35]mind emberi oldalról, mind pedig technológiai oldalról.
[00:28:41]Ezért ők szépen lassan ezt a nagy tartalékállományt vagy emberállományt fölhasználva gondolták, hogy szépen lassan fölrlik az ukránokat.
[00:28:51]És ez egy ideig működött is, mert Ukrajna tényleg sokkal kevesebb emberállománnyal rendelkezik, azok sokkal hosszabb frontvalonal, ugye sokkal jobban el kellett őket osztani.
[00:29:07]És ez a taktika egy ideig nagyon sikeres is volt.
[00:29:10]Miközben Ukrajna nem ezt mondta, azt mondta, hogy oké, mi meg próbáljuk meg a technológiába befektetni, és próbáljuk meg azt a tudást fölhalmozni, amivel ellensúlyozni lehet, azt az emberfölényt és elavult orosz hadi technikai meg egyébként máshonnan, mint én Iránból meg nem tudom honnan behozott haditechnikai fölényt, amivel Oroszország rendelkezik, és nagyon komoly szellemi tőkét meg pénzt fektettek be abban, van, hogy a dróngyártásukat meg a rakétagyártásukat elkezdjék meg a különböző elhárításokat, és nagyon egyszerű eszközökre gondoljunk, tehát ilyen hálókilövő gépekre, amikkel ugye le lehet szedni a drónokat, meg meg mert nem is tudunk mindenről, mert ugye ezek titkok és árulják is őket most már Katartól kezdve minden fele, mert ugye most már ott is eszkalálódott a helyzet.
[00:30:05]És érdekes volt, hogy a ahogy Oroszország nyomta bele az egyre nagyobb és nagyobb emberi erő forrását és és feszegette kifele a határokat, volt egy olyan pillanat, amikor nem is tudom mikor, talán három-négy évvel ezelőtt azt vizionálta mindenki, hogy össze fog roppanni az ukrán ühüm ellenállás és és pillanatok alatt meg fognak törni.
[00:30:31]Tehát én ha emlékszem, hogy itt már voltak, akik azt mondták, hogy mikor kapitola Ukrajna.
[00:30:38]Aztán valami változott, és valószínű, hogy az változott meg, hogy Ukrajna elkezdett egy olyan technológiai fejlődés eredményeként hatékonyabb lenni, ami nem a személyes hadbiszelést, hanem a magasabb szintű technológiát jelent.
[00:30:53]Emiatt támadhatóvá váltak az emberi erőforrások, úgyhogy Ukrajna közben sokkal kevesebbet veszít.
[00:31:00]Mind a két fél veszít, de Oroszország arányosan sokkal többet, illetve eltámadhatóvá váltak a közvetlen utánpótlásvonalak.
[00:31:11]És ma már ott tartunk, hogy hogy szerencsétlen Leningrádot, bocsánat, Szent Péter vág külvárosát lövik.
[00:31:15]Igen, az ukrán drónok miközben néha berepülnek, szerencsétlenek Lettországba meg mit tudom én hova, de azért ez egy óriási pofon, mert mert azért amikor Szentpéterváron a gazdasági csúcsot úgy tartják meg, hogy állandó bombariadó készültségben vannak, hogy hogy nehogy már az ukránok odaljenek, az egy évvel ezelőtt még nem arról volt szó, hanem arról volt szó, hogy mikor roppandjuk össze Ukrajnát.
[00:31:44]Ma arról van szó, hogy a Oroszország, ami egy különben elég erősen hadigazdaságra átállt ország, ami ugye azt jelenti, hogy hogy a termelésének nagy részét saját maga föl fölveszi és fölhasználja.
[00:32:02]És ez a munkaerőnek jó, mert nagyon sok munkaerőt fölvesz.
[00:32:04]Egyre kevesebb is sajnos a munkaerő, mert nagyon sokan meghalnak a háborúban, de ugye elszívja a gazdaságból, a valós gazdaságból vagy a reál gazdaságból a munkaerőt, és egyre többet termel a hadi iparnak.
[00:32:18]Emiatt, bár a bérek emelkednek a az embargó miatt, meg az egyebek miatt, azért a ma az egyszerű orosz embereknek, és most nem Moszkváról beszélünk meg a kirakatokról, hanem hanem a kisebb városokról meg vidéken egyre nehezebb a helyzete.
[00:32:39]érezhetővé váltak a támadások miatti benzinhiány, egyéb olyan anyagok hiánya, ami az utánpótlás, illetve a háttéripar problémáival magyarázhatóak.
[00:32:54]Úgyhogy nagyon érdekes, és ez egy kicsit gazdaságilag nagyon hasonlít a magyar gondolkodásra.
[00:32:58]Mi abban gondolkoztunk, hogy munkaerős, munkaerőigényes dolgokat majd ide telepítünk, és akkor akkor milyen jó lesz, mert nekünk sok munkaerőnk van.
[00:33:09]majd összeszerelünk, és akkor az az exportunk úgy nő, mint a gomba, és akkor majd jó lesz.
[00:33:15]És aztán kiderült, hogy hogy nem csak így lehet gondolkodni, hanem lehet úgy gondolkodni, hogy hogy befektetünk ide és olyan tudást halmozunk föl, ami aztán lehet, hogy egy kicsit késá lásd ukránok, tehát egy kicsit késve, de egy idő után sokkal-sokkal többet ér, mint az, hogy rengeteg olyan emberünk van, aki be tud hajtani egy hatos anyát késve, mert hát végül is háború kellős közepén négy év alatt elérték ezt a szint.
[00:33:40]Csak ott volt, mondom, volt egy olyan pillanat, amikor már már az volt, hogy ott összeroppanak, és akkor akkor puff, akkor ott már hiába lett volna utána három hónap múlva már olyan dróngyártó üzemük, ami naponta három drónt nyom, vagy 30-at, vagy 300-at, akkor az már nem, az már akkor késő lett volna.
[00:34:01]Szerencséjük volt, vagy nem tudom.
[00:34:01]Ebből is látszik, hogy mennyire mások mások a megtérülési pályája egy munkaalapunak, az így megy fölfele, aztán nagyon gyorsan eri a terettységet, és akkor onnantól kezdve nincs valós növekedés.
[00:34:15]Egy tudásalapú az meg ilyen hiperbolikus függvény alapján először sokat kell befektetni, szenvedni kell vele, de a pillanatok alatt lekörözi a a munkaalapút.
[00:34:25]Tehát érdekes párhuzam, és mondjuk lehet, hogy azt mondják, hogy ez egy erőltetett párhuzam, de nem.
[00:34:29]A tudás az mindig meghozza a maga eredményét, csak egy kicsit hosszabb távon és egy kicsit hamaráb bele kell fektetni.
[00:34:40]Sőt, egyébként épp azon gondolkodtam, hogy szerintem pár het olvastam egy olyan hírt, hogy a britek meg az ukránok valami közös drón gyakorlatek azok nem tudom azok milyen tudásba fektetnek a nagyon nem csak hogy volt egy ilyen közös gyakorlat és hogy hát ripityára verték drónban.
[00:34:58]Most nyilván van egy aktív tudásuk erről, de épp ezt akartam mondani, hogy az a tudás befektetés ugye könny búcsú britekre gondoltam, de hát azoknál nem tudom nem tudom milyen tudás van, de oké, az az egy másik dolog, de szerintem mind egy este 20 sör az is egy tudás.
[00:35:13]Tehát szegény szegény angolok, tehát mindig rájuk van kivetítve ők ők jönnek mondjuk ide, de azért szerintem ha mi magyarok megyünk külföldre, mi se mondjuk legénybúcsra, szerintem mi se vagyunk kultúráltabbak.
[00:35:26]Nem, nem, nem hiszem.
[00:35:26]Ez ez jell az embernek, hogy elmegy külföldre és azt hiszi, hogy mindent szab igen, ezt akartam pont mondani.
[00:35:32]Na de hogy arra akartam evvel kilyukadni, hogy hogy szerintem erre könnyen lehetne ugye azt mondani, hogy jó jó jó, hát mondjuk esetleg ők egy jó helyzetbe kerülnek itt az oroszukrán háborúban, de hát utána mit kezdenek ezzel?
[00:35:43]De hát rengeteg mindent lehet ezzel kezdeni, mert ez egy olyan katonai technikai tudás, amit utána felteszem valamilyen módon pénzesíteni lehet.
[00:35:53]Épp most olvastam egy cikket, hogy hogy Amerika ezeket a patriot rendszereket nagyon jól eladja.
[00:36:02]Ugye vásárol Izrael meg most már az összes öböláram öböl állam vásárol, mert ugye ezek méregdága rakéták, és közben az ukránok meg a kényszer, tehát a kényszer nagy úr Ühüm.
[00:36:14]elfogytak az ilyen típusú rakétái, és teljesen más technológiákkal tized áron gyártja, tényleg tized áron gyártja azokat az elfogó rakétákat vagy drónokat, ami amikkel ugyanezt el lehet érni.
[00:36:27]És ebből is látszik, hogy mennyire elkényelmesedett egy a nyugati társadalmak, mennyire elkényelmesedtek.
[00:36:38]Elgondolták, hogy Amerika majd megvéd bennünket.
[00:36:40]Amerika tényleg meg is véd bennünket.
[00:36:46]marhadrágán, és lehet, hogy nem is a legjobb technológiával, de hát ez volt, ez a ez a világszinten elfogadott.
[00:36:52]És amikor valós körülmények között elkezd a valós élet rákényszeríteni arra, hogy egy íjjal próbáld megvédeni magad, akkor lehet, hogy az íjjal is sikerül olyan dolgokat elérni, ami ami aztán kétségessé teszi azt, hogy patriot rakétákkal kell elődözni a SS20 20-asok ellen.
[00:37:15]Tehát érdekes ez tényleg, hogy a hogy a hadipar nakak ez egy komoly próbatétel, mert mert itt a valós életbe kellene kipróbálni azt, hogy ezek mennyire működnek.
[00:37:28]Tényleg tök jól munkik a Petriot, csak iszonyatosan drága, tehát nem lehet megvenni.
[00:37:33]Márpedig, ha valakinek nincs, és kitalál valami jobbat, akkor abban a pillanatban a Patriot értéke is megkérdőjeleződik, mondjuk így.
[00:37:42]Ühüm.
[00:37:42]Tehát hosszú távon nekik ebből ebből ők sokat fognak profitálni.
[00:37:45]Az más kérdés, hogy ez borzasztó ára van.
[00:37:47]Tehát azért azt látni kell, hogy nagyon-nagyon sokan meghaltak mind a két oldalon.
[00:37:53]Hát nyilván, de még mindig tehát, hogyha valamit valamiért ez így is, úgy is így lenne.
[00:37:59]Így értem.
[00:38:00]Ezt értem.
[00:38:00]Ez igaz, de ha belegondolsz, hogy és ez borzasztó, hogyha az embernek a testvére, az apja vagy a rokona meg, akkor semmit nem ér azt, hogy egy patriot vagy nem patriot.
[00:38:17]Nyilvánvaló lehet ezt nem lehet kezelni.
[00:38:19]Tehát egyetlen egy háború se éri meg azt szerintem, hogy hogy kipróbáljuk, hogy egy patriot mennyit él.
[00:38:25]Hát igen.
[00:38:25]Viszont annak annak lehet örülni talán, hogy így valamiféle esélyt kap.
[00:38:30]Ukrajna arra, hogy egyszer csak le valamilyen formában, de lezárható legyen, mert szerintem enélkül viszont ez nem biztos, hogy sőt, ahogy én ezt értelmezem, en enélkül, tehát ez a nem tudom, drónni innováció nélkül ez egyszerűen nem lenne elérhető.
[00:38:48]Hát valószínű, hogy nem.
[00:38:49]Tehát akkor még jó pár így is lehet, hogy még egy jó darabig ez eltart, de legalább valamiféle fényt mutat.
[00:38:53]Hát Oroszországnak akkor kezd el ez kényszerré válni, amikor amikor már nem tudja fönntartani ezt sem, és elkezd látványos kudarcokat szenvedni.
[00:39:03]Most még nem tart itt.
[00:39:06]Tehát szerintem ha Putyin nincs abban a helyzetben, mint Orbán, hogy hogy nincs teljesen tisztában a valósággal, akkor Putyinnak most kéne megegyezni, mert körülbelül most van szerintem a csúcsán annak Ühüm.
[00:39:22]hogy hogy a területekkel meg egyebekkel jó alakot tud kötni.
[00:39:28]Az más kérdés, hogy aztán lehet, hogy Oroszországban valami már elindult, és ugyanezt a módszert elkezdik átvenni, és akkor egy sokkal nagyobb ország, sokkal több tudományos háttérrel lehet, hogy elkezdhet fejlődni újra.
[00:39:42]Csak ott meg azt gondolom, hogy a a struktúra nagyon merev, tehát ott azért ez sokkal lassabban fogció.
[00:39:51]Hát az Ukrajnáb azt a nem azt nem nem tudom azt a kettőt össze lehet hasonlítani talán az abban szerintem egyformán állnak.
[00:40:01]Hát igen, ráadásul én pont azt hallottam, hogy az biró nem én én is pont meghallgattam őt ugye most ért területileg most értek előtt, hogy több területet foglaltak vissza az ukránok, mint amennyit az oroszok meg tudtak szerezni.
[00:40:16]Tehát most jelen jelen pillanatban még ez is fenn áll.
[00:40:20]Így van.
[00:40:22]egyensúlyi állapot van.
[00:40:23]És egyébként pedzegetik azt is, azt a kérdést is többen, amit te is mondtál, hogy mennyire kap valós híreket a Putytin, ugye, tehát hogy hogy egy lényegesen zártabb politikai rendszer, mint akár az Orbán rendszer volt, amiről szintén sokáig azt mondtuk, hogy nagyon nehezen szivárognak ki különböző információk, ott meg aztán még inkább.
[00:40:41]Tehát tulajdonképpen erre szerintem a legjobb kutatók, történészek se igazán tudják egyelőre még a választ, hogy Putyin mégis pontosan mivel van tisztában, vagy mivel nem.
[00:40:52]Na, viszont menjünk tovább még maradva az orosz-ukrán helyzetnél, vagy hát igazából most már ukrán helyzetnél, mert az az let volna a kérdésem, hogy egy esetleges lezárást követő újjáépítés ezt hogyan lehetne elképzelni egyáltalán mennyi vannak erre belések, hogy mennyi mennyibe kerülhet mindez?
[00:41:11]Meg szerintem adja magát a kérdés úgy, hogy szomszédos ország vagyunk.
[00:41:15]Most ugye érezhetően egyébként éppen éppen mai szintén mai csütörtöki infó volt a kormányinfón, hogy szerveződik Magyar Péter Zelenszki találkozó.
[00:41:25]Tehát látszik, hogy a a diplomáciai kapcsolatoknak a a rendbetételére törekszik a Tiszakormány.
[00:41:33]Tehát, hogy nekünk ebben lehet amúgy gazdaságilag előnyös szerepünk, hiszen nagyon közel vagyunk eleve.
[00:41:36]Persze.
[00:41:39]Tehát azért azt lehet tudni, hogyha ha végetér a háború, és és valamilyen formában létreön egy tűzszet, vagy vagy béke, reméljük, hogy egy béke, akkor azért ugrásra készen vár egy csomó olyan befektetés, befektető és különböző cég, amelyik amelyik az új ukrán újjáépítésben ben részt szeretne venni.
[00:42:09]Ugye azért Ukrajna a világ egyik legjobb mezőgazdasági országa, a világ egyik legnagyobb gabona export tőrei közé tartozik.
[00:42:19]Tehát tehát egyrészt szerintem a mezőgazdaságban komoly lehetőségek vannak, de ugyanígy a a ritka földfémek egy részében, de ez mind ugye attól függ, hogy hogy melyik része marad meg Ukrajnának, melyik része marad orosz felügyelet alatt.
[00:42:37]Tehát azért ez sok függ, sokban függ attól, hogy hogy milyen béke vagy tűzszüneti megállapodás következik.
[00:42:49]Nem hiszem, hogy hogy nekünk óriási szerepünk lehet.
[00:42:52]Azt gondolom, talán a Kárpátalján lehet valamiféle szerepünk, de én ma nem látok olyan céget, és ez is az Orbán rendszer egyik nagy bűne, hogy nem, hogy a nagy fejlett magyari magyar tőkésrendszer kialakításából nem sikerült olyan céget létrehoznunk, amelyik legalább egy vagy két területen versenyképes lenne, és mondjuk egy ukrán újráépítésben azt mondaná, hogy nekem olyan olyan technológiám van, hogy a pillanatok alatt újjáépítjük a széles nyomtávú, szétrombolt vasúti síneket, vagy vagy új, nem tudom, élelmiszeripari központokat létesítünk, vagy nem tudom, talán az élelmiszeriparban talán még a tudásunk megvan, de a gépgyártási tapasztalatunk nincs meg.
[00:43:42]Tehát én azért nem ebben nem látom, hogy túl nagy szerepünk lenne.
[00:43:47]Logisztikailag lehet szerepünk, hiszen rajtunk keresztül azért viszonylag könnyű elérni, és mondjuk záhony abban a pillanatban föl fog értékelődni, mint átrakópont.
[00:43:58]Mondjuk abból nagy gazdasági előnyeink nem tudnak származni.
[00:44:00]Hát nem, de ott azért a környéken az az egy komoly munkalehetőséget teremt, hogyha ott naponta több tucat, vonat megy át és kereket vált és így tovább.
[00:44:11]Tehát az az működhet igazából olyan borzasztó nagy gazdasági áttörési lehetőséget nem látok, de hát ne legyen igazam.
[00:44:20]Tehát ugye azt mondtad, hogy nincs nagyon olyan cég, és ez is az Orbán rendszernek a nem tudom, velünk maradt hozománya, de hogy bűne, igen, de hogy hát azért itt ugye szó van lezárásról, de ez azért nem azt jelenti értelemszerűen, hogy ez vagy hát én én legalábbis nem azt feltételezem, hogy egy-két hónap múlva itt ünnepelni fogunk, hogy végetért ez a háború.
[00:44:44]Látszanak jelek, amik abba az irányba mutatnak, hogy most már abba az irányba mutatnak, hogy lehetséges, hogy ez idővel be fog következni.
[00:44:52]Ugye eddig ilyen nem nagyon volt.
[00:44:55]Trump minden erőfeszítés ellenére azt tegyük hozzá.
[00:45:00]De hogy ezt mondjuk iróniából mondtam, mindegy.
[00:45:05]De hogy hogy mondjuk ha nem tudom egy vagy két év múlva jön el ez a lezárás, akkor van-e arra lehetőség, hogy mondjuk egy olyan cég, aki kompetens lehet, ennyi idő alatt kinőljön itt a Földből, vagy a megfelelő tudásra, már meglévő cég megfelelő tudásra, vagy ez kevés időszak?
[00:45:20]Én szeptikus vagyok ebben.
[00:45:20]Nem.
[00:45:22]Aha.
[00:45:22]Nem, nincs mit, mit Forg fog ott mit csinálni.
[00:45:26]Tehát nem, nem most tényleg.
[00:45:28]Tehát mondj egy olyan céget, amelyik amelyik nem tudom, azt mondja, hogy profi és a Siemensel fog versenyezni a a az elektromos infrastruktúra helyreállításában.
[00:45:43]Nincs ilyen cégünk.
[00:45:43]Van olyan cégünk, amelyik a Siemensnek hajlandó a nagy tranzisztorok vagy tranz transzformátorokban.
[00:45:49]Váradt vagyok, bocsánat.
[00:45:51]a transzformátorokba a kis lamellákat bele tudjuk szerelgetni.
[00:45:55]De de ha nem is gyártásban, technológiában vagy nohban mondjuk hogy akkor legyek patrióta.
[00:46:04]Tényleg patrióta.
[00:46:06]Azt mondom, hogy például ha megtalálja a gyártóval való együttműködést, akkor például egy gyermekt.
[00:46:17]Az elmehet és a tudását fölépítheti, a vertikális integrációt valahol Ukrajnába, és mellé kell csatlakozni egy olyan tojás kezelő gépsornak, meg egy tésztagyártó gépsornak.
[00:46:32]És akkor a ha így valaki összeáll, akkor ezt össze lehet rakni.
[00:46:37]És akkor mondjuk a a Gyerme RT adja az innovációt, és mellette még gépgyártók becsatlakozva fölépíthetnek ott egy óriási tésztavertikumot, gabona, tojást, tészta.
[00:46:50]Ezt el tudom képzelni.
[00:46:50]Ma olyat nem nagyon látok, aki mondjuk vasat meg ö vasban meglévő technológiát tudna, de javítsatok ki, mert ha van, akkor akkor tévedtem, és akkor legközelebb bemondjuk, jó, hogy ki lehet ilyen.
[00:47:05]Id kapcsolódóan egy utsó kérdés.
[00:47:05]Ö hát, hogy ugye ez egy ilyen egyik tabu téma ez az uniós csatlakozása ökrajnának, de azért ö azért az, hogy hogyan befolyásolja mondjuk adott esetben akár ez az újjáépítés, ez a jövőben, élet megfordítva, hogy milyen anyagi terhet róhat, vagy ró egyáltalán az unióra.
[00:47:28]Én ezen gondolkodok, mert ugye azért itt sok tekintetben hitelekről is szó van, tehát nem nem csak vissza nem térítendő támogatásokról.
[00:47:36]Ö tehát ez ez a helyzet, tehát mert ugye azért ezt szeretném leszögezni, hogy itt szó nincs arról, hogy jelen pillanatban az Unió csatlakozna az Unióhoz.
[00:47:44]Tehát, hogy itt hosszú-hosszú évekről beszélünk, vagy mit mondtam?
[00:47:50]Unió az Unió.
[00:47:51]Unió.
[00:47:51]Igen.
[00:47:51]Tehát Ukra.
[00:47:51]Köszi.
[00:47:54]Szóval, hogy Ukrajna.
[00:47:54]Igen.
[00:47:54]Én is várott vagyok.
[00:47:55]Ukrajna csatlakozni az Unióhoz, de hogy tehát, hogy erről nincs szó.
[00:48:00]bárki bármit szeretne erről terjeszteni.
[00:48:02]Feltehetően szerintem mire ez ténylegesen végbegy, addigra valamiféle újjáépítési folyamatban már benne lesznek, vagy éppen hogy megkezdik.
[00:48:12]Mindenesetre nyilván van egyfajta kapcsolat így is a az unióval nekik, tehát hogy ez lehet-e teher, vagy ez inkább még akár előnyös is lehet az unió számára?
[00:48:20]is egyelőre én nem én se látom, hogy hogy a azt a csatlakozási céldátumot egyáltalán lehet tartani.
[00:48:30]Szerintem az nagyon optimista több okból is.
[00:48:32]Ha meg is születik egy tűzszünet, a tűzszünetre azért az nem egy béke.
[00:48:38]Tehát arra azért én nem alapoznék, hogy azt mind a két fél be fogja tartani, mert abban a pillanatban, hogyha mondjuk Oroszországban változik a helyzet, akkor lehet, hogy ő abból kihátrál.
[00:48:48]Tehát azért ez egy ingatag megoldás.
[00:48:50]Egy ingatag megoldásra én nem szívesen léptetnék be egy olyan országot, akinek csak tűzszüneti megállapodása van mondjuk Oroszországgal.
[00:49:01]Azért az egy elég elég nehéz kérdés.
[00:49:03]Tehát ezeket ugye megnyugtatóan és garanciákkal le kellene zárni, és akkor utána lehet elkezdeni a politikai oldalt végtárgyalni, és csak utána a gazdaságit, vagy a kettőt párhuzamosan.
[00:49:18]Az Unió amúgy maga elég nagy problémákkal küzködik, szerintem Ukrajna nélkül is.
[00:49:28]Ukrajna nem biztos, hogy most ezeknek a problémáknak a megoldásában segíthet.
[00:49:33]Tehát azért az unióban a mezőgazdasági szubvenciók kérdése az egy komoly kérdés lesz szerintem lehet, hogy nem is a az mostani költségvetésben, hanem utána, bár szerintem a mostaniban is, hiszen nem tudom, meddig lehet fönntartani ezt a mezőgazdasági támogatási rendszert.
[00:49:55]Ez szerintem egy nagy kérdés, hogy a a nagyok meddig bírják ezt, főleg Franciaország kierőszakolni, hogy ez működjön.
[00:50:03]De hát azért ez ez előbb-utóbb kezelhetetlen lesz, és akkor még nyakunkba vennénk egy nagy agrár termelőt, akinek ugyanazokat kéne biztosítani.
[00:50:17]Tehát szerintem ez egy lassú és nagyon nehéz folyamat lesz, de azért a másik oldalon Ukrajnával nyer az Unió.
[00:50:25]Mert azért csak bevon egy 30 valahány milliós országot óriási területtel és és egy nagyon nagy ütköző zónával azért azt lássuk be.
[00:50:34]Tehát ennek azért politikai és katonai feladata is van vagy szerepe is van.
[00:50:45]Úgyhogy és harci tapasztalattal egész Európában nincsen és lehet, hogy a R metállal, hogyha összeállnak az ukránok, akkor nagyon gyorsan tudnak az amerikaiaknál sokkal versenyképesebb haditechnikát előállítani.
[00:51:00]Ezt csak mondjuk ezt az unió nélkül is meg tudják tenni, nem?
[00:51:02]Vagy úgy könnyen?
[00:51:04]Hát igen, hát azért nem az, hogyha ha van valamiféle együttműködés, akkor azért az könnyebb, hogyha ez mind az unión belül van.
[00:51:09]Szerintem azért bizonyos biztonsági kérdések fölmerülnek unión kívüli államokkal szemben.
[00:51:18]Ez csak egy ötlet megint arra, hogy hogyan lehetne ott azért nagyon gyorsan bevonni és mondjuk együttműködtetni cégeket.
[00:51:25]Még egyszer visszatérve az alapkérdésre, én azt gondolom, hogy ez egy hosszú rengeteg aknát rejtő, hogy stészörűek maradjunk, tárgyalássorozat lesz, aminek a végén remélem mind a két fél elégedetlen lesz, de megkötik, mert ugye én azt gondolom, hogy amikor mind a két fél csak félig elégedett, azok a jó megállapodások, mert akkor h jó kompromisszumok születnek.
[00:51:50]Hát akkor kérdések, de egyébként küldjetek még kérdést.
[00:51:52]Nem azt mondom, hogy teljesen kifogytunk belőlük, de azért fogyatkozunk, úgyhogy bátran kérdezzetek.
[00:51:58]Na, kezdjünk azzal, hogy Magyarországon és az EU-ban egy magántulajdonban lévő cég vagy koncessziós jog, mint az autópálya, vagy a kaszinó vagy hulladék, visszétele jogilag, törvényi keretek között hogyan történhetne.
[00:52:14]Nem vagyok jogász, ezt sokszor elmondtam, de lát láttam már jogi szerződéseket, és ott mindig vannak olyan kiskapuk, amik arról szólnak, hogy a hogyan lehet egy szerződést megszüntetni, illetve illetve milyen olyan dolgokat kell betartani mind a két félnek, amik amik kell, hogyha nem teljesülnek, akkor újra lehet a szerződéseket tárgyalni.
[00:52:39]Arról is beszéltünk, hogy ezek a szerződések titkosak, tehát nem tudjuk, hogy mi van benne.
[00:52:45]Tehát ma nem tudom megmondani, hogy egy autópályakonziót hogyan lehetne fájdalom nélkül, mármint a magyar állam oldaláról fájdalom nélkül megszüntetni, de biztos, hogy a a leírásnál, az üzem az üzemeltetési leírásnál van egy olyan csomó olyan pont, amit vagy nem jól, vagy egyáltalán nem tart be a koncesszió tulajdonló.
[00:53:10]És akkor ezeket meg kell keresni, azt mondani, hogy ennye benny, ezt nem csináltátok.
[00:53:20]És akkor most nézzük meg, hogy milyenek az oka.
[00:53:23]Nem biztos, hogy a felmondás az oka, de onnantól kezdve el lehet ezt a madzagot rángatni, és akkor azt mondani, hogy kevesebbet fizetünk, de nem, de nem tudunk megállapodni.
[00:53:31]Tehát ez egy hosszas jogi folyamat.
[00:53:33]Aztán a másik oldal, amikor azt mondják, hogy feltűnő érték aránytalanság van, és ez már ténylegesen jogászi kérdés, hogy hogy neki kell fogni és azt mondani, hogy ez a szerződés érvénytelen, mert aki megkötte az állam részéről, az olyan szerződést kötött, ami jelentős hátrányokat ró az államra.
[00:54:02]Emiatt az ő szerepe megkedőjeleződik, és innentől kezdve a másik oldal szereplőivel is lehet ülni, és azt mondani, hogy ezt vagy újratárgyaljuk, vagy pedig fölmondjuk, mert amikor megköttetett, akkor a megkötés hogy mondjam, környezete vagy feltételei azok azok nem az állam érdekeiben történtek, és az aláírók ezt nem vették figyelembe.
[00:54:29]Ezért nekik személyesen felelni kell.
[00:54:31]Egyébként az állam meg szeretne kiszállni ebből a szerződésből.
[00:54:32]Még egyszer, ezek csak ilyen elméleti dolgok, mert nem tudjuk, hogy milyenek ezek a szerződések.
[00:54:40]De hát a jogászok azok tudjuk, hogy mindenről bebizonyítják, hogy létezik vagy nem létezik, méghozzá ugyanarról.
[00:54:46]Tehát ez nem kérdés.
[00:54:46]Hát meg itt ugye annyi még hozzátartozik, hogy az a legtöbb esetben a hulladéknál egészen biztosan tudom, és ha jól emlékszem az autópálya esetén, de ugye a 35 év és akkor az eleve uniós jogot sért, tehát ott már van egy eljárás egyébként ezzel kapcsolatban.
[00:55:03]Igen.
[00:55:05]Úgyhogy könnyen lehet, hogy hogy így, mert mert tehát maga a 35 év az, ami sért, mert hogyha jól tudom, ennek van egy uniós jogi felső határa, hogy hány évre lehet ezeket a koncessziókat megkötni.
[00:55:20]Én így aztán lehet, hogy ez tök egyszerű, bele van írva, hogy bármikor bármelyik fé fölmondhatja, és akkor akkor fölk Igen, például Igen.
[00:55:26]Igen.
[00:55:26]Tehát, hogy nagyon nehezíti azt valóban, hogy hogy nem tudjuk.
[00:55:30]De egyébként szerintem amire azért lehet apellálni, és akkor megint ilyen hipotetikusan jogászkodom, hogy hogy esetleg olyan feltételek kerülhettek-e abba bele, amik mondjuk akár már a hivatali visszaélést is lehet fölvetik, és abban az esetben meg szerintem egy könnyebb helyzet elhat fönt.
[00:55:50]Tehát, hogy amikor tényleg olyan olyan feltételek kerülnek bele egy szerződésbe, ami amit te is mondtál tőképpen az államnak mondjuk olyan mértékben előnyt egyébként az hivatali visszaélés is felvethet már abban az esetben.
[00:56:02]Sok mindent felvetett.
[00:56:03]Hát igen, most a legegyszerűbbet Igen, most csak a legegyszerűbbet rántottam elő.
[00:56:08]Jó, akkor két kérdést összevonunk.
[00:56:10]Akkor mondom az elsőt, és utána hozzáolvasom a másodikat.
[00:56:12]A munkanélküliséggel kapcsolatban, amit a Tisza beígért, hogy a szociális juttatások növekedni fognak, az nem pont ellentétes hatású a munkaerőpiacra.
[00:56:25]Ha valaki több pénzhez jut szociális alapon, az épp a munkába való visszatérés ellen hat.
[00:56:29]Ha ehhez hozzáveszem még a külföldiek kitását, nem biztos, hogy el lehet érni a kitűzött célokat.
[00:56:35]És akkor ide kapcsoljuk a másik kérdést.
[00:56:37]Hol vannak ezek a munkaerőhiányos helyek a gyárakon kívül?
[00:56:42]egyébként erről mintha már részben egy érintőlegesen beszél pont a Gábor.
[00:56:46]Kezdjük a második felével.
[00:56:46]Hol vannak a gyárakon kívül?
[00:56:48]a gyárakban vannak, tehát igenis vannak, és nem csak a nagy gyárakban, hanem a kis és közepes gyárakban is, de ugyanígy munkaerőhiányos a a szolgáltató szektor egy része.
[00:57:01]Tehát ma nagyon nehéz a különböző mondjuk éttermi vagy egyéb szolgáltató részegeknél szakácsót, jó felszolgálót találni.
[00:57:13]Tehát tehát ott is van egy csomó munkahely.
[00:57:19]És akkor mondok még egy szektort, ahol óriási munkaerő hiány van.
[00:57:21]Ez mondjuk az egészségügy.
[00:57:25]Az egészségügyben óriási problémát jelent az, hogy nincs szakképzett munkaerő.
[00:57:32]segéd munkaerők vannak, és segédmunkaerők oldják meg például a szakápolói feladatokat, ami aztán borzasztó állapotokhoz vezet, és hát sajnos emberi tragédiákhoz is, mert nem lehet egy segédápolótól elválni azt, hogy bekössön egy infúziót, mert nem tudja, őnekki nem az a dolga.
[00:57:50]Ma meg már ott tartunk, hogy beköti, aztán vagy sikerül, vagy nem.
[00:57:56]Ö tehát tehát vannak munkahelyek, higgyük el.
[00:58:03]Sőt még én azt gondolom, hogy hogy bizonyos fehérgalléros állásoknál is vannak munkahelyek.
[00:58:10]Elnézést, hogy azt mondom, újságíróból viszonylag sok van.
[00:58:13]Jó mérnökből, jó mérnökből viszont kevés.
[00:58:19]Tehát mondjuk jó mechatronikai mérnök az valószínű, hogy nagyon könnyen talál állást.
[00:58:23]De hát én már kifele kopom ebből a munkaerőpiacból, tehát ezt nehezen tudom azért már lemérni.
[00:58:34]És ugye a kérdés első fele arra vonatkozott, hogy hogy a szociális jutatások csökken növelése az, hogy több pénzhez jutnak, az az nem csökkentie-e a munkaerő számát, illetve a a külföldiek kitása.
[00:58:48]Azt a térfitet szeretném eloszlatni, hogy a az emberek nagy része az a szociális jutatásokból él.
[00:58:54]Van egy olyan réteg, amelyik ebből él, de az viszonylag egy szűk réteg.
[00:59:01]Nem készültem most ezzel a számmal, de de nem ez a jellemző.
[00:59:05]Az a jellemző, hogy az emberek munka mellett kapnak valamilyen szociális támogatást, és mivel alacsonyan képzettek, viszonylag kevés a jövedelmük, ezért nehezen élnek és és de dolgoznak, és ezeknek lenne nagy segítség az, hogyha a a szociális juttatások növekednének, mert mert erről beszéltünk, ez a középosztály, ez lecsúszott, és a középosztály alsó rész az meg már becsúszott a a szegények közé, miközben azok becsületesen dolgoznak, nevelik a gyerekeiket, nem 10-et, hanem kettőt, hármat, és egy ma egy középosztálybelülnek is egy iskolakezdés az komoly problémát jelenthet, hiszen a mi hogy hívják ezt?
[00:59:55]A gy nem a gyes, hanem a családi pótlék, az nem emelkedett, az már semmire nem jó.
[01:00:01]Nincs, nincs az iskolához kapcsolódóan csak külföldre volt támogatás.
[01:00:05]Tehát ezek azért nem csak annak a rétegnek jelentenek segítséget, akik akik kvázi potyautasok, hanem igenis a rendes utasoknak is komoly segítséget jelenthet.
[01:00:18]Emiatt én ezt nem gondolom, hogy komoly szerepe lenne a munka erőpiacra, mert aki eddig nem dolgozott, az ezután se akar majd dolgozni, hiszen ma már Magyarországon azért szerintem inkább ilyen önkéntes munkanélküliség van, vagy olyan strukturális munkanélküliség, ami ami mondjuk a a logisztikával kapcsolatos, tehát ne, hogy nem tud az ember elmenni dolgozni, mert be van szorulva valami ami lehetetlen helyre.
[01:00:51]És nem hiszem azt, hogy azok, akik emiatt majd dupla családi pótlékot fognak kapni, azok egyből azt mondják, hogy h akkor mától nem dolgozom.
[01:00:59]Azán még mindig most egy aztem 12500 a családi potl, tehát akkor h mennyi?
[01:01:03]5000 Ftról beszélünk.
[01:01:06]Szóval éljen meg belőle, aki tud.
[01:01:08]Így van.
[01:01:08]Így van.
[01:01:08]Tehát én én ezt ezt nem látom annyira befolyásoló tényezőnek.
[01:01:12]Lehet, hogy lesz egy-kettő, aki ezt fogja lépni, de a többségnek nem ez lesz a kérdése.
[01:01:17]Nagyobb problémának látom azt, hogy a külföldi munkaerőt elkezdték be zárni, mármint ugye a ezt a három országot.
[01:01:29]Július 1 július.
[01:01:30]Hát lehet nem tudom mikörtől már ugye megvan a határozat.
[01:01:32]E azért ma Magyarországon bizonyos szakmákban már nincs nincs szabad munkaerő, ha tetszik, ha nem.
[01:01:45]Tehát ezt ezt valahogy meg kell oldani.
[01:01:48]És amíg nem tudjuk a társadalmat ötállítani egy egyre inkább egy tudásalapúra, arra a akkor akkor ezt a munkaerőt valahonnan meg kell szereznünk, mert mert nem tudásalapú munkaerőnk már nincs.
[01:02:04]tudásalapú sincs, de hogyha elkezdjük majd képezni, akkor majd lesz tehát az ukrán példa, hogy egy ideig szorulunk vissza, szorulunk vissza, de most már van egy csomó technológiánk, technikánk, most már majd visszaverünk mindenkit egy ideig most még szorulunk majd vissza munkaerőben is, tehát ezt nekünk szerintem pótolni kell.
[01:02:23]Én nem értek egyet ezzel a a vendégmunkás rendelettel.
[01:02:34]Nem hiszem, hogy ők verik le a magyar munkaerő bérét.
[01:02:38]Tehát az a 26000 vagy 28000 azem ennyien vannak.
[01:02:46]Filippino az nem az a 4, fél milliós munkaerőpiacon fél%-ot se ér el.
[01:02:52]Nem hiszem, hogy ők szabják meg.
[01:02:55]Ö viszont azért a másik oldalon a most ugye nyilatkozott, hogy mennyi egy 120 milliós beruházást nem fog megvalósítani a az a élelmiszeri pedig cég hirtelen akartam mondani a nevét.
[01:03:15]Megnéztem a mérleget.
[01:03:20]A közel 100 milliárdos árbevétel, vagy 80 milliárdos árbevételhez képest a bérköltségük az az kevesebb volt, mint a az eredményük, az üzemi eredményük.
[01:03:35]Tehát azért lehet, hogyha egy kicsit többet fizetnének, akkor lehet, hogy találnának azért munkaerőt.
[01:03:42]Tehát tehát tehát nagyon differenciáltan kell ezeket vizsgálni, mert mert mert nem mindegy, hogy az a jövedelem hogyan oszlik meg, hogyan oszlik meg a a gazdasági társaságok különböző résztvevői között.
[01:03:57]És hogyha ez elkezd aránytalanul leátolódni, ilyen amerikai stílusban, a tulajdonosok jól járnak, a dolgozók meg szarul, akkor a társadalom elkezd két pólusúvá válni, és azt az előbb-utóbb robbanáshoz vezet.
[01:04:13]Európában pont ez volt a jó, hogy hogy ezt valahogy sikerült azért valamiféle egyensúlyba tartani.
[01:04:18]Ma azt látom, hogy Európa szeretne amerikanizálódni, pedig nem biztos, hogy ez a jó út.
[01:04:23]Európának, európainak kéne maradni, és valahol ezt a ezt az egyensúlyt megtartani, hogy jó legyen itt élni.
[01:04:32]Én én mindig ide térek vissza, hogy szerintem a világon Európában a legjobb élni.
[01:04:38]De hogyha mi ezt az értéket nem tartjuk szem előtt, és hagyjuk, hogy valaki ebben a társasjátékban, amit a gazdaságnak hívnak, fokozott előnyökre, vagy túlzott előnyökre tegyen szert, akkor lehet, hogy a versenyképességünk egy ideig nőni fog, de az biztos, hogy a társadalmunk nem lesz elégedett.
[01:04:59]És én nem hiszem, hogy Amerika hosszú távon fönn tudja azt tartani, hogy ilyen polarizáció jön.
[01:05:03]Ott előbb-utóbb nagy baj lesz.
[01:05:06]Már most is szerintem nagy baj van.
[01:05:08]Tehát nem véletlenül nyernek egyre többször a populisták, mert mert egy van egy réteg, aki annyira leszorult a peremre, hogy nem lehet vele mit kezdeni.
[01:05:18]És akkor visszatérve a kérdésedre, nehéz kérdés ez.
[01:05:23]Én nem tartom jónak, hogy a hogy a vendégmunkásokat ilyen adminisztratív eszközökkel elkezdtük kinyomni.
[01:05:31]Igen.
[01:05:31]És ezt meg kéne vizsgálni, meg kell nézni, hogy tényleg kell-e.
[01:05:35]Hát mondjuk létre akarunk hozni valahol egy beruházást, és nincs hozzá munkásunk, akkor azt nem tudjuk megcsinálni.
[01:05:43]Akkor mi hiába szeretnénk, nem tudjuk.
[01:05:48]Igen.
[01:05:48]Meg a Fudórán meg a társain keresztül fogjuk ezt valószínűleg érzékelni, mert talán ott találkozunk a legtöbbet.
[01:05:56]Lehet a vendégmunkásokkal.
[01:05:56]Na, gyorsan lezárom, mielőtt kinyírnak minket.
[01:06:03]Úgyhogy meg vár ránk a jutalomfalat gumicukor formájában.
[01:06:05]Úgyhogy köszi, hogy itt voltatok és néztetek minket.
[01:06:09]Nézzetek legközelebb