Válságstáb 1:12:55

Rezsicsökkentés: így vágott át a Fidesz kormány

energiapolitikaenergiaoroszországrezsicsökkentéskorrupciógazdaságközéletfókuszstúdió
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Rezsicsökkentés: így vágott át a Fidesz kormány
tl;dr
  • A fosszilis energiahordozók kimerülésétől való félelem alaptalan: az ismert készletek szénből 3000+, földgázból 350+, kőolajból kb. 200 évre elegendőek.
  • „A kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő. A szénhidrogén-korszaknak sem azért lesz vége, mert el fog fogyni a szénhidrogén." – Holoda Attila

  • Magyarország földgázellátása fizikailag diverzifikált: az orosz vezetékek nélkül is 13,6 milliárd m³ kapacitás áll rendelkezésre, ami bőven fedezi az éves 8,3-8,5 milliárd m³-es fogyasztást.
  • A MOL orosz olajfüggősége a háború előtti 60%-ról 93-95%-ra nőtt profitmotivációból, mivel az Ural és Brent közötti árkülönbség elérte a 35-40 dollárt hordónként, ami rekordnyereséget és osztalékot eredményezett.
  • „A MOL azt kommunikálta, amit a magyar kormány szeretett volna a MOL-tól hallani, hogy mi nem tudunk mást fogadni, kizárólag az Ural típusú olajat tudjuk fogadni, ami persze nem igaz." – Holoda Attila

  • A rezsicsökkentés fűnyíróelvű támogatása igazságtalan: milliárdosok ugyanannyi kedvezményt kaptak, mint rászorulók, miközben 2014-2021 között a lakosság többet fizetett a gázért, mint a valós piaci ár.
  • A magyar lakóépületek 70%-án a felhasznált energia 40%-a elvész a rossz szigetelés miatt, de a 2015-ben kapott uniós forrásokat nem a lakossági energiahatékonyságra, hanem közintézményekre költötték.
  • Az üzemanyagár-sapka mesterségesen 20%-kal növelte a fogyasztást, kimerítette a stratégiai készleteket, és 150 milliárdos veszteséget okozott a készletező szövetségnek, miközben a benzinkutaknak ígért kompenzációt a választás után visszavonták.
  • A hormuzi szoros lezárása rávilágított a globális energiapiac sebezhetőségére: a világ kőolajforgalmának 20%-a, az LNG 20-22%-a halad át itt, ami alternatív útvonalak keresését kényszeríti ki.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az energiaválságok természete és történeti áttekintése

Holoda Attila energiapolitikai szakértő a beszélgetés elején kifejtette, hogy az energia területén minden zavar válságnak tekinthető, legyen az kis vagy nagy. Ennek alapvető oka, hogy a nagy energiatermelő országok és a nagy fogyasztók kölcsönösen függnek egymástól, és az energia eljuttatása a fogyasztókhoz tranzitországokon keresztül történik, ami további sebezhetőséget jelent.

A szakértő rámutatott, hogy a korábbi félelmek a fosszilis energiahordozók kimerüléséről mára alaptalanná váltak. A jelenleg ismert készletek a világ szénkészletét több mint 3000 évre, a földgázkészletet több mint 350 évre, a kőolajat pedig körülbelül 200 évre elegendővé teszik. Ahogy fogalmazott:

„A kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő. A szénhidrogén-korszaknak sem azért lesz vége, mert el fog fogyni a szénhidrogén." – Holoda Attila *

A szakértő történeti áttekintést adott az energiaválságokról: az 1970-es évek olajválságától kezdve a 2008-as világválságon át a 2020-as COVID-ig minden jelentős válság az energiához való hozzáféréssel kezdődött. A COVID idején a világgazdaság leállása túltermeléshez és rendkívül alacsony energiaárakhoz vezetett, ami miatt a termelők nem fektettek be új kapacitásokba. Amikor 2021 második felében a világgazdaság visszapattant, a kereslet nemcsak elérte, hanem jelentősen meg is haladta a 2019-es szintet – a világ igénye 14-16%-kal, Kínáé pedig 21%-kal nőtt.

Holoda Attila hangsúlyozta, hogy a válságok egyvalamire mindenképp jók: sosem vagyunk ugyanazok a válság végén, mint az elején. A mostani helyzet is alapvető változásokat hoz a világkereskedelemben, különösen a kőolaj és földgáz területén.

Magyarország energiabiztonsága és a diverzifikáció

A szakértő részletesen elemezte Magyarország energiabiztonsági helyzetét. Míg 2005 környékén a magyar földgázfogyasztás majdnem elérte a 15 milliárd köbmétert évente, addig mára ez 8,3-8,5 milliárd köbméterre csökkent. Ezzel párhuzamosan a hazai termelés 2,5 milliárdról 1,8 milliárd köbméterre esett vissza, de arányaiban így is nagyobb lett a jelentősége. A legfontosabb változás azonban a kiszolgáltatottság csökkenése.

Holoda Attila felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt Magyarországnak mindössze egy gázvezetéke volt, a Testvériség vezeték. Azóta szinte minden szomszédos országgal összeköttetés épült ki: a Baumgartner-hágói csatlakozás 2000-ben, majd a horvát, román, szlovák és más csatlakozások. Jelenleg Szlovénia az egyetlen kivétel. Az összeköttetések kapacitása – az orosz vezetékeket leszámítva is – 13,6 milliárd köbmétert tud átengedni, ami bőségesen elegendő az ország ellátásához.

„Fizikai akadálya annak, hogy ellássuk magunkat földgázzal nincs. Van elegendő földgáz is." – Holoda Attila *

A kőolajellátás terén hasonló a helyzet. Magyarország két betápláló olajvezetékkel rendelkezik (Barátság és Adria), ami európai viszonylatban ritkaságnak számít – az európai finomítók mindössze 14%-a rendelkezik két vezetékkel. Az Adria vezeték az 1970-es évek olajválságának eredményeként épült meg, amikor a Szovjetunió a nyugati piacok felé akarta értékesíteni az olajat. Amikor a Barátság vezetéket bombatámadás érte, a MOL másnap már 9-10 tankerhajónyi olajat szerzett be, és az Adria vezetéken keresztül fel is tudták hozni – annak ellenére, hogy korábban azt kommunikálták, ez nem lehetséges.

A MOL orosz olajfüggősége és a profitmotiváció

A beszélgetés egyik központi témája a MOL orosz olajtól való függése volt. Nagy Imre műsorvezető kérdésére, hogy a MOL miért nem állt át más típusú olajok feldolgozására, Holoda Attila kifejtette, hogy a sajtómegnyilvánulások és a stratégiai döntések nem mindig fedik egymást.

A szakértő határozottan cáfolta azt az állítást, hogy a MOL nem tud más típusú olajat feldolgozni. Minden olajat fel lehet dolgozni, a finomítókat csupán optimalizálni lehet egy adott olajtípusra a jobb kihozatal érdekében. A világban körülbelül 160-165 különböző olajtípust különböztetnek meg, ebből 50-nel kereskednek, és legalább 8-9 olyan van, amely összetételében hasonló az Ural típusú olajhoz.

„A MOL azt kommunikálta, amit a magyar kormány szeretett volna a MOL-tól hallani, hogy mi nem tudunk mást fogadni, kizárólag az Ural típusú olajat tudjuk fogadni, ami persze nem igaz." – Holoda Attila *

A háború kitörése után az Ural és Brent olaj közötti árkülönbség drámaian megnőtt: 2022-ben volt olyan időszak, amikor 35-40 dollár volt a különbség hordónként. Ez elképesztő profitot tett lehetővé a MOL számára, hiszen a konkurencia drágább olajból állította elő ugyanazt az üzemanyagot. A MOL orosz olajtól való függősége a háború előtti 60%-ról 93-95%-ra nőtt – tisztán profitmegfontolásból. A MOL 2022-ben és 2023-ban rekordnyereséget ért el, és évente 200-220 milliárd forint osztalékot fizetett ki, ahelyett hogy a fejlesztésekre fordította volna ezt az összeget.

Holoda Attila rámutatott, hogy a MOL 2015-ben, a krími annexió után egy évvel már felkészült egy esetleges ellátási zavarra: megerősítette az Adria vezeték magyarországi szakaszát, és összekötötte a Barátság vezeték szlovákiai ágának csatlakozási pontjával. Az Adria vezeték kapacitása tökéletesen elegendő mindkét finomító ellátására.

A szakértő szerint a mostani helyzetben különösen érdekes, hogy a MOL várhatóan megszerzi a szerb NIS olajvállalatot, így a JANAF (az Adria vezetéket üzemeltető horvát cég) vezetéken három finomító – a pancsovai, a százhalombattai és a pozsonyi – is a MOL-csoport tulajdonába kerül. Ez alapvetően megváltoztatja majd a tranzitdíjakról szóló tárgyalásokat.

Az orosz energiáról való leválás kérdése

A beszélgetés érintette az Európai Unió azon tervét, hogy 2020 végétől tilossá válik az orosz fosszilis energiahordozók importja. Ezzel szemben a TISZA-kormány 2035-re tűzte ki a leválást, Magyar Péter miniszterelnök pedig pragmatizmusról és földrajzi elhelyezkedésről beszélt.

Holoda Attila szerint a fizikai leválásnak nincs akadálya. Az MVM vezérigazgatója maga jelentette ki egy 2025 decemberi újságcikkben, hogy ha leválnánk az orosz gázról, akkor is el tudnánk látni Magyarországot. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hosszú távon nem lenne bölcs dolog teljesen kizárni az orosz energiát, hiszen Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb földgázkészletével. A jelenlegi helyzetben azonban ez elsősorban geopolitikai kérdés, nem pusztán gazdasági.

„Nemcsak a legolcsóbbtól fog vásárolni, hanem a többiektől is fog vásárolni. Miért? Mi van, hogyha a legolcsóbbal valami probléma van?" – Holoda Attila *

A szakértő szerint a világban több energiát termelnek, mint amennyit el tudnak fogyasztani. Ha mindenütt béke lenne, és a politikusok nem avatkoznának be, akkor az ellátás stabil és viszonylag olcsó lenne. A probléma az, hogy a politika folyamatosan beleszól az energiapiacok működésébe – Trump, Putyin és az ukránok egyaránt „belepancsolnak a politikai levesbe".

Az üzemanyagár-sapka kivezetése

A beszélgetés időpontjában aktuális téma volt a védett üzemanyagár kivezetése. Holoda Attila részletesen elemezte ennek hátterét és következményeit.

A védett ár bevezetése egyértelműen politikai döntés volt, amely torzította a piacot. A szakértő egy szemléletes hasonlattal élt:

„Ha a miniszterelnök úgy döntene holnaptól, hogy 360 legyen a kenyér, az csak egy bejelentés kérdése. Igaz, hogy most 1000 Ft körül van. Mi lesz az eredménye? Kompenzálni kell a pékeket, mert nekik többe kerül." – Holoda Attila *

A védett ár fedezetét a Nemzetközi Energiaügynökség által előírt 90 napos stratégiai készletek adták, amelyeket még alacsonyabb áron szereztek be. A probléma az volt, hogy a mesterségesen alacsony ár hatására az üzemanyag-fogyasztás körülbelül 20%-kal megnőtt, és megindult a felhalmozás is. A szakértő találkozott olyan mezőgazdasági termelővel, aki még mindig a telephelyén tárolt 480 forintos üzemanyagot.

A készletek kimerülése után a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyelte el a veszteséget, amely három hónap alatt körülbelül 150 milliárd forintra rúgott. Emellett a benzinkutak is súlyos veszteségeket szenvedtek: a kiskereskedelmi árrést 30-40 forintra szorították le, miközben a költségük literenként körülbelül 70 forint volt. Ez 14-17 milliárd forintos veszteséget okozott a kutaknak. Az előző kormány kompenzációt ígért nekik, de a választás után a minisztérium közölte, hogy a miniszter nem írja alá a kompenzációról szóló rendeletet.

A kivezetésre kedvező pillanatban kerülhet sor: a hormuzi szoros megnyitásával az olajárak csökkentek, a forint pedig jelentősen erősödött (a dollár árfolyama 350-ről 300 forint környékére esett). Holoda Attila maga is tankolt 586 forintért benzint egy automata kúton, miközben a védett ár 595 forint volt.

A szakértő felhívta a figyelmet az üzemanyagokra rakódó különadókra is. A 27%-os áfán és a jövedéki adón túl Magyarországon olyan tételek is terhelik az üzemanyagot, amelyek máshol nincsenek: a Szénhidrogén Készletező Szövetség díja (3 Ft/liter), az Energiahatékonysági Kötelező Hozzájárulás (EKR, 8-9 Ft/liter), és a kiskereskedelmi különadó (3%, ami a kutak esetében 0,1%-ról 3%-ra emelkedett, tehát 30-szoros növekedés). Ráadásul a benzinkutasoknak még tranzakciós adót is kell fizetniük, amikor az államnak befizetik a beszedett adókat.

„Nagyon sok olyan tétel van, amit az emberek nem vagy nem igazán látnak." – Holoda Attila *

Ha Magyarország a szomszédos országokhoz hasonlóan 20%-os áfát alkalmazna, és eltörölné a kiskereskedelmi különadót valamint az EKR-t, akkor már most 60-70 forinttal alacsonyabb lehetne az üzemanyagár.

A rezsicsökkentés rendszere és igazságtalanságai

A beszélgetés második felének központi témája a rezsicsökkentés volt. Holoda Attila hangsúlyozta, hogy a szabályozott energiaár nem a Fidesz találmánya – 1990 óta létezik Magyarországon, korábban tarifának hívták, és negyedévente hirdették ki, figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét.

A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés azonban egy „fűnyíróelv" alapján működött, amely számos igazságtalanságot eredményezett. A szolgáltatók elismert költségeit nem engedték beépíteni a rendszerbe, ami veszteséget okozott nekik – nem véletlen, hogy a multik elhagyták a magyar piacot.

A szakértő feltárt egy kevéssé ismert tényt: 2014-től 2021-ig az európai gáztőzsdén a földgáz ára 50%-kal csökkent, köszönhetően az amerikai palagáz-forradalomnak. Az Egyesült Államok 2005-6 környékén még nettó földgázimportőr volt, de 2010-től 2020-ig a földgáztermelése 67%-kal nőtt, és a világ legnagyobb földgáztermelőjévé vált. Az eredetileg Amerikába szánt LNG-szállítmányok Európába érkeztek, lenyomva az árakat. Eközben Magyarországon a lakosság többet fizetett a gázért, mint amennyibe az valójában került – és a Fidesz kétszer is megnyerte a választást a rezsicsökkentésre hivatkozva.

„2014-től 2020-21-ig volt egy jelentős időszak, amikor többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyibe került. Erről nem vett és senki semmit." – Holoda Attila *

A rezsicsökkentés legnagyobb igazságtalansága, hogy a támogatást egyenlően osztották el, függetlenül a rászorultságtól. A milliárdosok és milliomosok ugyanúgy megkapták a kedvezményes árat, mint a szegények, miközben a legszegényebb falvakban, ahol nincs is bevezetve a gáz, a lakók csak a minimális villanyfogyasztásuk után kaptak támogatást. A szakértő szerint:

„Vannak olyan milliárdos és milliomos fogyasztók, akik több támogatást kaptak a magyar államtól, mint egy fél borsodi falu." – Holoda Attila *

Holoda Attila már korábban, államtitkári időszakában javasolta a rendszer átalakítását: a lakosság leggazdagabb 6%-át, akiknek „tök mindegy, hogy mennyi a rezsi", ki kellene rakni a szabadpiacra, és az így keletkező eredményt a rászorulóknak adni. A javaslatból azonban csak a 18-26%-os áremelés lett kiemelve a sajtóban, a 3000 köbméter alatti fogyasztók árcsökkenése elsikkadt.

A szakértő élesen bírálta a 2022-es „rezsicsökkentés csökkentését" is. A 1729 köbméteres átlagfogyasztási határ bevezetése igazságtalan volt, hiszen a Kádár-kockákat 2500 köbméter alatt nem lehet kifűteni. Ráadásul a támogatás utólagos kiterjesztése (a 30%-os kedvezmény január végi bejelentése) azt eredményezte, hogy sokan 18-19 fokban fáztak egész télen, mert nem tudták, hogy kapnak-e támogatást.

„Nincs olyan, hogy egy rezsicsökkentés jól működik, amiben egy picit hidegebb téli hónap 20 napja esetén be kell avatkozni. Az nem egy normális rezsicsökkentés." – Holoda Attila *

A rendszerhasználati díj és a távhő problémája

A beszélgetés fontos része volt a rendszerhasználati díj kérdése. Holoda Attila határozottan állította, hogy a rendszerhasználati díj „az, ami egyedül jól van számolva" – nincs eltérítve. A probléma az, hogy az emberek a rendszerhasználati díjat Mészáros Lőrinccel és a jachtjával azonosítják, pedig a díjnak valós funkciója van: a rendszerek üzemeltetését, karbantartását fedezi.

A szakértő egy szemléletes példával illusztrálta a rendszerhasználati díj csökkentésének következményeit: ha egy szolgáltató nem tudja elszámolni a karbantartási költségeket, akkor csökkenti a karbantartásra fordított összeget, ami a karbantartó cégek munkavállalóinak elbocsátásához vezet.

2022 júliusában a kormány észrevétlenül átrendezte a belső struktúrát: az energia árát 12 Ft/kWh-ról 5 Ft/kWh-ra csökkentették, miközben a rendszerhasználati díjat 16-ról 23 forintra emelték. A végső ár 36 forint maradt, így senki nem vette észre a változást – egészen augusztus 1-ig, amikor az átlagfogyasztás feletti részre bevezették a piaci árat, ami a hétszeresére nőtt.

A távhőrendszert a szakértő a „legnagyobb elásott aknának" nevezte. A távhő még a rezsicsökkentés csökkentésébe sem merték belevenni, mert a nagy lakótelepek több ezer szavazópolgárt érintenek. A távhőszolgáltatók garantált tőkemegtérülése mindössze 4,5%, ami az infláció mellett nem ösztönöz beruházásokra. Pedig Magyarországon rengeteg geotermikus forrás lenne, de a jelenlegi szabályozás mellett senki nem fektet be ezekbe.

Energiahatékonyság és a magyar lakóépületek állapota

Holoda Attila hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés egyik legkárosabb hatása az volt, hogy az energiahatékonyság ellen hatott – azt sugallta az embereknek, hogy ne foglalkozzanak a takarékossággal, majd a kormány megoldja. A magyarországi lakóépületek 70%-án a felhasznált energia 40%-a egyszerűen elvész a rossz szigetelés és nyílászárók miatt.

A szakértő felidézte, hogy 2015-ben Magyarország több milliárd eurót kapott az EU-tól a lakossági energiahatékonyság növelésére (szigetelés, nyílászárócsere). Lázár János akkori államtitkár azonban bejelentette, hogy ezt a pénzt nem a lakosságra, hanem közintézményekre fogják költeni, a lakosságnak pedig „kedvező banki konstrukciókat" ajánlanak – éppen a devizahitel-válság kellős közepén.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha az önkormányzatok segítenének a lakosoknak a pályázatokban, hiszen ők ismerik legjobban a helyi viszonyokat. Egy tömeges szigetelési program ráadásul munkahelyteremtő hatású is lenne.

„Mi vagyunk a csóró, hátul kullogó, legalacsonyabb jövedelmű európai országok egyike. És mégis mi engedjük ki a legtöbbet. Miért? Nincs pénzünk arra, hogy ezt megváltoztassuk." – Holoda Attila *

A hormuzi szoros és a globális energiapiaci kockázatok

A beszélgetés végén a szakértő kitért a hormuzi szoros lezárásának tanulságaira is. Korábban mindenki csak elméleti lehetőségként kezelte, hogy Irán lezárja a szorost, de ez most megtörtént. A szoroson halad át a világ kőolajforgalmának körülbelül 20%-a, az LNG-forgalom 20-22%-a, a kénforgalom 30%-a és a héliumforgalom 33%-a.

A lezárás következményeként az arab országok várhatóan alternatív útvonalakat fognak keresni. A szakértő olyan hajóskapitányokkal készült interjúkra hivatkozott, akik 100 napot töltöttek a szorosban rekedve, és kijelentették, hogy soha többé nem jönnek vissza.

A válság ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a politika hogyan avatkozik be az energiapiacokba: Trump azonnal engedélyezte az indiai finomítóknak az orosz olaj vásárlását, hogy enyhítse a piaci feszültséget.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „baugátneri hág csatlakozás" – A kontextus alapján egyértelműen a Baumgartner-hágói gázcsatlakozásról van szó, ami Ausztria és Magyarország között létesült 2000-ben. Az ASR a „Baumgartner" szót torzította.
  • „Janaffal" – A horvát JANAF vállalatról van szó, amely az Adria kőolajvezetéket üzemelteti.
  • „NISzt" – A szerb NIS olajvállalatról van szó.
  • „Német Szilárd" – A kontextus alapján Németh Szilárdról, a Fidesz politikájának egyik meghatározó alakjáról van szó, aki a rezsicsökkentés kommunikációjában is szerepet vállalt.
  • „szhidrogén" – Egyértelműen „szénhidrogén" a helyes kifejezés.
  • „hormuzis szoros" – A Hormuzi-szorosról van szó.
  • „koházszal" – A kontextus alapján „kohászat" lehet a helyes kifejezés.
  • „Murmazga" – Feltehetően Murmanszk orosz kikötővárosról van szó, ahol LNG-terminál épült.
  • „Ellencsét" – A kontextus alapján LNG-terminálról lehet szó.
  • „uszikát" – Valószínűleg „USCG" (United States Coast Guard) vagy hasonló rövidítés, de a pontos jelentése bizonytalan. A kontextus alapján az LNG-szállító hajók útvonalának megváltozásáról van szó.
  • „demokrész karkként" – A kontextus alapján Damoklész kardjaként értelmezhető, ami a fejük felett lebegő fenyegetést jelenti.
  • „SIA-ba" – A kontextus alapján valószínűleg az SZJA (személyi jövedelemadó) rövidítés torzult formája.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:05]Hallgatom.

[00:00:06]A rezsicsökkentés igazi vesztesei a rászorulók.

[00:00:08]Kivezetik az üzemanyagrsapkát.

[00:00:09]Megnyílt a hormuzis szoros.

[00:00:13]Hívjátok össze a válságstábot.

[00:00:24][zene] [zene] Sziasztok!

[00:00:38]Ez a válságstáb, a Fókus Stúdió gazdasági elemzőműsora, és mai vendégünk Holoda Attilla, energiapolitikai szakértő, bányamérnök és egykori államtitkár.

[00:00:47]Kihagytam-e valamit?

[00:00:49]biztosan.

[00:00:49]De most azt nem fogjuk elkezdeni [nevetés] sorolni.

[00:00:52]Nagyon hosszú volna.

[00:00:53]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:55]És itt van velem Nagy Imre közgazdász is.

[00:00:58]Sziasztok.

[00:00:59]Kicsit hátrébb lépnék és onnan kezdeném, hogy szerintem a kampánynak egy elég fontos szava volt az energiaválság, de nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy ez teljes körűleg mit takar.

[00:01:07]Mennyire égető probléma ez ténylegesen?

[00:01:11]Mennyire a közeljövőben, a távoli jövőben, illetve hát ugye az iráni konfliktusról szerintem mindenki hallott, de ezen felül milyen kihívások jellemzik az energiapiacot?

[00:01:22]Az energiával kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy az energiában bármilyen zavar van, az kihívás és válság.

[00:01:26]Vannak kisválságok és nagyválságok.

[00:01:28]Ö, és ez alapvetően abból adódik, hogy ö az nagy mennyiségű energiatermelése többnyire nem minden ország képes saját erőből, azaz mindenki függ egy másik beszállítótól.

[00:01:42]Ugye vannak nagy energiatermelő országok, olaját, gázt termelnek, villamosenergiát, és vannak akik nagy fogyasztók, azaz ők sokkal inkább importfüggők.

[00:01:50]De valójában mivel ez a ez egy értéklánc, mind a két oldalon csücsülő az függ a másiktól, hiszen hiába van nekem sok, ha nincsen hozzá piacom, hiába érek el különböző piacot, ha nincs rá pénzem, vagy éppen valaki akadályozza.

[00:02:08]És ugye ebbe még mindig belejön az, hogy valamilyen úton, módon az energiát el kell juttatni hozzánk.

[00:02:12]És ilyenkor jönnek be a tranzitzágoknak a jelentőségei.

[00:02:16]És a a azt láttuk, hogy korábban, amikor én kezdőmérnök voltam, akkor mindig az volt az energiaválság lényege, hogy el fog fogyni a szénhidrogén, és majd meglátjátok, nem lesz.

[00:02:27]Ma már erről nem beszél senki.

[00:02:29]Ugye a mai korszerű technológiák mellett ez nem ez a veszély fenyeget minket, de ahogy szoktam mondani, a kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő.

[00:02:37]A szhidrogénk korszaknak sem azért lesz vége, mert el fog fogyni a szhidrogén.

[00:02:43]Nem kell ettől félni.

[00:02:43]A legújabbi kutatások alapján például a szénkészlete a világnak több mint 3000 évre elegendő.

[00:02:52]A földgáz készlete több mint 350 évre.

[00:02:52]A most ismert készlete elegendő.

[00:02:55]a kőolaj 200 évre körülbelül, tehát nem ez nem emiatt fogunk átállni a fosszilisról másra, de ugye ebből adódóan későbbiekben már nem az volt a probléma, hogy akkor lesz-e elég az adott termékből, el tudom-e magamhoz juttatni.

[00:03:12]És ugye, hogyha az ember elkezd gondolkozni, hogy hol is vannak ilyen nagy szédrogén készletek, valahogy mindig a nagyon problémás országok környékén jött ez a nagy készlet elő.

[00:03:19]Ö és ugye ráadásul a problémás országok közé még beékelődtek azok, amelyek mondjuk a szállítási útvonalat felügyelték.

[00:03:28]Rajtuk keresztül ment a szállítás, és ugye ez Európa esetében ez egyértelműen látszott.

[00:03:33]Ugye kezdődött mondjuk a a az első nagyválság, az olajválság a 70-es évek közepén volt, amikor kiderült, hogy nincs annyi, mint amennyit szeretnének elérni.

[00:03:43]Ugye Európa nagyjából a 72-74-től kezdődően több energiát fogyaszt, mint amennyit maga képes megtermelni.

[00:03:51]rászorult az importra.

[00:03:51]Fontos volt számára, hogy útvonalak épüljenek ki.

[00:03:55]Nem voltak meg az útvonalak válságot okozott.

[00:03:58]Aztán a későbbiekben volt a 90-es évek végén egy kisebb válság.

[00:04:03]Bejött a 2008-as világválság.

[00:04:03]Az összes ilyen válság egyébként valahogy érdekes módon mindig az energiához való hozzáféréssel kezdődik.

[00:04:11]És ugye a 2020-as COVID idején, amikor leült a világgazdaság, akkor gyakorlatilag ott álltunk egy halom energiával, és nem kellett a kutyának se.

[00:04:20]És ugye az energia egy jelentős rész, az nem könnyedén tárolható, bármit mondanak róla.

[00:04:26]Ebből következően gyakorlatilag a leállása, a világgazdaság leállásával az energia nagyon olcsóvá vált, hiszen túltermelés volt belőle, ami azt eredményezte, hogy akik az energiatermeléssel foglalkoznak, azok nem feszöltek bele több pénzt.

[00:04:40]aminek a hátulütője érkezett meg 2021-ben, 2021 második felében, amikor megpróbált visszapattanni a világgazdaság.

[00:04:48]Egy kicsit túl jól sikerült a visszapattanás, merthogy nem csak simán visszaértek a 2019-es szintre, hanem jelentősen meg is haladták önmagában.

[00:04:59]Például a a világia igénye 14-16%-kal nő, de Kína maga 21%-kal növesztett.

[00:05:03]És ugye pontosan tudjuk, hogyha Kína köhög, akkor nekünk is elő kell venni a papírzsepit.

[00:05:10]Ezt ugye a covid ezt tökéletesen mutatta, de az ez az élet minden területére igaz.

[00:05:14]Azaz válságok jönnek, válságok mennek, különböző válsághelyzetek vannak, és azokat megpróbálják túlélni a különböző országok, de a válsághelyzetek egy valamire mindenképp jók.

[00:05:25]Sosem vagyunk ugyanazok a válság végén, mint ami az elején volt.

[00:05:30]Most sem leszünk ugyanazok.

[00:05:32]Egy csomó meg minden meg fog változni a világkereskedelemben, kőolajba, földgázba.

[00:05:37]Ráadásul elnyottunk most már lassan, hogyha eljutunk abba az időszakba, hogy megpróbáljuk az energiát okosabban, hatékonyabban felhasználni, azaz kevesebb energiával ugyanazt a komfortfokozatot elérni, mint amit korábban megszoktunk.

[00:05:49]soroltad nekem a az emlékeimben előjöttek, hogy ugye a a szocializmus végén, amikor mi már kezdtünk aktívan élni, és ugye figyeltük a környezetünket, én akkor figyeltem föl először, hogy ténylegesen akkor volt egy energiaválság, ott a a Szovjetunióval egyezkedtünk, illetve át áttértünk a a csúszóáras rendszerre, és ott egyre nagyobb árat kellett fizetni, hiszen hiszen a nemzetközi árak elkezdtek föl fölmenni.

[00:06:20]És aztán belegondoltam, hogy hogy az én életemben állandóan tényleg válságról válságra bugdácsolunk, vagy nem bugdácsolunk, hanem úgy lépünk és minden egyes válság mögött valahol ott van az energia, valahol ott van az a fajta hozzáférésnek a kérdése, ami ami aztán elvezet bennünket oda, hogy eljutunk például egy olyan kérdéshez, hogy az energiát mint eszközan nyer nyerjük a tisztaságát, elkezdtük vizsgálni, hiszen valamikor régen csak arról beszéltünk, hogy van-e elég, aztán hogy szállítható-e, aztán, hogy milyen ára van.

[00:06:58]Ma már azon kezdünk el izgulni, hogy milyen hatása van a környezetünkre.

[00:07:04]Tehát tényleg a az én életem nagy részét azt energiaválságok jelentették, és és lehetne így szakaszolni.

[00:07:10]De akkor [torokköszörülés] jól értem, amit mondtok, pont pont azért, mert hogy most már a cél az, hogy kicsit kevésbé ebbe az irányba menjünk, akkor kevesebb ilyen típusú válságra számíthatunk 40 év múlva.

[00:07:23]Ö könnyen elképzelhető, hogyha hogyha jobban megtanulunk hatékonyabban bánni az energiával, és a az nem csak azt eredményezi, hogy tisztább lesz a környezet, mert ugye nyilván ez az egyik motiváció és ugye amikor jönnek különböző zöld jellegű előírások, szabályozások satöbbi, az ember mindig először a bosszankodással kezdi.

[00:07:44]Ugye mindig ezzel szoktuk kezdeni.

[00:07:45]Konzervatívak vagyunk, nem szeretünk új dolgokba belevágni.

[00:07:47]Aztán jön a következő fázis, amikor fölismerjük, hogy hát ebből talán valamit ki is lehetne hozni.

[00:07:53]És amikor kihozunk belőle valamit, annak általában az az eredménye, hogy jobban, hatékonyabban, olcsóbban használjuk föl az energiát.

[00:08:01]És amikor elérünk abba az irányba, hogy elkezd az energiafelhasználásunk csökkenni, akkor egyúttal azt is jelenti, hogy hogy ettől már nem vagyok annyira kiszolgáltatott azoknak, akiktől eddig nagyon erősen függtem.

[00:08:15]Ugye, hogyha belegondolunk, tényleg nagyon egyszerű példa, 2005-200-os gázvben a magyar földgázfogyasztás majdnem elérte a 15 milliárd köbmt.

[00:08:26]Akkor a hazai termelés körülbelül 2,5 milliárd köbm volt évente.

[00:08:31]És akkor mindenki ilyen kicsit ilyen fitymába beszélt róla, hogy hát mit tudom én 12%-kal.

[00:08:39]Aztán tönkrement az iparnak egy jelentős része, főleg az energiahasználó ipar jelentős része, koházszal, műtrágyártás, akik nagyon sok energiát fogyasztottak.

[00:08:49]És ma az ország fogyasztása körülbelül 8,38,5 milliárd köbm.

[00:08:53]Ez azért jelentős visszaesés a 15 milliárdhoz képest.

[00:08:55]Ö és ugye a persze csökkent a hazai termelést, az 1,8 milliárdos hazai termelés az már mindjárt nagyobb.

[00:09:06]Mekkora lett a jelentősége.

[00:09:06]Pedig igazából csökkent ahhoz képest.

[00:09:08]Mi az, ami igazán jelentősen csökkent?

[00:09:10]A kiszolgáltatottságunk.

[00:09:13]És ebben a dologban valóban az lehet mindig az út, hogy hogyan tudom csökkenteni a saját kiszolgáltatottságomat útvonalnak és termelőnek, mert abban a pillanatban, hogy ki vagyok szolgáltatva neki, vagy csökkentem ezt a kiszolgáltatottságot, már ő is elkezdi keresni a a lehetőséget, hogy jó, akkor akkor keresi a kegyeit a vevőnek, hogy akkor én el tudom neked hozni sokkal olcsóbban, olcsóbb tranzit díjal satöbbi, olcsóbb áron fogom.

[00:09:38]Tehát egyik mindig hozza a másikat.

[00:09:40]Ö és ugye a különböző válsághelyzetek, amiket Imre is említett, hogyha visszamegyünk csak a 70-es évekre, az hogy ma Magyarországon két betápláló olajvezeték van, az az olajválság, 70-es évek olajválságának volt az eredménye.

[00:09:55]De nem azért, mert nálunk fenyegetett bármi, hogy nem kapunk elegendő olajat, hiszen akkoriban működött a KGST.

[00:10:01]A nagy Szovjetunió ellátta a baráti és szocialista országokat.

[00:10:06]Igen, csak hogy azt mondta, most is van.

[00:10:09]Igen, azt mondta a Nagy Szovjetunió, hogy figyelj már, a nyugat-németek megveszik nyugat-német márkája tőlem ezt az olajt.

[00:10:15]Akkor mi lenne, ha a szociknak nem adnék annyit?

[00:10:18]És akkor nagy kegyesen azt mondta a a Nagy Szovjetunió, hogy tudjátok mit?

[00:10:23]Építsetek egy egy vezetéket az Adria tengerig.

[00:10:25]És a Jugoszláviának, Magyarországnak és Csesszlovákiának engedélyezték, hogy építsenek egy vezetéket, amit elneveztek Adria vezetéknek.

[00:10:35]ők meg eladták szépen az, hogy majd majd ők ezen fogják értékesíteni nyugat felé, kemény valutáért.

[00:10:40]Akkoriban még így mondták ezt, hogy kemény valutáér a az olajat.

[00:10:44]Aztán elmúlt ez az olajválság, mi meg itt maradtunk egy másik vezetékkel, aminek most látjuk az igazi hasznát, mert ugye én hozzáteszem, és ezt mindenki szokta mondani, hogy persze két vezeték az fontosabb, mint egy vezeték.

[00:10:57]Igen, de hogyha a európai finomítókat megnézzük, az európai finomítók mindössze 14%-kal rendelkezik kettő vezetékkel.

[00:11:05]Az összes többinek egy van, és mégis megéltek, megszokták, megéltek, többet tartalékoltak, tartályba érkeztették az olajat.

[00:11:12]Mi meg már, hogyha a barátság vezetékel valami probléma, úristen, mi lesz?

[00:11:17]És akkor ment a vita, hogy akkor most az Adria vezeték működik vagy se.

[00:11:21]Nem kellett hozzá más, hogy ez igazolódjon, hogy működik, mint az a barátságvezetéken az oroszok csináltak egy bombázást.

[00:11:28]Leállt a barátság vezeték, mi lett az az eredmény?

[00:11:33]Másnap az az összes molos olajbeszerző, az már telefonált és már be is szereztek kilenc vagy 10 ilyen tanker hajót.

[00:11:40]Hogy fogjátok felhozni?

[00:11:42]Hát nyilván nem a barátságvezetéken.

[00:11:42]Hát az Adrián föl lehet hozni.

[00:11:44]Igen.

[00:11:44]Hát eddig azt mondtátok, hogy nem lehet fölhozni.

[00:11:47]Ugye milyen érdekes, hogy hogy egyik válság azonnal rávilágít, hogy de létezik valamilyen megoldás, akkor keressük ezeket a megoldásokat.

[00:11:54]De de ez ugyanúgy a földgáz esetében is van.

[00:11:57]Ugye 30 évvel ezelőtt beszélgetünk egy ilyen műsorban, ami azért érdekes lenne.

[00:12:04][nevetés] De akkor azt tudtam volna mondani, hogy egy vezetékünk van, emberek.

[00:12:08]Magyarország egy vezeték jön, testvériség, gázvezeték.

[00:12:10]Most meg az összes szomszédos országgal össze vagyunk kötve vezetékkel, mert onnantól kezdve elindult.

[00:12:16]Ugye 2000-ben megépült a baugátneri hág csatlakozás, utána megépült a a horvát csatlakozás, megépült a román, után megépül a szlovák satöbbi.

[00:12:25]Most már azt nézzük, hogy Szlovénia a kivételő mindenkivel össze vagyunk kötve.

[00:12:29]Hát emberek, akkor már nem is vagyunk annyira kiszolgáltatva a nagy Szovjetuniónak vagy Oroszországnak.

[00:12:34]És és ugye az összes ilyen dolog, ez ez nem azt jelenti, hogy azért építettünk több kapacitással vezetéket, mert többet használunk, hanem a mit értünk el, a kiszolgáltatottságunk csökkent.

[00:12:44]És ebből a szempontból ez a lényeges, mert ugye van az orosz-ukrán háború, a mi szemszögünkből energetikai szempontból mit látunk?

[00:12:52]Egy termelő, az egyik világ egyik legnagyobb termelője konfliktusba áll a világ egyik legnagyobb tranzit országával, és mi vagyunk a a vezeték másik végén.

[00:13:02]Hoppá, akkor mit fogunk tenni?

[00:13:03]Most azt is be kell látni, hogy egy tranzitzágot egy kicsit se érdekli ilyenkor, hogy mi, hogy a vezeték túloldalán vagy a végén lévők, azok most stabilan hozzájutnak, vagy se.

[00:13:13]Persze lehet azt mondani, hogy itt a magyar szuverenitás kérdés.

[00:13:16]Zelenszkét vagy mondjuk azt, aki éppen a megtámadta az unyecsai szivattyúállom, egy szálat nem érdekelte, hogy a végén ott van Magyarország.

[00:13:25]Egyébként meg ha el akarná zárni a vezetéket, akkor odamenne a csaphoz és eltekerné.

[00:13:28]Tehát nem [torokköszörülés] nem variálna ilyen drónokkal meg ilyen egyéb nyalángságukkal.

[00:13:34]azért azt akkor hadd kérdezzem meg, hogy ez teljesen logikus, és én is azt gondolom, hogy a kiszolgáltatottságot, ha csökkentjük, akkor a tárgyalási pozíciónk nő.

[00:13:42]Akkor miért volt az, hogyha már itt beszélünk, hogy a MOL hosszú-hosszú ideig gyakorlatilag nem akart, vagy nem volt képes átállni az orosz olajról a más típusú, mondjuk a könnyű könnyebb vagy kevésbé kémben gazdag olajokra.

[00:13:58]Tehát mi volt az, ami aki neki neki ellen érdekelti vát az az a nagy profiton kívül?

[00:14:05]Mert ugye azért az jelentős profitokat realizált abban, hogy olaj orosz olajat dolgoz föl, de azért, hogyha valaki stratégiailag gondolkozik, akkor csak kellett volna lépni, hogy valamiféle párhuzamos vagy váltható kapacitást építsen ki.

[00:14:20]Hogy mondjam?

[00:14:20]A a sajtómegnyilvánulások és a stratégiai döntések azok nem mindig fedik egymást.

[00:14:24]És akkor nagyon finoman fogalmaztam.

[00:14:27]A M azt kommunikálta, amit a magyar kormány szeretett volna a MOLtól hallani, hogy mi nem tudunk mást fogadni, kizárólag az ural típusú olajat tudjuk fogadni, ami persze nem igaz, mert hogyha valaki egy picit is járatos mondjuk ennek a technológiá, az pontosan tudja, hogy nincs olyan, hogy egy finomító nem tud fogadni valamilyen olajat.

[00:14:44]Minden olajat tudunk fogadni, és mindent fel is tudunk dolgozni.

[00:14:46]Az igaz, hogy lehet optimalizálni egy olyan olajra, amit tartósan sokáig abból a nagy mennyiségből vásároltál.

[00:14:53]tudod optimalizálni a kihozat.

[00:14:56]Itt mindig a kihozatal a lényeg.

[00:14:58]Tehát bejön egy olaj, aminek van valamennyi benzin, nafta, dízel, nehéz olaj satöbbi, egyéb tartalma.

[00:15:06]Mindegyiknek más.

[00:15:06]Ugye a földgázzal szemben a kőolaj az nem egy szabványos termék.

[00:15:11]A világban körülbelül 100-160 160-165 különböző olajtípust különböztetnek meg.

[00:15:18]Még a földgáznál a hozzánkérkező földgáz az gyakorlatilag az európai szabvány is olyan, mint az orosz szabvány.

[00:15:26]98%ban metánt forgalmazunk.

[00:15:26]Az a az a tiszta kérdés, bárhonnan jön a a földgáz, tehát azokat a meséket mindig jókat szoktam derülni rajta, amikor kiáll valami nagyon komoly politikus, és azt mondja, hogy hogy úgy hát az orosz gáz az nagyon jó, a magyar gáz az kicsit már nem annyira jó, de a nyugati az nem olyan jó.

[00:15:43]Nincs különbség.

[00:15:43]Mindegyik metán és mindegyik a szabvány szerint.

[00:15:48]Nem lehet a szabványon kívüli gázt beadni sem a vezetékbe.

[00:15:49]De visszatérve erre a erre a dologra, hogy hogy föl lehet-e dolgozni vagy sem, föl lehet dolgozni.

[00:15:57]De a leginkább motiváló ebből mégis csak az a profitabilitás, ami ebben benne van.

[00:16:02]Ugye azt kell látni, hogy amikor kitölt a háború, akkor utána az egyébként is minőség miatt egy pici különbséget hordozó Brent és Ural ár különbség az olyan 1-2 dollár mindig volt köztük, de annyira erősen szétnyílt, hogy volt egy időszak 2022-ben, amikor 35-40 dollár volt a különbség.

[00:16:22]Elképesztő hasznot lehetett realizálni.

[00:16:25]Miért?

[00:16:25]Mert a konkurencia, ahol én értékesítettem Mként a saját üzemanyagomat, ő más olajból származtatta, ugyanazt az üzemanyagot előállította, azaz nekem sokkal nagyobb volt a profit has profitom rajta, és ezt nem szívesen adta föl sem a Mol nyilvánvaló, sem a magyar állam, amelyik ennek jelentős részét extra profit adóként beszedte.

[00:16:47]De ettől még nem igaz, hogy nem tudunk feldolgozni.

[00:16:50]Ugye én mindig elhangzik, hogy én mivel foglalkoztam, meg a MOLban is voltam.

[00:16:56]Sokáig 13 éven keresztül irányítottam a hazai kőolaj bányászatot, kutatástermelést, mindent.

[00:17:01]Soha nem volt olyan, hogy egy kutatási eredményünk kapcsán mondjuk találtunk egy kisebb olajmezőt.

[00:17:07]Azt mondták volna a finomítósok, hogy hát ide ne hozd, mert az nem urali típusa.

[00:17:11]Tehát ne ez nem okoz problémát, föl tudják dolgozni.

[00:17:16]Ráadásul ugye amit említettem, hogy ilyen 160 körüli a különböző olajtípus, 50-nel kereskednek és ebből az 50-ből legalább nyolc kilenc van olyan, ami pont olyan, mint az urali olaj.

[00:17:26]Csak az egyik Nigériában van, a másik Egyiptomban van.

[00:17:31]Az urali olaj meg ideér vezetéken.

[00:17:33]A vezetékes szállítás az mindig egy stabilabb, megbízhatóbb szállítás, kivéve, hogyha éppen háború folyik felette, mert akkor azért van benne bizonytalanság, de alapvetően más költségtételek jelentkeznek rajta, azaz olcsóbban lehet hozzájutni az orosz olajhoz.

[00:17:48]Ráadásul amikor a háború kitört, és ugye a a szankcionálták a az orosz olajat a gázzal szemben, mert a gázra mai napig nincsen szankció, bármit mondanak róla, az azzal járt, hogy az oroszok kevesebb olajat tudtak eladni.

[00:18:01]Azaz sokkal jobban lementek az árral.

[00:18:04]Kínálták az árat például a Mollnak, a Mall meg egy nagy vásárlója a Mollnak, hiszen a MOLnak két nagy finomítója van, ugye Szlovákiában és Magyarországon a két finomítónak az együttes papírkapacitása 14 millió tonna.

[00:18:17]Hozzáteszem, soha nem dolgozott föl a két finomító 14 millió tonna olajat, de úgy nagyjából évente olyan 11-12 millió tonna olajat feldolgoz, és ennek jelentős része az oroszoktól érkezett.

[00:18:29]Volt egy időszak egyébként a háborút megelőzően, amikor ennek az aránya 60% volt.

[00:18:34]Tehát 60% orosz, a többi pedig nem orosz eredetű olaj.

[00:18:38]És aztán amikor ennyire eltért az ár egymástól, akkor 93-95%-ra fölment az orosz eredetűnek a az aránya.

[00:18:46]Miért?

[00:18:46]Hát mert akkora volt rajta a profit.

[00:18:48]De ettől még föl tudtak dolgozni mást is.

[00:18:50]Tehát nem okozott ez számukra problémát.

[00:18:52]Más lesz a a kihozatal.

[00:18:52]Arról nem is beszélve ugye, hogy most például, hogy volt ez a barátságolajeték lebombázása, és utána beszereztek gyorsan olajat, kaat szereztek be, azeri olajat és arab olajat, de nem az öbölből származót, hanem az észak-afrikai területről, ez a Líbia, Tunis satöbbi, Egyiptom ebből a térségből.

[00:19:14]És az a könnyű arabaj, ami ott van, az egyébként összetételét tekintve olyan, mint az a mint az urali olaj.

[00:19:23]Csak kevés benne a kén.

[00:19:23]Ugye a kéne mindig azt szoktuk mondani, hogy az egy káros dolog.

[00:19:26]Problémát igen ám, de a kénnek saját piaca van.

[00:19:29]Ugye a műtrágyártás, a műanyagalapanyaggyártáshoz rengeteg kénysavra van szükség.

[00:19:35]És ehhez kényre van szükség.

[00:19:37]Azaz amitől rossz olajként, attól jó termékként, mert pluszként is lehet elmenni belőle.

[00:19:42]De az arabolaj feldolgozása gyakorlatilag a kihozatal tekintetében ugyanolyan jó, mint az urali olajfeldolgozás.

[00:19:51]Akkor próbálom értelmezni, amit mondtál.

[00:19:53]gyakorlatilag megadtad a képletét annak, hogy hogyan lehet egy gazdasági előnyt politikai lózungokba becsomagolva eladni a népnek, hogy azt higgyék meg az Európai Uniónak, aki azért ebben a szempontból szerintem elég töketlen, hogy tehát hogyan lehet eladni azt, hogy mi ebből nem tudunk kiszállni, miközben könnyedén kiszállnánk, csak azt a iszonyatos profitot, amit amit egyrészt a Mol és a Molon keresztül az állami realizált Tehát nem szerettük volna föladni.

[00:20:24]Ez abszolút erről szól.

[00:20:24]Tehát azért az egy borzasztó nagy tétel volt a mint a költségvetés, mind a MOL szempontjából.

[00:20:30]Nem véletlen, hogy a Mall 2022-ben és aztán 23-ban csúcseredményt ért, tehát rekordnyereséget ért el.

[00:20:36]És gyorsan hozzáteszem, hogy ugye jött az is, hogy jó, de az átalakításrahoz szükség van, például a technológiák átalakítására.

[00:20:43]Ez kétféleképpen lehet.

[00:20:46]vagy a technológiai elemeket alakítom át egy picit hozzáteszem zárójel a pozsonyi finomítóban ezt megcsinálták a töredékér annak az 500 millió dollárnak mint amit emlegettek hogy nekünk az annyiba kerül a másik ami nagyon fontos a MOLnak az eredménye kapcsán évente kifizet 200-220 milliárd Ftot osztalékként.

[00:21:06]Na most egy normális cég, amelyiket fenyeget egy ilyen veszély, hogy úristen, valami gond lesz az ellátásban, az mit csinál?

[00:21:13]Akkor nem osztok osztalékot.

[00:21:15]hanem a az így megtermelt eredményből én a fejlesztésre fordítok, mert ez a jövőben az én túlélésemnek az áloga.

[00:21:23]És hogy mennyire másképp kommunikál a MOL, mint amit valójában csinál, az abból is látszik, hogy 2015-ben a ugye 14-ben volt a krim annektálása, 15-ben a MOL, mint ahogy az egy normálisan működő vállalattól elvárható, mit csinált?

[00:21:39]fölkészült arra, hogy mi van, hogyha probléma lesz a barátság olajvezeték ellátása.

[00:21:42]Ezért megerősítette a MOL az Adria vezetéknek a magyarországi szakaszát, és összekötte az Adria vezeték százalomatai végpontját.

[00:21:53]A barátság kőolajvezeték északi ágának, tehát a szlovákiai ágának a csatlakozási pontjában, mondván, hogy neki két finomítót kell ellátni.

[00:22:01]Az az, hogyha baj van a barátságon, akkor majd hozza az Adrián.

[00:22:06]És akkor a kutya nem beszélt arról a M részéről, hogy hát az Adria vezetéknek nem elég a kapacitása.

[00:22:13]Egy fráz nem elég, pontosan elég.

[00:22:13]Az Adria vezetéknek a kapacitása tökéletes.

[00:22:17]Az ár pedig azért ol drágább fajlagosan, mert egyébként abszolút értékben nem drágább, hiszen az ukrajnai szakasz sokkal hosszabb, mint az adriai szakasz.

[00:22:28]De mondjuk, ha 100 km-re vetítjük a fajlagos költségét, akkor valóban drágább.

[00:22:32]De miért?

[00:22:32]Azt mondják rá a horvátok, hogy egy vezetéknek akkor is van költsége, ha azon nem folyik olaj.

[00:22:38]Tehát az embereket fizetnem kell, az áramot le kell kötnöm, ott ott technológiák vannak, ahol nekem azt karban tartani kell, de ha hozol olajat és minél többet hozol, annál kisebb lesz a fajlagos költség.

[00:22:48]Ugye az egy-egységre hutó költség, azaz hozzá több olajat.

[00:22:53]Ugye a Mol ez egy olyan vitába keveredett így a Janaffal, ugye a Janaf az, amelyik üzemelteti a az Adria vezetéket, hogy hogy ő tulajdonképpen azt mondta Mol, hogy mintogyha azt mondanám, hogy én egy veszek egy heti vagy 10 napos matricát az autópályán, de adjál nekem rá árajánlatba éves matrica árát.

[00:23:11]Azt mondja, hogy nem adok.

[00:23:11]Hát vegyél akkor egy évest, egy évestre adok éves díjet.

[00:23:15]Tehát ilyen egyszerű volt a dolog.

[00:23:17]És most azért lesz egy nagyon érdekes kérdés a mostani szituáció, mer úgy néz ki, hogy a Molnak sikerül megszereznie a NISzt.

[00:23:22]Ugye ez a szerb olajvállalat, ez egy integrált olajvállalat.

[00:23:26]Bár sokan azt gondolják, hogy ez csak a a pancsovai finomítóról szól, de ez nem.

[00:23:30]Ennek a kutatást elmelés, benzinkúthálózat satöbbi.

[00:23:36]Viszont azt fogja eredményezni, hogy a Janaf vezetéken három finomító lesz.

[00:23:38]A pancsovai szerbfinomító, a magyar 100 és a szlovák pozsonyi finomító.

[00:23:45]És mind a háromnak a tulajdonosa mcsoport lesz.

[00:23:48]Na most el lehet képzelni, hogy milyen lesz az a tárgyalás a Janaffal, hogy hát akkor én akkor most tárgyaljuk újra a tranzidi, mindjárt meg fogják találni a közös nevezőt ebben a kérdésben.

[00:24:01]Még azért akkor kicsit majd visszatérünk a védettárhoz, de akkor szerintem maradva egy picit ennél a témánál, ugye [torokköszörülés] 2020 végétől ugye tilossá válik az orosz fosszilis energiahordozók importja.

[00:24:12]Most ehhez képest a Tisza ugye 2035-re lőtte be.

[00:24:17]Magyar Péter pragmatizmusról, földrajzi elhelyezkedésről áról beszél.

[00:24:25]Van-e egyrészt van-e realitása egyébként Magyar Péternek abban például, hogy vissza fognak térni később egyébként az európai országok is az orosz energiához?

[00:24:35]Reális-e nekünk ez a leválás akár 2035-re?

[00:24:37]Szükséges-e?

[00:24:37]Tehát, hogy most jelen pillanatban ugye akár a háború állását tekintve is ez egy nagy kérdés.

[00:24:43]És nyilván nem vagyunk jövőbe látók, nem tudjuk, de pont az előző adásunk is erről szólt, hogy talán van fény az alagút végén.

[00:24:49]Tehát, hogy hogy kéne ezt kezelni, mert egyébként azért nyilvánvalóan, tehát hogy a Fidesz azt megteremtette, hogy ez egy nagyon érzékeny politikai kérdéssé vált.

[00:24:57]A dolognak tényleg az az érdekessége, hogy persze sok mindent mondanak a politikusok, hogy reális, nem reális satöbbi.

[00:25:03]Maga az MVM vezérigazgató egy tavaly decemberi valamelyik újságcikben jelentette ki, hogy ha levállunk az orosz a gázról, akkor is el tudjuk látni Magyarországot gázra.

[00:25:13]Ez a legfontosabb.

[00:25:13]Tehát miközben azt hallottuk az előző kormány részéről, hogy mi fizikailag nem tudunk máshonnan hozni, ez nem igaz.

[00:25:20]Tehát azt kell látni, hugye az előbb mondtam el, hogy korábban csak egy vezetékünk volt az Ukrajnából érkező vezeték, most meg szinte minden országgal.

[00:25:28]Itt egész egyszerűen össze kell adni ezeknek a vezetékeknek az áteresztő kapacitását.

[00:25:34]És ha leveszem belőle a azt az egyszem vezetéket, a török áramlatot, amin ugye Szerbián keresztül érkezik hozzánk, sőt megengedő vagyok, az ukrán vezetéket is leveszem, és összeadom, hogy mennyi a kapacitása a maradék négy vezetéknek, 13,6 milliárd köbmétert tud átengedni.

[00:25:51]Azaz mit kell csinálni?

[00:25:51]Fel kell tölteni ezt háttérben szerződésre, mert most azt mondják, hogy de hát nem szerződtetek rá.

[00:25:59]És akkor hogy fogjuk ellátni?

[00:25:59]Azért nem szerződtünk rá, mert az oroszokkal van egy hosszútávú szerződés.

[00:26:02]Ki az a hülye, aki két hosszútávú szerződést köt?

[00:26:06]Senki.

[00:26:06]Egy kell hozzá, hogy stabilan el legyünk látva.

[00:26:09]Tehát a dolognak az a lényege, hogy fizikai akadálya annak, hogy ellássuk magunkat földgázzal nincs.

[00:26:16]Van elegendő földgáz is.

[00:26:16]Az, hogy több irányból akarjuk magunkat megtáplálni, és ebbe akár az orosz majdani, mondjuk úgy, hogy Putyin utáni korban szükséges vagy lehetséges kínálata, az mindenképp jól jön.

[00:26:29]Ez tagadhatatlan.

[00:26:31]Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb földgázkészletével.

[00:26:36]nagy butaság lenne hosszú távon, hogyha ezzel nem számolnánk, mint esetlegesen későbbi belépő kapacitás.

[00:26:42]De most ebben a jelen helyzetben ez politikai kérdés, geopolitikai kérdés, hogy most vásárolunk-e az oroszoktól vagy se.

[00:26:49]És nem csak gazdasági kérdés, bárki bármit mond, ez nem úgy történik, hogyha hogyha valaki azt mondja, hogy én üzemeltetek mondjuk egy nagy gyárat, és annak különböző beszállítóim vannak.

[00:27:00]Nemcsak a legolcsóbbtól fog vásárolni, hanem attól többiektől is fog vásárolni.

[00:27:06]Miért?

[00:27:06]Mi van, hogyha legolcsóbban valami probléma van?

[00:27:10]Most a gázetében pontosan ugyanez jött be.

[00:27:12]Mi van, hogyha elment az esze a Putyinak és megtámadta Ukrajnát?

[00:27:14]Hát akkor vegyünk mást.

[00:27:16]Tudunk mástól venni?

[00:27:18]Na, ezt kell megnézni, hogy tudunk-e mástól venni.

[00:27:20]És miközben azt mondja ugye a a jelenlegi miniszterelnök, hogy hát ő 2030 körül, ez én szerintem már egyfajta ilyen, hogy mondjam, ez már az alkunak a része, mert ők pontosan tudják, hogy előbb-utóbb nekik kell tárgyalni a gázprommal a következő években szükséges mennyiségről.

[00:27:37]Ö meg nyilvánvaló, hogy ő szereti, mint ahogy mindenki más szereti, tágítani azokat a szorosabb szabályozásokat, ami például azt mondja ki, hogy 202 őszén, amikor lezárul a betárolási időszak, akkor le kell várnunk az orosz gázról.

[00:27:53]Meg tudjuk tenni fizika?

[00:27:55]Meg igen, de nagy valószínűsége egy picit drágább lesz, hacsak nem jönnek be új gázforrások a rendszerbe.

[00:28:02]De azért nem állt azt lebegtetni, hogy ott van az orosz olaj, meg ott van az orosz gáz.

[00:28:06]Nem véletlen, hogy most amikor a hormózi szorosban probléma volt, akkor Trump azonnal megengedte például az indiai finomítóknak, hogy jó, akkor mégis csak vegyetek orosz olajat, mert kell az enyhítéshez, hogy ne legyen akkora feszültség a piacon, hogyha valahol nagyon nagy hiány alakul ki, akkor mindenki keresi a az enyhítésnek a lehetőségét.

[00:28:25]Ez ugyanez lehet, én szerintem ez egy tárgyalási pozíciónak a felvétele egyelőre a a magyar mostani kormányzattól.

[00:28:34]Ettől még, hogyha az Európai Unióban nem sikerül kitolni ezt az ezt a határidőt, márpedig nagyon úgy néz ki, hogy nem sikerül.

[00:28:41]Ha csak addig meg nem állapodik Putyin az ukránokkal, akkor bizony ennek a határidő után nem fogunk tudni oroszt venni.

[00:28:49]Tudunk máshonnan menni.

[00:28:49]Tudunk máshonnan menni.

[00:28:51]Még az se biztos, hogy drágább lesz, mert közben meg azt kell látni, hogy a a és ugye ezt is el szoktam mondani, a világban több energiát elmelünk, mint amennyit a világ el tud fogyasztani.

[00:29:02]Ha mindenütt mindenki csupa békés lenne, és a politikusok nem használhatnák a saját eszközeiket a különböző országok között, akkor itt halálnyug is lenne a az ellátás.

[00:29:11]Van elég olaj, van elég gáz, van elég villamosenergia, mindenki szabadon hozzáfér, még viszonylag jó áron is.

[00:29:17]De ugye a politika ilyenkor ebbe mindig beleszól.

[00:29:19]Tehát amikor tőlem azt kérdezik, hogy én energia szakértőként én ne politizáljak, akkor nem tudok nem politizálni.

[00:29:24]Hát most gondoljuk bele, Trump belepancsolott a politikai levesbe, Putyin belepancsolott a politikai levesbe, az ukránok megtámadják a az orosz vezetékhálózatot, belepancsolnak a politikai, tehát a politika szól bele az energiába, és nem az energia akar beleszólni a politikába, de nekünk alkalmazkodni kell.

[00:29:43]Ögyanakkor azt kell látni, hogy hogy hogy a világban előforduló hatalmas nagy olaj és gázkészleteknek egy jelentős része keleten van, keleti területen.

[00:29:53]Csak mondom példaként.

[00:29:55]A világ legnagyobb gázkészlete Oroszországban van.

[00:29:57]A második legnagyobb Iránba.

[00:29:59]Harmadik legnagyobb Katarba.

[00:30:01]Ez is keleten van.

[00:30:01]A negyedik legnagyobb Turkmenisztán.

[00:30:03]Az ötödik az Amerikai Egyesült Államok.

[00:30:08]Igaz, jelenleg az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb főgáztermelője, de készlet szinten négyen is megelőzik.

[00:30:13]Azaz, ha én előre gondolkodom, akkor érdemes ezeket a kapcsolatokat legalábbis melegen tartani, számolni vele.

[00:30:20]És az nem úgy fog menni, ugye azt ma már tudjuk, hogy a vezetékes vezetéknek azért kell, hogy legyen, még hallengről beszélünk is.

[00:30:29]Tehát hiába folyékony földgáz, az addig folyékony, míg a tengeren kolbászol, amíg el nem ér a kikötőig.

[00:30:35]Onnantól kezdve megint vezeték, vezeték, vezeték.

[00:30:38]Hogyha megvan a sok vezeték, minél több vezetékünk van, nem véletlenül csinálta ezt Európa.

[00:30:45]Egyébként érdemes lenne, hát most itt nincs erre nem hoztam egy ilyen térképet.

[00:30:48]Ránézni mondjuk az európai gáztérképre.

[00:30:50]A nyugat-európai országok keresztbe kasul, de tényleg olyan, mint a mint az embernek az élrendszere.

[00:30:54]A kelet volt kelete-európai, volt szocialista országok esetében sokkal szűkebb.

[00:31:01]És ez volt az, amit például az Európai Unió azt mondta, hogy akkor én erre nektek nagyon sok pénzt adok, hogy ti is kezdjétek el fejleszteni.

[00:31:07]Nem azért, mert minden egyes vezetéket mindig az utolsó szemé ki fogom használni, hanem azért, hogy legyen esélyetek arra, hogy ha bárhol bármilyen probléma van, akkor tudjatok máshonnan szerezni.

[00:31:19]És ez a legfontosabb.

[00:31:19]Tát úgy szoktuk mondani, hogy a diverzifikált útvonal és forrás az fontosabb sokszor, mint maga az ár.

[00:31:25]Az ár önmagában az nem az, az az csak egy szám.

[00:31:28]Holnap elmúl.

[00:31:30]Ez jó volt.

[00:31:31]Kerek volt.

[00:31:31]Kerek volt.

[00:31:31]Így van.

[00:31:31]Jó.

[00:31:33]Kicsit akkor védett árazzunk, mert ez egy ilyen nagyon friss ropogós hír.

[00:31:34]Én ha jól emlékszem a hétre ígérték a a kivezetést.

[00:31:38]Úgyhogy mire ez az adás kijön már az is lehet, hogy ki lesz vezetve.

[00:31:43]Én Én ezt egy ilyen politikailag ideális pillanatnak tartom, mert ugye ők azt azzal magyarázták, hogy már eleve a védettár alatt van 10-15 Fttal.

[00:31:50]De hogy valóban jól érzékelem, hogy ez egy ez egy jól beállított pillanat, nyilván piaci okokból.

[00:31:58]Vagy vagy vannak azért ennek buktatói?

[00:32:02]Most azt kell látni, hogy minden olyan ár, [torokköszörülés] hogy Émi közgazdászony nyilván tudja, amikor beleavatkozik egy kormány a piacba, az rossz a piacnak.

[00:32:12]Annak valamilyen rossz hatása van.

[00:32:12]Ugye ez egy egyértelműen egy politikai döntés.

[00:32:18]Mint ahogy elég sok ilyen politikai döntéssel meghozott energiaár.

[00:32:19]majd később nyilván beszélünk erről is.

[00:32:21]De mindig azt szoktam példaként hozni, hogyha a miniszterelnök úgy döntenne holnaptól, vagy az előző miniszterelnök azt akarta volna, hogy akkor ha már mindig a kárdálrendszert emlegetik, hogy 360 legyen a kenyér, az csak egy öntés kérdése.

[00:32:36]Hát bevezeti, hogy 360 holnaptól az 1 kg kenyér.

[00:32:38]Igaz, hogy most 1000 Ft körül 360.

[00:32:40]Igen.

[00:32:40]Mi lesz az eredménye?

[00:32:42]Hát kompenzálni kell a pékeket, mert ugye nekik többe kerül.

[00:32:47]Azaz, hogyha egy ilyen védett árat bevezetnek, annak kell, hogy legyen valamilyen háttere.

[00:32:51]És ennek a háttere egész egyszerűen az volt, ugye minden ország, akik a a Nemzetközi Energiaügynökséghez tartoznak, ők közös elhatározásból 90 napig elegendő készletet tartanak föl nyerskőolajból, benzinből, dízelből és kerozinból.

[00:33:09]És azt mondták, hogy de hát ezt korábban szerezted be, amikor még olcsóbb volt az olajára 60 és 50 dollár között, akkor nyilvánvalóan ez olcsóbban van nyilvántartva.

[00:33:18]Akkor ezt tegyük mögé, vegyünk ki ebből a rendszer ebből a ebből az olajból meg ebből a benzinből, és adjuk oda a kutaknak, és akkor ez lesz majd a fedezete.

[00:33:27]Igen ám, csak ugye mi szokott lenni, hogyha valamire azt mondják, hogy de nálunk sokkal olcsóbb, mint máshol.

[00:33:33]Mi a magyar reakció?

[00:33:35]Egyébként nem csak magyar, mindenhol a reakció.

[00:33:36]Ja, hát akkor felvásárolunk belőle.

[00:33:38]Én még találkoztam olyan mezőgazdasági termelővel, akinek még van a saját telephelyén letárolt 480 Ft-os üzemanyagból, mert annyit fölvásároltak.

[00:33:49]Tehát mit eredményez?

[00:33:49]Torzítja a piacot.

[00:33:51]A piact torzítás az ráadásul ilyen anomáliákhoz vezet, hogy elkezdik fölvásárolni.

[00:33:55]És azt eredményezte, hogy nemhogy annyit fogyasztottunk üzemanyagból, mint amennyit korában, hanem megnőtt az üzemanyagfogyasztás körülbelül 20%-kal.

[00:34:06]És ez borzasztó sok volt, azaz nem volt elegendő annyira, mint amennyire tervezték.

[00:34:10]Na most jött a választás április 12.

[00:34:13]Az új kormány igazából bele volt szorítva ebbe a csapdahelyzetbe.

[00:34:19]Nem mondhatta azt, hogy jó, akkor holnaptól ezt megszüntettük, mert ráadásul még tombolt ugye a hormózi szoros körüli mizéria.

[00:34:24]És ugyan korábban, amikor elindult fölfelé az ár, 60 és 70 dollár közöti árnál, ugye maga a mostani miniszterelnök jelezte, hogy na most kell akkor bevezetni a 480-as árat, most számon is kérik rajta.

[00:34:38]Holott holott azért közben volt 115 dollár is az olajára, tehát egy többszörösére emelkedett.

[00:34:45]Nyilván abnormális dolog akkor is a 480-ér adni, de nem tehette meg politikai szempontból, hogy ő most egy ilyen drasztikusat lép.

[00:34:52]Mit mondott?

[00:34:54]Jó, akkor csináljuk tovább.

[00:34:54]Igen ám, de közben kifogytak a készletek, az olcsó készletek.

[00:34:59]A készleteket vissza kell pótolni.

[00:35:01]Ha visszapótolod a készletet, azt már azon az áron pótolod vissza, ami éppen a piacon elérhető.

[00:35:06]Az az drágábban.

[00:35:07]Igen ám, de hát ugye nem akartak hozzányúlni a védett árhoz.

[00:35:10]Most már abból a magas árom letárolt készletből kellett adni a védettár.

[00:35:14]Azaz a magyar széhidrogén készletező szövetség, amelyiknek ez egy kötelező szövetség, mindenki, aki ebbe az iparba dolgozik, ebbe kötelezően részt kell, hogy vegyen és fizet tagját.

[00:35:26]A az ennek a szövetségnek volt a ő ő nyelte el ezt a veszteséget, és ez a veszteség mostanra így már ez a három hónap eltelt, körülbelül három hónap alatt 150 milliárd Ftnál tartunk.

[00:35:40]Na most ezt valahol, tehát nincsen ingyenleves, ezt ugye mindenki tudja, legalábbis, bár az emberek jelentős része megérti, hogy nincs ingyenleves, de neki azért olcsó legyen az energia.

[00:35:51]És valakinek ezt meg kell fizetni ráadásul.

[00:35:54]Ö és erről megint nem sokat beszéltek.

[00:35:58]A az üzemanyagáraknál ugye azt kell látni, hogy azon kívül, hogy van a termékára, ami azon múlik, hogy mennyi a nyersolajára, és mennyi a feldolgozási költség, meg mennyi mondjuk a a dollár fort árfolyam, azon kívül van egy nagy kereskedelmi árés, van egy kis kereskedelmi árés.

[00:36:14]Ez az, amiből a benzinkutak élnek.

[00:36:16]És hogy ne legyen gond, és még tudjanak szorítani rajta, a kiskereskedelmi állést leszorították, körülbelül 30-40 Ft-ot kaptak a kiskereskedők, csak hogy az ő költségük literenként körülbelül 70 Ft.

[00:36:28]Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban a benzinkutak, akik csak benzinkutasokról beszélek, és nem a Mról, ők bizony egy olyan 14-17 milliárdos veszteséget hoztak össze.

[00:36:40]És azt mondta nekik az előző kormány, ez is mennyire szép dolog, hogy majd kompenzálunk benneteket.

[00:36:46]Csakhogy április 12-én megtörtént a választás, április 13-án a minisztérium üzente a benzinkutasoknak, hogy hát a miniszter úr nem írja alá a kompenzációról szóló rendeletet.

[00:37:01]Hm.

[00:37:01]Tehát nem kaptok kompenzációt.

[00:37:04]Azért ígérték meg nekik, hogy ne csináljanak balhét.

[00:37:06]Tehát veszteségük volt, csak hogy ne csinálják balhét.

[00:37:09]Most meg ott állnak, és azt várják, hogy a jelenlegi kormány majd valahogy ezt a kompenzációt, ezt azért, mert a veszteség az ott van, mese nincs.

[00:37:15]És ugye közben marha nagy szerencsére megnyílt a hormozi szoros, elindultak lefelé az árak, és valóban azt tapasztaljuk, hogy bizony már van olyan benzinkút, ahol a védettár, vagy az alatt is tudnak értékesíteni, kik?

[00:37:29]Akik például nem a módtól vásárolják az üzemanyagot, hanem más importőrök hozzák be nekik.

[00:37:38]Ugye, hogyha körbenézzük, Európában, máshol is nagyon lement a az üzemanyagok ára, azaz lehet máshonnan beszerezni.

[00:37:45]És elkezdtek adni.

[00:37:45]Én tankoltam olyan benzinkúton, rendszeresen tankolok egy automata benzinkút, még kedvezmény kártyám is van, 10 Ft, 586 Ft-ért tankoltam a benzint, miközben a védett ár 595.

[00:37:59]Ühüm.

[00:37:59]És most az a faramuci helyzet van, hogyha valaki bemegy és beviszi szépen a forgalmiát, vagy bediktálja a magyar rendszámát, akkor ő 595-ér kapja, és lehet, hogy már a piaci ár meg alatta van.

[00:38:09]Tehát mindenki nézze meg, hogy a totem oszlopon pontosan mi szerepel.

[00:38:11]De valóban ez most egy nagyon nagy segítség volt.

[00:38:17]Lecsökkent az olajára és a forint árfolyama annyira megerősödött, hogy olyan 300 Ft körül van most a dollár.

[00:38:25]Azért gondoljunk bele, három hónappal ezelőtt 350.

[00:38:27]Igen.

[00:38:29]Tehát azért nagyon sokat erősödött a forint, és segített nekünk abban, hogy gyakorlatilag aládolgozik a mostani kormánynak.

[00:38:36]Ezt gyorsan hozzáteszem, nem tudja olyan gyorsan meghozni az intézkedést, mint az előző kormány, mert megszűnt a rendeleti kormányzás.

[00:38:41]És ugye ez törvénybe van iktatva, ezt az Országgyűlésnek kell megszavazni.

[00:38:46]Nem véletlen, hogy azt jelentette be tegnap Magyar Péter miniszterelnök is, hogy hogy kezdeményezni fogják a parlamentnél ennek a védettárnak a megszüntetését.

[00:38:57]Egyébként azt szoktam erre mondani, hogyha valaki látja a totem oszlopon, hogy ez olcsóbb, mint a védettel, akkor azt fogja mondani, hogy ja, akkor nem kell a rendszámos, akkor én is azért fogom kérni.

[00:39:06]Tehát okafogyottá válik az egész.

[00:39:09]Igen, én is azt gondolom, hogy kegyelmi pillanatban van most az ország ebből a szempontból.

[00:39:14]Tényleg két komoly tényező.

[00:39:14]Egyrészt azért a 120 dolláros áról elkezdettesni az olá most már 90 és 95 között van.

[00:39:23]Tehát és és hogyha tényleg megnyílik, mert azért az ebben benne van az szerintem politikai kockázat, nem pedig energetikai, hogy a Trump vagy esetleg a netenyó megőrül, arra talán az utóbbira nagyobb az esély, akkor ez az egész kútba esik, ugye?

[00:39:39]És ez a kettő, tehát az árfolyam és a az olajáresése hozta azt, hogy ténylegesen közel került ez a dolog.

[00:39:47]Számom nem is ez igazán az érdekes, hanem oké, vezessük ki.

[00:39:53]hanem mit fog lépni az új kormány egy olyan esetben, amikor valami megint eltörik, hogy hogy ehhez a nem túlságosan piackform formához fog-e visszatérni, vagy megpróbálja valamiféle lassú szerepen keresztül, de azért a világpiaci árakat érvényesíteni, mert mindig számomra ez az értékmérő, hogyha elkezdenek piaci dolgokba belenyúlni adminisztratív eszközökkel, az olyan torzolásokhoz vezet, mint amit mondtál.

[00:40:22]elkezdi a fölhalmozni a a a gazda az olaj olaját, vagy a gázolaját, vagy hogy az összes külföldi kamion Magyarországon akartkolni az előzőnél, mert olcsóbb volt, mint az összes többi.

[00:40:35]Tehát tehát ilyen ilyen átgondolatlan dolgokhoz vezet.

[00:40:39]Úgyhogy számomra az lesz a nagy értékmérő vagy a nagy mutató, hogy mit fog kezdeni a kormány, mert biztos lesz.

[00:40:45]Tehát abból attól nem félek, hogy hogy a forint ezen az árszinten marad, mert szerintem elkezd visszafele mászni.

[00:40:51]És hát reméljük talán az nem lesz, hogy a a hormozis szorosz bezárul, de azért bármiféle probléma lehet négyben.

[00:41:01]Hát ez a bizonytalanság egy ilyen döntésben mindig benne van, és ilyenkor az ember mindig ugye belegondol, hogy korábban is mondták mindig, mindig számoltunk azzal, hogy de mi van, hogyha Irán lezárja a hormozi szorost?

[00:41:11]Soha az életben nem zárta le.

[00:41:13]És most lezárta, és működik.

[00:41:19]És működik.

[00:41:19]És abban a pillanatban azzal, hogy a világ kőolaj forgalmának körülbelül 20%-a ezen a szoroson megy keresztül, a világ földgáz LNG forgalmának 2022%-ai ezen megy keresztül.

[00:41:32]A világ kémforgalmának a 30%-a ezen megy keresztül.

[00:41:37]A hélium forgalmának 33%-a ezen megy keresztül.

[00:41:41]rájöttek, hogy hoppá, kaptunk egy fegyvert a kezünkbe.

[00:41:45]Azaz soha nem lehetünk innentől kezdve biztosak benne.

[00:41:47]Ezért mondom azt, hogy soha nem leszünk azok a válság elején meg a végén.

[00:41:52]A válság végének a döntéseit majd azt fogjuk látni, hogy az arab országok hogyan fogják megtalálni az alternatív útvonalakat.

[00:42:02]Az, hogy hogyan fogják ezt a hormózi szorost igazából eljelentékteleni.

[00:42:04]Nem lesz sosem olyan, hogy ne menne rajta keresztül hajó, de nem lesz akkora jelentősége, megkeresik az alternatívát.

[00:42:14]Már csak azért is, mert én láttam ilyen interjút ottani hajós kapitányokkal, akik ilyen 100 napot már ott töltöttek bent, hogy ugye, hogy na ha egyszer kiszabadul, akkor majd mikor jön vissza?

[00:42:24]És azt mondta, hogy soha a büdös életbe.

[00:42:27]Azt mondta, hogy én ide még egyszer.

[00:42:27]Hát itt itt rohadtam 100 napig, nem kerestem pénzt.

[00:42:31]Mert, hogy a hajó nem ment, az embereimet etetni kellett.

[00:42:33]Ráadásul egy ilyen álló hajó esetében a járványok és egyebeknek a kialakulása mindig megsokszorozódik.

[00:42:39]Ő ide biztos vissza nem jön.

[00:42:41]Na akkor hogy fogja kezelni a világ?

[00:42:43]Meg fogjuk látni, de az biztos, hogy valamilyen reakciót fognak rátenni.

[00:42:48]Kérdés, hogyha mondjuk egy hasonló megint beüt, akkor mit tud tenni a magyar kormány?

[00:42:51]Ugye azt azért látni kell, hogy miközben minden országban van adótartalom az üzemanyag árában, ugye azt szoktam mondani, hát biztos emlékeztek rá, 2020-ban a covid idején bejelentette a sajtó, mindenütt tele volt vele, hogy hát a tengeren túlon már negatív olajár alakult ki.

[00:43:09]Engem megállítottak ott Hajdúzoboszton az utcán, hogy akkor ez most azt jelenti Holoda úr, hogy én megyek tankolni, akkor fizet nekem a kutas.

[00:43:16]Mondtam, hogy nem egészen, mert hogyha minden ingyen lenne az olajára, az ide transzitálás, a finomítás költsége, a nagy kereskedő, kiskereskedő költsége, akkor is körülbelül 280 Ft lenne az üzemanyag ára.

[00:43:30]Miért?

[00:43:30]Hát az adó, jövedéki adó és a rárakódó áfa.

[00:43:35]És ugye itt megint előjön, hogy és akkor milyen adókat fizetünk még?

[00:43:37]Mert ugye mindenki csak a jövedékkiadóról és az áfáról beszélve, ami már önmagában sem kicsi, hiszen 27%-os világbajnokával azért mondjuk úgy, hogy a szomszédos országokban 19-20% az üzemanyagorkon az áfa.

[00:43:53]Ha ezt levennénk 27-re 20-ra mi is és ugyanannyien forgalmaznánk, akkor már alatta lennénk jóval a védettárnak, csak mondom zárója bezárva.

[00:44:02]De van még két olyan tétel, bocsánat, három, ami máshol nincs.

[00:44:04]Az egyik ugye ez a széndrogén készletező szövetség, amelyik ugye felel a stratégiai készlet literenként 3 Ft-ot beszed.

[00:44:13]Erre mindenki azt mondja, ja már 3 Ft semmi.

[00:44:15]Na de azért 5 milliárdos forgalomnál, 5 milliárd literes forgalomnál az elképesztő mennyiséget jelent.

[00:44:22]A másik van rajta egy úgynevezett EKR.

[00:44:25]Ez az e energiahatékonysági kötelező hozzájárulás, amit sehol a világon nem raknak rá az üzemanyagra.

[00:44:31]Nálunk kitalálta még az előző kormány rárakjuk.

[00:44:35]Ez se olyan sok, mert 8-9 Ft.

[00:44:35]Na de hát már akkor ha hozzáadjuk a az előző hármat, akkor már 10 Ft felett tartunk.

[00:44:43]És bejött a kiskereskedelmi különadó.

[00:44:43]A kiskereskedelmi különadó az 3%.

[00:44:51]Na most, hogyha hozzáteszem, hogy korábban 0,1% volt a kiskutaknál, és ott be kell, hogy fizessék, azaz 30szorosára emelhetek egy adótételt, amit senki nem vett észre, hiszen csak nekik kellett befizetni.

[00:45:01]Az már tényleg csak, hogy mondjam eper a tortán vagy a torta habon, hogy amikor ezek a szerencsétlen benzinkutasok összeszedik ezt a pénzt, ugye az adót behajtják tőlem, mint tankolótól, ugye abban benne van 27% áfa, jövedékkiadó, EKR, készletezési díj, meg a kiskereskedelmi különadó, ezt összeszedi csomagba, és be kell, hogy küldje a magyar állami kincstárba.

[00:45:26]Azért mit vonnak még le?

[00:45:29]transzakciós adót.

[00:45:32]Tehát még ő is fizet, még azért is fizet, hogy őt megbüntetik, miközben ő dolgozik a kormányhelyett, hiszen ő szedi be az adót, mert nem a nem a az autós fizeti be az adót a adótartalam után.

[00:45:43]Tehát nagyon sok olyan tétel van, amit az emberek nem vagy nem igazán látnak.

[00:45:47]És itt jön be az a lehetőség, hogy a akkor a kormánynak, hogyha mondjuk megint bejön egy ilyen ugrás, és mondjuk fölszalad mondjuk 90-re, akkor nem biztos, hogy a védett árhoz kell nyúlni, vagy legalábbis annak a belső struktúráját érdemes megnézni, hogy akkor nézzük már meg, hogy az adótartalmakon tudok csökkenteni.

[00:46:03]De ez megint egy rókafogta csuka, mert azt látjuk, hogy az előző kormány bizony eléggé kiürítette az államkasszát.

[00:46:09]Tehát minden adóbevétel csökkentés az gyakorlatilag azt jelenti, hogy hiányozni fog a kasszából, legalábbis az eredetihez képest.

[00:46:18]És akkor itt megy az, hogy jó, de akkor miből fogod azt a sok ígéretedet teljesíteni?

[00:46:22]És meg kell nézni a költségvetés valamennyi tételét, hogy mit, hol, hogyan fizette ki feleslegesen és és nem, mert ugye a médiát meg a propagandát, azt láttuk a sok kifizetést, de nagyon sok más helyen is vannak felesleges kifizetések.

[00:46:36]Amíg annak nincs meg a forrása, addig a kormány sem fogja azt mondani, hogy jó, akkor 27%-os áfát lecsökkentem 20-ra.

[00:46:45]pedig ez lenne a logikus, hiszen már most lejjebb tudnánk menni egy jelentős mennyiségbe.

[00:46:50]Ha azt csinálnánk, amit a máshol van és figyelembe véve a jelenlegi járéseket, akkor nagyjából egy olyan 60-70 Fttal tudnánk már most csökkenteni az üzemanyagárat 20%-os áfával, a kiskereskedelmi különadó eltörlésével, az EKR eltörlésével, hiszen az máshol nincs.

[00:47:09]És még akkor maradhat a 3 Ft-os MSZKSD, mert még az bőven belefér.

[00:47:14]Látom csak, hogy mennyire harácsolt az államező és hogy mennyire nagyon sokan elképesztő bevétele van az államnak.

[00:47:22]Ugye az áfa bevétele a a az a legnagyobb.

[00:47:25]És ugye a az áfa igazából a szegények adója.

[00:47:28]Pontosan tudjuk, ugye miközben a jövedelemadó szintjén folyamatosan az ment, hogy hogy á 15%-se másod ilyen remek jövedelemadó nincs.

[00:47:35]Ez igaz de mindenki az a legszegényebb ember is, ha elment a borba és vásárolt 27%-os áfát azonnal befizetett.

[00:47:43]Tehát nem tudott megspórolni rajta semmit, és ráadásul nem tudott ellene tenni semmit az égvilágon.

[00:47:50]Ezzel a világbajnok áfával gyakorlatilag lenyúlták.

[00:47:52]Arról nem is beszélve, hogy csak az előbb említett tranzakciós adó bevezetésével, meg ha összeszámoljuk, 50 külön több mint 50 különböző adót vezetett be az előző kormány.

[00:48:03]Több mint 50 különbözőt, miközben azt mondta, hogy ő az adócsökkentés kormánya az SIA-ba.

[00:48:09]Valóban tagadhatatlan, de az összes többiben meg beszedett egy csomó pénzt.

[00:48:13]Minden máshol megfizetjük.

[00:48:14]Chipsadótól kezdve minden más.

[00:48:14]Volt meg ez a cukormező tőkön is van mindenen.

[00:48:19]Igen.

[00:48:20]Igen.

[00:48:20]Na hát két nagyobb témánk maradt, de idő szűkében egybe fogunk belekezdeni, amire én ha megengeditek eldöntöm, hogy ez a rezsicsökkentés lesz, mert azt gondolom, hogy ez jobban érdekli az embereket.

[00:48:32]Legalábbis remélem, hogy a mi nézőinket is.

[00:48:34]Tehát, hogy mennyire hosszútáv hosszú távon ez fenntartható.

[00:48:37]Ugye ez is most egyébként még szerintem annyira nincs erősen jelen a politikai kommunikációban, de már meg megjelenik.

[00:48:43]Mi ugye ennek a differenciáltságárólak hiányáról bizonyos értelemben már beszéltünk, meg ugye, hogy a vállalkozásokra hogyan hat, de összességében egyáltalán jó rendszer ez így, tehát hogy tényleg jól működik-e, hogy ezzel védik a hát lakosságot tulajdonképpen, vagy azért ennek lenne jobb más és lényegesen értelmesebb megoldása?

[00:49:06]Ugye azért a azt kell látni, hogy hogy a rezsicsökkentés az nem a Fidesz találmánya.

[00:49:10]Az, hogy szabályozott energiaáron jut hozzá a lakosság az energiához, az 1990-től kezdve így van.

[00:49:16]Azt úgy hívták, hogy tarifa.

[00:49:19]Minden negyed évben, negyed év előtt megjelent a tarifa, és hogyha kihirdették, onnantól kezdve az volt az érvényes, és mindig figyelembe vette a lakosság tehetű teherbíró képességét.

[00:49:29]Pont.

[00:49:29]Ugyanakkor a rezsicsökkentés, ahogy ez bevezetésre került, az egy fűnyíró el volt.

[00:49:35]Egyrészt a a szolgáltatók esetében egy csomó elismert és egyébként ténylegesen elköltött költségét nem engedte beépíteni a saját rendszerébe.

[00:49:44]Azaz gyakorlatilag veszteséget okozott.

[00:49:48]Nem véletlen, hogy hogy elmentek a multik.

[00:49:52]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 2013-ban már mindenki érezte a világban, hogy megváltozik a földgáz ellátással kapcsolatos dolog.

[00:50:00]Nagyobb földgázmennyiség fogja elérni Európát.

[00:50:05]És ez be is következett.

[00:50:05]Mi volt az eredménye?

[00:50:06]Erre senki nem gondol.

[00:50:06]Az amerikai palagradalom.

[00:50:11]Az amerikaiak a 2005-6 környékén még nettó földgázimportőrök voltak.

[00:50:14]Én voltam egy texasi konferencián, ahol a Gázprom nyelvt Gázprom exportnak az akkori vezetője elújságolta kvázi az amerikai partnereinek, hogy nem kell betolni, kedves amerikai barátaink, mert Ellencsét fogunk mi is gyártani és ide fogjuk hozzátok hozni.

[00:50:31]Murmazga éppen készül egy 20 milliárdos LNG terminal, Leningrád mellett készül egy másik, és akkor majd mi ellátjuk Amerikát gázzal.

[00:50:42]És ugye az amerikaiak is erre voltak berendezkedve, hogy akkor majd jön Katarból meg Afriká, mindenhonnan jön az LNG, és akkor, hogy jött a palagforradalom, és a palagázforradalom eredményeképpen az amerikai földgázermelés 2010-től 2020-ig 67%-kal nőtt, és Amerikai Egyesült Álmok lett a világ legnagyobb földgázermelője.

[00:51:04]Azaz nem, hogy saját magát el tudta látni, hanem megjelent a piacon egy plusz terméke.

[00:51:08]Na most, hogyha vannak olyan országok, m Katar meg a többiek, akik arra készültek és arra fejlesztették a saját technológiáikat, hogy majd mikor az amcsikat fogjuk ellátni gázzal és akkor mentek a tengeren, jött a kis hajó, uszikát és akkor szóltak neki, hogy már ne hozzad, már nem kell, köszi.

[00:51:27]Mi lesz vele?

[00:51:27]És elhozták Európába, és az európai gázárak elkezdtek drasztikusan csökkenni, köszönhetően annak, hogy az Amcsiknak már nem kellett a gáz.

[00:51:36]És úgy képzeljétek el, hogy 2014-től kezdődően 2021el 21 feléig bezárólag a földgáz ára a az európai gáztőzsén 50%-kal csökken.

[00:51:51]Na most ezzel szemben mi kaptunk 25%-ot három részletbe, és még hálásnak is kellett lenni.

[00:51:56]Azaz 2014 közepétől kezdődően már olcsóbban vettük a vették a gázt, mint amennyiért nekünk kedvezményesen adták.

[00:52:08][torokköszörülés] Volt 2014-től 2020 21-ig egy jelentős időszak, amikor többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyit mint amennyibe került.

[00:52:21]Erről nem vett és senki semmit.

[00:52:21]Hát kétszer megnyerték még utána a választás a rezsicsökkentésre hivatkozva, mondva, hogy ez milyen jó, merthogy nálunk a legolcsóbb.

[00:52:29]Csak ugye a egy csomó részét nem mondják el.

[00:52:32]Először is az emberek korábban nem figyeltek arra, hogy a sárga csekk nem csak a a gáz ára, meg nem csak a villanyára van, hanem rajta van a rendszerhasználati díj.

[00:52:39]Korábban ezt nem foglalkozott senki sem ilyennel.

[00:52:43]Most már mindenki ezt nézi, hogy úristen, miért ötszörös az ár, vagy hétszeres az ár.

[00:52:46]Most már jobban odafigyelünk erre.

[00:52:48]De volt egy időszak, amikor gyakorlatilag tényleg rosszabbul járt a lakosság, jobban járt volna, hogyha a piaci áron vásárol.

[00:52:57]Ráadásul azért bizonyos veszteségek például azoknál a szolgáltatóknál, akiket említettem, hogy nem lehetett elszámolni a lakosság felé rendszáti díjba.

[00:53:05]Ki kapta meg a költséget?

[00:53:07]Hát majd a vállalkozások.

[00:53:07]és a magyar kis és középvállalkozásokat halálra sújtották azzal, hogy miközben a a az ára, a gáz ára lakosság számára a legjobb volt, rendszáznati díj alig emelkedett.

[00:53:22]Ugye nincs normális ember, aki egy picit is belegondol, hogy 2013 óta nem változott a világpiacon az ár 2022 augusztus 1jéig.

[00:53:30]Hát emberek, ki az, aki ezt elhiszi?

[00:53:33]Senki.

[00:53:33]Hát láttuk, hogy mit csinál a a gázárára.

[00:53:35]Nálunk fixár volt, és ezt mindenki normálisnak kezelte, mert ez nem volt más, mint a 360-as kenyér.

[00:53:41]Ez egy politikai döntés volt.

[00:53:44]És ugye a politikai döntéseknek mindig van egy igazságtalan része, főleg amikor ilyen százalékosan adnak oda bizonyos kedvezményeket.

[00:53:52]És az azt eredményezte, hogy az is kapta ezt a kedvezményes árat, aki egyáltalán nem foglalkozott vele, hogy ő neki mennyi a a költsége.

[00:54:00]A milliárdosok, a milliomosok is megkapták, holott ők nem voltak erre rászorulva, miközben egy csomó ember meg kimaradt belőle.

[00:54:08]Most gondoljatok bele, hogy mire van rezsicsökkentés földgázra és villamosenergiára.

[00:54:15]A magyarországi primere energia felhasználás fűtési célból töltő felhasználásban 60% a gáz tagadhatatlan a legtöbb, de utána a fatüzelés van és a fára nincsen rezsicsökkentés, nem is volt sose néha 2018-as választás előtt kiosztottak 40 milliárd Ftot.

[00:54:34]Ó, nagy kegyesen.

[00:54:34]De ja, azt is mondom, hogy február végén, hát sokra mentek vele, miközben már túl voltak a fűtési időszakon.

[00:54:41]De ne is ne is sponyolodjunk ebbe bele.

[00:54:43]De hogyha belegondoltok egysodi falu, ahol nincs bevezetve a gáz, ilyen szegény, de igazán csórófalmakban, ahol két villanyég, az is egy 25-ös égő meg egy izé.

[00:54:55]Mit tudott ő meg?

[00:54:55]Ő is kapott rezsicsökkentést.

[00:54:57]Hát arra a pici fogyasztásra.

[00:54:59]És az jött ki, hogy gyakorlatilag vannak olyan milliárdos és milliomos fogyasztók, akik több támogatást kaptak a magyar államtól, mint egy fél borsodi falu.

[00:55:11]Hüm és ez igazságos, nem?

[00:55:14]És ők mindig mit mondtak, hogy de egyenlő, ez az egyenlős D, ez ment az agyunkra.

[00:55:18]Tehát ez egyébként még a kádárrendszer öröksége, hogy mindenkinek egyenlően jár.

[00:55:22]Az egyenlőség, az igazságtalan.

[00:55:24]Ö de egyébként nem is méltányos, mert ugye ha igazságos, azt mondják, hogy úgy igazságos, mindenki egyformán kap.

[00:55:32]Na jó, de hát aki nem szorul rá, az minek kap?

[00:55:35]Akkor azt vegyük el, és adjuk oda, aki jobban rászorul, és a középsőnek adjunk kevesebbet.

[00:55:39]És akkor több bejött az, hogy több sába kellett volna.

[00:55:42]Ugye amikor én annak idején volt szerencsém a minisztériumba dolgozni egy egész rövid időszakot, három és fél hónapot, én én akkor előálltam asszal, hogy azt leg is írta akkor a Népszabadság, meg is haragódott rám a politika.

[00:55:54]Mert én elmondtam, hogy hogy kellene átalakítani a rezsit.

[00:55:58]És abban az szerepelt abban a cikkben, hogy a lakosság körülbelül 6%-a az, amelyiknek tök mindegy, hogy mennyi rezsi, mert annyit annyi pénze van, hogy nem érdekli, nem foglalkozik vele.

[00:56:10]Tök mindegy, hogy 1500-et fizet, 200000et, 500000et vagy 20000 Ft-ot, nem foglalkozik vele.

[00:56:19]És ezeket a ezt a 6%-nyi fogyasztót én azt mondtam, ezt ki kell rakni a szabadpiacra.

[00:56:23]A többieknek pedig ha kiraktam a szabadpiacra, piac járok, kereskedek vele, ha azon én énekel eredményt, azt odaadom a többieknek.

[00:56:29]És mi jelent meg belőle?

[00:56:32]Nyilván a clickbait az nagyon működik.

[00:56:33]Az jelent meg, hogy megkérdezte tőlem az újságíró, hogy és akkor annak a 6%-nak mennyivel nőne az ár?

[00:56:41]Mondtam, hogy 18-26%.

[00:56:44]Na ez volt a címe a Népszabadsági írásnak, hogy 18-26%-kal nőhet a földgáz ára.

[00:56:48]És senki el nem olvasta, hogy 3000 köbméterig azt mondtuk, hogy nem hogy nő, hanem csökkenne.

[00:56:57]Mindenki ezt vette észre, és a politikusok már üzenték is, hogy én nem mondtatok ilyeneket.

[00:57:00]De hát emberek, ez a rezsicsökkentés, amikor figyelembe veszem, hogy kinek milyen a szociális rászorultsága.

[00:57:06]Van akinek az 5000 Ft-os számlát kifizetni a hónap végén, borzasztó nagy megterhelés.

[00:57:10]ők amikor őket elkezdte fenyegetni, ugye a 2022-es rezsicsökkentés csökkentésének titulált rezsinövelés, akkor hogy ültek az emberek otthon, és azt mondták, hogy úristen, csak nehogy többet fogyasztál, Józsika, te kell csak lejjebb azt a konvektort, mert izé és most ugye nagy kegyesen most januárban mi történt?

[00:57:31]Január végén közölték velük, hogy ja amúgy 30%-ot adunk nektek kedvezményt.

[00:57:36]Azt ezt nem mondtad előre?

[00:57:36]Tudod, hogy hányan ültek úgy a lakásukban, hogy 19 fok volt?

[00:57:42]meg 18 fokot fáztak.

[00:57:42]Nem előre közölték velük, utólag, mert utólag miért?

[00:57:46]Mert kampányelem volt.

[00:57:48]De szóval a nincs olyan, hogy egy rezsicsökkentés jól működik, amiben egy egy picit hidegebb téli hónap 20 napja, mert csak 20 nap volt esetén be kell avatkozni.

[00:58:00]Az nem egy normális rezsicsökkentés.

[00:58:02]Tehát nem volt átgondolva az egész.

[00:58:04]Na most a mostani kormány ugye azt mondta, hogy hogy egyrészt méltánytalan és igazságtalan, hiszen egy csomó mindenkit kizár belőle, hozzányúlunk és mások is fognak kapni.

[00:58:16]Ettől még ugyanúgy benne lehet az, hogy és akkor nyilván ilyenkor a másik oldalt kell nézni, hogy én kizárnék belőle bizonyos fogyasztói köröket.

[00:58:27]Ühüm.

[00:58:28]Arról nem is beszélve, hogy hogy jött ki ez az 1729 köbmes fogyasztás.

[00:58:29]Ugye mindig mindig jól derültem, amikor megláttam a Német Szilárdot.

[00:58:35]A francia kockás papírjával megjelent, és nagyon komoly harcal felolvasta, hogy 1729 köbm.

[00:58:41]Mondom, az igen, Sziszi, ez hogy számoltad ki?

[00:58:44]Ez egy átlagfogyasztás.

[00:58:44]De most gondoljatok bele, hogyha valakinek több lakása van, és az a lakás az időnként ki van adva Airbnb-re vagy bármire, vagy mondjuk van egy fűtéssel ellátott üdülője, ahova be van vezetve az áram, esetleg még a gáz is, de hát azt időnként használja.

[00:59:02]Ez is benne volt az átlagban.

[00:59:03]Mit mondtak?

[00:59:03]Kapott egy átlagértéket az MVM kimutatásából.

[00:59:06]Ennyi és ennyi fogyasztói helynek ennyi az átlagértéke.

[00:59:10]Miközben mindenki pontosan tudta, hogy például a kádár kockákat 2500 köbm alatt nem lehet felfűteni mert annyira pazarló a dolog.

[00:59:19]Nem baj, ez így mindenkinek így elfogadja, mert az a baj, hogy hajlamosak vagyunk rá, nem csak mi, de úgy általában az emberek, hogyha azt mondják neki, hogy hát te így jártál és izé, mert mert neked rossz a házad, hát te tehetsz róla, akkor úgy azt mondja, hogy hát igen, én tehetek róla.

[00:59:36]Miközben pontosan tudja mindenki, hogy amikor 2004-ben beléptünk az Európai Unióba, akkor mindenki azt mondta, hogy emberek, egy idő után elkezdünk az uniós bérekkel.

[00:59:48]Igaz azzal jár, hogy világpiaci árakon jön majd az energia, a az üzemanyag, a benzinkúton satöbbi.

[00:59:54]Azt mindenki elfogadta.

[00:59:56]Az energiaáraknál nem.

[00:59:56]Miért?

[00:59:59]Mert a magyarországi jövedelem viszonyok azok egy szálat nem mosszultak olyan irányba, hogy mi megpróbáljuk utolérni az európai izét.

[01:00:05]És mennyivel egyszerűbb volt azt mondani, majd én gondoskodok rólatok emberek, rezsicsökkentés.

[01:00:09]És ugye abszolút politikai kérdés, mert sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy rezsi csökkentésre majd én kordába tartom az energiárat, mint azt mondani, hogy akkor tessék már emelni a jövedelmeken úgy, hogy az európai jövedelmekhez menjünk, mert ugye a német jövedelem, vagy mondjuk egy egy holland háztartásnak az átlagos havi rezsit költsége 170-190€ a magyar átlagos családén 120€ h tényleg olcsóbb való igaz, csak hogy menny keres esett és akkor már mindjárt nem az a keresett különbség, hogy 90 EUR-val.

[01:00:45]Persze a németek se szeretik, hogy emelkedett a az energiaára, de hát azért ő könnyebben kipengeti a magasabb fizetésből azt a magasabb árat.

[01:00:51]És egyébként nem mellesleg azért olcsóbb, vagy azért olcsóbb nálunk az energiaára a lakosság számára, mert nálunk azok, akik dolgoznak ezen kis és nagy kereskedők, nem keresnek annyit, mint Németországban.

[01:01:06]De hogy ezt egyszerű embernek elkezded mondani, hogy miért ment a szomszédod Németországba dolgozni?

[01:01:11]Hát mert háromszor annyit keres, mint itthon.

[01:01:13]Gratulálok.

[01:01:13]Na, az ott dolgozó gázzal foglalkozó szakember is háromszor annyit keres, mint az itteni.

[01:01:19]Azért olcsóbb nálunk az energiaára a lakosság számára.

[01:01:22]Viszont egy csomó költséget elkezdett el kellett dugni.

[01:01:27]Kiátrzul a kis és középvállalkozó.

[01:01:29]Az ipari fogyasztókat halálra sújtották mindennel.

[01:01:31]Tehát ma Magyarország egyébként a rendszerhasználati díj és energiaár tekintetében a vállalkozások számára a legrosszabbak között van.

[01:01:39]Leggrosszabb háromba.

[01:01:42]Tudom, hogy rohan az idő, de annyit hadd kérdezzek még, hogy te hogy látod, ténylegesen igaz az, hogy hogy nagyon erősen el van térítve a rendszerhasználat, a díj mind az áramnál, mind a gáznál a rendszer gazdái felé.

[01:01:54]Tehát tehát ha ezt összehasonlítjuk mondjuk egy nyugatval, akkor akkor ez sokkal több, mert ugye itt állandóan extra profitról beszélnek.

[01:02:04]Ilyenkor szoktam mindig azt a meglepő dolgot mondani, hogy hogy úgy higgyétek el, hogy a rendszerrazádi díj az, ami egyedül jól van számolva.

[01:02:15]Hm.

[01:02:15]Tehát nincs eltérítve.

[01:02:15]Az alapproblémát az jelenti, hogy mihez viszonyítod.

[01:02:20]ö és a gáz árához, vagy éppen a villamosenergia árához viszonyított.

[01:02:23]De most gondoljatok bele, és akkor el megpróbálom elmagyarázni, a rendszerhasználati díj egészen 2022 július 1jéig az 16 Ft volt.

[01:02:36]Az energia ára, a villamos energiaára kilwóránként 12 Ft volt.

[01:02:38]12 Ft, 16 Ft plusz ájött a 8%-os ÁFA 36 Fttal mindenki el.

[01:02:48]És amikor 2022 július 1jén kijött a rendelet, a kutya nem figyelt oda rá, levitték az energiaárát 5 Ft/ kwóróára.

[01:02:58]Ez csak az vette észre, aki napelemes volt, mert közölték, hogy már nem 12 Ft-ot kapsz érte, hanem ötöt.

[01:03:02][zihálás] A rendszerhasználati díjat felvitték 23-ra, az ALFA maradt 8 Ft és 36.

[01:03:06]Senki nem vette észze a belső struktúra átváltoztatását.

[01:03:13]De miért kellett ezt meglépni?

[01:03:13]Mert amikor magas volt a az energiaár, nem a lakossági, hanem az ipari fogyasztók, azok, akik a rendszert üzemeltetik, ők az ipari fogyasztók szerinti árat vették a gázt is, meg a a villamosenergent.

[01:03:29]Tehát nekik drasztikusan nőtt a költségük.

[01:03:30]Azaz azt tudom mondani, hogy a rendszerhasználati díj jól van elszámolva, csak hogy nálunk a rendszerhasználati díjat mindenki Mészáros Lőrinccel azonosítja meg az ő jaktjával, és azt mondja, hogy hát abból van a jakt, de nem abbó, higgyük el, nem abból van, nem ebből van a jakt.

[01:03:47]A rendszerhasználati díjnak ugyanis megvan a funkciója.

[01:03:49]A rendszereket üzemeltetni kell, tehát nem elég egy rendszert létrehozni, mint ahogy nem elég egy házat felépíteni, időnként karbant kell tartani, le kell meszelni, festeni, kicserélni a nyílázzárót satöbbi.

[01:04:00]A rendszerek ugyanígy működnek, és a rendszereken emberek dolgoznak.

[01:04:04]Amikor van egy kemény tél, és a kemény télben elpattan egy villamos vezeték, akkor mindenki elvárja, hogy most a legnagyobb mínusz 20 fokba is csattogjon ki oda 15 ember, és javítsa azt meg.

[01:04:17]Hát a az jövő munkájuk az pénzbe kerül.

[01:04:20]Csak az emberek nagyon sokszor a rendszert nem látják mögötte.

[01:04:24]A rendszerhasználati díjnál is ugye amikor bevezették a rendszerhasználati díjat, én rengetegszer megkaptam azt vádként, hogy hát ha neked nem kell, akkor add ide nekem.

[01:04:36]És a a ugyanaz a hölgy, aki ezt számon kérte tőlem egy ilyen lakossági fórumon, utána elpanaszolta nekem, hogy és képzeljem el, hogy ez a tetves EON, akkor bocsánat, hogy így mondom ezt a cégnevet.

[01:04:47]öküldte a kisunokáját, amelyik egy Kft-nél dolgozott, akik karban tartottak neki, és mondtam neki, hogy tetszik tudni, Mari néni, az EON vezérigazgatója eszembe nem fog átülni kisebb Mercedesbe azért, mert itt rendszerhasználati díjat nem számolhat el.

[01:05:06]Mit fog csinálni?

[01:05:09]Csökkenti a karbantartásra kifizetett költséget.

[01:05:11]Mit eredményez?

[01:05:11]Mari néni unokáját kirúgják, mert nem lesz munkája.

[01:05:15]Vagy amikor lecsökkent a rendszerhasználti díj, vagy a a rezsicsökkentett ár, Mariné bement és örvendezve azt mondta, hogy veszek kenyeret.

[01:05:24]Azt mondta a Pék, hogy igen, de emelkedett a kenyér ára.

[01:05:26]De hát miért emelkedett?

[01:05:28]Hát mert a a zene az volt Mari nénél rezsicsökkentés volt.

[01:05:30]Na hát azt kaptam én meg.

[01:05:36]Tehát a amikor az emberek nem értik a rendszernek az egyik végét, akkor akkor az egy nagyon problémás dolog.

[01:05:40]És ugyanígy igaz a rendszerhasználati díjnál is.

[01:05:44]Hajlamosak vagyunk a rendszerhasználati díjat a villamosenergia árához hasonlítani.

[01:05:48]De most gondoljatok bele, 2022 júliusában az egész világon így ment föl a villamosenergiaára.

[01:05:56]Nálunk 12 Ft-ról lecsökkentették ötre.

[01:05:59]Kevesebb mint a felére.

[01:06:02]Normális Margit?

[01:06:02][nevetés] Nem normál.

[01:06:06]De tényleg nem normális.

[01:06:06]És senkinek nem tűnt föl.

[01:06:08]Miért?

[01:06:08]Mert 36 Ft volt a a kilow óránként jár.

[01:06:11]Mennyi?

[01:06:11]Hát nem változott semmi.

[01:06:15]Mikor vették észre?

[01:06:17]Augusztus 1jén, amikor még bejött az is, hogy akkor aki 1729 köbm felett vagy 2500 mit tudom én mennyi kWóra felé fogyaszt, akkor hopp, átugrik.

[01:06:26]És az emberek feje fölött megjelent egy ilyen demokrész karkként ez a jaj, ez a magas ár, és az hétszeres ár, 7,67, majdnem nyolcszoros ár, mindenki így nézte.

[01:06:37]Azaz megtalálták az emberek a termosztátot a saját házukba és nem fértek használni.

[01:06:48]És ugye én azonnal bejön az, hogy én mindig azért ostoroztam a rezsicsökkentést, hogy az sugolja az embereknek, hogy ne foglalkozz az energiahatékonysággal, majd én jóságos kormány, ezt megoldom neked.

[01:07:01]Tehát az energiapazarlás irányába megy.

[01:07:04]És amikor ezt a szót használom, hogy energiapazarlás, mindig számon kérik, hogy ők nem pazarolnak.

[01:07:07]De sajnos azok a házak, azok a lakóépületek, amit az előbb említ beszéltünk, ugye a kádálkockákról, a kádálkockák jelentős részénél az ott felhasznált energia 40-45%-a hus így megy ki.

[01:07:22]És az a probléma, hogy akik kádárkockába élnek, nincs rá pénzük, hogy ők ezt csak úgy könnyedén megcsinálják.

[01:07:30]Tisztelt a kivétel.

[01:07:30]Nekem mindig megkapom, hogy nálam már okos rendszer van.

[01:07:33]Gratulálok.

[01:07:33]Van Magyarországon 4,5 millió ingatlan.

[01:07:37]Tudod hányban van okos rendszer?

[01:07:37]Hát nagyon minimálisban.

[01:07:39]És egy nagyon sok van.

[01:07:42]Tehát a magyarországi lakóépületek 70%-án a felhasznált energia 40%-a így úgy így megy ki a levegőbe.

[01:07:48]Azaz úgy pazarunk, hogy közben mi nem engedhetnénk meg magunknak, mert mi vagyunk a csóró hátul kullogó legalacsonyabb jövedelmű európai országok egyik.

[01:07:59]És mégis mi engedjük ki a legtöbbet.

[01:08:01]Miért?

[01:08:01]Nincs pénzünk arra, hogy ezt megváltoztassuk.

[01:08:04]Hol?

[01:08:06]A rendszer támogatására felhasznált összegek egy jelentős részét odaadhattuk volna az embereknek, hogy szigeteljetek emberek, cseréljétek ki a nyílászár.

[01:08:16]Nagyon régóta nincsenek ilyen programok a emlékeim szerint.

[01:08:18]Hát meg ha van is, hát [torokköszörülés] elindítanak egy 5 milliárdos programot, az mint halottnak a csók.

[01:08:21]Érdekes módon elindul egy ilyen program, meghirdetik és 15 perc múlva bejelentik, hogy ja már elfogyott.

[01:08:29]Mari néni még ott tart, hogy mit is kéne kitölteni.

[01:08:31]Ja, akkor a jegyzőtől kéne beszerezni ilyen meg olyan igazolást.

[01:08:35]Ezek már nem beszerezték.

[01:08:36]Ezt hogy csinálták?

[01:08:36]Hát úgy, hogy a csókosok azok mindig hamarabb tudnak meg mindent.

[01:08:40]Tehát ezért mondtam azt, hogy az ilyen programokat azt úgy kéne kezelni, hogy az önkormányzatok, akik a legjobban ismerik a lakókat egy városban, ők segítsenek nekik.

[01:08:52]Tehát nem fog tudni egy egyszerű ember egy ilyen bonyolult, főleg egy európai uniós támogatási rendszerhez kitölteni.

[01:08:59]Mit vállalok én?

[01:08:59]Mikor?

[01:09:01]Dehogy várok én semmi hagyjuk már az egészet a francba.

[01:09:02]És egyébként biztos emlékeztek rá, kaptunk erre pénzt.

[01:09:08]2015-ben érkezett több milliárd euró.

[01:09:12]És Lázár János akkori, nem tudom, akkor éppen nem miniszter volt, vagy mit tudom én, államtitkár kiállt és azt mondta, hogy igen, ezt arra kaptuk, hogy a lakossági energiahatékonyságot növeljük, az az szigeteljünk, cseréljünk irányást satöbbi.

[01:09:26]De nem arra fogjuk költeni, hanem közintézményekre, mert hát azok is milyen rosszul állnak.

[01:09:30]Tényleg.

[01:09:30]És akkor a lakosság, kérdezték az újságírók, hát nekik számukra ilyen kedvező banki konstrukciókkal fogunk előállni.

[01:09:38]Na most 2015-ben, emlékezzetek rá vissza, tombolt az az időszak, amikor az emberek a devizahitel miatt alig tudták megtartani a házukat.

[01:09:48]Nem, hogy még majd új hitelt vesznek föl.

[01:09:49]Hagyjál már, Jani.

[01:09:53]És mi lett a vége?

[01:09:53]Nagyon rosszul.

[01:09:53]Most is nagyon rosszul állunk.

[01:09:56]Ezen kellene előrelépni.

[01:09:58]arról nem is beszélve, hogy egy ilyen tömeges szigetelés, tömeges nyílázárócsere satöbbi esetén az újabb munkahelyteremtés is, tehát egyfajta fejlődési lehetőség is lenne az ország számára, bele kellene vágni.

[01:10:09]És a legnagyobb probléma, amiről nem beszéltünk, a távhő.

[01:10:13]A magyarországi távhőrendszer a legnagyobb elásott aknája ennek a rendszernek, ugyanis a távő még a rezsicsökkentés csökkentésébe se merték belevenni, mert a távő kit érint hatalmas lakótelepeket.

[01:10:28]több ezel szavozópolgáral, amit ugye Kövér László leprolizott.

[01:10:31]Hát ezek a prolik, ezek időnként úgy szavaznak, ahogy a kenyér meg a fűtés van.

[01:10:39]Tehát nem merték rendbe rakni a távhőrendszereket.

[01:10:43]A mai napig a távhő a legnagyobb probléma az országban.

[01:10:45]És miközben arról beszélünk, hogy Magyarországon rengeteg geotermikus forrás lenne, és miért nem kapcsoljuk be, azt azért tudomásul kell venni, hogy ennek kockázata van egyrészt a geotermiának.

[01:10:56]Tehát az nem úgy van, hogy lefúrok egy kutat, és abból biztos, hogy ugyan a meleg víz.

[01:11:00]Én fúrtam olyan kutat, amiből nem jött.

[01:11:04]De jelenlegi szabályozás szerint épp a rezsicsökkentés miatt a szolgáltatóknak, akik mondjuk távőszolgáltatók, a garantált tőke megtérülésük 4,5%.

[01:11:15]Az infláció mennyi volt az elmúlt időszakban?

[01:11:17]Na annyi.

[01:11:17]Na most nincs az a hülye, aki ezért ebbe pénzt tesz bele.

[01:11:22]Ilyen egyszerű a kérdés.

[01:11:22]Át kell gondolni, tehát a rendszereket egybe kell látni.

[01:11:25]Mindenben egyetértünk.

[01:11:25]Én azért a rendszerhasználati díjban elmondtad, hogy igen, föl kell építeni a házat és azt karba kell tartani.

[01:11:35]Én azért azt a rendszerrál egy díjat sajnálom, amiben nem tartják karban.

[01:11:43]Tehát azért azért nagyon sok hiányzik ezekből a rendszerekből, én úgy látom, és lehet, hogy ez profittá vált, nem pedig a karbantartást segítette, de teljesen a rész megjelent a jakba is való igaz.

[01:11:56]Meg, hogyha MVM-es cégről beszélünk, azért csak gondoljatok bele, az MVM a legnagyobb magyar állami vállalat.

[01:12:02]Rendszeresen osztalékot fizet a magyar államnak.

[01:12:04]Minek, emberek?

[01:12:04]Hát az osztalék az az eredmény.

[01:12:06]Az eredményt mire kellett volna használni?

[01:12:09]A rendszerek korszerűsítésére.

[01:12:14]Így van.

[01:12:15]Na hát nagyon köszönjük, hogy itt voltál velünk.

[01:12:17]Remélem, hogy máskor is számíthatunk a társaságodra.

[01:12:18]Tényleg nagyon nagy élé.

[01:12:21]Köszönöm szépen.

[01:12:21]Nagyon régen beszéltünk.

[01:12:23]Ezt ugye elmondhatjuk, talán, hogy mi nagyon régóta ismerjük egymást az Attilával.

[01:12:26]Tehát hát talán már ilyen 35, lehet, hogy 40 éves.

[01:12:31]40 éve éve.

[01:12:32]Igen.

[01:12:32]Ú, tényleg több mint 40 szerintem 40 éve.

[01:12:34]Úgyhogy hát akkor ez a vidámsággal zárjuk ma.

[01:12:37]Nagyon köszönjük, hogy néztetek minket.

[01:12:39]Nézzetek [zene] legközelebb is.

[01:12:40]Sziasztok.

[01:12:41]Sziasztok.

[01:12:42]Sziasztok.

[01:12:47][zene]