Válságstáb 1:10:27

Politikus vagy? Hallgass a szakértőkre! 🏦

társadalmi mobilitásdemográfiamentális egészségmagánygazdaságpolitikagazdaságközéletfókuszstúdió
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Politikus vagy? Hallgass a szakértőkre!  🏦
tl;dr
  • Az Egyensúly Intézet nem kommentál aktuálpolitikát, kizárólag hétköznapi szakpolitikai kérdésekre fókuszál, és közérthetővé teszi a szakértői tudást döntéshozók számára.
  • A pártok közti párbeszéd hiánya és a szélsőséges politikai polarizáció mérhetően rontja a szakpolitika minőségét, mivel ellehetetleníti a hosszú távú stratégiai alkukat.
  • A társadalmi mobilitást a „ragadós padló” jellemzi: a szegénységből átlagosan hét generáció alatt lehet kitörni, a hátrányok már magzati korban felhalmozódnak.
  • A csökkenő népesség mellett a jelenlegi életszínvonal fenntartásához nélkülözhetetlen a termelékenység növelése, ám minden tizedik gyerek középiskolai végzettség nélkül hagyja el az iskolát.
  • Magyarország Európában a harmadik legmagasabb öngyilkossági rátával rendelkezik, a mentálhigiénés rendszer azonban csak a krízishelyzetekre reagál, a prevenció helyett.
  • Az elmagányosodás, különösen az idősek körében, súlyos mentális és fizikai hanyatláshoz vezet, ami a következő évtizedek egyik legnagyobb társadalmi kihívása lesz.
  • A GDP több mint 2%-át kitevő közvetlen vállalati támogatások a cégeket nem innovációra, hanem a pályázati rendszer kijátszására ösztönzik, ami alacsony termelékenységet eredményez.
  • Több mint 700 000 magyar dolgozik külföldön, hazatérésük legfőbb feltétele nem kampány, hanem a hazai bérek, közszolgáltatások és általános életminőség érdemi javítása.

    „A leghatékonyabb hazahívóprogram az, ha jól kormányzunk itthon.” – Filippop Gábor

  • A közterületek rendezettsége iránti igény alapvető polgári elvárás, nem szélsőséges rendpártiság, és a látható rendetlenség további normaszegést szül.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az Egyensúly Intézet bemutatása és küldetése

A beszélgetés Filippop Gáborral, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával készült, aki történész és politológus végzettséggel rendelkezik. Korábban parlamenti szakpolitikai gyakornokként szerzett első kézből tapasztalatokat a döntéshozatalról, majd politikai elemzőként dolgozott. Az intézet 2019 tavaszán jött létre, mert az alapítók megunták a politikai elemzés világát, ahol szerintük mindig ugyanazok a körök futnak, és a közbeszéd mániákusan csak arról szól, hogy melyik politikus nyeri meg a választást.

„Azt vettük észre, hogy igazából minden műsorban ugyanazokat a köröket futjuk, ugyanazokat mondjuk.” – Filippop Gábor *

Az intézet egyedülálló a magyar politikai piacon, mert nem kommentál aktuálpolitikai eseményeket, nem oszt jó vagy rossz pontokat politikusoknak, és még a GDP-adatokat sem szokták véleményezni. Kizárólag a hétköznapi életet érintő szakpolitikai kérdésekről beszélnek. A szervezet ingyenes füzeteket készít politikai döntéshozóknak olyan témákban, mint a gazdasági növekedés, oktatáspolitika, egészségügy, mentális egészség és klímaváltozás. Céljuk, hogy a náluk okosabb szakértők tudását közérthetően, tőmondatokban fordítsák le a politikusok számára is érthető formába.

Politikai polarizáció és hosszú távú stratégia hiánya

A műsorvezető felvetette, hogy Magyarországon hiányzik a hosszú távú stratégiai együttműködés, és példaként említette a norvég olajalapot, ahol pártokon átívelő megállapodás született az olajbevételek felhasználásáról. Filippop Gábor szerint a szélsőséges politikai polarizáció a probléma gyökere, ami azt jelenti, hogy a politikusok nem állnak szóba egymással, és nem képesek hosszú távú alkukat kötni.

Magyarországon volt példa ilyen együttműködésre: az EU-s és NATO-s csatlakozás a 90-es években ilyen volt, ahol pontosan lehetett tudni, milyen cél felé halad az ország. 2004 óta azonban nincs lehetőség hosszú távú projektekben a párbeszédre. A polarizáció ilyen szélsőséges mértéke mérhetően csökkenti a szakpolitika minőségét – pontosan azt, amiért a politikusokat megválasztják és fizetik.

„Ezt mi úgy szoktuk megfogalmazni nekik, hogy politikus nyelven is érthető legyen, hogy egy elszegényedő országba lopni is kevesebbet lehet, úgyhogy mindenkinek a közös érdeke.” – Filippop Gábor *

A vendég hangsúlyozta, hogy a politikusok zárt ajtók mögött meglepően nyitottak tudnak lenni, ha biztosítják számukra a bizalmi légkört és azt, hogy onnan nem jut ki semmi. Az intézet jól együttműködött jobboldali, baloldali, kormánypárti és ellenzéki szereplőkkel is.

Társadalmi mobilitás – a „ragadós padló” problémája

A helyzet súlyossága

Magyarországon átlagosan hét generáció alatt lehet kitörni a szegénységből. A könyv ezt „ragadós padlónak” nevezi, ami azt jelenti, hogy aki szegény családba születik, az nagy valószínűséggel szegényként is hal meg. A Gini-index (a jövedelmi egyenlőtlenség mérőszáma) meglepő módon azt mutatja, hogy Magyarországon nagyjából akkora az egyenlőség, mint Svédországban – de ennek az a magyarázata, hogy Magyarországon mindenki szegény, tehát a szegénységben vagyunk egyenlőek.

„Aki szegény családba születik, az szegényként hal meg. Aki alacsony képzettségű családba születik, annak alacsony lesz a képzettsége.” – Filippop Gábor *

Magyarország az Európai Unió ötödik vagy hatodik legszegényebb országa, általában Bulgáriával és Romániával versenyez ebben a tekintetben. A szegénység nem csak kevesebb elkölthető jövedelmet jelent, hanem az élet minden területén hiányokat: rövidebb élettartamot, több betegséget, rosszabb mentális egészséget.

A hátrányok felhalmozódása

A hátrányok már a magzati korban elkezdődnek: a terhes kismama kemény fizikai munkát végez, stressznek van kitéve, egészségtelenül táplálkozik, nem jut védőnői ellátáshoz, dohányzik. Mire a gyerek elkezdi az iskolát, már egy-két éves lemaradásban lehet jobb módú társaihoz képest. Negyedik osztály után szétválnak az utak: a gazdag gyerekek jó gimnáziumokba mennek, a szegények lemaradnak. Az egyetemre bejutott 100 gyerekből mindössze egy érkezik szegény családból.

A probléma gazdasági tétje

Magyarország népessége csökken, a következő évtizedben 2200-zal lesz kevesebb aktív korú. A mostani életszínvonal fenntartásához kevesebb embernek kell legalább ugyanannyi értéket előállítania, miközben már most is 70 000-es munkaerőhiány van. Ennek egyetlen megoldása a nagyobb termelékenységű, magasabb hozzáadott értékű munka.

„Aki ezt a másik lehetőséget kitalálja, az Nobel-díjat érdemel, de legalább három tudományágban.” – Filippop Gábor *

Jelenleg minden tizedik gyerek középiskolai végzettség nélkül hagyja el az iskolát (korai iskolaelhagyók). Ők legjobb esetben közmunkára vagy mezőgazdasági idénymunkára lesznek alkalmasak, és a szociális ellátórendszert fogják terhelni.

Megoldási javaslatok

Az intézet javaslatai között szerepel:
- A közoktatásban az esélyegyenlőség megteremtése, a tudásalap mellett legalább olyan fontos az esélyegyenlőség figyelembevétele
- Nyolc osztályos általános iskola, a négy osztályos gimnáziumok megszüntetése
- A szegregáció megszüntetése, mert az integrált oktatásnak bizonyítottan pozitív hatásai vannak
- A felvételiknél 40%-os kedvezmény járjon a hátrányos helyzetért

Filippop Gábor személyes példát is hozott: saját gyermekét nem magániskolába viszi, hanem állami iskolába, és nem törekszik arra, hogy a gyereke ne lásson szegény gyereket. Az iskolaválasztásnál számukra az volt az elsődleges szempont, hogy van-e iskolapszichológus.

Mentális egészség – az öngyilkosság és a látencia problémája

A statisztikák

Magyarország a harmadik helyen áll Európában az öngyilkosságok arányában: 100 000 főből 17,6 vet véget az életének, ami 60%-kal magasabb az európai átlagnál, és még a többi V4-es országnál is rosszabb. Ez évente 1600 befejezett öngyilkosságot jelent. Érdekes módon Magyarország kilóg a nemzetközi mintázatból: míg máshol a fiatalok a legveszélyeztetettebbek, nálunk a 60 év felettiek vannak leginkább kitéve az öngyilkossági kísérlet veszélyének.

A mentális problémák gazdasági hatása

Nemzetközi számítások szerint Magyarország a GDP 3,1%-át veszíti el mentális problémák miatt. Ez nem csak a pszichiátriai kezelések költségeit jelenti, hanem olyan jelenségeket is, mint a „távollét szindróma” – amikor valaki fizikailag jelen van a munkahelyén, de mentális állapota miatt nem végez produktív munkát.

A rendszer hiányosságai

A magyar mentálhigiénés rendszer a krízishelyzetek végső pontjára van beállítva: csak akkor lép közbe, ha valaki öngyilkosságot kísérel meg vagy összeomlik. Ezzel szemben a sikeres országokban (például Finnországban a 70-es évek óta) a korai beavatkozásra, felismerésre és prevencióra helyezik a hangsúlyt.

A problémát súlyosbítja, hogy:
- Az emberek nem tanultak meg beszélni a mentális problémákról
- A szakemberhez fordulás még mindig stigmatizált („nem vagyok bolond, nem megyek pszichológushoz”)
- Hatalmas hozzáférési különbségek vannak: akinek nincs pénze, nem tudja kifizetni a magánellátást, az állami ellátásban pedig nem megfelelő színvonalú kezelést kap

Az elmagányosodás mint népbetegség

Az elmagányosodás különösen az időseket érinti: az idős emberek negyedére-harmadára hetekig vagy hónapokig senki nem néz, nincs kivel beszélgetniük. Az ingerszegény környezet az időskori mentális hanyatlás elsődleges kiváltó oka, és fizikai romlást is előidézhet.

„Ez lesz a következő 10-20 évnek a legnagyobb, az egyik legnagyobb politikai témája.” – Filippop Gábor az elmagányosodásról *

Javaslatok a mentális egészség javítására

Az intézet javaslatai között szerepel:
- A terápiás kezelés támogatásának emelése
- A mentális naplózás TAJ-számmal való kompatibilitásának megteremtése
- Munkahelyi és iskolai mentális egészség monitorozása (az Egyensúly Intézetben például egy-két havonta anonim mentális egészségtesztet töltenek ki a munkavállalók)
- Nagy adathalmazok elemzése a keresési mintázatok alapján a kockázatok előrejelzésére – nem egyéni szinten, hanem régiós trendek figyelésével, hogy a szűkös erőforrásokat oda tudják koncentrálni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk

Vállalattámogatás és termelékenység – „buta beruházások”

A támogatások mértéke és hatékonysága

Magyarország a GDP több mint 2%-át költi közvetlen vállalati támogatásokra, szemben az EU-s 1-1,2%-os átlaggal. Ez évente 1500-2000 milliárd forintot jelent. A támogatások ellenére a magyar munkaerő hatékonysága messze elmarad a cseh, német vagy amerikai szinttől. A mikrovállalatok 36%-os hatékonysággal dolgoznak egy nyugat-európai vállalathoz képest.

A támogatási rendszer torzító hatásai

A rendszer alapvető problémája, hogy a vállalkozásokat nem az innovációra és hatékonyságnövelésre ösztönzi, hanem arra, hogy minél több támogatást szerezzenek. Több ezer cégvezetővel konzultálva az intézet azt tapasztalta, hogy a vállalkozók „rászoktak” a pályázásra, és hülyeségekre költik el a pénzt, illetve kijátsszák a rendszert.

„Arra szoktatjuk a vállalkozásokat, hogy ne az innovációra, ne a hatékonyság növelésére álljon be, hanem arra, hogy hogyan tudna minél több támogatást szerezni.” – Filippop Gábor *

A támogatások jelentős része olyan multinacionális vállalatoknak megy, amelyek nem szorulnának rá, és a beruházást támogatás nélkül is megvalósították volna. Az állam gyakorlatilag a saját rossz működését kompenzálja: a rossz vállalkozói környezetet, a jogbizonytalanságot, a bürokráciát és a rossz minőségű munkaerőt.

A generációváltás problémája

A vállalkozások átadása is komoly gond: a következő generációk nincsenek felkészítve a cégek átvételére. A vállalkozói kultúra alulfejlettsége az egyik fő oka az alacsony termelékenységnek.

Megoldási irányok

A sikeres országokban a vállalattámogatás nem készpénztranszfert jelent, hanem szigorú versenyképesség-növelő kritériumokhoz kötik. Multik esetében ilyen feltétel lehetne például a helyi beszállítókkal való együttműködés vagy vállalkozásfejlesztési képzések tartása. Magyarországon a kormányok mindig csak a következő választásra akartak felmutatni munkahelyteremtést és beruházásokat, a minőség nem volt kérdés.

A műsorvezető hozzátette: a mikrovállalatok számának csökkentésében nem hisz, de bizonyos szint alatt nem támogatná őket. A méretnövekedés fontos lenne, mert minél kisebb egy magyar vállalkozás, annál alacsonyabb a termelékenysége. Magyarországnak mindössze 5-6 cége van Közép-Kelet-Európa 500 legnagyobb vállalata között, és a hazai digitális kereskedelmi piacot is külföldi cégek uralják.

Kivándorlás – 700 000 magyar külföldön

A számok és trendek

Több mint 700 000 magyar állampolgár dolgozik külföldön, ez a szám 400 000-ről nőtt. Az aktív korúak nagyjából 5%-a dolgozik külföldön, ami nem a legrosszabb arány a régióban (Romániában ez 20% felett van, Horvátországban majdnem 20%). A kivándorlók gyakran pont azokban a szektorokban dolgoznak (szárítmányozás, ápolási szektor), ahol a legnagyobb a munkaerőhiány itthon.

A hazautalások a GDP 2%-át teszik ki, de a műsorvezető tapasztalata szerint ez egy idő után megszűnik, ahogy a kivándorlók egzisztenciát alapítanak külföldön.

A kivándorlás okai és a hazatérés feltételei

Az intézet kutatásai szerint a magyarok amiatt jönnének haza, ami miatt itthon is jobban éreznénk magunkat: alacsony bérek, rossz minőségű közszolgáltatások, rossz oktatási és egészségügyi rendszer, rossz munkakultúra, túl nagy politikai megosztottság, rossz mentális klíma.

„A leghatékonyabb hazahívóprogram az, ha jól kormányzunk itthon.” – Filippop Gábor *

A 2010-es évek közepén, amikor gazdasági konjunktúra volt, reálbér-növekedéssel és alacsony munkanélküliséggel, többen jöttek haza, mint ahányan kimentek. Az adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb a gazdasági növekedés, annál többen mennek ki tartósan.

Célzott hazacsábítási lehetőségek

A kint dolgozó aktív magyarok 15-20%-át belátható időn belül haza lehetne hívni, de nem plakátkampányokkal, hanem célzott üzenetekkel. Például:
- A kivándorló lakhelyén készülő beruházásokról és az ott teremtett munkahelyekről szóló információkkal
- Annak bemutatásával, hogy valaki a saját hazájában hosszú távon jobban tudja kamatoztatni a képzettségét, magasabb státusú munkát érhet el
- A szociális tőke előnyeinek hangsúlyozásával (ismerősök, helyismeret)
- Települési önkormányzatok bevonásával a kinti magyar közösségek elérésére

A műsorvezető hozzátette, hogy az önkormányzati lakásprogram és a hazatelepülőknek nyújtott bérlakási lehetőség is sokat dobna a hazatérési kedven.

Közterületek tisztasága – „koszosak, rendetlenek vagyunk”

A helyzet és a szemléletváltás szükségessége

A budapestiek nagyon rendezetlennek és piszkosnak tartják saját fővárosukat, és ez sok vidéki nagyvárosra is jellemző. A műsorvezető japán és kínai példákat hozott, ahol óriási munkát végeztek a városok rendbetételéért.

Filippop Gábor szerint Magyarországon a közterületek rendben tartása szélsőséges rendpárti dolognak számít, amit általában szélsőjobboldali pártok tűznek zászlajukra. Holott ez alapvető polgári igény lenne, és bármilyen párt felvállalhatná.

„Nem rendpártiság a rendre való igény, hanem a legalapvetőbb emberi igény.” – Filippop Gábor *

A törött ablak elmélet és a gyakorlati teendők

A könyvben szerepel a törött ablak elmélet, ami szerint a látható rendetlenség további rendetlenséget szül. A jelenlegi helyzet abszurd: ha valaki eldob egy csikket az utcán, szinte lehetetlen behajtani rajta a büntetést a bonyolult eljárás miatt. A büntetéseket szigorítani és be is kellene tartatni.

Az intézet önkormányzati felmérései szerint az embereket első helyen a szeméthelyzet, az eldobált tűk és az illegális hulladéklerakók zavarják, és ezek befolyásolják a szavazói döntéseket is. A vendég szerint egy politikusnak ebben fel kellene ismernie a piaci rést, és jogállami keretben, normális hangon kellene beszélnie arról, hogy a rendezett, tiszta környezet közös igény.

Összegzés és további témák

A beszélgetés végén a műsorvezető sajnálatát fejezte ki, hogy nem jutott idő további fontos témákra, például a demokrácia helyzetére vagy arra, hogy évente 17 000 magyar hal meg olyan okokból, amik megelőzhetők lennének. A könyv összesen 33 ilyen kérdést tárgyal, amelyek mindegyike a mindennapi életet érinti, és adatalapú, összehasonlító perspektívából mutatja be a problémákat, valamint megoldási javaslatokat is kínál.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Ginny vagy Gin index” – a szövegkörnyezet alapján egyértelműen a Gini-indexről van szó, ami a jövedelmi egyenlőtlenség mérőszáma
  • „a dámbérekkel nem tudunk versenyezni” – valószínűleg „a dán bérekkel” vagy „a nyugati bérekkel” lehetett az eredeti kifejezés
  • „Stábrihá” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „Stábriha” vagy hasonló név, de nem azonosítható egyértelműen
  • „Ája” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg egy családtagra utal („ük vagy szép unokája”), de nem egyértelmű
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:05]Hallgatom.

[00:00:06]Magyarországon hét generáció kell ahhoz, hogy kinője a szegénységből.

[00:00:08]Kiszórtunk egy rakáspénzt, még sincs egy épkézlábvállalat.

[00:00:13]Hívjátok össze a válságstábot.

[00:00:36]Üdv!

[00:00:36]Ez itt a válságstáb, a Fókus Stúdió gazdasági elemzőműsora.

[00:00:40]A mai vendégünk Filippop Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, történész, politológus.

[00:00:49]Kihagytam valamit?

[00:00:49]Mind a kettős témá ezek a legf tökéletes.

[00:00:52]Nagyon jó.

[00:00:52]Ma egy kicsit másfajta adás lesz, mint megszoktátok, mert a Zsófi valahol nagyon-nagyon közeli tengerparton nyaral, a Gábor meg egyéb okok miatt távol van.

[00:01:03]Úgyhogy arra gondoltunk, hogy egy kicsit tematikában eltérő műsort fogunk csinálni, és megpróbálunk nem gaz aktuális gazdasági meg politikai kérdésekre reagálni, hanem egy kicsit kilépünk ebből hátrébb, és azt mondjuk, hogy nézzük meg, hogy ezek a folyamatok hogyan építhetők föl, és hogyan lehetne megoldani azokat a gondokat, amivel Magyarország szembesülni fog, vagy már szembesült.

[00:01:32]És ehhez azt gondoltam, hogy nagyon jó alap az Egyensúly Intézet könyve, úgyhogy ennek a fejezeteiből fogunk válogatni.

[00:01:41]De mielőtt erre rátérnénk, megkérném Gábort, hogy egyrészt mondj magadról egy pár szót, másrészt ami azért izgalmasabb számomra az intézetről, mert ez egy kevésbé ismert intézet, tehát ez annyira nincs benne a köztudatban nem annyira politikailag közszályon forgó, mint az egyéb intézetek.

[00:02:00]Igen, nagyon köszönöm a meghívást.

[00:02:02]Egészen zavarban vagyok, pedig kamerákat láttam már, de az, hogy itt ülhetek, az egy különleges élmény nekem.

[00:02:08]Én már a hatlépéses idők óta követem Ádám tevékenységét, úgyhogy egészen furcsán érzem magam, hogy itt lehetek nagyon megtisztelő.

[00:02:16]Meg fogod szokni egyet?

[00:02:18]Persze, persze.

[00:02:18]A én alapvetően a felnőtt életem nagy részét politikai elemzéssel töltöttem.

[00:02:26]Illetve még korábban voltam a parlamentben szakpolitikai gyakornok.

[00:02:27]Ö ott szereztem első kézből való tapasztalatokat arra, hogy hogyan zajlik a döntéshozatal.

[00:02:33]És aztán az előző évtizednek a végére néhány kollégával együtt én nagyon meguntam a politikai elemzésnek a világát.

[00:02:40]Azt vettük észre, hogy igazából minden műsorban ugyanazokat a köröket futjuk, ugyanazokat mondjuk.

[00:02:45]És az is elkezdett zavarni, hogy általában a Magyar Közbeszédben mániákusan a körülforgunk, hogy melyik politikus fogja megnyerni a választást, ki tudálunk, kivel tudunk azonosulni, ami persze fontos része a politikának.

[00:02:58]Viszont ezzel szemben nem nagyon esik szó arról, hogy mit kellene kezdeni a hatalommal, hogyha egyszer azt valaki megszerzi.

[00:03:03]És ez szerintem hatással van a politikusokra is.

[00:03:05]Tehát hogyha nem azt kérjük számon rajtuk, hogy a mi életünk jobb lesz-e, hanem csak azt, hogy az ellenséges törzset le tudja-e győzni, az előbb-utóbb hosszú távon a szakpolitikai döntéshozatalnak a kárára tud menni.

[00:03:18]Úgyhogy létrejött ez a bizonyos egyensúly intézet 2019 tavaszán gyakorlatilag.

[00:03:24]azóta vagyok ott kutatási igazgatóként, és ez egy olyan ritka madár a a magyar politikának a a piacán, amelyik tulajdonképpen egyedülállónak mondható abban, hogy mi nem kommentálunk aktuál politikai eseményeket, nem osztunk jó pontokat, rossz pontokat a legellenszenvesebb és legrokonszenvesebb politikusoknak, sőt mondjuk az aktuális GDP adatokat sem szoktuk kommentálni, hanem csak és kizárólag, ez benne van a szerződésünkben is, a hétköznapi életünket érintő szakpolitikai kérdésekről beszélhető Ez azt jelenti, hogy mi ilyen füzetkéket gyártunk a politikai döntéshozóknak a szabad használatára ingyenesen, amelyekben szerintünk lényeges problémákról beszélünk.

[00:04:05]Gazdasági növekedés, oktatáspolitika, egészségügy, mentális egészség, klímaváltozás.

[00:04:09]ehhez hasonló, amikről azt szokták gondolni sokszor, hogy ezek unalmas, nagyon szakmai, nagyon száraz dolgok, de mi pont azt próbáljuk megcsinálni, és ebben egy kicsit ilyen tolmácsmunkát ját vállalunk, hogy a nálunk okosabb szakértőknek a tudását nagyon vaskos, sporos folyóiratokból megpróbáljuk olyan közérthetően, tőmondatokban, még a politikusok számára is érthetően lefordítani, hogy abból látszódjon a politikai cselekvésnek az iránya.

[00:04:36]adott esetben látszódjon az, hogy ami egy politikusnak mindig fontos, mondjuk szavazatokban mérhető politikai hasznot lehet-e learatni akkor, hogyha egyébként jó dolgokat csinálnak?

[00:04:46]És mi az elmúlt hét évben ezzen dolgoztunk, hogy megérjük ezeket a szép kis anyagokat, podcastekbe járunk, könyveket adunk ki, képzést tartunk és megpróbáljuk mindenek előtt meggyőzni a zárt ajtók mögött a politikusokat arra, hogy ezeket a dolgokat csinálják meg.

[00:05:00]Két megjegyzésem van, hogy nekem annyira furcsa, ö te is, meg a Nóra is, meg még itt egy páran beszélnek arról, hogy hogy ők bejártak a vagy bejárnak a parlamentbe, vagy bejártak tanácsadóként, vagy én nem tudom miként.

[00:05:14]És ez számomra annyira furcsa dolog, nekem a parlament az mindig ilyen misztikus dolog volt, és én életemben egyszer jártam a parlamentbe, amikor be lehetett menni és megnézni a koronát.

[00:05:25]biztos most is van, és nekem régi vágyam, úgyhogy majd lehet, hogy valakit megkérek, hogy vigyen már be, azt mutassam meg, mert ott ott elvittek beuták a koronát, aztán kivezettek bennünket ilyen hosszútam egy sorban, és nem igazán láttuk, hogy milyen a parlament, úgyhogy egyszer majd szívesen bemennék.

[00:05:42]Bocsánat, egyébként érdemes és bejelentkezés árán be lehet járni most is, sőt most lett egy nagyon szép parlamenti múzeum, úgyhogy ezt mindenkinek ajánlom egyébként, akit ez érdekel.

[00:05:50]Nekem annak idején egyetemről frissen kiszabadult emberként egészen megrendítő volt ott szabadon járni kellni a parlamentben, megnézni az alagsori büfét, éttelmet, hogy milyen árak vannak.

[00:06:00]Ilyenek, ilyeneket lennék én is kíváncsi.

[00:06:02]Tehát hogy adást is lehetne csinálni belőle.

[00:06:05]Hát jó, nem hiszem, hogy én fogom ezt megcsinálni, de de egyszer szívesen végigsétálnék.

[00:06:11]Másrészt azért bennem fölmerült, mielőtt a konkrét témákról beszélünk, hogy én nekem az jött le, hogy ezek tényleg nagyon-nagyon kézzelf fogható problémák, amikre megpróbáltok megoldási javaslatokat ajánlani, és hogy mennyire vevők erre az aktuális hatalomban lévők, tehát hogy tekintik-e ezt olyan független háttérnek, amit lehet használni a döntéshozataloknál.

[00:06:37]Ühüm.

[00:06:37]Ez egy nagyon-nagyon érdekes kérdés, mert ebben a tekintetben én például szkeptikus voltam, amikor elindultunk a nyilvános tapasztalatokból kiindulva, és azt láttam, hogy a szakpolitikára a politikusok is ki vannak éhezve.

[00:06:48]Tehát van egy tánctér, tudom, hogy nem, persze, mert nem jutalmazzuk.

[00:06:52]Mondom ezt magunknak, választópolgároknak.

[00:06:54]Van egy tánctér a politikában, ahol el kell játszani a nagy konfliktusokat, csörtéket.

[00:06:58]Ezeknek sokszor egyébként van ténylegesen személyes alapjuk, de közben nagyon sok olyan politikus van, és ez nem is pártállástól függ egyébként, akinek vannak elképzelései a világról, hogy mit kellene csinálni oktatásban, felsőoktatásban, egészségügyben, satöbben.

[00:07:11]És mi többek között azt is el tudtuk érni egyébként már ciklusokkal ezelőtt, hogy az ellenséges táboroknak a magasrangú képviselői mondjuk zárt ajtók mögött leüljenek egy ilyen asztal köré, és fontos hosszútávú politikai, szakpolitikai kérdésekről vitázzanak.

[00:07:25]És azt láttuk, hogy nekik ez úgy kellett, mint egy falat kenyér.

[00:07:28]Itt a probléma az, és szerintem itt tényleg önkritikusnak kell lennünk, hogy azért azt látjuk a színpadon, amit látunk, mert mi ezt díjazzuk.

[00:07:36]Tehát hosszútávú szakpolitikai víziókra a magyar választó nem mindig vevő.

[00:07:40]Lehet, hogy nem is jól szólítják meg, vagy nem jól tudják elmondani azt, hogy egy szakpolitikai kérdés hogyan érinti a mindennapjaikat, de a politikus az mindig a kisebb ellenállás felé halad, és politikai piaci haszorra akar szertenni.

[00:07:52]Tehát amit látunk az ő tevékenységéből, az pontosan az, amiről azt érzi, hogy mi jutalmazzuk.

[00:07:59]Tényleg örülök annak, hogy hajlandók voltak leülni egymással és politikai vagy szakpolitikai kérdésekről beszélgetni, de hogy ez kifele nem látszott semmi és nem látszott semmi, hogy boc ez a kulcsa egyébként, tehát a politikus az nem ismerheti be nyilvánosan, hogyha valamit nem tud, ha valamiben tévedett, hogyha valamiben tanácsra szorul, legalábbis ő ezt gondolja.

[00:08:16]Mi ebben erősítettük meg.

[00:08:16]De hogyha mi tudjuk biztosítani egyrészt a zárt ajtókat, ahol nincsenek kamerák, és ez a világban mindenhol így megy egyébként Amerikától Japánig, másrészt tudunk biztosítani egy olyan bizalmi légkört, hogy ők azt érezhetik, hogy innen nem jut ki semmi.

[00:08:30]Ugye ezt is szolgálja az, hogy mi nem kommentáljuk a tevékenységüket napi szinten, akkor meglepően nyitottak tudnak lenni.

[00:08:36]Mi nagyon jól együttműködtünk jobboldali, baloldali, kormánypárti, ellenzéki polgármesterekkel, képviselőkkel, cégvezetőkkel, mert pontosan megértették azt, néhány év munkájába került, hogy tőlünk nem kell félniük.

[00:08:49]A magyar politikai helyzetet ismerve értem, amit mondasz, de nem örülök neki.

[00:08:55]Mondok egy ellenpéldát.

[00:08:55]Épp most olvastam a Norvég alapról egy tanulmányt, és hogy az 1970-ben, vagy a 60-as években kezdték el létrehozni, és ugye óriási politikai vita volt, hogy mit csináljanak azzal a pénzzel, amit ugye a talált olajakkal majd keresni fognak.

[00:09:13]És kötöttek egy pártokon átmenő kurzusokon átmenő alkút, hogy azhoz nem nyúlnak, nem nyúlnak, nem nyúlnak és fölhammozzák.

[00:09:23]és ma már az alapot tart, hogy kisebb bevétele van a az olajból, és nagyobb bevétele a befektetésekből, és ezt egyre nagyobb mértékben ugye a az eredményt tudják fölhasználni.

[00:09:34]Tehát egyre könnyebb ma már azoknak a kormányoknak, akik a 20 kormánnyal ezelőttieknek az utóda.

[00:09:39]És ezt a fajta hosszútávú stratégiai együttműködést vagy együttgondolkodást én egyiknél se látom, vagy láttam az elmúlt 30 évben.

[00:09:50]Úgyhogy azért nekem borzasztó nagy bajom, hogy hogy nem tudunk legalább egy nemzetstatégiát fölépíteni, ami aztán azt mondjuk, hogy ez így van, együtt csináljuk és megyünk és nem fogjuk megkérdőjelezni.

[00:10:04]Ez szerintem egy borzasztóan fontos kérdés.

[00:10:05]Ez a amiről most beszélünk, ez a szélsőséges politikai polarizáció polarizáció problémája, ami egészen egyszerűen az annyit jelent hétköznapi nyelven szólva, hogy a politikusok szóba tudnak-e állni egymással, képesek-e szintén zárt ajtók mögött hosszútávú alkokat kötni.

[00:10:18]Egyébként volt ilyen Magyarországon, tehát az EU-s NATO-s csatlakozásunk a 90-es években, ha még valaki arra emlékszik, az egy kicsit ilyen volt, hogy pontosan lehetett tudni, hogy milyen cél felé haladunk, és ott nem rángatták jobbra-balra a kormányt.

[00:10:30]A probléma az, hogy azóta, tehát 2004 óta gyakorlatilag ilyen hosszútávú projektekben nincsen lehetőség a párbeszédre.

[00:10:36]És ennek van egy hatalmas nagy szakirodalma, hogy amikor ez a polarizáció, ez ilyen szélsőséges mértékig elmegy, ez az Egyesült Államokban is egyébként megfigyelhető, meg van még néhány ilyen kevéssé szerencsés ország, akkor nagyon szépen, mérhetően, kimutathatóan elkezd csökkenni a szakpolitikának a minősége.

[00:10:54]Tehát az, amiért őket megválasztanánk, amiért jó sok pénzt fizetünk nekik, hogy az életünk jobb legyen.

[00:10:59]Úgyhogy ez megint csak felénk, választók fele is szerintem egy intés, hogy figyeljünk arra, hogy nem baj az, hogyha utálják egymást, mi is utáljuk egymást nyugodtan, békében, csak addig utáljuk egymást, hogy közben legyen lehetőség arra, hogy mondjuk egy oktatási reform, vagy egy egészségügyi reform, az ne egy ciklusra szóljon, vagy ne két évre szóljon, merjen belevágni bárki, aki hatalmon van, és ami abból eredmény, azt tartsuk meg a következő ciklusban is.

[00:11:22]bízunk abban, hogy hallgatnak bennünket.

[00:11:25]Bár ebben azért kételkedem, de hát hátha valamilyen formában eljött a mostani meg a jövő döntéshozóihoz, hogy azért az együttműködés az az egy nem egy zéró összegű játék.

[00:11:35]Tehát mindenki azt hiszi, hogy a politika egy zéró összegű játék.

[00:11:38]Nem az nem tudom ismered, hogy hogy van kétféle van az érószegű játék, amit te elbuksz én megnyerem és boldog vagyok.

[00:11:45]Meg van amikor közösen együtt tudunk, mindenki nő, lehet, hogy te jobban, én meg kevésbé, de azért az egész az sokkal jobban jár.

[00:11:53]Na mindegy, ezt talán meg kéne tanulniuk.

[00:11:57]Ezt mi úgy szoktuk megfogalmazni nekik, hogy politikus nyelven is érthető legyen, hogy egy elszegényedő országba lopni is kevesebbet lehet, úgyhogy mindenkinek a közös érdeke tetszik.

[00:12:03]Ezt föl fogjuk hírni.

[00:12:05]Ez lesz a headline.

[00:12:08]Jó, tehát úristen, vágjunk bele.

[00:12:10]Ugye mondtam, hogy a beszélgetésünk apropója az, hogy megjelent egy könyvetek, és ebből indultam ki.

[00:12:18]Nekem ez azért szívügyem, mert én azt láttam, mikor elkezdtem ezt a könyvet olvasgatni, hogy 33 olyan kérdést kör tárgyal, ami ténylegesen a mindennapi életünket érinti, és nagyon-nagyon jó hátteret ad.

[00:12:32]Tehát van egy problémafölvetés, amiben megfogalmazzák azt, hogy az adott kérdésben megfogalmazzátok, hogy mi a probléma.

[00:12:40]Aztán van mögötte egy ilyen statisztikai kicsit elemző adat rész, amikor ugye a mi nem működik, és utána megpróbáltak valamiféle problémákat vagy megoldásokat adni a problémára.

[00:12:57]Úgyhogy ez nekem óriási élmény volt ez a könyv.

[00:13:00]Köszönöm szépen.

[00:13:00]Nem tudom, hogy a megírása is ekkora élmény volt.

[00:13:04]Ó, hát hogyha ezt mondanám, akkor biztos, hogy hazudnék.

[00:13:05]Nem, nem.

[00:13:05]Nagyon jó volt.

[00:13:07]Tehát én nagyon szeretem a munkámat, és borzasztóan izgalmas ezeket az anyagokat összegyűjteni.

[00:13:10]Amikor van egy határidőd három hónap múlvára, és megvan előtted a fejezetek struktúrája, és észreveszed, hogy hogy haladsz egy héttel a lezárás előtt, az kicsit frusztráló tud lenni, de hát mi azért nagyon, tehát nagyon sok szív van ebben a munkában.

[00:13:23]Ez ugye ez a könyv, ez az elmúlt hat évünknek a kutatásait összegzi gyakorlatilag.

[00:13:27]Tehát mondtam, hogy ilyen típusú rövid kis füzetkékben, amiket el tud olvasni egy döntéshozó, próbálunk egy-egy témát körbejárni, de azt láttuk, hogy még ez is egy kicsit túl hosszú, egy ilyen 30-40 oldalas anyag.

[00:13:39]Úgyhogy kísérletet tettünk arról, arra, hogy adjunk egy képet az ország szerintünk legfontosabb problémáiról.

[00:13:46]Adatalapon összehasonlító perspektíváb ugye mindig a régiónak a más országaihoz, Európai Unió többi tagállomához hasonlítjuk magunkat és próbáljuk meg ezt ilyen öt-h oldalakban a nagyközönség elé tárni.

[00:13:56]sok képpel, nagyon nagy sorözzel, és igazából ennek a tények a könyvnek a megírásában ez volt a legnagyobb energiabefektetés, hogy hogy lehet nagyon röviden a lényeget elmondani úgy, hogy az közérthető is legyen, és esetleg ne legyen nagyon unalmas.

[00:14:11]Jó, hát ez volt a promó.

[00:14:11]Bár ezt nagyon-nagyon jó szívvel tette, mert tényleg mindenkin ajánlom, aki aki egy adott problémát meg akar érteni, szeretne hozzá alapszintű háttér adatokat, és utána elgondolkodtatóként megoldási javaslatokat, ez tökéletes rá.

[00:14:30]Aztán persze gondolkodjatok tovább, mert mert lehet, hogy azok a javaslatok, azok most még jók, aztán már nem lesznek jók, de pont ez a lényege, hogy gondolkodunk, beszélgetünk erről.

[00:14:39]Jó, úgyhogy vágjunk is bele.

[00:14:42]Ehhez már nekem szemüvegkel.

[00:14:47]Önkényesen kiválasztottunk pár témát, hatot, de nem biztos, hogy a végére fogunk érni, mert mert itt nagyon szigorú adásrend van, és hogy neki le fogja kapcsolni a villanyt.

[00:14:57]Úgyhogy próbálunk majd.

[00:15:00]Csak ránk szóljon, mert az nagyon ijesztő szokott len az.

[00:15:01]Igen, az borzasztó ijesztő szokott lenni, mikor az Isten megszól a ahogy a madácsember tragédiájában szokott.

[00:15:07]Az első téma az a társadalmi mobilitás kérdése.

[00:15:14]Magyarországon átlagosan hét generáció alatt lehet kitörni a a szegénységből, ugye ami azt jelenti, hogy hogyha valaki mélyszegény környezetben született, és a családja ott él, akkor az gyakorlatilag őnekik kevés esélye van, de ha mindent megtesz, akkor léphet egyet, léphet egyet, léphet egyet, és és hét generáción múlva, tehát az nem is tudom, az az ük vagy szép unokája, vagy én nem tudom kicsoda, Ája, már esélye van arra, hogy hogy nem ilyen életet fog élni.

[00:15:47]Ez nekem borzasztó.

[00:15:50]Tehát ez ez számomra azt mutatja, hogy a társadalmunk annyira becsontosodott és annyira merev lett, hogy hogy szinte élhetetlenné vált.

[00:16:02]Úgy fogalmaztuk, hogy a szegénység az egy ragadós padló, ami nekem nagyon-nagyon megfogta a fantáziámat.

[00:16:09]És beszéltek egy Ginny vagy Gin indexről.

[00:16:13]Ezt elmondanád, hogy ez mi?

[00:16:13]És egyébként meg akkor térjünk át az adatokra is, hogyha Ühüm.

[00:16:20]Ez egy nagyon jó példa arra, amit az adatközpontosságról mondtam.

[00:16:22]Az adatok azok azért nagyon izgalmasak, mert az embernek a személyes benyomásait néha korrigálni tudják.

[00:16:28]És tudjuk jól közveleménykatásokból, hogy a magyarok általában azt gondolják, hogy az országnak a legnagyobb problémája az a jövedelmi egyenlőtlenség.

[00:16:37]Tehát, hogy vannak a nagyon gazdagok és a nagyon szegények, és óriási nagy a szakadék közöttük.

[00:16:42]És az az érdekes, hogyha megnézzük az adatokat, és ilyen adat például ez a Ginny Index, nem fogunk hosszú módszertani fejtegetésekében bonyolódni, de nagyjából azt mutatja meg, hogy milyen a jövedelemnek az eloszlása népességen belül.

[00:16:52]Hogyha szélsőséges egyenlőtlenség lenne, akkor egy ember kezében lenne minden jövedelem.

[00:16:58]Hogyha teljes egyenlőség lenne, akkor mindenkinek pontosan forintra ugyanannyi pénze lenne.

[00:17:01]Tehát nagyon jól mérhető az, hogy mekkora az egyenlőtlenség egy országban.

[00:17:04]És az adatok azt mutatják, hogy meglepő módon Magyarországon nagyjából akkora az egyenlőség, mint Svédországban, ami ugye egy híresen egalitárius egyenlőségelvű társadalom, és ez nagyon sok mindenkinek fejtörést szokott okozni.

[00:17:18]Van, aki dühös szokott lenni az adatokra, ami egy furcsa reakció, de teljesen természetes.

[00:17:23]A megfejtés ennek a történetnek az, hogy mi úgy vagyunk egyenlőek, tehát így a úgy középen vagyunk nagyon sokan az átlagos jövedelem körül, hogy mindannyian nagyon szegények vagyunk.

[00:17:32]Tehát hogyha úgy tetszik, akkor a szegénységben vagyunk egyelőre.

[00:17:36]A nagyon gazdag ember is nagyon szegénynek minősül, mondjuk egy svéd gazdagal szemben.

[00:17:40]Igen.

[00:17:40]Egy magyar szupergazdag az a világlistákon eléggé eléggé alul lenne, elég csóró lenne.

[00:17:45]Szar nekik.

[00:17:45]Bocsánat.

[00:17:46]Igen.

[00:17:46]Ugye nagyon sokféle mutatóval lehet megragadni a szegénységet, de az összes mutató afelé mutat, hogy Magyarország az Európai Uniónak mondjuk az ötödik kötőjel, illetve legszegényebb országa.

[00:17:55]Tehát valahol ott vagyunk az alsó harmadban, van amiben a legszegényebbek vagyunk, van amiben csak a harmadik legszegényebbek vagyunk.

[00:18:01]általában Bulgáriával és Romániával szoktunk versenyezni ebben a nemes versenyben.

[00:18:06]És itt jön elő az, hogy az adatok alapján mi a valódi probléma.

[00:18:08]És a valódi probléma az pontosan ez a ragadós padló, amit úgy lehetne a legegyszerűbben összefoglalni, hogy aki szegény családba születik, az szegényként hal meg.

[00:18:18]Aki alacsony képzettségű családba születik, annak alacsony lesz a képzettsége.

[00:18:22]Akinek a szülei hátrányos helyzetű településre születtek, az jó eséllyel saját maga is hátrányos helyzetű településen fog meghalni.

[00:18:31]És ez egy nagy probléma több okból is.

[00:18:33]Egyrészt azért, mert a szegénység az ugye nem annyit jelent csak, hogy kevesebb az elkölthető jövedelmem, hanem azt jelenti, hogy az életem minden területén hiányokat szenvedek.

[00:18:42]És ez megmutatkozik később az azon, hogy hány évig fogok élni, hogy mennyit fogok betegeskedni, hogy milyen lelki terheket cipelek, milyen lesz a mentális egészségem, és még nagyon-nagyon sok minden másra is.

[00:18:52]Tehát a szegénység az nem pusztán arról szól, hogy nekem mennyi van a bankszámlámon, hanem arról, hogy az egész életemnek a minősége az milyen lesz.

[00:18:59]És innentől kezdve jön a dolognak az izgalmas része, mert a politikában az egy ideológiai kérdés, hogy természetesnek tartjuk-e az egyenlőtlenségeket.

[00:19:08]azt, hogy van aki szegény, van aki gazdag, van aki sokat tud tanulni, van aki kevésbé szorgalmas és akkor kevesebb lesz a pénze satöbbi.

[00:19:16]Ez az ideológia része.

[00:19:16]Ugye egy jobboldali mindig azt fogja mondani, hogy hát az egyenlőtlenség az természetes dolog, ezzel nem kell csinálni semmit, egy baloldali mindig azt fogja mondani, hogy az állam fő feladata, hogy minél inkább megpróbálja kiegyenlíteni az embereknek a helyzetét.

[00:19:30]Viszont ennél a történetnél, hogy ragadósapadló, magyarul nem adunk lehetőséget a szegényeknek a kitörésre, itt végetér az ideológia.

[00:19:35]Az ideológia az lenne, hogy én szegénynek szül szegény családba születek, de onnantól kezdve olyan tehetséges vagyok, olyan szorgalmas vagyok, hogy kemény munkával elérem az amerikai álmot és milliárdos lehetek, hogyha eléggé sokat dolgoztam érte.

[00:19:50]A probléma az, hogy ez egy fikció.

[00:19:52]Ez a valóságban láthatóan nem működik már a magzati korban, tehát a születésünk előtt annyifajta hátránnyal terhelik meg a későbbi életpályánkat, kezdve onnan, hogy a terhes kismama kemény fizikai munkát végez, nagy stressznek van kitéve.

[00:20:05]egészségtelenül táplálkozik, nem jut hozzá védőnői ellátáshoz, dohányzik adott esetben, sokkal drágább neki egyébként a terhes gondozás, mint egy gazdagabbnak, satöbbi, satöbbi, hogy már amikor megszületett a gyerek, aki jó eséllyel egyébként korai fejlesztésre szorulna ezek miatt a hátrányok miatt, már olyan hátrányokkal találkozunk, hogy amikor elkezdi az iskolát egyáltalán az első osztályban, akkor már egy-két éves lemaradásban tud lenni adott esetben a jobb módutásaihoz képest.

[00:20:31]És aztán jön a negyedik osztály, amiután szétválnak a tanulói út utak.

[00:20:35]A gazdag gyerekek elmennek gimnáziumba jó minőségű, jó továbbtanulási mutatókat felmutató középiskolákba.

[00:20:41]A szegények azok pedig hát hátraradnak, és nincsen esélyük arra, hogy a szerencsésebb társaik fel tudják őket zárkóztatni.

[00:20:48]És mindez elvezet odáig, hogy ne untassuk itt a nézőket a a túl sok részlettel, elvezet odáig, hogy mire eljutunk mondjuk egy egyetemi felvételéig, és mondjuk 100 gyerek bejut az egyetemre, ebből a 100 gyerekből egy lesz az, aki szegény családból érkezik.

[00:21:02]Igen, ezt az adatot én is kiemeltem, hogy halmozottan hátrányos helyzetből, tehát mondjuk egy miskolci zsákfaluból, ha van ott 100 gyerek, abból egynek van esélye egyáltalán, hogy egyvét egyetemre is.

[00:21:16]És nem, ott sokkal rosszabb lenne az arány.

[00:21:18]Itt az a kérdés, hogy aki bejut az egyetemre, abból hány lesz, aki szegény.

[00:21:21]És a bejutottaknak az 1%-a lesz az, aki hát helyzet.

[00:21:23]És bocsánat, itt ugye egy állam az akkor működik normálisan, és akkor teremt esélyeket, hogyha a közoktatásban, ami a dobbantó lenne a kiugrásra a szegénységből, ott megkapnak minden segítséget ezek a gyerekek, hogy hátra tudják hagyni a szerencsétlenebb sorsú családi hátteret Finnországban, de akár Lengyelországban, akár Portugáliában, tájvárról nem is beszélve, azon van a politikai elit évtizedek óta, hogy minden gyereknek társadalmi háttértől függetlenül legalább az esélyét megadják annak, hogy kemény munkával, de ugyanolyan olyan kemény munkával, mint a jobb módú társai, ki tudja magát küzdeni a szegénységből.

[00:21:58]Na, akkor a problémát értjük, a megoldási javaslatokat beszéljük át egy kicsit, mert itt azért van nagyon-nagyon azt gondolom, hogy éles társadalmi vitet kiváltó javaslataitok.

[00:22:12]Tehát a közoktatás, azt mondjátok, hogy az esélyegyenlőség megteremtése az egyik fő feladat.

[00:22:17]Tehát a tudásalapról át kéne helyezni, vagy a tudásalap mellett legalább olyan fontos az esélyegyenlőségnek a a figyelembevétele.

[00:22:28]Azt mondjátok, hogy nyolc osztályos általános van, nincs négy osztályos gimnázium, hogyha jól értem.

[00:22:31]És azt mondjátok, hogy a szegregáció az bizonyítottan, hogyha szegregáltan nőnek föl a gyerekek, annak a pozitív hatása nincs, negatív hatása pedig óriási mind a két oldalra, miközben hogyha nincs szegáció, annak jelentős pozitív hatásai vannak, és sokkal kevesebb negatív hatása, mint gondolják a szülők, de itt ez borzasztó szülői jelenállásba fog útközni, már most mondom.

[00:23:01]Aztán esélytelemtő iskolai rangsorról beszéltek, arról, hogy a fölvételiknél, különböző fölvételiknél a 40%-os járjon a hátrányos helyzetért.

[00:23:13]És ebben nekem egyből adok a politikusoknak egy egy választ.

[00:23:17]Visszajön a szocializmus, hogy a munkás gyerek, a jó gyerek legalább onnan alulról vegyük ki, mert az lesz nekünk a jó káderünk.

[00:23:25]Úgyhogy ezek a javaslatok, aminek egy részével én nagyon egyetértek, és és abszolút támogatom, mert én is azt látom, hogy egy kis faluból is el lehet jutni.

[00:23:33]Mi egy kis faluban élünk, és mind a három gyerek eljutott közgazdásznak.

[00:23:39]Mondjuk az Ádám nem tudom hova jutott.

[00:23:40]Mindegy, a közgazdászni szokott.

[00:23:43]Az hagyjuk, azt hagyjuk, de van köztük orvos, közgazdász.

[00:23:45]Tehát tehát nagyon el lehet jutni, és az azt mutatja az ottani közeg is, hogy el lehet jutni.

[00:23:52]De azért azt érzem, hogy ebben óriási politikai ellenállás lesz, miközben én hiszek abban, hogy amit mondtál, annak a megtérülése óriási.

[00:24:01]Tehát az gazdaságilag egy óriási előny, hogyha ha egy társadalom tudása nő, mert a a tudáson keresztül sokkal nagyobb hozzáadott értéket tud majd az adott egyén a társadalomnak adni, mert teljesen mást egy középfogú végettségű, mint egy kubikus.

[00:24:22]Az én nagyapám az kubikus volt.

[00:24:25]Ühüm.

[00:24:26]És nem degradálni szeretném, csak láttam, hogy ő mennyit tett ahhoz hozzá a saját erejével, amit ma már kétkező erejével, amit ma már azért kiváltanak a gépek, és ezeket a gépeket kezelni kéne, tehát ez a tudás kéne már, nem pedig a fizikai erő.

[00:24:43]Bocsánat, ezt hadd hadd legyek egy kicsit durvább vagy elvágólagosabb.

[00:24:46]Tehát itt itt közös lét létérdekünkről van szó.

[00:24:49]Magyarország népessége csökken.

[00:24:52]Erről egy külön adást lehetne beszélni, hogy miért nem lehet ezt megállítani, de nem lehet megállítani.

[00:24:55]Lehet lassítani, lehet mindenfélét csinálni, de megállítani nem nagyon lehet.

[00:24:58]Ez azt jelenti, hogy a következő évtizedekben 100zrekkel lesz kevesebb aktív korú, tehát aki dolgozik és adót fizet és és fogyaszt és satöbbi.

[00:25:06]Tehát a következő évtizedben 2200-rel lesz kevesebb aktív korú.

[00:25:10]Mit jelent ez a gyakorlatban?

[00:25:10]azt, hogy a mostani életszínvonalunk fenntartásához a mostani értéket 2200-rel kevesebb embernek kell úgy előállítania, hogy most is egyébként állandóan tehát egy ilyen konstans 70000-es munkaerőhiány van a magyar munkaerőpiacon.

[00:25:25]Tehát arról beszélünk, hogy kevesebb embernek legalább ugyanannyi, de hát nyilván azt szeretnénk, hogy többet, mert azért költeni kéne egészségügyre, nyugdíjra, nem tudom, nagyon sok mindenre, mert szeretnénk jobban élni, és nem a legszegényebb ország lenni az EU-ban.

[00:25:39]Ennek egyetlen egy megfejtése van, az, hogy nagyobb termelékensységű, magasabb hozzáadott értékű munkát fognak végezni.

[00:25:45]Nincsen, egyszerűen nincsen más.

[00:25:45]Tehát aki ezt a a másik lehetőséget kitalálja, az Nobel diíat érdemel, de legalább három tudományákba.

[00:25:50]Innentől kezdve a politikának az a dolga, csak mert említetted a szülői ellenállást, hogy elmagyarázza az embereknek, ahogy ezt tette Portugáliában, Lengyelországban, Tajwánban, Tajvan kevésbé, de mondjuk Szingapúrban, hogy miért közös érdekünk, miért az én nyugdíjam fog függni tőle, miért az utaknak az állapota fog függni tőle, miért az egészségügyi ellátás színvonala fog függni tőle, hogy jó minőségű oktatást kapjon mindenki, amikor évente 40000-rel kevesebben vagyunk, mert ennyi a különbsége a születéseknek és a halálozásoknak.

[00:26:20]nak, akkor normálisnak tartjuk-e azt, hogy egy korosztályból minden 10edik gyerek az középiskolai végzettség nélkül hagyja el az iskolát.

[00:26:29]Ezt hívják ugye korai iskola iskolahagyóknak.

[00:26:32]Ők azok az emberek, akik legjobb esetben közmunkára vagy mezőgazdasági idénymunkára lesznek alkalmasak.

[00:26:40]Ők azok, akik jó eséllyel a szociális ellátórendszert fogják terhelni.

[00:26:42]ők azok, akik csak olyan szennyező fűtési módot tudnak majd megengedni maguknak, ami a közös légszennyezettségi terhünket növeli.

[00:26:51]Ők azok, akik az egészségügyi rendszerrel a legnagyobb terhet fogják jelenteni.

[00:26:54]Tehát ha valakinek nem elég az, hogy van egy igazságérzetünk, egy erkölcsi érzetünk, és azt mondjuk, hogy aki szegény, az nem rosszabb ember, tehát megérdemli ugyanazokat az esélyeket, ha valakinek ez nem elég, akkor nézze a saját érdekeit, hogy milyen országban akar élni 20 év múlva, 30 év múlva, 40 év múlva.

[00:27:09]És a politika, igen, az mindig egy nehéz dolog, mindig egy konfliktus konfliktusos dolog, de ez benne az szép, hogy egy szakpolitikai problémát el is lehet magyarázni az embereknek úgy, hogy megértsék, hogy ez nekik miért fontos.

[00:27:20]És visszatérve a nyolc osztályosra, aztán bocsánat, elhallgatok.

[00:27:25]Igen, ez egy konfliktusos történet, de vannak országok, ahol ezt sikerült megcsinálni.

[00:27:28]Itt.

[00:27:28]Ugye a kérdés az, hogy meg tudjuk-e értetni azt, hogy az a cél, hogy ne válasszuk szét, mint egy apart helyidben a szegény gyerekeket a gazdag gyerekektől, mert a gyakorlatban pontosan ez történik.

[00:27:38]Az elit gimnáziumok lefölözik a gyerekeket.

[00:27:40]Akik eleve jobb társadalmi háttérből jönnek, azok mennek azokba az intézményekbe, amiknek nagyon jók a továbbtanulási mutatóik, és nem lesz egy olyan felhúzóerő a régi iskolában, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket fel lehesse húzni.

[00:27:55]És itt vannak nagyon száraz, kemény, makacs tények.

[00:27:57]Rengeteg kutatás történt arról, hogy a szegáció, illetve az integrált oktatás, ugye az, hogy együtt tanulnak-e a szegények és a gazdagok, vagy nem, az milyen hatásokkal van.

[00:28:07]és egy nagyon egyszerű összefüggésre világítanak rá.

[00:28:09]Egyrészt, hogyha mellettem ül a padban egy gyerek, aki olyan környezetből jön, hogy tud tanulni, olyan a szókincse, akár együtt tanulhatunk, látom azt, hogy milyen az, hogyha ő jobb eredményeket ér el, látom az ő családjának a jövedelmi helyzetét, van egy célom, amit én szeretnék elérni, az felhúzóhatással jár.

[00:28:25]Ellenben a gazdag gyerekre az, hogy kiszelektálódik és megy tovább az elét gimnázium felé, semmilyen pozitív hatást nem gyakorol az, hogy ő jobb iskolába megy.

[00:28:33]Miért?

[00:28:35]Azért, mert a jövedelmi viszonyainkat, az egészségügyi állapotunkat, a munkaerőpiaci esély esélyeinket a családi hátterünk határozza meg.

[00:28:41]Az, hogy én, aki egy sokat generációs értelmiségi vagyok, olyan családban nőttem fel, ahol tele volt a könyves polc, ahol könyvet olvasni ez egy magától értetődő dolog volt, ahol olyan embereknek az életpályáját láthattam, akik nekem példaképként szolgálhattak, és nem a kilátástalanságban voltam.

[00:28:58]Ez egy nagyon egyszerű összefüggés, ami minden szülő ösztönével szembegy, az enyémmel is.

[00:29:04]De én például feltettem erre a saját gyereknevelési, hogy mondjam, imageemet, hogy a saját gyerekemet nem fogom magániskolába vinni, nem fogom szegregátoktatásból engedni, hanem állami iskolába viszem mindent, mindent, amit egy szülő megadhat, természetesen megadok neki.

[00:29:19]De én nem fogok arra törekedni például a saját életemben, hogy a gyerekem ne lásson szegény gyereket az életében.

[00:29:26]Tehát két megjegyzésem van a dologhoz.

[00:29:28]Az egyedik az, hogy tényleg valamit ezzel kezdeni kell, mert ennek már közvetlen gazdasági hatása van.

[00:29:32]Egy példával szeretném elmondani.

[00:29:34]Mi dolgoztam, vagy dolgoztam egy kis városban, egy viszonylag nagy autóipari beszállítónál, ahol ahol sor mellé kerestünk folyamatosan embereket, mert állandóan fluktálódtak meg meg nem akartak ilyen munkát végezni.

[00:29:52]De az borzasztó tapasztalat volt, hogy egy legegyszerűbb munka munkaköri leírás, ami ami arról szólt, hogy mit kell csinálnia egy hát nem sor mellett, gépek mellett milyen feladatokat kellett elvégeznie, amikor odaadtuk neki, akkor nem tudta értelmezni.

[00:30:11]Tehát pedig próbáltuk már nagyon-nagyan nagyon egyszerűen, hogy nyomd meg a piros gombot, hogyha megáll a robot, és akkor ne lépj be, amíg a fénykapun nem és így tovább, és így tovább.

[00:30:21]tényleg ilyen szájba rágósan és nem tudták eg egy része nem tudta értelmezni.

[00:30:25]Tehát ez az egyik megjegyzésem.

[00:30:28]Bocsánat, mi nagyon sokat egyeztetünk nagy vállalatvezetőkkel, akik látják a valóságot a gyakorlatban, és ezt meg tudom erősíteni.

[00:30:32]Egy nagy multinacionális vállalatnak a hazai igazgatója mesélte nekünk, hogy ezeknek az embereknek nem az a kérdés, hogy tudj-e németül a használati utasítást érteni, az egy ilyesmi.

[00:30:42]Képregényben kell neki megmutatni.

[00:30:43]Használati utasítás az egy képregény.

[00:30:44]Konkrétan hozzáteszem minden negyedik magyar funkcionális analfabéta.

[00:30:48]A másik dolog, amit hozzáfűznék, hogy a gyerekek oldaláról nagyon kev, tehát nagyon sokat beszélünk arról, hogy egy gyereknek milyen céljai vannak, mit mit akar eléretni vele a szülő, miközben én sokszor azt gondolom, hogy lehet, hogy csak hagyni kéne őket élni.

[00:31:04]nem lesznek azzal boldogabbak, hogy hogy napi 12 órát kell nekik tanulni, és haj szólják az eredményeket és versenyeket kell nyerni, mert mert a boldogságnak és lehet, hogy ez nagyon idealistának tűnik, pedig én nem tartom magam annak, de de azért a a boldogságnak nem az a mércéje, hogy valaki meg tudja-e mondani, hogy mikor volt a mohácsi csata, hanem hanem az, hogy hogy éli meg a mindennapjait.

[00:31:32]Tehát hagyni kéne, hogy a gyerekek megéljék a mindennapjaikat, mert aztán lehet, hogy ebből a ebből a boldog gyerekkorból válik egy nyitott, sok mindenre fogékony felnőtt.

[00:31:45]Nagyon egyetértek.

[00:31:45]1526 augusztus 29-e, most lesz az 500.

[00:31:48]évforduló a Moácsi csatára nézve.

[00:31:50]Én sem ezt tartom fontosnak.

[00:31:52]Nálunk például az iskolaválasztásban az egy elsődleges, tehát mi nem azt néztük meg, hogy hova veszik fel a gyereket, mert azt őt fel fogják venni egy jó egyetemre.

[00:31:59]Olyan családból jön.

[00:32:00]Ezt mutatják a tények.

[00:32:03]Hanem azt néztük meg például, hogy van-e iskolapszichológus, és ezzel tulajdonképpen át is fogunk mindjárt evezni a következő témára, de én is ezt nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy és ez nem idealizmus szerintem, ez kőkemény pragmatizmus, hogy valaki úgy tud helytállni a világban, hogyha van egy önállása, tehát hogy ő önmagában meg tud állni a lábá, jól tudja érezni magát a bőrében, meg tudja fogalmazni azt, hogy hogyha ő éppen rosszul érzi magát, megkeresi az okát, nem saját magát értékeli le.

[00:32:27]És ezek olyan készségek, amiket szintén a közoktatásban, egy jól működő közoktatásban át lehet adni.

[00:32:31]És a az ilyen mentális egészségügyi problémák, depresszió, szorongás, önleértékelés, azok például nagyon szoros összefüggésben vannak szintén a szegénységgel.

[00:32:40]Tehát ezeknek a gyerekeknek az is nagyon fontos lenne, hogy ne csak azzal foglalkozzunk, hogy meg tudnak-e majd élni a munkaerőpiacon.

[00:32:47]Márpedig azt mutatják az adatok, hogy minél magasabb a képzettségem, annál könnyebben, gyorsabban fogok jól fizető munkát találni, hanem azt is meg kell nekik tanulni, tanítani, hogy hogyan tudják leküzdeni azokat a démonokat adott esetben, amik a társadalmi helyzetükből jönnek velük.

[00:33:01]Hát ez profi átvezetés volt, úgyhogy legközelebb legközelebb jöhet jöhetsz műsorvezetőnek is, mert a második téma Magyarország harmadik az öngyilkosságok arányában Európában.

[00:33:10]És hogy ez mit jelent?

[00:33:13]Ez azt jelenti, hogy 100000-ből 17,6 ez a szám, ami borzasztóan magas európai átlagnál mondjuk, hogyha alulról számoljuk, akkor 60%-kal magasabb.

[00:33:26]Tehát tehát és még egyébként a rosszabb arányú V4-eknél is azzem öttel alacsonyabb ez a szám.

[00:33:37]És itt ugye elmondhatjuk, hogy ez azért ez látens, tehát ami óriási probléma szerintem, hogy hogy nem igazán látjuk, hogy mi történik.

[00:33:47]Tehát nincs rálátásunk csak abban a pillanatban, amikor már megtörténik a tragédia.

[00:33:53]Másrészt azért ennek nagyon szoros összefüggése van azzal, hogy a magyarok nagy része alkoholista.

[00:33:57]Most nem akarok példákat mondani, de ugye az emberek hajlamosak azt mondani, hogy nem vagyok az, miközben a szakemberek azt mondják, hogy aki megiszik naponta két sört, az már alkoholista.

[00:34:09]Tehát lehet, hogy én is az vagyok, bár nem iszom naponta két sört, de het ők már a heti kettőt is azt mondják, hetente azért néha megiszok egy sört.

[00:34:17]Tehát azért van valamiféle összefüggés az alkohollal.

[00:34:21]És ami nagyon komoly kérdés, az, hogy semmiféle stratégia nem volt arra, hogy ezt hogyan kezeljük.

[00:34:28]Tehát hogyan akarjuk azt megoldani, hogy 100000-ből 17 embertársunk eljut odáig, hogy azt gondolja, hogy kilátástalan az élete, mert ugye ez arról szól.

[00:34:38]Igen, ez ugye, hogy lássuk az abszolút számokat, ez azt jelenti, hogy évente 1600 ember vett véget az életének, és ezek a sikeres kísérletek tesszük hozzá, és idézőjelbe téves Igen.

[00:34:51]Hát úgy úgy, hogy befejezett, ezt úgy szokták mondani, igen, hivatalosan, hogy befejezett öngyilkosság, ami borzasztó, viszont a jéghhegynek még a csúcsának is csak a csúcsának a csúcsa.

[00:35:00]Tehát emögött olyan egyéni tragédiák vannak, amik sok-sok évnek a az összeadódásaiból állnak, és vezetnek el a legszélsőségesebb esetekben az önsértésig.

[00:35:09]De ennek ugye lehet a a megnyilvánulása egész egész életig tartó szorongás, családon belüli erőszak, mindenféle kudarcélmények satöbbi.

[00:35:17]És van itt megint egy nagyon érdekes összefüggés, ha valaki annyira mizantróp, annyira embergyűlölő, hogy nem sajnálja az embereket, hogy ennek szintén van egy kézzel fogható gazdasági kára.

[00:35:29]Azt becsúrik a nemzetközi számítások, hogy Magyarországon nagyjából a GDP-nek a 3,1%-át veszítjük el mentális problémák miatt, amiatt, hogy az emberek nem boldogak.

[00:35:38]Ennek nagyon-nagyon sokféle meg megnyilván megnyilvánulása lehet.

[00:35:42]Nyilván ennek a szélsőséges esete az, hogyha azért érdekelne ez a számítás, de oké, hogyha bekerülök a pszichiátriára és emiatt hiányzom a munkából, de létezik egy olyan fogalom, ami Magyarországon nagyon releváns, amit azt hiszem, hogy magyarul magyarul úgy lehetne lefordítani, hogy ez a ez a távollét szindróma, amikor jelen vagyok a munkahelyemen, ülök a gép előtt és nézek magam elé, járnak az jár az agyam, vagy esetleg csak nézek ki a fejemből, és nem végzek produktív munkát, mert annyira rosszul érzem magam.

[00:36:10]Ezt a férfiakra jellemző a nők ezt soha nem vallják be.

[00:36:13]Tehát erről van is egy vicc, de ezt haj azt majd a parlamenti közvetítésbe mondjuk betalálni.

[00:36:18]Igen.

[00:36:18]Na mindegy.

[00:36:20]Szóval, hogy hogy hogy ennek vannak gazdasági kárai.

[00:36:24]Majd el fogom küldeni a számítást, ez tényleg nem egy ilyen asztrológia, hanem komolyan vehető számítás, hogy a rossz mentális állapot az GDP százalékokban biztosan kifejezhető károkat okoz országnak.

[00:36:33]És itt külön lehetne beszélni minden egyes társadalmi csoportról.

[00:36:39]minden egyes korcsoportról én egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ez is a magyaroknál különösen szorosan összefügg a a vagyoni helyzettel, jövedelmi helyzettel.

[00:36:48]Ugye a mentális egészségem az olyan, ez egy olyan pajzs, amit folyamatosan bombáznak mindenfelől.

[00:36:55]Bombázza a rossz jövedelmi helyzet, bombázza a munkahely elvesztése, bombázza a szerzálat, bombázza a rossz alkoholhasználat, nagyon-nagyon az időjárás, nagyon nagyon nagyon sok minden.

[00:37:05]Nagyon szép ez a rossz alkoholhasználat.

[00:37:07]Ezt megfontani, mert való valúrált alkol használat, amit Stábrihá valószínűleg nem erősítene meg, de hát magyarok vagyunk, úgyhogy mondjuk ezt.

[00:37:12]És ezekben a ezekben a az egyenként jelentős tüzérségekben a magyarok nagyon-nagyon rosszul állnak.

[00:37:20]akit nagyon szépen felsoroltad az alkoholtól kezdve beszéltünk eddig a jövedelmi helyzetig, de azt látjuk, hogy a az ilyen közvetítő faktoroknak a tekintetében, amiktől rosszul leszünk, ezekben annyira rosszul állunk, hogy biztos, hogy óriási a látencia akkor a rejtőzködés, amikor mondjuk azt a statisztikát nézzük, hogy hányan vannak, hányan szenvednek szorongásos depressziótól, krónikus depressziótól.

[00:37:42]Tehát nem csak az a probléma, hogy nagyon rossz mentális állapotban vagyunk, hanem az is, hogy nem tanultunk meg erről beszélni.

[00:37:48]nem fordulunk szakemberhez, vagy ha szakemberhez fordulnánk, akkor borzasztó nagy hozzáférési különbségek lesznek.

[00:37:57]Magyarul akinek nincsen pénze, nem tudja k kifizetni a pszichiátert.

[00:37:59]Ha elmegy SZTK-ba, állami ellátásba, ott olyan ellátást kap, amilyet kap.

[00:38:03]És közben a saját közegében sem beszélhet arról, hogy neki baja van, mert Magyarországon, bár sokat fejlődtünk ezen a téren, még mindig azért alapvetően stigmatizálva van, meg van bélyegezve az, hogyha valakinek baja van.

[00:38:15]hogy azt mondják, hogy hülye vagy bolond vagy.

[00:38:16]Én nem megyek pszichológushoz, nem vagyok bolond.

[00:38:19]Miközben gyönyörűen látszik az adatokban, hogy milyen szoros összefüggés van társadalmi tényezők és mentális egészség között.

[00:38:25]számomra az volt a meglepő, és az az nagyon szíven ütött, amikor ezt elkezdte a könyv korosztályokra szétszedni, és azt mondja, hogy már az iskolában a zaklatás, amit amit azt gondolunk, hogy egy ilyen amerikai vagy vagy nem tudom milyen kultúrához kapcsolódik, az milyen sok gyereket érint, és hogy ez hogyan vivődik tovább.

[00:38:51]És a másik szívenütő dolog az a az az öregedéssel járó elmagányosodás, vagy hát már már a középkörűaknál is, de az öregeknél ez egyértelműnek tűnik, hogy valahogy az elmagygányosodás elvisz odáig, hogy hogy nagyon komoly pszichikai teher alatt vannak az idősek is.

[00:39:07]Tehát hogyha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a a társadalom minden szegmense vagy minden korosztálya elszenvedi ezeket a dolgokat, miközben erre semmiféle központi akarat nem volt, hogy ezt kezeljük.

[00:39:21]A mi a megoldás?

[00:39:22]Szerintem a az elmagányosodásról majd még beszéljünk külön is, mert az egy olyan alultárgyalt téma, hogy az az valami elképesztő, de a stratégiaihiányt félretéve is azt állapíthatjuk meg, és ez egy nagyon-nagyon fontos megállapítás szerintem, hogy a magyar rendszer, magyar mentálhiggién rendszer ami nem csak a a pszichológusokat, pszichiátereket jelenti, de mondjuk a szociális munkásokat is, meg mindenfajta segítőszolgáltatást, ezek gyakorlatilag a krízis helyzetnek nek a válsághelyzetnek a végső pontjára vannak beállítva.

[00:39:55]Ha én öngyilkosságot kísérlek meg, hogyha összeomlok pszichológiailag, akkor közbelép a rendszer és jó esetben valamilyen ellátást fogok kapni.

[00:40:04]Miközben a világ szerencsésebb területein ebben egyébként a Finnek példamutatóak a maguk módján, mert ott a 70-es évek óta ez egy kiemelt szakpolitikai kérdés, azok arra rendezkednek be, hogy hát nem csodálom, mert ott állandóan hol süt a nap, hol meg nem süt a nap soha.

[00:40:17]Tehát az depressziós kör és alkoholhasználatban ott is vannak problémák.

[00:40:22]öö de onnan nagyon nagyon nagyon sokat tudunk egyébként ezeknek a kérdéseknek a a részleteiről, illetve arról, hogy mit lehet tenni egy hosszútávú stratégia keretén belül, de hogy ezek a rendszerek, ezek a korai beavatkozás, korai felismerés, prevenció fókuszúak pontosan annak érdekében, hogy ne akkor próbáljunk megsegíteni, amikor az drágább is, és sokkal, de sokkal nehezebb is.

[00:40:43]Ugye ez azt jelenti, hogy például a munkahelyeken vagy az iskolákban semmi nem akadályozná meg elvileg azt, hogy valahogyan monitorozzuk azt, hogy az embereknek milyen a mentális helyzetük.

[00:40:52]A mi munkahelyünkön, az egyensúly intézetben ez egy kicsi cég, de mi erre próbálunk úgy figyelni, ahogy a forrásaink engedik.

[00:40:59]Mondjuk egy-két havonta ki kell tölteniük a munkavállalóknak egy anonim mentális egészségtesztet, ahol hat-hét nagyon egyszerű kérdéssel felmérjük azt, hogy a terhelés hatására nincsen álluk kiégés veszélye, nincsen álluk szorongás, depresszió, túlterheltség, bármilyen ilyen veszély.

[00:41:14]És vannak erre nagyon szépen kialakított protokollok, módszertanok, hogyha azt észleljük, hogy valami probléma van, akkor ott tenni kell valamit, mert a cégnek is rossz lesz.

[00:41:23]Meg egyébként szeretjük egymást, és nem szeretnénk, hogy rosszul legyen a másik.

[00:41:26]Ezt az iskolában is lehetne csinálni.

[00:41:27]Az én gyerekem ugye szeptemberben vagy iskolába, első osztályba, ott egy nap az dedikáltan arra van, arra van számva, hogy leüljenek egy szőnyegre a gyerekek, és elmondják azt, hogy hogyan érzik magukat.

[00:41:39]Ez annyira egyszerűnek tűnik, és annyira nem magától értetődő mondjuk a magyaroktatási rendszerben, és ezt az életnek minden területén lehetne használni.

[00:41:47]Ami pedig az elmagányosodást illeti, ez egy népbetegség, ami iszonyatosan veszélyes nagyon-nagyon sok szinten.

[00:41:54]És hogyha néznek minket politikusok, és remélhetőleg mind a 199 képviselő nézi most ezt az adást, akkor azt tudom mondani, hogy ez lesz a következő optimist 10-20 évnek a legnagyobb, az egyik legnagyobb politikai témája.

[00:42:06]Az, hogy az idős emberek ott maradnak magukra, miután a gyerekek kiszállnak, elmennek dolgozni, gyereket vállalni, messze laknak tőlük, satöbbi, és az idős embereknek a negyedére, harmadára, hónapokig vagy legalább hetekig senki nem néz, nincs kivel beszélgetniük.

[00:42:20]És az ingerszegény környezet, ezt mindenki meg tudja erősíteni, akinek van idős rokona, az halálos veszély tud lenni.

[00:42:27]Egyrészt a mentális állapotára valakinek.

[00:42:29]Tehát az időskori mentális hanyatlásnak elsődleges kiváltó oka egyébként az ingerszegény környezet, de a fizikai egészségére nézve is nagyon romboló tud lenni.

[00:42:39]Mindenki tudja, hogy 70-80 fölött a teljes ingerszegénység az fizikai romlást is elő tud idézni.

[00:42:44]És ez aztán terheket ró az egészségügyre, a családokra, akiknek aztán gondoskodniuk kell a hanyatló egészségű szülőről satöbbi.

[00:42:53]Van egy érdekes mintázat a világban, hogy erről írunk a könyvben is, hogy általában a fiatalok azok, akiknél az öngyilkosság a legnagyobb problémát jelenti, és Magyarország kilóg ebből a mintázatból érdekes módon nálunk az idősebbek vannak, a 60 év felettiek vannak a leginkább kitéve az öngyilkossági kísérletnek a a veszélynek, ami valamire rámutat, hogy nálunk még a világtendeknél is nagyobb probléma van ezen a téren, amivel a politikának előbb-utóbb muszáj lesz foglalkoznia, hiszen egy elöregedő, idősödő társadal Alon vagyunk, ahol egyre nőni fog ezeknek a kitett csoportoknak a az aránya.

[00:43:27]Van egy csomó javaslatotok, és azt gondolom, hogy ezek teljesen elfogadhatóak a terápiás kezelés támogatásának emelése, a mentális nap naplózt-vel ezt-vel való kompatibilitásának a létrehozása.

[00:43:42]Nekem van egy érzékeny téma, amit amit azért nem biztos, hogy ilyen formában elfogadnék.

[00:43:49]Ez a nagy tartalomszolgáltatók vagy keresési motoroknak a figyelése és a a keresésekből ilyen prevenciós ö bázis létrehozása.

[00:44:04]Ez nekem azért egy nagyon nagyon sikamlós terület, mert mert az, hogy és hogy a az még nem sikamlós, hogy oké megelőzünk, mert valaki állandóan azt keresi, hogy melyik hídról lehet leugrani, azért az egy lehet, hogy tényleg megelőzendő, de az emberek egyrésze néha rákeres bizonyos dolgokra, és aztán lehet, hogy ezt el is engedi, mert olyan környezetben van, de azért azt én veszélyesnek érzem, hogy ezeket az adatokat azt mondjátok névtelenül, De ha be közbe akarunk avatkozni, akkor nem lehet névtelenül kezelni.

[00:44:36]Tehát valamiféle valakinek hozzáférása lesz.

[00:44:40]És én mindig félek attól, hogy a hatalom ezt fölhasználja, mert ha egyszer Nagy Imre rákeresett arra, hogy nem tudom, nem akarok példákat mondani, de hogyan vágná pofán ezt meg azt meg amaz, akkor egyszer majd oda fogják elévem rakni, hogy maga egyszer megkereste azt, hogy hogyan verné- valakit.

[00:45:00]És ebből lehet, hogy mondjam, társadalmi és politikai előnyöket kovácsolni.

[00:45:07]Ez teljesen jogos fenntartás, és általában az ilyen típusú javaslatoknál ez jogos szokott lenni.

[00:45:10]Nem erről szól szerencsére.

[00:45:12]Itt egy olyan módszerről beszélünk, amit már nagyon régóta használnak egyébként munkanélküliség előrejelzésére, járványtervedésnek a járvány terjedésnek a modellezésére.

[00:45:23]Tehát nagyon sok mindenre már használják egyébként ezeket a nagy adatmozókat.

[00:45:26]Miről van itt szó?

[00:45:28]Arról van szó, hogy Magyarországnak most az egyszerűség kedvért mondjuk azt, hogy van hét régiója, és azt nézzük, hogy ezekben a régiókban bizonyos kereső szavaknak a használata a nagy adatalmazban elkezd kiugró mintázatot mutatni.

[00:45:40]Nem arról van szó, hogy van 10 ember, aki elkezd hülyeségekre keresni, és akkor megjelenik a rendőrség, vagy a pszichiátria, vagy a nem tudom én kicsoda, hanem arról van szó, hogy például amikor gazdasági válság közelít, lehet tudni azt, hogy most egy recesszió következik, ami általában egy nagyon szoros összefüggést mutat azzal, hogy a mentális egészségünk romlani kezd, akkor elkezdjük figyelni azt, hogy a legkiszolgáltatottabb térségekben az ilyen típusú keresések azok a nagy trendeket illetően elkezdenek-e kiugrani?

[00:46:06]Tehát mindig lesz, aki rákeres arra, hogy pofán vágnám, vagy nem tudom kit, felakaszthatom-e az anyósomat, mindenféle ilyesmi.

[00:46:12]De ezek nagyon szépen meg tudnak bújni a rendes mintázatokban.

[00:46:15]És itt a kérdés az, hogy amikor kitett helyzetbe kerülünk, elkezd-e X megyében kiugrani az ilyen keresések száma, és akkor azt látjuk, hogy nem címre névre lebontva, ezek nagyon szépen anonimizált egyébként nagyon bonyolult technológiákkal ilyen virtuális világban modellezhető adathalmazok is tudnak lenni.

[00:46:33]Azt látjuk, hogy mondjuk Kelet-Magyarországban most érdemes lenne erőforrást alokálni arra, hogy elkezdjük figyelni azt, hogy romlik-e a helyzet, van-e szükség arra, hogy 5 plusz kapacitásokat létesítsünk, van-e szükség arra, hogy akár adott esetben a védőnői hálózatot felhasználva elkezdjük megkeresni azokat, akik a leginkább kitettek.

[00:46:52]Tehát itt az a kérdés, hogy ilyen típusú nagy adathalmazokból a kockázatok növekedését észre tudjuk-e venni, és ez segíte minket abban, hogy a szűkös erőforrásokat, márpedig a pszichiáter az egy nagyon szűkös erőforrás és a szociális munkás is, azokat oda tudjuk koncentrálni, ahol a legnagyobb szükség lesz rájuk.

[00:47:08]Izgalmas kérdés, és tényleg mindenféleképpen erről majd szót kell váltani, mert ez is szembe fog jönni.

[00:47:15]Tehát a a fal az mindig szembe jön, csak mindig az a kérdés, hogy hogy fölkészülünk-e rá, hogy szembe jön, vagy vagy pofán vág, hogyha a példánál maradunk.

[00:47:24]És akkor térünk egy következőre, az már inkább gazdasági kérdés, ami arról szól, hogy Magyarország költi a legtöbbet vállalattámogatásra, mégis alig javul a termelékenységünk.

[00:47:39]Erről nagyon sokat beszélgettünk itt a válságstábnál is.

[00:47:42]Tehát a hatékonysága a magyar munkaerőnek összehasonlíthatatlan mondjuk egy egy Csevel vagy egy némettel vagy egy amerikaival, egy kínai ne is beszéljünk.

[00:47:56]Litlennel.

[00:47:56]Igen.

[00:47:57]Miközben tényleg a GDP több mint 2%-át költjük arra, hogy közvetlen vállalati támogatásokat csináljunk, miközben a Európai Unióban ez 1% 1,2%-nál van.

[00:48:10]Tehát rengeteg pénzt köntünk arra, hogy hogy fejlődjenek ezek a a cégek, de az látszik, hogy ezek az irányok rosszak.

[00:48:18]Tehát költünk olyanokra, ami egyrészt valószínű, hogy perspektivikusan nem jó, nem szolgálja hosszútávon az állam érdekeit.

[00:48:27]Tehát a mondjuk a mondjuk ki az akkumulátorgyárakra, meg költünk olyan kis vállalkozásokra, ami amik amik nem tudják ezt hatékonyan fölhasználni, és nem tudnak ebből előre lépni.

[00:48:42]Tehát nincs meg bennük az a dinamizmus, ami ahhoz kellene, hogy hogy belépjenek abba az igen hatékony fázisba, ahol már ténylegesen a a munkaerő hatékonysága elkezd versenyezni mondjuk egy egy multival.

[00:48:57]Úgyhogy egy csomó dolgot én azt úgy fogalmaztam meg, hogy buta beruházásokra költünk, és a butát azt most ne arra gondoljuk, hogy így általában buta, hanem buta munkahelyeket hozunk létre.

[00:49:09]olyan munkahelyet hozunk létre, ahol amiről már az előbb beszéltünk, hogy nem az a kérdés, hogy hogy valaki tud egy-egy gépet kezelni, hanem tudja értelmezni a képregényt.

[00:49:17]És még egy sokkoló adat.

[00:49:19]A mikrovállalatok 36%-os hatékonysággal dolgoznak mondjuk egy egy nyugat-európai vállalathoz képest.

[00:49:29]azért itt számomra fölmerül annak a kérdése, hogy a szürke gazdaság az mennyire befolyásolja ezt, mert lehet, hogy azért javulna a helyzet, hogyha azt a szürke vagy fekete gazdaságot figyelembe vennénk.

[00:49:42]Hát ha feltételezzük, hogy ott hatékonyabban működnek a vállalkozások.

[00:49:45]Egyébként ez egy érdekes hipotézis lenne.

[00:49:49]Nem tudom.

[00:49:49]Nehéz vizsgálni.

[00:49:50]Nehéz.

[00:49:50]Így van.

[00:49:50]Úgyhogy azt gondolom, hogy ez egy olyan probléma vagy kérdés köl, ami ha ténylegesen előre akarunk lépni, akkor ebben nagyon-nagyon sokat kell majd beszélgetnünk arról, hogy mik azok a stratégiák, ami mentén ezeket el lehetne érni.

[00:50:07]És hogy a kérdés az az, hogy hogy látjátok mik azok a módszerek, amivel ezeket ö lehetne mozdítani?

[00:50:19]Csak egy picit hadd lépjek hátra.

[00:50:21]mondtam, hogy nem lesz elég idő ennyi téma végigbeszélésére, de ez egy nagyon lényeges kérdés, és megint az ösztönünk ellen halt.

[00:50:26]Az ember azt gondolná, hogy ha pénzt adunk a vállalkozásoknak, ráadásul kis vállalkozásoknak, tőke szegény vállalkozásoknak, az jó dolog, mert abból ők hasznos dolgot tudnak csinálni, és akkor majd nagyon jó lesz minden.

[00:50:36]Itt a probléma az az, hogy ilyenkor az állam nagyon gyakran jobb lenne, ha nem csinálna semmit, mint hogy csinál valamit, mert ezzel belenyúlunk a gazdaság működésének a logikájába.

[00:50:46]Ezt nem neked mondom, mert te pontosan tudod, meg sokat beszéltél erről, de szerintem nagyon nagyon kell hangsúlyoznunk, hogy arra szoktatjuk a vállalkozásokat, hogy ne a az innovációra, ne a hatékonyság növelésére álljon be, ne arra nőjön álljon be, hogy jobb legyen a versenytársánál, hanem arra áll be, hogy hogyan tudna minél több támogatást szerezni, vagy legalább annyit, mint a versenytársa.

[00:51:08]Mi több 1000 cégvezetővel konzultáltunk annak idején, amikor ezt az anyagot csináltunk.

[00:51:13]Tehát elmentünk az ország minden pontjára és kérdezgettük őket arról, hogy ez jó-e, nem jó-e, hogy kéne csinálni, satöbbi.

[00:51:19]És mindenhol az volt a a válasz, az döntő színe a válaszoknak, hogy rászoktattak már minket, tehát mindenkinek muszáj pályáznia, mert különben versenyhátrányba kerülne a másikkal szemben, csak nem arra tudnak pályázni, amire kellene.

[00:51:33]Hülyeségekre költik el, úgy játsszák ki a rendszert, ahogy csak lehet.

[00:51:38]És jobb lenne igazából az, hogyha a verseny döntené el azt, hogy melyik vállalkozás méltó az életre.

[00:51:44]És melyik az, amelyiknek mondjuk nemzetközi piacra kell kilépni?

[00:51:45]Ez az egyik része a dolognak.

[00:51:46]A másik része a dolognak az, hogy ezeknek a támogatásoknak egy jelentős része, és itt tényleg 2% olyan kevésnek hangzik.

[00:51:54]Csak gondoljunk bele abba, hogy most 86000 milliárd Ft a magyar GDP.

[00:51:55]Ezt osszuk el ezzel 100zal, aztán szorozzuk meg kettővel.

[00:52:02]Ez ez egy brutálisan magas összeg.

[00:52:02]Itt ilyen 1500- 2000 milliárdokról van szó, hogyha jól jól emlékszem.

[00:52:06]Ez ugye évenként változik, de volt olyan, hogy a covid alatt mondjuk 3% volt.

[00:52:09]Tehát ezek brutális összegek, amikkel tulajdonképpen azt csináljuk, hogy a vállalatoktól és az emberektől beszedett adót osztogatjuk szét nagyon homályos kritériumok szerint.

[00:52:19]Ugye van egy része ezeknek a támogatásoknak, amelyek olyan multinacionális vállalatoknak mennek, amelyek egyáltalán nem szorulnának rá ilyen típusú támogatásokra.

[00:52:29]É nem csak aotá azt is vállalja hog mondjuk infrastruktúrafejlesztést végez nagy adókedvezményt adókedv az beletartozik ebbe a kékba az adókedvezmény tehát ez mindenfajta direkt készpénztámogatás adókedvezmény és kedvezményes hitel ezekből jön ez össze.

[00:52:45]De olyan cégeknek adjuk, akik nem szorulnak rá, amelyek valószínűleg ezt a beruházást megtették volna akkor is, hogyha nem kapnak pénzt, csak az állam, és itt jön a lényeg, igazából a rossz működését kompenzálja ezzel.

[00:52:56]Tehát azt mondja, hogy itt évközben megváltoznak az adószabályok, itt van egy ilyen alapvető jogbizonytalanság, vannak ilyen-olyan különadók.

[00:53:04]Egyébként is nagyon rossz a vák vállalkozói környezet, borzasztóan nagy a bürokrácia, de adunk Cht, úgyhogy tessék idejönni, és nekünk ez lesz a versenyelőnyünk.

[00:53:13]Tehát kifizetjük azt azt a hátrányunkat készpénzben, amit az államnak a rossz működése egyébként felhalmaz, mert rossz minőségű a munkaerő, meg nagyon-nagyon sok minden problémánk van.

[00:53:24]Tehát rengeteg pénzt költünk el arra, hogy ezt a hátrányt leküzdjük, ahelyett, hogy ennek a pénznek legalább a felét mondjuk, és akkor vagyunk a visegrádi országok átlagán.

[00:53:33]Tehát azt a mondjuk azt, hogy 1000 milliárdot, aztgatnánk a humánt tőkének a fejlesztésébe, oktatásba, egészségügybe, és az embereknek a foglalkoztathatóságát növelnénk más alrendszereknek a fejlesztésével.

[00:53:44]Erre szoktuk mi azt mondani, hogy az állam az egy olyan túlmozgásos valaki, aki nagyon-nagyon sok mindent csinál ott, ahol nem lenne dolga a gazdaság mikromenedzserésében, és nagyon kevés dolgot csinál ott, ahol viszont nagyon sok dolga lenne, például az Európai Unióban a legkevesebbet küldi költi egészségügyre.

[00:54:01]Igen.

[00:54:01]Hát erről, ha most nem ezt a könyvet, hanem megnézitek az Ádámék könyvét, ott azért van egy gazdasági rész, amiben elég sokat írogattam arról, hogy hogy ez hova vezet, hogy hogyan alakul ki ebből az oligarchia, hogy hogyan rombolja ez a hatékonyságot, hogy mindenki arra vár, hogy majd megkapom a beruházást, miközben a nagyok megkapják és és olyan fölösleges kapacitások jönnek létre, aminek egyetlen egy nagy haszna volt az elmúlt időszakban, hogy amikor ezt aktív Áj, akkor akkor a GDP automatikusan elkezd nőni.

[00:54:35]Persze.

[00:54:35]És utána majd lesz vele valami.

[00:54:35]Tehát hosszútávon nem tudom, hogy hogy mi lesz vele, de az nagyon jó volt, hogy ugrott a GDP és mindenki verte a mellét, miközben nem biztos, hogy ez a a az ország érdekeit szolgálja.

[00:54:47]Egyetlen egy olyan kritikus kérdés van, amit szerintem még említsünk meg külön, az a generációváltások kérdése.

[00:54:54]Lassan én is látom, hogy az én korosztályom elért odáig, hogy hogy a ezek a vállalkozóknak át kéne adni a a vállalkozásukat, miközben a a következő generációk, mert most már kettőről is beszélhetünk, nem biztos, hogy ezekre kész, hogy átvegyeme.

[00:55:13]Nem készítettük föl őket.

[00:55:15]Abszolút így van.

[00:55:15]És általában is egyébként az első generációban meg a második generációban is a mi felméréseink azt mutatják, hogy a vállalkozói kultúrának a az alulfejlettsége az egyik fő oka annak, hogy ilyen alacsony a a a termelékenység.

[00:55:28]Az államnak például ebben több szerepe lehetne, mint abban, hogy készpénztranszfert ad.

[00:55:31]Általában egyébként az a jó, ezt mutatják a sikeresebb országoknak az ilyen vá, tehát valamilyen vállalattal támogatási rendszer mindenhol van, de ahogy jól működik, ott általában nem az történik, hogy cash adnak, hanem nagyon szigorú versenyképesség növelő kritériumokhoz kötik azt, hogy valaki kapjon ilyen típusú tá mondjuk, hogyha multiról beszélünk, akkor ilyen feltétel lehet az, hogy mondjuk helyi beszállítókkal dolgozzon együtt, hogy mondjuk tartson vállalkozásfejlesztési képzéseket, hogy ezt a vállalati kultúrát, ezt át tudja adni a helyi vállalkozóknak.

[00:56:00]Tehát nagyon sok helyen lehetne játszani azért, hogy ez a lecsorgóhatás ugye a termelékenyebb multiktól a magyar kis és közepes vállalkozások felé ez be tudjon indulni.

[00:56:10]Nálunk ugye az volt a probléma, hogy kormányokon áthilően mindig az volt a fontos, hogy a következő választásra fel tudja mutatni ennyi munkahelytermett, ennyi beruházás történt.

[00:56:18]Az, hogy ez milyen minőségű volt és hogyan adott hozzá a magyar gazdaság egészéhez, az már nem volt kérdés.

[00:56:24]Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, mert rengeteg dologról beszélhetnénk.

[00:56:27]a mikrovállalatok számának csökkentése.

[00:56:29]Én ebben nem hiszek.

[00:56:32]Én azt gondolom, hogy virágozzon 1000 virág, csak ne támogassuk.

[00:56:33]Tehát minden nőjek ki.

[00:56:35]Abban egyetértünk, hogy bizonyos szint alatt én nem támogatnék vállalkozásokat, mert mert nője ki magát, mert egy csomónak túl kell élnie az első a vállalataknak is van életciklusa, fázisai.

[00:56:49]És hogyha ha már bébiként elkezdjük távszerekkel nyomni, akkor dagadt bébi lesz, aki sok segítségre, orvosi segítségre szorul majd felnőttként és bocsát a párhozamért.

[00:57:01]Tehát én is azt gondolom, hogy ezt nem kéne támogatni, de én meg hiszek a abban, hogy azért mi azt azt támogatni kell, hogy jöjjenek ezek létre.

[00:57:18]meg aztán vagy alkalmas rá vagy nem.

[00:57:18]De támogatni már szerintem is azokat kell, akik akik eljutottak egy szintre és onnantól kezdve működnek.

[00:57:27]Illetve a méretnövekedés, tehát azt látjuk, hogy minél kisebb méretű egy magyar vállalkozás, ez már lehet, hogy túl szakmai, de ezt csak gyorsan elmondom, annál alacsonyabb a termelékenysége.

[00:57:34]Tehát valószínűleg az jót tenne Magyarországnak, hogyha több lenne a nagyobb vállalat.

[00:57:38]mindig a KKV-król beszélünk, meg a mikrovállalkozásokról.

[00:57:41]Nekünk igazából olyan vállalatból van nagyon kevés, amelyik a nemzetközi piacon meg tud állni, és nagy vállalkozás.

[00:57:46]Van, van egy kimutatás talán a diloit, hogy közép-keret-Európában az 500 legnagyobb vállalat.

[00:57:52]Ebben Magyarországnak öt vagy hat cége van összesen.

[00:57:55]Ezeknek a nagy része egyébként ekkori szocialista mostról, de olyan amit ki tudott nőni, abból nagyon kevés van.

[00:58:01]És közben a hazai mondjuk digitális kereskedelmi piacot a a Cse Kifli meg az Alza meg az EMAG meg csupa olyan vállalkozás urja, ami ami hol volt megírva, hogy magyar cégek nem lehetnek itt?

[00:58:11]Mindig a prezit szoktuk emlegetni, mint mint egy nagy sikertörténetet, de hogyha már egy másodikat kell mondani, akkor azért sokat kell gondolkodni, és ez azért jelez valamit, hogyha a saját régiónkban is más a helyzet, akkor mi valamit nagyon elrontottunk.

[00:58:24]Hát lehet, hogy azt rontottuk el, hogy a legokosabbjaink elmentek külföldre, úgyhogy akkor most menjünk át.

[00:58:30]Nagyon profiáltés minden ó tanulok, tanulok.

[00:58:32]A következő probléma, még két problémát mindenféleképpen szeretném, úgyhogy ezt most már gyorsan át fogunk rajtuk futni, de de engem mind a kettő nagyon izgat.

[00:58:40]A probléma az, hogy több mint 700000 magyar külföldre költözött, tehát 700000 magyar állampolgár külföldön dolgozik.

[00:58:50]És ennek a két dologra hívnám fel a figyelmet, vagy említenék meg, hogy ez a szám ez 400000-ről nőtt 700000re.

[00:58:56]Tehát nem igaz, hogy hogy csökken a számuk.

[00:59:01]Máshogy a hazautalásuk az egy ideig nagyon jól jön az államnak.

[00:59:04]Azt hiszem, hogy körülbelül 2%-át a GDP-nek hazautalják, csak az saját családommal is látom, hogy egy idő után ez megszűnik.

[00:59:12]Tehát egzisztenciát alapítanak, és azt mondják, hogy én már nem utalgatok haza, itt akarok élni.

[00:59:18]Úgyhogy és mik a problémák, fizetés, közszolgáltatások minősége, a biztonság és mi az ellenhatás?

[00:59:24]Az a magány.

[00:59:28]Hogyan látjátok?

[00:59:28]Mi az, amivel haza lehetne őket hozni, vagy ezt a trendet legalább csökkenteni lehetne?

[00:59:34]Itt a megint csak egyet hadd lépjek hátra, és bocsánat, hogy lassítom az adást, de itt is szerintem az adatok azok fontosak.

[00:59:39]Tehát azt fontos látnunk, hogy miközben nagyon-nagyon sok szó esik erről a magyar közéletben, igazából Magyarország nem a legdurvább helyzetben van akár a saját régióján belül.

[00:59:47]Tehát az aktív korúaknak nagyjából az 5%-a az, aki kint dolgozik.

[00:59:52]Ez mondjuk Románi első évben 20% fölött van.

[00:59:56]Horvátországban majdnem 20%.

[00:59:56]Tehát hasonlítsuk össze, hogy vannak országok, amelyek sokkal rosszabbul állnak.

[01:00:02]Viszont hasonlítsuk össze azzal is, amit mondtunk korábban, hogy hogyan csökken a magyar népesség, hogyan fogynak az aktívkorúak, és hogy folyton van egy ilyen 70000 körüli munkaerőhiány a magyar piacon.

[01:00:12]És ezek a kivándorló magyarok, ezek nagyon gyakran pont azokba a szektorokba tartoznak.

[01:00:19]Szárítmányozás, ápolási szektor, ehhez hasonlók, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.

[01:00:25]Tehát biztos, hogy ezzel foglalkozni kell.

[01:00:27]Csak azt mondom, hogy azért a helyén kezeljük és jönnek haza is, amit mi látunk, mert valamiért ezt egyébként nem tartotta senki fontosnak, hogy ezt alaposan megmutassa.

[01:00:35]Itt az egyensú intézet voltamal az első, aki amelyik elérte ezeket a külföldön élő magyarokat és kutatásokat csinálta körükben, meg meginterjúvolta őket satöbbi.

[01:00:44]Amit mi látunk, az igazából egy jó hír valahol.

[01:00:49]És ez az, hogy a magyarok, a külföldre vándorolt magyarok amiatt jönnének haza, ami miatt mi is jobban éreznénk magunkat itthon.

[01:00:57]Tehát ha megkérdezzük őket, hogy miért mentek ki és miért maradnak kint, akkor azt fogják mondani, hogy alacsony bérek, rossz minőségű közszolgáltatások, rossz az oktatási rendszer, rossz az egészségügyi rendszer, rossz a munkakultúra, túl nagy a politikai megosztottság, nagyon rossz a a mentális klímánk satöbbi.

[01:01:12]Tehát igazából az ilyen célzott hazahívó programok helyett a legfontosabb beavatkozás az az, hogy Magyarországon legyen jó.

[01:01:19]És azt láttuk, hogy amikor a 2000, tudom, egyszerűen hangzik a szakpolitika név, és amikor a 2010-es évek közepén volt egy nagy konjunktúra, reál bérnövekedés, alacsony munkanélküliség, munkaerőhi satöbbi, jött be a az Európai Uniós pénz hasonlók, akkor egy idő után látszott is, hogy elkezdtek ténylegesen többen hazajönni, mint ahányan kimentek.

[01:01:38]És azt látjuk, hogyha hosszú idősoros adatokat nézünk, hogy minél nagyobb a munkanélküliség itthon, minél alacsonyabb a gazdasági növekedés, annál többen fognak tartósan kimenni külföldre.

[01:01:50]Tehát nagyon szépen látszik az, hogy az emberek nem azért mennek ki többségükben, mert felkelnek, és éppen a az van rajtuk, hogy ma most akkor én emigrálni fogok, hanem azért, mert úgy érzik, hogy nem találják meg itthon a számításukat.

[01:02:01]Tehát a leghatékonyabb hazahívóprogram az az, ha jól kormányzunk itthon.

[01:02:04]A második viszont az, hogy mi felmértük azt is, hogy ki az, aki tervezgeti most nagyjából azt, hogy egy-két éven belül hazajönne.

[01:02:11]És azt látjuk, hogy az összes kint dolgozó aktív magyarnak nagyjából a 15-20%-át azt belátható időn belül haza lehetne hívni.

[01:02:20]Ezt viszont nem azzal tudjuk megtenni, hogyha a mondjuk a magyar közterekre plakátokat rakunk ki arról, hogy milyen jó a piros pöttyös túrói, vagy hogy milyen jó volt süsüt nézni a tévében, hanem hogyha úgy próbálunk célzott üzeneteket eljuttatni hozzájuk, hogy azulás, hogy azáltal megszólítva érezzék magukat.

[01:02:39]Mondjuk azt mondanánk, hogy a te lakhelyeden, ahonnan te kimentél, éppen készül egy nagy beruházás, amelyik ennyi munkahelyet fog teremteni, és ez egyébként a te képzettségednek megfelelne.

[01:02:49]El tudnánk őket érni azzal az üzenettel, hogy bemutatjuk, amit szintén a tények mondanak, hogy egy ember a képzettségét a saját hazájában hosszú távon sokkal jobban tudja kamatoztatni, mert magasabb státusú munkát tud elérni.

[01:03:03]Összességében magasabb lesz a jövedelme az adott országnak a keretein belül.

[01:03:07]Nyilván, tehát a dámbérekkel nem tudunk versenyezni, de azt el tudjuk mondani, hogy Magyarországon hosszú távon sokkal messzebbre fogsz eljutni a karrierépítésedben, nem beszélve akkor most a szociális kapcsolatokról.

[01:03:18]Ádám csinált nekem tonikos kávét, azt fogom felborítani mindjárt.

[01:03:21]Súznórát üdvözöljük innen is, aki ugye felborította a vizet az első adásában.

[01:03:27]Tehát, hogy hogy a saját hazájában pont a szociális tőkéjének köszönhetően, tehát az, hogy tudja, hova kell fordulni, hogyha információra van szüksége.

[01:03:34]Vannak ismerősei, akik tudnak neki tippeket adni.

[01:03:37]jobban ismeri a hivatalok működését, ennek köszönhetően hosszútávon jobb karrierutat tud befutni.

[01:03:43]És vannak még ilyen apró kis ilyen lifehackek, amikkel tudunk élni.

[01:03:47]Például, hogy használhatnánk ilyen nagy országos túlméretezett kampányok helyett a települési önkormányzatokat arra, hogy próbálják meg a kinti magyar közösségeknek a képviselőin keresztül elérni ezeket az embereket, és a saját életükre szabolt vonzó üzeneteket eljuttatni hozzájuk.

[01:04:03]Általában a nemzetközi példák azt mutatják, hogy nem a befektetett pénz a legfontosabb ilyen szűk keresztmetszet, hanem az, hogy nem tudják jól célozni ezeket az üzeneteket.

[01:04:14]Nem jut el azokhoz, akiknek ez szólna, és ha egy picivel jobban céloznánk, akkor már sokkal hatékonyabb lenne egy ilyen hazacsábítási program.

[01:04:22]Hát ez egy nehéz ügy lesz, de én is azt gondolom, hogyha ezt egy kicsit elkezdjük mikroszintre és most a önkormányzatok szintjére vinni, akkor ez tényleg sokkal hatékonyabb lehet.

[01:04:29]Én azt gondolom, hogy amúgy is nagy híve vagyok mondjuk az önkormányzati lakásprogramnak, ami ami ami nagyon sok mindent megoldana egy-egy településen, ha ezt célzottan még támogatnánk azzal, hogy mondjuk a hazatelepülőknek valamiféle Így van.

[01:04:46]ö bérlakási lehetőséget adnánk, az nagyon sokat dobná ezen.

[01:04:50]És itt egyébként egy külön fejezetünk szól arról, hogy nem csak önkormányzatokban gondolkodhatunk lakhatási problémák kapcsán, hanem a magántőkét azt gyakorlatilag alig vonjuk be abban, hogy a lakhatási lehetőségeket bővítsük, miközben Magyarországon épül a legkevesebb lakás az Európai Unióban.

[01:05:05]Hát mindjárt ránk fognak szólni, de egyetlen egy témáról beszéljünk még, és tényleg három percünk van kábé, de nekem ez most óriási kontraszt.

[01:05:12]Én most jöttem vissza Japánból, és a téma az, hogy én így írtam, hogy koszosak, rendetlenek vagyunk.

[01:05:21]Magyarországon, Budapesten a budapestiek nagyon rendezetlennek, nagyon piszkosnak tartják a saját fővárosukat, és szerintem ez nem csak Budapestre jellemző, egy csomó vidéki nagyvárosra jellemző.

[01:05:37]Én Japánban azt láttam, hogy ott iszonyatosan komoly munkát végeztek azért, hogy ez megváltozzon.

[01:05:42]és kitűntek Ázsiából, és azt álltam, én voltam Kínában, és és Kína is azt láttam, hogy rejtettentően kezdett figyelni arra, hogy az a az a fajta Ázsia stigma lekerüljön róla, ami a koszoros, szétszórt, rendezetlen városokat jelenti.

[01:06:05]Beszéltek itt törött ablakelméletről, ami teljesen igaz, és majd elmondod, hogy miről van szó, de szerintem törvények szigorítása és betartatása az első lépés, és erről beszél nekem, hogyha sajnos tökéletesen egyetértek.

[01:06:17]Én is tavaly voltam Kínában, és egészen megdöbbentem rajta, hogy mennyire más fogadott, mint amire számítottam.

[01:06:22]Tegyük hozzá, hogy amennyi kamera ott van minden nagyvárosban, elképesztő tényleg.

[01:06:28]Vagy üres rendőrautókat is kiraknak, hogy érezd, hogy meg vagy figyelve.

[01:06:31]De ez egy külön kérdés.

[01:06:33]De önmagában azt, hogy a közös tereink azok nem a senki földje, hanem a közös tereink, amiket közösen használunk, a gyerekeinket visszük ki oda, szeretnénk rekreát, vagy szeretnénk kipihenni magunkat, jobban érezni magunkat, zöld környezetben regenerálódni a hosszú munkarapok után.

[01:06:53]Ez szerintem egy alapvető polgári igény.

[01:06:54]És itt van Magyarországon egy nagyon furcsa dolog.

[01:06:56]Ez ugye egy atomizált társadalom, ezt látjuk felmérésekből, hogy nagyon nehezen gondolkodunk közösségben.

[01:07:01]A családon túlmenően bizalmi viszonyaink alig vannak.

[01:07:03]Ilyen kis lakóközösségi összefogások, civil szervezetek hasonló.

[01:07:08]Ebben nagyon hátul vagyunk, hogyha nemzetközi összehasonlításban nézünk.

[01:07:11]Nézzük.

[01:07:11]És ez az egyik elsődleges oka annak, hogy Magyarországon arról beszélni, hogy a közterületeink lehetnének tiszták és odafigyelhetnénk rá.

[01:07:20]Rájuk ez egy ilyen szélsőséges rendpárti dolognak számít.

[01:07:25]Általában az ilyen szélső jobboldali pártok tűzték ezt az ásztajukra.

[01:07:27]Holott hol van az megírva, hogy egy bármilyen progresszív, konzervatív szocialista vagy pláne zöld párt ne tűzhetné a zászlajára azt, hogy tartsuk már rendben azt a közeget, amiben élünk.

[01:07:38]ami egyúttal azt is jelenti, hogy vigyázunk a drága pénzzel létrehozott infrastruktúránkra, hogy gondozzuk a nagyon szűkös, szintén sok pénzbe kerülő zöld infrastruktúránkat, parkokat, közterületeket, játszótereket satöbbi.

[01:07:53]Tehát szerintem ebben egy nagyon nagy szemléletváltásra lenne szükség.

[01:07:54]Igen, szigorítani kell a büntetéseket, egyáltalán be kellene tartani, mert azt arról írunk a könyvben, hogy egy egészen abszurd helyzet van abban, hogy ha én eldobok egy csikket az utcán, akkor ott milyen rajt rajtakapásnak, beismerővallomásnak, nem tudom, minek kell történnie azért, hogy néhány 1000 Ft-ot behajtsanak rajtam.

[01:08:12]Tehát ezeket be kellene tartani, és itt a GDPR-t is egy kicsit szerintem kreatívan lehetne alkalmazni, de a lényeg az, hogy hogy személeti szinten kellene elkezdenünk beszélni arról, hogy nem rendpártiság a rendre való igény, hanem a legalapvetőbb emberi igény, mert azt látjuk, hogy amikor őszintén ilyen anonim kérdőívekben kérdezgetjük az embereket, hogy mi zavarja őket a legjobban, mi nagyon sok ilyen önkormányzati szintű felmérést csináltunk, akkor első helyen szokták azt említeni, hogy a szeméthelyzetet, az eldobált tüket szokták mondani azt, hogy hogy hogy az ilyen illegális hulladéklerakók, és általában ezek azok, amik egyébként azt is eldöntik, hogy hova fognak szavazni.

[01:08:51]Tehát ha én politikus lennék, amitől az Istenvjon jön engem is, meg az országot is, akkor biztos, hogy ebben fel kéne ismernem a piaci rést, hogy valaki jogállami keretben normális hangon elkezdjen arról beszélni, hogy ez egy normális, közös igényünk, hogy rendezett tiszta környezetben tudjunk élni.

[01:09:07]Erre van választói igény, csak nincsen kielégítve rendesen az az igény.

[01:09:12]Nagyon sajnálom, mert mert ezt témát is lehetne még boncolgatni, és nem beszéltünk a demokráciáról, nem beszéltünk arról, hogy 17000 magyar hal meg évente, úgyhogy nem kéne neki sajnos meghalnia, nem értünk oda, amit lehetne, és mind a 33-at végigbeszélhetnénk, de én nekem ez nagyon izgalmas volt.

[01:09:32]Nagyon-nagyon szépen köszönöm.

[01:09:32]Tényleg élmény volt veled beszélgetni.

[01:09:34]Lehet, hogy javasolni fogom az Ádámnak, hogy csináljunk ebből valamilyen rendszert, és kezdjünk el végigmenni a a kérdéseken.

[01:09:43]Bejárjuk majd a parlamentet, és akkor közben fogunk erről beszélgetni, és akkor össze tudjuk kötni a kettőt.

[01:09:49]Jó, oké.

[01:09:49]Hát attól félek, hogy ott csak tátom majd a számat és nem fogok tudni beszélni, de ez nekem nagyon nagy élmény volt.

[01:09:56]Köszönöm szépen.

[01:09:57]Én köszönöm.

[01:09:58]Remélem, hogy nektek is, és remélem, hogy már hiányoztak a többiek, azért élveztétek est is.

[01:10:04]Gábor, köszönöm szépen, hogy itt voltál.

[01:10:07]Köszönöm szépen, hogy megosztottad a gondolataidat.

[01:10:12]Várunk máskor is, hogyha el tudsz jönni.

[01:10:25]ing